PÓR
BERTALAN FESTŐ M ÜYÉSZ
GYÜJTEMÉNYES
ERNST
KI ÁLLÍTÁSA
MÚZEUM
1 9 5 3. O K T Ó B E R
PÓR
BERTALAN
10zen a kiállításon h a t a l m a s é l e t m ű v e t , t ö b b m i n t fél évszázad művészi termését m u t a t j u k be és pedig olyan művésztől, aki k o r a i f j ú s á g á t ó l kezdve a n é p ügyéért dolgozott. Fejlődése h ű t ü k r e a századforduló u t á n i m a g y a r t á r s a d a l o m fejlődésének, azzal n ő t t . b u k o t t , e m e l k e d e t t fel a f o r r a d a l o m b a n s k e z d e t t ú j r a az emigrációban, hogy a felszabadult ország ú j j á s z ü l e t ő művészetének ismét harcos, vezető a l a k j á v á m a g a s o d j é k . Pór Bertalan 1880-ban született Bábaszéken (ma Szlovákia). Sokgyermekes kistisztviselő család legidősebb fia, aki középiskolai t a n u l m á n y a i idején — Pesten, a M a r k ó - u t c a i r e á l b a n nemcsak ö n m a g a f e n n t a r t á s á r ó l g o n d o s k o d o t t , h a n e m a kisebb testvérek iskoláztatása is n a g y r é s z t az ő vállára n e h e z e d e t t . Tanított, r a j z o k a t a d o t t el és 13 éves k o r á t ó l kezdve t e h e r m e n t e s í t e t t e szüleit. A Felvidék hegycsúcsokkal csipkézett h o r i z o n l j a , a hegyi emberek és állatok élete a legmélyebb gyermekélménye, amely elkísérte egész életén át s amelyet a művész meg n e m szűnő érdeklődéssel igyekezett kifejezni. Születése helyének, g y e r m e k k o r a földjének legfőbb termelési ága az állattenyésztés, s a hegyoldalakb a n legelő n y á j a k és csordák és azok őrizői, a pásztorok kitörölhetetlenül bevésődtek a gyermekiélekbe, hogy később a művészi kifejezés m a r a d a n d ó hordozói legyenek. Legkorábbi gyermekrajzaitól kezdve egészen a fasizmus idején készült szimbolikus ábrázolásokig a pásztorok, a szelíd tehenek és az erős bikák v o l t a k témái, a m e l y e k b e minden érzést, gondolatot, i n d u l a t o t belerajzolt és f e s t e t t . Xem egyedülálló jelenség Pór B e r t a l a n v o n z a l m a a pásztorokhoz és állatokhoz. Szlovákia m i n d e n valamirevaló festője, Ales, Benka, Hála, stb., t e h á t mindazok, akik a valóságból i n d u l t a k ki. m i n d a hegyi emberek és állatok életét figyelték és á b r á z o l t á k , s ezen keresztül fejezték ki v é l e m é n y ü k e t az életről, a t á r s a d a l o m ról. De Segantini p é l d á j a is bizonyíték amellett, hogy az ősfoglalkozású embereknek a természettel való egyenlőtlen küzdelme milyen ösztönző erejű, a t á r s a d a l m i valóság megismerésének közvetlen eszköze a művész számára. 3
Munkácsy művészetének egyik legnagyobb kvalitása a gyermekélményekhez, a szabadságharchoz, az elnyomás ellen küzdő néphez való hűsége. P ó r B e r t a l a n művészetében js m e g h a l ó és egyben tiszteletreméltó az a következetesség, amellyel élete legközelebbi szoros keretéből k i i n d u l v a ] f o r m á l t a valósághű művészetét. S a m i k o r az emigráció éveiben,' m á r a párizsi iskola h a t á s a a l a t t , f o r m a l i s t a m ó d o n f o g a l m a z t a m o n d a n i v a l ó i t : ismert és kedvelt p á s z t o r a i v a l és á l l a t a i v a l jelképezte a fasiszta elnyomás elleni t i l t a k o z á s á t , a b u k á s szégyenét s az ú j r a k e z d é s hősi lendületét. A század végén a Mintarajz-iskolának, a h o v á a fiatal Pói érettségi u t á n b e i r a t k o z o t t , olyan mesterei voltak, mint Székeh Bertalan, Lotz és Benczúr. Az iskola r e n d j e a z o n b a n a kezdőkei kis mesterekhez u t a l t a és a r a j z t a n á r j e l ö l t e k képzését a megbízh a t ó m ü n c h e n i s t a Gyulai Lászlóra bízták. Gyulai László felismerte a t e h e t s é g é t , segítette, de az iskola szorította ! .Már az első év tökéletesen e l k e d v e t l e n í t e t t e Pór Bertalant, s t u d t a , nem lesz m a r a d á s a . A századforduló imperializálódó Magyarországának, a bomló dualizmus m ű v é s z e t é n e k megvoltak a maga hivatalos képviselői Benczúr, Lotz, Dudits, V a j d a , J a n t y i k és mások személyében, de a k u l t ú r a másik arca, a h a l a d ó művészet m á r a szervezkedő munkád osztály és a sokat k ü z d ö t t , de tömeges kivándorlásra k é n y szeril e t t szegényparasztság életét t á r t a fel n a g y erővel. A haladó vonalon t ö b b p á r h u z a m o s törekvés megnyilvánulásaival talál kozunk, amelyek egy vezérelvben kapcsolódtak el a müncheni m ű t e r m i p i k t ú r á t ó l , a színpadias, kimódolt kompozícióktól, vissza a természethez és az emberhez, t e h á t vissza az élethez. Az 1896-ban Münchenből h a z a t é r t és később N a g y b á n y á n letelepedett festőcsoport a természetelvű, költői t a r t a l m ú , ú j m a g y a r t á j f e s t é s z e t és a szabadság-eszmények szolgálatában álló t ö r t é n e l m i k é p újraélesztését t ű z t e ki céljául az igaz hazafiság kifejezésére, a burzsoá-nacionalizmussal szemben. A h a l a d á s másik, sokkal h a t á r o z o t t a b b vonala a századvég realista i r á n y z a t a , amely a Munkácsy elindította harcos életképet az a d o t t jelen v a l ó s á g á n a k t a r t a l m á v a l telítette s bizonyos esetekben a kritikai realizmuson túl, már a munkásosztály f e l a d a t a i r a is r á m u t a t ( K e r n s t o k : Agitátor). Ide t a r t o z n a k a szolnoki művész telep legjobbjai, m i n t Bihari és Fényes és n é h á n y csoporton kívüli művész, így Révész, Mednyánszky, Ivoszta, Tornyai. Kzeket a művészeket — mindenesetre legtöbbjét — v a l ó b a n Munkácsy maga, vagy művészetének mindhalálig való követése f o r d í t o t t a a nép felé s az a t é n y , hogy a m a g y a r n é p zömének helyzetén 4
nem igen l e n d í t e t t a kapitalizmus, de még s ú l y o s b í t o t t a az imperializmus. A n a g y b á n y a i a k művészete k e z d e t b e n erős ellenérzéssel találkozott a hivatalos művészetpolitika részéről, de később, az ú j század első tizedének végefelé a burzsoázia m e g t a l á l t a festészetük ben azokat az elemeket (impresszionizmus), a m e l y e k e t kiaknázh a t o t t a m a g a s z á m á r a s a m e l y végül a f o r m a l i z m u s felé t o l t a m i n d k é t csoport m u n k á s s á g á t . Pór B e r t a l a n t elsősorban M u n k á c s y ildette s az o t t h o n i impulzusoktól is v e z e t t e t v e l á t t a meg a „Szegény e m b e r " t é m á t . Ebből az időből való K o l d u s a s s z o n y a (1899), a m e l y a z o n b a n festői megjelenésében n e m M u n k á c s y követésére vall, i n k á b b Bastien Lepage-nak a n a g y b á n y a i a k által k ö z v e t í t e t t h a t á s á t m u t a t j a . \ Mintarajziskolában t ö l t ö t t év u t á n egyre i n k á b b M ü n c h e n b e k í v á n k o z o t t , de erre természetesen n e m volt pénze. Berény Róbert édesapja, a k i felfigyelt a tehetséges f i a t a l e m b e r r e , megkérdezte hogyan a k a r k i m e n n i ? Pór h a t á r o z o t t a n válaszolt : gyalog. Ez a m e g i n g a t h a t a t l a n elszántság m e g r a g a d t a az idős B e r é n y t és megrendelte nála a m a g a és felesége arcképét. A két portré fellétlenül r á t e r m e t t s é g e t m u t a t , de csak elindítás.— 19 éves f i a t a l t ó l figyelemreméltó elindítás — az e z u t á n k ö v e t k e z ő remek p o r t r é k felé. Ugyanebből az időből való é d e s a n y j á r ó l f e s t e t t kis f e j t a n u l m á n y a , amelyen m á r megszólalt az a mély érzés, a m e l y később egyre t e l t e b b zengésű lesz az a n y á r ó l és a p á r ó l f e s t e t t a r c k é p e k e n . Ez a szemérmes gyermeki szeretet kiszélesedik az e m b e r e k r e i p o r t r é k o n és kompozíciókon heves szenvedéllyé f o k o z ó d i k . A B e r é n y é k arcképein szerzett ú t r a v a l ó v a l n e k i v á g o t t M ü n chennek, ahol ekkor már távolról sem volt az a pezsgő művészi élet, mint a 80-as években. Hollósi és köre még M ü n c h e n b e n töll ö t t e a téli h ó n a p o k a t , de v a l ó j á b a n m á r csak az iskola m i a t t t é r t e k vissza, az alkotás igazi heve N a g y b a n y á r a összpontosult. \ fiatal Pór Hackelhez m e n t az A k a d é m i á r a , de az A k a d é m i á n a k is l e h a n y a t l o t t a n a p j a és úgyszólván csak állomás volt a P á r i s felé vezető úton. Pór s z á m á r a sem volt m á r s e m m i vonzása és miután megismerkedett néhány liollósy-tanítvánnval, átment Hollósy iskolájába. A mester közismerten szélsőséges t e m p e r a m e n t u m volt, színes, n a g y v o n a l ú , de az iskolában n e m ismert t r é f á t : a t a n í t v á n y o k t ó l fegyelmet, következetességet és elmélyülést k í v á n t a m u n k á b a n . A n y u g h a t a t l a n f i a t a l t a n í t v á n y rosszul t ű r t e az iskola korlátait, rendszertelenül j á r t be, csak k o r r e k t ú r á k o n m u t a t k o z o t t , ezalatt o t t h o n dolgozott. Hollósi szidta, m e r t ú g y l á t t a , nem veszi k o m o l y a n t a n u l m á n y a i t , pedig még s e m m i t sem t u d . Az érzékeny fiú úgy m e g b á n t ó d o t t , hogy t ö b b é felé sem nézett a Hollósy-iskolának, és egész életére elfo-
p u l t t á lett a n a g y b á n y a i csoport m ű k ö d é s e i r á n t . De P ó r t osztályhelyzete is d ö n t ő e n e l v á l a s z t o t t a a n a g y b á n y a i a k Héti á l l a l is p o l g á r i n a k nevezett t á r s a s á g á t ó l . M ü n c h e n b ő l h a z a t é r t és h a m a r o s a n h o z z á f o g o t t egy ö n a r c k é p h e z , a m e l y e t b e k ü l d ö t t a M ű c s a r n o k b a (1901. T a v a s z i N e m z e t k ö z i Kiállítás). Az alig 21 éves m ű v é s z képe n a g y sikert a r a t o t t , r e p r o d u k á l t á k a k a t a l ó g u s b a n , m a j d a S t u d i o angol m ű v é s z e t i f o l y ó i r a t b a n és b á r ó H a r k á n y i féle 450 k o r o n á s — az első ízben kiállító m ű v é s z s z á m á r a a l a p í t o t t ö s z t ö n d í j a t k a p o t t , Zala G y ö r g y pedig m e g v á s á r o l t a . Még az é v b e n , zsebében az ö s z t ö n d í j j a l és p o r t r é - m e g b í z á s o k b ó l szár m a z ó v a g y o n á v a l — mert v a l ó b a n K r ő z u s n a k h i t t e m a g á t Párizsba m e n t . M ü n c h e n e n á t u t a z v a , b e t é r t a régi n é p k o n y h á r a , ahol t a v a l y még t ö b b , m á s szegénysorsú d i á k t á r s á v a l együtt é t k e z e t t . De a , , v a g y o n " a d t a a n y a g i b i z t o n s á g t u d a t a rosszízűvé t e t t e a szegényes f a l a t o k a t és f á j ó szívvel gondolt a z o k r a a sorst á r s a k r a , akikkel még egy év előtt e g y ü t t e t t é k a szegénydiákok keserű k e n y e r e t . Parisba é r v e a . J u l i e n - a k a d é m i á n j e l e n t k e z e t t és J . P . L a u r e n s n ö v e n d é k e lett. M a g y a r f i a t a l o k k a l is t a l á l k o z o t t i t t , Ozóhel Béla. Dohai-Székely A n d o r és mások voltak n ö v e n d é k t á r s a i . A -Julién ben m e g t a n u l t a a f e g y e l m e z e t t , k e m é n y m u n k á t és n a p o n t a reggel 8-tól 12-ig t a n u l m á n y o k a t k é s z í t e t t , f e j e t , a k t o t r a j z o l t , d é l u t á n pedig o t t h o n , kis atelier-jében, a m i t egy f r a n c i a f i ú v a l megosztott, f e s t e t t . Egyszer L a u r e n s m e s t e r m e g l á t o g a t t a a f r a n c i a kollégát, aki egy n a g y kompozíción d o l g o z o t t . M e g l á t t a az á l l v á n y o n P ó r készülő ö n a r c k é p é t és el volt r a g a d t a t v a Bizt a t t a , h o g y m o s t m á r az i s k o l á b a n is k e z d j e n el festeni, mert az ö n a r c k é p bizonysága szerint megérett a színnel való a l a k í t á s r a . K é t évi k o m o l y m u n k a u t á n 1903-ban tért h a z a Párizsból. Kinn t a r t ó z k o d á s a idején a szigorú s t ú d i u m o k m e l l e t t rengeteget járt a L o u v r e b a . R u b e n s h a t a l m a s életereje, R e m b r a n d t mély e m b e r sége, Paussin n a g y a k t - k o m p o z í c i ó i és g y ö n y ö r ű t á j a i , G i o r g i o n r f o j t o t t szenvedélye ú j r a és ú j r a e l v a r á z s o l t á k , m a g u k h o z v o n z o t t á k Pedig e k k o r m á r P á r i z s b a n az i m p r e s s z i o n i z m u s b e v e t t felekezet volt s a poszt i m p r e s s z i o n i s t á k l e g n a g y o b b a l a k j a , C é z a n n e még m ű k ö d ö t l — igaz, n e m P á r i z s b a n - és V a n Gogh m á r t ö b b min] tíz éve h a l o t t volt.De az ú j m o z g a l m a k n a k n y o m a s e m látszott t .lulien-növendék m u n k á i n . Itthon a s z á z a d f o r d u l ó realistái n a g y b a n m u n k á l k o d t a k , k e r n s t o k A g i t á t o r - a , Révész P a n e m - e és Fényes S z e g é n y e m b e r e k élete c i k l u s á n a k t ö b b d a r a b j a szerepelt a k i á l l í t á s o k o n . A f i a t a l művészt — m u n k á i r ó l ítélve is — ezekhez h ú z t a a szíve, különösen F é n y e s s o r o z a t a h a t o t t rá. t>
Az 1902—1903-i Téli Kiállításon négy portréval szerepelt, két ö n a r c k é p e t , egy f é r f i p o r t r é t és é d e s a p j á n a k valóban r e m b r a n d t i erejű a r c k é p é t á l l í t o t t a ki. Az 1903-i Tavaszi N e m z e t k ö z i Kiállít á s r a hét portréi k ü l d ö t t be, köztük Ulrich százados arcképét, a m e l y e n a K. u. K. tiszt remek t í p u s á t állítja elénk. Hazatérése u t á n főleg arcképeket f e s t e t t , egyrészt, mert mint portre1 istának jó híre volt, másrészt, m e r t közvetlenül jövedelmező m ű f a j . Kellett a pénz, sok pénz, mert a népes család g o n d j a teljesen r á s z a k a d t . Még az évben, hogy Párizsból h a z a j ö t t , szülei és testvérei Pestre költöztek. Az édesapa egy m u n k a b a l e s e t b ő l kifolyólag m u n k a k é p t e l e n lett, s így a 23 éves művész család f e n n t a r t ó v á v á l t . A p o r t r é - m e g b í z á s o k n a k m i n d e n k o r a legkitűn ő b b színvonalon tett eleget, hiszen vérbeli festő, akit mélyen érdekelt az ember. De voltak álmai, nagy, sokalakos kompozíciókról, a m e l y e k e t egyelőre csak szívében h o r d o t t . 1907-ig állandóan r é s z t v e t t a Műcsarnok kiállításain, m a j d egy ú j a b b ösztöndíjjal, Berény Róbert t á r s a s á g á b a n Olaszországba u t a z o t t . Két h ó n a p o n át csak c s a v a r o g t a k , b á m u l t á k a renaissanee nagy alkotásait és e l r a g a d t a t t a G i o t t o egyszerűségében rejlő h a t a l m a s kifejezőereje.
z a n a g y összefoglalása az emberi szenvedélynek minden eddiginél igazabb. A m a g y a r képzőművészeti életben ezalatt f o r r a d a l m i változások m e n t e k végbe. A n a g y b á n y a i a k k a l az élen ú j művészcsoport született M I E N K néven (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre). A Műcsarnok avasocló levegője és a hivatalos művészetpolitika egyre művészet ellenesebb m a g a t a r t á s á v a l szembeni kiállás volt a csoport l é t r e j ö t t é n e k indítéka. A h a l a d á s képviselői a n a g y b á n y a i a k o n kívül Fényes, Kernstok, Pór és mások voltak. \ csoport nem volt hosszú életű, mert végső soron nem volt olyan k o n k r é t művészi p r o g r a m m j a , amelynek v é g r e h a j t á s a egységesen s o r o m p ó b a á l l í t h a t t a volna a művészeket és amelyért közösen harcolni s fellépni képesek lettek volna. 1909. december 30-án, a K ö n y v e s K á l m á n kiállít óhelyiségeihen \ j k é p e k címen kiállítás nyílt nyolc művész a n y a g á b ó l . A K ö n y v e s K á l m á n üzleti vállalkozás volt u g y a n , de művészetpolitikai jelen tősége e l v i t a t h a t a t l a n . Jelentősége főleg a b b a n állt, hogy a korszak legjobb m a g y a r képeit r e p r o d u k c i ó k b a n e l t e r j e s z t e t t e az egész országban, így széles körben i s m e r t t é t e t t e Bihari, Fényes, Kern stok, Ferenczv, Glatz, Koszta, Hippi, stb. műveit. De ezentúl helyet a d o t t azoknak a művészi törekvéseknek, amelyek m a g u k a t joggal, vagy jogtalanul, de m i n d e n k é p p e n jóhiszeműen f o r r a d a l m i n a k t a r t o t t á k , amelyek korszerűek igyekeztek lenni a b b a n az értelemben, hogy az E u r ó p á b a n h a l a d ó n a k elfogadott
á r a m l a t o k h o z kapcsolódtak. H o g y ez m e n n y i r e jelentős volt a k k o r a m a g y a r művészetben, arra jellemző a korabeli s a j t ó h a t á r o z o t t állásfoglalása, a k á r igenlő, a k á r t a g a d ó i r á n y b a n . Az „ E g y e t értés"' bon (1909. dee. 31.) Relle Pál úgy üdvözli a kiállítást, mint h a t a l m a s lépést a fejlődésben és számolva a hivatalos k r i t i k a elmarasztalásával, ezt írta : ,,Eszembe jut a barbxzoniak első fellépése. Az akadémikusoknak öklükbe szaladt a meglepetés kellemetlensége, amely egyszeriben porba döntötte a régi igazságok mohos bálványait. A nyárspolgári ízlésnek jól felszerelt tájképei eltűntek, s az öntudatra ébredt francia művészek a saját egük alatt vágtak neki a természet megismert sének
\ Pesti Hírlapban Kezeli-Kovács László szatírát írt a kiállításról é> horribile dict-u intézi a kiállítók jelszavát : ,,.4 természet hívői vagyunk. Xem az iskolák látásával másoljuk. Értelemmel merítünk belőle."
Vztán megállapítja, hogy „ez a kiállítás az apache-festészet csimborasszója !" Egyik végletes nézet sem képviseli a valóságos helyzetet, mert b á r igaz, hogy a nyolc művész fellépése „ m o h o s b á l v á n y o k " ledöntését célozta, forradalmisága n e m volt t e r m é k e n y , nem volt e l ő r e m u t a t ó és d ö n t ő e n n e m volt igaz, hogy „ n e m az iskolák látásával másolták a t e r m é s z e t e t " , m e r t éppen hogy a poszt impresszionizmus látásával közeledtek a természethez. Ez a nyolc művész, aki első fellépésével ilyen m é r t é k b e n fel z a k l a t t a a művészeti közvéleményt, jónak l á t t a szervezett formában csoportot a l a k í t a n i és l é t r e j ö t t a „ N y o l c a k " , amelynek t a g j a i Berény R ó b e r t , Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok K á r o l y . Márffy Ödön, O r b á n Dezső, P ó r B e r t a l a n és T i h a n y i L a j o s voltak. A K ö n y v e s K á l m á n n á l rendezett önálló kiállítását 1911-ben m e g l á t o g a t t a Tisza István volt miniszterelnök, aki felháborodva fordult ki az a j t ó n és s a j t ó k a m p á n y t i n d í t o t t a modernek ellen, névszerint aposztrofálva a „ v a d a k " k ö z ö t t Csók I s t v á n t , Rippl Rónai J ó z s e f e t és Pór B e r t a l a n t , d e még Szinyei Majálisát is kikezdte, ami 1911-ben m á r t ö b b mint konzervativizmus. A művészek óriási fölénnyel u t a s í t o t t á k el az illetéktelen beavatkozást és némelyikük m a r ó gúnnyal u t a l t Tisza gyakorlatlanságára a művészet megítéléséhez szükséges látási gyakrolat.ra és érzékenységre. Sok h a l a d ó és n e m haladó művész szólt hozzá Tisza kirohanásához, de a legelevenébe találó Vágó József építész, a korszak nagyon tehetséges és n a g y o n m ű v e l t művészének p á r
sora, a m e l y b e n leleplezi a z o k a t a t á r s a d a l m i k ö r ü l m é n y e k e t , amelyek közt egy politikus h i v a t a l i h a t a l m á t veti l a t b a , hogy i r á n y t szabjon a m ű v é s z e t fejlődésének. É r d e m e s és t a n u l s á g o s idézni: „Hogy helyes-e Tisza fellépése ? Hát a maga szempontjából semmiesetre sem az. Elvégre aki oroszlánnak akar látszani, annak nem kell elszólnia magát, mert könnyen kiderül, hogy mi van harcias bőre alatt. Itt nálunk, ahol minden ember politizál, de egyik sem ért hozzá: itt, ahol hangos nemzetiszínű jelszavakkal kábítják az éhes embereket; itt, ahol a rövidlátó polgárság — a jelen egész kultúrájának, gazdagságának megteremtője — tapsolni tud a klerikális reakciónak, mert az közben a sztrájkoló munkásokat üti; itt, a saját létérdekeiket sem ismerő emberek között könnyű még esetleg nagy politikusnak látszani. De a művészet egészen más terrénum. Itt a gazdasági vonatkozás nem oly szembeszökő, itt nem fenyegetnek sztrájkok, tehát az önérdek nem zárja el annyira az embereket az igaz megismeréstől És valóban, ugyanazok az emberek, akik a jelen tudományos ismereteinek alapján állva még társadalmi és gazdasági téren tartózkodnak a végső következmények levonásától, ugyanazok már zavartalanul átengedik magukat a jelenkor művészete élve- zésének. Ok az értők, számuk napról napra nő. Ezekhez akar Tisza szólni értelmetlen elemista nézeteivel ?"
P ó r B e r t a l a n ekkor m á r keresett portréfestő volt, de n e m elég í t e t t e ki t ö b b é az embernek arcképábrázolása. Mást a k a r t , a kifejezésnek gazdagabb, v á l t o z a t o s a b b f o r m á i t kereste. í g y szülel e t t meg a Család című kompozíció, az ő Pestre szakadt családja, amely egy józsefvárosi bérház apró l a k á s á b a zsúfolva kereste egyre fogyó r e m é n n y e l a n a g y v á r o s n y ú j t o t t a lehetőségeket. A kompozíció széles, n a g y v o n a l ú összefoglalása m i n d a n n a k , amit eddigi portré g y a k o r l a t á b a n megtalált, de benne túlsúllyal ( i i o t t o mély h a t á s a érvényesül. N é h á n y t a n u l m á n y s z e r ű arcképtől eltekintve, mindig h a j l a m o s volt a kevés színnel való formálásra és már első kiállított Önarcképén mély b a r n á k b ó l világlik ele") az arc kevés f é n y t k a p o t t része, A Család is b a r n a a színre épült, de t r a n s z p a r e n s e b b , kevésbbé modelálló erejű. Az Ú j Képek 1909-es kiállításán t ű n t fel a Család, m a j d a Nyolcak első 1910-es kiállításán a két másik n a g y kompozíció, a Hegyi beszéd és a Tiszta szerelem mellett szerepelt. A két u t ó b b i robusztus, csupa izom figurái ellenére gyengéd és törékeny v á g y a t fejez ki a jobb és szebb élet u t á n . Kzek az erőteljes és az a n t i k szépségre és h a r m ó n i á r a utaló kompozíciók ú j t a r t a l o m m a l telít ő d t e k . A Ilegvi beszéd h a t a l m a s p r é d i k á t o r a ú j világ eljövetelét 20-12
9
hirdeti — ezen a földön. A Tiszta szerelem két szemérmes férfia l a k j a olyan m a g a s r a helyezi a nőt, amilyen alacsonyra a kapitalizmus k o r á n a k valósága helyezte. A két nagy kép az a d o t t helyzettel ki nem békült, küszködő művész nehezen megfogalmazh a t ó kívánságát, vágyakozását fejezi ki. Az Állami Vásárlóbizottság t a g j a volt akkor Szinyei-Merse Pál, aki n a g y r a becsülte a Családo, és megvásárlásáért harcolt. Azonban még az ő tekintélye sem volt elég a Tisza István által szított ellenállással szemben. A h á r o m nagy kompozíció azonban ráterelte a figyelmet Pór m o n u m e n t á l i s készségére és ezek a l a p j á n megbízást k a p o t t Márkus építésztől az épülő Népopera színpad-oromfalának díszítésére. A 11 méter hosszú p a n n e a u t az I p a r c s a r n o k b a n festette és 1912-re készült el. A kompozíció k ö z é p p o n t j á b a n egy lantos női figura áll és jobbra-balra női és férfiaktok szépen f ű z ö t t csoportja. A p a n n e a u t megsemmisítette a fehérterror képromboló dühe s ezért csak eredeti nagyságú k a r t o n j á t t u d j u k b e m u t a t n i . A m a g y a r állam 1913-ban Berlinben kiállítást rendezett s ott Pór Bertalan ismét a Családdal vett részt, amelyet bár mindvégig ú g y érezte a művész, hogy nem fejezett be, de amely vándorolt, ahogy egyszer k i a d t a kezéből. 1914 m á r c i u s á b a n Bécsben a , K u n s t s á l o n B r ü k o b a n Berénynyel és T i h a n y i v a l rendeztek e g y ü t t e s kiállítást, amelyet a kritika n a g y rokonszenvvel f o g a d o t t . I)e r á m u t a t o t t arra is, hogy formanyelvük n e m kiforrott s ,,az extremnek és a tiszta tradíciónak eredeti k e v e r é k e " . Még ez évben a Sanfranciso i Világkiállítás művészeti igazgatója, Lawriek Pesten járt és m e g l á t o g a t t a m ű t e r m é b e n P ó r t . E l v i t t e m a g á v a l az összes n a g y kompozíciókat, t e h á t a Családot, a Hegyi beszédet, a Tiszta szerelmet, a Népopera-kartont és hozzá három rajzot és ezeket külön teremben állította ki. Az első világháború kitörése mega k a d á l y o z t a a kiállítás sorsáról való értesülést s a képek maguk o t t rekedtek. Csak tíz év múlva, 1924-ben a csehszlovák k o r m á n y k ö z b e n j á r á s á r a kerültek vissza. 1914 szeptemberében bevonult a 32-es tüzérezredhez és 1915-ben a f r o n t r a vitték. Sokat rajzolt, de csak 1917-ben kerítették sorát, hogy a sajtófőhadiszállás keretében front rajzolóként dolgozhassék. Még 1916-ból s z á r m a z n a k azok a rajzai, amelyek később egy 1 (3 litografált lapból álló a l b u m b a n kiadásra kerültek. E lapok közt n é h á n y megrendítő d a r a b van. Nem a csata hevét, v a g y az o s z t r á k - m a g y a r hadsereg „győzelmes e l ő n y o m u l á s á t " m u t a t j a he, h a n e m a h á b o r ú n y o m á n elcsendesedett, elembertelenedett világot. E l h a g y o t t szekereket, üres falvakat, felszaggatott földet rajzolt, közömbösen dolgozgató k a t o n á k a t , t e h á t azt a következtetést, amit h u m a n i s t a szemlélete erről a háborúról d i k t á l t , h o g y : „ v a n aki veszít és nincs aki győz". Állásfoglalása 10
ezekben a r a j z o k b a n nem olyan szenvedélyes és félreérthetetlen, mint Mednyánszky hasonló munkáiban, de ha Mednyájaszky az emberi szenvedést látta és l á t t a t t a meg nagy erővel, Pór e szenvedés hiábavalóságára hívta fel a figyelmet. 1918-ban szabadságra jött haza és akkor festette édesanyjáról az egészalakos ülő, feketeruhás portrét, amelyben szinte minden megtört, gyászoló anya sűrített ábrázolását a d j a . Még szabadságon volt, mikor kirobbant az őszirózsás forradalom. N e m volt számára meglepő, hiszen 1917 karácsonyán, a f r o n t o n orosz katonákkal koccintottak a békére. Megalakult a N a g y Nemzeti T a n á c s és t a g j a i voltak Berény, Kernstok, M á r f f y és Pór. A Károlyik o r m á n y kultuszállamtitkára, K e r n s t o k Károly, a p a r l a m e n t s z á m á r a h a t a l m a s freskót rendelt Pór Bertalannál, de ez nem készülhetett el. A k o m m u n i s t á k bebörtönzése megrázta és teljesen melléjük állította a művészt és 1919 március 21 -ét mint a m a g y a r nép szabadságának h a j n a l á t üdvözölte. A k ö z o k t a t á s i népbiztosság keretein belül megalakult a művészeti direktórium, amelynek vezetője P o g á n y K á l m á n volt, és a festő-szakosztály vezetését Uitz Béla javaslatára Pór Bertalan v e t t e át. Megkezdődött a művészkataszter felállítása, a segélyek szervezett szétosztása, a művészeti iskolák t a n á r a i n a k kinevezése, k i a d v á n y t e r v e k (Fényes Szegényember élete ciklusát levelezőlap-sorozatban készültek kiadni). De mindenek felett megrendezték a szocializált műkincsek h a t a l m a s és felejthetetlen kiállítását a Műcsarnokban. Magyarország minden arisztokrata, főpap és burzsoá m a g á n g y ű j t e m é n y é nek drágaságait, szépségeit terítették ki a proletárok elé. 1919 m á j u s elseje h a t a l m a s feladatok elé állította a művészeket és valóban a legjobb építészek, szobrászok, festők, grafikusok álltak sorompóba, hogy a magyar munkásosztály első szabad m á j u s elsejéjét méltó keretek közt ünnepelje. A nagyszabású dekorációk között szerepelt Pórt — a Műcsarnok egész homlokfalát díszítő — p l a k á t j a , amely azonban a szélviharban megsemmisült. Ugyanekkor a lelkesítő plakátok nagyszerű sorát készítették a k o m m u n i s t a művészek, köztük P ó r remekműveket. A proletárd i k t a t ú r a 133 n a p j a a legsúlyosabb önvédelmi h a r c o k b a n telt s az ellenforradalmi túlerő legyőzte. Az emigráció nehéz évei v á r t a k a legjobbakra s Pór Bertalannak is el kellett hagyni az országot, szívében melengetve mindvégig a meg nem valósított álmokat. Mert úgy érezte, hogy nagy méretekben t u d j a csak kifejezni magát, h a t a l m a s allegóriákban kell szólnia a harcról, ami t o v á b b folyt, a népről, amely leverve is g y ű j t ö t t e erőit az újrakezdéshez. Szlovákiába ment, szülőföldjére, ahol akkor az e l J | köztársaság idején éppen csak meghúzódhatott, de nagy feladatokra gondolni 11
sem lehetett az emigráns bolsevikí m a g y a r n a k . Ú j r a p o r t r é k a t festette, p o r t r é k a t , amelyek mindig átsegítették a nehézségeken, s festett-e még a kedves, erdős-hegyes t á j a t , mély érzéseinek teljes odaadásával. Ezeknek a t á j a k n a k formai megjelenése még a Nyolcak cézanni vonalát követi, de emberi t a r t a l m á b a n gazdagabb, semhogy a posztimpresszionizmus forma- és t é r k u l t u s z á n a k egyik megnyilvánulásaként t e k i n t h e t n ő k . J á r t Bécsben is, a m a g y a r emigráció k ö z é p p o n t j á b a n , hogy híreket k a p j o n a megcsúfolt hazáról, s szégyenét és d ü h é t ú j r a csak a pásztorokra és az állatokra hízta, azok egymásért, v a g y egymás elleni h a r c á b a n fejezte ki. A f o r m á k egyre egyszerűbbek, ismét a n a g y összefoglalás felé törekszik, ellentétben a n a g y kompozíciók szinte a n a t ó m i a i részletességével, gazdagságával. A vonal erejére bízza magát, a n a g y állatok k o n t ú r j a i á t h a s o g a t j á k , átölelik egymást, hogy mini keresztrímek, m a j d m i n t ölelkező rímek vigyék t o v á b b a t é m á t . A lehanyatló öreg pásztort körülállják állatai ; a f i a t a l n a k erős ökle c s a t t a n a bika homlokán. Áll a harc, a gyenge elhull, az erős megbirkózik az ellenséggel. De szelíd mélázással, messzi t e k i n t ő n y u g a l o m b a n is l á t j u k a pásztort, a szlovák Lohengrint — ahogy a művész nevezi — mert hivatása, küldetése van : a harcos, minden rosszat elhárító erő ő maga. A hosszabb szliácsi t a r t ó z k o d á s , ahol a művész felesége f ü r d ő orvosként dolgozott, bizonyos anyagi egyensúlyt e r e d m é n y e z e t t , ami lehetővé t e t t e , hogy 1923-tól kezdve a telet Párisban töltsék. Közben 1934-ben kiállítást rendezett Pozsonyban, amely a szakemberek n a g y elismerése mellett a burzsoázia teljes közönyével találkozott. A 20-as években megfordult Berlinben is mint KözépE u r ó p a kult ű r k ö z p o n t j á b a n , a forradalmi erők forró t a l a j á n . A weimari köztársaság ideje volt ez, mikor a hulló polgárság lába alól egyre i n k á b b kicsúszott a t a l a j és egyre erősödött a munkásosztály. Párizs az első világháború u t á n g y ű j t ő h e l y e volt K e l e t E u r ó p a politikai menekültjeinek. Kis országok f o r r a d a l m á r a i és Oroszország ellenforradalmárai egyként Párizsban kerestek m e n e d é k e t . Párizs az imperializmus művészetének melegágya lett a két világháború közötti időben, s a 20-as évek különösen forrongóak az ú j formák keresésében, mert csak formákról volt szó, a t é m a lenézett, irodalmi elem volt, a ,,művészettől idegen elein'", a festészetben és szobrászatban e g y a r á n t . Matisse és Picasso a k é t nagy vezér, tehetségűknél fogva azok, de egy romló-bomló uralkodóosztály sodrása, igénye, pénze megszabta művészetük t a r t a l m á t és formáit. Ók maguk soha , , a t e m a t i k u s " vagy „non figui a t í v " művészetet n e m műveltek, amivé a gyenge követők s i l á n y í t o t t á k a képzőművészetet. De Matisse e m b e r á b r á z o l á s á b a n a d e k o r a t h 12
megjelenítés az elsőleges, Picassónál pedig geometrikus f o r m á k r a egyszerűsödik, vagy komplikálódik az ember és világa. Pór Bertalan nem kapcsolódott szorosan iskolákhoz és főleg nem fertőzte meg az a francia művészi elv, hogy mindenáron mást, mint a többiek, vagy mint eddig volt. A korai arcképek és iájképek nagyszerű realizmusából indulva, a Nyolcak cézanne-os és expresszionisztikus keresgélése után, a levert forradalom alig" kifejezhető sebével szívén : a jelképes ábrázoláshoz fordult. Pász1orai és állatai szimbólumokká nőttek, rendkívüli erők és harcok kifejezőivé. A müncheni p a k t u m után, 1938-ban végleg áttelepedtek Párizsba, ahol már 1931-től kezdve kiállított, ahol kezdték ismerni és becsülni nevét, munkásságát. Kiállított 1931-ben Povolovszky galériájában, 1932-ben résztvett a Parisban élő magyarok bemulat kozásán Van Gyen kiállítóhelviségében a Rue Bonaparte-on. Bölöni György, a régi harcostárs, a Nyolcak idejéből való mentor, a k i r a k a t b a n l á t j a meg egy képét s úgy üdvözli, mint valami újra megtalált kincset. A felfedezés és emlékezés szenvedélye tüzesíti á t , mikor Pór Bertalanról írva erőteljesen jellemzi a l l o r t h y - f a s i z m u s t . ami elől mindketten elmenekültek : „Hol élt ez a Pór Bertalan tíz esztendőn leereszt ül, hogy képei elrejtőztek az emberek szeme elöl és miért rejtőztek el • Abból a generációból való ő is, amely a magyar forradalmak idején érte el zenitjét, akkor volt teljes erejében, hogy odahaza elfoglalja megillető pozíciójúi. Ennek az évjáratnak egy sereg művésze lett annakidején akaratos emigráns, jórészt nem azért. mert politikai szereplésük miatt kellett rnenekülniök hisz a magyar Vendome-oszlop ledöntését sem foghalták rájuk (utalás C o u r b e t - r a ) — de nem bírták az ellenforradalmi Magyarország levegőjét, ahol — legkevesebb — csattogott a Horthy-bunkó (a nagy jubileumhoz illő emlegetni) és ugyancsak működött mindenfajta guillotine."
E b b e n az időben, a 30-as évek elején, Barbusse lapja, a L e Monde körül csoportosult haladó m a g y a r írók, s egy belga kritikus, aki nagyra becsülte Pór munkásságát, alkalmat a d t a k a rajzoknak a lapban való megjelenésére, lehetővé tették egy litográfiái album bruxelles-i kiadását és könyvillusztrálást. 1930-ban résztvett a Sálon des Tuilleris egy csoportkiállításán. A zsűri t á g j a i nagy elismeréssel nyilatkoztak Pór képeiről. Még mielőtt Párizsban letelepedtek volna, 1935-ben régi vágya leijesült, amikor m e g l á t o g a t t a a Szovjetuniót. Mint egyszerű I ntourist-utas ment a feleségével és a moszkvai pályaudvaron orosz és emigráns m a g y a r írók és művészek fogadták őket. Egy 13
félévet töltött Moszkvában és elhalmozták m u n k á v a l , megbízásokkal. Illusztrálta Gergely Sándor 1514 c. regényét s az annál könyn y e b b volt, mert Dózsa p a r a s z t j a i nem igen különböztek a szlovákiai hegyek népétől, amit oly jól ismert, szeretett, ábrázolt. Illusztrálta Hidas Antal verseskönyvét, Üsztrovszkij : Az acélt megedzik e. regényét, lerajzolta az akkor már fekvő beteg Osztrovszkijt, a nagy írót (a rajz Elsa Triolet t u l a j d o n á b a n ) . Egy ízben említette Illés Bélának, hogy pénzük f o g y t á n s vissza kell térniök Parisba. Illés még a z n a p 4000 rubeles megrendelést hozott és m e g h o s s z a b b í t h a t t á k t a r t ó z k o d á s u k a t . í g y tették lehetővé az elvtársak, hogy turista-útlevéllel szokatlanul hosszú időt tölthessen Pór a Szovjetunióban. De ezentúl, mindent m e g t e t t e k , hogy nag\ megbízatások ú t j á n bekapcsolják a szocializmus építésébe. A második ötéves terv ideje volt ez, a k u l t ú r f o r r a d a l o m nagy lendülete, amikor élesen felvetődött a szocialista realizmus kérdése és az évben volt egy h a t a l m a s ankét az össz-szövetségi művészek részvételével, ahol megbeszélték a képzőművészet előtt álló f e l a d a t o k a t . Pór Bertalan er-os lökést k a p o t t ettől az eleven és merőben m á s f a j t a művészi élettől. Megismerte azt a helyzetet, amikor nem műkereskedők, vagy ezeken keresztül a tőkésosztály i r á n y í t j a a művészetet, h a n e m az alkotásaiban újjászülető nép egyre növekvő kulturális igénye. A művészek alig t u d t a k f e l a d a t a i k n a k eleget tenni s Pór Bertalan is megbízást kapót 1 egy gyár előcsarnokának díszítésére 5*X 15 m. felületen majd egy tiszti ház számára 1,5 X 15 m. fríz elkészítésére. A gyárnak tervezett freskó két kis ceruzavázlata m a r a d t meg csupán, d e ebből-is l á t h a t j u k az elképzelés nagyszerűségét. A lapos ívvel •/.árt fekvő téglalap négy oszloppal mezőkre osztott. A négy oszlopon Marx. Kngels, Lenin és Sztálin medaillonba foglalt portréi, a mezőkben a m u n k á s m o z g a l o m t ö r t é n e t é n e k különböző állomásai A történelem itt is beleszólt s amint nem valósíthatta meg 1919-ben a p a r l a m e n t i freskót, éppúgy akadályok t o r n y o s u l t a k a moszkvai freskók kivitelezése elé. A vázlatok b e m u t a t á s a u t á n . 1936 m á j u s á b a n azzal az elhatározással u t a z t a k el Moszkvából, hogy feloszlatják szliácsi és párisi lakásukat és visszatérnek a Szovjetunióba. Pór Bertalan már érett művész volt, ötvenes évei nek derekén, -amikor végre h o z z á j u t h a t o t t volna nagy álmainak megvalósításához : a győztes proletariátus országában, a szocialista Szo\ jetunióban festhetett volna h a t a l m a s felületeken, a g í t a t h t é m á j ú képeket. De a nemzetközi helyzet akkor már lehetetlenné t e t t e a visszatérést. Párizsban már a fasizmus e r j e s z t e t t e a francia burzsoáziái és növekedett az e g y ü t t m ű k ö d é s t e n d e n c i á j a . A f r a n c i a m u n k á s osztály minden erejét l a t b a v e t e t t e a nemzeti egység megterem14
téséért, de áruló vezetői eljátszották az ország függetlenségét. Pór Bertalan letelepedésétől, tehát 1938-tól kezdve egész a felszabadulásig nem állított ki többé, de m i n d i n k á b b részt vállalt az antifasiszta mozgalom feladataiból. A magyar vonal különböző formái közt egyik volt a Szakmaközi Bizottság, amelyben dolgozott s amelynek legfontosabb akciói a bebörtönzöttekérl Rákosi, Dimitrov sil>. —- való kiállás, demonstrációk és gyűjtések voltak. Az antifasiszta magyar írók és művészek csoportja 1938-ban lapot alapított Üzenet címen, de a háború kitörése n a p j á n be kellett szüntetni a lapot is, a csoport működését is. A német megszállás alatt, 1941 m á j u s á b a n Pór Bertalant is l e t a r t ó z t a t t á k és augusztusig fogva t a r t o t t á k francia őrizet a l a t t . Ekkor még lehetséges volt egy olyan rendelet kibocsátása, mely szerint az 55 éven felülieket és betegeket szabadlábra helyezték. Kiszabadulása után idegen néven, idegen lakásban éltek, a legk o r l á t o z o t t a b b munkalehetőségek között, de Pór, mint a többi magyar művész, röplapokat készített a magyar ellenállási mozgalom számára. A francia ellenállási mozgalom az egész világ bámulatát kivívta és nem hiába nevezték a mozgalmat szervező és vezető pártol a „kivégzettek p á r t j á " - n a k (Le Parti des Fusillés): mérhetetlen áldozatok á r á n j u t o t t el 1944 augusztus 25-ig, a felszabadulás napjáig. Pór felszabadulás utáni első szereplése a Front National által szervezeti Unesco-kiállításon volt. 1945 őszén megbetegedett, megoperálták és három hónapot töltött kórházban. Ez alatt megalakult a Magyar Függetlenségi Mozgalom, melynek elnöke Bölöni György volt s Magyarországra való visszatérése után P ó r Bertalan vette át vezetését. Résztvett a felszabadult Franciaország művészi mozgalmaiban s a magyar művészcsoport a spanyolok u t á n elsőként — meghívást kapott a l'Union des Arts Plastiques, a francia haladó művészek egyesületébe. Fougeron, Laglenne, Gromaire üdvözölték a magyar művészeket és méltatták őket mint nag\ hazafiakat, akik részt vettek a szabadság kivívásában s hű fiai az újjászületeti Magyarországnak. 1947-ben Budapesten a magyar képzőművészek szakszervezetében kiállítást rendeztek Pór Bertalan grafikáiból, s a kiállítást Révai József elvtárs méltató szavai n y i t o t t á k meg. 1948 áprilisában Fougeron és Pignon francia művészek rábeszélésére műteremkiállítást rendezett, amelyet - az aláírások t a n ú s á g a szerint — a következők l á t o g a t t a k : H. Masson, Auricosfe, Elsa Triolet, (V.óbel, B. Pignon, Boris Taslitzkv, A. Fougeron, F. George, Laglenne, léhát a francia művészélet vezetői. E kiállítás sikere u t á n meghívták, hogy vegyen részt az 1948 m á j u s 22-én nyíló, az Elsa Triolet vezetése alatt álló Maison de la Pansés-ben a L'Union 15
des Árts Plastiqus keretében rendezett kiállításon. A kiállítás címe Les Bestiaires (állatmesék gyűjteményének neve) volt, minthogy csupa állatábrázolás szerepelt. Valentine Hugó (Victor llugo unokája) és J e a n Lurcat képei és szőnyegei között P ó r Bertalan komor és harcos állatai is b e m u t a t á s r a kerültek. Az ünnepélyes megnyitón Aragon és Eluard, a francia k o m m u n i s t a írók legkiválóbbjai üdvözölték a „nagy magyar f e s t ő t " . A francia ^ajtó nagy ünneplésben részesítette Pór Bertalant, aki búcsúzott Paristól, készült haza a szabad Magyarországra, hogy — mint a Les Lettres Francaises kritikusa írta — ,,újra megtalálja inspirációinak költői f o r r á s á t " . A Tribüné des Xations — többek k ö z t — ezt í r t a : ,,Pór képei revelációnak hatnak, visszaadják a művészetben való hitünket és rajzai révén megértjük a művészet értelmét is. Franciaország önnön magának tartozik azzal, hogy ezt a nagy művészt kellőképpen értékelje és azzal a dicsőséggel övezz* őt is, munkáit is, amely megilleti''. így búcsúzott Francia-
ország haladó értelmisége Pór Bertalantól, aki m a j d három évtizede elszakadt hazájától, s akinek m u n k á j a és harca szorosan összefonódott a francia szabadságharcosok m u n k á j á v a l , életével. 19-18 n y a r á n megérkeztek Budapestre. Legelőbb is egy klinikai szobába vonult be, hogy kicsit megerősödjék a háborús nélkülözések u t á n s izgatottan várta, hogy dolgozhassék. Hazatérése előtt ezeket m o n d t a egy b a r á t j á n a k : ,.Nem is tudod milyen boldog vagyok. Olyan fiatalnak érzem magam, mint talán még soha. l'gy érzem festői pályám csak most kezdődik igazéin. l)olgozni akarok, ott akarom folytatni, ahol 30 évvel ezelőtt abbahagyatták velem. magyar demokráciát akirom szolgálni ecsetemmel".
Pór Bertalan beváltotta p r o g r a m m j á t . S ha a régi Pór nehéz életkörülményei miatt, a fiatalon vállalt terhek miatt, m a j d az emigráció nehézsége miatt „öreg f i a t a l " volt, a szabad Magyarország, a párt bizalma „ f i a t a l öreg"-gé tették. Megfiatalodott valóban, fiatal ma is, telve szenvedéllyel, nagy tervekkel, lelkesen fest és t a n í t . Visszatérése óta minden évben nagy és jelentős művel járul hozzá az ú j magyar művészet megteremtéséhez. 1949-ben Sztálin elvtárs születésnapjára festette a világviszonylatban is legszebb, legemberibb, legszeretetreméltóbb Sztálin-portrét. 1950-ben fes tette „Rákosi elvtárs a termelőszövetkezetek első kongresszusának küldöttei k ö z ö t t " c. n a g y kompozícióját. 1951-ben készült az „ U r a k országából dolgozók h a z á j a " c. vászna, amely Rákosi elvtársat a Parlamentben Kossuth-díjasok között ábrázolja. Ugyancsak 1952-ben készült Rákosi elvtárs és Rákosi elvtársnő portréja. Az évben, az arcképkiállításon, kiemelkedett ragyogó 16
realista ábrázolásaival. A 111. Magyar Képzőművészeti Kiállí táson h á r o m remek g r a f i k á t állított ki, három tökéletees r a j z ú , szuggesztív önarcképet. De a nagy állomások k ö z ö t t szüntelenül rajzolt, tervezgetett. Rákosi elvtársról pl. a rajzok százait kés/.i t e t t e — emlékezetből — m e r t olyan erejű és jelentőségű portrét a k a r festeni a m a g y a r munkásosztály legnagyobb fiáról és vezetőjéről, Lenin és Sztálin t a n í t v á n y á r ó l , mint a Sztálin-arckép. Önarcképeinek sora az elsőtől, a borongós ifjútól kezdve, az utolsó, néhány h é t t e l ezelőtt készült harcos, mindkét kezében ecsetet — fegyverét — t a r t ó energikus, nagyon kifejező és nagyon művészi ábrázolásig, azt m o n d h a t n i ; napló. Az alig 21 éves fiútól a harcokban és küzdelmekben edzett, érett művészig, t ö b b mini fél évszázad telt, és milyen gazdag, küzdelmes, érlelő évszázad Adyval szólva — akit szeretett s akit szintén h a s o n l í t h a t a t l a n erővel ábrázolt — ,.Valaki az É r t ő l indul el S b e f u t a szent, nag\ Óceánba." Ecsetjével, ceruzájával mindvégig harcos volt. S hogy i t t h o n végre nyílt szóval v a l l h a t o t t , elvetette a jelképeket, a b i k á k b a és pásztorokba rejtett jelbeszédet és tiszta szívvel, tiszta szóval, magasszínvonalú realista műveken hirdeti a művészet egyetlen értelmét : a néppel a népért. Művészetének következetes pártossága a legmagasabb példa minden haladó művész számára. A Magyar Dolgozók P á r t j a és a k o r m á n y t á m o g a t t a és honorálta Pór Bertalan p é l d a m u t a t ó művészetét és Munkácsy-díjjal, két Kossuth-díjjal, valamint az Érdemes Művész megtisztelő rangjával t ü n t e t t e ki. Oelmacher
Anna
KIÁLLÍTOTT 31 ÜT EK JEGYZÉKE olaj 33,5 X 25 Kanyargós út. 1897 Anyám, 1899 olaj 34,5 X 24,5 Öreg koldus, 1899 olaj 40 x 30 Koldusasszony 1899 olaj 4 0 x 31,5 Férfi arckép, 1899 39 X 30 olaj Berény Róbert apja, 1900 olaj 08 X 55 Berény Róbert a n y j a , 1900 08 X 55 olaj Kislány, 1903 08x55 olaj Férfiarckép, 1901 olaj 40 x 38 Xői arckép, 1901 70 X 00 olaj Kislány, virággal, 1901 80x04 olaj Alvó lány, 1902 olaj 02 X 77 A csók. vázlat, 1902 olaj 32 X 38 Apám, 1902 47X38 olaj \ művész apja, 1902 olaj I37X 110 Bethlen Gyula szobrász arcképe, 1902 olaj 70x49 P a t a k , 1903 olaj 28x32,5 54 x 43 Arckép, 1903 olaj Patak, 1903 olaj 28 X 23,5 Kislány arcképe, 1903 olaj 110x03 Önarckép, 1903 olaj 3 7 , 5 x 3 3 Vázlat egy arcképhez, 1903 olaj 44x32 Ulricli százados arcképe 1903, 03x49 olaj Arckép, 1904 olaj 105 X 85 Arckép, 1905 100 x 74 olaj Xői arckép, 1905 olaj 100 x 73 Xői arckép, 1905 olaj 110x80 Dunántúli táj, 1905 olaj 3 3 , 5 x 4 8 Városligeti részlet. 1905 80x03 olaj Tájkép, 1900 olaj 30 X 57 Tájkép, 1900 olaj 03 X 48 Önarckép, 1900 olaj 42,5 X 35 42 X 35 Önarckép, 1907 olaj Kilátás az erdőből, 1907 olaj 37x47,5 58x48 Férfiarckép, 1907 olaj Szepesi táj, vázlat, 1908 olaj 48x58 Önarckép, 1909 olaj 07,5 X 54 02x41 Erdei út, 1909 olaj Nemes B. arcképe, 1909 olaj 08 X 50 Lechner Ö;lön arcképe, 1909 51x41 olaj Családom arcképe, 1909 olaj 170x 205 Tanulmány, 1910 olaj 70 X 03 Szepesdi erdőrészlet, 1910 olaj-vázi. 78X100 Velence, 1910 olaj 50 X 00 Arckép. 1911 70 X 08 olaj Vázlat a Népopera freskójához, 1911 olaj 2,96 x 10.90 18
Műv. tul. Műv. t u l . Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Sz. M . tul. Műv. tul. M ű i tul. Műv. tul. Műv. tul. Sz. M . tul Műv. tul. Műv . tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Sz. M . t u l . Műv. tul. Műv. tul. Sz. M . t u l . Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Sz. M . tul. Min . tul. Műv. tul. Tört. Arcképe Műv. tul. Sz. M . tul. Műv. tul. M. gy . tul. Sz. M . tul. Műv. tul.
11egyi beszéd, 1911 Tiszta szereltem, 1911 Arckép, 1911 Színtanulmány a népopera freskójához, 1911 Fővárosi freskóterv pályázat, 1912 Női arckép. 1912 Fenyőerdő, 1913 Vázlat feleségem arcképéhez, 1913 T a n u l m á n y egv ebédlő freskótervéhez, 1913 T a n u l m á n y egy ebédlő freskótervéhez I I . Női arcképhez t a n u l m á n y , 1913 Önarckép, 1913 T á j , 1914 Tájkép, 1916 Háborús t á j , 1916 A n y á m , 1918 Siófoki t á j , 1918 T á j házakkal, 1923 Szliáesi t á j , 1925 Pásztor kompozíció, 1927 Párizsi S z a j n a p a r t , 1927 Párizsi t á j , 1927 A pásztor. Allegória, 1930 Bika, 1930 Magány, 1930 Kompozíció, 1930 Fenyők, 1930 Szliáesi nyírfák, 1933 Öreg f a , 1933 Szliáesi országút, 1933 Szlovák pásztor, 1933 Szliáesi t á j , 1935 Szliáesi t á j , 1935 Szliáesi t á j , 1935 Vázlat egy arcképhez, 1936 U t az erdőben, 193(i Szliáesi t á j , 1936 Szliáesi t á j , 1936 Szliáesi t á j , 1937 Szliáesi t á j , 1937 Tájkép, 1937 T a n u l m á n y egy kislány arcképéhez, 1937 Szliáesi üdülő, 1938 Szliáesi üdülő, 1939 Kompozíció, 1942 Berkesné arcképe, 1948 I. V. Sztálin, 1950 U r a k országából dolgozók hazája. 1951
olaj olaj olaj
245 X 445 •388 x 350 65,5 x 55
Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul
olaj
77x46
Müv. tul.
olaj olaj olaj olaj
25 X 106 67 X 54 48 X'62 67x64
Müv. tul. Müv. tul. M- g j7. tűiMüv. től.
olaj
168x87
olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj olaj
142 X87 75 X 59 77x64 51X61 95 X 75 51 X 65 1 17 X 95 46 x 64 30 x 47 57 X 46 33x41,5 60 X 72 39x49 * 73x60 73 X 60 60 X 72 90 X 115 46,5 X 37 35 X 46 32.5x41 36 x 45,5 8 7 x 114 105X130 47X61 38x51 115x90 60,5x49,5 28 X 35 38 X 47 51 X 61 46 x 60,5 45 X 60
olaj olaj olaj olaj olaj olaj
92 X 74 46 x 60,5 46 X 61 91 x 115 53x44,5 93x73
olaj
300 x 450
Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. M. g j!. í u L Sz. M . tul. Müv. tul. Sz. M . t u L Müv. tuMüv. tin. Müv. tul. Müv. tul. Müv. t u L Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. Müv. t u l . Müv. tul. Müv. t u l . Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. Müv. t u l . Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. Müv. tul. Müv. Müv. Müv. Müv. Müv. Min.
tul. tul. tul. tul. tul. Elnökség
M. Népk. Eln. Tanácsa tul.
A Termelőszövetkezetek 1. Kongresszusa küldötteinek fogadása a P a r l a m e n t b e n , 1950 olaj Vázlat „ A Termelőszövetkezetek 1. Kongresszusa küldötteinek fogadása a Parlamentben, 1950 olaj T a n u l m á n y a „Rákosi Mátyás elvtárs a Parlamentben a termelőszövetkezeti tagokkal beszél" c. képhez, 1950 olaj Rákosi Mátyás arcképe, 1952 olaj Rákosi Mátyásné arcképe, 1952 Önarckép, 19-53 <"i°ányok, 1907 Kompozíciós vázlat a parlamenti képhez, 1918 Parlamenti freskóvázlat, 1918 T á j k é p , 1950 Pasaréti ú t , 1950 Pasarét, 1950 Önarckép, 1952 Világ proletárjai egvesüljetek, 1919 Feleségeitekért, gyermekeitekért előre. 1919 . Tanácsköztársaság, 1919 Ady emlékünnepség. 1939 Párizsi plakát, 1946 Köztársaság első é v f o r d u l ó j á r a , 1947 Népfrontra szavazzunk, 1952 I I I . Magyar Békckonm-esszus. 1952 ' Grafikák
20
olaj olaj tempera tempera tempera pasztell pasztell pasztell pasztell
176 x 2 6 7
M. D. P. tul.
28 > 48
30 X 60 130 X105 81 X65 100 X 75 60X73 27x38 54x68 43 X 60 50x63 47 X 62 62x46.5
Műv. tul. M. Xépk. Eln. T a n á c s a tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Műv. tul. Nép. Min. tul .
plakát
Munk. Mozg. I n t . tul.
plakát plakát plakát plakát
H a d t . Múz. tul. H a d t . Múz. tul. Munk. Mozg. I n t . tul Műv. tul.
plakát plakát
Műv. tul.
plakát
Munk. Mozg. I n t . tul Munk. Mozg. I n t . tul
