NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék
Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni!
Érdemes előadásra járni, mivel az elméletet kizárólag ott tanítjuk!
Fontos gyakorolni, melyhez megfelelő alap a moodle-re feltöltött gyakorló feladatsor
moodle.uni-corvinus.hu
RS-RD változása
Mutassuk be ábrán, hogy mi történik a relatív kereslettel illetve a relatív kínálattal, amennyiben a belföldi nagy nyitott gazdaság a világpiaci kereskedelemben x terméket exportálja, és exportirányú vagy importirányú növekedés megy végbe!
Kereskedelempolitika
Kereskedelempolitikai eszközök
ß Vámok (specifikus, ad valorem) ß Kvóták ß Export korlátozás ß Egyéb: pl. egészségügyi előírások
Kereslet, kínálat és kereskedelem egyetlen iparágban
ß Két ország (Belföld, Külföld), mindkettő ugyanazt termeli, tökéletes verseny, export kínálati görbe (Külföld), import keresleti görbe (Belföld) ß Akkor lesz kereskedelem, ha az autark árak különbözőek ß Egyensúly: export kínálat = import kereslet - ekkor az összes kereslet megegyezik az összes kínálattal
Import kereslet
Export kínálat
Egyensúly
A vám hatásai
ß Ha nagysága t, akkor az árkülönbség is t lesz egyensúlyban ß Külföld: kisebb ár, kisebb kínálat, nagyobb kereslet, kisebb exportkínálat (ha belföld nagy gazdaság) ß Kis gazdaság importvámja a külföldi/világpiaci árszínvonalat nem befolyásolja ß Cél: import csökkentése, hazai termelõk védelme (magasabb ár)
Vám nagy gazdaságoknál
Vám kis gazdaságoknál
A vám jóléti hatásai
ß Fogyasztói többlet (rezervációs ár és ár különbsége) Belföldön negatív, nőtt az ár ß Termelői többlet (profit) - Belföldön pozitív ß Kormányzati bevétel: nő ß Összességében akár pozitív is lehet ß Kis gazdaság esetében mindig negatív!
Jóléti hatások
További kereskedelempolitikai eszközök ß Exporttámogatás - hatása az importvám hatásának ellentéte ß Importkvóta - áremelkedést eredményez belföldön, ahova nem lehet annyit importálni, általában nem jár bevétellel, kivéve ha a kvóta megszerzõje fizet a kvótáért ß VER: voluntary export restriction: a kvótához hasonló, de az exportáló ország vezeti be - importáló országnak rossz, nem jut bevételhez ß Helyi beszállítói feltételek: belföldrõl kell származni a felhasznált termékek bizonyos hányadának ß Exporthitel-támogatások ß Állami megrendelések ß Bürokratikus korlátozások
Szabadkereskedelem melletti és elleni érvek
ß Érvek mellette: hatékonyság, növekvõ mérethozadék, innovációra ösztönzés ß Érvek ellene: cserearány javulhat kis vám esetén, optimális vám (exporttámogatás nem lehet optimális, mindig csökkenti a jólétet!), munkanélküliség ß De: társadalom jóléte és egyes csoportok jóléte nem esik egybe ß Prohibitív vám: az a legkisebb vám, amely mellett megszûnik a kereskedelem
Importhelyettesítõ iparosítás
ß Fejlõdõ országokban a belsõ ipar fejlõdése érdekében akadályozták az iparcikkek importját ß Kiskorú iparág: potenciális komparatív elõny, de a kifejlõdõést támogatni kell ß Okai: tõkepiaci tökéletlenségek, piacra lépés költségei ß Probléma: nem mutatták a felzárkózás jeleit e politika hatására - ok: szakképzett munkaerõ hiánya
Exportorientált iparosítás
ß Ázsiai országokban -pl. Japán, Dél-Korea, Szingapúr - gyors fejlõdés ß Export/GDP nagy - ok vagy okozat? ß Támogatások szerepe vitatott
1. Feladat Tegyük fel, hogy az általunk vizsgált világban két nemzetgazdaság létezik: A és B. A keresleti függvények a következõk: QA = 40 − p, QB = 26 − 2p, a kínálati függvények pedig: QA = 10 + 1, 5p, illetve QB = 16 + 0, 5p. a) Mennyi lesz autark állapotban az egyes országokban a termék ára? Melyik ország importál, és melyik exportál kereskedelem esetén? b) Határozzuk meg az importkeresleti és exportkínálati függvényeket! c) Mekkora lesz szabad kereskedelem esetén a világpiaci ár? Mennyit importál az importáló ország? d) Az importáló országban t=4 nagyságú vámot vetnek ki. Hogyan alakul az árszínvonal az egyes országokban? Hogyan változtatja az intézkedés a jólétet?
2. Feladat Tegyük fel, hogy az általunk vizsgált világban két nemzetgazdaság létezik: A és B. A keresleti függvények a következõk: QA = 45 − 4p, QB = 52 − 2p, a kínálati függvények pedig: QA = 12 + 0, 5p, illetve QB = 10 + p. a) Mennyi lesz autark állapotban az egyes országokban a termék ára? Melyik ország importál, és melyik exportál kereskedelem esetén? b) Határozzuk meg az aggregált keresleti és kínálati függvényeket! c) Mekkora lesz szabad kereskedelem esetén a világpiaci ár? Mennyit importál az importáló ország? d) Az importáló országban kvótát vezetnek be az importra, melynek nagysága 3. Mekkora lesz az árszínvonal az egyes országokban? e) Mekkora vámmal érhették volna el ugyanezt a hatást?
3. Feladat
Tegyük fel, hogy az általunk vizsgált A országban az importkeresleti függvény IMDA = 1530 − 20pA , a B országban pedig az exportkeresleti függvény EXSB = 180 + 5pB . a) Mekkora lesz az árszínvonal szabad kereskedelem esetén? Mennyit importál ekkor az A ország? b) Tegyük fel, hogy 10 százalékos értékvámot vetnek ki az importra. Hogyan alakul ekkor az árszínvonal az egyes országokban? Mennyivel változik az importált mennyiség?
4. Feladat
Tegyük fel, hogy az általunk vizsgált A és B nemzetgazdaságban az x terméket 15-15 vállalat állítja elõ, a piacokon tökéletes verseny mûködik. A keresleti függvény az A országban DA = 50 − p, a B országban DB = 20 − p. A vállalatok költségfüggvénye: c = x + x 2. a) Mekkora lesz az egyensúlyi piaci ár az egyes országokban autarkia esetén? b) Mekkora lesz az egyensúlyi piaci ár szabad kereskedelem esetén? c) Melyik ország exportál és mennyit? d) Mekkora a jólétmaximalizáló vám nagysága? e) Mekkora a prohibitív vám nagysága?
5. Feladat
Egy kis ország importkeresleti függvényét a MD = le. A termék világpiaci ára Pw = 10.
300 p
egyenlet írja
a) Hány százalékos vámot kell kivetnie a kormánynak, hogy vámbevétele éppen 100 legyen? b) Mekkora lesz a vámbevétele az elsõ pontban kiszámított vámtarifával, ha ceteris paribus Pw = 9-re csökken a termék világpiaci ára?
6. Feladat
Egy kis ország egy termék iránti hazai keresleti görbéjét a D=100-P egyenlet, a hazai termelõk kínálati görbéjét az S=P egyenlet írja le. A termék világpiaci ára Pw = 20. a) Mennyi lesz szabad kereskedelem esetén a termék hazai fogyasztása, hazai termelése és az import? b) Mekkora lesz a termék hazai ára, termelése és fogyasztása, ha a kormány k=40 importkvótát vet ki a termékre? c) Mekkora lesz a kvóta jóléti hatása? d) Mekkora kvótajáradékra tesz szert egy kereskedõ, akinek sikerül megszereznie egy 5 egységnyi termék behozatalára szóló importengedélyt?
