Pedagógiai program Nevelési program

Pedagógiai program Nevelési program Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium 7633 Pécs, Építők u. 9

Intézményegységek:  Gyógypedagógiai óvoda  Tanulásban akadályozottak általános iskolája  Értelmileg akadályozottak általános iskolája  Speciális autista csoport  Szakiskola  Fejlesztő nevelés-oktatás  Utazó gyógypedagógiai hálózat  Kollégium

2016.

Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................................... 11 Az intézmény hivatalos adatai ................................................................................................................... 11 Az intézmény szakmai alapdokumentumában meghatározott köznevelési és egyéb alapfeladatai ........ 12 Az intézmény beiskolázási körzete ............................................................................................................ 13 Intézményi környezet ................................................................................................................................ 14

Gyógypedagógiai óvoda - Nevelési program ....................................................................................... 16 Bemutatkozás ........................................................................................................................................ 17 Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései ........................................................................................... 17 A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága................................................... 17

A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója................................................................................... 19 Az óvoda célja ............................................................................................................................................ 19

A fejlesztés legfontosabb területei ........................................................................................................ 19 Fejlesztési célok ......................................................................................................................................... 20

Nevelési feladatok és tevékenységek .................................................................................................... 23 Foglalkozási formák ................................................................................................................................... 23 Kiegészítő terápiák..................................................................................................................................... 24 A foglalkozások heti rendszeressége ......................................................................................................... 24

Szokások kialakítása ............................................................................................................................... 24 A szokások kialakításának területei ........................................................................................................... 26 Az egészséges életmódra nevelés.......................................................................................................... 26 A közösségi élet szokásainak megalapozása.......................................................................................... 27

Munka jellegű tevékenységek ............................................................................................................... 28 Hagyományok kialakítása ...................................................................................................................... 28 Szervezeti és időkeretek ........................................................................................................................ 29 Az óvoda napirendje .............................................................................................................................. 30 Ellenőrzés, értékelés .............................................................................................................................. 31 A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése............................................................................................... 31 A programellenőrzés és értékelés rendszere ............................................................................................ 31

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ....................................................................................................................................... 32 A gyermekvédelmi feladatok elsődleges céljai .......................................................................................... 32 A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős feladatai ........................................................................................ 32 A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve ........................................................... 32

A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése ........................................................................... 33 Kapcsolattartási formák ............................................................................................................................. 33

A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások ..................................................................... 34 Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések ............................................................................................................................................................... 34

Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei.................................................................................... 34 Egészségfejlesztő tevékenységek .............................................................................................................. 35

A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................................... 35 Az esélyegyenlőség biztosításának célja .................................................................................................... 35 Az esélyegyenlőség biztosításának kiemelt feladatai ................................................................................ 35

Tanulásban akadályozottak Általános Iskolája – Nevelési program ................................................... 37 Bemutatkozás ........................................................................................................................................ 38 Az általános iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................................................. 38 Pedagógiai alapelvek ................................................................................................................................. 38 A nevelő-oktató munka céljai .................................................................................................................... 39 A nevelő-oktató munka feladatai .............................................................................................................. 39 A nevelő-oktató munka eszközei ............................................................................................................... 40 A nevelő-oktató munka eljárásai ............................................................................................................... 41

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 41 Feladataink................................................................................................................................................. 42 Speciális differenciált fejlesztések, terápiák – habilitációs foglalkozások ................................................. 42

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................. 43 Az egészségnevelés tantárgyakban megjelenő óraszámai ........................................................................ 44

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................................................... 47 Céljaink....................................................................................................................................................... 47 Feladataink................................................................................................................................................. 47 Tevékenységformák ................................................................................................................................... 47 Hagyományaink ......................................................................................................................................... 48

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................................................... 48 A pedagógusok feladatai ........................................................................................................................... 48 Az osztályfőnöki munka tartalma .............................................................................................................. 50

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................... 51 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység .................................................... 51 Feladataink............................................................................................................................................. 51 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................................... 52 Célunk .................................................................................................................................................... 52 Feladataink............................................................................................................................................. 52 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................ 53 Feladat ................................................................................................................................................... 53 Tevékenységi formák ............................................................................................................................. 53 A hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásai .......................................................................................................................................... 54 A megsegítés elvei ................................................................................................................................. 54

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...................................................................... 54

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ....................................................... 55 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel............................................................. 55 Nyílt napok ................................................................................................................................................. 55 Szülői értekezletek ..................................................................................................................................... 55 Fogadóórák ................................................................................................................................................ 56 Szülők klubja .............................................................................................................................................. 56 Szülői munkaközösség ............................................................................................................................... 56 Külső kapcsolatok ...................................................................................................................................... 57

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................................................... 57 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ...................................................................................................... 57 Az osztályozó vizsga tantárgyai.................................................................................................................. 58

Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének – átvételének szabályai ............................................. 58 Iskolába lépés feltételei ............................................................................................................................. 59 Átvétel feltételei ........................................................................................................................................ 59 Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje ......................................................................................... 59

Értelmileg akadályozottak Általános Iskolája – Nevelési program ..................................................... 60 Bemutatkozás ........................................................................................................................................ 61 Az oktató – nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......................... 61 Pedagógiai alapelvek ................................................................................................................................. 61 A nevelő-oktató munkánk céljai ................................................................................................................ 62 A nevelő-oktató munka feladatai .............................................................................................................. 62 A nevelés-oktatás feladata .................................................................................................................... 63 A nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai ............................................................................................... 64

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 66 Pedagógiai feladataink a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban .............................................................. 67

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................................................................................................................. 67 Intézményegységünk egészségnevelési programja .................................................................................. 67 Az Egészségnevelési program kiemelt területei ........................................................................................ 68 Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................................... 68 Egészségneveléssel kapcsolatos feladatok beépülése a tanórákba .......................................................... 69

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................................................... 71 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink: ............................................................................................... 71 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: ......................................................................................... 71 Tevékenységformák: .................................................................................................................................. 71 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység: ................................................... 72 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................................... 72

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai ................................................................. 73 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................ 74

Az osztályfőnöki munka tartalma .............................................................................................................. 75

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...................................... 76 Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................ 77 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 77

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ...................................................... 79 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal és az iskola partnereivel ......................................................... 79 Kapcsolattartás a szülőkkel ........................................................................................................................ 79 Kapcsolattartás a tanulókkal...................................................................................................................... 80 Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal .......................................................................... 80 Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel .................................................................................................... 81

Tanulmányok alatti vizsgaszabályzat ..................................................................................................... 81 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, A felvételi eljárás különös szabályai ........... 82 Speciális Autista csoport – Nevelési program ...................................................................................... 83 Bemutatkozás ........................................................................................................................................ 84 Az oktató – nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......................... 85 Alapelvek ................................................................................................................................................... 85 Céljaink....................................................................................................................................................... 86 Feladataink................................................................................................................................................. 86 Eszközök, eljárások .................................................................................................................................... 87 Speciális megközelítés a tanításban ...................................................................................................... 88

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 89 Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet: ............................................................................................ 90 Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során: ........................... 90 Fejlesztési területek ................................................................................................................................... 91 A szociális készségek fejlesztése ............................................................................................................ 91 A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek ............................................................... 92 Kapcsolatteremtés, fenntartás .............................................................................................................. 92 Szabadidős készségek ............................................................................................................................ 93 A kommunikációs készségek fejlesztése ................................................................................................ 93 Kognitív készségek fejlesztése ............................................................................................................... 95 A szenzomotoros készségek fejlesztése ................................................................................................ 96 Elemi pszichoszomatikus funkciók ......................................................................................................... 96 Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok .............................................................................. 97 A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei.................................................... 97 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................................ 98 Az egészségfejlesztés során kitűzött célok ................................................................................................ 98 Az egészségfejlesztés területei .................................................................................................................. 98 Várt eredmények ....................................................................................................................................... 99 Az egészségfejlesztési program megvalósulásának színterei .................................................................... 99

Tanítási formák az egészségfejlesztéssel kapcsolatban........................................................................... 100 A különböző tanítási órákon megvalósítható feladatok ...................................................................... 101 Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................................. 101 A tanítási órákon kívüli programok - Egyéb programok ..................................................................... 101

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................. 102 Az intézményi élet szereplői: ................................................................................................................... 102 Az intézmény feladatai: ........................................................................................................................... 102

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................................... 103 A gyógypedagógus feladatai .................................................................................................................... 103 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................................................. 104

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.................................... 105 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .................................................... 106 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel........................................................... 106 Kapcsolattartás a szülőkkel ...................................................................................................................... 106 Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal ........................................................................ 107

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................................................... 107 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................................................... 107 Az osztályozó vizsga tantárgyai................................................................................................................ 108

Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének – átvételének szabályai ............................................ 110 Iskolába lépés feltételei ........................................................................................................................... 110 Átvétel feltételei ...................................................................................................................................... 111 Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje ....................................................................................... 111

Szakiskola – Nevelési program ........................................................................................................... 112 Bemutatkozás ...................................................................................................................................... 113 A Szakiskola tanulóinak bemutatása ....................................................................................................... 113

Pedagógiai alapelvek ........................................................................................................................... 114 Nevelő- oktató munka célja ................................................................................................................. 115 Hosszú távú céljaink................................................................................................................................. 115 Rövid távú céljaink a fejlesztés területén ................................................................................................ 115

Értékeink .............................................................................................................................................. 116 A nevelés- oktatás feladata ................................................................................................................. 117 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai .................................... 117 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................ 120 Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében végzendő feladataink ................................... 120

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................ 121 Az egészségnevelés célja ......................................................................................................................... 121 Az egészségnevelés tanórán kívüli színterei ............................................................................................ 122 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........................................ 122

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................................... 122

Céljaink..................................................................................................................................................... 122 Feladataink............................................................................................................................................... 123 Tevékenységformák ................................................................................................................................. 123 Szakiskola életét átfogó hagyományok rendszere .................................................................................. 123

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai ............................................................... 124 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................................................. 124 Az osztályfőnöki munka tartalma ............................................................................................................ 126

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.................................... 128 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................................ 128 Célunk .................................................................................................................................................. 128 Feladataink........................................................................................................................................... 128 Művészeti nevelés ............................................................................................................................... 129 Szakkörök ............................................................................................................................................. 129

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.................................................................... 129 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység .............................................. 130 Feladataink............................................................................................................................................... 130

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok............................................ 131 A habilitációs foglalkozások tartalma ...................................................................................................... 131 A képességfejlesztő tevékenység fő irányai, területei............................................................................. 131 A foglalkozások megtervezése, a megvalósítás lépései........................................................................... 132 Egyéni fejlesztési terv .............................................................................................................................. 132

Az intézményi döntési folyamatokban való tanulói részvétel rendje ................................................. 133 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, a szakiskola partnereivel ..................................................... 133 Tanulmányok alatti vizsgák rendszere ................................................................................................. 135 Tanulmányok alatti vizsgák fajtái............................................................................................................. 135 Követelményei, részei .............................................................................................................................. 135 Osztályozó vizsga ..................................................................................................................................... 136 Pótló vizsga .............................................................................................................................................. 136 Javítóvizsga .............................................................................................................................................. 136

Az intézményváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai .......................................................... 137 Tanulói jogviszony létesítése ................................................................................................................... 137 A tanulói jogviszony megszüntetése........................................................................................................ 138

A felvételi eljárás különös szabályai .................................................................................................... 138 Helyi szabályok......................................................................................................................................... 138

Fejlesztő nevelés-oktatás – Rehabilitációs pedagógiai program ...................................................... 140 Törvényi háttér .................................................................................................................................... 140 A fejlesztő nevelés-oktatás illeszkedése a Nemzeti Alap Tantervbe ................................................... 141 Célok a fejlesztő nevelő oktatásban .................................................................................................... 142 Általános célkitűzések.............................................................................................................................. 142

Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai .............................................................................. 143

A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során .................................................................. 144 Tanulás ..................................................................................................................................................... 144 Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése .......................................... 144 Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire ....................................................................................................................................................... 144 Testi és lelki egészség .............................................................................................................................. 145 Információs és kommunikációs kultúra ................................................................................................... 145 Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra ...................................................... 145

A nevelés-oktatás alapelvei ................................................................................................................. 146 Az intézményegység tanulói közössége ............................................................................................... 147 Lakóhely szerinti megoszlás ..................................................................................................................... 147 Szociális háttér ......................................................................................................................................... 147

A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladatai..................................................................... 148 A fejlesztés feladatai ............................................................................................................................ 149 Utazó Gyógypedagógiai Hálózat- Nevelési program ......................................................................... 151 Bemutatkozás ...................................................................................................................................... 152 Törvényi háttér .................................................................................................................................... 152 Ellátási feladatok .................................................................................................................................. 153 Az ellátási körzet ...................................................................................................................................... 153 Az ellátás célcsoportja ............................................................................................................................. 153 Az ellátottak köre ..................................................................................................................................... 153

Az utazótanári szolgálat feltételrendszere .......................................................................................... 154 Személyi feltételek................................................................................................................................... 154 Tárgyi feltételek ....................................................................................................................................... 154 Az ellátás formája .................................................................................................................................... 154 Az ellátás időkerete ................................................................................................................................. 154 Az ellátás tervezése ................................................................................................................................. 155

Az utazó gyógypedagógus feladata ..................................................................................................... 155 A szülőkkel való kapcsolattartás .............................................................................................................. 155 A gyermekkel való foglalkozás ................................................................................................................. 156 Többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás .................................................................. 156 Adminisztrációs feladatok........................................................................................................................ 157 Szakmai felkészültség, kapcsolattartás .................................................................................................... 157

A szolgáltatás feltételei és folyamata .................................................................................................. 158 Kollégium – Nevelési program ............................................................................................................ 160 Bemutatkozás ...................................................................................................................................... 161 A kollégium alapfeladata ......................................................................................................................... 161

A kollégium tárgyi feltételei..................................................................................................................... 161 A kollégium személyi feltételei ................................................................................................................ 161

A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései ........................................................................... 162 Nevelési alapelvek ................................................................................................................................... 162 A kollégiumban folyó nevelő munka értékei ........................................................................................... 163 A kollégium nevelési célkitűzései ............................................................................................................ 163

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei .................................... 164 A tanulók életrendjének pedagógiai elvei ............................................................................................... 164 A tanulók tanulásának pedagógiai elvei .................................................................................................. 164 A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei ............................................................................. 165

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................... 165 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ............................................................................................ 167 A megsegítés elvei ................................................................................................................................... 167 A foglalkozások feladatai ......................................................................................................................... 167 A foglalkozások szervezése szempontjai ................................................................................................. 168

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ........................................................................................................ 168 A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................................... 169

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek ........................................................... 169 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve................................................................... 169 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái ............................................. 170 A szülőkkel való kapcsolattartás formái .................................................................................................. 170

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................................................................... 171 A program célja ........................................................................................................................................ 171 A program fő területei ............................................................................................................................. 171

A kollégium nevelőtestülete által szükségesnek tartott kérdések ...................................................... 172 A kollégiumi nevelés feladatai ................................................................................................................. 173 A kollégiumi nevelés eszközei, eljárásai .................................................................................................. 173

A tanulók személyiségének fejlesztése ................................................................................................ 173 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek feladatai ........................... 173

Éves tanulói foglalkozási terv............................................................................................................... 174 Délutáni foglalkozások szervezése ...................................................................................................... 175 Az iskola által szervezett délutáni foglalkozások ..................................................................................... 175 A kollégium által szervezett foglalkozások 16 óra után........................................................................... 175 A kollégiumi foglalkozások heti rendszerességgel megjelenő témakörei ............................................... 176 Kollégiumi csoportvezetői foglalkozás formái ......................................................................................... 177

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...................... 177 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 1-8. évfolyam 178

A tanulás tanítása .................................................................................................................................... 178 Az erkölcsi nevelés ................................................................................................................................... 180 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés.......................................................................................................... 181 Állampolgárságra, demokráciára nevelés................................................................................................ 183 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ............................................................................................ 184 A családi életre nevelés ........................................................................................................................... 185 Testi és lelki egészségre nevelés .............................................................................................................. 186 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .............................................................................................. 187 Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................................................... 188 Pályaorientáció ........................................................................................................................................ 189 Gazdasági és pénzügyi nevelés ................................................................................................................ 191 Médiatudatosságra nevelés..................................................................................................................... 192

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 9-12. évfolyam ............................................................................................................................................................. 193 A tanulás tanítása .................................................................................................................................... 193 Az erkölcsi nevelés ................................................................................................................................... 194 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés.......................................................................................................... 195 Állampolgárságra, demokráciára nevelés................................................................................................ 196 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ............................................................................................ 198 A családi életre nevelés ........................................................................................................................... 199 Testi és lelki egészségre nevelés .............................................................................................................. 200 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .............................................................................................. 201 Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................................................... 202 Pályaorientáció ........................................................................................................................................ 203 Gazdasági és pénzügyi nevelés ................................................................................................................ 203 Médiatudatosságra nevelés..................................................................................................................... 204

A foglalkozások teljesítése, teljesülése ................................................................................................ 206 A pedagógiai program nyilvánossága ................................................................................................. 207 Záró rendelkezések ............................................................................................................................. 208 Az intézményben alkalmazott záradékok ............................................................................................ 208 További rendelkezések ........................................................................................................................ 209

Bevezetés Az intézmény hivatalos adatai

Az intézmény hivatalos neve: Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium

Az intézmény idegen nyelvű neve: Pécsi Éltes Mátyás Integrated Special Education Methodological Institute, Special Education Vocational School

Az intézmény rövidített elnevezése: Pécsi Éltes EGYMI

Az intézmény székhelye: 7633 Pécs, Építők útja 9.

Tagintézmény hivatalos neve: Pécsi Éltes Mátyás Középsúlyos Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája Ügyviteli telephelye: 7633 Pécs, Hajnóczy u. 3.

Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46

Az intézmény típusa: Egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény

Az intézmény OM azonosítója: 038444

Az intézmény szakmai alapdokumentumában meghatározott köznevelési és egyéb alapfeladatai



6.1.1 Általános iskolai nevelés – oktatás: -

6.1.1.1.

Nappali rendszerű iskolai oktatás

-

6.1.1.2.

Alsó, felső tagozat

-

6.1.1.3.

Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése – oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos) 

6.1.1.4.

Enyhe Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája

6.1.2. Kollégiumi ellátás: -

6.1.2.1.

Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos) -

6.1.2.2.

Kollégiumi maximális létszám: 60 fő

-

6.1.2.3.

Azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak a

kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt. 

6.1.3. Szakiskolai nevelés-oktatás: (korábbi képzéstípus, 2016. szeptember 1-től kifutó jelleggel) -

6.1.3.1.

Nappali rendszerű iskolai oktatás

-

6.1.3.2.

Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos) -

6.1.3.3.

Készségfejlesztő speciális szakiskola

-

6.1.3.4.

Készségfejlesztő speciális szakiskola, a középsúlyos értelmi fogyatékos

tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. 

6.1.4. Egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazó gyógypedagógusi hálózat)



6.1.5. Iskola maximális létszáma: 400 fő



6.1.6. Intézményegységenkénti maximális létszám: -

Enyhe Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája: 330 fő

-

Készségfejlesztő speciális szakiskola, a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére: 70 fő



6.1.7. Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel



6.1.8. Átvállalt feladatok: óvodai nevelés



6.1.9. Azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óvodai ellátása, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt. Maximális létszám: 24 fő

6.2. 7633 Pécs, Hajnóczy u. 3. 

6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás -

6.2.1.1.

Nappali rendszerű iskolai oktatás

-

6.2.1.2.

Alsó tagozat felső tagozat

-

6.2.1.3.

Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar) 

6.2.1.4.

Középsúlyos Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája

6.2.2. Fejlesztő iskolai oktatás -

6.2.3.

Fejlesztő nevelés-oktatás

-

6.2.4.

Iskola maximális létszáma: 40 fő

Az intézmény beiskolázási körzete

Az iskola beiskolázási körzete Pécs Járása. Intézményünk minden területén a felvétel bemenet szabályozott. Tanulóink felvétele iskolánkat kijelölő szakértői javaslatok alapján történik, az alább felsorolt szakértői bizottságok által: 

Baranya megyei Pedagógia Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság, 7626 Pécs Egyetem u. 2



Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39



Mozgásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság, 1145 Budapest, Mexikói út.60



Hallásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság, 1147 Budapest, Cinkotai út 125-137.

Szakmai alapdokumentumunk alapján intézményünkben gyógypedagógiai nevelés –oktatás folyik. Tanulóink sajátos nevelési igényű tanulók, akik szakértői besorolásuk alapján lehetnek: 

mozgásszervi fogyatékosok



autizmus spektrumzavar



értelmi fogyatékosok – enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos értelmi fogyatékos



érzékszervi fogyatékosok– hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos

Iskolánk kollégiumában az intézmény általános iskolájába ill. szakiskolájába járó tanulók elhelyezése történik.

Intézményi környezet

Intézményünk Baranya megye székhelyén működik 1947 óta. Az iskola Éltes Mátyás gyógypedagógus nevét viseli. Jelentős múlttal és kialakult hagyományokkal rendelkezünk. Pécs városában és a megyében központi, szinte bázis szerepet töltünk be szakmai szempontból. Ugyanakkor évtizedeken keresztül hordozta iskolánk a gyógypedagógiai intézményekre jellemző stigmatizáltságot tanulói mássága miatt. Az elmúlt évek során jelentős lépéseket tettünk a képességfejlesztő eljárások megismerésére a fejlesztő pedagógiai munka elterjesztésére terén. Folyamatosan erősítjük intézményünk nyitottságát annak érdekében, hogy munkánk és a nálunk tanuló gyermekek értékeit minél szélesebb körben ismertté váljanak. Az intézményben évek óta fogadunk gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens hallgatókat, szakmai gyakorlatuk teljesítésére. Együttműködési megállapodást a következő intézményekkel kötöttünk: 

Nyugat-magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Győr



Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest



Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Kaposvár



Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Gyógypedagógus képző Intézete, Szeged



OKTÁV Továbbképző Központ Zrt., Esztergom-kertváros



Comenius Szakközépiskola, Pécs

Utazó Gyógypedagógiai Hálózatunk kiemelt feladatának tekinti, hogy gyógypedagógusaink szaktudását kiterjesszék az óvodák és a többségi iskolák irányába a sajátos nevelési szükségletű gyermekek eredményesebb foglalkoztatásának érdekében. Nevelőtestületünk számára az egyenlő oktatás elve úgy valósul meg, hogy minden gyerek egyenlő eséllyel kapja meg – a nevelési rendszeren belül- a számára szükséges nevelést, oktatást. Intézményünk nagy hangsúly fektet a környezettudatos nevelésre, 2016. januárjában elnyertük a megtisztelő „ÖKO ISKOLA „ címet. Az utóbbi években több sikeres pályázat valósult meg intézményünkben, ezek segítették iskoláink tárgyi felszereltségének növelését, a pedagógusok szakmai továbbképzését, valamint diákjaink számára nyújtottak felejthetetlen élmények sokaságát.

Hitvallásunk:

„ Minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen – azzá neveljük, amivé válni képes- annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeikhez képest a legjobban legyenek. „

Gyógypedagógiai óvoda - Nevelési program

”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.” Hansen (1994)

2016

Bemutatkozás 2008.

szeptember

01-óta

működik

az

Éltes

EGYMI

gyógypedagógiai

óvodai

csoport.

Intézményünkben értelmileg akadályozott, tanulásban akadályozott és autizmussal élő óvodás korú gyermekek nevelése, fejlesztése történik. Óvodánk az Építők útján, a főépületben található. A gyermek a Szakértői Bizottság javaslata alapján nyernek felvételt. Óvodánkban két csoport működik, külön gyermekmosdóval, fejlesztőtermekkel és elkülönített udvarrésszel. A csoportok munkáját gyógypedagógus – óvodapedagógus szakemberek vezetik, a fejlesztő nevelő munkát további szakképzett gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek látják el.

Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága 

A köznevelési törvény biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermek születése pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon.



Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkcióinak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását.



Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükségletű gyermek eredményesen illeszkedjen be a többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelően fejlődjön, orvosi gyógypedagógiai - pszichológiai segítségre van szüksége.



Washingtonban, 1996. június 1.-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. Nemzetközi Konferencián az alábbi határozat és minden országnak szóló ajánlás született.

Minden családnak és értelmi sérüléssel élő gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy: 

a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amelyben él;



ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, iskolában, szociális gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben, szabadidő eltöltésében stb.;



a gyermek optimális növekedése, fejlődése érdekében a lehető legkorábban és ettől fogva megelőző, élethosszig tartó támogatást, szolgáltatást kapjon;



olyan szolgáltató rendszert kell kifejleszteni, amely tiszteletben tartja az embert, a családot, a kulturális különbségeket és megengedi, hogy a család a gyermekének legmegfelelőbb szolgáltatást választhassa;



biztosítja a család - szakember egyenrangú együttműködését a gyermek gondozása szolgáltatása tervezésében, döntések megvalósításában, a stratégia, a szabályozás alakításában, a programok megvalósításában;



biztosítja a meglévő szolgáltatások rendszerének összehangolt

működését,

annak

érdekében, hogy a családok lehetőleg a lakóhelyükön juthassanak hozzá; 

a társadalom ismerje meg, legyen tudatában annak, hogy az eltérő képességű emberek mindannyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez.

A családközpontú gondoskodásnak a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a szülőben a kilátástalanság helyett a fejlesztő beállítódást kell kialakítania.

Az együttműködés akkor lehet hatékony: 

ha a segítséget nem erőszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember



ha a komplex gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi diagnózis korrekt, de nem csupán deficitleltár, hanem esélydiagnózis



ha a szakember ismeri a szülők igényét, a család életkörülményeit, lehetőségeit



ha partnerként és nem páciensként kezeli a szülőt



ha azt igyekszik segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke viselkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait



ha figyelembe veszi, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan törekszik a tanulási helyzetek kiépítésére



ha olyan fejlesztő programot állít össze, amely nem funkció tréning, hanem szociális tanulás

Ezért a programnak gyermekre lebontottnak kell lennie a kis lépések elvét, az állandóságot, a folyamatosságot kell szolgálnia.

"A nevelés nem csupán szocializációs aktus, hanem perszonális és szociális integrációs folyamat, amelyben a személy (az én) alkotó szerepet tölt be, még akkor is, ha fogyatékossága bizonyos fokig gátolja ebben" (Otto Speek)

A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója Az óvoda célja: egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében. A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik: 

az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására



speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíti a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását



a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz



a program a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra a gazdag tapasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési üteméhez igazodik



differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a képességfejlesztést, törekszik a hiányosan működő képességek korrekciójára valamennyi területen

A fejlesztés legfontosabb területei



a nagymozgások kialakítása, korrigálása



egyensúlyérzék fejlesztése



a manuális készség fejlesztése



a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása



a játéktevékenység fejlesztése



a zenei nevelés alapjainak lerakása

A percepciófejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl különös hangsúlyt kap az önkiszolgálás fejlesztése, az iskolai életmódra való felkészítés, egyéni, kiscsoportos, csoportos

formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva a módszeres, következetes, apró lépésekben történő fejlesztés, a "gyökerek" kiépítése. A program foglalkozási körén túl lehetőséget kell teremteni a kiegészítő terápiák igénybevételére (pl.: kutyaterápia, speciális terápiák). Törekszik a program a családközpontú gondolkodás megvalósítására, támaszkodik a korai fejlesztés eredményeire. Támogatja az integrációs törekvéseket. Felkészítik az arra alkalmas gyermekeket a többségi intézményes nevelésre. Módszertani központként hospitálási, konzultációs lehetőséget biztosít. Mindezek a szülőkkel együttműködve valósulnak meg, tanácsadással segítjük őket. A meleg családias légkör őszinte, a gyermekek ügyét szolgáló együttműködést biztosít minden gyermek és felnőtt számára.

Fejlesztési célok Az értelmileg akadályozott óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehezebben induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokokon át jut el a célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. Szorosan együttműködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat az időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése "szenzibilis fázisban" van. Az optimális fejlesztés a transzferhatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet. A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkciók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek, s hogy a tanítási technikák könnyen érthetőek, elsajátíthatóak legyenek. A "tanulás" akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja, megérti.

Három "alapelv"-nek kell érvényesülni: "Ölelj át!", "Tegyél le!", "Hagyjál békén!" Ez jelenti egyrészt az életkor specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamatok állomásait, másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak. Így meg kell tanulni elengedni, "letenni" a gyereket, örülni az első önálló kísérleteknek, s ezt elő kell segíteni, illetve szükségleteit oly módon figyelembe venni, hogy a napirendben

legyenek a

pihenést, a nyugalmat biztosító idők, fázisok, ahol azt csinál, amit akar - természetesen a felnőtt felügyelete mellett. Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság belőlük, tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket. Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzékelést, észlelést, mint a magasabb mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát. Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában az emlékezet és figyelem, hisz csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a figyelemtől. A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánzó készségre, a felnőtt központúságra támaszkodva lehet eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képesség-fejlesztés legyen az mozgás, pszichomotoros vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés. A játék nincs ellentétben a tanulással. Játék közben a gyermek tanul: tanul szociális szerepet, érzelmeket, motívumokat, beállítódást, tanulja a környezet személyi és tárgyi világának elsajátítását. Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni képességfejlesztő munkával,

az

érzelmi

biztonság

megteremtésével,

a

gyermekek

tevékenységszükségletének

kielégítésével, a sokoldalú tapasztalat-szerzést, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy az óvodások: 

érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkörű közösségben



testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek



tudjanak utánozni



tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni



használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak játékukra, ismerjék azok helyét



értsék az egyszerű - alkalmanként gesztussal kísért - verbális utasításokat, azokat hajtsák végre



fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak kommunikálni



kívánságukat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni; használjanak nonverbális jelzéseket is



sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban tájékozódni, ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait



tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irányítani



alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, WC használat terén, ha kell, fogadjanak el és kérjenek segítséget



mozgásuk

legyen

viszonylag

összerendezett,

harmonikus;

igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban 

tudjanak

különböző

anyagokkal

ügyesen

manipulálni,

alakuljon

ki

az

ábrázolás igénye bennük 

szívesen

hallgassanak

rövid

mesét,

verset.

Tudjanak

életkoruknak,

fejlettségi szintjüknek megfelelő dalokat, verseket, mondókákat 

ismerjék

az

alapvető

viselkedési

kivárni stb. Tudjanak elemi szabályokhoz végezni

szokásokat,

tudjanak

alkalmazkodni,

köszönni, elemi

kérni, munkát

Nevelési feladatok és tevékenységek

Foglalkozási formák

A tanulás folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását, képességek kialakulását, viszonyulások, érzelmi akarati tulajdonságok fejlődését, magatartás, tanulást segíti a pedagógus. A verbális, mozgásos és szociális tanulás eredményeként alakulnak a gyermek érzelmei, a cselekvés módja, a szociális magatartás, különböző tulajdonságok és képességek. 

önkiszolgálásra nevelés: feladatai: a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, egyszerű munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvodás gyermeket



mozgásfejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot elősegítése



anyanyelvi nevelés: kettős feladata: a beszéd megértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű mesék, versek, mondókák megtanítása



a vizuomotoros készség fejlesztése: a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesztése a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér felismerő képesség fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközök megismertetése



játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás melletti és együttes játék megvalósítása énekes-verses népi játékok játszása



egyéni

fejlesztés:

az

adott

gyermek

fejlettségi

szintjének

megfelelő

képességfejlesztés. A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb képességű gyermek egyénre szabott terápiáját is jelenti



zenei nevelés alapjai: egyszerű ritmusú versek, mondókák segítségével a ritmus, a zenei hallás fejlesztése, alapjainak megtanítása

Kiegészítő terápiák 

logopédiai és komplex kommunikációs fejlesztés



mozgásfejlesztés - TSMT



habilitációs kutyaterápia

A foglalkozások heti rendszeressége a foglalkozás neve

heti előfordulás

a foglalkozás formája

anyanyelv

5

csoportos, egyéni

mozgásfejlesztés

5

csoportos

önkiszolgálás

2

egyéni, mikro csoportos

vizuomotoros

3

mikro csoportos vagy egyéni

2–3

csoportos, mikro csoportos vagy

fejlesztés játékra nevelés

egyéni egyéni fejlesztés

5

egyéni

zenei nevelés alapjai

2

csoportos

Szokások kialakítása

Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a személyiségfejlődést. Gazdaságossá teszik a cselekvést, tudatmentesítő szereppel is bírnak.

A szokásos cselekményeknél nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkoncentrációra. Jól begyakorolt sztereotípiákat kell kialakítani úgy, hogy a már kialakult jó szokásokat megerősítik illetve a helyes szokásokat alakítják ki, - egyben kiküszöbölik a rossz beidegződéseket kioltással. A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon. A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kialakult feltételes reflexeket meg kell erősíteni. Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség belátásának a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát. Az értelmi fogyatékos óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, fontossági sorrendre. Igyekeznek kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelyből a rossz szokások származhatnak. A szokások kialakításának alapvető feltétele tehát a pozitív példa. A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat állítson fel a pedagógus - a gyermek számára érthetően, - amely betartása nem jelent túl nagy feladatot. A meggyőzés a gyermek szenzoros problémái értelmi állapota miatt csak óvatosan alkalmazható. A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes rend segíti a szokások kialakítását. A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem nélkülözheti az ellenőrzést, a pozitív megerősítést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, és a problémás viselkedés oldását. A gyermekek a pedagógusban, illetve a velük kapcsolatban levő felnőttekben érzelmi támaszt keresnek. Szavaikat, azok tartalmát, egész magatartásukat, annak minden összetevőjét úgy kell szabályozni, hogy érzelmeken alapuló, bensőséges személyes kapcsolat alakulhasson ki. Az óvodások családban élnek. Többségük meleg, szeretetteljes miliőből érkezik, de a családok nevelés attitűdjét gyakran meghatározza a túlzott féltés. Többségüket teljesen kiszolgálják, etetik, pelenkázzák, ölben cipelik. Többnyire autón utaznak - a nagy távolságok ezt indokolják - nem ismerik a tömegközlekedési eszközöket, néhány lépés után

elfáradnak, rövid ideig tudnak csak sétálni. Egyedül nem tudják elfoglalni magukat. Már a 3 - 4 éves értelmi fogyatékos gyermek is képes "manipulálni" környezetét, ha a család ezt hagyja. Mindezek figyelembevételével kell a gyermek helyes szokásrendszerét kiépíteni, hatva a családra, azonos követelményeket állítva. A szoktatási idő (2-3 hét) arra szolgál, hogy fokozatos legyen az átmenet, de feltétlenül örömszerző a gyermek számára. A családban addig csak felnőttek között élő a vele való permanens anyai foglalkozást igénylő gyermek fokozatosan szokja meg az új miliőt. Fontos, hogy ne változtassanak meg radikálisan mindent a gyermek életében. Türelmes, de határozott követeléssel, speciális tréningekkel (pl. játék elrakás, csap kinyitása stb.) érik el, hogy szívesen alkalmazkodjon az elvárásokhoz minden gyermek.

A szokások kialakításának területei

Az egészséges életmódra nevelés Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermekek egészsége, későbbi igényei megalapozása érdekében kapja meg szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább legyen számára természetes igény az egészséges életmód. Ezek megvalósulási területei: 

Testápolás: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság: tudják a csapot kinyitni, elzárni, saját törölközőt felismerni, kis segítséggel kezet törölni. WC-használat után, étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, tűrni a fésülést, kérjenek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni, üljenek helyes testtartással.



Étkezés: esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások az etetéstől, az önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a szalvéta használatát, a pohárból ivást, a rágást. Ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni, kancsóból tölteni stb. Fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is.



Öltözés-vetkőzés: a célszerű, könnyen le-, felvehető kényelmes ruhadarabok segítik az önállóságra nevelést.

Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet. A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét, majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését. 

WC használat, szobatisztaságra nevelés: a pelenka nélkül rendszeres ültetés mellett nappal "száraz maradjon" állapottól el kell jutni az után jelzés, majd szükséglet jelzéséig. A bilitől a WC használatig, a WC- papír használatban segítséget igényelnek többnyire az óvodások.



Testedzés: a teremben vagy szabad levegőn való tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás legyen igénye minden gyermeknek.

A közösségi élet szokásainak megalapozása

A bölcsődéből érkező gyermek óvodai beilleszkedése viszonylag könnyebb, mint a családból érkező gyermekeké. Ők először kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy a cselekvés, szándék és végrehajtás közé akadályok ékelődnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommunikáció hiányában nem tudják kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjai nem egyértelműek az új környezet számára. A szülő és pedagógus türelmes kivárása, egyszerű gesztussal megerősített beszéde segíthet az első időben. Ha a gyermek tapasztalja, hogy nem örökre szakították ki a megszokott környezetből, és számára élményhordozó az első óvodai nap, könnyebben beilleszkedik. Megtanul, alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétlődésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja "elviselni" társait, majd fokozatosan közelít a számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett, biztonságot adó felnőtt közelében van. A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának segítésére. Megtanulják az elemi illemszabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a csendes- és hangos helyzetek váltakozását. Az óvodai élet alkalmat nyújt a közlekedési eszközökön való utazásra, az egyre nagyobb séták megtevésére, közös vásárlásra, lépcsőzésre stb. Mindezek számtalan lehetőséget nyújtanak a szociális tanulásra, a derűs légkör, a jó munkaszervezés, sok-sok együttes élmény alapján.

Munka jellegű tevékenységek

Az értelmileg akadályozott óvodások szívesen tevékenykednek, "segítenek".

Sajnos a túlféltő

környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat. Ha a gyermek érzi munkája fontosságát - bármilyen kicsi is az - szívesen hajt végre egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai javára. Az egyszerű "add ide!", "hozd ide!" , "rakjuk el!" jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a gyermekek az elemi “naposi” feladatokig. A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, - gyakran elvégezve egymás helyett a feladatot, - segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben stb. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.

Hagyományok kialakítása

A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös élmény forrása lehet. Erősíti az összetartozást, segíti az egymás figyelését, az egymásnak segítést. Fokozza önmaguk megismerését, önbizalmukat. A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző apró mozzanatokkal, intimitásokkal bírnak. Hagyomány lehet pl. az alvás előtti rövid mese, a reggeli közös éneklés, névsorolvasás, a közösen megünnepelt születésnapok, névnapok, a játékház, táncház, akadályverseny egy-egy ünnephez kapcsoltan. Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. A legjelentősebbek: Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák Napja, Gyermeknap. Ezek egy része csoportban zajlik, más része a szülők számára is nyilvános. Alkalmat nyújtanak arra, hogy számot adjanak arról, hogy mit tanultak a gyermekek, hogy mennyit változott figyelmük, emlékezetük, beszédállapotuk, mennyire váltak magabiztossá, mennyit ügyesedtek. Értik-e, hogy a szülő most néző, s nekik a "színpadon" van a helyük. Fontos, hogy az ünnepekre való készülődéskor a külsőségek és a tartalom arányban legyen.

Szervezeti és időkeretek

A pedagógiai program legfőbb jellemzője a rugalmasság. Ez jelenti az év folyamán az egyes tevékenységek aránybeli eltolódását éppúgy, mint a napirenden belüli rugalmas kereteket. Mivel az értelmi fogyatékos óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a többségi óvodáktól eltérően kötött, tehát az egész csoport számára kötelező foglalkozások, illetve mikro csoportos, egyéni fejlesztő foglalkozások váltsák egymást. Mindezek mellett a játék, az elmélyült játéktevékenység lehetőségeit is biztosítani kell. Az egész napos tevékenység során megteremtik a megfelelő kereteket a mozgásigény kielégítésére csoportos foglalkozások, szabadban végzett játék, tornázás, kirándulás segítségével, azzal a céllal, hogy a gyermek természetes igényévé váljon, beépüljön szokásrendszerébe, s mert a "gyökerek" kiépítése a munka alapja. A mozgásos tanulás a tanulás többi területével is szoros kölcsönhatásban van. A fejlesztőmunkánkban kiemelt szerepe van az önállóságra nevelésnek. Az óvodába kerüléskor e terület fejlesztése nagyobb időkeretet kap, mint az értelmi nevelés, a későbbiekben az arány megfordul. Megfelelő időt, teret, sok-sok próbálkozást kell biztosítani a fokozatosság elvét szem előtt tartva a gyermekeknél. A higiénés szokások kialakítása, a helyes táplálkozás, a szabadlevegőn való tartózkodás, a helyes öltözködés szolgálja az egészséges életmódra nevelést, azt, hogy az óvodások teherbíró képessége, edzettsége, a betegségekkel szembeni ellenállása, fizikai erőnléte fokozódjon. A szülőket is próbálják befolyásolni közös programok, kirándulások alkalmával. A mozgás, a célzott foglalkozások, a környezet kínálta spontán tanulási helyzetek hozzájárulnak az érzelmi neveléshez. A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. Az óvodáskorú gyermek igényli az ismert és áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirendet, a biztos támpontokat. Ezekben természetesen lehetnek kivételes alkalmak, mint az ünnepi készülődés ideje, vagy az ünnepek.

Az értelmi fogyatékos kisgyermek életében a napi ritmuson túl a megszokott kereteknek is nagy jelentősége van.

Az óvoda napirendje

Időpont

Tevékenység

07.00-08.00

Gyülekező, szabad játék

08.00-08.30

Mindennapos testnevelés

08.30. - 08.40

Tisztálkodás

08.40. - 09.00.

Reggeli

09.00-11.00

Fejlesztő

foglalkozások

(egyéni,

mikro

csoportos

vagy

csoportos formában), szabad játék 11.00-12.00

Levegőzés, udvari játék, séta

12.00-12.15

Tisztálkodás

12.15-12.45

Ebéd

12.45-13.00

Tisztálkodás, fogmosás, ágyazás

13.00-14.30

Mese, alvás, pihenés, egyéni fejlesztés

14.30-15.00

Öltözés, tisztálkodás, teremrendezés, fejlesztő foglalkozás

15.00-15.30

Uzsonna

15.30-16.30

Szabad játék

Rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelően. A gyógypedagógus fejlesztő munkáját segíti a gyógypedagógiai asszisztens (gyermekfelügyelő) és a dajka. A kötött foglalkozások, az önkiszolgálásra nevelés célzott foglalkozásai, a levegőztetés délelőtt zajlanak. A délutáni alvás után a gyakorlásra, szabad játékra van lehetőség. Az egyes foglalkozások időtartama függ az adott gyermekcsoport fejlettségétől, a témától, illetve az egyes gyermekek aznapi állapotától. S így 5 - 15 - 20 perces foglalkozások lehetnek. A foglalkozások azonos rítusok szerint indulnak (teremrendezés, énekes névsorolvasás, hiányzók felismerése, időjárás megfigyelése). A gyógypedagógus törekszik a játékosságra, a gyermek életkori, fejlődésbeli különbségeinek figyelembevételére már a tervezés idején is. A fejlesztés során folyamatos ellenőrzéssel győződik meg az eredményességről. Lehetőséget biztosít az elmélyült tevékenységre, biztosítja az értő figyelmet, differenciált feladat adással, sokoldalú megközelítéssel, sok gyakorlással segíti az ismeret elsajátítást. Ez cselekedtető tanulásirányítás.

Ellenőrzés, értékelés

A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése

A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyelést végez és a gyermek gyógypedagógiai pszichológiai - orvosi vizsgálati lelete alapján készíti el a gyermek egyéni terápiás tervét, s tervezi a csoport munkáját. A nevelőtestület rendszeres esetmegbeszélésein team munkában keresik a lehető legjobb megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez a team gyakran kiegészül a gyermeket kezelő szakorvossal, pszichológussal. A tanköteles gyermekek a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottsága vizsgálatán vesznek részt. A Bizottság véleménye, a gyermekkel foglalkozó pedagógus és a szülő véleménye alapján kezdi meg a gyermek a tanulmányait, az értelmileg akadályozottakat nevelő általános iskolában és a speciális autista csoportunkban. Néhány jól fejlődő gyermek pedig a tanulásban akadályozottakat nevelő általános iskolába kerül, illetve van, aki felmentettként további gyógypedagógiai óvodai ellátást kap. A szülők a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a gyermek kiállított munkái, során - és az azt követő konzultáción győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről. A programellenőrzés és értékelés rendszere

Az

ellenőrzési

formák:

folyamatos

megfigyelés,

feljegyzések

készítése,

munkaközösségi

megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének elemzése, felmérések, nyomon követések. Az iskolai beválás vizsgálata. Az ellenőrzést végzi: az intézményvezető. Az ellenőrzés részben folyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos célzott ellenőrzés: szokások elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel; vagy egyes fejlesztési terület eredményei.

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A gyermekvédelmi feladatok elsődleges céljai A gyermekek szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma megszűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység. A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős feladatai



Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel



Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel)



Jelzési kötelezettség



A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése



A gyermek veszélyeztetettségének felismerése



Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomon követés, visszacsatolása céljából

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, azzal hogy: 

A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik



Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel



Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesíti

A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve



A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek



A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről



A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít



Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal



A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket

A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése

Kapcsolattartási formák

Intézményünkben az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartáshoz: 

A Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak óvodánkba, ismerkedhetnek az óvodai élettel - a beiratkozás előtt is



Tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/



Félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/



Év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/

Szülői értekezletek 

Az éves munkaterv által meghatározott időpontokban

Fogadóórák 

Beszoktatási időszakban (folyamatosan, új gyermek érkezésekor)



Ezt követően a szülői igényeknek megfelelően és halasztást nem tűrő probléma esetén azonnal

A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások



eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás házon belül



szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség



segélyezési lehetőségek biztosítása



óvodai rendezvények

Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések

Intézményünk eszközei és felszereltsége megfelelnek a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet, 2. mellékletében leírtaknak. A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és a fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának további eszközei a „Funkcionális taneszköz-jegyzék” alapján kerültek meghatározásra figyelembe véve a Fogyatékos Tanulók Iskolai, Oktatásának Tantervi Irányelvében leírtakat. Az országos és megyei szintű pályázatok figyelemmel kísérésével a beszerzéseket folyamatosan elősegítjük.

Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei

Az egészségnevelés az óvoda immanens (minden nevelési folyamatban benne levő) mozzanata. A sajátos nevelési igényű gyermekek a környezetükről szűk körű ismeretekkel rendelkeznek. Mozgásterük beszűkült, az egészség, az életmód, a szokások sajátosak számukra, ezért fontos az óvodai élet egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenysége. A gyermek állapotának megfelelő elvek alkalmazását az óvodai élet napi rendjébe építjük.

Egészségfejlesztő tevékenységek



testi egészség



egészségvédő képesség fejlesztése



lelki egészség (érzelmi biztonság nyújtása)



a hagyományok és a kultúra megismertetése, tisztelete

A környezeti és egészségnevelési feladatok az óvodában az egész nap folyamán jelen vannak. Az óvodai élet megszervezésénél alapvető szempont, hogy a környezeti és egészségügyi szokások kialakítását az alapoktól kell kezdeni (higiéniás szokások kialakítása, igény a mindennapos testmozgásra, a gyermek érdeklődésének felkeltése a szűkebb környezet élő és élettelen tárgyai iránt, helyes viselkedési szokások kialakítása a környezet megvédése érdekében).

A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség biztosításának célja

Esélyegyenlőséget biztosítunk az óvodai nevelés céljai között főként a kognitív hátrányok csökkentése érdekében. Ez a tevékenység főleg nevelési, pedagógiai és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek többletfejlesztését szolgálja. Legfontosabb pedagógiai eszköz a differenciált bánásmód, melynek során minden gyermek azt a segítséget kapja, melyet diagnózisa, szociális helyzete és rászorultsága szükségessé tesz. Az óvoda a nevelési szocializációs folyamatot közvetlenül akadályozó tényezők felszámolása terén bír hatékony eszközökkel.

Az esélyegyenlőség biztosításának kiemelt feladatai 

valamennyi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek az óvodai ellátását a harmadik életévtől



a hátrányos helyzetű gyermekek családjával való szorosabb együttműködést, kommunikációt, cél a hátrányos helyzetből adódó lemaradások ellensúlyozása (családsegítés, gyermek és ifjúságvédelem, személyes kapcsolat kialakítása szülővel, rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről)



a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, megsegítését, fejlesztésé



a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációját, cél ezen, gyermekek óvodai szocializációjának, családi életének, helyzetének figyelemmel kísérése



a

sajátos

nevelési

igényű

gyermek

családjával

való

szorosabb

együttműködést,

kommunikációt, cél a sajátos nevelési igényből adódó lemaradások ellensúlyozása, a gyermekek optimális fejlődésének biztosítása 

megfelelő szakellátást cél, hogy minden rászoruló gyermek kapja meg az állapotának megfelelő fejlesztést



együttműködés a

szociális ellátórendszerrel (gyermekorvos, védőnő,

szolgáltatások, családsegítő szolgálat) 

tehetséggondozás

gyermekjóléti

Tanulásban akadályozottak Általános Iskolája – Nevelési program

”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.” Hansen (1994)

2016

Bemutatkozás A tanulásban akadályozott tanulók általános iskolája, mely az intézmény Építők útján álló főépületében található, két tagozattal működik. Az alsó tagozat az épület első, a felső tagozat a harmadik emeletét foglalja el. A tanulók által használt tornatermek a mélyföldszinten, a fejlesztő, illetve terápiás (logopédia, zeneterápia, mozgásfejlesztő) termek az alagsorban találhatóak. Iskolánkba a felvétel bemenet szabályozott. A szakértői bizottság BNO 70-es kódot tartalmazó szakvéleményével, valamint „Javaslat az intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatványával - melyen iskolánkat jelölték meg - vehetünk fel tanulót.

Az általános iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelvek Tanulásban akadályozott tanulók A fogyatékosságból eredően, tanulóinknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak:  a sérült vagy fejletlen pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi-akarati élet, stb.) jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében  abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichés funkciót érinthet, azonban ennek változatossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő  a fejlődés ütemében és dinamikájában  a fejlesztés várható eredményében Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy a tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanuló a tanulás, az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képességszintre, milyen ismeret birtokába juttatható el. A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni:  az ismeretek tartalmának és mélységének,  a tevékenységformáknak,  az alkalmazott módszereknek,  a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály),  valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.

A nevelő-oktató munka céljai Az oktatási-nevelési tevékenységet a kerettantervre épülő helyi tantervünk alapján végezzük, amely tükrözi a Nemzeti Köznevelési Törvényben, a Nemzeti Alaptantervben valamint az Irányelvekben foglalt értékeket. Feladatok:  a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése tudatosítása a tantestületben,  a kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása,  a kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe. Általános célunk a tanulásban akadályozottságtól függetlenül, hogy a nálunk végzett fiatalok:  szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy lelkiekben kiegyensúlyozott, munkát szerető, reális jövőképpel rendelkező, tartalmas és becsületes életre készülő emberekké váljanak,  egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak az épek társadalmába: családba, intézménybe, munkahelyre, közösségbe,  felkészítsük tanulóinkat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, mely lehetőséget ad, fejlettségüktől függően, a továbbtanulásra, illetve értékteremtő munka végzésére. A nevelő-oktató munka feladatai Alapvető feladatunk tanulóink szocializációs képességeinek, készségeinek kialakítása és olyan szintre emelése, hogy adottságaiknak megfelelően önálló életvezetésre legyenek képesek. Ennek érdekében szerepet kap:  az erkölcsi nevelés,  az esztétikai-művészeti nevelés,  a tanulás tanítása,  a családi életre nevelés,  a testi és lelki egészségre nevelés,  a felelősségvállalásra, önkéntességre nevelés,  pályaorientáció,  tehetséggondozás,  a környezettudatosságra nevelés,  állampolgárságra, demokráciára nevelés,  nemzeti öntudatra, hazafiságra nevelés,  gazdasági és pénzügyi nevelés,



médiatudatosságra nevelés.

Kiemelt szerepet kap: 



az együttélésre, együttműködésre való képesség fejlesztése – ezen belül – a konfliktushelyzetek kezelése, a közösségi magatartás, az alkalmazkodóképesség kialakítása, az erkölcsi normák megismertetése, betartása és a megfelelő kommunikációs formák alkalmazása. az önálló életvezetést segítő készségek kialakítása –ezen belül – a munkavégző-képesség megalapozása, tájékozódás a szűkebb-tágabb környezetben és a társadalmilag elfogadott szokásrendszerek elsajátítása.

Az alsó tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztése. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben feltétlenül jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenység formáknak. A felső tagozat az 5-8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakaszok eredményeire – elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra – épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. A nevelő-oktató munka eszközei A nevelő-okató munka elsődleges eszközei a tanítási órák és a tanításon kívüli tevékenységek, melyek a követelmények érvényesítésére szolgálnak. A gyógypedagógia eszközeit használjuk életkori sajátosságok és egyéni képességek szerint. Személyi feltételeink: megfelelően képzett szakemberek: gyógypedagógiai tanárok, fejlesztő pedagógusok, terápiás szakemberek, egyéb végzettségű szakemberek, gyógypedagógiai szakemberek. Tárgyi feltételeink: A tanulásban akadályozottak alsó tagozatának nyolc tanterme, valamint egy fejlesztő terme iskolaépületünk első emeletén helyezkedik el. A felső tagozat tantermei a harmadik emeleten találhatók: hét osztályterem, egy szaktanterem a technika, életvitel és gyakorlati ismeretek tárgy tanításához, egy fejlesztő terem az állatasszisztált foglalkozásokhoz.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekhez használjuk az intézmény egyéb területein lévő helyiségeket, így az informatika szaktantermet, a speciális sérüléseknek megfelelően felszerelt fejlesztőtermeket, tankonyhát. Testnevelés oktatáshoz és szabadidős tevékenységekhez rendelkezésünkre áll egy nagy tornaterem, egy kisebb tornaterem és egy kondicionáló helyiség, egy sportudvar távolugrópályával és labdajátékokhoz szükséges felszereléssel és egyéb oktatóeszközök. Osztálytermeink rendelkeznek interaktív táblával és digitális eszközökkel. Tanítási óráinkon a tanulásban akadályozott tanulók számára kidolgozott tankönyvekkel, munkafüzetekkel és más segédeszközökkel dolgozunk. A nevelő-oktató munka eljárásai Tevékenységünkben elsődleges a kompetenciák fejlesztése, egyéni és közös munkát feltételező formákat használunk, alkalmazzuk a projektmódszert és a kooperatív technikákat. Habilitációs foglalkozásainkon figyelembe vesszük a szakértői véleményekben megjelölt fejlesztési irányokat, saját és egyéb mérések alapján végezzük a készség- és képességfejlesztést. Tanórai és tanórán kívüli keretben lehetőséget biztosítunk felzárkóztatásra és tehetséggondozásra. A tanulásszervezés differenciált formáit alkalmazzuk. A felső tagozaton a továbbtanulást szakképzett pályaorientációs szakember segíti heti négy órában nyolcadik évfolyamon. Pályaorientációs tevékenységünk az osztályfőnöki órák tanmeneteibe is beépül. Felszerelt könyvtárunkban könyvtári órák zajlanak, a létesítmény tanórán kívüli programokhoz is rendelkezésre áll.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkban folyó munka az általános pedagógiai tevékenységhez viszonyítva speciális gyógypedagógiai tevékenység. Ez a tevékenységforma a speciális nevelést-oktatást igénylők személyiségfejlesztésére irányul. E folyamatban az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, azokkal együtt történik  a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése,  a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése,  az egész személyiség egyensúlyba hozása. Mindezekhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek, felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különösségét, másságát is elfogadva. Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében:  differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerrel dolgozunk,  a tanulók egyéni megsegítését nevelési szükségleteikhez igazítjuk,



a hátrányok kompenzálása a tanuló fejlettségéhez illeszkedő tartalmak és módszerek kiválasztásával történik.

Feladataink   

a tanulók anamnézisének alapos megismerése, környezettanulmány – kritikus esetekben, pedagógiai diagnosztikai eljárások: o megfigyelés megadott szempontsor alapján vagy vizsgálóeljárás alkalmazása, o dokumentációk készítése (egyéni fejlesztési tervek), o a fejlődés mértékének nyomon követése fejlesztési ciklusonként.

A feladatokat az osztályfőnökök és a napközis nevelők a szaktanárokkal, a gyógypedagógiai asszisztensekkel, valamint a dajkákkal együttműködve végzik. Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit. A tanulók önmagukhoz mért személyiségfejlesztésében fontos szerepet tölt be az iskolánkban működő állatasszisztált terápia.

Speciális differenciált fejlesztések, terápiák – habilitációs foglalkozások            

Kognitív képességek fejlesztése Zeneterápia Dyslexia prevenció Művészetterápia Kommunikációs képességek fejlesztése Drámapedagógia Beszéddiagnosztika – beszédhiba javítás Gyógytestnevelés Mozgáskoordináció fejlesztés Komplex prevenciós fejlesztés Tiflopedagógiai megsegítés Állatasszisztált terápia (kutyaterápia)

Állatasszisztált (terápiás kutyás) foglalkozások Célja:

  

adott célcsoport életminősége és hangulatjavítása, terápiás jelleggel meghatározott képességek fejlesztése, oktatási szempontból: tanórai keretek között zajló, tanulást segítő motiváló foglalkozások.

Kiemelt fejlesztési területei:  mozgásfejlesztés (beleértve nagy- ill. finommozgások fejlesztése),  téri tájékozódás, testtudat, térérzékelés fejlesztése,  beszéd - kommunikáció fejlesztése,  figyelem, koncentráció fejlesztése,  emlékezet, memória fejlesztése. Szociális képességek fejlesztése:  magatartás és viselkedésproblémák (beilleszkedés, szorongás, hiperaktivitás stb.) enyhítése.

A foglalkozások feltételei:  Az állatasszisztált foglalkozások szigorúan a Magyar Terápiás Segítőkutya Szövetsége (MATESZE) szabályainak megfelelően vizsgáztatott kutya bevonásával történnek.  Az állatasszisztált foglalkozásokon résztvevő gyermekek oktatófilm ill. segéd anyagok kiegészítésével felkészülésben részesülnek, ami a megfelelő viselkedést mutatja be idegen kutya közeledésekor továbbá ismerteti a felelős állattartási ismereteket. A kutyaterápia felmerülő költségeihez az iskola alapítványa is hozzájárul.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján: „A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.” Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő. A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:

      

egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtás olyan tevékenység, amelyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megelőzése érdekében végez az észlelő személy. Tanulóink körében elsősegély-nyújtási ismereteket tanítunk biológia-természetismeret és osztályfőnöki órákon, valamint projektnapok keretében. A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Az egészségfejlesztő tevékenység intézményünkben az iskolai védőnő bevonásával és aktív részvételével történik.

Az egészségnevelés tantárgyakban megjelenő óraszámai a különböző évfolyamokon: 1. évfolyam Tantárgyak

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Tematikai egységek

Környezet ismeret

Környezet és fenntarthatóság Az ember megismerése és egészsége 8 óra

Felépítés és működés Állandóság és változás - Az ember megismerése és egészsége 11 óra

Rendszerek Állandóság és változás Az ember megismerése és egészsége Környezet és fenntarthatóság 18 óra

Állandóság és változás Az ember megismerése és egészsége Környezet és fenntarthatóság 17 óra

Technika, életvitel és gyakorlat

Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód 3 óra

Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód 3 óra

Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód 6 óra

Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód 6 óra

Osztályfőnöki Alapvető szociális készségek fejlesztése óra Én és a környezetem 6 óra

Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a környezetem 6 óra

Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a környezetem 11 óra

Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a környezetem 18 óra

Hit és erkölcstan

Közvetlen közösségeim A család és a gyerekek A környező világ 6 óra

Közvetlen közösségeim A család és a gyerekek A környező világ 6 óra

Milyen vagyok, milyennek látnak mások 4 óra

Milyen vagyok, milyennek látnak mások 4 óra

Testnevelés

Motoros képességfejlesztés edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés mozgástanulás Játék Versenyzés Tánc Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés 180 óra

Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés mozgástanulás Játék Versenyzés Tánc Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés 180 óra

Motoros képességfejlesztés edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés mozgástanulás Játék Versenyzés Tánc Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés 180 óra

Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés mozgástanulás Játék Versenyzés Tánc Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés 180 óra

Tantárgyak 5. osztály Testnevelés és Prevenció, sport életvezetés, egészség-fejlesztés

Természetismeret

6. osztály 7. osztály 8. osztály Prevenció, Prevenció, Prevenció, életvezetés, életvezetés, életvezetés, egészség-fejlesztés egészség-fejlesztés egészség-fejlesztés

21 óra Anyag, energia, információ

20 óra Állandóság, változás

Rendszerek

Az ember megismerése és egészsége

Felépítés és működés kapcsolata Állandóság, változás

Környezet, fenntarthatóság 12 óra

18 óra

Technika, életvitel és gyakorlat

Tisztálkodás

Tisztálkodás

Egészséges Egészséges táplálkozás táplálkozás 15 óra 15 óra Osztály-főnöki Egészséges életmód Egészséges életmód óra 7 óra 6 óra

Erkölcstan

Test és lélek 6 óra

Test és lélek 6 óra

36 óra Anyag, energia, információ, kölcsönhatások Rendszerek Felépítés és működés kapcsolata Állandóság, változás A felépítés és működés kapcsolata 34 óra Egészséges ételek

36 óra Állandóság és változás Az ember megismerése és egészsége Környezet és fenntarthatóság 34 óra

Tisztálkodás, ápolt megjelenés

3 óra Egészséges életmód

3 óra Egészséges életmód

7 óra Párkapcsolat és szerelem 6 óra

6 óra Párkapcsolat és szerelem 6 óra

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Céljaink    

magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal a megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése olyan közösségek megteremtése, melyek tagjaikat az egyéni képességeik, személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatására serkentik, és elősegítik a tanulók társadalmi beilleszkedését

Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző színtereinek felhasználásával történik. Feladataink        

szocializációs képességek fejlesztése kommunikációs kultúra fejlesztése életkorhoz igazított tevékenységek szervezése határozott, teljesíthető követelmények állítása erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése olyan légkör megteremtése, ahol a tanulók büszkék az iskolai közösséghez tartozásukra, ápolják az iskola hagyományait, a környezet állapota iránti érzékenység kialakítása, ezáltal a közvetlen környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása váljon érzékennyé környezete állapota iránt; kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába

Tevékenységformák     

közös programok szervezése, hagyományteremtés szabadon választott munkatevékenységek – osztályszinten, iskolai szinten tanórai keretek között történő közösségfejlesztés nem kötelező tanórai foglalkozások iskolán kívüli programok

A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő lelki egészség megteremtése és védelme.

Hagyományaink A hagyományok rendszere erősíti az intézményhez tartozás érzését. Rendezvényeink:  hagyományos és nemzeti ünnepek köré szervezett rendezvények  mikulásváró játszóház  karácsonyi játszóház  mese délelőtt  játékos sportdélután  vers- és prózamondó verseny  mesemondó, meseolvasó verseny  csoportok bemutatkozó műsora  kézműves délutánok  elsősök napja  nyolcadikosok napja  farsang  gyermeknap  testvérosztály kapcsolatok kiépítése, közös programok a testvérosztályok között  Éltes Nap  gyermekfesztiválokon való részvétel  vásárok, kiállítások és rajzpályázatok a tanulók munkáiból

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatai Fontosnak tartjuk kiemelni az alábbiakat:  A köznevelési törvény alapján a gyermek, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok között, amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitelessége.  A tanulásban akadályozott tanulók iskolai oktatásának, nevelésének célja, hogy segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való megfelelést. Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulás-módszertani eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek megfelelő ütemben sajátítsák el a tananyagot, alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzon ki tehetségük. Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő fejlesztési feladatainak figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját, az Irányelvek és a helyi tanterv alapján.

 





Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése a tanulásban akadályozott tanulók esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik. A tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. A pedagógus korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával motiválja a tanulókat, teremtsen lehetőséget a hatékony, önálló ismeretszerzésre, így készítve fel őket a felnőtt-lét szerepeire. A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére, tartson fegyelmet és kezelje a felmerülő konfliktusokat. Alkalmazza helyi programunkat az agresszió kezelésére: „Módszertani útmutató az iskolai agresszió kezeléséhez” A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja a mérés-értékelés különböző - diagnosztikus, formatív, szummatív - fajtáit.

Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását, legyenek alkalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését mérjék.  A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában.  Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből és lebonyolításából.  Szakkörök szervezésével, tanulmányi, sport és művészeti versenyekre való felkészítéssel segítse a tehetségdiagnosztikát és a tehetséggondozást.  Órai segédanyagok, taneszközök, multimédiás és interaktív anyagok alkalmazásával, készítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több csatornán megerősített megismerését.  Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait, közreműködjön az iskolai dokumentumok kidolgozásában, értékelésében.  Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra.  Jogszabályban meghatározott határidőre teljesítse az előírt pedagógus minősítéseket.  A pályakezdő, gyakornok vagy az iskolába újonnan érkezett nevelők munkáját, beilleszkedését segítse, megbízás esetén mentorálja.  Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa őket a megfelelő szakemberhez.  Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését.  Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk megvalósításából.  Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók környezeti neveléséhez.  Vegye ki részét az ÖKO-iskola program megvalósításából.  A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások szervezéséből, lebonyolításából.  Megbízás esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat.  Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközi szünetekben történő felügyeletében.  Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait.  Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a szülőkkel és más szakemberekkel.

Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak differenciált személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve annak fejlesztését is magába foglalja. E munka jellemzően nagyfokú rugalmasságot, reflektivitást, kreativitást igényel, hiszen nincs –az osztályfőnöki tanmeneten kívül- olyan előirt tananyag, amely e tevékenység részleteit meghatározná. Az osztályfőnöki munka tartalma a mindennapok közvetlen nevelőmunkája több terület szintézise nyomán alakul ki. Részét alkotja a különböző értékrendek megismertetése, a kultúrahasználat megtanítása, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, mentálhigiénés szemléletmód alkalmazása, aktuális problémák kezelése és a gyermekvédelmi tevékenység is. Az osztályfőnöki munka elengedhetetlen részét alkotják az úgynevezett koordinációs feladatok, mint a kapcsolattartás az osztályt tanító kollégákkal, a szülőkkel, olyan más szakemberekkel és szervezetekkel, amelyek a tanulók, vagy az osztályközösség fejlesztésében valamilyen módon részt vesznek. (egészségvédelem, gyermekvédelem, terápiás tevékenység) Az osztályfőnök feladatkörébe tartoznak még olyan szervezési feladatok is, mint a tanulmányi és osztálykirándulások szervezése, szabadidős tevékenységek tervezése és lebonyolítása. Az osztályfőnöki munka velejárója a jelentős ügyviteli, adminisztratív munka is, amely a dokumentumok naprakész vezetését, a tanulói hiányzások regisztrálását, az osztályozó értekezletekre való felkészülést, a félévi-évvégi értesítő, anyakönyv és bizonyítvány, valamint az egyéni fejlesztési tervek elkészítését jelenti. A felső tagozaton folyó osztályfőnöki munkának kiemelt területe az egyéni és a csoportos pályaorientációs tevékenység. Iskolánk saját pályaorientációs programja alapján, az osztályfőnökök jelentős részt vállalnak az életpálya-kompetenciák fejlesztésében. A pályaválasztási döntés megfelelő előkészítése érdekében, az 5-8. évfolyam tanulóinak önismereti, szakmaismereti és stratégiaalkotáshoz szükséges kompetenciáit fejlesztjük. A tanulók kommunikációs tréningen vesznek részt, illetve munkaerő-piaci ismeretekhez jutnak a program keretében. Minden 8. évfolyamos tanulónk egyéni pályaválasztási tanácsadásban részesül. A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze:      

felkészülés az osztályfőnöki munkára, hospitálás az óvodában, illetve a 4. évfolyam osztályaiban, az osztályba kerülő tanulók dokumentumainak áttanulmányozása (szakértői bizottság szakvéleménye, korábbi fejlesztési tervek, stb.), az egyéni fejlesztési tervek elkészítése, az osztályközösség megismerése több, egymást kiegészítő módszer alkalmazásával (szociometria, megfigyelés, interjú), az osztályközösség további alakítása, együttműködés, szabályrendszer kialakítása, az osztályközösség, valamint a közös szabályok kialakítása során az osztályfőnök teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók megélhessék az egyéni és a csoportos koherencia élményét, kapjanak lehetőséget a demokratikus jogok gyakorlására,

   

   

   

segítse az osztályhagyományok kialakítását és ápolását, kapcsolattartás a szülőkkel, szülői szervezetekkel, kapcsolattartás a tanulók érdekében működő szervezetekkel, intézményekkel (alapítványok, sportkörök, kulturális létesítmények), az osztályfőnök képviselje a tanulók érdekeit és tartson kapcsolatot az osztályban tanító kollégákkal valamint az intézményben dolgozó szakemberekkel (gyermekvédelem, pszichológus, védőnő… stb.), hatékonyan vegyen részt a tanulók pályaorientációjában, az iskola pályaorientációs programja alapján, osztályának kísérése az iskolai, illetve az osztályszintű rendezvényeken, részvétel az osztályát érintő rendezvényeken, a tanulók hiányzásainak figyelemmel kísérése, a mulasztási napló vezetése, a mulasztásokat havi összesítése, igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések betartása, a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése minden hónap végén, lehetőséget adva az önreflexióra, az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésére, munkájáról félévi és tanévvégi írásos értékelő elemzést készít, tanulmányi, illetve osztálykirándulás szervezése, abban az esetben, ha ennek anyagi feltételei megoldhatóak.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Az iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket. Az egyéni fejlesztés differenciált tartalmakban, módszerekkel –a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, a napközis és a kollégiumi foglalkozásokon, a tanórákon, - a habilitációs órákon valósul meg. Az egyéni bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a tanulók fejlesztése eredményhez vezet. Feladataink  

meleg, pozitív légkör kialakítása az osztályközösségekben, a pszichológus aktív együttműködése a tanulókkal és a velük közvetlenül kapcsolatban lévő felnőttekkel,

       

a tanulókban „a fontos vagyok” érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében, hogy minél több sikerélményhez jussanak, kapaszkodó, támasz biztosítása: barát, segítő tanár segítségével, pedagógusváltások előkészítése, a frusztrációt kiváltó helyzetek megelőzése a csoportok szervezésekor, a kedvenc időtöltésre, hobbira megfelelő időkeret, nyugodt körülmények biztosítása, túlterhelés elkerülése, egyénre szabott motivációs rendszer kidolgozása, lehetőségteremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására, komplex, teljes személyiségre ható fejlesztő munka, kreatív, önkifejezést segítő tevékenységek biztosítása.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Célunk A nálunk végző tanulók a sikeres társadalmi integráció érdekében:  rendelkezzenek olyan személyiségjegyekkel,  legyenek olyan tudás birtokában,  szerezzenek olyan gyakorlati ismereteket,  sajátítsanak el olyan munkafolyamatokat, amelyek segítségével folytatni tudják tanulmányaikat, értékteremtő munkát tudnak végezni.

Feladataink        

szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése, a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása, az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban, az osztályban tanítók és a fejlesztő pedagógusok együttműködésének segítségével, a differenciált foglalkozások dominanciájára való törekvés a frontális osztálymunkával szemben, a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe, a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő játékok tudatos alkalmazása), művészeti terápiák alkalmazása, külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete esetében,



a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek, kiállítások, pályázatok szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek továbbfejlesztése érdekében - kompenzációs célzattal - a sikerhez, önbizalomhoz juttatás érdekében, szakkörök szervezése, melyekről - érdeklődés és igény alapján - a nevelőtestület dönt minden tanév elején. Hagyományos szakköreink (énekkar, moderntánc, drámapedagógia irodalmi színpad, rajz szakkör) sportolás lehetőségének biztosítása az iskolai sportkör keretein belül: sportjáték, atlétika, zsinórlabda, labdarúgás, futó-klub, kosárlabda, tehetséges 6-7. évfolyamos tanulóink felkészítése a - tanulásban akadályozott tanulók számára kiírt – Komplex Tanulmányi Verseny helyi, megyei fordulóján való sikeres részvételre. minden évben keressük azokat a színtereket, ahol csatlakozhatunk más iskolák által hirdetett tehetséggondozó programokhoz.



 



A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Intézményünkben a szociális, pszichés és mentálhigiénés megsegítés célja:  Komplex segítségnyújtás a nehezen kezelhető élethelyzetekben. Feladat   

konzultáció, felvilágosítás tartása a gyermekvédelmi felelős, családterapeuta, pszichológus részvételével a tanulók, szülők, tanárok részére, szociális, pszichológiai és mentálhigiénés segítségnyújtás az okok teljes körű feltárása és a gyermek megismerése érdekében, a gyermek teljes személyiségének megismerésére irányuló pozitív attitűd és szemlélet elterjedésének elősegítése az intézményben.

Tevékenységi formák     

konzultáció esetmegbeszélés, esetelemzés, esetkövetés belső képzés tanácsadás tájékoztatás

A hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásai Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést igényelnek. A megsegítés elvei   

a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző követelményrendszer kidolgozása, hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése – a beilleszkedéshez szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának lehetősége, a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való felkészülés biztosítása – tudatosan kialakított szituációk, interakciók drámapedagógiai elemek segítségével.

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek-és ifjúságvédelem jogszabályok által kötelezően előírt megvalósítása az iskolában a következőképpen történik:

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az iskolán belül együttműködve a pedagógusokkal, segítséget nyújt a tanulók hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetéből, elhanyagolásából, veszélyeztetettségéből fakadó problémák megelőzésében, feltárásában, kezelésében. Az intézmény jelzési és együttműködési kötelezettségéből adódóan a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős rendszeresen kapcsolatot kezdeményez és tart a gyermekek védelmét végző, segítő intézményekkel, különösen a család-és gyermekjóléti központokkal és szolgálatokkal, a gyámhivatallal, szociális irodákkal, jegyzőségekkel, és a jogszabályban meghatározott esetekben az általános szabálysértési hatósággal, valamint a rendőrséggel. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkája során rendszeresen tájékoztatást nyújt, tanácsadás biztosít pedagógusok, szülők, gyermekek részére. Felvilágosító tevékenység keretében foglalkozást, előadást, beszámolót, értekezletet tart. Pedagógiai jellemzést készít, és végzi a tanulókkal kapcsolatos hivatalos levelezést, dokumentációt.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje   

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól SZMSZ

A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői munkaközösség felé. Kérdését felteheti személyesen, vagy eljuttathatja az illetékes osztályfőnöke segítségével. Kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kap. A tanuló véleményt nyilváníthat az őt érdeklő bármely kérdésben. Véleményét elmondhatja osztályfőnöki órán, diákgyűlésen, négyszemközt az iskola bármelyik dolgozójának. A tanulói jogok megismeréséhez és érvényesítéséhez segítséget, információt kaphat a tanuló és a szülő az illetékes osztályfőnöktől, valamint az iskolai dokumentumokból. A tanuló az őt és a közösséget érintő ügyekben az osztályfőnöktől, továbbá az iskolagyűlésen, valamint az iskolai dokumentumokból kap tájékoztatást. Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Évente kétszer iskolagyűlést tartunk.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Intézményünkben, az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartáshoz: Nyílt napok 



a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak iskolánkba, ismerkedhetnek az iskolai és kollégiumi élettel – a beiratkozás előtt, az alsó tagozatos tanulók nyílt napja, melyet szülők, óvónők valamint többségi iskolákban dolgozó gyógypedagógusok részére tartunk.

Szülői értekezletek 

Az éves iskolai munkaterv által meghatározott időpontokban.

Fogadóórák  

heti rendszerességgel órarendbe építve, évente kétszer a szülői értekezletek közé eső időszakokban, ősszel, tavasszal délutáni időpontban

Szülők klubja      



 

tematikus programok – a szülői igények szerint szemléletformáló együttműködés az oktató-nevelő munka rangjának elismertetésére. Az együttműködési képesség fejlesztése problémamegoldáshoz segítség – gyermek és szülő esetében egyaránt, igények – lehetőségek összhangba hozása a gyermek érdekében történő egységes követelményrendszer kialakítása, ezek egyeztetése tájékoztatás az iskolából való kilépés utáni reális lehetőségekről, jövőképről, A fentiekhez belső szakemberek biztosítása, igény esetén külső szakember meghívása. /Kötetlen, irányított beszélgetések formájában/ (Nevelési területenként, aktuális problémák felmerülésekor, illetve a problémák megelőzésére a szülők és pedagógusok által javasolt időpontban) kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való lehetőségnyújtás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a gondokkal való szembenézést közös kirándulások szervezése /szülő, gyerek, pedagógus részvételével/ ünnepek közös megtartása

Szülői munkaközösség A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban. Évente választja tisztségviselőit. Véleményezik az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események szervezésében, lebonyolításában. Feladatuk a munkaközösségi ülésen elhangzottakról tájékoztatni szülőtársaikat, információt adni a különböző programokon való részvételi lehetőségekről. A szülői munkaközösség tagjai igény szerint, fogadóórai megkötések nélkül találkozhatnak a pedagógusokkal. Osztályonként 1-1 szülőből áll, 4-6 hetenként tartanak összejövetelt. Feladataikat munkaterv alapján szervezik. A fent leírt együttműködési formák az iskolában folyó valamennyi nevelési-oktatási területre érvényesek.

Külső kapcsolatok Más oktatási és kulturális intézményekkel, civil egyesületekkel közösen szervezett programok, rendezvények.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Iskolánkban a következő tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:  osztályozó vizsga  pótló vizsga  javítóvizsga A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben szereplő szabályok szerint kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve  engedély alapján egy, vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet Az osztályozó vizsga anyaga megegyezik az adott tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményeivel, félév esetén, annak részarányos teljesítésével. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról -neki fel nem róható okból- :  elkésik  távol marad  a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló:  a tanév végén- legfeljebb három tantárgyból-elégtelen osztályzatot kapott  az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik

A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Az osztályozó vizsga tantárgyai Alsó tagozat  1.- 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret

Felső tagozat  5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, hon- és népismeret  6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, földrajz  7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, földrajz, német nyelv  8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret – biológia, egészségtan, természetismeret – fizika, kémia, történelem, földrajz, német nyelv

Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének – átvételének szabályai Intézményünk bemenet-szabályozott, így a beiskolázás az országos illetve a megyei Szakértői Bizottságok részéről kiállított „Javaslat az intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatvány alapján történik. A tanulók más, azonos típusú iskolából történő átvételéről, szülői kérelem alapján az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beiratkozással keletkezik. A tankötelezettség teljesítése – a tanév közben beiratkozottak kivételével – a tanév első tanítási napján kezdődik. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható, annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója határoz.

Iskolába lépés feltételei 

A tanköteles korú gyermek rendelkezzen a szakértői bizottság által kiállított szakértői véleménnyel.



Iskolai beiratkozáshoz be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, TAJ számát és az érvényes szakértői javaslatot.

Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében meghatározott időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Ha a gyermeket az iskolába nem íratták be, az intézményvezető értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt.

Átvétel feltételei 

Eltérő iskolatípusból csak a megfelelő szakértői vélemény alapján.



Azonos iskolatípusból szülői kérésre, a szükséges dokumentumok bemutatásával (bizonyítvány, anyakönyvi kivonat, szakvélemény és „Javaslat az intézményváltáshoz” c. nyomtatvány, egészségügyi törzslap)

Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje 

Megfelelő szakértői vélemény hiányában a tanuló felvételi kérelme elutasítható.

Az intézmény vezetője a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az intézményvezető köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.

Értelmileg akadályozottak Általános Iskolája – Nevelési program

”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.” Hansen (1994)

2016

Bemutatkozás Intézményünkbe Pécs város területén, valamint Pécs vonzáskörzetében lakó speciális nevelést-oktatást igénylő értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos), autizmussal élő, mozgássérült tanköteles korú tanulók járnak. Vidéki tanulóink részére kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani helyben, az iskola épületében. Iskolánk tanulóinak felvétele az országos Szakértői Bizottságok (Látásvizsgáló, Hallásvizsgáló, Mozgásvizsgáló) illetve a Baranya megyei Pedagógia Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságának javaslata után történik. Minden évfolyamon 1-1 osztályban folyik az oktatás, alacsony tanulói létszámmal a hatékonyság érdekében. A csoportvezetők gyógypedagógusok, akik munkáját gyógypedagógiai asszisztensek segítik.

Az oktató – nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelvek

Az értelmileg akadályozott tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, ezért eltérő nevelési és oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytestnevelés, különféle terápiák) oldhatók meg optimálisan.

A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, valamint a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania, annak érdekében, hogy tanulóink képességeinek maximális kihasználásával minél teljesebb és önállóbb életet élhessenek. Mindezeket a gyógypedagógia eszközrendszerével lehet csak elérni. A nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára.

A nevelő-oktató munkánk céljai

A nevelő-oktató munkánk céljainak kitűzésénél figyelembe vesszük a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény 1. § 1. bekezdését: 

„elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére nevelni”

A fentiek mellett fontosnak tartjuk továbbá a következő célok elérését tanulóinknál: 

tanulóink

szociális

és

emocionális

fejlettsége

tegye

lehetővé,

hogy

lelkiekben

kiegyensúlyozott, munkát szerető, reális jövőképpel rendelkező, tartalmas és becsületes életre készülő emberekké váljanak 

felkészítsük tanulóinkat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére mely lehetőséget ad fejlettségüktől függően a továbbtanulásra, illetve értékteremtő munka végzésére



egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak az épek társadalmába: családba, intézménybe, munkahelyre, közösségbe.



felkészítsük tanulóinkat, alternatívákat nyújtsunk számukra, hogy szabadidős tevékenységeik során idejüket hasznosan és értelmesen töltsék el



felkészítsük tanulóinkat az egészséges életmód elsajátítására, képességeiknek megfelelően saját testük ápolására, gondozására, az egészséges táplálkozási szokások elsajátítására, és a lelki egyensúly megtalálására (egészséges önértékelés, megfelelő önismeret)



tanulóink oktatása-nevelése során környezettudatos szemléletet alakítsunk ki



tanulóink a pozitív énképét fejleszteni, ezzel segítve a harmonikus személyiség kialakítását.



céljaink megvalósításában kiemelten fontosnak tartjuk, hogy szorosan együttműködjünk a családdal, mert a folyamat csak így válik sikeressé.

A nevelő-oktató munka feladatai

A Nemzeti alaptanterv (110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Nevelő-oktató munkánk feladatainak meghatározásánál további irányadó számunkra a 32/2012 (X.8.) „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve” c. EMMI rendelet:

A nevelés-oktatás feladata



a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása



a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése



a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása



gyakorlatorientált képzés



az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása



a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában



egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére



az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése



a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés



az eredményes társadalmi integrációra törekvés 1

Intézményegységünk alapfeladata az értelmileg akadályázott tanulóink általános iskolai neveléseoktatása. Alaptevékenységünk ellátásához feladataink a következők: 

Tanulóink szocializációs képességeinek, készségeinek kialakítása és olyan szintre emelése, hogy adottságaiknak megfelelően önálló életvezetésre legyenek képesek. Ennek érdekében kiemelt szerepet kap: o az együttélésre, együttműködésre való képesség fejlesztése – ezen belül – a konfliktushelyzetek kezelése, a közösségi magatartás, az alkalmazkodóképesség kialakítása, az erkölcsi normák megismertetése, betartása és a megfelelő kommunikációs formák alkalmazása.

1

32/2012 (X.8.) „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

o az önálló életvezetést segítő készségek kialakítása –ezen belül – a munkavégzőképesség megalapozása, tájékozódás a szűkebb-tágabb környezetben és a társadalmilag elfogadott szokásrendszerek elsajátítása. 

A pszichés funkciók fejlesztése, képesség és szokásrendszerek kialakítása játékos, fejlesztési formák dominanciájával történik.



Alapvető a valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása, kiemelve a napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. A fejlesztő munkának ki kell térnie a jel- és szimbólumértés képességének kialakítására.



Előtérbe kerül a konkrétumokhoz kötődő ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai eljárások differenciált alkalmazása, a munkaképesség kialakítása és a normakövetés gyakoroltatása egyszerű szociális kapcsolatokban. A fejlesztés központi feladatát a gyakorlati jellegű tevékenységek, az életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi.



Feladatunk tanulóink egyénre szabott nevelése-oktatása, fejlesztése, képzése, tehetségének felismerése, gondozása.



Általános műveltség alapozása, figyelembe véve az értelmileg akadályozottság tényét.



Az oktatási-nevelési feladatokat a kompetenciafejlesztés alapján végezzük.



A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása



A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása

Kiemelt kompetenciaterületeknek tekintjük: 

anyanyelvi kompetencia



természettudományos kompetencia



matematikai kompetencia



digitális kompetencia



szociális és állampolgári kompetenciák



kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia



esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai

A képzési rendszerünk a kompetencia alapú oktatást tűzi ki célul, amely lényege a képesség és készségfejlesztés és a gyakorlatban alkalmazható tudás elősegítése. A tanulási folyamatban olyan eljárásokat alkalmazunk, melyek szervesen segítik céljaink elérését. A megválasztott módszerek mindig illeszkednek az adott tanulócsoport, tanuló sajátosságaihoz, egyéni képességeikhez. Megválasztott módszereinket folyamatosan fejlesztjük, átgondoljuk, figyeljük a gyógypedagógia tudományág állandó változásait.

Leggyakrabban használt módszereink: 

tanári előadás



cselekvésbe ágyazott tanítás



egyéni fejlesztés



differenciált oktatás



projektmódszer



kooperativitásra építő pedagógiai módszerek



élményalapú pedagógiai módszerek



IKT alapú módszerek (digitális pedagógiai módszerek)

Leggyakrabban használt eszközeink: 

nyomtatott segédletek (tankönyv, munkafüzet, feladatlap, feladatgyűjtemény)



oktatástechnikai anyagok (vetített vázlat, ábra, fotó, film, számítógépes oktatóprogram, digitális tananyag)



oktatástechnikai eszközöket (pl. CD-lejátszó, projektor, számítógép)



különböző évfolyamokon tanulóinknak a képességeik kibontakoztatására rendszeres sérülés specifikus

fejlesztéseket,

foglalkozásokat biztosítunk.

egyéni

és

kiscsoportos

terápiákat

és

tehetséggondozó

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Tanulóink személyiségének elsődleges alakítója a család, aztán az iskola. A család és iskola személyiségfejlesztő hatása egymásra kell, hogy épüljön. Az iskolánkban folyó munka az általános pedagógiai tevékenységhez viszonyítva speciális gyógypedagógiai tevékenység. Ez a tevékenységforma a speciális nevelést-oktatást igénylők személyiségfejlesztésére is irányul. E folyamatban az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, azokkal együtt történik:  a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése,  az elvesztettek pótlása, újra kialakítása,  a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése,  a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése  az egész személyiség egyensúlyba hozása.

Mindezekhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek, felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különösségét, másságát is elfogadva. Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiség-fejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani, a pozitív énkép erősítését fejleszteni.

Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében:  differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerrel dolgozunk  a tanulók egyéni megsegítését nevelési szükségleteikhez igazítjuk  a hátrányok kompenzálása a tanuló fejlettségéhez illeszkedő tartalmak és módszerek kiválasztásával történik 

különböző – szabadon választható – csoportos foglalkozásokat biztosítunk szakkörök keretében tanulóink részére, annak érdekében, hogy személyiségük fejlődése pozitív irányba fejlődjön és átélhessék a csoporthoz tartozás élményét: 

táncszakkörök (alsó és felső tagozaton)



egyéni és csoportos képzőművészeti terápiák (alsó és felső tagozaton)

Pedagógiai feladataink a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban

 A tanulók anamnézisének alapos megismerése  Környezettanulmány – kritikus esetekben  Pedagógiai diagnosztikai eljárások -

megfigyelés megadott szempontsor alapján vagy vizsgálóeljárás alkalmazása

-

dokumentációk készítése (egyéni fejlesztési tervek)

-

a fejlődés mértékének nyomon követése fejlesztési ciklusonként

A feladatokat az osztályfőnökök és a napközis nevelők a szaktanárokkal, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) alkalmazottakkal és kollégista tanulók esetén a kollégiumi nevelőkkel együttműködve végzik.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, elsősegély nyújtási

alapismeretek

elsajátítása

Intézményegységünk egészségnevelési programja

Az egészségnevelési program célja, hogy biztosítsuk tanulóink egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Fontos, hogy iskolánk minden dolgozója személyes példamutatással segítse a folyamatot. A tanulók életkorának és képességeiknek megfelelő szinten differenciált keretek közt, tanórán és a tanórán kívüli tevékenységek keretében foglalkozunk az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. Tagozatunkon az egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek átadásában és folyamatos gyakorlásában az iskolai védőnő nyújt segítséget, az ezzel kapcsolatos feladatok az Egészségnevelési programban lettek kidolgozva, valamint a tanórákba beépített egészségnevelési részeknél az osztályfőnök, szaktanárok, illetve a délutáni tevékenységekbe ágyazottan a napközis, pedagógiai munkát közvetlenül segítők. (NOKS)

Az Egészségnevelési program kiemelt területei 

Személyi higiéné - tisztálkodás (kézmosás, mindennapos tisztálkodás, toalett használat)



Anatómiai ismeretek



Különbségek fiúk és lányok közt serdülőkorban



Pszichoszexuális érés lépcsőfokai



Szerelem, párkapcsolat



Egészséges táplálkozás



Aktív szabadidő eltöltés



Mindennapos testmozgás



Lelki egyensúly megteremtése



Egészséges és biztonságos környezet kialakítása



Egészségkárosító magatartásformák elkerülése



Elsősegély nyújtási alapismeretek

Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Tanulóink elsősegélynyújtási alapismereti gyakorlatokat az „Egészségnevelési program” részeként sajátíthatnak el. (sebellátás, sebkezelés, sebkezelési higiénia, általános teendők rosszullétek esetén, vészhelyzetben mentők kihívásának szabályai). Emellett projektnapok alkalmával fordítunk figyelmet az elsősegélynyújtási ismeretkere, illetve a témához kapcsolódó tantárgyi órákon.

Az egészségnevelés az oktatás, nevelés, habilitáció valamennyi területén megjelenik.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 

a

mindennapi

testedzés

lehetőségének

biztosítása:

testnevelés

órák;

játékos,

egészségfejlesztő testmozgás, ISK foglalkozások, rendszeres séta és játék a szabadban 

a beszédfejlesztés és környezetismeret, környezet és egészségvédelem, életvitel tantárgyak



az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkör, egészségnap

Az egészségnevelési programhoz hagyományokat is rendelünk. (Egészségnap, Gyümölcs és zöldségnapok, évenként rendszeresen megrendezett kirándulások a természetben, erdei iskola, külső helyszínek meglátogatása tanórán kívül – Mentőszolgálat, Orvosi rendelőintézetek)

Egészségneveléssel kapcsolatos feladatok beépülése a tanórákba

A helyi tantervnek megfelelően a következő tanórák keretén belül történnek az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok végzése:

Tantárgy neve –

Témakör

Időkeret

Testünk és személyes

24 óra

osztályfok Kommunikáció 1. osztály

teendőink Kommunikáció 2. osztály

Testünk és személyes

25 óra

teendőink Kommunikáció 3. osztály

Testünk és személyes

22 óra

teendőink Kommunikáció 4. osztály

Testünk és személyes

20 óra

teendőink Kommunikáció 5. osztály

Testünk és személyes

25 óra

teendőink Kommunikáció 6. osztály

Testünk és személyes

20 óra

teendőink Önkiszolgálás 1. osztály

Testápolás – személyi

44 óra

higiénia Önkiszolgálás 2. osztály

Testápolás – személyi

44 óra

higiénia Életvitel 3. osztály

Személyes szükséglettel

35 óra

kapcsolatos teendők Életvitel 4. osztály

Személyes szükséglettel

35 óra

kapcsolatos teendők Környezetismeret 5.

Az emberi test

9 óra

Környezetismeret 5.

Egészségmegőrzés –

11 óra

osztály

Egészséges életmód

Környezetismeret 6.

Az emberi test

9 óra

Környezetismeret 6.

Egészségmegőrzés –

11 óra

osztály

Egészséges életmód

Környezetismeret 7.

Az emberi test

20 óra

Környezetismeret 7.

Egészségmegőrzés –

17 óra

osztály

Egészséges életmód

osztály

osztály

osztály

A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján: 

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatásiintézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben



Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő.



A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:



az egészséges táplálkozás



a mindennapos testnevelés, testmozgás



a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése



a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése



a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás



a személyi higiéné



a teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink: 

A magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása



Szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal



A megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése

Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző színtereinek felhasználásával történik.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: 

Az életkorhoz igazított tevékenységek szervezése



Határozott, teljesíthető követelmények állítása



Az erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése



A kollégiumban elhelyezett tanulókkal szemben összehangolt elvárások megfogalmazása

Tevékenységformák: 

Közös programok szervezése, hagyományteremtés



Szabadon választott munkatevékenységek – osztályszinten, iskolai szinten



Tanórai keretek között történő közösségfejlesztés



Nem kötelező tanórai foglalkozások



Iskolán kívüli programok

A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő lelki egészség megteremtése és védelme.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység:

Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Az iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket. Az egyéni fejlesztés differenciált tartalmakban, módszerekkel –a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, a napközis és a kollégiumi foglalkozásokon, a tanórákon, - a habilitációs órákon valósul meg. Az egyéni bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a tanulók fejlesztése eredményhez vezet.

Feladataink: 

meleg, pozitív légkör kialakítása az osztályközösségekben és a kollégiumban



a pszichológus aktív együttműködése a tanulókkal és a velük közvetlenül kapcsolatban lévő felnőttekkel



a tanulókban „a fontos vagyok” érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében, hogy minél több sikerélményhez jussanak



kapaszkodó, támasz biztosítása: barát, segítő tanár, Gyermekvédelmi Tanács segítségével



pedagógusváltások előkészítése, a frusztrációt kiváltó helyzetek megelőzése a csoportok szervezésekor



a kedvenc időtöltésre, hobbira megfelelő időkeret, nyugodt körülmények biztosítása, túlterhelés elkerülése



egyénre szabott motivációs rendszer kidolgozása



lehetőségteremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására



komplex, teljes személyiségre ható fejlesztő munka



kreatív, önkifejezést segítő tevékenységek biztosítása

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Célunk, hogy a nálunk végző tanulók rendelkezzenek olyan anyanyelvi kommunikációs, szociális, kulturális és állampolgári kompetenciákkal, amelyek a sikeres társadalmi beilleszkedésüket lehetővé teszik.

Feladataink:  szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése  a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása  az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban az osztályban tanítók és a fejlesztő pedagógusok együttműködésének segítségével  a differenciált foglalkozások dominanciája a frontális osztálymunkával szemben  a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe  a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő játékok tudatos alkalmazása)  művészeti terápiák alkalmazása  külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete esetében  a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek, kiállítások, pályázatok szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek továbbfejlesztése érdekében – kompenzációs célzattal, a sikerhez, önbizalomhoz juttatás érdekében.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai

A köznevelési törvény alapján a gyermek, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok között, amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitele. Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai oktatásának, nevelésének célja, hogy segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való megfelelést. Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulás-módszertani eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek megfelelő ütemben sajátítsák el a tananyagot, alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzanak ki erősségeik.

A pedagógusok feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai



Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő fejlesztési feladatainak figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját.



Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése az értelmileg akadályozott tanulók esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik.



A tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. A pedagógus az egyéni képességekhez igazodó eljárások alkalmazásával motiválja a tanulókat, teremtsen lehetőséget az önálló életvitelhez szükséges kompetenciák elsajátítására, így készítve fel őket a felnőtt-lét szerepeire.



A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére, tartson fegyelmet és kezelje a felmerülő konfliktusokat.



A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja a mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív fajtáit. Az értelmileg akadályozott tanulók képességstruktúrájának jellemzői miatt az értékelés alapját elsősorban a megfigyelés képezi, ezt egészítjük ki speciális diagnosztikus kérdőívekkel. ( P.A.C.)



Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását, legyenek alkalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését mérjék.(Nem csak kritérium és nem csak normaorientált szempontok érvényesítésével.)



A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában.



Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből és lebonyolításából.



Szakkörök szervezésével, tanulmányi, sport és művészeti versenyekre való felkészítéssel segítse a tehetségdiagnosztikát és a tehetséggondozást.



Órai segédanyagok, taneszközök, multimédiás és interaktív anyagok alkalmazásával, készítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több csatornán megerősített megismerését.



Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait.



Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra.



Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa őket a megfelelő szakemberhez.



Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését.



Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk megvalósításából, amelyet az Értelmileg akadályozottak iskolájából a Készségfejlesztő történő zökkenőmentes átmenetet segíti.

Speciális Szakiskolába



Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók környezeti neveléséhez. Segítsék elő a természet és környezet ismeretén és szeretetén alapuló, környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.



A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások szervezéséből, lebonyolításából.



Felkérés esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat.



Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközti szünetekben történő felügyeletében.



Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait.



Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a szülőkkel és más szakemberekkel.



Tanulmányi versenyekre való felkészítési munkákban való részvétel, tanulmányi versenyek lebonyolítása

Az osztályfőnöki munka tartalma

Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak differenciált személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve annak fejlesztését is magába foglalja, valamint az osztály tanulóival kapcsolatos adminisztrációs feladatok végzését. Az osztályfőnököt az igazgató/intézményegység vezető bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a nagyfelmenő rendszer elvét figyelembe véve. Iskolánk saját továbbtanulási programja alapján az osztályfőnökök a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola pedagógusaival közösen felső tagozaton, kiemelt figyelemmel 8. osztályban a Cselekvési terv útmutatása szerint készítik fel tanulóinkat a továbbtanulásra.

A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze: 

Az első évfolyamot kezdő osztályfőnök feladata a felkészülés az osztályfőnöki munkára: hospitálás az óvodákban, beiskolázásra váró gyerekek megismerése, közös programok koordinálása.



Az osztályba kerülő tanulók dokumentumainak áttanulmányozása (szakértői vélemény és korábbi fejlesztési tervek, stb.)



Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése.



Az osztályközösség alakítása, együttműködés, szabályrendszer kialakítása



Az osztályközösség, valamint a közös szabályok kialakítása során az osztályfőnök teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók megélhessék az egyéni és a csoportos koherencia élményét, kapjanak lehetőséget a demokratikus jogok gyakorlására.



Az osztályfőnök segítse az osztályhagyományok kialakítását és ápolását.



Az osztályfőnök tartson kapcsolatot a szülőkkel, szülői szervezetekkel.



Az osztályfőnök feladata a munkatervben meghatározott idővallumokban szülői értekezletek megtartása.



Tartson

kapcsolatot

más,

a

tanulók

érdekében

működő

szervezetekkel,

intézményekkel.(alapítványok, sportkörök, kulturális létesítmények) 

Az osztályfőnök képviselje a tanulók érdekeit és tartson kapcsolatot az osztályban tanító kollégákkal és más, az intézményben dolgozó szakemberekkel (gyermekvédelem, a gyermekvédelmi

felelősön

keresztül

a

gyermek

védelmét

szolgáló

intézményekkel,

pszichológussal, védőnővel. Stb.) 

A tanuló veszélyeztetése esetén köteles az osztályfőnök jelzéssel élni a gyermekvédelmi felelős felé, a továbbiakban együttműködni a veszélyeztetettség megelőzésében és a már kialakult veszélyeztetés megszüntetésében.



Szervezzen tanulmányi, illetve osztálykirándulást, abban az esetben, ha ennek anyagi feltételei megoldhatóak.



Rendszeresen értékelje a tanulók és az osztály magatartását és szorgalmát, szöveges formában évente két alkalommal, illetve felmerülő probléma esetén azonnali tájékoztatást nyújt a szülő részére.



Az osztályfőnök élhet a családlátogatás lehetőségével, amely kiváló alkalom arra, hogy a családi hátteret megismerhesse. A családlátogatás csak kölcsönös együttértés esetén szervezhető meg.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. §. 13. pontja értelmében:

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló2

Intézményegységünk valamennyi tanulója különleges bánásmódot igénylő tanuló, ezen belül sajátos nevelési igényű tanuló. Az értelmi akadályozottság mellé gyakran társul beilleszkedési és magatartásbeli probléma, de ez az elsődleges sérülés következménye és ezekkel kapcsolatos feladatokról pedagógiai programunk 4. pontjának 4. részében kifejtettek szerint foglalkozunk.

A gyermekvédelmi törvény értelmében tanulóink jelentős hányada hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, melynek megállapítása a Gyermek védelméről szóló törvény kritériumai alapján történik.3

Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok

Tanulóink kiemelkedő képességének fejlesztésére szakköröket működtetünk a tagozatunkon. Ezeknek keretében van lehetőség arra, hogy tanulóink képességei még magasabb szintre jussanak el. A szakkörök minden tanév szeptemberének 2. hetében indulnak, heti rendszerességgel működnek. Választható tehetséggondozó szakköreink: 

táncszakkörök alsó és felső tagozaton



egyéni és csoportos képzőművészeti szakkörök

Tehetséges felső tagozatos tanulóink részére minden tanévben lehetőséget biztosítunk arra, hogy kipróbálják tehetségüket és részt vehessenek az Oktatási Hivatal által meghirdetésre kerülő Koncz Dezső tanulmányi versenyen.

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 2

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. §. 13. pontja

3

1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Célja: A tanulók szociális szükségleteinek adekvát kielégítése. A felmerülő probléma kezelése, megszüntetése, a tanuló veszélyeztetettségének megelőzése. A kialakult veszélyeztetettség súlyosbodásának prevenciója.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai 

Segítségnyújtás, tanácsadás



A gyermekvédelmi tevékenység koordinálása



Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel)



Jelzési kötelezettség



Közreműködés a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében



A gyermek veszélyeztetettségének, hátrányos helyzetének, problémáinak felismerése



Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomon követése, visszacsatolása céljából



Hivatalos levelezés

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, azzal hogy: 

az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről



a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján megismeri a veszélyeztetett tanulókat, a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik



a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel



gyermekbántalmazás vélelme esetén, vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesíti és együttműködik a gyermekvédelmi rendszer szerveivel

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Irányadó iskolánk érvényben lévő Házirendjének ide vonatkozó pontja.4 Tanulóink az iskolai élet minden területére kiterjedő véleményalkotási joggal élhetnek. Ilyen esetekben

közvetlenül

fordulhatnak

az

intézményegység

vezetőjéhez,

osztályfőnökükhöz,

szaktanáraikhoz.

Felső tagozatos tanulóink havonta egy alkalommal tagozati gyűlésen vesznek részt ahol a rájuk vonatkozó kérdésekben elmondhatják véleményüket és támogatott formában döntést hozhatnak. A tanulókat érintő tanórán kívüli programokat havonta képes eseménynaptárban jelenítjük meg, hogy az események számukra is előrevetíthetők legyenek.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal és az iskola partnereivel

Kapcsolattartás a szülőkkel

A szülőkkel való kapcsolattartásunkra a nyitottság, kölcsönösség jellemző. Éves munkatervünkben meghatározott időpontokban biztosítjuk a következő kapcsolattartási formákat: 

Szülői értekezletek (évente 4 alkalommal, az éves munkatervben meghatározottak szerint)



Fogadó órák (éves munkatervben és tájékoztató füzetekben meghirdetett időpontokban)



Nyílt hét – (a munkatervben meghatározott időpontban lehetőséget nyújtunk a szülők részére a pedagógiai munkába való betekintésre)



Írásbeli tájékoztatás (minden tanuló részére „Tájékoztató füzet” biztosítása, amelyben az osztályfőnök, napközit ellátó pedagógus jelzi a szülők felé az aktuális eseményeket, programokat, tudnivalókat)

4

Pécsi Éltes EGYMI - Házirend



Szülői Munkaközösség (a szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban, a választmány tagjai évente választják meg tisztségviselőiket. Feladatuk, hogy véleményezzék az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események szervezésében, lebonyolításában. A Szülői Munkaközösség tagja lehet minden tagozatunkon tanuló gyermekek szülei, akik a tanév első szülői értekezletén meghirdetésre kerülő tájékoztatón ezt a feladatot vállalják. Vállalásukkal részt vesznek a Szülői Munkaközösség tanácskozásain, az ott elhangzottakról tájékoztatják szülőtársaikat, információt adnak a különböző programokon való részvételi lehetőségekről.)

Kapcsolattartás a tanulókkal

Iskolánk specialitása miatt diákönkormányzat nem működik intézményegységünkben. Tanulóink a Pedagógiai program 7-es pontjában meghatározottak szerint vehetnek részt a döntési folyamatokban.

Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal

Folyamatos kapcsolatot ápolunk az intézményben működő tagozatokkal a közös rendezvények, programok, szakmai együttműködések okán: 

Speciális Autista Csoporttal



Gyógypedagógiai Óvodával



Fejlesztő – nevelő oktatással



Szakiskolával



Tanulásban akadályozottak iskolájával



Kollégiummal



Utazó Gyógypedagógusi Hálózattal

Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel



Tanulóink beiskolázása, áthelyezése és felülvizsgálata során folyamatos kapcsolatot tartunk a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsággal.



Tájékoztatást nyújtunk intézményünkről, szakmai együttműködési lehetőségeket kínálunk Pécs Járás óvodái számára.



A régió hasonló típusú iskoláival közös rendezvényeken, versenyeken veszünk részt.

Tanulmányok alatti vizsgaszabályzat

A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 64-73§-a rendelkezik.

Egy tanévben a tanulónak az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát, illetve az adott tantárgyból a tanórák 30%-át. Aki ennél többet mulaszt, nem minősíthető. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi az osztályozó vizsga letételét. Ellenkező esetben az évfolyamot ismételni köteles. A nevelőtestület csak abban az esetben tagadhatja meg az osztályozó vizsga letételét, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Osztályozó vizsgát tehet a tanuló a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 250 óránál (félévkor 125 óránál) többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján ezt engedélyezi. Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.5 Az osztályozó vizsga tervezett időpontjáról, helyéről

tanulóink

esetében a tanuló szülője,

gondviselője írásban kap tájékoztatást. A vizsgabizottság 3 főből áll (elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár), a személyeket az intézményegység vezetője jelöli ki. 5

Pécsi Éltes EGYMI Házirend

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei az Értelmileg akadályozottak iskola tagozatán: 

1.-2. évfolyam: Kommunikáció, Számolás-mérés



3.-6. évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció



7.-8. évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció, Társadalmi ismeretek

Az osztályozó vizsga anyaga megegyezik az adott tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményeivel, félév esetén, annak részarányos teljesítésével.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, A felvételi eljárás különös szabályai

Tanulóink felvétele, átvétele kizárólag a megyei és országos Szakértői Bizottságok javaslata után alapján történik. Elutasításra

kerül

az

a

tanuló,

aki

nem

rendelkezik

iskolánkat

kijelölő

„Javaslat

intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatvánnyal a Szakértői Bizottság részéről. Az átvételre, felvételre kerülő tanulók osztályba sorolását az „Javaslat intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatvány alapján végezzük. A tanuló átvételére, felvételére vonatkozó jogszabályok szerint az iskolában, a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van.

Speciális Autista csoport – Nevelési program

”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.” Hansen (1994)

2016

Bemutatkozás

Speciális csoportunk kialakítása hiányt pótol a fogyatékossággal élők ellátását biztosító hazai intézményrendszer szolgáltatási körében azzal, hogy szakmai munkájában alkalmazkodik az autizmussal élő tanulók sérüléséből eredő ellátási igényeihez. Az autizmus spektrumába tartozó állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmussal élő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. Az autizmus spektrum zavar gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatók: 

értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar



beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar



viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió

Az autizmussal élő tanulókat a speciális iskolai csoport a Hajnóczy utcai épületünkben fogadja. A csoportba soroláskor figyelembe vesszük: 

a gyermekek életkorát



az autizmus spektrum mellé társuló kognitív funkciók szintjét



a viselkedésproblémákat

Az oktató – nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az autizmus spektrumába tartozó állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmussal élő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. Az autizmus spektrum zavar gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatók: 

értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar



beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar



viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió

Alapelvek 

Az autizmussal élő tanulók ellátása olyan speciális megközelítést igényel, amely az egyén aktuális szükségleteire, állapotára épít, tartalmazza azokat a specifikus módszertani elemeket, amelyek bizonyítottan hatékonyak az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók esetében függetlenül attól, hogy milyen értelmi képességekkel rendelkeznek.



Az egyéni különbségek és szükségletek, illetve a csoportos oktatás, nevelés nehézségei miatt az autizmus spektrumzavarral élő tanulók autizmus specifikus oktatása, nevelése jellemzően egyéni felmérésre, egyéni tervezésre és egyéni fejlesztésre épül.



Az oktatás, nevelés során a tanulók aktivitásait (napirendjét, ezen belül a tevékenységeket) a pedagógusok a tanuló egyéni szükségletei, képességei, aktuális fejlettségi, szocializációs szintje alapján az adott iskola típusnak megfelelően személyre szabottan határozzák meg. Ebből következik, hogy a tantárgyi tartalmak óraszámai a napirendi tevékenységekbe foglalva jelenhetnek meg.



Az autizmus spektrumzavarral élő tanulók nevelése, oktatása során az általános és specifikus pedagógiai tartalmak és az egyéb fejlesztési tartalmak arányait a pedagógusok a tanuló egyéni

szükségletei, képességei alapján, a szülővel egyeztetve, a pedagógiai diagnosztikai mérések eredményei ismeretében határozzák meg.

Céljaink 

A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, a meglévő készségek fejlesztése. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához.



A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához. Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család életébe való beilleszkedésre.



A testi egészség megóvása, az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése.



Általános emberi értékek, társadalmi elvárások, szülőföldünk kultúrája, hagyományai képességszintnek megfelelő ismertetésével a felnőttkori szociális adaptáció segítése.



Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát.

Feladataink

A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása a következő területeken: 

Elemi pszichoszomatikus funkciók



Szenzomotoros készségek



Szociális-kommunikációs képességek

Kognitív készségek fejlesztése: 

A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése.



A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenykedés feltételeként.



Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család igényeinek figyelembevételével.



Az eltérő fejlődésmenetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése.



A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben.



Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása.



A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés.



Az ismeretek, információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése, tiszteletben tartva tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését.



A nemzeti műveltség és az egyetemes kultúra közvetítése. A tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök fejlesztése.

Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése: 

anyanyelvi kommunikáció



matematikai kompetencia



természettudományos és technikai kompetencia



digitális kompetencia



szociális és állampolgári kompetencia



kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia



esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség



a hatékony, önálló tanulás



idegen nyelvi kommunikáció

Eszközök, eljárások

A nevelés-oktatás egyéni és kiscsoportos formában történik. 

A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képességprofil,

valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével. 

Protetikus környezet és eszköztár kialakítása (strukturált környezet biztosítása az idő beli és téri tájékozódás segítéséhez, vizuális információhordozók és augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása).



Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.



Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt.



A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás).



A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitívviselkedésterápia módszereinek alkalmazása.

Speciális megközelítés a tanításban 

Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve.



A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen új mozzanattal. (egy új szín, forma, mozdulat, stb.)



Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermek képességeinek megfelelő lehető legnagyobb nagyságú lépésekre kell bontani.



A feladatoknak a tanuló szempontjából értelmesnek kell lenniük, ezért az ismereteket lehetőleg abban a kontextusban tanítjuk, melyben a gyermeknek alkalmaznia kell azokat.



Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell, melyben funkcionálisak.



A fejlesztésben való továbblépéskor csak azokra az ismeretekre, készségekre alapozhatunk, melyeket a tanuló folyamatosan gyakorol. A tanultak folyamatos szinten-tartása szükséges.



Egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. Jutalomnak azt tekinthetjük, ami a gyermek számára örömforrás (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, a tárgyaktól a szociális megerősítésig).

Törekedni kell arra, hogy a tevékenység önmagában jutalomértékűvé váljon, hogy fokozatosan el lehessen hagyni a külső jutalmakat. 

Az oktatás nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre, speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek a pályaorientáció szempontjából.



A fejlődési egyenetlenség csökkentése azonban elsőbbséget kap a szigetszerű képességek fokozott fejlesztésével szemben.



A követelményeket az objektív körülményekből fakadó szükséges dologként kell megjeleníteni, és nem a pedagógus személyes kívánságaként.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az autizmus spektrum zavarral élő tanulók – a tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából – kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai: 

A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat megkülönböztesse.



A szociális megerősítés (pl. dicséret) jutalomértékének hiánya, illetve a belső motiváltság gyengesége, gyakran teljes hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt.



A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd érzelmi, szociális sajátosságai, mint pl. a hanghordozás.



A

beszéd

vagy

más

kommunikációs

eszköz

spontán,

funkcionális,

rugalmas

alkalmazásának sérülése. 

Egyenetlen képességprofil, pl. ismeretek és önellátás, vagy mechanikus és személyes memória közötti szakadékszerű különbségek.



A belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban



A változásokkal, újdonsággal kapcsolatos ellenállás, szorongás.

Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet: 

A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető.



Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás.



Jó mechanikus memória.



Megfelelő

környezetben,

érdeklődésének

megfelelő

témáknál

kiemelkedő

koncentráció, kitartás. 

Nem szociális tartalmú tantárgyi területeken viszonylag jó képességek (pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz)

Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során: 

Az

érzékszervi

ingerfeldolgozás

zavarai,

túlérzékenységre

és/vagy

fokozott

ingerkeresésre utaló viselkedések (hallás, látás, fájdalom stb.), 

figyelemzavar,



utánzási képesség zavara,



inger feldolgozási, vizuomotoros, koordinációs problémák,



tér-idő értelmezés gyengesége,



analízis-szintézis műveleteinek problémája,



lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás sérülése,



általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése,



emlékezet-felidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél),



nehézség ismert tananyagban szociális elem bevezetésével, vagy új körülmények közötti alkalmazással,



a feladat céljának nem-értése, reális jövőre irányultság hiánya,



szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága,



énkép, én-tudat fejlődésének zavara,



a valóság téves értelmezése, felfogása,



realitás és fantázia összetévesztése,



szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén,



képességek, ismeretek kreatív (nem mechanikus, vagy sztereotip) alkalmazásának hiánya,



gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz,



strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák,



félelmek, fóbiák, szorongás.



A fenti problémák következménye, hogy a szociális-kommunikációs kontextusban zajló tanulás akadályozott, ezért az autizmussal élő gyermekek számára a világról való megértés keretéül elsősorban nem a személyek közötti kapcsolatok szolgálnak.

Fejlesztési területek

A szociális készségek fejlesztése Az autizmusban sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció, és rugalmas gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel – az autizmus mint "szociális fogyatékosság" a legszembetűnőbb. Természetesen egymástól elválaszthatatlan az első két terület, hiszen a valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. Elsődleges fontosságú speciális pedagógiai cél tehát a gyermek képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása. A szociális fejlesztési feladatok között a beilleszkedést közvetlenül elősegítő készségek tanítása (taníthatóságot megalapozó szociális készségek, önmagáról való tudás, kapcsolatteremtés és fenntartás) mellett rendkívül fontos feladat, hogy a gyermek minél tartalmasabban legyen képes eltölteni szabadidejét önálló és társas formában egyaránt. A tanítási, fejlesztési módszerek kiválasztásakor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az autizmusból fakadó nehézségek megakadályozzák a gyermekeket abban, hogy a szociális készségeket spontán, intuitív úton sajátítsák el, szociális megértésükre alapozva. Ezért a fejlesztés metodológiájában elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyek a gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési módszerekkel is (pl. zenei interakció).

A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek A taníthatóságot megalapozó szociális készségek: 

A pedagógus segítségének elfogadása.



Más személyek jelenlétének elviselése.



Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása.



Az utánzás tanítása.

Önmagáról való tudás: 

Személyi adatok megtanítása.



Saját külső tulajdonságok ismerete.



A gyermek által gyakran végzett, megszokott és rendkívüli saját tevékenységek körének tanítása.



Annak tudatosítása, hogy a gyermek mit tud és mi az, amelyet segítséggel képes csinálni, mi az, amit egyáltalán nem tud.



A kedvelt és elutasított dolgok meghatározása.



Kellemes és kellemetlen dolgok meghatározása, tanítása.



Saját élmények felidézése.



Saját teljesítmény értékelése megadott szempontok alapján, önellenőrzés.



Saját viselkedésére vonatkozó szabályok betartásának tanítása.



A sztereotip viselkedésformák kontroll alá vonása.

Kapcsolatteremtés, fenntartás 

A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.



Ismerős és ismeretlen személyek külső és nem látható tulajdonságainak tanítása.



Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés).



Az információcsere szabályainak tanítása: témaválasztás, kezdeményezés, a beszélgetés fenntartása, befejezése stb.



Iskolán belüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályai.



Iskolán kívüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályainak tanítása különböző színtereken (pl. uszodában, üzletekben, járműveken, könyvtárban).



A legnyilvánvalóbb érzelmi reakciók felismerése és az azokhoz illő, megfelelő viselkedés szabályai.



Elemi kooperáció tanítása felnőttel, gyermekkel.

Szabadidős készségek A szabadidős készségek tanításának közös feladatai: 

A gyermek számára örömöt nyújtó, az életkornak és a mentális kornak egyaránt megfelelő szabadidős aktivitások kiválasztása.



A lehetséges aktivitások közötti választás tanítása.



A teljes önállósághoz szükséges vizuális segítség megtervezése, használatának tanítása.



A tárgyakon való megosztozás tanítása.



A megfelelő viselkedési szabályok elsajátíttatása.

A szabadidő önálló eltöltésének tanítási szempontjai: 

A szabadidős aktivitások lehetséges helye, ideje.



Önállóan végezhető szabadidős aktivitások.



Eszközök, anyagok kiválasztása.

A szabadidő társas eltöltésének tanítási szempontjai:  A sorra kerülés szabályának és jelzésének tanítása.  Egyszerű társasjátékok szabályainak tanítása.  A vesztés elviselésének, a nyerés jelentésének megtanítása

A kommunikációs készségek fejlesztése A fejlesztés egyik fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autizmussal élő gyermeknél - függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges fontosságú cél tehát az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. E cél

megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív kommunikációs rendszerek; metakommunikáció) használatának tanítása szükséges. Hasonlóan a szociális fejlesztéshez a kommunikációs készségek tanításának metodológiájában is elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyeket a gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési módszerekkel is (pl. zenei interakció).

A fejlesztés fő területei Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken, a megértés és a használatszempontjából. 

A kommunikáció módja, eszköze, vagyis mindaz, amit a gyermek mond vagy csinál. Tágan értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel a gyermek válaszol az őt ért ingerekre anélkül, hogy azokat tudatosan használná a környezet befolyásolására. (pl. dührohamok). A kommunikáció eszközei lehetnek tárgyak, képek, természetes gesztusok, jelek, beszéd.



Szókincs, jelentés (tárgyak, személyek, cselekvések, helyszínek, minőségek, belső állapotok stb. megnevezése). A felmérésnél számítanunk kell a szó szerinti értelmezésre és arra, hogy az értés és használat kontextustól függő.



Funkció (utalás, üdvözlés, kérés, kérdezés, utasítás, állítás, felajánlás, tréfa, vita, tiltakozás, figyelemfelhívás, visszautasítás, kommentálás, információadás, kommunikáció az érzelmekről). A funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja kommunikációs készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg.



Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk). Hol? Kivel? Milyen körülmények között?

A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul. A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül.

A fejlesztés legfontosabb feladatai a felmérés eredményétől függően a következők: 

A gyermek az általa megértett szinten tanulja meg valamely kommunikációs eszköz használatát, hogy minél hamarabb sikeres lehessen a kapcsolatteremtésben.



Alternatív kommunikációs rendszer használatának tanítása, mely lehet tárgyas, képes stb.



A beszédértés és beszédhasználat fejlesztése.



A metakommunikáció értésének és használatának fejlesztése.



A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra serkentse a gyermeket.



A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek új helyzetekben spontán ritkán alkalmazzák.

Kognitív készségek fejlesztése Az autizmussal élő gyermekek egy része valamilyen szintű értelmi sérülésben is szenved. Az autizmus-specifikus fejlesztési célok mellett tehát az értelmi szintnek, illetve az egyenetlen képességstruktúrának megfelelő kognitív fejlesztési célok is szerepet kapnak az oktatás és nevelés során. A következőkben azon sérült kognitív készségekkel foglalkozunk, amelyek autizmus specifikusak, illetve gyakran jelennek meg járulékos problémaként. Az autizmussal élő gyermekek kognitív stílusát a rugalmas gondolkodás, valamint az információk jelentés-teli egészként való észlelésének, értelmezésének sérülése jellemzi. Jellegzetes nehézségek tapasztalhatóak az általánosításban, a szimbólumok kezelésében és a belső forgatókönyvek kialakításának és alkalmazásának területén. Részben e problémák következménye a sérülések triásza az autizmusban, azaz a jellegzetes viselkedéses kép. Így természetesen a kognitív fejlesztési célok erőteljesen befolyásolják a szociális és kommunikációs terület fejlesztését is.

A fejlesztés legfontosabb feladatai

Jelentés teli információk kiemelésének elősegítése: 

a figyelem irányuljon a környezet lényeges ingereire



lényegkiemelés képességének elősegítése



a figyelem terjedelmének bővítése, időtartamának növelése



cselekvések tervezésének, kivitelezésének tanítása



alternatív problémamegoldó stratégiák tanítása lehetőleg abban a kontextusban, ahol azt alkalmazni kell



a megtanult készségek általánosítása, alkalmaztatása a lehető legtöbb természetes élethelyzetben



elvont fogalmak, összefüggések (pl. idői, ok-okozati relációk) megértésének elősegítése

A szenzomotoros készségek fejlesztése A szenzomotoros készségek sérülése gyakran megjelenik az autizmusban: a problémák részben a társult fogyatékosságok következményeként jelennek meg, részben az autizmus részjelenségeként. A szenzomotoros készségek fejlesztése minden tantárgyban megjelenik, és különösen nagy szerepet kap az Életvitel, a Gyakorlati ismeretek és a Mozgás tantárgyakban, valamint a "Tér- idő szervezése" fejlesztő programban. Az alábbiakban az autizmussal élő gyermekeknél leggyakrabban megjelenő fejlesztési feladatokat emeljük ki.

A legfontosabb fejlesztési feladatok: 

A testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása, a testélmény fejlesztése.



A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban.



A szociális kontextusokban való megfelelő mozgásformák kialakítása.



Módszerek tanítása, amelyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb, pl. verbális sztereotípiáit.

Elemi pszichoszomatikus funkciók Az autizmusban gyakoriak az evéssel, ivással, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos problémák. Ezek részben az általános fejlődési elmaradással magyarázhatók, részben az autizmusból erednek. Ilyen jelenség az azonossághoz való ragaszkodás, mely az élet bármely területén jelen lehet.

Az alvással kapcsolatos gyakori problémák: 

A nappal és éjszaka felcserélése.



Csökkent alvásigény.



A gyermek csak bizonyos körülmények, feltételek megléte esetén képes aludni.

A szobatisztasággal kapcsolatos problémák: 

Jelentősen késik kialakulása.



Stresszel járó helyzetekben a gyermek vizeletét, székletét nem tartja.



A gyermek csak meghatározott körülmények között szobatiszta stb.

Az evéssel, ivással kapcsolatos leggyakrabban megfigyelhető nehézségek: 

Túl sok vagy túl kevés táplálék, folyadék bevitele.



Rágással, nyeléssel kapcsolatos nehézségek.



Azonossághoz való ragaszkodás (pl. hely, idő, evőeszköz, személyek, bizonyos ételek, italok típusa, állaga, színe, hőfoka).



Étkezési helyzetekben jelentkező viselkedésproblémák.



Az étkezés tempójával kapcsolatos problémák.

A fejlesztés legfontosabb feladatai: 

A probléma pontos meghatározása, súlyosságának mérlegelése.



A probléma vizsgálata: Az orvosi okok kizárása, más lehetséges okok felkutatása, meghatározása.



Megoldási stratégiák kidolgozása, kivitelezése.

Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok 

Az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.



A megismerés képességének fejlesztése. Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása.



Az önismeret kialakítása.



A világ megismerésére való igény megalapozása.



A tanulás tanítása.



A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is.

A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei 

alapvető viselkedési szabályok megtanulása, alkalmazása



csoportszokások, hagyományok, ünnepek



egyéni és csoportos tanulmányi munka



habilitációs, rehabilitációs foglalkozások



egyéni értékelési rend



egyéni- és csoportos beszélgetések, játékok



kézműves tevékenységek



túrák, táborok, kirándulások, erdei iskola



iskolán kívüli programok (pl. színház, kiállítás, bábszínház, játszóház stb.)



művészeti tevékenységek (képzőművészeti, zenei)



sportfoglalkozások

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolai egészségfejlesztés az intézmény életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul: 

a tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére



egészségfejlesztő közösségi tevékenységre



egészségfejlesztő környezet megteremtésére, megerősítésére

Az egészségfejlesztés magában foglalja: 

a korszerű egészségnevelés



a prevenció



a mentálhigiéné



az önsegítés feladatait, módszereit

Az egészségfejlesztés során kitűzött célok 

egészséges életmód iránti igény kialakítása



a tanulók kommunikációs, cselekvési képességeinek javítása



az egészségvédelem, a mentálhigiéné kérdéseivel kapcsolatos ismeretek átadása, pontosítása



a szükséges környezeti változtatások (fizikai, szociális) végrehajtása.

Az egészségfejlesztés területei

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek, melyek az iskola pedagógiai rendszerébe, az összes tevékenységébe beépülnek, és megjelennek az oktatásnevelés valamennyi területén: 

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, személyi higiéné



az egészséges testtartás, a mindennapos testmozgás fontossága



az egészség szempontjából fontos értékek ismerete



az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe



a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata



a családi és más társas kapcsolatok szerepe az egészségmegőrzésben



a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete



a szenvedélybetegségek elkerülése, megelőzése



a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése



balesetek elkerülése, megelőzése, elsősegélynyújtás



a tanulási környezet pozitív irányú alakítása



a természethez való viszony



az egészséges, biztonságos környezet jelentősége



Várt eredmények Az egészségfejlesztési program megvalósításától azt várjuk, hogy tanulóink képesek legyenek: 

viselkedésük, életvezetésük helyes alakítására egyéni képességeiknek megfelelően



az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére



megfelelően kiegyensúlyozott étrendet, mozgásformát követni egészségük megőrzése érdekében



társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztésére

Az egészségfejlesztési program megvalósulásának színterei 

Az iskola működésében rejlő lehetőségek



A hagyományos tanítási formák



A mindennapos testedzés

Az iskola működésében rejlő lehetőségek : Fontosnak tartjuk az együttműködést a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a tanulók között, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen

Állandó és hatékony kapcsolatban állunk az iskola-egészségügyi szolgálattal, melynek feladata: 

Rendszeres orvosi- és fogorvosi ellátás, szűrés és prevenció.



A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely a szűrővizsgálatokon a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére irányul



A szakrendelésre küldött tanulók leleteinek begyűjtése



A gyógytestnevelésre, könnyített testnevelésre utalt tanulók nyilvántartása



A tanulók elsősegélyben részesítése



A védőnő rendszeres tanácsadással, felvilágosító tevékenységgel segíti munkánkat.



Az autizmushoz gyakran kapcsolódó betegségek (pl. epilepszia), egészségügyi problémák és kockázatok figyelembe vétele, felismerése, a családok támogatása a megfelelő szakellátás igénybe vételében.



A szülők tájékoztatására különböző előadásokat, szülői klubokat, illetve egyéni tanácsadást szervezünk. Ezek az alkalmak segíthetik ismereteik bővülését és problémáik megoldását a gyermekeiket érintő, az autizmusból, illetve az életkori sajátosságaikból fakadó témakörökben.

Tanítási formák az egészségfejlesztéssel kapcsolatban A

tantervünk

valamennyi

tantárgya

alkalmas

az

egészségfejlesztési

program

céljainak

megvalósítására. A tantárgyak témakörei átfogják az egészséges élet szempontjából legkritikusabbnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer-fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a nemi fejlődést. Ezeket nem egymástól elszigetelten, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalják. A megszerzett tudás alapja a tanulók egészséges életvezetésére és az egészséges környezet kialakítására való igényének.

A különböző tanítási órákon megvalósítható feladatok 

az egészséges életvitel kialakítása



a környezet leggyakoribb, egészséget veszélyeztető tényezőinek felismerése, tudatosítása



a gyalogos közlekedés, és tömegközlekedési eszközök használata szabályainak elsajátítása, gyakorlása



veszélyes anyagok, készítmények helyes használatának megismerése, kezelése,



káros, függőségekhez vezető szokások, életmódok kialakulásának megelőzése



a helyes táplálkozási szokások kialakítása



mindennapos testedzés iránti igény felkeltése



személyi higiéné elsajátítása

Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Tanulóink elsősegélynyújtási alapismereti gyakorlatokat az „Egészségnevelési program” részeként sajátíthatnak el. (sebellátás, sebkezelés, sebkezelési higiénia, általános teendők rosszullétek esetén, vészhelyzetben mentők kihívásának szabályai). Emellett projektnapok alkalmával fordítunk figyelmet az elsősegélynyújtási ismeretkere, illetve a témához kapcsolódó tantárgyi órákon.

A tanítási órákon kívüli programok - Egyéb programok Az egészségfejlesztési program céljainak, feladatainak megvalósításában hangsúlyozott szerepet szánunk a testmozgás, a szabadidő hasznos eltöltése iránti igény kialakításának, amelyre a következő lehetőséget biztosítjuk iskolánkban: 

kirándulások



erdei iskola



nyári tábor

Egyéb programok 

Szelektív hulladékgyűjtés

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az intézményi élet szereplői:  tanulók  pedagógusok  szülők

Az intézmény feladatai:  meghatározni az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai és tanórán kívüli programjait annak érdekében, hogy a pedagógusok képesek legyenek kollégáikkal a team munkára, a szülőkkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat, rendelkezzenek kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel  kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit, és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni  megteremteni a szakmai teameken keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségét  megteremteni a pedagógusok és a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos partneri együttműködés lehetőségeit  kialakítani a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat

Annak érdekében, hogy a szülők (gondviselők):  mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz  kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához  együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermekük nevelésében

Az intézmény feladata:  a partnerközpontú együttműködés kiépítése a szülőkkel, a neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával

 igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek, értekezletek alkalmával  a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét és igényeit  a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok  A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének és autizmusból fakadó együttműködési nehézségeinek figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében  Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral és a fejlődéssel változó közösségi magatartáshoz  A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése  Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A gyógypedagógus feladatai 

Gyógypedagógusként felelős a rábízott gyermekek biztonságáért, speciális fejlesztéséért. Jogait és kötelességeit a Köznevelési törvény 62.§-a tartalmazza, valamint kötelezőek rá nézve a Köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei.



A fejlesztéshez maga választhatja meg a taneszközöket és módszereket, összhangban az intézmény által kialakított szakmai és pedagógiai koncepcióval.



A felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy ismerje és kövesse a szakirodalmat, folyamatosan képezze magát.



Az egyéni és csoportos foglalkozásokra rendszeresen felkészül, szükség esetén megtervezi és elkészíti a taneszközöket.



Gondoskodik arról, hogy a gyermekek, tanulók képességeiknek megfelelő ütemben megszerezzék a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervben meghatározott készségeket és ismereteket.



Ellátja a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos intézményi adminisztrációs munkát: elkészíti a napi tervhez kapcsolódó írásos értékeléseket, a viselkedésproblémákról szükség esetén jegyzőkönyvet vezet, vezeti a haladási naplót.



A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja a mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív és informatív fajtáit.



Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, folyamatosan tájékoztatja őket gyermekük fejlődéséről, az iskolában használatos módszerekről, a taneszközökről, illetve információt kér a családoktól a gyermek fejlődését érintően.



Szükség szerint ellátja a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos ápolási feladatokat.



Részt vesz a csoport/osztály számára szervezett valamennyi külső programon (pl. kirándulás).



Részt vesz az intézmény által szervezett programok előkészítésében, lebonyolításában.



Munkája

eredményesebb

ellátása

érdekében

ismernie

kell

az

intézmény

alapvető

dokumentumait, hospitálásokkal tájékozódik a többi csoport munkájáról. 

Annak érdekében, hogy munkáját magas színvonalon lássa el, részt vesz az értekezleteken, továbbképzéseken.



Felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, szükség esetén más szakemberek bevonásával megtesz mindent a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében.



Aktívan vesz részt a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.



A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt pedagógiai és adminisztratív feladatait teljesíti.



Külön beosztás alapján részt vesz a tanulók óraközti szünetekben történő felügyeletében.



Kapcsolatot

tart

az osztályfőnökökkel,

iskolapszichológussal és szükség

szerint

más

szakemberekkel. 

A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 

Felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak.



Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó oktató- nevelő munkát.



Kapcsolatot tart tanítványai szüleivel. Tájékoztatja a szülőket a tanulók fejlődéséről, a nevelés eredményeiről. Az adott tanév rendjében meghatározott időpontban szülői értekezletet, fogadó órát tart.



Ismeri és kezeli a tanulói dokumentumokat (szakértői vélemény, korábbi pedagógiai vélemények, fejlesztési tervek).



Egyéni fejlesztési tervet készít.



Figyelemmel kíséri tanítványai családi és személyes életeseményeit, szükség esetén intézkedést kezdeményez.



Törekszik az osztályközösségen belüli hagyományok kialakítására.



Szervezi és vezeti az osztályprogramokat.



Határidőre elvégzi az osztályfőnöki feladatkörrel járó adminisztrációs, dokumentációs tevékenységet.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Célja: 

Adott célcsoport életminősége és hangulatjavítása



Terápiás jelleggel meghatározott képességek fejlesztése



Oktatási szempontból: tanórai keretek között zajló, tanulást segítő motiváló foglalkozások

Kiemelt fejlesztési területei: 

Mozgásfejlesztés (beleértve nagy- ill. finommozgások fejlesztése)



Téri tájékozódás, testtudat, térérzékelés fejlesztése



Beszéd - kommunikáció fejlesztése



Figyelem, koncentráció fejlesztése



Emlékezet, memória fejlesztése

Szociális képességek fejlesztése: Magatartás és viselkedésproblémák (beilleszkedés, szorongás, hiperaktivitás stb.) enyhítése.

A foglalkozások feltételei

Az állatasszisztált foglalkozások szigorúan a Magyar Terápiás Segítőkutya Szövetsége (MATESZE) szabályainak megfelelően vizsgáztatott kutya bevonásával történnek. Az állatasszisztált foglalkozásokon résztvevő gyermekek oktatófilm, ill. segédanyagok kiegészítésével felkészülésben részesülnek, ami a megfelelő viselkedést mutatja be idegen kutya közeledésekor, továbbá ismerteti a felelős állattartási ismereteket. A kutyaterápia felmerülő költségeit az iskola alapítványa biztosítja.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Tanulóink spontán interakciókat társaikkal és tanáraikkal rendkívül ritkán kezdeményeznek, ezért a gyermekek véleményét, igényét személyre szabott felmérések útján ismerjük meg és vesszük figyelembe. A sérülés jellege miatt diákönkormányzat az intézményben nem működik.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Kapcsolattartás a szülőkkel 

Szülői értekezletek az éves munkatervben meghatározottak szerint.



Fogadó órák a szülő vagy a pedagógus kezdeményezésére, egyeztetett időpontban.



Nyílt napok a munkatervben meghatározott időpontban.



Írásbeli tájékoztatás minden tanuló részére „Üzenő füzet” biztosítása, amelyben az osztályfőnök jelzi a szülők felé az aktuális eseményeket, programokat, tudnivalókat.



Iskolai rendezvényekre, ünnepekre a szülők meghívása.



Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról írásban és szóban.



Szülői Munkaközösség (a szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban, a választmány tagjai évente választják meg tisztségviselőiket. Feladatuk, hogy véleményezzék az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események szervezésében, lebonyolításában. A Szülői Munkaközösség tagja lehet minden tagozatunkon tanuló gyermekek szülei, akik a tanév első szülői értekezletén meghirdetésre kerülő

tájékoztatón ezt a feladatot vállalják. Vállalásukkal részt vesznek a Szülői Munkaközösség tanácskozásain, az ott elhangzottakról tájékoztatják szülőtársaikat, információt adnak a különböző programokon való részvételi lehetőségekről.

Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal

Folyamatos kapcsolatot ápolunk az intézményben működő tagozatokkal a közös rendezvények, programok, szakmai együttműködések okán: 

Értelmileg akadályozottak iskolájával



Gyógypedagógiai Óvodával



Fejlesztő – nevelő oktatással



Készségfejlesztő Speciális Szakiskolával



Tanulásban akadályozottak iskolájával



Utazó Gyógypedagógiai Hálózattal

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Iskolánkban a következő tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: 

osztályozó vizsga



pótló vizsga



javítóvizsga

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben szereplő szabályok szerint kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve



engedély alapján egy, vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget



ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet



ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet

Az osztályozó vizsga anyaga megegyezik az adott tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményeivel, félév esetén, annak részarányos teljesítésével. A speciális autista csoportban ellátott magántanulók esetében a fejlődés folyamatos követése az egyénre szabott pszichoedukációs felmérésekkel és az egyén számára kialakított tantárgyi feladatsorokkal történik. A gyermek/tanuló írásos/rajzos munkáit, strukturált feladatait a gyermek dokumentációjában megőrizzük, illetve szükség esetén teljesítményéről/viselkedéséről videó felvétel készül a szülők engedélyével. A helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervben meghatározott fejlesztési és tantárgyi célok teljesüléséről félévkor és a tanév végén részletes szöveges értékelés készül.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról, neki fel nem róható okból: 

elkésik



távol marad



a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a tanuló: 

a tanév végén- legfeljebb három tantárgyból-elégtelen osztályzatot kapott



az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik

A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

Az osztályozó vizsga tantárgyai

Alsó tagozat



1.- 4. évfolyam:

magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret

Felső tagozat 

5. évfolyam:

magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, hon- és népismeret 

6. évfolyam:

magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, földrajz 

7. évfolyam:

magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, földrajz, német nyelv 

8. évfolyam:

magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret – biológia, egészségtan, természetismeret – fizika, kémia, történelem, földrajz, német nyelv

Értelmileg akadályozottak iskolája: 

1.-2. évfolyam: Kommunikáció, Számolás-mérés



3.-6. évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció



7.-8. évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció, Társadalmi ismeretek

Az osztályozó vizsga tervezett időpontjáról, helyéről tanulóink esetében a tanuló szülője, gondviselője írásban kap tájékoztatást. A vizsgabizottság 3 főből áll (elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár), a személyeket az intézményegység vezetője jelöli ki.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének – átvételének szabályai

Intézményünk bemenet-szabályozott, így a beiskolázás a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága szakértői javaslata alapján történik. A tanulói jogviszony a beiratkozással keletkezik. A tankötelezettség teljesítése – a tanév közben beiratkozottak kivételével – a tanév első tanítási napján kezdődik. A tanulók más, azonos típusú iskolából történő átvételéről, szülői kérelem alapján az iskola igazgatója dönt. A beiratkozáshoz szükséges a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága szakértői javaslata az intézményváltoztatásról. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható, annak a tanítási évnek

a

végéig,

amelyben

a

huszonharmadik

életévét

betölti.

A

tankötelezettség

meghosszabbításáról a Szakértői Bizottság szakértői javaslata alapján az iskola igazgatója határoz Iskolába lépés feltételei



A tanköteles korú gyermek rendelkezzen a szakértői bizottság által kiállított szakértői javaslata.



Iskolai beiratkozáshoz be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, TAJ számát és az érvényes szakértői javaslatot.

Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság javaslatában meghatározott időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Ha a gyermeket az iskolába nem íratták be, az intézményvezető értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt.

Átvétel feltételei



Eltérő iskolatípusból csak a megfelelő szakértői vélemény alapján.



Azonos iskolatípusból szülői kérésre, a szükséges dokumentumok bemutatásával (bizonyítvány,

anyakönyvi

kivonat,

szakvélemény

és

a

javaslat

az

intézményváltoztatáshoz, egészségügyi törzslap)

Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje



Megfelelő szakértői vélemény hiányában a tanuló felvételi kérelme elutasítható.

Az intézmény vezetője a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az intézményvezető köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.

Szakiskola – Nevelési program

”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.” Hansen (1994)

2016

Bemutatkozás

A Pécsi Éltes EGYMI Szakiskolája értelmileg akadályozott fiatalok nevelését, oktatását és szakképzését látja el. Iskolánk a Pécsi Éltes EGYMI telephelyén található, tehát az Építők úti főépület egyik szárnyát foglalja el. A szakiskola, olyan középfokú oktatási- nevelési intézmény, amely biztosítja az önálló életkezdéshez és munkába állás segítéséhez szükséges egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását és főként gyakorlati képzéssel felkészíti tanulóinkat a szakiskola által szervezett záróvizsgára, amelynek sikeres teljesítését követően (nem OKJ- s) tanúsítványt állítunk ki. 

9- 10. évfolyam: közismereti évfolyam, amely az általános iskolai nevelésoktatás

koncepcionális

rendszerezését,

folytatásaként

megerősítését

szolgálja

a

megszerzett

ismeretek

és

előkészíti

gyakorlati

a

tevékenységek elsajátítását és a környezettudatos szemlélet kialakítását 

11- 12. évfolyam: gyakorlati évfolyam, modul rendszerben feldolgozott gyakorlati jellegű tevékenységekre épül, melyekből egymás után többet is elsajátíthat a képzésben részt vevő tanuló, a képzések során nagy hangsúlyt fektetünk az anyag és energiatakarékos munkavégzésre

Az intézményen kívül megvalósított Munkahelyi Gyakorlatok tanulóink társadalmi integrációját, későbbi munkavállalási esélyeit segíti. A képzési tematikánk és a képzési struktúra kialakításakor figyelembe vesszük az iskola személyi és tárgyi feltételeit, az iskola társadalmi környezetének lehetőségeit.

A Szakiskola tanulóinak bemutatása

A szakiskolában értelmileg akadályozott tanulók szakmai képzése folyik. A tanulók a nyolcadik évfolyamon jelentkezhetnek a szakképzésre az általános felvételi eljárás keretében. 113

A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottsága (továbbiakban: Szakértői Bizottság) „Javaslat intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatvány szükséges a tanuló felvételéhez.

Pedagógiai alapelvek

A szakiskolai képzés módszereiben és eszközeiben az általános iskolai oktatás koncepcionális folytatása. A középsúlyosan értelmi fogyatékos személyek képességeire figyelemmel, a munkaerőpiac folyton változó igényeihez való alkalmazkodási lehetősége korlátozott. Esetükben speciális képzésre van szükség ahhoz, hogy elsajátítsák az aktuálisan elfogadott szociális (társas közegben való) viselkedést, kellő rugalmassággal rendelkezzenek a változó elvárások elfogadására, a társadalom által elfogadott viselkedési szabályok betartására. Pedagógiai alapelveink között kiemelkedő szerepet tölt be a környezettudatos szemléletmód kialakítása, azaz a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Kulcsfontosságú tényező a munkavégzésre való felkészítés, mert képessé teszi tanulóinkat az önálló életvezetésre, szükségleteik kielégítésére, személyközi kapcsolataik fejlesztésére és egészséges énképük kialakítására. A fenti alapvető képességek szükségesek ahhoz, hogy a középsúlyos értelmi fogyatékos személyek és közösségük a társadalom elfogadott, egyenrangú tagjaiként élhessenek, dolgozhassanak és részt vehessenek közösségi életben. Ennek megfelelően a fent nevezett kompetenciáknak az egyén életének minden területén szerepe van.

114

Nevelő- oktató munka célja

A szakképzés során tanítványaink értelmi, testi és pszichés állapotát tekintjük kiindulási alapnak.

Hosszú távú céljaink 

A nálunk végzett fiatalok szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy kiegyensúlyozott, munkára felkészített, önmagukat minél jobban ellátni tudó emberré váljanak.



Legyenek képesek dönteni, bizonyos fokú önállóságra tegyenek szert.



Egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak a családba, intézménybe, a munka világába.



Környezettudatos életvitel, a természetes és mesterséges környezet értékei iránti felelős magatartás idényének kialakítása.



Az egészséges életmód igénye és az ennek eléréséhez szükséges technika beépítése életmódjukba

Rövid távú céljaink a fejlesztés területén 

szemléletes, közvetlen megtapasztaláson alapuló nevelés-oktatás megvalósulása



kommunikációs fejlesztés



mozgásfejlesztés



tevékenység fejlesztés



szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek fejlesztése



környezet és egészségtudatos szemlélet kialakítása

115

Értékeink

Az intézmény hagyományaival, tapasztalataival és a korszerű gyógypedagógia módszereivel, eszközeivel teljesíti feladatait. Gyógypedagógiai oktató-nevelő munkánk során a differenciált, individualizált képesség-fejlesztést mindig szem előtt tartjuk, mivel tanulóink eltérő egyéni képességekkel rendelkeznek. Az ismeretanyag tartalmát mindig az életkorhoz igazítottan építjük be nevelési- oktatási programunkba, és soha nem tévesztjük szem elől a tanítási – tanulási folyamatban a gyermek motiválását, aktiválását, mert valljuk, hogy a tanuló ne csak passzív alanya legyen az oktatási- nevelési folyamatnak, hanem aktív résztvevője és gyakorló alanya. Mindig törekszünk arra, hogy a tanulót egyéni képességeinek és szintjének megfelelően sikerélményhez juttassuk, a tanulási kudarc elkerülésének, ennek egészséges feldolgozásának érdekében. A tanítási- tanulási folyamat folyamatos, fejlesztő ellenőrzését, értékelését mind a tanulóra, mind a pedagógusra vonatkozóan, egyaránt alapelvünknek tekintjük, a fejlesztő értékelés nem maradhat el az oktatási-nevelési folyamatból. A fejlesztő és építő értékelés serkenti a tanuló teljesítményét, biztosítja a tanulók a sikerélményt, amely nélkülözhetetlen a tanuló pozitív személyiségének fejlesztéséhez. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket állítja középpontba, amely fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének. Pedagógiai munkánk kiindulópontja a tanulók képességeinek maximális kihasználása. Munkánkat a demokrácia és a humanizmus értékei hatják át. Olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, amely biztosítja számukra az egyenértékűség érzését. Munkánkat a normalizációs elv alapján végezzük. A nevelés oktatás során figyelembe vesszük, hogy az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. A szenzoros és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak

a

tanulók,

ezért

szemléletes

rávezetéssel,

cselekvésbe

ágyazott

ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés. Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia) jelentős mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A pedagógiai folyamat során tág teret kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, 116

pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, különféle terápiák) oldható meg optimálisan. A fent említett pedagógiai alapelveink áthatják iskolánk minden nevelési területét.

A nevelés- oktatás feladata

A nevelő- oktató munkánk feladatai az nevelési- oktatási céljainkban meghatározott fejlesztési elvárások megvalósítására épül. A képzés iskolai rendszerben, nappali tagozaton történik. 

9- 10. évfolyamon az értelmileg akadályozott tanulók részére kidolgozott tantárgyi rendszer olyan képességek kialakítását célozza meg, amelyek elősegítik a szakképzés megalapozását, a környezettudatos szemlélet kialakítását.



11-12. évfolyamon a képzés modul rendszerben feldolgozott gyakorlati jellegű tevékenységekre épül, melyekből egymás után többet is elsajátíthat a képzésben részt vevő tanuló. A képzések során nagy hangsúlyt fektetünk az anyag és energiatakarékos munkavégzésre.

A képzés zárásaként a szakiskola által szervezett vizsga sikeres teljesítését követően tanúsítványt adunk tanítványainknak.

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai

A gyógypedagógiai nevelés-oktatás speciális eszközöket is igényel, fogyatékossági típusonként. A tanítási-tanulási folyamatot úgy tervezzük meg tanulóink számára, hogy a pszichikus folyamatok egészére hasson.

Ehhez mindegyik kulcskompetencia fejlesztése

szükséges, melyhez minden műveltségi terület és tantárgy hozzájárul. A csoportos és egyéni fejlesztések arányának megválasztása

illeszkedik a

gyermek fejlődéséhez, annak

sajátosságaihoz, tempójához. Az iskolai nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a

117

tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát.

A

kulcskompetenciák fejlesztése IKT eszközök támogatásával valósul meg. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerében meghatározott rend szerint, funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. Minden gyermek számára képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat biztosítunk. Megismerjük és alkalmazzuk a - szövegértés, - szövegalkotás, - matematika-logika, - szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári IKT eszközrendszert. A diagnosztikus és formatív mérések és tesztek mérő eszközeit a pedagógusok készítik el, illetve választják ki. A nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: 

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat



Beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló



A

tevékenység

megszervezésének

módszerei:

csoportképzés,

kooperatív

feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön) ellenőrzés, (ön) értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, pedagógiai projektek.

Ösztönző módszerek Helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl.: szóbeli dicséret) nyilvános formái: 

osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás)

Írásbeli dicséret formái: 

osztályfőnöki dicséret



intézményvezetői dicséret



oklevél

118



kitüntetés



jutalmazás

A jutalmazás formái: 

szóbeli dicséret



írásbeli dicséret



oklevél



kitüntetés



jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak)

A renitens magatartást büntető módszerek: 

felszólítás



követelés



másik osztályba való áthelyezés

Nevelési eljárásainkat, módszereinket, kitűzött nevelési céljaink elérése érdekében úgy kell megválasztanunk, hogy azokkal a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, illetve segítségükkel a negatív hatásokat kiküszöbölhessük. Pedagógiai eljárásaink megválasztásakor igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségükhöz, képesség struktúrájukhoz, fogyatékossági állapotukhoz. A pedagógus joga, hogy a pedagógiai program alapján a tananyagot, az nevelés-oktatás módszereit megválassza. A megválasztott módszer függ a nevelőszemélyiségétől, pedagógiai kulturáltságától, felkészültségétől, vezetői stílusától. Meghatározó tényező továbbá maga a pedagógiai helyzet, annak tartalma, így minden nevelési szituáció más-más módszer (módszerkombináció) alkalmazásával oldható meg. A cél mindenkor, a leghatékonyabb eredmény elérése.

119

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolánkban folyó munka az általános pedagógiai tevékenységhez viszonyítva speciális gyógypedagógiai tevékenység. Ez a tevékenységforma a speciális nevelést-oktatást igénylők személyiségfejlesztésére irányul. E folyamatban az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, azokkal együtt történik: 

a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése



az elvesztettek pótlása, újra kialakítása



a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése



a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése



az egész személyiség egyensúlyba hozása

Mindezekhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a tanuló, felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különösségét, másságát is elfogadva.

Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében végzendő feladataink 

differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerrel dolgozunk



a tanulók egyéni megsegítését nevelési szükségleteikhez igazítjuk



a hátrányok kompenzálása a tanuló fejlettségéhez illeszkedő tartalmak és módszerek kiválasztásával történik



a tanulók anamnézisének alapos megismerése



környezettanulmány – kritikus esetekben



pedagógiai diagnosztikai eljárások



megfigyelés megadott szempontsor alapján vagy vizsgálóeljárás alkalmazása



dokumentációk készítése (egyéni fejlesztési tervek)



a fejlődés mértékének nyomon követése fejlesztési ciklusonként

A feladatokat az osztályfőnökök és a pedagógiai munkát segítők a szaktanárokkal, és a gyógypedagógiai asszisztensekkel együttműködve végzik. 120

A Készségfejlesztő Szakiskolában a lehetőségeinkhez mérten inger gazdag, védettséget, biztonságot nyújtó környezetet alakítunk ki, mely biztosítja a szociális és lelki komfortot a tanulók számára.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A szakiskolai képzés minden területén fontos szerepet tölt be a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődése. Az egészséges életmódra nevelés során nemcsak a betegségek megelőzésének módjára, hanem az egészséges állapot örömteli megélésre és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is neveljük diákjainkat. A pedagógusoknak fel kell készíteni a tanulóinkat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, önállóan közlekedni. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítjuk ki.

Az egészségnevelés célja 

az egészséges életmód, egészségmegőrzés belső igényének kialakítása



lehetőségeket adni, hogy a gyermek bizonyíthassa fizikai, lelki, szociális erejét



elősegíteni az önismeretet és az önbecsülés fejlődését



fejleszteni a döntési képességet



kialakítani a nemi szerepeket



a társadalom iránti felelősség tudat kialakítása



személyi- és környezet higiéné igényének kialakítása



testnevelés- és sport egészség megóvásában betöltött szerepének tudatosítása



egészséges táplálkozási szokások kialakítás



kulturált étkezési szokások kialakítása



balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás



képesek legyenek ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak (fogyasztói szokások fejlesztése)



ismerjen stressz elhárítási technikákat, képes legyen apróbb sikertelenség elviselése 121



konfliktusmegoldó, problémamegoldó képesség kialakítása



szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás-, alkohol-, drog)

Az egészséges életmódra nevelés tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások során egyaránt megvalósul. Fontos, hogy az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát.

Az egészségnevelés tanórán kívüli színterei 

védőnő előadásai



projektnapok



erdei túrák, kirándulások



egészségnap



medvehagyma-nap

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 

két hetente a diákok részére, délutáni foglalkozás keretein belül Elsősegélynyújtási alapismeretek – 4-5 fő csoport



egészségnap/projektnap



osztályfőnökökkel egyeztetve, délelőtti órákban elsősegély-nyújtás

(a foglalkozások elméleti és gyakorlati elemeket is tartalmaznak, lehetőség szerint mentőállomás látogatással kiegészítve) 

munkaközösségek részére alkalmanként előadás-gyakorlat

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Céljaink 

a magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása



szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal



a megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése 122

Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző színtereinek felhasználásával történik.

Feladataink 

az életkorhoz igazított tevékenységek szervezése



határozott, teljesíthető követelmények állítása



az erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése

Tevékenységformák 

közös programok szervezése, hagyományteremtés



szabadon választott munkatevékenységek – osztályszinten, iskolai szinten



tanórai keretek között történő közösségfejlesztés



tanórán kívüli foglalkozások



iskolán kívüli programok

A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő lelki egészség megteremtése és védelme.

Szakiskola életét átfogó hagyományok rendszere A hagyományok rendszere erősíti az intézményhez, közösséghez tartozás érzését. Ennek érdekében a következő rendezvények éves szinten történő megszervezését tartjuk fontosnak: 

hagyományos és nemzeti ünnepek köré szervezett rendezvények



kézműves délutánok



karácsonyi reggeli



farsang



100. nap



medvehagyma nap 123



testvérosztály kapcsolatok kiépítése, közös programok a testvérosztályok között



Éltes Nap



városi fesztiválokon való részvétel



vásárok, kiállítások és rajzpályázatok a tanulók munkáiból



szakiskolások napja



egészségnap



ÉFOÉSZ rendezvényeken való részvétel

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A köznevelési törvény alapján6 a tanuló, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok között, amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitelessége. Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai oktatásának, nevelésének célja, hogy segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való megfelelést. Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulásmódszertani

eljárások

lehetőséget

teremtenek

tanulóink

számára,

hogy

saját

képességeiknek megfelelő ütemben sajátítsák el a tananyagot, alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzon ki tehetségük.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai 

Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő fejlesztési feladatainak figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját.



Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése az értelmileg akadályozott tanulók esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik.

6

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 124



A pedagógus korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával motiválja a tanulókat, lehetőséget teremt a hatékony, önálló ismeretszerzésre, így készítve fel őket a felnőtt-lét szerepeire.



A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére, tartson fegyelmet és kezelje a felmerülő konfliktusokat. (Helyi program az agresszió kezelésére, resztoratív technikák)



A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja a mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív, szummatív – fajtáit.



Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását, legyenek alkalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését mérjék.(Nem csak kritérium és nem csak normaorientált szempontok érvényesítésével.)



A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában.



Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből és lebonyolításából.



Órai segédanyagok, taneszközök, lehetőség szerint multimédiás és interaktív anyagok alkalmazásával, készítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több csatornán megerősített megismerését.



Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait.



Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra.



Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa őket a megfelelő szakemberhez.



Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését.



Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk megvalósításából.



Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók környezeti neveléséhez. Törekedjenek a természet és a környezet szeretetén, alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett szemléletmód kialakítására.

125



A

pedagógusok vegyék ki részüket

az

iskolai kirándulások, nyári

táboroztatások szervezéséből, lebonyolításából. 

Felkérés esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat.



Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközti szünetekben történő felügyeletében.



Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait.



Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, tanulóvédelmi felelőssel, szükség esetén a szülőkkel és más szakemberekkel.



Gondoskodjon a fiatalok testi épségéről.

Az osztályfőnöki munka tartalma

Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak differenciált személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve annak fejlesztését is magába foglalja. E munka jellemzően nagyfokú rugalmasságot, reflektivitást, kreativitást igényel. Az osztályfőnöki munka tartalma a mindennapok közvetlen nevelőmunkája több terület szintézise nyomán alakul ki. Részét alkotja a különböző értékrendek megismertetése, a kultúrahasználat mentálhigiénés

megtanítása, szemléletmód

a

konfliktuskezelés

alkalmazása,

aktuális

módjainak problémák

megismertetése, kezelése

és

a

gyermekvédelmi tevékenység is. Az osztályfőnöki munka elengedhetetlen részét alkotják az úgynevezett koordinációs feladatok, mint a kapcsolattartás az osztályt tanító kollégákkal, a szülőkkel, olyan más szakemberekkel és szervezetekkel, amelyek a tanulók, vagy az osztályközösség fejlesztésében valamilyen módon részt vesznek. (egészségvédelem, gyermekvédelem, terápiás tevékenység) Az osztályfőnök feladatkörébe tartoznak még olyan szervezési feladatok is, mint a tanulmányi és osztálykirándulások szervezése, szabadidős tevékenységek tervezése és lebonyolítása. Az osztályfőnöki munka velejárója a jelentős ügyviteli, adminisztratív munka is, amely a dokumentumok naprakész vezetését, a tanulói hiányzások regisztrálását, az osztályozó 126

értekezletekre való felkészülést, a félévi-évvégi értesítő, törzslap és bizonyítvány, valamint az egyéni fejlesztési tervek elkészítését jelenti. Az osztályfőnökök jelentős részt vállalnak az életpálya-kompetenciák fejlesztésében. Az önálló életvezetéshez szükséges képességek előkészítése érdekében, a tanulók önismereti, szakmaismerethez szükséges kompetenciáit fejlesztjük.

A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze: 

Az osztályfőnök feladata a felkészülés az osztályfőnöki munkára, hospitálás a 8. évfolyam osztályaiban.



Az

osztályba

kerülő

tanulók

dokumentumainak

áttanulmányozása

(szakértői bizottság határozata, korábbi fejlesztési tervek, stb.) 

Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése.



Az osztályközösség megismerése több, egymást kiegészítő módszer alkalmazásával (szociometria, megfigyelés, interjú).



Az osztályközösség további alakítása, együttműködés, szabályrendszer kialakítása.



Az osztályközösség, valamint a közös szabályok kialakítása során az osztályfőnök teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók megélhessék az egyéni és a csoportos koherencia élményét, kapjanak lehetőséget a demokratikus jogok gyakorlására.



Az osztályfőnök segítse az osztályhagyományok kialakítását és ápolását.



Az osztályfőnök tartson kapcsolatot a szülőkkel, szülői szervezetekkel.



Tartson kapcsolatot más, a tanulók érdekében működő szervezetekkel, intézményekkel.(alapítványok, sportkörök, kulturális létesítmények)



Az osztályfőnök képviselje a tanulók érdekeit és tartson kapcsolatot az osztályban tanító kollégákkal és más, az intézményben dolgozó szakemberekkel (gyermekvédelem, pszichológus, védőnő, stb.)



Szervezzen tanulmányi, illetve osztálykirándulást, abban az esetben, ha ennek anyagi feltételei megoldhatóak.



Rendszeresen értékelje a tanulók és az osztály magatartását és szorgalmát, adjon lehetőséget az önreflexióra. 127

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Célunk Tanulóink a sikeres társadalmi integráció érdekében: 

rendelkezzenek olyan személyiségjegyekkel,



legyenek olyan tudás birtokában,



szerezzenek olyan gyakorlati ismereteket,



sajátítsanak el olyan munkafolyamatokat, amelyek segítségével akár integrált munkahelyen is dolgozhatnak.

Feladataink 

szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése



a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása



az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban az osztályban tanítók és a fejlesztő pedagógusok együttműködésének segítségével



a differenciált foglalkozások dominanciája a frontális osztálymunkával szemben



a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe



a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő játékok tudatos alkalmazása)



művészeti terápiák alkalmazása



külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete esetében



a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek, kiállítások, pályázatok szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek továbbfejlesztése

érdekében

–

kompenzációs

célzattal,

a

sikerhez,

önbizalomhoz juttatás érdekében. 128

Művészeti nevelés Az eltérő képességekhez igazított művészetterápiás fejlesztés segíti az önkifejezést, a pozitív énkép kialakulását. Tanulóink kiállításokon, iskolai és városi ünnepélyeken, rendezvényeken mutathatják meg tehetségüket, amely egyben fontos motivációs lehetőség is. A sikerélmény megélése esélyteremtő lehetőség a társadalmi beilleszkedés segítéséhez.

A tanórán kívüli tehetség kibontakoztatását segítő foglalkozások rendszere folyamatosan alakult ki és újult meg. A tevékenységek köre egybeesik a tanulók adottságaival, a nevelők és szülők igényeivel, elvárásaival.

Szakkörök 

énekkar



tánc



atlétika



kosárlabda

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek-és ifjúságvédelem jogszabályok által kötelezően előírt megvalósítása a speciális szakiskolában a következőképpen történik:

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az iskolán belül együttműködve a pedagógusokkal, segítséget nyújt a tanulók hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetéből, elhanyagolásából, veszélyeztetettségéből fakadó problémák megelőzésében, feltárásában, kezelésében. Az intézmény jelzési és együttműködési kötelezettségéből adódóan a gyermekés ifjúságvédelmi felelős rendszeresen kapcsolatot kezdeményez és tart a gyermekek védelmét végző, segítő intézményekkel, különösen a család-és gyermekjóléti központokkal

129

és szolgálatokkal, a gyámhivatallal, szociális irodákkal, jegyzőségekkel, és a jogszabályban meghatározott esetekben az általános szabálysértési hatósággal, valamint a rendőrséggel. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkája során rendszeresen tájékoztatást nyújt, tanácsadás biztosít pedagógusok, szülők, tanulók részére. Felvilágosító tevékenység keretében foglalkozást, előadást, beszámolót, értekezletet tart. Pedagógiai jellemzést készít, és végzi a tanulókkal kapcsolatos hivatalos levelezést, dokumentációt.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Az iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket. Az egyéni fejlesztés differenciált tartalmakban, módszerekkel a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, a napközis és a diákotthoni foglalkozásokon, a tanórákon, a habilitációs órákon valósul meg. Az egyéni bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a tanulók fejlesztése eredményhez vezet. Feladataink 

meleg, pozitív légkör kialakítása az osztályközösségekben



a pszichológus aktív együttműködése a tanulókkal és a velük közvetlenül kapcsolatban lévő felnőttekkel



a tanulókban „a fontos vagyok” érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében, hogy minél több sikerélményhez jussanak



kapaszkodó, támasz biztosítása: barát, segítő tanár



pedagógusváltások előkészítése, a frusztrációt kiváltó helyzetek megelőzése a csoportok szervezésekor



a kedvenc időtöltésre, hobbira megfelelő időkeret, nyugodt körülmények biztosítása, túlterhelés elkerülése



egyénre szabott motivációs rendszer kidolgozása



lehetőségteremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására 130



komplex, teljes személyiségre ható fejlesztő munka



kreatív, önkifejezést segítő tevékenységek biztosítása

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Tanulóink mentálisan sérült tanulók és fiatalok. Fejlődésmenetük, személyiségszerkezetük eltér az átlagosan fejlődőkétől, így fejlesztésük is sérülésspecifikus feltételeket igényel. Helyi tantervünk és tanórán kívüli tevékenységeink teljes programja a tanulási kudarcok megelőzését segíti elő. Célunk a fogyatékosságból származó hátrányok csökkenése, mely lehet pedagógiai, egészségügyi, illetve szociális irányú. Ebből adódóan felmérjük tanulóink képességeit. A diagnosztizálás során megismerkedünk a tanuló személyi anyagával, a szakértői bizottságtól érkező vizsgálati eredményekkel és a fejlesztési javaslatokkal.

A habilitációs foglalkozások tartalma 

sérült funkciók kialakítását, helyreállítását célzó programok



sérült funkció korrigálása, illetve kompenzálása



a jól működő funkciók szinten tartását elősegítő programok



a társuló fogyatékosságokhoz kapcsolódó kompenzáló programok



egy-egy tantárgyhoz vagy témakörhöz kapcsolódó fejlesztő programok



komplex, szocializációs célú, beilleszkedést segítő program



magatartáskorrekció, személyiségfejlesztés



verbális és nonverbális kifejezőkészség fejlesztése

A képességfejlesztő tevékenység fő irányai, területei 

a kognitív képességek, a figyelem, az észlelés és az emlékezet fejlesztése



a grafomotoros készség és a mozgás fejlesztése

131



a kommunikációs és a szociális képességek fejlesztése



a számolási készség fejlesztése



a beszéd és beszédészlelés fejlesztése



művészetterápia



informatikai készség, képesség fejlesztése



állatasszisztált terápia

A foglalkozások megtervezése, a megvalósítás lépései

A habilitációs foglalkozás célja az egyéni diagnosztikára épülő felmérés után a személyre szabott fejlesztés. A céltudatosan kiválasztott tevékenységi formák, módszerek és a szükséges eszközök kijelölése után veheti kezdetét a fejlesztő munka. A fejlődés eredményeként valósulhat meg a fejlesztési terv módosítása, amelyet mindig a tanuló aktuális állapota, fejlődési üteme és várható prognózisa határoz meg. Csak ilyen módon tehetünk eleget a különleges gondozás követelményének, amely nélkül elképzelhetetlen a fogyatékos ember társadalomba történő beilleszkedése.

Egyéni fejlesztési terv

A felmérés eredményeinek összegzése a fejlesztési terv kiindulópontja. A mindenkori jelen állapot rögzítése után tervezhető meg az adott fejlesztési ciklus feladatsora. Ez a terv határozza meg a habilitációs foglalkozások tartalmát. A fejlesztési feladatok – a tanuló egyéni sajátosságaitól függően – rövidebb, illetve hosszabb időtartamra is tervezhetők, a fejlődés nyomon követése során folyamatos visszacsatolást igényelnek, és ha szükséges, módosíthatók. A felmérés összegzését és a rá épülő egyéni fejlesztési tervet a tanuló személyi anyagához csatoljuk. A tanév elején az osztályfőnök tájékozódik a tanuló addigi fejlődéséről és a

132

speciális szükségleteiről (különös tekintettel a tanuló egészségét befolyásoló teendőkre: pl. gyógyszerszedés, fogyatékosságot korrigáló segédeszközök, orvosi ellenőrzések, stb.).

Az osztályfőnök felelős az osztályba tartozó tanulók optimális fejlesztésének koordinálásáért: 

A tanulókat érő pedagógiai hatások egységességének megteremtésével (szaktanárok,

napközis

nevelők,

asszisztensek,

helyettesítő

kollégák

tájékoztatása a speciális szükségletekről). 

A fejlesztési terv lehető legeredményesebb megvalósításával (tanítási órák, habilitációs foglalkozások, tanórán kívüli tevékenységek tartalmának célirányos tervezése a kiemelt fejlesztési területek szem előtt tartásával).



A fejlesztéshez nélkülözhetetlen szakemberek felkérésével (pszichiáter, neurológus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, fejlesztő pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős)

Az intézményi döntési folyamatokban való tanulói részvétel rendje

Tanulóink értelmi képességeire való tekintettel diákönkormányzat nem működik szakiskolánkban.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, a szakiskola partnereivel  Nyílt napok  a Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak iskolánkba, megismerkedhetnek az iskolai és kollégiumi élettel – a beiratkozás előtt is, és a cselekvési tervben meghatározott időpontokban 

tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/



félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/



év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/ 133



szakiskolások napja alkalmával

 Rendszeres írásbeli tájékoztatás



Folyamatos kapcsolattartás, információ áramlás eszköze

 Szülői értekezletek



Az éves iskolai munkaterv által meghatározott időpontokban.

 Fogadóórák



Hetente, a pedagógus órarendjében meghatározott időpontban



Halasztást nem tűrő probléma esetén azonnal

 Szülők klubja



Tematikus programok – a szülői igények szerint.



Szemléletformáló együttműködés az oktató-nevelő munka rangjának elismertetésére. Az együttműködési képesség fejlesztése.



Problémamegoldáshoz segítség – tanuló és szülő esetében egyaránt.



Igények – lehetőségek összhangba hozása.



A tanuló érdekében történő egységes követelményrendszer kialakítása, ezek egyeztetése.



Tájékoztatás az iskolából való kilépés utáni reális lehetőségekről, jövőképről.

A fentiekhez belső szakemberek biztosítása, igény esetén külső szakember meghívása. /Kötetlen, irányított beszélgetések formájában./ (Nevelési területenként, aktuális problémák felmerülésekor, illetve a problémák megelőzésére a szülők és pedagógusok által javasolt időpontban.) Kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való lehetőségnyújtás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a gondokkal való szembenézést.  Szülői munkaközösség

134

A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban. Évente választja tisztségviselőit. Véleményezik az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események

szervezésében, lebonyolításában. Feladatuk

a

munkaközösségi

ülésen

elhangzottakról tájékoztatni szülőtársaikat, információt adni a különböző programokon való részvételi lehetőségekről. A Szülői Munkaközösség tagjai igény szerint, fogadóórai megkötések nélkül találkozhatnak a pedagógusokkal. Osztályonként 1-1 szülőből áll, 4-6 hetenként tartanak összejövetelt. Feladataikat munkaterv alapján szervezik.  Szakiskola partnereivel való kapcsolattartás formái



együttműködési szerződés



meghívások a szakiskola különböző rendezvényeire



munkahelyi gyakorlati programban résztvevő tanulóink közös értékelése



rendszeres tájékoztatás az intézményi beszámolókról

Tanulmányok alatti vizsgák rendszere

Tanulmányok alatti vizsgák szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza.

Tanulmányok alatti vizsgák fajtái 

osztályozó



különbözeti



pótló



javító vizsga

Követelményei, részei (írásbeli- szóbeli- gyakorlati) értékelés szabályai a pedagógiai programban kerülnek meghatározásra 135



lehetőleg legalább 3 tagú vizsgabizottság előtt, ami szerveződhet: o független vizsgabizottságból, vagy o abban

a

nevelési-oktatási

intézményben,

amellyel

a

tanuló

jogviszonyban áll 

a vizsgáról jegyzőkönyv készül tanulónként, vizsgánként



időpontról a vizsgázót írásban kell tájékoztatni

Osztályozó vizsga

Akkor kell tenni a félévi-évvégi osztályzatok megállapításához, ha: 

a tanulót felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,



egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt végzi a tanuló,



magántanulói státuszban van a tanuló,



a tanuló mulasztása a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja (nevelőtestület engedélyével)



megtagadható, ha 20 igazolatlan tanórai mulasztása van



megtagadható, ha félévkor már meghaladja a meghatározott mértéket a mulasztás

Pótló vizsga

Pótló vizsgát akkor tehet a tanuló, ha neki fel nem róható okok miatt a vizsgáról:



elkésik



távol marad



engedéllyel eltávozik, mielőtt válaszadását befejezné

Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló augusztus 15-31-ig terjedő időszakban, ha:

136



a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,



az osztályozó vizsgáról számára felróható okok miatt elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik

Az intézményváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és 20/2012 EMMI rendelet idevonatkozó rendelkezései alapján.

Tanulói jogviszony létesítése A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Intézményünkbe történő felvételt a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottsága szakvéleménye határozza meg. A szülők a bizottság által kiállított javaslattal írathatják be a tanulót. A beiratkozás időpontjáról a szülőt írásban értesítjük ki, egyúttal lehetőséget biztosítunk – nyílt nap formájában –, hogy személyesen is megismerkedjen intézményünk tevékenységével. Tanulói jogviszony orvosi, szakértői javaslatra vagy a szülő kérelmére magántanulóként is teljesíthető, ha a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából ez nem hátrányos. A 2011. évi CXC Nemzeti Köznevelési törvény módosítása alapján a 2014. évi CV törvény 45.§ (6) Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. A mindennapi iskolába járás alól felmentett tanulók a törvényben meghatározott órakeret szerint felkészítésben részesülnek, ahol egyéni foglalkozások keretében a közismereti tantárgyakból készülnek az osztályozó vizsgára. A szülői kérelemre kiadott magántanulói státuszban lévő tanulók felkészítéséről a szülő köteles gondoskodni. A tanév végén, illetve félévkor

osztályozó

vizsgát

kötelesek

tenni,

bizonyítványuk

egyenértékű

az

osztályközösségben neveltekével.

137

A tanulói jogviszony megszüntetése

Az iskolai tanulmányok befejezésekor 

A szakiskola utolsó évfolyama végén (23. életév betöltéséig)



A szakiskola utolsó évfolyama végén



A tankötelezettségi korhatár elérésével a tankötelezettségi törvénynek eleget téve



Tanköteleskor befejezése után, fegyelmi eljárás esetén nevelőtestületi döntés alapján



Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa

A felvételi eljárás különös szabályai Szakképzésbe való felvétel

A tanulók a nyolcadik évfolyamon jelentkezhetnek a szakképzésre az általános felvételi eljárás keretében. A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottsága javaslata alapján (8 általános iskolai évfolyam elvégzése után) kerül az értelmileg akadályozott tanuló középfokú oktatásba.

Helyi szabályok 

Más oktatási intézményből érkező tanulók felvétele-átvétele: A Baranya Megyei Pedagógiai

Szakszolgálat

Megyei

Szakértő

Bizottsága

„Javaslat

az

iskolaváltoztatásról” c. nyomtatvány alapján, a szülő által aláírt nyomtatvány beadásával történik a beiratkozás. 

A személyi adatok felvétele hivatalos iratok alapján történik (születési anyakönyvi kivonat, lakcím kártya, TAJ kártya). 138



Az átadó és az átvevő intézmény között a hivatalos értesítés és a bizonyítvány megkérése a A.T.ü. 7.r.sz. számú nyomtatványon történik.



A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottsága által kiállított részletes szakértői véleményt a későbbiek folyamán küldik meg részünkre.

Megjegyzés: A 2011. évi CXC. 99/D §. értelmében névváltozás történt: Készségfejlesztő Speciális Szakiskola helyett a Szakiskola elnevezést használjuk.

139

Fejlesztő nevelés-oktatás – Rehabilitációs pedagógiai program

Törvényi háttér  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 

97. § (5) A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető „



15. § (2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.



(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. o A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság, fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. o A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. o Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. 140



(4) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.

 32/2012. (X.8.) Sajátos nevelési igényű gyermekek irányelve 3 melléklet - A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelve 

Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tartalmazza. Egy-egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben indokolt, az új elemek bevezetésekor a fokozatosság – egy-egy apró mozzanatot cseréje a programban – szem előtt tartása szükséges.



Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által – de lehetőség szerint a szülők

bevonásával

–

szervezett

közös

programokat

alkalmazásával

kell

megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát

A fejlesztő nevelés-oktatás illeszkedése a Nemzeti Alap Tantervbe Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában: 

a Nemzeti köznevelési törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait



a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségei



a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programja



a szülők elvárásai



az általuk fejlesztett - nevelt tanulók sajátosságai

A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik. 141

Célok a fejlesztő nevelő oktatásban A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél: 

a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,



az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,



ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki,



a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé,



a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Ennek érvényesítése érdekében az Irányelvben meghatározottakat alkalmazva: 

a

tartalmak

kijelölésekor

egyes

területek

módosításának,

elhagyásának

vagy

egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, 

a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,



a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.

Általános célkitűzések 

Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembevételével.



A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében.



Az ön- és környezetellátó, valamint védekezési technikák birtoklása a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából.



Alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás érdekében.



Az állóképesség, az erőnlét fokozása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése.



Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően.

142



Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával.



A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása - a kompenzáló, korrigáló technikák gyakorlott birtoklása.



Értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése.



Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek.



A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése.

Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai 

Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.



Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása.



Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő, óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben.



Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése.



A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása.



A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől, képességtől függően.



Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben.

143

A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során

Úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. Ennek során az alábbiakat szükséges figyelembe venni.

Tanulás A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanuló és a gyógypedagógus közös tanulási folyamaton megy keresztül, amelynek során egymás jelzéseit, kettejük személyes viszonyát, egymás megértésének lehetőségeit tanulják, és a másikat önmaguk jelzéseinek megértésére, kifejezéseik helyes értelmezésére tanítják. Ennek során folyamatosan szem előtt kell tartani: o

a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, és

o

a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságait.

Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése A személyiség fejlődésének és kibontakozásának alapfeltétele, hogy a tanulókban kialakulhasson az identitástudat, önmagukat autonóm személyként, az emberi és dologi világ aktív résztvevőjeként tapasztalják meg. Ennek pszichofizikai feltételei jelentős mértékben korlátozottak lehetnek, ezért a nevelés-oktatás kitüntetett és komplex feladata, hogy a tanulók pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és legszűkebb környezetükről s e kettő egymáshoz való viszonyáról. Az egyes tartalmakat koncentrikusan, egymásra építve, egymásra vonatkoztatva és egymásból kifejtve kell tanítani úgy, hogy a gyermekek a tágabb környezet megismerése során mindig saját közvetlen tapasztalataikra és a már korábban megismert szűkebb környezetre támaszkodhassanak.

Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire

144

A tanulóknak a gyermek- és pubertáskort, az ifjú- és felnőttkort, végül az időskort jellemző tulajdonságok kibontakoztatásához segítségre van szükségük, hiszen számukra csak igen korlátozottan adottak a változó életszakaszokkal fellépő szükségletek és igények kielégítéséhez szükséges képességek. Az önállósodás, az autonóm döntéshozatal, a szociális kapcsolatok kiszélesedése, a párválasztás és a szexualitás világba való belépés a tanulók emberi jogai közé tartoznak. Mivel a kiszolgáltatottság mértéke nem értelmezhető az önrendelkezésre való képesség mutatójaként, a lehető legszélesebb körben - a mindennapi élet helyzeteiben is - biztosítani kell a tanulók számára a választás és önálló döntéshozatal lehetőségét.

Testi és lelki egészség A testi és lelki egészség a személyes életminőség és jóllét egyik meghatározó eleme. A fejlesztő iskolai oktatás központi feladata az alapszükségletek kielégítése, a jó testi és lelki közérzet megteremtése, amelynek minden eleme az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata is.

Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs technikák alkalmazásának különösen nagy jelentőségük van az alternatív és augmentatív kommunikáció (a hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása során) terén, a mindennapos helyzetekben való eligazodás, a személyi függetlenség és az önállóság biztosításában. Ezért különösen indokolt, hogy nevelés, oktatás, fejlesztés során kellő súlyt kapjon a

megfelelőképpen

akadálymentesített,

azaz

hozzáférhetővé

tett

-

informatikai

és

számítástechnikai eszközök megismerése, használata.

Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a világot mindenekelőtt testi tapasztalataikon keresztül ismerik meg. A kommunikáció, a szociális interakció, a másik ember megértésének és önmaguk kifejezésének kölcsönösen egymásra épülő fejlesztése során számos tanuló számára lehetségessé válhat, hogy a kultúra alapvető fontosságú értékeit, annak számukra közelségbe 145

hozható részeit megismerjék és megértsék Ennek az ismeretkörnek az elsajátítása, előkészíti a tanulókat arra, hogy saját jogaikat a lehető legmagasabb fokon tudják képviselni és érvényesíteni.

A nevelés-oktatás alapelvei  Kommunikáció és interakció elve: a gyógypedagógiai tevékenységet át kell hatnia a kommunikatív megközelítésnek, a nevelés folyamatot kölcsönös párbeszéden alapuló interperszonális kapcsolatként kell felépíteni. Testközelbe kell kerülnie egymással a tanulónak és a nevelőnek, a világ jelenségeit, tárgyait, személyeit, eseményeit intenzív testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. A pedagógusnak meg kell tanulnia a fogyatékos személy legegyszerűbb életműködéseiben, vegetatív megnyilvánulásaiban is felfedezni a kommunikatív szándékot.  Normalizáció és participáció elve: olyan életfeltételek és életmodellek váljanak hozzáférhetővé, melyek a lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő, kultúrájukban érvényes mintákat. Nemcsak a fogyatékos tanuló hiányzó képességeit kell pótolni, hanem életkörülményeit szükséges úgy alakítani, hogy abban képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen, illetve részt vehessen a társadalom életében. A normalizáció csak konkrét szociokulturális összefüggésben értelmezhető. Olyan szolgáltatásokat kell kialakítani, melyben minden gyermeknek helye van.  Komplexitás, személyiségközpontúság és szükségletorientáltság elve: minden személy esetében egyénileg kell felmérni a képességeket, szükségleteket, igényeket. A fogyatékos tanuló személyisége jelenti a pedagógiai tevékenység kiindulási, vonatkoztatási, összehasonlítási és ellenőrzési pontját egyaránt. Nem választható szét a hagyományos értelmű oktatás, fejlesztés, nevelés, terápia, ápolás és gondozás, hanem mindennek komplex formában kell megvalósulnia.  Kooperáció elve: a gyógypedagógus, nevelő, terapeuta a tanulóval együttműködve, közösen vesznek részt a tanítási-tanulási folyamat eseményeiben. Olyan tanulási szituációt kell kialakítani, ahol lehetőség nyílik az élmény- és tapasztalatszerzésre, a világot tehát közösen kell megélni és alakítani. 146

 Differenciálás és individualizáció elve: a gyermekek rendkívül heterogén csoportot alkotnak, emiatt a nevelés-oktatás folyamán megfelelő differenciálás szükséges. A differenciálás egyik formája az egyéni tanulás, az individualizálás. Az egész folyamatot a célkitűzésektől az értékelésig mindig egyénre szabott eljárások alkalmazása célszerű. Csoportos tevékenységekre mégis szükség van a szociális kapcsolatok fejlődéséhez, erre lehetőséget adnak a kreatív, a zeneterápiás, a játék-foglalkozások, de a közös étkezések, kirándulások, szabadidős és más programok is. A fejlesztő nevelés-oktatás során a halmozottan sérült tanulókat koruk és állapotuk szerint három csoportba soroljuk: bevezető, alapozó és fejlesztő szakaszban történik a képzés. A csoportban történő differenciált foglalkoztatást, az egyéni fejlesztések egészítik ki, a személyes szükségletek és igények felmérését követően meghatározott egyéni fejlesztési tervek

alapján.

Az

egyéni

fejlesztés

területei

intézményünkben

a

következők:

gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, augmentatív kommunikáció, gyógytorna, konduktív pedagógia, zeneterápia, bazális stimuláció.

Az intézményegység tanulói közössége

Lakóhely szerinti megoszlás Intézményünk megyei ellátottságú. A gyermekek szülői, támogató szolgálati segítséggel, illetve tömegközlekedési eszközzel jutnak el intézményünkbe

Szociális háttér

A tanulók jelentős része hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert megváltozott társadalmi helyzetükben a piacgazdaság "farkastörvényeihez" nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan vannak GYES - en, ápolási díjon. Gyakori az egyszülős család. Nemcsak a gyermekek vágynak stabil közösségi 147

kapcsolatokra, hanem a munkahelyekről kirekedt, beszűkült környezetben élő szülők is. Az iskola ebben az állapotban fontos társadalmi kapcsolatot jelentő színtér a szülőknek, szinte naponta vagy igényük szerint találkozhatnak más szülőtársakkal, a pedagógusokkal, az iskola vezetőivel, és megoszthatják velük nyomasztó gondjaikat. Fontosnak gondoljuk, hogy a gyermekek családban élhessenek. (A családok kb. 70 % az egy főre eső kereset alapján, a magyarországi létminimum alatt él.)

Munkánk fontos része a családsegítés: 

Ennek egyik formája a Szülői Klub, amelynek keretében tanácsadást, szakmai előadásokat, egyéni segítségadásokat szervezünk, a szülők által ajánlott témában. A „Szülői Klub” előadásai ingyenesek.



Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével is segítjük a családokat. Tájékoztatást adunk a szociális juttatások lehetőségeiről, azokhoz szükséges feltételekről, az ügyintézés lépéseiről.



Intézményünkben történik a segédeszközök felíratása (szakorvos által), a mintavételek, valamint a segédeszközök próbája. Ily módon a szülőknek sok időt, energiát, fáradozást takaríthatunk meg.

A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladatai Feladatunkat meghatározza a tanulók életkora, a mozgáskorlátozottsága, valamint egyéb akadályozottsága. 

a tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés, gyógyszer) figyelemmel kísérése a családban;



folyamatos, őszinte légkör biztosítása a gyermekek és a családok felé, amely alapvető feltétele az esetleges problémák feltárásának;



a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és a fizikai állapot romlásának megelőzése a családon belül és a családon kívül;



kapcsolattartás a családdal, a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Területi Szociális Központtal, védőnővel stb.;

148



a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a fogyatékos gyermeket nevelő családoknak járó szociális juttatásokról;



segítségnyújtás a kultúrált szabadidőtöltéshez, az életkoruknak, mozgásállapotuknak megfelelő rendezvényeken történő részvételhez;



egyéni esetkezelés, életvezetési tanácsok nyújtása, pályaorientáció;



magatartás vagy pszichés zavar esetén kapcsolatfelvétel gyermekpszichológussal;



gyors és hatékony megoldási stratégiák kidolgozása a gyermeket veszélyeztető helyzetben;



a tanuló eredményeinek, rendszeres iskolába járásának ellenőrzése – szükség esetén eljárás kezdeményezése;



segítségnyújtás az erkölcsi érzék kialakításához /példamutatás, etika/



személyi és technikai segítségnyújtás az egyre önállóbb életvitel kialakításához

A fejlesztés feladatai 

Kommunikáció: A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése



2. Mozgásnevelés: A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése



3. A dologi, az emberi és a természeti világjelenségeinek megértése. Az érzékelésészlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele: Az észlelhető világ megnyitása, a dologi és emberi világ rendjének felfedeztetése és a valóságmegismerés tágítása a magasabb rendű kognitív folyamatok bekapcsolásával.



4. A konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok elemi fogalmainak elsajátítása: Fokozatosan megtapasztalják az anyag és a súly állandóságát, és ismereteket szereznek a tömeg fogalmáról. A gondolkodás fejlődésével mód nyílik a téri viszonylatok absztrakt megismerésére is. Kialakulnak azok a minőségi műveletek, melyek a teret strukturálják: térbeli, egymást követő sorrend és szakaszok vagy távolságok elkülönítése; a hosszúság, a felszín stb. megmaradása. Összekapcsolódnak az 149

időrendi összefüggések (előtt, után) a tartam összefüggéseivel (rövid vagy hosszú ideig). Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozzák a tárgyakat és a fogalmakat, és több szempontból is képesek csoportosítani azokat. 

5. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés. Az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése: A zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása lehetővé teszi a tanulók számára a befogadás, a megértés komplex emocionális és kognitív formáinak megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás, létrehozás lehetőségét nyújtja számukra. Fontos, hogy a tanulók megtapasztalják, hogy maguk is képesek pozitív módon adni valamit a világnak.



6. Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása: A személyes érzelmek kifejezése és a másik ember érzelmeinek megértése, a másokkal való együttműködés kialakulásának segítése az iskolai oktatás alapvető - a kommunikáció fejlesztésével szoros összhangban álló - feladatai közé tartozik. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel az egyik legnehezebben teljesíthető feladatot jelenti. A tanulóknak kezdetben lehetővé kell tenni, hogy önmagukat egyedi, autonóm lényként tapasztalják meg, és ilyenként képesek legyenek belépni egy közösségbe, és részt venni annak életében.



7. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükségletkielégítés kultúrájának megismerése: A testi szükségleteinek kielégítése, valamint az e területeken való önállóság megszerzésének elősegítése alapvető pedagógiai jelentőséggel bír, és nagymértékben hozzájárul a tanuló kommunikációjának, kognitív képességeinek - különösen az érzékelés és észlelés funkcióinak - fejlődéséhez. Az önkiszolgálás és az egészséges életmódra nevelés magában foglalja az alapvető biológiai szükségletek kielégítésének - a kommunikáció fejlődése szempontjából alapvető jelentőséggel bíró

- kezdeti lépéseit, a mindennapos

tevékenységek tanítását és gyakorlását, valamint az emberi szükségletek életkoronként változó jellegének elismerését és megélésének segítését, illetve azok kulturális vonatkozásainak elsajátítását.

150

Utazó Gyógypedagógiai Hálózat- Nevelési program

”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.” Hansen (1994)

2016 151

Bemutatkozás

Az integráció szemléletének erősítésére és a sajátos nevelési igényű tanulók/ gyermekek szakszerű ellátására a Pécsi Éltes EGYMI 2003-ban Tanácsadó Hálózatot hozott létre. Az azóta eltelt időszakban folyamatosan nőtt az ellátandó gyermekek létszáma, az integráló intézmények száma. Jelenleg óvodák, iskolák, középiskolák (állami, önkormányzati, nemzetiségi és egyházi fenntartású intézmények) kérik az ellátást. Az Utazó Gyógypedagógus Hálózat gyógypedagógusai a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátásában vesznek részt. A fejlesztést a sérülésspecifikumnak megfelelő végzettségű gyógypedagógusok látják el, a szakértői bizottságok szakértői véleményének javaslatai alapján.

Törvényi háttér Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. /2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4§ 25./ A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. /2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 47. § (1)/ A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

152

Ellátási feladatok

Az ellátási körzet 

Az integrációban részt vevő városi óvodák, általános iskolák, középiskolák a Pécsi tankerületben



Baranya megye területén tiflopedagógiai és szurdopedagógiai ellátás



Igény szerinti ellátás a Szigetvári és a Sellyei tankerületben



Pécsi Éltes EGYMI

Az ellátás célcsoportja Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás kortól a tankötelezettség végéig, kiknek ellátási jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottságok határozzák meg.

Az ellátottak köre 

testi fogyatékos gyermek



beszédfogyatékos gyermek



látássérült gyermek (vak, gyengén látó, alig látó)



hallássérült gyermek (siket, nagyothalló)



értelmi fogyatékos gyermek (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott



autizmussal élő gyermek



halmozottan fogyatékos gyermek



a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás)



diszlexia veszélyeztetett gyermek



mutista gyermek



kórós aktivitás zavaros gyermek



kóros hiperkinetikus gyermek

153

Az utazótanári szolgálat feltételrendszere

Személyi feltételek A sérülés specifikumának megfelelő végzettségű gyógypedagógus 

oligofrénpedagógia szakos



tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája



tiflopedagógia (látássérültek pedagógiája) szakos



szurdopedagógia (hallássérültek pedagógiája) szakos



szomatopedagógia (mozgássérültek pedagógiája) szakos



pszichopedagógia szakos

Tárgyi feltételek 

személyautó



fejlesztőszoba, melyet a többségi intézmények biztosítanak



fejlesztő eszközök, „utazó csomagok” melyeket a módszertani központ eszköztárából állítanak össze



Laptop

Az ellátás formája 

egyéni foglalkozás



kis csoportos foglalkozás

Az ellátás időkerete A 2011. CXC. számú törvény a nemzeti köznevelésről 6. számú melléklete alapján, a sérülés specifikumától és az ellátás komplexitásától függően. Az utazó gyógypedagógus órarendjének összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek 

a szakértői véleményben meghatározott diagnózisát



életkorát



napirendjét 154



órarendjét



sérüléséből adódóan a terhelhetőségét



a komplex fejlesztésben résztvevő más szakemberek időbeosztását



a többségi intézmények helyi adottságait.

Minden tanév elején a gyermekkel foglalkozó szakemberek team megbeszélés keretében tájékoztatják a többségi intézmény vezetőjét a fejlesztésekről és egyeztetik órarendjüket. Az ellátás tervezése A jogosultságot meghatározó Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére és a folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálásra építetten egyéni fejlesztési tervet készítünk.

Az utazó gyógypedagógus feladata

A szülőkkel való kapcsolattartás 

a gyermek megfigyelése a szülő kérésére



javaslat további vizsgálatokra



tanácsadás



segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében



tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről



rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan



javaslattétel az együttműködési módokra



javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására



megbeszélés az otthon végzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan



segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában



tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről



szülői értekezleteken, fogadóórákon való részvétel



a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására

155

A gyermekkel való foglalkozás 

a gyermek megfigyelése



speciális fejlesztő tevékenység a gyermekkel való közvetlen foglalkozásokon



a gyermek képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása



a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele



a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása



az ép vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése



speciális segédeszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása



az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése



a gyermek/tanuló haladásának figyelemmel kísérése



többségi általános iskolába visszahelyezett, ill. többségi szakképző intézményekben továbbtanuló gyermekek utógondozása

Többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás 

a gyermek megfigyelése az intézmény kérésére



javaslat további vizsgálatokra



a pedagógusok felkészítése a sajátos nevelési igényű gyerek fogadására



segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében



javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására



segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges speciális eszközök kiválasztásában



tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről



részvétel a gyermek/tanuló részeredményeinek értékelésében



módszertani segítségnyújtás



együttműködés a gyermeket tanító pedagógusokkal



sikertelenségek, kudarcok és eredmények okainak feltárása



tanulási nehézségek kialakulását, tanulási zavarokat, magatartászavarokat megelőző pedagógiai eljárások megismertetése



szakmai előadások megtartása a többségi intézmények által kiválasztott témában



eszközbemutatók, könyvajánlások

156

Adminisztrációs feladatok 

egyéni fejlesztési terv készítése



óvodai és iskolai ellátás esetén munkanapló vezetése



a törvény által előírt Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, egyéni fejlődési lap betétívének vezetése



pedagógiai vélemény készítése a rehabilitációs bizottság vizsgálataihoz



félévi beszámoló és statisztika készítése



év végi beszámoló és statisztika készítése



munkaidő nyilvántartás vezetése (digitális forma)



minden fejlesztési időszak végén az ellátott gyermekek fejlesztéséről, fejlődéséről jellemzés írása, melyet az integráló intézmények vezetői is megkapnak

Szakmai felkészültség, kapcsolattartás 

folyamatos önképzés



igény

esetén

városi

és

kistérségi

gyógypedagógusok

munkaközösségének

összejövetelein való részvétel 

tanfolyamokon való részvétel



szakmai konferenciákon való részvétel



partnerlista összeállítása, ismerete



folyamatos kapcsolattartás, rendszeres team megbeszélések a gyermekkel foglalkozó más szakemberekkel (logopédus, pszichológus, terapeuta…)



kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal (szakértői bizottságok)



kapcsolattartás egészségügyi intézményekkel

157

A szolgáltatás feltételei és folyamata A Szakértői Bizottságok szakvéleménye a sajátos nevelési igény megállapításáról

A gyermeket, tanulót integráló közoktatási intézmény – amennyiben a szakértői véleményben meghatározott képzettségű szakemberrel nem rendelkezik - utazó gyógypedagógiai ellátást igényelhet

Pécsi Éltes EGYMI Pécs, Építők u. 9. 7633

Az igénylő intézmény biztosítja:

A

Pécsi

Éltes

EGYMI

Utazó

Gyógypedagógus Hálózat biztosítja: 

Hospitálás feltételeinek biztosítása



Az integrációban részt vevő intézmény felkérésére,

a

sérülésspecifikumnak

megfelelő végzettségű gyógypedagógus biztosítása az Utazó Hálózat keretében  



Egyéni fejlesztési terv készítése

pedagógusainak együttműködése



Egyéni fejlődési betétívének vezetése

Rendszeresen,



Habilitációs foglalkozások megtartása



Konzultáció a pedagógussal, szülővel



Módszertani megsegítés, tanácsadás a

Az

integráló

intézmény

előre

egyeztetett

időpontban helyiség biztosítása 

Feladatok beépítése, befogadó, toleráns szemlélet



Egyéni

fejlődési

lap

beszerzése,

vezetése, tanuló személyi anyagának

tartalomra

nyilvántartása

vonatkozóan

és

az

értékelésre

158



A

szakértői

véleményben

meghatározott javaslatok érvényesítése

159

Kollégium – Nevelési program

”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.” Hansen (1994)

2016 160

Bemutatkozás

A kollégium alapfeladata

A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium a Pécs város területén, illetve annak vonzáskörzetében élő értelmi fogyatékos, sajátos nevelés igényű gyermekek, tanulók nevelését /oktatását látja el.

A kollégium tárgyi feltételei

A hatvan gyermeket befogadni képes kollégium az északi épületrész felső két emeletén kapott otthont. Mindkét szinten kilenc-kilenc szoba található. Az utóbbi években részben pályázatok, részben alapítványi és egyéb támogatásokból megtörtént az emeletes ágyak cseréje, ez sokat javított a tanulók biztonság- és komfortérzetén egyaránt. A kollégiumi szárnyban vizesblokkok, teakonyhák és nevelői szobák találhatók. A kollégiumhoz tartozó orvosi-és betegszobák az épület földszintjén helyezkednek el. A közösségi életre használható helyek az iskola területén találhatók. Az intézmény földszintjén van a közétkeztetést szolgáló ebédlő.

A kollégium személyi feltételei

A kollégium jelenleg max.60 tanulónak ad otthont hétfőtől péntekig. Kizárólag azok a gyermekek nyerhetnek felvételt, akik az intézmény beírt tanulói. Fontos további szempont a jogviszony létesítésénél a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat elhelyezési javaslata, a földrajzi távolság, illetve a szociális és egyéb gyermekvédelmi problémák.

A kollégista tanulók több évre visszamenőleg vizsgált adatai: 161



fiú-lány aránya 50-50 %



értelmi képesség szerinti megoszlás 60 % - F70, 40% - F71



testvérek 25%

A kollégium nevelőtestülete tagjai és a pedagógiai munkát segítők szinte mindannyian munkaidejük csak meghatározott részét végzik a kollégiumban. (A két éjszakai éberügyeletes kolléga és a pedagógiai munkát segítők munkaközösségvezetője dolgoznak teljes munkaidőben a kollégiumban.) Ez a szervezési forma hagyományosan jól működik és tanulóink megfelelő ellátását szolgálja A gazdasági és a hozzá kapcsolódó ügyviteli, valamint technikai feladatokat az intézmény működtetőjének alkalmazásában álló közalkalmazottak látják el.

A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései

Nevelési alapelvek



alapvető

emberi

szabadságjogok,

a

gyermekeket

megillető

jogok,

demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek 

a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat



az alapvető, fontos erkölcsi és együttélési normák betartása



az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele



a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletbe tartása



az intellektuális igényesség, kulturált stílus



építés a tanulók ősztevékenységére, önszervező képességére



a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés



a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása



az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása 162

A kollégiumban folyó nevelő munka értékei



Kollégiumba beiratkozott diákok ellátásáról gondoskodik, étkezést, szállást, pedagógiai felügyeletet biztosít.



A személyiségformálás meghatározó nevelési színtere a kollégium, mely a pedagógiai célkitűzések megvalósításában az iskola szerves egységet alkot.



A kollégium saját érték-és normarendszerével önmaga is szocializál, nevel a közvagyon megbecsülésére,demokráciára, toleranciára, az egyéni –és közösségi értékek megbecsülésére.



A kollégiumi pedagógiai munka során kiemelkedően fontos az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása.



A nevelők és a tanulók közötti személyes kapcsolat minőssége, a felkínált tevékenységrendszerek tartalma és színvonala, a kollégium által kidolgozott értékelési rendszer és az alkalmazott jutalmazási –büntetési elvek és formák a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését szolgálják.



A kollégium törekszik a tanulók családi –és települési adottságaiból eredő hiányaik pótlására, ezzel mérsékelve a diákok közötti esélykülönbségeket.



A tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésére figyelünk



A pályaorientációs tevékenységek a továbbtanulást, a felnőtté válás folyamatát könnyítik

A kollégium nevelési célkitűzései

A kollégiumi nevelés általános céljai: 

az otthonteremtés biztosítása



az esélyegyenlőség megteremtése



a tanulók felzárkóztatása 163



ismereteik kiegészítése, elmélyítése

A kollégiumi nevelés során szükségszerűen speciális eszközök és módszerek alkalmazásával a tanulók szocializációs képességeinek (együttműködés, alkalmazkodás, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése történik.

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

A tanulók életrendjének pedagógiai elvei



egészséges életmód, életritmus kialakítása



az iskolai életrend figyelembe vétele



a szülői elvárások figyelembe vétele



egyéni és közösségi érdekek összehangolása



a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása



helyes életmódminta nyújtása

A tanulók tanulásának pedagógiai elvei



a tanulás a tanuló kötelessége



a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége



az egyéni adottságok és igények figyelembe vétele



a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni



a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni



a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján- felmentés kapható

164

A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei



szükséges szabadidőt biztosítani



minden tanulót érdekel valami, színes programkínálat mellett a neki valót



segíteni kell megtalálni



a szabadidejével a tanuló – a jogi normák betartása mellett – rendelkezik

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján:7

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét,, egészségét, egészségi állapotát

hatékonyan

fejlesztő,

a

nevelési-oktatásiintézmény

mindennapjaiban

rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben

Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő.

A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki: 

az egészséges táplálkozás

7

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

165



a mindennapos testnevelés, testmozgás



a

testi

és

lelki

egészség

fejlesztése,

a

viselkedési

függőségek,

a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 

a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése



a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás



a személyi higiéné

A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait.

A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei teljes mértékben megegyeznek az intézményi pedagógiai alapelvekkel.

Nem prognosztizálható, hogy az értelmi sérült tanuló az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-képességszintre, milyen ismeret birtokába juttatható el.

A nevelést, oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás/ nevelés szervezeti kereteinek (egyéni, csoportos) valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.

A

tanulók eredményes

fejlesztése

folyamatos,

egymásra

épülő

gyógypedagógiai

segítségnyújtást igényel.

A nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötödéseik gazdagságára.

A kollégiumi nevelés során alkalmazott változatos módszerbeli megoldások segítségével az egyes tanulók közötti (műveltségi – képességbeli felkészültségei, neveltségi- stb) különbözőségeket kezelni lehet. 166

A tanulók felzárkóztatása, tehetséggondozása, pályaválasztását elősegítő tevékenységek rendszerét oly módon kell szervezni, irányítani, hogy a fejlődés, fejlesztés eredményesen megvalósuljon.

A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve

A foglakozások célja az életminőség javítása. Lehetőséget kell teremteni az életminőség javítására, hogy tanulóink hasznosnak érezzék magukat a társadalomban, mely előítéletekkel viseltetik a fogyatékosok iránt. Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést igényelnek.

A megsegítés elvei



a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző követelmény rendszer kidolgozása



hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése- a beilleszkedéshez szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának lehetősége



a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való felkészülés

biztosítása-

tudatosan

kialakított

szituációk,

interakciók,

drámapedagógiai elemek segítségével

A foglalkozások feladatai



szociális beilleszkedésre nevelés



önellátási funkciók fejlesztése

167



érzelmi nevelés



motorikus funkciók fejlesztése



kognitív funkciók tréningje (emlékezet, figyelem, gondolkodás fejlesztése)



szenzoros funkciók fejlesztése (érzékelés, észlelés fejlesztése)



mindennapi élettevékenységek fejlesztése életszituációs helyzetekben (öltözködés, tisztálkodás, étkezés, takarítás, rendrakás, kommunikációs eszközök használata stb.) 

aktív életre felkészítés (kézműves gyakorlatok, háztartási teendők)

A foglalkozások szervezése szempontjai



tanulás



türelem



szeretettel való megközelítés



ismétlés (a sikertelenség esetén is adott újrakezdés biztosítása)



rendszeresség



értelmezni a feladatot



tevékenység hasznosság élménye



minden lépést megmutatni, elmagyarázni



kreativitás fejlesztése

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei

A kollégium a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív szokások és minták közvetítésére, az együttélési, szociális készségek fejlesztésére, fejlődésére.

168

A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok



a közösségi együttélés szabályainak elsajátítása, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra



az intézmény falain kívül szervezett szabadidős programok lehetőséget adnak a szegregáció oldására



a tanulók a hátrányos helyzetekből következően a kollégium közösség formáló, élményt nyújtó tevékenységrendszere, programja kompenzáló és egyben integráló funkciót is betölt

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek

A kollégiumban az iskolával közös gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el a kollégista tanulók esetében is a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a nevelőtanárokkal és a kollégium vezetőjével együttműködően. A kollégista tanulóink többsége hátrányos helyzetű, többen veszélyeztetettek is, ezért minden nevelő magáénak kell, hogy érezze a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok folyamatos ellátását. 

jelzik, ha bármilyen jellegű szülő/ gondozó által okozott lelki vagy testi bántalmazást észlelnek



egyéni és csoportos beszélgetéseken, egyéb foglalkozásokon felszínre került miden súlyos problémát továbbítanak a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek, az intézmény pszichológusának

A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

Kollégista tanulóink részt vesznek az iskolai rendezvényeken, megemlékezéseken. Ezen kívül vannak külön kollégiumi rendezvényeinek, amelyek évről évre megtartásra kerülnek, és immár részei lettek a kollégiumi hagyományoknak. 169



Születés és névnapok megünneplése, egymás felköszöntése



Mikulás várás



Húsvétra hangoló



Tanévvégi „mulatság „



Családi vacsora, mint új szervezési forma kerül bevezetésre.

Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái

A kollégium dolgozói rendszeres kapcsolatot tartanak az iskolában dolgozó pedagógusokkal, délutános nevelőkkel, tájékoztatják egymást a gyerekekkel / tanulóval kapcsolatos problémákról illetve pozitív történésekről.

A szülőkkel való kapcsolattartás formái 

a kollégiumba való be és kiiratkozáskor kötelező a szülő/ gondviselő jelenléte.



kollégiumi nyíltnapot, fogadóórát tartunk évente háromszor (az iskolai szülőértekezletek időpontjához igazítottan)



a látogatási idő délután 16.00 -17. 30-ig



a hazautazási napokon lehetőség nyílik a szülő tájékoztatására (dicséret, elmarasztalás, egyéb teendők stb.)

Az intézményi (Pécsi Éltes EGYMI) pedagógiai Program „A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei„rész rendelkezései érvényesek.

170

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Az egészségnevelés és környezeti nevelés magába foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra nevelés azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hoz létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértsük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a „környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezeti fenntartósága ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit, egymásra utaltságát.

A program célja  egészségtudatos magatartás olyan gondolkodás és magatartásmód kialakítása, és megerősítése mely képessé tesz az egészség megőrzésére, a betegség megelőzésére  pozitív viszony megteremtése az interperszonális kapcsolatokban  környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megerősítése

A program megvalósításában nagy hangsúlyt kap a primer prevenció: 

a közösségi magatartás befolyásolása,



az aktív részvételre a testi-lelki egészséghez szükséges készségek kialakításában.

A program fő területei

Személyiségfejlesztés célja: olyan pszichés kompetenciák kialakítása, melyek védő funkciót töltenek be a veszélyeztető helyzetekkel szemben: 

reális önismeret, pozitív énkép



társas kapcsolati készségek



mérlegelés és döntéshozás képessége



együttműködési készség



stressz kezelés 171



konstruktív konfliktuskezelés



hatékony kommunikációs képesség



kreatív gondolkodás

Közösségfejlesztés célja: olyan közösségek kialakítása, melyek „mi tudattal” rendelkeznek, csoportnormává válik az egymásért való felelősségvállalás, egymás segítése, ahol ismerik és megbecsülik egymás értékeit, a gondolkodás előítélet-mentes, nem működik a mobbing, ahol a csoport minden tagja biztonságban érzi magát, fontosnak érzi magát és lehetősége van sikerélményhez jutni.

Egészséges életmódra nevelés célja: az egészségtudatos magatartás kialakítása egyrészt a szükséges ismeretek megszerzése, másrészt a szükséges készségek begyakorlása révén. Nem elég, hogy tisztában legyenek a kockázati tényezőkkel, még fontosabb, hogy tisztában legyenek az egészséget szolgáló hétköznapi tevékenységekkel (mozgás, egészséges táplálkozás, pihenés stb.) igényeljék és gyakorolják azokat. a tanulás lényege nem a lexikális ismeretek gyarapítása, hanem a funkcionális tudásszerzés, mely a cselekvési képességekben nyilvánul meg.

A kollégium nevelőtestülete által szükségesnek tartott kérdések

A kollégium a nevelési-oktatási folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, attól függően, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege. A tanulók a szabadidejük hasznos eltöltéséhez segítséget igényelhetnek.

172

A kollégiumi nevelés feladatai 

Egyéni bánásmód, személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása annak érdekében,

hogy

a

tanulók

között

meglevő

képességbeli,

neveltségi

különbözőségeket eredményesen lehessen kezelni. 

Természetes

élethelyzetek

megteremtésével

hozzájárulni a

kedvezőtlen

szociokulturális háttér miatt hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatásához pozitív szokások és minták közvetítésével. 

Megfelelő életritmus, egészsége, kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszerének kialakítása.

A kollégiumi nevelés eszközei, eljárásai

A kollégium családpótló, gyakran kompenzáló funkciója miatt az egyéni tevékenységi formák és a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása a jellemző.

A tanulók szabadideje szervezése a következő szempontok figyelembe vételével történik: 

segítik a személyiségfejlődésüket



biztosítják a pihenést



lehetőséget adnak a játékra kikapcsolódásra, szórakozásra

A tanulók személyiségének fejlesztése

A kollégiumban a lehetőségekhez mérten inger gazdag, védettséget, biztonságot nyújtó környezetet alakítunk ki, mely biztosítja a szociális és lelki komfortot a tanulók számára. A tanulási kultúra fejlesztése elsősorban az iskolai, és a napközis csoportokon belül történik.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek feladatai

173



meleg, pozitív légkör kialakítása a kollégiumban



a tanulókban a „fontos vagyok„ érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében, hogy minél több sikerélményhez jussanak



kapaszkodó támasz biztosítása (barát, segítő tanár)



kedvenc időtöltésére, hobbira megfelelő idő keret, nyugodt körülmények biztosítása



lehetőség teremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására



kreatív, önkifejezést segítők tevékenységek biztosítása



egyénre szabott motivációs rendszer

Éves tanulói foglalkozási terv

A Kollégium Pedagógiai programja a „Kollégiumi nevelés országos alapprogramja„-nak megfelelően meghatározza 

a Kollégiumi foglalkozások formái, megszervezésükre vonatkozó szabályok



a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapelvei



a Kollégiumi foglalkozások keretterve



a Kollégiumi foglalkozások keret programterve

A tanulók életrendje-, tanulása-, szabadideje szervezése az iskolai kötelező tanórai foglalkozások után elkezdődik a délutáni napközis és egyéb foglalkozások keretében, majd folytatódik a kollégium területén, főként szabadon választható tevékenységekben, a tanulókkal

egyéni

tehetséggondozását,

törődést

biztosító

felzárkóztatását

foglalkozásokon,

elősegítő

a

tanulók

elfoglaltságokkal,

a

fejlődését,

beilleszkedési,

magatartási nehézségek csökkentését, célkitűzését célzó tevékenységekkel.

174

Délutáni foglalkozások szervezése

Az iskola által szervezett délutáni foglalkozások

A kollégiumba beiratkozott tanulónak minden esetben kötelezően részt kell venni a délutáni egyéb foglalkozások valamelyikén szükséglete, igénye szerint. A délutáni foglalkozások az iskola szervezésében történnek 16 óráig: 

Egészségnevelés



Tanóra



Differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás (habilitáció, rehabilitáció)



Kézműves foglalkozás



Kulturális foglalkozás, kulturális és művészeti tevékenység



Sport, és testmozgás



Játék



Szociális munkatevékenység, Szociális tréning



Szakkör



Klubfoglalkozás



A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoport foglalkozás

A kollégium által szervezett foglalkozások 16 óra után

A kollégista tanulóknak az intézmény területén kialakított kollégiumban folytatódik a napja 16 órától ahol a vacsoraidőig illetve lefekvésig az alábbi foglalkozások, tevékenységek heti rendszerességgel ismétlődnek.

A foglalkozások jellegük szerint lehetnek: 

Felzárkóztató 175



Tehetség kibontakoztató



Speciális ismereteket adó



Felkészítő



Egyéni vagy csoportos foglalkozások

A foglalkozások megnevezése: 

Közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozás



A szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás



A tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás



A kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás

Az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletét gyógypedagógiai asszisztensek látják el.

A kollégiumi foglalkozások heti rendszerességgel megjelenő témakörei 

szociális

tevékenység

(beszélgetések,

élménybeszámolók,

a

házirend

megbeszélése/ kialakítása, séta, stb.) 

manuális foglalkozások (rajzolás, színezés, kézimunkák különbféle témákban stb.)



játékfoglalkozás (babázás, legózás, szabadtéri játékok, sportolás, hintázás, kirakójátékok, kártyajátékok, társasjátékok stb.)



kulturális

foglalkozások

(beszélgetések

meghatározott

témákban,

mesehallgatás, zenehallgatás, illemkódex, illedelmes viselkedés,öltözködési szokások, hagyományok, elvárások, mesekönyvek ill. művészeti könyvek nézegetése, filmvetítés stb.) 

informatikai foglalkozás (ismeretszerzés, internethasználat, számítógépes készségfejlesztő játékok, szövegszerkesztés, képmanipuláció stb.)



hittan

176

Kollégiumi csoportvezetői foglalkozás formái 

a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás



a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás

Minden tanuló számára heti 1 foglalkozás kötelező.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja, mely a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását-által meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve témaköreit: 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki életre nevelés 8. Felelősség vállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés

177

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 1-8. évfolyam

A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A csoportfoglalkozások keretprogram terve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.

A tanulás tanítása

178

A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Időkeret:1-8. Évfolyamon 4 óra

Fejlesztési követelmények: 

Ismerje meg - és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza - a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket.



Tudja szervezni idejét, tevékenységeit.



Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat.



Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni.

Témák: 

különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása



a megszerzett és elsajátított ismeretek felidézése



a könyvtárhasználat rendje és módszerei



IKT eszközök használata a tanulásban 179

Tartalmak, tevékenységek: 

Tapasztalják meg, hogy milyen jelentősége van a táska rendjének, a helyes időbeosztásnak, a tanulási sorrendnek és a pihenőidők beiktatásának.



Ismerjék az állandó tanulási idő jelentőségét, a célszerű tanulási sorrendet.



Legyenek jártasak a pihenőidők beiktatásában.



Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási típusok, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra.(vizuális, akusztikus, motorikus )



Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő

tanulási

módokat.(próbafelmondás,memorizálás

,Gyakorlás

párokban:

Két részből álló szöveg egyik részét a pár egyik tagja, a másik részét a másik tagja olvassa el, majd elmondják egymásnak. (Írják le a hallottakat, kiderül, hogy jó volt-e a magyarázat.) o

Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket.(Előadás)

o

Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra.(Előadás. beszélgetés)

Az erkölcsi nevelés

A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység.

Időkeret:1-8. Évfolyamon 2 óra 180

Fejlesztési követelmények: 

Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben.



Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával.



Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra.

Témák: 

erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe



felelősség- és kötelességtudat



a munka megbecsülése



mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

Tartalmak, tevékenységek: 

Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. (Előadás, könyv illetve film nézés)



Szerepgyakorlatokon

keresztül,

a

drámapedagógia

eszközeivel

teremtsünk

összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. 

Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek fontosságára.(Hitoktató illetve erkölcstantanárral való beszélgetések)



Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét.(Filmvetítés,Megbeszélés,Vita)



Ismertessük

fel

a

diákokkal

az

erkölcsi

kérdéseket

felvető

élethelyzeteket.(Filmvetítés, csoportos megbeszélés , vita)

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés

181

révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium feladata az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése.

Időkeret:1-8. Évfolyamon 2 óra

Fejlesztési követelmények: 

Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat.



Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek élnek.



Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait.



Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit.

Témák: 

közösséghez tartozás, hazaszeretet



nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai



a hazánkban élő nemzetiségek



nemzetünk kapcsolódása Európához

Tartalmak, tevékenységek: 

Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.(Múzeumlátogatás, könyv illetve filmnézés, előadás hallgatása , beszélgetés, plakátkészítése)



Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való

tartozásunk jelentőségét,

történeti alapjait.(Filmnézés, előadás hallgatása , beszélgetés) 

Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. (Filmnézés, beszélgetés, vita)



Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.(Előadás, beszélgetés)



Mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.(Múzeumlátogatás , könyv illetve filmnézés, előadás hallgatása , beszélgetés)

182

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítás kiemelt szerepet és megfelelő teret kap.

Időkeret:1-8. Évfolyamon 1 óra

Fejlesztési követelmények: 

Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel jelentőségét a közösségben, az emberi társadalomban.



Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze.



Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.



Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását

Témák: 

a demokratikus jogállam felépítése



felelős állampolgári magatartás jelentősége



a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása



cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet

Tartalmak, tevékenységek: 

Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és 183

az alapvető állampolgári jogokat. (Külsős előadó, előadás, beszélgetés, alapvető dokumentumaink- Taj kártya, -személyi, -adókártya, útlevél, beszerzésük) 

Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. (Ifjúságvédelmi felelős és iskolarendőr bevonásával, előadás és beszélgetés, filmnézés, szituációs játékok.)

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

Időkeret:1-8. Évfolyamon 1 óra

Fejlesztési követelmények: 

Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni.



Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért.



Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására.

Témák: 

az önismeret és társas kapcsolati kultúra



az empátia és mások elfogadása



társas kommunikáció 184



tudás és tapasztalat jelentősége

Tartalmak, tevékenységek: 

Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit.(Előadás, beszélgetés, tesztek...)



Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. (Filmnézés, szituációs feladatok,vita)



Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket.(Beszélgetés, társasjáték)

A családi életre nevelés

A

család

kiemelkedő

jelentőségű

a

gyerekek,

fiatalok

erkölcsi

érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is.

Időkeret:1-8. Évfolyamon 1 óra

Fejlesztési követelmények: 

Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat a családi közösségben.



Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló különböző konfliktusokat.

Témák: 

a család szerepe, jelentősége az egyén életében



együttműködés és felelősségvállalás a családban



szexuális kultúra



családtervezés

185



konfliktusok a családban

Tartalmak , tevékenységek: 

Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon.



Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát



Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. (beszélgetés,fotók nézegetése)



Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. (Film nézés, mese olvasás, beszélgetés, rajzolás)



Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát.(Előadás, beszélgetés)



Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a párkapcsolatban.(Védőnői előadás, beszélgetés)



Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.(Filmnézés, szituációs játék,megbeszélés)

Testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.

Időkeret:1-8. Évfolyamon 2 óra

186

Fejlesztési követelmények: 

Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével.



Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás.



Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket.

Témák: 

egészséges életmód és életvitel



a sport szerepe a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében



prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Tartalmak, tevékenységek: 

Szerezzenek jártasságot az elsősegélynyújtásban. (Helyzetgyakorlat, orvosi rendelő látogatása, védőnői beszélgetés)



Képessé váljon veszély-helyzetben józan, segítő viselkedésre.(Helyzetgyakorlat, filmnézés, védőnői beszélgetések)



Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. (Filmnézés, védőnői beszélgetések, konditermi látogatás, beszélgetés élsportolóval)



Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit.( Filmnézés, védőnői beszélgetések, plakát készítés , kísérletek.)



Mutassuk be és a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre.(Filmnézés, védőnői beszélgetések.)



Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.(Konditerem használat, sportversenyek szervezése.)

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 187

Időkeret: 1-8. Évfolyamon 2 óra

Fejlesztési követelmények: 

Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése.



Legyen érzékeny mások helyzete iránt.



Alakuljon ki az összetartozás érzése.

Témák: 

társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás



önkéntes feladatvállalás másokért



összetartás és együttérzés

Tartalmak, tevékenységek: 

Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. (Előadás, beszélgetés)



Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken és példákon keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását.(Szituációs játék, film nézés, megbeszélés)



Ismertessük mit jelent fogyatékkal élni . (Előadás, irányított beszélgetés, filmnézés)



Ismertessük a tágabb közösségért végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét. (Udvar rendberakása, szemétszedés, növény ápolás, szociális otthonban illetve óvodában műsor adása)

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 188

Időkeret:1-8. Évfolyamon 2 óra

Fejlesztési követelmények: 

Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére.



Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére.



Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre.

Témák: 

a természet és az emberi környezet egymásra hatása



természeti erőforrásaink védelme

Tartalmak, tevékenységek: 

Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket. (Filmnézés, beszélgetés, kirándulás – megfigyelés, plakátkészítés)



Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. (Filmnézés, kirándulás – megfigyelés, beszélgetés)



A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat.(Szemét és papír gyűjtés, szelektív hulladék gazdálkodás,



Mutassuk

be

az

újrahasznosítható

anyagok

sokszínű

felhasználhatóságát.(Kreatív

foglalkozások, vetélkedő)

Pályaorientáció

A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint

189

képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést.

Időkeret:1-8. Évfolyamon 2 óra

Fejlesztési követelmények: 

Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség, valamint a képességek és az adottságok összhangja.



Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit.

Témák: 

tevékenységek és szakmák jellemzői



különféle életpályák bemutatása



a munka világa és jellemzői

Tartalmak, tevékenységek: 

Mutassuk be a különféle szakmákat, foglalkozásokat. (Irányított beszélgetés, társasjáték – foglalkozás kártyával, filmnézés illetve üzemlátogatások, interjúk)



Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét. (Teszt kitöltés papír alapú illetve IKT eszközsegítségével



Ismertessük meg a tanulókat a munkaidő, munkaszerződés, szabadság, bér, juttatások fogalmaival. (Előadás, eszköz bemutatás)



Ismertessük

és

gyakoroltassuk

az

álláskeresés(

bemutatkozás,interjú

...stb)

technikáit.(Filmnézés, szituációs gyakorlatok) 

Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és a munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.(Irányított beszélgetés, külsős meghívott- volt tanulók)

190

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.

Időkeret:1-8. Évfolyamon 2 óra

Fejlesztési követelmények: 

Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.



Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal.



Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat.

Témák: 

pénzkezelés technikái



pénzkereset, munkaformák



a vállalkozás alapjai

Tartalmak, tevékenységek: 

Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a pénz nem megfelelő beosztása miatt és ezek milyen következményekkel járnak.(Előadás, csoportmunka: a környezetből hozott példák alapján, beszélgetés)



Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.).



Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. (Beszélgetés, Gazdálkodj okosan társasjáték,egy heti háztartási könyv kitöltése -mi mindenre kell pénz,szituációs játék: napi bevásárlás -2000 Ft-ból



Ismertessük a vállalkozás alapjait.( Vendégelőadó , beszélgetés, dokumentumok ismertetése)

191

Médiatudatosságra nevelés

Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége

van.

A

diákokkal

ismertetni

kell

a

média

működésének

és

hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját

Időkeret:1-8. Évfolyamon 1óra

Fejlesztési követelmények: 

Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között.



Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit.



Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.

Témák: 

a média társadalmi szerepe



a médiatartalmak és a valóság összefüggése



az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség



a számítógép, az internetfüggőség veszélyei

Tartalmak, tevékenységek: 

Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. (Könyvtár látogatás, gyűjtőmunka - otthon mi van?, újságos bolt , könyves bolt látogatás)



Az elektronikus médiák használatának gyakorlása. (Irányított adat gyűjtés



Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. (Irányított beszélgetés



Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése.(Előadás beszélgetés)

192



Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása. (Film nézés beszélgetés, vita, szituációs játék)

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 9-12. évfolyam

A tanulás tanítása

Időkeret (9-12. évfolyam): 3 óra

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam: 

Ismerje meg a különféle tanulási technikákat.



A tanuló (segítséggel) legyen képes a számára alkalmasabb módszereket kiválasztani.



Ismerje és segítséggel alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket.



Legyen képes megfelelő segítséggel felidézni a megszerzett ismereteket.

Témák

Tartalmak, tevékenységek

Különböző tanulási technikák és

Ismertessük az általánosan elfogadott

módszerek alkalmazása

tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra.

A megszerzett és elsajátított ismeretek felidézése

Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő tanulási módokat.

A könyvtárhasználat rendje és módszerei

Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta 193

ismeretszerzési lehetőségeket.

IKT eszközök használata a tanulásban

Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra.

Az erkölcsi nevelés

A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt.

Időkeret (9-12. évfolyam): 2 óra

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam: 

Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.



Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Témák Erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe

Tartalmak, tevékenységek Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt.

Felelősség- és kötelességtudat

Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a 194

személy erkölcsi felelőssége között.

A munka megbecsülése

Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek fontosságára.

Mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

- Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése.

Időkeret (9-12. évfolyam): 2 óra

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam : 

Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.



Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.



Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.



Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.



Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.



Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

195

Témák Közösséghez tartozás, hazaszeretet

Tartalmak, tevékenységek Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. - Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait.

Nemzeti, népi kultúránk értékei,

Mutassuk be a közösségi összetartozást

hagyományai

megalapozó közös értékeket

A hazánkban élő nemzetiségek

Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.

Nemzetünk kapcsolódása Európához

Mutassuk be a hazai nemzetiségek sokféleségét.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését.

Időkeret (9-12. évfolyam): 2 óra

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam: 

Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.).



Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.

196

Témák A demokratikus jogállam felépítése

Tartalmak, tevékenységek Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat.

A felelős állampolgári magatartás

Szerepjátékokon keresztül értessük meg a

jelentősége

cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét.

A demokrácia elvei és gyakorlati

Szerepjátékokon keresztül értessük meg a

megvalósulása

cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét.

197

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.

Időkeret (9-12. évfolyam): 1 óra

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam : 

Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat.



Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben igyekezzen e lehetőségeket mérlegelni.



Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- az önismeret és társas kapcsolati

- Ismertessük az önismeret és a társas

kultúra

kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. - Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait.

198

A családi életre nevelés A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve, különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.

Időkeret (9-12. évfolyam): 3 óra

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam: 

Ismerje meg a különféle szerepeket és szabályokat a családban.



Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.



Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban.

Témák A család szerepe, jelentősége az egyén életében

Tartalmak, tevékenységek - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben.

Együttműködés és felelősségvállalás a családban

- Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát.

Szexuális kultúra

Ismertessük a helyes szexuális kultúra 199

jellemzőit és jelentőségét a párkapcsolatban.

Konfliktusok a családban

- Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.

Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez.

Időkeret (9-12. évfolyam): 2 óra

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam : 

Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív hatásával.



Ismerje az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait.



Tudatosuljon az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód.



Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- egészséges

- Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság

életmód és életvitel - a sport szerepe

kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit.

200

a lelki egyensúly

- Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a

megteremtésében és teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. megőrzésében - prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

- Mutassuk be és a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója.

Időkeret (9-12. évfolyam): 2 óra

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam : 

Ismerje fel a rászorulók támogatásának fontosságát.



Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- társadalmi

- Ismertessük a rászorultság fogalmát.

felelősségvállalás és szolidaritás

- Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken és példákon keresztül mutassuk be az

- önkéntes

egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását.

feladatvállalás

- Ismertessük a tágabb közösségért végzett önkéntes munka

másokért

lehetőségeit és jelentőségét.

- összetartás és együttérzés 201

Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.

Időkeret (9-12. évfolyam): 2 óra

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam : 

Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket.



Ismerje fel a természetes, újrahasznosítható anyagokat.



Törekedjen a környezet védelmére.

Témák

Tartalmak, tevékenységek

A természet és az emberi környezet egymásra hatása

Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket.

Természeti erőforrásaink védelme

Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát.

-

202

Pályaorientáció Időkeret (9-12. évfolyam): 2 óra

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam : 

Ismerje a különféle szakmákat, foglalkozásokat.



Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.

Témák Tevékenységek és szakmák jellemzői

Tartalmak, tevékenységek Mutassuk be a különféle szakmákat, foglalkozásokat.

Különféle életpályák bemutatása

Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét.

A munka világa és jellemzői

Ismertessük meg a tanulókat a munkaidő, munkaszerződés, szabadság, bér, juttatások fogalmaival.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára.

Időkeret (9-12. évfolyam): 3 óra

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam : 

Tanulja meg a zsebpénz ésszerű beosztásának módszereit. 203



Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.



Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze.

Témák Pénzkezelés technikái

Tartalmak, tevékenységek Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a pénz nem megfelelő beosztása miatt és ezek milyen következményekkel járnak.

Pénzkereset, munkaformák

Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.).

A vállalkozás alapjai

Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. Ismertessük a vállalkozás alapjait

Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát.

Időkeret (9-12. évfolyam): 1 óra

204

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam : 

Képes legyen az online kommunikáció alapszintű használatára.



Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.



Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus használatának és felhasználásának szabályait.



Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

Témák Média társadalmi szerepe

Tartalmak, tevékenységek Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül.

A médiatartalmak és a valóság összefüggése

Az elektronikus médiák használatának gyakorlása

Az internet használatának szabályai, a helyes

Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása

etikai magatartás és felelősség

különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül.

A számítógép, az internetfüggőség veszélyei

Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

205

A tematikus csoportfoglalkozások kerettanterve témakörei egyértelműen jelen vannak a délutáni egyéb foglalkozások és a kollégiumi foglalkozások egyéni és csoportfejlesztési tervekben. Minden kollégiumi tanuló délután az egyéb foglalkozásokon saját osztályközösségében életkori sajátosságait, készségeit, képességeit figyelembe véve, értelmi és más fogyatékosságát szem előtt tartva részesül a megfelelő fejlesztésben. A kollégiumi foglalkozások megszervezésekor alkalmanként akár több témakört is érintveazok tartalmát a csoport profiljához igazítva- a tevékenykedtetés sokféle lehetőségét kihasználva kollégiumi tanulóink komplex fejlesztését célozzuk meg.

A foglalkozások teljesítése, teljesülése

A kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint a tanuló: 

heti 13 órában köteles részt venni felkészítő-fejlesztő, illetve tematikus foglalkozáson



heti 1 órában közösségi szintű csoportvezetői foglalkozásosokon



heti1 órában a kollégium által biztosított és a kínálatból általa választott szabadidős foglalkozásokon

206

A pedagógiai program nyilvánossága Tájékoztatás, megismertetés formája és rendje: 

új dolgozóval a Pedagógiai Program megismerése és elfogadása után lehet

munkaviszonyt létesíteni 

az új tanulók szülei tanév elején tájékoztatást kapnak a programról

Hozzáférhető elhelyezés: 

Építők úti főépület könyvtára



Hajnóczy úti telephely tanári



Pécsi Éltes EGYMI - honlap

A tájékoztatás kérés és adás rendje: 

Tájékoztatást írásban kell kérni, a válaszadás 15 napos határidővel írásban történik.

207

Záró rendelkezések

Az intézményben alkalmazott záradékok

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 1. számú mellékletében foglaltak alapján az intézményünk speciális feladatellátásából eredően a következő speciális szövegezésű záradékokat alkalmazza. A felsorolt speciális záradékokat a jogszabályban nevesített záradékok helyett illetve mellett alkalmazzuk.

Záradék sorszáma 1.

Záradék

Dokumentumok

Felvéve ….. . számú határozattal …..-n (dátum)

Bn., N., Tl., B.

16.

A tanuló az első évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig …..-tól…..-ig teljesíti.

N.,Tl.

16.

A tanuló az első évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb idő alatt …..-tól …..-ig teljesítette

N., Tl.

31.

A tanuló mulasztása miatt a szülőt felszólítottam …..-n (dátum) A tanuló 30 óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem …..-n (dátum)

N.

31.

43. 45.

Ezt a naplót a mai nappal lezártam. Az egyéni lapokat ….. (szám), azaz….. (betű) beírt tanulóval lezártam.

N., Tl., Be.

N. N.

208

További rendelkezések

Érvényesség: a vonatkozó jogszabályok változásáig

Hatálybalépés: 2016. október 1.

A felülvizsgálat rendje: 

Munkaközösségekben a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet alapján



A felülvizsgálat irányítója az igazgató

Módosítás:

A hatályosságon belül módosítást kezdeményezhet: 

Fenntartó



Igazgató



Tantestület

Jóváhagyás dokumentumai

A Pécsi Éltes EGYMI Pedagógiai Programjával az iskola fenntartója egyetért. A Pedagógiai Programot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nevében jóváhagyom, a jogszabályi előírásokban meghatározott költségeket vállalom. Pécs,2016. október 1.

-----------------------------------------Páva Péter tankerületi igazgató Pécsi Tankerület 209

A Szülői Szervezet a Pedagógiai Programot megismerte, véleményezési jogot gyakorolt,

melynek tényét képviselője tanúsítja:

Pécs,2016. október 1.

___________________________ SZM elnök

A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény nevelőtestülete véleményezte és elfogadta.

Pécs,2016. október 1.

_________________________

a nevelőtestület képviseletében

A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,

Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény igazgatója jóváhagyta. Pécs,2016. október 1.

______________________________ Páváné Kurnik Zsuzsanna Pécsi Éltes EGYMI - Igazgató

210