Nem mondunk le senkiről

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA

„Nem mondunk le senkiről” Program a leghátrányosabb helyzetűeknek

Összesen 135 milliárd forintot különített el a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, amelyre kizárólag a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség pályázhat, további pályázati keretek esetében pedig kedvezményeket kapnak ezek a kistérségek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter november 19-én tartott konzultációt a 33 kistérség képviselőivel az Új Magyarország Felzárkóztatási Programról. A találkozón részt vett a négy érintett régió fejlesztési tanácsának elnöke és a hét önkormányzati szövetség képviselője is. A KSH adatai alapján kijelölt 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben él az ország lakosságának 10 százaléka, összesen 1 millió ember. Ezek a vidéki szegénység gócpontjai, ahol a családok túlnyomó része segélyekből és alkalmi munkából él. Számukra a legalapvetőbb civilizációs feltételek sem biztosítottak, így ezeken a területeken nem halogatható tovább a felzárkóztatás megkezdése. A leszakadó kistérségek hanyatlásának megállítása, gazdasági és társadalmi felzárkózásuk megkezdése érdekében indította el a kormány – uniós források felhasználásával – az Új Magyarország Felzárkóztatási Programot. A program célzott humánerő-fejlesztést, térségi gazdaságfejlesztést, valamint környezeti és infrastruktúra-fejlesztést kíván megvalósítani.

A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség számára elkülönített forrás mintegy 135 milliárd forint. Emellett ezek a kistérségek a mások számára is nyitott pályázati eljárásokban az értékeléskor plusz pontokat kapnak, beruházásaikat nagyobb százalékban fedezhetik közösségi pénzből, enyhített feltételek mellett. Ezen források együttes hatása mintegy 300 milliárdra becsülhető. Az Észak-magyarországi Régióban például a kistérségi központok közúti elérhetőségének javítása esetén kapnak plusz pontokat az érintett kistérségek, Dél-Alföldön pedig a közösségi közlekedés fejlesztését segítő szervezési, strukturális beruházások elbírálásánál. ÉszakMagyarországon a belterületi és térségi vízrendezés esetében jár majd többlet-támogatás, Dél-Dunántúlon pedig a kistelepülések szennyvíz-

kezelésének fejlesztésénél. A gazdaságfejlesztés operatív program kiírásaira pályázók esetében nem lesz feltétel az előírt exportnövekedés teljesítése.

Gazdasági és társadalmi felzárkóztatás A támogatott konkrét fejlesztések egy része a foglalkoztathatóság és az életminőség javítására irányul, illetve a helyben igénybe vehető közszolgáltatások kínálatának bővítésére, tartalmi és minőségi fejlesztésére. Emellett a kistérségek gazdasági teljesítményének növelése érdekében a program ösztönzi a termelékenység fokozását, segít fenntartani, illetve növelni a foglalkoztatási lehetősége-

ket, de a háztartásokban, a törpe- és kisgazdaságokban folyó termelés bővítését is fontosnak tartja. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek zöme értékes természeti környezetben fekszik. Meg kell őrizni ezeket az értékeket, de ez nem mond ellent az adottságok ésszerű hasznosításának. A szükséges infrastruktúrafejlesztéseket a megújuló energiák hasznosításával kell környezetkímélőbbé és fenntarthatóvá tenni. Ezen felül utak építésével és egyéb közlekedési beruházásokkal javítani kell a fizikai elérhetőséget, de például növelni kell a szélessávú internetes elérések számát is. Különösen a gazdasági beruházások esetében kulcsfontosságú, hogy a fejlesztésekbe magántőkét is sikerüljön bevonni. Ezért a köz- és üzleti szféra társfinanszírozásában megvalósuló projektek előnyt élveznek.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek rendelkezésére álló keretek (248, illetve 271 Ft/EUR árfolyamon)

Megnevezés

Elkülönített forrás (Mrd)

Gazdaságfejlesztés operatív program

23,3–25,5

Társadalmi megújulás operatív program

25,2–27,5

Társadalmi infrastruktúra operatív program

7,6–8,3

Államreform operatív program

0,6–0,7

Elektronikus közigazgatás operatív program

2,3–2,5

Új Magyarország vidékfejlesztési program Dél-dunántúli regionális operatív program Dél-alföldi regionális operatív program Észak-alföldi regionális operatív program

32–35 9,2–10 egyeztetés alatt 9,2–10

Észak-magyarországi regionális operatív program

14,2–15,5

Összesen:

123,6–135

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2007. november ÖN • KOR • KÉP

15

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA nősége, így mérséklődjenek az egyenlőtlenségek. A kistérségi fejlesztési bizottságok tagjai képzéseken, tréningeken vehetnek részt az eredményes felzárkóztatás érdekében.

Összehangolt fejlesztések A 33 LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ KISTÉRSÉG Észak-magyarországi Régió: Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Szerencsi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti, Tokaji, Hevesi, Bátonyterenyei kistérség Észak-alföldi Régió: Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Nyírbátori, Vásárosnaményi, Berettyóújfalui, Tiszafüredi kistérség Dél-alföldi Régió: Bácsalmási, Jánoshalmai, Mezőkovácsházai, Sarkadi, Kisteleki kistérség Dél-dunántúli Régió: Sásdi, Sellyei, Szigetvári, Tamási, Barcsi, Csurgói, Lengyeltóti, Kadarkúti kistérség

Kistérségi fejlesztési bizottságok alakulnak A komplex felzárkóztatási programokról születő döntéseket a többcélú kistérségi társulások tanácsai hozzák, a helyi fejlesztési folyamat operatív irányítói pedig a december 15-ével megalakuló kistérségi fejlesztési bizottságok lesznek. Ezekben a polgármesterek és országgyűlési képviselők mellett a kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek és a térség gazdasági szereplői is helyet kapnak. Szakértők bevonásával januárban kezdődik a kistérségi szintű tervezés, áprilisban válnak véglegessé a helyi fejlesztési tervek, amelyek tartalmazzák a kistérség azon elképzeléseit, hogy milyen pályázatokon kívánnak majd elindulni. A komplex fejlesztési tervek elkészítéséhez kistérségenként 20 millió forintot biztosít a program. Emellett ingyenes szolgáltatás a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára a pénzügyi

16

ÖN • KOR • KÉP 2007. november

tanácsadás, illetve a fejlesztési, pénzügyi és projektfinanszírozási ismeretek bővítése, valamint egészségtervek készítése, amelynek célja, hogy javuljon a lakók egészségi állapota, életmi-

Az Új Magyarország Felzárkóztatási Program sok szálon kapcsolódik az uniós ágazati és regionális fejlesztésekhez, de a határ menti együttműködések európai programjához is. A tematikus programok közül különösen szoros kapcsolatban áll a gyermekesély-programmal, amely a hátrányos helyzetű, mély szegénységben élő gyermekek esélyegyen-

 A Hevesi kistérség elnöke, Kisköre polgármestere, Szén József azt pozitívumként értékeli, hogy a kormány felismerte: lépni kell a leszakadó térségek felzárkóztatása érdekében, kiemelten kell segíteni a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségnek. A polgármester szerint azonban ez a most elkülönített támogatás sem lesz elegendő a felzárkózáshoz, még akkor sem, ha a 135 milliárd forint mellett más pályázatoknál is az átlagosnál kedvezőbb elbírálásra számíthatnak. A kistérség vezetője úgy látja: elsősorban a munkahelyteremtéshez kellenének hatékonyabb intézkedések. A kistérségben 22–24 százalékos a munkanélküliség. Ahhoz, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon a térség, főként az elérhetőséget kellene javítani. A polgármester szerint korábban sok szó esett a z M8-as autópálya megépítéséről, amely bekapcsolná a Tisza-tó Hevesi kistérségi körzetét az ország, illetve Európa gyorsforgalmi vérkeringésébe. Erről azonban egyenlő-

lőségét kívánja megteremteni, és a tudásesély-programmal, amely a foglalkoztatottak alsó szegmensének a munka világába történő viszszavezetését célozza. A november 20-án megrendezett észak-magyarországi regionális szakmai fórumon Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára ismertette tárcája részvételét az Új Magyarország Felzárkóztatási Programban. A leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatásának kulcsa a helyi szükségletekre alapozott, összehangolt gazdasági, közlekedési, egészségügyi, szakképzési, oktatási, foglalkoztatási és

re nincs konkrét hír, pedig az autópályák jelentőségét mutatja az is, ahogyan az M3-as autópálya melletti térségek elkezdtek fejlődni, felzárkózni az út átadása után. Szén József hozzátette: a településeket, illetve a kistérségeket összekötő alsóbbrendű utak fejlesztését, állapotuk javítását sem kellene az önkormányzatokra hagyni, az önkormányzatoknak elsősorban a településen belüli fejlesztésekre kell figyelniük. Kitörési pont lehet a kistérség számára az idegenforgalom, de a polgármester szerint a Hevesi kistérség területének a Tisza-tó térségében, mint kiemelt üdülőövezetnek több figyelmet kellene kapnia. Nem ért egyet azzal sem, hogy a jelenlegi turisztikai pályázatok csak a meglévő gyógyfürdők fejlesztését, rekonstrukcióját teszik lehetővé, újak létesítéséhez nem kapható uniós támogatás. Kisköre 61 fokos, jó vízhozamú hőforrására alapozva egy gyógyfürdő mind az építés, mind az üzemeltetés során munkahelyteremtő, munkahelymegtartó szereppel bírna, további fejlődést generálna úgy a kistérség, mint a Tisza-tó övezetében, és a polgármester szerint biztosan érdekelné a belföldi, de akár a külföldi turistákat is.

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA szociális fejlesztések biztosítása. Ennek érdekében több operatív program közreműködése szükséges.

A foglalkoztatási mechanizmusok feltárása A szociális és munkaügyi tárca célja az Új Magyarország Felzárkóztatási Program kapcsán a foglalkoztatási mechanizmusok feltárása, szociális tartalmú foglalkoztatási programok indítása, a leszakadás és a kirekesztődés újratermelődésének megakadályozása, illetve a felnőtt népesség munkaerejének felértékelése. Szerepel a stratégiában a mikro-, kisés középvállalkozások támogatása, az állami szerepvállalás hangsúlyainak módosítása a foglalkoztatáspolitikában, illetve a helyi szereplőkkel való együttműködési formák kialakításának támogatása, a különböző szerveződések közötti kapcsolat megteremtése, a párhuzamosságok kiszűrése. A foglalkoztatási programok közül uniós társfinanszírozással vehetők igénybe a „Tranzit” foglalkoztatási programok, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának elősegítését szolgáló komplex munkaerőpiaci programok, az alternatív foglalkoztatási programok, illetve a START-programok. Ezek pénzügyi kerete a társadalmi megújulás oparatív program. Hazai költségvetési forrás segíti a képzéssel kombinált közmunkaprogramokat, a régiós munkaügyi központok által támogatott közhasz-

 Tóth József, a szikszói kistérséghez tartozó Halmaj polgármestere a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy ez a 135 milliárd forint nagyon kevés a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásához. A polgármester szerint ez még akkor is nagyon messze van a minimálisan szükségestől, ha az ígéretek szerint több más pályázatnál pluszpontokat és kedvezőbb elbírálási feltételeket kapnak az érintett kistérségek. Tóth József úgy látja: a felzárkóztatási program elemei egyelőre nincsenek kellően kidolgozva. Nem tudják például azt sem, hogy pénzben vagy más formában jutnak hozzá ahhoz a 20 millió forinthoz, amit kistérségenként a tervezéshez kapnak.

nú munkavégzést, a beruházások, infrastruktúrafejlesztések élőmunka igényének kvóta alapján történő kielégítését a regisztrált álláskeresők közül, illetve a romaévtized program keretében megvalósuló intézkedéseket.

A szociális szolgáltatások helyzete A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség településeinek 10 százalékán – 72 településen – még egyszemélyes gyermekjóléti szolgáltatás sem működik. A települések 96 százalékában – 690 helyen – nem teljesül a gyermekek napközbeni ellátási kötelezettségének egyik formája sem, nincs bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet. A települések 36 százaléka legfeljebb az egyik szociális szolgáltatást biztosítja

Általában az uniós pályázatokon csak nagyon kevés támogatást tudnak elnyerni a hátrányos helyzetű térségek és települések. A polgármester szerint ennek egyik oka az, hogy a települések közötti együttműködés sokszor még mindig nem megfelelő. Másrészt viszont a pályázatok célzottan vannak kiírva, a leszakadó térségek pedig gyakran nem felelnek meg a kiírásokban szereplő feltételeknek, így nem kapnak elegendő lehetőséget. A fejlettebb térségek közben tovább fejlődnek, ezért a különbségek továbbra sem csökkennek. A hátrányos helyzetű kistérségeknek nyújtott központi segítséggel kapcsolatban a polgármester azt is megemlítette: a többféle hálózat – például a kistérségi megbízottak vagy a vidékfejlesztési irodák – munkája még mindig nincs kellően összehangolva, pedig ez megkönnyíthetné a kistérségek információszerzését és lehetőségeit.

az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a falu/tanyagondnoki szolgáltatás közül, de 62 településen egyetlen szociális alapellátás sem biztosított ezek közül. A leszakadás és a kirekesztődés újratermelődésének megakadályozása érdekében az oparatív programok lehetőséget nyújtanak a szociális szolgáltatási hiányok csökkentésére, a többi között új szolgáltatásokkal,

integrált térségi központok kialakításával, illetve a meglévő szolgáltatások, valamint a falu/tanyagondnoki szolgáltatás fejlesztésével. A gyermekek esélyeinek növelését a korai beavatkozást középpontba helyező kisgyermekkori programok, az integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére, valamint a gyermekek és fiatalok integrációs programjai segítik.


17

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA A munkaerő értéke A felnőtt népesség munkaerejének felértékelését szolgálja a „Lépj egyet előre” program, amely a szak- és felnőttképzés struktúrájának, a képzések minőségének és tartalmának, illetve a pályaorientációs rendszernek a fejlesztését jelenti. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeit javítja a hátrányos helyzetű munkavállalók piacképes szakismeretekhez juttatása, a felnőttképzési programok, a komplex képzési program fogyatékossággal élőknek, illetve a hátrányos helyzetű munkavállalók képzésének támogatása. A gazdaságfejlesztés operatív program, illetve a regionális operatív programok mellett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Startprogramokkal, az atipikus foglalkoztatási formák bővülését ösztönző, illetve a munkahelyi képzéseket támogató programokkal, valamint a mobilitási költségek (részleges) átvállalásával is segíti a mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Ezt a célt szolgálja hazai forrásból a„+ 1 fő” program, az MKV program, a romák foglalkoztatását elősegítő kísérleti támogatási program, a kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, illetve a munkahelyteremtő támogatások központi programja. Á. K.

18

Az élhetőbb vidékért Új magyar faluprogram Elkészült az Új magyar falu programja, amelynek súlypontjai a munkahelyteremtés, az esélyegyenlőség és az életminőség javítása, a harmónia a természettel, valamint a kulturális örökség védelme és a hagyományőrzés – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök novemberi négynapos országjáró körútján. Két nagy forrása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv. A tervek szerint a program révén minden magyar faluban átlagosan tíz beruházás valósulhat meg, amely vagy munkahelyet teremt, vagy a település fejlesztésével járul hozzá a vidéki élet jobbá tételéhez. Az egyik legfontosabb cél a hazai agrárgazdaság versenyképességének növelése, amit a termékszerkezet átalakításával és az eszközök, művelési módok modernizációjával lehet elérni. 2007– 2013 között a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére 624 milliárd forint támogatás fordítható, a mezőgazdasági termékek értéknövelésére – élelmiszer-feldolgozásra, bioüzemanyagokra – 66 milliárd, fiatal gazdálkodók elindítására 9 milliárd, „gazdaságátadásra” pedig 7 milliárd. Az agrárágazaton kívüli munkahelyek számának növelése érdekében a nem mezőgazdasági vállalkozások is kaphatnak támogatást. Az induló vállalkozások támogatására több mint 100 milliárd forint áll rendelkezésre. A kisgazdaságok fejlesztésére és együttműködésére csaknem 66 milliárdot különít el a kormány. A víz-


gazdálkodás fejlesztésre 59 milliárd, a kedvezőtlen adottságú területek támogatására pedig több mint 35 milliárd forint jut majd. Támogatásra számíthatnak a jelentős munkanélküliséggel sújtott községek. A kormány emellett közmunkaprogramot indít, ami átmene-

ti foglalkoztatást biztosít a falvak lakosainak, ebben 3000– 3500-an vehetnek részt. Cél a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával a munkahelyek számának növelése és a hátrányosabb helyzetben lévő munkavállalók elhelyezkedésének segítése.

Az esélyegyenlőség és az életminőség javítása A vidékfejlesztés legfőbb célja, hogy azoknak, akik vidéki környezetben szeretnének élni, legyen esélyük lakóhelyükön a felemelkedésre, a társadalmi mobilitásra. Integrált közösségi szolgáltató terek kialakítására, helyi ügyintézésre több mint 27 milliárd forint jut, az óvodai nevelés és az alapfokú oktatás színvonalának javítására pedig 140 milliárd. A járóbeteg-szakellátás korszerűsítése, a háziorvosok szerepének megerősítése és az egynapos sebészeti ellátás fejlesztése mellett cél a falvak gyógyszerellátottságának javítása mozgó patikákkal, illetve a patikán kívüli vásárlás lehetőségének biztosításával, amire 88 milliárd forint támogatás fordítható. Út- és közlekedésfejlesztésre 600 milliárd forint áll rendelkezésre, kerékpárutak építésére 56 milliárd, az ingázók és a tömegközlekedési szolgáltatók támogatására, illetve az elővárosi vasúthálózat fejlesztésére pedig közel 385 milliárd. Elindul az 5 milliárd forintos GazdaNet-program, illetve képzések és tanfolyamok, valamint a faluprogram keretében segítséget kaphatnak a települések helyi stratégiák és

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA tervek kidolgozásához. A falués tanyagondnoki hálózat fejlesztését több mint 2,5 milliárd forintnyi forrás szolgálja. A hátrányos helyzetű települések és kistérségek érdekében a kormány elindította a„Nem mondunk le senkiről”zászlóshajó-programot. A települések közti együttműködés erősítésére – LEADER program – 6 milliárd forint fordítható. A vidéki települések otthonosabbá tételére a következő két évben a regionális operatív programokból 13 milliárd forint, míg a következő hét évben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból 108 milliárd forint jut.

Harmóniában a természettel A kormány elsősorban olyan tevékenységek és termelési módok támogatását tűzte ki célul, amelyek elterjesztésével megóvhatók a természeti értékek, illetve fenntartható a természet és az ember közti harmónia. Erdők telepítésére, karbantartására, környezetkímélő erdőgazdálkodásra 100 milliárd forint áll rendelkezésre. A Natura 2000 tervek keretében a természeti értékek környezetközpontú hasznosítására idén és jövőre összesen 8 milliárd költhető. A program fontos célja a kulturális örökség védelme és a hagyományőrzés támogatása. A falusi turizmus fejlesztésére 175 milliárd forintot különített el a kormány, tájházak kialakítására, templomfelújításra – Közkincs Program – pedig 40 milliárd forint fordítható. Á. K.

www.anti-lop.hu Korrupcióellenes honlap indult

Új, az uniós források felhasználásának átláthatóságát javító szolgáltatást indított novemberben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, www.anti-lop.hu címmel. A portálon keresztül bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy az uniós támogatásokkal kapcsolatban tudomására jutott visszaéléseket vagy törvénytelenségeket bejelenthesse és a megtett intézkedésekről tájékozódhasson. A bejelentőknek egy elektronikus űrlapot kell kitölteniük, amelyen részletezhetik az általuk tapasztalt visszásságot. A megindított kivizsgálásnak háromféle eredménye lehet: a bejelentés megalapozatlanságának megállapítása vagy szabálytalansági eljárás megindítása, a legsúlyosabb esetekben pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megteszi a feljelentést. Bejelentése eredményéről a rendszer e-mailen értesíti az ügyfelet. A honlapon egyébként összefoglaló táblázat is található, amely minden bejelentés esetében tartalmazza a regisztrációs számot, a beérkezés tényét és dátumát, illetve a vizsgálat eredményét. Ez alapján bárki tájékozódhat a szabálytalan eljárások kapcsán indított vizsgálatokról. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tájékoztatása szerint 2007 első háromnegyed évében az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) magyarországi irodájának 46 olyan, 10 ezer euró feletti esetet jelentett az ügynökség, amelyek kapcsán szabálytalanságot vizsgált. Ezek a vizsgálatok 29 esetben állapítottak meg valóban szabálytalanságot. Az ügyek lezárásaként az NFÜ szeptember végéig összesen 780 millió forint visszafizetését rendelte el. Az elkövetett szabálytalanságok egy részében a kedvezményezettek már

pályázatuk benyújtása előtt megkezdték a projektet, más részében meg sem valósították azt. Szintén típushiba volt a pénzügyi nyilvántartás hiányossága és a támogatási szerződéstől való eltérés. Sok esetben megsértették a közbeszerzési törvényt, téves elszámolást nyújtottak be, vagy nem elszámolható költségeket próbáltak meg elfogadtatni. A vizsgált esetek között néhány komolyabb ügy is található, amelyek csalásnak minősülnek. Előfordult, hogy a projekteket megvalósító cégeknek közös volt a tulaj-

donosa és saját cégei között számlázott, vagy már megvalósult beruházást próbáltak az uniós források terhére újra kifizettetni. Az egyik gépvásárlási támogatásnál pedig az első üzembe helyezés időpontja fél évvel megelőzte a vásárlás dátumát. Az OLAF-nak jelentett 46 vizsgált ügy közül 13 esetben nem történt szabálytalanság, 4 ügy vizsgálata pedig még folyamatban van.

Újabb vizsgálatok A harmadik negyedév lezárása után merült fel szabálytalanság, illetve bűncselekmény gyanúja három konkrét ügyben. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter ezért mindhárom esetben soron kívüli vizsgálatot és helyszíni ellenőrzést rendelt el. A Disco Magic Kft. pályázatának ellenőrzése alapján a szabálytalanság gyanúja megalapozottnak tűnik, ezért a NFÜ megindította a szabálytalansági eljárást. Ha beigazolódik a gyanú, akár a teljes támogatási összeget vissza kell fizetnie a cégnek. Hivatali visszaélés gyanújával büntetőeljárás folyik a dögei önkormányzat iskolafelújítási beruházása ügyében. A község 2005-ben kapott a regionális operatív program keretéből 225 millió forint támogatást. A főügyészség


19

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA ismeretlen tettes ellen nyomoz, így annak megállapítása, hogy a támogatásokat szabályosan használták-e fel, csak az eljárás jogerős lezárása után lehetséges. Az Exist Kft. pihenőpark és sportpálya kialakítására kapott – egyébként nem uniós – támogatást. Ebben az ügyben ismételt ellenőrzést rendelt el a miniszter, illetve tájékoztatást kért az ellenőrzésért és kifizetésért felelős hatóságtól, a Magyar Államkincstártól. A kincstár ismételten azt állapította meg, hogy a vállalkozás a támogatás elnyerésekor hatályos jogszabályoknak, illetve a megkötött szerződésnek megfelelően járt el, és teljesítette a vállalt kötelezettségeket. A projekt vizsgálatainak tapasztalatai viszont igazolják azt az igényt, hogy a hazai támogatási eljárást közelíteni kell a sokkal szigorúbb uniós eljárásrendhez.

Átalakul az internetes tájékoztató rendszer is A normakövető pályázók jobb tájékoztatása érdekében az NFÜ megújította honlapját, a www.nfu.hu-t. Az ügynökség minden olyan információt elérhetővé kíván tenni a pályázók számára, amelyeket ma a közreműködő szervezetektől tudhatnak meg. Ilyen például az értékelő lap és az elnyert pontszám, a döntésről szóló jegyzőkönyv, a teljes pályázati életút nyomon követése. A fejlesztés második elemének az a célja, hogy a pályázó egy jelszóval az

20

interneten keresztül érdemben tudjon ügyeket intézni akár a dokumentumok kinyomtatása és aláírása nélkül is. A honlap harmadik célja az, hogy a pályázóvá válást megkönnyítse. Ezért a látogató a honlapon pályázati kereső segítségével kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb kiírást, amiről egy rövid összefoglalót is elolvashat. Egy gombnyomással megtalálhatja az adott kiírással foglalkozó, hozzá legközelebb eső ügyfélszolgálatot, a kiíráshoz tartozó, gyakran ismételt kérdéseket és válaszokat, a kiírás részletes dokumentációját, a kitöltő programot. Néhány további információ megadásával egy rövid illeszkedésvizsgálatot is elvégez majd a honlap, azaz tájékoztat a kiírás és a projektötlet közötti összhangról, tehát a pályázó nyerési esélyeiről. A www.nfu.hu oldalon teljes nyilvánosságot kapnak a pályázati eredmények, térképekkel, diagramokkal. Hozzáférhetővé válik a nyertes pályázók listája, és megtekinthetők egy adott pályázat főbb adatai: ki, mire, mennyi uniós forrást kapott, milyen keretből és mikor. Nyilvánossá válik a pályázat bírálatában résztvevő személyek neve, az őket delegáló szervezetek megnevezésével együtt, illetve nyomon követhető lesz a pályázat végrehajtását bemutató előrehaladási jelentések tartalmi része és ütemezése. Á. K.


Indulhat a közoktatási intézmények felújítása Összesen 14 közoktatási intézmény korszerűsítése indulhat el első lépcsőben a Közép-magyarországi Régióban. A 2,4 milliárd forint értékben támogatott pályázatok az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális programjainak első nyertesei. A májusban meghirdetett kiírás iránt nagy volt az érdeklődés: összesen 165 pályázat érkezett be, 31 milliárd forint támogatási igénnyel. Ezek közül 95 felelt meg az előírásoknak, és került a bíráló bizottság elé, amely az elért pontszámok alapján rangsorolta a projekteket és kiválasztotta a 14 nyertest. A sok jelentkező miatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az eredeti, 2 milliárd forintos támogatási kereten felül 400 millió forintot átcsoportosított a későbbi évekre ütemezett forrásból. Így kaphatnak a nyertesek összesen 2,4 milliárd forint támogatást. A Közép-magyarországi Régió pályázatát „tesztjelleggel” írták ki májusban: a program tapasztalatai alapján a közoktatási intézmények fejlesztésére valamennyi régióban meghirdetett szeptemberi kiírás néhány ponton módosult. Így például az

intézmények minimum 80 százalékos kihasználtságát nem három-, hanem egyéves intervallumban vizsgálják. A korábbi kiírás esetén nem volt lehetőség bérelt ingatlan fejlesztéséhez uniós forrás megszerzésére. Most a minimum 10 évre szóló

A központi régió első nyertes projektjei Támogatottak Ceglédberceli Napsugár óvoda

Támogatás (forintban) 10 510 560

Nagymarosi művészeti iskola Tápióbicskei Napköziotthonos Óvoda és Földváry Károly Általános Iskola Újszilvási általános iskola Fővárosi XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Nemzetiségi Gimnázium Bugyi-i óvoda Dunaharaszti Hunyadi János Általános Iskola Érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola Erdőkertesi Ki akarok nyílni Óvoda Kiskunlacházi Munkácsy Úti Általános Iskola Pilisi Rákóczi úti óvoda Szigetbecsei Általános Iskola Veresegyházi napköziotthonos óvoda Zsámboki Bajza Lenke Általános Iskola Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

28 294 813 10 500 000 39 658 000 246 974 389 134 622 413 250 000 000 250 000 000 291 724 838 247 793 600 192 930 813 176 696 000 474 359 607 44 984 788

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA bérleti szerződés megléte esetén benyújtható pályázat. Az őszi oktatási csomag összesen 55 milliárd forinttal támogatja a közoktatási intézmények felújítását. A központi régióban második körben, szeptemberben is megnyílt a lehetőség új pályázatok benyújtására. A program közel 8 milliárd forinttal támogatja a régió fejlesztéseit. Várhatóan mintegy 40 beruházás indulhat még el uniós társfinanszírozás segítségével. Azok a pályázók, akik első körben nem nyertek, de a szakmai értékelés során jól szerepeltek, eldönthetik, hogy az első körben kapott pontszámukkal ismételten részt vesznek-e a folyamatban. Ha erre nem tartanak igényt, lehetőség van arra, hogy újra benyújtsák pályázatukat. A januári benyújtási határidőt követően az eredményhirdetés tavaszszal várható. A közoktatási intézmények felújítási pályázata nem előzmény nélküli. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv egyik legsikeresebb pályázati konstrukciója volt az óvoda és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése. A Regionális Operatív Program keretében az országban összesen 128 beruházás indulhatott el, 16,6 milliárd forint uniós támogatást elnyerve. A központi régióban akkor 6 projekt kapott 1,2 milliárd forint uniós forrást.

Újabb 214 milliárd forint környezetvédelemre A novemberben meghirdetett új környezetvédelmi pályázati csomag elsősorban a környezeti kockázatok mérsékléséhez és az egészséges életfeltételek megteremtéséhez nyújt segítséget. A 32 pályázat 214 milliárd forint értékben támogatja környezetvédelmi beruházások megvalósítását. A szeptemberben megjelent környezetvédelmi pályázati csomag keretében 10 kiírásra, összesen 342 milliárd forintra lehet pályázni. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében szeptemberben meghirdetett pályázati csomaggal együtt idén összesen 556 milliárd forint áll rendelkezésre környezeti kockázatok felszámolására. A hazai fejlesztéspolitikában egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetfejlesztés, amit az is jelez, hogy míg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósult projektek összértéke 151 milliárd forint volt, addig a 2007– 2013-as időszakban a támogatás összege már 1500 milliárd forint. Az árvíz, a belvíz és az aszály következményeinek mérsékléséhez nyújtanak segítséget a novemberben meghirdetett árvízvédelmi, komplex vízvédelmi, vízbázisvédelmi pályázatok. Emellett lehetőség nyílik települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek megvalósítására, szennyezett területek kármentesítésére. A környezettudatos magatartás kialakítását támogatja az erdei iskolák fejlesztésére kiírt pályázati lehetőség. Mindezek megvalósítását 167 milliárd forint uniós forrás segíti.

A regionális programok első alkalommal kínálnak módot környezetvédelmi beruházások megvalósítására. A 23 pályázati kiírás közel

2008 első negyedévében indul az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő életminőség csomag. A tájgazdálkodást megalapozó infrastruktúra kiépítése, a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoringrendszer fejlesztése, ivóvízbázisok biztonságba helyezése, bioetanol-üzemek létesítése, valamint a fenntartható életmóddal és fejlődéssel kapcsolatos feladatok állnak a Környezet és Energia Operatív Program következő

47 milliárd forint értékben támogatja olyan helyi projektek megvalósítását, amelyek a nagyobb regionális vagy országos rendszerekbe nem vonhatók be. Ár- és belvízvédelemre, a 2000 lélekszám alatti települések szennyvízkezelésére, települési hulladéklerakók rekultivációjára, illetve települési vízrendezés fejlesztésére nyerhető el uniós támogatás. Emellett a Közép-magyarországi Régió pályázati lehetőségei között a természeti értékek védelme, az erdei iskolai hálózat fejlesztése, valamint a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése is megtalálható.

pályázatainak középpontjában, 13 milliárd forint támogatási értékben. A tavasszal megjelenő regionális pályázatok több mint 20 milliárd forinttal támogatják a régiók egyedi, kisléptékű fejlesztéseit. A pályázatokon kívül kiemelt projektek formájában is megvalósulnak környezetvédelmi beruházások a regionális programokban. A 2007– 2008-as időszakban mintegy 70 milliárd forint támogatást kaphatnak nagyobb volumenű projektek a hét régióban, a kormány júliusban már döntött több mint 10 milliárd forint odaítéléséről. Á. K.


21

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA

Korszerűbb tömegközlekedés A városok gyors, biztonságos tömegközlekedésének és a színvonalasabb utaskiszolgálás feltételeinek megteremtését segítik azok a novemberben megjelent pályázatok, amelyek keretében 12 milliárd forint uniós támogatás nyerhető el a régiókban közösségi-közlekedésfejlesztési beruházásokhoz. Az elmúlt csaknem két évtizedben folyamatosan csökken a tömegközleke-

ségi közlekedés fejlesztésére az elkövetkezendő hét évben. Ebből a dél-alföldi, észak-alföldi, dél-dunántúli, nyugat-dunántúli és a központi régiók novemberben megjelent pályázati felhívásai mintegy 12 milliárd forinttal támogatják a beruházások megvalósítását. Ez ötször több, mint az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben azonos célra rendelkezésre álló forrás volt. A programok keretében lehetőség nyílik autóbuszpályaudvarok, megállóhelyek építésére, autó buszöblök, autóbuszsá-

A Dél-dunántúli Régióban jelentős probléma, hogy az országos közúthálózat települési szakaszain áthaladó forgalom megnehezíti a gyalogosok közlekedését. A régió ennek érdekében támogatja a többi között gyalogátkelőhelyek építését, forgalomcsillapító eszközök telepítését, csomópontok átépítését. A Közép-magyarországi Régió a forgalomirányítási rendszerek korszerűsítésére, parkolók és közlekedési csomópontok-, valamint a dunai közlekedés fejlesztésére hir-

detett meg pályázatokat. Az utóbbi program a menetrend szerint közlekedő személyhajók kikötőinek fejlesztésére kínál lehetőséget. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában, a regionális operatív program keretében 18 közlekedési projekt kapott közel 2,4 milliárd forint támogatást. Új autóbusz-állomás épülhetett többek között Baján és Balassagyarmaton, új forgalomirányítási rendszert vezettek be Pécsen, Budapesten a Kerepesi úton pedig új autóbuszsáv segíti a forgalom gyorsabb haladását. Á. K.

 Minőségi szálláshelyek. Az október elején meghirdetett turisztikai attrakció-fejlesztési kiírásokat követően novemberben megnyílt a lehetőség arra, hogy a pályázók magas színvonalú szálláshelyeket hozzanak létre uniós támogatással. A pályázati csomagban több mint 26 milliárd forint költhető el a többi között új szálláshelyek létesítésére, a meglévő szállodák kapacitásának növelésére, infrastrukturális fejlesztésére, valamint a szálláshelyhez kapcsolódó szolgáltatások – például wellness-, fitness-, gyógy- és családbarát szolgáltatások – javítására.

dést igénybe vevők száma. Ez a közlekedés zsúfoltságát és a környezet egyre erőteljesebb terhelését eredményezi a nagyvárosok belső területein. Javulást a tömegközlekedés igénybevételének ösztönzése hozhat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a régiók 60 milliárd forintot fordíthatnak a közös-

22

vok, illetve utastájékoztató, informatikai rendszerek kialakítására, valamint a fogyatékossággal élők autóbusz-közlekedését elősegítő infrastruktúra fejlesztésére.


 Fejlődő egészségügyi infrastruktúra. A regionális operatív programokból 110 milliárd forint jut a következő hét év évben az egészségügy korszerűsítésére. A novemberi pályázati csomag keretében mintegy 20 milliárd forint értékben indulhatnak el egészségügyi beruházások a régiókban. A pályázat az alapellátás-, illetve a kistérségi önálló járóbeteg-szakrendelők fejlesztését támogatja. A program keretében javítható a többi között a már működő orvosi rendelők infrastruktúrája, orvosi rendelővé, egészségházzá alakíthatók eddig más célra használt ingatlanok, megújulhatnak a járóbetegközpontok, illetve új gépek támogathatják az orvosi ellátást.

Nem mondunk le senkiről

Recommend Documents