TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÉLTES MÁTYÁS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT
PEDAGÓGIAI PROGRAM Magatartáskorrekciós program
3. sz. melléklet: Magatartászavarok kezelése
2008
Tartalom Bevezető
4
Életkori sajátosságok, összefoglalva
4
A program személyi feltételei
5
A program pedagógiai célja
6
Várható eredmények
6
A program időigénye
7
Szervezeti keret, szervezési megoldásmód
7
Tartalom / Tematika: Útmutató a gyerekek tevékenységei, a feladattípusokhoz Feladattípusok
8 10 10
Beszélgetés
10
Bevezető vagy pihentető mozgásgyakorlatok
11
Bevezető gyakorlatok a relaxáció tanulásához
13
„Szabad a vásár” órák
17
„Amit már tudok”- lista
18
Önmegfigyelés
18
A báb- és szerepjáték, szituációs játékok
18
Csoportos munka, kis és nagycsoportban
19
Manuális tevékenységek
20
A program módszereivel célzott készségek
21
Módszerek
22
Szükséges és ajánlott eszközök bemutatása, fellelhetősége
24
I. Önismeret – társismeret Az egyes foglalkozások leírásai: II. Az ellenünk ható erők – stresszkezelés
25 26 38 2
A gyakorlatok leírásai
39
III. Segítőim az úton
46
Tartalom
47
IV. A bennünk rejlő erők – képességfeltáró gyakorlatok
51
V. Céljaim és útitervem – rejtett kincseim és a célhoz vezető út
59
3
Bevezető Életkori sajátosságok, összefoglalva 5-6. osztály (11-13 évesek) ›
szolidaritás kialakulása a társakkal
›
rivalizálás
›
kevert perspektíva, a másiknak a helyzetéből látva vegyíti a saját nézőpontjának és a másik ember nézőpontjának az elemeit
›
téri tájékozódás kialakulásának kezdete
›
elemi konstruáló tevékenység alapvető átalakulásának kezdete (manipuláció révén elemek újbóli összeállítása), későbbiekben ezért válik tervszerűbbé a feladatmegoldás
7-8. osztály (13-15 évesek) ›
valódi szabálytudat kialakulása, tudja, hogy kölcsönös megegyezésből származik, kötelező jellegű, de megegyezéssel megváltoztatható
›
autonóm erkölcs kialakulása (szabályrendszerek, erkölcsrendszerek)
›
decentrálás
›
ideálkeresés
›
idő objektív mozgásának viszonylagos megértése
›
észlelés szervezett formája, a megfigyelés kezd dominálni
›
érzelmi indíttatású észlelés helyét a gondolkodás
›
második „miért korszak”, oknyomozó jellegű elsősorban tárgyi jellegűek
A kora iskoláskort jellemző értelmi fejlődés társas helyzetekre gyakorolt egyik, a neveléssel összefüggő hatása, hogy a gyerekeknek nemcsak érzelmi, hanem értelmi igényévé is válik, hogy a belátás légkörében éljen. Igényli a decentrálás képességének gyakorlását olyan helyzetekben, melyek a szempontváltás képes-
4
ségének fejlődését támogatják. Igényli a megbeszélést, a véleménycserét, a vitát, az együttes döntést, mint a vita feszültségének feloldását. A növekedés és fejlődés ezen természetes igényeit kielégítendő, a pedagógusoknak meg kellene teremteni a demokratikus légkört, ami az önkéntes fegyelem megszületését és fennmaradását támogatja, annak érdekében, hogy a gyerekek teljesítményét, közösségi életüket és egymással való kapcsolataikat ne a feltétlen engedelmességből kialakuló agresszió és ellenségeskedés (bűnbakképzés) irányítsa. A tanulók a gyakorlatokban való aktív részvételének kialakítása és fenntartása nemcsak a tanítói de a tanulói oldalon is nagyfokú bevonódást vár el feladat és társas szinten is. A bizalom teli légkör megteremtése révén az együttműködésen és a kölcsönösségen keresztül a tanulók átélhetik személyes felelősségüket és döntési képességüket, mely a testi, lelki és társas egészséghez elengedhetetlenül szükséges. A tanulókat támogatni kell abban, hogy minél inkább bevonódjanak a munkába és segíteni őket abban is, hogy megélhessék a megfelelő közösségbe (ez nem feltétlenül csakis az osztályközösség!) tartozás kellemes érzését. A program gyakorlatainak megvalósítása során hasznos, ha a nem verbális gyakorlatok felől haladunk a verbálisan, mély kifejtésre szoruló gyakorlatok felé, valamint az ént tudatosan kevésbé érintő témáktól haladunk az ént érintő, személyes jellegű témák felé. A program személyi feltételei Miután a program a megszokott iskolai keretektől eltérő módon, de mégis annak keretei között működik, és célja, hogy a tanulók és a pedagógusok között jó viszony alakuljon ki és maradjon fenn, jó legyen a kommunikáció, valamint a foglakozásokon felszínre kerülő feszültségek és érzelmek ne zavarják meg a tanulást, illetve a teljesítményt segítse a pozitív önértékelés kialakulását, nem 5
szükséges mély, pszichoterápiás jellegű feltárás. Amennyiben az iskolában iskolapszichológus dolgozik, javasolható a vele való folyamatos megbeszélés (szupervízió), különös tekintettel a relaxáció tanítására és a feszültségek kezelésére. Pedagógus (lehetőség szerint ne az osztályban tanító pedagógus legyen) Iskolapszichológus Ajánlható továbbá, hogy a pedagógusok, akik nem jártasak az ilyen jellegű foglalkozás vezetésekben, mindenképpen tanulmányozzák át az ajánlott szakirodalmat és/vagy vegyenek részt olyan akkreditált pedagógus-továbbképzéseken, amelyek az ilyen jellegű foglalkozások vezetéséhez szükséges kompetenciák, technikák fejlesztését, bővítését célozzák. A program pedagógiai célja Tanórán kívüli mentálhigiénés fejlesztő program biztosítása az általános iskola tanulói számára önértékelési, önbecsülési, változásmenedzselési és empátiás képességeik erősítése, fejlesztése érdekében. Hasznosítható ötletek nyújtása ösztönző, a tanulók biztonságérzetét erősítő légkör, odafigyelő, támogató, örömtelien együttműködő környezet kialakításához. Várható eredmények (A pedagógiai program követelménye): A programban való részvétel eredményeként a tanuló képes lesz ›
Azon tulajdonságok tudatosítására, melyek benne és másokban azonosak
›
Azon tulajdonságok tudatosítására, melyek őt másoktól megkülönböztetik
›
Tudatosítani környezete értékeit, elvárásait
›
Tudatosítani saját szokásait, értékeit 6
›
Érzékelni, hogy az értékekre vonatkozó elvárások különbözőek
›
Elfogadni, hogy nem felelhet mindenki elvárásának
›
Megfogalmazni, hogy mely értékeket, irányokat fogadja el saját céljainak
›
Összesíteni azon tulajdonságait és képességeit, melyek céljai megvalósítása felé viszik.
A program időigénye (Javasolt időelosztás, összes óraszám) A program összes ideje:72 óra Javasolható, hogy a pedagógus, az iskola maga gazdálkodjék azzal, hogy ezt milyen elosztásban alkalmazza, attól függően, hogy milyen keretek közé tudja illeszteni a programot és milyen céllal, milyen típusú gyakorlatokat alkalmaz. Ajánlható időalternatívák: Féléves – éves intenzív program; Kétéves rendszeres fejlesztő program Javasolt heti időelosztás: 1-2 tanóra; Éves időtartam heti 1 órával: 36 óra Szervezeti keret, szervezési megoldásmód A program gyakorlatai külön – külön is alkalmazhatók elvileg bármely tanórán, ha a pedagógus úgy gondolja, hogy hasznára válna a tanulóknak (pl. 1020 perc minden második nap egy-egy gyakorlat elvégzésére, helyettesítések alkalmával, stb.). Emellett minden valószínűség szerint lehet találni olyan tanórán kívüli kereteket, ahol a gyakorlatokat szisztematikusa, fokozatosan és folyamatosan alkalmazva érhetik el a célokat. Ilyen lehetőségnek látjuk a következő kereteket: − napközi 7
− önismereti szakkör − differenciálásra biztosított foglalkozás Tartalom / Tematika: A programon belüli tartalom öt blokkot (altémát) foglal magába: 1) Önismeret – társismeret 2) Segítőim az úton 3) Az ellenünk ható erők – stressz-kezelés 4) A bennünk rejlő erők – képesség feltáró gyakorlatok 5) Céljaim és úti tervem – rejtett kincseim és a célhoz vezető út Az egyes témablokkok logikus, egymásra épülő rendszert alkotnak. A témablokkon belüli gyakorlatok is kapcsolódnak egymáshoz. Ugyanakkor nem mondható, hogy a program csak ebben a felépítésben tartható meg. A program szervezhető úgy is, hogy az egyes foglalkozás blokkok egymásra épülnek a javasolt sorrendben, de úgy is, hogy a pedagógus az adott helyzetet is tanulókat ismerve maga állítja össze az egyes blokkok gyakorlataiból válogatva a foglalkozások anyagát. A válogatást mindenképpen az adott csoport, a résztvevők életkora, a résztvevők érzelmi hajlandósága, az időbeli lehetőségek és a pedagógus hajlandósága határozza meg elsősorban. Ezen túl javasoljuk a tanév dimanikájának is a figyelembe vételét, hiszen az év során vannak kevésbé illetve inkább feszültség teli időszakok (pl. fél év, év vége a bizonyítványok miatt), amikor a gyerekek életében a stressz inkább jelen van. Ezért az órák tematikájának kialakításakor és az óra megtartásában mindenképpen figyelembe kell venni ezeket a kritikus periódusokat. Vannak olyan gyakorlatok, amelyeket a program eleve az időben, a foglalkozásokon keresztül széthúzva ajánl megvalósítani (kiemelt pozitív gesztusok egymás felé, beszélgetés témák, relaxációs mozgásgyakorlatok, stb.). Alapvetően javasolható, hogy a foglalkozások konkrét, egymást követő gyakorlatait a tanulók aktuális reakciója, valamint a cso8
port légköre, „pszichés teherbírása” határozzák meg. Ebből a megfontolásból elfogadható az is, hogy a csoportvezető saját maga találjon ki gyakorlatokat a csoport számára. Ugyancsak ajánlható a gyakorlatok fokozatos strukturális felépítését meggondoltan tervezni. A hosszabb, nehezebb gyakorlatokat ötvözzük a lazító gyakorlatokkal. Az itt ajánlott foglalkozásokhoz általános sablonként javasolható a következő szerkezeti felépítés: Bevezető, bemelegítő gyakorlat (mozgás, vagy rávezető beszélgetés) Központi, hosszabb időt igénylő gyakorlat (szerepjáték, manuális gyakorlat, páros gyakorlat, kiscsoportos gyakorlatok, nagycsoportban zajló játékok) Levezető – záró gyakorlat (mozgás, relaxáció, pozitív üzenetek, tanulságok) Mindenképpen fontos hogy az adott foglalkozáson mindhárom típusú szerkezeti elem megjelenjen. Ennek oka, hogy a tanulócsoport számára mind egyéni mind csoport szinten érzékeny témák megjelenítése ténylegesen a feszültségek és a stressz oldását szolgálja, a feszültségek megjelenése irányított és kontrollált mederben folyjék, támogassa a pozitív önértékelés kialakulását. Bemelegítő és hangulatoldó gyakorlatok és játékok egyik célja, hogy ráhangolják a csoportot az átlagos tanóráktól eltérő működésmódra, másik célja a bizalom teli légkör megteremtése annak érdekében, hogy a tanulók közelebb kerüljenek egymáshoz. A központi gyakorlatban jelenik meg a foglalkozás témája, ami a programok altémáinak feldolgozását célozzák, és amelyek közösségépítő, empátiát és önismeretet fejlesztő és feszültség-levezető – elaboráló célokat szolgálnak. A záró gyakorlatok segítségével az adott témák lezárásra kerülnek, az esetlegesen elszabaduló érzéseket és indulatokat „megszelídítsék”, 9
hogy a tanulók feszültségmentesen illeszkedjenek vissza a megszokott tanórák rendjébe. Útmutató a gyerekek tevékenységei, a feladattípusokhoz A gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodva szeretnénk olyan tevékenységekbe vonni a gyerekeket, amelyek a mind a jelenben mind a későbbiekben önállósághoz, csoportos munkában való együttműködéshez egy fajta segítséget jelentenek, fokozatos alkalmazkodást tesznek lehetővé Feladattípusok A program alapvetően olyan módszereket alkalmaz, ahol a tanulók képességei, egyes készségei komplex formában is fejlődhetnek: Beszélgetés A tevékenységek közül az ez volna az, amely a program mindkét évében fontos részét alkotják a foglalkozásoknak. A pedagógus és a gyerekek körben ülve beszélgetnek adott témáról. Bárki elmondhatja véleményét, felteheti kérdéseit, beszámolhat pozitív-negatív élményeiről. Az egyenrangúságot formájában is sugalló (körben ülnek a gyerekek és a tanító, párnákon) és támogató légkörben fogják elsajátítani a gyerekek azt a jártasságot, hogy figyeljenek egymásra, meghallgassák mások véleményét, a másik embert, A másik oldalról nézve pedig, a beszélő, befogadó, kérdező szerepkörben a kommunikációs készség fejlődésére számíthatunk. Ugyanekkor alakul ki a másik oldal megértésére, egyegy problémával kapcsolatban új szempontok megtalálására irányuló készség is. Gyakran adnak lehetőséget ezek a beszélgetések arra, hogy pedagógus feltérképezhesse a tanulók hozott jártasságait, korrigálja az arra rászorulókat, gyakoroltathassa azokat, illetve oldja az adott témával kapcsolatos feszültségeket, stresszt, támogatásra kerüljenek a tanulók személyiségének önértékelésüket növelő részei. 10
Bevezető vagy pihentető mozgásgyakorlatok Idő: alkalmanként 5-10 perc Minden szülő és kisgyermekkel foglalkozó szakember tapasztalhatja, hogy a kisiskolás mozgásigénye óriási. A spontán figyelem helyett az iskolában fokozatosan a szándékos figyelem veszi át a főszerepet. Az alsó tagozaton a tanuló figyelme időnként könnyen lankad, máskor hosszasan megtapad tárgyán. Szintén jelenthet problémát az írás okozta fáradtság. Az itt ajánlott ujj- és kézlazító mozdulatokkal valamint a szemtornával segíthetünk a gyerekeknek. A figyelem ébrentartásáért és könnyebb terelhetőségéért mind a tanulók, mind a tanító számára kedvező hatást érhetünk el, ha változatos tevékenységeket kínálunk a kisiskolások számára. Ezek közül kiemelkedően fontos a sok nagymozgásos tevékenység. A foglalkozások egyes gyakorlatainál a tanulók jobban elfáradnak. Ilyen esetben hasznos lehet egy néhány perces szünet, mely alatt pihentető mozdulatokkal frissítheti fel magát mindenki. Máskor, pihenésképpen mozgásos játékkal folytassuk a munkát. A mozgásos tevékenységek után ismét koncentrálhatunk gondolkoztatóbb feladatokra. Hasznos, ha könnyen megjegyezhető névvel látjuk el a mozgássorokat. A mozdulatok jó kiegészítője lehet a hangutánzás. A mozgásos gyakorlatoknál is ajánlott a tanulóktól azt kérni, hogy teljes figyelemmel és koncentrációval végezzék: lassan végezzék, figyeljék meg közben testi történéseiket, érzéseiket, gondolataikat. A gyakorlatok végeztével beszéljük meg ezeket az érzéseket, gondolattársításaikat. Szélmalom: Kisterpeszállásban jobb kart magas tartásba emeljük, bal kar nyújtva a test mellett nyugszik. Nyújtott karral indul a mozgás a test előtt átlós irányban, vállból, szinte „kiengedve” hagyjuk váltott karjainkat körözni olyan szabadon, hogy a gravitációs erő szinte röpíti a két kart. Ne fékezzük a spon11
tán lendületet! A gyakorlatot tapssal állítsuk meg, a karok rázogatásával lazítsuk az izmokat. eső: Kis terpeszállásban a kezünket magasra nyújtva, tíz ujjunkat mozgassuk. A karunkat hajlítva eresszük le, miközben ujjaink továbbra is úgy mozognak, mintha zongoráznánk. Újra és újra ismételjük a mozdulatot. nap: Kis terpeszállásban nyújtózva, karunkat kinyújtva, ujjainkat is kifeszítve, karunkat lassan, nyújtózó mozdulattal oldalt, két negyed körívet leengedjük, majd vissza. napraforgó: Kis terpeszállásban, kezünket csípőre téve fejkörzést végzünk. tenger, tó, víz: Kezünket kétoldalt tartva hullámzó mozdulatot végzünk. Jelenítsük meg, gyűjtsük össze, hogy mi milyenek vagyunk egy-egy helyzetben, kapcsolatban. A gyerekek jellemezzék saját magukat, belső tulajdonságaik megjelenését, viselkedésüket. Dagasztás: kis terpeszben állunk, vállunk kissé leengedve, laza törzzsel előrehajlunk, két karunk szabadon, tehetetlenül leng a törzs előtt. A mozgás ökölbe zárt kézzel indul. Úgy teszünk, mintha laza tésztát dagasztanánk. A két kar váltva „gyömöszöli” a térdmagasságban lévő képzeletbeli tésztát. A mozgást tapssal állítjuk meg, a karok laza rázogatásával lazítunk. Tangóharmonika: Álló helyzetben elengedjük tartásunkat, karjainkat, mintha egy tehetetlen zsák volna testünk, úgy, hogy testünk úgy esik a laticel szőnyegre, mintha egy tangóharmonika csuklana össze. Roggyantsuk a térdünket, és szabadon hagyjuk testünket a kívánt irányban dőlni. Adjunk elegendő teret a gyakorlathoz! Cicahát – kutyahát: Négykézlábra állunk. Belégzésre behorpad a hát, fejünket szimatoló tartásba emeljük. Kilégzésre felpúposodik a hát, fejünket a mellkas-
12
hoz húzzuk, a kilégzés során fújunk, mint a cicák. A gyakorlatot 4 – 5-ször ismételjük. Lábhinta: Háton fekszünk, térd behajlítva, talpon, nyugvó tartással. A láb, comb és lábszár ék alakot képez. A medence, keresztcsont a szőnyeghez simul, az ágyéki görbület kiegyenesedik. Ebből a tartásból dől az összezárt térd jobbra és balra. Ügyeljünk arra, hogy csak a két összezárt láb hintázik, a medence a szőnyegen marad. Gombolyag: Ülő helyzetben, felhúzott térdünket két karunkkal átkulcsolva gombolyagot képezünk testünkből. Ebben a helyzetben billegünk előre-hátra úgy, hogy súlypontunkat ne veszítsük el. 6-8 ringás után oldalirányban is kimozdítjuk testünket, vigyázva egyensúlyunk megőrzésére. A gyakorlat során a fej előrehajtva őrzi a gömbölyű testtartást. Gumilabda: Álló helyzetben, test mellett szabadon lengő karral, zárt páros lábbal szökdelünk 8-10-szer fel és vissza. Nem az a fontos, hogy magasra szökdeljünk, hanem hogy ruganyosan végezzük a gyakorlatot, mint egy gumilabda. Bevezető gyakorlatok a relaxáció tanulásához Idő: gyakorlatonként 10-15 perc A gyakorlatok során megpróbáljuk tudatosítani az egyes szervek, szervrendszerek működését. Az egyéni és páros gyakorlatok arra szolgálnak, hogy a tanulók önmagukkal lépnek kapcsolatba. Az itt elsajátított képességek bármikor alkalmazhatók csoportban vagy egyénileg. A bevezető gyakorlatok arra szolgálnak, hogy a tanulók ezeket a technikákat elsajátítsák, ezért nagyon fontos, hogy az egyes gyakorlatok után megbeszéljük élményeiket, tapasztalataikat. Légzés felfedezése:
13
Feküdjenek hanyatt, tenyerüket tegyék a hasukra, napozzanak. Térdeljenek fel, fújják középen a tüzet csípőre tett kézzel. Csípőn lévő kézzel lihegjenek, mint a kiskutya. Egyik kéz csípőn marad, másik kéz mutatóujja egy szál gyertya. Fújják el a gyertyát. Marad az egyik kéz csípőn, a másikba kanalat képzelünk forró levessel, fújják, hűtsék a levest sokáig. Megbeszélés: Hogy érezték, mi mozgott miközben napoztak és nyugodtan lélegeztek? Hogyan mozgott a has tűzfújás közben? Kutyalihegéskor? Gyertyafújáskor? Leves hűtésekor? Ismételjék meg a gyakorlatot, hogy most már tudatosan figyelik a has mozgását! Egy tanuló ismételje a gyakorlatot, a többi figyeli, mi történik. Lélegeztessük a tanulókat az orrukon keresztül, mialatt nyolcig számolnak. Belégzés közben nyomják ki a gyomrukat. Ezután nyolcig számolva engedjék ki a levegőt a szájukon és húzzák be a gyomrukat. Ismételjék ezt tizenötször. Laticel matracon, háton fekve, talpra húzott, térdben behajlított lábbal végzik a tanulók a gyakorlatot. Jobb kezüket a mellkasukra, bal kezet a gyomorszáj tájékra helyezik. Figyelmüket irányítsuk a két kezükre. Mi történik a jobb és bal kézzel? Elmozdul? Emeli a mellkas? Emeli a hasi mozgás? Gyorsabban vagy lassabban mozdul el, mint a gyakorlat kezdetekor? Egyszerre, vagy váltva emelkedik a két kéz? Mi történik kilégzéskor? Egy perc után irányítsuk át a figyelmet a légzésre a ritmus változtatása nélkül. Kövessék a levegő útját: orr, légcső, tüdő, rekeszizom, és vissza. Beszéljük meg az átéléseket.
14
Az előző gyakorlathoz hasonló testhelyzetben csukott szemmel fekszenek és nyugodtan lélegeznek. Kérjük meg a tanulókat, hogy kezdjék figyelni társaik légzésének ritmusát és próbáljanak egymáshoz kapcsolódni (úgy lélegezni, mint társuk). Addig végezzük, míg az egész csoport egy ritmusban kezd lélegezni. Beszéljük meg a gyakorlat hatását. Álló helyzetben ágaskodjanak olyan magasra, ahogy csak tudnak. Képzeljék, hogy a kamra legfelső polcáról akarnak levenni egy befőttesüveget. Most lepottyant. Hirtelen engedjék el magukat, de ne üljenek le a földre. Fekvő állapotban figyeljék meg, hogy milyen izmokat kell megfeszíteni ahhoz, hogy hátról hasra forduljanak. Számoljanak be minél részletesebben megfigyeléseikről. Mozdítsák meg sorban valamennyi ízületet: ujjak, kézfej, kar, váll, derék, csípő, láb, nyak, fej. Ügyeljenek arra, hogy az új ízület mozdításakor egyik addig bemozdított testrész se hagyja abba a mozgást. Ezután lassan lassítsák a mozgást és álljanak le. Járjanak körbe, képzeljék, hogy egy nagy súly húzza le a kezüket. A súly vándorol, átcsúszik a könyökre, nyakra, fejre, lábra. A súly elszáll, megkönnyebbülnek a testrészek, szinte maguktól emelkednek. Zenére lazító bemelegítő mozgást végeznek. Mikor már jól benne vannak a mozgásban, a vezető mesélni kezd, a tanulók ehhez igazítják mozgásukat: pl. madarak vagyunk, repülünk, merészen szárnyalva hasítjuk a levegőt, de már fáradunk, meglátunk egy hajót, gyorsabban szállunk és leereszkedünk, kinyújtjuk tagjainkat, kilazítjuk szárnyainkat, nagy lélegzetet veszünk, újból felröppenünk, szállunk kiegyensúlyozottan
15
„Hunyd be a szemed és próbáld meg érezni a fejedet. Hajlítsd be ujjaidat és tapogasd végig fejtetődet, majd tarkódat, aztán kétoldalt, s végül homlokodat. Ezután ejtsd le karjaidat. Érezd újra fejedet, ezúttal koncentrálj arra is, hogy ujjaid mit éreznek.” „Csukott szemmel próbáld az arcodat érezni. Kezd el finoman ütögetni homlokod az ujjaiddal. Mindkét kézzel egyszerre lassan ütögesd arcodat. Most folytasd ugyanezt az állon, az arccsontokon, az ajkakon, majd az állkapcson. Ezután tapintsuk végig orrunkat, majd térjünk át a szemhéjakra. Hagyjuk abba, eresszük le a kezeket. Mit érzünk most? Ezt az ütögetést a test bármelyik pontján elvégezhetjük. Végezhető egyedül is, párban is. Emeljük fel jobb kezünket, majd engedjük le. Ismételjük meg néhányszor. Most újra emeljük fel és ejtsük le párszor, de ezúttal a mozgásra koncentráljunk és tudatosítsuk, hogy hogyan fejezzük be. Ha bárki úgy érzi, hogy keze ellenáll a mozdulatnak, akkor erre az ellenállásra koncentráljon. Járkáljunk a teremben fel-alá, mintha tényleges úti célunk volna, és mintha igen sietős volna az utunk. Egy kis idő múlva úgy folytassuk a járkálást, hogy ezúttal nem az úti célt, hanem a mozgást érezzük fontosnak. Próbáljuk meg a mozgást önmagunk számára tudatosítani, figyeljük meg, hogy hogyan mozog a test, hogyan érintkezik a láb a földdel (ha lehet, végezzük a gyakorlatot mezítláb), koncentráljunk arra, hogy a végtagok hajlatai hogyan mozdulnak, hogy feszülnek meg és engednek el az izomszalagok, hogyan vesszük a levegőt. Beszéljük meg a különbségeket. Folytathatjuk a gyakorlatot úgy is, hogy a csoporttagok megfigyelik egymás mozgását (párokban) és a megfigyelők visszatükrözik (utánozzák) társuk mozdulatát, járását, majd megbeszélik a tapasztaltakat. Ennek során a megfigyelők 16
azt is elmondják, hogy ők mit éreztek a mozgás átvételével, az adott mozdulat, testtartás milyen érzelmeket indított el bennük. Vigyünk a foglalkozásra vidám, jó ritmusú zenét és kezdjen a csoport mozogni a zenére. Ki-ki olyan stílusban táncoljon, ahogy szokott. Néhány perc elteltével hunyják be a szemüket és koncentráljanak a mozgásra. Úgy mozogjanak tovább a zenére, ahogy testük akar. Engedjenek arra időt, hogy megérezzék testük akaratát. A gyakorlat végén beszéljék meg a tapasztaltakat. „Szabad a vásár” órák Szeretnénk javaslatokkal szolgálni arra az esetre, a program idői keretein túl is felmerül az igény további együttes munkára. Ezeknek az együttléteknek a tevékenységeit gyakorlatilag a program gyakorlatai, témái sugallhatják. Az ilyen alkalmakat „Szabad a vásár” óráknak neveztük el, melyekkel a pedagógus, a tanulókkal egyetértésben gazdálkodik. Mire használható ez az órakeret? Íme, néhány példa: Elképzelhető, hogy egyes témák – nagyobb érdeklődést keltenek a gyerekekben. Ilyenkor a gyerekek időt kapnak arra, hogy azokkal a témákkal többet foglalkozzanak, amelyek jobban érdeklik őket. Előfordulhat, hogy egy foglalkozáson a gyerekek nem tudják befejezni azt az alkotó, gyakorlati tevékenységet, ami pedig fontos a számukra. Ilyen esetben a kapkodás helyett egyszerűen meghosszabbítható a munkafolyamat 45 perccel. Az emberre kényszeríttet, felgyorsult világban jó, ha a gyerekek mintát kapnak arról, hogy meglehet, meg kell, érdemes megállni egy pillanatra egymással foglalkozni. Minden ezekhez hasonló esetekben a tanító nyílt kommunikációja értetheti meg a gyerekekkel, hogy a fontos dolgokra plusz időt szánhatunk. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy nem kifutunk az időből, hanem időt teremtünk magunknak, mert most kivételesen szabad a vásár. 17
„Amit már tudok”- lista Önmegfigyelés A program egyik alapvető célja, hogy támogassa a gyereket abba, hogy felismerjék saját hatóképességüket. Az önmagukról kialakított reális énképének szerves része legyen, hogy befolyásolni tudják saját életüket, az átélt helyzetekben mindig érezzék, a kontroll az ő kezükben is van. A belső kontroll, a pozitív énkép, az önbecsülés kialakulásában segíthet, ha a tanulók önmaguk számára az év során folyamatosan gyarapodó képességeiről listát vezetnek, illetve számon tartják, hogy mi mindenben tudtak pozitív értelemben változtatni, ami az életet boldogabbá, teljesebbé tette. Az első néhány alkalommal az órán gyarapítsuk a listát. Később elvárhatjuk, hogy a gyerekek önállóan, otthon bővítsék a listájukat, az órán a regisztrált változásoknak örülhet mindenki. A pedagógus saját belátása szerinti gyakorisággal foglalkozhat a kérdéssel az osztály légköréhez, hangulatához, illetve kéréséhez igazodva. Javasoljuk, hogy a gyerekek találjanak erre egy jelet. A szabálytanulás megértését támogatja, ha saját tapasztalatuk van arról, hogy a törvényeket, szabályokat közösségek hozzák létre. Ugyanakkor ezzel is megélhetik hatóképességüket. A feljegyzés módját és tartalmát lehetőleg ne korlátozzuk. A legfontosabb, hogy a már meglévő képességek örömmel töltsék el a gyerekeket. Ki-ki saját maga fejlődéséért kapjon elismerést. A báb- és szerepjáték, szituációs játékok A gyerekek iskolai tanórákon kívüli tevékenységének nagy részét még mindig a játék teszi ki. Ha elvesszük az iskolai foglalkozásokon a játék lehetőségét, elmulasztjuk a könnyebb, érdekesebb, ugyanakkor hatékonyabb tanulás lehetőségét is. 18
A különböző típusú mozgások alkalmazásán túl a program a szerepjátékok segítségével, igazodva az adott korosztály igényeihez a hatékony munka malmára hajtjuk a vizet. A kisebbek számára a szerepjáték laza formáját kínáljuk. Az életkor növekedésével az állóképektől a meghatározott jelenetek megrendezése és eljátszása felé haladnak a gyerekek. A szerepjáték, túl azon, hogy örömet jelent a gyerekeknek, – de a nézőként vagy szereplőként résztvevő pedagógusnak is- számos képzelt és valóságos szerep, tevékenység kipróbálása során olyan tapasztalatokat szerez, amelyekre a befogadás passzívabb formái – melyekkel feltehetően sokat találkoznak a gyerekek egyéb tanórákon- nem adnak alkalmat. A gyermeki játék sajátja, amit érdemes szem előtt tartani, hogy a nagyfokú bevonódás és spontaneitás mellett félénkség is jellemzi a gyerekeket, hiszen a játék a képzelet és a valóság mezsgyéjén zajlik. Feszültség, indulatok, érzelmek szabadulnak fel a játék során, melyet a megfelelő hozzáállással, támogató légkörrel el lehet vezetni. A játék során a gyerekek mind saját magukról, mind társaikról – indirekt módon- kreatív módon mélyebb tudást szereznek meg. A kisebbek számára a báb, a bábozás óriási élményt jelent. Az oktatással, figyelemmel, magatartással kapcsolatos problémák megoldásában, de az öröm és a vidámság perceiben, illetve ennek megteremtésében mindig jó eszköz a báb. A nagyobbak számára inkább a folytatásos játékokkor, az ismétlő és bevezető órákon, valamint akkor, ha kényes téma kerül feldolgozásra. A báb segíthet a félénk, gátlásos gyerekek megszólaltatásában. Fejleszti a gyerekek öntevékenységét, leleményességét. A mozgó, beszélő báb legtöbbször kedves kis baráttá válik az első pillanattól, erős érzelmi vonzódás mellett a szavának nagy tekintélye van. Dicséretére, elismerésére vágyik a gyerek, de boldoggá teszi az is, ha ő adhat tanácsot a bábnak, ha ő tud valamit jobban. Csoportos munka, kis és nagycsoportban 19
A gyerekek életkorilag kezdenek megérni (decentrálás, szabálytudat, autonóm erkölcs) arra, hogy csoportokban, tanári felügyelet nélkül valamilyen cél érdekében együtt tevékenykedjenek A hatékonyság érdekében gyors döntéseket kell hozni, fel kell osztani a feladatokat, funkciókat. Hosszú távon a későbbiekben az eredményesség kulcsa a csoporttagok együttműködésében, jó helyzetfelismerő képességében lesz. Kezdetben a gyerekek úgy dolgoznak, hogy az egész osztály egyszerre ugyanabban a tevékenységben vesz részt. Fokozatosan kerül bevezetésre a kiscsoportos munka. A kiscsoportok először az osztály nyilvánossága előtt dolgoznak együtt úgy, hogy az osztály nagy kört alkot, benne a csoport egy kisebbet. A kiscsoport kommunikálhat a nagyobb csoporttal, de elsősorban a tagjainak kellene egymással. Később az egész osztály felbomlik csoportokra, és a kiscsoportok egyszerre dolgoznak. A csoportszám és a csoporttagok száma akkor ideális, ha a tanító számára is jól áttekinthető a gyerekek munkája és szerepe, ugyanekkor a gyerekek is profitálnak a csoportos munka nyújtotta tapasztalatokból. A gyerekek életkora mellett a feladat minősége is nagyban befolyásolja majd a csoportok alakulását, hiszen lesznek több embert igénylők, de olyanok is, ahol több, kis létszámú csoport munkájára lesz szükség. Manuális tevékenységek A program manuális tevékenységei kezdetben a gyerekek saját emlékeikre, a valóság megjelenítésére irányulnak. Fokozatosan tolódik el a hangsúly az elképzelt dolgok, a tervek megvalósítására. A beszélgetések és a játékos megjelenítések (szerepjáték, páros játékok) mellett igen fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek tapasztalatokat szerezzenek érzéseik, gondolataik vizuális megjelenítésében (rajzolás, festés, gyurmázás stb.). Pöttyös labda vagy Madár játék
20
„Képzeld el, hogy egy labda vagy. Mit csinál egy labda? Pattog is, próbálj meg te is úgy csinálni! Közben gondold ki, hogy hová érkeznél meg az utolsó lepattanásodnál!” Madárnál ugyanez, csak „hová szállnál le”. A tevékenység nagyon jó feszültségoldó gyakorlat. A program módszereivel célzott készségek A gyakorlatok során különböző hangsúllyal az alábbi képességek fejleszthetőek ›
Egyéni különbözőségek felismerése és elfogadása,
›
Pozitív irányú önértékelés kialakítása és fenntartása (önmagukkal való elégedettség, változtatás képessége, segítségkérés és kapás képessége),
›
Felelősség felismerése,
›
Empátia,
›
Emberi kapcsolatok minőségi átélése,
›
Egymás kölcsönös ismerete és bizalom egymás iránt (önfeltárás, tudatosság, önelfogadás és bizalom),
›
Egymás megértése (érzések, gondolatok pontos közlésének készsége),
›
Egymás támogatása és segítése (meghallgatni, megbeszélni adott problémát),
›
Problémák és konfliktusok megoldása (ok-okozati összefüggések megértése),
›
Kommunikáció,
›
Másság elfogadása,
›
Helyzetfelismerés,
›
Közösségi érzés, 21
›
Társismeret,
›
Kompromisszum készség,
›
Döntéshozatal,
›
Képi látásmód,
›
Kézügyesség,
›
Mozgás koordinálása,
›
Figyelem, figyelemösszpontosítás,
›
Kreativitás,
›
Fantázia,
›
Megfigyelés,
›
Emlékezet.
Módszerek A programban ajánlott gyakorlatok feltételezik, hogy az ezeket vezető pedagógus szemléletében azonosul az alábbiakkal: A tanulók megnyilvánulásainak ítélkezés nélküli elfogadása. – Ez azt jelenti, hogy amikor a tanuló megosztja a csoporttal érzéseit, gondolatait, tapasztalatait, azt a személyiség adott időben létező, érvényes realitásaként, hiteles kifejeződéseként kell elfogadni. Ez természetesen különbözhet a pedagógus értékrendjétől, tapasztalatától. Ugyanakkor az ítélkezés nélküli elfogadás segít a tanulóknak elhitetni magukkal, hogy ők is értékes, szeretetre és figyelemre méltó személyiségek. Ha a személyiség elfogadja önmagát és világot olyannak, amilyen vélhetően inkább képes az önmegvalósításra. A „te képes vagy (leszel) rá” attitűd fenntartása Időt biztosítani a programban résztvevő tanulók meghallgatására A tanulókat egyenrangú félként fogadja el, barátként viszonyulni
22
Képes meglátni a tanulóban a saját szempontjából értékes személyt és azt az adottságot, ami egyedien értékessé teszi, megkülönbözteti a tanulót másoktól, illetve azokat az értékeket, amik másokhoz kötik hasznosságuk miatt. Nem azt érzi, hogy ő tesz valamit a diákokért, hanem azt, hogy a tanulók tesznek önmagukért valamit, ha úgy érzik, hogy megbíznak bennük, elismerik őket. Fontos, hogy a foglalkozásokon a vezető pedagógus olyan légkör megteremtésében segédkezzen és együttesen teremtsék meg a gyerekekkel, amiben a tanulók megbíznak benne és egymásban, érezik a segíteni akarást. Ahhoz, hogy változni, fejlődni, kockáztatni merjenek tudniuk kell, hogy jelenleg hol tartanak, mire képesek. El kell fogadniuk pillanatnyi személyiségüket. Meg kell fogalmazniuk a maguk számára, hogy merre nem akarnak tovább lépni, miben akarnak fejlődni, mit akarnak elérni, milyen személyiséggé szeretnének válni. A foglalkozások, indirekt technikákat alkalmazva (pl.: szerepjáték, szituációs játék, nagymozgásos gyakorlatok) segítenek érzékelni a tanulókban rejlő elfojtásokat, amelyek akadályozzák őket céljuk elérésében. A program alapvetően interaktív gyakorlatok (drámapedagógia különböző eszközei, manipulációs technikák, csoportkapcsolatok építésének technikái, stressz-kezelési technikák stb.) révén illetve ezek tapasztalatának megbeszélésével kíván segíteni a tanulóknak. Mindezért ajánlott a tágas tér, ami biztosítja a szükséges mozgáshoz a teret, mozgatható székek, padok. A mozgásos gyakorlatokat végezhetjük szabad térben (udvaron) is. Ugyanakkor a mozgásos gyakorlatok miatt ajánlott a terem egyik felét üresen hagyjuk e gyakorlatok számára. Ha fekvő, eső gyakorlatokat is végzünk, akkor az ezek biztonságos végzéséhez szükséges matracokat is be kell szereznünk.
23
Szükség lesz a csoportfoglalkozáshoz külön faliújsághelyre, ahol folyamatosan kitehetik a gyerekek által készített munkákat. Legjobb lenne parafából, vagy hasonlóan könnyen kezelhető anyagból. A mérete kb. 1 m x 2 méteres legyen. A csoportfoglalkozáshoz támogató, bizalom teli, nyitott légkör szükséges. Mindezért szükséges a tanulókkal az első foglalkozáson tisztázni az együttműködés magatartási, viselkedési elveit: ›
A csoport egymásért és együtt működik
›
Mindenkinek alapvetően a saját fejlődése a célja
›
Legyenek tekintettel egymásra
›
Senki ne űzzön tréfát a másik hozzászólásából, alkotásaiból
›
Joguk van saját tapasztalataikat őszintén megosztani a csoporttal saját fejlődésük érdekében
›
Pozitívan támogassák társaikat a fejlődésben
›
Joguk van a diszkrécióra,
›
Nem kötelesek megmutatni minden feladat megoldását
›
Nem kötelesek megosztani másokkal adott kérdéssel kapcsolatos gondolataikat
›
Van joguk passzolni, kihagyni az egyes feladatokat
›
Nincs joguk társuk velük illetve a csoporttal megosztott tapasztalatát, élményét „közkinccsé” tenni, mással megbeszélni
Ezen túl igen-igen fontos, hogy a pedagógus ossza meg a tantestülettel a foglalkozások célját, a velük kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémákat hogy ezzel legitimizálja az ott folyó munkát. Természetesen nevesítés nélkül, a csoport felé tett titoktartási kötelezettség, diszkréció betartásával. Szükséges és ajánlott eszközök bemutatása, fellelhetősége Az egyes gyakorlatok leírása tartalmazza a szükséges eszközöket, speciális feladatlapoknál mellékeljük is ezeket. 24
− Ellenőrzés, értékelés (Elérendő eredmény értékelési szempontjai): − Az egyes gyakorlatok végén adott verbális visszajelzések − Kreatív produkciók − Nyitott helyzetek spontán megoldása I. Önismeret – társismeret Az altéma feladatainak összóraszáma: kb. 20 óra Az altéma célja A gyakorlatok célja az empatikus légkör kialakításának támogatása, valamint a – hasonlóságok és különbségek tudatosításával – a decentrálás képességének elmélyítésébe, a társas összehasonlítás természetes folyamatára erősít rá, a tanulók pozitív tulajdonságaik, sikereik átélésén keresztül az önértékelés növelése, lehetőségük van önmagukat és társaikat különböző dimenziókban és helyzetekben megismerni. Mindezek az identitás előfutárai, az énkép fejlődését, pozitív önértékelés kialakulását, megerősítését és több szempontból való értékelését szolgálják. Tartalom Ismeretanyag a fogalmaktól a tevékenységig, a feldolgozandó elmélet és gyakorlat ›
Egyéni különbözőségek felismerése és elfogadása
›
Pozitív irányú önértékelés kialakítása és fenntartása (önmagukkal való elégedettség, változtatás képessége, segítségkérés és kapás képessége),
›
Felelősség felismerése
›
Empátia
›
Emberi kapcsolatok minőségi átélése
›
Egymás kölcsönös ismerete és bizalom egymás iránt (önfeltárás, tudatosság, önelfogadás és bizalom) 25
›
Egymás megértése (érzések, gondolatok pontos közlésének készsége)
›
Egymás támogatása és segítése (meghallgatni, megbeszélni adott problémát)
Az egyes foglalkozások leírásai: 1. Érzelemóra A gyakorlatra fordítandó idő: páronként 15 perc; Az érzésekről, gondolatokról, reagálásokról való szituációs játék lehetővé teszi a tanuló számára, hogy felismerhesse, hogy az adott helyzetben hogyan reagál, és ezt mások hogyan látják. A tanuló gondoljon ki valamilyen érzést jelenítse meg arcjátékkal, gesztusokkal. Vele szemben álljon egy másik tanuló mint egy tükörkép, játssza vissza ugyanazokat a mozdulatokat. A csoport találja ki, hogy milyen érzés került bemutatásra. Aki először kitalálta, legyen az a következő „érzelemóra”. Beszéljék meg, milyen volt ezeket az érzéseket bemutatni, milyen helyzetekben éreznek adott módon, milyen érzés volt a másik tanuló érzését bemutatni, átélte-e azt az érzést ő is vagy sem. 2. Idegenvezetés – vendégfogadás Gyakorlat ideje: 60 perc Készítsék el a tanulók lakásuk alaprajzát. Alakítsanak hármas csoportokat. A három tag közül az egyik vezesse végig otthonán a többieket – mutassa meg a szobákat, bútorokat, hol szokott játszani, tanulni, TV-t nézni, mutassa meg kuckóját. Megbeszélés: Milyen környezetre van szükségünk? Mi különbözteti meg a mi saját környezetünket másokétól (a család többi tagjától)? 26
Mik a nevezetes helyek a lakásban? Hogyan fejezi ki a tér a család szokásait, hagyományait? 3. „Ember-szoba” Mozgásos játék A gyakorlatra fordított idő:30 perc Csináljanak a tanulók magukból egy szobát vagy egy lakást. Mindenki válassza ki, hogy milyen bútordarab, dísztárgy, ajtó vagy egyéb, szobát alkotó tárgy lenne és ezt jelenítse meg (pl.: régi, kopott, kényelmes karosszék). A játék végére egy, a tanulókból álló szobát kapunk. Jó, ha a megjelenített tárgyhoz valamilyen hangot is kapcsolnak és a végső, kész szoba megjelenítésekor mindenki egyszerre adja ki ezt, az adott tárgyat jellemző hangot. 4. Madzag Manuális tevékenység, nagycsoportos munka, beszélgetés A gyakorlatra fordított idő: 2x 45 perc A tanulók számára fontos eseményeket valamilyen módon jelenítsék meg, fontos, hogy ezek felfüggeszthetőek legyenek később egy madzagra. Erre a fonálra erősítik fel a tanulók csipeszekkel azokat a kártyákat, melyekre életük egyes eseményeit rögzítették versben vagy prózában; rajzban vagy festéssel, fényképekkel stb. Az életvonal madzagon a diákok feltüntethetik jövőbeli vágyaikat, céljaikat is. A megbeszélés szempontjai: Melyek azok az események, amelyeket befolyásolhattak, és melyeket nem? Életed mely eseményeit szeretnéd újra átélni? Milyen lenne az életed, ha tökéletes lenne?
27
Mit figyeltek meg, melyek azok az események, amelyek minden tanulónál előfordultak? Melyek azok az események, amikre a legszívesebben gondolsz vissza? Önéletrajzi időszalag „MADZAG” szü-
já-
fo- is- test-
be- baj-
le-
rás
gak kola vér
teg- nok- ra- rát- föld tö- mama tya ko- te-
tés
ség ság
nya- ba- kül- köl- nagy- ku- gör- gyűjlás ság
zés
ri
mény
5. Önéletrajzi kérdőív A gyakorlatra fordítandó idő: 60 perc (foglalkozáson kívüli időben töltendő ki) Az alábbi kérdéseket időszakonként válaszolják meg a tanulók és regisztrálják a változásokat: Név:
Életkor:
− Írd le azt a 10 tulajdonságot, ami szerinted csak téged jellemez! − Szerinted mához 5 (10, 20) évre mit fogsz csinálni? − Mit szoktál csinálni, ha hazaérsz az iskolából? − Mivel töltöd a hétvégéd? − Kedvenc időtöltésed? − Kik a barátaid? Mi a közös bennetek? − Mit szeretnek benned a barátaid? Te mit szeretsz a barátaidban? − Mit szeretnek benned a rokonaid? Te mit szeretsz a rokonaidban? − Mit szeretsz legjobban és mit legkevésbé napi tevékenységeid közül?
28
− Melyek azok a tulajdonságok, amelyeket leginkább tisztelsz egy felnőttben? − Melyek azok a tulajdonságok, amelyeket egy felnőttben legkevésbé szeretsz? − Mik a kedvenc TV programjaid? − Szoktál olvasni? Ha igen, mit? − Mi szeretnél lenni, ha „nagy leszel”? − Mi a véleményed az iskoláról? − Elégedett vagy magaddal? − Megbeszélés kiindulópontja: „Ami közös bennem és a csoportban”. 6. A Te zászlód Idő: 60 perc Beszélgessenek a jelképekről. Idézzenek fel néhány jelképet (pl. zászló, címer). Ezután csoportmunkában alkossák meg az egyes tulajdonságok jelképét: szomorúság, boldogság, tavasz, család, sport, stb. Ezeket rajzolhatják, de alkothatnak élő szobrokat is a csoport egy vagy több tagja segítségével. Ezután beszéljenek az egyes nemzetek zászlóiról, hogy ezek mit jelképeznek. A csoportvezető ezután javasolja a résztvevőknek, hogy mindenki alkossa meg saját személyiség-zászlóját, benne saját jelképükkel, amely csak róluk szól. A gyakorlat végén a tanulók bemutatják zászlóikat és elmagyarázzák, hogy mit szerettek volna kifejezni vele. A zászlókat ezután kiállíthatjuk a foglalkozások termében. Készítsék el közösen az osztály zászlóját is. 7. Absztrakt játékok (Benedek, 1992) Idő: 60 perc 29
A tanulók jelenítsenek meg valamilyen absztrakt fogalmat konkrét módon. „Cipő vagyok”: a feladat itt az, hogy jelenítsenek meg egy tárgyat. Nem az a cél, hogy mozdulataikkal, körülírással jelezzék, mi az a tárgy amire gondolnak, hanem viselkedjenek úgy mintha ők maguk lennének az az elképzelt tárgy. A megjelenítés lehet formai, amikor alakilag vagy mozgásban igyekeznek a tárgyat megjeleníteni, de utalhatnak a tárgy fontos tulajdonságaira, jellemzőire hanggal is. Milyen idő vagy? A tanulóknak az időjárás valamilyen megjelenését kell megjeleníteniük. Struktúrák: Két-három tanuló összeáll, és különféle struktúrákat próbálnak ábrázolni. Pl.: hidat, erdőt vagy íróasztalt a rajta lévő tárgyakkal együtt. A játékhoz esetleg tárgyak is felhasználhatóak, de egyik sem a saját funkciója szerint. 8. Csoportos interjú Idő: 20-30 perc A csoport körben ül, valakit interjúalanynak választunk, és a többiek együttesen alakítják a riporter szerepkörét. Felváltva tesznek fel kérdéseket, melyekre az interjúalanynak válaszolnia kell. 9. Bogozd ki a csomót! Idő:15 perc Valaki kimegy a teremből, a bennmaradók megfogják egymás kezét, kört alkotnak. Ezután a kört óvatosan, egymásra vigyázva elkezdik „összebogozni”, egyes játékosok felemelik a kezüket, és az így keletkező kapun mások átbújhatnak, anélkül azonban, hogy egymás kezét elengednék. Eztán mások máshol bújnak át, és így tovább, mígnem egy nagy élő gubanc keletkezik. Ekkor szólítják a kitalálót, akinek feladata, hogy kibogozza a csomót. 30
10. Csak egy jellemző tulajdonság Idő: 60 perc Párokat alkotunk. A párok 5 percig kötetlenül beszélgetnek. Az egyetlen kikötés, hogy ez alatt az idő alatt annyit beszéljenek magukról, amennyit csak tudnak, mégpedig úgy, hogy kiválasztják azokat a lényeges információkat, melyek szerintük a többiek számára fontos. 5 perc elteltével körbe ültetjük a csoportot. A párok tagjai egyenként bemutatják társukat a többieknek, úgy, hogy a neve mellett megemlítik azt az egy tulajdonságot, amelyet a beszélgetés alapján a leglényegesebbnek éreznek. A gyakorlat végén mindenki elmondja, hogy milyen érzés volt a társával beszélgetni, és milyen az, amikor őróla beszéltek. VAGY Mesefigurák Minden tanuló jelenítse meg valamilyen manuális tevékenység révén, hogy milyen mesefigura lenne. Mutassa be magát, a többiek egészítsék ki bemutatkozását olyan mondatokkal: ...igen, te olyan vagy mint..., mert te is/mert neked is..., mint ő/neki is van. 11. Találd ki, hogy ki vagyok! Idő: 20-30 perc A tanulók és a tanár is egyenként egy kártyára felírják röviden a rájuk jellemző információkat, tulajdonságokat (ne tegyék túlságosan egyértelművé, hogy kiről van szó- hobbi, képesség, családi események, stb.). Ha mindenki végzett, öszszegyűjtjük a kártyákat, majd felolvassuk a csoport előtt. A résztvevőknek az információk alapján ki kell találni, hogy kiről van szó. 12. Sziluettek a közösségben Idő: 30 perc 31
Készítsék el az osztályuk tanulóit papírbabákból. Alaklemez segítségével minden gyerek körberajzolja a sablonfigurát. Ezután minden foglalkozáson tűzzük ki egy csoporttag sziluettjét és mondjuk meg, hogy az kié. A többiek pár szóban írják a sziluettre, hogy a sziluett tulajdonosának szerintük mik a legjobb tulajdonságai, illetve ők mit szeretnek benne a legjobban. 13. Beszélgetünk Idő: 1-1 óra A gyakorlat hasznos a figyelem fenntartására, egymás véleményének megismerésére, a bizalom, az őszinteség légkörének kialakítására, az empátia, tolerancia képességek gyakorlására. Kártyalapokat alkotunk, melyekre befejezetlen mondatot, vagy kérdést írunk. Mindenki húz egy lapot, és befejezi a mondatot, vagy válaszol a kérdésre. Ha a csoporttagok közül valaki úgy érzi, hogy nem tudja, vagy nem akarja befejezni, vagy megválaszolni a lapot, akkor olvassa fel a többiek számára. Egy kártyalapra többen is adhatnak befejezést. Ha a beszélgetés egy kártyalap alapján is jól sikerül, akkor ne erőltessük a többi „megoldását”. (Bánjunk óvatosan, mértékletesen a családot érintő és az önértékelési kérdésekkel) Befejezetlen mondatok: − Nagyon szeretek... − Boldogtalan vagyok, amikor... − Jól érzem magam, amikor... − Az osztálytársaim azt hiszik, hogy én... − Az iskola... − Bárcsak a felnőttek... − Ha tehetném... 32
− Ha idősebb volnék... − A kedvenc helyem... − Nem szeretem azokat az embereket, akik... − Azokat szeretem, akik... − Akkor érzem magam a legjobban, amikor... − Azokban az emberekben bízom, akik... − Boldog vagyok, hogy... − Remélem egy napon... − Bárcsak a szüleim tudnák, hogy... − Az öt melléknév, ami legjobban illik rám: − Az a három valami, ami leginkább szeretnék lenni: − Ha hibázom... − Bárcsak... − Nem értem, miért... − Azt hallom,... − Más gyerekek... − Aggaszt, hogy... − Kíváncsi vagyok... − Szükségem van... − Szeretem, ha csodálnak, amiért... − Még soha senkinek nem mondtam el, hogy... − Szeretném, ha a barátaim... − Szeretem az olyan történetet, ami... − Mindig felbosszant, ha... − Azt szeretem a legjobban, ha az emberek... − Szeretném, ha a szüleim... − ...szeretnék lenni − Nem szeretek... 33
− Régen szoktam... − Tudok... − Akarok... − Megijedek, ha... − Akkor éreztem magam bátornak, amikor... − Amiben igazán ügyes vagyok... − Gyakran eszembe jut, hogy... − Mindennél jobban szeretnék... − Ha felnőtt lennék... − Ha kisgyerek volnék... − Fogadok... − Nem szeretem az olyan embereket, akik... − Mindig megteszem, ha édesanyám azt kéri, hogy... − Amikor..., mindig úgy teszek, mintha... pedig igazán... − Tudok... − Ha valamit akarok, úgy érem el, hogy... − Megmutattam valakinek, hogy kell... − Segítségre van szükségem... − El tudtam dönteni, hogy... − Teljesen egyedül meg tudom csinálni... − Az emberke nem tudnak... − Szeretném, ha tudnék... − Sikerült... − Ha akarok, tudok... − Ha én lennék a tanár, én... 14. Kérdezz-felelek
34
Az alábbi kérdéseket a foglalkozás előtt írja fel kisebb lapokra. Minden tanuló húzzon egyet és válasszon ki valakit, akinek szeretné feltenni a kérdést. Kérdések: − Mitől rémült már meg életében? − Volt-e, hogy élvezte, amikor dühös volt? − Fél a szülei haragjától? − Érzi, hogy túl sokat ugráltatják – otthon, a barátai, az iskolában? − A szülei közül az egyiket jobban szereti-e? − Tudod, hogy mit akarsz csinálni? − Tudod, hogy mi akarsz lenni? − Szerinted nehéz az iskola? − Gondolod, hogy könnyebb is lehetne az életed? − Szeretnéd megváltoztatni a nevedet? − Szeretnél máshogy kinézni? − Úgy gondolod-e, hogy az emberek nem szeretnének téged, ha tudnák kicsoda is vagy te voltaképpen? − Úgy gondolod-e, hogy az emberek akkor szeretnének, ha tudnák kicsoda vagy te voltaképpen? − Szeretnél-e idősebb / fiatalabb lenni? − Szeretnél-e máshol lakni? − Ha te lennél a világ ura, és mindent megkapnál, amit csak kívánsz, milyen uralkodó lennél? − Ha a legjobb barátaid el akarnák mondani, hogy milyen jó és milyen rossz tulajdonságaid vannak, szívesen hallgatnád véleményüket? − Ha a papád zöldre festené a haját, szívesen elkísérnéd a boltba vásárolni? − Ha egy időgéped lenne, hova utaznál az időben és mit csinálnál? 35
− Szerinted mi az, amivel a szüleid példát akarnak mutatni neked? − Te milyen tanácsot adnál a felnőtteknek, mivel töltsék az idejüket? − Ki az, akit a legkevésbé szeretsz? Mi a legjobb tulajdonsága ennek a valakinek? − Szerinted mivel lehet leginkább feldühíteni a felnőtteket? − Szeretnéd, ha volna egy ikertestvéred, aki pont olyan volna mint te? − Te hogyan fogod nevelni a gyerekeidet? − Ha a tanárod javítani akar az oktatáson, és megkér téged, hogy adj tanácsot, mit mondanál, min változtasson? − Szerinted miért kell/ lehet megbüntetni a gyerekeket? − Ha távoli városba költöznétek, mennyi időbe telni, míg új barátokra találnál? − Van olyan ember, akiben annyira megbízol, hogy nem bánnád, hogy ismeri minden gondolatodat? − Ha dühös vagy, mit csinálsz – kiadod vagy magadban tartod? − Mely tantárgyakról gondolod azt, hogy később nem lesz szükség rá? − Szeretnél felnőtt lenni? Ha igen miért, ha nem miért nem? − Ha bármit változtatnál a külsődön, mi lenne az? − Ha valamilyen varázserőre tennél szert, mire használnád? − Ha módodban állna, hogy egy reggel mindenki azonos színű bőrrel ébredjen fel, megtennéd ezt? − Szerinted a barátaid mit szeretnek a legjobban benned? − Mit gondolsz, hány embert lehet szeretni egyszerre? − Hány éves koruktól kellene megengedni a gyerekeknek, hogy úgy viselkedjenek az iskolában, ahogy kedvük tartja? − Barátkoznál valakivel, aki rémesen ronda? − Mit gondolsz, mitől olyan népszerű néhány gyerek az iskolában? Te miben vagy jobb náluk? 36
− Ha kapnál 10000 Ft-t, hogy segíthess másokon, mire költenéd? − Ha tanár lennél, és az órán nem figyelnének rád a gyerekek, mit csinálnál? − Egyetértesz azzal, hogy a gyerekek nem nézhetnek meg bizonyos filmeket? Melyek ezek a filmek? − Ha te állapítanád meg, hogy mennyi legyen a zsebpénzed, mennyit adnál magadnak? 15. Kivel mit és hol? Idő: Alkalmanként 1-1 óra Mindenki választ egy személyt a legközelebbi hozzátartozói közül. Akik ugyanazt választják, egy csoportba rendeződnek. Megegyeznek egy olyan közös tevékenységben, amit mindannyian szoktak ezzel a személlyel csinálni, illetve egy megfelelő helyszínben. Pl.: A papával szerelünk a garázsban. A húgommal tollasozunk a házunk előtt. Ezt a közösen kialakított jelenetet eljátssza a csoport, a többi csoport pedig megpróbálja kitalálni, kikről szól a jelenet, hol játszódik, és mit csinálnak a szereplők. Kiegészítő gyakorlat: gyurmából jelenítsék meg a közeli és távolabbi emberi kapcsolataikat. Adjanak címet a képüknek, pl „Én és a barátaim”, „Én és a családom”. Mutassák meg az elkészült „műveiket” egymásnak. 16. Csoporttag kerestetik Idő: 30 perc ”Ez az én névjegykártyám!”: mindenki öt szót ír, hogy általa miért is lesz több ez a közösség. A csoportvezető felolvassa ezeket a névtelen, ám önmagukért beszélő névjegyeket, s a csoport tagjai igyekeznek kitalálni, hogy melyiket ki írta. Tapssal köszönthetik a jó megfejtést. 37
VAGY Valamelyik, a csoport által kiválasztott mesehős (pl.: Robin Hood) verbuválja a csapatát. Milyen embereket keres? Kit miért választhatna ki a csoportból? II. Az ellenünk ható erők – stresszkezelés Javasolt időelosztás, összes óraszám: 12 óra Az altéma célja A téma feldolgozása során lehetőséget adunk tanulóinknak az őket ért stresszhatások tudatosítására és a leküzdés technikáinak elsajátítására. Konkrét elérendő viselkedések A tanulással járó fáradtság, stressz prevenciós eljárásainak gyakoroltatása (tanulási és mozgásos tevékenységek váltakozása, tevékenységek ritmikus váltakozása, egyes képességek fejlődését könnyítő mozgásgyakorlatok elsajátítása) Olyan
viselkedésmódok
elsajátítása,
melyek
segítenek
a
hétköznapi
stresszhatások kellemetlen következményeinek megelőzésére (szituációs játékok segítségével felkészülés a stresszt okozó helyzet megoldására, relaxációs technikák segítségével a lelki egyensúly visszaállítása, kényes kérdések megbeszélésével az egyéni szorongás oldása) Az altéma tartalmai ›
A hátköznapokban stresszt, szorongást okozó jelenségek feltárása, tudatosítása, leküzdése feltáró kutatással, beszélgetéssel, szituációs játékkal, indulat levezetéssel
›
Relaxációs technikák
›
Fáradtságot okozó helyzetek oldása mozgással
Módszertani elvek, tanácsok
38
A rövidebb gyakorlatokat (relaxáció, mozgás) általában a többi gyakorlathoz kapcsoltan végezzük minden egyes foglalkozáson. A beszélgetés órákra, szerepjátékokra viszont egész foglalkozásokat szánjunk a bevezetőben ajánlott struktúra alapján. A gyakorlatok leírásai Szituációs játékok bábbal vagy anélkül Idő: témánként 45-60 perc Az alábbi témákat bábok, vagy szituáció ismertetés segítségével játsszuk le a tanulóknak, vagy ők mutassák be társaiknak. A vezető mindig pontosan határozza meg, hogy mi a szituáció, mit kell lejátszani, kik játszanak, mi jellemzi a szereplőket, hol játszódik a szituáció, mikor játszódik a szituáció. Ügyeljen arra, hogy a játéknak legyen szerkezete (kezdet, történés, befejezés). A játékot minden esetben megbeszélés kövesse. A megbeszélést erősíti, ha a megfigyelő tanulók eljátsszák saját alternatívájukat az egyes viselkedésekre. Ezért a tanulóknak javasoljuk: ne meséld, mutasd meg, játszd el! A szituációjátékok után ne felejtsük el a tanulókat kivenni eljátszott szerepeikből (nevezzük őket nevükön és mondjuk: „te nem vagy...” (a szituáció szereplője).) Szituáció ajánlatok: Rosszalkodások – életképek az iskolából a rosszalkodásra Megbeszélés: Mit jelent rosszalkodni? Hogyan tesz az, aki rosszalkodik? Miért? Játsszunk együtt! – hogyan mérgesedik el egy jóízű játék valamelyik játékos lehetetlen viselkedése miatt? Megbeszélés: 39
Hogyan viselkedik a győztes csapat? (Említsünk több variációt) Hogyan viselkedik a vesztes csapat? (nyilvánosság előtt, maguk között, egyedül, piszkálódásokra reagálva, stb.) Mit tennél, ha a barátod azt akarja: ›
hogy tanítás után ne menj haza, hanem menj el vele
›
hogy lopd el egy másik gyerek játékát
›
add oda a pénzt, amit apukádtól kaptál
›
ha egy számodra idegen ember számodra ismeretlen helyre hív
Megbeszélés: Mennyire reálisak, hatékonyak a játék során mutatott megoldások? Ki tenne másképp? Hogyan? 1. Fogócska A fogócskát mindenki ismeri, van egy fogó, társai menekülnek előle. A fogó üldözőbe vesz valakit. Ha utoléri, és megérinti, akkor szerepet cserélnek. A játék nagyon jó feszültség levezető gyakorlat, stressz oldó. Javasolható, hogy tágas, szabad területen kerüljön sor a játékra. Páros fogó: mind a fogók, mind a menekülők is párosával futnak. Mindenki kézen fogva szalad, nem szabad egymás kezét elengedni. Hány óra van farkas bácsi? A fogót farkas bácsinak hívják. A többiek megközelítik, szemtelenkednek vele és megkérdezik: Hány óra van, farkas bácsi? A farkas unottan válaszol: egy óra van, kettő stb. Egyszer csak hirtelen azt mondja: „Ebédidő!”. Erre társai szétrebbennek, és a farkas üldözőbe vesz valakit. Ha elkapja, belőle lesz a következő farkas. A sas és a madarak: A játékosok körben állnak, középen a sas. A sas hirtelen elkiáltja valakinek a nevét, és azon nyomban üldözőbe veszi. A megszólított 40
játékos nekiiramodik és szalad körbe a körön kívül. A sas csak ott szaladhat ki, ahol a játékos állt. Ha a sas elkapta a madarat, akkor szerepet cserélnek. Ha viszont a madár sértetlenül visszatért a helyére, akkor a következő körre is marad az eredeti sas. A csoport is kialakíthat saját szabályrendszerű és történeti kerettel rendelkező fogócskát. 2. Futárposta Körben ülnek a gyerekek. Valaki kitalál egy rövid mondatot, vagy idéz egy mondást, verset és a mellette ülő fülébe súgja. A második játékos továbbadja második szomszédjának és így tovább. A körben utolsó kimondja amit hallott. 3. Körök a padlón Idő: páronként + játékvezető: 15 perc Előkészületi igény: Szükség van egy kétszer két méteres területre, amelyre különböző színű köröket rajzolunk (ha a padló lemosható, akkor oda, ha nem, akkor egy vászonra kell a terepet elkészítenünk, amelyet azután a padlóra terítünk. Minden színből legalább négy kört rajzoljunk fel elszórtan, oly módon, hogy a körökbe egy kéz vagy egy láb beleférjen. Két játékos küzdhet egymással, s van egy játékvezető, aki háttal áll nekik. A játékvezető azt mondja pl.: bal láb piros. Ekkor mindkét játékos bal lábát egy piros körbe rakja. Utána tovább: pl.: bal kéz zöld, ez esetben a bal kezeket egy-egy zöld körbe kell helyezni. És így tovább. Az a szabály, hogy csak azt a végtagot szabad megmozdítani, melyet a játékvezető említ, a többinek fixen kell maradnia. A valaki kibillen az egyensúlyából, az veszített. Lényeges, hogy a játékvezető ne késlekedjen utasításaival, mert egy idő után már nagyon nehéz lehet kitekert pózokban tartani, és megtartani a testet. 4. Konfliktusok 41
Beszélgetünk Milyen konfliktus szokott lenni otthon a családban a gyerekek és a szüleik között, mikor és miért veszekszenek otthon a szülők a gyerekekkel, a testvérek egymással? Játszanak el a gyerekek több konfliktust, több szereposztásban. (Pöttyös labda vagy Madár játék segítségével.) Miért szoktak otthon veszekedni veled? Ki szokott veszekedni veled? (A feladat során jelentkező feszültséget valamilyen módon, játékkal, beszélgetéssel a helyzet feloldódásáról, tegyük lehetővé.) A szülőket játszó gyerekek adják át a többieknek, mit éreztek, gondoltak, amikor a szülői szerepben voltak. Közösen értékeljék ezt a gyerekek. (A feszültség levezetésére pl. kiáltsanak együtt egy nagyot.) Beszélgetünk és szerepjáték Hogyan fékezhetjük dühünket a szüleinkkel szemben? Relaxációs módszerek: nagy levegőt veszünk, türelemre kényszerítjük magunkat, mielőtt megszólalunk, cselekszünk. A megoldás kétféle kimenetére irányítsuk a gyerekek figyelmét: a viselkedésük megváltoztatása, illetve az indulataik visszafojtása jelentheti a megoldást. 5. Halandzsa Párokba álljanak a tanulók. A párok halandzsa nyelven beszélgetnek egymással, vigyázva arra, hogy nehogy legyen tényleges értelme legyen mondandójuknak, vagyis ők maguk találnak ki alkalmilag szavakat, mondatokat. Úgy tesznek, mintha értelmesen beszélnének. S csakugyan, hanglejtéssel, gesztusokkal, hanghordozással igyekeznek kísérni „mondanivalójukat”. A halandzsát megbeszélés követi.
42
Beszélgetés számokkal: a párok kizárólag számokat mondanak egymásnak, s a számokat igyekeznek valamifajta értelemmel felruházni. Beszélgetés zenei hangokkal: amennyiben hozzáférhető valamilyen hangszer pl.: zongora, akkor a gyakorlat ugyanaz mint az előzőekben, csak itt zenei hangokkal próbálják kifejezni magukat a tanulók. 6. Területfoglalás Elég sok mozgással és „zűrzavarral” járó gyakorlat, sok feszültség a felszínre kerülhet általa. A játék megkezdése előtt fel kell szólítani a játékosokat, hogy vigyázzanak egymás testi épségére a hurcolkodásnál, valamint a bútorokra is. Alapszabály, hogyha valaki belekezdett egy akcióba, azt nem szabad akadályozni addig, amíg azt be nem fejezte. Eszközigény: sok bútor, pl.: asztalok, székek, szőnyegek, képek. Két csapat játssza. Az egyik csapat elhelyezkedik a terem egyik sarkában, vele átellenben a másik csapat. Jeladásra mindkét csapat tagjai elkezdik a maguk térfelére hordani a terem összes mozgatható tárgyát. Igyekeznek a megadott idő alatt (2 perc) mindent a maguk oldalára felhalmozni. Egymástól rabolni is lehet, ha az ellencsapat tagja már letette a tárgyat, azonnal vissza is lehet vinni. „Állj!” felszólítás után mindkét csapat számba veszi tárgyait és igyekszik velük berendezni a térfelét. Az egyes tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy ne érintkezzenek egymással. Aki nagyobb területet tud berendezni a tárgyaival, az nyert. Vitás esetekben a darabszám dönt. 7. Mitől fáradok el? Milyen körülmények játszanak szerepet a gyerekek fáradtságának kialakulásában Beszélgetés ›
Mikor szoktál este lefeküdni? 43
›
Mikor kelsz fel reggel?
›
Könnyen vagy nehezen kelsz fel?
›
Pihenten vagy fáradtan ébredsz?
›
Hogy érzed magad, amikor az iskolába érsz?
›
Hányadik órára szoktál elfáradni?
›
Mikor érzed magad fáradtnak az iskolában?
›
Mitől szoktál elfáradni az iskolában?
›
Miből veszed észre, hogy nagyon fáradt vagy?
›
Délután hány óra felé érzed magad fáradtnak?
›
Mit gondolsz, sok, kevés vagy éppen megfelelő mennyiségű a délutáni elfoglaltságod?
›
Mikorra szoktál elfáradni délután?
›
Miből veszed észre?
›
Mit gondolsz, mi lehet a fáradtságod oka?
›
Mit teszel, amikor úgy érzed, hogy nagyon fáradt vagy?
›
Mitől szokott elmúlni a fáradtságod?
›
Szempontok a megbeszéléshez:
›
A gyerek napi fáradtságának alakulása
›
Az iskolai fáradást kiváltó okok a gyerekek véleménye szerint
›
A délutáni elfoglaltságok során kialakuló fáradás
›
A fáradás jelei a gyerekek önmegfigyelései alapján
›
A fáradás leküzdésére irányuló technikák
(átvéve: Kósáné Ormai Vera, 1998) A fáradás jeleit jelenítsék meg a gyerekek, majd az azok leküzdésére tett szokásos és kevésbé szokásos technikákat 8. Mit jelent a stressz a gyerekeknek?
44
Hogyan élik meg a gyerekek a különböző iskolai és családi történéseket a stressz keltő hatásuk szempontjából? Kérdőív, megbeszélés (átvéve: Kósáné Ormai Vera, 1998) Szempontok az értékeléshez: A helyzetek rangsora az összpontszám alapján A helyzetek tartalmi csoportosítása: Tanulás, feladatvégzés: 1,13 Késés, viselkedés: 4,23 Értékelés, osztályozás: 5,1o,12,14,16,2o Társas kapcsolat: 2,17,21 Szerepelés: 3,7 Tanári bánásmód: 12,18 Oltás: 9 Család: 6,8,15,19,22,24 Az egyes helyzetek átlagpontszáma Egy-egy helyzet maximális pontszámhoz viszonyított százalékos aránya A kiemelkedően magas pontszámú szituációk további elemzése, osztályszintű vagy kiscsoportos történő megbeszélése Az igen magas pontszámmal rendelkező gyerekek egyéni helyzetének, a magas pontszámok (vagyis a fokozott félelmek, stressz hatás) okainak elemzése Mi jó az iskolában? Mi változzon meg?
45
A tanulók írásban, szóban vagy manuális tevékenység révén adjanak választ a fenti két kérdésre. Beszéljék meg, min lehet változtatni, min nem lehet változtatni miért és hogyan. Amennyiben a változtatás lehetséges, valamilyen módon pl.: plakáttal hívják fel az iskola tanulóinak és dolgozóinak figyelmét erre. 9. Csak rám figyelj! (az ellenünk ható erők) Idő: 5-10 perc A csoport két tagja beszélget egymással, úgy, hogy a többiek is hallják. A hallgatóságnak az a törekvése, hogy a beszélők figyelmét elterelje, illetve magára vonja. Van tehát két tanuló, akik egymással szeretnék tartani a kontaktust, a csoport többi tagja pedig mindenáron meg akarja akadályozni ezt, a játék tehát a pár és a csoport küzdelme a kommunikáció irányáért. A játék addig tart, míg a beszélgetők egyike el nem neveti magát, vagy más módon jelét nem adja, hogy nem társára, hanem a kívülállók egyikére reagált. Ekkor győzött a csoport. Ellenkező esetben a pár győz, s a csoport többi tagjai el kell ismerjék megadott idő után, hogy nem tudták magukra vonni a pár figyelmét. A játék megkezdése előtt, a csoport mindenképpen alakítsa ki a „zavarásra” vonatkozó szabályokat és a játék időtartamát. 10. Ki bírja cérnával? Hosszú cérnaszálakat szakítunk le, melyeknek mindkét végére hurkot kötünk oly módon, hogy a játékosok mutatóujjukat a hurokba tudják dugni. Két játékos ül egymással szemben, ujjuk a hurokba akasztva, s mindkettőnek az a célja, hogy a másik kezét elhúzza cérnástul. Akinek sikerül ujját legalább az asztal széléig húznia, anélkül, hogy a cérna elszakadt volna, az győzött, társa pedig veszített. Ha a cérna elszakadt, akkor mindketten veszítettek. III. Segítőim az úton Javasolt időelosztás, összes óraszám: 4 óra 46
Az altéma jelentősége Céljai szerint ez a fejezet szervesen kapcsolódik a társas viszonyokat feldolgozó altémához (önismeret, társismeret), elmélyítve azt a bizalomépítés, kapcsolatlétesítés, az alkalmas személy megtalálása problémáink megosztásához, megoldásához kérdéskörök körbejárásával. Várható eredmények A tanulók képesek bajban a megfelelő személy segítségét kérni Tudatosítják a bizalom jelentőségét a segítségnyújtásban és a társkapcsolatokban Tartalom A bizalom − Kik méltók a bizalomra − Mit tehetek, mint segítő − Hogyan és kitől kérhetek segítséget − Módszertani elvek, tanácsok A gyakorlatok azt a célt szolgálják, hogy a tanulók a társkapcsolatban átérezzék egymás iránti felelősségüket, azt, hogy a rájuk bízott titkokat ki kell érdemelni, a barátság, társkapcsolat nem jelenti a megbízhatóságot is. Ugyanakkor érzékeltetni kell, hogy a diszkréció nem jelenthet cinkosságot, hogy a segítőnek éreznie, tudnia kell saját kompetenciáinak határait, és segítenie kell az igazi segítség megtalálásában. A gyakorlatok leírásai 1. Bizalom-séta Idő: 60 perc
47
A csoport tagjai laza körben állnak vagy ülnek. Párok alakulnak, a pár egyik tagja lesz a vezető, a másik a vezetett. A vezetőnek az a dolga, hogy behunyt szemű társát a többiek között hullámvonalban végigvezesse. A vezetőre van bízva, hogy szavakkal irányít, vagy megfogja, kezével, tettével kalauzolja társát. Adjunk lehetőséget a szerepcserére. 2. Kapcsolatteremtés Idő: 120 perc Járkáljanak a teremben. Majd menjenek oda valakihez és rázzanak vele kezet a hagyományos módon. Mondják: „Szia. Hogy vagy?” Váljanak el és tudatosítsák az érzést, amit ez a mozdulatsor kivált. Ismételjék meg az egész jelenetet. Ugyanahhoz a személyhez menjenek, ugyanazt tegyék, mondják. Eközben arra koncentrálnak, hogy mit jelent számukra kontaktust teremteni a másik emberrel, milyen érzés együtt lenni valakivel. Beszéljék meg a két jelenet közti különbséget. Üljünk / álljunk körbe arccal a mellettünk lévő háta felé (mindenki egy irányba nézzen). Érintsük meg két kezünkkel az előttünk lévő nyakát és kezdjük lassan masszírozni. Ezután térjünk át válla masszírozására, majd a hátra. Az egész művelet három percig tart. Ezután a csoport megfordul az ellenkező irányba és most azt masszírozzuk, aki az előbb masszírozott.” 3. Autómosás A gyakorlat erősíti a tanulók önértékelését. Egy foglalkozáson egyszerre csak egy-két tanulót részesítsünk „autómosásban”. Egymáshoz közel álló két sorba sorakoztatjuk a csoportot. Az egyik tanuló végig megy a két sor között. Mindenki megérinti (hátba veregetés, simogatás, kézszorítás, stb.) és dicsérő, szeretetteljes, bátorító szavakat mond neki. 4. Lakatlan sziget 48
Manuális tevékenység A gyerekek képzeljék el, hogy egy lakatlan szigetre kerülnek. Rajzolják le, hogy milyen lehet ez a sziget. Beszélgetünk Megnézik egymás rajzait. Mi hiányzik legjobban a rajzokról (emberek)? Miért jó ha emberek vesznek bennünket körül? A lakatlan szigetükre, ki vagy kik lenne az a személy, akit legszívesebben magukkal vinnének. Közös játék annak örömére, hogy nem vagyunk egyedül. 5. Mi így együtt. Készítsék el az osztályuk tanulóit papírbabákból. Alaklemez segítségével minden gyerek körberajzolja a sablonfigurát, ezután mindenki kiegészíti és kiszínezi úgy, hogy hasonlítson önmagára (pl. szőke, hosszú hajú, barna szemű stb.). Ezután a kis figurákat tegyék ki a tanterem falaira, a babák keze érjen össze, ezzel jelezzük az osztálytársak összetartozását. A babák sorba rendezésénél figyelembe vehetjük, hogy melyik gyerek ki mellett szeretne állni. Ha van új gyerek vagy peremre szorult tanuló az osztályban, akkor megfelelő alkalom nyílik arra, hogy mondják el, kit ismernek már az osztályból, ki mellé szeretné tenni a babáját. A gyerekek a valóságban is fogják meg egymás kezét és így kézfogással énekeljenek közösen egy már általuk ismert dalt. 6. Mi milyen színű? Beszélgetünk
49
Személyek megjelenítése színekkel. Milyen színnel fejeznéd ki azt a személyt, akit szeretsz, akinek örülsz ha látod? És milyen színnel fejeznéd ki azt a személyt, akiben nem bízol meg, esetleg nem szereted? 7. Érzelmek kifejezése arcjátékkal Szerepjáték Helyzetjátékok kis csoportokban. Érzelmek kifejezése arcjátékkal. A tanító különböző érzelmeket jelentő szavakat írjon egy lapra, a gyerekek ezekből húznak (ugyanaz a szó több lapon is szerepelhet). Minden gyerek arcjátékával fejezze ki a papírján szereplő érzelmet. Egy társának ki kell találnia ezt az érzelmet, és miután megnevezte azt, megfelelő módon kell rá reagálnia (pl. együtt örül, vagy vigasztalja stb.). Javaslatunk az érzelmekre: dühös, örül, éhes, álmos, fáradt, jól lakott, szomorú, ijedt, friss, beteg, fél, kíváncsi, gyáva, szégyenlős, kedves stb. Lehetőleg jelenjenek meg adott érzés különböző erősségi fokozatát leíró szavak (pl.: levert – szomorú – bánatos – búbánatos vagy mosolyog – nevet- kacag - hahotázik) 8. Hogyan látsz a kezeddel? Hunyják be a résztvevők a és kezükkel, tapintás útján próbáljanak informálódni: Társfelismerés: Az adott gyerek behunyja a szemét, majd megmondja, hogy párját mi alapján akarja felismerni. pl.: kézszorítás, haj tapintása, orra, válla alapján. Ezután a csoportból három játékos elé áll, és sorban a megnevezett testrészt mutatják a „vaknak”, melyet az megtapint. Tapintás útján kell felismernie, hogy a három közül ki volt a párja, illetve az a személy, akit megnevezett, hogy fel fog ismerni. Kinek a kezét fogom? A csoport körbeáll, mindenki behunyja a szemét. Ezután elindulnak befelé, mindenki igyekszik megfogni egy kezet jobb és bal ke50
zével egyaránt. Szemüket csukva tartják, s noha a kezek összegabalyodtak, sorban mindenki elmondja, hogy kinek a kezét fogja. Amikor mindenki elmondta, akkor ki lehet nyitni a szemet. 9. Alakítsanak osztályszövetséget! Alkossanak szabályokat, egyezményeket, olyanokat, melyeket az osztály tagjai elfogadnak. Az egyezményt írják le egy nagy lapra, és tegyék ki a tanteremben. Igyekezzenek a közösen hozott szabályok szerint élni. 10. Újságon az osztály Két vagy három csapatra osztjuk az osztályt. Minden csapat kap egy újságlapot, melyet kiterítenek a padlóra és ráállnak. Ha az egész csapat ráállt, oly módon, hogy senkinek sem lóg le a sarka a padlóra, akkor leszállnak, és az újságot félbe hajtják. Most is ugyanaz a feladat. És így tovább. Győz az a csapat, aki kisebb területen tud lelógás nélkül megállni. IV. A bennünk rejlő erők – képességfeltáró gyakorlatok Az altéma összes óraszáma: 9 óra Az altéma jelentősége A program alapfilozófiájának fontos része, hogy a gyerek felismerje saját hatóképességét. A magáról kialakított reális énképének szerves részévé kell váljon, hogy saját életét befolyásolni tudja, az átélt helyzetekben mindig érezze, hogy a kontroll az ő kezében van. Tartalom A környezet alkalmazkodást, mások feltétlen tiszteletét igénylő elvárásai, a viselkedés fejlődését kritikusan megítélő mechanizmusai a negatív önértékelést, önbecsülést erősítik. Ennek következtében sok tanuló hiszi magát tehetségtelennek, ügyetlennek. Az iskola, a pedagógus, a pozitív fejlesztő környezet so51
kat segíthet a „te képes vagy rá” attitűd megjelenítésére és ezáltal az önbizalom erősítésére. Az önértékelést növelő gyakorlatokon túl alkalmazhatunk olyan képességfejlesztő gyakorlatokat, melyek segítik a tanulók felzárkózását, vagy egyes speciális képességeik differenciált fejlesztését. Módszertani elvek, tanácsok A belső kontroll, a pozitív énkép, az önbecsülés kialakulásában segíthet, ha a tanulók önmaguk számára az év során folyamatosan gyarapodó képességeikről listát vezetnek, illetve számon tartják, hogy mi mindenben tudtak pozitív értelemben változtatni. Az egyes foglalkozások leírásai 1. „Amit már tudok” lista Idő: Alkalmanként 1-1 óra A tanuló gyerek önmaga számára az év során folyamatosan gyarapodó képességeiről listát vezet, illetve számon tartja, hogy mi mindenben tudott pozitív értelemben változtatni. Az első néhány alkalommal az órán gyarapítsuk a listát. Később elvárhatjuk, hogy a gyerekek önállóan, otthon bővítsék a listájukat, az órán a regisztrált változásoknak örülhet mindenki. Idővel a tanító saját belátása szerinti gyakorisággal foglalkozhat a kérdéssel az osztály légköréhez, hangulatához, illetve kéréséhez igazodva. A tanulók vegyék számba létező képességeiket. Kérjék meg a környezetükben élő embereket (szüleiket, rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket), hogy vegyék számba, miben találják őket tehetségesnek. Ügyeljenek arra, hogy a listázás során a tanulók ne „bíráló értékeléseket (pl. jól rajzolsz, vicces vagy)”, hanem „méltányolásokat” kapjanak: megrázott engem a rajzod, mert; nagyon tetszett az a versed, ahol...; tetszik nekem benned, hogy mindig fel tudod oldani egy 52
tréfával a hangulatot. A különbség a kétféle értékelésben az, hogy az egyik a bírálandó személyből vagy teljesítményéből indul ki (tanuló), a méltányolás viszont az értékelő érzéseiről szól (tanár). Javasoljuk, hogy a gyerekek találjanak erre egy jelet. A szabálytanulás megértését támogatja, ha saját tapasztalatuk van arról, hogy a törvényeket, szabályokat közösségek hozzák létre. Ugyanakkor ezzel is megélhetik hatóképességüket A jel táblára helyezése azt jelenti, hogy aznap mindenki beszámolhat arról, mit jegyezhetett a listára. Feltehetően a gyerekek kezdetben megfelelő képek ragasztásával, később írásban egészítik ki a listát. A feljegyzés módját és tartalmát lehetőleg ne korlátozzuk. A legfontosabb, hogy a már meglévő képességek örömmel töltsék el a gyerekeket. Ki-ki saját maga fejlődéséért kapjon elismerést. 2. Mi lennék? Idő: 30 perc A gyakorlat abban segíti a diákokat, hogy tisztában lássák: kicsodák ők, mire képesek, mit akarnak csinálni. Háromfős csoportokat alakítunk a tanulókból. A csoportokban a tanulók elmondják és az adott tárgyra jellemző gesztusokkal kísérik két másik társuknak, hogyha állattá, virággá, autóvá, étellé, hangszerré, épületté változnának, akkor milyenek lennének (konkrétan megnevezik az adott kategória típusát) – megindokolják, hogy miért esett arra a típusra a választásuk (pl. ha épület volnék, kis kunyhó volnék, mert néha magányosnak érzem magam). VAGY Valamilyen manuális tevékenység segítségével jelenítsék meg magukat a tanulók „kívül-belül”. (külső, belső tulajdonságok mentén) 3. Mi változott? 53
Idő:30 perc A csoport körbe ül. A tanító kezd el mesélni: Régebben én ..., de ma már ... Tudtok olyan tulajdonságotokról, ami régebben jellemzett benneteket, de ma már megváltozott? Konkrét tulajdonságokat mondjanak (nem azt, hogy boldog volt, hanem boldog volt, mert… de ma már nem, mert) 4. Személyiségföldrajz Idő: 60 perc A gyakorlat jó lehetőséget nyújt az önelemzésre. A gyakorlat során a tanulók feltérképezik testüket és ezzel kapcsolatosan képességeiket, adottságaikat. Nem szükséges a gyakorlatot egyszerre elvégezni, elegendő, ha a vezető elosztja és foglalkozásonként 2 – 3 kérdéssel foglalkoznak ebből a feladatból. Miután ezek a kérdések nagyon személyesek, itt még fokozottabban érvényes lehet a tanulóknak az az igénye, hogy a következtetések, a kérdések megválaszolása titkos maradjon. A bevezető foglalkozást a világ, az ország földrajzának alapvető kérdéseivel kezdjük. Ennek kapcsán beszélgetünk a meghatározó fogalmakról (ld. kérdéseknél dőlt betűvel szedett fogalmak), majd bevezetjük a metaforikus megközelítést: „Most pedig próbáljuk meg saját testünket ebben a földrajzi értelemben felmérni. Például, amikor a testemen található nemzetközi feszültségövezetekre gondolok a nyaki és váll izomzata jut eszembe. Különösen éjszakánként érzek nagy feszültségeket itt. Vajon ez az érzés az én kis saját Közel-Keletem?” Kérdések a testre vonatkozóan: − Hol húzódnak tested határvonalai? − Hol a legnagyobb a népsűrűség?
54
− Hol vannak új városok? Sziklák? Barlangok? Őserdők? Sivatagok? Folyók? Hegyláncok? − Hol vannak feltérképezetlen területek? Ha valaki itt felfedező útra indulna, mit találna? Írj képzeletbeli naplót egy ilyen expedícióról! − Hol vannak határsávok? − Melyek tested fő termékei? (metaforikus és fizikai értelemben) − Melyek tested fő természeti kincsei? − Melyek tested fő nyersanyagai? − Melyek tested energia központjai? Erőművei? − Melyek tested üdülőhelyei, parkjai? Mit mutatnál meg szívesen a turistáknak? Szerinted mi tetszene nekik legkevésbé? Mi leginkább? − Hol viselik rajtad a háborúkat, hol vannak a legélesebb konfliktusok? − Hol vannak a feszültségövezetek? − Hogyan térhet be valaki a belsődbe? Kit engedsz be, és kinek tiltod meg, hogy elhagyja felségterületeidet? − Szükség van-e útlevélre hozzád? Milyen követelményeknek kell megfelelni az útlevélhez? − Vannak másokkal közös határaid? 5. Képességfejlesztő játékok Észlelésérzékenyítés A tanulók behunyt / bekötött szemmel járnak a teremben, nyújtott karral, vigyáznak, hogy ne ütközzenek. A csoportvezető mindenkinek egy tárgyat ad a kezébe járás közben. Ismerjék fel tapintás alapján, aki nem ismeri fel, továbbhalad, új tárgyat kap. A tanulók ülő helyzetben, behunyt szemmel ülnek. A csoportvezető mindenkinek ugyanazt a tárgyat sorra a kezébe adja. A tanulók tapintsák meg, ismerjék fel, de ne nevezzék meg. A felismerés után visszaadják a vezetőnek. A 55
megbeszélés során mindenki azokat a tulajdonságokat mondja el, amelyeket a tárgyban tapasztalt. Mindenki egyenként sétál végig a termen behunyt szemmel. Az irányt egy hang adja. Az irányító (egy másik tanuló) a behunyt szeműtől 2 méterre áll, halad. A hang legyen felismerhető, erős. A vezetettnek a gyakorlat végére ki kell találni, hogy ki a vezetője. 6. Fantázia, empátia, kreativitásfejlesztő játékok ”Képzeld el, hogy" − egy labda vagy. Mit csinál egy labda? Pattog is, próbálj meg te is úgy csinálni! Közben gondold ki, hogy hová érkeznél meg az utolsó lepattanásodnál? − Madárnál ugyanez, csak „hová szállnál le”. − Fából faragott királyfi . − Robotember. − Rongybaba. − Macska. − Sietek. − Rosszul vagyok. − Üdvözlök valakit. − Búcsúzom. − Elutasítok. − örülök. − Állatkombinációk A tanulók feladata, hogy jól ismert állatnevekből összevonással új „állatokat” alkossanak: kecskenguru, cinegér, stb. Az így kitalált állatokat rajzolják le és meséljenek ezeknek az állatoknak az életmódjáról.
56
Szokatlan tárgyhasználat: A tanulók megadott idő alatt sorolják fel mire tudnák használni a megszokott használaton túl a foglalkozásvezető által megnevezett vagy bemutatott tárgyat. Különböző nyersanyagokat hozunk a foglalkozásra. Ezeket a tanulók is hozhatják. A tanulók feladata, hogy bizonyos segédanyagok felhasználásával bizonyos dolgokat, értelmes jelentéssel bíró formákat alkossanak a behozott dolgokból. Az alkotás után mindenki bemutatja az által létrehozott tárgyat. Ha az alkotás „absztrakt”, akkor találják ki, mit ábrázolhat, mire lehet jó. Csoportrajz Egy csomagolópapírt körbeülnek. Mindenki egy vonást, színt alakot tesz hozzá. A gyakorlatot végezhetik egyszerre, vagy egymás után. A végén beszéljék meg, hogy mit ábrázol, mi a címe, ki mit akart kifejezni a rajzával. Kirakatrendezés A tanulókat csoportokra osztjuk. Listát készítünk különböző üzletekről és a csoportok ezekből kiválasztanak egyet- egyet. Az a feladatuk, hogy kirakatot tervezzenek és rendezzenek be. A foglalkozást az előző foglalkozáson készítsük el. A tanulók maguk hozzák be a kirakat tárgyait. A csoportokból sorsolással zsűrit választunk, amely elbírálja, hogy melyik kirakat a győztes. A zsűri feladata az is, hogy értékelő szempontokat dolgozzanak ki az elbíráláshoz. 7. Verbalizációs készségfejlesztő játékok A csoportot kiscsoportokra osztjuk. A vezető mond egy összetett szót. A csoportoknak megadott idő alatt az adott szóból minél több újabb, rövidebb szót kell alkotnia. Az idő leteltével a csapatok felolvassák az alkotott szavakat. Azokat, amelyek minden csoportnál szerepelnek, kihúzzák. Az a csapat győz, akinek több szó marad a papíron. A gyakorlat lejátszható fordítva is, vagyis egy egyszerűszóból kell minél több, minél hosszabb összetett szót alkotni. 57
A foglalkozásvezető a gyakorlat elején megnevez egy élőlényt, vagy egy jelenséget. A tanulók sorban megneveznek egy a megnevezett dologhoz illeszkedő jelzőt, tulajdonságot. A második körben mondjanak ehhez a dologhoz szokatlan jelzőket. A csoportban valaki mond egy szót. Ehhez sorban mindenki hozzátesz egy másikat, ami kapcsolatban van az előzővel. A kapcsolat lehet értelmi, érzelmi, hangzási. Mindig ismételjék az összes előző szót. Reklámozzanak tárgyakat oly módon, hogy mindenki gondol egy kedvenc tárgyra, játékra. A tanulóknak az a feladata, hogy ezeket bemutassák társaiknak. Igyekezzenek minél több érdekes tulajdonságát bemutatni, említsék meg mire használható, hogyan lehet a felhasználást variálni. Az a cél, hogy a felhasználás és pontos bemutatás szerint a többiek kitalálják miről van szó. Valaki elmond egy történtet, a következő tanuló ezt a történetet megismétli úgy, hogy nem szabad egyetlen szót sem felhasználni az előző ismertetésből, tehát más szavakkal mondja ugyanazt. Addig játsszuk, míg mindenki volt egyszer mesélő és ismétlő. A foglalkozásvezető elmond egy történetet, de nem fejezi be. A tanulók megadott idő alatt leírják a történet befejezését. Nem kell feltétlen befejezni, inkább az a fontos, hogy minél részletesebben bontsák ki, gazdagítsák. A foglalkozás következő részében mindenki felolvassa kiegészítéseit. Ezután a csoport közösen folytathatja a gyakorlatot a legérdekesebb történet befejezésével. Büszkeségszalag idő: 60 perc A diákok egy nyitott mondat befejezésével megfogalmazzák, hogy eddigi életük mely képességeire, tevékenységeire büszkék. Pl. Büszke vagyok, mert… 58
− Szülőknek tett tevékenység − Barátoknak tett tevékenység − Iskolai munka − Meggyőződés − Pénzkereset − Vásárlás − Szokások − Tulajdon V. Céljaim és útitervem – rejtett kincseim és a célhoz vezető út Javasolt időelosztás, összes óraszám: 12 óra A téma jelentősége Az értékek, rövid és hosszú távú célok felismerése, tudatosítása. Célja A gyakorlatok célja rávezetni a tanulókat a személyiség fejlesztéséhez vezető útra olyan szituációkban, amikor nehéz helyzetekkel kell szembenézniük. Várható eredmények Az elvégzett gyakorlatok hozzásegítik a tanulókat ahhoz, hogy képessé váljanak ›
„én”-ük elkötelezett, alkotó megvalósítására
›
függőségek elkerülésére
A gyakorlatok segítségével a tanulók tudatosítják életszokásaikat, rövid és hosszú távú céljaikat Képesek lesznek céljaikat konkrét és elérhető módon megfogalmazni Megerősödik motivációjuk fejlesztő céljaik iránt Képesek lesznek céljaik elérését tervezni 59
Tartalom (Ismeretanyag a fogalmaktól a tevékenységig, a feldolgozandó elmélet és gyakorlat) A témablokk az akarat, szándékok, célok jellemzőivel, tulajdonságaival foglalkozik. Ahhoz, hogy fizikai – szellemi létünket kontrollálni irányítani tudjuk szükséges ezen személyiségalkotók erősítése, fejlesztése. Nagyon sok hasznos ismert vall kudarcot azért, mert a családi és iskolai környezet nem szán elég időt ezek gyakorlására. Jövőképek Életszokások, szabályok Célok A gyakorlatok leírásai 1. Sikerszimbólumok, vágyak. Idő: 30 perc A tanulók összeírják azokat a tárgyakat, célokat, amelyeket a következő esztendőben kívánnak megszerezni. Beszéljék meg a célok és a lehetőségek viszonyát, kinek mit kell tennie, hogy elérje céljait. 2. Futballkapu Idő: foglalkozásonként 10-15 perc A gyakorlat erősíti a tanulók akaraterejét, kitűzött céljaikért vállalt felelősségét. Készítsünk egy olyan faliújságot, hogy egy futballkapura emlékeztessen. A tanulók minden foglalkozáson helyezzenek el a faliújságon, a futballkapu keresztléce alatt egy 3 x 5 cm-es kártyát, melyre felírják céljaikat. A célok megfogalmazását, jellemzőit az alább részletezett irányvonalak mentén beszéljék meg a csoportvezetővel. Ha van rá idejük a kártyájukat futball-labda alakúra is vág60
hatják. A következő foglalkozáson, akik teljesítették a kitűzött célt, helyezzék kártyáikat a keresztléc fölé és mondják el a többieknek, mi volt a céljuk, és hogyan sikerült elérniük. Akik nem teljesítették céljukat, nem kapnak időt és figyelmet társaiktól.
61
Segítő irányvonalak a cél kitűzéséhez: A cél legyen...
Jelentése
Elképzelhető
Értelmezzük, alkossunk fogalmat a célról, hogy utána világosan meghatározhatók legyenek az eléréshez szükséges lépések.
Hihető
Azontúl, hogy a célnak összeegyeztethetőnek kell lenni a saját értékrendszerrel, hinni is kell az elérhetőségében. Ha önmagunk nem erősítjük meg ezt pozitívan, akkor nem valószínű, hogy elérjük.
Elérhető
A kitűzött célnak a meglévő erők és képességek birtokában teljesíthetőknek kell lenniük.
Irányítható
Ha a kitűzött cél teljesítése másokat is érint, akkor el kell érni az érintett személyek beleegyezését.
Mérhető
Úgy kell kitűzni a célt, hogy konkrét, mennyiségileg is mérhető legyen (mit, mikorra teljesítesz és mennyit, stb.)
Kívánatos
A célnak saját számunkra kívánatosnak kell lenni, olyan dolog, amit valóban meg akarunk csinálni, és nem olyan, amiről csak úgy érezzük, hogy meg kéne tenni.
Alternatíva nél- Egyszerre csak egy cél tűzzünk ki magunk elé, mivel az alküli
ternatívák akadályozzák a tényleges végrehajtást. A végrehajtás során van lehetőségünk a cél módosítására, változtatására, de ekkor is csak egy változat mellett döntsünk.
62
Fejlődést segítő A cél soha nem lehet pusztító önmagunkra, másokra és a társadalomra nézve. Ha a tanuló pusztító célokat tűz ki, meg kell kísérelni, hogy más célokat tűzzön ki.
63
3. Hatórás hírek Idő: 60 perc Írassunk a tanulókkal egy dátummal kezdődő televíziós hírt, amiben arról van szó, amit az író valamilyen későbbi időpontban csinál majd. A hír tartalmazza a személy életének legfontosabb eseményeit. 4. Az életút Idő: 60 perc Ezen az órán a tanulók felrajzolják milyen az emberi életciklus. Meghatározzák az életút korszakait és feltérképezik, összegyűjtik az egyes életperiódusok jellemzőit. Az összegyűjtött jellemzők nyomán a gyerekek megbeszélik, mi tetszik nekik és mi kevésbé egy – egy életperiódus kapcsán. Térjenek vissza az önismereti rész önéletrajzi időszalagjához és hasonlítsák össze az ott felidézett életeseményeket az egyes életszakaszokról összegyűjtött jellemzőkkel.
64
A fejlesztés során ajánlott az alábbi logika és szempontsor figyelembevétele: TÉMA ISMERD
TARTALOM MEG
GAD
MA- Érzelmek, indulatok, ösztönök feltárása: Mi az, amit teszek? Vajon azt érem el, amit akarok? Mi az, amit ténylegesen elérek?
VÁLLALD
A
FELE- Ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeret-
LŐSSÉGET A HELY- nénk, valószínűleg döntő részben mi tehetünk ZETÉRT
róla és mi változtathatunk rajta (pl. a viselkedés változtatásával).
VIZSGÁLD MEG VÁ- Milyen más viselkedési lehetőségek vannak? LASZTÁSI SÉGEIDET
LEHETŐ- Vannak-e saját értékeinknek jobban megfelelő viselkedési minták? Milyen következményekkel jár a viselkedés megváltoztatása? Mi
történhet legrosszabb
esetben? VÁLASSZ A LEHET- Milyen dolgokon akarunk változtatni általában? SÉGES
MEGOLDÁ- Milyen tulajdonságokat akarunk komolyan érSOK KÖZÜL vényesíteni az életben? Milyen viselkedési formákat akarunk kipróbálni a következő héten Egy magatartásforma kiválasztása és kipróbálá-
65
sa. DÖNTÉSED
MEG- Hogyan alakulnak várhatóan a különböző dol-
ERŐSÍTÉSE
gok az új viselkedés eredményeképpen? Az új viselkedés megerősítése gondolatban (foglalkozzunk ezzel sokat gondolatban) Az új viselkedést megerősítő feliratok elhelyezése látható helyen (pl. hűtőszekrény, fürdőszobatükör)
DOLGOZZ KI EGY A cselekvés felvázolása egymás után következő CSELEKVÉSI TERVET tevékenység lépésekben TEDD
A viselkedés kipróbálása a hétköznapi életben
AZ EREDMÉNY ÉR- Mit éreztünk a viselkedés kipróbálása közben és TÉKELÉSE
után? Megérte-e az eredmény a kockázatot?
5. 21 kérdés Idő: 120 perc Adjunk minden tanulónak egy lapot a mellékelt kérdéssorral. Kérjük meg őket, hogy válaszoljanak a nekik tetsző sorrendben akármelyik, vagy mindegyik kérdésre. Mikor elkészültek kérjük meg őket, hogy kisebb csoportokban (3-5 fő) beszéljék meg a válaszokat és érzéseiket a válaszokkal kapcsolatban. 21 kérdés ›
Mit szeretnél csinálni? Van-e olyan dolog, amit szeretnél, ha lenne neked, vagy amit szerettél volna elérni? 66
›
Mit szeretnél, ha történne?
›
Mit szeretnél jobban csinálni?
›
Mire szeretnéd, ha több időd vagy több pénzed jutna?
›
Van –e még valami, amit el szeretnél érni az életben?
›
Vannak-e olyan vágyaid, amik még nem valósultak meg? Mik ezek?
›
Mitől voltál mérges legutoljára?
›
Mitől voltál feszült, mi aggasztott?
›
Mi miatt panaszkodtál?
›
Milyen nézeteltéréseid voltak?
›
Kivel szeretnél jóba lenni?
›
Milyen kedvező és kedvezőtlen változást érzékelsz mások viselkedésében?
›
Mire vennéd rá a többieket?
›
Neked milyen változásokat kell tenned?
›
Mihez van túl sok időre szükség?
›
Mit pocsékolsz?
›
Mit találsz túl bonyolultnak?
›
Milyen nehézségek, akadályok vannak az életben?
›
Miben vagy ügyetlen?
›
Mitől fáradsz el?
›
Mi az, amit jobban szeretnél szervezni?
6. Három kívánság Idő: 60 perc A gyakorlat segít megfogalmazni, közel hozni, mások számára megismerhetővé, nyilvánossá tenni a kívánságokat. Ezzel segítjük a kívánságok kifejezését, elfogadását, a tevékenység olyan motiváló erővé válását, amely majd később céllá fogalmazódni és elérhetővé válni. 67
Mondjuk a tanulóknak, hogy egy jó tündér van jelen, aki hajlandó kívánságaikat teljesíteni. Kérjük meg őket, hogy képzeljék el, mi lenne 3 kívánságuk. Ezután azt képzeljék el, hogy mi lenne az a 3 kívánság, amit egy általuk nagyon szeretett személy számára kívánnának. A következőben kérdezzük meg, hogy ha újra élhetnék az előző napot, mit kívánnának, hogy másképpen történjen, vagy hogy ugyanúgy legyen? A feladat megbeszélése során a következő kérdéseket tegyük fel: − Szerettek-e volna valaha mások lenni? Kicsoda? Miért? − Szerintük szeretett volna-e valaki más „ők” lenni? Ha igen, miért? − Teljesült-e valaha valamilyen kívánságuk? Mi volt ez? − Tehetnének-e valami mást is azon túl, hogy kívánnak azért, hogy kívánságuk teljesüljön? 7. Boldogságcsomag Idő: 60 perc Ültessük körbe a csoportot. Kérjük meg a tanulókat, hogy képzeljék el, hogy készíthetnek egy olyan nagy és olyan alakú csomagot, amilyet csak akarnak. Ebbe a képzeletbeli csomagba beletehetnek mindent, ami boldoggá teszi őket. Mondják el egymásnak, hogy: ›
mi lenne a csomagban
›
miért örülnek annak a dolognak
›
mit hoznának otthonról
›
mit hoznának az iskolából, osztályból
›
milyen örömteli eseményben volt részük az elmúlt héten
›
ki az a személy, aki leginkább boldoggá teszi őket
›
Milyen érzés boldognak lenni? Hol érzik a boldogságot? Honnan tudják, hogy boldogok? 68
A gyakorlat végén mindenki fejezze be a mondatot: „ A boldogság az ...” 8. Milyen szeretnék lenni? Idő: 60 perc Nem egy megnyilvánulásunk mintákból ered. Ezeket néha tudatosan, többnyire viszont tudattalanul építjük magunkba. A mintákat nem mi választjuk, hanem a születéstől kezdve kapjuk a környezettől. A gyakorlat célja, hogy segítsen a követett minták tudatosításában, szembesítésükben és a saját értéknek megfelelő tudatos mintaválasztásban és a viselkedés ennek megfelelő fejlesztésében, változtatásában. Kérjük meg a tanulókat, hogy soroljanak fel legalább 5 olyan személyt, akit nagyon nagyra tartanak. Lehet élő személy, kitalált, vagy történelmi személy is. Mutassák be a kiválasztott személyeket: milyenek, hogy néznek ki, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, miért választották őket. Ezután kérjük meg őket, hogy hasonlítsák össze magukat a választott személyekkel. Mit kellene tenniük, hogy olyanná váljanak, mint a választottak? Miben kellene változniuk, fejlődniük? Hogyan látnának hozzá a változáshoz?
69