PÁLYÁZAT
A GVADÁNYI JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐ MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE
Készítette: Csehné Kovács Judit
2. Az intézményvezetésre vonatkozó program 2.1. Vezetői nézetem A vezetés nem más, mint átadni a jövőképet a munkatársaknak és ezzel rábírni őket arra, hogy önként tegyék meg azt, ami a cél eléréséhez kell. Nem főnök szeretnék lenni, aki a csapat mögött áll és hajtja az embereket, hanem vezető, aki elől megy és azt mondja: kövessetek!
Vezető az, aki tart valamerre.
A vezetőnek célja van.
A vezetőnek terve van.
A vezető határidőkkel dolgozik.
A vezető úgy van másokra hatással, hogy azok a saját szabad akaratukból akarják
A vezető az az ember, aki a beosztottjaiban nem rabszolgákat, hanem partnereket követni.
A vezető példát mutat.
A vezető legalább úgy dolgozik, mint ahogyan szeretné, hogy a beosztottjai dolgozzanak.
Vezető az, akitől a munka jobban megy, és nem az, aki miatt reggel még azt is nehéz eldönteni, hogy egyáltalán bejöjjünk-e dolgozni.
Tanulmányozva a különféle vezetési stílusokat, vezetői tulajdonságokat, hozzám ezek állnak a legközelebb, ilyen vezető szeretnék lenni. Egy közel 300 fős intézmény vezetése nem könnyű feladat, összehangolt, jól szervezett irányítás szükséges hozzá. Csapatmunkára alapozok. Az igazgató helyettesek, a tagintézmény vezető, a munkaközösség vezetők koordináló szerepére számítok elsősorban. Szeretném őket az előkészítő, irányító és ellenőrzési folyamatokba is bevonni. Olyan vezető társakkal tudom a közös munkát elképzelni, akiket az általuk képviselt közösség is elfogad. Ez különösen fontos, hiszen ők lesznek az összekötő kapocs. Igyekszem kollégáimat és vezetőtársaimat arra biztatni, hogy haladjunk együtt, hiszen a mai kor változó körülményei, a mind nehezebben kezelhető, szociálisan hátrányos helyzettel
küzdő tanulók körében változást csak ekképp érhetünk el. Hiszem és vallom, hogy csak együttes, és következetes munkával lehet valódi eredményeket elérni, amelynek során az egyén képes önös érdekeit a köz érdekeinek alárendelni. S ha majd a tantestületben, a felnőttek környezetében megvalósul ez az egység, ezt a gondolkodásmódot mindenki magáévá tudja tenni, akkor leszünk képesek az oktató-nevelő munka során is formálni a közösséget és ezáltal hatékonyan teljesíteni.
„AZOK AZ EMBEREK, AKIK AZONOS IRÁNYBA TARTANAK ÉS KÖZÖSSÉGET ALKOTNAK, GYORSABBAN JUTNAK EL CÉLJUKHOZ, MINT AZOK, AKIK TELJESEN EGYEDÜL PRÓBÁLJÁK MEG AZT” /Lecke a vadludaktól/ 2.2. Vezetői program A 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 69-a határozza meg az intézményvezető feladatait. Ezeket figyelembe véve úgy szeretném az iskolát irányítani, hogy a törvényi előírásokat maximálisan betartom, folyamatosan követve azok változásait is. Törekszem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal a lehető legjobb együttműködésre, időben eleget teszek az adatszolgáltatási és egyeztetési kötelezettségeknek. Jogkörömbe utalt vezetői döntésekben igyekszem tárgyilagos, következetes és határozott lenni. Az intézményi szabályzatok elkészítéséről és szükséges módosításáról időben gondoskodom. A pedagógiai munka szakszerű megszervezésére és ellenőrzésére nagy figyelmet fordítok. Működőképes iskolavezetés kialakítása az elsődleges célom. Jelentősen megkönnyítené a munkamegosztást, ha az 1. melléklet a 2011.évi CXC. törvényhez alapján 2 igazgató helyettest alkalmazhatnánk. Egyikőjük az általános igazgatási és ügyviteli feladatokban segítené a munkát, a másik a székhelyintézmény pedagógiai munkáját az irányítaná. Középvezetői szinten megfelelőnek tartom a korábbiakban létrehozott munkaközösségek irányítását. A megfelelő munkamegosztással, kielégítő kommunikációval, a vezetői team közös gondolkodása által valósulhatna meg a szervezeti munka minden fázisa, a célkitűzéstől a feladaton át az ellenőrzésig. Olyan iskola vezetése a célom, ahová a gyerekek szívesen járnak. Sajnos az utóbbi években megnövekedett azon szülők száma, akik nem hozzánk, hanem a közeli nagyvárosba íratják 1. osztályos gyermeküket. Ennek oka nem a pedagógiai munkánkban keresendő, hanem
tanulóink szociális összetételében. A folyamat megállítása volt a cél, amikor a 2012-13-as tanévben megszerveztük a német nemzetiségi nyelvoktatást. Bízom benne, hogy hosszú távon ez a képzési forma segít az elvándorlás csökkentésében. Az iskolaotthonos oktatást is ennek reményében vezettük be 4 évvel ezelőtt. Jól működik ez az oktatási forma, és mindenképpen könnyebb a dolgunk az egész napos iskola bevezetésében, hiszen már a tanulók és a szülők is hozzászoktak. Továbbá olyan iskolát szeretnék, ahol a tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelően olyan módszerekkel tanulhatnak, amelyek által képességeik megfelelő mértékben fejlődnek és a valós életre felkészülnek. És nem utolsó sorban olyan iskolát szeretnék, ahol minden pedagógus fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amiben legjobban kiteljesedhet. A teljes szakos ellátottság létrehozása a legfontosabb teendő. Ebben a tanévben már tettünk lépést ennek érdekében. A tankerületen belül az egymás közelében lévő iskolákkal együttműködve áttanítások formájában oldottuk meg a szakos tanítást ének-zene, rajz tantárgyakból. Sajnos a pályázati kiírásra nem érkezett jelentkező, így a informatika és matematika tantárgyak egy részének oktatását óraadók látták el. Tovább hirdetjük a matematika, informatika álláshelyet, bízom benne, hogy találunk megfelelő jelentkezőt az üres álláshelyre. Ez mindenképpen kívánatos lenne, hiszen a délutáni foglalkozások ellátásához szükség lenne teljes foglalkoztatású munkaerőre. Az egész napos iskola tanítási órával le nem kötött részében olyan foglalkozásoknak a bevezetését tervezem, amelyek rendkívül fontosak a mi tanulóinknak, akik többsége hátrányos körülmények között él. A korábbiakhoz hasonlóan továbbra is élek a pályázatok adta lehetőségekkel. Folyamatosan figyeljük a megjelenő kiírásokat és megpályázzuk a számunkra kedvezőeket. 3. Szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési terv Az intézményünk jelenlegi működését és jövőbeni fejlesztési lehetőségeit külső törvényi előírások (a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, a 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról és belső helyi szabályozások (Pedagógiai program,SZMSZ,Házirend)határozzák meg. Intézményi dokumentumainkat a tagintézményekkel közösen alkottuk meg. Ezen tényezők figyelembevételével vázolom elképzeléseimet az intézmény szakmai működtetésére vonatkozóan.
3.1.Iskolatörténet A rudabányai iskola történetének kezdete 1886-ra nyúlik vissza. A bányatársulat az iskolát a szülők kérésére 1886/87-ben építette. Elsősorban a buléner származású bányamunkások gyerekei jártak ide. 1901/1902-ben már három tanulócsoport tanul, 1907/1908-tól 4 tanulócsoportos lesz az iskola, 1945/1946-tól 6 tanerő dolgozik ebben az iskolában. 1948-tól közös igazgatás alá kerül a három (a református, a római katolikus és a bányatársulati) iskola. Ebben az évben történt az iskolák államosítása. Kialakult a szakos oktatás. Új szaktanárokkal bővült a tantestület. A régi tanerők közül is több tanító tanult tovább, szaktanári képesítést szereztek. Megépült az iskolaépület új szárnya. Minden tanszakot elláttak a szükséges, korszerű felszereléssel, szemléltetési eszközökkel. Évfolyamonként kialakításra került az ének-zene és matematika tagozat. Az edelényi járásban elsőként Rudabányán létesült énekzene tagozatos osztály. A régi kollégák jó munkájának és a tanulók szorgalmának köszönhetően a kulturális és tanulmányi versenyeken az iskola diákjai kiemelkedő eredményeket értek el. Igen szépen tükrözte az előbbieket a továbbtanulási felvételik sikeressége. Tanulóink bejutottak a kívánt felsőbb iskolákba. Sokan diplomások lettek. Kis országunk közelebbi és távolabbi településein jó munkásokká, jó szakemberekké váltak. Van közöttük orvos, mérnök, ipari és mezőgazdasági szakember és számos pedagógus is (óvodától egyetemi tanárokig)- ezt a rövid iskolatörténetet Vincze István volt iskola- igazgató „Mióta van iskolánk?” című írása alapján
készítettem . A jelenlegi iskola 2000-ben vette fel
Gvadányi József költő, generális nevét. Úgy vélem, ilyen jó hírnevű iskolát nem szabad feledésbe vesznünk. Minden igyekezettel azon kell lenni, hogy új értékeket, hagyományt teremtsünk. A felsőtelekesi iskola alapításának éve 1873. A tagiskola nevét Telekes Béla költőről és műfordítóról, a falu szülöttéről kapta 1989-ben. A költő eredeti neve Klein volt, ő maga változtatta át nevét szülőfalujáról Telekesre. Az irodalomtörténet a századelő kiemelkedő alakjaként és Ady Endre előfutáraként tartja őt számon. Az iskola aulájában állandó kiállítás van Telekes Béla kézirataiból, levelezéseiből és munkásságából. A Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda 2007-ben alakult többcélú, közös igazgatású nevelésioktatási intézmény 2012. december 31-én az iskolák állami fenntartásba vételével megszűnt.
3.2. Épület, infrastruktúra 2011 szeptemberében felújított épületekben kezdődött meg a tanév. A Telekes Béla Tagintézmény felső tagozata a rudabányai felújított épületben, alsó tagozata a Napsugár Tagóvodával együtt a felsőtelekesi felújított épületben kap helyet. Mindez a korszerűsítés az Új Magyarország fejlesztési terv, „A Rudabánya Nagyközség Önkormányzata által képviselt közoktatási intézményfenntartó társulás intézményi infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése a helyi oktatás színvonalának emelése, a térségi különbségek csökkentése érdekében”elnevezésű projekt keretében valósulhatott meg. Az épületek teljes körű akadálymentesítése, hőszigetelése, gépészeti felújítása valósul meg. A székhelyintézmény épületében 18 tanterem áll a tanulók rendelkezésére. Ebből egy informatika szaktanterem, egy idegen nyelvi labor, amelybe pályázatok keretében vásároltunk gépeket. Ugyancsak pályázat keretében került sor
interaktív táblák beszerzésre, amelyeket szaktantermekben szereltünk
fel. A tanulói helységeken kívül orvosi és beteg szoba is kialakításra került. A felsőtelekesi épületben az alsó szinten az óvodások kaptak férőhelyet két csoportszobával, fejlesztő teremmel, valamint itt került kialakításra az orvosi szoba, ebédlő, tálaló és az irodák. Az emeleten négy tanterem áll az alsó tagozatos osztályok rendelkezésére. Az esélyegyenlőséget biztosítva mindegyik épületben kialakításra került a lift, mozgás korlátozott mosdó, parkolóhely. Összegezve: a modern bútorokkal, és oktatási eszközökkel felszerelt intézmény teljes mértékben kielégíti a mai kor igényeit. Lehetőséget ad a pedagógusok számára, hogy éljenek a korszerű technikai eszközök alkalmazásával, megújítsák tanítási módszereiket. Az épület felújítása nem érintette a tornatermeket. Felsőtelekesen jelenleg folynak a felújítási munkálatok a községi önkormányzat pályázata révén. Itt rendelkezésre áll salak és füves pálya is a megnövekedett óraszámú testnevelés órák lebonyolításához, a székhelyintézményben azonban a fejlesztési terveim között szerepel tornaszoba kialakítása a volt uszoda helyén, amint annak a tűzivíz- tároló funkciója megszűnik.
Ugyancsak elengedhetetlenül
szükségesnek tartanám egy ebédlő kialakítását az iskola épületében, vagy egy közelebbi helyen, ugyanis a jelenlegi kb. 500 méterre található az iskola épületétől és ez a tény a mindennapi étkeztetést megnehezíti. A Kánó, Alsótelekes és Felsőtelekes községekből bejáró iskolások számára az intézménybe és onnét a hazaszállítást iskolabusz teszi lehetővé. Erre a következőkben is szükség lesz. Az egész napos iskola bevezetésével a napi 4 forduló felére csökkenthető, ami gazdaságosabb lesz.
3.3.Személyi feltételek Jelenleg intézményünkben 36 fő dolgozik, a következő megoszlásban: Gvadányi József Általános Iskola pedagógus
8 tanító
Telekes Béla Tagiskola 4 tanító
12 tanár 2 gyógypedagógus ( 2 óraadó, 2 áttanító) pedagógus munkáját 1 iskolatitkár
1 pedagógiai asszisztens
segítők
1 pedagógiai asszisztens
technikai dolgozók
3 takarító
2 takarító
1 biztonsági őr 1 karbantartó Intézményi
szinten 29 fő
7 fő
összesen Az intézmény fenntartását és működtetését is a KLIK gyakorolja. Humánerő vonatkozásában a technikai dolgozók és a pedagógusok munkáját közvetlenül segítők létszáma a törvényi előírásoknak
megfelel,
de
a
mindennapi
gyakorlatban
kevésnek
bizonyul.
A
közmunkaprogram és egyéb pályázat adta lehetőségek keretében szükséges plusz takarítókat és pedagógiai asszisztenseket alkalmazni. A jövő tanév pedagógus létszám igénye az előzetes tantárgyfelosztás alapján 1 fő a szakos ellátottság biztosítása érdekében. Az üres álláshelyre matematika, informatika szakos álláspályázatot hirdetünk. 1fő tanító jelentette be nyugdíjba vonulási szándékát, az ő helyét szintén megpályáztatjuk. A külön erre a célra létrehozott 2 csoportban tanuló SNI-s tanulók ellátását jelenleg két pedagógus végzi. A következő tanévben a várható létszám 1 csoport működését indokolja, ebben az estben az egyik gyógypedagógus a rehebilitációs és habilitációs foglalkozásokat tartja, illetve a BTM-es tanulók fejlesztését végzi. A logopédiai és tiflopedagógiai fejlesztést az utazó gyógypedagógusi hálózat szakembereivel végeztetjük.
Az intézmény létszáma indokolja két igazgató helyettes
alkalmazását, (2011.évi CXC. tv.1.sz. mell).
3. 4. Tanulói létszám, összetétel a 2013. októberi statisztikai adatok szerint Össz
3H
létszám
%-
2H
ban
%-
Sajátos
Beilleszkedési,
ban
nevelési
tanulási,
igényű
magatartási nehézséggel küzdő tanuló
Gvadányi József 228
125
55%
178
78%
Általános Iskola Telekes
10 szegre-
25
gált
Béla 47
23
49%
36
148
54% 214
77%
3 integrált
5
Tagiskola Intézményi
275
78% 13
30
szinten Mint azt a táblázat is tükrözi, tanulóink közel fele olyan családban él, ahol nagyon kevés a jövedelem, emiatt rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesülnek, és a szülők végzettsége 8 általános, vagy még annyi sem. Még magasabb azok száma, ahol a szülőknek van ugyan 8 általánosnál magasabb végzettsége, de munkájuk nincs, segélyből élnek. A rendkívül rossz szociális viszonyok tükröződnek vissza a tanulók mindennapi munkájában. Egyre több a tanulási és magatartás zavarokkal küzdő gyermek. Ha a szülő együttműködő, ezeket a tanulókat elküldjük pedagógiai, pszichológiai vizsgálatokra, ahol egyéni fejlesztést, egyéni bánásmódot javasolnak számukra. A szociális hátrányok enyhítésével eddig is kiemelten foglalkoztunk, éltünk a pályázat adta lehetőségekkel: alma, iskolatej, ingyenes étkezés, integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés. Ezekkel, valamint egyéb, a szociális hátrányt csökkentő pályázatokkal a jövőben is élni kívánunk. A létszámok alakulásánál arra kell törekedni, hogy a párhuzamos évfolyamokat indítani tudjuk felső tagozatban. A tanköteles korban lévő gyerekek ügyében szükséges az óvodavezetővel történő egyeztetés még a tanév elején. Iskolacsalogató rendezvényekkel, bemutató foglalkozások megtartásával szükséges ösztönözni a tanköteles korú gyerekeket és szüleiket annak érdekében is, hogy ne írassák más iskolába őket.
3.5. Nevelés Iskolánk alapvető feladatait Pedagógiai programunk határozza meg, melynek legutolsó módosítása 2014. március 31. Mindennapi munkánk során egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az oktatás mellett a nevelésnek. Sikere elsősorban egy folyamatos, következetes, összefogásra épülő, egységes elvárások alapján működő pedagógiai tevékenységtől függ. A kezdeti feladatok az 1-4 évfolyamon tanító kollégákra hárulnak. Ki kell alakítani a gyermekekben az iskolára jellemző szokásrendet, a közösségi élet és az együttműködés szabályait, meg kell teremteni az óvodaiskola közötti zökkenőmentes átmenetet. A felső tagozatban meg kellene őrizni a kialakult szokásrendet, de sajnos az a tapasztalat, hogy sokan nem tartják be a normákat, kicsúsznak a sok kéz közül. Itt mindenképpen a felsős kollégáknak kell egységes szabályokat lefektetni, azokat betartatni, és következetesnek lenni a büntetésben illetve a dicséretben. A legnagyobb feladat persze az osztályfőnökre hárul ezen a téren. „követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés, büntetés.”(Ped.Pr.2.1.5.) Én személy szerint rendkívül hatékonynak tartom a beszélgetést, és személyes példamutatást, mint nevelési módszert. Hiszen a gyerekek többsége ingerszegény környezetből érkezik. A szülők többsége nem foglalkozik gyermekükkel. Nem beszélgetnek, nem mesélnek nekik, nem tanulnak meg értelmesen játszani és sorolhatnám a negatív példákat. A nagyobbak kevés időt töltenek otthon, órák után céltalanul csavarognak, az utcán töltik délutánjaikat, estéiket. Másoknak a számítógépezés, tv nézés a leggyakoribb elfoglaltsága. Ezeket a problémákat nem is lehet csak az iskolában megoldani. De itt mi vagyunk a nevelőik, a pótszülők. Nekünk kell kitalálni, hogyan tudnánk a velük együtt eltöltött időt értelmesebbé, családiasabbá tenni.
Konkrét elképzeléseim a következők:
az egész napos iskola keretében olyan jellegű hasznos tevékenységek megszervezése, amiben otthon nincs részük pld. Hímzés, gyöngyfűzés, kötés, horgolás, barkácsolás, főzés, olvasás, társasjátékozás, vetélkedők, kirándulás, körletrendezés, sport.
A szülőket is érdemes lenne bevonni ezekbe a tevékenységekbe.
tovább biztosítanám a lehetőséget a táncoktatásra, hiszen ez a legkedveltebb szervezett tevékenységük
délutáni sportfoglalkozások
a gyermekjóléti szolgálat szakembereit bevonni a mindennapjainkba, egy-egy foglalkozás megtartására, kötetlen beszélgetésekre meghívni őket osztályfőnöki óra keretében, vagy délután
az iskola rendőrével szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Jelenléte gyakrabban lenne szükséges, nemcsak prevenciós, felvilágosító előadások megtartására, hanem alkalmanként egy épületbejárásra, beszélgetésre
a védőnővel folytatni az együttműködést, elsősegély és csecsemő ápolási tanfolyam szervezését kérni, hiszen sok lány az iskolából kikerülve azonnal gyereket szül
kívánatos lenne iskolapszichológus jelenléte az iskolában
rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel
Bízom benne, hogy együttes munka meghozza gyümölcsét, és ha lassan is, de a neveletlen gyerekek jól nevelt kamaszokká, majd felnőttekké válnak. 3. 6. Oktatás Az oktatás a székhelyintézményben 4 alsó, 8 felső tagozatos és 2 SNI-s csoportban folyik. A felső tagozatban az elmúlt évben képesség szerinti csoportbontásokat alkalmaztunk nyelv, matematika és magyar tantárgyak vonatkozásában. Átgondolandó, hogy folytatjuk-e minden évfolyam esetében és valamennyi tantárgy vonatkozásában ezt az oktatási formát. Mérlegelni kell a pozitívumait és negatívumait, majd az eredmények tükrében dönteni. A bevezetéssel az volt a célunk, hogy hasonló képességű tanulók fejlesztése könnyebb lehet homogén csoportban. Az országos kompetencia mérések átlag alatti eredménye is komoly átgondolást és intézkedési terv kidolgozását igényli. A táblázat alapján látható, hogy mindenki felvételt nyert valamelyik középfokú oktatási intézménybe. A közepes, átlagos képességű tanulók vannak többségben, ők bejutottak érettségit adó szakközépiskolába. Több évre visszatekintve is ez a jellemző. A középiskolai visszajelzések szerint ők többnyire tartják az itteni tanulmányi eredményüket, nehézségeket a matematika, fizika tantárgyak okozhatnak. Szakiskolába viszonylag kevesen mentek, a korábbi években nagyobb volt ez az arány. Gimnáziumba pedig a korábbi években jelentkeztek kevesebben. Feladatunk ezen a területen a képességfejlesztés, felzárkóztatás, különös hangsúlyt fektetve a matematikára.
Intézményünk oktatási színvonalának emelése a legfontosabb előttünk álló feladat. Iskolánk múltja, egykori vezető szerepe az edelényi járásban, a zene és matematika tagozat, az iskola falai közül kikerült diplomás emberek sokasága-amint azt Vincze István egykori iskolaigazgató iskolatörténetében olvashattuk- arra kötelez bennünket, hogy ismét ebbe az irányba haladjunk. A feltételek többnyire adottak e cél irányába. Megújultak épületeink, korszerűen berendezett tantermeink, oktatás-technikai eszközök sokasága áll rendelkezésünkre. Jó szakember gárdával rendelkezünk tanárok és tanítók terén egyaránt. Egy kicsit talán elfásultunk, nyugalmi állapotba kényszerítettek a körülmények.(nehezen kezelhető, motiválatlan tanulók, érdektelen szülők, nem túl jó anyagi megbecsülés.) De hiszem, hogy maradt még bennünk erő, hivatástudat, és képesek vagyunk megújulni egy jó cél érdekében, és remélhetően az új törvények, a NAT, a kerettanterv, a helyi pedagógiai program és helyi tanterv kedvező feltételeket teremtenek ehhez a munkához. Terveim az oktatás terén:
szülői igények felmérése angol és német nyelv oktatás vonatkozásában a felsőtelekesi gyerekek angol nyelvet tanulnak, tehát folytatni kell a továbbvitelét, de ha igény van rá 6.osztálytól még lehetőség van a váltásra. Ugyanez igaz fordítva is A nyelvválasztásnál 7.-8.osztályban lehetőséget kell biztosítani a második idegen nyelv tanulására a szabadon választható órakereten belül
Fejlesztő pedagógus, logopédus és gyógytestnevelő munkájára igényt nyújtunk be a pedagógiai szakszolgálathoz..
A kooperatív és differenciált tanítási módszerek nagyobb arányú alkalmazását tartanám szükségesnek, amit a tanév elején elkészített tanmenetben konkrétan megjelölnének a kollégák. Minden tanító és tanár részt vett a felkészítő továbbképzésen, tudja alkalmazni.
Bemutató órák szervezését, egymás óráinak a hospitálását, műhelyfoglalkozásokat szorgalmaznék a munkaközösségek részéről
Nevelőtestületünk nagy része rendelkezik számítástechnikai ismeretekkel. (80%-nak ECDL vizsgája van). Szeretném az információs technológia (IKT) alkalmazását a tanítási órákon Ehhez rendelkezésre állnak a tárgyi eszközök.
Nagyon fontosnak tartom az elvégzett munka értékelését. Fel kell készülnünk a pedagógiaiszakmai ellenőrzésekre. Szorgalmazom a kollégák minősítési vizsgákra történő mielőbbi jelentkezését. Javaslom a kollégák számára saját portfólió elkészítését, ezzel is készülve a minősítésre. Úgy érzem, a pedagógusok számára éppoly fontos a visszacsatolás, mint a tanulóknak. Motiváló erőt látok benne. Mert… „ Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, Aki nem, az talál kifogást.” /Stephan Dolley/
3.7. Partneri kapcsolatok -
Rudabányai Német Nemzetiségi Önkormányzat
-
Bóbita Óvoda
-
Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
-
Diamond Dance Művészeti Iskola
Egy oktatási intézmény működéséhez elengedhetetlenül szükséges a jó együttműködés más intézményekkel, civil szervezetekkel. Ezeket a kapcsolatokat kiépítettük és folyamatosan bővítjük. Intézményünk kapcsolatban áll az alábbi partnerekkel. Legfontosabb a szülői szervezettel való együttműködés. A szülői munkaközösséggel nagyon jónak mondható a kapcsolatunk. Tolmácsolják a kéréseiket, közös megoldásokat keresünk azokra. Támogatják rendezvényeinket. Sajnos a szülők többségével már nem mondható kielégítőnek a kapcsolat. A hivatalos szülői értekezleteket, fogadóórákat nem látogatják. A közös dolgok iránt érdektelenek. Csak akkor jönnek az iskolába, ha egyéni gondjaik, sérelmeik akadnak. Az integrációs program egyik kötelező eleme a szülői kapcsolattartás. Negyedévente meg kellene beszélni az osztályfőnöknek és a szülőnek a gyerekkel kapcsolatos dolgokat, tanulmányi előmenetel, mulasztás, viselkedés stb. Az alsó tagozatban ez többnyire működik, de a felső tagozatban érdektelenebbek a szülők. A szülői házzal való kapcsolattartás szorosabbá tétele egyik kiemelt feladat a jövőben. Az intézményi együttműködés megfelelő a Szociális Szolgáltató Központtal, ezen belül a családsegítő és gyermekjóléti egységgel, hiszen jelentős a védelembe vett, az igazolatlanul mulasztó tanulók száma. Bár kimutatható, hogy ez a problémakör tulajdonképpen 4-5 családot érint iskolai szinten. A kazincbarcikai Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal is kapcsolatban állunk a beilleszkedési,
tanulási
és
magatartászavaros
tanulók
képességmérés és pályaorientációs foglalkozások megtartásával.
vonatkozásában,
valamint
A Gvadányi József Városi Művelődési Házi adja a helyet a nagyobb lélekszámú rendezvényeinknek. A Bányászattörténeti Múzeummal együttműködési megállapodást kötöttünk a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése program keretében rendszeresen múzeumpedagógiai órákon vesznek részt tanulóink. A Rudasuli- Alapítvány és a Telekes Béla Oktatási Művelődési Alapítvány támogatja gyermekeinket, főképp táboroztatásukat. Legnagyobb bevétele az évente megrendezésre kerülő alapítványi bál. Rudabánya Város Önkormányzatával és a Német Nemzetiségi Önkormányzattal is partneri kapcsolatot ápolunk. Sajnos a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Rudabányán nem szerveződött újjá, pedig nagy segítséget jelentettek számunkra a korábbi időszakban. A Diamond Dance Művészeti Iskola és Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény biztosítja tanulóink számára a tánc és zeneoktatást, a művelődési ház keretén belül működő drámacsoport pedig a színjátszást. Továbbra is szoros együttműködésben vagyunk a helyi óvodákkal, tanító és óvónőink kölcsönösen figyelemmel kísérik az iskolába készülő és az első évfolyamos gyerekeket. Az együttműködő partnerek soraiban van a katolikus és református egyház, akik a hitoktatást biztosítják. Iskolarendőrünkkel is napi kapcsolatban vagyunk. Országos partneri kapcsolattal is büszkélkedhetünk. A Pro Natura díjas Természet-és Környezetvédő tanárok Egyesületével évente szervezünk közös programokat. Már két alkalommal utaztunk a Határtalanul pályázat keretében Kárpátaljára, ahol a badalói iskolával alakítottunk ki testvériskolai kapcsolatot. A választásunk azért esett rájuk, mert az ő iskolájuk is Gvadányi József nevét viseli. Bízunk benne, hogy mi is vendégül láthatjuk őket a közeljövőben. Városunk testvérvárosai a szlovákiai Dobsina és az erdélyi Borszék. Iskolánk is sokat profitál ezekből a kapcsolatokból. Dobsinával a buléner német közös múlt köt össze bennünket, amit a német nemzetiségi nyelvoktatás területén igyekszünk kamatoztatni. Most készül egy buléner- magyar szótár, aminek segítségével nemzetiségi tanulóink megismerkedhetnek majd őseik eredeti nyelvével. A 2013.évi Határtalanul pályázat úti céljaként Borszéket jelöltük meg, hogy 7.osztályos tanulóinkkal az ottani gyerekekkel is ismeretséget köthessenek. Összességében jónak mondható a kapcsolatrendszerünk, de törekszünk az újabb együttműködések kialakítására.
Hagyományőrzés, hagyományteremtés Városunk nagy történelmi múltra tekint vissza és számos hagyománnyal rendelkezik. Hogy csak néhányat említsek, középkori bányaváros mivoltunk, hozzá kapcsolódó református műemlék templomunk, a német ajkú buléner bányászok, akik az evangélikus vallás gyakorlóiként szintén egy gyönyörű templomot hagytak az utókorra, a Rudapithecus lelőhelye, Gvadányi József és Telekes Béla költők. Ilyen történelmi gazdagsággal aligha büszkélkedhet még egy település. Ezeket az értékeket nem elég magunkénak tudni, hanem lehetőséget kell biztosítani arra, hogy mások is közelebbről megismerkedjenek velük. A Gvadányi emlékhetet eddig is megrendeztük minden évben, Telekes Béláról is megemlékeznek szülőfalujában a tanulók. Az én elképzelésem az, hogy térségi szintű vetélkedőt kell ezentúl szerveznünk egyik év októberében
Gvadányiról,
másik
évben
Rudabánya
történetéről,
műemlékeiről,
a
Rudapithecusról, tavasszal ,Telekes Béla születésnapján pedig szavalóversenyt. Amióta megalakult a Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat, egyre többet tudunk a hajdan városunkba betelepített német ajkú bányászokról. Tudjuk, kik a leszármazottaik Rudabányán, kik voltak közülük az első tanítók. Már néhány éve megemlékezünk pedagógusnapon róluk, megkoszorúzzuk síremléküket. Dobsina a szlovákiai testvérvárosunk, ahol szintén buléner leszármazottak élnek és még beszélik is néhányan e nyelvet. Ezt a vonalat is ki kell használnunk. Szeretném, ha fiataljaink találkozhatnának, cserelátogatásokat, cseretáborokat szervezhetnénk. Ennek egyik lehetősége a TÁMOP 3.3.14 .B-12-1-20130013.-nemzetközi testvériskolai kapcsolat létrehozása című nyertes pályázatunk.
