Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék
Nemzetközi magánjog 1.
Knapp László
[email protected]
• Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második, átdolgozott és bővített kiadás. HVG-ORAC, Budapest, 2012.
• Jelen előadásvázlat Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második, átdolgozott és bővített kiadás. HVG-ORAC, Budapest, 2012. c. tankönyv alapján készült. • Az előadásvázlat kizárólag oktatási célra kerül felhasználásra, semmilyen módon közzé nem tehető, közvetlenül nem idézhető, hivatkozni csak a forrásul szolgáló tankönyv eredeti változatát lehet.
I. A nemzetközi magánjogi probléma
• Határon átnyúló ügyek esetén felmerülő problémák: (1) Melyik államban kell megindítani az eljárást? (joghatóság) (2) Melyik állam vagy államok jogát kell alkalmazni az ügyben? (alkalmazandó jog) (3) Ha megszületett a határozat, hogyan válthat ki joghatásokat egy másik államban? (végrehajtás) (4) Igénybe vehető-e más állam hatóságainak közreműködése? (jogsegély)
1) Felperes választása szerint: Spanyolország vagy Németország (Brüsszel I) 2) Spanyolország (Róma II) 3) Közvetlen elismerés + végrehajthatóvá nyilvánítás (Brüsszel I) 4) Nemzetközi polgári jogsegély
II. A nemzetközi magánjog fogalma • NEMZETKÖZI MAGÁNJOG: 1. Szűkebb értelemben: meghatározott jogi kérdésben melyik állam jogát kell alkalmazni = KOLLÍZIÓS JOG + kapcsolódó területe: NEMZETKÖZI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG: joghatóság + külföldi határozatok elismerése és végrehajtása 2. Tágabb értelemben: kollíziós + nemzetközi polgári eljárásjogi normák
• NEMZETKÖZI MAGÁNJOG: funkcionális fogalom 1. „Nemzetközi”: nem nemzetközi jellegű, ugyanis belső jog /uniós jogi normák szabályozzák 2. „Magánjog”: nem magánjogi normák, mivel a jogviszonyokat nem közvetlenül szabályozzák, hanem az alkalmazandó jog meghatározásán keresztül, közvetlenül
III. A nemzetközi magánjogi forrásai
1.MAGYAR JOG 2.NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK 3.EU JOG
1. MAGYAR JOG • 1979. évi 13. sz. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról = Nemzetközi Magánjogi Kódex = Nmj. tvr. • Már hatályát vesztette: Ptk. külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról szóló 1978. évi 8. törvényerejű rendelet (Kptk.)
2. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK • Nmj. tvr. 2. §: elsőbbséget ad a nemzetközi egyezményeknek: • „nem lehet alkalmazni e törvényerejű rendeletet olyan kérdésben, amelyet nemzetközi szerződés szabályoz” • Pl. Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által kidolgozott egyezmények, kétoldalú jogsegély-egyezmények
3. EU JOG • egyre inkább átveszi a nemzeti szabályok szerepét
KAPCSOLÓDÓ EU JOGI NORMÁK RENDSZERE KOLLÍZIÓS JOG: 1. Róma I rendelet: szerződéses kötelmeket szabályozó (593/2008/EK rendelet) 2. Róma II rendelet: szerződésen kívüli kötelmek (szerződésen kívüli károkozás, jogalap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel, culpa in contrahendo) (864/2007/EK rendelet) 3. Róma III rendelet: házasság felbontása és különválás (1259/2010/EU rendelet)
NEMZETKÖZI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG: 1. Brüsszel Ia rendelet: polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatósági, az elismerési és végrehajtási szabályok (1215/2012/EU rendelet) 2. Brüsszel II rendelet: házasság felbontása, érvénytelenítése, különválás, szülői felelősség ugyanez (2201/2003/EK rendelet) 3. Kézbesítési rendelet: polg. + ker. bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről 4. Bizonyítási rendelet: polg. + ker. bizonyításfelvétel szabályai
• „VEGYES RENDELETEK” 1. Fizetésképtelenségi rendelet (felszámolási eljárás, csődeljárás) 2. Tartási rendelet
∑: NEMZETKÖZI MAGÁNJOG c. kurzus felépítése I. KOLLÍZIÓS JOG: melyik jog alkalmazandó II. NEMZETKÖZI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG: melyik bírói fórumnak van joghatósága + határozatok elismerése és végrehajtása
I. KOLLÍZIÓS JOG
KOLLÍZIÓS JOG felépítése: A) ÁLTALÁNOS RÉSZ: főbb fogalmak + alapelvek B) KÜLÖNÖS RÉSZ: egyes személyi és vagyoni viszonyokra alkalmazandó jog
I/A KOLLÍZIÓS JOG ÁLTALÁNOS RÉSZE
1. A nemzetközi magánjogi hatálya: NEMZETKÖZ MAGÁNJOJGI TÉNYÁLLÁS Nmj.: 1. § E törvényerejű rendelet célja a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében annak meghatározása, hogy - melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog (a továbbiakban: külföldi elem) szerepel és több állam joga lenne alkalmazható, - milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni külföldi elemet tartalmazó jogvitában.
• Róma I: 1. cikk (1) Ezt a rendeletet szerződéses kötelezettségekre kell alkalmazni polgári és kereskedelmi ügyekben olyan helyzetekben, amikor különböző országok joga között kell választani. • Róma II: 1. cikk (1) Ezt a rendeletet a polgári és kereskedelmi ügyek területét érintő, olyan szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra kell alkalmazni, amelyek több állam jogához kapcsolódnak. • Róma III: 1. cikk (1) E rendeletet a házasság felbontására és a különválásra kell alkalmazni olyan esetekben, amelyek több állam jogához kapcsolódnak.
2. A KOLLÍZIÓS NORMA SZERKEZETE „KLASSZIKUS NORMASZERKEZET”: 1. Hipotézis („Aki mást megöl”) 2. Diszpozíció („büntettet követ el”) 3. Szankció („és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”)
KOLLÍZIÓS NORMA SZERKEZETE: 1. Hipotézis: jogi fogalmakat tartalmaz (pl. szerződés, deliktum, szerzői jog) 2. Diszpozíció: kapcsolódó tényező vagy tényezők (pl. állampolgárság, szokásos tartózkodási hely, kár bekövetkezésének helye) Szankció itt nincs / funkciótlan
• KOLLÍZIÓS NORMÁK: a jogi kérdésre csak közvetetten, egy jogrendszerre történő utalás révén adnak választ („vakok”) • általában nem tartalmaznak értékítéletet (kivéve pl. kétnejűség) • nem az ügyre általában, hanem mindig az adott jogkérdésre alkalmazandó jogot keressük – lehet több kérdés egy ügy kapcsán
3. MINŐSÍTÉS • A kollíziós szabály alkalmazásának első kérdését annak a jogi fogalomnak az azonosítása (meghatározása) jelenti, amely az alkalmazandó jog megtalálását szükségessé teszi. • Pl. kontinentális – angolszász jogok közötti különbség
Nmjt. Jogi minősítés 3. § (1) Ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő tények, vagy viszonyok jogi minősítése kérdésében vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell eljárni. (2) Ha a magyar jog valamely jogintézményt nem ismer, vagy eltérő tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítésben a jogintézményt szabályozó külföldi jogra is figyelemmel kell lenni. → lex fori, illetve lex causae szerinti minősítés
4. RENVOI (VISSZAUTALÁS, TOVÁBBUTALÁS) I. Szűk értelemben felfogott utalás: UTALÓ JOG → Anyagi jog II. Tág értelemben felfogott utalás: UTALÓ JOG → Kollíziós jog + Anyagi jog
• Forgo ügy (1882) • Franz Xaver Forgo bajor állampolgár után ingóvagyon maradt Franciaországban • Oldalági rokonok és a Francia Állam igénye
ANYAGI JOG: • Bajor jog: oldalági rokonok öröklése • Francia jog: vagyon a kincstárra szál KOLLÍZIÓS JOG: • Francia k. jog: öröklési jogviszonyokra (ingó): örökhagyó állampolgárság szerinti joga • Bajor k. jog: örökhagyó lakóhelye szerinti jog • ∑: circulus vitiosus
MEGOLDÁS: Cour de Cassation: a bajor jog visszautalását „elfogadta” és a francia jogot alkalmazta
Nmjt.: Visszautalás az alkalmazandó jogra 4. § Ha e törvényerejű rendelet értelmében külföldi jogot kell alkalmazni, az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályai irányadók. Ha azonban a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal - e szabály figyelembevételével -, a magyar jogot kell alkalmazni.
Kivéve: 21/A. § Ha a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal, e visszautalást nem kell figyelembe venni.
Uniós jogi aktusok (Róma I-III rendelet): • kizárják a renvoi-t • a felhívott jogrendszer anyagi jogi rendelkezéseire utalnak, a kollíziós szabályok kizárásával
5. KÜLFÖLDI JOG TARTALMÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA • Problémaként merül fel: ki viselje a külföldi jog tartalma megállapításának terhét és kockázatát ki viselje? • Külföldi jog: ténykérdés vagy jogkérdés?
MEGOLDÁS: a külföldi jog nem ténykérdés, a magyar bíróságnak hivatalból kell viselnie a külföldi jog megállapításával kapcsolatos terhet Nmjt:Külföldi jog tartalmának megállapítása 5. § (1) A bíróság vagy más hatóság az általa nem ismert külföldi jog felől hivatalból tájékozódik, szükség esetén szakértői véleményt is beszerez és a fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti. (2) A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad.
6. KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSÁNAK MELLŐZÉSE 6.1. KÖZREND Alkalmazásának két eleme: a) a lex fori alapvető elvei nyilvánvaló sérelmének kell fennállnia b) nem a külföldi jog mint olyan mérettetik meg a fórum közrendje alapján, hanem annak konkrét esetben történő alkalmazása
KÖZREND megjelenése: 1. Közrendi klauzula 2. Imperatív szabályok
A külföldi jog alkalmazásának mellőzése 7. § (1) Mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar közrendbe ütköznék. (2) A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér. (3) A mellőzött külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni.
2. Imperatív szabályok (új) Ptk. 2:1. §: (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
EU kollíziós joga a)utal a lex fori közrendjére b)EU saját közrendje
b) EU közrendje Példák: - C-381/98 Ingmar ügy 86/653/EGK irányelv - C-126/97 Eco Swiss China ügy EUMSz. 101. cikk.
6.2. CSALÁRD KAPCSOLÁS • A kollíziós jog lehetőséget jelenthet arra, hogy a felek a rájuk vonatkozó jog számukra terhes rendelkezéseit elkerüljék – színlelnek (pl. bejelentkezés egy másik ország lakcímnyilvántartásába) – mesterségesen (pl. ténylegesen megváltoztatják laóhelyüket)
8. § (1) Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jogot, amely a felek által - az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez kapcsolódik (csalárd kapcsolás). (2) Csalárd kapcsolás esetében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként irányadó jogot kell alkalmazni.
• az Nmjt. csalárd kapcsolásra vonatkozó szabályai csak akkor alkalmazandóak, ha a felek valamely külföldi jog alkalmazására törekszenek • csalárd kapcsolás célzatos cselekmény: az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából
6.3. KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSÁNAK MELLŐZÉSE 9. § Ha a felek az e törvényerejű rendelet szerint irányadó külföldi jog mellőzését közösen kérik, helyette a magyar jogot - illetve a jogválasztás lehetősége esetében a választott jogot - kell alkalmazni.
6.4. VISSZONOSSÁG • főszabály: a külföldi jog alkalmazása nem függ a viszonosságtól Viszonosság 6. § (1) A külföldi jog alkalmazása - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem függ a viszonosságtól. (2) Ha a jogszabály a külföldi jog alkalmazását viszonosságtól teszi függővé, a viszonosságot az ellenkező bizonyításáig fennállónak kell tekinteni. Ha jogszabály a viszonosság bizonyítását kívánja, a viszonosság fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot.
