Zajszennyezés
speciális jellegű környezeti ártalom
az akusztikus zaj fogalma
fizikai szempontból hang és zaj között nincs különbség
az érzékelő felfogása dönt (zaj = zavaró, nem kívánt hanghatások)
zajhatás oka
nem anyagi természetű, hanem energia kibocsátás
eltérő frekvenciájú és intenzitású hangok zavaró összessége
a zaj hatása/megítélése függ:
a hangforrás erősségétől
a kibocsátott hang frekvenciájától
a kibocsátás jellegétől (folyamatos/szakaszos; állandó/változó/impulzusos)
A zajszennyezés folyamata emisszió
transzmisszió
immisszió
átviteli út forrás
átviteli út
vevő
átviteli út
hangteljesítményszint LW
hangnyomásszint Lp
hangosságszint LN
Zajszennyezés jellemzése
Akusztikus zaj terjedése Geometriai zajcsillapítás: térbeli terjedés miatti hangnyomásszint csillapodás (amikor a hang terjedését semmi nem akadályozza)
100 m
120 dB 114 dB 108 dB
25 m
50 m 50 m 25 m 100 m 74 dB
77 dB
80 dB
Pontforrás:
Vonalforrás:
- gömbfelületen oszlik meg a hangteljesítmény
- hengerfelületen oszlik meg a hangteljestmény
- távolság kétszereződésével 6 dB hangnyomásszint csökkenés
- távolság kétszereződésével 3 dB hangnyomásszint csökkenés
Zajszintet befolyásoló további tényezők
hangvisszeverődés
hangárnyékolás
pl.: zajvédő falak rugalmas közege
növénysáv hatása
növeli a kibocsátó forrás és az észlelő közti utat
hangelnyelés
az észlelő adott helyzetében növeli a zajterhelést
csak akkor van csillapító hatás, ha összefüggő „levélfal” állja a hangterjedés útját
talaj és meteorológiai tényezők hatása
Zajszint értékek
dB
Forrás (távolság)
0 10 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 140 150 168 180 194
Emberi hallásküszöb (egészséges fül esetén); szúnyog hangja 3 méterről Emberi lélegzet 3 méterről Színházi csend Lakóterület éjjel Csendes vendéglő belül Iroda vagy vendéglő belül Erős forgalom 5 méterről Porszívó 1 méterről, zaj forgalmas utca járdáján Üzemi zaj, kamion 1 méterről Légkalapács 2 méterről; diszkó belül Gyorsító motorkerékpár 5 méterről; láncfűrész 1 méterről Fájdalomküszöb; vonat kürt 10 méterről Pisztolylövés 1 méterről Repülőgép sugárhajtóműve 30 méterről Géppuska lövése 1 méterről A Krakatau vulkán robbanása 100 mérföldről (160 km) a levegőben Elméleti határ, hanghullám esetén, 1 atmoszféra környezeti nyomásnál
Zajszennyezés hatása
különböző hangnyomásszintű zajok emberi szervezetre gyakorolt hatásai:
20 dB 30 dB 65 dB 90 dB 120 dB 120-130 dB 160 dB 175 dB
csendes erdő zajszintje pszichés hatás vegetatív problémák károsodnak a hallószervek fájdalomküszöb maradandó halláskárosodás dobhártyarepedés klinikai halál
a zaj egészségre gyakorolt hatását befolyásolja az egyén fizikai és pszichikai állapota (fáradtság)
Zajártalom (objektív megítélés) Zajártalom az európai lakosság körében (Berndt, 2007) 6%
1% 29%
15%
jellemző zajszintek Budapesten
forgalommal terhelt időszakban
22%
csökkent gépjármű forgalom esetén
27%
< 55 dB 65-70 dB
70,4 dB
55-60 dB 70-75 dB
60-65 dB > 75 dB
(autómentes napon)
58,3 dB
Zajártalom (szubjektív megítélés)
Zajszennyezés – közút
A közúti közlekedés által kibocsátott zaj függ: járművektől
személy-/tehergépjármű szerkezeti kialakítás műszaki állapot
útburkolat típusától és állapotától emberi tényezőktől
vezetési stílus járművek sebessége folyamatosan/szakaszosan haladó járműoszlop
A közúti közlekedés által kibocsátott zaj forrásai:
motorzaj kipufogó berendezés karosszéria (aerodinamika) gumiabroncsok gördülése szívóberendezés hűtő és ventilátor váltó egyéb (fékcsikorgás, rádió stb.)
Zajszennyezés – vasút
vasúti közlekedés okozta zaj:
pályaudvarokon és állomásokon (utastájékoztatás, szerelvények vontatása) vontatóeszközök használatakor szerelvények (el)haladása közben (zakatoló menetzaj, figyelmeztető jelzés) egyéb üzemi körülmények között (pl.: árurakodáskor) 25 m távolságban, sín felett 3,5 m magasan: 75–90 dB(A) hangnyomásszint
Közlekedési eredetű zajterhelés jogi szabályozása
Közlekedési eredetű zajterhelés mérése
közúti közlekedés zajszintjének mérése
MSZ 13-183-1:1992 a szélső forgalmi sáv középvonalától 7,5 m-re 1,2 m magasságban a mérést 3 járműkategóriára külön kell elvégezni nappal 16 órán keresztül éjjel 8 órán keresztül
vasúti közlekedés zajszintjének mérése
MSZ 13-183-2:1992 a közelebbi sínpályától 25 m-re 1,2 m magasságban teher- és személyvonatra külön kell elvégezni nappali és éjszakai órákban
Közlekedési eredetű zajterhelés – példák
forrás: Tulipánt Gergely, 2007 (PhD disszertáció)
Közlekedési eredetű zajterhelés – példák
forrás: Tulipánt Gergely, 2007 (PhD disszertáció)
Közlekedési eredetű zajterhelés – példák
forrás: Tulipánt Gergely, 2007 (PhD disszertáció)
Zajcsökkentési lehetőségek 1. Emisszió csökkentés a zajforrásnál kisugárzott zajteljesítmény csökkentése – aktív védekezés (pl. berendezés vagy technológia módosítása, járműforgalom korlátozása, csendesebb gumiabroncsok/útburkolat) 2. Transzmisszió akadályozása az átviteli úton a zajterjedési viszonyok módosítása – passzív védekezés (pl. gépek tokozása, motortér szigetelése, zajvédő falak, kerítések) 3. Immisszió csökkentés a vevőnél a vevőt érő zajterhelés kiküszöbölése – passzív védekezés (pl. zajvédő sisak, füldugó, nyílászáró csere)
Közlekedés okozta zajterhelés csökkentésének lehetőségei 1. járművek hangszigetelése
2. hangelnyelő útburkolat kialakítása (porózus aszfalt)
3. forgalom korlátozása, sebességkorlátozás
30
Közlekedés okozta zajterhelés csökkentésének lehetőségei 4. zajárnyékoló létesítmények építése
5. meglevő épületek hangszigetelése
6. új utak/épületek tervezésekor zajvédelmi szempontok figyelembe vétele
Zajárnyékoló falak Zajárnyékoló fal (hanggát): a védendő objektumot „eltakarja” a zajforrás elől.
forrás
vevő
Elérhető zajcsökkentést meghatározó tényezők: • fal anyaga, szerkezete, vastagsága • fal magassága és hosszúsága • a falnak a zajforráshoz és a védendő létesítményhez viszonyított helyzete Zajcsökkentés gyakorlati felső határa: 15 dB
Zajárnyékoló falak Zajárnyékoló falak típusai • hangvisszaverő típus • hangelnyelő típus • a fal zajforrás felőli felülete valamilyen porózus anyagból készül (pl. üveggyapot, kőzetgyapot, poliuretán) • akkor alkalmazzák, ha a visszavert hang jelentős zavaró hatást okozna Zajárnyékoló falak tervezése • a megkívánt zajcsökkentés alapján meghatározható a fal optimális elhelyezése, magassága, hossza és hanggátlása
Elhelyezési lehetőségek
Elhelyezési lehetőségek
160º
• hangvisszaverődés kezelése:
Hanggátak anyaga és szerkezete • Földtöltés, domb – előnye: természetesnek hat, vizuálisan illeszkedik a tájba növényekkel való beültetés esetén növelhető a zöldfelület olcsóbb lehet, ha az anyag rendelkezésre áll (pl. építkezés); tartós, kevesebb karbantartást igényel – hátránya: nagy helyigény
25º
• Fa
–kedvező vizuális hatás –gyakran alkalmazzák kisebb lakóházak védelmére („kerítésként”)
elnyelő típusú fa zajvédő fal
• Fémlemez - anyaga: alumínium vagy acél - általában hangelnyelő típusú fal
elnyelő típusú fém fal:
acél tartóoszlop fém hátlap
perforált fém előlap
hangelnyelő anyag
• Beton – visszaverő típusú beton falak
– elnyelő típusú beton falak szemcsés beton:
• Tégla
–tömör tégla: visszaverő fal –perforált tégla: elnyelő fal
előnye: illeszkedik a városi épített környezetbe
• Műanyag PVC fal:
Ütésálló „üveg”, „akrilüveg”
• „Bio”-falak a szerkezetnek szerves része a növényzet – előnye: természetesnek hat, növeli a zöldfelületet a földtöltéshez képest kisebb helyigény – hátránya: folyamatos karbantartás, öntözést igényel acélváz növényzet
öntözőcső táptalaj acélrács és geotextil
beton/fa panelek növényzet
talajszint alapozás
föld
• Növénysáv
Növénysáv telepítése önmagában általában nem eredményez elégséges zajcsökkenést. – 30 m széles lombhullató erdősáv: alacsony frekvenciatartományban 3-4 dB, magas frekvenciatartományban 10-12 dB zajcsökkentés – közlekedési zaj: 10 dB zajcsökkentéshez 50 m széles erdősáv szükséges lombhullató növényzet: télen a zajcsökkentő hatás elhanyagolható
