OECD TERÜLETI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁG

OECD TERÜLETI VIZSGÁLATOK

MAGYARORSZÁG

OECD TERÜLETI VIZSGÁLATOK

MAGYARORSZÁG

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Pécs, 2001

© OECD © Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja

A fordítás az OECD Territorial Reviews: Hungary (Paris, OECD, 2001) c. kiadvány alapján készült.

Fordította Rónai Katalin $IRUGtWiVWHOOHQ UL]WHpVDN|WHWHWV]HUNHV]WHWWH Horváth Gyula $N|WHWD)|OGP YHOpVJ\LpV9LGpNIHMOHV]WpVL0LQLV]WpULXP támogatásával jeOHQWPHJ$NLDGiVEDQN|]UHP N|G|WW Iván Andrea

ISBN 963 9052 23 X

Az OECD a magyar fordításért és annak az eredeti szöveggel YDOyHJ\H] VpJppUWQHPYiOODOIHOHO VVpJHW

A szedés és a tördelés Frick Dorottya munkája A borító az eredeti kiadás alapján .DWRQD&VDEDN|]UHP N|GpVpYHONpV]OW Nyomta és kötötte a Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

*$='$6È*,(*
TARTALOM Köszönetnyilvánítás (O V]y Értékelés és javaslatok 1. fejezet: ÁTMENET ÉS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK Makrogazdasági helyzet $WpUEHOLNO|QEVpJHNJD]GDViJLMHOOHP] L Termelés és jövedelem Foglalkoztatottság és munkanélküliség A területi különbségek új mHJMHOHQpVLIRUPiLWPDJ\DUi]yWpQ\H] N Gazdasági szerkezet, válságtérségek Magánvállalkozások és külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRN A kutatás és fejlesztés területi szerkezete A gazdasági trendek társadalmi kohézióra gyakorolt hatása HuPiQHU IRUUiVIHMOHWWVpJLPXWDWyYiURVLpVYLGpNLV]HJpQység Demográfiai és egészségügyi helyzet +XPiQHU IRUUiVRN $WHUOHWLNO|QEVpJHNI PHJMHOHQpVLIRUPiL Kelet–nyugat Központ–periféria Településszerkezet, város–falu közti különbség és a perifériák Összefoglalás 2. fejezet: TERÜLETI POLITIKÁK A közlekedési és a hírközlési infrastruktúra elmaradottságának mérséklése Közúti közlekedés Vasút Egyéb közlekedési ágazatok Távközlés A regionális k|UQ\H]HWLPLQ VpJMDYtWiVDpVDKDWiVN|U|N decentralizálása Városok és falvak Tömegközlekedés Lakásgazdálkodás $ODSN|]P YHN Egyéb közszolgáltatások Vidéki infrastruktúra Természeti és kulturális értékek Összefoglalás és ajánlások

13 15 17 37 37 39 42 45 47 47 50 52 55 55 59 60 63 63 65 66 68 71 71 72 74 74 75 79 82 82 83 87 89 91 91 95

8

OECD Területi vizsgálatok: Magyarország

3. fejezet: GAZDASÁGFEJLESZTÉSI POLITIKÁK Területi újraelosztás vagy regionális versenyképesség Exogén beruházásokra alapozott fejlesztési politika Hazai beruházásokra alapozott fejlesztési politikák Kis- és középvállalkozások A külföldi és hazai ágazatok összekapcsolásának kihívásai Összefoglalás és ajánlások 4. fejezet: TÁRSADALOMPOLITIKÁK Életkörülmények pVpOHWPLQ VpJ Társadalmi jóléti politikák Helyi önkormányzatok szerepe a szociális juttatásokban A szociális biztonsági háló A nyugdíjrendszer Egészségügyi ellátás Oktatás- és foglalkoztatáspolitika A regionális munNDQpONOLVpJI YRQiVDNLKtYiVDL Oktatási és szakképzési rendszer $NWtYPXQNDHU SLDFLSROLWLNiN A roma kisebbség: egy különleges téma A politika alapvonásai Kisebbségi önkormányzatok Összefoglalás és ajánlások 5. fejezet: INTÉZMÉNYI REFORM, REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK DECENTRALIZÁLÁSA A magyar területi igazgatás keretei Jogi háttér Hatáskörök Források Az önkormányzati gazdálkodás alakulása A területfejlesztési politika keretei A legújabb IHMO GpVLWUHQGHN A területfejlesztés intézményrendszere Decentralizáció és területfejlesztés Magyarországon: HJ\HQO WOHQIHMO GpV Az új területfejlesztési intézmények gyengeségei A decentralizált intézmények gyenge pontjai Megyék és/vagy régiók? $]|QNRUPiQ\]DWRNPpUHWHpVHJ\WWP N|GpVH A közjogi megyék és a megyei területfejlesztési tanácsok közti konfliktusok Fiskális föderalizmus és területfejlesztés: alakuló, de befejezetlen program Forráshiány Központi költségvetési támogatások Helyi adóbevételi képességek

97 98 99 104 104 107 111 115 116 117 117 118 120 121 123 123 125 127 133 133 137 139 143 144 144 145 145 147 148 149 149 151 151 153 155 157 162 164 164 166 168

Tartalom

$KHO\L|QNRUPiQ\]DWRNW NHSLDFLOHKHW VpJHL Költségvetési kiegyenlítés $SpQ]J\LIRUUiVRNWHUYH]KHW VpJH Összefoglalás és ajánlások Az intézményfejlesztés fontossága A költségvetési rendszer átalakításának szükségessége 6. fejezet: A MAGYAR TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉS AZ EU-CSATLAKOZÁS $3+$5(pVDFVDWODNR]iVHO WWLKHO\]HW ) EEV]HPSRQWRN Területfejlesztés Határon átnyúOyHJ\WWP N|GpV Az ISPA, a SAPARD és az ágazati koordináció Szubszidiaritás A PHARE-programok értékelése EU-kompatibilitás Koncentráció Programozás Partnerség Addicionalitás Összefoglalás és ajánlások 7. fejezet: BUDAPEST: IGAZGATÁS POLITIKAILAG TAGOLT TÉRBEN Az agglomeráció növekedése és a szuburbanizáció )RQWRVDEEI|OGUDM]LJD]GDViJLpVGHPRJUiILDLWpQ\H] N A költségvetés alakulása Jövedelemadó ,SDU ]pVLpVLQJDWODQDGy A szuburbanizáció társadalmi és gazdasági hatása $I YiURVRQEHOOLLJD]JDWiVLV]pWWDJROWViJ ) YiURVL±NHUOHWLHOOHQWpWHN $I YiURVpVDN|]SRQWLNRUPiQ\]DWYLV]RQ\D Összefoglalás és ajánlások Irodalom

9

170 171 172 173 173 174 177 178 179 180 183 185 187 188 190 191 191 193 194 196 199 200 200 201 201 202 205 208 208 211 213 216

Táblázatok jegyzéke 1. Az ágazatok és DOiJD]DWRN*'3E OYDOyUpV]HVHGpVH 2. A humán fejlettségi mutató Magyarország régióiban és megyéiben a 90-es években 3. $Ki]WDUWiVRNHJ\I UHMXWyQHWWyM|YHGHOPHDODSMiQV]iPtWRWW Gini-mutató, 1987–1997 4. Szegénységi mutatók Magyarországon területi egységek szerint, 1997–98

49 57 58 59

10


5. A születéskor várható élettartam Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovéniában és Lengyelországban 6. A foglalkoztatottak iskolázottsági szintje a régiókban, 1997 7. A regisztrált munkanélküliek iskolázottsági szintje régiók szerint, 2000 8. A fiatalok munkanélkülisége régiók szerint, 2000 9. Az ezer lakosra jutó LQWHUQHWHO IL]HWpVHNV]iPD 10. A telefonhálózat regionális megoszlása, 1998 11. Környezetvédelmi beruházások 1998 12. A városi infrastrukturális ellátottság színvonala, 1996 13. A kórházi ágyak és az orvosok regionális megoszlása 14. Az általános és középiskolák területi megoszlása 15. A külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRNUHJLRQiOLVDGDWDL± 16. A legnagyobb külföldi P N|G W NHEHIHNWHWpVHNUHJLRQiOLV megoszlása, 1998 17. $PXQNDHU SLDFLSURJUDPRNUiIRUGtWiVDLDKiWUiQ\RVKHO\]HW régiókban 18. A kisebbségek állami támogatása 19. Az önkormányzati bevételek és kiadások változása, 1992–1996 20. Elkülönített állami alapok és ágazati célHO LUiQ\]DWRN 21. A helyi bevételek és kiadások aránya, 1996 22. A PHARE területfejlesztési programjai 23. A PHARE CBC-programok által kedvezményezett megyék 24. $GHFHQWUDOL]iOWFpOHO LUiQ\]DWRNPHJ\pNN|]|WWLPHJRV]OiVD 1998–2000 25. A PHARE-támogatás felhasználása, 1996 26. $SpQ]HV]N|]|NPHJRV]WiVDDNHUOHWHNpVDI YiURVNözött, 1999

59 61 62 63 76 78 80 88 89 90 101 101 129 136 148 152 165 182 183 192 195 209

Ábrák jegyzéke 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Nyertes és vesztes területek A magyar megyék OECD-tipológiája $]HJ\I UHMXWy*'3UpJLyNV]HULQW $]HJ\I UHMXWy*'3DODNXOiVD0DJ\DURUV]iJRQ± $Ki]WDUWiVRNHJ\I UHMXWó éves átlagjövedelme régiók szerint, 1998 $]HJ\I UHMXWyEUXWWyM|YHGHOHPD]RUV]iJRViWODJV]i]DOpNiEDQ 1997 A megyei munkanélküliségi ráták alakulása $NOI|OGLW NHiOORPiQ\I|OGUDM]LPHJRV]OiVD (J\I UHMXWy*'3pV külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRN A K+F-ráfordítások a GDP százalékában, 1997 $PHJ\pNHJ\I UHMXWy*'3MpQHNYiOWR]ása 1975 és 1995 között

41 41 42 43 44 44 46 52 53 54 64

Tartalom

11

12. A helyi önkormányzatok saját bevételei az összes bevétel százalékában 13. A helyi önkormányzatok bevételi forrásainak alakulása, 1992–1999 14. $KiURPHO FVDWODNR]iVLHV]N|]N|OWVpJYHWpVpQHNPHJRV]OiVD Magyarországon, 2000–2002 15. PHARE-programok Magyarországon, 1990–1999 16. Budapest és funkcionális régiója Pest megyében 17. A népesség alakulása Budapesten, Pest megyében és a budapesti agglomerációban 18. A személyi jövedelemadó alakulása Magyarországon 19. $]HJ\I UHMXWyLSDU ]pVLDGy± 20. A pénzeszközök megoszlása a kerületek és a f város között, 1996–1999 21. $N|]SRQWLNRUPiQ\I YiURVQDNQ\~MWRWWWiPRJDWásai, 1996–1999

166 172 180 181 201 202 203 204 210 212

Keretek jegyzéke 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Új területi szervezet Funkcionális régiók Magyarország településrendszere Turizmus: alternatív helyi stratégia a vidéki Magyarország számára Külföldi vállalat helyi menedzsmenttel az ország északkeleti részén A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ esettanulmánya Foglalkoztatáspolitikai területi megállapodások Néhány példa a romák hátrányos helyzetére $URPDQpSHVVpJHWpULQW NRUPiQ\]DWLLQWp]NHGpVHN $GHFHQWUDOL]iOW|QNRUPiQ\]DWLUHQGV]HUHO Q\HL Az önkormányzat, mint nyereségorientált vállalkozás gQNRUPiQ\]DWLHJ\WWP N|GpV)UDQFLDRUV]iJEDQ Helyi ingatlanadóztatás a kelet-európai országokban A PHARE-programok PHARE CBC-eredmények A SAPARD-terv A PHARE-program szerepe a decentralizált igazgatás kialakításában Magyarországon Az integrált területfejlesztési program Tömegközlekedési társulások funkcionális térségekben – svájci példa

40 45 67 93 109 131 132 133 135 158 160 161 169 178 184 187 189 193 207

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS E tanulmányt a 0DJ\DU.|]WiUVDViJ)|OGP YHOpVJ\LpV9LGpNIHMOHV]WpVL0Lnisztériuma, valamint az OECD finanszírozta. Külön köszönet illeti Szaló Péter helyettes államtitkárt és Iván Andreát, D )|OGP YHOpVJ\L pV 9LGpNIHMOHV]tési Minisztérium munkatársát. A társadalmi-gazdasági információk, az elemzések és a statisztikai adatok a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának I LJD]JDWyMDHorváth GyulaiOWDONpV]tWHWWKiWWpUMHOHQWpVE OV]iUPD]QDN További háttéranyaggal szolgált Peter Treuner professzor, Stuttgarti Egyetem, Antonio Figueiredo professzor, Portói Egyetem (Portugália), Andrew Ryder professzor, Portsmouthi Egyetem (Egyesült Királyság), valamint Jan de Vet szakpUW 1(,+ROODQGLD $MHOHQWpVHONpV]tWpVpEHQN|]UHP N|G|WWCziczovszki AndreaV]DNpUW A vizsgálatot Hansjörg Blöchliger, Patrick Dubarle és Lamia Kamal Chaoui munkatársak készítették és koordinálták Mario Pezzininek, az OECD Területi 9L]VJiODWRN2V]WiO\DYH]HW MpQHNLUiQ\tWiViYDO

(/ 6=Ï A kereskedelem és a gazdaság globalizálódása egyre inkább próbára teszi a UHJLRQiOLV JD]GDViJRN NpSHVVpJpW YHUVHQ\HO Q\HLN pUYpQ\HVtWpVpEHQ pV NLDNQi]iViEDQ $ UpJLyN WHOMHVtWPpQ\H N|]|WWL NO|QEVpJ HJ\UH Q D NRKp]Ly fenntartásának költségei folyamatosan emelkednek. Ezzel párhuzamosan a J\RUV WHFKQROyJLDL YiOWR]iVRN D SLDFRN E YOpVH pV D WXGiV LUiQWL PHJQ|YHNHGHWWNHUHVOHW~MOHKHW VpJHNHWNtQiOKHO\LpVUHJLRQiOLVIHMOHV]WpVHNUH Mindezek a vállalatoktól további befektetéseket, a munkamegosztás és a termelés átszervezését, a képességek fejlesztését és a helyi környezet NRUV]HU VtWését követelik meg. $ UpJLyN NO|QE|] NpSSHQ UHDJiOQDN H YiOWR]iVRNUD pV PR]JiVRNUD (J\HVHNMyOEROGRJXOQDND]DGRWWIHMO GpVLFLNOXVEDQpVDQ|YHNHGpVKDMWyHU LYp YiOQDN 0iVRN NHYpVEp VLNHUHVHN D NHUHVNHGHOPL pV D NLHJpV]tW JD]GDViJL tevékenységek megszerzésében. A fejlesztési forrásokhoz nehezen hozzájutó, N|UQ\H]HWL SUREOpPiNNDO PLJUiFLyV QHKp]VpJHNNHO HOV VRUEDQ D ILDWDORN HOYiQGRUOiViYDO N]G LQIUDVWUXNWXUiOLVDQ pV D PDJiQEHIHNWHWpVHN WHUpQ elmaradott számos térség nehezen tud lépést tartani az általános tendenciákkal. Ugyanakkor ma a területpolitikát már nem kizárólag a központi kormányzatok IRUPiOMiN $ NO|QE|] NRUPiQ\]DWL V]LQWHN N|]|WWL YHUWLNiOLV hatalommegosztást, valamint a költségvetési források decentralizálásának kérdését újra kell értékelni a közvélemény igényeinek jobb kielégítése és a politikai hatékonyság javítása érdekében. E tendenciák az állami hatóságokat politikájuk és stratégiáik újragondolására ösztönzik. A Területpolitikai Bizottság 1999 elején alakult azzal a céllal, hogy a kormányokQDN OHKHW VpJHW Q\~MWVRQ D IHQW HPOtWHWW NpUGpVHN PHJYLWDWiViUD $ Bizottság munkaprogramot fogadott el, amely a tagországok területfejlesztési politikáinak felülvizsgálatát és azok régiókra gyakorolt hatásának értékelését állítja a középpontba. A felülvizsgálat célja: a) egységes elemzési keretbe foglalva feltárni a területi kihívások jellegét és mértékét; b) segíteni a kormányokat a területi politikák értékelésében és fejlesztésében; c) a szaktudás és az HU források küO|QE|] NRUPiQ\]DWLVzintek közötti elosztásának értékelése; d) az új kormányzati technikák alkalmazásában kialakult legjobb gyakorlatok megismerése és elterjesztése.

16


A Bizottság titkársága kétfajta jelentést készít. 1HP]HWL V]LQW WHUOHWL YL]VJiODWRN Az országos hatóságok által rendelt jelentés a regionális teljesítmények és az intézményi struktúrák tendenciáit elemzi. A területi különbségek csökkentésére irányuló politikákat helyezi a N|]pSSRQWEDpVVHJtWLDWpUVpJHNHWDNRPSDUDWtYYHUVHQ\HO Q\|NNLDODNtWiViEDQ Foglalkozik a kormányzati rendszerrel, a nemzeti ágazati politikáknak a helyi kisebbségekre, valamint a költségvetési föderalizmusra gyakorolt hatásaival. A zárójelentés elemzi az ellentmondásos kérdéseket és területpolitikai ajánlásokat tesz. 5HJLRQiOLVV]LQW WHUOHWLYL]VJiODWRN. A helyi önkormányzatok által rendelt, az országos hatóságok jóváhagyásával készült jelentés az adott területi egység fejlesztési stratégiáival foglalkozik. Feltárja a legfontosabb demográfiai, WiUVDGDOPLJD]GDViJL N|UQ\H]HWL P V]DNL pV LQWp]PpQ\L WpQ\H] N V]HUHSpW D térség teljesítményében. A titkárság által kidolgozott tipológia segítségével hasonló térségekkel összehasonlító elemzés készül. E kötet a Területpolitikai Titkárság által a magyar területi politikáról készített tanulmány és annak a Területpolitikai Bizottságban 2000. december 14-én szervezett vitája alapján készült. A vita tapasztalatai e tanulmányba EHpSOWHN $ %L]RWWViJ H]W N|YHW HQ HQJHGpO\H]WH D YL]VJiODW HUHGPpQ\HLQHN közlését.

Bernard Hugonnier, a Területpolitikai Titkárság YH]HW MH

ÉRTÉKELÉS ÉS JAVASLATOK A magyar gazdaság az utóbbi években folyamatos növekedési pályára állt. A makrogazdasági teljesítmény kedve] D *'3 Q|YHNHGpVH QpJ\ HJ\PiVW N|YHW pYEHQ ± százalék között volt, az infláció MHOHQW VHQV]i]DOpND munkanélküliség pedig 7 százalék alá csökkent. Az exportQ|YHNHGpVVHO E YO NOpiacokkal és nagyobb versenyképességgel jellemezheW PHJ~MXOiVIRO\DPDWRVDQQ|vekY IRJODONR]WDWRWWViJRW HUHGPpQ\H]HWW (] OHKHW Yp WHWte D]iWPHQHWHOV pYHLEHQEHN|YHWNH]HWWPXQNDKHO\FV|Nkenés ellensúlyozását. Míg a jelenlegi foglalkoztatottsági szint 14 szá]DOpNNDOPDUDGHOD]iWPHQHWHO WWLV]LQWW OXJ\DQ akkor a gazdaság nagymértékben megszabadult a felesleJHVPXQNDHU W O$%RNURVFVRPDJJDOEHYH]HWHWWMHOHQW V reformok, a külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRNV]pOHVN|U OLEHUDOL]iOiVD pV D] ~M FV GW|UYpQ\ HO VHJtWHWWH D versenyképesebb környezet kialakítását. A külföldi vállalatok megjelenése a PLNURJD]GDViJ iWUHQGH] GpVpKH] vezetett a PDMGQHP WHOMHV N|U SULYDWL]iFLyV IRO\DPDW D] intézmény- és a jogrendszer felülvizsgálata során. A költségvetési deficit lassú csökkenése és a gazdaság W~OI W|WWVpJpQHN NRFNizata miatt gyakran fogalmazódnak meg aggodalmak, más makrogazdasági eredmények azonban kiHOpJtW HN. A mélyreható változások következtében Magyarország újra elfoglalja korábbi helyét Európában. A változások azonban QHP HJ\IRUPiQ pUH]KHW N D] RUV]iJ PLQGHQ térségében. A teljesítmények NO|QE|] HN pV D differenciák a nöYHNHGpV PHJLQGXOiViYDO IHOHU V|GWHN $ közvetlen P köG W NHEHUXKi]iVL hullám következtében Nyugat-MagyarRUV]iJ YDODPLQW D I YiURV pV N|UQ\pNH alakult át leggyorsabban és használta ki a kumulatív PtJ KDWiVRN HO Q\HLW az északkeleti megyékben továbbra is nehezen tudják meg-

$]XWyEELLG EHQ a makrogazdasági teljesítmény kielégíW

…de növekedtek az országban tapasztalható HJ\HQO WOHQVpJHN …

oldani a nehézipar és az egyoldalú gazdasági szerkezet át-

18


alakítását. Emellett az Alföldön és a délkeleti térségben a PH] JD]GDViJKDQ\DWOiVDpU]pNHOKHW 0tJDNRPPXnista korszakban az északkeleti térségek a legfejlettebbek N|]|WW KHO\H]NHGWHN HO D IHMO GpV PiUD iWWHY G|WW D Q\X gati területekre. Ez a kelet–nyugati irányú megosztottság, az agglomerálódás, a Budapest körüli szuburbanizációs övezet növekedése, a vidék exodusa és az ezt kíséU urbanizáciyV IRO\DPDW IHOHU VtWL D] RUV]iJ WHUOHWL V]pW szakadását. E folyamatok növelik a vidék és a nagyvárosok közötti jövedelemkülönbségeket. «pVYDOyV]tQ OHJ így folytatódik, ha a területfejlesztési politika nem HU V|GLNPHJ

A területfejlesztési politika nem újdonság Magyarországon…

Fennáll a veszélye annak, hogy a gazdasági aktivitás egyenetlen eloszlása a továbbiakban is megmarad és még jobban elmélyül. A fejlettebb régiók jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy a növekedési szakaszban kihasználják fejOHV]WpVL OHKHW VpJHLNHW pV HUHGPpQ\HV JD]GDViJRW hozzanak létre. A külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRN YDOyV]tQ OHJ D WRYiEELDNEDQ LV D Q\XJDWL RUV]iJUpV] pV Budapest felé áramlanak majd, különös tekintettel arra, KRJ\DNOI|OGLEHIHNWHW NPiVRGLNJHQHUiFLyMDMHOHQOHJD magas hoz]iDGRWW pUWpN WHUPpNHNUH pV D V]DNNpS]HWW PXQNDHU UH |VV]SRQWRVtW PtJ D NRQNXUHQV N|]pS pV kelet-európai országok egyre inkább az alacsony bérekre DODSR]RWWNOI|OGLEHUXKi]iVRNDWYRQ]]iN$I YiURVEDQD tudásalapú infrastruktúra, míg északnyugaton – ahol kisvállalatok beV]iOOtWyL KiOy]DWDL P N|GQHN ± D vállalkozási szférával kapcsolatos kutatási és fejlesztési WHYpNHQ\VpJHN HU V NRQFHQWUiFLyMD EL]WRVtW PDMG MHOHQW V HO Q\|NHW D] ~MRQQDQ pUNH] NQHN 9pJO D] HO Q\|V infrastruktúra, a dinamikus vállalkozói környezet és a Q\XJDWL SLDFRNNDO NLDODNXOW My NDSFVRODW YDOyV]tQ OHJ VHJtWL D EHOV IHMO GpVW H]HNHQ D WHrületeken. Figyelembe véve, hogy a GDP színvonala szoros összefüggést mutat az exportkapacitással és az ipari nagyvállalatok MHOHQOpWpYHO D PHJOpY UHJLRQiOLV NO|QEVpgek tovább növekedhetnek. Ez a helyzet a területfejlesztési politika megújítását igényli. A magyar kormány a területfejlesztési politikát hagyományosan a különbségek megszüntetésének és a helyi fejO GpV HO PR]GtWiViQDN V]ROJiODWiED iOOtWMD Ez a felfogás azonban eddig felemás eredményekhez vezetett. Az ország

Értékelés és javaslatok

19


21

MHOHQW VWDSDV]WDODWWDOUHQGHONH]LNDVWUXNWXUiOLVSURElémák enyhítésére szolgáló állami kezdeményezésekben és az elmaradottabb területek válságkezelésében. Már az átalakulás kezdetén Magyarországon területfejlesztési alapot hoztak létre, míg más kelet-közép-európai országok – pl. Lengyelország és a Cseh Köztársaság – WHUOHWIHMOHV]WpVL FpOUD QHP IRUGtWRWWDN MHOHQW V iOODPL forrásokat. Az ágazati politikák inkább az infrastruktúra finanszírozását táPRJDWWiN PtJ D PXQNDKHO\WHUHPW befektetések és a regionális fejlesztés csak 1995 után vált fontossá. Bár kezdetben csekély forrás állt rendelkezésre, DODVV~Q|YHNHGpVLG szakában – 1994 és 1997 között – a OHKHW VpJHN PHJKiURPV]RUR]yGWDN )LJ\HOHPEH YpYH D beruházások értékelésével kapcsolatos korlátozott tapasztalatokat és a támogatás szerény mértékét, a vállalatoknak nyújtott támogatás eredményessége és a normatív támogatás elmaradt a várakozástól. $](XUySDL8QLyPiUD]iWPHQHWLLG V]DNNH]GHWpQMH EHIRO\iVROWD D SROLWLND DODNtWisát lenW VHQ Magyarországon, mégpedig a kelet-közép-európai RUV]iJRN NXOFVIRQWRVViJ~ JD]GDViJL WHUOHWHLQHN MHOHQW V P V]DNLpVSpQ]J\LWiPRJDWiVWQ\~Mtó EU-programon, a PHARE-támogatásokon keresztül. Az 1990–1999 közötti LG V]DNEDQD0Dgyarországnak folyósított teljes PHAREköltségvetés közel 7 százalékát a területfejlesztés kapta, H]HQ EHOO HOV sorban az emberiHU IRUUiVIHMOHV]WpV D] intézményfejlesztés, a kis- és középvállalatok fejlesztése és az innováció, valamint a kistérségi turizmus és a YiOODONR]yL LQIUDVWUXNW~UD $ 3+$5( N|]UHP N|G|WW D dekoncentrált igazgatás megteremtésében, különösen a határokon átnyúló tevékenységekben (PHARE CBC), továbbá a kísérleti programokban és a megyei területfejlesztési ügynökségek megszervezésében. Fontos PHARE tevékenységi terület volt az új hitelgarancia megteremtése a vidéki vállalkozások számára, az infrastruktúra finanszírozásának támogatáVDpVDNRUV]HU LUiQ\ttási módszerek bevezetése. A program ösztönzésére a kormány területi intézményi reformokat kezdeményezett. Ugyanakkor a PHARE-eljárásokat techniNDL V]HPSRQWEyO NULWLNiYDO LOOHWWpN VRN pUWpNHO jelentés vegyes érzésekkel szól arról, hogy figyelmen kívül

…de az újabb EU PHARE-program MHOHQW VHQ befolyásolta a politika alakítását és hangsúlyozta a területfejlesztés jelent ségét.

22


hagyták a közigazgatási kapacitás meger•sítését, a szaktudás és a képzés fejlesztését. Esetenként csalódást okozott a PHARE bankrendszerrel kapcsolatos magatartása, a kis- és középvállalatok közötti együttm•ködésre és az önkormányzatok bevonására gyakorolt hatása. Továbbra is szükség van egységes szakmapolitikai keretre.

Míg a regionális politikával kapcsolatos intézményi D 3+$5(SURJUDP WDSDV]WDODWRN HO VHJtWHWWpN megvalósítását, az EU-program problémákat és aránytalanságot is okozott. Sok kezdeményezést karolt fel, de a korlátozott eredmények annak a politikai keretnek a gyengeségére utalnak, aminek célja az európai segítségnyújtásnak a nemzeti politikával való összehangolása lenne.

Módosult az igazgatási struktúra, de a közigazgatási szintek közti feladatmegosztás még nem látható elég világosan …

Az igazgatási struktúra megváltoztatása valóban HOV UHQG IHODGDW YROW Sok kelet-közép-európai országgal szemben Magyarországnak sikerült egyensúlyban tartania a gazdasági átalakulás ütemét, valamint az új intézmények, az új szabályozó rendszerek és az új jogrendszer gyors bevezetését. Évente több mint száz törvényt és kétszer ennyi rendeletet fogadtak el. A Parlament által 1996-ban elfogadott és 1999-ben módosított területfejlesztési és -rendezési törvény új területi szintet hozott létre. Az Országos Területfejlesztési Tanács (NUTS I), a regionális fejlesztési tanácsok (NUTS II) és a megyei területfejlesztési tanácsok (NUTS III), a központi kormány, a megyék és a társadalmi SDUWQHUHNNpSYLVHO LE OV]HUYH] GWHN0LQGkét szubnacionális LQWp]PpQ\ HOV VRUEDQ D] iJD]DWL SROLWLNiN WHUOHWL szinW PHJYDOyVtWiViW NRRUGLQiOMD $ SURMHNWHN WHUYH]pVpEHQ pV NLYiODV]WiViEDQ MHOHQW V G|QWpVL KDWiVN| rük is van. Az 1996. évi törvény kísérletet tett a regionális politika összehangolására az egyes területi szinteken. Nem határozta meg azonban elég világosan a programozási és a WHUYH]pVL IHOHO VVpJ PHJRV]WiViW pV D]W KRJ\ PLO\HQ mértéN iJD]DWL NRRUGLQiFLyUD YDQ V]NVpJ SO D] HJpV]VpJJ\ D] RNWDWiV WHUOHWpQ (]HQ W~OPHQ HQ D] 1999. évi PyGRVtWiV V] NtWHWWH D PHJ\HL WHUOHWIHMOHV]WpVL


23

WDQiFVRNEDQ YDOy NpSYLVHOHWHW pV PHJHU VtWHWWH D regionális fejlesztési tanácsok hatáskörét, valamint a központi kormány szerepét. A megyei területfejlesztési tanácsok, mint delegálással létrehozott intézmények, a választott megyei közgy•lésekhez képest er•s pozícióval rendelkeznek. El•nyös lehet a megyei képviselet és a politikai végrehajtás kett•s rendszerének ismételt átgondolása. A megyei területfejlesztési tanácsok olyan szakosodott fejlesztési szervezetként m•ködhetnek, amelyek inkább a választott megyei testületeknek és nem a központi kormánynak tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Ez lehet•vé tenné a feladatok jobb megosztását a megyék (amelyek az oktatás- és az egészségügy területén középszint• feladatokat kaphatnának), valamint a régiók között (amelyek a Strukturális Alapokat menedzselnék és végrehajtanák a nagy térségi és infrastrukturális projekteket). Fontos lépés a decentralizáció irányába a négy LJD]JDWiVL V]LQWE O N|]SRQWL UHJLRQiOLV PHJ\HL pV települési) álló többfokozatú területi szervezet létrehozása. Az új szervezet komplex jellege azonban szükségessé teszi a verWLNiOLV pV D KRUL]RQWiOLV HJ\WWP N|GpVW D közszolgáltatások költséghatékony ellátása érdekében. 0iVIHO O WHNLQWHWWHO D] |Qkormányzatok méretére és HU IRUUiVDLN V] N|VVpJpUH DODSYHW HQ IRQWRV HU LN egyesítése, hogy a közjavak szükséges kritikus tömege HOpUKHW OHJ\HQ $] pYL |QNRUmányzati törvény az |QNRUPiQ\]DWRNQDN OHKHW VpJHW DG |QNpQWHV DODSRQ társulások létesítésére, de a kormány e célú ösztönzése nem elégséges. Egyes 2(&'RUV]iJRNHU WHOMHVHQWiPRJDWMiND települési társulásokat és ösztönzik speciális HJ\WWP N|GpVL IRUPiN OpWUHKR]iViW (] D PyGV]HU D magyar jogrendszerben is alkalmazható lenne, a társulási IRUPiNDYHUWLNiOLVHJ\WWP N|GpVWLVHU VtWenék.

…és javítani kell a különböz• szintek közötti együttm•ködést.

Magyarországon a területi szint• pénzügyi rendszerben jelent•s az átadott állami források és csekély a helyi adók részaránya. Az önkormányzatok költségvetése a központi állami kiadások 41 százalékát teszi ki, míg a helyi adók a központi adóbevételeknek mindössze 12 százalékát

A helyi adók részaránya kissé növekedett, de a további decentralizáció a

24


jelentik. Bár a helyi adók részaránya kissé növekedett, a tényleges saját források az összes helyi jövedelemnek még mindig kevesebb, mint 40 százalékát teszik ki. A pénzügyi decentralizáció lényegében nem tartott lépést az 1990-es évek decentralizációs folyamatával. A különbségek kom-

költségvetés reformját tenné szükségessé a helyi kezdeményezések el•mozdítása és a

25


különbségek csökkentése érdekében.

penzálására D N|]SRQWL NRUPiQ\]DW MHOHQW V N|OWVpJYHWpVL NDSFVRODWEyO V]iUPD]y WiPRJDWiVW Q\~MW $ FV|NNHQ bevételek, az infláció és a központi kormányzat által IRO\yVtWRWWV]HUpQ\HEEWiPRJDWiVRNQHKp]LG V]DNDXWiQD helyi önkormányzatoknak sikerült a privatizációs EHYpWHOHNE O D NLDGiVRN V]LJRU~ Np]EHQWDUWiVD pV D V]ROJiOWDWiVRN V]HU] GpVEH DGiVD ~WMiQ WDUWDOpNRNDW képezni. A helyi önkormányzatok ma kevésbé képesek NH]GHPpQ\H]pVHLNHW ILQDQV]tUR]QL VDMiW HU IRUUiVDLN KLiQ\D NRUOiWR]]D HU IHV]tWpVHLNHW $ NRUPiQ\]DWL támogatások alig csökkentik a jövedelemkülönbségeket, és keveset tesznek az olyan nemzeti célok megvalósulásáért, mint például a közszolgáltatások minimális színvonalának elérése vagy a területi áthúzódó hatások kiküszöbölése. A pénzügyi rendszer kiszáPtWKDWyViJiQDN pV SRQWRVViJiQDN HU VtWpVpUH LUiQ\XOy reform jobb pozícióba helyezheti a helyi |QNRUPiQ\]DWRNDW DKKR] KRJ\ MHOHQW VHQ Q|YHOMpN pénzügyi tervezési kapacitásaikat, és saját kezükbe YHJ\pN KRVV]~ WiY~ IHMO GpVNHW $ KHO\L önkormányzatoknak juttatott személyi jövedelemadóhányad növelése, valamint az értékalapú ingatlanadó bevezetése mérsékelheti az önkormányzatok közötti NO|QEVpJHNHW pV NLHJ\HQOtWKHWL D] LSDU ]pVL DGójöYHGHOPHNHOPDUDGiVDPLDWWLYHV]WHVpJHNHW$UHIRUPHO segítheti a kormányzati támogatások racionalizálását is. +RVV]~ WiYRQ D MHOHQOHJL NLHJ\HQOtW MHOOHJ UHQGV]HU továbbfejlesztését kell fontolóra venni.

Míg a gazdaságfejlesztés W|V]W|Q] területfejlesztési támogatások – beleértve az EUforrásokat is – leginkább a kevésbé fejlett térségeket célozzák meg és a kritikus növekedési ténye] Nre

A területi különbségek csökkentését célzó kormányzati politika lényege eddig az elmaradott térségeknek juttatott támogatások növelése volt, a támogatási rendszert pedig az újUDHORV]WiVPHJHU VtWpVpUe használta. Az 1990-es évek elejéW O D WHUOHWIHMOHV]WpVL WiPRJDWiVRN D] pV]DNNHOHWL pV D keleti országrészekre koncentrálódtak, még ma is két megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén – kapja a támogatás legnagyobb részét. Míg az EU-alapokat korábban viszonylag egyenletesen osztották el a régiók és az ága]DWRN N|]|WW D 3+$5( I NpQW D NHOHWL területeket célozza meg. A költségvetés megduplázódott és folyamatban van két további EU által finanszírozott HO FVDWlakozási program – a nagy közlekedési és

26

összpontosítanak, egyre


környezeti

infrastruktú-

rákat (ISPA) és a mez•gazdaság- és vidékfejlesztést támogató (SAPARD) – megvalósítása. Összességében a támogatások növekv• mértékben inkább a csatlakozás el•segítését célozzák, akár EU-, akár nemzeti forrásokból (pl. a hét régióban elindított programokon keresztül) finanszírozzák azokat. A segítségnyújtás f•ként az az igazgatási kapacitások intézményfejlesztésre, növelésére és a programmenedzsment er•sítésére irányul. Ezek a kiegészít• támogatások örvendetesen enyhíthetik a források elosztásával kapcsolatos költségvetési feszültségeket, az EU strukturális politikai elveinek alkalmazása el•segítheti a hatékony területfejlesztést.

nagyobb figyelem irányul az intézményfejleszté sre és az EU-csatlakozás HO NpV]tWpVpUHLV

A közösségi joganyag és az el•csatlakozási strukturális alapok integrálása a szakpolitikusok f• feladata. Az EUirányelvekb•l adódó prioritások meghatározását fontos célnak tekinthetjük, de a belpolitikának továbbra is a nemzeti célokat kell szolgálnia. Az EU kohéziós politikája nem helyettesítheti a nemzeti stratégiát, a Strukturális Alapok pedig csak járulékos kiegészít• programok lehetnek. A kormánynak ezért támogatnia kell a helyi fejlesztési programokat, valamint a ma még nem kedvezményezett, de a hosszú távú stratégiákhoz kapcsolódó célkit•zéseket is, meg kell akadályoznia a projektek csatlakozásig való késleltetését. Úgy t•nik, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepció ambiciózus céljai ellenére közvetlen területfejlesztési célokra (terület- és vidékfejlesztésre) csak szerény összegek állnak rendelkezésre. Ezért fontos, hogy a kormány megfelel• költségvetési eszközöket biztosítson a területfejlesztésnek, a hazai célok és a társfinanszírozás egyensúlyának megteremtéséhez. Mindenekel•tt különös figyelmet kell fordítani a regionális fejlesztési tanácsokra, amelyek gyakorlatilag jóval kevesebb támogatást kapnak, mint a megyei területfejlesztési tanácsok, és gondoskodni kell a regionális fejlesztési ügynökségek megfelel• – jelenleg nem kielégít• – személyi ellátottságáról. Tekintettel

Ebben az összefüggésben a kormánynak hosszú távú stratégiát kell érvényesítenie és kialakítania…


27

arra, hogy a költségvetési politikát szigorítani kell, a területfejlesztéssel kapcsolatos további kiadásokat a költségvetés egyéb tételeinek mérséklésével kell finanszírozni.

…és meg kell fontolnia a horizontális és a vertikális HJ\WWP N|GpVW HU VtW LQWp]PpQ\L megoldásokat.

Értékelni kell a gazdaságpolitika térbeli hatásait.

A programok számának és a területfejlesztési politika SURILOMiQDNE YOpVpYHONO|Q|VHQIRQWRVIHODGDWDPinisztériumok bevonása a helyi fejlesztési célokhoz kapcsolódó politikák kialakításába. Sok minisztérium finanszíroz valamilyen mértékben helyi és regionális beruházásokat a N|OWVpJYHWpVNO|QE|] IHMH]HWHLE O$]tJ\MXWWDWRWWWámogatások általában jóval nagyobb összeget tesznek ki, mint D UHJLRQiOLV SROLWLND NRUPiQ\]DWL IHOHO VpQHN D )|OGP YHlésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak a támogatásai. A strukturális politika átfogó koordinálásának feladatát a Gazdasági Minisztérium kapta, a PHARE-programokat saját pénzügyi forrásokkal QHP UHQGHONH] WiUFD QpOküli miniszter irányítja. Törekedni kell a funkciók elaprózódásának csökkentésére és az intézményi keret egyszer sítésére. $]iWPHQHWLLG V]DNHOHMpQHOIRJDGRWWWHUOHWIHMOHV]WpVL irányelvek célja a különbségek csökkentése és a NLHJ\HQOtW GpV HO PR]GtWiVD YROW D N|]YHWOHQ támogatásokon keresztül, míg a gazdaságpolitika továbbra is hagyományos célokat – a privatizáció és a termékverseny ösztönzését, a szabályozók reformjának HO PR]GtWiViWpV D YHUVHQ\NpSHVség fokozását – követett. (] D IHODGDWPHJRV]WiV PD PiU QHP MHOOHP] Magyarországon és más OECD-országokban a gazdaságpolitika területi vetületei sokkal nyilvánvalóbbak, mint korábban voltak. A regionális, a város- és vidékfejlesztést célzó területi politikák egyre inkább az egyes területek fejlesztési potenciáljának a feltárására, valamint arra összpontosítanak, hogy a szolgáltatásokon és az infUDVWUXNWXUiOLV HOOiWiVRQ NHUHV]WO HO VHJtWVpN D kompaUDWtY HO Q\|N WHOMHV N|U KDV]QRVtWiViW (hatékonysági poOLWLND $]HOV OpSpVHEEHQD]LUiQ\EDQD Gazdasági Minisztérium legújabb kezdeményezése, a Széchenyi-terv, amely a gazdaság kiegyensúlyozott

28


területi megoszlásának szükségességét hangsúlyozza. A gazdaságpolitikai kezdeményezések térbeli hatásait PpO\VpJNEHQHGGLJQHPHOHPH]WpNpVVRNPpJDWHHQG az egységesebb és az egyPiVW N|OFV|Q|VHQ HU VtW politikai kezdeményezések kidolgozásában. Továbbra is a külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVPDUDGD JD]GDViJIHMOHV]WpVL VWUDWpJLD I HV]N|]H (GGLJ %XGDSHVW valamint a közép- és a nyugat-dunántúli területek YRQ]RWWDN QDJ\ PHQQ\LVpJ NOI|OGL EHIHNWHWpVW pV pOYH]WpN H]HN JD]GDViJL HO Q\HLW $ NO|QOHJHV szakpolitikai eszközök és regioQiOLV |V]W|Q] N (támogatások, adómentesség, ipari parkok, vámszabad területek) eredményeként a külföldi beIHNWHW N ± függetlenül attól, hogy fektettek-e már be MaJ\DURUV]iJRQYDJ\VHP±D]XWyEELLG EHQDGpOLpVDNH leti területek felé kezdtek áramlani. Ahogy számos OECD-ország tapasztalata muWDWMDDNOI|OGLP N|G W NHMHOHQW VUpV]pWDNHYpVEpJD]GDJWHUOHWHNUHOHKHWYRQ zani. Ehhez átfogó központi politikára, valamint a regionális IHMOHV]WpVLJ\Q|NVpJHNEHYRQiViUDPDJDVV]LQW V]DNértelemre és hálózatépítési képességre van szükség. Az országos hatóságoknak ösztönzési küszöböket és különleges mechanizmusokat kell kidolgozniuk, hogy elejét vegyék a réJLyNQDNWHHQG W~O]RWWtJprgetéseknek.

A külföldi P N|G W NpQHN a kevésbé fejlett területekre, I NpQWDNHOHWL térségekbe is el kell jutnia.

A külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRN IRNR]iViKR] újfajta stratégiákra is szükség van, beleértve a helyi vállalatok és a regionális piacokra éStW LSDUiJDN fejlesztését. Sokszor a kis- és középvállalatok alkotják a kevésbé fejlett régiók gazdaságának gerincét, különösen a rurális területeken. Magyarországon számos életképes kisvállalkozás van. Míg szerepük meghatározó a NHUHVNHGHOHPEHQ D] pStW LSDUEDQ D N|QQ\ LSDUEDQ pV D szolgáltatásokban, ám nem túlságosan termelékenyek, WHUPpNHLN pV V]ROJiOWDWiVDLN PLQ sége alacsony, PDUNHWLQJMN QHP NLHOpJtW pV D PHQHdzsment gyakran J\HQJH ÈOWDOiEDQ N|QQ\ HJ\ YiOlalkozást elindítani, a környezet azonban nem nagyon kedvez a kisvállalkozások fejlesztésének az adminisztratív terhek, a viszonylag magas adók és a változó pénzügyi rendszer, a nagy társadalombiztosítási kiadások, valamint a bankkölcsönök és a garanciavállalások nehéz elérhet sége miatt. 1999-

Több figyelmet kell fordítani a belföldi növekedés OHKHW VpJHLQHN kiaknázására – HOV VRUEDQDNLV és középvállalkozáso k esetében…


29

ben a kormány rendeletet alkotott a szükséJHVOpSpVHNU O a Parlament pedig törvényt fogadott el a kis- és középvállalkozásokról. A kis- és középvállalatoknak nyújtott új költségvetési összegek tartalmazzák a Gazdasági Minisztériumtól kapott közvetlen vállalkozási támogatásoNDW JD]GDViJIHMOHV]WpVL FpOHO LUiQ\]DW YDODPLQW

az )90 WHUOHWIHMOHV]WpVL FpOHO LUiQ\zata által biztosított forrásokat. Ezek a költségvetési források a vállalkozások támogatására összpontosítanak (beruházások, vállalkozói infrastruktúrák, inkubátorházak és innovációs központok finanszírozása). E kezdeményezéseket még korai értékelni, de ki kell emelni, hogy a kis- és középvállalkozásokat támogató programok között nincs HJ\pUWHOP NDSFVRODW 6WDELOL]iOQL NHOO D NLV pV középvállalatok gazdasági köUQ\H]HWpW HEEHQ DODSYHW szerepe van a bankrendszerhez való megfHOHO KR]]iIpUpV nek. A korábbi PHARE-kölcsönöknek nem sikerült a EDQNRN pUGHNO GpVpW IHONHOWHQL D NLV pV N|]pSYiOODODWRN iránt. TekinWHWWHO D N|]YHWtW Lntézmények hiányára, ma még az ágazati rendszereket – pl. regionális garanciaalapokat – kell számításba venni. …és a belföldi vállalkozási szektort össze kell kapcsolni a külföldi tulajdonban léY vállalatokkal a területfejlesztés HU sítése

eU]pNHOKHW EL]RQ\RVIpOHOHPDPLDWWKRJ\DJD]Gaságban duális rendszer alakul ki: a vállalati szféra egyrészt többnyire nagyYiOODODWRNEyO iOOy MyO WHOMHVtW NOI|OGL szektorra, másrészt kisvállalatokra tagolódik. Ez utóbbiak HJ\UHQHKH]HEEHQEROGRJXOQDNDNRPSHWLWtYpVHU WHOMHVHQ globalizálódó környezetben. Mivel a kis- és középvállalatfejlesztési politika rövid távon nem volt eredményes, a két szektor közötWL NDSFVRODW HU VtWpVH HO VHJtWKHWL D NOI|OGL vállalatok hálózatába bekapcsolt kisvállalatok

30

érdekében.


versenyképességének nöYHOpVpW YDODPLQW D P V]DNL V]DNWXGiV KHO\L PHJMHOHQpVpW (]]HO HU VtWKHW D NOI|OGL vállalatok helyi köW GpVH HQQHN UpYpQ NLVHEE hajlandóságot mutatnak majd a kivonulásra. Az iparban a közvetlen külföldi befektetések az alkatrészgyártó ágazatokban gyakoribbak, mint az összeszeUHO LSDUEDQpV exporttermékeik importtartalma is többnyire nagyobb. A versenyképesség jelei azonban észlelheW N D PDJ\DU alvállalkozók körében is: 1998-ban a vámszabad WHUOHWHNHQ OpY NOI|OGL WXODMGRQ~ YiOODlatok teljesítményében növekedett a belföldi beszállítók aránya. +DDN|]YHWOHQNOI|OGLW NHEHIHNWHWpVUHDODSR]RWWYiOlalko]iVRN D] DODFVRQ\ EpUV]tQYRQDO~ W|PHJWHUPHOpVU O HJ\UH LQNiEEDQDJ\REEV]DNpUWHOPHWLJpQ\O LQQRYDWtY termelésre WpUQHNiWDKRJ\H]V]iPRV~M]|OGPH] VEHruházás esetében tapasztalható, akkor nagyobb igény lesz a beszállítói KiOy]DWUD pV D KD]DL WHUPpNHNUH (J\HO UH NpUGpVHV hogy a jelenlegi gazdasági trendek kedveznek-e a vál-

tozásoknak. Bár úgy t•nik, hogy a kutatási és a technológiai beruházások csökkenése megállt, a külföldi vállalatoknak komoly felel•sségük van a kutatásban és a fejlesztésben, illetve az innovációs kapacitások er•sítésében. A technológia lassan terjed a kisvállalatok között, ezért kevés vállalat foglalkozik új termékekkel. A kormány tudatában van ezeknek a hiányosságoknak, és lépéseket tesz az egyenl•tlenségek megszüntetésére. Beszállítói célprogramot indított, amelynek eredményeként beszállítói charta készült. Ezt már ötven külföldi tulajdonban lév• vállalat írta alá, 1500 vállalat vesz részt a programban. Az El•zetes Nemzeti Fejlesztési Terv keretében versenyképes támogatásban részesül a hálózatok kiépítése, valamint a közös kis- és középvállalati termelés megszervezése, ugyanakkor a Széchenyi-tervben a Gazdasági Minisztérium is beszállítói programot készül beindítani. Más kezdeményezések is fellelhet•k, például a vállalkozási infrastruktúra és a kisés középvállalatok szakmai tudásának támogatása, valamint az Oktatási Minisztérium által kezdeményezett regionális innovációs és kutatási felzárkóztatási program. E programokat már a kezdeményezés idején össze kell hangolni, a regionális fejlesztési ügynökségeket is be kell


31

vonni. Általában a kis- és középvállalatoknak nyújtott különböz• szolgáltatásokat (képzés, tanácsadás, m•szaki segítségnyújtás és kísérleti fejlesztés, hálózatépítési tanácsadás) regionális szinten kell megszervezni és úgy kell összehangolni, hogy a megyei munkaügyi központokban, a területfejlesztési tanácsokban és a regionális fejlesztési ügynökségekben alkalmazható legyen a „mindent egy helyen” ügyintézés és a szakosodás. Az egyetemeket, f•iskolákat és állami kutatóintézeteket integráló regionális technológiai platformot lehetne létrehozni, ami biztosítja az információ terjesztését, segítséget nyújt és technológiai csomagokra tesz javaslatot a kis- és középvállalatoknak. A területfejlesztés alapját jelent• megfelel• infrastruktúra és a térbeli externáliák alapvet•en fontosak a külföldi m•köd•t •ke-beruházások telepítésében, valamint a kis- és középvállalatok versenyképességének er•sítésében. A közlekedési infrastruktúrák és a távközlési beruházások egyre fontosabbak a vállalatok – és különösen a külföldi

A közlekedési és a távközlési infrastruktúra fejlesztése továbbra is a gazdasági Q|YHNHGpVG|QW ténye] MH

32


vállalatok – helyszínre csábításában és a gazdaság régiók közötti kiegyensúlyozottabb, fenntartható eloszlásában. Az új közlekedési kapcsolatok és az általános távközlési hozzáIpUKHW VpJ FV|NNHQWL D SHULIpULNXV UpJLyNEDQ P N|G YiOODONR]iVRN N|OWVpJHLW V W H WpUVpJHN D] DODFVRQ\DEE WHOHN pV PXQNDHU N|OWVpJHN PLDWW PpJ vonzóbbak is a vállalatok számára. Biztosítani kell az autópálya- és a közúthálózat egyenletesebb eloszlását és integrálását az országban. Fejleszteni kell a vasutat és a PiVRGUHQG úthálózatot.

0DJ\DURUV]iJRQD]HOpUKHW VpJMDYtWiViUDWHWWHU IeszítéVHN QDJ\PpUWpNEHQ VHJtWHWWpN D V] N UHJLRQiOLV keresztmetszetek megszüntetését és a regionális jólét növelését. Sok azonban még a tennivaló. A közúthálózatfejlesztési terv megvalósítása nemrégiben újra lendületet kapott, e terv egyoldalúan az ország nyugati részének és Budapestnek kedvez. Az úthálózat továbbra is sugaras szerke]HW FVDN QpKiQ\ MHOHQW VHEE |VV]HN|W HOHPPHO E vült. A vasúthálózat egyenletesebb eloszlást mutat, de a V] N|V HU IRUUiVRN PLDWW D NDUEDQWDUWiV pV D MDYtWiV QHP megIHOHO $ 0DJ\DU ÈOODPYDVXWDN NRUV]HU VtWpVpQHN elhalasztása már igen sokba került a Pénzügyminisztériumnak. A javasolt fejlesztési terveknek HO NHOO LUiQ\R]QLXN D N|]lekedési szolgáltatások racionalizálását, valamint a vasúti pálya és a J|UGO iOORPiQ\V]pWYiODV]WiViW$]~WkorszeU sítésekkel, illetve a regionális vagy megyei szinW intermodális beruházások megvalósításával párhuzamosan szükségessé YiOKDW HJ\HV QHP W~O NLIL]HW G YRQDODN PHJszüntetése. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a máVRGUHQG úthálózatra, beleértve a városokat elkeUO XWDkat és a KDWiUiWNHO NHW0LYHODN|]SRQWLNRUPiQ\PpJD]ISPAprogramon keresztüli) európai finanszírozás mellett is magára vállalja a pénzügyi terhek háromnegyed részét, a beruházási programokat gondosan kell megtervezni, és regionális hatásaikat alaposan elemezni kell. A transzeurópai hálózati folyosókra való túlzott összpontosítás inkább fokozza, mintsem mérsékli a N|]SRQWLpVDSHULIpULNXVWHUOHWHNPHJN|]HOtWKHW VpJpEHQ fennálló különbségeket.

A városi tömegközlekedés hanyatlásának

Magyarországon a szolgáltatás színvonalának romlása, valamint a viteldíjak központi kormányzati támogatásának csökkentése miatt elkerülhetetlen emelése következtében


33


35

MHOHQW VHQYLVV]DHVHWWDW|PHJN|]OHNHGpVXWDVIRUJDOPD$ W|PHJN|]OHNHGpVQHN Q\~MWRWW pVV]HU WiPRJDWiVRQ NtYO az önkormányzatoknak javítaniuk kell az infrastruktúra tervezését, és egyre inkább figyelembe kell venniük a többféle közlekedési mód integrált fejlesztését, különösen az agglomerációs térségekben. A központi kormányzatnak is szerepet kell vállalnia az egységes területhasználat-terve]pVIHMOHV]WpVpEHQDYiURVL~WKiOy]DWRNNRUV]HU VtWpVpEHQ és a forgalomcsillapítást célzó beruházások finanszírozásában. Budapesten és a nagyobb városokban a kormány HO VHJtWKHWL D YDV~WL D] DXWyEXV] D KHO\L pV D településközi szolgáltatások koordinációját.

megállítása érdekében javítani kell az infrastruktúra tervezését…

$ WiYN|]OpVEHQ EL]RQ\RV IHO]iUNy]iV pV]OHOKHW Magyarország a digitális hálózat kiépítettségében és a mobilszolgáltatásokban ma már az OECD átlagának szintjén van. A telekommunikációs létesítmények azonban egyenetlenül helyezkednek el az országban, a falvakban SHGLJJ\DNUDQQHPNLHOpJtW DWHOHIRQYRQDODNV U VpJHD WiYROViJL pV D YLGpNL KtYiVRN PLQ VpJH J\HQJH pV HO IRUGXOKRJ\DYRQDOPHJV]DNDG$WiYN|]OpVH]pUWPpJ D N|]OHNHGpVL pV D KDWiUiWNHO KHO\SUREOpPiNQiO LV nagyobb akadályt jelent a területfejlesztésben. Az állami tulajdonú 0$7È9 SULYDWL]iOiVD MHOHQW V HO UHOpSpV YROW de a verseny még mindig korlátozott, ezért a költségek és az árak emelkednek. A magyarországi internet-hozzáférés ára az OECD-országok között a legmagasabb. Nyitottabb SLDFRW NHOO WHUHPWHQL D NRUV]HU WiYN|]OpVL V]ROJiOWDWiVRN ellátottságának javítása érdekében, és szorgalmazni kell az általános szolgáltatási kötelezettséget.

…és nyitottabb távközlési piacot kell létrehozni, hogy gyorsabban csökkenjen a többi OECD-országhoz viszonyított lemaradás.

A közlekedési beruházások és általában az infrastruktúra fenntarthatósága az átmeneti id•szak kezdetét•l kulcskérdés Magyarországon. Regionális szinten a környezet tisztasága egyre inkább komparatív el•nyt, az üzleti életben pedig potenciális vonzer•t jelent a lakosságnak és a magánbefektet•knek. Bár a szennyez•anyag-kibocsátás mérséklésében történt bizonyos el•relépés, Magyarország még mindig elmarad a hulladékgazdálkodásban és a szennyvíztisztításban. A közösségi joganyag teljes integrálása id•t és energiát igényel. Míg a nyugati határ menti térségek

$IHMO GpV ellenére még PLQGLJMHOHQW V környezeti problémák tapasztalhatók, különösen a nagyvárosokban és a keleti térségekben, emiatt a helyi és a

36


területi

37

önkormányzatok nagyobb részvételére van szükség.

0 N|G NpSHVHEE lakáspiac MHOHQW VHQ javíthatja az pOHWPLQ VpJHWpV DPXQNDHU mobilitását.


hamarosan elérik a fejlett OECD-országok környezetvédelmi színvonalát, számos más területen NHGYH] WOHQ D KHO\zet. A nagyvárosok körül új OpJV]HQQ\H] IRUUiVRN DODNXOWDN NL 1HP HOOHQ U]LN D szennyvizeknek a folyókba, különösen a Dunába való elvezetését. Míg az EU-prioritásokkal |VV]KDQJEDQ OpY környezetvédelmi beruházások finanszírozása és az EUtámogatás (ISPA) elnyerése a központi kormány fontos feladata, általában a helyi önkormányzatok vannak a legjobb helyzetben a fennWDUWKDWy IHMO GpVKH] V]NVpJHV helyi feltételek megteremtésében. Magyarországon azonban a megyék és a régiók még mindig csekély IHOHO VVpJJHOUHQGHONH]QHN0LYHODUHJLRQiOLVWHUYHNHWD] önkormányzatoknak kell elkészíteniük, jobban be kellene vonni azokat a hatásvizsgálatokba, a felvilágosító kampányokba és az állampolgárokkal folytatott konzultációkba. $UpJLyNN|]|WWLPRELOLWiVWpVDPXQNDKHO\WHUHPW EH fekWHWpVHNHW D ODNiViOORPiQ\ PLQ VpJH pV NRUOiWR]RWW mennyisége akadályozta. A lakáspiac továbbra is megleheW sen merev, ami többek között a korábbi alacsony értékesítési árak és a lakásállomány egy része W NHKLiQ\RV |QNRUmányzatokhoz kerülésének következménye. Ezenkívül – különösen a nagyvárosokban – az önkormányzatok rendelkezéséreiOOyV] N|VHU IRUUiVRN és a központi támogatás hiiQ\D PHJOHKHW VHQ megnehezítette a felújításokat. A fejletlen hitelpiac (különösen a jelzáloghitel-rendszer kialakulatlansága) akadályozza a nagyobb lakásforgalmat, új lakás építése SHGLJ FVDN D OHJPDJDVDEE M|YHGHOP UpWHJ V]imára HOpUKHW $N|]SRQWLNRUPiQ\]DWRWHU VHQIRJODONR]tatják a nagyvárosokban tapasztalható magas ingatlanárak és a ODNiVRN LUiQWL J\HQJH IL]HW NpSHV NHUHVOHW W O D Széchenyi-tervben is nagyobb kötelezettségvállalás szerepel, emellett a nemzeti költségvetés a bérlakásokra és a ODNiVIHO~MtWiVUDEL]WRVtWHU IRUUiVRNDW$WHUYD]HOV ODNiV PHJV]HU]pVpW pV D SLDFE YtWpVW W ]L NL FpOXO HJ\~WWDO igyekszik a régiókban az „otthonosság” feltételeit és a vároVRNDUFXODWiWMDYtWDQLLOOHWYHDKiWUiQ\RVKHO\]HW HN± küO|Q|VHQD]LG VHN±LJpQ\pWNLHOpJtWHQL$IHQQiOOy ellentmondások csökkentése érdekében a terv gondos végrehajWiVW LJpQ\HO $] ~M iOODPL FpOHO LUiQ\]DWEyO OHKtYKDWy

38


támogatások elRV]WiViEDQ NLHJ\HQOtW szükséges. +LYDWDORV EHFVOpVHN V]HULQW D OpWPLQLPXP DODWW pO N aránya 10 százalékról 25 százalékra emelkedett az 1990 és N|]|WWLLG V]DNEDQ8J\DQDNNRU0DJ\DURUV]iJRQD] alacsony születésszám és a magas halálozási ráta miatt negatív népesedési trend alakult ki. A területfejlesztési poliWLNiEDQ D V]RFLiOLV NpUGpVHN QHP NHOO KDQJV~O\R]iVD anQiO LV LQNiEE PHJOHS PLYHO D URVV] V]RFLiOLV KHO\]HW V]pOHVN|UEHQPpJDOHJIHMOHWWHEEUpJLyNEDQLVpV]OHOKHW $]iWPHQHWHOV V]DNDV]iEDQDV]HJpQ\VpJVRNWpUVpJEHQ D PH] JD]GDViJL WHUPHOpV UDFLRQDOL]iOiVD pV D J\iULSDU drámai átalakítása miatt kialakuló munkanélküliség követNH]WpEHQ Q WW PHJ $ SUREOpPiUD DGRWW SROLWLNDL pV N|OW ségvetési válaszok eddig korlátozottak voltak. A szegényeknek nyújtott jóléti szolgáltatások között szociális segélyeket, családtámogatásokat (gyermekgondozási segély) és a tartós munkanélkülieknek juttatott támogatásokat találunk. 1999-ben munkadíjelemet építettek be a munkanélküli segélyezési rendszerbe, ami pozitív lépés a munkábaállás |V]W|Q]pVpUH D] ~M UHQGV]HU D]RQEDQ HU VHQ HOWROyGLN D közmunkák irányába, és növeli az elmaradott területek IJJ VpJpW D] iOODPL V]HNWRUWyO $ SROLWLND HGGLJ NHveset tett a kórházi ágyak, az orvosok számában és az egészVpJJ\L LQIUDVWUXNW~UiQDN MXWWDWRWW HU IRUUiVRN WHUOHWL NO|QEVpJHN PHQQ\LVpJpEHQ IHOOHOKHW kiküszöbölésére. A családipótlék-rendszer fokozott figyelmet fordít a legelesettebbekre, de azt még mindig a középosztály számára kedYH] UHQGV]HUQHN WHNLQWLN gVV]HVVpJpEHQ W|EE HU IHV]ttést kell tenni azért, hogy a jóléti kedvezményekhez a legszegényebbek is hozzájussanak.

NpSOHW DONDOPDzása

A szegénység f• okának a munkanélküliség tekinthet•, a kormány politikai lépéseket tett a probléma megoldására. E kezdeményezések többsége (pl. a bértámogatások) nem területi természet•. A Munkaer•-piaci Alap azonban a kedvezményezett régiókban történ• beavatkozásra összpontosít. Emellett a megyei munkaügyi központok is aktív munkaer•-piaci politikát folytatnak. Kilenc regionális munkaer•-fejleszt• és -képzési központ alakult a

Az aktív PXQNDHU SLDFL politika a lemaradó régiókban túlzott mértékben épít a közmunkára.

A fejlettebb OECD-országokhoz képest fennálló szociális különbségek megszüntetése célirányosabb politikai válaszokat igényel.


39

strukturális munkanélküliség mérséklésére, de a hálózat még nincs megfelel• összhangban a vállalkozói környezettel. A megyei munkaügyi alapok legnagyobb részét a közmunkaprogramokra fordítják. Az eU IHV]tWpVHN |VV]HVVpJpEHQ mérsékeltek maradtak. A kevésbé fejlett térségekben a ráfordítás jóval elmarad az OECD-átlagtól, ugyanakkor számos térségben, pl. Észak-Magyarországon és az Alföldön PpJPLQGLJMHOHQW VpVWDUWyVDPXQNDQpONOiség. A decentralizáltabb beavatkozás növeli a szociálpolitikai kezdeményezések hatékonyságát.

A szociálpolitika dekoncentrációja és decentralizációja HO VHJtWKHWLDV]HJpQ\VpJpVDWiUVDGDOPLNLUHNHV]WpVSURE lémájának hatékonyabb megoldását. Az önkormányzatok eddig a szociális költségvetés körülbelül 57 százalékát forGtWRWWiN V]RFLiOLV VHJpO\HNUH HOV GOHJHVHQ munkanélküliségi segélyre, lakásépítési támogatásra és más átmeneti segélyekre. Ez az összeg növekszik. Az |QNRUPiQ\]DWRN EHDYDWNR]iVL OHKHW VpJH QDJ\PpUWpNEHQ a helyi adóEHYpWHOHNW OIJJD]DODSHOOiWiVKLiQ\RVViJDLD 20 ezer lélekszám alatti településeken és a kisfalvakban a OHJV]HPEHW Q EEHN (]pUW D V]RFLiOLV WiPRJDWiVW D QHKp] pénzJ\LKHO\]HWEHQOpY |QNRUPiQ\]DWRNNDSMiN$NRU mányzati segélyek és a központi programok, mint a szociális földprogram és az azonnali támogatások EL]RQ\RV IDMWD NLHJ\HQOtW GpVW HUHGPpQ\H]QHN GH D IDOYDNEDQNO|QILJ\HOPHWNHOOIRUGtWDQLD]DODSYHW WiUJ\L eszközök beszerezésére. Az egészségügyben helyi szinten MREEDQ NHOO WiPRJDWQL D PHJHO ]pVW D UXJDOPDVDEE rendszerek bevezetését és a közösség aktív részvételét. A helyi közlekedési, lakásgazdálkodási és egészségügyi feladatok rugalmas megoldása különösen fontos a népesség elöregedésére és a szociális problémákra adandó válaszok szempontjából, decentralizált módon ezek MREEDQ NRRUGLQiOKDWyN pV NH]HOKHW N $] HU WHOMHV YHUWLNiOLV GHFHQWUDOL]iFLy XJ\DQDNNRU ± ~J\ W QLN ± QHP DGPHJIHOHO YiODV]WDQDJ\HJpV]ségügyi rendszerek és a NyUKi]DN P N|GWHWpVpQHN SUREOpPiMiUD KD D] önkormányzatoknak juttatott naJ\REE IHOHO VVpJ QHP SiURVXO PHJIHOHO SpQ]J\L IRUUisokkal. Összességében szükség van a közigazgatási szintek közötti szerepek tisztázására, a párhuzamosságok és a felesleges

40


kapacitások felszámolására. Javítani kell az infrastruktúra és az oktatási

A decentralizáció az oktatásban felemás HUHGPpQ\HNKH] YH]HWHWW$]|QNRUPiQ\]DWRN V]pOHV N|U autonómiát és hatáskört kaptak, de a decentralizáció az egységes tanterv

szétesését eredményezte, és esetenként programok N|OWVpJKDWpNRQ\ViJL SUREOpPiNDW LGp]HWW HO (J\HV koordinálását. iskolák forráshiánnyal küszködnek, a tantestületek PLQ VpJL |VV]HWpWHOH QHP PHJIHOHO PtJ PiVKRO létszámfelesleg van. A rendelkezésUH iOOy HU IRUUiVRN hatékonyabb hasznosítása érdekében esetenként szükségesnek látszik iskolák összevonása, míg az HOPDUDGRWW WpUVpJHNEHQ D I IHODGDW D] DODSIRN~ RNtatás feltételeinek megteremtése. Továbbra is nagy az oktatási UHQGV]HUE O GLSORPD QpONO NLNHUO N V]iPD D IHOV IRN~ RNWDWiVEDQUpV]WYHY NDUiQ\DQpKiQ\ WpUVpJEHQ DODFVRQ\ Fontos feladat az infrastruktúra és a programok tartalmának regionális összehangolása, valamint a OHJKiWUiQ\RVDEE KHO\]HWEHQOpY FVRSRUWRN SUREOpPiLQDN megoldását célzó nemzeti stratégia kidolgozása. Ugyancsak nélkülözhetetlen az oktatás és a területfejlesztési politika jobb összehangolása az iskola és a munkahely közötti átmenet javítása érdekében. A roma népességhez kapcsolódik a másik fontos WiUVDGDOPLSUREOpPD(]WDKiWUiQ\RVKHO\]HW NLVHEEVpJHW az oktatásban való különösen alacsony részvétel, gyenge M|YHGHOPL KHO\]HW D V]HJpQ\VpJE O HUHG IRNR]RWW VHEH]KHW VpJ MHOOHP]L $ URPiN NO|QOHJHV ILJ\HOPHW LJpQ\HOQHN$FLJiQ\ViJ±NO|QE|] IRUUiVRNV]HULQW±D népesség 5–10 százalékát teszi ki, de magasabb a cigányok aránya északkeleten és a déli régiókban. Számuk 2025-re várhatóan megduplázódik. Körükben az átlagosnál magasabb a munkanélküliség, és jövedelmük legnagyobb része szociális juttatásokból származik. Az HJ\PiVW N|YHW PDJ\DU kormányok politikai programokat készítettek a romák foglalkoztatására és általában társadalmi beilleszkedésükre, hangsúlyozva az oktatás, a képzés, a kulturális értékek meg U]pVpQHN D foglalkoztatottság növelésének, a kísérleti lakásépítési és

Különleges figyelmet kell fordítani a roma népesség szociális problémáira.


41

agrárprogramoknak a szerepét. Az intézkedések sikeres PHJYDOyVtWiViQDN G|QW MHOHQW VpJH YDQ KD D NRUPiQ\ mérsékelni kívánja a szociális költségvetés terheit. Fontos, hogy a romák maguk is részt vegyenek saját ügyeik intézésében. Nemrégiben kisebbségi önkormányzatok alakultak kulturális feladatokra, vállalkozások OpWUHKR]iViUDYDODPLQWDQQDNHO VHJtWpVpUHKRJ\DURPiN kifejthessék nézeteiket a helyi önkormányzat döntéseivel kapcsolatban, illetve megvétózhassák azokat. Mindazonáltal a foglalkoztatás és az oktatás terén a hatékonyabb diszkriminációmentes törvényhozás megvalósítása, YDODPLQW D NLVHEEVpJL |QNRUPiQ\]DWRN I EE SROLWLNDL kezdeményezésekben való konzultatív szerepének és részvételének biztosítása, illetve parlamenti képviseletük pUGHNpEHQ D NLVHEEVpJHNU O V]yOy W|UYpQ\W PyGRVtWDQL NHOO (U WHOMHVHQ WiPRJDWQL NHOO D URPD pV QHP URPD iOODPSROJiURNDW N|]|V FVHOHNYpVUH VHUNHQW kezdeményezéseket, és széles körben terjeszteni kell a cigány kultúrával és értékekkel kapcsolatos ismereteket. Összegzésképpen: az egyensúly megteremtése a decentralizáció mértékében, illetve a vidék- és városfejlesztés N|]|WWMHOHQW VHQ HO VHJtWLPDMGD magyar gazdaság jelenlegi növekedési pályájának fenntarthatóságát.

0DJ\DURUV]iJ NLHPHONHG IHMO GpVW pUW HO D] intézményfejlesztés, a privatizáció, a makrogazdasági politika, a közszolgáltatások és az infrastruktúra PLQ VpJpQHN MDYttáVD WHUpQ $] ~M IHMO GpVL SiO\D fenntarthatósága még nem nyugszik stabil alapokon, ezért változásokra van szükVpJ (]HN QpONO HU V|GLN D WpUEHOL szétszakadás folyamata, a keleti és a nyugati térségek közötti életszínvonal- és foglalkoztatottsági különbségek, D I YiURV pV D SHULIpULiN YDlamint a városi és a vidéki WHUOHWHN N|]|WWL GLIIHUHQFLiN Q QHN .HWW V NLKtYiVVDO állunk szemben. Egyrészt a központi hatóságoknak egyre inkább a szubnacionális szervezetek partnereként kell megjelenniük, és megfeOHO LQWpzményrendszert kell már az kialakítaniuk. Ez az együttP ködés önkormányzatok területfejlesztési programjai révén IRO\DPDWEDQ YDQ GH HU VtWHQL NHOO D]W D UHJLRQiOLV JD] dasági igények kielégítése érdekében. Az EU-tól kapott WiPRJDWiVRN pV D] (XUySDL %L]RWWViJ PiV HU IRUUiVDLQDN EHiUDPOiVDQ\LOYiQYDOyDQNHGYH]D]RUV]iJIHMO GpVpnek, mert felgyorsítja az intézményfejlesztést, valamint a területpolitikai igazgatásban a szubszidiaritás fokozottabb

42


pUYpQ\HVtWpVpW $ GHFHQWUDOL]iFLyV IRO\DPDW HO mozdítása D]RQEDQ D] HU IRUUiVRNQDN D] DODFVRQ\DEE V]LQWHN érdekében való újrarendezését teszi szükségessé. Másrészt, figyelembe véve a gazdaság polarizálódásának és a régiókon EHOOLHJ\HQO WOHQVpJHNQ|YHNHGpVpQHNMHlenlegi trendjét, a központi kormányzatnak a területi politikát HOV GOHJHVHQ D NLV pV N|]pSYiOODODWRNQDN Q\~MWRWW regionális támogatásokon, a regionális infrastruktúra fejlesztésén és a vállalkozások ösztönzésén keresztül kell megvalósítania. Miközben komoly figyelmet kell fordítani a YLGpNIHMOHV]WpVUH D PH] JD]GDViJ NRUV]HU VtWpVpUH pV D szolgáltatások diverzifikálására – beleértve a turizmust is –, a városfejlesztést sem szabad elhanyagolni. Az országban Budapest az egyetlen nemzetközi funkciókkal UHQGHONH] QDJ\váURV1HP]HWN|]LNDSXV]HUHSpWHU VtWHQL NHOO pV VWDELOL]iOQL NHOO D I YiURV pV PiV QDJ\YiURVRN intézményi kereteit. Különösen fontos az agglomerációs igazgatáV IHMOHV]WpVHD WHOHSOpVHN N|]|WWL HJ\WWP N|GpV révén. Ez az igazgatási hangsúlyeltolódás megkönnyítheti az EU-csatlakozáshoz YH]HW iWPHQHWHW pV HO VHJtWKHWL D strukturális változások elfogadtatását.

1. fejezet ÁTMENET ÉS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A 20. század elején Magyarország fejlettségi szintje Ausztriáéval, Finnországéval, Olaszországéval és Spanyolországéval volt azonos. Az iWPHQHWL LG V]DN UHcessziójáW PHJHO ] HQ EHQ 0DJ\DURUV]iJ PiU MyYDO ezen orszáJRNP|JpNHUOWDOHJDODFVRQ\DEEWHOMHVtW NpSHVVpJ *|U|JRUV]iJJDO és Portugáliával együtt. Azóta lezajlott a piacgazdasági átalakulás, az ország demokratizálódott és készül az Európai Unióba való belépésre. Magyarország a kelet-közép-európai országok közül az egyik legjobb gazdasági teljesítményt mutatja, az EU-térség déli országait hamarosan utolérheti. A gazdasági növekedés az elmúlt három év átlagában meghaladta a négy százalékot, az infláció harmadára csökkent, a munkanélküliség pedig az európai átlag alatt YDQ$]HU VJD]GDViJLQ|YHNHGpVDN|YHWNH] QpKiQ\pYEHQYiUKDWyDQWRYiEE folytatódik. Az átmenet költségei és haszna azonban nem egyenletesen oszlik meg. Az ország térségei között a jövedelmi, munkanélküliségi és szegénységi PXWDWyN MHOHQW VHQ HOWpUQHN pV D QpSHVVpJ V]iPRWWHY UpV]H PD WiUVDGDOPL kirekesztettségben él. A befektetések csupán néhány térségre koncentrálódnak, OHV]DNDGiVUDtWpOYHiJD]DWRNDWpVUpJLyNDW$WHUOHWLHJ\HQO WOHQVpJHNMHOHQW V növekedése, a térségeken belüli összefogás és infrastrukturális kapcsolatok KLiQ\D WRYiEEi D VWDELOL]iFLyV HO Q\|N NRQV]ROLGiOiViQDN V]NVpJHVVpJH ~M megoldásokat igényel, a makrogazdasági és a területi politika összehangolását követeli meg.

Makrogazdasági helyzet Az elmúlt három év átlagosan 4,7 százalékos magyarországi növekedési üteme az OECD-térségben az egyik legmagasabb érték volt. Az OECD Economic SurveyOHJXWyEELHO UHMHO]pVHV]HULQWD*'3WDUWyVHU WHOMHVH[SRUWQ|YHNHGpVVHO pV E YO NtQiODWL N|UQ\H]HWWHO SiURVXOy Q|YHNHGpVH J\RUV pV HJ\HQOHWHV WHPEHQIRO\WDWyGLNHOV QHJ\HGpYpUHDPXQNDQpONOLVpJMyYDOD]HXUySDL átlag alá, 6,3 százalékra csökkent, megközelítette az OECD átlagát, miközben a IRJODONR]WDWiVUHNRUGPpUWpNEHQV]i]DOpNNDOQ WWEHQ$]LQIOiFLyVUiWD

38


1995 és 1999 között egyharmadával csökkent, a költségvetési hiány a felére, a külföldi bruttó adósságállomány a GDP 90 százalékáról 62 százalékra PpUVpNO G|WWD]HOP~OWpYWL]HGEHQPHJYDOyVtWRWWUHIRUPRNQDNW|EEHNN|]|WWD] 1995. évi Bokros-féle stabilizációs programnak ±DPHO\FpOMDDEHOV pVDNOV egyensúlyi hiányok felszámolása volt – köV]|QKHW HQ Az átmenet ideje alatt Magyarország kiépítette a piacgazdaság jogi és intézményi kereteinek nagy részét: liberalizálta a belföldi árakat és béreket, a külkereskedelmet és a befektetéseket. A privatizáció szinte teljesen lezárult (ma a megtermelt érték közel 80 százaléka a magánszektorból származik).1 A V]LJRU~FV GW|UYpQ\N|YHWNH]WpEHQVWDELOYiOODODWLUiQ\tWiVLUHQGV]HUM|WWOpWUH$ szabályozási reform látványos eredményeket ért el.2 Az Európai Közösség LUiQ\HOYHLQHNW|EEPLQWV]i]DOpNiWEHYH]HWWpNpVDN|YHWNH] pYHNEHQH]HN szervesen beépülnek a jogrendszerbe. Az új környezet hozzájárult az üzleti légkör és a vállalati teljesítmények javulásához, ezt bizonyítja a közvetlen NOI|OGL W NHEHIHNWHWpVHN N|]YHWOHQ P N|G W NHEHUXKi]iVRN pV D PDJ\DU H[SRUWMHOHQW V E YOpVH (] XWyEEL pV N|]|WW N|]HO V]i]DOpNNDO Q WW 0D 0DJ\DURUV]iJQDN HU V YHUVHQ\NpSHV JD]GDViJD YDQ DPHO\ komolyabb problémák nélkül vészelte át a közel-keleti és az orosz válságot. A gazdasági növekedés jótékony hatása azonban nem terjedt ki az ország egész területére, a társadalmi kirekesztettség nagy probléma a népesség széles UpWHJHLV]iPiUD$]HVpYHNHOV KDUPDGiEDQ0DJ\DURUV]iJRW JD]GDViJL recesszió jellemezte. A keleti piacok elvesztése, az árliberalizáció és a világpiaci árakhoz való igazodás a beruházások visszaeséséhez, a személyi jövedelmek és a fogyasztás 20 százalékos csökkenéséhez vezetett. A válság nem egyformán érintette az egyes térségeket, a munkanélküliség bizonyos térségekben és munkavállalói kategóriákban MHOHQW VHQ Q WW 0pJ DJJDV]WyEE YROWDOpWPLQLPXPDODWWpO NDVpYLV]i]DOpNRVDUiQ\UyOV]i]DOpNUD való növekedése az 1990-es évek közepére. Bár a legutóbbi makrogazdasági tendenciák pozitívak voltak, bizonyos aggodalomra ad okot az, hogy a gazdaság lassan eléri potenciális Q|YHNHGpVpQHNKDWiUiWEHQpVEHQ±UpV]EHQNOV WpQ\H] NPLDWW± a dezinflációs folyamat megszakadt, s bár az állami deficit csökkent, nagysága D]RQEDQPDJDVPDUDGW0LYHOEHQLVPpWIHOHU V|G|WWDW NHEHiUDPOiVD] iUIRO\DPPR]JiV V] N ViYMD DUUD NpV]WHWWH D N|]SRQWL EDQNRW KRJ\ OHKHW Yp Az állami vállalatok magánosításának folyamata nagyrészt lezárult. Az állami W NH aránya a vállalkozásokban 20 százalékra WHKHW $magyar Állami Privatizációs és 9DJ\RQNH]HO 5Wtulajdonában OpY vagyon könyv szerinti értéke 1999 közepén 690 milliárd Ft volt. (EE Omintegy 400 milliárd Ft pUWpN vagyon tartósan állami tulajdonban marad, míg a fennmaradó 290 milliárd Ft 2000. év végéig privatizálásra került. 2 OECD, 2000g. 1

Átmenet és területi különbségek

39

tegye a kamatlábak ciklikus esését annak ellenére, hogy a gazdaság megközelítette potenciális teljesítményének határát. Ez pedig a szigorú fiskális politika iránti igényt vetette fel. Ilyen körülmények között a kormányzati NLDGiVRNQDN D *'3 V]i]DOpNiUD WHUYH]HWW HPHOpVH D JD]GDViJ W~OI WpVpW YDODPLQW D IRO\y IL]HWpVL PpUOHJ GHILFLWMpQHN Q|YHNHGpVpW YHWtWL HO DPLW NLDGiVRNNDO NHOOHQH HOOHQV~O\R]QL D EHOV pV D NOV HJ\HQV~O\ PHJ U]pVH érdekében. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak gondosan mérlegelnie kell kiadási prioritásait. Korábban a pénzügyi korlátozások a bérnövekedés visszafogását és a beruházások elhalasztását jelentették. Ezek olyan eszközök, amelyek hosszú WiYRQ QHP WDUWKDWyN IHQQ pV DNDGiO\R]]iN D IHMOHV]WpVL HU IHV]tWpVHNHW ( WHQGHQFLiN DOiK~]]iN D NLDGiVRNNDO NDSFVRODWRV SUREOpPiN MHOHQW VpJpW W~O nagy hangsúlyt helyeznek a közösségi fogyasztásra, valamint a vállalatoknak és a háztartásoknak nyújtandó juttatásokra a beruházások, pl. infrastrukturális EHUXKi]iVRNNiUiUDEHQMHOHQW VHQFV|Nkentek az állami beruházások, de EHQ ~MUD HU UH NDSWDN +D ~M NLDGiVRNra kerül sor, és a dezinfláció újra HU UHNDSDNNRUD]pUYpQ\EHQOHY SURgramokat felül kell vizsgálni. Mivel a V]RFLiO D SpQ]J\ pV D] LSDUSROLWLNiQDN V]pOHV N|U WHUOHWL következményei vannak, valamint figyelembe véve a közkiadások csökkentésének szükségességét, a kormánynak folytatnia kell a költségvetési SURJUDPRN iWVWUXNWXUiOiViW D WHUOHWL HJ\HQO WOHQVpJHN PpUVpNOpVpUH pV D tartósan elmaradott térségek növekedési feltételeinek megteremtésére. A kiegyensúlyozottabb terüleWL IHMO GpV D V]RFLiOLV N|OWVpJHN FV|NNHQWpVH pV D] elmaradott térségek termelésQ|YHNHGpVH D EHOI|OGL HOOiWiV E YOése révén enyhítheti a pénzügyi terheket. Erre – miként az az Economic Survey of Hungary F DQ\DJEDQ ROYDVKDWy ± V]iPWDODQ OHKHW VpJ NtQiONR]LN D OHJLQNiEEUiV]RUXOyFVDOiGRNWiPRJDWiVD±HJ\HQO WOHQWHUOHWLHOKHO\H]NHGpVN miatt – mérsékli a regionális különbségeket. Az így felszabaduló források területfejlesztési célokra fordíthatók.

$WpUEHOLNO|QEVpJHNJD]GDViJLMHOOHP] L $ WHUOHWL HJ\HQO WOHQVpJ QHP ~M MHOHQVpJ 0DJ\DURUV]iJRQ $ II. világháború XWiQ D QHKp]LSDUL IHMOHV]WpVHN HUHGPpQ\HNpQW pV]DNNHOHWL±GpOQ\XJDWL IHMO GpVL tengely alakult ki. Az 1980-as évek eleje óta tartó gazdasági válság, valamint a UHQGV]HUYiOWR]iV JD]GDViJL SROLWLNDL pV WiUVDGDOPL N|YHWNH]PpQ\HL MHOHQW VHQ átDODNtWRWWiNDWHUOHWLVWUXNW~UiWpVQ|YHOWpND]HJ\HQO WOHQVpgeket. Közép-MagyarRUV]iJHQQHNUpV]HNpQWD]RUV]iJHJ\HWOHQQDJ\YiURVL|YH]HWHDI YiURVL aggORPHUiFLy PHJHU VtWHWWH GRPLQDQFLiMiW $ YiURVL pV D IDOXVL WpUVpJHN N|]WL küO|QEVpJHNLVQ WWHNÒMHJ\HQO WOHQVpJHNM|WWHNOpWUHDPHO\HNDNHOHW±Q\XJD

40


WL OHMW pV D KHO\L YiOViJ|YH]HWHN NLDODNXOiVD N|YHWNH]WpEHQ HJ\UH HU VHEEp YiOWDN$SLDFJD]GDViJiOWDOiEDQYpYHDPiUIHMOHWWUpJLyNHOV VRUEDQ%XGDSHVW és körQ\pNH V]iPiUD YROW HO Q\|V D KDJ\RPiQ\RV iJD]DWL VWUXNW~UiYDO QHKp]LSDUUDO YDJ\ PH] JD]GDViJJDO UHQGHONH] WHUOHWHNHW KiWUiQ\RVDQ érintette, ezek lettek a rendszerváltozás vesztesei (1. ábra). Az északkeleti és GpOQ\XJDWL WpUVpJHN PXQNDHU LQWHQ]tY LSDUL ]HPHLQHN W|EEVpJH YiOViJED került.

1. keret: Új területi szervezet A statisztikai térség fogalmát az 1990-es évek közepén vezették be, amikor a gazdaViJEDQ YpJEHPHQ MHOHQW V YiOWR]iVRN PLDWW MREEDQ KDV]QiOKDWy HOHP]pVL pV beavatkozási egységekre volt szükség. A választást többek között az is indokolta, hogy követni kellett az Európai Unió Strukturális Alapokkal kapcsolatos eljárásait. Az országnak a Parlament által 1996-ban jóváhagyott „statisztikai és tervezési régiókra” való felosztása összhangban van az Európai Unió ötfokozatú területi (NUTS) nomenklatúrájával: ország (NUTS 1), régiók (NUTS 2), megyék (NUTS 3), „statisztikai” kistérségek (mikrotérségek) (NUTS 4) és a települések szintje (helyi önkormányzatok) (NUTS 5). Ez a rendszer biztosítja az Európai Unió információs rendszere által támasztott követelmények teljesítését, valaminW D NO|QE|] segélyalapokhoz való hozzáMXWiVpUGHNpEHQD]DGDWRN|VV]HKDVRQOtWKDWyViJiWpVNHOO mennyiségét. Az 2(&' 7HUOHWIHMOHV]WpVL 7LWNiUViJD D QpSV U VpJ DODSMiQ KiURPIpOH WpUVpJHW küO|QE|]WHWPHJG|QW HQYLGpNLW|EEPLQWV]i]DOpN iWPHQHWi (15 és 50 százalék kö]|WW pVG|QW HQYiURVLNHYHVHEEPLQWV]i]DOpN 3 A területbeosztási rendszer orszáJRQ EHOO NpW V]LQWE O iOO HJ\UpV]W D KHO\L N|]|VVpJHNE O DPHO\HN iOWDOiEDQ D] ország legkisebb közigazgatási, illetve statisztikai egységei, másrészt a területi V]LQWE ODPHO\DOHJW|EERUV]iJEDQiOWDOiEDQDPiVRGLNszubnacionális közigazgatási szintek (Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Magyarországon a megyék). Az OECD-tipológia kialakításához vidéki helyi N|]|VVpJQHN D] WHNLQWKHW DKRO D] HJ\ I UH MXWy QpSV U VpJ lakos/km2 alatt van (Japán esetében 500 ). Ennek alapMiQ 0DJ\DURUV]iJRQ D PHJ\pE O G|QW HQ vidéki, 6 átmeneti és a közép-magyarországi statisztikai régiót alkotó két egység

3

A regionális elemzésekben G|QW fontossága van a területi egység megválasztásának. Az OECD jelenlegi területi adatbázisa két adminisztratív regionális szinten fogja össze a demográfiai, gazdasági és szociális adatokat: a nagytérségek (TL2 = a 29 OECD tagországban mintegy 300 ilyen térség van) és a kistérségek szintjén (TL3 = mintegy 2 300 régió). Bármennyire nem tökéletes ez a felosztás a nemzetközi összehasonlítás szempontjából, leginkább ez alkalmas az elem] és a tapasztalati munka számára, mivel a legtöbb HOpUKHW LG V]HU és összehasonlítható adat ezeken a szinteken található. Ezek a szintek valamennyi OECD-tagországban már hivatalosak, viszonylag stabilak, és sokhelyütt ezeket használják a regionális politikák megvalósításának alapegységeiként.


41

G|QW HQYiURVLMHOOHJ 2. ábra).

1. ábra Nyertes és vesztes területek

Forrás: Faragó, 1999b.

42


2. ábra A magyar megyék OECD-tipológiája

Forrás: OECD.

Termelés és jövedelem $ WHUOHWL NO|QEVpJHN HJ\pUWHOP MHO] V]iPD D KD]DL |VV]WHUPpN *'3 $ rendszerváltozás óta D PDJ\DU JD]GDViJEDQ PHJWHUPHOW pUWpN MHOHQW V UpV]H (41,6 százaléka) Közép-Magyarországról származik. A 3. ábraD]HJ\I UHMXWy GDP országos átlaghoz viszonyított eltéréseit mutatja régiónként. KözépMagyarország magas teljesítménye azonban nem vonatkozik az egész térségre. Pest megye fejletlenebb, mint a Nyugat- vagy a Közép-Dunántúl. Ez utóbbiak teljesítménye az országos átlag fölött vagy akörül van.4 A másik négy térség (az északkeleti és déli régiók) közel azonos szinten, az átlag 70–80 százalékán áll. $]RUV]iJHJpV]WHUOHWpWILJ\HOHPEHYpYHD]HJ\I UHMXWy*'3iWODJRVHOWpUpVH az ±DV LG V]DNEDQ ± V]i]DOpN N|]|WW PR]JRWW 4. ábra).5 Az emlíWHWWLG V]DNEDQD]ROOyV]i]DOpNNDOWiJXOWpVD]DGDWRNWDUWyVQ|YHNHGpVW mutatnak. Budapest nélkül az arány még mindig 19 százalék fölött van, ami azt A területi egységek nomenklatúrája szerint a Közép-magyarországi régió Pest PHJ\pE Oés BudaSHVWE O áll. 5 Az egy I UHjutó GDP átlagos eltérése. A számítások a Központi Statisztikai Hivatal adatain alapulnak. 4


43

jel]L KRJ\ VRNNDO W|EEU O YDQ V]y PLQW D I YiURVL LOOHWYH D YLGpNL WpUVpJHN SUREOpPiMiUyO 0pJ HEEHQ D WHNLQWHWEHQ LV ± V]i]DOpNNDO Q WW D NO|QEVpJ 1997–1998-ban. 3. ábra

$]HJ\I UHMXWy*'3UpJLyNV]HULQW (Országos átlag = 100)

%XGDSHVW .|]pS0R 1\XJDW'XQiQW~O .|]pS'XQiQW~O 'pO$OI|OG 'pO'XQiQW~O eV]DN$OI|OG eV]DN0R

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal.

44


4. ábra $]HJ\I UHMXWy*'3DODNXOiVD0DJ\DURUV]iJRQ± (Az országos átlagtól való standard-eltérés)

%XGDSHVWWHOHJ\WW

%XGDSHVWQpONO


$ M|YHGHOPL DGDWRN MHOHQW V WHUOHWL NO|QEVpJHNUH XWDOQDN 5–6. ábra). 1998-ban a regionális jövedelemkülönbségek 11 százalékos értéket mutattak. A Közép-magyarországi és két dunántúli régió jobb helyzetben van, mint az Alföld és az északkeleti térségek. Az Észak-Alföldön az átlagos háztartási jövedelem a budapesti érték háromnegyede. Ha az összehasonlítást megyékre végezzük el, az eltérés közel a duplája, 18,2 százalék. Ha az összehasonlítás mikrotérségekre készül, az átlagos eltérés majdnem 30 százalék mind a GDP, mind a munkanélküliség vonatkozásában.6 Az utóbbi elemzési egység a funkcionális térVpJHNKH] pV D KHO\L PXQNDHU SLDFL N|U]HWHNKH] iOO N|]HO 2. keret), a területi társadalmi-gazdasági folyamatok vizsgálatához jelent PHJIHOHO WpUEHOLNHUHWHW$6. ábraDPHJ\pNHJ\I UHMXWyEUXWWyM|YHGHOPpQHN nagyságát mutatja. A 19 meJ\pE OQpJ\±Nét közép- és két nyugat-dunántúli –, YDODPLQW D I YiURV D] RUV]iJRV iWODJ I|O|WW YDQ $ GpOL PHJ\pN W|EEVpJH D N|]pSPH] Q\EHQ KHO\H]NHGLN HO PtJ D] pV]DNNHOHWL PHJ\pN M|YHGHOHPV]LQWMH az országos átlag 63–79 százaléka körül mozog. A magas agrárfoglalkoztatotti arányt mutató megyékben a legalacsonyabb a jövedelem szintje. 6

A számítások a KSH 1998. évi adatain alapulnak.


45

5. ábra $Ki]WDUWiVRNHJ\I UHMXWypYHViWODJM|YHGHOPHUpJLyNV]HULQWH]HU)W eV]DN$OI|OG eV]DN0R 'pO'XQiQW~O 'pO$OI|OG 1\XJDW'XQiQW~O .|]pS'XQiQW~O .|]pS0R %XGDSHVW


6. ábra $]HJ\I UHMXWyEUXWWyM|YHGHOHPD]RUV]iJRViWODJV]i]DOpNiEDQ


46


2. keret: Funkcionális régiók A statisztikai adatok helyi elemzési célokra való felhasználásának egyik legnagyobb nehézsége, hogy az adatok általában közigazgatási területi egységekre vonatkoznak, ameO\HNQHNJ\DNRUODWLODJQLQFVI|OGUDM]LYDJ\VWDWLV]WLNDLMHOHQW VpJN ezért nem alkalmasak a társadalmi-gazdasági jelenségek tanulmányozására, illetve gazdaságfejlesztési programok kidolgozására. A megoldást olyan területi egységek alkalmazása jelenti, ameO\HN D WiUVDGDORP ODNyKHO\L WHUPHOpVL pV V]DEDGLG V V]HUYH] GpVpWN|vetik. A területi egység elemzésben játszott fontos szerepére való tekintettel az OECD a funkFLRQiOLV WpUVpJ KDWiUiW D PXQNDKHO\UH MXWiV LG WDUWDPD DODSMiQ MHO|OL NL. A térségek heO\LPXQNDHU SLDFLN|U]HWHNQHNIHOHOQHNPHJpVOHIHGLND]HJpV]RUV]iJRW E hatáURNQHPKLYDWDORVpVEL]RQ\WDODQWHUPpV]HWHQHKp]NHVVpWHV]LD]DGDWJ\ MWpVWpV -elOHQ U]pVW. A legtöbb OECD-tagországban azonban bizonyos célokat és területi stratégiákat mindinkább e szinteken határoznak meg. Az elemzések célja ezért az, hogy a funkcionális térségek területpolitikai beavatkozási és elemzési egységeként való alkalmazhatóságát értékeljék. Napjainkra a legtöbb 2(&'WDJRUV]iJ NLDODNtWRWWD D PXQNDHU SLDFL N|U]HWHN hivatalos vagy félhivatalos határait. Bár az ingázási kritériumok országonként különböznek, és sok esetben a munkahelyre utazást más kritériumokkal is összekapcsolják (pl. napi uta]iVL WiYROViJ WHOHSOpVN|]L HJ\WWP N|GpV VWb.), e funkcionális térségek határainak megállapítása azonos elvek szerint történik, ez pedig ~MOHKHW VpJHNHWNtQiOQHPzetközi területi összehasonlításra is. Olaszországban például az állam funkcionális térségekre való felosztását földrajzi megközelítpVEHQ YpJH]WpN HO $ PXQNDHU SLDFL N|U]HWHN VWDWLV]WLNDL pV I|OGUDM]L jelentésVHO UHQGHONH] pV |VV]HKDVRQOtWKDWy HOHP]pVL HJ\VpJHN PLYHO D] HJpV] országban azonos kritériumok alapján alakították ki azokat. Önkormányzatok csoportjából álló (a megyék pV D UpJLyN KDWiUDLW iWOpS YLV]RQ\ODJ QDJ\REE önfenntartó térségek, amelyeket az 1991. évi népszámlálás napi ingázási adatai alapján határozták meg. Az önfenntartás azt jelenti, hogy a munkahelykínálat és a -kereslet az adott térségben egyensúlyban van, az ott lakó népesség többsége helyben dolgozik, és a munkaadók a térség telepüOpVHLU ODONDOPD]]iNDPXQNDHU W,O\PyGRQDWpUVpJD] ott lakók életének terméV]HWHVN|UQ\H]HWpWMHOHQWL$PXQNDHU SLDFLN|U]HWHNIRQWRV MHOOHP] MHDWiUVDGDOmi, kulturális és gazdasági elemek szoros kapcsolata. Emiatt ezek az egységek különösen alkalmaVDN D KHO\L MHOOHJ IRO\DPDWRN így pl. a területi különbségek elemzésére.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség 0DJ\DURUV]iJRQ ± D UHQGV]HUYiOWy RUV]iJRNKR] KDVRQOyDQ ± D PXQNDHU SLDF NHGYH] WOHQO DODNXOW $ IRJODONR]WDWRWWDN V]iPD ± N|]|WW százalékkal csökkent, ami rendkívül kiugró érték Szlovénia 18, a Szlovák Köztársaság 16, valamint a Cseh Köztársaság és Lengyelország 8,6 százalékos


47

FV|NNHQpVpYHOV]HPEHQ$WpUEHQLVJ\RUVDQWHUMHG PXQNDQpONOLVpJEDQ érte el csúcspontját (12 százalék), a munkanélküliség valamennyi régióban jelen volt. A régiók közti különbség 30–35 százalékos értéken állapodott meg 1998ban.7 Általában véve Budapest és az ország más térségei közötti eltérésen kívül MHOHQW VNO|QEVpJYDQ0DJ\DURUV]iJQ\XJDWLpVNHOHWLUpV]HLN|]|WW$7. ábra azt mutatja, hogy a munkanélküliségi ráta az átlagosnál magasabb volt a keleti megyékben, alacsonyabb viszont a nyugati megyékben, a Dél-Dunántúl kivételével. A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan a munkanélküliség a 2000. év 7. ábra A megyei munkanélküliségi ráták alakulása, százalék a) Keleti megyék Országos átlag

b) Nyugati megyék

7

Átlagos eltérés. Kistérségi összehasonlításban az eltérés 1998-ban meghaladta a 40 százalékot.

48


Országos átlag


elejére 6,3 százalékra csökkent. Különbségek azonban még ma is vannak, mert Észak-Magyarország, az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl nagyobb arányú munkanélküliséggel küzd – 11,6, 10,2 illetve 8,3 százalék –, mint KözépMagyarország (5,2 százalék), a Nyugat-Dunántúl (4,5 százalék), a KözépDunántúl (6,1 százalék) és a Dél-Alföld (5,8 százalék). A foglalkoztatottsági trendek hasonlóak, bár néhány markáns különbség is tapasztalható. 1999-ben a Nyugat-Dunántúlon a 15–64 év közötti korcsoport 63 százaléka dolgozott, míg Észak-Magyarországon ez az érték csak 48,2 százalék volt. A megyék közötti átlagos eltérés 30 százalék körül alakul. Az összes foglalkoztatott több mint egyharmada Budapesten dolgozik, a gazdaságilag aktív népességnek azonban kevesebb mint egyötöde él itt. Az ország nyugati részén *\ U0RVRQ6RSURQpV9DVPHJ\pNEHQDOHJPDJDVDEED GDP és jóval magasabb a foglalkoztatottak aránya, mint amit az aktív népesség aránya indokolna. A többi térségben a foglalkoztatottsági szint alacsonyabb, mint az aktív népesség aránya.8 $ OHJ~MDEE PXQNDHU SLDFL WHQGHQFLiN UHQGNtYO SR]LWtYDN D UHJLV]WUiOW IRJODONR]WDWRWWDN V]iPD UHNRUGPpUWpN V]i]DOpNRV Q|YHNHGpVW pUWHO 3R]LWtY WHQGHQFLDD] LV KRJ\ HOHMpW O HOV QHJ\HGpYpLJ D IRJODONR]WDWRWWViJ Q|YHNHGpVL WHPH D] Észak-Alföldet kivéve, az elmaradott térségekben volt a legnagyobb. Azt azonban még túl korai OHQQHiOOtWDQLKRJ\NLHJ\HQOtW GpVLIRO\amatnak vagyunk tanúi.

8

Pest és Komárom megye V]pOV VpJHVértékei abból adódnak, hogy a népesség nagy hányada ingázik Budapestre.


49

A területi különbségek új megjelenési formáit magyarázó téQ\H] N Magyarországon a jövedelmekben, a teljesítményekben, a foglalkoztatottságban MHOHQW VWHUOHWLNO|QEVpJHNWDSDV]WDOKDWyN(QQHNVRNIpOHRNDOHKHWGHEirmilyen magyarázó lista összeállítása zavaró lenne és csalódást is okozna, miközben a cél az, hogy a politikát használható területi stratégia kidolgozására öszW|Q|]]N $ WHOMHVVpJ LJpQ\H QpONO KiURP WpQ\H] W HPOtWQN DPHO\HN G|QW szerepet játszanak az OECD-országokban tapasztalható különbségek NLDODNXOiViEDQ D JD]GDViJ V]HUNH]HWL MHOOHP] L D YiOODONR]yL V]IpUD pV D közvetlen külföldi m N|G W NHYDODPLQWDNXWDWiVpVIHMOHV]WpV Gazdasági szerkezet, válságtérségek $] DV pYHN JD]GDViJL YiOViJD pV D] iWPHQHWL LG V]DNEDQ OHMiWV]yGRWW V]HUNH]HWLiWUHQGH] GpVHNQ\RPiQMyON|UOKDWiUROKDWyYiOViJWpUVpJHNDODNXOWDN NL $ QpJ\ pYWL]HGHQ iW D PDJ\DU JD]GDViJ VWDELO SLOOpUpW MHOHQW pV]DNNHOHWL± GpOQ\XJDWLQHKp]LSDULWHQJHO\WHOMHVHQ|VV]HRPORWW$PRQRNXOW~UiVV]HUNH]HW PHUHY KLHUDUFKLiYDO UHQGHONH] UpJLyN pV]DNNHOHW pV D 'pO'XQiQW~O YHUVHQ\NpSHVVpJH D PXQNDHU N|OWVpJHLQHN Q|YHNHGpVpYHO FV|NNHQW $ szerkezeti változásoknak sok áldozata volt, s van még ma is. 1988 és 1994 között mintegy kétV]i]H]HU PXQNDKHO\ V] QW PHJ D EiQ\iV]DWEDQ D kohászatban és a textiliparban. Az ezekben az ágazatokban ma dolgozó mintegy V]i]H]HU IRJODONR]WDWRWW HU teljes térbeli koncentrációt mutat: a szénbányászok 92 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Veszprém PHJ\pNEHQ GROJR]LN MHOHQW V V]pQ pV XUiQEiQ\iV]DW YROW D 'pO'XQiQW~O dombvidékein; a vas- és acélgyártás munkahelyeinek 90 százaléka BorsodAbaúj-Zemplén, Fejér, Nógrád meJ\pNEHQ pV D I YiURVEDQ PtJ D] |VV]HV textilipari alkalmazott fele *\ U0RVRQ6RSURQ9DVpV&VRQJUiG PHJ\pNEHQ YDODPLQW%XGDSHVWHQWDOiOKDWy(WpUVpJHNN|]OW|EEWpQ\OHJHVHQHOYHV]WHWWHI JD]GDViJLHUHMpW$OHJQDJ\REEPXQNDHU YHV]WHVpJHWDEiQ\iV]DWV]HQYHGWHHO (80 százalék 1984 és 1995 között), ezt követte a gépipar (67 százalék). 1984 és N|]|WW D SULPHU V]HNWRUEDQ D] DNWtY NHUHV N V]iPD ezer f YHO százalék), míg a szekunder ágazaWRNEDQH]HUI YHOV]i]DOpN FV|NNHQW A kelet-magyarországi válságterületek – az Alföldet is beleértve – a PH] JD]GDViJL WHUPHOpVKH] NDSFVROyGQDN $ UHQGV]HUYiOWR]iVW N|YHW HQ felbomlott a termékfelvásárlás integrált rendszere. Az állami támogatás PHJV] QWLOOHWYHPLQLPXPUD FV|NNHQW PH] JD]GDViJL KLWHOHNKH] DOLJ OHKHWHWW hozzájutni, az agrárolló kinyílt. A tulajdonviszonyok változása, a keleti piacok elvesztése, egyes nyuJDWL RUV]iJRN PH] JD]GDViJL SROLWikájának kereskedelmi WRU]XOiVDLQDJ\DUiQ\~PH] JD]GDViJLUHFHVV]LyWHUHGPpQ\H]WHN$FV GEHPHQW

50


PH] JD]GDViJLV]HUYH]HWHNKiURPQHJ\HGUpV]HD]HOPDUDGRWWWpUVpJHNEHQYROW és kizárólag agrártevékenységgel foglalkozott. Az 1. táblázat az ágazatok UpV]HVHGpVpWPXWDWMDDPHJ\pNpVDUpJLyN*'3MpE OEHQ$]$OI|OGpVD 'pO'XQiQW~O PH] JD]GDViJL *'3MH D OHJPDJDVDEE9 A megyék gazdasági WHOMHVtW NpSHVVpJH MHOHQW V HJ\HQO WOHQVpJHNHW PXWDW $ GpODOI|OGL PHJ\pN teljesítménye és foglalkoztatottsági mutatói jobbak, mint az északi megyéké. Észak-Magyarországon, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a PH] JD]GDViJ V]HUHSH Q D WHUP I|OG magánosítása egyre több, iparból kiszorult ember számára kínál alterQDWtY PHJpOKHWpVL OHKHW VpJHW D] DODFVRQ\ termelékenység és jövedelmek ellenére. Az új birtokviszonyok stabilizálhatták YROQD D PXQNDQpONOLHN V]iPiW $ PH] JD]GDViJ WHUPHOpVL pV foglalkoztatottsági mutatói azonban folyamatosan romlanak, mivel az értékes természeti adottságok és a technológiai hagyományok sem voltak képesek az ágazat versenyképességét fokozni. 1. táblázat Az ágazatok és DOiJD]DWRN*'3E OYDOyUpV]HVHGpVHV]i]DOpN A primer szektor Megnevezés

A szekunder szektor

A tercier szektor

ezen belül: ezen belül: ezen belül: ezen belül: pénzügyimez•gazdaság, egyéb a együttes együttes együttes üzleti vad- és erd•szolgáltatáso feldolgozói szolgáltatáso gazdálkodás k par k részesedése az alapáron számított GDP-b•l

Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Gy•r-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna 9

4,4

1,4

22,8

18,1

72,8

26,6

18,8

3,4 9,3 12,0 10,9 13,8 12,1 9,5 10,1 7,1 11,4 20,4 17,3 13,6 32,8

0,5 5,4 6,3 6,1 7,2 5,8 6,4 6,8 5,3 7,1 10,7 9,1 11,0 13,0

19,9 35,9 42,1 50,0 37,7 33,0 41,3 38,2 50,7 36,0 21,4 20,0 24,9 19,7

15,7 28,7 37,6 46,0 32,9 28,1 36,5 33,0 46,8 30,8 16,8 15,9 19,4 15,0

76,8 54,8 45,9 39,0 48,6 54,8 49,2 51,8 42,2 52,6 58,2 62,7 61,5 47,5

29,1 15,4 12,8 12,2 12,7 13,7 12,7 13,7 11,1 12,8 15,3 17,5 14,5 12,6

19,6 15,3 15,7 12,8 17,3 19,0 16,6 16,9 15,0 17,7 21,2 22,8 22,1 17,7

Ez a részarány kb. 50–60 százalékkal meghaladja a 10,5 százalékos országos átlagot, kivéve Tolna megye kiugróan magas, 33,2 százalékos mutatóját.

Átmenet és területi különbségek Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád

14,3 13,8 17,8 9,7 14,6 15,6 14,1 14,0 16,4 17,1 17,0 15,2

51 6,6 5,9 8,1 6,6 11,1 11,8 10,5 10,9 13,6 15,0 14,8 11,4

31,1 33,0 27,2 30,9 28,7 26,7 33,2 26,9 27,7 27,0 30,5 26,3

26,8 28,6 23,0 26,1 24,2 22,3 29,4 21,5 23,5 22,6 26,6 22,1

54,5 53,2 55,0 59,4 56,7 57,7 52,7 59,1 55,9 55,9 52,6 58,5

13,4 12,6 14,8 14,2 13,4 14,0 14,1 12,1 15,0 13,2 13,7 17,7

21,1 20,5 20,6 24,9 21,8 22,2 19,8 23,2 20,0 18,6 20,7 21,1

Magyarország

10,1

5,9

28,5

23,9

61,4

19,1

19,1

Vidék összesen

13,7

8,7

33,0

28,2

53,3

13,9

18,8

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 1999.

A növekedési pólusok ezzel szemben azokban a térségekben alakultak ki, illetve szilárdultak meg, ahol a gazdaság szerkezete képes volt a piacgazdaság új feltételeihez alkalmazkodni. A feldolgozóipar, a pénzügyi és az üzleti V]ROJiOWDWiVRN D] HV pYHN N|]HSpW O D Q|YHNHGpV KDMWyHU LYp YiOWDN Közép- és Nyugat-Magyarországon egy új, versenyképes ipari tengely alakult ki, a gépiparral a középpontban. A tercier szektornak Budapesten (76,8 százalék), Baranya (62,7 százalék) és Somogy (61,5 százalék) megyékben legmagasabb a részeVHGpVH $] XWyEEL LG EHQ D GpOGXQiQW~OL UpJLyN Q|YHOWpN részesedésüket a szolgáltatásokban. A pénzügyi szolgáltatások terén Budapestnek és néhány déli megyének van a legnagyobb részesedése. Gyakorlatilag minden új bank, biztosítótársaság, nemzetközi pénzügyi WDQiFVDGyFpJDW ]VGHWHOMHVIRUJDOPDpVDQHP]HWN|]LWUDQ]DNFLyNG|QW UpV]H DI YiURVEDQNRQFHQWUiOyGLN$]HQ\KHMDYXOiVWUHJLV]WUiOWLGHJHQIRUJDORPPpJ mindig strukturális problémákkal küzd, földrajzilag Budapestre és a Balatonra NRQFHQWUiOyGLN DQQDN HOOHQpUH KRJ\ VRN PiV WHUOHWHQ MHOHQW V termálvízkészletek vannak. Magánvállalkozások és külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRN Az 1980-as években elindított nagy számú reform, amelyek célja egy sokkal piacorientáltabb gazdasági környezet megteremtése volt, az 1990-es évek elején jóval több vállalkozás létrejöttét eredményezte Magyarországon, mint a keletN|]pSHXUySDLRUV]iJRNW|EEVpJpEHQ$]iWPHQHWLLG V]DNEDQ0DJ\DURUV]iJRQ

52


a vállalkozási kedv élénk volt. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a válODONR]iVV U VpJ PHJKDODGMD D Q\XJDWHXUySDL iWODJRW 10 A kis- és N|]pSHVPpUHW YiOODONR]iVRNEyOV]iUPD]LNDPHJWHUPHOWKR]]iDGRWWpUWpNIHOH az export csaknem egyharmada, a foglalkoztatottaknak azonban kétharmada.11 Magyarország gazdasági életében – az EU-tagállamokhoz hasonlóan – a kis- és az egyéni vállalkozások meghatározó szerepet játszanak. Ezért a regionális politikának rendkívül fontos szerepe van abban, hogy a kis- és középvállalatok növeNHGpVpWHO VHJtW N|UQ\H]HWDODNXOMRQNL A vállalkozások területi megoszlása nem mutat nagy különbségeket, bár NLVHEE HOWpUpVHN D] pV]DNNHOHWL pV D] pV]DNQ\XJDWL UpJLyN N|]|WW pU]pNHOKHW N (]HN D] HOWpUpVHN D]RQEDQ QHP DQQ\LUD MHOHQW VHN PLQW PiV PXWDWyN $ UpJLyNRQ EHOO HU V D NLVYiOODONR]iVRN QDJ\ pV D N|]pSYiURVL NRQFHQWUiFLyMD $] HJ\HWOHQ UHQGNtYO V]HPEHW Q NO|QEVpJ D I YiURV pV D YLGpNL WpUVpJHN N|]|WW YDQ D YiOODONR]iVV U VpJ QpJ\V]HU QDJ\REE %XGDSHVWHQ PLQW YLGpNHQ DPLPDJ\DUi]DWXOV]ROJiOD*'3pVDYiOODONR]iVV U VpJN|]|WWL országos korreláció magas értékére (0,65), valamint az összefüggés hiányára a QHP YiURVL WpUVpJHNEHQ %L]RQ\RV |VV]HIJJpV IHGH]KHW IHO D YiOODODWV U VpJ pV D PXQNDQpONOLVpJ N|]|WW $ QDJ\ YiOODODWV U VpJ PHOOHWWL DODFVRQ\ PXQNDQpONOLVpJ WLSLNXVDQ MHOOHP] D I YiURVUD D WpUVpJL N|]SRQWRNUD12 és a fontosabb idegenforgalmi helyekre, pl. a Balaton térségére. Közepes YiOODODWV U VpJ PHOOHWWL DODFVRQ\ PXQNDQpONOLVpJ LOOHWYH N|]HSHV PXQNDQpONOLVpJL UiWD QDJ\ YiOODODWV U VpJ PHOOHWW HOV VRUEDQ D KiWUiQ\RVDEE KHO\]HW WpUVpJHN PHJ\HV]pNKHO\HLUH MHOOHP] SO D] pV]DNNHOHWL PHJ\pNUH YDJ\ D IHMOHWWHEE Q\XJDWL UpJLy N|]HSHV PpUHW YiURVN|]SRQWRNNDO UHQGHONH] mikrotérségeire. A másik véglet inkább a helyi válságövezetekre (a hajdani nehézipari területekre) és az agrárperifériákra (Észak- és Kelet-Alföld) MHOOHP] $ PLQGNpW NDWHJyULiEDQ DODFVRQ\ YDJ\ N|]HSHV pUWpNHW PXWDWy térségek általában a nyugati és a központi régiók kevésbé dinamikus részein WDOiOKDWyNI NpQWPH] JD]GDViJLpVUpJLLSDULEi]LVRN $NHOHWLWpUVpJQpKiQ\ EHOV SHULIpULiMD LV D] DODFVRQ\ YiOODODWV U VpJ pV PDJDV YDJ\ N|]HSHV PXQNDQpONOLVpJ FVRSRUWEDWDUWR]LN Igen szoros kapcsolat áll fenn a külföldi tulajdon és a vállalati hatékonyság között.13 Ezen kívül a termelékenység növekedése jóval nagyobb volt a külföldi W NpYHOUHQGHONH] YiOODODWRNHVHWpEHQPLQWDKD]DLFpJHNQpOpVXJ\DQH]LJD]D NH]GHWL HOERFViWiVRNDW N|YHW HQ D IRJODONR]WDWRWWViJ Q|YHNHGpVpUH LV (]HN D A YiOODONR]iVV U VpJaz egy km²-re jutó vállalkozások számát jelenti. Institute of Small Enterprises, 1999. Az EU-ban a kis és középvállalatok egy I UH jutó hozzáadott értéke (1000 euró/I hatszor nagyobb, mint Magyarországon. EC, 1999e. 12 A térségi központok regionális MHOHQW VpJ városokat jelentenek és nem közigazgatási központra utalnak. 13 Halper–Korosi, 1998. 10 11


53

vállalatok még akkor is növelték a foglalkoztatottak számát, amikor az általános foglalkoztatottsági szint csökkent.14 1997-ben a külföldi tulajdonrésszel rendelke] YiOODODWRN DGWiN D PDJiQV]HNWRU IRJODONR]WDWRWWMDLQDN NE egyharmadát, az ipaUL H[SRUW±V]i]DOpNiW pV D *'3MHOHQW V KiQ\DGiW $ NRUPiQ\NRUiQIHOLVPHUWHDN|]YHWOHQNOI|OGLW NHEHIHNWHWpVHNSR]LWtYKDWiViW pV NRPSOH[ |V]W|Q] UHQGV]HUW YH]HWHWW EH D NOI|OGL EHIHNWHWpVHN YRQ]iViUD Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések 1999 végére elérték a 20 milliárd dollárt. A külföldi P N|G W NHEHIHNWHWpVHN MHO] V]iPDL WHUOHWLOHJ HU V koncentrációt mutatnak Magyarországon. Az összes külföldi P N|G W NH beruházás közel háromnegyede a közép-magyarországi és az északnyugati térségekbe áramlott (8. ábra). Csak Budapest a külföldi befektetések 54 százalékából részesült. Az Ausztriához közeli határ menti területek továbbra is YRQ]]iNDP N|G W NpWGHUpV]HVHGpVNIRNR]DWRVDQFV|NNHQ$NOI|OGLW NH HOV VRUEDQ D NLV V]HUYH]HWHNHW UpV]HVtWL HO Q\EHQ 1HPUpJLEHQ Észak0DJ\DURUV]iJUDD]DFpOLSDUpVDNRKiV]DWSULYDWL]iFLyMDUpYpQMHOHQW VNOI|OGL P N|G W NH iUDPORWW $ NlI|OGL EHIHNWHW N WRYiEEUD LV HONHUOLN D 'pO Dunántúlt és kisebb mértékben az alföldi területeket, ahol a legújabb tendenciák D NOI|OGL W NH EHiUDPOiViUD XWDOnak Debrecenben, Nytregyházán (ÉszakAlföld) és Kecskeméten, Békéscsabán, valamint Szarvason (Dél-Alföld). 8. ábra $NOI|OGLW NHiOORPiQ\I|OGUDM]LPHJRV]OiVD

.|]pS0DJ\DURUV]iJ 1\XJDW'XQiQW~O .|]pS'XQiQW~O (J\pE


14

OECD, 2000b; Corado–Wzsokinska–Witkowska, 1996.

54


$UpJLyNEDQLJHQV]RURVNDSFVRODWYDQD] HJ\ I UHMXWy NOI|OGLW NH pVD] HJ\ I UH MXWy *'3 N|]|WW $] |VV]HV PHJ\pW ILJ\HOHPEH YpYH D NRUUHOiFLyV együttható 0,97 volt 1997-ben, ha Budapestet nem számítjuk, akkor 0,69. Ily módon a külföldi P N|G W NHEHIHNWHWpVHN G|QW V]HUHSHW MiWV]DQDN D UHJLRQiOLVJD]GDViJLIHMO GpVEHQ$9. ábraUpV]OHWHVHQPXWDWMDD]HJ\I UHMXWy *'3 pV D W NHEHIHNWHWpVHN DUiQ\iW D YLGpNL WpUVpJHN HV iWODJiQDN V]i]DOpNiEDQ$MREEIHOV PH] EHQNpWQ\XJDWGXQiQW~OLPHJ\H9DVpV*\ U Moson-Sopron) és egy közép-dunántúli megye (Fejér) található, jelezve a GDP és a külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRN PDJDV DUiQ\iW =DOD pV 9HV]SUpP megyék GDP-je viV]RQ\ODJPDJDVGHDNOI|OGLP N|G W NHDUiQ\DiWODJDODWW YDQ %RUVRG$ED~M=HPSOpQ PHJ\H NO|Q|V SpOGD PHUW MHOHQW V NOI|OGL W NpE O UpV]HVOW D QHKp]LSDUL iOODPL QDJ\YiOODODWRN SULYDWL]iFLyMD UpYpQ GH nem zajlott le mély szerkezeti átalakulás. A többi megye a bal alsó negyedben koncentrálódik, átlagon aluli GDP-vel és külföldi beruházási aránnyal. A kutatás és fejlesztés területi szerkezete $UHQGV]HUYiOWR]iVXWiQLiWPHQHWLLG V]DNEDQMHOHQW VHQFV|NNHQWDNXWDWiVLpV fejlesztési (.) UiIRUGtWiVRN DUiQ\D $ NXWDWiVL pV P V]DNL IHMOHV]WpVL tevékenyVpJMHOHQW VUpV]HD]iOODPLODJILnanszírozott kutatóintézetekben folyik, H]HN G|QW HQ %XGDSHVWUH NRQFHQWUiOyGQDN $ K+F-intézmények DONDOPD]RWWDLQDNNEV]i]DOpNDDI YiURVEDQpVN|UQ\pNpQGROJR]LN 128 kutató és mérnök). Magyarország 63 K+F-intézete közül mindössze 18 van vidéken. A


55

183 vállalati kutatásipVIHMOHV]WpVLV]HUYH]HWE O%XGDSHVWHQP N|GLN6]iPRV nagy regionális központ, PéFV6]HJHG*\ U'HEUHFHQpV0LVNROFUHQGHONH]LN kutatótevékenyséJHW IRO\WDWy IHOV RNWDWiVL LQWp]PpQQ\HO YDJ\ PiV kutatóintézettel. Ez az öt város adja az összes K+F-foglalkoztatott további 20– 25 százalékát. Az állami K+F-tevékenység gyakorlatilag elhanyagolható a kispVN|]HSHVPpUHW Yirosokban. A 10. ábra az egyes megyék K+F-ráfordításait a GDP százalékában mutatja, s egyben jelzi a nagyfokú koncentrációt. Mindössze három megye van a 0,82 százalékos országos átlag fölött, különösen NLHPHONHG %XGDSHVW pV &VRQJUiG PHJ\H15 Az ország többi részén nagyon csekély K+F10. ábra A K+F-ráfordítások a GDP százalékában, 1997

15

VWH SD GX %

Gi JUQ RV &

DUK L% ~ GM D +

D\ QD UD %

P pU S] VH 9

QR US R6 Q RV R 0 U R\ *

JH UH % U i WP D] 6 V FO RE D] 6

VWH 3

pUM H)

GR UVR %

VH YH +

Vp Np %

NR QO R] 6 Q XN \J D 1 ]V i-

QX NV L. V Fi %

ODD =

DQ OR 7

VD 9

\J R P R6

P RJ UH W] V( P RU i P R.

Gi UJ y 1

Csongrád HU V hagyományokkal rendelkezik az akadémiai kutatások területén, amit a ráfordítások szintje is mutat. Debrecen ugyancsak régi egyetemi és kutatási központ, ám HajdúBihar megye WHOMHVtW NpSHVVpJpEHQez nem mutatkozik meg.

56


Forrás: Tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés, 1997.

tevékenység folyik. Az északkeleti, a dél-dunántúli és a nyugat-alföldi megyék iOOQDN D UDQJVRU YpJpQ 0pJ D] pOHQMiUy JD]GDViJL WHOMHVtWPpQ\ Q\XJDWL megyék sem produkálnak komoly eredményeket. Komárom és Vas megyék mutatói igen alacsonyak. Az innovációs teljesítmény K+F-ráfordításokon és foglalkoztatotti létszámon alapuló értékelése azt feltételezi, hogy a kutatások eredménye eladható termék lesz. Ez Magyarországon azonban nem mindig igaz. A kommunista korszakban az országban magas volt a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg és a foglalkoztatottak száma, de csak kevés piacképes termék született. Az alternatív mutatók, pl. a vállalati .)UiIRUGtWiVRN VRNNDO SRQWRVDEE PpU V]iPRN ( mutatók némileg módosítják a magyarországi térségek .)WHYpNHQ\VpJpU O kialakult képet. Az üzleti tevékenységhez kapcsolódó kutatások esetében még V]HPEHW Q EE D N|]SRQWL UpJLy W~OV~O\D %XGDSHVW pV 3HVW PHJ\H DGMD D ráfordítások mintegy 80 százalékát és foglalkoztatja a magyarországi üzleti K+F-állomány háromnegyedét. A dél-alföldi régió (az ország második WXGRPiQ\RV N|]SRQWMD HOV VRUEDQ iOODPL NXWDWyLQWp]HWHNHW P N|GWHW PtJ D Nyugat-Dunántúlon, ahol jeOHQW V ]OHWL NXWDWyNDSDFLWiV YDQ QLQFV MHOHQW V egyetemi kutatóbázis. A kutatási kapacitás a Dél-Dunántúlon és északkeleten mindkét szektorban megleheW sen gyenge. A kutatási ráfordítások elemzését gyakran egészítik ki szabadalmi statisztikákkal. 1998-ban a Magyar Szabadalmi Hivatal 44 913 szabadalmi EHDGYiQ\WNDSRWWDPHO\HNG|QW W|EEVpJpWV]i]DOpNRW NOI|OGLYiOODODWRN nyújtották be, szemben a szinte elhanyagolható számú (csupán 727) magyar vállalati beadvánnyal. A területi megoszlás vizsgálata ezért felesleges.

A gazdasági trendek társadalmi kohézióra gyakorolt hatása Az 1990-es évek gazdasági átalakulását és a stabilizációt a munkanélküliség V]pOHV N|U Yp YiOiVD pV D V]HJpQ\VpJ RUV]iJRV PpUHW HOWHUMHGpVH NtVpUWH $ társadalmi különbségek nyilvánvalóvá váltak a lakosság körében és az egyes térségek között. Magyarországon ma negatív népesedési tendencia, romló egészségügyi helyzet, viszonylag magas munkanélküliség tapasztalható különösen a periferikus falusi térségekben, a szegény városi körzetekben és más elmaradott vidékeken. +XPiQHU IRUUiVIHMOHWWVpJLPXWDWyYiURVLpVYLGpNLV]HJpQység A piacgazdaság kialakulása újfajta társadalmi problémákat hozott felszínre, a PXQNDKHO\HNPHJV] QpVHPLDWWDV]DNNpS]HWOHQIRJODONR]WDWRWWDNNLV]RUXOWDND PXQNDHU SLDFUyO(QQHNN|YHWNH]WpEHQVRNKi]WDUWiVHOV]HJpQ\HGHWWNO|Q|VHQ


57

D]RNNHUOWHNQHKp]KHO\]HWEHDKRODFVDOiGI YHV]tWHWWHHOiOOiViWpV N|]|WW D] RUV]iJRV V]HJpQ\VpJL V]LQW DODWW pO N DUiQ\D V]i]DOpNUyO V]i]DOpNUD Q WW16 A szegénység nagyobb társadalmi kirekesztettséggel jár a falusi lakosság, az alacsony iskolázottságú emberek körében, valamint azokban a csaláGRNEDQDKRODFVDOiGI pYQpOLG VHEELOOHWYHDKROKiURPYDJ\W|EE gyermek van. A roma kisebbség szegénységi mutatói az országos átlagnál hatszor–nyolcszor magasabbak. Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) humán fejlettségi mutatója RO\DQ NRPSOH[ MHO] V]iP DPHO\ MyO LOOXV]WUiOMD 0DJ\DURUV]iJ J\HQJH KXPiQHU forrás-teljesítményét. A mutató kiszámításához a születéskor várható élettartamot, az iskROi]RWWViJL V]LQWHW NpWKDUPDG V~OO\DO D IHOQ WWHN P YHOWVpJpW HJ\KDUPDG V~OO\DO SHGLJ D] DODS D N|]pS pV D IHOV IRN~ beiskolázási arányt), valaPLQW D] pOHWV]tQYRQDODW D YiViUOyHU SDULWiVRQ PpUW HJ\ I UH MXWy *'3 GROOiUEDQ KDV]QiOMiN17 Az 1997-es 0,795-ös humán fejlettségi index alapján MagyarRUV]iJ iWODJRV IHMOHWWVpJ RUV]iJQDN V]iPtW D Cseh Köztársaság, Szlovénia és Lengyelország 0,800 feletti, magas humán IHMO GpVLPXWDWyMiKR]NpSHVW18 A humán fejlettségi index 1990-re és 1996–1997-re kiszámított megyei értékeit a 2. táblázat mutatja. A megyei demográfiai és iskolázottsági mutatók méréVLQHKp]VpJHLHOOHQpUHD]DGDWRND]WPXWDWMiNKRJ\DKXPiQHU IRUUiVSR tenciiO WHNLQWHWpEHQ V]HPEH|WO NO|QEVpJHN YDQQDN D UpJLyN pV D PHJ\pN között. A Közép-Magyarország, a Közép-Dunántúl, a Nyugat-Dunántúl és a többi régió kö]|WWL V]DNDGpN Q\LOYiQYDOy 0DJ\DURUV]iJ N|]pSV UpV]pQ D %XGDSHVW pV 3HVW PHJ\H N|]|WWL NO|QEVpJ LJHQ MHOHQW V 1DJ\DUiQ\~ visszaesést könyvelhetett el Észak-Magyarország, a Dél-Dunántúl és az ÉszakAlföld, amelyeknek már eleve alacsony volt a humán fejlettségi indexük az LG V]DN HOHMpQ eUGHPHV D]W LV PHJemlíteni, hogy mindazok a megyék, amelyeknek humán fejlettségi indexe az országos átlag felett volt 1990-ben, PHJWDUWRWWiNYDJ\MDYtWRWWiNSR]tFLyMXNDW(]HND]HUHGPpQ\HNPHJHU VtWLND]W a feltételezést, hogy egyre tágul a rés a kevésEpIHMOHWWpVDGLQDPLNXVDQIHMO G régiók, a korábban említett vesztes és nyertes térségek között. A társadalom szétszakadásának mértékét jól illusztrálja a háztartások átlagos jövedelmének alakulása. Összességében ez a mutató némi emelkedést mutatott 16

World Development Indicator. World Bank, 2000. Minden mutatóra egyedi indexet határoznak meg az alábbi képlet alapján: (tényleges érték = minimális érték)/(maximum érték – minimum érték). Az index a három mutató HJ\V]HU számtani átlaga, értéke 0 és 1 között változik. 18 Gyakorlatilag minden OECD-ország (Magyarországot és Mexikót kivéve) magas humán fejlettséJ országnak PLQ VODVRUWKanada vezeti 0,904-es mutatóval 1999-ben. Közel hasonló mutatója van Magyarországnak, Venezuelának (0,792), Panamának (0,791), Mexikónak (0,786), Észtországnak és Horvátországnak (0,773); az alacsony mutatójú országok átlaga 0,416, ebben a csoportban egyetlen közép-európai ország sincs. 17

58


D] HV pYHN N|]HSpW O GH UHNRUGPpUWpN HJ\HQO WOHQVpJJHO SiURVXOW DPL 2. táblázat A humán fejlettségi mutató Magyarország régióiban és megyéiben a 90-es években Megnevezés Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Gy•r-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Kiskun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

1990

1996–97

Változás, %

0,673 0,899 0,448 0,619 0,656 0,517 0,685 0,688 0,818 0,652 0,593 0,413 0,452 0,324 0,462 0,396 0,261 0,508 0,419 0,266 0,359 0,411 0,029 0,468 0,295 0,519 0,592 0,584

0,693 0,915 0,471 0,668 0,709 0,562 0,733 0,785 0,883 0,788 0,684 0,369 0,451 0,280 0,376 0,304 0,169 0,524 0,218 0,258 0,406 0,330 0,039 0,491 0,322 0,543 0,610 0,595

2,9 1,8 5,1 7,9 8,0 8,7 7,0 14,0 7,9 20,8 15,3 –10,6 –0,2 –13,6 –18,6 –23,2 –35,2 3,1 –47,9 –3,0 13,1 –19,7 34,4 4,9 9,2 4,6 3,0 1,8

Megjegyzés: A régiókra megadott értékek az egyes megyék adatainak számtani átlagai. Forrás: Human Development Report: Hungary. 1999.


59

tiSLNXV WHQGHQFLD D SLDFJD]GDViJUD iWWpU WHUYJD]GDViJRNEDQ $ 3. táblázat az ±HV LG V]DNEDQ D Ki]WDUWiVRN HJ\ I UH MXWy QHWWy M|YHGHOPpW MHO] *LQLPXWDWy MHOHQW V URPOiViW YDODPLQW D IHOV pV D] DOVy QpSHVVpJWL]HGHN arányának drámai emelkedését mutatja.19 $] iWPHQHW HJ\HQO WOHQVpJHNW O YH]pUHOW Q|YHNHGpVL PRGHOOW HUHGPpQ\H]HWW DPHO\ HJ\pUWHOP HQ D] XUEDQL]iOWDEE PHJ\pN Ki]WDUWiVDLQDN PLQGHQHNHO WW D EXGDSHVWL agglomerációnak kedvezett. Ugyanakkor Budapesten jóval nagyobb a jövedelmek szóródása, 1987–1997 kö]|WWD]HJ\I UHMXWyM|YHGHOPHNIHOV pV DOVy QpSHVVpJWL]HGH N|]|WW MyYDO QDJ\REE PpUWpNEHQ Q WWHN D NO|QEVpJHN pV H]HN VRNNDO MHOHQW VHEEHN PLQW D] XUbanizáltabb megyékben és a falusias térségekben. 3. táblázat

$Ki]WDUWiVRNHJ\I UHMXWyQHWWyM|YHGHOPHDODSMiQV]iPtWRWW Gini-mutató, 1987–1997

A háztartás típusa Budapesti Vidéki városi Községi Ország összesen

1987 0,2516 0,2340 0,2250 0,2358

Gini-mutató 1995 0,3362 0,2910 0,2570 0,2958

1997 0,3564 0,3142 0,2828 0,3206

Tizedik tized/els• tized 1987 1995 1997 4,9 10,0 11,7 4,5 7,2 8,9 4,5 5,9 7,5 4,6 7,5 9,2

Forrás: UNDP, 1999.

Magyarországon a szegénység is kelet–nyugati területi megoszlást mutat. 1\LOYiQYDOy HJ\HQO WOHQVpJHN YDQQDN D I YiURV pV D I YiURVL DJJORPHUiFLy között. A szegénység kétszer akkora a községekben, mint Budapesten, és hasonló különbségek vannak a fejletlen északi és keleti régiók, illetve a nyugati WHUOHWHN N|]|WW $ YLGpNL V]HJpQ\VpJ NLYiOWy RND HOV VRUEDQ D PH] JD]GDViJ iOWDOiQRV YiOViJiW N|YHW HU WHOMHV PXQNDQpONOLVpJ YROW 4. táblázat). Az egy I UH MXWy M|YHGHOHP D YLGpNL YiURVRNEDQ LV MHOHQW V V]HJpQ\VpJUH XWDO $ munkanélküliség viszonylag alacsonyabb a városokban, különösen 0DJ\DURUV]iJ N|]pSV UpV]pQ D EHOV WHUOHWHN WiUVDGDOPLJD]GDViJL iOODSRWD D]RQEDQ WRYiEE URPOLN $ YiURVL pV D IDOXVLDV WpUVpJHN V]HJpQ\VpJpQHN HOWpU MHOOHP] L PLDWW GLIIHUHQFLiOW WHUOHWL PHJN|]HOtWpVUH YDQ V]NVpJ NO|Q|VHQ 19

A Gini-mutató az HJ\HQO WOHQjövedelemeloszlás mérésének egyik leggyakrabban használt MHO] V]iPD Számítása az ugyancsak jól ismert Lorenz-görbéhez kapcsolódik. LeegyszHU VtWYH arról van szó, hogy ha veszünk egy 1x1-es négyzetet, amelybe bevisszük az összesített népességi és jövedelmi százalékos adatokat, a Gini-mutató az HJ\HQO WOHQVpJL terület (a maximális HJ\HQO VpJLvonal által határolt terület, a vonal a négyzet átlója és a Lorenz görbe) és a maximális HJ\HQO VpJL vonal alatti terület arányát méri. Értéke 0 (maximális HJ\HQO VpJ és 1 (maximális HJ\HQO WOHQVpJ között változik.

60


azért, mert a falvakból a városi térségekbe irányuló mobilitás rendkívül alacsony. 4. táblázat Szegénységi mutatók Magyarországon területi egységek szerint, 1997–98 Területi egység Falvak Városok Megyék F•város

Egy f•re jutó jövedelem, a medián fele 1997 1998 11,8 16,4 8,4 12,4 7,3 11,5 6,1 7,2

Jövedelmi ekvivalencia egység, a medián fele 1997 1998 11,1 14,7 6,5 10,6 6,4 9,6 5,2 7,3

Forrás: World Bank, 1998–1999.

Demográfiai és egészségügyi helyzet 0DJ\DURUV]iJ GHPRJUiILDL KHO\]HWH NULWLNXVQDN WHNLQWKHW yWD D KDOiOR]iVL UiWD PHJKDODGMD D V]OHWpVL UiWiW $] ± N|]|WWL LG V]DN százalékos csökkenésével Magyarország az egyetlen OECD-ország, ahol IRJ\RWW D QpSHVVpJ D] HV pYHNEHQ D] iWODJRV pYL IRJ\iV ± H]HU I volt.) Ezzel párhuzamosan romlik a népesség korösszetétele. A 60 év felettiek V]iPD HO V]|U EDQ KDODGWD PHJ D pYHQ DOXOL J\HUPHNHNpW $ születéskor várható élettartammal mért egészségi állapot mutatója a leginkább IHOHO V D URVV] KXPiQ IHMOHWWségi mutatóért. Magyarország az OECD-országok mögött van, különösen a 40–60 év közötti férfiak tekintetében, akiknél a várható élettartam közel három évvel csökkent az elmúlt harminc évben. Magyarország KHO\]HWH D W|EEL UHQGV]HUYiOWy RUV]iJJDO |VV]HKDVRQOtWYD LV NHGYH] WOHQQHN WHNLQWKHW 5. táblázat). 5. táblázat A születéskor várható élettartam Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovéniában és Lengyelországban Ország Magyarország Cseh Köztársaság Szlovénia Lengyelország

A születéskor várható élettartam 70,9 73,9 74,4 72,5


61

Forrás: UNDP, 1999.

$ KHO\]HW NO|Q|VHQ QpKiQ\ WpUVpJEHQ HOV VRUEDQ .|]pS0DJ\DUországon súlyos. Budapesten a népesség természetes fogyása 1,8-szer magasabb az orszáJRV iWODJQiO HOV VRUEDQ D] DODFVRQ\ QpSV]DSRUXODW PLDWW $] |UHJHGpVL LQGH[ V]i] J\HUPHNUH MXWy LG VNRU~DN V]iPD I|O|WW YDQ DPL V]i]DOpNNDO magasabb az országos (82) átlagnál, és ez egyedülálló Magyarországon. A korstrukW~UD D YiURVRNEDQ NHGYH] EE PLQW D NLVWHOHSOpVHNHQ $ NO|Q|VHQ aggasztó egészségügyi helyzet miatt a magas halálozási ráta térségenként YiOWR]LN DPL D WiUVDGDOPL pV WHUOHWL V]HPSRQWEyO HJ\DUiQW HJ\HQO WOHQ egészségügyi ellátás következménye. A népesség elöregedése hasonló gazdasági és társadalmi problémákat vet fel, mint a legtöbb OECD-országban. Mivel a születéskor várható élettartam nem tud lépést tartani a nyugati országokkal, és a munkaképes korú népesség száma csökken, a gondok megszaporodhatnak. Az 2(&'HO UHMHO]pVHV]HULQWDpYHV YDJ\DQQiOLG VHEENRUFVRSRUWOpWV]iPDW|EEPLQWDGXSOiMiUDQ PLN|]EHQD PXQNDNpSHVNRURV]WiO\RNFV|NNHQQHN$GHPRJUiILDLHO UHMHO]pVHNDN|YHWNH] ötven évre az össznépesség mintegy 25 százalékos csökkenését mutatják (ami a második legnagyobb arányú csökkenés az OECD-országokban). E tendenciáknak komoly hatásuk lesz az állami kiadásokra és a jóléti rendszer fenntartására. +XPiQHU IRUUiVRN Néhány dél-európai országgal összehasonlítva Magyarország rendkívül YHUVHQ\NpSHV KXPiQ W NpYHO UHQGHONH]LN $ NHOHWHXUySDL RUV]iJRNKR] YLV]RQ\tWYD D] RUV]iJ E VpJHVHQ N|OW D] RNWDWiVUD $ ODNRVViJ LVNROi]RWWViJL szintje magas, még OECD-összehasonlításban is. A 16 éven felüliek több mint 95 százaléka elvégezte az általános iskolát és 98 százalékos a középiskolába YDOy EHLUDWNR]iV DUiQ\D .|]LVPHUW D] HJ\HWHPL pV I LVNRODL RNWDWiV PDJDV színvonala, Budapest, Pécs, Debrecen és Miskolc intézményei alkalmasak WXGRPiQ\RV pV P V]DNL NLválósági központ szerepkörre annak a nemzeti stratégiának az eredményeként, amely külföldi P N|G W NpWNtYiQDWXGiVDODS~ ágazatokba irányítani. A tanulói teljesítmények országos felmérése szerint az 1980-as évek közepe és az 1990-es évek vége között a nyolcadik osztályosok olvasási és matematikai tudása romlott. A regionális és a megyei oktatási adatok nem tükröznek nagy területi különbségeket sem a legalább egy iskolai évet elvégzett tíz év feletti korosztály százalékos arányát, sem pedig az elvégzett átlagos iskolai évek számát

62


tekintve.20 .LV NO|QEVpJ pU]pNHOKHW %XGDSHVW MDYiUD GH D NHYpVEp IHMOHWW térségekben sem rossz az általános helyzet. Adott területen belül azonban jelenW sen eltéU HND]LVNROi]RWWViJLPXWDWyN$WDQXOyLWHOMHVtWPpQ\HNU ONpV]OWRU szágos felPpUpV V]HULQW Q D WHOMHVtWPpQ\EHOL V]DNadék a városi és a falusias térségek között. Ugyanakkor, bár a keleti térségekben jobban felszerelt egyetemek vannak, mint az ország nyugati részén, különösen a Közép-MagyarRUV]iJRQ pO ODNRVViJ UHQGHONH]LN D OHJPDJDVDEE NpS]HWWVpJJHO -HOHQW V eltérések vannak az iskolából kimaradók és az iskolát korán elhagyók százalékos arányában. A kimaradási arány különösen magas néhány WHOHSOpVHQ HOV VRUEDQ RWW DKRO PDJDV D URPD QpSHVVpJ DUiQ\D D N|WHOH] iskolai oktatást a roma gyerekeknek csupán 5 százaléka fejezi be). A foglalkoztatottak iskolázottsági szintje is Közép-Magyarországon a OHJPDJDVDEE HOV VRUEDQ %XGDSHVW PLDWW 6. táblázat). Az egyetemi, illetve I LVNRODL YpJ]HWWVpJJHO UHQGHONH] PXQNDYiOODOyN DUiQ\D RUV]iJRV iWODJEDQ 15,1 százalék, Közép-Magyarországon 21,5 százalékos, az Észak-Alföldön 10,7 százalékos.21 6. táblázat A foglalkoztatottak iskolázottsági szintje a régiókban, 1997 (Az összes foglalkoztatottak százalékában) Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

8 általánosnál kevesebb 18,8 24,3 22,8 21,5 20,0 27,5 27,3 22,4

Szakmunkásképz• és szakiskola 24,2 33,1 32,0 35,8 34,4 35,9 33,4 31,0

Középiskola 35,4 29,6 32,6 29,8 32,1 27,7 28,0 31,6

Egyetem, f•iskola 21,5 13,8 12,6 12,9 13,5 10,7 11,3 15,1

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: KSH, 2000b.

$ PXQNDQpONOLHN LVNROi]RWWViJD MHOHQW V HOWpUpVHNHW PXWDW $ OHJW|EE munkanélküli iskolázatlan és szakképzetlen, csak kevesen végezték el a 20 21

UNDP, 1999. Érdemes megjegyezni, hogy az észak-magyarországi foglalkoztatottak iskolázottsági szintje meghaladja a OHJNHGYH] EEdunántúli régiók szintjét, ebben nem WNU|] GLNDtérség válsághelyzete. Ez a múlt rendszer öröksége, amikor is a régióban HU WHOMHV ipari feMO GpVment végbe, és azt is jelzi, hogy a hosszan tartó gazdasági pangás ellenére a magasan képzett PXQNDHU egy része a térségben maradt.


63

N|]pSLVNROiW pV PpJ NHYHVHEEHQ UHQGHONH]QHN HJ\HWHPL YDJ\ I LVNRODL végzettséggel. Bizonyos fokú munkanélküliség minden képzettségi kategóriában jelen van, de a munkanélküliség lehet rövid, átmeneti helyzet vagy csupán egy adott szakma vagy végzettség iránti átmeneti kereslethiány eredménye. A szakképzetlenek esetében – különösen az elmaradott térségekben ± D PXQNDQpONOLVpJ D]W MHOHQWKHWL KRJ\ D PXQNDHU SLDFUD YDOy YLVV]DWpUpV esélyei minimálisra csökkennek YDJ\ PHJV] QWHN 7HUOHWL V]LQWHQ VDMiWRV struktúrák alakulnak ki. Közép-Magyarországon a munkanélküli szellemi dolgozók és az egyéb szolgáltató szektorban használható szakképzettséggel UHQGHONH] N GRPLQiOQDN PtJ D NHYpVEH IHMOHWW Upgiókban, különösen ÉszakMagyarországon mind a szakképzett, mind a szakképzetlen dolgozók az országos átlagnál jóval nagyobb arányban vannak jelen a munkanélküliek között. A 7. táblázat azt mutatja, hogy a regisztrált munkanélküliek iskolázottsági szintje jóval magasabb Közép-Magyarországon, mint a kevésbé fejlett régiókban. 7. táblázat A regisztrált munkanélküliek iskolázottsági szintje régiók szerint, 2000 (Az összes munkanélküli százalékában)

Régió Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

8 általános 38,0 39,4 44,2 34,7 44,5 44,7 39,2 41,6

Szakmunká sképz• és szakiskola 34,8 36,6 36,0 31,3 34,7 35,5 36,8 35,1

Szakközépi skola

Gimnázi um

Egyetem és f•iskola

Összes en

15,7 14,0 11,1 17,6 12,0 10,0 13,9 12,8

8,0 7,4 6,6 11,0 7,0 7,9 7,5 7,9

3,4 2,7 2,0 5,4 1,8 1,8 2,7 2,6

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: Szociális és Családügyi Minisztérium.

Magyarország a fiatalok munkanélküliségét tekintve viszonylag jó helyzetben van, bár a fiatalok aktivitási aránya alacsony. 1999-ben a fiatal munkanélküliek aránya 11,3 százalék volt, összehasonlítva az EU és az OECD 18,6, illetve 11,9 százalékos arányával. Az összes munkanélkülieken belül a fiatal munkanélküliek aránya a közép-magyarországi 14,4 százaléktól az észak-alföldi 21,8 százalékig terjed, ami a munkába állás nehézségeire, illetve a munkahelyteremWpV V] N|V NDSDFLWiVDLUD XWDO 8. táblázat). Nyugat- és Közép-

64


'XQiQW~ORQD ILDWDORN PXQNDQpONOLVpJpQHN FV|NNHQWpVpUH YiUKDWyDQ OpWUHM|Y kapacitás a külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRNQDN N|V]|QKHW DPL D]W MHO]L KRJ\ YDQQDN PpJ OHKHW VpJHN D ILDWDO PXQNDQpONOLHNHW PHJFpO]y pV D PXQNiED iOOiVW VHJtW DNWtY IRJODONR]WDWiVL LQWp]NHGpVHNUH (OV UHQG IRQWRVViJ~ D ILDWDORN V]DNPDL NpS]pVH KLV]HQ D PXQNiW NHUHV ILDWDORN százaléka szakképzettség nélkül lép a munkaHU SLDFUD 8. táblázat A fiatalok munkanélkülisége régiók szerint, 2000 Régió Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

A fiatal munkanélküliek az összes munkanélküli százalékában 16,3 18,7 19,6 14,4 19,6 21,8 19,6 19,2

Forrás: Szociális és Családügyi Minisztérium.

0DJ\DURUV]iJ HOV VRUEDQ D PXQNDQpONOLVpJ PLDWW D V]HJpQ\VpJ V~O\RV problémájával küzd. Az oktatás eredményei országosan jók, de egyes településeken aggodalomra ad okot a magas kimaradási arány. Az oktatás színvonala maJDV GH MHOHQW V WHUOHWL NO|QEVpJHN YDQQDN $] HOPDUDGRWW térségekben az iskolázottsági szint alacsony, különösen a munkanélküliek körében. Ugyanez érvényes a fiatalok munkanélküliségére, amely az EU átlagához képest viszonylag alacsony, a kevésbé fejlett térségekben azonban magas.

$WHUOHWLNO|QEVpJHNI PHJMHOHQpVLIRUPiL Magyarországon nagyok a jövedelmi, a munkanélküliségi és a szegénységbeli NO|QEVpJHN $ V]DNNpS]HWOHQ HPEHUHN NLV]RUXOiVD D PXQNDHU SLDFUyO pV számos háztartás elszegényedése súlyos társadalmi problémákat eredményezett. $ YiOWR]DWRV JD]GDViJL V]HUNH]HW D NOI|OGL W NHEHIHNWHWpVHN NRQFHQWUiOW HOKHO\H]NHGpVH D UHQGNtYO HJ\HQO WOHQO HORV]Oy K+F-kapacitások KR]]iMiUXOQDN D NRKp]Ly KLiQ\iKR] pV WRYiEE HU VtWLN D PHJOpY WHUOHWL tagolódást: kelet és nyugat, központ és periféria, valamint város és vidék között.


65

Kelet–nyugat $ UHQGV]HUYiOWR]iV XWiQL iWPHQHWL LG V]DNEDQ YLOiJRVDQ N|UYRQDOD]yGRWW D WHUOHWL NO|QEVpJHN HJ\LN OHJMHOOHP] EE YRQiVD DPL D NHOHW pV D Q\XJDW WHUPpV]HWL DGRWWViJDLQDN HOWpUpVpE O IDNDG 11. ábra). A keleti országrészek MREEDQ IJJQHN D PH] JD]GDViJL WHUPHOpVW O pV D] pOHOPLV]HULSDUWyO PtJ D nyugati térségek eredményesen hasznosítják természetes gyógy- és energiaforrásaikat, 11. ábra $PHJ\pNHJ\I UHMXWy*'3MpQHNYiOWR]iVDpVN|]|WW

66

Forrás: Területi statisztikai évkönyvek.


IHMOHWWLSDUXNDWeV]DNNHOHW0DJ\DURUV]iJJD]GDViJDWHOMHVHQHOWpU NpSHWPXWDW a rendkívül egyoldalú ipari szerkezet miatt. A természeti és infrastrukturális adottságokon kívül a két terület közötti rést a külkereskedelem irányváltása is növeli. A tervgazdálkodás idején Magyarország keleti területeit különleges figyelem övezte. Az északi nyersanyag- és energiaforrások, valamint az ipari Ei]LVIRQWRVYROWD]DNNRULUHQGV]HUV]iPiUD$]$OI|OGNHGYH] PH] JD]GDViJL OHKHW VpJHLW D NHOHWL SLDFRNUD LUiQ\XOy H[SRUW KDV]QRVtWRWWD (]HN D WpUVpJHN D KGST felbomlásakor nemcsak a kiterjedt keleti piacokat vesztették el, hanem a WHUPHO V]|YHWNH]HWHN|VV]HRPOiVDDEL]RQ\WDODQWXODMGRQviszonyok, valamint a EHUXKi]iVRNKLiQ\DLVKR]]iMiUXOWDWpUVpJV~O\RVPH] JD]GDViJLYiOViJiKR]$ hajdani leányvállalatok többsége önálló gazdasági egységgé vált, míg sok ipari ]HPHW ± HOV VRUEDQ D] DOI|OGL UpJLyNEDQ ± EH]iUWDN $] pV]DNNHOHWL HJ\ROGDO~DQ IHMOHWW QHKp]LSDU LV QDJ\PpUWpN KDQ\DWOiVQDN LQGXOW (]]HO V]HPEHQDQ\XJDWLPHJ\pNIHOWXGWiNOHQGtWHQLD1\XJDW(XUySiYDOHOV VRUEDQ Ausztriával, Németországgal és Olaszországgal kiépített külkereskedelmi NDSFVRODWDLNDW $ Q\XJDWL WpUVpJ HOV VRUEDQ DQQDN pV]DNL pV N|]pSV PHJ\pL NO|Q|VHQ HO Q\NUH IRUGtWRWWiN KDJ\RPiQ\RV Q\XJDWHXUySDL NDSFVRODWDLNDW illetve a központi régió közelségét és a jó infrastruktúrát. Két dunántúli régió YRQ]RWWD%XGDSHVWXWiQDOHJW|EENOI|OGLW NHEHUXKi]iVWpVD*'3Q|YHNHGpV LV MHOHQW V YROW 8J\DQDNNRU D] HU VHEE DJUiURULHQWiFLyM~ 'pO'XQiQW~O


67

JD]GDViJLIHMO GpVHODVV~EEYROWJ\HQJpEEHNNDSFVRODWDL1\XJDW(XUySiYDOpV jobban megérezte a jugoszláviai válság hatását. Központ–periféria %XGDSHVWQHN pV D] D]W |YH] DJJORPHUiFLyQDN PLQGLJ GRPLQiQV V]HUHSH YROW Magyarországon, dH VRKD QHP YROW RO\DQ MHOHQW V PLQW QDSMDLQNEDQ 0LQGHQ |W|GLN PDJ\DU %XGDSHVWHQ pO $ I YiURV D] RUV]iJ OHJNLVHEE pV OHJV U EEHQ lakott területi egysége. Magas a gazdaság és a szociális intézmények NRQFHQWUiFLyMD %XGDSHVW D] RUV]iJ *'3MpE O EHQ V]i]DOpNNDO UpV]HVHGHWW%iUDWHUYJD]GiONRGiVLGHMpQMHOHQW VHQFV|NNHQWD]RUV]iJRVLSDUL foglalkoztatottakból való részesedése, az üzleti szférában foglalkoztatottak aránya közel 40 százalék. A legmagasabb színvonalú K+F és innovációs tevékenységet folytató ágazatok még mindig Budapesten vannak. A szolgáltatóiparban és a fejlett technoOyJLiUD pSO LSDUiJDNEDQ MiWV]RWW domináns szerepe, kiváló infrastruktúrája és hírközlési rendszere csupán néhány RN DPHO\HN D I YiURV LO\HQ UHQGNtYOL V~lyát magyarázzák Magyarország területi struktúrájában. Még a szociális létesítmények, pl. az egészségügyi HOOiWiVpVD]RNWDWiVWHNLQWHWpEHQLVVRNNDOMREEDQHOOiWRWWDI YiURVPLQWDKRJ\ azt népességszáma indokolná. A piacgazdaság leginkább a fejlett iparral és szolgáltató szektorral, jó infrastruktúrával, távközlési hálózattal és szakképzett PXQNDHU YHOUHQGHONH] WpUVpJHNQHNNHGYH]HWW$I YiURVEDNHUOWD]RUV]iJED iUDPOy N|]YHWOHQ NOI|OGL W NHEHIHNWHWpVHN W|EE PLQW IHOH V W D SULYDWL]iFLy kezdetén még több is. A vegyes vállalatok és a multinacionális cégek koncentrációja, ami az ország gazdasági növekedésének hajtóereje, tovább Q|YHOWH %XGDSHVW YH]HW V]HUHSpW $ I YiURVEDQ NLDODNXOW pOpQN YiOODONR]iVL kedv ellensúlyozni tudta az állami nagyvállalatok összeomlásakor elvesztett munkahelyeket. Budapest nagyvárossá válása néhány nem kívánatos hatással – zsúfoltsággal, légszennyezéssel és a nyugat-európai nagy agglomerációkra MHOOHP] PiVLVPHUWN|YHWNH]PpQ\HNNHO±SiUosult. Településszerkezet, város–falu közti különbség és a perifériák A gazdasági fellendülés szoros kapcsolatban van a települések méretével mind a IHMOHWWPLQGDNHYpVEpIHMOHWWUpJLyNEDQ$OHJMREEWHOMHVtWPpQ\WDI YiURVpVD megyeszékhelyek érték el. A hagyományos város–falu különbség továbbra is fenniOO0DJ\DURUV]iJRQV W|VV]HVVpJpEHQPpJQ WWLVD]iWPHQHWLLG V]DNEDQ (3. keret). A vidéki munkanélküliség növekedése egyrészt a községek gazdasági DODSMiQDN |VV]HRPOiViEyO PiVUpV]W D QDJ\ iOODPL LSDUYiOODODWRN OHpStWpVpE O DGyGRWW $ NO|QE|] JD]GDViJL pV V]RFLiOLV PXWDWyN |VV]HKDVRQOtWiViEyO

68


megállapítható, hogy a megyeszékhelyek sokkal jobb eredményeket értek el, mint a kistelepülések, különösen a kevésbé fejlett térségekben. A város és a vidék közti különbségek növekedését jól tükrözik a perifériák SUREOpPiL .pWIpOH KDQ\DWOy SHULIpULD NO|QE|]WHWKHW PHJ $ NOV SHULIpULiN D] pV]DNL D GpOL pV D NHOHWL KDWiU PHQWL WpUVpJHNEHQ YDQQDN PtJ D EHOV perifériák a központokhoz közeli térségekben, a Rába völgyében, a középdunántúli hegyvidéken, a Mezõföldön, valamint a Duna és a Tisza közötti déli VtNViJRQ WDOiOKDWyN $ KDWiU PHQWL WHUOHWHN DPHO\HN I NpQW D V]RPV]pGRV régiókkal való kereskedelemre specializálódtak, a KGST összeomlása és a EDONiQL KiERU~ N|YHWNH]WpEHQ YHV]tWHWWHN JD]GDViJL MHOHQW VpJNE O $ EHOV perifériák problémáMD D PHJ\HV]pNKHO\HN J\RUV IHMO GpVpYHO LV |VV]HIJJpVEH hozható, e térségek és a megyehatár menti települések hanyatlani kezdtek. A perifériák megszenYHGLNDQDJ\N|]SRQWRNKLiQ\iWpVD]HJ\ROGDO~HOV VRUEDQ PH] JD]GDságra alapozott gazdasági struktúrát. A tervutasításos rendszerben és különösen az 1970-es években fokozódott a falvak és a perifériák elmaradottsága. Az átPHQHW RNR]WD YiOWR]iVRN I NpQW D YROW V]RFLDOLVWD kereskedelmi tömb felbomlása (eOV VRUEDQ D NOV SHULIpULiN V]iPiUD D PH] JD]GDViJL WHUPHOpV |VV]HRPlását, az ipari üzemek bezárását jelentette, e WpUVpJHN KHO\]HWH WRYiEE URPORWW $ WiYROL HO]iUW WHUOHWHN D PH] JD]GDViJ YiOViJD D W NHKLiQ\ pV PLQGHQHNHO WW D QHP NLHOpJtW LQIUDVWUXNW~UD pV D V]DNNpS]HWOHQ PXQNDHU PLDWW NRUOiWR]RWW JD]GDViJL Q|YHNHGpVL SRWHQFLiOODO rendelkeznek. 3. keret: Magyarország településrendszere 0DJ\DURUV]iJHXUySDL|VV]HYHWpVEHQ3RUWXJiOLiKR]KDVRQOy NLVN|]HSHVPpUHW RUV]iJQDN teNLQWKHW WHUOHWH km², lakossága 10 millió. A népesség közel 30 százaléka 0DJ\DURUV]iJ N|]pSV UpV]pQ pO DPHO\ D] RUV]iJ WHUOHWpQHN NE V]i]DOpND $ WHOHSlési V]HUNH]HWHW VRN NLVYiURV pV IDOX V]iPRV N|]HSHV PpUHW PHJ\HV]pNKHO\ YDODPLQW %XGDSHVW I YiURVDONRWMD$]iWODJRVWHOHSOpVPpUHWI YROWEHQ(]DV]iPFV|NNHQ EHQYDQ 0DJ\DURUV]iJMyYDOPHJHO ]L)UDQFLDRUV]iJRW*|U|JRUV]iJRW3RUtugáliát, Svájcot és Ausztriát, de jóval mögötte van a többi EU-országnak. A települések területi megoszlása egyenO Wlen. Az RUV]iJ KHJ\YLGpNEHQ JD]GDJ Q\XJDWL pV pV]DNL WpUVpJHLEHQ D NLVWHOHSOpVHN V U KiOy]Dta IHMO G|WWNLV]HPEHQD]$OI|OGNHYpVEpV U QDJ\WHOHSOpVHNE OiOOyKiOy]DWával.22 $ UHQGV]HUYiOWR]iVW N|YHW LG V]DN NHGYH] IHOWpWHOHNHW WHUHPWHWW D E YO WHOHSOpVL autonómiának. Az államosítás és a kollektivizálás idején a gazdák elvesztették tulajdonaikat, YDODPLQW D IDOXVL JD]GDViJL pOHW V]HUYH]pVH IHOHWWL KDWDOPXNDW $ PH] JD]GDViJEDQ D]RQEDQ YLUiJ]RWW D] HU V PiVRGLN JD]GDViJ 0iUD D OHJW|EE I|OG PDJiQWXODMGRQED NHUOW pV Q WW D] egyéni falusi vállalkozók száma. A politikai és a bizonyos fokú gazdasági autonómia a falvak közötti, valamint a város és a falu közti különbségek kialakulásához vezetett. A falu gazdasági alapjának összeomlása csak részben magyarázza ezt, hiszen a falusi lakosok csupán egyötödét foglalkoztatMD D PH] JD]GDViJ $ PH] JD]GDViJL IRJODONR]WDWRWWDN V]iPD D] HOP~OW |W pYEHQ felére csökkent. Ugyanakkor a falusi háztartások közel 80 százaléka foglalkozik saját célú, 22

Az Alföld nagy térségei kiürültek, majd szisztematikusan újra benépesítették az Ottomán Birodalom idején és a 18. században.


69

UpV]LG VPH] JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJJHO$]HVpYHNEHQMHOHQW VpOHOPLV]HULSDULNDSDFLWiV WHOHSOW D IDOYDNED UpV]EHQ D WHUPHO V]|YHWNH]HWHN NHUHWpEHQ UpV]EHQ I YiURVL pV PiV nagyvárosi üzemek telephelyeként. 1987-ben az ipari munkások egynegyede a falusi iparban dolgozott, ez meghaladta a budapesti ipari foglalkoztatottak létszámát. A nagy állami iparvállalatok leépítése csökkentette a falusi foglalkoztatást. A budapesti központú iparvállalatok 1986-ban 1400 falusi ipartelepet tartottak fenn, 1991-ben azonban már csak 800at. Ezeknek az üzemeknek a bezárása nagymértékben hozzájárult a falusi munkanélküliség növekedéséhez. Néhány északkeleti faluban 40 százalékos a munkanélküliség. A városok többségének népessége kicsi. A városok közel 40 százalékának kevesebb, mint tízezer lakosa van, és minden tizedik városban kevesebb, mint ötezer ember él, bár ezek IXQNFLRQiOLVV]HPSRQWEyOYiURVQDNDOLJWHNLQWKHW N$YiURVRNV]i]DOpNDWt]H]HUpVK~V]H]HU I N|]|WWLQpSHVVpJJHOUHQGHONH]LNDYiURVRNV]i]DOpND NLVYiURV23 1960-ban Budapesten kívül Magyarországon csak három városnak volt több, mint 100 ezer lakosa: Miskolc volt a második legnagyobb város, több mint 150 ezer lakossal. Ma nyolc 100H]HUI IHOHWWLYiURVYDQ Debrecen (210 ezer lakos) a második legnagyobb város. A kis- és középvárosok (10 –50 ezer ODNRV WHUOHWLOHJV]pWV]yUWDQKHO\H]NHGQHNHO,JHQQDJ\D]H]HUI DODWWLWHOHSOpVHNV]iPDEiU részesedésük az ország népességéE OFVHNpO\ 1998. január 1-én 218 településnek volt városi jogállása Magyarországon (az összes önkormányzat 7 százaléka). A népesség 63,5 százaléka, azaz 6 408 ezer ember él városi településeken. Európai összevetésben Magyarország mérsékelten urbanizált. A tervgazdálkodás LGHMpQDYiURVLUDQJVRNHO QQ\HOMiUWDYiURVNHGYH] EEKHO\]HWHWpOYH]HWWDQHP]HWLIRUUiVRN ~MUDHORV]WiViEDQ D YiURVL LQWp]PpQ\HN NHGYH] EE HOKHO\H]pVW NDSWDN QDJ\REE JD]GDJDEE HU VHEE YROW D N|]LJD]JDWiV (]pUW D YiURVL FtP HOQ\HUpVpW V]LJRU~ GH V]HUpQ\ követelményrendszerhez kötötték. Ennek eredményeként a városi címet kapott települések V]iPDNHYHVHEEYROWPLQWDYiURVLIXQNFLyWEHW|OW WHOHSOpVHNV]iPDWiMiQDYiURVLFtP és a városi funkciók többé-kevésbé egybeestek. Azóta számos település kapott városi rangot a szabad demokrácia és a függetlenség szellemében, és néhány városnak ma vagy nincs vagy nagyon szegényes a funkciója.

Összefoglalás Területi különbségek tekintetében Magyarország a többi OECD-országhoz hasonlatos. Mind Olaszországban és Németországban, Magyarországon is MHOHQW VHN D QDJ\ I|OGUDM]L WpUVpJHN N|]|WWL NO|QEVpJHN HU V NHOHW±Q\XJDWL PHJRV]WRWWViJ UDM]ROyGLN NL $] HO EEL RUV]iJRNNDO HOOHQWpWEHQ D]RQEDQ D különbségek kisebb területi szinteken is nyilvánvalóak. Közép-Magyarország, a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl a legeredményesebb térségek, ezek az országos átlagnál gyorsabEDQIHMO GQHN$'pO'XQiQW~OpVPpJLQNiEEeV]DN Magyarország, az Észak- és a Dél-Alföld azonban problémákkal terhes és minden tekintetben elmarad az átlagtól. A Dél-Alföld bizonyos fokig a középutat képviseli, a fellendülés jelei és a növekedési potenciál megtalálhatók. Nagyobbak a különbségek, ha az összehasonlítást megyei vagy kistérségi szinten végezzük el. A területi különbségek elemzésének és a politikai beavatkozásnak a legmegfeleO EE V]LQWMH D KHO\L PXQNDHU SLDFRNUD DODSR]RWW 23

Hivatalosan a kisvárosok népessége 20 ezer I $nyugat-európai gyakorlatban a határ általában 50 ezer I

70


funkcionális térség. Magyarország funkcionális térségekre osztása területi szempontból a gazdasági és a társadalmi változások átfogóbb elemezését tenné OHKHW Yp Az átmenet gazdasági változásai nagyobb területi különbségek kialakulásához vezettek. A kevésbé rugalmas, rendkívül merev nehéziparral, EiQ\iV]DWWDOpVPH] JD]GDViJJDOUHQGHONH] HU VHQVSHFLDOL]iOyGRWWWpUVpJHNHW a változások súlyosan érintették, míg a rugalmasabb struktúrájú területek gyorsabban kilábal-tak a recesszióból, és az átlagosnál nagyobb növekedést és foglalkoztatási rátát értek el. A nyertes térségek át tudták szervezni iparukat, fejleszteni tudták termékeiket, gyártási folyamataikat, és a versenyképes piaci szegmenseket célozták meg. Vonzerejüket ugyanakkor növelte az új gazdaságpolitika, amely adókedvezményben részesítette a vegyesvállalatokat, a külföldi befektetéseket és az új vállalkozásokat. A legjobb helyzetben azok a térségek vannak, amelyekben maJDVDIHOGROJR]yLSDU±HOV VRUEDQDJpSLSDU± részesedése, a nagyarányú külfölGL W NHEHIHNWHWpVHN N|YHWNH]WpEHQ MHOHQW V H[SRUWSRWHQFLiOODO UHQGHONH]QHN $ NOI|OGL W NH D JD]GDViJL N|]SRQWRNEDQ NRQFHQWUiOyGRWW ± PLQGHQHNHO WW %Xdapesten és agglomerációjában –, hozzájárult a gazdasági szerkezet megújulásához. $] iWPHQHWL LG V]DN JD]GDViJL IRO\DPDWDL Q|YHOWpN D V]HJpQ\VpJHW D kevésbé fejlett, a távoli vidéki és néhány városi térségben. A kutatások általában D]W PXWDWMiN KRJ\ D] HOV]HJpQ\HGpV HOV GOHJHV RND D PXQNDQpONOLVpJ Q|YHNHGpVH 0LYHO D PXQNDQpONOLVpJ VWUXNW~UiMD HOWpU H SUREOpPiW FVXSiQ makrogazdasági és struktúrapolitikai eszközökkel nem lehet orvosolni. A munkanélküliség miDWW D WpUVpJHNEHQ KHO\L NH]GHPpQ\H]pVHNHQ pV NOV segítségen alapuló integrált megközelítésre van szükség. Makroökonómiai szempontból a növekedési pálya stabil. Magyarországnak a legfontosabb kihívást ma a gazdasági növekedés fenntarthatóságának és a WHUYH]pV IHOWpWHOHLQHN D PHJWHUHPWpVH MHOHQWL $ Q|YHNHGpVL SyOXVRNEyO HUHG hatások maximalizálására, valamint a gyengébb térségek még ki nem használt HU IRUUiVDLQDNNLDNQi]iViUDYDQV]NVpJDKKR]KRJ\KRVV]~WiYRQEL]WRVtWKDWy OHJ\HQ D NLHJ\HQV~O\R]RWW IHMO GpV $ V U Q ODNRWW WpUVpJHNEHQ D KHO\L NHUHVOHWWHO SiURVXOy NOI|OGL W NHEHiUDPOiV WRYiEE |V]W|Q|]KHWL D IHMOHWW térségek gazdasági növekedését. A stagnáló és fejletlen térségek pedig – HOOHQNH] OHJ±D]WYiUMiNDWHUOHWLSROLWLNiWyOKRJ\J\RUVtWVDPHJIHO]iUNy]iVL folyamataikat.

2. fejezet TERÜLETI POLITIKÁK $ OHJW|EE SLDFJD]GDViJUD iWWpU RUV]iJEDQ D IHO]iUNy]iVL SROLWLNiN DODSYHW FpONLW ]pVHKRJ\DN|]|VVpJLLQIUDVWUXNW~UiUDpVDNDSFVROyGyV]ROJiOWDWiVRNUD fordított beruházások mérsékeljék a közlekedési és a távközlési költségeket, ezzel ellensúlyozzák a fejlett térségek agglomerációs hatását. A kevésbé fejlett térVpJHNEHQ pV RUV]iJRNEDQ H] WHV]L OHKHW Yp D NRPSDUDWtY HO Q\|N D] ROFVy munNDHU WHOMHVN|U NLKDV]QiOiViW(]pUWHSROLWLNiNiOWDOiEDQD]LQIUDVWUXNW~UD kiépítésére és az alapellátás támogatására koncentrálnak. Magyarországon a közlekedési infrastruktúra sok térségben, különösen a keleti régiókban kevésbé IHMOHWW $] HGGLJ HOpUW MHOHQW V HUHGPpQ\HN HOOHQpUH D WiYN|]OpVL iJD]DWQDN VUJ V IHMOHV]tésre van szüksége, a környezetvédelmi helyzet aggasztó, a lakáskérdést pedig a népesség mobilitása érdekében meg kell oldani. Az infrastrukturális hálózaW NRUV]HU VtWpVpW IRO\WDWQL NHOO D] H[SRUWiJD]DWRN QDJ\PpUWpN IHMO GpVH LOOHWYH D QDJ\YiURVRNEDQ pV D IHMOHWOHQ YLGpNL térségekben a modern szolgáltatások iránti kereslet növekedése miatt. Olyan átfogó területi politikák kidolgozására és megvalósítására van szükség, amelyek figyelembe veszik a megyék és a régiók közötti, valamint az azokon belüli MHOHQW VNO|QEVpJeket.

A közlekedési és a hírközlési infrastruktúra elmaradottságának mérséklése Magyarországnak fejlesztenie kell elmaradott és ellentmondásos közlekedési rendszerét. Az ország vasúthálózata még nyugat-európai összehasonlításban is V U P V]DNLV]tQYRQDODD]RQEDQIHMOHWOHQ$]DXWySiO\iNXJ\DQPHJIHOHOQHND QHP]HWN|]L V]DEYiQ\RNQDN KiOy]DWL V U VpJN D]RQEDQ J\HQJH $] ~WKiOy]DW KRVV]iW WHNLQWYH 0DJ\DURUV]iJ NHGYH] WOHQHEE KHO\]HWEHQ YDQ PLQW D közepesen fejlett európai államok. Következésképpen a vasúthálózatot PRGHUQL]iOQLDN|]~WKiOy]DWRWE Yíteni kell.

72


Közúti közlekedés $ N|]~WL LQIUDVWUXNW~UD IHMOHV]WpVH W|EE RNEyO LV N|]SRQWL NpUGpV (O V]|U D] RUV]iJQDNYLVHOQLHNHOODP~OWWHUKHLW$]DXWySiO\DpStWpVEHQNH]G G|WW GHNHYpVIHMOHV]WpVW|UWpQWD]iWPHQHWLLG V]DNRWPHJHO ] HQ$]HOP~OWpYWL]HG HOHMpQMHOHQW VOHPDUDGiVRNYROWDN0iVRGV]RUD]yWDOH]DMORWWJD]GDViJL szerkezetváltás megváltoztatta a közlekedéssel szembeni igényeket. A nehéziparban a nagyvállalatokat egyre inkább a kis- és középvállalatok váltották fel, az ország és az (8 V]iPRV PHJUHQGHO MpYHO WDUWDQDN IHQQ SDUWQHUL kapcsolatot. A korábban üzemen belül végzett tevékenységek egy részét ma QDJ\ WiYROViJUD OpY V]ROJiOWDWyN OiWMiN HO24 Harmadszor, a vasúthálózat nem PHJIHOHO NDUEDQWDUWiVDpVMDYtWiVDPLDWWDWHKHUIRUJDORPHJ\UHQ|YHNY UpV]H WHUHO G|WWiWDN|]utakra. Az autópályák korlátozott és kiegyensúlyozatlan fejlesztése költségvetési problémákra és a beruházások rossz megtérülésére utal. 1989 és 1999 között kb. 170 km autópálya épült, ennek mintegy 70 százaléka az elmúlt öt évben és I NpQWKiURPYRQDORQM3: 44 km, M1: 54 km, M5: 40 km).25 Az öt autópálya közül csak egyet (M1) fejeztek be. Ezenkívül a közúthálózat továbbra is UHQGNtYONRQFHQWUiOWPLQGHQDXWySiO\D%XGDSHVWU OLQGXO$'XQDKLGDNszáPD QHP HOpJVpJHV 0LYHO HOV GOHJHVHQ D Q\XJDWWDO YDOy |VV]HN|WWHWpV YROW fontos, a régiók többsége, különösen a Dél-Dunántúl, az Észak- és a Dél-Alföld és kisebb mértékben Észak-Magyarország továbbra is viseli a fejletlen úthálózat és az elmaradott ellátási színvonal terheit. A jelenlegi közlekedési stratégia a hálózat felújítását és a burkolatok PHJHU sítését célozza. A három ISPA-program az egész országban a burkolatok megHU VtWpVpWD%XGDSHVWN|UOL0DXWySiO\DpV6]HJHGW O5RPiQLiLJD]M43 |VV]HN|WWHWpV PHJWHUHPWpVpW W ]L NL FpOXO $ QHP]HWL pV D] HXUySDL SULRULWiVRN iOWDOiEDQHJ\EHHVQHN$N|]SRQWLNRUPiQ\]DWV]iPiUDD]RQEDQHOV UHQG IRQtossága van az M3 autópálya megépítésének és a Miskolcig tartó összeköttetés megteremtésének, ez azonban már nem az ISPA keretében történik. A nyugati RUV]iJUpV]W O HOWHNLQWYH D] (O ]HWHV 1HP]HWL )HMOHV]WpVL 7HUYEHQ V]HUHSO 2000. évi ISPA-programok jegyzéke szerint a közúthálózat sugaras szerkezete továbbra is fennPDUDGQHPW|UWpQLNHO UHKDladás a tangenciális és a határ menti hálózat fejlesztésében. Természetesen a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén W~OPHQ HQgonGRVNRGQLNHOODUiKRUGyI ~WKiOy]DWpVPHOOpN~WKiOy]DWPHJIHOHO V]tQYRQDO~ NLpStWpVpU O LV DPHO\HN D] DXWySiO\iYDO QHP pULQWHWW WHUOHWHN feltárását biztosítják. 24 25

World Bank, 1999a. Az öt autópálya hossza 513 km. 1) M0 N|UJ\ U %XGDSHVWN|UO 0%XGDSHVW±*\ U±RV]Wrák határ (összeköttetés Béccsel); 3) M7 Budapest–Székesfehérvár–Balaton part–szlovén határ; 4) M5 Budapest–Kecskemét–Szeged–jugoszláv határ; 5) M3 Budapest–Hatvan–Miskolc–Nyíregyháza–ukrán határ.


73

$]iOODPV]HUHSHDN|]OHNHGpVIHMOHV]WpVEHQMHOHQW VHQiWpUWpNHO G|WW$V]iO lítási és a logisztikai piacot liberalizálták, számos teherfuvarozó vállalatot privatizáltak, az állami vállalatok azonban még a piac 50 százalékát birtokolják. Át kellett alakítani az autópálya-finanszírozás és NH]HOpV UHQGV]HUpW D GtMIL]HW V rendszernek sok hiányossága volt, a fenntartás QHPYROWPHJIHOHO $]DXWySályahálózatot~MUDiOODPRVtWRWWiNpVHJ\VpJHVPDWULFiVIL]HW UHQGV]HUWYH]HWWHNEH26 Az autópálya-építés a Nemzeti Autópálya Rt. hatáskörébe került, ennek többségi tulajdonosa (98 százalék) a Magyar Fejlesztési Bank, míg a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium csupán egy százalékos részesedéssel rendelkezik. Az adósságszolgálatot az állami költségvetés finanszírozza. $] DXWySiO\DpStWpVQHN ± N|]|WW SULRULWiVD YDQ MHOHQW V HV]N|]|NHW IRUGtWDQDN HUUH D FpOUD $ ± N|]|WWL LG V]DNEDQ D 6]pFKHQ\LWHUY PLQWHJ\ PLOOLiUG IRULQWRW LUiQ\R] HO HQQHN W|EE PLQW HJ\KDUPDGiW IRUGtWMiN DXWySiO\DpStWpVUH HUU O D 3DUODPHQW D N|OWVpJYHWpVL törvényben dönt.27 $ NRUPiQ\ HO UHMHO]pVH V]HULQW D Wt] pYHV SURJUDPEDQ tervezett valamennyi autópálya 2005–2007-re elkészül, még ha néhány szakasz J\RUVIRUJDOPL ~WNpQW P N|GLN LV $ PHJYDOyVtWiV QDJ\EDQ IJJ D SROLWLNiWyO NO|Q|VHQ D YiODV]WiVL LG V]DNEDQ $ ÄNimby-magatartással” kapcsolatos ökológiai aggodalmaktól sem tekinthetünk el, az emberek ugyan jobb N|]OHNHGpVL OHKHW VpJHNUH YiJ\QDN GH QHP NpV]HN V]HPEHQp]QL D] Bizonyos ellenállás LQIUDVWUXNW~UDIHMO GpV NHGYH] WOHQ KDWiVDLYDO28 tapasztalható az 0N|UJ\ U pStWpVpYHOV]HPEHQPLNRUNpV]OM|QpVNpUGpVHV D%XGDSHVWW OYDOyWiYROViJDLV $KRVV]~WiY~WHUYHNnagy száma, ezek között pl. a tíz éves gyorsforgalmiút-fejlesztési program, ugyancsak zavart okoz. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium éves pénzügyi problémákkal küzd. A minisztérium volt korábban az üzemanyag-adóból fenntartott útDODSNH]HO MHH] D] DODS D]RQEDQ PHJV] QW $ .90 HJ\WWP N|GLN D PHJ\pNkel, de azt tervezik, hogy a felügyeletet és a fenntartást regionális szintre telepítik a Strukturális Alapok felhasználása érdekében. Összességében arra a megiOODStWiVUDMXWKDWXQNKRJ\D]iJD]DWM|Y MHDQHP]HWN|]LILQDQV]tUR]iVWyOpVD] EU-val való együttP N|GpVW OIJJ EHQNRUPiQ\KDWiUR]DWRWIRJDGWDNHODJ\RUVIRUJDOPLXWDNpStWpVpU O$ 2000– N|]|WWL LG V]DNEDQ PLOOLiUG IRULQWRW IRUGtWDQDN HUUH D FpOUD vegyes finanszírozásban, a kormány, a magánszektor és az Európai Unió részvételével (az ,63$SURJUDPRQ NHUHV]WO $ 6]pFKHQ\LWHUY D PiVRGUHQG 26

A gépkocsik akkor használhatják az autópályákat, ha tulajdonosaik matricát vesznek és azt a szélYpG UH ragasztják. A legjobban kihasznált autópályák a kevésbé frekventált pályák fenntartását részben finanszírozzák. 27 Az adatokat irányadónak kell tekinteni. A Széchenyi-terv 2001-ben indul, és MHOHQW Vmagánforrásokat is mozgósít. A 2001–2002 években az összes beruházás értéke 630 milliárd forint körül várható. 28 NIMBY= Not In My Backyard (Csak ne a kertem végében).

74


|VV]HN|W KiOy]DW NLpStWpVpW W ]WH NL FpOXO H]]HO LV MDYtWDQL NtYiQMD D NOI|OGL W NHEHIHNWHWpVHNUHJLRQiOLVPHgoszlását. Vasút $YDV~WD N|]OHNHGpVLLJpQ\HN NLHOpJtWpVpEHQ NLHJpV]tW HV]N|]QHN WHNLQWKHW $IRUUiVKLiQ\pVD]DODFVRQ\WHOMHVtW NpSHVVpJDNDUEDQWDUWiVRNpVDIHO~MtWiVRN elmaradását eredményezték, ezért a vasúti szállítás elvesztette teherforgalmának egyharmadát-felét, miközben a közúti szállítás viszonylag stabil maradt. A YDV~WL N|]OHNHGpVQHN V]iPRV HO Q\H YDQ YHUVHQ\NpSHVVpJpW H]pUW IHQQ NHOO tartani: a) környezetbarát áru- és utasszállítási módot kínál; E OHKHW YpWHV]LD tömegáruk és egységrakományok nagy távolságra való szállítását; c) képes IHOV]iPROQLD]RUV]iJQ\XJDWLKDWiUDLQNLDODNXOWV] NNHUHV]WPHWV]HWHNHWd) az úthálózatnál térben egyenletesebb képet mutat. $0DJ\DUÈOODPYDVXWDNV]HUYH]HWLiWDODNtWiVDQHKp]GHVUJHW IHODGDW29 A 0È9D]HOP~OWKDWpYEHQD*'3NEHJ\V]i]DOpNiWHPpV]WHWWHIHO$]HU VYasutas szakszervezetek szembeszállnak a létszámracionalizálással. Az állam ugyanakNRU QHP NpSHV ILQDQV]tUR]QL D QDJ\ SpQ]J\L YHV]WHVpJHNHW D NOV finanszírozás nehezen oldható meg, mert a fejlesztési tervek általában nem teljesítik a nemzetközi pénzügyi intézetek által a magasabb tarifákra és a IHOHVOHJHV OpWV]iP OHpStWpVpUH HO tUW IHOWpWHOHNHW $ KRVV]~ WiY~ YHV]WHVpJHNHW FV|NNHQWHQL NHOO (EE O D FpOEyO HO LUiQ\R]WiN D] iOODPL WXODMGRQ~ YDV~WL infrastruktúra és a Magyar Államvasutak által irányított szállítási szolgáltatások V]pWYiODV]WiViW 1DJ\ YDOyV]tQ VpJ V]HULQW D PRGHUQL]iFLy D QHP]HWN|]L törzsvonalakra, különösen az orV]iJRW iWV]HO pV 0DJ\DURUV]iJ IRQWRVDEE N|]SRQWMDLWDQDJ\ NHUHVNHGHOPL SDUWQHUHNNHO |VV]HN|W SiQHXUySDLIRO\RVyUD |VV]SRQWRVtW $] iWODJRVQiO QDJ\REE UiIL]HWpVVHO P N|G YDV~WYRQDODN IHOV]iPROiVDYDOyV]tQ OHJHJ\UHKDODV]WKDWDWODQDEEOHV]pVQ DQQDNNRFNi]DWD hogy a közlekedési politika összeütközésbe kerül a területi politikával. Egyéb közlekedési ágazatok 0DJ\DURUV]iJUyO ± D] RUV]iJ NHGYH] I|OGUDM]L IHNYpVH pV KLGUROyJLDL PHGHQFpNNHO YDOy HOOiWRWWViJD PLDWW ± HOYLOHJ V]iPRV WpUVpJ N|]HOtWKHW PHJ belvízi úthálózaton. Így pl. Közép-Magyarországot és az ország északkeleti részét a Duna–Majna–Rajna-rendszer köti össze a nyugati régiókkal. A folyami hajózás azonban a szállítási piacnak csak csekély hányadát teszi ki. A hajózható víziút mindössze 1196 km hosszú, és 530 km víziút alkalmas a kishajó29

World Bank, 1999a.


75

IRUJDORPUD %XGDSHVWW O pV]DNUD D] DODFVRQ\ KDMy]iVL Yt]V]LQW WDUWyVDQ befolyásolja a vízi szállítás gazdaságosságát. A nyugat-európai |VV]HKDVRQOtWiVEDQV]HUpQ\NLN|W V U VpJDKDMyIORWWDHODYXOiVDpVNHGYH] WOHQ |VV]HWpWHOH MHOHQW VHQ Q|YHOL D KDMyN ]HPHOWHWpVL N|OWVpJpW +D MDYXOQD D víziutak hajózhatósága és új fejlesztésekre kerülne sor, a belföldi víziutak új OHKHW VpJHNHWNtQiOQiQDNDIHQQWDUWKDWyWHKHUV]iOOtWiVV]iPiUDpVHQ\KtWHQpND OHJOHWHUKHOWHEEN|]XWDNUDQHKH]HG Q\RPiVW A légiközlekedés forgalma az 1990–N|]|WWLLG V]DNEDQ százalékkal Q WW GH FVDN V]HUpQ\ PpUWpNEHQ MiUXO KR]]i D QDJ\ WiYROViJUD LUiQ\XOy utasforgalomhoz. Magyarországon nincsenek közhasználatú belföldi járatok. Az iOODPL WXODMGRQEDQ OpY HJ\HWOHQ PDJ\DU QHP]HWN|]L UHSO WpU %XGDSHVW Ferihegy) Prága után a második legnagyobb forgalmat bonyolítja le KeletKözép-EurópáEDQ $ UHSO WpU PLQG|VV]H NpW WHUPLQiOlal üzemel, de további E YtWpVHN YDQQDN IRlyamatban. Tervezik hajdani szovjet légibázisok belföldi utasterminálokká alakítását. A nyári hónapokban néhány belföldi különjárat üzemel, és csupán a naJ\REE YiURVRN WDUWDQDN IHQQ UHSO WHUHW PDJiQUHSO JpSHN V]iPiUD $ UHpüO terek fejlesztése a nemzetközi regionális NDSFVRODWRN HU VtWpVH SO 'HEUHFHQ 6iUmellék) miatt fontos, a leszállóhelyek privatizálása a fejlesztéseket és az EU-követelményekWHOMHVtWpVpWVHJtWKHWLHO Távközlés Az átalakulási folyamat kezdetén Kelet-Közép-Európában Magyarország távközlési hálózata volt az egyik legfejletlenebb. Az ágazat reformja és IHMOHV]WpVH D] HOP~OW pYWL]HGEHQ MHOHQW V HUHGPpQ\HNHW pUW HO $ V]i] ODNRVUD jutó telefonvonalak száma 1998 végén 33 volt (az 1991. évi 11-gyel szemben). A hagyományos vezetékes hálózat háromnegyede és a mobilhálózatok 90 százaléka digitalizált, ami megfelel az EU-tagországok átlagának. 1999 végén négy mobilteleIRQ V]ROJiOWDWy P N|G|WW D] RUV]iJEDQ |VV]HVHQ PLOOLy mobiltelefont üzemeltetett.30 1999 végén az LQWHUQHWHO IL]HWpVHN V]iPD D szolgáltatónál 137 ezer volt. Az ezer lakosra jutó LQWHUQHWHO IL]HW N V]iPD D] M~OLXVLU OMDQXiUUDUHQ WWDPLOECD összehasonlításban alacsonynak számít. Ennek oka az, hogy az internet-csatlakozás egyszeri díja még mindig a legmagasabb az OECD-országok között (9. táblázat). A száz lakosra jutó számítógépek száma mindössze 7, szemben az OECD 30-as átlagával. 2000-ben a magyar távközlési hálózat 3,7 millió vonalból állt, azaz tíz év alatt közel megháromszorozódott. A nemzeti távközlési vállalat növelte a távközlési kapcsolatok számát, enyhítette a szolgáltatásokban és a információs technológi30

Központi Statisztikai Hivatal, 2000a.

76


ában IHQQiOOy HOOiWRWWViJL NO|QEVpJHNHW HOV VRUEDQ D YLGpNL WpUVpJHNben és a nagyvárosokban, Budapestet is beleértve. A domináns szolgáltató, a MATÁV bevezette a vezeték nélküli technológiát, 1995. közepén pedig 100 millió dolláros szer] GpVW írt alá a Motorolával 200 ezer új vezeték nélküli vonal bekapcsolására. 9. táblázat

Az ezer lakosra jutó LQWHUQHWHO IL]HWpVHNV]iPD 1995.

1996.

Ország Finnország Egyesült Államok Izland Norvégia Svédország Kanada Dánia Új-Zéland Hollandia Ausztrália Svájc Egyesült Királyság Ausztria Belgium Luxemburg Írország Németország Franciaország Japán Spanyolország Olaszország Korea Magyarország Portugália Csehország Görögország Lengyelország Törökország Mexikó OECD-átlag Nem mért helyi belépési díjú országok Mért helyi belépési díjú országok

1997.

1998.

1999.

július

Változás 2000. (1999. július – 2000. január január), százalék 148,1 25,4 141,5 23,5 137,0 28,8 120,3 27,6 114,8 18,9 111,1 17,5 92,7 19,3 88,1 28,9 84,8 27,8 77,3 17,1 76,1 16,5 60,3 16,6 50,0 14,5 49,2 12,4 43,5 5,4 36,4 7,7 34,0 8,4 29,8 7,2 25,8 7,6 22,8 6,5 18,9 6,3 18,8 10,3 14,2 3,9 12,8 4,7 12,8 3,4 9,6 1,5 6,0 1,6 5,4 2,8 5,0 2,2 59,3 12,2

22,5 14,0 25,6 16,1 14,6 14,0 9,0 12,3 9,9 12,2 10,6 6,0 5,6 2,8 4,9 3,3 4,8 2,5 1,4 1,5 1,1 0,7 1,2 1,0 1,5 0,6 0,4 0,1 0,1 5,9

55,3 26,2 40,5 29,4 26,3 25,2 18,8 21,7 16,3 23,3 17,9 12,1 9,9 5,3 9,5 7,1 7,9 4,4 4,2 2,6 2,6 1,5 2,6 2,0 3,2 1,4 1,0 0,3 0,3 11,2

67,1 37,2 52,6 50,1 39,7 38,7 32,0 42,5 25,5 40,6 25,6 18,1 12,4 10,0 12,8 10,8 12,4 6,6 8,0 4,6 4,6 3,5 3,5 2,2 4,9 2,1 1,2 0,6 0,4 16,8

104,0 78,1 77,1 77,0 62,1 73,4 51,1 49,6 42,0 45,5 41,3 28,2 20,2 19,1 23,6 16,6 18,4 11,4 11,8 9,9 8,0 5,4 7,7 5,4 6,7 4,4 2,6 1,0 1,1 31,4

122,7 118,0 108,2 92,8 96,0 93,6 73,4 59,2 56,9 60,2 59,6 43,7 35,5 36,8 38,1 28,8 25,6 22,7 18,1 16,2 12,6 8,5 10,3 8,1 9,4 8,1 4,4 2,6 2,7 47,1

10,8

20,1

29,2

58,6

86,9

104,9

18,0

2,9

5,8

9,2

14,6

22,2

30,8

8,6


77

Adatok: A Wizards hálózat által az Internet Software Consortium (ISC) részére készített felmérés DODSMiQ $ IHOV V]LQW domainekben (.com, .org and .QHW OpY LQWHUQHWHO IL]HW N átcsoportosításra kerültek az egyes országokban a felhasználók által regisztrált domainek arányában. A 2000. januári regisztrációs adatokat Matthew Zook bocsátotta rendelkezésünkre. Forrás: OECD, Tudományos, Technológiai és Ipari Titkárság.

2000 áprilisában a MATÁV megteremtette a mérés nélküli internet-hozzáférés OHKHW VpJpWEHYH]HWWHDÄMATÁV mindenkinek” csomagot, amely korlátlan heO\LKtYiVWWHV]OHKHW Ypaz LQWHUQHWH] NQHNFV~FVLG QNtYOPHJKDWiUR]RWWKDYL díjért.31 A távközlési ellátottságban ugyanakkor jelenW V NO|QEVpJHN tapasztalhatók. .O|Q|VHQ HJ\HQO WOHQ D WiYN|]OpVL EHUHQGH]pVHN WHUOHWL PHJRV]OiVD $ vidéki hívások, illetve Budapest egyes részein a telefonkapcsolatok rossz PLQ VéJ HN pV J\DNUDQ PHJV]DNDGQDN $ WiYN|]OpVL LQIUDVWUXNW~UD .|]pS Magyarországon 30 százalékkal fejlettebb az országos átlagnál, az Észak$OI|OG|Q D]RQEDQ FVDN DQQDN V]i]DOpNiW pUL HO $] H]HU I UH MXWy telefonvonalak száma a budapesti 498-tól az észak-alföldi 256-ig terjed; ÉszakMagyarországon 280, az dél-alföldi régióban pedig 299 (10. táblázat). Más WpUVpJHNEHQ D] H]HU I UH MXWy iWlag 300 fölött van. Ha nem a régiók, hanem a PHJ\pNV]LQWMpQYL]VJiOyGXQNPpJV]HPEHW Q EEHNDNO|QEVpJHN6]DEROFV 6]DWPiU PHJ\pEHQH]HUI UH WHOHIRQD EXGDSHVWLiWODJQDN NHYHVHEE PLQW fele jut. Nógrád megyében 272; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 270, Békés megyében 266, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 273 és Hajdú-Bihar PHJ\pEHQWHOHIRQMXWH]HUI UH(PHJ\pNEHQDYiURVRNHOOiWRWWViJDVRNNDO jobb. A távközlés globális jellege és Magyarország világpiaci integrálódása a nemzetközi távközlési piac tendendenciáinak és szabályozási gyakorlatának figyelembevételét követeli meg. Sok magyar településen a távközlés rossz állapotát a nem]HWLpVDUHJLRQiOLVIHMO GpVOHJI EEEHOV DNaGiO\iQDNWHNLQWLN$]HU VYHUVHQ\SROLWLNiQDN pV D KDWpNRQ\ViJRW |V]W|Q] V]DEiO\R]yNQDN G|QW V]HUHSN YDQDIRJ\DV]WyLpVD]LSDULNHUHVOHWpVV]HU iURQW|UWpQ NLHOpJtWpVpEHQpVD]Lnformációs technológia elterjesztésében. 1992 óta megváltozott az állam szerepe, szolJiOWDWyEyOpVWXODMGRQRVEyOV]DEiO\R]iVWYpJ] WiYN|]OpVLKDWyVággá vált. A felDGDWRNDWDIHMO GpVpVDQ\HUHVpJHVVpJIHOOHQGtWpVHprdekében szervezték át. A MATÁV korábban állami monopólium volt, a vállalatot privatizálták, helyi telefonV]ROJiOWDWyLKDWyN|UHU OWiYN|]OpVLSULPHUN|U]HWUHFV|NNHQW32 A nemzetközi és a távhívásokban a MATÁV azonban még mindig 31 OECD, 2000 .

f A Deutsche Telekom és az Ameritech tulajdonában OpY Magyarcom birtokolja a MATÁVrészvények 56 százalékát, míg a magyar állam mindössze 6,6 százalékot tartott meg. A másik 18 területen tendereket nyertek a nem MATÁV pályázók. Rosston, 1999.

32

78


monopolhelyzetben van. A mérsékelt verseny magasan tartja a távközlési és az internet-csatlakozási díjakat. Kivételnek a mobilszolgáltatás számít. Magyarország volt az elV N|]pSHXUySDLRUV]iJDPHO\PHgkezdte a celluláris mobilszolgáltatást és versenyt indított az ágazatban. Összegezve a megállapításokat, a kormánynak át kell gondolnia távközlési stratégiája területi különbségekre gyakorolt hatását. Nyitottabb piacot kell teremteni, amely javítja a fejlettebb távközléVL V]ROJiOWDWiVRNKR] YDOy KR]]iIpUpV OHKHW VpJpW pV egységes alapszolgáltatási rendszert kell bevezetni a távoli térségekkel való kapcsolat biztosítására. A közSRQWLNRUPiQ\]DWQDNHU VtWHQLHNHOODYHUVHQ\WD helyi, a belföldi és a nemzetközi szolgáltatásokban. 10. táblázat A telefonhálózat regionális megoszlása, 1998 Megye, f•város, régió Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Gy•r-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés

Távbeszél• f•vonal 1 252 462 916 586 335 876 351 545 133 119 96 543 121 883 322 285 143 735 85 181 93 369 305 234 127 268 103 346 74 620 357 407 198 540 99 629 59 238 391 924 150 380 113 193 128 351 402 898 158 933 105 083

a)

Távbeszél•s f•vonalak száma b) az 1990. év %-ában ezer lakosra 252,6 438 197,8 498 1 021,1 330 497,1 316 585,2 312 468,1 311 445,4 325 407,6 326 380,4 339 376,5 318 500,4 316 377,9 311 316,4 316 409,3 311 486,7 304 351,4 280 304,7 270 417,1 307 466,4 272 519,5 256 429,8 277 528,4 273 673,2 224 404,4 299 435,5 297 446,1 266

Átmenet és területi különbségek Csongrád Összesen

79 138 882 3 383 755

7iYN|]OpVL V]ROJiODWL ]HPL I YRQDODNNDO HJ\WW távközléVLV]ROJiODWLI YRQDODNQpONO Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 1998. a)

350,9 337,4 b)

331 335

Az összehasonlíthatóság érdekében a

$UHJLRQiOLVN|UQ\H]HWLPLQ VpJMDYtWiVDpVDKDWiVN|U|N decentralizálása A jelenleg megvalósuló környezetvédelmi stratégia az elmúlt évtized elején gyaNRUODWLODJ D VHPPLE O M|WW OpWUH OpYpQ D kommunista rendszer LPSURGXNWtYQDN WHNLQWHWWH D N|UQ\H]HWYpGHOPL EHIHNWHWpVHNHW W O D környezetvédelmi és a területfejlesztési feladatokat egy minisztérium látta el. 1997-ig a GDP 1,5 százalékát fordították környezetvédelemre. 1997-ben a Parlament hat évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot fogadott el évi 6,5 milliárd forintos költségvetéssel. Bár OECD-összehasonlításban az egységnyi GDP-re jutó szennye] DQ\DJNLERFViWiV PDJDV H WpUHQ MHOHQW V HO UHOpSpVW|UWpQWD]LSDULpVDPH] JDzdasági szennyezéskibocsátás csökkent. JelenW V N|UQ\ezetvédelmi beruházások folynak Közép-Magyarországon és a DuQiQW~ON|]pSV Uészén (11. táblázat). A nyugati határ menti területek, *\ U Moson-Sopron, Vas és Zala megyék hamarosan elérik a szomszédos Ausztria környezetvédelmi színvonalát.33 Az ország környezeti állapotát aggasztó jelenségek is terhelik. A szennyezettség, ami koUiEEDQDQDJ\YiURVRNN|UQ\pNpQHNV] NLSDULN|U]HWHLUH NRUOiWR]yGRWW D] XWyEEL LG EHQ HJ\UH MREEDQ WHUMHG34 A gyárbezárások és az ipari szerkezet átalakítása hozzájárult a légszennyezés csökkenéséhez, a nagyvárosokban – Budapesten is – a magán-személygépkocsik számának nagyarányú növekedése, valamint bizonyos tevékenységi körök, pl. az LGHJHQIRUJDORP pV D ORJLV]WLND IHMO GpVH ~M V]HQQ\H]pVL IRrrások megjelenését eredményezte. Bár javult a felszíni vizek min VpJHXJ\DQDNNRUQHPHOOHQ U]LN PHJIHOHO HQ D] LSDUL V]HQQ\YL]HNHW pV D IHlszín alatti vizeket. Budapest térségében a tisztítatlan szennyvíz közel 80 százaléka a Dunába kerül, a mellékfolyók súlyosan szennyezettek, különösen a városok környékén (gyakran magas a nitrogénkoncentráció). A gazdasági tevékenységek és a háztartási fogyasztás állandó növekedése és a megoldásra irányuló igen szerény kezdeményezések miatt a hulladékgazdálkodás egyre nagyobb problémát jelent. 33 34

Vienna Institute, 1999. Országos Területfejlesztési Koncepció, 1998.

80


( WpUHQ FVDN V]HUpQ\ HO UHOpSpV W|UWpQW NO|Q|VHQ D]pUW PHUW D] DP~J\ LV csekély figyelem jórészt a veszélyes hulladékok kezelésére irányul. Az EU jogi szabályozásának nagy része még átvételre vár. $ PDJ\DU N|UQ\H]HWYpGHOHP NRPRO\ NLKtYiVRN HO WW iOO $ PLQLV]WpULXP 1998-ban csak környezetvédelmi profilját tartotta meg, a területfejlesztés a FöldP YHOpVJ\L pV 9LGpNIHMOHV]WpVL 0LQLV]WpULXPKR] NHUOW $ PLQLV]WpULXP közSRQWLLUiQ\tWiVDKLYDWDODLpVUHJLRQiOLVIHOJ\HO VpJHLOpWV]iPKLiQQ\DONV] ködnek, sok szakember hagyta el a minisztériumot. A környezetvédelmi hatáskörök több minisztérium között oszlanak meg: vízügyi kérdésekben a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, helyi hulladékgazdálkodási ügyekben a %HOJ\PLQLV]WpULXPDOHYHJ pVD]LYyYt]PLQ VpJpWLOOHW HQD](JpV]VpJJ\L 0LQLV]WpULXP D WDODMRN pV HUG N WHNLQWHWpEHQ D )|OGP YHOpVJ\L pV Vidékfejlesztési Minisztérium az illetékes. 11. táblázat Környezetvédelmi beruházások, 1998, millió Ft

0HJ\HI YiURVUpJLy Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl

*\ U0RVRQ6RSURQ

Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés

Összesen Leve 22 573 11 166 11 406 17 225 5 023 5 555 6 647 7 453 3 764 1 248 2 442 6 465 2 128 3 108 1 229 13 931 5 642 7 066 1 222 9 723 1 137 2 378 6 208 7 109 1 320 2 424

J

3 777 3 354 423 3 127 1 112 473 1 543 959 801 93 65 1 190 650 503 37 4 655 366 4 110 179 398 35 215 147 332 32 64

Szennyvíz Hulladék 13 695 5 097 8 598 10 624 2 831 3 898 3 895 4 081 2 407 727 947 2 002 336 1 124 541 5 643 3 913 859 871 7 072 558 1 384 5 130 5 343 935 2 004

1 810 1 029 781 1 705 175 1 048 482 660 324 152 184 1 334 395 416 524 1 794 317 1 418 59 1 451 170 556 724 916 177 153

Felszíni és talajvíz 1 633 174 1 459 1 073 657 14 401 266 109 71 86 916 690 169 58 636 446 96 95 431 340 34 56 190 46 90

Zaj és rezgés 274 209 64 82 51 10 21 44 1 21 23 547 39 483 26 290 236 54 – 86 6 43 37 54 28 –

Táj és természet 203 164 39 234 59 40 135 1 253 75 105 1 073 175 14 140 21 603 78 525 – 178 6 143 30 155 77 48

Átmenet és területi különbségek Csongrád Összesen

3 365 84 479

81 236 14 439

2 405 48 462

585 9 669

54 5 144

26 1 377

30 2 802

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 1998.

$] HO FVDWODNR]iV LG V]DNiEDQ HOHJHW NHOO WHQQL D] EU-követelményeknek, DPLMHOHQW VW|EEOHWNLDGiVRNDWpVQDJ\V]iP~V]DNHPEHUWLJpQ\HO-DYtWDQLNHOO a koordinációt, a szakterületeket jobban körül kell határolni, a döntési PHFKDQL]PXVW IHO NHOO J\RUVtWDQL PLQGHQHNHO WW D] LQIUDVWUXNWXUiOLV beruházások kiválasztása terén. A termelésnövekedés nagyobb nyomást gyakorol majd a környezetre. Az a tény, hogy a nemzeti programok, pl. a Széchenyi-terv figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmi szempontokat, arra utal, hogy bár a kormány tárcaközi bizottságot szervezett a fenntartható fejl GpV biztosítására, még sokat kell tenni azért, hogy a környezeti szempontok jobban beépüljenek a gazdaságpolitikába. $]HJ\PiVQDNHOOHQWPRQGyFpORNpVDIHQQWDUWKDWyIHMO GpVmultidiszciplináris jellege e politika egyetlen ágazati minisztériumon belül való kidolgozását nehézkessé teszi. Ennek következménye a stratégiai megközelítések és a politikai PHJYDOyVtWiV N|]|WWL HJ\UH WiJXOy V]DNDGpN 0LN|]EHQ D )|OGP YHOpVJ\L pV Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott Országos Területfejlesztési Koncepció a környezetvédelmi kérdések fontosságát hangsúlyozza, továbbá agrár-környezetvédelmi programot indított el, ugyanakkor keveset tud tenni pl. a parasztgazdaságok és a vadásztársaságok, valamint a természetvédelem igényeinek összehangolásáért. Noha az FVM az ,63$KR]IRUGXOWDI YiURVEDQ fontos szennyvíztisztító-beruházások támogatásáért, a minisztérium csekély mérWpNEHQ NpSHV |V]W|Q|]QL D I YiURVL W|PHJN|]OHNHGpVW $ IRO\yV]DEiO\R]iV álWDOiEDQ PHJROGRWW 0DJ\DURUV]iJRQ D YpG JiWDN IHQQWartása azonban igen költséges. A szomszédos országokkal Magyarországnak érvényes határ menti vízJD]GiONRGiVL HJ\WWP N|GpVL PHJiOODSRGiVD YDQ D 7LV]iW pUW NDWDV]WUyID azonban arra figyelmeztet, hogy ezeket többoldalú egyezményekkel kell megHU síteni. A helyi önkormányzatok jól ki tudják egészíteni és sok esetben helyettesíteni LV NpSHVHN D N|]SRQWL V]HUYHNHW D IHQQWDUWKDWy IHMO GpV pUGHNpEHQ megfogalmazott helyi megoldásokkal. Az OECD-országokban a legtöbb helyi pV UHJLRQiOLV |QNRUPiQ\]DWQDN NRPRO\ IHOHO VVpJH YDQ D] LQIUDVWUXNWXUiOLV programok megvalósításában és a környezetvédelmi források kezelésében. 0DJ\DURUV]iJRQFVDNDKHO\L|QNRUPiQ\]DWRNQDNHOV VRUEDQDYiURVRNQDNYDQ intézményi és pénzügyi hatáskörük a környezeti problémák kezelésére. A megyék és a régiók cseNpO\EHIRO\iVVDOUHQGHONH]QHNDPL PHJOHS KLV]HQD] |NRUHQGV]HUHNpVDSUREOpPiNSODYt]J\ MW WHUOHWHN PpUHWHPLDWWHIHODGDW inkább a települések feletti szintre tartozik. Az Agenda 21 programot helyi

82


szinten indították el nem kormányzati szervezetek támogatásával, megyei és regionális koordinációs mechanizmusok még nem alakultak ki.35 A kormánynak pVDV]DNpUW NQHNHJ\UHLQNiEED]DPHJJ\ ] GpVNKRJ\DN|UQ\H]HWYpGHOPL program jobban kezelheW UHJLRQiOLV PLQW PHJ\HL V]inten, ezért a régiók V]HUHSpWHU VtWHQLNHOO36

Városok és falvak Tömegközlekedés $ W|PHJN|]OHNHGpV IHMO G|WW iP PpJ PLQGLJ YDQQDN SUREOpPiN $ személyszálOtWiVVDOV]HPEHQLLJpQ\HNFV|NNHQWHN±N|]|WWMHOHQW VHQ visszaesett az utasforgalom, bár a személyszállítás továbbra is fontos közlekedési mód maradt.37 $ YLVV]DHVpV D V]ROJiOWDWiVRN URVV] PLQ VpJH pV D magas viteldíjak miatt következett be, lévén a központi kormányzat megszüntette a támogatásokat, és a közlekedési vállalatok – veszteségeik ellensúlyozására – emelték tarifáikat. Ezzel egyLGHM OHJ D QDJ\YiURVRNEDQ D] egyéni közlekedési módok elterjedése nagyban hozzájárult az utak zsúfoltságához, a légszennyezéshez és zajkibocsátáshoz, a közlekedés biztonságának csökkenéséhez, különösen annak következtében, hogy a személygépkocsi-park nagy része elavult és nem felel meg a környezetvédelmi HO tUásoknak. $KHO\]HW%XGDSHVWHQDOHJDJJDV]WyEE+DDI YiURVEDQDMHOHQOHJLWHPEHQ Q D V]HPpO\JpSNRFVLiOORPiQ\ DNNRU HJ\UH QHKH]HEEHQ OHV] NpSHV D YiURV YRQ]yODNyKHO\WXULV]WLNDLpV]OHWLN|]SRQWPDUDGQL'|QW MHOHQW VpJHYDQD tömegközlekedési rendszer fejlesztésének, hogy az vonzó alternatívát kínáljon a magán-személygépNRFVLW KDV]QiOy LQJi]yN V]iPiUD $ I YiURV N|]OHNHGpVpW szerYH] %XGDSesti Közlekedési Vállalatnak ki kell cserélnie elavult MiUP SDUNMiW NRUV]HU VtWHQLH NHOO DXWyEXV] I|OGDODWWL WUROLEXV] pV villamosparkját, fejlesztenie kell irányítási módszereit. A költségfedezeti arány növelését és az adósságszolgálat teljesítését szolgáló célok megvalósítása rövid távon nehézségekEH WN|]LN %XGDSHVW ) YiURV gQNRUPiQ\]DWD 35

Az Agenda 21-et az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája fogadta el 1992-ben. Célja a fenntartható IHMO GpV megvalósítása a kölcsönös fejlesztés és területi HJ\HQO VpJ D „több érdekelt” bevonása és az HO YLJ\i]DWRVViJelve alapján. A helyi Agenda 21 programok feladata, hogy az általános elveket helyi akciótervekké alakítsák és a gyakorlatban megvalósítsák. További részleteket lásd OECD, 2000a. 36 Az Országos Környezetvédelmi Tanács megfogalmazása. E tanács a kormány hivatalos tanácsadó szerve (az Akadémia, az üzleti élet és nem kormányzati szervezetek NpSYLVHO LE Oáll). Az OKT a kormányjavaslatokat véleményezi és szorosan HJ\WWP N|GLNDmédiával. 37 Az 1980-as években kb. 80:20 volt a közforgalmi és az egyéni közlekedés aránya, ma közel 50:50.


83

költségtámogatásban részesíti a vállalatot, ez azonban csak rövid távú megoldást jelent, ugyanakkor enyhíti az átalakításra irányuló nyomást. A rendszerváltozás óta a költségtámogatások aránya csökkent, az állami támogatás EDQPHJV] QW6HJtWVpJOHKHWEL]RQ\RVWHvékenységek privatizálása, lévén az egész szervezet szerkezetváltásra és hatékonyabb irányításra szorul. A helyi és a központi kormányzatnak javítania kell a területfelhasználás tervezését, NRUV]HU VtWHQLH NHOO D YiURVL ~WKiOy]DWRW pV N|OWHQLH NHOO IRUJDORPFV|NNHQW beruházásokra. A MÁV, a VOLÁNBUSZ és a BKV által nyújtott szolgáltatások összehangolása is fontos feladat. A menetdíj- és a jegykiadó UHQGV]HU LQWHJUiOiViUD D KiURP ]HPHOWHW N|]|WW OpWUHKR]DQGy WDULIDN|]|VVpJ MHOHQW V HO UHOpSpV OHQQH %XGDSHVW W|PHJN|]OHNHGpVpQHN MDYtWiViEDQ38 Az DJJORPHUiFLyV WHOHSOpVHNHQ D] LQIUDVWUXNWXUiOLV WHUYH]pVQHN HOV GOHJHVHQ DUUD NHOO |VV]SRQWRVtWDQLD KRJ\ NO|QE|] HV]N|]|N VHJtWVpJpYHO NLHOpJtWVH D többféle közlekedési mód használata iránti igényt, pl. a vasúti és a buszpályaudvarok környékén parkolók létesüljenek, kerékpártárolók és egyéb tárolóKHO\HN pSOMHQHN YRQ]y V]ROJiOWDWiVRNNDO HOOiWRWW N|QQ\HQ PHJN|]HOtWKHW P+R-helyek jöjjenek létre. A kombinált „Parkolj és utazz tovább” jegyek kiadását is támogatni kell. A kisebb városokban és a községekben a helyi szolgáltatók ugyancsak – bár QDJ\ViJUHQGLOHJHOWpU PpUWpNEHQ±YHUVHQ\KHO\]HWEHNHUOWHNDNLVWHOHSOpVLO letYHDYiURVPpUHWpW OpVQpSHVVpJV]iPiQDNFV|NNHQpVpW OIJJ HQXWiQ HU sen megritkították a helyi autóbusz-vonalakat. A helyi autóbusz-közlekedésVHO UHQGHONH] WHOHSOpVHN V]iPD D] pYL U O D] pYUH UH csökkent. A két megfigyelési év között a városi tömegközlekedés (Budapest kivételével) 1 milliárd 46 millió utast szolgált ki, szemben a korábbi 1 milliárd 447 millióval.39 A csökkenést részben a menetdíjak növekedése, részben a reálM|YHGHOPHN PpUVpNO GpVH LGp]WH HO D I JRQGRW D]RQEDQ D N|]OHNHGpVW VDMiW N|OWVpJYHWpVE O WiPRJDWy KHO\L |QNRUPiQ\]DWRN QHKp] SpQ]J\L KHO\]HWH okozza.40 $] DXWyEXV]N|]OHNHGpVW PiU D UHQGV]HUYiOWR]iV HO WW LV |QiOOy megyei vállalatok szervezték, amelyek még mindig monopolhelyzetben vannak.

38

Lásd ECMT, 2000. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium. 40 A helyi tömegközlekedés nyereségessége nagyon alacsony (kb. 0,1 százalék), az ágazat tevékenysége a 26 VOLÁN-vállalat közül 16 esetében gazdaságtalannak WHNLQWKHW $ vállalatoknak nyújtott önkormányzati támogatások az 1998. évi 342 millió forintról valamelyest emelkedtek, 1999-ben 354 millió forintot, 2000-ben pedig 500 millió forintot tettek ki. A rendelkezésre álló források azonban a költségek fedezésére nem HOHJHQG HN 39

84


Lakásgazdálkodás A munkaképes korú népességnek a régiók és a megyék kevésbé fejlett és IHMOHWWHEE WpUVpJHL N|]|WWL PRELOLWiViW OHJLQNiEE DNDGiO\R]y WpQ\H] QHN D meghatáUR]y V] N NHUHV]WPHWV]HWQHN D ODNiVHOOiWiVW WHNLQWKHWMN 0LYHO D] ingatlanárak között régiónként egyre nagyobb a különbség, egy fejletlen WpUVpJE O HOYiQdorolni szándékozó egyén nem engedheti meg magának, hogy fejlettebb régióEDQ ODNiVW YHJ\HQ $ PDJDV LQIOiFLyV UiWD NHGYH] WOHQO befolyásolja a jelzálogpiacot. Az iOODP ODNiVSLDFRQ pUYpQ\HVO ~MUDHORV]Wy szerepének folyamatos csökkenésével párhuzamosan a regionális különbségek Q WWHN $ ODNEpUHN V]DEilyozását, a lakásfenntartási szolgáltatások kamat- és árviszonyait az önkormányzatok és a piac befolyásolja. A fejletlen hitelrendszer miatt a lakások iránti kereslet mind a lakásbérletek, mind az új lakásvásárlás esetében gyenge, tehát pótlólagos állami beavatkozásra van szükség. Az elmaradott térségekben a helyzetet még súlyosbíthatja a rejtett munkanélküliség, valamint az igen alacsony lakáskínálat. 1996–1999 között Magyarországon 96 ezer új lakás épült és 24 ezer laNiVV] QWPHJ$]EDQ kiadott 30,5 ezer új lakásépítési engedély 41 százaléka az ország északkeleti UpV]pUH HJ\KDUPDGD 0DJ\DURUV]iJ N|]pSV Upszére és 27 százaléka a Dunántúlra jutott.41 1990-es évek második felében a lakásszektor privatizálására tett HU IHV]tWpVHNDPiUDP~J\LVERQ\ROXOWKHO\]HWEHQNRPSOH[NpUGpVHNHWYHWHWWHN fel. Az átPHQHWL LG V]DN HO WW 0DJ\DURUV]iJRQ D W|EEL V]RFLDOLVWD RUV]iJJDO ellentétben, viszonylag alacsonyak és stabilak voltak az állami lakbérek. Az országban a teljes lakásállomány 25 százaléka volt állami bérlakás, csak Budapesten és a nagyobb városokban haladta meg az 50 százalékot.42 A SULYDWL]iFLy OpQ\HJpEHQ PiU D UHQGV]HUYiOWR]iV HO WW OH]DMORWW D] iOODPL EpUODNiVRNDWW ONH]GWpNHODGQLDEpUO NQHN(IRO\Dmat az 1980-as évek közepén felgyorsult. Az 1980-as évek közepéig – a privatizációs törvény módosításáig – nagyon kevés bérlemény kelt el. $] HV pYHNEHQ D SLDFJD]GDViJUD YDOy iWWpUpV LGHMpQ NH]G G|WW D központi és a helyi lakáspolitikák jogi kereteinek a kialakítása. A megoldások ellentmondásosak voltak. Az állami EpUODNiViOORPiQ\ HO V]|U iWNHUOW D] |QNRUPiQ\]DWRNKR] DPHO\HN MRJV]HU HQ PDJXN iOODStWKDWWiN PHJ D EpUOHWL GtMDNDW $] |QNRUPiQ\]DWRNQDN OHKHW Yp WHWWpN VDMiW WiPRJDWiVL UHQGV]HU kialakítását, ehKH]D]RQEDQQHPWiUVXOWD]RQRVPpUWpN N|]SRQWLWiPRJDWiV(]W N|YHW HQPLQGHQODNiVpVNHUHVNHGHOPLHJ\VpJEpUO MHMRJRVXOWYROWPHJYHQQL EpUOHPpQ\pW EiU NpV EE H]W D MRJFtPHW FVDN D ODNiVFpO~ EpUOHPpQ\HNUH NRUOiWR]WiN ( SROLWLND HOWpU FpORNDW V]ROJiOW $ KHO\L |QNRUPiQ\]DWRN YROWDN 41 42

Központi Statisztikai Hivatal, 2000a. +HJHG V


85

jogosultak a lakbérek és az állandó lakáskedvezmények megállapítására. A bérlakásokról és privatizálásukról szóló 1993. évi törvény az állami EpUOHPpQ\HNEHQ ODNyN MRJDLW MHOHQW VHQ NLV]pOHVtWHWWH D EpUO N ROFVyQ MXWRWWDN lakásaikhoz.43 Ennek eredményeként a lakásállomány kezdett leromlani. A lakbérek tényleges értéke még minGLJ FV|NNHQ D IHO~MtWiVL HU IHV]tWpVHN gyakorlatilag megtorpantak. Bizonyos félreértések is tapasztalhatók a tekintetben, hogy miként lehet a ODNEpUHN YDOyV pUWpNpQHN NRUUHNFLyMiW D OHKHW OHJMREEDQ |VV]HNDSFVROQL D] iWIRJy ODNiVWiPRJDWiVL UHQGV]HUUHO D J\HQJH IL]HW NpSHV NHUHVOHW IRNR]iVD érdekében. Nincs összhang a központi és a helyi lakáspolitikák között, a NRQIOLNWXVRNHU V|GQHN$]|QNRUPiQ\]DWRNEL]RQ\WDODQNRGQDNDSULYDWL]iFLyV HU IHV]tWpVHN |V]W|Q]pVpEHQ pV D] |QNRUPiQ\]DWL ODNiViOORPiQ\ csökkentésében, illetve a tényleges piaci áron való privatizációs kezdeményezések, a lakbéremelések és a szociálpolitika összehangolásában. %XGDSHVW My SpOGD D SULYDWL]iFLyV HU IHV]tWpVHN YiOWR]y HUHGPpQ\HVVpJpUH D központi üzleti negyedekben a privatizáció gyorsan zajlik, a szegény belvárosi kerületekben pedig alig történik valami. Az állami tulajdonú lakásállomány SULYDWL]iFLyMD YiURVRQNpQW HOWpU 6]HJHGHQ V]i]DOpN %XGDSHVWHQ százalék és Miskolcon 70 százalék.44 $ ODNiVSROLWLNiW NLGROJR]y KDWyViJ pV D PHJYDOyVtWiVpUW IHOHO V KHO\L |QNRUPiQ\]DWRN N|]|WWL NRRUGLQiFLy KLiQ\D D] iWPHQHWL LG V]DN ~MDEE KLiQ\RVViJiUDXWDO$PiUSULYDWL]iOWiOORPiQQ\DONDSFVRODWEDQDI NpUGpVD] KRJ\ D IHQQWDUWiVL NDSDFLWiVRN IHMO GpVH KRJ\DQ N|YHWWH D WiUVDVKi]L pV tulajdonosi társulások kialakulását. A privatizált épületekben a tulajdonosi N|]|VVpJHN OpWUHKR]iViW W|UYpQ\ tUMD HO $ ODNyN|]|VVpJHNQHN HJ\VpJHVHQ elkülönült tulajdonosokként kell eleget tenniük a felújítási és a fenntartási szolgáltatásokkal kapcsolatos piaci követelményeknek.45 $IHO~MtWiVV]LQWpQDJJDV]WySUREOpPD$N|]|VVpJLWXODMGRQP N|GWHWpVpQHN QHKp]VpJHL PLDWW D UHQGV]HUYiOWR]iVW PHJHO ] pYHNEHQ D ODNiViOORPiQ\ rendkívül leromlott. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint mintegy 1,9 millió lakos él alacsony színvonalú lakásokban, ezek egyharmada Budapesten található. Miután 1990-ben megszüntették az állami bérlakásállomány fenntartási támogatását, a helyi önkormányzatok költségvetési KHO\]HWH URPORWW PHUW D] ÄDMiQGpN MHOOHJ ´ iUDN MHOHQW VHQ FV|NNHQWHWWpN bevételi forrásaikat. A privatizált társasházak fenntartása még mindig nem PHJROGRWW $ IHOV M|YHGHOPL NDtegóriába tartozó tulajdonosok közösségeit kivéve, a társasházak nagy része nem rendelkezik felújítási alappal. A +HJHG V Banks – O’Leary – Rabenhorst, 1996. 45 Az 1997-ben elfogadott társasházi törvény a tulajdonosok közösségét nem tekinti jogi személynek. A társasházi törvény módosítása és NRUV]HU VtWpVHkomplex feladat és parlamenti beavatkozást igényel. 43 44

86


W NHIHOKDOPR]iVDP~OWEDQHOPDUDGW$PDJiQWXODMGRQ~WiUVDVKi]DNN|UpEHQQ D Ki]NH]HO PDJiQFpJHN V]iPD D IHO~Mttásra azonban nincs beruházási kapacitásuk, a gond továbbra is fennmarad. A felújítási tervekben fel kell mérni D]HOKDQ\DJROWiOORPiQ\V]HUNH]HWLNiURVRGiViW$WHOMHVEHOV IHO~MtWiVHOOHQpUH sok esetben az épületek statikai állapotát stabilizálni kell, a vízbeszivárgásokat meg kell szüntetni. A még el nem adott bérlakásállomány is felújításra szorul, H]pUW D] |QNRUPiQ\]DWRN D IHOHO VHN $] iOORmány romlását a magasabb értékesítési ár érdekében meg kell akadályozni. A tényleges piaci értéken aluli ár gyengíti az önkormányzat saját állományának felújítására való képességét, ez további privatizációt sürget a fenntartási bevételek növelése érdekében. A privatizált és az állami bérlakásállomány rehabilitációja különösen SUREOHPDWLNXV D QDJ\YiURVRNEDQ HOV VRUEDQ D I YiURVL NHUOHWHNEHQ $ PHJOpY iOORPiQ\ IHO~MtWiViQDN HJ\WW NHOO MiUQLD D] ~M ODNiVSROLWLND GHFHQWUDOL]iOiViYDO$SLDFLHU NHWDUUDNHOO|V]W|Q|]QLKRJ\EHW|OWVpND]iOODP korábbi szerepét, támogassák a beruházókat, amelyek korábban a helyi |QNRUPiQ\]DWRNNDO pV D] 2UV]iJRV 7DNDUpNSpQ]WiUUDO HJ\WWP N|G QDJ\ pStW LSDUL YiOODODWRN YROWDN46 $] HV pYHN HOV IHOpEHQ OpWUHM|WW NLV pStW LSDULYiOODODWRNSpQ]J\LKHO\]HWpQHNDODNXOiVDG|QW V]HUHSHWMiWV]LND]~M pStWNH]pVHNGHFHQWUDOL]iOiViEDQpVOHKHW YpWHV]LDODNiVWiPRJDWiVRNIHMOHV]WpVL politikai eszközként való hatékonyabb felhasználását a gazdasági NH]GHPpQ\H]pVHNHWQpONO|] WpUVpJHNEHQ$NLVpVN|]HSHVPpUHW pStW LSDUL vállalatok is bevonhatók a felújításokba. 0DJ\DURUV]iJN|YHWKHWLHJ\HVQ\XJDWHXUySDLRUV]iJRNSpOGiMiW~MV]HU LQ tézményi megoldásokat alkalmazhat, központi–helyi és állami–magán konzorciumokat hozhat létre a lakásfelújítások és a lakásépítési programok kivitelezésére. Az ország pályázhat az EU „Urban” programjának támogatására is, amely hatékonyan segítette az elmaradott városi térségek felújítását – többek között – Bariban, Marseille-ben, Malagán és Bécsben. A Széchenyi-terv bizonyos követelményeket támaszt a lakáspolitikával V]HPEHQ $ SURJUDPFpORN PHJIRJDOPD]iVD pV D PRELOL]iODQGy HU IRUUiVRN felsorolása a lakásprobléma újfajta megközelítését jelenti. A Széchenyi-terv ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a bérlakásszektornak a regionális és az XUEDQL]iFLyV VDMiWRVViJRNNDO |VV]KDQJEDQ NHOO E YOQLH pV D]W FpOR]]D PHJ KRJ\ D] ~M ODNiVSROLWLNDL HV]N|]|N D WpQ\OHJHV HO UHPXWDWy lakásmobilitást WiPRJDVViN 0HJMHOHQLN D ODNiVPLQ VpJ MDYtWiVD D] az eszköz, amellyel PDJDVDEE V]LQW YiroVL pV UHJLRQiOLV N|UQ\H]HWL PLQ VpJ pUKHW HO D WHUOHWL

46

A kisvállalkozási és a közbeszerzési törvény értelmében az pStW LSDUL vállalatok beruházási tervet készíthetnek, az önkormányzatok pedig a telkek kijelölésében és értékesítésében jutnak aktív szerephez.


87

PDUNHWLQJV]HPOpOHW VWUDWpJLD UpV]HNpQW47 (] PHJIHOHO NHUHW D] HJ\HV közigazgatási szintek lakáspolitikai feladatainak tisztázásához. A Széchenyi-terv nagyon gondosan kidolgozott végrehajtási stratégiát LJpQ\HO PLYHO D Q\XJDWL UpJLyN NHGYH] EE ILQDQV]tUR]iVL OHKHW VpJHL D regionális különbségek növekedését eredményezhetik. A lakásfelújítás és a I YiURVLDJJORPHUiFLyEDQPHJMHOHQ ~MODNiVNtQiODWYDODPLQWDQ\XJDWLUpJLyN gyorsabb növeNHGpVH QpONO|]KHWHWOHQ HO IHOWpWHO D MREE IRJODONR]WDWiVL NLOiWiVRN HO Q\HLQHN NLKDV]QiOiViKR] 0iVUpV]W YLV]RQW D OHJHOPDUDGRWWDEE WpUVpJHNEHQYpJUHKDMWRWWDNFLyNYRQ]yKDWiVWJ\DNRUROKDWQDNDW NHEHiUDPOiVUD és mérsékelhetik a megléY WHUOHWLNO|QEVpJHNHW$YLGpNLWpUVpJHNEHQQpPL találékonyságra lesz szükVpJ WHNLQWHWWHO DUUD KRJ\ D] LG V HPEHUHN pV D korengedményes nyugdíjasok ritkán szánják rá magukat az elköltözésre. A vidéki térségekben a lakásállomány fizikai megújításához pénzügyi támogatásra van szükség, ennek a háztartáVRN V]HUNH]HWpKH] NHOO LJD]RGQLD pV D NRUV]HU I WpVLUHQGV]HUHNHWLOOHWYHDEL]tonsági szempontokat kell ösztönöznie. $ODSN|]P YHN $ KHO\L |QNRUPiQ\]DWRN N|]|WW MHOHQW V WHUOHWL HOWpUpVHN YDQQDN D KHO\L közüzemi ellátásban és a közszolgáltatók által nyújtott speciális szolgáltatásokban. A világbanki jelentés hat magyar város helyzetét vizsgálta, és nagy különbségeket mutatott ki a városok infrastrukturális ellátottságában (12. táblázat).48 A hat város közül három csak egyharmad részben rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal, míg a másik három város lakásainak háromnegyede be van kötve a szennyvízhálózatba. A gázellátásban és a szemétszállításban is eltérések tapasztalhatók. A Nyugat-Dunántúlon (Nagykanizsa) és az Alföldön (Szolnok) a speciális szolgáltatások széles körét nyújtják, míg más városok jóval korlátozottabb ellátást biztosítanak. A N|]V]ROJiOWDWiVRN ± SpOGiXO D Yt]HOOiWiV ± ÄNLV]HU] GpVpW´ LOOHW HQ D NpS valamelyest vegyesebb. 1997-ig három nagyváros (Budapest, Szeged és Szolnok), amelyek az országos vízellátási hálózat mintegy 10 százalékát teszik ki, DOYiOODONR]yNDW V]HU] GWHWHWW 6]HJHGHQ SpOGiXO D KHO\L |QNRUPiQ\]DWQDN QHP 47

A források tekintetében a Széchenyi-terv ragaszkodik a tágabb forrásellátási módszerek alkalmazásához, az alábbi prioritásokat állítva fel: 1) A lakásépítést szolgáló költségvetési források fokozott átalakítása aktív alapokká; 2) Költségvetési versenyalap létrehozása és fenntartása az önkormányzatok és a régiók N|]UHP N|GpVpYHOaz aktív alapokon belül; 3) .O|QE|] típusú források |VV]HJ\ MWpVHDválasztás megkönnyítésére kialakított megoldások és modellek körében; 4) A közigazgatási egységek és régiók finanszírozási modelljeinek kialakítása; 5) A lakásellátási források biztonságának, átfogó jellegének és megbízhatóságának megteremtése, amelyek az egyén alkata, életkörülményei és családmodellje segítségével világosan és értheW en megfogalmazott egyéni követelményekhez igazodnak. 48 World Bank, 1999c.

88


YROWNDSDFLWiVDDKRVV]~WiY~V]ROJiOWDWiVLV]HU] GpVHNiWWekintésére, a jogi szabályozás viszonylag elavult volt, ami problémákat okozott.49 Ugyanakkor Tatabánya, Szentes, Orosháza, Püspökladány sikeresnek bizonyult a vízszolgáltatások alvállalkozásba adásában. 12. táblázat A városi infrastrukturális ellátottság színvonala, 1996, százalék Megnevezés Szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások Gázvezetékkel ellátott lakások Burkolt utak Szemétszállításba bekapcsolt lakások

Orosháza Szolnok 32,4

76,3

Tatabánya

Nagykanizsa Püspökladány Szentes

81,8

76,5

25,9

33,0

Országos átlag 47,4

76,7

80,1

11,5

100,0

52,0

67,7

60,4

60,4

75,9

94,7

87,0

66,7

81,1

63,7

74,0

96,0

100,0

99,2

20,3

75,5

76,7

Forrás: World Bank, 1999c.

A lakosság 15 százaléka még mindig nem élvezi a rendszeres városi V]LOiUGKXOODGpNJ\ MWpVLV]ROJiOWDWiVW50 Budapesten a lakosság teljes köre, míg PiV WpUVpJHNEHQ D YDQ EHNDSFVROYD D V]ROJiOWDWiVED $] |VV]HJ\ MW|WW hulladék nagy részét kis kommunális lerakóhelyeken tárolják, amelyek többnyire nem felelnek meg a körQ\H]HWYpGHOPL HO tUiVRNQDN EDQ |W PLOOLy WRQQD KXOODGpNRW J\ MW|WWHN |VV]H D] pYHV Q|YHNHGpV V]i]DOpN YROW EDQPLOOLyWRQQDYHV]pO\HVKXOODGpNNHOHWNH]HWWHEE OPLOOLyWRQQD alumíniumgyártásból származó vörösiszap volt; a lerakóhelyeken 34 millió WRQQD KXOODGpN KDOPR]yGRWW IHO $] RUV]iJEDQ PHJN|]HOtW OHJ Wt]H]HU szennyezett terület található, ezekU O QDJ\RQ FVHNpO\ LQIRUPiFLy iOO UHQGHONH]pVUH HOKDJ\RWW V]RYMHW NDWRQDL Ei]LV PpUJH] IpPHN pV szénhidrogének) és 200 lerakóhely azonnali beavatkozást igényel. E területek megtisztítása 40 milliárd forintba kerülne, e célra 1996–1997-ben 1 milliárd forintot fordítottak. 1995-ben 6500 tonna kórházi hulladék keletkezett. A 2700 kommunális lerakóhelynek mindössze 30 százaléka felel meg részlegesen a N|UQ\H]HWYpGHOPL HO tUiVRNQDN pV FVXSiQ V]i]DOpNXN ]HPHO PHJIHOHO HQ $ V]DEiO\V]HU P N|GpV pUGHNpEHQ 0DJ\DURUV]iJRQ D KXOODGpNJD]GiONRGiV különleges jogi szabályozására és akciótervre van szükség. Az 1994. évi Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció célul W ]WHNLD]LOOHJiOLVpVD]HO tUiVRNQDNQHPPHJIHOHO KXOODGpNOHUDNyNEH]iUiViW 49 50

Business Central Europe, „Szeged, Hungary”. OECD, 2000a.


89

és ezek helyett környezetvédelmi szempontból biztonságos regionális hulladékOHUDNyN NLDODNtWiViW UHJLRQiOLV pJHW N pV OHUDNyN OpWHVtWpVpW pV W|EE RO\DQ LQ tézkedést tett, amelyek a környezetvédelem eredményességét és pénzügyi IRUUiVDLW HU VtWHWWpN HOHMpW O iWIRJy KXOODGpNJD]GiONRGiVL W|UYpQ\ YDQ érvényben, amely pontosan meghatározza a települési önkormányzatok IHODGDWDLW UD PLQGHQ WHOHSOpVHQ EL]WRVtWDQL NHOO D KXOODGpNJ\ MWpVW szállítást és -feldolgozást. Az esetek többségében a települési hulladékelhelyezést az önkormányzati N|OWVpJYHWpVE O ILQDQV]tUR]]iN EHOJ\PLQLV]WpULXPL WiPRJDWiVVDO HQQHN összege 1996-ban 1,4 milliárd forint, 1997-ben 0,9 milliárd forint volt). Kísérletek vannak a helyi szemétdíj bevezetésére. Az 1997–2002 közötti LG V]DNUD V]yOy 1HPzeti Környezetvédelmi Program ambiciózus célokat fogalmaz meg, ezek pénzügyi háttere azonban bizonytalan. A program összeállítása során 1800 önkormányzatnál végzett vizsgálat azt mutatja, hogy a hulladékgazdálkodás az elköYHWNH] pYHNOHJVUJHW EEIHOadata. Egyéb közszolgáltatások $] HJpV]VpJJ\L LQIUDVWUXNW~UD UHJLRQiOLV HJ\HQO WOHQVpJHNHW PXWDW $] H]HU ODNRVUD MXWy RUYRVRN pV NyUKi]L iJ\DN V]iPD DODSMiQ %XGDSHVW HO Q\|V helyzetben van, itt az orvosok és a kórházi ágyak mutatója 87, illetve 67 százalékkal magasabb az országos átlagnál (13. táblázat). A finanszírozás koncentrációja még hangsúlyosabb, mivel a központi térség egészségügyi intézményei az országos átlagnál 34 százalékkal több forrást kapnak.51 13. táblázat A kórházi ágyak és az orvosok regionális megoszlása Régió

Ágyak

Közép-Magyarország Budapest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

28 435 24 105 8 205 8 415 7 805 9 785 11 325 10 289 84 232

Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, 1998.

51

Orosz–Burns, 2000.

Tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 99,5 131,1 73,8 85,2 79,5 76,5 74,0 76,2 83,5

Tízezer lakosra jutó orvosok száma 66,5 90,1 30,7 37,3 42,4 28,5 34,1 38,9 45,4

90


A közoktatási törvény biztosítja az általános alapellátást. A 14. táblázat azt mutatja, hogy az általános és középiskolák elég egyenletesen oszlanak el a UpJLyN pV PHJ\pN N|]|WW ÒJ\ W QLN KRJ\ D] LVNROiN V]iPD DUiQ\EDQ YDQ D tanulók és diákok létszámával. Az egy tanárra jutó tanulólétszám és az egy osztályteremre jutó tanulók száma némi eltérést mutat a régiók és a megyék között. E különbségek az alsóbb szinten mutatkoznak meg. 910 településen még mindig nincs általános iskola. Ez nem jelenti azt, hogy minden településnek saját iskolával kell rendelkeznie, de az alapellátásnak valamelyik közeli településen hozzáIpUKHW QHNNHOOOHQQLHpVV]HU pVWLV]WHVVéges feltételeket kell biztosítani. Vidéki infrastruktúra A vidéki infrastruktúra – különösen az utak, a telefonhálózat és a szociális ellátás – általában fejletlen. A vidéki térségekben a szennyvízcsatorna-hálózat gyengén fejlett. A SAPARD-terv megállapítja, hogy a falusi térségekben az utak rossz állapotban vannak és sok a burkolat nélküli út. Az úthálózat fejletlenségét a falvaNDW |VV]HN|W EXUNRODWWDO HOOiWRWW XWDN LQQHQ HUHG D Ä]ViNXWFiV´ IDOYDN elnevezés) hiánya mutatja. Ezek a falvak a tömegközlekedést és a szállítást tekintve elYHV]WLN D] iWPHQ IRUJDORP NtQiOWD OHKHW VpJHNHW 6 W D KRVV]~ V]iOOtWiVL LG pV D megnövekedett szállítási költségek a helyi üzleti élet NLERQWDNR]iViQDNOHJI EEDNDGiO\DL52 $ URVV] XWDN pV D NHGYH] WOHQLG MiUiVL N|UOPpQ\HN PLDWW HJ\HV WHUOHWHN D] pY EL]RQ\RV LG V]DNDLEDQ megközelíthetetlenek. A 135 ezer kilométer hosszú úthálózatból 30 ezer kilométert a központi kormány tart fenn. 14. táblázat Az általános és középiskolák területi megoszlása

Megyék, régiók

Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém 52

Általános iskolák Egy osztályTanulók Száma száma teremre jutó tanuló 719 240 220 20,2 414 143 294 20,1 305 96 926 20,5 441 109 888 19,3 149 42 429 20,2 124 30 621 18,9 168 36 838 18,7

Középiskolák Egy Egy Egy tanárra Tanulók tanárra osztályra Ingázó tanulók, jutó Száma száma jutó jutó tanuló tanuló tanuló százalék 11,4 10,9 12,4 12,1 12,6 11,9 11,6

329 113 134 258 93 530 71 19 604 1120 38 555 42 14 294 33 11 102 37 13 159

11,0 11,0 11,0 13,1 13,6 13,1 12,5

27,1 27,5 25,3 29,0 28,5 26,1 32,7

26,5 20,7 54,1 42,9 40,8 47,6 41,1

Magyarország SAPARD terve, 2000–2006, )|OGP YHOpVJ\Lés Vidékfejlesztési Minisztérium.

Átmenet és területi különbségek 464 Nyugat-Dunántúl Gy•r-Moson-Sopron 199 Vas 130 Zala 135 464 Dél-Dunántúl Baranya 180 Somogy 170 Tolna 114 629 Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén 369 Heves 139 Nógrád 121 556 Észak-Alföld Hajdú-Bihar 166 Jász-Nagykun-Szolnok 138 Szabolcs-Szatmár-Bereg 252 459 Dél-Alföld Bács-Kiskun 200 Békés 123 Csongrád 136 Összesen 3732

92 817 40 238 24 705 27 874 93 817 37 927 31 194 24 696 129 864 79 314 29 687 20 863 165 747 58 104 42 337 65 306 131 895 54 262 37 890 39 743 964 248

91 17,9 17,3 18,3 18,5 18,5 18,9 18,3 18,3 19,3 20,0 18,5 17,7 20,8 22,2 20,5 20,0 20,4 20,2 20,8 20,3 19,7

10,7 10,9 10,6 10,4 10,9 11,1 10,8 10,9 11,8 12,2 10,8 11,4 12,0 11,9 12,5 11,8 11,8 12,3 11,7 11,4 11,6

103 38 302 48 16 843 28 9 394 27 12 065 99 34 154 39 14 461 35 11 130 25 8 563 111 48 013 60 29 102 30 12 496 21 6 415 139 54 551 49 19 971 43 15 858 47 18 722 143 49 917 51 17 522 45 13 929 47 18 466 1036 376 626

12,0 11,0 12,8 13,0 12,4 12,3 12,7 12,0 12,7 13,1 12,1 12,1 12,7 12,0 12,7 13,6 12,3 12,4 12,8 12,0 12,0

31,1 30,7 30,4 32,3 29,9 31,3 27,6 30,8 30,5 30,1 31,2 31,6 31,8 33,9 29,2 32,0 29,2 27,6 27,6 32,2 29,2

36,2 35,9 34,4 37,8 32,8 29,2 33,0 38,6 40,0 35,5 43,9 52,8 30,3 21,8 35,9 34,6 30,7 32,9 35,4 25,1 32,6


$ YLGpNL N|]|VVpJHN KiWUiQ\RV KHO\]HWpWHO LGp] HJ\pE WpQ\H] N N|]|WW D FVDWRUQi]RWWViJpVDYt]WLV]WtWiVKLiQ\iWNHOOHPOtWHQL$]HJ\LNI Yt]V]HQQ\H] – magas QLWURJpQNLERFViWiVD PLDWW ± D PH] JD]GDViJ $] RUV]iJ települése közül mindössze 724 rendelkezik csatornahálózattal, és a vidéki ODNiVRN FVXSiQ V]i]DOpND FVDWODNR]LN V]HQQ\Yt]HOYH]HW UHQGV]HUKH] $ NHOHWNH]HWW V]HQQ\Yt] V]i]DOpND WLV]WtWDWODQXO NHUO D] pO YL]HNEH pV D WLV]WtWRWW YL]HNQHN LV FVXSiQ V]i]DOpNiW NH]HOLN PHJIHOHO HQ YpJpQ PLQG|VV]H WHOHSOpVHQ YROW NRUV]HU V]HQQ\Yt]WLV]WtWy EHUHQGH]pV53 Ez az HJ\HQO WOHQVpJ QHPFVDN D]W MHO]L KRJ\ D M|Y EHQ QHKp]VpJHN PHUOQHN IHO D fejlesztések és a beruházások vonzásában, de gondot jelenthet a népesség megtartásában is. Természeti és kulturális értékek $ NLHJ\HQV~O\R]RWW WHUOHWL IHMO GpVEHQ D YH]HW WHOHSOpVIRUPiN D YiURVRN IHMO GpVLSRWHQFLiOMiQDNQ|YHNHGpVpEHQDWHUPpV]HWL pV D NXOWXUiOLV pUWpNHNQHN küO|QOHJHVMHOHQW VpJNYDQ$IDOXVLWiMIHOpUWpNHO GpVHD]DMD]V~IROWViJps a 53

Ugyanott.

92


V]HQQ\H]HWWVpJ HO O YDOy PHQHNOpV D KLWHOHV PaJ\DU LGHQWLWiVW NpSYLVHO WH vékenységek fenntartása a jövedelmek emelkedésével párhuzamosan igényként jelenik meg Budapest dinamikus városi agglomerációjában. A vidék értékeinek felpUWpNHO GpVHE YtWLPDMGDYLGpNJD]GDViJLOHKHW VpJHLWpVYDlószíQ leg csökkenti a városokba való vándorlást. Tekintettel azonban arra, hogy az értékek LUiQWDNHUHVOHWPDPpJJ\HQJHpVH]HNEL]WRVtWiVDQDJ\V]iP~HJ\pQLG|QWpVW O IJJDSLDFLHU NW OQHPYiUKDWyPHJIHOHO NtQiODWNLDODNXOása. A legújabb jogszabályok és az egyes minisztériumok által készített fejlesztési tervek elismerik a természeti, a kulturális és az épített környezet értékeit. Az 1997. évi &;/W|UYpQ\DP HPOpNHNpVDLIV. törvény a kulturális pUWpNHN YpGHOPpU O NLPRQGMD KRJ\ D] RUV]iJ SyWROKDWDWODQ |U|NVpJpW NpSH]LN D]RN D] DONRWiVRN DPHO\HN D N|UQ\H]HW NLHPHONHG pUWpNHLNpQW D NXOWXUiOLV hagyományok hordozói, a történelmi és nemzettudat formálói. Magyaroszág 2000–2006-ra szóló 6$3$5'WHUYH D QHP]HWL |U|NVpJ PHJ U]pVpW D] iWIRJy YLGpNIHMOHV]WpVLVWUDWpJLDIRQWRVWDNWLNDLHV]N|]pQHNWHNLQWL$QHP]HWLIHMO GpV 6]pFKHQ\LWHUYH UpV]OHWHVHQ V]yO D] RUV]iJ MHOHQW V WHUPiOYt]NpV]OHWHLQHN idegenforgalmi hasznosításáról (4. keret). A nemzeti politika, a regionális és a helyi kezdeményezések hasznosíthatják az 2(&'RUV]iJRN E YO tapasztalatait az értékek minél kedYH] EEIHMOHV]WpVLFpO~NLDknázásában. Az értékek feltárása és hasznosítása közötti koordináció társadalmi HOIRJDGWDWiVD IRQWRV iOODPL IHODGDWQDN WHNLQWKHW ( V]HUHSN|U PHJpUWpVpW D] értékek két elvi szempont alapján, négy kategóriába való csoportosítása segítheti. Egy érték jelOHPH]KHW D]]DOhogy annak használati értéke dominál-e (mondjuk pl. belpS GtMIRUPiMiEDQ YDJ\ QHP $ QHP KDV]QiODWLpUWpN WRYiEE differenFLiOKDWyDPHJOpY VpJpUWpNpYHOD]az érték, amelyet az állampolgárok az adottságnak tulajdonítanak, még akkor is, ha soha nem veszik azt igénybe), D] DGRWWViJ RSFLyV pUWpNpYHO D] DGRWWViJ OHKHWVpJHV M|Y EHQL KDV]QiODWiQDN érWpNH YDODPLQW D KDJ\DWpNL pUWpNNHO $] pUWpNHN D V]ROJiOWDWyN MHOOHP] L DODSMiQLVPHJNO|QE|]WHWKHW N$ÄSRQWV]HU ´pUWpNHNHWFVDNQpKiQ\DQiOOtWMiN HO PtJ D ÄQHP SRQWV]HU ´ pUWpNHNHW VRNDQ EL]WRVtWMiN $ KpYt]IRUUiVRN Széchenyi-tervben való szerepeltetése jó példa arra az adottságra, amely esetében a használati érték dominál. Az adottság értékének megállapítása koordinációs problémákat vet fel, hiszen az D]DGRWWSRQWRQOpY V]ROJiOWDWyNRQ SOJ\yJ\GO N NHUHV]WOprKHW HOOHJN|QQ\HEEHQ 6RNNDO QHKH]HEE |VV]HKDQJROQL pV IHOPpUQL D ÄQHP SRQWV]HU ´ pUWpNHNHW ameO\HN VRN V]ROJiOWDWy N|]UHP N|GpVpW LJpQ\OLN $ WHUPiOYt]IRUUiVRN fejlesztéVpEHQSpOGiXOMHOHQW VHJ\WWP N|GpVDODNtWKDWyNLD]HJ\DGRWWSRQWRQ OpY V]ROgáltatások között. $ÄQHPHJ\SRQWKR]´N|W G DGRWWViJRNSpOGiXOHJ\ esztétikailag megragadó táj, gasztronómiai vagy a helyi hagyományokhoz kapcsolóGy JD]GDViJL pV NXOWXUiOLV WHYpNHQ\VpJ IHQQWDUWiVD PHJ U]pVH bizonyos mili W LOOHWYH KLWHOHVVpJHW N|OFV|Q|]KHW D] DGRWW KHO\QHN amit a


93

potenciális turisWiNHJ\UHMREEDQpUWpNHOQHN$ÄQHPSRQWV]HU ´pUWpNHNIRQWRV szerepet játszhatQDNDEEDQKRJ\HOpUKHW OHJ\HQD]DNULWLNXVW|PHJDPHO\D] adott ponthoz köW G V]ROJiOWDWiVW YDOyV LGHJHQIRUJDOPL YRQ]HU Yp WHV]L (] különösen fontos a SzéFKHQ\LWHUYEHQ V]HUHSO J\yJ\GO VWUDWpJLD HVHWpEHQ OpYpQDFpODSLDFE vítése, a geriátriai turistákon kívül több hazai vendég és a nemzetközi idegenforgalmi piac más demográfiai szegmenseinek a meghódítása. A „nem pontszeU ´

4. keret: Turizmus: alternatív helyi stratégia a vidéki Magyarország számára $WXUL]PXVE YtWpVpWVRNHVHWEHQ a regionális fejlesztés leghatékonyabb eszközének teNLQWLNPLYHOPLQGDYiURVLPLQGDIDOXVLDGRWWViJRNDWKDV]QRVtWMDMHOHQW VPXQkaHU WN|WOHpVIRQWRVWRYDJ\ U ] KDWiVDLYDQQDN$M|YHGHOPHNQ|YHNHGpVpYHOPHJváltozott fogyasztói preferenciák következtében a turizmus a világgazdaság elV V]i mú ágazaWiYiOpSHWWHO 0DJ\DURUV]iJRQH]DPiVRGLNOHJQDJ\REEiJD]DWyWD folyamatoVDQ Q a turizmusból származó bevétel. A Gazdasági Minisztérium adatai szeULQWEHQD WXULVWiN D] RUV]iJ NHUHVNHGHOPL GHILFLWMpQHN V]i]DOpNiW NLWHY összeget költöttek, és az ország GDP-jének 10 százalékát adták. HO WW 0DJ\DURUV]iJRQ D] LGHJHQIRUJDORP WHUYH]HWW pV N|]SRQWLODJ LUiQ\tWRWW tevékenység volt. A piacgazdaságra való áttérés kezdete óta azonban az ágazat nagy YiOWR]iVRNRQ PHQW NHUHV]WO (O V]|U LV MHOHQW V V]HUNH]HWYiOWiV ]DMORWW OH DPL D NLV V]iOOiVKHO\HNW ODQDJ\REEDNIHOpMHOHQWHWWHOPR]GXOiVWQHP]HWN|]LN|YHWHOPpQ\HNHW NLHOpJtW QDJ\V]iOORGiNpSOWHN0iVRGV]RUHJ\pYWL]HGDODWWDWXULVWiNV]iPDPLO lióról 29 millióra csökkent, kevesebb látogató érkezett a kelet-közép-európai országokból, amit a nyugat-európai országokból érkezett több turista csak részben pótolt. A turizmus az egész gazdaság számára fontos, de csupán az ország néhány területére koncentrálódik. Magyarország hagyományos turisztikai központja Budapest és a Balaton, majd jóval lemaradva a Mátra hegység. Minden régió rendelkezik növekedési potenciállal és a 2000–UH V]yOy (O ]HWHV 1HP]HWL )HMOHV]WpVL 7HUY V]iPRV LQWp]NHGpVW KR]RWW D KHO\L JD]GDViJL IHMO GpV HU VtWpVpUH W O QDJ\REE infrastrukturális beruházások valósulnak meg a regionális fejlesztési tanácsok és a regionális idegenforgalmi szervezetek által régiónként kiválasztott három idegenforgalmi központban. 0LYHO D NRUPiQ\]DW WLV]WiEDQ YDQ D WXUL]PXV IHMO GpVL OHKHW VpJHLYHO V]iPRV egyéb intézkedéssel is segíteni kívánja az ágazatot. A Gazdasági Minisztérium több 3, 4 és 5 csillagos szálloda építését kívánja támogatni a megyeközpontokban, többek N|]|WW 6]HJHGHQ 6]pNHVIHKpUYiURWW *\ UEHQ pV .DSRVYiURWW $ PLQLV]WpULXP pénzügyi támogatást nyújt a kastélyok felújítására és szállodákká való átalakítására. A kormány a Széchenyi-tervben külön fejezetet szentelt a turizmus fejlesztésének. A terv regionális és országos marketingprogramok beindítását, valamint a nemzeti

94


OiWYiQ\RVViJRNUD pV D NXOWXUiOLV |U|NVpJUH DODSR]RWW WXUL]PXV J\RUV E YtWpVpW javasolja. Felhívja a figyelmet szolgáltatási hálózatok és kapcsolódó regionális SURJUDPRNNLDODNtWiViUD$WHUYD]RQEDQQHPV]yOHJ\pUWHOP HQDUUyOKRJ\DMDYDVROW PDUNHWLQJSURJUDPRNPLNpQWNDSFVROyGQDNPDMGDPHJOpY PDUNHWLQJVWUXNW~UiKR]pV csak minimális tájékoztatást ad arról, hogyan történik a célok programokká való formálása és megvalósítása. A terv kevés figyelmet fordít a legjobb gyakorlat átvételére és a tapasztalatcserére. A Széchenyi-terv nemcsak általában hangsúlyozza a turizmus támogatását, hanem külön javaslatot is tesz a gyógy- és egészségügyi turizmus fejlesztésére. A javaslat szerint a turizmus kombinált – kormányzati, vállalkozói és önkormányzati – pénzügyi HV]N|]|NNHOIHMOHV]WKHW $*D]GDViJL0LQLV]WpULXPV]HULQWDWHOMHVUiIRUGtWiVHJyharPDGiWNLWHY NRUPiQ\WiPRJDWiV„OHKHW YpWHV]LDQHPNRUPiQ\]DWLYiOODONR]yLYDlamint önkormányzati források mobilizálását”. A terv számításai szerint egy 200 szobás gyógyszálloda megépítése 3–4 milliárd forintba (kb. 12–15 millió dollárba) kerül, amelynek egyharmadát a kormány biztosítaná. Ezek azonban elméleti számítások, sok bennük a bizonytalanság. Mégha a központi kormányzat fedezné is a költségek egyharmadát, nem világos, hogy a helyi önkormányzatok hogyan tudnának forráshoz jutni. A Széchenyi-terv ugyancsak figyelmen kívül hagyja az utak, a vízellátás, a távközlés és egyéb infrastrukturális ellátás fejlesztésének szükségességét, amelyek a YHQGpJHN pV D NDSFVROyGy V]ROJiOWDWiVRN V]iPiUD MREE HOpUKHW VpJHW WHUHPWHQHN $] idegenforgalmi programok a szolgáltatások magas színvonalát követelik meg, beleértve a jó közlekedést, a javító szolgáltatásokat és más egyéb támogatást. Ha nem VLNHUOHJ\PHJKLEiVRGRWWI WpVLYDJ\PiVDODSHOOiWiVWEL]WRVtWyUHQGV]HUWPHJMDYtWDQL ez veszélyeztetheti az egész idegenforgalmi vállalkozás pénzügyi helyzetét. Megbízható távközlési rendszerre is szükség van mind a vendégek igényeinek NLHOpJtWpVpUHPLQGD]HOpUKHW WiYROViJE YtWpVpUHDIRJODOiVRNIRJDGiViUDVWE1HP HOHJHQG FVXSiQ ~M V]iOORGiNDW pV PiV NDSFVROyGy EHUXKi]iVRNDW ILQDQV]tUR]QL Fejleszteni kell az alapellátást, pl. az úthálózatot is. A terv úgy véli, hogy az DXWySiO\iNWyO pV D I XWDNWyO – NLORPpWHUUH HOKHO\H]NHG WpUVpJHN DNWLYL]iOyGKDWQDN (] D IHOIRJiV V]iPRV NHGYH] SRWHQFLiOLV DGRWWViJJDO UHQGHONH] IDOXVLWpUVpJHWIRV]WPHJWXULV]WLNDLOHKHW VpJHLKDV]QRVtWiViWyO 1HPNDSHOpJKDQJV~O\WDPDJ\DUEHOI|OGLWXUL]PXV$WHUYGRNXPHQWXPRNI NpQW a külföldi turizmus növelésére helyezik a hangysúlyt, pedig a belföldi turizmus ugyanolyan fontos. A külföldre utazó magyar állampolgár többet költ, mint a külföldi turista: 1990-ben 34,80 dollár volt szemben a külföldiek 21,70 dolláros kiadásával, PtJ D NpW V]iP GROOiUUD pV GROOiUUD Q WW UD $ EHOI|OGL WXUL]PXV HOV VRUEDQD]HOPDUDGRWWWpUVpJHNEHQIHMOHV]WKHW +DVLNHUODKD]DLWXULVWiNV]iPiUD új turisztikai központokat kialakítani, ez növeli a külföldi látogatók számát is.

szolgáltatási stratégia közigazgatási problémát is felvet, mivel a fejlesztés és a koordináció leghatékonyabban helyi szinten valósítható meg. A hatékony igazgaWiV PHJN|YHWHOL D KHO\EHQ NHOHWNH] IRUUiVRN DGyN pV GtMDN formájában való megtartását azért, hogy a helyi önkormányzatok jobban tudják támogatni az értéNHNUHpSO IHMOHV]WpVLSURJUDPRNDW


95

Az országban azonban nem minden közösségnek felel meg a turizmusra DODSR]RWW IHMOHV]WpVL VWUDWpJLD $ PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJ LV NpSHV RO\DQ OHKHW VpJHNHWWHUHPWHQLDPHO\HNEHQHJ\DUiQWPHJWDOiOKDWyDKDV]QiODWLpVQHP használati érték. A használati értéket a speciális termelési mód, illetve származási KHO\ PLDWW NO|QOHJHV PH] JD]GDViJL WHUPpNHN PDJDVDEE iUD DGMD $ 2000– 2006-os SAPARD-tervben körvonalazott agrár-környezetvédelmi program IRJODONR]LNHNpUGpVHNNHOpV|V]W|Q] NHWNtQiODP WUiJ\DQpONOLI|OGP YHOpV IHMOHV]WpVpUH0iVOHKHW VpJHNHWSODWHUPpNHNökocímkével való ellátását és a származási hely szerinti osztályozást is meg kell vizsgálni. Az agrár-környezetvédelmi program indítéka részben az EU-jogszabályok harmonizálásából fakad. E tekintetben a program eredményesebb lehet a I|OGP YHOpVVHO|VV]HIJJ QHPKDV]QiODWLpUWpN WHYpNHQ\VpJHNEHQ$WDODMD felszíQL pV WDODMYL]HN D WiM YpGHOPH pV D WHUPpV]HW PHJ U]pVH RO\an célok, DPHO\HN N|UQ\H]HWEDUiW PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW LJpQ\HOQHN (]HN D WHYpNHQ\VpJHNYDOyV]tQ OHJHU VtWHQLIRJMiNDN|UQ\H]HWPHJyYiViQDNLUiQ\iED KDWyIHQQWDUWKDWy JD]GiONRGiVL J\DNRUODWRW $ PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJQHN csak akkor van társadalmi értéke, ha hozzájárul a környezeti célok megvalósításához, s nem csupán az élelmiszerellátás biztonságát garantálja, és a vidéki lakosság egy részének megélhetését biztosítja.

Összefoglalás és ajánlások 0DJ\DURUV]iJ MHOHQW V LQIUDVWUXNWXUiOLV UHIRUPRNDW KDMWRWW YpJUH $] üzemeltetés – a közlekedést kivéve – az ágazat egészében magántulajdonba NHUOWMHOHQW VEHUXKi]iVRNW|UWpQWHNDWiYN|]OpVEHQpVD]~WKiOy]DWEDQ%iUD EHUXKi]iVRN MHOHQW VHQ MDYtWRWWiN D] RUV]iJEDQ D YiOODONR]iVL N|UQ\H]HWHW D W NHPR]JiVQDN PpJ YDQQDN DNDGiO\DL SO D ODNiVSLDF PHUHYVpJH DPL D IHMOHWOHQ ODNiVSLDFL V]ROJiOWDWiVRNNDO KLWHOUHQGV]HUUHO pV D QHP NLHOpJtW lakásépítési programPDO IJJ |VV]H (]HN FV|NNHQWLN D KHO\L PXQNDHU SLDF rugalmasságát és gyakran akadályozzák, illetve korlátozzák az új beruházási programok megvalósítáViW $ N|UQ\H]HW PLQ VpJH LV HOULDV]WKDWMD D külfödi W NHEHIHNWHW NHW $ OpJszennyezés csökkent, de a hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás még mindig alacsony színvonalú, és számos térség nagyon távol van az (8HO tUiVRNWHOMHVttéVpW O Magyarországon gyakran figyelmen kívül hagyják az infrastrukturális ellátottság területi különbségeit. A vidéki infrastruktúra javult, de sok esetben jóval elmarad a városok színvonala mögött, különösen a távközlési berendezések, a hulladékgazdálkodás, a csatornázottság és a lakásellátás, YDODPLQWD]XWDNPLQ Vpge tekintetében. A városok inkább a helyi közlekedés és a légszennyezés problémáitól szenvednek. A központi politikának hangsúlyoznia kell a területi dimenziókat, és a helyi önkormányzatokat be kell

96


vonni az infrastrukturális ellátásba. Általános szolgáltatási politikát kell kidolgozni és megvalósítani. A részletes ajánlások a követke] N – Az infrastrukturális és tervezési politikát nem vezérelheti kizárólag az EU-csatlakozásra való felkészülés, valamint az EU TINA-rendszerének a NHOHWHXUySDL RUV]iJRNUD YDOy NLWHUMHV]WpVH &pOV]HU OHQQH NHUHWWHUYHW NLGROJR]QL DPHO\ 0DJ\DURUV]iJ KRVV]~ WiY~ IHMOHV]WpVpW W ]L NL FpOXO nemcsak a TEN-(transzeurópai hálózatok) és a Helsinki-folyosók, hanem az országnak a kisebb regionális térségekben (Alpok–Adria, Kelet- és Délkelet Európa, Duna völgye) betöltött földrajzi szerepét is figyelembe véve; – Sokoldalú (multimodális) közlekedési rendszer. Az utaktól eltekintve, Magyarország viszonylag fejlett tömegközlekedési infrastruktúrával rendelkezik az összes többi közlekedési ágazatban. Az infrastrukturális UHQGV]HU MHOHQW V IHO~MtWiVUD V]RUXO DPLW HGGLJ PpJ FVDN UpV]EHQ LVPHUtek IHO $ VRNUpW VpJ RO\DQ HO Q\ DPLW MREEDQ NL NHOO KDV]QiOQL $ Nlönféle szállítási módozatokat alkalmazó logisztikai központok és technológiák nem NDSQDNNHOO KDQJV~O\WQDJ\REESULRULWiVWNHOOHQHpOYH]QLNKLV]HQVRNV]RU környezetbarát megoldásokat kínálnak. Távlatosabb programokat kell kidolgozni, különösen az ISPA keretében; – Környezet. Jobban el kell ismerni és támogatni kell a helyi és a területi |QNRUPiQ\]DWRN V]HUHSpW pV N|]UHP N|GpVpW D N|UQ\H]HWL LQIUDVWUXNW~UD IHMOHV]WpVpEHQ pV HOOHQ U]pVpEHQ (U VtWHQL NHOO D UpJLyNRQ EHOOL HJ\WWP N|GpVW $ UHJLRQiOLV IHMOHV]WpVL J\Q|NVpJHNQHN KDWiVHOHP]pVL tanulmányokat kell készíteniük, és az eredményeket be kell építeniük a NpV]O UHJLRQiOLV WHUYHNEH $ KHO\L |QNRUPiQ\]DWRNNDO HJ\WW EH NHOO kapcsolódniuk a környezetvédelmi kampányokba, az állampolgárokkal a hulladékgazdálkodási, a szennyvíztisztítási és a természetvédelmi beruházási programokról folytatott konzultációkba; – Lakáshelyzet. Fontos, hogy a helyi önkormányzatok számára a lakáspolitika a népesség és a gazdasági kezdeményezések vonzásának egyik NLHJpV]tW HV]N|]HOHJ\HQpVHO VHJtWVHIDQWi]LDG~VPyGV]HUHNNLGROJR]iViW D NHGYH] EE YiOODONR]iVL N|UQ\H]HW PHJWHUHPWpVpKH] /pWUH NHOO KR]QL D KHO\L |QNRUPiQ\]DW HOOHQ U]pVH DODWW iOOy GH PDJiQEHIHNWHW N iOWDO ]H meltetett EpUODNiVSLDFRW)RNR]QLNHOODIHO~MtWiVUDIRUGtWRWWHU IHV]tWpVHNHWLV A társasházak esetében a felújítások megvalósítása speciális, alacsony kamatozású hitelekkel oldható meg, emellett ösztönözni kell felújítási alapok NpS]pVpW DPHO\HN W NHWDUWDOpNRW MHOHQWHQHN $ bérlakásszektorban a tisztességes lakbéremelések és a szelektíven nyújtott lakástámogatások kombinált rendszerét kell megvalósítani; – +DWiU PHQWL HJ\WWP N|GpV. A régióknak – különösen a keleti, az pV]DNNHOHWL pV D GpONHOHWL UpJLyNQDN ± PHJIHOHO KDWiVN|UW NHOO EL]WRVtWDQL


97

KRJ\ HUHGPpQ\HVHEE KDWiU PHQWL HJ\WWP N|GpVW YDOyVtWKDVVDQDN PHJ D V]RPV]pGRV RUV]iJRNEDQ OpY SDUWQHUHLNNHO $ N|]SRQWL NRUPiQ\]DW nyújtson segítséget ahhoz, hogy a nyugati országrész a határ menti HJ\WWP N|GpVben szerzett tapasztalatait megossza a keleti régiókkal.

3. fejezet GAZDASÁGFEJLESZTÉSI POLITIKÁK A piacgazdaságra való áttérés egy évtizede után Magyarország makrogazdasági WHOMHVtWPpQ\HNHGYH] PHJHO ]LDW|EELNHOHWN|]pSHXUySDLRUV]iJRWpVHJ\UH közeledik az OECD átlagához. Az inflációs nyomás némi aggodalomra ad okot, GHD]DODSYHW PXWDWyNNLHOpJtW HN0LQGH]DPDJ\DUWiUVDGDORPpUWpNWHUHPW NpSHVVpJpWEL]RQ\tWMDDNRUPiQ\V]pOHVN|U HONpS]HOpVHLQHNPHJYDOyVtWiViKR] V]NVpJHV M|YHGHOPHW NpSHV HO iOOtWDQL $ OHJ~MDEE JD]GDViJL WHQGHQFLiN PiV szempontból azonban már kevésbé megnyugtatóak. Az egy foglalkoztatottra jutó kibocsátás értéke még mindig az OECD-rangsor alján van, bár magasabb, mint az új 2(&'WDJRUV]iJRNp.RUHDNLYpWHOpYHO pVD]HJ\I UHMXWy*'3D] EU átlagának 50 százaléka alatt van.540pJDJJDV]WyEEDQ|YHNHGpVHJ\HQO WOHQ teUOHWL PHJRV]OiVD $ JD]GDViJ WHUOHWLOHJ HU VHQ WDJRlt, a régiók közötti különbVpJHN Q WWHN pV HJ\UH V]HPEHW Q EEHN D UHJLRQiOLV SRODUL]iOyGiVL IRO\DPDWRN$]iOODPLV]HUYHNQDJ\GLOHPPDHO WWiOOQDND]HORV]WiVLSROLWLND VHJtWVpJpYHO D WHUOHWL NO|QEVpJHN NLHJ\HQOtWpVpW KHO\H]]pNH HO WpUEH YDJ\ D versenyképes területi adottságok támogatására összpontosítsanak, ami viszont WRYiEE Q|YHOQp D WHUOHWL NO|QEVpJHNHW 6]HPEHW Q D N|]YHWOHQ NOI|OGL W NHEHIHNWHWpVHN pV D] ~M YiOODONR]iVRN WHUOHWL NRQFHQWUiFLyMD XJ\DQDNNRU D keleti és a déli régiók irányába való elmozdulás túlságosan csekély ahhoz, hogy OpQ\HJHVYiOWR]iVWLGp]]HQHO DN|]SRQW±SHULIpULDYLV]RQ\iEDQ8J\DQDNNRUD kis- és középvállalati szektor, amely a GDP 48 százalékát adja, számtalan SUREOpPiYDO ± W|EEHN N|]|WW PDJDV DGyNNDO W NHKLiQQ\DO pV WiUVDGDORPEL]WRVtWiVLWHUKHNNHO±N]G$NOI|OGLW NHYRQ]iVDV]HPSRQWMiEyO G|QW IRQWRVViJDYDQDKHO\LWHYpNHQ\VpJHNWiPRJDWiViQDN.O|Q|VHQLJD]H] az idegenforgalomra, amely ma Magyarország második legnagyobb iparága. Amellett, hogy a turizmus nagy növekedési potenciállal rendelkezik, a WHUPpV]HWLDGRWWViJRNIHMOHV]WpVpYHOKR]]iWXGMiUXOQLDIHQQWDUWKDWyIHMO GpVKH] 9pJH]HWO0DJ\DURUV]iJHO WWiOOyIRQWRVIHODGDWDkülföli és a hazai ágazatok integrálása. 54

OECD, 2000e.

100


Területi újraelosztás vagy regionális versenyképesség A gazdasági tevékenységek Magyarországon tapasztalt területi megoszlása nem HJ\HGOiOOy (XUySiEDQ D WHUOHWL HJ\HQO WOHQVpJHN PpUWpNpUH D]RQEDQ D politikáQDNIHONHOOILJ\HOQLH9LWDWiUJ\iWNpSH]LD]RQEDQKRJ\PLWHNLQWHQG HOV Gleges fontosságúnak. Néhány közgazdász és fejlesztési szakember úgy YpOLKRJ\I FpOQDND IHMO GpVW pV D UHJLRQiOLV YHUVHQ\NpSHVVpJ HU VtWpVpW NHOO tekinteni (hatékonysági megközelítés). Mások, pl. Williamson azon a véleményen vannak, hogy egy bizonyos fejlettségi szint alatt a területi újraelosztási politikák hátUiQ\RVDN OHKHWQHN D QHP]HWL Q|YHNHGpVUH (EE O D Qp] SRQWEyODN|]SRQWLNRUPiQ\]DWLSROLWLNiNQDNDIHMO GpVNRUDLV]DNDV]iEDQD FHQWUXPRNDW NHOO HO Q\ben részesíteniük, csupán néhány növekedési pólusra NHOO NRQFHQWUiOQL PDMG D IHMO GpV NpV EEL V]DNDV]iEDQ PHJIRUGtWDQL D folyamatot.55(]D]WMHOHQWLKRJ\LO\HQN|UOPpQ\HNN|]|WWVRNV]RUNHGYH] EE a támogatásokat a fejlettebb térségek modernizálására koncentrálni, hiszen ezek az input/output kapcsolatok révén továbbítják a növekedést a szomszédos térségekbe. Kevésbé hatékony viszont a támogatásokat közvetlenül a fejletlen régiókba juttatni, mert képtelenek azokat felhasználni, gazdálkodási adottságaik gyengék. Az állami akcióknak kerülniük kell a legdinamikusabb térségek elhanyagolását, de nem szabad megfeledkezni a fejletlen területeNU OVHP $WHUYXWDVtWiVRVUHQGV]HUEHQDQHKp]LSDUYROWDJD]GDViJLIHMO GpVKDMWyHUHMH D WHUOHWHN N|]|WWL NLHJ\HQOtW GpVW D PHVWHUVpJHVHQ IHQQWDUWRWW EpUUHQGV]HUHQ alapuló teljes foglalkoztatás biztosította. A rendszerváltozás óta alkalmazott UHJLRQiOLV SROLWLND LV D NLHJ\HQOtW GpVW WHNLQWL FpOMiQDN $ )|OGP YHOpVJ\L pV Vidékfejlesztési Minisztérium regionális fejlesztési intézkedései teljesen HJ\pUWHOP HQD]HJ\HQO VpJPHJWHUHPWpVpWFpOR]]iN$NLHJ\HQOtWpVNL]iUyODJD regionális fejlesztési politikák középpontjában állt, az általános JD]GDViJSROLWLNiN LQNiEE D KDWpNRQ\ViJUD NRQFHQWUiOWDN ÒJ\ W QLN D]RQEDQ KRJ\ D] XWyEEL LG EHQ LUiQ\YiOWiV W|UWpQLN $ *D]GDViJL 0LQLV]WpULXPEDQ készített Széchenyi-terv a kiegyensúlyozott területi eloszlást hangsúlyozza. Több minisztérium (pl. a Miniszterelnöki Hivatal, az Oktatási, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium) egyre inkább felismeri a területi dimenzió fontosságát, az egyensúly megteremtéVpEHQ YDOy SROLWLNDL pUGHNHOWVpJ HU V|GLN .pV EE derül azonban ki, hogy a programok és az eszközök tükrözik-e ezt a felismerést. 3pOGiXOD]RUV]iJN|]pSV pVQ\XJDWLUpV]pQOpY YiOODODWRNNHGYH] EEHQWXGMiN D JD]GDViJL |V]W|Q] NHW NLKDV]QiOQL PLQW D] HOPDUDGRWWDEE WpUVpJHN YiOODONR]iVDL $ EHDYDWNR]iVRN PiV WHUOHWHLQ VHP WHOMHVHQ YLOiJRV D IHMO GpV 55

Ez Hirschman nem kiegyensúlyozott IHMO GpVUHvonatkozó elméletén alapul. Williamson szerint a tipikus nemzeti IHMO GpVLstruktúra a IHMO GpVkezdeti szakaszában a régiók közötti különbségeket hozza létre, a NpV EELszakaszban pedig a régiók közeledését eredményezi. Williamson, 1965.


101

területi szempontjai iránti elkötelezettség. A lakásépítési, a K+F és a regionális IHMOHV]WpVLSURJUDPRNQDNYDODPHQQ\LUpJLyV]iPiUDHOpUKHW QHNNHOOOHQQLNGH YDOyV]tQ OHJDIHMOHWWHEEWpUVpJHNW|EEHWSURILWiOQDNPDMGPLQWDSHULIpULiN$ PLQLV]WpULXPRNQDNV]RURVDQHJ\WWNHOOP N|GQLNpVD]DEV]RUSFLyVNpSHVVpJ ismeretére is szükség lesz a nemzeti fejlesztési terv kidolgozása során, beleértve DNO|QE|] RSHUDWtYSURJUDPRNV]HUYH]pVpWpVILQDQV]tUozását.

Exogén beruházásokra alapozott fejlesztési politika $]HOP~OWLG V]DNEDQPLQGHQEL]RQQ\DO D N|]YHWOHQ NOI|OGLW NHEHIHNWHWpVHN YROWDN D PDJ\DU JD]GDViJL IHMO GpV OHJVLNHUHVHEE HV]N|]HL HOHMpQ D magyarországi külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRNPLOOLiUGUSD-t értek el, az pYWL]HG HOHMpW O LJ D] pYHV W NHEHiUDPOiV D *'3 ± V]i]DOpNiW WHWWH NL %iUD0DJ\DURUV]iJUDpUNH] NOI|OGLP N|G W NHEHUXKi]iVRNpUWpNHDW|EEL kelet-közép-európai országgal összehasonlítva kisebb, mint korábban volt – 25 V]i]DOpN V]HPEHQ D] ± N|]|WWL V]i]DOpNNDO ± D] HJ\ I UH MXWy külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRN pUWpNH PpJ PLQGLJ D OHJPDJDVDEE $ IHOGROJR]yLSDUL WHUPHOpNHQ\VpJ pV YHUVHQ\NpSHVVpJ Q|YHNHGpVpQHN I KDMWyHUHMH D N|]YHWOHQ NOI|OGL W NHEHIHNWHWpVHN iOWDO LQGXNiOW JD]GDViJL IHMO GpV HUHGPpQ\HNpQW OpWUHKR]RWW EHUXKi]iVRN YROWDN $ NOI|OGL P N|G W NHEHUXKi]iVRN iOORPiQ\D PD D *'3 V]i]DOpNiW WHV]L NL D külföldi tulajdonú cégek adják a magyar ipari export 70 százalékát. Eddig 1pPHWRUV]iJ YROW D OHJQDJ\REE NOI|OGL EHIHNWHW D] |VV]HV EHIHNWHWpVHNQHN durván 28 százalékával, majd Hollandia, az Egyesült Államok és Ausztria következik. ,VPHUHWHV KRJ\ D N|]YHWOHQ NOI|OGL W NHEHIHNWHWpVHN NLHPHONHG V]HUHSHW játszottak a gazdaság szerkezeti átalakításában és új ágazatok, pl. a SURIHVV]LRQiOLV pV V]yUDNR]WDWy HOHNWURQLND D WHOHNRPPXQLNiFLy D MiUP |VV]HV]HUHOpV pV D] DXWyDONDWUpV]J\iUWiV IHMO GpVpEHQ -HOHQW V PHQQ\LVpJ W NH iUDPORWW D WiYN|]OpVEH D] HQHUJLDLSDUED D NHUHVNHGHOHPEH pV VRN PiV V]ROJiOWDWiVL WHUOHWUH $ NOI|OGL W NpW QHP NL]iUyODJ pV QHP DODSYHW HQ D] ROFVy PXQNDHU YRQ]RWWD 0DJ\DURUV]iJUD V]HPEHQ D /HQJ\HORUV]iJEDQ pV D &VHK.|]WiUVDViJEDQ P N|G YiOODODWRNNDO DPHO\HN WRYiEEUD LV D PXQND pV HQHUJLDLQWHQ]tY iJD]DWRNEDQ P N|GQHN 9DOyMiEDQ V]iPRV YiOODODW KR]RWW EH szaktudáson alapuló tevékenységeket Magyarországra, néhányan K+Frészlegeket is (pl. az Audi, a Nokia, a Knorr-Bremse, a General Electric, az Ericsson és a Sanofi).56

56

OECD, 1999b.

102


( WHQGHQFLiN NO|QE|] NpSSHQ KDWRWWDN D WHUOHWL IHMO GpVUH $ NOI|OGL EHIHNWHW N QpKiQ\ UpJLyW pV YiURVW HO Q\EHQ UpV]HVtWHWWHN HOV VRUEDQ D ]|OGPH] VEHUXKi]iVDLNpVD]HV]N|]IHOYiViUOiVDLNVRUiQ,O\PyGRQDNOI|OGL W NHbefekteWpVHN WHUOHWL HOKHO\H]NHGpVH HU V I YiURVL NRQFHQWUiFLyW PXWDW $ külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRN N|]HO NpWKDUPDGD 0DJ\DURUV]iJ N|]pSV részére jut, Budapestet is beleértve, majd kissé lemaradva következik a NyugatDunántúl (15. táblázat). Általánosságban Nyugat-Magyarországnak az EUpiacokhoz vaOyN|]HOVpJHHO Q\QHNWHNLQWKHW DPLWPpJWRYiEEHU VtWD]DWpQ\ KRJ\ D QpPHW pV D] RV]WUiN EHIHNWHW N különsen kedvelik a nyugati régiókat. (]HNEHPiUVRN|VV]HV]HUHO ]HPWHOHSOW$]DPHULNDLpVDKROODQGYiOODODWRN többsége Budapest térségében van, ami a szolgáltatóiparra és általánosabban a városi gazdaságra való nagyobb ráutaltsággal magyarázható, beleértve a nemzetközi repüO WpU PHJN|]HOtWKHW VpJpW $ QDJ\ EHIHNWHW N N|]|WW 1DJ\ Britannia és FranciaRUV]iJNHYHVHEEW NpW|VV]SRQWRVtW.|]pS0DJ\DURUV]iJUD befektetéseik kb. egynegyede Észak-Magyarországra és a Dél-Alföldre került (16. táblázat). 1HKp] HO UH OiWQL D N|]HOM|Y EHQ PLNpQW DODNXO D NOI|OGL EHIHNWHWpVHN országos és regionális megoszlása. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, KRJ\ IHOM|Y EHQ YDQQDN D NHYpVEp IHMOHWW NHOHWL pV pV]DNNHOHWL WpUVpJHN SO D Daewoo Debrecenben, a General Electric Hajdúböszörményben és Ózdon, a Bosch és a Knorr-Bremse Kecskeméten, a Zeiss Mátészalkán, a Benetton, a Michelin és a Flextronics Nyíregyházán, az Unilever Nyírbátorban nyitott üzemeket. Amellett, hogy e beruházások igénybe vettek központi WiPRJDWiVRNDW D] DNWtY KHO\L EHIHNWHWpVL SROLWLND pV D KHO\L |V]W|Q] N LV QDJ\ YRQ]HU WMHOHQWHWWHNËURUV]iJ pV D] XWyEEL LG EHQ 1DJ\%ULWDQQLDWDSDV]WDODWDL D]W PXWDWMiN KRJ\ D Q|YHNY EpUHN pV N|OWVpJHN QDJ\ Q\RPiV DOi KHO\H]LN D külföldi P N|G W NHEHruházásokat, más helyet keresnek Kelet-KözépEurópában, ahol jóval alacsonyabbak a költségek. Erre utal a külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRNW|EEpNHYpVEpVWDELOWHQdenciája 1995 és 1999 között, miközben számos versenytárs országban növekedés tapasztalható.57 Ennek részben az az oka, hogy a privatizációs program a befejezéséhez közeledik, ám ezt protfolió-beruházásokkal ellensúlyozni lehet. E csapda elkerülésének kulcsa az alacsony bérszínvonalról a magasra való áttérés. Jelenleg még nem HJ\pUWHOP KRJ\ D szaktudásintenzív tevékenységek beáramlása, a K+F-et is EHOHpUWYH YpOHWOHQV]HU YDJ\ WXGDWRV MHOHQVpJ ( WHQGHQFLD WHOMHV NLERQWDNR]iViKR] D UpJLyNEDQ VWDELO SROLWLNiUD pV |V]W|Q] N|UQ\H]HWUH YDQ szükség. $ NOI|OGL W NHEHIHNWHWpVHN YRQ]iViKR] D WHUOHWL SROLWLNiQDN KDWiVW NHOO gyakorolnia a regionális és a helyi befektetési légkörre, többek között más NOI|OGLYiOODODWRNMHOHQOpWpUHD]HOV NH]GHPpQ\H] PHJKDWiUR]yOHV]DW|EEL 57

Magyar Nemzeti Bank, 1998; OECD, 1999a.


103

jöY EHQLSRWHQFLiOLVEHIHNWHW UH DSpQ]J\L|V]W|Q] NUHDV]DNNpS]HWWPXQNDHU HOpUKHW VpJpUH $ W|EE iJD]DWL PLQLV]WpULXP iOWDO N|]|VHQ NLDODNtWRWW politikáknak várhatóan nagyobb szerepük lesz, mint a regionális fejlesztésért IHOHO V minisztérium által megvalósított intézkedéseknek. Magyarországon e téren fontos szerepe van a Gazdasági Minisztériumnak. A Széchenyi-terv egész sor gazdaságfejlesztési prioritást tartalmaz. Ahogy korábban már említettük, a OHJMHOHQW VHEE az autópálya-építési program, amely a nemzetközi kapcsolatok és a régiók közötti összeköttetések fejlesztését célozza. Másik fontos cél a kutatás és a fejlesztés HO VHJtWpVH D külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRN tudatos ösztönzése a nagy hozzáadott értéket WHUPHO környezetbarát és tudásintenzív ágazatokban, a biotechnológiában, a távközlésben és az információs technológiában. Ezeket az ágazatokat befektetési |V]W|Q] NNHOkell támogatni. 15. táblázat A külföldi P N|G W NHEHUXKi]iVRNUHJLRQiOLVDGDWDL± Átlagos közvetlen P N|G W NHEHUXKi]iVRN Régió 1995–1998-ban, milliárd Ft Közép-Magyarország 1032,00 Közép-Dunántúl 123,60 Nyugat-Dunántúl 162,50 Dél-Dunántúl 55,75 Észak-Magyarország 119,05 Észak-Alföld 76,65 Dél-Alföld 83,55 Összesen 1654,00

Százalék 62,4 7,5 9,8 3,4 7,2 4,6 5,1 100,0

Közvetlen P N|G W NHEHUXKi]iVRN 1998-ban, milliárd Ft 1317,0 152,7 216,9 71,8 164,5 101,7 107,6 2131,8

Százalék 61,8 7,2 10,2 3,4 7,7 4,8 5,0 100,0


16. táblázat A legnagyobb külföldi P N|G W NHEHIHNWHWpVHNUHJLRQiOLVPHJRV]OiVD százalék Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

Németország 56,5 3,5 12,3 6,9 11,0

Hollandia 68,7 13,7 8,9 0,6 2,1

Egyesült Államok 64,4 13,3 3,7 0,3 6,3

Ausztria 65,5 5,8 16,5 6,9 1,8

NagyBritannia 42,4 1,2 17,3 4,0 28,9

Franciaország 51,1 2,9 16,0 0,5 4,2

104 Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

OECD Területi vizsgálatok: Magyarország 7,5 2,4 100,0

2,5 3,4 100,0

3,2 8,7 100,0

1,4 2,0 100,0

1,5 4,7 100,0

1,7 23,7 100,0

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2000c.

A szakpolitikai eszközök és a közvetlen vállalkozási támogatások WHNLQWHWpEHQ D PDJ\DU NRUPiQ\ NHGYH] SpQ]J\L OpJN|UW DODNtWRWW NL HQQHN elemei – többek között – az alacsony társasági adók, a stabil politikai rendszer, az ezt kíséU LQWp]NHGpVHN PLQW SpOGiXO D N|]SRQWL FpOHO LUiQ\]DWRNEyO finanszírozott beUXKi]iVRN $ JD]GDViJIHMOHV]WpVL FpOHO LUiQ\]DW IHOWpWHOHL szerint például a válODONR]iVRN D] LQIUDVWUXNWXUiOLV WHUPHO EHUXKi]iVRN összköltségének 25 százaOpNiLJ WHUMHG OHJIHOMHEE PLOOLy IRULQW |VV]HJ YLVV]DWpUtWHQG pVYLVV]DQHPWpUtWHQG WiPRJDWiVRNDWYHKHWQHNLJpQ\EH%iUD vállalkozói szektor általában nagyra értékeli a közvetlen állami támogatásokat, azok igénybevétele rengeteg bürokráciával jár. Gyakran említik az átláthatóság hiányát is. Külön eszközök állnak rendelkezésre a régiók befektetési légkörének MDYtWiViUD D N|]SRQWL NRUPiQ\]DW EHUXKi]iV|V]W|Q] LQWp]NHGpVHLQHN kiegészítésére tíz éven keresztül száz százalékos támogatást ad azoknak a vállalatoknak, amelyek legDOiEEPLOOLiUG)WpUWpN WHUPHO NDSDFLWiVWKR]QDN létre.58 1998 óta adótámogatásban részesülnek az elmaradott térségek azon YiOODODWDL LV DKRO D EHUXKi]iVW PHJHO ] HJ\NpW pYHQ NHUHV]WO D PXQNDQpONOLVpJ W|EE PLQW V]i]DOpN YROW $ EHIHNWHW Wt] pYUH PHQWHVO D társasági adó fizetése alól, ha több mint 3 milliárd forintos beruházásról van szó, és ha a foglalkoztatottak létszáma legDOiEE I YHO PHJKDODGMD D EHUXKi]iV PHJNH]GpVpW PHJHO ] pY IRJODONR]WDtási létszámát. Az ilyen térségekben infrastrukturális beruházást megvalósító minden vállalat, az üzembe helyezés évében hasonló kedvezményekben részesül. Ezen kívül a kedvezményezett WpUVpJHNEHQ LOOHWYH D YiOODONR]iVL |YH]HWHNEHQ OpY YiOODODWRN D EHUXKi]iVL pUWpN V]i]DOpNiQDN PHJIHOHO DGyNHGYH]PpQ\W NDSQDN $ QHP]HWN|]L WDSDV]WDODWRNH]HNQHND]|V]W|Q] NQHNYLV]RQ\ODJNRUlátozott sikerét mutatják, PLN|]EHQ Q\tOW YpJ MHOOHJN PLDWW SRWHQFLiOLV YHV]pO\W MHOHQWHQHN D] iOODPL költségvetésre. A közvetlen külföldi EHIHNWHWpVSROLWLND PiVLN NXOFVWpQ\H] MpW D] LSDUL SDUNRN MHOHQWLN $ NOI|OGL EHIHNWHW N QHP V]tYHVHQ YiOODONR]QDN N|]P YHN kiépítésére számukra ismeretlen országban. A barátságosabb környezetben üzleti szolgáltatást nyújtó ipari parkok a vállalatok vonzásának széles körben elterjedt eszközei. Magyarországon 1997 óta az „ipari park” címet pályázat útján lehet elnyerni. Eddig 112 ipari park létesült, amelyek szinte egyenletesen oszlanak el a régiók és a megyék között. A határ menti elmaradott térségekben 58

A támogatás akkor YHKHW igénybe, ha egy vállalat a beruházást PHJHO ] évhez képest több mint 500 I YHOnöveli létszámát.


105

YiOODONR]yL|YH]HWWDOiOKDWyEHQDLSDULSDUNEDQP N|G |VV]HVHQ 970 vállalat 81H]HUI WIRJODONR]WDWRWWpVPLOOLiUGIRULQWpUWpN iUXWWHUPHOW (az ipari terPHOpV±V]i]DOpND (SDUNRND]RQEDQUHQGNtYONO|QE|] HN Napjainkig 37 ipari park kapott a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési célHO LUiQ\]DWRNEyO LQIUDVWUXNWXUiOLV WiPRJDWiVW NpW PLQLV]WpULXP iOWDO N|]|VHQ meghirdetett pályázat alapján. A parkokban 2001-ben összesen 8 milliárd forint pUWpN LQIUDVWUXNWXUiOLV EHruházás valósul meg 3 milliárd forint központi támogatással.59 $ YiPV]DEDG WHUOHWHN D] RUV]iJ NO|QE|] UpV]HLQ M|WWHN OpWUH pV mentesültek a túlzott állami szabályozás alól.60 Ezek területen kívüliséget élveznek a vámok, az átváltási árfolyamok és más jogszabályok tekintetében. A YiPN|WHOHViUXNpVWHUPHO HV]N|]|ND]pStW pVVHJpGDQ\DJRNDWNLYpYH YiP és ÁFA-mentesek. Vámszabad területet Magyarországon bárhol lehet létesíteni, KDDMRJV]DEiO\LHO tUiVRNWHOMHVOQHNYDJ\LVKRJ\I NpQWLPSRUWEyOV]iUPD]y WHUPpNE O iOOtWVRQ HO H[SRUWiUXW OHJDOiEE QpJ\]HWPpWHUHV WHUOHWHQ KHO\H]NHGMHQ HO DPHO\HW PHJIHOHO NHUtWpV YiODV]W HO PiV WHUOHWHNW O pV JRQGRVNRGMRQ D PHJIHOHO YiPROiVUyO pV D YiPOHWpW PHJIL]HWpVpU O61 1999 végén Magyarországon 101 vállalat által létesített 115 vámszabad terület P N|G|WW HJ\ KD]DL YDJ\ NOI|OGL YiOODODW W|EE YiPV]DEDG WHUOHWHW LV üzemeltethet.62 $ OHJW|EE LSDUL YiPV]DEDG WHUOHWHW NOI|OGL EHIHNWHW N KR]WiN OpWUHDYiPV]DEDGWHUOHWHNpVYiOODODWRNDODSW NpMpEHQDNOI|OGLW NHDUiQ\D PHJKDODGMD D V]i]DOpNRW pV D YiPV]DEDG WHUOHWHN W|EEVpJH ]|OGPH] V beruházásként alakult.63 1HP PLQGHQ NOI|OGL W NHEHIHNWHWpV P N|GLN vámszabad területként és nem minden ipari vámszabad terület közvetlen külföldi beruházás (néhány közülük magyar vállalat tulajdonában van). 8J\DQDNNRU 0DJ\DURUV]iJRQ D OHJW|EE ]|OGPH] V NOI|Odi beruházás YiPV]DEDG WHUOHWHQ YDQ $ KHO\L PXQNDHU YHO GROJR]y |VV]HV]HUHO vállalatoknak érdemes QDJ\pUWpN YiPPHQWHV EHUHQdezéseket behozniuk. A nemzetközi gyakorlat azonban az ipari vámmentes övezetek néhány gyengeVpJpUH ILJ\HOPH]WHW DPHO\HN QHP IHOWpWOHQO HU VtWLN D YiOODODWRN KRVV]~ WiY~ reJLRQiOLVN|W GpVpW $ N|]YHWOHQ NOI|OGL W NHEHIHNWHWpVHNNHO NDSFVRODWRV HJ\pE SROLWLNiN PHJ\HL pV YiURVL V]LQW LQWp]NHGpVHNKH] NDSFVROyGQDN $] |QNRUPiQ\]DWRN 59

Gazdasági Minisztérium, www.gm.hu/english/sme/industpark.htm. Antalóczy – Sass, 2000. 61 Ugyanott. 62 Pl. a számítógép-monitorokat, távközlési termékeket gyártó Philips vagy a Lear Corporation (autóülések és más autóalkatrészek gyártása) egynél több ipari szabadkereskedelmi övezetet P N|GWHW 63 A Magyarországon egy vagy több ipari szabadkereskedelmi övezettel UHQGHONH] ismert multinacionális cégek között van a General Motors, a Philips, a Ford, az Audi, az IBM, a United Technologies, a Sony és a Benetton. 60

106


NpV]SpQ]WiPRJDWiVW FVDN ULWNiQ WXGQDN DGQL GH D] ROFVy WHOHN D PXQNDHU toborzásában és képzésében nyújtott segítség, az infrastruktúra biztosítása vagy megbízható helyi vállalkozók ajánlása általánosan elterjedt. Egyes városok nagyon aktív ösztönzési politikát folytatnak. Székesfehérvár (és környéke), amely viszonylag közel van Budapesthez, 1995-ig mentességet adott a helyi DGyNPHJIL]HWpVHDOyOH]]HOW|EEPLQWPLOOLiUGGROOiUNOI|OGLW NpWYRQ]RWWD YiURVED0DYLOiJPpUHWHNEHQLVH]DYiURVDOHJJ\RUVDEEDQIHMO G LSDUL]yQiN egyike.64 A másik sikeres példa Tatabánya. 1999 végéig ipari hagyományai, szakképzett PXQNDHU iOORPiQ\D pV EHIHNWHWpVHNHW YRQ]y DNWtY SROLWLNiMD segítségével 50 milliárd forint áramlott a városba (többek között a Hitachi &DEOHW O D Grundfostól, a Backbee 0HDUVW O D IUDQFLD FCI-tól, az olasz– argentin SOINCO-tól és a Selinatól). A regionális fejlesztési ügynökségek azonban eddig nem játszottak túl nagy szerepet sem az információk potenciális EHIHNWHW NK|] YDOy HOMXWWDWiViEDQ VHP SHGLJ D N|]SRQWL NRUPiQ\]DWQiO N|]YHWtW NpQW

Hazai beruházásokra alapozott fejlesztési politikák $ N|]YHWOHQ NOI|OGL W NHEHIHNWHWpVHNQHN IRQWRV V]HUHSN OHKHW HJ\ RO\DQ NLV RUV]iJEDQPLQW0DJ\DURUV]iJDPHO\QHNHU IRUUiVDLV] N|VHNpVQ\LWQLDNHOOD QHP]HWN|]LJD]GDViJIHOp$ NOI|OGL FpJHN EHIHNWHWpVHLW O YDOyW~O]RWWIJJpV azonban veszélyes lehet, tekintettel e beruházások nagyfokú mobilitására és arra DWXODMGRQViJXNUDKRJ\UHFHVV]LyLGHMpQPHJV] QQHN$QpPHWMannesman cég sárbogárdi gyárának bezárása, a termelés Kínába való áttelepítése 1600 dolgozó elbocsátásával járt. Ez csupán egy példa e befektetések illékonyságára. A NOI|OGL EHIHNWHWpVHNW O YDOy W~O]RWW IJJpV D]W LV HUHGPpQ\H]KHWL KRJ\ D NRUPiQ\RN HOKDQ\DJROMiN D NOI|OGL EHIHNWHW N V]iPiUD NHYpVEp pUGHNHV régiókat és területeket. Következésképpen a nemzeti hatóságok egyre inkább IHOLVPHUWpN DQQDN V]NVpJHVVpJpW KRJ\ W|EE ILJ\HOPHW NHOO IRUGtWDQL D EHOV (hazai) tevékenységekre, mint a növekedés és a munkahelyteremtés lehetséges forrásaira. A kis- és közepes vállalatoknak, a fiatal vállalkozóknak nyújtott WiPRJDWiVRNMHOHQWLNHVWUDWpJLDI HOHPHLWDQQiOLVLQNiEEPHUWQDJ\RQNHYpV közepes és nagy hazai vállalat van Magyarországon. Kis- és középvállalkozások Magyarországon a kis- és középvállalkozások adják a foglalkoztatottak kétharmadát, a megtermelt érték felét, az export egyharmadát. A vállalkozások 64

OECD, 2000b.


107

dinamizmusa ellenére a magyarországi kisvállalatok struktúrája az elmúlt öt-hat évben viszonylag stabil volt. A kisvállalkozások száma (kb. 1 millió) és GDPE OYDOyUpV]HVHGpVHyWDW|EEpNHYpVEpD]RQRV8J\DQDNNRUD]H[SRUWKR] való hozzájárulásuk az 1994-es 50 százalékról 1998-ra 35 százalékra csökkent D] HJ\UH HU V|G NOI|OGL W NHEHiUDPOiV PLDWW -HOHQW VHQ Q WW D ± I W foglalkoztató vállalatok száma, jelezve, hogy a gazdaságnak e része nemzetközileg versenyképesebbé válik.65 A kisvállalkozások területi PHJRV]OiVD PHJOHKHW VHQ HJ\HQO WOHQ %XGDSHVW NLHPHONHGLN D] H]HU ODNRVUD jutó 125 aktív vállalkozásával, majd Csongrád, *\ U0RVRQ6RSURQ pV =DOD megyék következnek. A vállalkozások száma viszonylag kisebb a keleti PHJ\pNEHQ H]HU ODNRVUD ± YiOODONR]iV MXW $ NLVYiOODONR]iVRN G|QW szerepet játszanak a kereskedelemben és a személyi szolgáltatásokban (pl. ingatlanforgalmazásban), de messze lemaradnak a nyugat-európai piacgazdaságoktól. Röviden összefoglalva, a magyar gazdaság duális jellege jól P N|G PXOWLQDFLRQiOLV QDJ\YiOODODWRNNDO pV NHYpVEp YHUVHQ\NpSHV NLV KD]DL beszállítókkal írható le. A vállalkozások közel 90 százaléka mikrovállalkozás nagyságú (31 százalék foglalkoztatott nélküli, 58 százalék mikrovállalkozás), ami külön figyelmet érdemel. Általában a helyi piacot szolgálják ki olyan univerzális gépekkel, DPHO\HNVRNNO|QE|] IHODGDWRWNpSHVHNHOOiWQLQHPW~OQDJ\SRQWRVViJJDOpV W UpVsel. A vállalkozói szakértelmet a munka során szerzik meg, nincs hivatalos P szaki képzés és a többi céggel való kapcsolat gyakorlatilag a versenyre épül. Ezek a vállalatok viszonylag elszigeteltek, és bizonytalan megoldást jelentenek DNRUOiWR]RWWPXQNDOHKHW VpJJHOpVW NHIRUUiVKR]YDOyKR]]iMXWiVVDOUHQGHONH] dolgozók számára. Kétséges, hogy valaha kisvállalkozásYiOKDWEHO ONKLV]HQ igen sok az intézményi és a financiális korlát.66 $ IHMO GpVUH D]RQEDQ YDQ OHKHW VpJ KD D WHUPHOpVL IRO\DPDW YDODPHO\ UpV]pUH VSHFLDOL]iOyGQDN pV alvállalkozóNpQWYDJ\YpJWHUPpNHO iOOtWyMDNpQWFVDWODNR]QDNPiVNLVHEEFpJHN hálózatához. A vállalkozók általában nem realizálnak valódi profitot, nem szereznek nyugdíjjogosultságot és semmilyen más kedvezményt sem élveznek. A kisvállalkozásokról készült jelentések általában említést tesznek a vállalati Q|YHNHGpVW DNDGiO\R]y V] N NHUHV]WPHWV]HWHNU O pV D IRO\DPDWRVDQ IHQQiOOy akadályokról. A legújabb jelentés is aláhúzza azt a korábbi megállapítást, hogy H]HN D WpQ\H] N LG EHQ pV WpUEHQ QDJ\RQ NHYHVHW YiOWR]QDN ± V]LQWH WHOMHVHQ függetlenek a politikától.67 A megállapítások rámutatnak arra, hogy csak

65

Institute of Small Enterprises, 1999. Csaba, 1999. 67 A felmérés az alábbi hiányosságokra mutatott rá: 1) magas adó- és társadalombiztosítási terhek; 2) nem kiszámítható gazdasági szabályozás; 3) éles verseny; 4) megrendelések hiánya; 5) tisztességtelen verseny; 6) W NHKLiQ\ D YHY N fizetési késedelmei; 8) hitelhiány; 9) feles66

108


kismérWpNEHQ FV|NNHQW D PDNURJD]GDViJL WpQ\H] N YDJ\LV D PDJDV DGyN D társadalombiztosítási terhek, a nem kiszámítható gazdasági szabályozók és a W NHKLiQ\ V]RUtWiVD $ YL]VJiODWRN D]W PXWDWMiN KRJ\ D] HOP~OW QpKiQ\ pYEHQ javult a kisvállalkozások makrogazdasági környezete, különösen az infláció ODVVXOiVD N|YHWNH]WpEHQ (]]HO V]HPEHQ PiV WHUOHWL LOOHWYH KHO\L MHOOHJ DNDGiO\R]yWpQ\H] NSODWLV]WHVVpJWHOHQYHUVHQ\DEHV]HU]pVLSUREOpPiNpVD PXQNDHU KLiQ\ HU V|GWHN $ W NpKH] YDOy NRUOiWR]RWW KR]]iMXWiV WRYiEEUD LV probléma marad, különösen azokban a térségekben, ahol alig van verseny az OTP és a Postabank domináns szerepe miatt.68 A probléma különösen akut a PH] JD]GDViJEDQ DKRO D NLVJD]GDViJRN QHP WXGQDN W NpW V]HUH]QL WHUPHO HV]N|]HLN NRUV]HU VtWpVpUH /HJ\HQ V]y DNiU EDURPIL YDJ\ halfeldolgozásról, a kisvállalatok többsége nem felel meg az EUkövetelményeknek, közülük csak kevés versenyképes, többnyire elavult technológiával dolgoznak. $ PDJ\DU SROLWLND HOV GOHJHVHQ D kisvállalkozások IHMO GpVpW HO VHJtW NHGYH] V]DEiO\R]iVL IHOWpWHOHNUH |VV]SRQWRVtW EHQ W|UYpQ\EHQ PyGRVtWRWWiN D 9iOODONR]iVIHMOHV]WpVL 7DQiFV V]HUHSpW W O NH]G G HQ D program egy részét a kisvállalkozás-fejlesztési FpOHO LUiQ\]DW finanszírozza. Tekintettel arra, hogy általában a kisvállalkozások adják az elmaradottabb, HOV VRUEDQ D YLGpNL WpUségek gazdaságának gerincét, a vállalkozásfejlesztési SROLWLNiNQDNHU VEHOV WHrüleWL|VV]HIJJpVNYDQ1HPPHJOHS WHKiWKRJ\D kisvállalkozások nemcsak a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló, hanem a WHUOHWIHMOHV]WpVL FpOHO LUiQ\]DWEyO LV NDSQDN SpQ]ügyi eszközöket. E rendszer prioritást ad a regionális gazdaság és az infraVWUXNW~UDIHMO GpVpQHNHO VHJtWLD foglalkoztatást, támogatja az innovációs központokat, az inkubátorházakat, az ipari parkokat és az integrált regionális fejlesztési programokat. Bár ez utóbbi költségvetési támogatásait a FöldP velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium NH]HOL pV Q\tOWDQ HO Q\EHQ Upszesíti a közvetett támogatásokat a közvetlen juttatásokkal szemben, az egyéb költségvetési támogatások sokkal jobban koncentrálódnak az egyéni és a csoportos vállalkozásoknak nyújtott közvetlen üzleti támogatásokra. Ezen kívül a magyar kormány és az EU PHAREprogramja közösen finanszírozza a mikrohitel-konstrukciót (a PHARE UpV]YpWHOH HEEHQ YpJpQ PHJV] QLN (UUH D KLWHOUH D Wt] I QpO NHYHVHEE dolgozót foglalkoztató vállalkozások jogosultak, a pályázatokat a vállalkozásfejlesztési központ értékeli. Az elmaradott térségekben nagyobb KLWHO|VV]HJHNHW OHKHW IHOYHQQL +LWHOSURJUDPRW P N|GWHW D 0DJ\DU Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Export–Import Bank. leges kapacitások; 10) beszerzési problémák; 11) PXQNDHU KLiQ\,QVWLWXWHIRU6PDOO%XVLQHVV Development, 1999. 68 Ugyanott.


109

$PDJ\DUSROLWLNiQDNDNLVYiOODONR]iVRNUDKHO\H]HWWKDQJV~O\DWNU|] GLND Gazdasági Minisztérium azon törekvésében is, hogy csökkentse a NLVYiOODONR]iVRN pV D NOI|OGL iJD]DWRN N|]|WW HOV GOHJHVHQ D P V]DNL WHOMHVtWPpQ\EHQ D WHUPpNPLQ VpJEHQ D KDWpNRQ\ViJEDQ pV D vállalatirányításban megmutatkozó különbségeket. A Széchenyi-terv keretében létrejött legújabb kisvállalkozás-támogatási program, bár csak szerény N|OWVpJYHWpVVHO P N|GLN D QHP WHUPHO NLVYiOODODWL WHYpNHQ\VpJHN RNWDWiV KiOy]DWRN VWE WiPRJDWiViUD D ILQDQV]tUR]iVL OHKHW VpJHN E YtWpVpUH pV D P N|GpVLIHOWpWHOHNMDYtWiViUDSOV]DEiO\R]iVLNHUHWHNHJ\SRQWRVJ\LQWp]pV összpontosít. A terv az üzleti költségek csökkentése érdekében a vállalkozások UHJLRQiOLVFVRSRUWMDLQDNOpWUHM|WWpWNtYiQMDHO segíteni a hálózatos gazdaság elve alapján, és javítani kívánja a multinacionális és a hazai cégek közti kapcsolatokat. Bár korai még ítéletet mondani, különös figyelmet kell fordítani D PHJOpY HV]N|]|N KDWpNRQ\ViJiQDN MDYtWiViUD PLYHO D MHOHQOHJL KLWHO pV WiPRJDWiVL SURJUDPRN N|]|WW pU]pNHOKHW NDSFVRODWRN QLQFVHQHN 1pKiQ\ eszköz többé-kevésbé csillapítószerként hat. Maga a bankrendszer az egyik oka a hitelhez jutás nehézségeinek, mivel a bankoknak nincsenek tapasztalataik a kisvállalkozásoknak nyújtott hitelezésben. S ami még rosszabb, a támogatott hitelrendszerbe bekapcsolt bankok néha a pénzt saját finanszírozási problémáik megoldására használják, a kölcsönkérelmek elbírálása lassú és nagyon bürokratikus folyamat.69 Némi javulás azonban tapasztalhaWyHOV t]EHQ ben a háztartásoknak és a kisvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök gyorsabb WHPEHQQ WWHNPLQWDQDJ\YiOODONR]iVRNQDNDGRWWKLWHOHN70 $ NLV pV N|]pSYiOODONR]iVRN KDWpNRQ\ WiPRJDWiVD PHJN|YHWHOL D YHY LVPHUHWpW(]pUWKDWpNRQ\KHO\LpVUHJLRQiOLVN|]YHWtW LKiOy]DWRWNHOONLpStWHQL Ma nem elég tiszta a kisvállalkozások intézményi képe. Változik a kereskedelmi kaPDUiNV]HUHSHLVPLYHORNWyEHUpEHQPHJV] QWDN|WHOH] kamarai tagság. Várható, hogy csak a nagy cégek maradnak kamarai tagok, és mindenki másnak fizetnie kell a szolgáltatásokért. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ugyancsak szervezeti változásokat tervez azért, hogy jobban segíteni tudja a nagyvállalatokat. Helyi szinten a bankoknak QLQFVHQ G|QW V]HUHSN $ ILókNDO UHQGHONH] 273 %DQN My KHO\]HWEHQ lenne, de eddig még nem vállalta teljesN|U HQ a kisvállalkozások finanszírozásának feladatát.71 Ezért Magyarországon nem világos a kisvállalkozási politika és számos cég nem tudja, hová fordulMRQ.pV EEGHUl PDMG NL KRJ\ D IRO\DPDWEDQ OpY VWUXNWXUiOLV iWDODNtWiV pV D NRUPiQ\ kezdeményezései megtisztítják-e a képet és biztosítják-e a kis- és középvállalkozások számára a szükséges intézményi környezetet. 69

Csaba, 1999. OECD, 1999b. 71 Ugyanott. 70

110


A külföldi és hazai ágazatok összekapcsolásának kihívásai 6]iPRV NHGYH] WOHQ WpQ\ PLDWW PHJ NHOO HU VtWHQL D NOI|OGL EHIHNWHW N pV D PDJ\DU NLVYiOODONR]iVRN N|]|WWL JD]GDViJL N|WHOpNHNHW (O V]|U LV DKRJ\ VRN HOHP] UiPXWDWD]LSDUEDLUiQ\XOyN|]YHWOHQNOI|OGLW NHPpJPLQGLJLQNiEE D]DONDWUpV]J\iUWypVQHPD]|VV]HV]HUHO iJD]DWRNDWFpOR]]DPHJ(]HQNtYOD] export importtartalma sokszor magas (elérheti a 90 százalékot), ami a tevékenységek alacsony hozzáadott érték tartalmára utal, és együtt jár a magyar JD]GDViJ WDUWyV GXiOLV MHOOHJpW O YDOy IpOHOHPPHO 0iVRGV]RU D YiPV]DEDG WHUOHWHN OpWUHM|WWH D KHO\L pV D UHJLRQiOLV SLDFUD EHOpS NOI|OGL FpJHN integrálódása szempontjából negatív is lehetett volna.72 1995 után sok külföldi vállalat vitte be tevékenységét vámszabad területre, ahol nem fizetnek vámot, illetve È)$W pV DKRO PLQWHJ\ V]LJHWNpQW P N|GKHWQHN +DUPDGV]RU D nemzetközi feltételek válWR]iVD HVHWpQ YDJ\ KD PHJV] QQHN D NOI|OGL N|]YHWOHQW NHEHIHNWHWpVHNHW|V]W|Q] HO Q\|NQ DW NHNLYRQiVNRFNi]DWD$ helyi beszállítói hálózat támogatása segítheti a külföldi vállalkozások helyben maradását. Bár az említett problémák tagadhatatlanok, számos tanulmány rámutat, hogy a belföldi szállítók egyre versenyképesebbek. 1998-ban a vámszabad WHUOHWHNHQ WDOiOKDWy NOI|OGL FpJHN WHUPHOpVpEHQ Q WW D EHOI|OGL V]iOOtWyN aránya, miként a beszállítói rendszereken belül is a magyar vállalatok száma.73 Ezenkívül számos cég már komolyan letelepedett Magyarországon és magyar menedzsment irányítja azokat. A General Motors egyik részlegének, a Delco Remynek a példája különösen érdekes, mert a cég elmaradott térségben, Borsod megyében (északkeleti régió) jött létre (5. keret). Más magyar cégek is nemzetköziesítették tevékenységüket és jelen vannak az európai piacon (pl. az Ikarus, illetve a Rába).74 Bár az évtized közepén még elhanyagolhatók voltak a külföldre irányuló magyar befektetések, 2000 elejére azonban elérték az 1,7 PLOOLiUGGROOiUW$]XWyEELLG EHQIRQWRVFpOSRQWWiYiOWDND N|UQ\H] iOODPRN pl. Románia.75 E tendenciát számos politikai kezdeményezés is segítette. 1998-ban a magyar kormány és néhány multinacionális cég megállapodást kötött arról, hogy növelni fogják a helyi vállalatokkal fennálló beszállítói kapcsolatokat NO|Q|VHQ D MiUP D] HOHNWURQLNDL pV D YHJ\LSDUEDQ (]]HO HJ\LGHM OHJ D Gazdasági Minisztérium irányításával beszállítói célprogram indult. A Magyar 72

OECD, 2000b. OECD, 2000c. 74 A két magyar nagyvállalat, az Ikarus és a Rába autóbuszokat és motorokat, illetve nehézJpSMiUP DONDWUpV]HNHW gyárt. Ma a Rába Európa második, a világ ötödik legnagyobb járP tengelygyártója, s egyben Magyarország legnagyobb H[SRUW UHaz Egyesült Államokba. 75 OECD, 2000c. 73


111

VállalkozásIHMOHV]WpVL$ODStWYiQ\YROWIHOHO VD]pUWKRJ\DEHV]iOOtWyYiOODODWRN üzleti kapcsolatokra lépjenek az (8 V]DEiO\DLQDN PHJIHOHO HQ D QDJ\ PDJ\DU vállalatokkal és multinacionális cégekkel. Az 1998 márciusában aláírt EHV]iOOtWyL FKDUWD PpUI|OGN YROW H IRO\DPDWEDQ D] DOitUyN N|WHOH]HWWVpJHW vállaltak arra, hogy „növelik a kisvállalkozások részvételét a nemzetközi munkamegosztásban”, hogy „érdekeltté tegyék a multinacionális és a belföldi vállalatokat a magyarországi beszerzések növelésében”, továbbá hogy „növeljék a magyar hozzáadott érték arányát a nagyvállalatok által gyártott termékekben”.76 A chartát 1999 októberére mintegy 50 vállalat írta alá. A SURJUDP PHJHU V|G|WW V]iPRV YiOODODW YHV] EHQQH UpV]W DXJXV]WXViUD |VV]HVHQH]HUI WIRJODONR]WDWyYiOODODWNDSFVROyGRWWEHDSURJUDPED 82 százalékuk belföldi magánvállalkozás. Optimizmusra okot adó fejlemény, hogy a szabadkereskedelmi öve]HWHNEH pUNH] EHV]iOOítások importtartalma az 1998. évi 79 százalékról 1999 elejére 75 százalékra csökkent, ami arra utal, KRJ\ D] H]HNEHQ P N|G YiOODODWRN HJ\UH LQNiEE D PDJ\DU V]iOOtWyN IHOp fordulnak. 5. keret: Külföldi vállalat helyi menedzsmenttel az ország északkeleti részén A Delco Remy Hungary Kft., a General Motors önálló részlege QHKp]JpSMiUP YHNV]iPiUDJ\iUWLQGtWyNDWpVPRWRURNDW$FpJD]pYLHJ\HVOW államokbeli menedzsmentkivásárlás után 1995-ben Borsod megyében vásárolt ]HPHW DPHO\ PD HPEHUW IRJODONR]WDW $] ]HP VLNHUHVHQ P N|GLN D Delco Remy most építi második üzemét Magyarországon, ahol személygépkocsi indítókat gyártanak majd. Mind az ország, mind a régió szerepet játszott a hely kiválasztásában. Az ország mellett az döntött, hogy Magyarország a leginkább nyugatiasodott ország a kelet-közép-európai térségben, amely piacgazdaságot folytat, stabil politikai rendszert P N|GWHWH]pUWNLFVLDNRFNi]DW$FpJQHNMyWDSDV]WDODWDLYROWDND]RUV]iJEDQ9ROW PiU]HPH%RUVRGEDQ$UpJLyNO|Q|VHQ0LVNROFPHOOHWWV]iPRVpUYV]yOW(O V]|U LV PDJDV D PXQNDQpONOLVpJ MyYDO DODFVRQ\DEEDN D PXQNDHU N|OWVpJHN LSDUL KD J\RPiQ\RNNDO pV V]DNNpS]HWW PXQNDHU YHO UHQGHONH]LN MyN D PXQNDHU NtQiODWL IHOWpWHOHN 0iVRGV]RU NHGYH] D N|UQ\H]HW LV D N|]OHNHGpVL LQIUDVWUXNW~UD IHMO GpV HO WWiOOD%XGDSHVWWHO|VV]HN|W DXWySiO\DNpWpYHQEHOOPHJpSOPHJIHOHO NtQiODW YDQ EHV]iOOtWyNEyO pV DOYiOODONR]yNEyO YDQ YH]HW L WDSDV]WDODW pV D YiURVQDN My HJ\HWHPH YDQ 0LQG D KHO\L PLQG D N|]SRQWL NRUPiQ\]DW PHJIHOHO WiPRJDWiVW ajánlott fel. 0LVNROFNLYiODV]WiViEDQDG|QW WpQ\H] D]YROWKRJ\DDelco Remynek helyben olyan magyar vezetés áll rendelkezésére, amelyik ismeri a helyi szokásokat, a beruházás felépítéséhez szakemberek állnak rendelkezésre. A helyi vezetés át tudta hidalni az ipari park hiányát. A Delco Remy esete azt bizonyítja, hogy létfontosságú a KHO\L YLV]RQ\RN PHJIHOHO LVPHUHWH PpJ RO\DQ YiOODODWRN HVHWpEHQ LV DPHO\HN 76

Ministry of Economy, 1998.

112


kizárólag a nemzetközi piacra termelnek.

Fel kellett ismerni azt is, hogy a legtöbb magyar vállalat csak akkor képes a QDJ\PXOWLQDFLRQiOLVFpJHNPLQWHJ\±FpJ KD]DLEHV]iOOtWyLQDNV] N FVRSRUWMiKR] FVDWODNR]QL KD MHOHQW VHQ IHMOHV]WL WHUPpNHLQHN WHUYH]pVpW marketingjét és értékesítését. Az a tét, hogy e vállalatok mennyire képesek PDJDV PLQ VpJL V]tQYRQDO~ V]ROJiOWDWiVW Q\~MWDQL pV ~MV]HU WHUPpNHNHW HO iOOtWDQL $ NLVPpUHW ]OHWL YiOODONR]iVRN korszerüsítése és az új technológiába való befektetés több szempontból is rendkívül fontos: – -HOHQW VHQ FV|NNHQWHN 0DJ\DURUV]iJRQ D K+F-ráfordítások, amelyek 1988-ban a GDP 2,28 százalékát, 1998-ban csak mindössze 0,7 százalékát tették ki, ugyancsak csökkentek a vállalati kutatási ráfordítások is; – A vállalatoknak csak egy-két százaléka (10–20 ezer) foglalkozik újítással, HJ\pYWL]HGDODWWMHOHQW VHQFV|NNHQWDV]DEDGDOPDNV]iPD – Lassú az újítások terjedése, a modernizáció a régiókban és az ágazatokban a technológia elterjedésén és a menedzserek nyitott szemléletén múlik; – Az állami kutatási és oktatási intézményeknek nagyon szerény kapcsolataik YDQQDND]]OHWLYLOiJJDODN|]YHWtW N|]SRQWRNWHYpNHQ\VpJH gyenge. $ N|]SRQWL NRUPiQ\]DW HO WW iOOy NRPRO\ IHODGDW D K+F és az innovációs rendszer általános felülvizsgálata. Ez a folyamat az elmúlt évtized végén NH]G G|WW HOV VRUEDQ D NOI|OGL FpJHN NH]GHPpQ\H]pVpUH 0LYHO D WXGiV pV D P V]DNL LVPHUHWHN WHUMHV]WpVH QDJ\UpV]W D V]iOOtWyL±YHY L NDSFVRODWRNRQ keresztül zajlik, a magyar alvállalkozók és a külföldi tulajdonú vállalkozásokhoz kapcsolódó cégek fokozottan élvezik az innovatív környezet HO Q\HLW PtJ D NDSFVRODWRN QpOküli hazai cégek egyre kevésbé képesek e hálózatokhoz csatlakozni. Az országos hatóságok igyekeznek felszámolni ezt az ördögi kört. A legújabb kezdeményezések a követke] N – 9iOODODWRNN|]|WWLHJ\WWP N|GpV Az EU-finanszírozás prioritásait 2000– pYHNUH PHJKDWiUR]y (O ]HWHV 1HP]HWL )HMOHV]WpVL 7HUY PLOOLy HXUyWLUiQ\R]HO DKiURPFpOUpJLyeV]DN0DJ\DURUV]iJpVDNpWDOI|OGL régió) programjainak megvalósítására. Versenyképes támogatási programok segítik a beszállítói hálózatok kialakítását az azonos iJD]DWEDQ WHYpNHQ\NHG NLVYiOODONR]iVRNNDO LOOHWYH D] D]RQRV ]OHWL pUGHNHOWVpJ FpJHNN|]|VWHUPHOpVLpVSLDFLDNFLyLQDNPHJYDOyVtWiViW$ Széchenyi-terv beszállítói programot indított, amelynek az a célja, hogy PHJHU VtWVH D KD]DL NLV pV N|]pSYiOODODWRNQDN D QDJ\ PXOWLQDFLRQiOLV


113

cégekkel való termelési, innovációs és információs kapcsolatait. Ennek érdekében országos beszállítói információs hálózat jött létre. Tervezik speciális termékcsoportok támogatását is a régiókban; – $] ]OHWL LQIUDVWUXNW~UD D YH]HWpVL NXOW~UD pV D V]DNpUWHOHP HU VtWpVH D kisvállalkozásokban. $](O ]HWHV1HP]HWL)HMOHV]WpVL7HUYiOWDOQ\~MWRWW támogatások vonatkoznak a képzési programokra (2 millió euró) és a PXQNiEDOpSpVHO VHJtWpVpUHLVPLOOLyHXUy D]HO EEHPOtWHWWUpJLyNEDQ Az üzleti infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos nagy projektek 2 és 5 millió euró közötti PHARE-támogatást kapnak, figyelembe véve a PHARE által meghatározott minimális projektnagyságot és a minimális ISPAküszöböt; – Kutatás és fejlesztés. A .)WHYpNHQ\VpJ D I YiURV WpUVpJpUH koncentrálódik (a vállalati kutatási tevékenység 80 százaléka és az összes K+F-alkalmazottak 60 százaléka), míg a vidéki térségek és a helyi hazai ipar fejlesztési kapacitásai gyengék. Az Oktatási Minisztérium speciális IHO]iUNy]iVL SURJUDPRW LQGtWRWW KRJ\ HO VHJtWVH D WXGRPiQ\RV pV D WHFKQROyJLDL LQIUDVWUXNW~UD IHMO GpVpW D NHYpVEp IHMOHWW PHJ\pNEHQ pV növelje a kisvállalkozások helyi kereslet indukálta fejlesztési potenciálját. $ 6]pFKHQ\LWHUY YLVV]D QHP WpUtWHQG IHMOHV]WpVL WiPRJDWiVRNNDO VHJtWL az innovációs szervezetek és kutatóintézetek helyi hálózatának létrehozását és fejlesztését.77 Bármilyen jó szándékúak is e programok, nem világos megvalósításuk módja és egymáshoz való kapcsolódásuk. A külföldi és hazai ágazatok közötti kapcsoODWRN PHJHU VtWpVpQHN VWUDWpJLDL FpOMiW FVDN WiPRJDWQL OHKHW (GGLJ azonban kevés tapasztalat van az eredményes programokra vonatkozóan. Az egyik potenciális veszély, hogy egész sor közvetlen támogatási eszközzel a kormánynak túl mélyen kell beavatkoznia az üzleti tevékenységbe. Az új programok kidolgo]iVDHO WWFpOV]HU OHQQHJRQGRVDQpUWpNHOQLDPiUHOLQGtWRWW kezdeményezések, pl. a beszállítói célprogram és a megállapodások (pl. a személygépkocsi-gyártó ágazattal) hatásfokát és eredményességét. Végezetül, nemcsak a külföldi és a hazai ágazatok összekapcsolása jelent kihívást, hanem a politikai kezdeménye]pVHNHOV VRUEDQD6]pFKHQ\LWHUYpVD](O ]HWHV1HP]HWL Fejlesztési Terv összehangolása is.

77

A támogatásra jogosult szervezetek az innovációorientált ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai és innovációt WHUMHV]W központok. A MHOHQWNH] NQHNmaguknak is részt kell vállalniuk a finanszírozásban.

114


Összefoglalás és ajánlások Mivel a makrogazdasági irányításnak sikerült eredményeket elérnie Magyarországon, több figyelmet lehet fordítani a regionális problémákra. Ezt SpOGi]]D D UHJLRQiOLV IHMO GpVW V]RUJDOPD]y D JD]GDViJ HU V|G WHUOHWL szétszakadását orvosolni kívánó nagy számú program és terv. Elemzésünk a végrehajtás számos problémájára mutatott rá, és kitért az állami hatóságok dilemmáira, többek között a stratégiai célokra (eredményesség vagy PpOWiQ\RVViJ D SROLWLND KDWpNRQ\ViJiUD EHOV pVYDJ\ NOV IHMOHV]WpV D politika eredményességére (közvetlen vagy közvetett támogatások). Az HOHP]pVE OQpKiQ\IRQWRVPHJiOODStWiVV] UKHW OH (O V]|ULVpV]UHYHKHW HOWROyGiVYDQDN|]YHWOHQpVDN|]YHWHWWWiPRJDWiVRN között. Jelenleg a közvetlen üzleti támogatások széles köre van érvényben, beleértve a külföldi vállalatoknak nyújtott állami segítséget, valamint a kis- és középvállalatoknak juttatott támogatásokat és hitelprogramokat. A közvetlen állami támogatások folyósítása azonban kevésbé átlátható. Nem mindig világos, KRJ\D]iOODPLWiPRJDWiVPLO\HQIHOWpWHOHNNHOQ\HUKHW HOpVPLO\HQSLDFLSURE OpPiN PHJROGiViW V]ROJiOMD $ )|OGP YHOpVJ\L pV 9LGpNIHMOHV]WpVL Minisztérium által támogatott programok hagyományosan inkább a közvetett WiPRJDWiVW UpV]HVtWLN HO Q\EHQ UpV]EHQ D] iOODPL WiPRJDWiVRN 3+$5( iOWDOL NRUOiWR]iVD PLDWW ÒJ\ W QLN D 6]pFKHQ\LWHUY LV LQNiEE D N|]YHWHWW WiPRJDWiVRNDW KHO\H]L HO WpUEH pV V]iPRV RO\DQ HOHPHW KDQJV~O\R] DPHO\HN célja a regionális vállalkozási környezet javítása. Különös figyelmet kapnak az DXWySiO\iN D] LSDUL SDUNRN D EHV]iOOtWyL KiOy]DWRN pV D] pOHWPLQ VpJQHN D ODNiVKHO\]HW UpYpQ W|UWpQ MDYtWiVD 1HP pUH]KHW D]RQEDQ WDUWyV ILJ\HOHP D UHJLRQiOLV EHIHNWHWpVHN LUiQW $ KHO\L WpQ\H] N LUiQWL pUGHNO GpV QHP IRO\DPDWRVQHPPLQGLJpSOPHJIHOHO HOHP]pVHNUH$6]pFKHQ\LWHUYSpOGiXO HPOtWpVW VHP WHV] D PXQNDHU SLDFRNUyO D PXQNDHU KLiQ\ PiU PHJMHOHQW D] RUV]iJ Q\XJDWL UpV]pQ D NOI|OGL W NH MHOHQW V EHiUDPOiVD N|YHWNH]WpEHQ D] ]OHWL V]ROJiOWDWiVRN HOpUKHW VpJpU O D N|]~WKiOy]DWRQ NtYOL PiV N|]OHNHGpVL infrastruktúráról (pl. a vasútról vagy a vízi utakról) és a hatékony kormányzati irányítás fontosságáról. Alaposan, rendszeresen és komplex módon kell figyelemmel kísérni a regionális vállalkozási környezetet. Ez a regionális IHMOHV]WpVL WDQiFVRN pV J\Q|NVpJHLN IHODGDWD D M|Y UHJLRQiOLV IHMOHV]WpVL terveinek és programjainak sarokköve lehet. 0iVRGV]RU D EHOV pV D NOV IHMOHV]WpVL SROLWLNiN HJ\WWHV DONDOPD]iVD fokozatosan pVV]HU V|GLN 0DJ\DURUV]iJ IRQWRV NtVpUOHWL WHUHS D NOI|OGL pV D hazai ágazatok közti szakadékot mérsékelni szándékozó politika számára. E kérdéskörben sok érdekes program és kezdeményezés indult el, ezek eredményesséJpW PDMG D M|Y LJD]ROMD (OOHQ NHOO iOOQL D YiOODODWRN QDSL P N|GpVpEH YDOy W~Ozott beavatkozás kísértésének. Integrált, többdimenziós


115

politika kidolgozása és megvalósítása lehet a cél, amely hathatósan javítja a vállalkozási feltételeket mind a külföldi, mind a hazai cégek számára, a kiegyensúlyozott területi fejl GpVHO VHJtWpVpYHOSiUKX]DPRVDQ $MHOHQOHJLKHO\]HWEHQHW|EEGLPHQ]LyVSROLWLNDPHJYDOyVtWiVDQHPN|QQ\ mert korlátozott források állnak rendelkezésre a politika országos, regionális és KHO\LpUYpQ\HVtWpVpUH$P~OW|U|NVpJpE ON|YHWNH] HQDPDJ\DUN|]LJD]JDWiV teljesítménye jó a tervezésben, ám a tervek többségét nem támasztja alá PHJIHOHO SpQ]J\LNRQFHSFLypVQHPYDOyVtWMiNPHJD]RNDWÒJ\W QLNQHP megfeleO D SROLWLNDL FLNOXVRN N|YHWpVH pV UHQGNtYO J\HQJH NDSFVRODW YDQ D problémafelismerés, a politika megfogalmazása, a megvalósítás, az értékelés és a korrekciós intézkedések között. A gazdaságfejlesztési politika régi hagyományai elOHQpUH D WDQXOiV pV D IHMO GpV WiYROUyO VHP RSWLPiOLV D UHQGV]HUEHQ OpY HJ\WWP N|GpV KLiQ\D pV D U|YLG WiY~ V]HPOpOHW PLDWW $ gazdaságfejlesztésben különösen korlátozoWW D KRUL]RQWiOLV HJ\WWP N|GpV D *D]GDViJL 0LQLV]WpULXP D )|OGP YHOpVJ\L pV 9LGpNIHMOHV]WpVL 0LQLV]WpULXP pV D 3+$5(SURJUDPRNpUW IHOHO V WiUFD QpONOL PLQLV]WHU KLYDWDOD N|]|WW 0LQGHQQHN ORJLNXV GH PHJOHKHW V SURElematikus következménye a két NO|QE|] QHP]HWL WHUY PHJMHOHQpVH 0LQGezek figyelembevételével az alábbi ajánlások teKHW N – 0HJIHOHO IHOWpWHOHN EL]WRVtWiVD D NLVYiOODONR]iVRN ILQDQV]tUR]iViKR] A bankok nem szívesen nyújtanak kölcsönt olyan vállalkozásoknak, amelyek nem rendelkeznek garanciákkal. Noha a kamatlábak csökkentek, az (8RUV]iJRNKR] NpSHVW PpJ PLQGLJ HOpJ PDJDVDN $ NRFNi]DWL W NH haszQRVOHKHWEL]RQ\RVYiOODODWRNpVWpUVpJHNV]iPiUDGHFVDNNLHJpV]tW finanszírozási forrásként jöhet szóba. A kis- és középvállalkozásoknak áltaOiQRVDEE DODSILQDQV]tUR]iVUD YDQ V]NVpJN DPHO\QHN HOpUKHW VpJpW minden térségben biztosítani kell. A normál kisvállalkozás-finanszírozás PiUPHJOpY KHO\LEDQNUHQGV]HUUHSOD]273Kálózatára bízható; – Ki kell dolgozni a regionális gazdaságfejlesztés integrált stratégiáit. Kerülni kell az összehangolatlan megoldásokat, a regionális befektetési feltételek teljes skáláját figyelembe kell venni, és kiegyensúlyozott politikát kell kidolgozni a regionális fejlesztési tervek és programok részeként; – $ UHJLRQiOLV IHMOHV]WpVL WDQiFVRNDW NHOO IHOHO VVp WHQQL D UpJLyN YiOODONR]iVLN|UQ\H]HWpQHNMDYtWiViWV]ROJiOyLQWp]NHGpVHNHOOHQ U]pVppUW ( WDQiFVRN OHV]QHN D IHOHO VHN D IRQWRV UHJLRQiOLV RSHUDWtY SURJUDPRN elkészítéséért, amelyek az EU-csatlakozás után komoly finanszírozásban részesülnek. Stabil alapokon kell nyugodniuk. Rövid távon a WHUOHWIHMOHV]WpVLFpOHO LUiQ\]DWPHJIHOHO HV]N|]QHNWHNLQWKHW

116


– Regionális szinten össze kell hangolni a rendelkezésre álló fejlesztési kapacitásokat. Az értékteremtés érdekében a professzionális regionális fejlesztés kritikus tömeget és specializációt követel. Ez csak a szétszórtan renGHONH]pVUHiOOyV]DNWXGiVUHJLRQiOLVV]LQWHQYDOy|VV]HIRJiViYDOpUKHW el. A megyei és a regionális fejlesztési ügynökségek, a munkaügyi közponWRN YDODPLQW D NHUHVNHGHOPL NDPDUiN QHP P N|Ghetnek elszigetelten. (J\HVtWHQLNHOOHU LNHWpVPHJIHOHO PXQNDPHJosztást kell kialakítaniuk.

9. ábra (J\I UHMXWy*'3pVNOI|OGLP N|G W NHEHUXKi]iVRN az országos átlag százalékában (Budapest nélkül)

)HMpU

9DV

.|]pS'XQiQW~O

=DOD 7ROQD

9HV]SUpP 'pO$OI|OG 'pO'XQiQW~O eV]DN$OI|OG

-iV]1DJ\NXQ6]ROQRN 6RPRJ\ %iFV %pNpV .LVNXQ

&VRQJUiG .RPiURP(V]WHUJRP

%DUDQ\D

+DMG~%LKDU +HYHV

6]DEROFV6]DWPiU%HUHJ

1yJUiG


*\ U0RVRQ6RSURQ

1\XJDW'XQiQW~O

%RUVRG$ED~M=HPSOpQ

eV]DN0DJ\DURUV]iJ $]HJ\I UHHV *'3DYLGpNL iWODJiEDQ

3HVW

$]HJ\I UHMXWy NOI|OGLW NHDYLGpNL iWODJiEDQ

OECD TERÜLETI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁG

Recommend Documents