. . . PAPI HIVATÁSÁT A KOR IGÉNYEIHEZ MÉLTÓAN FELFOGVA . . ." Könyves Tóth Mihály pályája 1849-ig Bényei Miklós
Szabadságharcunk egyik sajátos, kellően még nem értékelt -részleteiben fel sem tárt - jelensége, hogy számos protestáns és katolikus pap nemcsak prédikációiban támogatta a polgári átalakulás és a nemzeti szabadság, önállóság ügyét, hanem a nemzetőrség és a honvédség mellett tábori lelkészként közvetlenül is részt vett a fegyveres harcokban; jó néhányan az önkényuralom fogságát is elszenvedték, illetve száműzetésben élték le életük hátralévő részét vagy jelentékeny hányadát.t Csak a kiterjedtebb, mélyebb történeti vizsgálódás adhatna megbízható választ arra a kérdésre, hogy miért vállalták ezek a lelkészek a forradalom, a szabadságharc szolgálatát, a meghurcoltatás kockázatát . Ezúttal csupán egyikőjük pályáját vesszük szemügyre, annak reményében, hogy adalékokat nyerhetünk az iménti kérdés megfejtéséhez. Önéletrajza, egyházi beszédei, cikkei és egyéb források alapján megpróbáljuk felvázolni, nyomon követni, hogyan jutott el Könyves Tóth Mihály, korának jeles és közkedvelt debreceni református prédikátora a polgárosodás igenléséig, hogyan vált a nemzeti gondolat önfeláldozó propagátorává, miként tett szert arra a hírnévre, hogy az irodalomtörténet Petőfi Sándor barátjaként, a történetírás pedig Kossuth Lajos papjaként emlegesse? Könyves Tóth Mihály 1809. november 30-án született Debrecenben? Polgárfa= sodott nemesi család sarja. Mindkét nagyapja, apja neves könyvkötő mester volt, az előnév azonban nem innen származik. Egyik őse Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem titkára volt, aki 1607-ben pro meritis literarüs" (azaz tudományos érdemeinél fogva") kapta armális levelében a Könyves" melléknevet; leszármazottját I. Lipót magyar király 1697-ben erősítette meg a nemességben.3 A debreceni család tagjai nem viselték az előnevet, mert foglalkozásukra emlékeztetett . Könyves Tóth Mihály apja 1 A szerény mennyiségű irodalom egyik frissebb keletű terméke : Nagy Tibor: Magyar protestáns igehirdetés az 1848-49-es szabadságharcban.=Theologiai Szemle, 1972.5-6 . sz. 168-172. old. 2 Életrajzi adatainak legmegbízhatóbb forrása: Könyves Tóth Mihály debreceni lelkipásztor önéletrajza. Közli : Magyar Bertalan .=Vasárnap, 1935 . dec. 23 . 410-41 2.. dec. 29. 420-421 ., 1936. jan. 5. 3-4., jan. 12 . 10. old. (a továbbiakban : Önéletrajz) . Ebből részleteket tett közzé Békés István: A Könyves Tóth család familiáris könyvéből. I. rész .=Alföld, 1977 . 8. sz. 72-74. old. -Áttekintő életrajza : -á -r (Szász Károly): Könyves Tóth Mihály.=Vasárnapi Újság, 1871 . dec. 17 . 631-632. old., Könyves Tóth Mihály .=Debreczen, 1895 . febr . 4. 3. old. ; újabban Nyakas László : Könyves Tóth Mihály, Debrecen Kapisztránja.=Honismeret, 1988 . 2. sz. 51-55 . old. -A továbbiakban csak akkor hivatkozunk az életrajzi adatok forrásaira, ha azok az önéletrajzból hiányoznak. 3 Könyves Tóth Kálmán : A Könyves Tóth név.=Debreczen, 1895. febr. 7. 2. old. Itt a megerősítés éveként 1694 szerepel, Szendrey István viszont az eredeti oklevél alapján 1697-et ír : Debrecen, a mezőváros.=Debrecen története 1693-ig. Db . 1984 . 633. old.
45
egyébként sem sokat törődött a nemesi címmel, ő már jellegzetes városi polgár, igazi cívis volt; amikor (1811-ben) városi esküdtté választották, felhagyott iparával és hivatalokat vállalt, gazdálkodott, miközben némi vagyonra is szert tett. Magatartásával tudatosan képviselte azokat a polgári erényeket, amelyek a debreceni reformátusság körében évszázadok alatt kristályosodtak ki : a munka tisztelete, a szorgalom, a család szeretete, a józan gondolkodás, a mély vallásosság . á is, felesége is felvilágosodott, az átlagosnál műveltebb, olvasott ember volt, s mindkettőjükben ott munkált a többet akarás vágya is. Ezért akarták - és tették lehetővé -, hogy fiuk tanuljon, pap vagy ügyvéd legyen, vagyis a korabeli felfogás szerint tekintélyes és tisztes, biztos megélhetést nyújtó hivatást válasszon a A gyermek és ifjú Tóth Mihályra mély, bátran mondhatni, életre szóló hatást gyakorolt a családi ház, az otthoni légkör . Templomi és temetési beszédeiben vissza-visszatérő motívum a családi harmónia és a szülői példamutatás fontossága. Saját élményeire alapozva mondotta egyik alkalommal : Oh! kimondhatlanul sokat tesz a' nevelés, 's azoknak példája, kik között felnövünk, sokat tesz azoknak tanácsuk, kiket hozzánk a' természet vérkötéttel fűzött."5 Szemléletének, világképének formálódásában a családi indíttatás mellett az iskofai tanulmányok szerepe is igen jelentős volt. Könyves Tóth Mihály a méltán híres debreceni református kollégiumba járt. Itt végezte el az elemi és - kiváló eredménynyel - a gimnáziumi osztályokató, egy kivételével : az utolsó, hatodik évben ugyanis el őrelátó apja Kassára küldte németet tanulni, és így az 1823/24-es tanévet az ottani premontrei szerzetesek gimnáziumában töltötte . Feltételezhet ő, hogy ez az esztendő, a szoros kapcsolat a katolikusokkal is hozzájárult kés őbbi, vallási türelmet hirdető magatartásához . Miután visszatért szülővárosába, 1824. november 1 jén beiratkozott a főiskolára .' Hat év alatt végigjárta - az akkori tanulmányi rend szerint - a bölcséSzeri, a jogi és a teológiai tagozatokat . Majd, a helyi szokásokat követve, egy-egy évig köztanító (praeceptor) volt a kollégium egyik (V.) elemi és egyik (IIL) gimnáziumi osztályában . Főiskolai és praeceptori évei alatt sokat és sokfélét olvasott, tagja lett egy teológiai$ és egy irodalmi körnek ; élt a kollégium viszonylag szabadabb szelleme adta lehetőséggel és megismerkedett az újabb teológiai irányzatokkal, a felvilágosodás eszméivel, a hegeli filozófiával, az új történetírókkal . Ekkor kedvelte meg a költészetet, sőt ő maga is kísérletezett a versírással, tanára, Péczely Józsefbiztatására . 1828-ban egy latin nyelvű köszönt ője (Teleky József grófhoz) jelent meg a Pallas Debrecina c. kötetben 9, majd az ugyancsak Péczely által összeállított Lant c. irodalmi almanachban látott napvilágot öt, a szentimentalizmus és a romantika hatását tükröz ő költeménye és egy Schiller-fordítása. Figyelmet csak a Panasz Kárpáth' vidékén c. vers érdemel, kissé még bátortalan politikai mondandója miatt ; a szerző ugyanis azon sóhajtozik, hogy az északi Kárpátok népe már elvesztette magyarságát .t° Voltaképpen ez - akárcsak a többi - sem tekinthet ő másnak, mint szárnypróbálgatás4 Minderről, vagyis szülei jellemzéséről l. Önéletrajz, 1935. dec. 22 . 411. old. 5 Könyves Tóth Mihály : Keresztelő János' kivégeztetése . Adventi vasárnapon .=Egyházi beszédek . 1. köt. Pest, 1841 . 241. old. 6 Gimnáziumi éveiről: Osztálynévsorok, osztályzatok névsorjegyzéke. TtREL. II. 7. e. 4. 7 Bakóczi János : A debreceni evang. reform . egyház lelkipásztorainak névsora 1636-1894. TtREL. II . 28 . d. 1. 476. old. 8 Erről csak egy fogságban írt feljegyzésében olvashatunk : A' tiszántúli h. v. reformált superintendentia 's ebben a Debreceni ekklézisa hittani, szertartási, és kormánylati szempontból 1817-től kezdve 1850-ig. (Josefstadt, 1855 .) TtREL. I. 27 . b. 3. 34. (a továbbiakban : K. T. M. : A tiszántúli . .) . 9 Pallas Debrecina . . . Db. 1828 . 139-140 . old. 10 Lant . 2. köt. Db . 1833 . 108-110. old. A további versek : Lant. 1. köt. Db. 1832. 62-67. (Gyulafi, Romántz), 70-75. (A' hősnő Szigetvárnál. Ballada), 146-149. old. (Az ál-vándor) ; Lant . 2. köt. Db . 1833 . 83-84. old. (Édes kín) ; Lant . 3. köt. Db. 1834. 156. old. (Talányok. Schillertől) .
46
nak, iskolai poétikai gyakorlatnak, igazi költői erő nincs bennük . Könyves Tóth Mihály ezután fel is hagyott a kísérletezéssel ; tudomásunk szerint kés őbb sem lírai, sem szépprózai alkotást nem írt . Beszédeiben, cikkeiben viszont gyakran használt költői képeket, formákat, azok számos részletét a líraiság hatja át. Elhatározott szándéka volt, hogy tanulmányai folytatására, tapasztalatszerzésre külföldre megy. Ezért 1832 végét ől házi nevelői állást vállalt Pelén; egy Mensáros Lajos nevű nemes fiú mellett két és fél évet töltött. Az itteni keresetét apja kiegészí tette, így útnak indulhatott . Előbb Pozsonyba ment, ahol 1835 augusztusától kb. két hónapot időzött. Ő ugyan nem írt róla, de valószínű, hogy az országgyűlés tanácskozásai, a diétai ifjúsággal való találkozásai, a reformszellem maradandó nyomokat hagytak tudatában . Innen Bécsbe, majd a németországi államokba utazott ; közben németet és franciát tanult, továbbá olyan tárgyakat, amelyeket Debrecenben nem vagy hiányosan oktattak, különösen fizikát és kémiát. Mivel pénze hamar elfogyott, 1836. március végén hazatért szüleihez . Nem sokkal kés őbb, 1836. április derekán meghívták Szoboszlai Pap István debreceni lelkész káplánjának (segédlelkészének) . Noha Könyves Tóth Mihály emberileg nemigen rokonszenvezett vele - igaz, tiszteletreméltó egyházi, teológiai munkásságát mindig nagy elismeréssel emlegetteti -, a majdani püspök (superintendens) később is pártfogolta, ahol tehette, egyengette pályáját . Talán neki is része lehetett abban - Könyves Tóth vitathatatlan tehetségén kívül -, hogy már pár hónap múlva megválasztották a külvárosi (ispotályi) templom lelkészévé. A fiatal, 27 éves pap 1836. november 13-án foglalta el hivatalát . November 19-én pedig házasságot kötött, feleségül vette Meggyessy Esztert, Király János özvegyét, akinek már volt egy kislánya, Janka. Nekik négy gyermekük született . Házasságuk nem tartott sokáig : felesége - súlyos betegségben - 1845. július 31-én meghalt, alig 36 évesen .t2 Könyves Tóth Mihály nagyon szerette, tisztelte nejét, mindig megbecsüléssel, megihlet ődötten szólt róla és sohasem nősült meg újra. Nemesi származású felesége - pontosabban annak családja - kedvéért szerezte meg a nemesi bizonyítványt is, bár ő nem sokat törődött az előjogokkal, a rangokkal, de hát midőn még én ifjú voltam - írta -, oly nagy fontosságú dolognak tekintetett a nemesség, hogy az ember csak úgy juthatott be előkel őbb társaságba, ha nemes volt".is Végül is 1838-óan, Bihar megyében sikerült igazoltatnia apjának a nemességett4; ett ől kezdve használta a fiatal lelkész is a Könyves előnevet. (Fentebb említett versei alatt és egy, 1837-ben napvilágot látott gyászbeszédénis még nem szerepelt a predikátum.) Könyves Tóth Mihály hivatalba lépése után azonnal hozzálátott a városi szegények menedékéül felállított, egyházi kezelésben lévő Ispotály ügyeinek rendbetételéhez ; kidolgozott egy új irányítási rendszert is, amely hosszú ideig érvényben maradt.tb Bizonyságot tett emberbaráti jóindulatáról és szervez ő képességéről. Prédikációival 11 Varga Zoltán : Szoboszlai Pap István élete és munkássága . . . Db . 1934. 26-28. old. (Könyves Tóth Mihály 1839-40-ben, Török Pálhoz írt levelei nyomán ; a továbbiakban : Varga Z. : Szoboszlai. . .) ; K. T. M. : A tiszántúli . . . TtREL. I. 27 . b. 3. 67 . old. 12 Könyves Tóth Mihály .=Debreczen, 1895 . febr . 4. 3. old. Könyves Tóth Kálmán : ónéletrajzom. Közli Békés István : A Könyves Tóth család familiáris könyvéből. II . rész.=Alföld, 1977 . 9. sz. 28 . old. 13 Békés I. i. m. I. 73 . old. Némileg eltérően adja elő a történetet Könyves Tóth Kálmán : A Könyves Tóth név.=Debreczen, 1895 . febr . 7. 2. old. 14 Herpay Gábor: Nemes családok Debrecenben. Db . 1925 . 76 . old. A nemesi pecsét viszont 1836ból való . 15 Az életében és halálában mind magára, mind gyermekeire nézve Istenben bízó keresztyén asszony' erkölcsi képe . Db . 1837. 1. old. 16 Herpay Gábor: A debreceni református Ispotály története 1529-1929. Db . 1929. 118 ., 124. old. Szász K. i. m. 631 . old.
47
szintén felhívta magára a figyelmet (többször beszélt a nagytemplomban is) . Az évtized végén szorosabb kapcsolatot teremtett egykori iskolatársával, Török Pál pesti prédikátorral, aki az ő közreműködésével és az általa megnyert Szoboszlai Pap István támogatásával 1841-ben kiadta az Egyházi beszédek c. gyűjteményt . E kötetben a közlemények közel egyharmada - 25-ből 8 - Könyves Tóth Mihály m űve.t~ Néhány írása - ugyancsak 1841-ben - a reformkor egyik legjelent ősebb sajtótermékében, az Athenaeumban is napvilágot látott . Néhány esztendei eredményes tevékenysége elismeréseként bekerült a tisztántúli református egyházkerület tanulmányi (tudományos) bizottságába, sőt annak jegyzője lett. E min őségében írt két hoszszabb tudósítást a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap els ő számaiba a küldöttség 1841 . december 28-i üléséről, majd az új iskolai rendet elfogadó, 1842. április 20-án kezdődött egyházkerületi közgyűlésről.t 8 1841 végén, Budai Ézsaiás püspök halála után felvetődött, hogy a helyére őt jelöljék belvárosi lelkipásztornak .t9 Nem volt ez egyedi eset, hiszen az ispotályi parókiáról mások is közvetlenül jutottak e tisztségbe - pl. Szikszay György, Diószegi Sámuel, Szoboszlai Pap István -, ám általánosnak sem mondhatót°, azaz mindenképpen ki kellett érdemelni . Könyves Tóth Mi= hályt 1842 áprilisában választották meg ; április 24-én tartotta nagytemplomi tisztfoglaló beszédét, majd május 2-án beiktatták új helyén. Az ispotályi időszakból fennmaradt - nyomtatásban megjelent - beszédeit olvasva, érthető, hogy miért vált oly hamar népszerűvé a városban. Egyszer ű, szemléletes és világos stílus, ízes nyelv, sokféle hangszín jellemezték prédikációit . Ha kel lett, fennkölten, máskor szívhez szóló érzelmességgel vagy elragadó líraisággal, nemegyszer szuggesztív lendülettel szólt, itt-ott még a finom irónia is megcsillant . Sokat idézett a hallgatói által jól ismert Bibliából, tanulságul szánt történetei javarészét is onnan merítette . S űrűn használt természeti képeket, és ugyancsak gyakran hozott példákat a mezőgazdasági munka és a mindennapi élet eseményeiből. Sok-sok apró, találó megfigyelést mondott el az emberi érzésekről, a jó és rossz tulajdonságokról ; prédikációiban gyakori a szentencia, az aforisztikus megállapítás (ami a kordivat hatása is) . Ezekből a beszédekből már kirajzolódik egy ifjú, tehetséges pap, egy fiatal reformkori értelmiségi gondolatvilágának, életprogramjának, erkölcsi hitvallásának számos eleme; mindez összhangban áll a szüleitől látott, örökölt és a debreceni cívis világ hétköznapjaiban tapasztalt felfogással, több ponton rokonságot mutat a korabeli református lelkipásztorok szemléletéveltt, ám egyéni sajátosságokat is tartalmaz . Könyves Tóth Mihály magas mércét állított maga elé ; úgy vélte, akire az bízatott, hogy embereket irányítson, tanítson, attól több kívántatik a' mindennapi 's közönséges tulajdonoknál" . Mégpedig : Tiszta, nemes, változatlan elv; igazságos, szent 's rendületlen alap ; ezekhez képest olly magaviselet, melly pontról pontra a' bölcs értelemnek tanátsai, és a' keresztyénségnek parancsolatjai szerént intéztetvén, a' 17 Közös tanulmányaikról : K. T. M. : A tiszántúli . . . TtREL. I. 27 . b. 3. 34. old. -Szoboszlai Pap megnyeréséről: Varga Z.: Szoboszlai . . . i. m. 26-27. old. 18 Debreceni tudományos küldöttség .=PEIL, 1842 . 1. sz . ápr. 7. 7-10., ápr. 14 . 20-23., illetve: A' tiszántúli h. v. egyházkerület' f. e. aprif 20 . 's azt követő napjain folytatva tartott gy űléseiben jóváhagyott 's elfogadott iskolarend .=PEIL, 1842. jún. 16 . 125-129., jún. 23 . 138-142. old. 19 Egyházi beszéd kellékei . Tisztfoglaló beszéd.=Egyházi beszédek. 2. köt. Pest, 1845 . 332. old. 20 Herpay G. i. m. 136-138. old. 21 Vö. Varga Zoltán : Debreceni lelkipásztorok, mint híveik politikai és társadalmi vezetői (17901848). Db. 1936 .4-8 ., 19-21. old. (a továbbiakban : Varga Z. : Db . lelkipásztorok . . .) ; Uő. : Református lelkipásztorok és professzorok hatása a magyarság állam- és társadalomszemléletére a reformkorban.=Értekezések az 1942 . évről. Db . 1943 . 198-226., 236-283. old. (a továbbiakban : Varga Z.: Ref. lelkipásztorok . . .)
48
íelkiesméret' törvényszékén, mindenkor helybenhagyást nyerjen . . ."ZZ Világképének meghatározó vonása az istenhit, közelebbről a református vallás hittételeinek elfogadása . Meggyőződése, hogy a hit ereje, Krisztus példája, az isteni megnyilatkozások nemes tettekre buzdítják, helyes irányba, lelki nagyságra vezérlik az embert, ha figyel a vallás útmutatásaira . Az egyénnek ugyanis megadatott a szabad akarat, ily módon felel ősség terheli élete folyásáért, rajta is múlik sorsa alakítása, ezért emberi kötelesség : törekedjünk használni a' test és lélek' minden tehetségeit, hogy azok által ter= mészeti és erkölcsi életünk' boldogságát előmozdítsuk"z 3, kötelesség a rendszeres önvizsgálat . Életeszménye polgári jellegű ; szerinte az ember méltóságát a munka, a pallérozás és az önmérséklet adja. Ideálja a szorgalmasan dolgozó, hivatását lelkiismeretesen ellátó, művelt, családját szerető, takarékos, istenfélő polgár. Gyakran beszélt a munka, az alkotás fontosságáról, amelynek kiemelkedő szerepet tulajdonított az emberiség fejlődésében : Nem volt az emberi nemzet néma bámulója a' hatalma alá adott földi világnak. Mesterségeket talált-fel, 's kiásta a'vasat, hogy meghasgassa a' föld tábláit és kényszerítse teremni . Megszelídítette a' mező' barmait, hogy hordja-be a' sokra nőtt áldásokat . Felült a' tenger' dagadó hátára, hogy felkeresse a távol földrészek' kincseit ; lebútt üvegharangjával tenger' fenekére, hogy kiemelje gyöngyeit. Fegyvereket szerzett, hogy leejtse a' fenrepülő madarakat. Tűzzel égette-ki a' rengeteg erdőségeket, hogy sima pázsiton építsen pompás városokat . Kísérte a' napot, holdat, sebes keringésökben, 's meghatározta a' nappalt ; éjt, hónapokat és esztend őket, menyeknek term ő hónapjaiban nyert áldásokat, a' téli terméketlen napokra, eltéve { . . . ] az egyes polgárok' neveltetése, palléroztatása végett, közintézeteket alapított ."Za A munka teremti elő a megélhetéshez szükséges anyagi javakat, ezért a munkáltató és a munkás egymásra utalt. Könyves Tóth Mihály a társadalmi megértés, megbékélés híve; az aratók és arattatók példáján bizonygatta, hogy az egyenl őség csak isten el őtt lehetséges . Figyelmeztetett azonban a vagyonosok kötelességeire, a napszámosokkal, cselédekkel való emberséges bánásmódra, és arra, hogy a munkaadónak erkölcsi mintát is kell mutatnia?s Nemcsak kenyérrel él az ember" - idézte egy helyen Máté evangéliumát -, majd az érzelmekről, az emberi kapcsolatok (a barátság, a szerelem, a család) szükségességéről elmélkedett . Itt is, máskor is - meglepően gyakran és szépen - szólt a szerelemr ől, annak felemelő érzéséről : Ott, hol igazi szerelem él, nincs tétovázó habozás, nem éjféli sötétségben káprázik a' szem előtt pislogó mécssugár ; - az ismeretség' rövid, de dicső hajnalkoránya után napfény árad ott el a' lélekre, 's előtte minden tárgy, tisztán megkülönböztetve áll . Nem vesztette-el becsét a' vérségi szecetet, él a' barátság, - de minden névvel nevezhet ő indulatok és érzetek felett, mint határtalan hatalmú király, a' szerelem foglalta-el a' szív trónját ; ez ad irányt a' többi érzéseknek, neki hódolnak mind ezek, mert boldog csendességök 's virágzásuk, annyira egy a' szerelem csendességével 's virágzásával, mint királynak sorsa nemeetéével ." 26 Az igaz szerelem a jó házasság legfő bb köteléke és a családi boldogság fel22 A' közönséges tanító erkölcsi szempontból tekintve világi életében 's tanítványai közt. (Dobrossy Jánosa) Db. 1839 .4-5. old . 23 Az ember' természeti és erkölcsi élete a' régi napokban, 's közelebb a' lefolyt évben. Esztend ő' végén.=Egyházi beszédek . 1 . köt. Pest, 1841. 329. old . 24 Uo. 323-324 . old . 25 Az aratók' 's arattatók' kölcsönös üdvözleteik . Aratáskori beszéd.=Egyházi beszédek. 1 . köt. Pest, 1841 . 163-174 . old . 26 Kenyeren kívül mivel él az ember? Aratás utáni úrvacsorával éléskor.=Egyházi beszédek . 1. köt. Pest, 1841 . 185 . old. 49
tétele. Könyves Tóth Mihály gondolatvilágában fontos helyet foglal el a család . Már első ispotályi beszédeinek egyikében felvázolta, hogyan képzeli el az ideális feleséget ; szereti férjét és gyermekeit, gondos háztartást vezet, rendet és tisztaságot tart, nyílt szívvel közeledik barátnőihez?~ Felfogása szerint a család egyik legfontosabb kötelessége és hivatása a gyermekek helyes, célirányos nevelése. A szülők saját cselekedeteikkel, életvezetésükkel mutassanak követendő példát ; szoktassák dologhoz fiaikat és leányaikat, formálják erkölcseiket, segítsék társadalmi beilleszkedésüket és gondoskodjanak taníttatásukról . Nincs a' földnek h űtlenebb fia - mondta -, mint ki saját gyermekeit hagyja neveletlenül, csak azért, hogy tőtök megtagadott vagyonokból hízelkedhessék testi vágyainak ."Zs Könyves Tóth Mihály az iskolai tanítást igen nagyra értékelte ; pártolta és népszerűsítette a reformkori oktatáspolitikai törekvéseket : a kisdedóvó intézeteket, az iparegyesületet, a vasárnapi oktatásokat, az iskolák állítását?9 Úgy vélte, a tanító nak kettős feladata van : az oktatás és a nevelés ; vagyis az értelem művelése, az ismeretek, főket a gyakorlati tudományok közvetítése és a szív, az erkölcsök nemesítése. Az utóbbiról részletesebben is beszélt, kifejtve : az erkölcsi nevelés célja, hogy az ifjú meg tudja különböztetni, mi a jó és mi a rossz, megismerje az igazság és a szeretet törvényét, kialakuljon benne a becsületérzés, a közösség tisztelete.3o A közösségérzés és az ezzel párosuló közhasznúság gondolata szintén gyakran felbukkan Könyves Tóth Mihály prédikációiban. Szerinte a jó, erkölcsös polgár az, akinek szívén fekszik a' nagy társaságnak jólléte" .st Hajlandó mások javáért is cselekedni, hazájának szolgálni. Ismeri és megtartja országa törvényeit, nem bántja mások jogait. Szereti felebarátait, oltalmazza az elesetteket (a szegényeket, a betegeket) és az elnyomottakat . Könyves Tóth Mihály ekkori egyházi beszédeiben direkt politikai megnyilatkozások nem találhatók. Egy-két bibliai példázat vagy történelmi utalás - pl. Napóleonra - sejteti csupán, hogy mélyen humanista életeszményével, polgárias felfogásával nem tudja összeegyeztetni a hatalmi visszaéléseket, a politikai erőszakot, az önkényuralmi módszereket, a hódítást ; fennszóval is kárhoztatja azokat, kik, mint bagoly, félvén a' világosságtól, setétségben akarnak uralkodni . . ."sz A szóban forgó prédikációk egyértelműen bizonyítják, hogy Könyves Tóth Mihály az ekkoriban terjedő új teológiai irányzat, az ún. szentimentális racionalizmus egyik képviselője volt. Egy későbbi feljegyzésében egyébként ő is úgy min ősíti ön magát, mint aki a' sentimentalis iskolának igaz lélekből híve . . ."3s Ugyanitt írta le, hogy ezen iskola megteremt ője Szoboszlai Pap István ; az irányzat prédikálási módszereit pedig a következőkben foglalta össze : ez a' keresztyén vallás tiszta igazságait öszvekötötte a' természeti vallás tanaival, 's az embert mindig társadalmi viszonyaiban az élet mindennapi jelenetei között vette vizsgálás és elmélkedés tárgyául . . . " ; számolt az érzelmekkel is, szemben a vallási racionalizmus hideg okoskodásáva1 .34 Egy 1841-es cikkében a racionalizmus tartalmi lényegét is meghatározta : a' ki27 Az életében és halálában mind magára mind gyermekeire nézve Istenben bízó keresztyén asszony' erkölcsi képe . (Kis Orbán Istvánné.) Db . 1837 .5-13 . old. 28 Mire tanít az áldással-gazdag természet' elhervadása? Őszi vasárnapon .=Egyházi beszédek . 1. köt. Pest, 1841 . 216. 29 Emlék-beszéd nemes Miskólczy István' hideg tetemei felett . Db . 1841 . 18. old. 30 A' közönséges tanító erkölcsi szempontból tekintve világi életében 's tanítványai közt. (Dobrossy János.) Db . 1839 .9-12. old . 31 Uo. 7. old. 32 Megnyilatkozott egek. Áldozó csőtörtökön .=Egyházi beszédek. i . köt. Pest, 1841 . 148. old. 33 K. T. M. : A tiszántúli . . . TtREL. I. 27. b. 3. 73 . old. 34 Uo! 67 . old.
50
jelentést összeköti a' józan ész' és tapasztalat' czáfolhatlan tanítmányiból fejlett igazságokkal." Másként fogalmazva : a teológia figyelembe veszi a filozófia fejl ődését, a természettudományok, a nyelvészet, a történetírás stb. új eredményeit .35 Könyves Tóth Mihály széles körű ismeretei, olvasottsága - amelynek h ű tükre egyik 1841-es temetési beszéde36 -, kortársai által is becsült filozófiai műveltsége, természettudományos jártassága stb. révén képes volt lépést tartani az új irányzattal, azonosulni tudott a teológiai racionalizmus tételeivel .3 ' Hozzájárult ehhez egyháztörténeti tájékozottsága is, amelynek szintén sűrű n adta tanúbizonyságát . A történeti módszer és a modern bibliakritika együttes alkalmazásával írt elismer ő bírálatot Bloch Móric Biblia-fordításának elkészült részleteiről ; majd a bibliatudomány új eredményeit - nevezetesen Champollion és Rosellini kutatásait - ismertette, úgy tekintve Móses' könyveit, mint az emberiség' történetei' legrégibb okleveleit, 's egyszersmind olly történeti hagyományokat az őskorból", amelyeket az újabb régészeti ásatások sorra igazolnak .38 Látszólag pusztán az akkori orientalisztikai érdekl ődés motiválta az indiai thugok bemutatását, akik vallási okokból - hitelveiket, mitikus hagyományaikat követve - fojtogatják, fosztogatják a más hit űeket. Valójában többről volt szó : a vakhit, a rációnak ellentmondó vallás elutasításáról, valamint annak kinyilvánításáról, hogy az államnak, a józan észnek joga van ítélni a hitágazatok felett is. 39 Figyelembe véve, hogy ekkor már éles egyházpolitikai harcok folytak Magyarországon, ez az állítás tulajdonképpen állásfoglalás is ; olyan nézet, amihez Könyves Tóth Mihály kés őbb is hű maradt. Könyves Tóth az észvallás" szellemében egyaránt elhatárolta magát a miszticizmustól és a materializmustól, a vallási közömbösségt ől. A racionalista felfogás eleme volt a vallási formák történetijellegének fel- és elismerése : a minden emberben természetileg élő vallásos belérzelem, a' míveltség fokozatához képest különfélekép' nyilvánosul ." 4° Szorosan kapcsolódott ehhez a tolerancia elve : minden vallásfelekezet iránt, ha az a' hon közboldogságának 's bátorságának ellenére nem cselekszik, kímélettel, türelemmel, sőt tisztelettel viseltessék az ember . . ." 4t A történeti szemlélettel függött össze, hogy magáévá tette a fejlődés gondolatát, amit a természetben és a társadalomban is jelenvalónak látott . Ismeretei szerint a fejlődés útja az evolúció A' természetben ugrás nincs, mindenütt fokról fokra készül az átmenetel ."4z A hazai társadalmi-politikai átalakulást, a polgárosodást is így, reformok segítségével képzelte el. A szentimentális racionalizmus fiatal hívei, Könyves Tóth Mihály és társai először az Egyházi beszédek c. kötettel léptek az ország nyilvánossága elé . Az irányzat orgánumának tekinthet ő az 1842-ben indult Protestáns Egyházi és Iskolai Lap43, amelynek els ő évfolyamába a fentebb említett két tudósításon kívül Könyves Tóth 35 A' rationalismus' és supernaturalismus' ügyében.=Athenaeum, 1841 . I. 63 . sz . máj. 27. 10111013. has.; az idézet : 1011 . has. 36 Emlék-beszéd nemes Miskólczy István' hideg tetemei felett. Db. 1841 . 11-12. old. 37 Műveltségéről l. Könyves Tóth Mihály.=Debreczen, 1895 . febr . 4. 3. old. Eötv ős Márta: Debrecen irodaLna a reformkorban (1825-67). Db . 1941 . 47. old. 38 Fszrevételek 1. Mos. I-IV. fejez. némelly verseire, Bloch Móricz' és Károli Gáspár' fordítása szerint.=Athenaeum, 1841 . I. 26. sz. márc . 2. 404-408. has., 27 . sz . márc. 4. 428-430. has. ; illetve : Móses' kora . Manethon 's némelly mai tudósok szerint.=uo ., 1841 . I. 36. sz . márc . 25 . 561-563. has., 37. sz. márc. 28. 583-585. has. 39 A' thugok ismertetése.=Athenaeum, 1841 . II . 13 . sz . júl. 29 . 197-201. has. 40 Emlék-beszéd nemes Miskólczy István' hideg tetemei felett . Db . 1841 . 10 . old. 41 Uo. 19 . old. 42 Uo. 17 . old. 43 Yarga Zoltán : Egyház a reformkorban (1790-1848).=A magyar református egyház története. Bp . 1949 . 320. (a továbbiakban : Varga Z.: Egyház . . .)
51
három önálló közleményt is küldött : két nagyon fontos, égetően időszerű egyházpolitikai kérdéshez szólt hozzá. A vegyes házasságok problémáját feszegető írása még az ispotályi id őszakban keletkezett : egyrészt teológiai vita a katolikus Fejér György könyvével ; másrészt logikus, történeti érvekkel alátámasztott bebizonyítása annak, hogy az ügy valójában államjogi, politikai természet ű, és így a törvényhozás, vagyis az országgyűlés és a király illetékes dönteni róla. Akárcsak a kor liberális politikusai, ő is úgy látta, hogy a katolikus klérus saját hatalmát kívánja növelni, amikor megtagadja a vegyes házasságok megáldását, azaz saját akaratát érvényesíti . A vegyes házasság összeegyeztethet ő a lelkiismereti szabadsággal, a társadalom érdekeivel és a természet törvényeivel is ; a' kölcsönös szívszerelemt, szívből és természetb ől kitépni [ . . .] sem egyik, sem másik ekklézsiának, sem a' statusnak joga" - jelentette ki. Konkrét javaslata volt, hogy a vegyes házasságból születő gyermekek kövessék apjuk vallását A második és harmadik cikk a két protestáns hitfelekezet - az evangélikus és a református - uniójával foglalkozott . Noha elvileg egyetértett a kezdeményezéssel, itt inkább a gyakorlati kételyeit rögzítette. Véleményét nyilván befolyásolta a tiszán túli református egyházkerület elutasító végzése is as A dogmák közti különbséget, az egyházi igazgatás és a liturgia problémáját, a nemzeti eszme (a magyarosítás) túlzott előtérbe nyomulását (ami a szlovákok ellenállását váltotta ki), az egyházi és iskolai alapítványok sorsát hozta fel mint akadályozó tényezőket a6 Egy héttel kés őbb élesen támadta a vitában is jelentkez ő szimbolikus ortodoxiát, amely a Bibliával szemben a protestáns egyházalapítók könyveit, a dogmákat tekinti irányadónak, és ezáltal a tespedést eszközli . Szerinte örökre ki kell nyilvánítani : a' keresztyén hit' és erkölcs' szabálykönyve a' Biblia ; 's az azt vizsgálhatási jog minden keresztyénnek, mint elidegeníthetlen szent joga, sértetlenül hagyatik."4 ' E kívánságnak a jelent ősége messze túlnyúlik az adott téma határain : voltaképpen a gondolatszabadság és a kutatási szabadság általános érvényű, liberális követelését takarja . -A fejlemények egyébként a kétked őket igazolták : az unió nem valósult, nem valósulhatott meg, jórészt a Könyves Tóth Mihály által felsorolt okok miatt as A debreceni lelkész azonban egy időre kiszorult a hetilapból ; a szerkesztők nemigen vették jónéven tőle, hogy az uniómozgalom fórumán fordult szembe a tervvel . Közrejátszott ebben az is, hogy belvárosi prédikátorként jóval több teendője volt, mint korábban, kevesebb ideje maradt írásra. Könyves Tóth Mihály nagytemplomi tisztfoglaló beszéde -1842 . április 24-én mintegy summázata mindannak, amit a lelkipásztori hivatásról vallott . Mivel a' vallás ismeret, cselekedet és érzemény együttvéve", a szószékr ől ,;az észhez, akarathoz 's érzelemhez együttvéve" kívánt szólni, hívei, hallgatói épülésére, intésére és vigasztalására kívánt szolgálni . Közelebbr ől : ismeretre akar nevelni, együtthaladva a tudományos vizsgálódások eredményeivel - azaz ismételten állást foglalt a racionalizmus mellett - és a szabad természetből véve a példázatokat; fel akarja hívni hívei figyelmét az isten, az önmaguk és a mások iránti kötelességeikre, maga is példát mutatva a jó erkölcsökre ; s végül vigasztalni akar a szenvedések óráiban . Összhangban az ekkor44 A' római katholika ekklézsia' vegyes házassági ügy' elitélésében, Fejér György által fensőbbeli intésére kimutatott vezérelvei' vizsgálata, theologiai, 's statust érdeklő szempontból .=PEIL, 1842 . máj. 5. 49-57. ; az idézet : 53 . old. 45 VargaZ.: Egyház . . . 324. old. ; az unió gondolatáról : Márkus Jenő: A liberális szellem a református egyházban. Pápa, 1939 . 28-30. old . 46 Észrevételek Lója Károly' unióról közlőtt cikkére, 's kérelem az unióról értekezőéhez .=PEIL, 1842 . jún. 16 . 121-123. old. 47 A' symbolak- 's symbolikus protestánsok' uniojáról.=PEIL, 1842 . jún. 23 . 133-135. old.; az idézet : 135. old. 48 Márkus J. i. m. 31-32. old., K. T. M. : A tiszántúli . . . TtREL. I. 27. b. 3. 138. old.
52
tájt keletkezett cikkeivel és prédikációval, . ezúttal is kijelentette : munkásságában egyedül a Biblia az alap, a kiindulópont ; a hitfelekezetek kölcsönös tisztelettel tartoznak egymás iránt ; az állam és az egyház viszonyában az elsőbbség az államot illeti (kivéve a teológiát és az istentisztelet módját .)49Sokban rokon - szellemében mindenképpen - e beszéddel az, amelyet Kornádiban, az új református templom felszentelésekor mondott . Talán itt fejtette ki legrészletesebben, hogy a társadalmi különbségek ; ellentétek csak a hitben, az istentisztelet óráiban simulnak el, és hogy az egyházak közötti békesség a társadalom békéjét is előmozdítja.so A kornádi meghívás arról tanúskodik : Könyves Tóth Mihály híre túljutott Debrecen határain . Beiktatásakor tett ígéreteit betartotta ; a városban olyan közkedvelt volt, hogy egyik életrajzírója szerint mikor ő prédikált, a nagy templom is szűk volt a hallgatóságnak" .st Szaporodott egyházi hivatalainak a száma is : elő bb egyházmegyei, majd egyházkerületi pénztárnok, 1847-ben egyházmegyei tanácsbíró lett, 1843-44-ben az egyházkerületi főjegyzőt helyettesítette. Eközben alaposan megismerte környezete erényeit és gyarlóságait ; innen merítette a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1845-ös számaiba névtelenül írt Életképek a' helv. hitv. tiszántúli egyházkerületb ől" c. sorozatának témáját . E korrajz egyrészt regényes keretbe foglalt szatíra, másrészt közbeiktatott értekezések sora. Szatíra a konzervatív, tudatlan, gő gös, kötelességeiket sem teljesítő, csak az evésnek-ivásnak élő vidéki papokról, ismételt támadás a teológiai dogmák ellen. Értekezés az aktuális egyházpolitikai tennivalókról, állásfoglalás - korszerű, szabadelv ű, racionalista szellemben - a papi szolgálatra vonatkozó kánonok sürget ő reformjáról, a szabad lelkészválasztásról, a papi hivatásról, az egyházi igazgatásban a képviseleti rendszer bevezetéséről, méltató ismertetés a debreceni kollégium fejlődésér ől, a gyakorlati teológiai tanszék felállításáról stb.52 Az olvasók többsége csak a pamfletjelleget vette észre ; a hibák ostorozása felháborodást váltott ki, ezért Szoboszlai Pap István superintendens kérésére Könyves Tóth Mihály nyolc folytatás megjelenése után félbeszakította a közlését .5s A negyvenes évek elejétől Könyves Tóth Mihály egyre gyakrabban foglalkozott beszédeiben, cikkeiben társadalmi, politikai kérdésekkel, bár a közvetlen - vagyis egy-egy politikai eseményhez kötő dő - állásfoglalástól tartózkodott (kivéve a már jelzett egyházpolitikai vitákat) . Ennek három oka lehet : a kiadásra szánt prédikációkban a cenzúra miatt óvatosságra kényszerült ; a református egyház akkori vezetése az óvatos kivárás taktikáját választotta ; a városi hatalmat gyakorló debreceni polgárság konzervatív magatartása . Közvetve jelenik meg a politikai mondandó azokban a temetési beszédeiben is, amelyeket Debrecen egykori fő bírája, Rakowszky Dániel, illetve szenátorai - Simonffy Dániel, Komlóssy Dániel és Vámosy Károly - felett tartott . A közéleti férfi - a bíró, a politikai vezet ő - kötelességeit vette sorra, általában konkrét társadalmi vagy politikai tartalom nélkül . Az általa megfogalmazott elvárások : a szóba jött tárgyakat figyelmesen, körültekint ően, indulatoktól mentesen vizsgálja meg, mérlegelje ; cselekedjen bölcsen, az ész és a lelkiismeret szavát követve, elvetve a haszonlesést, a magánérdek szülte szenvedélyt ; ne lehessen az igazságtól eltéríteni ; legyen részvéttel honfitársai iránt ; szorgalmasan dolgozzon, a törvényeket, 49 Egyházibeszéd kellékei . Tisztfoglaló beszéd.= Egyházibeszédek. 2. köt. Pest, 1845 . 330-341 . old. (az idézetek : 332. old.) . Jellegzetes példa a vigasztalásra az egy évvel később elmondott gyászbeszéde : Isten az én vigasztalóm. Halotti elmélkedés, mellyet néhai nemes Forgács Juliána asszonynak [ . . .] végtisztessége' megadásakor készített . . . Db. 1843 . 50 Templomszentelési örömérzet 's ünnepély .=Egyházi beszédek . 2. köt. Pest, 1845 . 377-388. old. 51 Szász K. i. m. 631 . old. 52 PEIL, 1845 . febr. 23 . 176-183., márc . 2. 205-210., márc . 9. 220-227., márc . 16 . 254-261., márc . 23 . 267-276., márc . 30 . 294-303., jún. 22 . 577-591 ., jún. 29 . 601-616. has. 53 Önéletrajz, 1936 . jan. 5. 3 . old.
53
határozatokat gyorsan hajtsa végre ; tartsa meg a vallásos erkölcs normáit . Boldog a' polgári társaság! menynek közügyei fölött illy kormányzók őrködnek, kik meglátják jól a' mit cselekesznek, szorgalmatosok és hívek. Ott az egész test az egyes tagoknak, az egyes tagok az egésznek adnak kölcsönösen, sikerdúzs életerő t."~ Elejtett megjegyzései, burkolt utalásai és önéletrajzi feljegyzései arra engednek következtetni, hogy Könyves Tóth Mihály nemcsak az egyházi megújulást szorgalmazta, hanem rokonszenvezett a nemesi reformerek, a mérsékelt liberálisok nézeteivel, a feudális viszonyok felszámolására irányuló törekvéseikkel ss Lelkesedéssel írt tudósítást 1845-bett Deák Ferenc, Wesselényi Miklós és Vörösmarty Mihály együttes debreceni látogatásáról is, kik közül csak egynek, bármellyiknek jelenléte is j . . . j nagyszerű ünnepnappá ma. gasztalhatta 's magasztalta is máj . 19-két városunk lakosai szívében",s6 Az évtized közepén Könyves Tóth Mihály még tovább lépett . Önéletrajzában írta Feleségem halála után 1846 aug 1-éns', a politikai életbe merültem; házamnál a város radikálisabb gondolkozású tagjai csoportosultak [ . . .] Olvasmányaim ez idő táján a francia irodalom philosofiai termékei valónak . Victor Cousin, Damiron, Jouffroi ; ezekhez járult Victor Hugo és Lamartine minden munkájának olvasása ; végre a sociális philosofok művei, akár tisztán tudományos szempontból készültek, akár regény alakban . A Proudhon és Louis Blanc, a Ledru-Rollin és Blanqui, az öreg Leroux »L'Humanitéja« és Cabet »Ikáriája« mellett olvastam a számtalan Sue féle regényeket is ."Sa Noha a feljegyzés két ízben is megjelent nyomtatásban, irodalomtörténet-írósunk eddig nem figyelt fel rá. Holott ezt a részletet ismerve, kissé más megvilágításba kerülhet Könyves Tóth Mihály és Petőfi Sándor közismert kapcsolata is . Közismert, hogy 1846 őszén, Erdődről hazafelé, Petőfi néhány napot Debrecenben töltött . Megismerkedett a prédikátor mostohalányával, Király Jankával -akinek emlékkönyvébe egy kis verset is írt, 1846. november 15-i dátummal -, majd összebarátkozott Könyves Tóthtal is. Minden bizonnyal nemcsak emberi rokonszenv vezette, hanem az a tény is, hogy a fiatal, haladó gondolkodású pap éppen akkortájt tanulmányozta azokat a francia szocialistákat, történetírókat, akikhez Pet őfi ugyancsak ekkoriban közefedett . Vagyis feltételezhet ő - noha ennek bizonyítása nem mostani feladat és pillanatnyilag nincs is rá más adat -, hogy eszmei rokonra is találtak egymásban . Megemlítendő az a szintén jól ismert epizód is, hogy Petőfi lelkész barátjához futott először, amikor hirtelen dacból meg akart esküdni Prielle Kornélia színészn ővel . Éjjel költötte fel, de ő az egyházi szabályokra hivatkozva megóvta a költőt az elhamarkodott házasságtó1 .59 54 Az Istentől kimértt határnál áldásban elnyugodott Dániel. (Komlóssy Dániel .) D . 1844 . 7. old. - L. még: A' király előtt kedvességet nyert városi bíró' képe . (ltakowszky Dániel.) Db . 1843 . ; Halálokozta nagy keserűség 's erőltetés nélküli vallásos vigasztalás. (Simonffy Dániel ) Db. 1843 . ; A' keresztyénnek-kikerülhetlen halállal szemközt-fenséges léleknagysága 's édes övéiért Istenemelt bizodalmas könyörgése." (Vámosy Károly .) Db. 1845 . 55 Nyakas László : Könyves Tóth Mihály forradalmisága .=Debrecen, 1988 . márc 11 . 3. - Ennek csak részben mond ellent, hogy 1844 elején Könyves Tóth aláírta azt az országgyű léshez intézett petíciót, amelyben Debrecen kérte, ne részesítsék városi polgárjogban a zsidókat . Szoboszlai Pap István szerint ezt a városi elöljáróság nyomására tette; vö. Yarga Z. : Szoboszlai . . . i. m. 43 . old. 56 Debreczeni levél .=PEIL, 1845 . jún. 1. 523-538. has.; az idézet : 524. has. 57 Felesége valójában 1845 . aug. 31-én halt meg, itt a dátum nyilvánvaló elírás . 58 Békés L: im . I. 74 . old. Első közlés. ónéletrajza, 1936. jan. 5. 3. old. Említi Révész Imre : Az utópista szocialista gondolat magyarországi hatásához.=Századok, 1951 . 142. old. 59 Minderről : Bényei Miklós : Hej, Debrecen, ha rád emlékezem. . ." Petőfi Sándor Debrecenben .= Alföld, 1973 . 1. sz . 64 . old. ; Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. Bp . 1967. 2. köt. 16-17., 22-25 ., 28-29., 84 . old.
54
Könyves Tóth idézett vallomása folytatódik, mégpedig így : a francia forradalom és francia irodalom tett exaltattá és enthusiastává, annyira, hogy én az 1848'k' küzdelmekben öntudatosan és a szó teljes nemzeti mozgalmakban s függetlenségi 6 ereje szerint lelkesülten vettem részt." ° Megnyugvással, egyetértéssel fogadta az 1848. március 15-i pesti és pozsonyi események hírét ; maga is úgy látta, hogy azok magyar nemzetünk polgári állásának eddigi formáját megváltoztatták, átalakulásnak indították" 6t A kevésbé tájékozott debreceniek felvilágosítására szánt templomi beszédeiben - március 26-án és április 9-én - örömmel üdvözölte a' népszabadság istenileg jótékony" szellemének, a szabadság, egyenlőség, testvériség szentháromságának diadalát, a nemzeti és polgári vívmányokat : a felelős magyar minisztériumot, a sajtószabadságot, a közteherveselést, az úrbéri tartozások és a papi dézsma megszüntetését, a népképviseletet, a törvény előtti egyenlőséget. Világosan megmondta viszont azt is, hogy a túlzó, radikális követelésekkel nem azonosulhat ; elhatárolta magát a földosztás, a vagyoni egyenlőség, a szabadosság gondolatától . Kifejezte azt az aggályát is, hogy az egyelőre békés változások forradalmi jellege nemkívánatos jelenségeket is felszínre hozhat, a folyamat ellenőrizhetetlenné válhat, amit meg kell akadályozni ; ezért a rend fenntartására, nyugalomra, a zabolátlankodni akarók megfékezésére, a személy- és vagyonbiztonság megőrzésére intett . Megértést, türelmet kért a vesztesektől, így a földbirtokos nemesektől is; utalt a reakció nyílt fellépésének reális veszélyére . A megbékélés szándékával nyilatkozott a Habsburg-házról is. A liberális követelések teljesüléséért nemcsak Istennek és az országgyűlésnek, nemcsak a lángesz ű 's nagy lelkű" férfiaknak mondott köszönetet, hanem a nemzet szavát megértő királynak és István nádornak is ; keményen ostorozta viszont az uralkodó korábbi, önkényeskedő tanácsadóit 6i Vagyis ekkor még - osztva a reformkori politikusok túlnyomó többségének véleményét - monarchikus államformában, Habsburg=uralkodóval képzelte el az önálló, polgáriasult Magyarország megteremtését ; helyeselte a bécsi udvarral való együttműködést. Az új magyar állam elleni fegyveres támadást követően Könyves Tóth Mihály a honvédő harcok lelkes propagátora lett. A szószékről és népgyűlések szónokaként, a debreceni Alföldi Hírlap hasábjain segített a nemzetőrség toborzásában, izzó szavakkal szólította fegyverbe a népet . Két fiát is katonaiskolába küldte, ezüsttárgyait pedig felajánlotta honvédelmi célokra 6s Pontosan felismerte - és cikkeiben, beszédeiben erre figyelmeztette olvasóit, hallgatóit is -, hogy a nemzeti önállóságot fenyeget ő támadás veszélyezteti a polgári átalakulás eredményeit, az emberi jogokat, az alkotmányos rendet, sőt a református vallás egyenjogúságát is. A megtévesztett nemzetiségiek, a belső reakció erői mellett, illetve előtt a fő ellenség a bécsi kamarilla - írta - ; ez a múltból visszaszivárgó, gonosz, magyar- és haladásellenes csoport félrevezeti a jóindulatú, de beteg, magatehetetlen királyt is. A tavaszi hangütéshez képest érzékelhet ő változás, hogy ekkor már a múlt bűneiért a szerződésszegő osztrák királyokat is elmarasztalta . Még látott esélyt a kibékülésre, de feltétele a márciusi vívmányok fennmaradása . Sőt még messzebb ment : ha a király meg nem egyeznék is a népképviselők közös és általános akaratjában : nem meg kellene-e az országgyűlés határozatának illy esetben is maradnia? Hát a nép van-e a királyért, vagy pedig a ki= rály a népért? Bizonyosan a király van a népért . A király az országnak els ő tisztvice= 60. Békés L: i, m. I. 74 . old. ; Önéletrajza, 1936 . jan. 5. 3. 61 Mi történt 's mit kell tennünk? Népszerű egyházi beszéd . Db . 1848 . 1. old. 62 Uo . ; A keresztyén polgár szabadsága, egyenlősége, testvériessége. Közli: Magyar Bertalan .=Vasánzap, 1935 . aug. 4. 246-247. old. 63 Békés L : i. m. II . 28 . old. ; Önéletrajza, 1936 . jan. 5. 3.
55
lője." Vagyis ekkor már eljutott a népfelség elvének kimondásáig, a parlamenti demokrácia, az alkotmányos monarchia követeléséig. 1848 . október 19-én, amikor a debreceni nemzetőrség két gyalogos és egy lovasszázada elindult a délvidéki frontra, Könyves Tóth Mihály - megtartva egy pár héttel korábbi, az Alföldi Hírlapban közzétett ígéretét - tábori lelkészként velük ment, gyalogszázadosi rangban.65 Miként a szem- és fültanúk - köztük Szanka József, az Alföldi Hírlap szintén táborba szállt szerkesztője - írták, Tóth Mihály, papi hivatását a kor igényeihez méltóan felfogva" 66 hazafiúi tűzzel, szónoki tehetsége teljes erejével lelkesítette a nemzet őröket és a honvédeket, erősítette az ingadozókat, vigasztalta a sebesülteket, elsiratta a halottakat; Lippán még a románokat is megpróbálta a magyar ügy mellé állítani 6~ Az aradi vár ostromakor elesett magyarok és lengyelek temetésén elmondott velőkig hatoló szónoklata" oly annyira tetszett Szanka Józsefnek, hogy lapjában teljes terjedelemben közölte . E beszéd a hazaszeretet himnusza és a világforradalom Petőfit idéző látomása : a vérpatak, meny most olly sok népekből foly, vértengerré n ő fel, és hullámaival elsepri a trónoknak babonás hitből, ámítással épített oszlopait, és elnyeli, megfullasztja, vérhabokban fullasztja meg az önkény zsarnokait" . A népszabadság, népfenség" isten akarata és ajándéka - hangoztatta -, ezért keresztyéni kötelesség is harcolni az elnyomók, a betolakodók ellen. A szabadság, egyenlőség és testvériség szelleme a társadalmi élet nehéz bilincseinek széttördelését elnémíthatlan erős szózattal követeli, majd feltartózhatlan karokkal kényszeríti". 6s Alighanem igaza van Nyakas Lászlónak, aki szerint e beszédben tetőzött Könyves Tóth Mihály forradalmisága [ . . . ], valósággal intonálta a Habsburg-ház gyászszimfóniáját" .69 Az új-aradi táborból - december 1 ;jén-nyílt levelet, kérelmet intézett a kormányhoz, sürgetve, hogy ne csak a nemzetőrök, hanem a honvédzászlóaljak mellé is rendeljenek tábori lelkészeket . Hiszen a' papok sokat, nagyon sokat tehetnek a' legyilkolandó szabadság védelmére", szimpátiát ébreszthetnek a haza ügye iránt, felvilágosíthatják az iskolázatlan katonákat, óvhatják a fiatal fiúkat a részegség és a bujaság vétkétől.° Amikor Könyves Tóth Mihály 1849, január 5-én a nemzet őrökkel visszatért Debrecenbe,?t már itt találta a fővárosból áttelepülő nemzetgy űlés és kormány els ő csoportjait . Január 9-én a város lakói nevében ő üdvözölte az ideérkező Kossuth Lajost .~z Továbbra is tevékeny részese volt a közéletnek, támogatta Kossuth és a 64 A' néphez.=Alföldi Hírlap, 1848 . okt. 1. 105-106 . old. ; az idézet : 106. old. -L. még : Debreczen népéhez.=AH, 1848 . szept. 27 . 101-102. old. ; Szózat Debreczen népéhez 's az alföld minden magyarjaihoz .=AH, 1848 . okt: 1. 105. old . Október 1-i és 12-i népgyűlési beszédéről ír : AH, 1848 . okt. 4. 109., okt. 15 . 121. old. - Vö . Lengyel Imre : Az Alföldi Hírlap 1848-ban .=Könyv és könyvtár V. Db. 1966 . 157. old. NyakasLászló : Könyves Tóth Mihály, Debrecen Kapisztránja .= Honismeret, 1988. 2. sz . 51-52. old., uő: Könyves Tóth Mihály forradalmisága.=Debrecen 1988 . márc. 11 . 3. old. 65 AH, 1848 . okt. 22 . 129. old . - Az ígéret : Debreczen népéhez.=AH, 1848 . szept. 27 . 102. old.Rendfokozatáról: HBML. IV . B. 1109/a. 1 . 66 Szanka J. : Tábori levelek. Lippa, nov. 2.=AH, 1848 . nov. 28 . 149. old. 67 L. D. (Lukács Dániel) : Tábori levelek.=AH, 1848 . nov. 5. 145. old. - A további tudósítások : AH, 1848 . nov. 1. 142., nov. 8. 149. old. -Vö . LengyelL : i . m. 172., 156. 68 AH, 1848 . dec. 17. 193-194. old. ; Szanka József szavai : AH, 1848 . dec. 13 . 190. old. 69 Nyakas László : Könyves Tóth Mihály forradalmisága .=Debrecen, 1988 . márc. 11 . - A beszédr ől ír még : Lengyel L : i. m. 158. old., Nagy T. i. m. 171 . old. 70 Egyszerű, de talán" érdekes kérelem a' magas kormányhoz.=PEIL, 1848 . dec. 10. 1594-1596. has.; az idézet : 1594. has. 71 AH, 1849 . jan. 7. 7. old. 72 Könyves Tóth Kálmán : Kossuth Debrecenben és a szobor története . Db . 1913 . 7. old. - Párhéttel később Kossuth családja Könyves Tóth Csapó utcai házába költözött : Békés L : i. m. II. 29 . old., Önéletrajza, 1936 . jan. 5. 3. old.
56
kormány törekvéseit, kitartásra buzdította a népet. Március 15-én hatásos prédikációt tartott a polgári forradalom évfordulóján rendezett nagytemplomi ünnepélyen : ha a nagy tömegb ől lett volna valaki - jegyezte meg a hivatalos lap, a Közlöny tudósítója -, kit ügyünk szentsége annak védelmére, 's az osztrák vérhad letiprására azelőtt nem serkentett, e' beszéd hallatára bizonyosan mint töredelmes bűnbánó tért magához, 's felaczélzotta akaratát szembeszállani bárkivel, ki mint ellenség közelít felénk"?3 A függetlenségi nyilatkozat elfogadásának másnapján, április 15=én, amikor Debrecen népe fáklyászenével köszöntötte a kormányzó elnököt, ismét Könyves bizodalma, reménye, hite, Tóth Mihály beszélt. Elmondó [ . . .], hogy e' nemzetnek"'a Április 29-én népgyűléegy férfiúban összpontosul 's ez a' férfi Kossuth Lajos . . . sen magyarázta a trónfosztás dokumentumát,'S majd - a szabadságharc idejébő l ismert utolsó beszédében - pünkösd hétfőjén (május 27-én) az orosz betörés várható veszélyeit ecsetelte sötét színekkel .'6 Miután a debreceni csata augusztus 2-án elveszett és az orosz csapatok nyomában a városba érkezett a királyi biztos, Zichy Ferenc gróf, pár nap múlva, 1849. augusztus 7-én letartóztatták Könyves Tóth Mihályt is?' Az osztrák bíróság november 30-án - éppen 40. születésnapján - mint lázítót és ellenszegül őt kötél általi halálra ítélte, de ezt kegyelemb ől 20 évi várfogságra változtatta.'$ Ezzel a debreceni lelkipásztor életének egy új szakasza kezd ődött . Könyves Tóth Mihály 1849 nehéz hónapjaiban, diadalmas és kudarcokkal teli napjaiban valóban ott állt Kossuth Lajos, vagy inkább a kossuthi eszme, a függetlenség, a szabadságharc ügye mellett. Noha a szó szoros értelmében nem lehetett Kossuth papja", mivel a politikus evangélikus vallású volt, a megtisztelő megnevezés megillette. Mint ahogy megilleti a hely bronzba öntött alakját is a debreceni Kossuth szobor talapzatán .'9 ' . . .Taking his Clerical Mission as Age Demands. . ." The Career ofMihály Könyves Tóth unti11849 Miklós Bényei
Mihály Könyves Tóth (1809-1895), Calvinist pastor in Debrecen, was one of the clergymen who in 1848-49 supported the formation of bourgeois society and national freedom not only with their sermons but took part directly in armed fights . This study outlines the course of his life and development of philosophy up to this time. His attitudes were shaped by his family living in Debrecen, his school studies and his readings . Following his journey abroad he was assigned to be a pastor of infirmary in 1836, then pastor of the Great Calvinist Church in 1842. He was a popular preacher, effectual representative of the new theological trend, the so-called sentimental rationalism . His ideal of life was the busy, educated, family-loving, sparing and pious burgher . He was a sympathizer of the views of noble reformers, the liberals and also became familiar with the early socialists' ideas in the middle of the 40ies. He greeted the news of the revolution in 1848 with pleasure and in the national and bourgeois achievements he saw the victory of liberal policy, i.e. liberty, equality and fraternity. He became an enthusiastic propagator of defensive fights and, for a period, field-pastor of the civic 73 Közlöny, 1849 . márc. 17 . 191 . old. Az ünnepélyről beszámolt az Alföldi Hírlap is : 1849 . márc . 18. 86 . old. 74 Közlöny, 1849 . ápr. 17 . 298. old., l. még: AH, 1849 . ápr. 17 . 119. old. 75 Közlöny, 1849 . máj . 1. 343. ; Kónya József: Kossuth és Debrecen.=A szabadságharc fővárosa Debrecen . Db. 1948 . 499. old. 76 Közlöny, 1849 . máj. 30. 443. ol d; AH, 1849 . máj. 31 . 168. old. 77 Békés L : i. m. II . 30 . old. ; Yarga Z. : Szoboszlai . . . i. m. 314. old. ; AndicsErzsébet : A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben . 3. köt . Bp . 1965 . 379. old. 78 Önéletrajza, 1936 . jan. 5. 4. old. 79 A szobor keletkezésér ől : Könyves Tóth Kálmán : Kossuth Debrecenben és a szobor története. Db . 1913 . 17 . old.
57
guard of Debrecen . When the national assembly moved to Debrecen, he supported the efforts of Kossuth and his government and encouraged the people to continue . When the war of independence was defeated he was arrested and sentenced by Austrian authorities. «, . .Iloxuuan ceoe yepxoexoe npuseaxue e coomsemcmeue c mpe6oeaxuxnsu snoxu . . .» ,l~exmennxocmn Muxan Kéxbeetu Tom do 1849 a. Muxnout b'exbeu
Mxxaií Kéxbsem Tor (1809-1895), ueópeuexcxx~ pecj~opMarcxxH csAU~exxxx 6atn oRxHat xs rex cssx~exxxxos, xoropbte xe roruxo csox~ nponosegsn~ nol~iepxcxsa .rni ,gerco rpaxAaacxoro npeoópasosaxxx x xauxoxanaxo~ cso6o,rtsi, xo x xenocpeACreexxo ~Yxo yYacrsosa.~ s soopyxcexxanc cromcxosexxax . B crarse onxebisaercx, xax exna,~sanex ero xcxsxexxb~l nyrb ,qo pesomo~, xax passxsancx ero xRe~xb~ Mxp. Ero sosspexxa t~opMxposa~cs noA srn3sgnteM ue6peuexcxoro ceMellxoro xaeana, yYe6at x xxxr, IIocne rloeszucx sa rpaxxgy, s 1836 rouY, ox 6~n xs6pax cssxuexxxrcoM cxaeana op~o~ xs 6om>xxu, noroM Bonauco~ L[epxsx. Ox 6sm norrynnpxbnK nponosep~coM, sne4arnsno~xM npeACrasxreneM xosoro reonorxeecxoro xaripasnexas, r. x. cexrxMexram>xoro pauxoxa .~sMa. Ero xaisxexxau3 xAean: npxnexun,~, oópasosaxxarll, .rnoóxu~xi{ ce~io, 6epexcnxsa~ #, 6oro6oasxexxb~# óioprep. Ox cxnmarxsxposan ssrns~aM Asopsnicxxx pe~popMaropos, ~óepanos, a s cepe,~xxe 40-r,~x rogos ox uosxaxoauíncn x c ygexxsn~ paxxxx wuxam~cros . Ocexbio 1846 roRa ox scrperxJCCa c IIIaxuopoM IIerécpx . Ox c paAOCrbFO np~erersosan xssecrxx o peso .rnor~ 1848 roua, s xa~oxanaxsuc x 6ypxcyasxbnc ,uocrx~xexxsix ox sxAen no6euy rm6epamxr~x npxxuxnos - cso6o,~, pasexcrsa, 6parcrsa. Ox cran soo,Rymesne~nK nponoraxAxcroM xauxoxa .rmxo-ocsoóo,~xrem xox ÚOpbÓbI, aexoropoe spehrx cnYxmn soAcxosvn~x css~exxxxoM Re6peuexcxo~ xauxoxanvxoü rsapa~xx. Korga Bexrepcxce I'ocygapcrsexxoe Co6paxxe nepeceminocs B ,i~eópeuex, ox no,~epx~an crapaxax JIattoma Komyra a npasxre~crsa, npxsbn~an .rnoAeli x cro~acocrx . IIocne naAexxx ocsoóo,Axrenaxo~ so~xar ox 6am apecrosax x ocyxcAex ascrpxlfcxxn~ snacrx~,
