MÚLTSZÁZADI ERDÉLYI KASTÉLYKERTEK BEMUTATÁSA A GERNYESZEGI KASTÉLYKERT
Kovács Loránt1 Gernyeszeg (Gorneşti) a Maros mentén, Marosvásárhelytől mintegy 21 km-re északra elterülő, több utcás falu. Királyi birtok volt és birtoklói közül az Erdélyi és a Teleki családok az ismertebbek. A kastély a falu alsó részén, a Maros-parton, Marosvásárhely-Szászrégen főútvonal mentén helyezkedik el. Mély sánccal van körűlvéve, amelynek mélysége és szélessége egyenletlen. Szomszédjai: keleten az országút, nyugaton a Maros folyó, északon és délen a falu házai. A bejárat az északi felén található, amelyet a sáncon át, boltivesen rakott kőhidon lehet elérni. A gernyeszegi régi várat Biró József feltételezése szerint Somkereki Erdélyi István erdélyi alvajda épittette a XV. század derekán. Első említése 1477 – ből való. Ettől kezdve birtoklásáért sok küzdelem folyt, amíg 1675 – ben Apaffi Mihály erdélyi fejedelem Teleki Mihálynak ajándékozta. Ettől kezdve megszakítás nélkűl a Telekiek tulajdona. Teleki Mihály 1686 és 1687 között sokat építkezett Gernyeszegen. Cserei Mihály, aki udvarában inas volt, leírja naplójában, hogy ő maga is részt vett az épitőanyag hordásban. Teleki a régi várat megerősítette, tornyokat építtetett hozzá, a várkertet is ujra terveztette es ujra építtette. A XVIII. Század végére a vár lakhatatlanná vált. 1772 – ben lebontották és egy szép barokk kastélyt építettek helyére ami ma is áll. Később 1792 – ben a kastélykertet is ujratervezték. A királyi és főúri kertek jellege sajnos olasz, később francia és angol hatás alatt állott.
A gernyeszegi francia stílusú park tervrajza. Biró József munkája
1
földérő mérnök, Tg.Mureş, str. Hunedoara, nr. 32/24, Romania,
[email protected]
1792-ben készítette a tervrajzot Mayerhoffer András, gróf Teleki József rendelésére. A kert függetlenűl készült a kastélytól. Nagyon eltér a többi magyarországi és erdélyi kerttől. A tervrajzból arra lehet következtetni, hogy a himzéses parter a kastély három oldalát szegélyezte, a sáncban halastó volt. A gernyeszegi francia parkot ifj. Teleki József gróf alakittatta át angol stilusú parkká a múlt század elején és ekkor készült róla a Rohbock metszet.
A gernyeszegi kastély angol stílusú parkja. Rohbock L. rajza. A korabeli leirásokat általában bizonyos fenntartásokkal kell kezelnünk, a felhasznált helynevek, megnevezések esetenként nem pontosak, félreértelmezhetőek. A korabeli ábrázolások közül a katonai felmérések nevezhetők a leghitelesebbnek. A gernyeszegi kastélykert méret és stílusbeli fejlődésének, alakulásának nyomon követése a századok során is az erdélyi katonai felmérések térképeinek elemzésével mútatható ki a legjobban. Az I.Katonai felmérés térképe serint Gernyeszeg egy 48 házas falú, amelynek telkeit az országút két oldalán, többnyire a 18.században Erdély szerte elterjedt keresztcsűrös beépítési mód szerint alakították. Már áll a reneszánsz várkastélyból átépitett barokk kastély, látszik a sánc amely körűlzárja a kastélyt, azomban park vagy kert nem jelenik még meg.
Az I. Katonai Felmérés térképe (Josephiniche Aufnahme 1769 - 1773) Hadtörténeti Térképtár. Sect 113
A II. és III. Katonai Felmérés között aránylag kevés idő telt el (egy évtized), jelentős változás nem történt, ezért a nehezebben ételmezhető II. felmérés adataitól eltekintünk. A III. Karonai Felmérés térképe (1869 – 1874) már a park teljes szépségéről tájékoztat.
A korabeli parkról a következő képek tanúskodnak:
A gernyeszegi kastély 1818-ban. Neuhauser Ferenc festménye
A gernyeszegi kastély kőhídja és halastava
A gernyeszegi kastély bejárata
A gernyeszegi kastély belső udvara és részlet a parkból Jelenleg a kastélyban tüdő szanatórium müködik, a kastély és a park mostani állapotáról a következő fényképek tájékoztatnak:
A kastély bejárata
A halastó
A kőhíd
A belső udvar Az erdélyi kertmüvészet feltárása nagyon síralmas állapotban került. A történeti kertek főleg magyar vonatkozásuk miatt a két világháború között, majd a kommunista rendszernek köszönhetően, először gazdaságilag utána a kastély épületekkel együtt teljesen megsemmisültek. Ahol a kastély valamilyen új funkciónak köszönhetően fennmaradt a kertek mérete jelentősen megcsappant, állapotuk leromlott. Ezen az állapoton csak a müemlékvédelem kezdeményezéssel lehetne javítani.
