Organikus mezőgazdaság Olaszországban Áttekintés Az olasz mezőgazdaság egyik legérdekesebb jelensége az utóbbi 10 évben az organikus gazdálkodásra áttért vállalkozások és területek ugrásszerű növekedése. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a fogyasztók egyre inkább foglalkoznak az élelmiszerbiztonsággal és a környezetszennyezéssel. Az organikus gazdálkodást szabályzó EU törvények 1991-es bevezetése óta több tízezer farm tért át erre a gazdálkodási formára, s 2004-re Olaszországban volt a Föld legtöbb organikus gazdálkodással foglalkozó vállalkozása. 2002-ben ugyan csökkent a farmok száma, a biogazdálkodásban használt földterület azonban mintegy 100000 hektárral nőtt. Az organikus gazdálkodás a legnyilvánvalóbb bizonyítéka annak, hogy a mezőgazdaságban új szemlélet terjed el. Előtérbe kerülnek a nem megfelelő táplálkozás emberre és környezetre gyakorolt negatív hatásai. Az olasz biogazdálkodásra jellemző a gazdálkodók számának és a földterület méretének ugrásszerű növekedése. Ennek különböző okai vannak: • a gazdálkodók támogatásának a rendszere • a fogyasztók egészségesebb élelmiszerek iránti igényének növekedése • a termelői módszerek normatív szinten való definiálása • a Földközi-tenger mentén elterülő mezőgazdasági területek alkalmassága a biogazdálkodásban használt módszerekhez Hangsúlyozni kell, hogy a mezőgazdaságért felelős intézmények Olaszországban hatalmas erőfeszítéseket tettek a farmok fejlesztésére. 2003 szeptemberében például az olasz Mezőgazdasági Minisztérium létrehozott egy biogazdálkodásra vonatkozó akciótervet, ami az Olaszország EU elnökségének ideje alatti stratégiát határozta meg. Ökológiai mezőgazdaság – tendencia Olaszországban évek farmok száma megművelt terület 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
4.189 9.042 10.851 17.393 31.118 43.698 49.188 54.674 63.156 56.440
70.674 154.028 202.208 305.641 564.913 788.070 953.057 1.002.000 1.182.403 1.237.640
Organikus gazdaságok Termelési szerkezet A termelők eloszlását nézve szembetűnik, hogy Szicíliában, Szardínián, Calabriában és Pugliában található a legtöbb biogazdálkodó. Hangsúlyozni kell, hogy az ország déli részén a termelők, míg az északin a feldolgozók és a kereskedők vannak túlsúlyban.
A farmok és az agráripari vállalkozások területi eloszlása. Régiók Vállalkozások száma Farmok Feldolgozók Importőrök Összesen Abruzzo 942 113 2 1.057 Basilicata 656 33 689 Calabria 7.807 131 7.938 Campania 1.782 174 4 1.960 Emilia Romagna 4.535 531 39 5.105 Friuli-Venezia Giulia 243 58 1 302 Lazio 2.415 225 2.640 Liguria 314 65 4 383 Lombardia 1.023 379 23 1.425 Marche 1.807 129 2 1.938 Molise 476 34 510 Piemonte 3.250 312 12 3.574 Puglia 6.470 361 3 6.834 Szardínia 7.798 88 7.886 Szicília 12.225 424 12.649 Toszkána 1.923 318 7 2.248 Trentino-Alto Adige 551 97 2 650 Umbria 948 81 4 1.033 Valle D’Aosta 18 2 20 Velence 1.257 392 19 1.668 Összesen: 56.440 3.947 122 60.509 (Eurostat osztályozás) Átállás alatt álló terület (ha) Gabonafélék 97.380 Hüvelyesek 3.868 Burgonya 302 Cukorrépa 1.280 Ipari növények 13.335 Fűszer- és gyógynövények 332 Kertészet, 4.516 amiből üvegház 466 Dísznövények 9 Takarmánynövények 132.699 Mag- és szaporítóanyag 644 Gyümölcs 19.252 Aszalt gyümölcs 9.973 Citrom- és narancsfélék 7.484 Olajbogyó 46.195 Szőlő 22.368 Gyep, legelő 110.863 Egyéb 42.881 Összesen 513.382 Termék
Átállt terület (ha) 124.056 4.841 1.421 57 14.628 1.205 7.159 536 16 265.179 543 22.574 12.061 10.812 75.168 21.807 130.294 32.437 724.258
Összes terület 221 .436 8.709 1.724 1.338 27.962 1.538 11.675 1002 25 397.878 1.187 41.827 22.033 18.295 121.363 44.175 241.157 75.318 1.237.640
Állattenyésztés Állatfaj Ló Szarvasmarha Juh Kecske Sertés Baromfi Nyúl Méh (családok száEgyéb Összesen
Átállás alatt (db) 1.078 212.295 93.373 18.264 7.156 98.325 822 15.401 0 446.714
Átállt (db) 1.127 118.406 208.228 8.026 17.599 550.368 860 32.827 72 937.513
Összesen (db) 2.205 330.701 301.601 26.290 25.435 648.693 1.682 48.228 72 1.384.907
Fontosabb technológiai adatok Hála az EU politikájának, különösen a KAP-nak, a termelők és a fogyasztók szemlélete kezd megváltozni és számos olyan mezőgazdasági technikát mellőznek az állattenyésztésben és a növénytermesztésben, valamint a vegyi anyagok előállításában, ami veszélyeztette és szennyezte környezetünket. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb jelentőséget kap a talaj termékenységének és a termék minőségének a növelése. Az élelmiszer-előállítás és a feldolgozás során még mindig az számít modern technológiának, ha rovarirtókat és műtrágyákat, valamint kémiai összetevőket és az adalékanyagokat alkalmaznak a gazdák és a feldolgozók. Ennek eredményeként gyakran káros anyagok halmozódhatnak fel az élelmiszerekben. A kémiai analitikai módszerek fejlődésével párhuzamosan egyre több káros anyagot tudnak kimutatni. A fogyasztók tudatossága folyamatosan nő és az élelmiszerek minősége fontosabb, mint korábban bármikor. Az ellenőrző és igazoló szervezetek gyors fejlődése is fontos eredmény. Szinte már nincs olyan területe az emberi életnek, ahol nem alakítottak volna ki szabályokat és törvényeket. Ezen a területen a biogazdálkodás példát állít a konvencionális gazdálkodóknak. A biogazdálkodók a természetes ellenségekre támaszkodnak a szintetikus rovarirtók helyett, amik könnyen elpusztíthatják a hasznos élőlényeket nem megfelelő alkalmazásuk esetén, továbbá a rovarok rezisztenciájának kialakulását, valamint a vizek és a földek szennyezését is okozhatják. A biogazdálkodók célja, hogy maximálisan felhasználják a farm újrahasznosítható forrásait (szalma, takarmány, fogyasztásra alkalmatlan anyagok). Ez a felhasználás történhet közvetlenül komposztként, vagy mulcsként, vagy közvetetten az állatok trágyájaként is. A nitrogén műtrágyák mellőzése nagyban csökkenti vizek nitrogénnel való szennyezésének esélyét. A vetésforgót elterjedten használják a talaj termékenységének megóvására, valamint a kártevők és kórokozók gyérítésére. A pillangós takarmánynövényeket gyakran használják a talaj termékenységének növelésére és hatalmas területeken termesztik őket Ázsia szubtrópusi, valamint félsivatagos területein. Ezeknek kettős célja van: egyrészt takarmánynövények, másrészt nitrogént halmoznak fel a talajban. A pillangósok nitrogénműtrágya nélkül is megfelelő mennyiségű termést tudnak hozni. A biológiai nitrogénmegkötés nagyon hasznos technológia, néha azonban bizonyos ásványok (különösen foszfor) talajba juttatására is szükség lehet. A legtöbb tanúsítvány korlátozza a műtrágyák használatát, ami azonban szükséges lehet a farmon
termelődött szerves trágya kiegészítésére. Ilyenkor természetes és organikus anyagokat lehet felhasználni: guanót, káliumkarbonátot, algát, vágóhídi mellékterméket, mészkőt, fahamut, stb.). A legtöbb szervezet megtiltja ugyan a szennyvíz üledékének és az emésztőgödör tartalmának felhasználását, ezeket azonban még mindig használják néhány helyen. A szennyvíz üledékében nehézfémek halmozódhatnak fel veszélyes mértékben, míg az emésztőgödörben emberi kórokozók terjedhetnek el, ezért ezeket alaposan komposztálni kell használat előtt. A vetésforgó elősegíti a takarmány-, az élelmiszer-, valamint a ritkán használt növények diverzitásának növelését. Így a farm termékenységének és termelőképességének növelése mellett hozzájárul még a növények genetikai anyagának megőrzéséhez is. Ha a növények mellett állatokat is tartanak a farmon, akkor a biohús, a tojás, a tejtermék, stb. növeli a gazdálkodás bevételeit, valamint ki lehet használni az állatok igavonó erejét is. Fák telepítésével árnyékot, valamint szélvédett helyeket lehet biztosítani, illetve élelmiszerként, bevételi forrásként, valamint építő- és tüzelőanyagként is hasznosulhatnak. Az akvakultúra szintén jelen lehet egy organikus farmon. A gazdasági cél nem az egyetlen motivációja a biogazdálkodóknak. Arra törekednek, hogy optimalizálják a föld, az állatok és a növények közti kölcsönhatást, megőrizzék a természetes tápanyagokat, energiaforrásokat, növeljék a biodiverzitást. Mindez hozzájárul a fenntartható mezőgazdaság általános céljához, ahhoz hogy a jövő generációinak megmaradjanak a természetes erőforrások és az ökoszisztéma. Az ökológiai mezőgazdaság piaca Az olasz organikus piac gazdasági értékét mintegy 1,4 milliárd euróra becslik. A növekedési tendencia nagyon erőteljes. Az utóbbi 4 évben soha nem esett 20% alá. Ezért nem meglepő, hogy a nagy nemzeti vállaltok és a nemzetközi cégek olasz leányvállalatai érdeklődéssel fordulnak az organikus mezőgazdaság és élelmiszerkereskedelem felé. Számos vásárt rendeznek az organikus mezőgazdasággal foglalkozóknak. Ezek közül a legnagyobbat Bolognában szokták tartani szeptemberben. Számos helyi piac van szerte az országban júniustól októberig, többnyire a szabad ég alatt. Néhány városban hetente vagy havonta tartanak piacot. Gyakran a hagyományos piaccal együtt tartják őket. A mezőgazdasági biotermékek árusítása egyre jobban megváltozik. Kezdetben kis boltokban árulták őket, manapság azonban már hatalmas vállalkozások alakultak ki. A ″bio″ márkajelzés egy fontos jel, ami garantálja a megfelelő minőséget a fogyasztók számára. Az összes organikus élelmiszer besorolható 12 csoportba. Ezek közül a főbb csoportok: tej és tejtermékek (19,2%), gyümölcs és zöldség (16,7%), italok (10,8%), kenyér (8,5%), bébiételek (8,4%), hús és tojás (8,1%). Az olasz családok kiadásai mutatják az organikus termékek fontosságát, hiszen nagyrészt azon élelmiszereket keresik inkább, melynek előállításakor nagyobb figyelmet fordítottak a megfelelő módszerekre. A gyermekes családok különösen fontosak az organikus termékek eladói számára.
Élelmiszertípusok: Tej és tejtermékek Gyümölcs, zöldség Italok Kenyér és pékárú Bébiételek Hús és tojás Fűszerek Sütemények, fagylaltok Diétás, cukormentes termékek Tészta, rizs Gabonafélék, lisztek Egyéb
% 19,2 16,7 10,8 8,5 8,4 8,1 8 5 4 4 3 4
Az olasz organikus termékek több, mint harmada exportra kerül, többnyire európai országokba, de jelentős az export az USA-ba és Japánba is. A következők a fontosabb exportált termékek: • gyümölcs és zöldség • extra szűz olívaolaj • bor • sajtok • szószok, fűszerek, ételízesítők • tészták • fagylalt, jégkrém • aszalt gyümölcsök • ipari termékek • gabona és hüvelyes magvak Ahhoz, hogy az organikus ágazat növekedését biztonságosan, hatékonyan és megfelelő eszközzel lehessen irányítani jelentős beruházásokra van szükség. Ez biztosítja a növekvő kínálatot, a jobb kiszolgálást, garantált minőséget és a fogyasztók igényeinek folyamatos feltérképezését. Az organikus termékekért kapott magasabb ár még mindig nagyon fontos, különösen a kiskereskedők számára. A gyümölcsöt, zöldséget és a tésztákat kivéve (amelyek esetében Olaszország nettó exportőr) az import termékek nagyon fontosak. Az importált tej mennyisége az utóbbi időben hirtelen megnőtt. Az organikus gabonákért 30-40%-al magasabb árat fizetnek, mint a konvencionálisakért. A biozöldség és biogyümölcs ára ugyanakkor nagyon változó. Évszaktól függően akár a konvencionális termékek szintjére is lesüllyedhet. A kis kapacitású feldolgozóüzemek és a nem hatékony kereskedelmi csatornák miatt a feldolgozott termékek ára nagyon magas. Egy három évig tartó gazdasági vizsgálat kimutatta, hogy a biofarmok a magasabb áraknak köszönhetően ugyanakkora profitot tudnak termelni, mint a hasonló területen működő hagyományos farmok. Azt is kimutatták ráadásul, hogy az organikus farmok nem mindig munkaerő-igényesebbek. Fogyasztók A legtöbb bioterméket vásárló fogyasztó Észak-Olaszországban él, ahol az ipar és gazdaság valamivel fejlettebb, mint az ország déli részein. A legtöbb bioterméket azonban Dél-Olaszországban, az ország melegebb részein termelik.
Egy, a Largo Consume című magazin által végzett felmérés kimutatta, hogy az olaszok 70%-a ismeri a biotermékeket, 40%-uk vásárol is ilyen terméket, míg 4%-uk rendszeresen (legalább kétszer hetente) vásárol organikus árut. Az átlagos vásárló 30 és 45 év közötti életkorú, városban vagy nagyobb településen lakik az ország északi részén, átlagos, vagy annál nagyobb a jövedelme és a képzettsége egyaránt. Piaci csatornák Biotermékek eladására szakosodott boltok Mintegy 850 olyan bolt van Olaszországban, ami organikus élelmiszerek eladására specializálódott. Ezek kétharmada az ország északi részén helyezkedik el. Többnyire független boltok, kisebbek 100 négyzetméternél. Természetesen vannak nagyobb üzletek is (200 és 500 négyzetméter közöttiek), valamint mintegy 50 regionális, vagy országos franchise hálózat van. Organikus termékek a szupermarketekben Egy, az utóbbi időben elvégzett felmérés kimutatta, hogy a tejtermékekhez és a csomagolt élelmiszerekhez hasonló élelmiszerek 95%-a szupermarketekben kel el. A biozöldségeknek azonban csupán 19%-át adják el az ilyen áruházakban, főleg az északi régiókban és Toszkánában. Ugyanez a felmérés azt is kimutatta, hogy az organikus termék átlagosan 36%-al drágábbak a hagyományos termékeknél. Bioélelmezés Mintegy 100 bioétterem van jelenleg Olaszországban, ezek többsége az ország északi és középső régióiban található, leginkább a nagyobb városokban, többségük vegetáriánus étterem. Az 1980-as években elvégzett kísérletek eredményeként jelenleg mintegy 70000 gyermek eszik az óvodákban és iskolákban bioélelmiszert.
Szociális kérdések Organikus mezőgazdaság a társadalmi hatásai Az új vidékfejlesztési politikának a korábbinál átfogóbb társadalmi és környezetvédelmi céljai vannak. Az új irányelvek célja, hogy fejlesszék a vidéki közösségek jólétét és fenntarthatóságát, úgy hogy közben szem előtt tartják a külső üzleti csoportok érdekeit is. Az organikus mezőgazdaság egyre fontosabb szerepet játszik az olasz mezőgazdaság- és vidékfejlesztési politikában. Az organikus farmok elsődleges célja, a természetes erőforrások megőrzése, tökéletesen beleillik az új irányelv céljai közé, mely szerint fejleszteni kell a helyi erőforrás-gazdálkodást. A biogazdálkodás hozzájárulhat a helyi és regionális gazdaság fejlődéséhez, a vidéki közösségek életképességének helyreállításához. Különösen fontosak ebből a szempontból az organikus piaci kezdeményezések szerte Olaszországban. Ezeknek a célja, hogy összekapcsolja a termelőket, a fogyasztókat és a piac egyéb szereplőit. Az organikus mezőgazdaság szerepe a környezet fenntarthatóságában Az organikus mezőgazdaság kifejezett célja, hogy hozzájáruljon a fenntarthatósághoz. A biogazdálkodók a víz és a talaj védelmével harcolnak az erózió, talajtömörödés, szikesedés és a más környezetromboló folyamatok ellen. A vetésforgó, a szerves trágya, a mulcsozás fejleszti a talaj szerkezetét és hozzájárul a talajban lévő életképes mikroorganizmus populációk kialakulásához. Különös figyelmet fordítanak az öntözött farmokon a vízgazdálkodásra.
Az ökológiai mezőgazdaság szervezetei 1991 előtt hét szervezet foglalkozott Olaszországban a biogazdálkodókkal: az AIAB, az AMAB, a Sour-echo-BIO, a Ground is Health, a BIOAGRICOOP, a CCPB, és a DEMETER. Az EGK 2092/91-es rendeletének bevezetésével ezek a szervezetek tanúsító szervezetekké alakultak át. Az AIAB-ot 1982-ben hozták létre. 1992-ben az AIAB engedélyt kapott a Mezőgazdasági Minisztériumtól, hogy az EK 2092/91-es rendeletének megfelelő tanúsító szervezet legyen. A növénytermesztés és az állattenyésztés minden területén új előírásokat vezettek be. 2000-ben az AIAB más szervezettekkel karöltve létrehozta az ICEA-t. Ma már az AIAB nem végez ellenőrzéseket, hanem fenntartja az ″AIAB Garanciát″, az IFOAM által elfogadott tanúsító rendszert. 2002-ben az olasz hatóságok is elismerik az ICEA-t, mint az organikus gazdálkodást felügyelő tanúsító szervezetet. FIAO. 1992-ben hozták létre organikus és biodinamikus szervezetek. AGROBIOMEDITERRANEO. Ezt a helyi szervezetet 1990-ben hozták létre Vignolában és 1997-ben az IFOAM hivatalos regionális csoportja lett.
Munkaerőpiac Az ökológiai mezőgazdaság és a multifunkcionalitás Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, hogy a biogazdálkodók egyre változatosabbá teszik termelésüket. Az organikus mezőgazdaság multifunkcionalitása lehetővé tette a gazdálkodóknak, hogy bővítsék bevételi forrásaikat új szolgáltatások termékek bevezetésével. Mintegy 400 farmon kínál környezetbarát nyaralásokat. Az AIAB most állítja össze az ökoturizmus szabályrendszerét. Alkalmazottak Egy 2000-ben végzett tanulmány kimutatta, hogy a biogazdálkodással foglalkozó vállalkozók 66,6%-a 45 évnél fiatalabb, 20,3%-a nő és 70%-a elégedett a helyzetével. A tanulmány szerint a gazdálkodók legnagyobb problémája a bürokrácia, a külföldi termékekkel való verseny, és az infomációhiány. A farmok átlagos mérete 21 hektár. A farmon többnyire a családtagok dolgoznak.
Törvényi keretek Az olasz organikus szektor bővülését az EU törvényhozása segítette elő. Először a 2092/91-es határozatával, melyben definiálja a biofarmokat, majd pedig a 2078/92-es határozattal, amiben a támogatást függetlenné teszi a termeléstől, valamint útmutatást nyújt az állati termékek előállításához. A támogatások és segélyek mértékét az 1257/99-es rendelet határozza meg. A legnagyobb támogatást a gyümölcsösök kapják (900 euró a felső határ), majd az egyéves növények (600), míg a legalacsonyabb (450) a takarmányt termelők és legeltetők esetében. Ahhoz, hogy a gazdák hozzájussanak a támogatásokhoz valamelyik tanúsító testület tagjának kell lenniük.
Olasz tanúsító szervezetek
1992-ben kiadták a 338-as Minisztériumi Rendeletet, ami szabályozta mind a tanúsító szervezetek működését, mind pedig a fogyasztók érdekvédelmi számára az ellenőrzésben való részvételt. Időközben ugyan számos nehézséggel kellett szembenézni, de 1993-ban végre megvalósult az organikus vállalkozások ellenőrzési rendszere. 1994-ben megalakult a MIRAAF, a mezőgazdasági, élelmezési és erdészeti forrásokért felelős szervezet, ami 1994 februárjában megalkotta a ″közösségi törvényt″. 1995-ben adták ki a törvényt, ami a biogazdálkodás módszereit szabályozza. A Minisztérium egyik irodája teljhatalmú szerepet kapott a hivatali, technikai és adminisztratív ügyek intézésének területén. A termelés, feldolgozás, és kereskedelem ellenőrzésében más országos szervezetek is részt vesznek.
Továbbképzés A biogazdálkodás hivatalos oktatását csak az utóbbi időkben kezdték szakmai középiskolákban (14-18 éveseknek), illetve szakiskolákban. A felsőoktatásban heves ellenállásba ütközött a biogazdálkodás, és csak nemrég sikerült megvalósítani az egyetemi képzést. • Organikus és Multifunkcionális Mezőgazdaság – 3 éves képzés, általános diploma, University of Pisa • Organikus és Multifunkcionális Mezőgazdaság – 2 éves képzés, szakirányos diploma, University of Pisa • Doktori Képzés Fenntartható Termelés Tudománya területen – 3 éves PhD képzés, University of Grugliasco • Ökológiai Gazdálkodás – 3 éves képzés, általános diploma, University of Grugliasco • Ökológiai Gazdálkodás és Környezetvédelem – 2 éves képzés, szakirányú diploma, University of Florence • Nemzetközi Képzés az Agroökológiában – 2 éves levelező képzés • Ökológiai Gazdálkodás és Vidékfejlesztés – 3 éves képzés, általános diploma, University of Tuscia • Ökológiai Gazdálkodás Mestere – 2 éves képzés, University Federic II of Naples
•
Mediterrán Organikus Mezőgazdaság Mestere – 1 éves képzés CIHEAMIAMB Valenzano (BA) • Fenntartható Fejlődés Mestere – 1 éves képzés, University of Bologna. • Ökológiai Gazdálkodás Mestere – 1 éves képzés, University of Bologna. • Ökológiai és Biodinamikus Gazdálkodás Mestere – 1 éves képzés University of Florence • Kommunikációs Technikák Mestere, Borkészítés, Gasztronómia, Agráripari termékek és Organikus Gazdálkodás Területen – 1 éves képzés, University of Siena • Organikus Gazdálkodás Mestere, Menedzsment, Monitoring és Marketing Területen – 1 éves képzés, University of Milano • Ökológiai Gazdálkodás Mestere – 1 éves képzés, University of Padova A Mezőgazdasági Minisztérium létrehozta a National School of Organic Farming (Spoleto-Perugia) nevű iskolát, valamint rövidebb (1-2 hetes) képzéseket indított el. Ilyen képzéseket már a 80-as évek közepe óta tartanak Olaszország egyes régióiban. Az ilyen képzéseken többnyire az alapelvekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. 1990 óta az oktatás egyre szervezettebb keretet öltött és néhány régióban kötelezővé tették a rövidebb képzéseken való részvételt a biogazdálkodók számára, ha támogatásokban akartak részesülni. Ezeken többnyire növényvédelemmel foglalkoztak, s alig esett szó állattenyésztésről, feldolgozásról, marketingről, ellenőrzésről. A képzések témája az évek során sokat változott. Téma 1990-es évek 2002 alapelvek *** ** ökológia ** * agroökológia ** * talajtermékenység *** ** növényvédelem *** *** gyomszabályozás ** *** gépészet * ** állattenyésztés * ** feldolgozás * ** tanúsítás * *** marketing *** kommunikáció *** ***= kiemelten fontos; **=hangsúlyozott; *=átlagos Az elmúlt évek tendenciája alapján az a következtetés vonható le, hogy az állattenyésztés egyre nagyobb szerepet kap. A növekvő számú gazdálkodás növekvő számú ellenőrt kíván meg.
Az ország egyes régióiban a mezőgazdaság pe. ágazat északi régikertészet ** védett növények termesztése ** olívaolaj termelés * citrom- és narancstermelés almatermelés *** gabona- és hüvelyesmagvak *** takarmánytermesztés *** húsmarhatartás ** tejelő tehén tartás *** sertéstenyésztés ** juh- és kecsketartás * baromfitenyésztés ** növényi termékek feldolgo*** állati termékek feldolgozása *** tanúsítás ** marketing ***
egyes ágazatainak különböző a szereközépső régiók déli régiók ** *** ** *** *** *** *** ** *** *** ** * ** ** * ** *** ** ** ** * * ** *** ** **
EDUBio, az AIAB oktatási programja Az EDUBio általános célja egy olyan organikus mezőgazdasági vidékfejlesztési modell létrehozása, amiben a biotermesztés összes szereplőjének (termelők, feldolgozók, kereskedők, fogyasztók, kutatók) megvan a saját szerepe. Az EDUBio alapfoktól a felsőfokig minden szinten nyújt képzést. Az EDUBio távoktatást is biztosít az interneten keresztül (http://www.bioagroinform.it), amit a Biocert intézet szervez az ENEA-val együttműködésben.
