ORDO: COLEOPTERA - BOGARAK az élővilág legváltozatosabb rendje igen fejlődő- és alkalmazkodóképesek holometamorfózis, hipermetabólia
350 ezer faj
TESTFELÉPÍTÉS
10 db, KöT, UT, P 10 potroh sz., 9-10. pehúzódik
REPÜLÉS
SUBORDO: ADEPHAGA - FUTÓBOGÁR-SZABÁSÚAK család: Cicindelidae – homokfutrinkák, „cingolányok”
• gyors mozgásúak • rágójuk és szemeik nagyok, kitűnően vadásznak • nyílt területeken élnek •lárva: lakócső (40 cm); zárás fej+nyakpajzs Mezei homokfutrinka (Cicindela campestris)
•L: 2-3 évig
család: Carabidae - futrinkák vagy futóbogarak
VÉDETT! • a lombkoronaszintben vadásznak bábokra, hernyókra
VÉDETT!
• egy kifejlett bogár két év alatt kb. 1000 zsákmányt öl (nőstény hernyót főként) •L: ált. campodeoid típ.
Aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta)
Kis bábrabló (Calosoma inquisitor)
VÉDETT!
VÉDETT! Bőrfutrinka (Carabus coriaceus)
• a legnagyobb közép-európai futóbogár
• röpképtelen • tápláléka: csigák, hernyók, bogarak, giliszták
VÉDETT! Rezes futrinka (Carabus ullrichi)
• a hímek első lábfejízei megvastagodottak • különösen nyílt alföldi területeken gyakori • ragadozó, de lédús gyümölcsöket is fogyaszt
Ragyás futrinka (Carabus cancellatus)
• szárnyfedőinek csúcsa előtt fog látható
• nyílt területeken is előfordul
VÉDETT! VÉDETT! Kerti (aranypettyes) futrinka (Carabus hortensis)
• szárnyfedőin 3-3 sor bemélyedő aranyos
Ligeti futrinka (Carabus nemoralis)
VÉDETT! Kék futrinka (Carabus violaceus)
• elsősorban erdei faj • főként csigákkal táplálkozik
• szárnyfedőin fekete gödröcskék vannak • hegy- és dombvidéki faj
gödröcske van Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides)
• az imágó és lárva is fűfélék levelét fogyasztja • a lárva (csócsárló féreg) föld alatti járatban él
Pöfögő futrinka
család: Gyrinidae - keringőbogárfélék • első lábuk hosszú, a többi rövid úszólábbá módosult
• a víz tetején keringenek •kettéosztott szem •bábbölcső szárazföldön •L: tracheakopoltyú P-on •jól repül Közönséges keringőbogár (Gyrinus natator)
család: Dytiscidae - csíkbogárfélék • a hímek első lábfeje tapadókoronggá alakult petéket fűrészes tojócsővel vízinövényekbe • lárvája falánk ragadozó, ebihalat és halivadékot is zsákmányol L. rágó üreges, bénítóanyag
Szegélyes csíkbogár (Dytiscus marginalis)
SUBORDO: POLYPHAGA - MINDENEVŐK PALPICORNIA - CSIBORALKATÚAK család: Hydrophilidae - csíborfélék
• növényekkel dúsan benőtt állóvizekben él, növényevő • jól úszik, alkonyatkor repül •levegő hasi szőrök közé •peték tokba •L. ragadozó
Közönséges óriáscsíbor (Hydrous piceus)
STAPHYLININEA - HOLYVAALKATÚAK
Staphylinidae - holyvafélék
Aranysújtásos holyva (Staphylinus caesareus)
L. hangyabolyban; „doppingszer” légybábban; 100X méretkül.
Bűzös holyva (Ocypus olens)
legnagyobb termetű holyvánk
• kiválóan repül, ragadozó • trágyában élő rovarokat és azok lárváit fogyasztja • legelőkön és földutak mentén gyakori
Parti holyva (Paederus sp.)
nedves helyeken fordulnak elő
Parti holyva
Silphidae - dögbogarak Necrophorinae
Közönséges temetőbogár (Necrophorus vespillo) Fekete temetőbogár (Necrophorus humator)
SZF rövid P. vége szabad csáb bunkós
•elássák a kisebb dögöket •petéiket a döghöz vezető járat falába rakják • a kikelő lárvák kezdetben előemésztett táplálékot kapnak
Silphinae
Közönséges dögbogár (Sylpha obscura)
•mind a lárva, mind a kifejlett bogár ragadozó • főleg csigákat és rovarokat fogyaszt
hát-hasi lapítottság nyakpajzs széles csápvég alig szélesedik ki
Vörösnyakú dögbogár (Oeceoptoma thoracica)
•dögön, rothadó növényi anyagon,
gombán él
Négypettyes hernyórabló (Xylodrepa quadripunctata)
•tölgyerdők lombkoronájában gyakori • csupasz hernyókkal táplálkozik
Barna répabogár (Blithophaga opaca)
•a lárva kikelés után nyomban nekilát a répa palánták fogyasztásának •az imágó a nagyobb répaleveleket rágja
Histeridae - sutabogárfélék
Közönséges sutabogár (Hister quadrimaculatus)
• ragadozók más rovarok lárváival táplálkoznak
• dögben, ürülékben, fakéreg alatt, korhadó növényi részek között élnek
ÖREGCSALÁD: LAMELLICORNIA - LEMEZESCSÁPÚAK Lucanidae - szarvasbogárfélék
VÉDETT! Szarvasbogár (Lucanus cervus)
• a legnagyobb európai bogárfaj • lárvája öreg tölgyek tuskóiban, évekig fejlődik • a kifejlett bogár a tölgyek kicsorgó nedvével táplálkozik
VÉDETT! Kis szarvasbogár (Dorcus parallelopipedus)
• az ivari dimorfizmus kevésbé szembetűnő • lárvája korhadó lombos fákban fejlődik
Scarabaeidae - ganéjtúrók
Tavaszi ganéjtúró (Geotrupes vernalis) Trágyabogarak (Ontophagus sp.)
• trágyában tömegesek
• a trágya alá függőleges járatot ás, erdőkben közönséges Ganéjbogarak, esőbogarak (Aphodius sp.)
• mezőkön, legelőkön nagy számban fordulnak elő, • fontos talajjavító fajok
Óriás ganéjtúró/nagy galacsinhajtó (Scarabeus affinis)
VÉDETT!
Lőcslábú galacsinhajtó (Sisyphus schaefferi)
• lárvája számára patások ürülékéből galacsint formál, majd elássa, ebből táplálkozik részben ő, részben az utódai
• domború testű, igen hosszú lábú bogár
• északkelet-mediterrán faj, amely hazánkban az alföldi homokos területeken él
• domb- és hegyvidékeinken mindenfelé előfordul
• népessége mára igencsak megfogyatkozott
VÉDETT!
Holdszarvú bogár (Copris lunaris) Nagyfejű csajkó (Lethrus apterus)
• növényevő •fél méter mély járata falába galambtojásnyi lárvakamrákat készít és azokba fiatal hajtásokat, leveleket hord.
• ivadékai számára a föld alatt készített kamrában körte alakú trágya galacsinokat formál és ezekbe petézik • a petéket a lárvák kikeléséig őrzi, közben a saját maga számára készített galacsinból táplálkozik • hazánkban mindenfelé előfordulhat
Melolonthidae - cserebogarak alcsalád: Melolonthinae - cserebogarak
Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)
Csapó cserebogár (Polyphylla fullo)
• legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogarunk
• legnagyobb termetű cserebogár fajunk
• április végétől júniusig időnként tömegesen rajzik
• 4 évig fejlődő lárvája lombosfákat és feketefenyőt, valamint lágyszárúakat pusztít
• táplálékában nem válogat
Áprilisi cserebogár (Holochelus (Rhizotrogus) aequinoctialis)
• a hím csáplegyezője hosszabb a csápostornál • április-májusban rajzik • gyakori faj
Zöld cserebogár v. Nagy finácbogár (Anomala vitis)
alcsalád: Cetoniinae - virágbogarak
Tropinota hirta – bundás virágbogár
• rózsafélék virágain rág, de fák kicsorgó nedvét is szívesen felnyalja Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata)
• áprilistól októberig repül
• lárvája fakorhadékban, komposztban vagy hangyabolyban fejlődik két éven át, miközben korhadékot eszik
alcsalád: Dynastinae - óriásbogarak
VÉDETT!
Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis)
• lárvái öreg tölgyfák belsejében, fatörzsben vagy komposztban 4-5 évig fejlődnek • szarvasbogárhoz hasonlóan népessége hazánkban erősen megritkult
MALACODERMATA – LÁGYBOGÁRALKATÚAK Lampyridae - szentjánosbogár-félék
• hím szárnyas, a nőstény csökevényes szárnyú, lárvaszerű • a zsírszövetekben felhalmozódó luciferin a
levegőn luciferáz hatására oxi-luciferinné alakul, miközben fény keletkezik (2 % hő) sázö (5180 A)
na-vö (6580 A)
• elsősorban az Alföldön, nedves réteken, Szentjánosbogár (Lampyris noctiluca)
ártéri erdőkben, mocsaras területeken él
Szentjános bogár
Cantharidae - lágybogárfélék
•a lárva és a kifejlett bogár egyaránt ragadozó Közönséges lágybogár (Cantharis fusca)
• napsütéses időben gyakran tartózkodik virágokon, fákon •L: „hóféreg”
Malachidae - bibircsesbogár-félék
Bibircsesbogár (Malachius aeneus)
•fémzöld, szárnyfedői végén sárgásvörös folttal • napfénykedvelő, fűféléken, virágokon található, országszerte mindenfelé.
HETEROMERA - FELEMÁS LÁBFEJÍZES BOGARAK Meloidae - nünükék vagy hólyaghúzó bogarak Kék nünüke (Meloë violaceus)
•szárnyfedői csökevényesek • nedves réteken, földeken él, fűvel táplálkozik, tavasszal országszerte gyakori • támadójára kantaridin tartalmú nedvet bocsát
• 0,03g tiszta kantaridin már az emberre is halálos! •a legismertebb kantaridin tartalmú faj, átható, erős szaga van • imágója az orgona, a fagyal, és kőrisfajok levelét rágja Kőrisbogár (Lytta vesicatoria)
• lárvája méhek föld alatti fészkében fejlődik.
Tenebrionidae - gyászbogarak
Bűzbogarak (Blaps sp.)
• korhadó növényi anyagokkal táplálkoznak • veszély esetén kellemetlen szagot árasztanak
trópusokon teljesen fehér (kitin) fajok is
Közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor)
• jelentős készletkártevő • a természetben fák kérge alatt, odvakban, falisztben, nagyobb madarak fészkében fordul elő
Sároshátú gyászbogár (Opatrum sabulosum)
• szárnyfedőire földszemcsék rakódhatnak, ezáltal jól álcázza magát • talajlakó, száraz területeken, szántóföldek környékén különösen gyakori
Sivatagi gyászbogár
Mordellidae - marókák
Marókák (Mordellidae)
• apró, selyemfényű, fekete bogarak • lárvájuk korhadt fában él • az imágók virágokon gyakoriak
DIVERSICORNIA – KÜLÖNBÖZŐCSÁPÚAK Elateridae - pattanóbogarak
• hosszúkás bogarak, csápjuk fűrészes • vészhelyzetben elpattannak a helyszínről • főként növényevők • a lárva talajban fejlődik, kitinpáncélja kemény (drótféreg)
Buprestidae - díszbogarak
Virág díszbogarak (Anthaxia sp.)
• apró, csillogó, fémfényű fajok • színezetük gyakran ivari dimorfizmust mutat • virágokon, száradó fákon, különösen meleg, napsütéses időben láthatók.
Anobiidae - álszúk
•lárváik általában a teljesen elhalt, kiszáradt faanyag belsejében rágnak járatokat (ellentétben a szúbogarakkal, amelyek a frissen elhalt, még nedves fákban szinte mindig csak a
léger alatt élnek) • egyes fajok az épületfát és a bútorokat is Halálórája (Anobium pertinax)
megtámadják
• a szúette bútor valójában az álszúk aktivitásának terméke!
Dermestidae - porvák, szalonnabogarak Pusztító múzeumbogár (Anthrenus verbasci)
•nagyon gyakran találhatók zoológiai gyűjteményekben •gyógynövény gyűjteményeket, tésztát, lisztet, méhkaptárakban a lépet, selyemhernyó tenyészetet stb. károsíthatnak
•az arzénnal kezelt madár és emlős bőrök sincsenek előlük teljes biztonságban Szalonnaporva (Dermestes lardarius)
• lárva különféle élelmiszeren (füstölt húsokon, szalonnán...) fejlődik • eredetileg Európából származik, de az egész világon széthurcolták
Byrrhidae - kávébogarak
• néhány faj megjelenése a kávészemre emlékeztet
• néhány faj megjelenése a kávészemre emlékeztet Labdacsbogarak (Byrrhus sp.)
• a hasoldalon mélyedések találhatók, ahová veszély esetén végtagjaikat be tudják húzni (tanatózis) • korhadó avarban, mohapárnák alatt, egyes fajok pedig vízparti kövek alatt élnek
Coccinellidae - katicabogarak, katókák
• a lárva és az imágó is hasznos levél- és pajzstetűirtó Kétpettyes (változékony) katica (Adalia bipunctata)
Hétpettyes katica (Coccinella septempunctata)
• szinte mindenhol közönséges
• a lárva növényi tetvekkel, az imágó lisztharmat gombákkal táplálkozik
Füstkaták (Halyzia sp.)
Lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatorpunctata)
22pettyes katica Psyllobora vigintiduopunctata
• a lárva és az imágó is növényevő
• Lisztharmatgombákkal
táplálkozik. Magyarországon
Harmonia axyridis – harlekinkatica
vizenyős rétek szegélyén közönséges.
PHYTOPHAGA – LOMBFALÓK
Közönséges spárgabogár (Crioceris asparagi)
Chrysomelidae - levélbogarak változatos alak, monofágok
Sásbogarak (Donacia sp.)
• lárváik víz alatt fejlődnek, a levegőt a tápnövényből nyerik, úgy, hogy a potroh végét a növénybe szúrják és a szövetek közti levegőt hasznosítják
• a lárva álcázásként ürülékével borítja be testét
Zömökbogarak (Cryptocephalus sp.
• fejüket az előtor gyakran eltakarja • virágokon gyakoriak
Burgonyabogár (kolorádóbogár) (Leptinotarsa decemlineata)
• őshazája az észak-amerikai Colorado állam volt, ahol a vadon növő Solanum rostratumon élt • 15 év alatt az egész Egyesült Államokban elterjedt és nemsokára Európában is • burgonyán kívül paradicsomot és beléndeket is fogyaszt • természetes ellenségei a futóbogár lárvák és a madarak
Csalán levélbogár (Dlochrysa fastuosa)
• csalánon és ajakosok levelén gyakori
Barna olajosbogár (Galeruca pomone)
• meleg területeken a fűszintben gyakori
Nagy nyárlevelész (Melasoma populi)
• viszonylag nagytermetű, szárnyfedői vörösek, nyakpajzsa fémes fekete, fűz és nyár levelét rágja
Margaréta levélbogár (Chrysomela graminis)
• fémes zöld színű, fészkeseken, különösen margarétán gyakori
Pajzsbogarak (Cassida sp.)
• a lárvák testvégén farokvilla található, amelyre rágyűrik levetett lárvabőrüket, ürüléküket erre rákenik, majd a villát előrecsapják, ezáltal kis ürülékcsomóra emlékeztetnek, így rejtőznek el a ragadozók elől
Halticinae - földibolhák alcsaládja Bruchidae - zsizsikfélék
Borsózsizsik (Bruchus pisorum)
• Észak-Amerikából hurcolták szét az egész világra • a borsó az egyedüli tápnövénye
• évente egy nemzedéke van • a nőstény petéit a zöld borsóhüvelyre rakja • tavasszal a kifejlett bogár hagyja el a borsószemet
Cerambycidae - cincérek
Virágcincérek (Leptura sp.)
• lárváik korhadó fákban fejlődnek Hegedülő csercincér (Prionus coriarius)
•sokuk életmódja ismeretlen
• lárvája öreg, korhadó fák gyökerei •mindegy 20 fajuk él M.o.-n között, rönkökben 3 évig fejlődik
Tölgyes tövisescincér (Rhagium sycpophanta)
• lárvái elhalt fák - főleg tölgy - kérge alatt fejlődnek, ott is bábozódnak
VÉDETT! Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
• az imágó május-júniusban repül, gyakran látható virágzó cserjéken, de főként fatörzseken
• az egyik legnagyobb európai cincérfaj • lárvája öreg tölgyfák törzsében 3-4 évig fejlődik, az imágó fák kicsorgó nedvét nyalogatja • állománya az öreg tölgyfák ritkulásával erősen lecsökkent
Kis hőscincér (Cerambyx scopolii)
• a lárva gyümölcsfákban és erdei lombosfákban 2 évig fejlődik • az imágó viráglátogató • ha megfogjuk, cincog
Tűzcincér (Pyrrhidium sanguineum)
• bársonyos vörös színű, tűzifával együtt gyakran lakásokba is bekerül
Fekete gyalogcincér (Dorcadion aethiops)
• szárnyfedői összenőttek, mint az összes gyalogcincér fajnak, röpképtelenek • száraz füves lejtőkön él • van fekete változata
Barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum)
• kötött talajú helyeken, szikeseken is
Kétsávos gyalogcincér (Dorcadion pedestre)
• száraz gyeptársulásokban helyenként közönséges
VÉDETT!
Nyolcsávos gyalogcincér (Dorcadion scopolii)
• alföldön és dombvidéken is Gyászcincér (Morimus funereus)
• száraz gyepek, legelők közelében
• középhegységeink déli fekvésű bükköseiben fordul elő • a lárva csak korhadt fával táplálkozik
• az imágó alkonyatkor aktív, de napközben is előjöhet, ilyenkor tuskókon pihen
havasi cincér (Rosalia alpina) • a Kárpátok bükköseiben általánosan elterjedt, hazánk középhegységeinek magasabb pontjain szórványosan fordul elő • lárvája a bükkfa törzsében fejlődik
VÉDETT!
RHYNCHOPHORA - ORMÁNYOSALKATÚAK Curculionidae - ormányosbogarak
Hamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici)
• a szőlő és lucerna kártevője
• a lárva a gyökereket, az imágó a föld feletti részeket rágja
Kisbarkók (Sitona sp.)
• pillangósokon élnek • a levelek szélén karéjokat rágnak
Nagybarkók (Cleonus sp.)
• közepes méretűek • több faj tápnövénye a répa
Gömbormányos (Cionus sp.)
• aprók, potrohuk gömbölyű • ökörfarkkórón és görvélyfüvön élnek Levélormányos (Phyllobius sp.)
• ormányuk rövid • fák és cserjék leveleit, bimbóit rágják
Elefántormányos (Balaninus sp.)
• mogyorón és más fákon élnek • lárváik makkban, gubacsban, mogyoróban
Apionidae - cickányormányosfélék
• testhosszuk mindössze 2-4 mm • többnyire pillangósokon élnek
Cickányormányos (Apion sp.)
Attelabidae - eszelényfélék
Szőlőlevélsodró (Bytiscus betulae)
• gyümölcsfákon, szőlőn, egyéb fákon gyakori • a nőstény a levelet összetekeri, aztán belepetézik
Ipidae (Scolytidae) - szúfélék
Betűző szú (Ips typographus)
• tápnövényei a fenyőfélék • beteg fákon gyakori, de elszaporodása esetén egészséges fákat is megtámad • a fa kérge leválik, lombja megbarnul • igen sok petét rak, néha 2 nemzedéke is van
