Paletta Líceumi
az egri eszterházy károly fiskola közéleti lapja
xv. évfolyam . (.) szám • . október
EKF a TermészetTudás főiskolája
Hivatalosan is elindult a főiskola természettudományok népszerűsítéséért életre hívott programja EKF a TermészetTudás főiskolája címmel. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 4.2.3. Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja című pályázaton elnyert 120 milliós támogatásból és a 20 milliós önerőből valósulhat meg a következő huszonhét hónapban. A megnyitó ünnepséget szeptember 14-én tartották a főiskola „C” épületében. A köszöntő után dr. Liptai Kálmán, az EKF Természettudományi Karának dékánja elmondta, hogy a főiskola számára kiemelt fontossággal bírnak a természettudományok, illetve az intézményünkben ezeknek egyre fejlődő oktatása. A dékán pozitív hozzáállását tolmácsolta a most induló program sikerességével kapcsolatban, de sajnálatának adott hangot abban a tekintetben, hogy az utóbbi időben
egyre kevesebb figyelmet kapnak a hazai és a nemzetközi oktatásban a természettudományok. Ezen kíván most változtatni a főiskola és a kar a most induló programmal. A dékán úr után dr. Hauser Zoltán, az EKF rektora rövid, de annál szívélyesebb köszöntőjében dicsérő szavakkal beszélt a Természettudományi Kar tevékenységéről. Szót ejtett arról, hogy jó lenne elérni, hogy a természettudományos képzések-
Soha nem látott egri sikerek az SHS-en Idén Egerben, immáron 58. alkalommal, október első hétvégéjén rendezték meg a Sportszakos Hallgatók Sporttalálkozóját (SHS), amelyet dr. Honfi László főiskolai docens, az egri Eszterházy Károly Főiskola Testnevelés Tanszékének vezetője nyitott meg. A találkozónak színvonalas helyszíneket adtak az egri sportlétesítmények. Az SHS-en hat főiskola ill. egyetem vett részt, mintegy 340 sportolóval. Méltán lehetünk büszkék az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóira és az esemény szervezőire egyaránt. A főiskola hallgatói a 7 aranyéremmel, és a 10-10 ezüst- illetve bronzéremmel minden idők legjobb eredményét érték el.
Tóvaji Tímea
nek nagyobb legyen a népszerűsége, és az egri képzés iránt is intenzívebb legyen az érdeklődés. Ezek érdekében a hosszú távú gondolkodást és a város illetékeseinek támogatását is kérte. A beszédek után dr. Vida József, a Fizika Tanszék főiskolai tanára és dr. Murányi Zoltán, a Kémia Tanszék vezetője mutatott be számos kísérletet Pirománia címmel. A látványos bemutató kicsit közelebb hozta
a kémiát és a fizikát a szakemberekből és laikusokból álló közönséghez. Repültek és robbantak sörös dobozok, rezonált a légcső, hőlégballont imitálva kapott szárnyra egy szemetes zacskó tizenkét gyertya hőjétől; láttunk „bazierős mágneseket” és kalapács segítségével felrobbantott vegyszert, illetve gyapottal megtömött, papírral lefedett kémcsőből „ágyúlövést” is. Folytatás a 2. oldalon
Kutatók Éjszakája 2009 „Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi!” – mondta egyszer Albert Einstein. Ez volt a mottója az idén negyedjére megrendezett Kutatók Éjszakájának, amelynek jegyében országszerte 18 városban volt egy napra, egy estére a tudományoké a főszerep. A rendezvénysorozat színes, interaktív programokkal várta a látogatókat minden korosztályból. Mindezt a szórakoztatás mellett azzal a céllal, hogy növelje a természettudományos pályák vonzerejét.
Egerben az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának szervezésével harmadik alkalommal rendezték meg a Kutatók Éjszakáját, amelynek a fő témája a mozgás volt. Reggel kilenckor a főiskola „C” épületében Kozmann György (a tavaly elhunyt Kolonics György kenus társa, többszörös világ- és Európabajnok, illetve Fair Play-díjjal kitüntetett sportolónk), valamint Németh Szabolcs (testnevelő-edző szakos, többszörös világbajnok hallgatótársunk) részvételével dr. Liptai Kál-
mán, a Természettudományi Kar dékánjának megnyitóbeszédével vették kezdetüket az események. Dr. Mika János, a Földrajz Tanszék tanára és az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) munkatársa a „C” épület 121-es termében Gyönyörű és félelmetes – Mozgások a légkörben címmel tartott 20 perces vetítést. Műholdas felvételeket láthattunk a Földről, a helyi képződésű zivatarokról, a felhők keletkezéséről, a frontok mozgásáról. Folytatás a 2. oldalon
Class Mate PC-vel támogatott oktatás Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolája a 2009/2010-es tanévtől egy egyedülálló pedagógiai és módszertani kísérletbe kezd. A kísérlet során a gyakorlóiskola összes ötödikes osztálya egy új interaktív tanítási környezetben kezdheti meg a tanévet. Ez annyit jelent, hogy minden tantermet a legkorszerűbb oktatási eszközökkel szereltünk fel (interaktív tábla, projektor, webkamera). Ezen túlmenően minden tanulót és tanáraikat speciális, oktatási célokra fejlesztett mini számítógépekkel, úgynevezett „Classmate PC”-kel láttunk el. A közép-európai régióban elsők között Magyarország írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy az Intel World Ahead program egyes oktatási projektjeit bevezetik a hazai alap- és középfokú oktatásban. Többek között a Classmate PC a kompetenciaalapú oktatás igényeinek kiszolgálására készült. Támogatja a projekt-alapú oktatási módszereket, a csoportmunkát
és a mobil oktatási lehetőségeket. A Classmate PC sikerének titka, hogy az Intel a hardver és a hozzá járó szoftverek fejlesztésekor igyekezett szem előtt tartani a modern oktatás céljait. A 2007 óta zajló pilot programban két budapesti iskola mellett több vidéki intézményben is kipróbálásra kerültek a Classmate PC-k és a velük zajló oktatás módszerei. Folytatás a 2. oldalon
2
Líceumi
• líceumi élet •
EKF a TermészetTudás főiskolája Folytatás az 1. oldalról
A két, jó értelemben vett piromániás tudós után dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke nyitotta meg hivatalosan is a projektet. Beszédében hangsúlyozta a természettudományok kiemelkedő szerepét az emberiség fejlődésében, és azt, hogy mindezt a mai társadalmi helyzetben sem szabad háttérbe szorítani. Ezt követően dr. Szilágyi Ibolya projektkoordinátor ismertette a pályázat fontosabb elemeit. Megtudhattuk, hogy a 140 milliós program lehetőséget ad a kar és az intézmény számára a hosszú ideje érlelődő tervek megvalósítására. A 27 hónap alatt a program elsődleges célja a természettudományok vonzóbbá tétele a régióban olyan módszerek al-
kalmazásával, amelyek az ismeretátadás mellett szórakoztatást és figyelemfelkeltést jelenthetnek a diákok és az érdeklődők számára. A gondosan kidolgozott pályázat 15 tevékenységi kört és 34 tevékenységet jelöl meg úgy, hogy mindezzel 6 célcsoportot (diákok, hallgatók, tanárok, kutatók, családok, vállalatok) kíván megcélozni. Ezt a 6 célcsoportot mintegy 129 rendezvénnyel: kiállításokkal, szakmai fórumokkal és különböző szolgáltatásokkal szeretnék elérni. A projektkoordinátor előadásában néhány példát is mutatott a program változatos tevékenységi köréből, ilyenek az LL Hall, a Tudományos és TDKadatbázis létrehozása, az innovációs versenyek, a Botanika Hete, az eddig is sikeresen működő Tudományos Szieszta, a Varázstorony programjai, a Líceum
Kutatók Éjszakája 2009 Folytatás az 1. oldalról
Pénzesné dr. Kónya Erika főiskolai docens a 119-es teremben Növények akcióban címmel tartott rendkívül interaktív előadást. A tanárnő nem csupán diákat vetített a különböző növényi trükkökről, hanem mikroszkóp segítségével bemutatta egy vízinövény leveléből az aktív sejtmozgást és különböző növényi kísérletekkel kápráztatta el az érdeklődőket. De az érdeklődők láthattak igazi rovarfogó növényeket is. A 121-es terem a számítógépes grafikáé volt. Dr. Kovács Emőd főiskolai docens a 3D-s modellezés múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott előadást. Ennek társprogramja pedig a 208-as teremben futott egész nap, ahol játékkonzolokat lehetett kipróbálni, valamint a 3D-s megjelenítést és szimulációt lehetett megtekinteni. Az egyik legnagyobb érdeklődés talán a Mi mozog a lombikban? című előadás iránt volt, ahol dr. Murányi Zoltán főiskolai docens, Oldal Vince és dr. B. Tóth Szabolcs mutattak be látványos és szórakoztató kémiai kísérleteket. Az első emelet aulájában, illetve az épület előtti téren reggel 9 órától különböző programokkal, játékokkal várták a kicsiket és a nagyokat. De ugyancsak egésznap meg lehetett csodálni a 104-es és 105-ös termekben a LEGO-robotokat, valamint a 206-os teremben az Állattani Tanszék kisállatait is. Késő délután pedig a Szent Györgyi DSE sportaerobik csapata tartott bemutatót Ódor Viktória vezetésével. Mindeközben a Kutatók Éjszakájának csillagászattal és mozgásos fizikával foglalkozó központja a Líceum épülete
Paletta
TV természettudományokhoz és a projekthez kapcsolódó tematikus műsorai. Majd dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, a Földrajz Tanszék vezetője megnyitotta a Változásban a földrajztanításban című kiállítást, amely az elmúlt néhány évtized földrajztanítással kapcsolatos változásait mutatja be. A kiállítás anyagának nagy részét az egri Főegyházmegyei Könyvtár értékes, a földrajztudományokkal kapcsolatos iratainak másolata adja. A tárlat megtekinthető a főiskola „C” épületében. Végezetül dr. Habis László, Eger polgármestere is elismerő szavakkal köszöntötte a pályázat sikerességét. Ő is kiemelte, hogy az elmúlt egy-két évtized nem kedvezett a természettudományok népszerűségének, de bizakodását fejezte ki a projekt sikerességét illetően. A délelőtt állófogadással és a projekt tortájának elfogyasztásával zárult.
Magyar Krisztián
volt. Az aulában két hétig megtekinthető volt a dr. Ujfaludi László által összeállított Csillagok, naprendszerek születése és életútja című kiállítás. A plakátok dizájnjáról Csonka Erzsébet gondoskodott. A hatodik emeleten, az interaktív Varázsteremben Mozgás mindenütt címmel láthattak az érdeklődők olyan tárgyakat, amelyek többségét a mindennapi életben is használnak. A délelőtti előadó, Dudás Zita ismertette ezeknek a műszereknek a működését a közönség bevonásával. Alig néhány lépcsőfokkal feljebb meg lehetett tekinteni a csillagász melegedőjét is. A Varázstorony nyolcadik emeletén található Panorámaterasz pedig egész nap nyitva állt a látogatók előtt, megmutatva Eger belvárosát és a várost körülvevő környezetet is. Ugyanezen a helyszínen tekinthették meg este hét órától a Jupitert és a Holdat is. Az épület sötétkamrájában (Camera Obscura) Horváth Sándor szervezésében látható volt – mintegy webkamerás képként – Eger felülnézetből. A délután folyamán a Líceum látogatói meghallgathattak még két planetáriumi előadást, A Stonhenge-től Newtonig – Barangolás a csillagászat történetében és Utazás a Föld körül – A csillagos ég változó arculata címmel, dr. Ujfaludi László előadásával. Este látványos tűzijáték zárta a „C” épület programjait, amely előtt dr. Murányi Zoltánék tartottak egy újabb kémiai előadást arról, hogy mi is történik ilyenkor az égen. Végül a Hallgatói Klubban, a „Kutatók kocsmájában” a borkultúrával kapcsolatos vetélkedőn mérhették össze tudásukat a résztvevők.
Csehi Dorina – Kovács Adrienn – Böszörményi Sándor
Nemzetközi mestertanárképzési zárókonferencia Prágában A prágai Károly Egyetemen rendezték meg a nemzetközi mestertanárképzés kialakításának céljából létrehozott EU-s projektek zárókonferenciáját szeptember 24-én és 25-én. A konferencián a főiskola és az EKF Gyakorlóiskolájának képviseletében dr. Dávid Mária, dr. Mózes Mihály, Sándor József és Nagyné Fóris Katalin vettek részt. Dr. Dávid Máriától, a Pszichológia Tanszék főiskolai tanárától megtudhattuk, hogy a projektek célja egy olyan hálózat kiépítése, amelynek keretében több európai egyetem és főiskola működik együtt egy közös tanári mesterképzés létrehozásában. Az előkészítő munkák finanszírozásához pályázatokat nyújtottak be az Európai Unióhoz, amelyek közül két pályázat nyert: a JOCITE, amely a közös képzés elméleti hátterét dolgozza ki, és a SPRITE, amely a gyakorlati képzés
menetéért felelős. Ebben a két projektben az EKF is aktívan részt vett. A prágai konferencia a SPRITE-nak volt a záró konferenciája. Ezzel egy időben két másik európai projekt is lezárult: az EMETT és az ETEPS. Ennek a három projektnek mutatták be az eddigi eredményeit, és folytattak tapasztalatcserét a szakemberek – mondta el dr. Dávid Mária. A rendezvényen szó volt még a kifejlesztett képzési programok akkreditációjának lehetőségeiről, és a közös képzések gyakorlati lebonyolításáról. A konferencia célja többek között az volt, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a közös mestertanárképzési nemzetközi programok adta lehetőségekre. A közös képzés gyakorlati része a konferencián nagyjából körvonalazódott, de ezzel még nem fejeződtek be a mestertanárképzési program munkálatai.
Az elméleti háttér – különösen a tanmenetek összehangolása – még kidolgozás és kipróbálás alatt van, ennek kapcsán további találkozókat terveznek a projekten dolgozó iskolák képviselői. Dr. Dávid Mária kiemelte, hogy a Joint Master program ugyan csak 2010 szeptemberétől indul, de addig is januártól az EKF két hallgatót fogad a Gröningeni Egyetemről a közös képzés próbakurzusaira. Az EKF-en a matematika és angol MA tanári szakról 8 hallgató szeretne részt venni a külföldi próbakurzusokon. A próbakurzusok remélhetőleg megmutatják a program esetleges hibáit, így a jövő szeptemberre tervezett indulásig korrigálni tudják azokat, hogy a képzésben résztvevő hallgatók azt kaphassák, amit előzetesen elvárnak.
Gerstmayer Anita
Class Mate PC-vel támogatott oktatás Folytatás az 1. oldalról
A mini számítógépeket kifejezetten a gyerekek igényei szerint fejlesztették ki. A gép felszereltsége, billentyűzete, monitora optimális a diákok általi használathoz: a gép kicsi, könnyű és strapabíró. A Gyakorlóiskolában elhelyezett diák pc-k néhány fontosabb technikai adata: – Processzor: Intel® Atom N270 1.6 GHz – Kijelző: 8.9" LCD kijelző – Memória: 1024 MB memória – Kamera: Beépített 0,3 megapixeles webkamera – Kommunikáció: Wireless LAN 802.11 b/g (vezeték nélküli) – Súly: 1,49 kg A diák pc-k és a tanári notebook egyidejű töltésére is van lehetőség a töltőkocsi segítségével. A zárható és kerekekkel felszerelt kocsit könnyedén lehet mozgatni a tantermek között, ezáltal biztosítani lehet a gépek folyamatos működőképességét. A Classmate PC-k szoftvereinek köszönhetően a tanárok prezentációkat, rövid filmeket készíthetnek a diákok számára. Megkönnyíti a tesztek elkészítését, valamint a tanári gépen ellenőrizhetők a diákok monitorai, ezáltal követhető egyéni fejlődésük és internethasználatuk. Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában 2009 őszétől használják a Classmate PC-ket (CMPC). A Miniszterelnöki Hivatal által meghirdetett Az infokommunikációs szolgáltatások bővítése, fejlesztése és népszerűsítése a nonprofit szervezetek projektjeinek támogatásával című MENET – 2008 kódjelű pályázat nyerteseinek támogatásával az EKF gyakorlóiskolájának tanárai felkészítő képzésen vettek részt, melyen segítséget és támogatást kaptak az eszközök tanórai alkalmazásához. Az ötnapos képzés célja volt, hogy a résztvevők megismerjék a kétirányú kommunikációra alkalmas Classmate PC-t, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb digitális eszközök alapvető felhasználási célját, jellemzőit és osztálytermi alkalmazásának lehetőségeit. Ezáltal képesek a tanórai tervezésben és az interaktív szakaszban felhasználni az elsajátított eszközhasználati, módszertani és szoftverekkel kapcsolatos ismereteiket. A tudatos eszközhasználat alkalmas a tanulói kompetenciák fejlesztésére, a digitális környezet megteremtésére az iskolai tanórán, továbbá a digitális írástudás fejlesztését is támogatja. A digitális írástudás a mai diák életét végigkíséri a CMPC-s digitális óráktól kezdve egészen a felnőttkori munkavállalásukig. Emiatt fontos, hogy ezen kompetenciák készségszintűvé váljanak. A képzésen részt vevő tanárok a CMPC használatán túl a működéséhez kapcsolódó szoftverkörnyezettel is megismerkedtek, ezek közül külön modulban foglalkoztak a CMPC-hez használt oktatótermi szoftverrel. Ez az órai munka ellenőrzésének és irányításának lehetőségét biztosítja a tanárok számára. A CMPC-hez tartozó perifériák közül az interaktív tábla használatának bevezetésére is sor került. Először működésére és funkcióira helyeződött a hangsúly, majd a közös feladatmegoldások során ezek gyakorlása és kipróbálása is megvalósult. Az EKF Gyakorlóiskolájában a Diák PC programban tervezik, hogy a digitális órákba publikus betekintést biztosítanak a tanárok, a szülők és az érdeklődök részére az interneten keresztül. Ez az elkövetkező hónapokban várható a www.cmpc.ektf.hu oldalon.
Líceumi
3
• líceumi élet •
Paletta „Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.” (Kosztolányi Dezső) Mély fájdalommal és megrendüléssel vettünk végleges búcsút 2009. július 17-én az egri Kisasszony-temetőben dr. Besze Tibortól, az Eszterházy Károly Főiskola Középés Újkori Magyar Történelem egyetemi docensétől. Sokan mind a mai napig értetlenül állunk az esemény előtt. Még a hívő embernek is nehéz elfogadni, hogy a Teremtő akaratát soha senki nem írhatja felül. Besze Tibor 1966. május 31-én Gyöngyösön született. A gyöngyöstarjáni általános iskola elvégzése után az egri Gárdonyi Géza Gimnázium tanulója lett, ahol 1984-ben érettségizett. Felsőfokú tanulmányait 1985–1990 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, történelem–orosz szakon folytatta. A híres cívisvárosban ismerkedett meg leendő feleségével, Zöld Judittal. Házasságukból két gyermek született. Legfőképpen szorgalmának, nagyszerű szellemi képességének és erkölcsös jellemének köszönhette, hogy dr. Rácz István professzor úr a tanítványává fogadta. A két tudós szakmai együttműködése 2000. május 15-én hozta meg a gyümölcsét: a fiatal, 1996 óta az Eszterházy Károly Főiskolán oktató tanár summa cum laude minősítéssel megvédte PhD-disszertációját. Ez a dolgozat könyv formájában is megjelent, címe: Népesség és agrárgazdálkodás Gyöngyösön (1686–1848). (Eger, 2007.) Dr. Besze Tibor tizenkét éves oktatói pályafutása alatt hallgatóival nemcsak megkedveltette az Árpád-kori magyar történelmet, de felébresztette bennük az igazi hivatástudatot is: a történelem és a tudomány iránti alázatot. Soha nem elégedett meg a szakirodalom végkövetkeztetéseivel. Állandóan újabb és újabb szempontokat vetett fel, s a feltett kérdésekre mindig a tökéletes megoldást kereste. Színvonalas oktatómunkáját komoly hivatástudattal és felelősségérzettel végezte. Közvetlen modora, egyéni stílusa és barátságos viselkedése révén mind az egyetemistákkal, mind a főiskolásokkal kitűnő munkakapcsolatot épített ki. Hallgatói szerették és tisztelték. Idejét és erejét nem kímélve mindenkinek segített, aki a történelem iránt érdeklődött. Igényes és pontos munkavégzése a pénteki és a szombati levelező konzultációkon is megnyilvánult. Hallatlanul nagy igazságérzettel rendelkezett. Nem tűrte a képmutatást és a mellébeszélést. Munkatársaival szemben nyílt, őszinte és szókimondó volt. Véleményét akkor sem rejtette véka alá, ha ezzel konfliktushelyzetet teremtett. Haragot viszont nem tartott, hiszen hívő emberként tudta: a megbocsátás keresztény erény. Mivel gyakran vállalt ismeretterjesztő és tudományos előadásokat, az ország különböző intézményeiben (iskolák, kollégiumok, civil szervezetek, média) nagy tekintélynek örvendett. Több ízben készült Vele rádiós és televíziós felvétel is. Kedves Tibor! Veled egy nagyszerű tanár, kiváló kolléga, tisztességes családapa és egy csodálatos barát szállt sírba. Isten Veled! Nyugodj békében! Dr. Miskei Antal a Történelemtudományi Intézet nevében
Gondolatok a toleranciáról Megjelent az Amerikanisztika Tanszék konferenciakötete Gondolatok a toleranciáról címmel. A 2008 márciusában rendezett Mi/Más konferencia legjobb előadásait tartalmazó könyvről és a konferencia folytatásáról dr. Tarnóc András, az Amerikanisztika Tanszék vezetője és dr. Szathmári Judit, az Amerikanisztika Tanszék főiskolai docense beszélt szeptember 22-én a főiskola szokásos havi sajtótájékoztatóján a Líceum konferenciatermében. A tanszék 2007-ben létrehozott egy tudásközpontot, amelynek célja a tolerancia, a társadalmi másság elfogadtatása és azon multikulturális ismeretek, értékek közvetítése, amelyeket az észak-amerikai kultúra vizsgálata közben szereztek. A tanszékvezető ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az interdiszciplináris tudásközpont céljai között elsősorban a tudományos
hálózat kiépítése, a társadalmi szemléletformálás és a tehetséggondozás szerepel. Hasznos megállapodásokat kötöttek már a működés során – többek között – az amerikai, kanadai, ausztrál és izraeli nagykövetségek kulturális és társadalompolitikai osztályával, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Államtitkárságával és a Mérei Ferenc
Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadási Intézettel is. A tanszékvezető után a már említett kötetről dr. Szathmári Judit beszélt. Ismertetőjéből kiderült, hogy a jelenleg a tanszéken elérhető kiadvány 35 válogatott tanulmányt tartalmaz 6 tematikus fejezetben mindabból a több mint 60 előadásból, amelyek elhangzottak a 2008-as Mi/Más konferencián. Végül tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy a tanszék 2010-ben megrendezi a második Mi/Más konferenciát, amellyel kapcsolatban már elkezdődtek az előkészületek.
Magyar Krisztián
Miért jó izomagyúnak lenni? Újra Tudományos Szieszta a TTK-n A Kutatók Éjszakájának estéjén rendezték meg a Tudományos Szieszta című sorozat következő előadását a főiskola „C” épületének 124-es termében szeptember 25-én. A Természettudományi Kar által szervezett előadássorozat mostani vendége dr. Radák Zsolt intézetvezető egyetemi tanár, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánhelyettese volt IzomagyEdzés című prezentációjával. A zsúfolásig telt előadóban helyet foglaló számos „bölcsész” alkatú érdeklődőt elgondolkodtató témakört vázolva dr. Radák Zsolt nem szolgált túl sok biztatással a rendszeres testmozgás nélkül, szivarral és whyskivel „társalgó” egyének számára. Hiszen számos adattal alátámasztva egyértelműen bebizonyosodott, hogy a fizikailag aktívabbak esetében sokkal kevesebb az esélye a megbetegedéseknek, illetve az agy működése is jóval hatékonyabbá válik azoknál, akik hetente 3-4 alkalommal végeznek valamilyen sporttevékenységet, természetesen a sakkon és a hasonló erőkifejtést igénylő sportágakon kívül. Kiderült többek között, hogy azok körében, akik nem mozognak rendszeresen, hatszor nagyobb az esélye a szívbetegségeknek és 15,5 százalékkal nagyobb a rákos megbetegedések aránya. A fizikailag aktívabbak agyának felvevőképessége jóval hatékonyabb, mint az inaktívaké, ugyanis a tartósabban sportolók agyuknak nagyobb részét aktivizálják és használják a tanulás bármely folyamatában.
Dr. Radák Zsolt állatkísérletek tanulságaival alátámasztva bemutatta, hogy a testi sérülések regenerálódása, és az agyvérzésből történő felépülés is sikeresebb és gyorsabb a fizikailag aktívabbaknál. Felhívta a figyelmet arra, hogy folyamatos edzésre van szükségünk egészségünk fenntartása érdekében, mivel könnyen jelentkezhetnek a visszaesés jelei, ha bármilyen okból szünetet tartunk. Továbbá hangsúlyozta, hogy az életkor előrehaladásával egyre tudatosabb és rendszeresebb mozgásra van szükség. Annak ellenére, hogy az ember genetikailag alapvetően lusta, a mozgás mindig is az életmód része volt. Ez a digitalizált és demokratizált világban változóban van, és a kényelem előtérbe kerülése nem mutat túl sok bíztató jelet. Az érdekes és számos tanulsággal rendelkező előadás zárásaként az előadó hangsúlyozta, hogy mindenki figyeljen oda magára, és a már sokszor említett rendszeres testmozgással tartsa fent testi és agyi egyensúlyát.
Magyar Krisztián
Őszi felvételi a Kepes György Szakkollégiumban A több mint egyhetes felvételi kampányt követően szeptember 24-én este volt a Kepes György Szakkollégium felvételije a főiskola Leányka utcai kollégiumában. A jelentkezők életrajzuk és szakmai terveik benyújtását és egy pszichológiai teszt kitöltését követően a felvételi bizottság előtt egy beszélgetés során bizonyíthatták alkalmasságukat. A felvételi során három belsős és három külsős taggal bővült a Szakkollégium csapata.
Magyar Krisztián
Átadták a köztársasági ösztöndíjakat Idén 27 hallgató részesült kimagasló tanulmányi eredményért és kiemelkedő szakmai tevékenységért köztársasági ösztöndíjban az EKF-en. Az ünnepélyes átadásra szeptember 22-én a Líceum 206-os termében került sor. A rendezvényen először Lőrinczné dr. Thiel Katalin, a főiskola oktatásfejlesztési rektorhelyettese köszöntötte az intézmény kiváló hallgatóit.
Hangsúlyozta, hogy az Eszterházy Károly Főiskola büszke arra, hogy ennyi tehetséges hallgatója van, és biztatta az ösztöndíjjal jutalmazottakat, ha tehetik, maradjanak a főiskola valamelyik MA-szakán, illetve a későbbiekben is térjenek vissza az intézmény falai közé. Ezek után felolvasta Hiller István oktatási és kulturális miniszter hallgatókhoz címzett levelét. A Tanulmányi és Információs Központ képviseletében Kalóné Szűcs Erzsébet gratulált a hallgatóknak, majd ismertette a köztársasági ösztöndíjjal kapcsolatos részleteket. A 27 hallgató 10 hónapon át 34 ezer forint juttatást kap.
4
Líceumi
• magazin •
„Álmaimban Amerika visszainteget…” „Ding-dong, ding-dong…” – hangzik fel a harangszó minden reggel pontban 7.30-kor, melyet még a tábor legtávolabbi pontján is kiválóan hallani lehet. Ez legalább valami olyasmi, amin nem változtat a többezer kilométeres távolság vagy egy olyan világ kultúrája, ami csak csekély hasonlóságot mutat az európaival. Igen, ez valami olyasmi, ami még itt, az Egyesült Államokban is ugyanazt jelenti, mint bárhol máshol a világon: Ébresztő! Valahol az álom és az ébrenlét határán ez bennem is tudatosul, s bár minden porcikám erőteljesen tiltakozik ellene, mégis tudom, fel kellene kelni. Ilyen gondolatok motoszkálhatnak azon gyerekek fejeiben is, akik néhány méterrel mellettem már izgatottan várják, hogy egy új nap vegye kezdetét, mégis oly szívesen lustálkodnának még egy kicsit. Bár a gyerkőcök folyton cserélődnek, s így a kalandok, a kihívások is napról napra változnak, tapasztalataim mégis azt mutatják, hogy a reggelek mindig ugyanúgy kezdődnek: „Jó reggelt! Ki az ágyból! WC, fogmosás, mosakodás…” – kiáltom hangosan tudván, hogy a nagy hang ellenére én leszek az utolsó, aki kimászik az ágyból. Hirtelen mocorgás veszi kezdetét, hangos ágynyikorgás, majd egy nagy csattanás, mely jelzi, hogy az egyikőjük sikeresen földet ért az emeletes ágy tetejéről. Majd jön a második, a harmadik… S a következő pillanatban már csak arra eszmélek, hogy az egész tábor egy nagy kört alkotva, leemelt sapkával, felfelé szegezett tekintettel áll s kíséri figyelemmel az amerikai zászló felvonását, mely egész nap büszkén lebeg a szélben a tábor felett. Egy új nap vette kezdetét, mely ki tudja milyen meglepetéseket hordoz magában… Valahogy így kezdődött minden napom abban az észak-amerikai fiútáborban, ahol idén nyáron főállású gyerekfelügyelőként dolgoztam a Campleaders Hungary Kft. közvetítésén keresztül.
„Felelősség, tisztelet, őszinteség és gondoskodás” – tanítottuk s gyakoroltuk egymáson a közösségi élet négy legalapvetőbb egységét hűen szolgálva a tábor mottóját: „Help the other fellow!”, azaz „Segíts felebarátaidon!” Mindeközben használtuk és élveztük a tábor nyújtotta, számomra korántsem szokványos lehetőségeket, betekintést nyerve a különböző vízparti tevékenységektől egészen az amerikai sportok rejtelmeiig. Nagyobb kihívásról van szó, mint azt elsőre hinné az ember, hisz a baseballütő tartásán és az amerikai focilabda megfelelő eldobásán túl sokat tanulhattam a gyermeki énről, s arról, mit is jelent egy nagy, tábori családban élni. Sokszor elképzeltem milyen lesz egy tető nélküli Cadillac-kel, könyökömet az ablakon kirakva és amerikai zenét hallgatva végigvezetni minden utak útján, a híres 66-os úton. Aztán úgy gondoltam, hogy lehet, ehhez először valami mást kell megértenem. Járva az „újvilági” utakat Bostontól kezdve Washingtonon keresztül egészen a Niagara-vízesésig próbáltam megfejteni az amerikai álmot, mely még a legtöbb ottani állampolgár számára is rejtély. Persze, hogy az, hiszen ők maguk is egy hatalmas álomvilágban élnek, melyből nem akarnak felébredni soha. Ez teszi Amerikát azzá, ami, s talán én is épp ezt szerettem benne a legjobban. Aztán a Nagy Almában rájöttem, hogy itt a dolgokat nem megérteni, hanem elfogadni kell. Átélni és elhinni mindazt a csodát, aminek az ember részese lehet: a felhőkben bujdosó épületeket, a körülölelő éjszakai fényeket és azt érezni, hogy ebben a filmben most én vagyok a főhős. Igen, az Egyesült Államok levegője magába szippant, megfertőz, aztán üres térként tátong tovább, ha már nincs belőle. „Álmaimban Amerika visszainteget…” – még ma is.
Kojsza Péter
Paletta
Jubileumi fergetegparti Hegyalján Az idén már tizedik alkalommal rendezték meg a Hegyalja Fesztivált a festői szépségű Tokajban. Az önfeledt zenei kavalkád az utóbbi néhány évben az aszú mellett a második legeladhatóbb tokaji „termékké” lépett elő. Ezt nem issza, hanem „kajálja” a nép. Az első iksz megérése nagy szó, hisz a gombamód szaporodó sátras, összeborulós, vizezett sörös fesztek zöme idővel fizetőképes kereslet híján eltűnik a süllyesztőben. Nem így a Hegyalja Fesztivál, amely az elmúlt évtizedben a kelet-magyarországi fiatalok „Szigetévé” vált. Persze nemcsak Dunán innenről érkeztek partiarcok, külföldről is több ezren „szedték a sátorfájuk”, hogy részesei legyenek egy kis ungarische tivornyának. A négy nap alatt a „hegyalja életérzést” 71 ezren ismerhették meg testközelről. Bár a rendezvény kapui csak szerdán nyíltak meg, az egy nappal korábban érkezők már elfoglalták az árnyékos helyek zömét sátraikkal. Így a később beköltözőknek már csak a szabad ég maradt és az erős UV-sugárzás, amely legtöbbször ébresztőóra helyett is kicsalogatta őket az átbulizott este után a szabadba. Persze a bejutás sem volt egyszerű, hiszen a bejáratnál nagy ellenőrzés folyt: nem lehetett ám akármit bevinni. Ennek köszönhetően a fegyverként használható, sérülést okozó tárgyak diszkréten a kerítésen kívül maradtak. Az előttem álló fiútól elvették a körülbelül tíz centis konzervbontóját, mondván, hogy életveszélyes. Nem baj, nyugtáztam, szegény fiú, ha nem öl, akkor helyette éhen hal. A vizslató szemek és kezek között én sem jutotam át zökkenőmentesen: újonnan vett hajtógázos spraymet a biztonsági őr ördögi pontossággal a kukába hajította. „Örültem neki”, s már körvonalazódott is előttem, hogyha nem a vízhiány, akkor majd az izzadságba fulladok bele. Mire nagy nehezen sikerült elhelyezkednem, már lassan készülhettem is az első koncertre. A színpadoknál egy pillanatra sem volt megállás, az előadók egymást követték. A tömeg eszeveszetten tombolt. Termelték a hőt rendesen, amire az időjárás is rátett egy lapáttal, hiszen még késő éjszaka is iszonyatos meleg volt, de ez az edzett partiarcokat egyáltalán nem zavarta a bulizásban. A Kispál és a Borz valamint a Tankcsapda koncerten már egy tűt sem lehetett leejteni, igaz, azt – már akinél volt – lefoglalták a morcos tekintetű bedobó fiúk. Az önfeledt vonaglásban a lábujjak sem maradtak taposatlanok, ám itt ezt senki sem vette zokon. Már hajnalodott, amikor a többség
aludni tért, de azzal a mozdulattal már kelhettek is fel, ugyanis a hőség miatt nem sokáig lehetett a sátrakban megmaradni. Reggeli közben nem egy másnapos tekintettel találkoztam. Persze volt, akit pont az én tekintetem ihletett meg. Egy kedves fiú megjegyezte, hogy olyan szép szemeim vannak, mint Terence Hillnek. Bókot ugyan már jópárat kaptam életem során, de hogy ezt az „őszinte” vallomást annak szánta-e vagy sem, azt máig nem tudom eldönteni. Mindenesetre jó tisztában lenni azzal, hogy a zöld szemeimet valaki tengerkéknek nézte. Talán mentségére legyen szólva ez a négy nap nem a relaxálásról szól. Épp ellenkezőleg. Előtte minimum egy hétig nem árt ráaludni a non-stop koncertáradatra. A fesztiválozók kedvét még az utolsó napra beharangozott, majd viszonylag csendben elvonuló vihar sem tudta elvenni. Az időjáráselőrejelzést komolyan vevő szervezők a nagyszínpad programját már nyolckor berekesztették az erős széllökések miatt. Emiatt a Basement Jaxx-nek és a N.O.H. A.-nak a teljes technikáját átköltöztették egy másik sátorba, ahol biztonságos körülmények között megtarthatták koncertjüket. Előbbi az új helyen is akkora bulit kerített, hogy a Good life című slágerüket – ami manapság egy sörreklám aláfestő zenéjeként hódít – koedukált kórusként zengte ezer meg ezer torok. Aki ott volt, egy csöppet sem bánta a tömegnyomort, a wc-nél és a fürdőnél való sorbanállást, hiszen négy nap alatt akkora adagot kapott az utánozhatatlan Hegyalja-filingből, amely a következő fesztiválig kitart, és minden bizonnyal visszacsalogatja majd Tokajba.
Ligler Erika
Líceumi
5
• kultúra •
Paletta
Ethno-funk a betyárkalap alatt Interjú Fehér Viktorral, a Kerekes Band dobosával A főiskolán májusban fellépő Kerekes Band nagylemezeivel „két csapásra” ismertté vált a hazai és nemzetközi könnyűzenei életben. Az itthoni fesztiválok mellett az egri zenekar ír, skót, portugál rendezvényeken is fellépett, illetve már Közép-Amerikában is megtáncoltatták a jamaicaiakat. A banda első nagylemezét 2006-ban a legismertebb világzenei magazin: a brit Songlines beválasztotta az év legjobb világzenei albumai közé. Az autentikus népzenét könnyűzenei műfajokkal mesterien keverő együttesről a dobossal, az EKF-en diplomázott Fehér Viktorral beszélgettem. – Testvéreddel – Fehér Zsomborral – alapítottad a Kerekest, amelyből lett később a Kerekes Band. Mesélj egy kicsit a zenekar alakulásáról! – 1995-ben alakítottuk bátyámmal a Kerekest. Akkor voltam 12 éves. Tinédzser koromat két dolog határozta meg: a matematikától való menekülés, és a zene. Mivel semmi kedvem nem volt matekból korrepetálásra járni, így kézenfekvő volt, hogy inkább egy dob társaságában űzöm el fiataléveim délutánjait. Dobolni és gardonozni tanultam, és Zsomborral közösen jártunk népzenét gyűjteni. Ugyan a matekházi rendszerint a padtársra maradt, mégis annyi élménnyel gazdagodtam ezeken a gyűjtőutakon, amelyek máig meghatározóak az életemben. Testközelből megtapasztalni a népzene erejét megdöbbentő élmény. – Stílusotokat Ethno funknak nevezitek. Hogyan jutott el a zenekar a kezdeti moldvai és gyimesi népzenei irányvonaltól ehhez az igen egyedi hangzáshoz, amelyben a magyar népzenét keveritek a populárisabb könnyűzene legkülönfélébb műfajaival? – Először kijártuk a népzenész iskolát: gyűjtés, táncházazás, két népzenei lemez. Persze a népzene mellett mindig hallgattunk mást is: bluest, jazzt, rockot, funkot meg miegymást. Ha a Mona Lisának bajuszt festünk, az már nem a Mona Lisa. Valahogy így vagyunk mi is a zenénkkel. Amikor a Csángó Boogie című számot csinálgattuk – ami még egy moldvai szerb dallamon alapszik – megpróbáltam belecsempészni egy hiphop dobalapot a szám közepébe. Ez anynyira megborított mindent, hogy az egész alapdallamot és kíséretet át kellett dolgozni. Jelenleg is azon dolgozunk, hogyan lehet új értelmezésbe helyezni a folkzenét, de megtartva az arányokat. – A Kerekes Band első és második nagylemezét is magatok adtátok ki. Nem tervezitek, hogy leszerződtök egy nagyobb kiadóval, vagy számotokra ez a szuverenitás egyik tudatosan választott formája? – Sajnos a zeneipart nem egy etikai kódex szabályai vezérlik. Sok lenyúlás, átvágás és sokszor porhintés jellemzi. Nagyjából mi már ismerjük ezeket. Most vagyunk egy bírósági per előtt, amiért egy magyar kiadó a mi engedélyünk nélkül adta ki online formában az egyik lemezünket. A függetlenség ugyan több munkával jár, de hosszútávon megtérül. Végül mégiscsak platinalemez lett a Pimasz, és a Fel a kalappal! is hamarosan arany. – Mit gondolsz, mi okozza a két nagylemez – a Pimasz és a Fel a kalappal! – sikerét és népszerűségét? – James Brown azt mondta: keményen kell dolgozni. És ez így is van. Amikor 2002-ben elkezdtem a főiskolát történelem és kommunikáció szakon, úgy rendeztem
az órarendemet, hogy hétfőtől szerdáig minden órámmal végezzek, csupán azért, hogy csütörtökön feljárhassak Budapestre a dobtanáromhoz. Igyekeztem minden nap 2-3 órát gyakorolni a suli mellett. Nem volt könnyű, de tudtam, mit akarok, és ez a fejlődéshez elengedhetetlen volt. – Mondhatni, a hazai ismertséggel párhuzamosan, vagy azt némileg megelőzően több nemzetközi elismerésben is részesültetek, amelyek közül a legnagyobb az lehet, hogy a legismertebb világzenei magazin, a brit Songlines a Pimasz című nagylemezt 2006-ban beválasztotta az év világzenei albumai közé. Illetve egy évvel később az olvasók beválasztották az albumot az év négy legjobb albuma közé. Hogyan találtak rátok külföldön? Fontos számotokra a külföldi megjelenés? – 2005 óta az angol Phil Bergan a külföldi menedzserünk. Az ő segítségével jutottunk el Írországba, Skóciába, Spanyolországba, Portugáliába és tavaly Jamaicába. Külföldön játszani mindig nagy megmérettetés, hiszen ilyenkor duplán akar teljesíteni az ember. Jamaicán muszáj is volt duplán teljesíteni, mert az ottani 35 fok és a 100%os páratartalom nem kedvezett a rock and rollnak. Ennek ellenére a helyiek imádták a kárpát-reggea-t, különösképpen a Pimasz című számba beleépített Get up, stand up Bob Marley-zsoltárt. – A Fel a kalappal! nagylemezen vendégelőadóként jelen van Mike Finnigan, a világhírű Hammond-orgonista, aki – többek között – szerepelt Jimi Hendrix egyik albumán is. Hogyan sikerült megnyernetek őt magatoknak, és milyen véleménnyel van a zenétekről?
– Bátyám, Zsombor 14 éves kora óta Hendrix-fanatikus: megvette az összes eddig megjelent Hendrix-kiadványt, elolvasta a róla szóló könyveket, és fejből fújja a teljes Jimi-legendáriumot. Mivel az egykori Hendrix-csapatból már csak maroknyian élnek, Zsombor e-mailen keresztül megkereste az egykori csapattársat, Mike Finnigant. Elküldte neki, hogy milyen zenét játszunk, és Mike azonnal ráharapott. Ahogy ő fogalmazott: „Rendkívül megtisztelő, hogy ezek a kiváló magyar zenészek megkerestek engem, hogy szerepeljek a lemezükön, és roppantul élveztem a közreműködést.” Ez különösen jól eső érzés egy olyan zenésztől, aki Hendrixen kívül Joe Cockertől Santanaig mindenkivel játszott. – Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008ban az együttest választotta az Európai Unió által meghirdetett Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Évének magyarországi nagykövetévé. Milyen konkrét feladatokkal járt ez az elismerés? – A zenekar mindig is hitt az idegen kultúrák hatására kiformálódó újban. A Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Évének is ez volt a mottója, s talán ezért választottak minket. A címmel együtt járt, hogy külföldi fellépéseket vállalunk. Így jutottunk el tavaly a zaragozai Világkiállításra, majd Viareggioba egy, az Unió által szervezett zenei fesztiválra, és a Kulturális Minisztérium támogatta a jamaicai utunkat is, ahol az Ocho Rios-i Jazz fesztiválon léptünk föl. – Rendszeres fellépői vagytok a nyári fesztivá-
loknak, játszottatok már többször is az A38 hajón, több külföldi fesztiválon, de Egerben viszonylag unikumnak számít egy Kerekes Band-fellépés. Ez tudatos, hogy ne legyetek megszokott, elcsépelt szórakoztatói a városnak, vagy ez mindenféle szervezettség nélkül alakult így? – Egyrészt valóban nem akarunk elcsépeltté válni Egerben, másrészt viszont így alakult. – Mit gondolsz, meddig lehet ezt a zenei irányt követni úgy, hogy a Kerekes Band hangzásvilága ne váljék lemezről-lemezre megszokottá? Hogyan lehet folyamatosan újítani és közben hasonló minőséget produkálni zenétekben? – Zenei prófétaként elég gyakran nagyot lehet bukni. Sosem lehet tudni, hogy milyen inspiráció ér majd minket, aminek hatására megváltozhat a hangzás. Egy zenész akkor van bajban, ha nem keresi az inspirációkat, ha az új dolgokra azt mondja, a régi jobb volt. Egyelőre ez nálunk nincs így. A próbákon folyamatosan folynak a kísérletezések az új hangszerekkel, az effektek és az ének beinvolválásával a produkcióba. Hogy mindez minket merre visz, még nem tudjuk, mindenesetre élvezzük. – Vannak-e már elképzelések a következő nagylemezzel kapcsolatban? Tervezitek-e újra vendégművészek bevonását? – Már három kész számunk van az új lemezre, amely azonban 2011-ig nem valószínű, hogy meg fog megjelenni. Koncerten már játsszuk őket, de az új album még meszsze van, hiszen még egy éves sincs az előző.
Magyar Krisztián
6
• hátsódal •
Különdíj a 16. Országos Diákfilmszemléről
Bringások és babások Egerben
Budapesten, augusztus végén rendezték meg a 16. Országos Diákfilmszemlét. A Dominó TV különdíját az Eszterházy Károly Főiskola II. évfolyamos mozgóképkultúra és médiaismeret szakos hallgatója, Farkas Máté Tamás nyerte el. Az alkotót Soha többé nem megyek keresztapával horgászni című nyertes munkájáról és a filmezésről kérdeztem. – Mikor kezdett komolyabban érdekelni a filmezés? – Középiskolás harmadikos voltam, amikor egyik barátom szalagavató filmjét készítettem el. Katasztrófa volt, de két középiskolás tanárom látott bennem fantáziát, és szárnyaik alá vettek. – Voltál-e már korábban hasonló megmérettetésen? – Tavasszal készítettem csoporttársaimmal egy egyperces filmet. A film nyáron egy osztrák fesztiválon szerepelt, onnan szintén különdíjat hoztunk haza. Annak a filmnek a vágója voltam. – Számítottál-e rá, hogy bármilyen díjat hazavihetsz a rendezvényről? – Bíztam benne, de a saját munkáját nehezen tudja megítélni az ember. Én még most sem látom „külső” szemmel a saját alkotásomat. – Először dolgoztál pixillációs technikával. Miért ezt az ábrázolásmódot választottad? – A világhálón nagyon sok ötletes pixillációs anyagot lehet találni. Ezek nagyon tetszettek, megpróbáltam alkalmazni ezt az eljárást. Nagyon sok munka van vele, sokkal több, mint egy „hagyományos” mozgóképet elkészíteni. A forgatókönyv nem különösebben indokolta, hogy ezt a technikát válaszszam, de a kísérletező kedv hajtott. A választásomat a technikai háttér is indokolta, mert videókamerával nem rendelkezem, így tükörreflexes fényképezőgépemet használtam. – Mondanál néhány szót erről a technikáról? – A technika ugyanazt az elvet használja, mint film. Az is állóképek sorozata, viszont ott másodpercenként 24 képkockát láthatunk. Fényképezővel én nem tudok ilyen gyorsan képeket készíteni, maximum másodpercenként 2-3 állóképet. Utómunkával besűrítettem a rögzített képeket, másodpercenként átlag 5-6 képkockát láthatunk. A szemünk ezért látja a filmet szaggatottnak, ez egy érdekes érzelmi hatást kelt. Valamint kellő kreativitással nagyon különleges trükköket lehet kihozni belőle. – Kiss László azonos című novellájából készült a film, miért pont erre esett a választásod?
– A film eredetileg egy másik, Békés megyét népszerűsítő pályázatra készült. Az író gyulai, én békéscsabai vagyok, így egy igazi „viharsarki” film készült el. Épp az ő novelláskötetét olvastam, amikor rábukkantam erre az anyagra. Szellemesnek, kivitelezhetőnek tartottam, valamint az eredeti pályázat kiírásának megfelelt. – Számodra mi a mű fő mondanivalója? – Nem könnyű gyerekekkel forgatni, de valamiért mégis érdekel a „gyermeki lélek”. Egy kis apró félreértés, egy szó, amit teljesen másképp értelmez a horgász, és a kissé naiv gyermek. Egy álmot, egy misztikumot jelent a gyermeki lélekben a törpe, a keresztapjának pedig egy teljesen hétköznapi dolog a törpeharcsa. Nem szeretem a túlbonyolított filmeket, inkább legyen egy egyszerű geg, amire épül a film; ez is ilyesmi. – Kiket láthatunk szereplőként a filmben? – A film mindkét szereplője közeli ismerősöm és natúr (nem képzett) színészek. – Van-e olyan film, esetleg rendező, ami meghatározta stílusodat, vagy akit etalonként állítasz magad elé? – Sok rendező és alkotó van, akit kedvelek. A kortárs magyar filmesek közül nagyon kedvelem Pálfi György filmjeit. – Mennyire segítenek céljaid elérésében a mozgóképkultúra és médiaismeret szakon elsajátított szakmai „fortélyok”? – A második év után a mozgóképterjesztő szakirányt választottam, ami főként elméleti képzésből áll. Sokat lelkesít, hogy ugyanolyan „őrült”, megszállott filmesekkel vagyok együtt, akiknek mindene a filmkészítés. – Mik a jövőbeli terveid? – Filmezni, nagyon nagy menynyiségben! Van néhány forgatókönyv, amit az elkövetkezendő félévben szeretnénk megvalósítani. Jelenleg egyik csoporttársam filmjének vágásán dolgozok, remélhetőleg néhány héten belül az is elkészül. – A Paletta nevében gratulálunk a díjadhoz, és további sikereket kívánunk.
Leskó Mátyás
Líceumi
Paletta
Rekordszámú résztvevő a felvonuláson Minden eddiginél többen, a szervezők becslése szerint körülbelül ezren vettek részt Egerben a Critical Mass névre keresztelt kerékpáros felvonuláson szeptember 22-én, az Autómentes napon. A Part Egyesület által immáron hetedik alkalommal megrendezett biciklis felvonuláshoz ezúttal az Egri Babahordozó Klub is csatlakozott, hogy felhívják a figyelmet a mama és a pici testi közelségét szimbolizáló babahordozó kendő használatára, és Eger bababarát várossá tételére. Ez idő alatt a biciklisek rendhagyó módon a K2-es út felé vették az irányt, hogy rávilágítsanak a város olyan problémáira, mint a Kistályai úti kerékpársáv hiánya és Lajosváros bringaszempontú elszigeteltsége, a K2-es hídjának aggasztó szűkössége, illetve az új, Egerszalók felé vezető út melletti kerékpárút befejezetlensége. A kerékpáros rendezvényhez kapcsolódott a Yazz Stereotype zenekar koncertje Rostás Bea Pirossal kiegészülve, és a Művészetek Házában a Part Café afterpartija, ahol többek között a Tilos rádióból ismert Suhaid pörgette a lemezeket. Critical Mass legközelebb tavaszszal, április 22-én, vagyis a Föld napján lesz. Addig is bringára fel!
Kovács Dávid
Franciaországba készül a Szuszogó Színház Külföldi amatőrszínházi találkozóra kapott meghívást a főiskola színtársulata. A francia kisvárosban: Scy Chazelles-ben sorra kerülő programról és a társulat eredményeiről Jónás Zoltán kulturális programigazgató beszélt a főiskola szokásos havi sajtótájékoztatóján szeptember 22-én a Líceum konferenciatermében. A beszámolóból kiderült, hogy a novemberi találkozón való részvétel egy tudatos építkezés és az ezzel járó fejlődés eredménye. Hiszen a Szuszogó Színház tehetséges fiataljai már évek óta sikeresen szerepelnek az intézményen belül és kívül is. Kimagasló eredményként említette, hogy a „szuszogókat” meghívta vendégtársulatának a fővárosi Ko-
libri Színház is, ahol telt ház előtt játszhattak. Jónás Zoltán elmondta, hogy a Mets melletti kisvároska amatőrszínházi találkozóján egy uniós pályázat segítségével magyar, lengyel, osztrák, francia és német társulatok vesznek majd részt, amely nem kis feladatot jelent a színészek és a rendezők számára. A Szuszogó Színház hat amatőrszínészének – a többi társulathoz
hasonlóan – egy adott témát kell feldolgoznia a berlini fal leomlásának húsz éves évfordulójának alkalmából. A novemberi esemény előzetes szervezésének keretein belül szeptember végén egy néhány napos előkészítő találkozón vett részt a főiskola és a társulat képviseletében Vígh Szilvia, III. éves magyar szakos hallgatónk.
Magyar Krisztián
líceumi paletta – az egri fiskola közéleti lapja. Főszerkesztő: barna béla • Főszerkesztő-helyettes: magyar krisztián • Olvasószerkesztő: hubay miklós • Tervezőszerkesztő: tömösközi péter • Munkatársak: barna enik, birkás boglárka, böszörményi sándor, ferencz norbert, gerstmayer anita, hevesi norbert, kiss adrienn, kovács adrienn, kovács dávid, kömli dóra, leskó mátyás andrás, ligler erika, madovy alexander, pálóczy ádám, podráczki anett, szarvas adrienn, szilágyi edina, szondi éva, tóth krisztina, tóvaji tímea. Kiadja az Eszterházy Károly Főiskola • Felelős kiadó: Líceum Kiadó • A szerkesztőség címe: Eszterházy Károly Főiskola, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékcsoport, 3300 Eger, Egészségház u. 4. Tel.: (+36 36) 520–400/3018 E-mail:
[email protected] • Nyomdai munkák: B. V. B. Nyomda és Kiadó Kft., Eger, ügyvezető: budavári sándor, tel.: (+36 36) 518–413 • Megjelent 5000 példányban • ISSN 1589–0147.