P Á L Y Á Z A T INTÉZMÉNYVEZETŐI MEGBÍZÁSRA

PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYVEZETŐI MEGBÍZÁSRA

Bélapátfalva, 2012. június 13.

Készítette: Dorkóné Barta Edit

Dorkóné Barta Edit igazgatói pályázat 2012

Pályázati Nyilatkozat Alulírott, Dorkóné Barta Edit pályázatot nyújtok be a KSZK honlapján 2012. május 21-én megjelent pályázati felhívás alapján a Petőfi Sándor Általános Iskola, Óvoda és Logopédiai Szakszolgálat (3346 Bélapátfalva, Apátság út 2.) intézményvezetői állására. Kijelentem, hogy a módosított 1993. évi LXXIX. törvényben a magasabb vezetői állás betöltésére előírt, valamint a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, ennek igazolásait mellékelem. Nyilatkozom arról, hogy  hozzájárulok személyes adataimnak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez,  hozzájárulok a teljes pályázati anyagom sokszorosításához és továbbításához a döntéshozók és a véleményezők felé,  hozzájárulok a pályázatom nyílt ülésen való tárgyalásához.

Pályázatom mellékletei  Szakmai önéletrajz  Végzettségeket igazoló oklevelek másolatai  Erkölcsi bizonyítvány

Bélapátfalva, 2012. 06. 13.

Tisztelettel:

Dorkóné Barta Edit

2


Önéletrajz Név:

Dorkóné Barta Edit Ildikó

Születési név:

Barta Edit Ildikó

Születési hely,

Eger,1959. április 13.

idő: Családi állapot:

férjezett (Dorkó József gépészközgazdász mérnök)

Gyermekek:

Orsolya (1983.) agrár-közgazdász mérnök Tamás (1985.) főiskolai hallgató

Lakcím:

3346 Bélapátfalva, Szabadság út 6.

Elérhetőség:

+36/30 635 3134 [email protected]

Iskolai tanulmányaim, végzettségeim 1980.

Jászberényi Tanítóképző Főiskola

általános iskolai tanító testnevelés-népművelés szakkollégium

1977.

Gárdonyi Géza Gimnázium Eger

1973.

VII. sz. Általános Iskola Eger

További képesítéseim, tanúsítvánnyal záródó továbbképzéseim 2012.

Közoktatási vezető és pedagógus

Miskolci Egyetem

szakvizsga 2006.

Számítógép-kezelő, (-használó)

sPrinter Stúdió Kft.

szakképesítés 2006.

ECDL 7 modul

Neumann János Számítógéptudományi Társaság Eger

2002.

Minőségirányításban használatos

T&T Quality Engineering

módszertanok oktatása

KFT Miskolc

3


2001.

Minőségirányítási alapismeretek

T&T Quality Engineering KFT Miskolc

2001.

Az integrált nevelés lehetőségei,

Heves Megyei

szervezeti, metodikai kérdései és

Önkormányzat Pedagógiai

gyakorlata az alapfokú oktatásban

Intézete Eger

Munkahelyek, beosztások 1980-1982.

Gárdonyi Géza Általános Iskola, Sály

tanító

1982-

Körzeti Általános Iskola (Petőfi Sándor

tanító (1982-2011)

Általános Iskola, Óvoda és Logopédiai

megbízott igazgató (2011-)

Szakszolgálat), Bélapátfalva

Egyéb megbízatások 1991-2011.

tankönyvfelelős

1991-2011.

gyermekközösség vezető

2002-2008.

minőségbiztosítási csoport: tag

2008-

minőségbiztosítási csoport: külső tanácsadó

Szakmai feladataim, tevékenységeim, eredményeim Osztálytanítóként mindig örömmel vállaltam a kihívást jelentő „problémás”- enyhe-, középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, sajátos nevelési igényűek, beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel

küzdő-

gyerekek

tanítását.

Munkám

eredményességét

a

kontrollvizsgálatok igazolták. Aktívan vettem részt az iskolai nyílt napok előkészítésében, lebonyolításában. A tanuláshoz való jog biztosítása érdekében kidolgoztam az órai munkát zavaró tanulók tanóráról való kiemelésének lehetőségét, mely az iskolai házirendünkbe is bekerült. Gyermekközösség vezetőként szabadidős programokat nem csak az iskola tanulóinak, hanem települési szinten is szerveztem: gyermeknapok, családi játékos ügyességi versenyek, kistérségi kulturális összejövetelek, versenyek, városi télapó ünnepségek. 4


Nevemhez kötődik az őszi iskolai túra, mely ma már Csákvári emléktúraként szerepel programjainkban. Hagyományteremtő szándékkal építettük meg két évvel ezelőtt településünk első betlehemét, s

városunk

lakosságának

adventi

gyertyagyújtás-ünnepségsorozatát

szintén

a

gyermekközösség kezdeményezte, mely örömére szolgált a résztvevő családoknak. 1991 nyarától 19 éven keresztül 30-50 tanuló nyári táborát szerveztem és vezettem. Megbízott igazgatóként rendszeresítettem a reggeli osztályfőnöki „negyedórákat”, melyek további lehetőséget adnak tanulóink és az osztályfőnökök kapcsolatának elmélyítésére, a problémák megbeszélésére, az osztály közösségének építésére. Szintén megbízásom ideje alatt szerveztük meg a bejáró tanulók felügyeleti rendszerét, a menzaügyeletet, és módosítottuk tanulóink közös reggeli gyülekezőjének, szünetbeli tartózkodásának rendjét. 2012 januárjától az 5-8. osztályos tanulóink tanulószobai foglakozáson vehetnek részt, mely segíti a felzárkózást, s eredményesnek bizonyult a hiányzó házi feladatok számának csökkentésében is. A szülői kapcsolattartás terén bevezettük az összevont szülői értekezletet, mely az iskola teljes szülői közösségét érintő témákkal kapcsolatban nyújt lehetőséget az egységes tájékoztatásra. Az ezt követő osztály szülői értekezletek így konkrétan az osztályról, a tanulókról szólnak. Szintén a tájékoztatás érdekében 2011 szeptemberében a szülők a tanév eseményeiről, rendjéről írásbeli tájékoztatást kaptak. Az év közbeni rendkívüli eseményekről szintén írásban értesítjük a szülői közösséget. Az elért eredményeinket a tanév végén, a bizonyítvánnyal együtt kapják meg a családok. Kezdeményezésemre szülői, pedagógusi, fenntartói összefogással iskolánk tantermei a festés után színvilágukban is megújultak. Megbízott igazgatóként vezettem be a tanulók részére a büntetés munkával, közmunkával való megváltásának lehetőségét. (pl. takarítás, esszé a tiszteletről…) Új módszerként a tanulókkal kapcsolatos problémák megvitatására esetmegbeszéléseket szervezünk, melyen az érintett tanulók, szüleik és a pedagógusok együttesen keresik a legmegfelelőbb megoldást. 5


Bevezettem az írásbeli esetjelentést a mónosbéli gyermekotthon gondozottjaival kapcsolatban. Rendszeresen tájékoztatom a gyermekotthon vezetőségét a tanulók teljesítményéről, esetleges magatartási problémáiról, igazolatlan hiányzásairól. A megoldásra együttesen keressük a lehetőségeket. 2011 szeptemberétől új oktatási formaként két tanítási nyelvű, illetve emelt óraszámú testnevelés oktatás került bevezetésre. Az angol két tanítási nyelvű osztályban három alkalommal is szervezetünk nyílt napokat, melyek lehetőséget adtak mind a szülők, mind az érdeklődők számára a betekintésre, az ismerkedésre az új oktatási formával. Vezetésem alatt együttműködési megállapodást kötöttünk a Műszaki Könyvkiadóval, és 2012 szeptemberétől iskolánk matematika tantárgyból területi központként bemutató órákkal, konferenciákkal, továbbképzésekkel segíti a matematika tantárgy oktatásának színesítését, módszertani, szakmai segítséget nyújtva az adott régió pedagógusai számára. Ez a tevékenységünk lehetőséget biztosít iskolánk hírnevének növelésére is. A jelen tanévben pályázatot nyújtottunk be iskolánk referencia intézménnyé válására. Pályázatunk befogadásra került, elbírálása folyamatban van.1

Iskolánk számítógép állományának és interaktív tábláinak pályázati úton való gyarapodása szintén lehetőséget adott bemutató órák szervezésére, melyeken az interaktív táblák használatának sokszínűségéről győződhettek meg a részt vevő szülők, érdeklődők. Intézményünkben

az

óralátogatásoknak

nem

volt

hagyománya,

a

pedagógusok

teljesítményértékelése elmaradt. A jelen oktatási évben öt pedagógus teljesítményértékelésére kerül sor, melyet bejelentett és előre be nem jelentett óralátogatásokkal alapoztam meg. Az értekezleteink felépítésén is változtattam, előtérbe helyeztem a problémák megvitatását, a megoldások kidolgozását. A roma kisebbség kultúrájának megismerése, elfogadása érdekében 2012. március 19-én, a cigányság világnapján hagyományteremtő szándékkal roma kulturális estet szerveztünk. 1

TÁMOP 3.1.7. „ A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes közoktatási intézmény. A szaktárca stratégiai céljainak megfelelően a referencia-intézmények a közoktatás fejlesztésének minősített bázisai lesznek.”

6


Szintén nevemhez kötődik a Petőfi emlékérem kitüntetés megalapítása, melyet 2011-től a tanév végén egy nyolcadikos tanuló és egy pedagógus vehet át munkája elismeréseként. Természetesen ezek az eredmények csak egy olyan tantestülettel együttműködve jöhettek létre, melynek tagjai elkötelezett pedagógusok, nyitottak az újra, segítik az intézményi működés eredményességének, nevelő-oktató munkánk hatékonyságának növekedését célzó elképzeléseket. Köszönöm a munkájukat!

7


„A kihívások teszik életünket érdekessé, azok legyőzése ad értelmet neki.” (Joshua Marina)

Bevezetés Az utóbbi évek nagyon sok iskolát rákényszerítettek arra, hogy alaposan átgondolják intézményük működését. A közoktatással szemben megváltozott társadalmi igények, az iskolahasználók beleszólásának erősödése, a jelenlegi gazdasági, demográfiai helyzet, az iskolák sokszínűsége, a szabad iskolaválasztás lehetősége felerősítette a fejlesztés szerepét az intézményekben. Jelenleg az oktatásügy teljes reformja zajlik. A 2012. szeptember 1-től szakaszosan bevezetésre kerülő köznevelési törvény és az új alaptanterv az iskolák életében komoly kihívásokat jelentenek. Feladatként jelentkezik például az alapdokumentumok módosítása, az első és ötödik évfolyamon a mindennapos testnevelés bevezetéshez szükséges feltételek megteremtése, az egész napos iskola fogalmának tartalmi megtöltése. A reformok akkor válthatóak érdemben gyakorlattá, ha végrehajtói megfelelő szemléletmóddal bíró, elkötelezett, a gyerekekért, a közösségért tenni akaró pedagógusok. Ez a feltétel adott intézményünkben. Erre a tantestületre építve érzek magamban erőt, kitartást a vezetői feladatok ellátásához. Képes vagyok az empátiára, de az érzelmi fegyelmezettségre is. Határozott, energikus embernek tartom magom, aki törekszik az elvárásoknak maximálisan megfelelni. Amennyiben kollégáim és a képviselő testület bizalmát élvezhetem, örömmel folytatom a megkezdett munkát mind a gyermekekért, mind az iskoláért. Ebben segítségemre lesz 32 év szakmai, 20 év gyermekközösség vezetői és egy év megbízott igazgatói gyakorlatom, tapasztalatom.

8


Tartalomjegyzék

1.

Helyzetelemzés

10

1.1

Bélapátfalva település jellemzői

10

1.2

Petőfi Sándor Általános Iskola, Óvoda és Logopédiai Szakszolgálat

11

1.2.1

Általános jellemzők

11

1.2.2

Tárgyi feltételek

12

1.2.3

Személyi feltételek

13

1.2.4

A tanulói létszám alakulása

15

1.2.5

Gazdálkodási tényezők

17

1.2.6

Nevelő-oktató munka

17

1.2.7

Tanórán kívüli tevékenység

19

1.2.8

Az iskola hagyományai

20

1.2.9

Minőségirányítás

21

1.2.10

Az iskola kapcsolatrendszere

23

2.

Vezetői program- fejlesztési lehetőségek

24

2.1

Cél meghatározása

24

2.2

A nevelő- oktató munka fejlesztési lehetőségei

25

2.3

Személyi feltételek, tantestületi klíma fejlesztési lehetőségei

28

2.4

Tárgyi feltételek, infrastruktúra fejlesztése

30

2.5

Az intézmény kapcsolatrendszerének erősítése

31

2.6

Minőségirányítási rendszer fejlesztése

32

2.7

Az intézmény szervezetei

32

2.8

Az intézmény arculata, PR (public relations) tevékenység tervezése

32

2.9

Intézményegységekkel, tagintézményekkel kapcsolatos tervek

33

3.

Záró gondolatok

34

9


„A problémákat nem új információk segítségével oldjuk meg, hanem azáltal, hogy rendszerbe foglaljuk azt, amit már régóta tudunk.” (Ludwig Wittgenstein)

1. Helyzetelemzés 1.1 Bélapátfalva település jellemzői Bélapátfalva Egertől 25 km-re, festői környezetben, a Bükk kapujában, a Bélkő hegy lábánál fekszik. A cementgyár bezárása után megnőtt a munkanélküliek száma, a település önkormányzata jelentős iparűzési adótól esett el. 2011. januári adatok alapján, Bélapátfalván 222 fő, tehát a jelenleg aktív, munkaképes korú lakosság 10,77%-a munkanélküli. A valóságban ez lényegesen magasabb arány, hiszen a 1962 éves korú lakosságon belül vannak, akik tanulói jogviszonnyal rendelkeznek, vannak rokkantnyugdíjasok, vannak időszakos munkavállalók és vannak, akik meghatározott időtartamban, közmunkaprogram keretin belül dolgoznak A település lakosságának száma csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg 3220 fő, ez az utóbbi öt év alatt 5,32%-os csökkenést jelent. A születések száma az elmúlt tíz év alatt 47,5%-al csökkent. A roma lakosságra vonatkozó pontos demográfiai adatok nem állnak rendelkezésemre. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján, Bélapátfalván 256 fő vallotta magát roma nemzetiségűnek.2 A fenti adatokat fontosnak tartom kiemelni, hiszen minden oktatási intézmény működésének alapvető meghatározója annak mikrokörnyezete.

2

Az adott részben található adatok forrása: Bélapátfalva Város Polgármesteri Hivatala

10


1.2 Petőfi Sándor Általános Iskola, Óvoda és Logopédiai Szakszolgálat 1.2.1 Általános jellemzők Az iskola 2004 szeptemberétől működik közös igazgatású- óvoda, iskola- közoktatási intézményként. Két tagintézménye van, Egerbocs település óvodája és iskolája. 2011 januárjától önálló gazdálkodása megszűnt. 2012. július 1-től bölcsődei intézményegységgel bővül szerkezeti felépítésünk. A bölcsődei intézményegység vezetését az óvoda vezetője látja el. Intézményünk divizionális szervezeti struktúrájú, intézményegységei külön telephelyen, tagintézményei másik településen működnek. A Szervezeti és Működési Szabályzatunk átdolgozására most került sor, hiszen iskolánk alapító okirata is módosult. Változik az intézmény neve, és intézményegységként jelenik meg a bölcsőde. A kapcsolati hálót már ennek megfelelően készítettem el. Iskolánk belső szervezeti struktúrája lineáris struktúra. Szervezeti kultúrája szerepkultúraként jellemezhető.

Közös igazgatású intézményünk kapcsolati rendszere

Külső kapcsolattartás Intézményegység vezető, tagintézményvezetők

Tanítók Óvónők Dajkák Kisgyermeknevelők* +*+

IGAZGATÓ

KAT, szakszervezet, SZMK Gyermekközösség, DÖK, ISK

Kijelölt helyettes

Tanári munkaközösség

Logopédiai szakszolgálat vezetője

Tanítói munkaközösség

Napközis Pedagógiainevelők munkát közvetlen segítők

Osztályfőnöki munkaközösség

Iskolatitkár

Technikai dolgozók

1. sz. ábra Megjegyzés: *2012. július 1-től a bölcsőde önálló intézményegységként, az óvodavezető irányítása alatt kezdi meg működését

Technikai személyzet 11


A nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. A Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulásának tagjai két szakszolgálati feladat ellátását vállalták: a logopédiai ellátást és a pályaválasztási tanácsadást. Ez utóbbi feladat ellátására a társulás a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézményével kötött megállapodás alapján látja el. A logopédiai ellátást 1 fő főállású, 1 fő megbízási szerződéssel alkalmazott pedagógus, illetve 2 fő pedagógus vállalkozóként látja el. A 2010/2011. tanévben osztályösszevonásokra került sor az 1. és az 5. évfolyamon, a 2011/2012. tanévben a 7. és 8. évfolyamokon, így a 2011/2012. tanévben 12 osztály indítását engedélyezte a fenntartó. A szülői igényeknek megfelelően két napközis csoport és egy tanulószobai csoport működik

1.2.2 Tárgyi feltételek Az iskola épületének felújítása és bővítése 2006-ban fejeződött be. A pályázat lehetőséget adott a bútorzat korszerűsítésére is. A háromszintes épületben 16 tanteremmel, 5 szaktanteremmel, 2 logopédiai és fejlesztő szobával, könyvtárteremmel, tornateremmel, tágas aulával rendelkezünk, melyek pedagógiai tevékenységünk minden területét kiszolgálják. A világítás korszerűsítése 2011 júniusában befejeződött. Udvarunk tágas, jól tagolt, biztonságosan körbekerített, de a kiöregedett és kivágott fák pótlását, játszóeszközök beszerzését, a kerítés egy szakaszának cseréjét tervezni kell. Intézményünk eszközellátottsága kimagaslóan jó.

Kilenc interaktív táblával felszerelt

tanterem, nyelvi labor és informatika terem áll a tanulók rendelkezésére. Az oktató munkát korszerű szemléltető eszközök segítik. Két nagyobb és két kisebb fénymásoló gép, hét számítógép és négy nyomtató segíti a munkánkat. A nevelőiben és az iskolatitkár irodájában elhelyezett számítógépek cseréje időszerűvé vált. Minden osztályterem rendelkezik számítógéppel, a munkaközösségek pedig laptoppal. A települési óvoda épületének felújítása, bútorzatának cseréje 2010 szeptemberében befejeződött, melynek eredményeképpen barátságos, kellemes környezetet alakítottak ki az óvodás gyerekek számára. A csoportszobákban a kor kihívásának megfelelően számítógép nyújt lehetőséget- játékos programokkal- a gyermekek fejlesztésére. Térségünkben egyedülálló lehetőségként só szoba is segíti a gyermekek egészségének megőrzését, a légzésproblémákkal küzdők állapotának javulását.

12


Az egerbocsi iskola épülete az 1800-as évek végén épült, az 1950-es évek végén egy tanteremmel bővítették. Az épület külső, belső felújításra szorul (salétromos falak szigetelése, tetőcsere, elektromos hálózat), bútorzatának cseréje is időszerűvé vált. A problémák ellenére, az ott tanító pedagógusok munkájának köszönhetően a tanulók barátságos környezetben töltik hétköznapjaikat. Az iskola udvara a községi szintű rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A tanulók informatikai ismereteinek megalapozását 4 személyi számítógépre építve végzik a pedagógusok. Az iskola saját projektorral, s hozzá laptoppal is rendelkezik. Az oktató munkát korszerű szemléltető eszközök segítik, melyekhez az Apáczai Kiadó tankönyveit használó iskolaként jutottak hozzá. A települési óvoda ez évben 20 éves. Az épület külső színezése a mai napig hiányzik. 2010ben a bútorzat cseréje megtörtént. Az épületben egy csoportszoba, külön fejlesztő szoba, vizesblokk áll az apróságok rendelkezésére. Mivel külön tornaszoba nincs az épületben, ezért nincs lehetőség bordásfal és egyéb sportszerek elhelyezésére. A fektetők (nyitható ágyak) is cserére érettek. (Van köztük matuzsálemi korral bíró, hetvenéves darab is.) Az udvar, az udvari játékok felújítása, bővítése időszerűvé vált. Jelenleg három játék rendelkezik uniós minősítéssel, a többi nem.

1.2.3 Személyi feltételek Bélapátfalvai iskola Az alkalmazott létszámból pedagógus 23 fő, egyéb munkakörben foglalkoztatott dolgozók száma 6 fő (4 fő takarító, 1 fő, karbantartó, 1 fő iskolatitkár). A pedagógusok átlag életkora 47,5 év. A nemek megoszlása tekintetében 83% nő, 17% férfi. Az intézményünk szakos ellátottsága 100 %-os. Ezt óraadó alkalmazásával- technika tantárgy – biztosítjuk. Szintén megbízási szerződéssel látja el feladatát két fő logopédus és egy fő oligofrén pedagógus. Az intézmény közalkalmazottainak száma a 2011-es évben 8 fővel csökkent. Ebből 4 fő nyugdíjba vonult, 2 fő közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésre került. A technikai dolgozók létszáma két fővel csökkent. Iskolánk önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működött 2012. január 1-jéig. Önállóságának megszűnésével a gazdasági vezető feladatköre is megszűnt, a takarító személyzet létszáma pedig közalkalmazotti jogviszony megszüntetése miatt egy fővel csökkent. A távozó közalkalmazottak helyének feltöltése nem állt módunkban a költségvetési megszorítások miatt. Ebből adódóan a tantestület terhelése jelentősen megnőtt.

13


A tanítók száma a 2010/2011-es tanévhez viszonyítva 5 fővel csökkent. Jelen tanévben a negyedik évfolyam osztályaiban a közoktatási törvény 17.§ előírásaival ellentétben a matematika, természetismeret és rajz tantárgyakat tanári végzettségű pedagógusok tanítják.

A közalkalmazotti jogviszony alakulása 16 14 12 10 8 6 4 2 0

15 13

8

7

6 4

1 1

1

0

3 1 1

1

2 2

2 2

2010/2011. 2011/2012

2. sz. ábra

Intézményegységünk és tagintézményeink személyi állománya A bélapátfalvai óvoda alkalmazotti körét 11 fő óvodapedagógus, 5 fő dajka, 1 fő részmunkaidős karbantartó és 1 fő konyhai kisegítő alkotja. Jelenleg egy fő óvodapedagógus felmentési idejét tölti, közalkalmazotti jogviszonya 2012. október 17-én szűnik meg. Tartósan távol lévő 1 fő óvónő. 2012. július 1-től megfelelő végzettséggel rendelkező 1 fő óvodapedagógus és 1 fő dajka a bölcsődei intézményegységben folytatja munkáját. Egerbocs iskolájában 3 pedagógus dolgozik (2 osztálytanító és 1 napközis nevelő). A tartósan távollévő pedagógusokat (két fő) határozott idejű kinevezéssel bíró pedagógusok helyettesítik. Egerbocs óvodájában két óvodapedagógus és egy dajka látja el a gyermekeket. A tantestület tagjai közül Bélapátfalván 3, Egerbocs iskolájában1, óvodájában 2, míg a bélapátfalvai óvodában 4 fő rendelkezik pedagógus szakvizsgával. A hétéves képzési kötelezettségének mindenki eleget tett.

14


1.2.4

A tanulói létszám alakulása

Tanuló létszámunk jelenleg 231 fő. Ez az adat 5 éves viszonylatban 21%-os csökkenést mutat. A 2012. év adatsora a várható létszámra épül.

3. sz. ábra

Forrás: OSA 2007-2011.

A tanulóközösség főbb jellemzői3 1. sz. táblázat

2008. 2011.

Bejáró

SNI

85

35

30,1%

12,4%

57

21

24,6%

9,9%

BTMN

HH

HHH

V

MT

120

39

13

3

42,5%

13,8%

4,6%

1%

18

105

51

8

5

7,8%

45,5%

22,1%

3,5%

2,1%

0

Forrás: OSA 2008., 2011.

3

SNI- sajátos nevelési igényű tanuló BTMN- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló HH- hátrányos helyzetű tanuló HHH- halmozottan hátrányos helyzetű tanuló V- veszélyeztetett tanuló MT- magántanuló

15


Bejáró tanulóink

hét

településről

érkeznek iskolánkba. Mikófalva, Mónosbél és

Bükkszentmárton tanulóit iskolabusz szállítja, melynek menetrendjét a délutáni foglalkozások időtartamához igazítva határoztuk meg.

4. sz. ábra

Forrás: OSA 2011.

A diagram jól szemlélteti, hogy a hátrányos helyzetű tanulók száma elérte a 45%-ot. Ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 2008-ban „csak” 32,5% volt, jelenleg 48,6%. Az átmeneti nevelésbe vett tanulók száma a 2011/2012-es tanévben csökkent, jelenleg 7 fő. Iskolánkban az eltérő tantervvel haladó tanulók integrált keretek között sajátítják el az ismereteket. A megsegítésre szoruló tanulókkal pszicho-pedagógus, logopédus és fejlesztőgyógypedagógus is foglalkozik. Az egyetlen középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló fejlesztését- megbízási szerződés alapján- oligofrén pedagógus segíti heti három órában. A roma kisebbséghez tartózók aránya iskolánkban folyamatosan növekvő tendenciát mutat, a 2011/2012-es tanévben a tanulói létszám 35%-a. Településünk óvodája jelenleg 4 csoporttal, 104 óvodással, Egerbocs óvodája egy csoporttal, 22 óvodással működik. Az iskola 1-4. összevont osztályában a 29 tanuló nevelése, oktatása csoportbontásban folyik. 2.

Évfolyam Létszám

1. o 9

Bejáró

SNI 1

2. o 5

3. o 8

EBBŐL BTMN HH 5 21

4. o 7

Össz. 29

HHH 4

V 0

sz. táblázat

Forrás: OSA 2011.

16


1.2.5

Gazdálkodási tevékenység

Iskolánk jogi személy, önálló költségvetési szerv, mely 2012. január 1-jétől önálló gazdálkodást nem folytat. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat Bélapátfalva Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi csoportja látja el, a működéshez szükséges pénzügyi feltételeket Bélapátfalva Város Önkormányzata biztosítja. A módosított Államháztartási törvény előírásának megfelelően intézményünk önálló adószámmal, számlaszámmal rendelkezik. Intézményünk, mint az ország iskoláinak több mint 90%-a költségvetési hiánnyal működik. A bevétel növelésére kevés forrás áll rendelkezésünkre: pályázatok, terembérletek. Mind a két lehetőséggel folyamatosan élünk. Jótékonysági bál, papírgyűjtés is szerepel a repertoárban, melynek bevételét játszótér kialakítására, illetve az aula felújítására fordítjuk. A költségvetési rendeletben meghatározott tanulói létszám növelése mint bevételi forrás bizonytalan tényező a jelen demográfiai helyzetben. Kiadásaink csökkentése érdekében kiadványok lemondására, kedvezőbb árajánlattal bíró szolgáltatások megkötésére került sor a 2011. költségvetési évben. A humán erőforrásgazdálkodás terén további megszorításra nincs lehetőség, hiszen iskolánk már így is minimális alkalmazotti létszámmal működik. Pedagógusaink hivatástudata, elkötelezettsége teszi lehetővé az igényeknek megfelelő, tanórán kívüli foglakozások biztosítását. Az új sportágak edzéseit, a második idegen nyelv oktatását, a versenyekre való felkészítést, a tanulószobai foglalkozások egy részét a tantestület saját szabadidejének terhére, térítés nélkül tartja. Ugyanez igaz a nyári táboroztatásra, a hétvégi iskolai programjainkra, a nyári napközire. A városi ünnepségekre, rendezvényekre szintén a délutáni órákban történik a felkészítés. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy az emlékezeteinkben még élő, de a valóságban több mint húsz éve nem létező pedagógusnapi jutalom helyett legalább erkölcsi elismerés formájában értékeljük a munkájukat.

1.2.6 Nevelő-oktató

Nevelő-oktató munka munkánknak

törvényi

szabályozások,

az

ezekre

épülő

iskolai

alapdokumentumok adják meg a keretét. A megvalósítás folyamata, eredménye függvénye a tantestület elkötelezettségének, tanulói közösségünk összetételének, a szülői közösség felelősségteljes hozzáállásának.

17


Pedagógiai programunk tartalmazza iskolánk alapvető céljait: „Az iskolánkban folyó nevelőoktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket.” Mint minden alapfokú oktatási intézménynek célunk tanulóink felkészítése a középfokú oktatásban való részvételre. Az iskola, mint szervezet individualizációs, szocializációs, kvalifikációs, szelekciós/allokációs funkciókkal bír, melyeket a pedagógiai programunk is meghatározza. Tanulóközösségünk heterogén összetétele, az integráció, a folyamatos felzárkóztatás, a BTM nehézséggel küzdő tanulókkal való foglalkozás komoly kihívást jelent. Tantestületünk naponta szembesül újabb problémákkal, melyek megoldása csak toleráns, megértő, de kellő határozottsággal bíró hozzáállással valósítható meg. Tanulóink közül többen pszichiátriai, pszichológusi kezelés alatt állnak, rendszeresen gyógyszert szednek. Sajnos bűnügybe keveredett tanulóink száma is növekedik. Érdekükben szoros kapcsolatban állunk az illetékes nevelési tanácsadóval, szakszolgálattal, a helyi gyermekvédelmi és családsegítő szolgálattal, az iskolarendőrrel. Szükség esetén igénybe vesszük a védőnő és a gyermekorvos segítségét is. A nehézségek leküzdésére minden pedagógusunk törekszik a személyre szabott nevelés alkalmazására. Iskolánkban pszicho pedagógus is segíti munkánkat. Sajnos az érintett szülőkkel a kapcsolattartás nehézkes, hiszen pont ezek a szülők nem vesznek részt szülői értekezleten, fogadó órán, ezért a családlátogatást kiemelt feladatként kezeljük. Pedagógiai programunkban kiemelt szerepet kapott a tehetséggondozás. Elért eredményeink igazolják tehetséggondozó tevékenységünket. Megyei, területi, országos versenyeken szép eredménnyel szerepelnek tanulóink. A hátrányos helyzetű tehetséges tanulóink évről- évre felvételt nyernek az Arany János Tehetséggondozó Programba. Ebben az évben egy nyolcadikos tanulónk nyert a pályázaton, és egy hetedikes tanulónk nyári tehetséggondozó táborban vehet részt. Sajnos ez évben az Útravaló Macika Ösztöndíjprogram pályázatunk elutasításra került.

18


Szintén kiemelt szerepet kap iskolánkban a nyelvoktatás, az egészséges életmódra nevelés, a mozgás, a sport megszerettetése. A két tanítási nyelvű oktatás, az emelt óraszámú nyelvoktatás, a mindennapos testnevelés megszervezése pozitívan hatott iskolánk hírnevére, és sikerélményhez juttatta tanulóinkat. Jelenleg 7 sportág közül választhatnak diákjaink. Az általános iskola egyik legfontosabb kimeneti mutatója a középiskolákba felvett diákok számának, arányának alakulása. Az iskola tanulóinak 100 %-a tanul tovább minden oktatási évben. A választott iskolatípusok közül jellemzően a többség a négy éves középfokú képzést választja. A 2010/2011. tanévben végzett 35 tanuló közül valamennyien folytatták tanulmányaikat: gimnáziumban 5 fő, szakközépiskolában 11 fő, szakiskolában 9 fő, szakképző iskolában 10 fő tanult tovább.4 Nevelő-oktató munka eredményességének mutatói közé tartozik a tanulók teljesítményét tükröző év végi átlageredmény.5 3. sz. táblázat

Kitűnő 1-4. évf. 5-8. évf. 1-8. évf.

Magatartás Szorgalom Tanulmányi átlag átlag átlag

Javító vizsga

Osztályozó vizsga

9 13

4,06 4,04

3,92 3,47

4,00 3,68

12

3

22

4,05

3,69

3,84

12

3

2011 augusztusában eredményes javító-/osztályozó vizsgát tett 9 tanuló, tehát a jelen tanévben 3 évismétlő tanulónk van. Szintén fontos mutató a kompetenciamérés eredménye, mely hullámzó, de növekedő tendenciát mutat. Szint alatt teljesítő, illetve 1. szinten teljesítő tanulóink száma csökkent. A tantestület minden segítséget megad a felzárkóztatásra, de ezzel nem minden arra rászoruló tanuló él. Sokat változtatott ezen a helyzeten a tanulószoba bevezetése, de további intézkedésekre van még szükség a tanuláshoz való viszony javítása érdekében.

1.2.7

Tanórán kívüli tevékenység

Napközi, tanulószoba A szülői igényeknek megfelelően két napközis csoport működik. A tanulószobán való részvétel szaktanári javaslatra, szülői kérésre történik. 4

OSA 2011.

5

Az előző években nem készült részletes kimutatás, ezért nincs összehasonlítási alapom.

19


Szakkörök, sportkörök, felzárkóztatás, tehetséggondozás A délutáni elfoglaltságok közül a tömegsportok (mindennapos testnevelés biztosítása) törvényi előírásoknak, a szakkörök, edzések (röplabda, foci, tollaslabda, tenisz, floorball) a szülői és tanulói igényeknek megfelelően szerveződtek. A második idegen nyelv tanulása, a pedagógiai programunkban is hangsúlyozott tehetséggondozás rajz, matematika és magyar tárgyakból szakköri keretek között zajlik. A lemaradók megsegítése a felzárkóztatáson folyik. Az igény a részvételre jelentkezhet a tanórán lemaradóknál, a betegségből visszatérőknél és a tanulási problémákkal küszködőknél egyaránt. A felzárkózatás a tanítók kötelező óraszámába van beépítve, a szaktanárok kötelező óraszámukon felül látják el ezt a feladatot. Szabadidős tevékenységek Iskolánkban a gyermekközösség és a diákönkormányzat a szabadidő kulturált és hasznos eltöltésére különböző programokat, foglalkozásokat szervez. Vetélkedők, játszóházak, kézműves foglakozások között vannak rendszeresek és eseti szervezésűek. Tábor, kirándulás, színházlátogatások A szülői erővállalás függvényében szervezzük ezeket a programokat. Törekszünk a minimális anyagi ráfordítással járó, de ismeretszerzésre, élménygazdagításra alkalmas programokat szervezni. Tanulóink közül 60 gyermek rendelkezett színházbérlettel, akik hat pedagógus kíséretében élvezhették az előadásokat. A nyári táborozáson 40-50 tanulónk vesz részt, iskolánk pedagógusainak felügyeletével.

1.2.8

Az iskola hagyományai

Iskolánknak kiépült hagyományrendszere van, melyet pedagógiai programunk részletesen tartalmaz. Oktatás terén hagyománya van például az emelt óraszámú nyelvoktatásnak, a nyolcadikos tanulók felvételi előkészítőjének, a tehetséggondozásnak, 8. évfolyamon a felvételi előkészítő szervezésének, a bemeneti és kimeneti méréseknek. Hagyományaink között szerepel még például a fiatalon elhunyt erdészünkről elnevezett Csákvári-emléktúra, volt matematika szakos pedagógusunk nevével fémjelzett Seréndi István Kistérségi Matematika Verseny, iskolánk névadójára emlékezve a Petőfi Sándor Kistérségi Szavalóverseny. Kölyökidő újságunk a diákönkormányzat gondozásában kéthavonta jelenik meg. Első osztályosaink faültetéssel koronázzák meg iskolába lépésüket. Városi szintű nemzeti ünnepeinket tanulóink műsora teszi emlékezetessé. 20


Törekszünk mozgalmas, érdekes programokkal színesíteni iskolai éltünket. A teljesség igénye nélkül ilyen a télapó ünnepség, a karácsony, a farsang, a kistérségi szintű gyermeknap, a téltemető, a Halloween-parti, anyák napja, a föld napja, a madarak és fák napja. Iskolánkban az összetartozás érzését erősíti az egyen nyakkendő, melyre településünk hímzett címere került. Ezek utánrendelése szintén időszerűvé vált. Intézményünk saját logóval, saját honlappal rendelkezik, mellette közösségi portálon is szerepel.6

1.2.9

Minőségirányítás

A törvényi előírásoknak megfelelően intézményünkben megalakult egy támogatói csoport, melynek feladata volt a rendszer alapjainak, a minőségirányítási programunknak a kidolgozása, mely a közoktatási törvény 2006. augusztusi módosítása (2006. évi LXXI. törvény) után új feladatokkal egészült ki, és intézményünkben további módosítások után 2010- re nyerte el jelenlegi formáját. Célként fogalmaztuk meg, hogy a Comenius 2000 közoktatási minőségirányítási program I. intézményi modell alapján partnerközpontú, minőségbiztosítási rendszerszemléletű iskolává válunk. Minőségirányítási programunk minőségpolitikai nyilatkozata is ezt a célunkat tükrözi: „Az intézmény egyszerre törekszik arra, hogy  megfeleljen az elvárásoknak, a környezetéből érkező kihívásoknak, speciális képzési és oktatási igényeknek…”  Az intézmény széles nyilvánosságot kíván biztosítani partnerei számára.”7 Ennek érdekében iskolánkban rendszeresen mérjük a partneri elégedettséget. Természetesen a partnerek igényeit nem csak a kérdőívek eredményeinek elemzésével ismerhetjük meg. A személyes megnyilvánulások, a szülői értekezletek, a fogadó órák, az osztályfőnöki órák, a nevelési és munkaértekezletek olyan fórumok, melyeken visszacsatolást kaphatunk, megerősíthetnek bennünket jó gyakorlatainkban, és a probléma jelzésével lehetőséget nyújtanak az azonnali beavatkozásra, javításra. A választható tanórai tevékenységek, szakkörök, foglalkozási körök szülő igényének mérése szintén meghatározza a fejlesztés irányát. Ezek a beszélgetések azonban egy-egy pontra fókuszálódnak, míg a kérdőív az iskola

6

Iskolánk 2011-ben csatlakozott a Facebook közösségéhez. Honlapunkhoz hasonlóan itt is sok érdekes információ, képarchívum áll az érdeklődők rendelkezésére. 7 Petőfi Sándor Általános Iskola, Óvoda és Logopédiai Szakszolgálat és tagintézményei Minőségirányítási programja 4.2. 2010.

21


„egészére” vonatkozik. Ebből adódóan a kérdőívek elemzése reálisabb képet ad a partnerek elégedettségéről, elégedetlenségéről, igényeiről. A 2011-es év mérési eredményei négy területen jelezték a szervezetfejlesztés szükségességét:  tanulóink érzelmi intelligenciája  iskolai környezet biztonságossága  a tanulói igények figyelembe vétele  az iskola marketingtevékenysége A globális elégedettség mutatói iskolánkban a közvetlen partneri elvárások, igények teljesítésével kapcsolatos elégedettség mértékének növekedését igazolják.8 Természetesen törekednünk kell, hogy a környezeti változásokra ne reaktív szervezetként tegyük meg a változtatáshoz szükséges lépéséket, hanem preaktív módon, folyamatos környezeti vizsgálattal, elemzéssel fejlesszük iskolánkat az elvárásoknak megfelelően. Globális elégedettségi mutató alakulása

5. sz. ábra

8

Forrás: az iskola minőségügyi dokumentációjának adatai

22


1.2.10 Az iskola kapcsolatrendszere Belső kapcsolatrendszer Mindennapjainkat iskolánk szervezeti és működési szabályzata és a házirend alapján éljük. A szülői szervezet közvetlen partnerként, a törvényi előírásoknak megfelelően gyakorolja egyetértési és véleményezési jogkörét az iskolai dokumentumokkal kapcsolatban (PP, IMIP, Házirend, stb.). Képviselői részt vesznek, és segítséget nyújtanak az iskola rendezvényein. A Diákönkormányzat érdekvédelmi tevékenységet lát el, továbbá a szülői szervezethez hasonlóan gyakorolja az intézményi dokumentumokkal kapcsolatos jogköröket. Aktívan vesznek részt az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában. Iskolaszék nincs az intézményben. Szakszervezetünk szintén nincs, a közalkalmazotti tanács munkája formális. A nevelőtestületnek nincs érdekvédelmi szervezete. Külső kapcsolatrendszer Az iskola fenntartójával napi kapcsolatban vagyunk. Figyelnek eredményeinkre, értékelik azokat. Rendezvényeinket is gyakran látogatják. Az alábbi intézményekkel rendszeres kapcsolatot tartunk fenn: 

Heves Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szakmai Szolgáltató



Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó



Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény



gyermek-egészségügyi szolgálat keretében: gyermekorvos és védőnő



a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat



Budapest Főváros Önkormányzatának Gyermekotthona, Mónosbél



Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár



iskolarendőr



óvoda intézményegységünk



a tagintézmények

23


„Alkoss egy képet egy olyan helyzetről. amely a jövőben alakulhat, és képzeld el intézményedet, valamint önmagad is ebben a képben.” (C. B. Handy)

2. Vezetői program – fejlesztési lehetőségek „Az óvodáknak, iskoláknak nem bajnokképző tanfolyamoknak kellene lenniük, nem hiszem, hogy egy iskola versenyistálló kellene, hogy legyen, ahol egyetlen dolog számít, az individuális eredmények, a sikerek, hanem az életre felkészítő, az életnek szerves részét alkotó terek, ahol reális világba kilépésre készítjük fel gyermekeinket.” (Böjte Csaba) 2.1 Cél meghatározása Vezetői célkitűzéseimet az intézményünk pedagógiai programjában megfogalmazott célrendszer alapján állítottam össze. Fejlesztési elképzeléseimet a helyzetelemzésre építettem. Ezeket a célkitűzéseket nem tekintem az intézmény teljes egészét felölelőnek és megváltoztathatatlannak sem. A közös gondolkodás lehetőséget ad a módosításra, a beavatkozásra. Fontos, hogy céljaink előrevigyenek bennünket a minőségi munka területén. Vezetőként fontosnak tartom, hogy az intézmény célkitűzéseivel és az intézmény érdekeivel egyeztetni tudjam a tanulók, szüleik, pedagógustársaim, a fenntartó és valamennyi partnerünk érdekeit. S hogy mi a célom? Célom egy jó iskola. Egy olyan iskola, mely őrzi és örökíti hagyományait, melyben a nevelő-oktató munka során a hozzáadott érték is mérvadó, melyben a rejtett tanterv9 a mindennapjaink része. Egy olyan iskola, melyben mind a gyerekek, mind a pedagógusok jól érzik magukat. Egy olyan iskola, melynek tanulói stabil alapokra építkezhetnek az alapfok után. Egy olyan iskola, mely gyermek- és partnerközpontú. Egy olyan innovatív iskola, mely a környezeti kihívásokra preaktív módon reagálva éri el stabilitását, s erőforrásait a leghatékonyabb módon használja fel. 9

Az iskolák életében a rejtett tanterv meghatározó: a gyerekek a tananyagon kívül az iskolában átélt tapasztalatokból is tanulnak. Szabó Tamás László: A „rejtett tanterv” (Magvető Könyvkiadó 1998) könyvében így ír: „Az ily módon megtanult „tananyag” kedvező esetben erősíti az iskola célzott, szándékolt törekvéseit, de az is előfordulhat, hogy nagyon is hatékonyan ellen dolgozik a törekvéseknek.

24


Ha az elvárásoknak képes megfelelni az intézmény, ha működése elégedettséget vált ki az érdekeltekben, a partnerekben, akkor beszélhetünk minőségi munkáról, eredményes és hatékony pedagógiai tevékenységről, jó iskoláról Tudom, hogy egy ilyen tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező iskolában ez megvalósítható. A tantestület hozzáállása, elkötelezettsége, szakértelme, gyermekszeretete ehhez biztos alapot ad. A közoktatási intézmények törvényi hátterének változása természetesen új feladatok elé állít bennünket. Ha véglegessé válik a tervezett átalakítás, bízom benne, hogy a bizonytalanságot felváltja a stabilitás, a kiszámíthatóság, a biztonság.

2.2 A nevelő-oktató munka fejlesztési lehetőségei Iskolánk nevelési programjának célkitűzése a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére irányul. Célunk az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása, egyéni értékrendjükbe beépítése. A nevelés terén, mint azt a partneri elégedettségi vizsgálatunk is mutatja, hiányosságaink vannak. Tanulóink magatartási átlaga jó, de sajnos az érzelmi intelligenciájuk10 ennek ellenére fejlesztésre szorul. Néhány tanulónk deviáns magatartásának kezelése komoly nehézséget jelent a tanulóközösségnek. Ezen tanulóknak rendszeres pszichológusi megsegítésre lenne szükségük. Mivel a szomszédos iskolákban szintén vannak ilyen gyerekek, szeretném elérni, hogy – a fenntartók egyetértésével- közösen alkalmazzunk egy pszichológust, aki segít gyermekeinknek lelki problémáik feldolgozásában, segíti pedagógusainkat a megfelelő módszerek alkalmazásában.11

Természetesen az indulatok kezelésének technikáját

osztályfőnöki órákon is „tanulják” gyermekeink. Iskolánk tanulóinak képesség szerinti megoszlása nagy szórást mutat. E rendkívül heterogén összetétel továbbra is megköveteli a differenciált foglakozást, az egyénre szabott haladási ütem tervezését. Sajnos a csoportbontást forráshiány miatt csak az idegen nyelv oktatása esetében engedélyezte a fenntartó. Amennyiben az új köznevelési törvény lehetőséget biztosít és a fenntartó is támogatja, abban az esetben a következő tanévben, a nyolcadik osztályban a csoportbontást a két magas óraszámú, s egyben felvételi tantárgyként is szereplő magyar és 10

Az érzelmi intelligencia az a képesség, amelynek segítségével saját és embertársaink érzelmeit felismerjük, azonosítjuk, értelmezzük és kezeljük. Érzelmi intelligenciánk hatással van emberi kapcsolataink minőségére, a stresszel szembeni magatartásunkra és tanulási, munkahelyi eredményességünkre is. (Bencsik Andrea online pszichológus in: http://onlinepszichologus.com/) 11

A családsegítő szolgálat pszichológusa sajnos csak havi egy alkalommal segíti az arra rászoruló gyerekeket.

25


matematika oktatás terén meg kell valósítani. Ezt a rendkívül magas osztálylétszám (32) is indokolja. Ennél az évfolyamnál gondot jelent a technika és az informatika tantárgy oktatása is a szaktanterem befogadóképessége, illetve az informatika terem számítógépeinek száma (26)

miatt.

A

csoportbontásra

az

igény szülői

részről

is

határozott

formában

megfogalmazódott. A csoportbontás lehetőséget teremt a tehetséggondozás mellett a hátránykompenzációra, az esélyegyenlőség biztosítására is. A tanulószoba megszervezése, bevezetése szintén ezért történt. A következő tanévben lehetőségeinkhez mérten két tanulószobai csoport indítását tartom szükségesnek. A gyesről visszaérkező pedagógusunk mind a csoportbontás, mind a két tanulószobai csoport megvalósítását lehetővé teszi. Mivel eltérő tantervvel haladó gyermekeink integrált keretek között sajátítják el az ismereteket, minden pedagógusunk alapvető kötelessége a differenciált oktatási forma alkalmazása. A köznevelési törvény 2013 szeptemberétől pedagógiai asszisztenst biztosít az intézmények számára. Ez a differenciálás, a csoportmunka, a kooperatív technikák alkalmazása terén nyújtana nagy segítséget az 1-4. évfolyam osztálytanítóinak. Az esélyegyenlőség biztosítása szintén szerepel pedagógiai programunkban. A hátrányos helyzetű tanulók megsegítése a Polgármesteri Hivatal Gyámügyi csoportja, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a köznevelési, közoktatási intézmények együttes feladata, az esélyegyenlőség megteremtése összefogás eredménye. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat szintén együttműködik a feladatok megvalósításában. Iskolánk gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart az illetékes intézményekkel, szervekkel. Ezt a tevékenységet kiemelten kell kezelnünk, hiszen tanulóink közel 50%-a hátrányos helyzetű. Továbbra is élnünk kell a pályázati lehetőségek kihasználásával is. A családlátogatás, mint eszköz fontosságát már említettem a helyzetelemzésben is. Az esélyegyenlőség biztosításának feltétele teljesül intézményünkben, hiszen iskolánk szegregációmentes intézmény. Számítógépek világában élünk. Ezek használata megjelenik a különféle tantárgyak oktatása során is. Tanulóink internetes kutatásokat végeznek egy-egy adott témakörben. Ezért – természetesen tanári felügyelettel- délutáni időpontban lehetőséget biztosítottunk az internethasználatra a számítógépteremben. Minden évben jelentkező igény a szülők részéről a zeneoktatás. Ennek megvalósítása érdekében az egri zeneiskola igazgatónőjével vettem fel a kapcsolatot. Az együttműködés

26


lehetséges formáinak kidolgozása folyamatban van, a megvalósításra 2012 szeptemberétől kerülne sor. A természettudományos tárgyak oktatása terén megoszlanak a vélemények. Egyik részről a tudományágak önálló tantárgyi keretek között történő oktatását, míg másik részről komplex tartalmi oktatást (tantárgyak összevonása) részesítenének előnyben. Az új NAT lehetőséget biztosít az intézményeknek a választásra. Döntést sürgető tényező a pedagógiai programunk módosításának december 31-ei határideje. Az oktatás kereteiről- önálló tantárgyak, komplex tantárgy, esetlegesen új tantárgy- a tantestület együttesen hozza meg a döntést. A mindennapos testnevelés bevezetése 1. és 5. évfolyamon 2012 szeptemberétől felmenő rendszerben történik. Ehhez a személyi és tárgyi feltételeink adottak. A törvény lehetőséget biztosít a kerettantervi rendeletnek megfelelően az öt óra tartalmi megbontására. Mivel modultárgyként a testnevelés keretén belül a tánc oktatása szerepel, ezért szeptembertől szeretném az adott két évfolyamon a néptánc oktatását bevezetni. Ehhez a személyi feltétel adott iskolánkban. Az egész napos iskola fogalmának tartalmi megtöltése, gyakorlati megvalósítása alapos előkészítést igényel. Erre szintén 2012. december 31-ig van lehetőségünk, hiszen ez is 2013 szeptemberében kerül bevezetésre. A sportfoglalkozások, a tanulószoba adottak. A művészeti oktatáson belül a zeneoktatás, a tűzzománc- (művelődési házunk rendelkezik kemencével, iskolánk egyik pedagógusa pedig megfelelő végzettséggel), a rajzszakkör mint lehetőség merül fel. Elképzeléseim között helyet kapott a tankonyhakert kialakítása. Véleményem szerint ismételten időszerűvé vált ezen ismeretek oktatása. A terület kiválasztása, esetleges haszonbérleti díja, az eszközök beszerzése csekély anyagi beruházással bír. Tanulóink sokszor adták tanújelét a kertészet iránti érdeklődésüknek. Szívesen segédkeztek a sziklakertünk rendbetételénél, az őszi lombtakarításnál. Iskolai programként a kertészkedés fortélyainak elsajátítása is szerepelhet. Iskolánkban szintén igényként fogalmazódott meg a drámapedagógiai csoport szervezése. Ehhez a megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógust továbbképzéssel szeretnénk biztosítani. Az idegen nyelv tanítása továbbra is kiemelt fontosságú feladat. A második idegen nyelv elsajátításának lehetőségét- szakköri szinten- már negyedik éve biztosítjuk. Az igényeknek megfelelően nyelvszakos pedagógusaink a továbbiakban is vállalják a szakkör vezetését.

27


Természetesen a gyakorlatai tevékenység mellett a felzárkóztatás, a fejlesztés, a tehetséggondozás szintén fontos szerepet kap. Iskolánknak jelenleg egy pályázata elbírálás alatt

áll

(referencia

intézmény),

két

pályázatunk

(TÁMOP-3.4.3-11/2

Iskolai

tehetséggondozás, TÁMOP-3.1.11-12/2 Óvodafejlesztés) beadásra kész, a kitöltő program megjelenésére várunk. A negyedik pályázatunk még előkészítő szakaszában tart. A pályázat kiírásáról június 15- én értesítették iskolánkat. Ez a pályázat –TÁMOP-3.1.4-12/1 Innovatív iskolák fejlesztése- széleskörű lehetőségek tartalmaz a pedagógusok szakmai, az intézmények módszertani, tanulóink szemléletmódbeli változtatásának lehetőségére. Pályázati felelősünket alapos munkájáért dicséret és köszönet illeti. Tanulóink tanulástechnikai ismeretei igen hiányosak. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy 2012 szeptemberétől a tanulás tanítását hangsúlyos feladatként kezeljük, hiszen a sikerélmény az egyik legjobb motivációs eszköz. Ehhez keretet adhat az osztályfőnöki óra, a napközis és tanulószobai foglalkozás. A tanulás tanítása a NAT-ban meghatározott fő fejlesztési feladatok közé tartozik. Iskolánk lehetőséget ad a szabad vallásgyakorlásra. Református és katolikus hitoktatáson vehetnek részt tanulóink. Az erkölcsi neveléssel kapcsolatos változások, az erkölcstan/hittan bevezetésére 2013. szeptember elsejével kerül sor. Az előkészítésre 2012 decemberéig lesz lehetőségünk, hiszen ezt is tartalmaznia kell az új pedagógiai programunknak. Az innovációs elképzelések az eddigi jó gyakorlatainkat megtartva, a tantestülettel együttműködve, a pedagógusok szakmai tudására, elkötelezettségére építve, az új NAT, és annak kerettantervi előírásait figyelembe véve valósíthatók meg.

2.3 Személyi feltételek, tantestületi klíma fejlesztési lehetőségei A jelenlegi törvényi előírásoknak megfelelően iskolánk szakos ellátása biztosított. Mint a helyzetelemzésben is leírtam tanítóink száma az elmúlt két évben 5 fővel csökkent. Amennyiben továbbra is élvezhetem a kollégáim és a képviselő-testület bizalmát, abban az esetben mindenképpen szükségünk lesz tanítói végzettségű pedagógusra. A két tanítási nyelvű oktatás felmenő rendszerű folytatásához a legideálisabb angol műveltségi területű tanító alkalmazása lenne, s ez lehetőséget biztosítana a most tanárok által tartott „alsós” tárgyak képzettségi előírásnak megfelelő pedagógus általi oktatására. (A jelenlegi nyugdíjtörvény alapján 2013 szeptemberének végén egy fő tanító nyugdíjba vonulása válik esedékessé.)

28


A várható tanulói létszámunk előreláthatólag közel azonos szinten mozog, ebből adódóan az iskola minden pedagógusának további lelkiismeretes munkájára hosszú távon szükség lesz. Az áttanítás, a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével a hatékony humánerőgazdálkodás érdekében élni kell. Jelenleg az intézményben az igazgató helyettesi megbízás visszavonásra került. A köznevelési törvény 2013 szeptemberétől 200 fő felett 2 fő igazgató helyettest ír elő. A törvényi változásokból adódó feladatok nagyságának, számának növekedése miatt a képviselő-testületnek az intézményvezető-helyettesi feladatkör ellátásával kapcsolatos döntését az iskola érdekében 2012 szeptemberére módosítania kellene. A törvényi változások az iskolák pedagógusait, közalkalmazottait is érintik. A tantárgyi rendszer átalakítása szükségszerűvé teszi a továbbképzések stratégiai tervezését. A pedagógus életpálya modell bevezetésére előreláthatólag 2013 szeptemberében kerül sor. Addig csak a jelenlegi minőségi munka díjazására szolgáló összeg differenciált elosztásával van lehetőség a pedagógusok munkájának elismerésére, ez az egyetlen eleme az érvényben lévő ösztönző rendszernek. A helyi szinten megalapított „Petőfi-emlékplakett Az év pedagógusa” ezt a hiányosságot pótolja. Ezen kívül nagyon fontosnak tartom egymás munkájának elismerését, segítését, melynek egyik eszköze a csapatmunka. A jelenlegi munkaközösségek – a köznevelési törvény és a NAT előírásainak megfelelőeniskolánk tevékenységének egészét lefedik, számukon nem szeretnék változtatni. A tantestületi klíma javítása érdekében csapatépítő tevékenységek szervezésére van szükség. A jelenlegi évi egy kirándulás is ezt a célt szolgálja. Ezt a hagyományt továbbra is folytatni szeretném, sőt számának növelése is célom. Az iskola életében az információáramlás biztosítása, a folyamatos kommunikáció alapkövetelmény. Ennek érdekében havi rendszerességgel munkaértekezletet, szükség esetén munkamegbeszélést tartunk. Ennek rendjén sem szeretnék változtatni. A technikai személyzet létszáma csökkent, az ellátandó feladatok mennyisége viszont nem. Munkájuk során ezért merülnek fel kisebb hiányosságok, melyek a feladatok átütemezésével, pontosabb munkaköri leírással javíthatók. Intézményünkben az állandó portás, aki az iskolabuszon utaskísérő feladatokat is ellát, hiányzik. Időnként közmunka keretében biztosítja a fenntartó a portás személyét, de ez nem tanévre terjed ki. Szeretném elérni, hogy folyamatosan portaszolgálatunk legyen. 29


2.4 Tárgyi feltételek, infrastruktúra fejlesztése Ebben, a technikailag fejlett világban alapvető feladatunknak tartom az infokommunikációs technológiák elsajátítását. Az IKT eszközök alkalmazása színesebbé teszi az órákat, segíti tanulóink tájékozottságának bővítését. Célom, hogy a ma már minden osztályteremben lévő számítógéphez az internet elérhetőséget is biztosítani tudjuk. A nyelvi labor esetében a használat során komoly problémák jelentkeztek. A régi nyelvi labor felszerelése módszertanilag lényegesen több lehetőséget biztosított az órák vezetéséhez, a differenciáláshoz. A tanári vezérlőpult csak kazetta lejátszásra alkalmas, a tankönyvekhez biztosított CD-k lejátszására nem. A tanulóknál az új laborban tanulói vezérlőpultok nincsenek, ezáltal egyéni ütemű feladatmegoldásra nem nyújt lehetőséget. Ezen hibák kiküszöbölése –anyagi vonzata miatt- csak pályázati úton valósítható meg. Aulánk egy adott területen továbbra is beázik. Ennek javítása szintén sürgős feladat, hiszen ez az épület állagának romlásához vezet. A második ütemben készült épületrészben a nyílászárók szigetelése, esetleges cseréje fűtésszámlánk csökkenését eredményezné. A tanulói mosdóhelyiségek felszerelést bővíteni kell. A szülői munkaközösség jóvoltából folyékony szappan-adagolók kerültek felszerelésre. A nyári akciók keretében, nagyvonalú adakozónk jóvoltából WC papír adagolókkal szeretnénk minden mosdóhelyiséget ellátni. Kazánunk jelenleg 20 éves. Korszerű, energiatakarékos fűtésmódot biztosító kazánra történő cseréje időszerűvé vált. Jelenleg az egyik szülő (energia-gazdálkodó) segítségével a dologi kiadások csökkentésének lehetőségét vizsgáljuk, illetve bevételi források felkutatását végezzük. Csatornarendszerünk fagyhatár alá vitele szintén időszerű. A rendszeres elfagyások, dugulások tüneti kezelése sok pénzt emészt föl, hosszú távon a probléma okának a felszámolása jelenti a megtakarítást. Betonelemekből álló kerítésünk egy része balesetveszélyes. Ennek javítására árajánlatot kértem. A művelődési ház és az iskola közös kerítése szintén felújításra szorul. Az udvarunk gyermekbaráttá tételét szintén szeretném megvalósítani. Uniós előírásoknak megfelelő játszótér kialakítása, padok elhelyezése, további fásítás szerepel terveim között.

30


Ehhez pályázati forrás, vállalkozói és szülői támogatás biztosítaná a szükséges pénzügyi forrást. Iskolánkban a fűnyírást a GAMESZ segítségével oldjuk meg, ugyanis az intézménynek nincs szegélynyírója. Ennek beszerzését ütemezni kell. A takarító személyzet munkáját megkönnyítené a legegyszerűbb takarító kocsi is, melyre legalapvetőbb tisztítószerek és eszközök elhelyezhetők. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy bizonytalan helyzetben bizonytalan a forrás, ezért bizonytalan a megvalósítás is. Az iskolák finanszírozási rendszerének átalakítása kidolgozatlan. Jelenleg a már elfogadott új köznevelési törvény e területet érintő módosítása zajlik. Mindenesetre a megvalósítás érdekében törekedni fogok minden lehetőség felkutatására, kihasználására.

2.5 Az intézményi kapcsolatrendszer erősítése Meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni külső kapcsolatrendszerünket. Alapvető feladatként kell kezelni az önkormányzattal, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, védőnői hálózattal, a rendőrséggel, a helyi művelődési házzal, a szakmai szolgáltató intézménnyel, a szakszolgálattal, a kistérség iskoláival való jó kapcsolatok ápolását. Kiemelt feladatomnak tartom a nevelőotthonnal való jó kapcsolatunk megőrzését, további elmélyítését. A fenntartói elvárásoknak megfelelést mindig szem előtt kell tartani. A fenntartóval korrekt, együttműködő partneri kapcsolatot szeretnék kialakítani. Az iskola működésének tervezése a fenntartó közoktatási koncepciójába kell, hogy illeszkedjen. Belső kapcsolatrendszerünk egyik legfontosabb eleme a szülői kapcsolattartás. A szülői közösség jó véleménye hírnevünk növelésének leghatékonyabb eszköze. Megbízásom alatt arra törekedtünk, hogy iskolánk minél több lehetőséget biztosítson a szülők számára belső világunk megismerésére. A szülői értekezletek, a fogadóórák, a családlátogatások, a rendszeres tájékoztatás, az igények mérése mind olyan tevékenység, mely a kapcsolat elmélyítését szolgálja. Minden pedagógus alapvető kötelessége a jó gyakorlat megőrzése. Intézményegységünkkel napi kapcsolatban állunk, tagintézményeinkkel a feladatok határozzák meg a kapcsolatfelvétel gyakoriságát. Ezt a jó kapcsolatot továbbra is fenn kell tartani.

31


2.6 Minőségirányítási rendszer fejlesztése Szükségesnek tartom a pedagógiai program után a minőségirányítási program (IMIP) teljes felülvizsgálatát, továbbfejlesztését és következetes végrehajtását. Fontos, hogy jövőben is legyen összhang az intézmény és a fenntartó minőségirányítási programja között. Az IMIP kiegészült a pedagógus, illetve alkalmazotti teljesítmény értékelés és az intézményi önértékelés eljárásrendjének általános szabályaival, de további konkretizálásra van szükség, és kiegészítendő a teljes alkalmazotti kör teljesítményértékelési és minősítési eljárásrendjével. Mivel a minőségbiztosítási csoport tagjaként dolgoztam 2008-ig, elkötelezett híve vagyok a minőségirányításnak. Célom, a minőségfejlesztési rendszert folyamatosan jó színvonalon működtetni, a nevelőtestület tagjait a minőségfejlesztési munkában való aktív részvételre folyamatosan motiválni, és a mérési eredményeinket a minőségfejlesztés folyamatában következetes felhasználni. Véleményem szerint iskolánk elindult egy úton, melynek tapasztalatait igyekezett partnerei és saját maga érdekeiben hasznosítani. Nem kell törvényi szabályozás ahhoz, hogy folytassa munkáját, és érezze annak jelentőségét. Egy régi kínai bölcsesség szerint: „Jelenlegi tetteink szabják meg jövőbeli sorsunkat!”

2.7

Az intézmény szervezetei

Célom a jól működő szervezetek, mint a diákönkormányzat és a szülői szervezet munkájának további segítése, a kapcsolattartás kiszélesítése. Szeretném elérni, hogy a közalkalmazotti tanács éljen törvény adta jogaival, s valóban a pedagógusok érdekképviseleteként működjön, hiszen az intézményben helyi szakszervezet nincs, tehát egyedüli érdekképviseleti szervezet.

2.8

Az intézmény arculata, PR (public relations) tevékenység tervezése

Az iskolának arra kell törekednie, hogy egyéni, mással össze nem téveszthető arculata legyen. Ezt az arculatot úgy kell kialakítani, hogy az intézmény kitűzött céljain túl környezete igényeinek is megfeleljen. A nyújtott szolgáltatások, az iskola épülete, a környezete, jelképei, kapcsolatrendszere, vagyis tevékenysége, hagyományai, fizikai jellemzői és kommunikációja az, ami meghatározza arculatát. 32


Véleményem szerint a kommunikációs folyamatok, a kapcsolattartás (külső, belső) az, ami leginkább meghatározza egy iskola hírnevét. Éppen ezért vezetőként fontos feladatomnak tartom a folyamatos tájékozódást, a vélemények megismerését, a pontos, korrekt tájékoztatást, az információáramlás biztosítását. Minden valós és lehetséges partnerünknek, a környezetünkben és településünk határain túl élőknek is lehetőséget kell adni, hogy megismerhessék intézményünk működését. Ezeknek a lehetőségeknek, pontosabban módoknak a tervezése az intézmény jelenében, jövőjében játszik rendkívül fontos szerepet. Ezért tekintem kiemelt feladatomnak az iskola PR tervének kidolgozását lehetőségekkel, feladatokkal, felelősökkel. Gondolok például a honlap folyamatos fejlesztésére, akár iskolai hírlevél szerkesztésére, a médiaszereplés lehetőségeinek kihasználására.

2.9

Intézményegységeinkkel, tagintézményeinkkel kapcsolatos tervek

Az intézményegységek, tagintézmények tárgyi feltételeit, infrastruktúráját részletesen bemutattam a helyzetelemzésben. A várható nyugdíjazás miatt, az intézmények személyi állományában várható átalakulás. (Bélapátfalva Óvoda: 2 fő) Szakmai szempontból minden tagintézmény illetve intézményegység önállóságot élvez. A helyi viszonyok ismeretében a fejlesztés irányát vezetőik határozzák meg, döntéseiket –a szubszidiaritás elvének megfelelően- helyi szinten hozzák. A közös igazgató feladata s törvényesség betartatása, szükség esetén segítség nyújtása.

33


3. Záró gondolatok Pályázatomban tényekre építve törekedtem megfogalmazni vezetői elképzeléseimet. A tények, melyeket a helyzetelemzés során bemutattam, egy olyan iskola képét vetítik elénk, amely már most is sok eredménnyel büszkélkedhet, és képes a további fejlődésre. Adottságai, a tantestület elkötelezettsége biztosítéka a célok megvalósításának. Hiszem és vallom, hogy „ …általában nem az a csapat nyer, amelynek tagjai a legjobb egyéni teljesítményt nyújtják, hanem az, amelyikben legjobb az összjáték.” (Fábry Béla) Hiszem és vallom, hogy a vezető személyisége meghatározó egy intézmény életében. Nem csak megfelelő személyiségjegyekkel kell rendelkeznie, nem csak megfelelő módon kell hatalmával élnie, nem csak szakmai tudásával kell kivívnia a tekintélyt, az elismerést, nem csak menedzseri szemléletmóddal kell rendelkeznie, hanem bírnia kell megfelelő közösségalkotó, kommunikációs és motiváló képességgel. „Vezetni azt jelenti, hogy ráveszünk másokat, hogy lelkesen törekedjenek elérni egy meghatározott célt. Ez az az emberi tényező, amely összetartja, és a célok irányában motiválja a csoportokat. Az olyan menedzsertevékenységek, mint a tervezés, szervezés, vagy a döntéshozás csipkerózsika szerű álomban szenderegnek, míg a vezetés be nem indítja a motivációt az emberekben és az adott célokra nem irányítja őket.” (Keith Davis)

34

P Á L Y Á Z A T INTÉZMÉNYVEZETŐI MEGBÍZÁSRA

Recommend Documents