Bogarak (Coleoptera) Fafúróbogár (Hylecoetus dermestoides) Betegesked , lábonszáradt, frissen döntött, tuskókat, sokáig a rakodón tárolt rönkökben tömeges elszaporodásra képes. F leg L (bükk, tölgy), ritkábban f. Az álcái a menetek falán tenyész gombákkal táplálkoznak, amelyeket az anyabogár, a peték lerakásakor telepít meg. Az álca 20-25 mm, a nemz mintegy 20mm nagyságú. Kifejl dési ideje 1, esetleg 2 év. Menetei egyenes lefutásúak, mélyen a fatestbe behatolók, megfeketed k. Az álca sok világos szín rágcsálékot nyom ki a menetekb l, amely a rönk alatt, tuskó oldalán felhalmozódik. Szijácsbogár (Lyctus linearis) 3-5 mm testnagyságú, világos barna szín bogár. Álcája sárgás-fehér, has felé görbült, 4-5 mm hosszú, torlábas. Generációtartama 1 év. Csak a szijácsot (keményít !), f gazdanövényei a tölgyek, a cser, az akác, a k ris és a dió. Kör keresztmetszet menetei a faanyagban a rostokkal párhuzamosan haladnak és rágcsálékkal eltömöttek. Az álca, a rágcsálék egy részét a faanyag felületén épen hagyott rétegen rágott lyukakon keresztül, kis kupacokat képezve kitolja. 9-20% nedvességtartalmú, f leg a rakodókon tárolt felf részeletlen rönk és fríz anyagot támad meg. A gyártás során rosszul szárított parkettából a lerakás után repül el , de a frissen lerakott léceket is támadja. Barna szijácsbogár (Lyctus brunneus) Afrikából behurcolt faj, amely Európában is meghonosodott. Életmódja és kártétele hasonló az el z fajhoz. Piros csuklyásbogár (Bostrychus capucinus) A Lyctus-fajokhoz hasonló körülmények között károsító, 7-15mm nagyságú bogár fatelepeken, illetve a beépített szijácsos faanyagban szaporodhat el. A kb. 5 mm átmér j , kör keresztmetszet menetei rágcsálékkal eltömöttek. Lombosokat, f leg tölgyet. Kopogóbogarak (Anobiidae család) Aprótest , sötétbarna szín bogarak. Nevüket a fejüknek az aljzathoz való hozzáverése által keltett hangról kapták. Elhalt, gyakran száraz faanyagban élnek, több fajuk a farontó gombák által megtámadott fát kedveli. A feldolgozott, beépített faanyag legveszedelmesebb károsítói.
Halálórája (Anobium punctatum) A feldolgozott, beépített száraz faanyagot támadja meg. A gombásodott faanyagban fejl dése gyorsabb. Háziasodott, fedett térben él farontó bogár. Épületekben az egyenletesen h vös, és kiegyenlítetten nedves környezetben szaporodik el. Repülése nem kötött idej . Álcái a faanyagot teljesen szétrágják, a színes gesztet nem támadják meg. A már károsított faanyagot kirepülés után visszafert zi. A faanyag felületén 1-2 mm átmér j , kerek kirepülési nyílásokat készít. Épületek beépített faanyagának és értékes, pótolhatatlan múzeumi fatárgyak súlyos károsodását okozza, feny t és lombost egyaránt. Dacos kopogóbogár (Dendrobium pertinax) Átnedvesed , korhadó feny faanyagban él, kirepülési nyílásai valamivel nagyobbak, mint az el z fajé. Fés scsápú kopogóbogár (Ptilinus pectinicornis) Feldolgozott, raktározott faanyagban, épületekben a fából készült használati tárgyakban fordul el . A kemény lombos faanyagot (bükk, gyertyán, tölgy) támadja meg. Cincérek (Cerambycidae család) Közepes és nagyobb test bogarak. Él nedvest l a szárazig terjed , mindenféle nedvességi fokozatú faanyagban fordulnak el . A kitermelt, raktározott és beépített faanyag súlyos károsodását okozzák. Az álcák által készített menetek és a kirepülési nyílásuk (a fenyvescincérek kivételével) elliptikus keresztmetszet ek. Sok fajuk van, ezek közül a legfontosabbak a következ k: Nagy h scincér (Cerambyx cerdo) Legyengült, de él , id s tölgyfákban fordul el . A túltartott sarjerd kben gyakori. Hüvelykujjnyi vastagságú, sötétfalú menetei a gesztet is átjárják. A nemz 40-50, az álca 50-60mm nagyságú. Kifejl dési ideje 3-4 év. Fokozottan védett rovar. Kis h scincér (Cerambyx scopolii) Kemény, él lombfákban (bükk, tölgy, gesztenye, gyümölcsfák) fordul el . Menetei a gesztbe is behatolnak. A nemz 20-25mm nagyságú. A kifejl dési ideje 2 év. Az el z nél gyakoribb. Piros korongcincér (Pyrrhidium sanguineum) Rakodókon, fatelepeken a tölgy, bükk és más keményfás, kéregben lév rönkanyagot és t zifát támad meg. T zifával a lakásokba is bekerül. Kiszélesed
menetei a kéreg és szíjács között futnak, a bábágy kampósan a faanyagba mélyed. A nemz 10-15mm nagyságú. Kifejl dése 1 éves. Kék korongcincér (Callidium violaceum) Az el z höz hasonló testnagyságú és életmódú rovar. Színe ibolyakék. A pusztuló, illetve kérgezetlenül maradt feny faanyagot támadja meg. Fatelepeken és épületekben gyakori. Tet szerkezetben a kérgezetlen faanyag beépítése esetén okoz faanyagvédelmi problémát. Házi cincér (Hylotrupes bajulus) A kitermelt, feldolgozott és beépített feny faanyag legfontosabb rovarkárosítója. Kártétele els sorban az épületekben jelentkezik, jóllehet a faanyag fert zése rendszerint már korábban, a rakodón, fatelepen megtörtént. A faanyagnak csak a szíjács részét támadja meg, a gesztben vagy lombos faanyagban csak akkor rág, ha az a nemz kirepülését akadályozza. Kifejl dése optimális viszonyok mellett is 4-5 évig tart, de kedvez tlen környezetben akár 10-15 év is lehet. Az álca kifejl désének az id tartamát a faanyag fehérjetartalma szabályozza, ezért a nagyon régi kitermelés faanyagot nem támadja meg. Számára az optimumot a faanyag 25-35%-os nedvességtartalma és 28 C0 körüli környezeti h mérséklet jelenti. A nemz 15-20mm nagyságú, sötétbarna. Álcája 12-18mm nagyságú. Az álca a károsított faanyag felületén vékony véd réteget hagy, amelyen csak kisebb szell z , illetve rágcsálék eltávolításra szolgáló lyukakat készít. A II. világháborút követ id ben, a szíjácsos faanyag fokozottabb beépítésével kártétele Európa-szerte növekedett. A magyarországi erdei és feketefeny faanyag nagy százalékban tartalmaz szíjácsot, ezért nálunk a házicincér kártétele is er sebb, mint pl. a t lünk északabbra es országokban. Ez utóbbi helyeken a faházak faanyagának a lassú, de kitartó roncsolásával okoz jelent s károkat. Romboló feny cincér (Tetropium castaneum) A lábonszáradt, pusztuló vagy frissen kitermelt, els sorban lucfeny faanyag károsítója. Erd területen hótörés, vagy a gyérítés után visszamaradó tuskókban, továbbá fatelepeken tömegesen elszaporodhat. A nemz 12-15mm nagyságú, álcája 13-18mm hosszú. Egyéves kifejl dés . Álcája a kéreg alatt, a kambium felületén készíti menteit, amelyek bábozódáskor mélyen a fatestbe is behatolnak. Gödrösnyakú cincér (Cryocephalus rusticus) Rakodókon, fatelepeken az átnedvesed , nem friss vágású, esetleg már kissé korhadó, kéregben lév erdeifeny faanyagban él. A barna szín nemz je 2025mm nagyságú. Generációja egyéves.
Darázscincérek (Plagionotus és Clytus-fajok) A kemény, lombos faanyagban álcáik a kéreg alatt rágnak, majd bábozódáskor mélyen, kampósan a geszt részbe is behatolnak. Fatelepeken, vágásterületen, t zifa rakatokban, f leg tölgyben, bükkben tömegesen is elszaporodnak. Fenyvescincérek (Monochamus-fajok) A lucfeny , illetve az erdeifeny faanyagban kimondottan m szaki károkat okozó fajok, amelyek gyakran importált faanyaggal kerülnek be Magyarországra. Viharkárok után és az erd ben sokáig tárolt faanyagban szaporodnak el. A 20-25mm nagyságú álca által készített, er sen lapított menetek a fatestet mélyen átjárják. A sötétbarna vagy fekete szín nemz k kirepülési nyílása, a cincérek között egyedülállóan, körlakú. Fejl dési idejük 1 vagy 2 év. Ormányosbogarak (Curculionidae család) Az inkább élettanilag káros fajok mellett néhány farontó jelleg faj is el fordul. Bányafabogár (Rhyncolus culinaris) Az átnedvesedett, korhadó faanyagban él kis termet , 3-4mm nagyságú ormányosbogár épületekben és bányákban fordul el . A régi lakásokban, a fapadló, parketta lakkozásával, kedvez élettér alakul ki számára, így el fordulása egyre gyakoribb. Szúk és törzsszúk (Ipidae és Platypodidae család) Az aprótest , tömeges elszaporodásra hajlamos szúbogaraknak csak egy része, a fában költ szúk okoznak m szaki kárt. Ezek ivadékgondozás céljából gombát tenyésztenek, amely elöregedve a menetek falát feketére színezi. A faanyagból a rovar által eltávolított rágcsálék világos szín . Évente 1, de gyakran 2, s t 3 nemzedékük is lehet. Sávos feny szú (Trypodendron lineatum) Feny félék faanyagában un. hágcsós menetet készítenek. A frissen kitermelt, kéregben lév , vagy kéregtelenített faanyagot támadja. Évente 2, esetleg 3 nemzedéke is kifejl dik. Erdei rakodókon tárolt faanyagban nagyon elszaporodhat. A beépített, feldolgozott, kiszáradt faanyagot már nem képes megtámadni. Varratos bükkszú (Xyloterus domesticus) A sávos feny szúhoz hasonló életmódot folytató rovar hágcsós mentei a fatest (bükk, nyír) mélyebb részeibe is behatolnak, de a tölgyfának csak a szíjács
részében él. Erd n a hátrahagyott tuskókban, öreg, részben elhalt, gombásodott törzsekben, valamint a frissen kitermelt faanyagban a rakodókon szaporodik el. Púpos szú (Anisandrus dispar) Polifág lombos faanyag károsító, de vastagabb él csemetékben, suhángokban, gyümölcs faiskolai oltványokban elszaporodva nagy károkat okoz. Szarvas tölgyszú (Xyleborus monographus) Kemény lombfák (tölgy, bükk, gesztenye, szil) sérült törzs részében, tuskójában és a kitermelt rönkökben telepszik meg. Elágazó menetei, amelyeket az anyabogár készít, a faanyagban mélyre hatolnak. Tömeges elszaporodásra hajlamos faj, amely komoly gazdasági kárt okoz. Az álcák új meneteket nem készítenek, csak szélesítik a meglév t. Hengeres törzsszú (Platypus cylindrus) Kemény lombfák, els sorban a tölgy faanyagának a károsítója. Menetei a törzsbe mélyen, a gesztbe is behatolnak és hágcsós típusúak. A lárvák gombákkal táplálkoznak. Álló fákon a törzs t részét támadja. Erdei rakodón, fatelepeken a rönköket károsítja. Számottev gazdasági kárt okoz. Hártyásszárnyúak (Hymenoptera rend) A közepes és nagytest rovarok álcái a faanyagban készített meneteikkel m szaki kárt okoznak. Kifejl dés k 2-4 évig tart, így a nemz k gyakran a már feldolgozott faanyagból repülnek el . A fában készített 2-5 mm átmér j meneteik rágcsálékkal keményen eltömöttek, nehezen észrevehet k. Lombos és t level faanyagban egyaránt el fordulnak. A gyakoribb fajok: Sárgagy r s fadarázs (Tremex fuscicornis) Különböz lombfákban él. 15-40mm nagyságú. Fehérvállú fadarázs (Xeris spectrum) Feny félék faanyagában. Testnagysága 15-20mm. Kis fadarázs (Paururus juvencus) A leggyakoribb hazai fadarázs faj. Erdei-, luc- és jegenyefeny ben él. Testmérete 15-30 mm. Nagy fadarázs (Sirex gigas) Feny félék faanyagában él, 40 mm nagyságot is elérhet. A peteburokra gombát telepít a kikel lárvák számára.
Lepkék (Lepidoptera rend) Él törzsekben el forduló, faanyaggal táplálkozó fajok élettani és m szaki károkat okoznak, de csak a lárvák károsítanak. Nagy farontó lepke (Cossus cossus) A nagy termet lepke 80-90mm hosszúságú hernyója lágy lombos (nyár, f z és gyümölcs-) fák alsó törzs részében él. Kifejl dési ideje 2 év. A frissen felvágott faanyagban a hernyók menetei er s ecetsav szagot árasztanak. Kis farontó lepke (Zeuzera pyrina) A közepes testméret lepke hernyója a legkülönböz bb lombos fákban él. Hazánkban f gazdanövénye az amerikai k ris, amely vékonyabb törzseinek és ágainak a bélrészében készíti meneteit. Kifejl dési ideje 2 év. Üvegszárnyú lepkék (Aegeria, Paranthrene fajok) Lágy (f z, nyár) és ritkábban kemény (bükk, tölgy) lombos fafajok törzsében és az ágaiban, él hernyóik élettani és m szaki kárt okoznak. Termeszek (Isoptera rend) Kimondottan melegkedvel állatok, amelyek a mérsékelt égöv téli hidegeit a szabadban elviselni nem képesek. A trópusi területeken él , hatalmas populációkat (családokat) képez termeszek minden természetes eredet szerves anyagot elfogyasztanak. Különösen a cellulóz tartalmú anyagokat támadják meg és roncsolják teljesen szét, táplálkozásuk során, bélszimbióta véglények (Flagellata) segítségével, ezen kívül gombát is termesztenek. Csak egyes trópusi fafajok (pl. teak fa) gesztrészét nem képesek roncsolni. Közvetlen átalakulással fejl dnek, szárnyas és szárnyatlan alakok is vannak. Más szempontból is több alakúak, dolgozók, katonák, királyn . Európában a Földközi tenger vidékén már megtalálhatók, és behurcolással Hollandiában, Németországban, Ausztriában, épületekben, raktárakban (pl. Frankfurtban, egy alagsori irattárban) állandó jelenlétük igazolódott. Legismertebb fajaik: Calotermes flavicollis és a Reticulitermes flavipes, amelyeket már több alkalommal megtalálták a mérséklet égövi klimatikus viszonyok között is. A prognosztizált klíma felmelegedéssel jelent ségük növekedhet, magyarországi el fordulásukról egyel re nincs adat.
Tengeri károsítók Kagylók (Teredo fajok). amelyek szabályos kör keresztmetszet lyukakat fúrnak a faanyagba. Columbus feljegyzéseiben panaszkodik a hajóit er teljesen rongáló fúrókagylók miatt. Ászkarákok (Limnoria fajok): aprótest , tengervízben él állatok, amelyek ugyan csak lassú ütemben károsítják a faanyagot, de képesek annak teljes elroncsolására is.
