Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program)

BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: „A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport tehát megtanít mindenre.” (Hemingway)

AZ INTÉZMÉNY ADATAI: Az intézményegység neve: Testnevelési Általános és Középiskola Rövidítése: TÁSI Az intézményegység címe: 7633 Pécs, Radnóti M. u. 2. Az intézmény fenntartója: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, részben önálló gazdálkodási jogkörrel. Az intézmény székhelye: 7633 Pécs, Bánki D. u. 2. Együttműködő intézmény: Pécs Megyei Jogú Város Sportlétesítmények Igazgatósága Az intézmény székhelye: 7633 Pécs, Veress E. u. 10. AZ ISKOLA FÖLDRAJZI MŰKÖDÉSI TERÜLETE: Az általános iskola vonzásterülete Pécs városa és a városkörnyékhez tartozó települések. A középiskola elsősorban Pécs város és Baranya megye területén élő diákok jelentkezésére számít, de jelentkezhetnek érdeklődők az ország más területéről is. Maximálisan felvehető létszám: Általános iskola

428

Gimnázium

324

Szakközépiskola Gimnázium (felnőttoktatás)

60 800

2

Tartalom TARTALOM .............................................................................................................................................. 3 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI .......................................................................... 4 2.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................. 9

3.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................... 10

4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG........................................................................................................... 11 5.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK.............. 11

6.

A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................... 12

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ............................................................................................................................................... 13 8.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM..................................... 13

9.

INTÉZMÉNYÜNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI ................... 14

10.

INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI ....... 25

11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ........................ 48 12. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ..... 49 13. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ............................................................... 49

3

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1.

Alapelvek:

-

Intézményünk csak akkor lehet eredményes, ha a szülők és a gyerekek minden méltányolható szükségleteinek és elvárásainak megfelel.

-

Elfogadjuk, hogy gyermekeink különböző háttérrel rendelkeznek.

-

Azért dolgozunk, hogy az intézményeinkben minden gyerek szükségletei szerint megkapja a számára legmegfelelőbb fejlesztést ahhoz, hogy az életben megállja a helyét.

-

A gyerekek számára biztonságos, támogató légkört teremtünk.

-

Fontos számunkra, hogy tanulóink testileg és lelkileg egészségesek legyenek.

-

Tiszteljük az alapvető emberi értékeket és alapot adunk az erkölcsös emberi élethez.

-

Védjük és tiszteljük a kultúra és a természet értékeit.

-

Önismereten alapuló jövőképet alakítunk ki.

-

Olyan iskolát működtetünk, amelyben diák, szülő, pedagógus, edző jól érzi magát, és biztosítjuk a tanuló képességeinek kibontakozását, tehetségének érvényesülését, személyiségének alakulását.

-

Az emberközpontú, sportember-központú iskola polgárai között az emberi kapcsolatok a bizalomra, egymás tiszteletére épülnek tanuló, pedagógus, edző, szülő között egyaránt.

1.2.

Célok:

-

A gyerekek személyiségének megismerése.

-

A tanulók pozitív jellemvonásainak erősítése, egyéni képességeik kibontakoztatása.

-

Az iskola oktatási-nevelési tevékenységének módosítása annak érdekében, hogy a kompetenciafejlesztés nagyobb teret kapjon a napi tevékenységben.

-

Az anyanyelv helyes használatának megtanítása, a diákok beszédkultúrájának fejlesztése.

-

A gyerekek logikus gondolkodásának fejlesztése.

-

Egy (a nappali gimnáziumban 2) idegen nyelv alkalmazható megtanítása a tanulóknak.

-

A gyerekek megtanítása a számítástechnika korszerű eszközeinek alkalmazására.

-

A tanulók önálló ismeretszerzésének kialakítása.

-

Az általános emberi értékek (becsület, felelősség, tisztelet, irántitolerancia, hagyomány és tisztelet) tudatosítása diákjainkban.

és

problémamegoldó

képességének

az

egymás

4

-

Intézményeinkből az erőszak kizárása, a tanulók testi épségének megóvása.

-

Minden diákunk számára a reális továbbtanulási irány kiválasztása.

-

A gyerekek önismeretének fejlesztése, helyes énkép kialakítása.

-

Az egészség, az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás szerepének tudatosítása.

-

A környezetvédelem fontosságának tudatosítása a gyerekekben.

-

Az egyetemes és nemzeti kultúra megismertetése tanulóinkkal.

-

Sportoló, élsportoló diákjaink műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaiké.

-

Olyan tudásrendszer közvetítése, amely segíti a sportoló diákokat a természetben és a társadalomban való eligazodásban, önmaguk megismerésében.

-

A közoktatási típusú sportiskolai képzéssel a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolása.

-

Tanulóink felkészítése az érettségi vizsgára, a felsőoktatási intézményekbe (kiemelten a sport és közgazdasági jellegű főiskolákra és egyetemekre) való bejutáshoz szükséges követelmények teljesítésére.

-

A testnevelés és sport mellett más területeken is tehetséges tanulók számára lehetőség biztosítása képességeik fejlesztésére.

-

Élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása.

-

Bizalmon alapuló tanár-diák-edző-szülő kapcsolat kialakítása.

1.3. -

Feladatok: Lehetőség szerint már az intézménybe lépéskor és a felsőbb évfolyamba kerüléskor tájékozódni kell a gyermek személyiségéről, képességeiről, egészségi állapotáról, családi körülményeiről. Akkor tekintjük sikeresnek, ha bemeneti mérés és a hozzáadott pedagógiai érték vizsgálata ezt igazolja. A feladatot akkor oldottuk meg, ha a gyermek sikeresen beilleszkedett az új közösségbe, tanulmányi eredménye pedig megfelel a képességeinek.

-

Pedagógusainknak lehetőséget kell biztosítani a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások elsajátítására, tudatosítására.

-

Ki kell alakítani a kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeit, és beépíteni elemeit az intézmény tevékenységébe. Feladatunkat akkor oldottuk meg eredményesen, ha a tantestület 75 százalékának képzési kultúrájában legalább 25 százalékban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervben részletezett elemei.

-

A gyermekekkel el alapkompetenciákat.

kell

sajátíttatni

az

ismeretszerzéshez

szükséges 5

Munkánk eredményes, ha a gyermek képes o az egyes tantárgyak szakkifejezéseit jól használva, választékosan kifejezni magát.. o megszerzett ismereteit a mindennapi életben hasznosítani, o problémáit képességeihez mérten logikus gondolkodással megoldani, o a hagyományos információforrásokat és az informatika eszközeit tudatosan használni tudása bővítésére, o hétköznapi beszédhelyzetekben idegen nyelven megértetni magát. Munkánk eredményességét jelezni fogja az országos kompetenciaméréseken elért teljesítmény is. -

Bővíteni kell a tanárok és a diákok ismereteit, melyek segítik a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását, fejlesztését, fenntartását. Munkánk akkor eredményes, ha o a diákok között csökken a trágár szavak használata és a verekedések száma, o az egymás közötti vitás eseteket tanulóink képesek megoldani erőszak nélkül, o tanulóink bizalommal fordulnak hozzánk, és kérik segítségünket konfliktus esetén.

-

Diákjainkban ki kell alakítani a reális énképet, és meg kell ismertetnünk őket az egyes foglalkozások jellemzőivel és követelményeivel. Feladatunkat eredményesen oldottuk meg, ha o tanulóink tudatában vannak képességeiknek, o érdeklődésüknek és képességüknek megfelelő iskolát, szakmát választanak.

-

Ki kell alakítani tanulóinkban az egészséges élet iránti igényt. Munkánk akkor sikeres, ha o a gyerekek táplálkozásuk során előnyben részesítik az egészséges ételeket és italokat, o tanulóink minden nap végeznek testmozgást, o felméréseink azt bizonyítják, hogy a gyerekek edzettsége életkoruknak megfelelő és folyamatosan fejlődik, o diákjaink tudatosan kerülik a káros szenvedélyeket.

-

El kell érnünk, hogy tanulóink csak tiszta és rendezett környezetben érezzék jól magukat. A feladatot akkor oldottuk meg, ha o a gyerekek nem szemetelnek, és nem rongálnak; és szóvá merik tenni, ha más ezt teszi,

6

o a környezet megóvása érdekében szerzett ismereteiket alkalmazzák az intézményünkben és azon kívül is. -

Tanulóinkat meg kell ismertetnünk hagyományainkkal, a magyarság helyével és szerepével Európa kultúrájában. Munkánk akkor eredményes, ha minden tanulónk o ismeri, tiszteli és őrzi hagyományainkat, o nemzeti ünnepeinkről méltó módon emlékezik meg, o rendelkezik ismeretekkel a határainkon túl élő magyarság helyzetéről, o tisztában van az Európai Unió és benne hazánk szerepével.

-

A megfelelő sport specifikus tudáselemek közvetítésével segíteni kell a sportoló tanulókat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában. Munkánk akkor sikeres, ha o sportoló tanulóink legalább 20 %-a vállalja az élsporttal járó többletmunkát , s közülük 10 % valóban élsportolóvá válik.

-

A közoktatási típusú sportiskola keretein belül biztosítani kell a tanulók számára a helyi tantervben megfogalmazott követelmények elsajátítását, valamint tehetségük kibontakoztatását a testnevelés és a versenysport területén. Munkánk akkor eredményes, ha o a közoktatási típusú sportiskolai osztályba járó diákjaink tanulmányi eredménye nem rosszabb a párhuzamos osztályba járókénál, o sőt, ha kihasználva az ebben az oktatásszervezési módban rejlő lehetőségeket, egyes tantárgyakból, kompetenciákból jobb eredményt érnek el. o Munkánk eredményességét jelezni fogja az országos kompetenciaméréseken elért teljesítmény is

-

Ki kell alakítani diákjainkban azokat a sportolói személyiségjegyeket, melyek birtokában képesek a sportszerű versenyzésre, a siker és a kudarc által kiváltott érzelmek megfelelő kinyilvánítására, feldolgozására, a sportszerűségre. Feladatunkat akkor oldottuk meg eredményesen, ha o sportoló tanulóink a versenyeken és a mindennapokban, iskolában és iskolán kívül egyaránt sportszerűen, fegyelmezetten viselkednek.

-

Biztosítani kell a szaktanári és osztályfőnöki/patrónusi munkában a sporttámogatói attitűd érvényesülését (érdeklődés, elismerés, tolerancia). Munkánk akkor sikeres, ha o a tantestület túlnyomó többsége számára magától értetődő, hogy tanulóink számára a sport az a terület, amelyért a legtöbb áldozatot hajlandóak meghozni, s az itt elért eredmények elismerésére joggal számítanak, o a tanárok természetesnek veszik, hogy az edzőtáborok, versenyek miatt hiányzó tanulóknak képességeiknek legmegfelelőbb módszerrel segítenek a tananyag elsajátításában. 7

-

Meg kell ismertetni és el kell fogadtatni a diákokkal a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat a nevelés-oktatás minden területén. Munkánk akkor eredményes, ha diákjaink többsége o a követelményeknek, elvárásoknak megfelelően tanul és viselkedik.

-

A diákok személyiségének formálása közben tiszteletben kell tartani jogaikat, életkoruknak megfelelő formában lehetőséget kell adni az iskolai élet alakításában való részvételre. A feladatot akkor oldottuk meg, ha o a tanulók úgy tudnak és mernek élni jogaikkal, hogy közben tiszteletben tartják társaik és tanáraik jogait, o diákjaink igénylik az iskolai élet tartalmasabbá, gazdagabbá tételében való aktív részvételt

1.4.

Eszközök, eljárások -

A feladatok megvalósításának elsődleges színterei a tanórák.

-

Tanulóinknak tanórán kívül is sokféle, változatos tevékenységet biztosítunk. A tanórán kívüli képzés lehetőségei: o o o o o o

napközi, tanulószoba, szakkörök, iskolai sportkör, énekkar, könyvtár.

-

Az általunk alkalmazott eszközök és eljárások alkalmazkodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez, törekszünk arra, hogy tanulóinkat személyre szabottan fejlesszük, alkalmazkodva az egyéni különbségekhez.

-

Az oktatás minőségét biztosítja az alapos, rendszeres gyakorlás és a folyamatos ellenőrzés, értékelés.

-

A hatékony oktatás és a naprakész tudás érdekében pedagógusainknak továbbképzéseket és szakirodalmat biztosítunk.

-

A tanórákba beépítjük a tanulásszervezési eljárásokat.

-

Igyekszünk példát adni ahhoz, hogy a diákok hogyan töltsék el hasznosan a szabadidejüket, kihasználva a városunk adta lehetőségeket (bábszínház, színház, hangverseny, kiállítás, mozi, könyvtár, kulturális- és sportesemények látogatása).

tanult

kompetenciafejlesztő

módszereket,

8

-

Nevelési céljaink megvalósítását segítik a szervezett táborozások és tanulmányi kirándulások is.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiséget fejleszteni nevelő- oktató munkánk során minden pillanatban tudjuk. Ehhez ismernünk kell a gyermeket, és szeretni őt annyira, hogy ne hagyjunk kihasználatlanul egyetlen lehetőséget sem a fejlesztésre. Minden munkavégzés sikerének feltétele az önbizalom, a munka értelmébe vetett hit és a munkavégzés szeretete. -

Igyekszünk megismerni a gyermek személyiségét, családi körülményeit, társai között elfoglalt helyét, és szociális kapcsolatrendszerét folyamatosan nyomon követjük.

-

Intézményünkben tiszta, biztonságos, barátságos környezetet alakítunk ki.

-

A gyerekkel együttműködésre törekszünk, érzelmi és fizikai biztonságot teremtünk számukra.

-

A tanulók értelmi képességeit az életkoruknak legmegfelelőbb módszerekkel fejlesztjük.

-

Kialakítjuk a gyerekek reális énképét és a helyes önértékelését.

-

Munkánk során fejlesztjük a gyerekek életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit. Segítenünk kell tanítványainknak a szilárd munkaszokások kialakításában; tudatosítanunk kell bennük a munkaerő iránti megváltozott igényeket.

-

Megtanítjuk diákjainkat a tanulás helyes módszereire, fontos feladatunk a tanulmányi fegyelem erősítése, a rendszeres mindennapos munkavégzés szükségletének kialakítása, az igényesség növelése.

-

A gyerekeket az egészséges életmódra és a természet szeretetére, védelmére neveljük.

-

Arra neveljük őket, hogy elfogadják a másságot. Igyekszünk megértetni velük, hogy az emberek megítélése csak emberi értékeik, tetteik és munkájuk alapján lehetséges.

-

Egyértelmű követelményeket támasztunk, rendszeresen és következetesen ellenőrzünk, és fejlesztő értékelést alkalmazunk.

-

Az iskola mindennapi gyakorlatában fel kell készíteni a tanulókat a tartalmas, udvarias kommunikációs és viselkedéskultúrára.

-

Az erkölcs az iskolában is töltse be a tanulók közötti viszonyok szabályozásának funkcióját. Fejlesztendő erkölcsi képességek: problémaérzékenység; értéktudat, az értékek közötti eligazodás; autonómia és felelősség; az egyéni és közösségi érdek egyeztetésének képessége. Nemcsak tudatosítanunk kell az erkölcsöt romboló tényezőket, hanem olyan iskolai együttélést kell teremtenünk, amelyből hiányoznak ezek. (erőszak, megalázás, kiszolgáltatottság, demokrácia hiánya, közöny stb.) Segítsük tanulóink helykeresését, eligazodását a mai ellentmondásos viszonyok között, az értékek átrendeződésének világában, 9

tegyünk meg mindent, hogy megóvjuk őket a deviancia veszélyeitől, az érzelmi elsivárosodástól, a perspektívátlanságtól, az önmegvalósítás értéktelen látszatmegoldásaitól. -

Különös figyelmet kell fordítanunk: a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő előtérbe helyezése),

tanulás

az önértékelésre, az önismeretre, az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák elsajátítására, olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglévő tudás mozgósítására kényszerülve kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni, az önálló és társas megtapasztalására.

tanulás

élményének

kipróbálására,

az

előnyök

-

az eredményes gondolkodáshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek kialakítására. Tudatosítsuk a mindennapi gondolkodás jellegzetes hibáit, segítsünk ezek megszüntetésében.

-

annak elérésére, hogy környezetünkben, érintkezési formáikban, szokásaikban az esztétikum (szépség) megvalósítására törekedjenek, tudjanak válogatni értékes és értéktelen művek között.

-

arra, hogy a tanulók átgondolt kritikájukat kulturált módon juttassák kifejezésre, egyúttal legyenek képesek objektív önkritikát gyakorolni.

-

arra, hogy az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokká neveljük tanítványainkat.

-

a szabadidős elfogadtatására.

tevékenységek

személyiséget

gazdagító

lehetőségeinek

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célunk olyan közösségek kialakítása, melyek segítik a gyermekek sokoldalú fejlődését, képességeik kibontakozását, miközben a csoport valódi közösséggé formálódik. Azon dolgozunk, hogy a gyermekek ismerjék meg a közösséghez tartozás érzését, a közös tevékenység örömét, alakuljon ki olyan értékrendjük, amelyben az egyéni és közérdek egyaránt szerephez jut. -

Arra törekszünk, hogy a gyerekek ismerjék meg önmagukat és társaikat, nevelőiket, tudjanak együtt dolgozni, és a felmerülő konfliktusokat megfelelően kezelni.

-

Megalapozzuk az önálló véleményformálás és véleménynyilvánítás képességét.

-

Fejlesztjük diákjaink vitakultúráját.

-

A különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások létezésének elfogadására neveljük őket.

10

-

A beteg, sérült, fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó, megértő és segítőkész magatartást alakítunk ki a gyerekekben.

-

Arra neveljük tanulóinkat, hogy kötelességeiket végezzék el és éljenek jogaikkal.

-

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére, érdekeik képviseletére és védelmére, az információk közvetítésére diákönkormányzatot hoznak létre.

-

A diákok kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

-

Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Itt olyan gyerekekről beszélünk, akik magatartási és beilleszkedési nehézségek miatt sorozatos kudarcnak vannak kitéve tanulmányaik során és társas kapcsolataikban. -

Első lépésben felmérjük, kik azok a gyerekek, akiknek különleges bánásmódra van szükségük.

-

Pedagógusi munkánkban olyan egyénre szabott módszereket alkalmazunk, amelyek segítik ezen gyerekek beilleszkedését a közösségbe.

-

A gyerekek családjával folyamatosan együttműködünk, egyéni fogadó órák és családlátogatás keretében is.

-

Segítségül kérjük az iskolapszichológust az eset megbeszélésekhez, vizsgálatok kéréséhez.

-

Ha ezekhez a gyerekekhez a mi tudásunk kevés, külső intézmények szakembereihez fordulunk, tőlük kérünk segítséget (nevelési tanácsadó, Szakértői és rehabilitációs bizottság, gyermek ideggondozó, gyermekjóléti szolgálat, logopédia).

-

A gimnáziumban a beilleszkedési nehézségek oldását segíti a patrónusi rendszer.

-

A közoktatási típusú sportiskolai képzésben részt vevő tanulók esetében megoldandó probléma a folyamatosan, akár évközben érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban valamiért nem eléggé eredményesek lemorzsolódása. E problémák megoldása érdekében szükséges az osztályfőnök – edző kapcsolat minél intenzívebbé tétele, az információáramlás biztosítása.

5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Hiszünk abban, hogy minden gyerek valamiben sikereket képes elérni. A tehetséggondozás lehetőséget biztosít a kötelező tananyagon túli ismeretszerzésre, a képességek, készségek magas szintű kibontakoztatására, versenyekre való eredményes felkészülésre.

11

Az iskola a testnevelésben, a sportban kiemelkedő képességeket mutató diákok iskolája. Ennek megfelelően tehetséggondozó tevékenységünk középpontjában a tanórákon, de a tanórákon kívüli kínálatban is a testnevelés és a sport áll. A tehetséges tanulókkal való foglalkozást a következő területeken valósítjuk meg: o iskolai tanítási órákon /a képességeknek megfelelő feladatokat adunk/, o emelt szintű oktatás keretein belül, o kiscsoportos foglalkozásokon /csoportbontás, nívócsoport/ o szakköri munka keretében, o tanulmányi versenyeken, o tanulói pályázatokon, o sportági edzéseken, o sportversenyeken, o egyéni foglalkozásokon, konzultációkon.

6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A Hátrányos Helyzetű, a Halmozottan Hátrányos Helyzetű valamint a Veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység irányítása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök feladata, szoros együttműködésben az osztályfőnökökkel. Munkájukat az iskolai védőnők is segítik. Az iskola tanulói között jelentősen emelkedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik családjuk szociális-anyagi helyzete miatt hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetűvé váltak, illetve tanulási-magatartási zavaraik miatt fejlesztésre, szakember segítségére szorulnak, fokozott figyelmet igényelnek. Ezért kiemelt feladatunknak tekintjük e tanulók sorsának, személyiségfejlődésének alakulását. -

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök minden tanév elején az osztályfőnökök segítségével felmérik és nyilvántartásba veszik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. A felmérés eredménye alapján megteszik javaslataikat a további teendőkre.

-

A tanuló, vagy a pedagógus által jelzett gondok megoldása érdekében az ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, és igyekszik segíteni.

-

A felelősök folyamatos kapcsolatot tartanak külső segítőkkel: nevelési tanácsadóval, gyermek ideggondozóval, logopédiával, gyámhatósággal, szociális központokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal.

-

A felelős és az osztályfőnök részt vesz a gyermekjóléti szolgálatok tanulóinkat érintő esetmegbeszélésein.

-

Tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről, ezek címét és telefonszámát jól látható helyen tesszük közzé.

12

-

Az igazolatlan hiányzásokról az osztályfőnök és/vagy az ifjúságvédelmi felelős értesíti a szülőket és az illetékes hatóságot.

-

Tájékoztatja a szülőket az igényelhető szociális kedvezményekről.

-

A kedvezményes étkezésre, tankönyvtámogatásra jogosultak körének felmérése, egyéb támogatások odaítélésének eldöntése, folyamatos felülvizsgálata.

-

A pedagógusok továbbképzése a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatosan.

-

Rendszeres felvilágosító programok szakemberek, segítők részéről (drog, alkohol, dohányzás, AIDS, terhesség).

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Minden tanulónak biztosítanunk kell az eredményes és örömteli ismeretszerzést. -

Ennek érdekében feltárjuk a tanulási kudarc tényét, lehetséges okait és igyekszünk megfelelő segítséget nyújtani.

-

Indokolt esetben a szülőknek szakember felkeresését javasoljuk.

-

A problémák ismeretében azon dolgozunk, hogy minden gyermek a képességeinek megfelelő legjobb teljesítményt érhesse el.

-

A tanórákon egyénre szabott módszereket alkalmazunk, és diákjainknak, megtanítjuk a számukra legeredményesebb tanulási technikákat.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók részére fejlesztő foglalkozásokat tartunk szakirányú végzettségű pedagógusok vezetésével.

-

Diákjaink számára az IKT eszközeinek alkalmazásával segítjük a hiányzások pótlását.

-

A tanulási folyamatban előtérbe helyezzük a differenciálást, az egymástól tanulást, a kooperatív folyamatok alkalmazását.

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő program Az eltérő szociális helyzetből adódó hátrányok enyhítése közös feladata a családnak, az iskolának és a társadalomnak. -

Megismerjük minden gyermek családi körülményeit, szociális helyzetét.

-

Olyan nyílt, elfogadó légkört teremtünk, melyben a gyermek őszintén mer beszélni gondjairól.

-

Feltárjuk hátrányos helyzetének okait, segítséget nyújtunk beilleszkedéséhez és eredményes iskolai munkájához.

-

Tájékoztatjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről, tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározási módjáról.

a

13

-

Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős folyamatosan figyelemmel kíséri a család szociális helyzetének alakulását, szükség esetén a gyermek érdekében szakember vagy hatóság segítségét kéri.

-

Az önkormányzati rendelet szerint mérsékeljük a térítési díjat a felnőttoktatási tagozaton.

9. Intézményünk egészségnevelési programjának alapelvei -

Intézményünkben biztonságos, tiszta környezetet teremtünk.

-

Fontos számunkra, hogy a diákok és a pedagógusok testileg és lelkileg egészségesek legyenek.

-

Arra törekszünk, hogy a gyerekeken keresztül a családokban is kialakítsuk az igényt a harmonikus, az egészséget óvó, tudatos életvitelre.

-

Fontosnak tartjuk a mindennapi testmozgás biztosítását minden gyermek számára.

Elméleti háttér Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: • Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és tantestület egészségének védelmét, az egészséges fejlesztését és az eredményes tanulást. • Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; • Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. • Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jó-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. • Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltatja – az egészséges fejlesztést és tanulást.

Az iskola egészségfejlesztési módszerei 14

Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: • • • •

genetikai tényezők környezeti tényezők életmód az egészségügyi ellátó rendszer működése.

Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával -, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskola egészségfejlesztő munka – alapvetően befolyásolja az iskola mindennapjait. Annak érdekében, hogy ezt a megállapítást helyesen értelmezzük, szükséges az alábbi fogalmak értelmezése:

Mi az egészség? Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető jognak, „az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. E szélesen értelmezett definíció bizonyos problémákat vethet fel, mivel megnehezíti a gyakorlati prioritások felismerését. Mégis fontos, hogy az egészségfogalom kiterjedt jelentéstartalma miatt az adott helyzethez leginkább igazodó szempontokat állítsák a szakemberek előtérbe, ami természetesen az egészségfejlesztésben dolgozók elsődleges feladata is.

Mi az egészségfejlesztés? Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. Hangsúlyozza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő növekvő kompetenciát, azt, hogy az egyének, a laikusok is e szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak.

Az életmód szerepe Eddig leírtak alapján egyértelmű, hogy az életmódot nem kiáltó oknak, hanem okozatnak tekintjük, tehát olyan elemnek, amely ugyan közvetlenül meghatározza az 15

egészségi állapot alakulását, de amelynek megváltoztatása kizárólag az életmód megválasztásában szerepet játszó okok megszüntetésével lehetséges. A legintenzívebb szocializációs tanulási időszakban, az iskolában eltöltött évek alatt a legeredményesebb a beavatkozás. Ennek során egyrészt megismertetjük a rizikómentesebb életformák előnyeit (ez a könnyebb, ún. felvilágosító munka), másrészt a szükséges egyéni képességek és készségek kialakításával, interiorizációjával megkönnyítjük a kritikus helyzetekben a választást. Ez utóbbi sokkal bonyolultabb, időben is jóval hosszabb feladat, s a szükséges beavatkozásoknak – amellett, hogy kognitív és emocionális elemei egyaránt vannak – a kimenetele sem automatikusan garantált: e munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyerni.

Az iskola szerepe és lehetősége Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Ennek többféle oka van, szakmai szempontból azonban mindenképpen léteznek különböző elvi megfontolások, melyek az iskolákat elsődleges fontosságúvá teszik az egészségvédelmi munkában. Ezen elvi megfontolások a következőkben foglalhatók össze. 1. Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat. 2. Az iskolák (legfőképpen az alapfokú iskolák) tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. 3. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő módon hat az ún. „rejtett tanterv”, az a nehezen felfejthető szövet, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. 4. Az iskola, mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolánk a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve az iskola és az óvoda, melyek a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. A program segítői: - intézményvezető - osztályfőnöki munkaközösség - iskolaorvos, védőnő, fogorvos - testnevelő - biológiai szakos kollégák - szabadidő szervező - a diákönkormányzatot segítő pedagógus 16

- a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős - az iskola valamennyi dolgozója - kortársoktató - büfé

A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösség A szülői munkaközösség az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni a szülői munkaközösséget, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség” garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, háziorvos védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályában foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskola egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: (Ez a felsorolás minden tekintetben összhangban van az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdésével) - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) - Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése - Közreműködés: Közösségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve - Felkérésére közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Bár erre a rendelet nem tér ki részletesen, de az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt részletesebben fel is sorolja). A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi teamnek (különösen a főfoglalkozásban alkalmazottaknak) számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: - Az életmód és betegségek összefüggései 17

- Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis”kiegészítése, megoldási javaslatok. - A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. - Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben - Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. Az iskolai pedagógiai és iskolai egészségügyi teamek együttműködésének kialakítására, és eredményessé tételére kitűnő lehetőség az egészségnevelési/egészségfejlesztési terv. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumokat rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színtereit. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskola egészségnevelési munkában. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.

Tájékozódás az érintettek körében Szülők A szülők véleményének megismerésére a nyílt nap, a szülői értekezlet, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése, a legalkalmasabb. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás véleményét is megismerjék. Diákok A diákokról közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző vizsgálatok és felmérések. Rajzos-, szöveges felmérőlapok, kvízjátékok, iskolai- és faliújság levelezési rovata, postaláda, osztályfőnöki órán téma-feldolgozás, irodalmi vagy rajzórai témák, esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos 18

hangsúlyozni azonban, hogy minden esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok értelmében kell eljárni annak, aki adatot gyűjt, kezel, továbbít, birtokol! Korlátozottak az iskolai ezirányú információgyűjtési lehetőségei. A közvetett információszerzésről, azaz a különböző vizsgálatokról és felmérésekről már szóltunk. Iskolai alkalmazottak, pedagógusok Mint már említettük, a korszerű egészségfejlesztési szemlélet érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára kiterjedő célokat kell megfogalmazni, ezért minden munkatárs véleménye fontos. Túl a tanári karon belül, amúgy is természetes ismereteken, a pedagógus kollégák véleményét a munkaközösségeken keresztül kérdőíves felméréssel is célszerű megismerni. Attitűd (viszonyulás) vizsgálata Az egészségfejlesztéssel kapcsolatban meglévő pozitív változási hajlandóságok, illetve a várható kooperációs motivációs bázisának felmérése az iskolában meglévő, egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező- vagy külső szakember bevonásával. A vizsgálat legegyszerűbb módja az anonim önkéntes, kérdőíves felmérés. A kérdőív összeállításánál körültekintően kell eljárni. A kérdőívek összeállításánál különös figyelmet fordítottunk a következő témákra: a tanulók miként viszonyulnak a környezetükhöz (kortárscsoport, család, iskola), milyenek a higiénés szokásaik; hogyan viszonyulnak a különböző magatartási formákhoz, pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, szexualitás (iskolán belül és kívül).

Elemzési, információgyűjtési területek Tanárok Az előkészítő munka keretében tantestületi értekezleten ismeretszint felmérés, problémakezelési módszerek, ötletek kérése a kollégáktól. Feltétlen tisztázni kell, kik azok, akikre számítani lehet, illetve kik azok, akik a későbbiekben különböző részprogramok szervezésében, végrehajtásában részt vehetnek Kiemelt jelentőségű az egészségfejlesztésben a szakirányú végzetséggel rendelkező tanár, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, illetve más szaktanárok (biológia, testnevelés, társadalom ismeret) bevonása az előkészítő munkába. Az Önkormányzat szakszolgálatai, illetve a hivatal által működtetett intézmények, gyermekjóléti szolgálatok.

Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területnek az iskola pedagógiai rendszerébe, az összes tevékenységébe be kell épülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: • • •

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete 19

• • • • • • • • • • • • • • • •

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) a drogprevenció.

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondoskodással, az intézmény szervezettségével. - Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről. - Az iskola tájékozódik a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról. - Az osztálytermek berendezése feleljen meg a egészségügyi szempontoknak (igazodjon az asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához, fordítsunk figyelmet a megfelelő világításra, a számítógépek elhelyezésére). A pedagógusok figyeljenek a gyerekek megfelelő testtartására. Az ülésmód kialakítása tegye lehetővé minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő /pl. rövidlátás, hallási zavar) testhelyzetben történő figyelést és tanulást. Ügyeljünk arra, hogy az ülésrendet időszakonként változtassuk, hogy megfeleljen a gyermek szeme és gerince terhelésének. Figyeljünk arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket. A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskolavezetés gondoskodjon a mozgásigény kielégítésének lehetőségéről, az egyenletes terhelésről. Iskolai programok: Tanári foglalkozások. - Szaktárgyi órák témafeldolgozása: minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon. Osztályfőnöki órákon az életkori sajátosságoknak megfelelően aktuális témák megvitatása, interaktív gyakorlatok, esetelemzések szerepelnek a „ tananyagban”. 9.1. 5.

Témakörök 5. évfolyamtól a 8. évfolyamig évfolyam Fizikai egészség: A serdülés testi és lelki folyamatainak megismerése. Fokozott törekvés az egészség megóvására – A serdülőkor fizikai változásai: a másodlagos 20

nemi jelleg kialakulása, tisztálkodás, egészséges táplálkozás, a zsír és cukor fogyasztása, a sportolás fizikai és pszichikai hatásai Szociális egészség: Jogok és kötelességek a családban és az iskolában, a felnőttek jogai és kötelességei, alapvető erkölcsi szabályok Az életet veszélyeztető tényezők: A kábítószer fogyasztás, Hogyan mondjunk NEMet? Nyíltan beszélni a kábítószerekről, a fogyasztás okairól, következményeiről, a tanuló önmagát és társait védő magatartásáról Szerelem-szex:A prepubertás érzelmi hullámainak helyes értelmezése, A szexuális kíváncsiság kielégítése, A lányok ingerlékenysége, a fiúk agresszivitása, Szexualitás a tudományos irodalmakban, Aki tetszik nekem, Szexuális szélsőségek Élettechnikák: Külső és belső tulajdonságok tudatos vállalása, Olyan problémamegoldó stratégia elsajátítása, mellyel több megoldás közül az egyén számára legjobbat képes kiválasztani, Relaxációs gyakorlatok megismerése- Ki vagyok én ? Miért, kiért vagyok felelős?, Megoldások és következményeik 6. évfolyam Fizikai egészség: A serdülőkor bőrápolása, Gyorsétkezés, Reklámozott gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszerek, Vendégvárás az egészségmegóvás jegyében Szociális egészség: A kornak és a helynek, eseménynek megfelelő illemszabályok ismerete, alkalmazása a sikeres életvezetés érdekében- Viselkedés lányok és fiúk közt, Kapcsolat felnőttekkel Az életet veszélyeztető tényezők: Milyen tényezők hajlamosítanak a drogfogyasztásra? Az önmagával és környezetével harmóniában élő ember tulajdonságai, A drogfogyasztás szociális és erkölcsi hatása, Szerelem, szex: A számomra legfontosabb emberek, Mire vagyok képes?, 15 év múlva, Események és érzelmek összhangja, Kapcsolatteremtés a másik nemmel, figyelemfelkeltés, ismerkedés Élettechnikák: Edzett vagyok, Bátorság, hősködés, gyávaság, Magabiztos, önérvényesítő magatartás- Tudatos törekvés az életminőség javítására 7. évfolyam Fizikai egészség: A helyes életvitel hatása a szervezetre, A munka, a pihenés aránya, alvásszükséglet, A helyes étrend kialakítása Szociális egészség: A környezeti információk tudatos feldolgozása, Az ember és környezetének kapcsolata, Sokoldalú szabadidős tevékenység, A helyes életvitel kialakítása a pozitív és negatív környezeti hatások figyelembevételével Az életet veszélyeztető tényezők: A drogok fajtái és hatásaik, A droghasználat stádiumai, Az erkölcsi hatás, emberi hatás, A drog és a személyiségváltozás, A média mint információközvetítő pozitív és negatív hatásai, Mit tegyek, ha bajba kerülök? Szerelem-szex: Érzelmi motivációk az ember életében, A szerelem szépsége, Pozitív párkapcsolatok, A férfi- női szerepek értelmezése Élettechnikák: Önismeret, Férfi-női lelki alkat, Az önállósulás-leválás a családról, A döntéshozás lépéseinek alkalmazása különböző helyzetekben, Kockázatvállalás és annak következményei, Stresszhelyzetek kiváltó okainak felismerése, Az aktív és passzív pihenés formái 8. évfolyam Fizikai egészség: A testépítés, mesterséges készítmények hatása a szervezetre, A családi táplálkozási szokások, A szervrendszerek elváltozásai, A külső esztétikuma Szociális egészség: Haza és hűség, A történelmi múlt a művészetekben, Hagyományok őrzése, ápolása, továbbépítése 21

Az életet veszélyeztető tényezők: A drog és az AIDS, A szenvedélybetegek és a társadalom, A függőségek ismerete, hatása az egyénre, szűkebb és tágabb környezetére, A pszichikai és fizikai függés Szerelem-szex: Az ideális család, a család mint intézmény változásai a történelem során, Szeretet és hűség a családban, Egészség, betegség a családban Élettechnikák: A pubertáskor nagy kérdései, Hogyan építem önmagam testileg és szellemileg? Rossz és jó döntések lehetséges következményei, Stresszhelyzetek feloldása lazítással 9.2.

Témakörök a 9-12. évfolyamig

-

1. Énképünk – Milyen a harmonikus személyiség? Hová megyünk? (Az élet értelméről) Milyenek az emberek? ( Jók vagy rosszak? ) Milyen vagyok én? Erkölcsi tulajdonságaink Önnevelés – Önmegvalósítás 2. Egészségünk védelme Az emberi test felépítése, működése Az egészséges ember A beteg ember Az egészséges életmódról – Testkultúránk, Napirend, pihenés, alvás, A táplálkozás, táplálkozási betegségek (anorexia, bulémia) Káros szenvedélyek- Dohányzás, Alkoholizálás, Illegális kábítószerek, Drogkarrier 3. A családi élet harmóniája A család fogalma A szülők és gyerekek szerepei Az anya szerepe A nagyszülőkről és az öregekről Szerelem Szexualitás Házasság Válás A „csonka „ család Egyedül Család és iskola A barátság 4. Helyünk a társadalomban Gyermekvédelem és gyermekbűnözés Prostitúció Viselkedéskultúránk Vallás és társadalom Másság a társadalomban Társadalmi konfliktusok 5. Az ember és a természet harmonikus kapcsolatáról Az ember a természet része Környezetünk védelméről A víz-, talaj-, lég-, sugárszennyezésről 22

-

A fák és az erdő szerepe Tű-és katasztrófavédelem 6. A szabadidő hasznos eltöltése – Sport, kulturális tevékenységek Minden nagyobb témakör anyagának elvégzése teszt kitöltésével és értékelésével zárul. A szaktárgyakhoz kapcsolódó lehetőségek: 1-4. oszt.: Szaktárgyakhoz kapcsolódó lehetőségek: Iskolánkban 1-8. osztályban emeltszintű testnevelés oktatás folyik, így megvalósul a törvényben előírt mindennapos testnevelés. A környezetismeret tantárgy anyagában, 5-6. osztályban a természetismeret és 6-ban az egészségtan tárgyban, 7.8. osztályban a biológia tárgyban, középiskolában patrónusi órákon aktuális témák védőnő vagy meghívott előadó segítségével, 9-12. évfolyamon biológia órán a tananyaghoz kapcsolódva. Más tárgyaknál alkalmi lehetőségek (pl. kémia – tisztálkodószerek, kozmetikumok, tisztítószerek, ételízesítők, festékek, nyelvek- ismeretterjesztő anyagok fordítása Történelem, földrajz: más népek szokásai, hagyományai) adódnak az egészségnevelésre. Tanórán kívüli lehetőségek: Pályázatok egy aktuális témához vagy tárgyi feltételek biztosításához kötve, versenyek az intézményen belül, városi vagy országos szinten, kirándulások a „Természetjáró kör” szervezésében, évszakonkénti túrák, sportrendezvények ( alsó tagozat ) pl. „Jeges nap” a jégpályán, Erdei iskola látogatása a 3-4. osztály számára A védőnő foglalkozásokat tart baleset megelőzésről és elsősegélynyújtásról Évente 2 alkalommal iskolafogászati ellátás Minden évfolyamon rendszeres egészségügyi szűrés történik, az iskolaorvos és védőnő közreműködésével Nyári tábor a Balatonnál: Katasztrófavédelmi szakköri tevékenység A pécsi BM Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által szervezett Drog prevenciós napon való részvétel: A pécsi KOPÉ Egyesülettel való együttműködés, kortársoktatók képzése: A védőnő és iskolaorvos órák megtartásával, személyes elbeszélgetésekkel segíti munkánkat. - Napközis foglalkozások: Kitűnően kiegészítik a tanórai programot, a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak, a szabad levegőn végezhető mozgásos tevékenységeknek. - Délutáni szabadidős foglalkozások: Sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. - Hétvégi iskolai programok: Sportrendezvények, kulturális programok - Kirándulások, túrák. Tájékoztató fórumok: Szülői értekezletek, Szülői munkaközösségi értekezletek, fogadóórák. Módszerek: -

Az egészségfejlesztés széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadók segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára. (iskolaorvos védőnők …) 23

-

Személyes példamutatás Iskola környezetének folyamatos szépítése, tisztán tartása Kirándulások szervezése Felvilágosítás Bizalomjátékok, helyzetgyakorlatok Szerepjátékok, szituációs gyakorlatok Projektnap Pályázatok

A fenti szempontok és módszerek együtt és egyformán fontosak és jelentősek az iskolás korú gyerekek egészséges felnőtté válásához. Drogstratégia Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája 7633 Pécs Radnóti Miklós utca 2. A drogstratégia létjogosultsága Egészségnevelési munkánkat az utóbbi néhány évben ki kellett bővítenünk, és már nemcsak az egészséges táplálkozásra és életmódra, a mozgás szeretetére, a környezetvédelemre neveljük tanítványainkat. Nekünk is szembe kell néznünk azokkal az egyre fiatalabb korosztályokat érintő problémákkal, amelyek a gyökeres és hirtelen bekövetkezett gazdasági, társadalmi, szociális változásokból erednek: a különféle drogok, új keletű betegségek, mentális gondok diákjainkra gyakorolt hatásával. Szomorúan és egyben megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy egyre több tanulónk kerül hátrányos illetve veszélyeztetett kategóriába, ebből következően a boldogulás útját a kábítószerektől eredő élvezetekben látják. Sok a lelkileg vagy testileg-lelkileg elhanyagolt gyermek, sok a csonka családban nevelkedő, alkoholista szülővel „rendelkező”, egyre több a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulónk száma. A tanulókkal folytatott beszélgetésekből, szülői jelzésekből, saját tapasztalataink alapján tudjuk, hogy a családok zömében nincs megfelelő kommunikáció, hiányzik az erőteljes érzelmi kötődés, ami biztonságot nyújtana az amúgy is mentális gondokkal, kétségekkel küzdő kis-és nagykamaszok számára. Egy tavalyi központi felmérés alapján elmondható, gimnazistáink fele alkalmanként, egynegyede rendszeresen fogyaszt valamilyen drogot (Vezet a cigaretta, aztán következik az alkohol, sajnos már a 10-11 évesek közt is).

Létjogosultsága van tehát a drogstratégiának a mi intézményünkben is; nem szabad a fejünket a „homokba dugnunk” és azt mondanunk, hogy a mi diákjaink közt nincs „drogos”. A gimnáziumi intézményegységben lezajlott program alapján is bebizonyosodott: gyermekek zöme nyitott és érdeklődő a drogokkal kapcsolatos információk megszerzésére, bővítésére; vannak olyan, már függő tanulóink, akik segítséget kértek, akik megpróbálják lebeszélni a drogkarrieren éppen elindult társaikat az élvezetek e módjáról. Igenis igénylik problémáik megbeszéléséhez a partnert, jelenlegi tudásukat nem tekintik elégségesnek. A szülők és diákok közt is egyre többen vannak, akik hozzánk, pedagógusokhoz fordulnak segítségért. 24

Céljaink Célunknak tartjuk tehát a folyamatos felvilágosító és megelőző munkát, hiszen minden tanítványunkért fokozott felelősséggel tartozunk. A következő tanévben kiemelt feladatunknak tekintjük a rendszeres megelőző tevékenységet az általános iskolai és gimnáziumi intézményegységünkben is. Ennek keretében igyekszünk a már drogfogyasztó diákjaink gondolkodását befolyásolni, a még többségben lévő „tiszta” tanulóinkat védeni mindenféle drog kísértésétől. Szeretnénk képessé tenni őket a boldogságkeresés más, lehetséges célokkal való elérésére. Meg akarjuk ismertetni mindenkivel a legális és illegális kábítószereknek a szervezetre káros hatásait, a fogyasztás okozta következményeket. Fontosnak tartjuk, hogy tudják, problémáiknak melyek a valódi szociális, társadalmi okai, hogyan lehet ezek ellen védekezni, kihez fordulhatnak segítségért a bajban. Arra szeretnénk nevelni tanítványainkat, ismerjék fel azokat a helyzeteket, amelyek drogfogyasztásra csábítanak, és alkalomadtán képesek legyenek NEM-et mondani. El akarjuk érni, hogy a gyerekeket megismertessük különböző konfliktuskezelő technikákkal, amelyek ismeretében hatékonyabban tudják kezelni, problémáikat.

Segítő kapcsolatok és a prevenció színterei Az iskolai egészségnevelési programban már részletesen leírtaknak megfelelően mindenki, aki bármilyen jellegű kapcsolatban áll a gyermekkel, részese kell legyen a prevenciónak. Ugyanazok a tevékenységi területek is, amelyek az egészségnevelés színterei.

10. Intézményünk környezeti nevelési programjának alapelvei -

Fontos számunkra, hogy a gyerekekben kialakuljon a környezettudatos magatartás, megismerjék, megszeressék és óvják, védjék környezetüket.

-

A gyerekek számára nem csak környezetében, hanem működésében is környezetbarát intézményt teremtünk.

-

Környezeti nevelésünkben egyensúlyban vannak a természettudományos és társadalomtudományos ismeretek.

-

Ökoiskolánkban az élet minden területét átfogó környezeti nevelés folyik, amely megtanítja a gyerekeket arra, hogy a jelenben a jövőre gondolva éljenek.

A környezeti nevelési program 1. Bevezetés

25

Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejlesztendő területei között. 1.1 A környezeti nevelés fogalma „ Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: „ megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, ill. élettelen környezettel; „ kifejezi a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; „ felkelti az igényt, képessé tesz:

• • • • • •

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben kapcsolatok megértésére

történő

értelmezésére;

a

rendszerben

felismerhető

a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelőségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

( KöNKomP, 2004 ) „ A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” ( IUCN, 1970 ) 1.2 Az alapelveket szabályozó jogi háttér

◊ A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi

kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. Közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékeit. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai.

26

◊A

hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le:

18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

◊ Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását - többek között - az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják:

A Környezetvédelmi törvény ( 1995. évi LIII. Törvény ) 54.§ 1. cikkelye szerint „... minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, ill. önkormányzati feladat. Magyarország 2. Nemzeti Környezetvédelmi Programjában ( 2003-2008 ) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervből kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003) 1.3.A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele Az iskolai környezeti nevelési programok akkor szolgálják igazán a diákok érdekeit, ha megvalósulásuk hozzájárul a közoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak eléréséhez. Az Oktatási Minisztérium által 2003-ban megfogalmazott közoktatási stratégiai célok: ◊ Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén. A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat. (pl.: értő olvasás, tudományos elemzés és adatgyűjtés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia). ◊ Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentése. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetőek. A környezeti nevelés széles módszertani választéka garancia arra, hogy a 27

környezeti nevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása. ◊ Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti, a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújulását. A környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. ◊ A pedagógus szakma fejlődésének támogatása A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagy mértékben támogatja a pedagógus szakma fejlődését. ◊ Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi környezeti nevelési program lehetősége áll a pedagógusok rendelkezésére. ◊ Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források (pl.: Zöld Forrás, Erdei Iskola Program) hozzásegítik az iskolákat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához. Az alaposan előkészített, átgondolt környezeti nevelés program nem csak az iskola sikeres környezeti nevelésének záloga, hanem nagy mértékben hozzájárul az iskola egyéb célkitűzéseinek megvalósításához is. 2.1. Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola helye és épülete Az iskola Pécsett,Uránvárosban működik.Közlekedési szempontból jól megközelíthető.Az egész városból, sőt vidékről járnak be diákjaink busszal, illetve több tanulót reggelente szülei hoznak személykocsival. A forgalmas Építők útja az épülettől távolabb húzódik, ezért a járművek zaja, füstje, pora nem érzékelhető.A Radnóti utcában az úttesttől 20 méterrel befelé van a főbejárat. A bejárathoz vezető szakasz közepe szilárd burkolatú, két oldala parkosított, füves, bokros terület. Az úttestől lehajtható korlátok választják el. 1992-ben új kétemeletes épületszárnnyal bővült az iskola. A közelmúltban leégett futófolyosó helyett a déli udvaron egy teljesen új futófolyosó épült, mely átjáróval kapcsolódik az iskola épületéhez. A 35 éves épület szerkezetileg szilárd. Benne 32 normál méretű tanterem található, valamint 9 kisebb csoportbontásra alkalmas terem. A berendezést hagyományos tanulói asztalok és székek alkotják, illetve alsó tagozaton néhány teremben iskolapadok. Fizika, kémia szaktermeink és az új épületszárnyban modern számítógépes termeink vannak. Az alagsorban színházterem található, mely közösségi bemutatókra, s más iskolai programok megtartására alkalmas. A tornaterem belső tere függönnyel kettéosztható, bajnoki mérkőzések lebonyolítására is alkalmas. Az iskolaudvar tágas, 6000 m2 . A szilárd burkolatú pályák miatt a zöldterület aránya 10 %. Ezen a területen fák, bokrok is találhatók. Az udvar északi részén játszóudvar is található. 2.1.2. Helyi sajátosságok 28

Többcélú intézményként működünk. Ellátott feladataink: . általános iskola . gimnázium . szakképzés . felnőttoktatás Ennek következményeként a 6 éves tanulótól a felnőtt korosztályig járnak intézményünkbe. Ezen széles korosztályok eltérő életkorú sajátosságait figyelembe kell vennünk.. A környezeti nevelés színterei az iskolában Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán: - a tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során múzeumlátogatásokat szervezünk. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Tanórán kívüli programok: -

a gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl.:Teleki Pál földrajzverseny, Herman Ottó biológiaverseny, Xantus János Természetismereti verseny , Madarak, fák napja vetélkedő, Állatok világnapja verseny.) • az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (műanyagkupak, papírgyűjtés) szervezünk. • kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján, Madarak Fák Napján rajz és fotókiállítást, nyári táborokról élménybeszámolót tartunk. - tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulások megszervezésében számottevő tapasztalatokkal rendelkezik iskolánk. A kirándulások pedagógiai értéke jelentős. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme, a szocializáció ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozás, az „ottlét” élményének megélésére. Ez a nevelési forma elsősorban nem valamilyen tantervi feladat teljesítését szolgálja. Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. A tanulmányi kirándulás során a tanulók különböző ismeretszerző feladatokat kapnak. Készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. 29

2.2. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. ◊ Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. -Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. -Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. -Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában: az erdei iskolának, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. -Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelésterületén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét -a lehetőségeiket figyelembe véve- a családok maguk is biztosítják. -Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és féloldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a 30

kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés -Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmény profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés -az iskola egész életén belül- a környezeti nevelési programunk egész megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során, a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. -Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. -Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot, az egyes civil szervezetekkel. -Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. -Más közoktatási intézményekkel való kapcsolat: általános iskolákkal: nyíltnap látogatásaink az általunk szervezett kiállításon -Janus Pannonius Tudományegyetem hallgatók tanítási gyakorlata -Fogd a kezem alapítvány karácsonyi vásár -Környezetvédelmi felügyelőség laborlátogatás, szakmai anyagok, pályázatok -Pintér – kert szakmai segítség, versenyek -Drog-prevenció -rendőrség -BIOKOM ◊ Anyagi erőforrások 31

Saját erőforrások. -Költségvetés. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amely a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Külső erőforrások. -Fenntartó. Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyik kiemelt nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó támogatja az iskola által Balatonfenyvesen szervezett nyári tábort. -Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból van saját bevétele, melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. -Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordatani, amire a kiírás szólt. 3.1. Alapelvek, jövőkép, célok 3.1.1. Alapelvek, jövőkép ◊ A környezeti nevelés alapelvei közül, az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: -a fenntartható fejlődés; -a kölcsönös függőség ok-okozati összefüggések; -a helyi és globális szintek kapcsolata, összefüggései; -alapvető emberi szükségletek; -emberi jogok; -demokrácia; -elővigyázatosság; -biológiai és társadalmi sokféleség; -az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! ◊ Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -a környezettudatos magatartást és életvitelt, -a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; -a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; -a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; 32

-a rendszerszemléletet; -tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; -az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. ◊ A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek pl.: -alternatív, problémamegoldó gondolkodás; -ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; -szintetizálás és analizálás; -problémaérzékenység, integrált megközelítés; -kreativitás; -együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; -vitakészség, kritikus véleményalkotás; -konfliktuskezelés és megoldás; -értékelés és mérlegelés készsége. ◊ Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányult. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek megfogalmazást, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatóak meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatnak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket kialakítsuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, és benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Tanórán, erdei iskolában megismertetjük a gyerekekkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 3.1.2. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához, milyen lépések vezetnek. ◊ Új tervek: 33

-az egészségnevelési és környezeti nevelési program elkészítése, -a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; -a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti és egészségnevelési módszereiknek bemutatása; - kapcsolódunk Pécs Városi Környezetvédelmi Programjához, felkeressük a városban található országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeket ◊ Hagyományok ápolása: -iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; -a város nevezetességeinek feltérképezése; - 3.-4. évfolyamon erdei iskola programok szervezése, megvalósítása, -nyári tábor szervezése; -osztályfőnöki órák környezetvédelmi és egészségnevelési témákban - 1.-4. évfolyam évszakonkénti tematikus kirándulásai, -5.-12. évfolyam osztályai számára intézményi vagy múzeum látogatás szervezése - drog-prevenciós program folytatása, - Gólyatábor - jeles napok ápolása, rajzok készítése - T Á S I napok - véradás 3.1.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

10.1. Tanórán kívüli programok: Diákjaink olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. - Herman Ottó Verseny - Madarak és fák napja városi vetélkedő, - Állatok Világnapja városi vetélkedő - Természetismeret, Erdők hete megyei verseny, - Katasztrófavédelmi városi verseny, - Évente két alkalommal papírgyűjtést szervezünk. - A folyosóra kitett elemgyűjtőbe egész évben bárki beteheti a használt elemet. - A szelektív hulladékgyűjtés keretében a használt papírokat az erre a célra kitett hulladéktárolóba dobjuk. - Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája az egészségnevelés. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

34

-terepi munka során: táborok, tanulmányi kirándulások, városismereti játékok; -kézműves foglalkozások: tábori időben; -pályázatok; -látogatás: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, szennyvíztisztító; -versenyek; -szakkörök; -iskolazöldítés; -jeles napok; 3.2. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. -együttműködő tanulási technikák; -játékok; -riportmódszer; -terepgyakorlati módszerek; -közösségépítés; -művészi kifejezés. -Szituációs játékok -érzékelést fejlesztő játékok -Modellezés hatásterületi modellek -Rendszermodellek -Prognosztikus modellek -kérdőíves felmérés -direkt riportok -Project-módszeranalízis-akció projekt -nyári táborok -egyszerű megfigyelések -célzott megfigyelések -Művészi kifejezés -műalkotások, rajz, film, zene, színdarab, vers, próza 3.3. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Lépést kell tartanunk a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni, az elhasználódottakat pedig folyamatosan pótolni kell. A nyári táborok számára biztosítani kell a szükséges eszközöket. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális és multimédiás eszközök álljanak a tanárok és tanulók rendelkezésére. Ismerethordozók tanulók számára: Viszonylag nagy számban van: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret 35

Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan ( néhány példányban ): Határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérkép), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok, Történelem) Eszközök: • • •

Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés, ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Távcsövek, mikroszkópok, digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok

3.4. Iskolai környezet Lásd a helyzetelemzésnél. 3.5. Kommunikáció A környezeti nevelésben -jellegénél, összetettségénél fogva- nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott és halott híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Iskolán belüli kommunikáció formái -kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel; -poszterek készítése és bemutatása; -faliújságon közölt információk készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái -környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; -környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. A napilapokban megjelenő diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. 36

Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó…) 3.6. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett -a többi tantárgyhoz képest- markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. 3.7. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést. A tantestület továbbképző jelleggel komplex terepgyakorlaton vesz részt, melyen az interaktív, érzékenyítő módszerekkel is megismerkedhet ( Duna-Dráva, Pécs nevezetességei…). Ezen alkalmak célja, hogy élményszerű tapasztalatszerzés által ismereteket szerezzenek a helyi történelem, hagyományok, értékek (természeti, kultúrtörténeti) összefüggéseiről, egymásba kapcsolódásaiból, ismerkedjenek meg a fenntarthatóság régi és mai megjelenésével. Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. Az iskola vezetése szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vesz részt. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetése, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában. 4.1. Jövőkép - alapelvek és célok 4.1.1. Általános, hosszú távú cél -elősegíteni az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a megőrzését és tiszteletét, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával; -hozzájárulni a föld egészséges folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; -segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését; -elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát; -kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; -érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; -bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek a megőrzésébe, gyarapításába; 37

-képessé tenni a tanulókat arra, hogy együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 4.2. Az iskola jövőképe Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők és a gyerekek által közösen kialakított iskolaudvarban természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több lesz a zöld növény mindenhol. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak. 4.3. Alapelvek, értékek, szemlélet -általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása; -az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése; -rendszerszemléletre nevelés; -holisztikus és globális szemléletmód kialakítása; -fenntarthatóságra nevelés; -érzelmi és értelmi környezeti nevelés; -tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés; -tolerancia és segítő életmód; -környezettudatos magatartás és életvitel segítése; -az állampolgári felelősség felébresztése; -életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése; -az egészség és környezet összefüggései; -helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések felismerése; -problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség; -globális összefüggések megértése; -fogyasztás helyébe életminőség; -létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák. 4.4. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Rövid távú célok A környezeti nevelés az oktatás és a nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

Feladatok A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: „ átdolgozott tanmenetek; „ több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; „ változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek. Erősítsük a tantárgyközi Projektek kidolgozása ( pl. A széttagolt ismeretek kapcsolatokat, hogy a tanulók „Belefulladunk a rendszerszemlélettel egységben lássák az egy hulladékba!”; „Egy pohár összekapcsolódnak, egyre témához tartozó ismereteket! víz”; „Védeni kell!” ). több tanuló vesz részt tanulási 38

A pedagógusok, a felnőtt Képzések, továbbképzések, dolgozók és a szülők szülői értekezletek az adott személyes példájukkal témában. legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!

Az iskola tisztaságának Tisztasági őrjárat szervezése javítása, a szemét (diákönkormányzat). mennyiségének csökkentése. Szelektív hulladékgyűjtésegyenlőre csak a papír folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása. Takarékoskodás a vízzel és a Rendszeres, majd villannyal. alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetések- és ezek közlése . A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!

Legyenek környezetük, védelmezői!

Részvétel az Oktatóközpont programjain, pályázatain; a természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a „Jeles napokra”. a tanulók „Örökbefogadási” akciók: szülőföldjük egy-egy fát, területet, szobrot, patakszakaszt, állatkerti állatot stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Faültetés, téli madáretetés.

projektben, a gyerekek örömmel készülnek a következő projektre. A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program. Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Csökken az elszállított szemét mennyisége. Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben. Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Észrevehetően csökken az iskola vízés villanyszámláján szereplő összeg. Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja. Az Oktatóközpont rendezvényein egyre többet érdeklődnek, tudnak a helyi környezetről, és ezt a többieknek is szívesen elmondják. Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának 39

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét megalapozva az élethosszig tartó tanulást!

„Zöld sarok” kialakítása az iskolai könyvtárban, szakkönyvek, folyóiratok, videó-anyag és CD-k beszerzése. Internethozzáférés biztosítása.

fontosságát. Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást, „sürög-forog” a könyvtárban, ír cikkeket, tudja használni a szakirodalmakat. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken.

4.5. Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei ◊ Testnevelés A tanulók -fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésünket; -legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; -értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; -igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és tornaszerek; -tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. ◊ Magyar irodalom Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év). A tanulók -ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); -egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Általános iskola- felső tagozat. A tanulók -ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta természettel való kapcsolatteremtésben; -törekedjenek az anyanyelv védelmére; -alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; -növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával. ◊ Történelem A tanulók 40

-értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; -tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; -ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; -értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. ◊ Idegen nyelv A tanulók -váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; -legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék mg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; -ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; -legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; -alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben. ◊ Matematika A tanulók -váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; -legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; -tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; -logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; -tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; -ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; -legyenek képesek reális becslésekre; -alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. ◊ Fizika A tanulók -váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; -ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; -ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; -tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; -mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelőséggel szabad csak felhasználni; 41

-ismereteik birtokában, állampolgárrá váljanak.

tetteik

következményeit

látó

távlatokban

gondolkodó

◊ Földrajz A tanulók -szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; -érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; -ismerjék meg a világ globális problémáit; -ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. ◊ Biológia A tanulók -ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; -ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; -ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti- működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; -ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; -legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; -sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat; -a tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. ◊ Kémia A tanulók -a tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; -törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; -legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; -értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. ◊ Ének-zene A tanulók -ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát; -ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; -fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; -vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; -tudják, hogy az élő illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; -fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni. ◊ Természetismeret- Környezetismeret Cél: az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. 42

-A környezet állapota iránti érzékenység az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitűdök, értékrend kialakítása. -Környezettudatos döntések elősegítése. -A tanuló lássa be, hogy ő maga is a természet jövőjéért tevékenykedik. -Becsülje meg környezete értékeit. -Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. -Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket. ◊ Technika és életvitel Cél: annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. -Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. -A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására. ◊ Informatika Cél: tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. -Táblázatok kezelése, katalógusokban való eligazodás. -Tudatosodjék a tanulóban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb termékek megjelenése az informatikai piacon is. -A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen. ◊ Etika? A tanulók -legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; -tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni -mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk; -alakítsuk ki a tanulókban azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; -alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; -fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. ◊ Rajz és vizuális kultúra- Média, művészetismeret A tanulók -ismerjék fel a természet,i illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát; -ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; 43

-ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; -ismerjék a természetes alapanyagok használatát; -legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; -legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; -ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; -tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; -kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. ◊ A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. 4.6. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások A komplexitás jellemzői: -tantárgyakon átívelő; -sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak; -a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése; -kölcsönös kapcsolat; 44

-sokféleség összekapcsolódása; -különféle tevékenységek; -kapcsolatközpontú; -rendszerező; -értelem és érzelem; -projekt; -változás; -ismeretek összekapcsolása; -módszerek sokfélesége; -„egység”; -gondolkodásmód; -integrált; -globális; -komplementáris. ◊ Iskolai lehetőségek: a.: terepi: (tábor, tanulmányi kirándulások, akadályverseny, városismereti játék, tanösvény) b.: játékok: (érzékelést fejlesztő, szituációs, drámajáték) c.: kézműves foglalkozások Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira. d.: „akciók”: (vetélkedők, pályázatok, faültetés) e.: látogatás: (múzeum, állatkert, botanikus kert, szeméttelep, szennyvíztisztító, nemzeti park) f.: versenyek; g: iskolazöldítés; h: jeles napok. 4.8.A városi környezeti nevelés komplex gondolata ◊ Természeti környezet vizsgálata az iskolában, a parkokban, a temetőben, az előkertekben, (pl.: „háztűznéző”, a városi fák örömei és bánatai, rejtőzködők felfedezése, galambnéző, hogy használják a lakosok a zöld területeket?) A városi környezet zöld területei és természetszerű élőhelyei segítségével ismerteti meg a természetet és tanítja annak megbecsülését.

45

◊ Az épített környezet tanulmányozása (pl.: milyen volt a városkép 50, 100 éve, milyenek az épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, honnan érkezik az energia?). A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az emberi környezetre, beleértve a város építészetét, tervezését és infrastruktúráját. ◊ Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok (játszóterek, parkok gondozása, védelme, stb.). Egyesíti a környezet tudatos és öntudatos polgári ismereteket és készségeket. 5. Módszerek 5.1. A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye ◊ Játékok (szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs, érzékelést fejlesztő, segítő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő, drámapedagógia)

ráhangolást

◊ Riport módszer (kérdőíves felmérés, direkt riportok) ◊ Gyakorlati módszerek (térképkészítés, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, ◊ Aktív, kreatív munka (természetvédelmi és fenntartási munkák, madárvédelmi feladatok, hulladékgyűjtés)

mérések) szelektív

◊ Közösségépítés (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében) ◊ Művészi kifejezés (vizuális művészet a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, fotóművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén) 6. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok Helyzetből adódó jellemzők légszennyezés

Célok -csökkentés

szemét

-tiszta, környezet

Tevékenység, feladat -zöldesítés az iskola környékén; -a növények gondozása, pótlása; -gyomtalanítás. egészséges -szeméttárolók sűrítése; -szelektív hulladékgyűjtés, -felvilágosító eljárások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; 46

kevés játszótér iskolabelső

energia- felhasználás világítás vízfelhasználás

csatorna

iskolaudvar

az iskola eszközellátottsága

-utak sózása helyett ásványi őrlemény használata. -gyerekek -újabb játszóterek; mozgásigényének -az iskolai játszótér felszerelésének kielégítése bővítése, a homok cseréje. -tiszta, meghitt -festések, felújítások, a környezet dekorációhoz falitáblák, élősarkok, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír, kéztörlő papírszalvéta; -portalanítás (atkák- allergia); -gyakori szellőztetés (beltéri szennyező anyagok: szén-dioxid); -lábtörlők alkalmazása -takarékos fűtés -nyílászárók javítása, -egészséges, takarékos; -hagyományos fénycsövek cseréje -természetes fény energiatakarékos, kompakt izzókra. preferálása -egészséges ivóvíz; -víztakarékos öblítés, csapok -vízfogyasztás karbantartása; csökkentése. -a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása. -csatorna karbantartása -biológiai lebontók alkalmazása; -ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása. -tanítás, pihenés, -növények gondozása, pótlása; felüdülés helye legyen; -fajátékok, madáretetők, -biztonságos aljzat madárodúk kihelyezése és gondozása; -az aszfaltozott rész felújítása -a tanításnevelés -tantermekben írásvetítő, TV, élményközpontúságának videó; növelése; -esztétikus dekorációk, falitáblák, -az esztétikai érzék szemléltető anyagok; fejlesztése; -digitális fényképezőgép; -az egészséges -ismeretterjesztő folyóiratok, személyiség kifejlődése. könyvtár.

47

11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (IV.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Iskolánk a helyiségek közül mindegyikkel rendelkezik, a bútorzatok közül is minden rendelkezésre áll, de folyamatos pótlásuk szükséges. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben a tárgyi eszközöknél felsoroltak, valamint a mellékletben szereplő alapfelszerelések és eszközök szolgálják. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként meghatározottak. A következő eszközök folyamatos, az elhasználódásnak megfelelő beszerzését tervezzük: Háromdimenziós Tanári demonstrációs eszközök természeti tárgyak, gyűjtemények, preparátumok, munkatermékek, kísérleti eszközök, utánzatok, applikációs eszközök, taktilis (manuális) taneszközök, mérőeszközök, metszetek, földgömb

Nyomtatott

Oktatástechnikai

Tanári segédletek Anyagok (média) Eszközök tanári kézikönyvek, (információhordozók, (audiovizuális módszertani audiovizuális anyagok, eszközök, segédkönyvek, szoftver) segédeszközök, szakkönyvek, hardver) feladatgyűjtemények, folyóiratok, auditív tantárgytesztek, hanglemezek, lemezjátszó, bibliográfiák, hangszalagok, magnetofon, műsorjegyzékek, táblai rádióadás, audio CD rádiókészülék, CD szövegek és vázlatok, (optikai lemezek) lejátszó, CD-I lejátszó faliképek, falitérképek

vizuális Tanulói segédletek átlátszatlan képek, episzkóp, epidiaszkóp, tankönyvek, diafilmek, keretezett diavetítő, dianéző, munkafüzetek, diák, írásvetítő írásvetítő munkalapok, transzparensek, fotó Tanulókísérleti és feladatlapok, CD, síkmodellek, munkaeszközök nyomtatott programok, némafilmek manipulációs atlaszok, szótárak, eszközök, kísérleti szöveggyűjtemények, eszközök, logikai olvasókönyvek, audiovizuális TV-készülék és CDkészletek, növény- és hangosított diasorozat, lejátszó, filmvetítő, laboratóriumi állathatározók, tanulói hangosfilmek, (iskola) diavetítő+magnetofon, készletek, feladatgyűjtemények, televízióadás, filmvetítő, televízió, modellek, kötelező irodalom, videofelvételek, képmagnetofon, applikációs folyóiratok, képlemezek, gépi képlemezjátszó, zárt eszközök, dolgozatfüzetek, mérőprogramok, láncú televízió, nyelvi mérőeszközök, és számolóeszközök oktatócsomagok, laboratórium, oktatógép, tanulói földgömb, számítógépes számítógép, regisztráló szerszámok, oktatóprogramok, eszközök, sokszorosító hangszer, multimédia eszközök, multimédia sportszer PC

48

12. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Fő feladatunk, hogy tanulmányai során minden tanulónk elsajátítsa a továbbtanuláshoz szükséges készségeket és ismereteket. Ehhez szükség van a tanórán tanultak elmélyítésére, melyhez elengedhetetlen az otthoni tanulás és gyakorlás. Ennek egyik formája a házi feladat. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: o Biztosítsa a folyamatos gyakorlást, o illeszkedjen a feldolgozott tananyaghoz, o legyen megfelelően előkészített, o adjon lehetőséget a differenciálásra, o adjon hosszabb időt a memoriterekre és a gyűjtőmunkára, o legyen arányos a szóbeli és az írásbeli feladatok mennyisége, o vegye figyelembe a gyermek életkori sajátosságait. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: o Hétvégére és tanítási szünetekre kötelező írásbeli házi feladatot nem adunk. A házi feladatok elkészítéséhez a tanulók a napköziben és a tanulószobán tanári segítséget kapnak.

13. A szülő, a tanuló, a gyermek és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A gyermek harmonikus fejlődése és eredményes tanulmányi munkája érdekében kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő együttműködésre van szükség. Az együttműködés formái: o szülői értekezlet, o fogadó óra, o szülői szervezet, o egyéni kapcsolattartás, o nyílt nap, nyílt tanóra, o családlátogatás, o iskolai és iskolán kívüli közös programok,

49

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: o Az együttműködés formáit a gyerekek és a szülők változó igényeinek és elvárásainak megfelelően igyekszünk bővíteni és fejleszteni. Ha igény merül fel, az együttműködésre újabb alkalmakat biztosítunk (rendkívüli szülői értekezlet, szakmai előadás szülőknek, pályaválasztási tanácsadás, üzemlátogatás, tanár-diák fórum, jótékonysági bál, kirándulás). o Intézményünkben a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük, megvitatjuk egymás kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk egymással.

50