Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ
Általános szakvélemény a Romániában és a Szovjetunióban szerzett felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek magyarországi elismerhetőségéről
Budapest, 2012. május 7.
Dr. Mészáros Gábor főosztályvezető
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 1.1. Az általános szakvélemény célja 1.2. Jogszabályi háttér 1.2.1. 2003. december 31-e előtt 1.2.2. 2003. december 31-e után 2. A romániai felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek bemutatása 2.1. Általános tudnivalók 2.2. Hogyan állapítható meg, hogy az okiratot kibocsátó intézmény felsőoktatási intézmény-e? 2.3. A román felsőoktatási intézmények által kiállított oklevelek legfontosabb jellemzői 2.4. Képzési idő, képzési forma 3. A romániai államilag elismert felsőoktatási intézmények listája 4. Ma már nem, vagy nem ezen a néven működő romániai intézmények 5. Magyarországon felsőfokú végzettségként elismerhető román oklevelek mintái 5.1. Oklevélminta 5.2. Oklevélminta 5.3. Oklevélminta 5.4. Oklevélminta 5.5. Oklevélminta 6. Felsőfokú végzettséget nem tanúsító román okiratok mintái 6.1. Okiratminta 6.2. Okiratminta 6.3. Okiratminta 6.4. Okiratminta 7. A szovjet felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek bemutatása 7.1. Általános tudnivalók 7.2. Hogyan állapítható meg, hogy az okiratot kibocsátó intézmény felsőoktatási intézmény-e? 7.3. A szovjet felsőoktatási intézmények által kiállított oklevelek legfontosabb jellemzői 7.4. Képzési idő, képzési forma 8. A szovjet államilag elismert felsőoktatási intézmények listája 9. Magyarországon felsőfokú végzettségként elismerhető szovjet oklevelek mintái 9.1. Oklevélminta 9.2. Oklevélminta 9.3. Oklevélminta 9.4. Oklevélminta 9.5. Oklevélminta 9.6. Oklevélminta 9.7. Oklevélminta 10. Felsőfokú végzettséget nem tanúsító szovjet okiratok mintái 10.1. Okiratminta 10.2. Okiratminta
1
2 2 2 2 2 4 4 4 4 4 5 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 19 19 19 20 21 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121
1. fejezet Bevezetés
1.1. Az általános szakvélemény célja Az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett azoknak a megkereséseknek a száma, amelyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok szakvéleményt kérnek az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjától (MEIK) egy-egy külföldi felsőoktatási intézményben kiállított oklevél magyarországi elismerhetőségéről a tanulmányi idő szolgálati időként történő beszámításához. Mivel a szakvéleménykérések döntő többségükben Romániában és a Szovjetunióban szerzett oklevelekre vonatkoznak, ezért a MEIK az ezen két országban kiállított felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek magyarországi elismerhetőségére vonatkozó legfontosabb információkat összefoglalva általános szakvéleményt bocsát az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság rendelkezésére. Az általános szakvélemény azzal a szándékkal készült, hogy mentesítse hivatalainkat attól, hogy minden egyes román vagy szovjet oklevéllel rendelkező ügyfél esetében egyedi szakvéleményt kérjen, illetve adjon a külföldi oklevelek elismerhetőségével és a külföldi tanulmányi idő beszámíthatóságával kapcsolatosan. Megítélésünk szerint az általános szakvélemény alapján az e két államban szerzett oklevelek legnagyobb részénél biztonsággal meg lehet állapítani a magyarországi felsőoktatási intézményben szerzett oklevelekkel való egyenértékűséget. Minden olyan egyedi esetben, amelyben a szakvélemény nem ad eligazítást az egyenértékűségről, a MEIK – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – megkeresésre egyedi szakvéleményt adna ki. 1.2. Jogszabályi háttér 1.2.1. 2003. december 31-e előtt 2004. január 1-jét megelőzően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 41. § (5) bekezdése szerint külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét szolgálati időként akkor lehetett figyelembe venni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetőleg a tanulmányok idejét a hazai felsőoktatási intézmény nappali tagozaton folytatott tanulmányi időbe beszámították. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 53. §-a továbbá úgy rendelkezett, hogy honosítás, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni a külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmány időt, ha a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 59/B. § (4) bekezdése értelmében a külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb a képesítés megszerzéséhez – a tanulmányok folytatása idején – külföldön meghatározott (szükséges) időtartamot lehet figyelembe venni. 1.2.2. 2003. december 31-e után 2004. január 1-jétől módosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 41. § (5) bekezdése. A módosított rendelkezés szerint a külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították. 2
A 2004. január 1-jével bekövetkezett törvénymódosítás nem érintette az 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 53. §-ában és 59/B. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (Elismerési törvény) szerint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos feladatok ellátása, ide értve a szakvéleményadást is, az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik. A módosított 1997. évi LXXXI. törvény értelmében tehát a tanulmányi idő szolgálati időként történő figyelembevételéhez 2004. január 1-jétől nem lehet megkívánni az oklevél tulajdonosától, hogy oklevelét honosíttassa, illetve a pontosabb terminológia szerint az oklevele által tanúsított végzettségi szintet elismertesse, hanem az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság az Oktatásai Hivatal szakvéleménye alapján dönt arról, hogy az adott tanulmányi időt szolgálati időként figyelembe tudja-e venni. Az Oktatási Hivatal szakvéleménye elsősorban arra terjed ki, hogy a külföldi oklevél által tanúsított végzettség milyen Magyarországon megszerezhető végzettségnek felel meg. A képzési időről – mivel erre vonatkozóan hivatalból nincsenek információi – kizárólag az oklevélben és a hozzá tartozó leckekönyvben vagy leckekönyvkivonatban található adatok alapján tud nyilatkozni, a képzés hosszára vonatkozóan további információt nem tud beszerezni. Az egykori magyar állami ösztöndíjasok esetében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irattári adatok alapján igazolni tudja, hogy az illető személy mettől meddig tanult ösztöndíjasként az adott intézmény nappali tagozatán, ez az idő azonban nem mindig azonos az oklevél megszerzéséhez vezető tanulmányok elvégzéséhez szükséges legrövidebb idővel. A külföldön tanuló magyar ösztöndíjasok esetében gyakori volt, hogy a külföldi tanulmányokat külföldön vagy ritkább esetben Magyarországon folyó nyelvi előkészítő előzte meg, mely akár egy tanév időtartamú is lehetett. A nyelvi képzés nem minősül a képesítés megszerzéséhez vezető tanulmány részének, ezért szolgálati időként nem vehető figyelembe. Érdemes röviden szót ejteni az olyan esetekről is, amelyekben a külföldi tanulmány nem vezetett oklevél megszerzéséhez. Oklevél hiányában a külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok résztanulmányoknak minősülnek, s mint ilyenek szolgálati időként akkor vehetők figyelembe, ha a külföldi tanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították. Az Oktatási Hivatalnak nincs arról információja, hogy egy adott külföldi résztanulmányt valamely magyar felsőoktatási intézmény beszámította-e. Amennyiben ilyen helyzet állna elő, azt javasoljuk, hogy nyilatkoztassák az ügyfelet arról, hogy a külföldi képzését résztanulmányként beszámították-e valamilyen hazai képzésbe. Az ügyfél nyilatkozatát magyar oklevéllel, illetve a beszámítást feltüntető hazai leckekönyvvel támaszthatja alá.
3
