.iUiijiil!\lllIlllll\flll\lllllllllllllIjllllllllll"IlI"IlI'11IIIIIIIIIIIIIIIII"II/iIIlIII/IIII,"II!!II""I""1'111Il" o. .·1 . 2';, , 3·. . 4 5..6 7 8 ' 9 ' 1O 11
I
12
. 13
,
I
I
14
15
TÁRSÚLÁSI
INTÉZMÉNYEK A
.
,
NEMZETGAZDASAGBAN. A~[AGYAR 'rUDO~[Á.NYOS AKADÉMIA ÁL'l'AL
A
FÁY-DTJJAL
KOSZORUZOTT
KA UTZ JOG'TUDOR.,
EGYR'l'Ji:lIU
n.
NY ..
PÁLYAMUNKA.
GYULA, JOGl'A~LlR;
':'6 onSZÁG06
AKADEMJAI
K'\PVISl;LŰ
RENOES
.
. PEST, KIADJA
RÁ'fH t 8 7 1.
MÓR.
~.
WODIANER
ALBERT URNAK,
BARÁTSÁG
ÉS
JEL
••
TISZTELET
Fl Ü L•
ELŐSZÓ. Korunk az egyesülés és társasulás kora lévén, mind általában mind leülönösen hazánkra nézve alig létez fontosb és nagyobb érdekkel biró feladvány, mint a k zgaz das á g és tör v ény hoz á s szempontjaból kiinduló rendszeres ismertetése és méltatása azon esz m é k-, t üre k v é se k- és ill t é z m é n)! ek nek, melyek az ass oc i a t i elvéből kiindulva, a művelt népek gazdaságában mai napság oly nagy jelcntöségű szerepet viselnek, az ipari és társadalmi élet formáinak és szervezetének át.ilakítására hatnak, s részben a legnagyobb s legégetőbb socialis kérdésekkel állanak összefüggésben. E ténynek helyes fölismerése vezérelte hazai tudományos Akadémiánkat s vele karöltve a pesti első hazai "takarékpénztár igazgató-választmányát, midön a halhatatlan emlékű nagy hazafinak Fáy-nak alapítványából a nevezett tárgyra vonatkozó pályakérdést kitűzé, s a hazai irodalom és tudomány embereit annak megoldására nyilt versenyzés alapján felhívta. E versenyhirdetés folytán keletkezett a jelen igénytelen dolgozat, mely 1tal Il osb czélján kivül azon külön rendeltetéssel is bir, hogy egyfelol re II d sze res kéz i k II Y V Ü 1 é s kal a.u z II 1 sz o 1g lj o II mindeu a gazdasági associatió tág körébe eső törekvések, intéző
ó
á
ö
á
á
TARTALOM-MUTATÓ. Lap. 1-10
Bevezetés
ELSŐ KÖNYV. A részvény
t
á
r s u l a t o k.
ELSŐ FEJEZE'l'. A részvénytá1'sulatok 1:,.-§. A részvénytársulatok közelebbről szemlélve. 13 - 32 1.
közgazdasági általábau.
szempontboi.
2.
§.
A részvény társulatok
MÁSODIK FEJEZE'l'. A 1'észvénytárst(latok
szeroezeie az eur6pai szerint.
törvényhozás
jelen állása
3. §. A törvényhozás a l'észvénytál'sulatokkal szemközt általában. 4. §. A németországi részvénytársulati törvény különösen, s. §. A franezia és angol részvénytársulati törvény. 33-57 1.
HARMADIK FEJEZE'l'. Birálatos visszatekintés
e tÖ1'vényekre,. azok hatása a közgazcl. 'v~szonyokra) s hazai é1'dekeink ez ú'ányban különösen.
6. §. Visszapillantás az ismertetett törvényekre, és azok hatásaira az európai népek gazdaságában. 7. §. Az állam és törvényhozás feladatai a részvénytársulati ügyet illetőleg. 8. §l A részvény társula ti ügy tekintve Magyarországet. 58-74 1.
1.
VIrI
MÁSODIK A ban ko k,
s k ülö n
KÖNYV. ö
s e II a j e g-y b a II k o k.
ELSO FEJEZET. A bankilgy
elmélete.
1. §. Bevezeto észrevételek. 2. §. A bankok jelen állásuk szerint a két művelt világrészen. 3. §. A hitelforgási eszközök és különoseu a papírpénz. 4. §. Folytatás. 5/§. A bankok általában és különböző üzletágaik. 6. §. A jegybankok különösen. 7. §. A bankok viszonya az államhatalomhoz, és a szabad vagy kerlátolt bankalapítás különösen. 8. §. Eredmények és következtetések, tekintettel a törvényhozás feladataira. 77-120 lap.
MÁSODIK FEJEZETl'. Az etwópai
és aanerikai banktö1'vényhozás és szeroezetének: ismertetése.
CI
főbb
bank-intézetek
9. §. A banktörvényhozás jelen álh\sa és iránylatai. 10. §. Az angol banklegislatió s bankszervezet különösen. 11. §. A Péel-acta birálatos elemzése, s a "Bank of England " állása közelebLről. 12. §. A francziaés németországi bankrendszer. 13. §. Az osztrák bankrendszer és a bécsi nemzeti bank szervezete különösen. 14. §. A nemzeti bank alapszabályai. 15. §. A banktörvényhozás az éjszak-amerikai . Unióban, Belgiumban, Olaszországban, Scbweitzban és Oroszországban. 121-159 1.
HARMADIK FEJ EZE Tr. A bctnkké1'dés MCtgya1'o1'szág szempontjából
kiilön~sen.
16,,§. Magyarország érdeke a bankügy tekintetében. 17. §. A bankkérdésbeni közjogi eligazodásnak módja. 18. §. Monopólbank vagy bankszabadság Magyarország szcmpontjából. 19. §. Az első ~agyar bankenquétc. 161-1681.
IX
HARMADIK' KÖNYV. Aföldhiteli-,
iparis kereskedelmi s a b iz t o s i t s i intézetek. é
é
bankok
á
BLSŐ FEJEZET. A földhiteb~ntézetek. 1/§. A földhitel és a földhitelintézetek általában. 2. §. A földhitelintézetek körüli törvényhozási mozzanatok. 3. §. A földhitelintézetek szervezetének alapvonalai. 4. §. A földhitelintézetek állása és szervezete F'rancziaorsz.égban, Belgiumban és Németországban különösen.5. §. A földhitelintézetek Ausztriában, Magyarországban, Olasz- és Oroszországban. 6. §. Birálatos méltatása ez intézetek szervezetének és hatásainak. 7. §. Reformok a földhitelügy terén, s különösen a jclzálog-biztositáe a mezőgazdasági hitelben. 8. §. Hazánk állása és érdeke a földhitelügy Jlzempontjából. 171-207 1.
MÁSODIK FEJEZET. Ipari- és kereskedelmi hitelbankok. 91 §. Az ipari hitelbankok. általában. 10. §. A párisi Credit-Mobilier-intézet. 11. §. A párisi , bécsi, darmstadti, pesti, franko-magyar és lipcsei hitelbankok alapszabályai és -szervezete, 12. §. A Credit- Mobilierintézetek birálatos méltatása. 13. §. Reformtervezetek az ipari hitelbankok k örül, s hazánk érdeke e bankok tekintetében. 14. § Egyéb }ntézeték és bankok. 200-239 1.
HARMADIK FEJEZE'f. Biztositó intézetek, mint külön rendeltetésü bankok. 15/ §. A biztositó intézetek általába'n és a magán- vagy állambiztositási rendszer kérdése különösen, 16. §. A biztositasi üzlet különböző ágai közelebbről. 17. §.A biztositási ügy statisztika! szempontból. 18. §. A biztositó intézetekre vonatkozó törvényhozási intézkedések Európa főbb államaiban. 19. §. Tekintet hazánkra. 240-256 1.
x
NEGYEDIK - A
II
é P b a II k o kés
KÖNYV. tak a r é k P é II Z t ára k.
HLSŐ FHJEZH'r. A .Nepbonkok .. 1. §. B~vezetö észrevételek. 2.,§. A népbankok általában. 3. §. A népbankok rendszerének főelvei és jelentősége. 5. §. Folytatás. 6. §. A delitachi népbank alapszabályai. 7. §. A népbank-intézet birálatos mélta tása s takarékpénztárakkal való kapcsolatbahozása. 8. §. A népbankok kapcsolatbahozása a földhitellel. 9. §. Népbank- és ezzel összekötött takarék,pénztár terve különösen Magyarországra való ügyelettel. 259 - 299 1.
MÁ.SODIKFEJHZE'l'. A takarélopenetdrak, 10f§. A takarékpénztárak általában. 11. §. A takarékpénstára k szervezetének főbb pontjai. 12. §. A takarékpénxtárak jelen állása összehasonlító statisztikai szempontból. 13. §. A takarékpénztárakra vonatkozó törvények Europa főbb államaiban. 14. §. A takarékpénztárak szervezete Európa jelentf\kenycbb államaiban. 15. §. A takarékpénztárak különösen Angliában és Frankhonban. 16. §. Hazai tiíkarékpénztárügyünk különösen. 17. §. Reformtcrvezetek a takarékpénztári ügy körül, 18. §. Hazai teendőink a takarékpénztári ügy körül. 3 O0- 3 3 4 1.
ÖTÖDIK KÖNYV. A társasúlatok. F.LSŐ FEJEZET. '.
A tá1'sasúlati ügy a közgazdaság és a politika szempontjából. 1. §. A társasúlátok keletkezése és fejlődése Európa művelt ~lla~aiban. 2. §. A társasúlsit különböző formái és jelentősége általában. 3. §. A tá.rsasűlati vállalkozúsmód alkalmazási tere. 4. §. Az önsegély elvére alapitott társasúlati rendszer ellenesei; ezeknek agitatiója és törekvéseik bírálata, 337 - 3,..57 1.
xi MÁSODIK FEJEZET. A társasűlatok:
a tÖ1'vényhozás szemp?nijáb6l.
5 §. A társasűlatra vonatkozó törvényhozás általában. 6. §. A .szavatosság elve a társasűlatban. 7. §. Az angol, franczia, porosz és osztrá k törvények főbb határozmányai. 8. §. Az éjszaknémet-szövetségi, valamint a legujabb szászországi törvény a sz erzési é8 ipari társaságokat illetőleg. 358-382 1.
HATODIK A t
á
rsa súl a tok
KÖNYV. f öbb
a 1ak z a t a i.
ELSŐ FEJEZET. A fogyasztási
egyletek.
1:/ §. A fogyasztási egyletek általában s Európa különbözö államaiban külonösen. 2. '§. A fogyasztási egyletek szerkezete közelebbröl. 3. §. J\ fogyasztási egyletekkel rokonjellegü egyéb, űgynevoeett clistributi v társasűlati alakzatok. 386 - 399 1.
MÁSODIK FEJEZET. A termelési
társaeúlaiok:
4. §. A termelési társasűlatok általában. 5. §. A termelési társasúlat főbb formái és szervezeti módjai. 6. § Egy pillantás fl termelési társasúlatokra Angliában, Frankhonban és Németországban, különös tekintettel egy-két alapszabályi mintapélc1ára. 400 - 415 1.
HARMADIK FEJEZE'l'. A fogyasztási és a te1'melési táreasúlaiok rendszerének birdlaioe tauisa s hazánk viszonyai közötti alkalmazhat6sága. '7. §. Birálatos észrevételek e társasűiati mazás hazai viszonyainkra, 416-424 1.
intézményekre.
8.
§.
me7-
Albl-
XII
HETEDIK
KÖNYV.
A t r s u l á s .egy é bal a k z a t a i a k s ágb a n. á
ö
z gaz d a-
ELSŐ FEJEZET. A munkás-szövetségek. 1. §. Bevezeto észrevételek. 2. §. A munkás-szö vetségek , s jelesül az angol nTrade-Unio"-nak. 3. §. A törvenyhozás magatartása a munkásszövetségekkel szemben. 4. §. Segélyegyletek, különös tekintettel az angol "Friendly Societyk", és a franczia sociétés de sécours mutuels-ekre." 425-4371apon.
MÁSODIK FEJEZE'l'. Egyéb közgazdasági
czélú egyletek.;
5. §. Nemzetgazdasági társulatok. 6. §. Mezőgazdasági és ipari' egyesületek. 7. § Gazdasági-, ipari- 'és kereskedelmi kamarák. 8. §. Kereskedelmi nagy-eompagniák. 438-451 1. Befej e z s. 452-4561. 'Pótlékok. ~57-460 1. é
•
BEVEZETÉS. Az ember, természeténél fogva embertársaival folytonos érintlévén utalva, mindenütt társaságban, egyesülésben jelenkezik. A társasulás ekként minden müveltségnek , haladásnak s gyarapodásnak föltétele, alapja, s csak az eleven k z üle til é t az, mely az emberi állapotok legtökélyesb alakulását s kifejlését biztosítha tj a. Kezdetleges formája a társasuiásnak (aasociatió ) a családban és a személy- és vagyon-biztosság tekintetéből alakult első egyesületekben található. Lassanként azután kifejlődve, ez elv egyetemesb alakzatokat ölt, s valódi társulatok, egyesületek fe l á.l.lás r a vezet, a melyekben egyesek más rokouérdekü egyénekkel bizonyos maradandó czélok elérése tekintetéből szövetkeznek. Igy az egyházak, vallásfelekezetek, községek, vállalatok, sőt maga az álladalom is bizonyos tekintetben" társulatnak", neveztethetnek ,).
kezésre
ö
á
Nagy
1)
rális vagyis
külörnbség
jog
isz
közt, mely utóbbi vag y a l' Ó mai tekintetben
fogalmak
legyen
bad
szabad
ö n kén
rozása egészen ség vagy a tagoknak eg ész
II
irányban
a rósztve vőktdl
(a polgároknak
egyletot
csak oly szabad
-
: t á r
tevékenység s privát
fogalomhatál'oz"tot
igeilis
mcly az alakító Gyula:
tagok A
tarsulásl
1 att
miszerint
épúgy
s az egyes
kötelessége szabad
é" szakember
a mely szabad
az \~ssze!tlló
czéljaíuuk
úgy
lllert ilykép megfelelne,
a köz-
, a melyokben mindenkor
It z
mozoghatását
határozza tevékenység
egyérieknek.
a tagok meghatá-
valamint
az ,,'gylet fog"lmát
ó 1, associatiótól,
sz iik nck tartjulá,
tntézméuyck.
a mely
ezélokra
mint
Mely
(a societas)
a czél
ellenben,
absolut
1110-
a rnennyi Len saemügyre,
jelent,
meghatározott
é a
a t i o (testület)
a társaság
oly viszonyt
nyilatkozása, érdekéből
anyagi
(societas),
por
ezen alupsz ik, s melynél
stb.) joga
S II
01'
jelentésüek,
függ, Az á II a dalom
föltételezett,
közvetlen
Ktnitz
lényegileg
It á z : intézmények
o Ir czéljától
c
különböző
itt megjegyeenünk,
(Veroin),
s:
s á
juris,
á n-n é m o t jog szerint vétetnek
k orláto ló. Nem kevés jogász
lönböztetve valami
III
y é b ő 1 eredt,
az egy
a "t á rsa
ismét a szerint
vagy a go r
épúgy mint az egylet sza
van egyébiránt
e m é 1 y, az universitas
sok
megkümeg, hogy nem ered
Mi azonba»
értelmezve, alig' volna
1
egy
e
1 et,
g'ondolltató,
