M szaki Leírás 1 Az Ajánlat m szaki tartalma Az Ajánlattev feladata, hogy a jelen dokumentációban ismertetett feladatokra részletes m szaki ajánlatot adjon, melynek felépítése kövesse a M szaki Leírás tartalmát és sorrendiségét. Ajánlatkér elvárja, hogy Ajánlattev minden a dokumentációban megjelölt m szaki kérdésre adjon részletes választ, minden m szaki követelménynek való megfelelést fejtsen ki részletesen.
2 El zmények, projekt résztvev i Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Pécs MJVÖ) pályázatot nyert el a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (továbbiakban: DDKTVF) partnersége mellett a KEOP 6.3.0 pályázati konstrukció keretében. A pályázat témája: Térinformatikai alapú, légszennyezettségi modellez rendszer tervezése és kifejlesztése a Baranya és Somogy megyében és kiemelten Pécsen. A projekt kiváltó oka az, hogy a DDKTVF m ködési területének csupán kb. 20 %-a van jelenleg légszennyezettségi mér hellyel lefedve. A mér hellyel le nem fedett területek légszennyezettségi mérése jelenleg egy mobil monitoring állomással végezhet el id szakosan, azonban az ily módon a vizsgált területre vonatkozó szennyezettségi információigényt nem lehet teljes mértékben kielégíteni. Ugyancsak kiváltó okként jelentkezik a környezetvédelmi célú lakossági tájékoztatás, mint társadalmi igény. A projekt eredményeként modellezéssel létrehozni kívánt légszennyezettségi térképek lakossági publikálása segítheti a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 12. §-ban foglalt el írások teljesítését, miszerint az önkormányzatok feladatkörükben kötelesek a rendelkezésére álló környezeti információt hozzáférhet vé tenni, rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti információk külön jogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában lev vagy a számára tárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni. A cél érvényesítése érdekében PMJVÖ 2005 és 2010 közötti id szakra szóló környezetvédelmi programja célként fogalmazza meg egy Környezeti monitoring rendszer kialakítását a város környezeti állapotának ismeretéhez nélkülözhetetlen az állapotjellemz k meghatározásához szükséges adatok egységes rendszerben való el állítása és feldolgozására vonatkozóan. A jelen projekt keretében kialakításra kerül rendszer ezt a célt szolgálja. PMJVÖ és DDKTVF célul t zik, hogy a DDKTVF m ködési területén, azon belül kiemelten Pécsen a leveg min ségre vonatkozó széleskör , informatikai alapú tájékoztatás, tartalomszolgáltatás valósuljon meg er sítve ezzel a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvételt és a környezeti demokráciát. A projekt keretében az alábbi részcélok kerültek megfogalmazásra: 1. A projekt célja, hogy olyan térinformatikai alapú szolgáltatás jöjjön létre, mely a PMJVÖ-nek, a DDKTVF-nek, a DDKTVF illetékességi területén lakó állampolgároknak, valamint ott m köd gazdálkodó és egyéb szervezeteknek nyújt folyamatos, teljes kör információt a leveg min ségre, annak változására vonatkozóan. 2. Célként fogalmazódik meg az is, hogy a létrejöv szolgáltatás járuljon hozzá a hatékonyabb, átláthatóbb és hosszabb távon olcsóbb közigazgatás eléréséhez azáltal, hogy •
hatékony eszközt biztosít a DDKTVF törvényben meghatározott feladatának ellátásához,
•
valamint az érintett terület összes önkormányzata részletes információhoz jut a leveg min ség állapotára vonatkozóan, így biztosítva azt, hogy a környezetvédelmi terveik, programjaik, vizsgálataik készítése során figyelembe tudják venni ezen környezeti információkat is.
3. A projekt célja, hogy kiszélesítse a környezeti demokráciát azáltal, hogy biztosítottá válik a civilek (állampolgárok, gazdasági szerepl k, civil szervezetek) részletes leveg szennyezettségi információkhoz való hozzáférése. Ez növeli az állampolgárok és gazdasági szerepl k bizalmát, er síti az állampolgárok részvételét a közösséget érint döntésekben és közügyekben. 4. A projekt célja, hogy leveg min séggel kapcsolatos információk megosztásával a szakterületi szabályozás, tervezés hatékonysága fejl djön, megfelel információ és tudásanyag álljon rendelkezésre a politikusok, a civil felhasználók, illetve a hatósági munkatársak számára tevékenységük (szakterületi szabályozás, tervezés, politikaformálás, stratégiai tervezés) ellátásához. 5. Célként fogalmazódik meg, hogy a környezeti tartalomszolgáltatás keretében fejl djön az információáramlás a DDKTVF és az önkormányzatok (nem kizárólag Pécs, hanem kb. 520 önkormányzat) között. 6. A projekt célja, hogy biztosítva legyen a leveg min séggel kapcsolatos információk szabad áramlása, valamint a leveg monitoring tartalomszolgáltatás folyamatos fejlesztésével hozzájáruljunk a szolgáltató és esélyteremt állam létrehozásához. 7. A projekt kiemelt célja, hogy az elektronikus leveg monitoring szolgáltatás kialakításával olyan vidéki, ritkán lakott területeken is biztosítsuk a leveg min ségre vonatkozó információk elérését, ahol eddig ehhez nem lehetett hozzáférni. 8. A projekt célja, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (továbbiakban: OKIR) részére történ adatszolgáltatás keretében hozzájáruljon a környezetvédelem szakterületeivel összefügg adatkezelések központi harmonizálásához, és így az IPPC irányelv által is megkövetelt integrált szemlélet alkalmazásának terjesztéséhez. Ennek a célkit zésnek az elérése érdekében a pályázók a DDKTVF m ködési területén és azon belül kifejezetten Pécsen a légszennyezettség helyzetének vizsgálati módszeréül a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 3. §-ban felsorolt vizsgálati módszerek közül a légszennyez anyag légköri terjedésének modellezésének megvalósítását, az eredmények szakért i szint és lakossági publikálását kívánják megvalósítani térinformatikai módszerekkel. Mindemellett a projekt egy olyan pilotprojektnek tekinthet , mely mintaként szolgálhat a kés bbiekben az országos leveg min ség modellezési módszertan korszer sítéséhez is. A felsorolt célok elérése érdekében a projektben együttm köd szervezetek egy olyan informatikai rendszert kívánnak kialakítani, mely segítségével megvalósítható a DDKTVF m ködési területén és azon belül kifejezetten Pécsen a légszennyezettségi helyzetének vizsgálati módszeréül a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 3. §-ban felsorolt vizsgálati módszerek közül a légszennyez anyag légköri terjedésének modellezése, az eredmények szakért i szint és lakossági publikálása térinformatikai módszerekkel.
A projektben résztvev szerepl k és feladataik •
Gesztor önkormányzat: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata PMJVÖ feladatai a projekt során:
•
-
a projekt során projektgazdaként lép fel, biztosítja a projekt vezetését, mind szakmai, mind a pályázati munkát tekintve,
-
a kialakításra kerül rendszer üzemeltetése során biztosítja a rendszer lakossági publikációs moduljának informatikai rendelkezésre állását, a monitoring adatok lakossági publikálásának informatikai hátterét.
Egyéb partner: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség DDKTVF feladatai a projekt során:
•
-
Projektmegvalósítás és a kialakításra kerül rendszer üzemeltetése során biztosítja a szakmai, szakért i szint támogatást,
-
A kifejlesztésre kerül rendszer üzemeltetésében biztosítja a szakmai támogatást, a szakért i hátteret, a légszennyezettségi adatok folyamatos biztosítását a rendszerbe, az informatikai rendszer szakért i moduljának üzemeltetését,
-
Vállalja a projekt keretében beszerzésre kerül m szerek üzemeltetését,
-
Biztosítja az adatok továbbítását a központi OKIR rendszerbe és szükség szerint egyéb központi adatbázisokba.
légszennyezettség mér
Küls s projektmenedzsment szervezet: Eco-Cortex Kft.
A küls s projektmenedzsment szervezetet PMJVÖ bízta meg a projektmenedzsment feladatok ellátásával. Tagjai a következ projekt szerepköröket töltik be: Projektmenedzser: A projektmenedzser a projekt végrehajtásának vezet je. A projektmenedzser közvetlen munkakapcsolatban áll valamennyi, a projektmenedzsmentben résztvev , valamint a menedzsment munkáját segít szakemberrel, koordinálja és ellen rzi munkájukat, megszervezi és vezeti a résztvev k közti találkozókat, tárgyalásokat és biztosítja a projektben szerepl k közti információáramlást. A projektmenedzser feladata továbbá a projektben résztvev k ellen rzése. Az felel ssége a pontos jelentéstétel és a min ségellen rzés pályázati szempontból ( készíti el a teljesítésigazolásokat). Pénzügyi tanácsadó: A pénzügyi tanácsadó készíti el az id szaki jelentéseket és a pénzlehívási kérelmek dokumentációját a beérkezett számlák, a m szaki szakemberek
jelentései, a jegyz könyvek és emlékeztet k alapján. A pénzügyi tanácsadó felel ssége minden, pénzügyi tranzakciók kapcsán felmerül kérdés tisztázása. •
Független min ségbiztosítási szervezet:
PMJVÖ független min ségbiztosítási szervezetet bíz meg a teljes projekt folyamat min ségügyi ellen rzése céljából. Ezen szervezet munkatársai ellen rzik, szaktanácsadással segítik el a min ségbiztosítási alapelvek teljesülését. A min ségbiztosítási szervezet munkája a teljes projektszakaszt átöleli. A min ségbiztosításért felel s szervezet mind a projektmenedzsment feladatok elvégzésére beszerzett vállalkozó, mind a projekt tárgyát képez kivitelezést végz vállalkozó munkáját, illetve az általuk teljesített leszállításokat ellen rzi a min ségbiztosítási alapelvek teljesülése szempontjából. •
Az informatikai alkalmazást leszállító, kivitelez vállalkozás.
A jelen közbeszerzési eljárás nyertese. Feladata a térinformatikai alapú, légszennyezettségi modellez rendszer megtervezése, kifejlesztése, tesztelése, rendszerdokumentumok elkészítése, oktatása, bevezetése, próbaüzem támogatása és hozzá kapcsolódóan hardverek, alapszoftverek, adatok és m szerek leszállítása és üzembe helyezése. A nyertes Ajánlattev vezet i szint képvisel je a Projekt Irányító Bizottság tagja. Ajánlattev ismertesse a feladatra létrehozni kívánt vállalkozói projektszervezetét, annak m ködési mechanizmusát, jogköreit. Mutassa be részletesen a szoftverfejlesztést érint bels projektirányítási és min ségbiztosítási módszertanát. Mutassa be, hogy a tervezés, megvalósítás, átadás során milyen min ségbiztosítási elvek használatosak, hogyan biztosítja a szerz désszer teljesítést. Elvárt feladat, hogy minden egyes fejezetnél ismertesse az Ajánlattev a megvalósítás módszerét. Az Ajánlat részét kell, hogy képezze a tervezett rendszerr l készül Logikai rendszerterv és a rendszerkapcsolatokat bemutató Integrációs terv is. A Logikai rendszertervet és az Integrációs tervet az Ajánlati dokumentációban részletezett tartalommal és szempontok alapján szükséges elkészíteni.
3 A fejlesztés célja A rendszerfejlesztés célja a DDKTVF m ködési területén (a Paksi Atomer m üzemi területének kivételével) és azon belül kifejezetten Pécsen a légszennyezettségi helyzetének vizsgálati módszeréül a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 3. §-ban felsorolt vizsgálati módszerek közül a légszennyez anyag légköri terjedésének modellezésének megvalósítása, az eredmények szakért i szint és lakossági publikálása térinformatikai módszerekkel. A feladatok közé tartozik a DDKTVF m ködési területén és azon belül részletesebben Pécsett az emisszió források felmérése, emisszió kataszter elkészítése nitrogén-oxidok és PM10 (TSPM) szennyez anyagokra, negyedéves id szakokra vonatkozóan, majd egy erre alkalmas korszer , légköri diszperziós modell segítségével a vizsgált id szakokra átlagos légszennyezettség modellezése, a szennyezettségi adatok - térinformatikai eszközök felhasználásával történ – térképi megjelenítése. A modellezéssel kapott szennyezettségi eredmények validálása az OLM rendszerhez tartozó, a DDKTVF m ködési területén lév immissziós mér hálózat által mért szennyezettségi adatok ismeretében. Lehet vé kell tenni a mér hálózattal le nem fedett területeken a modellezéssel meghatározott szennyezettségi eredmények méréssel történ ellen rzését, validálását a mobil immissziós mér busz felhasználásával. Meg kell oldani a kifejlesztend rendszer és az OKIR rendszer közötti interfész biztosítását és a kifejlesztett rendszerben keletkezett adatok megkívánt formátumban történ továbbítását az OKIR rendszer irányába. Az el z ekben foglalt feladatok eredményeként el álló információk, szennyezettségi térképek lakosság számára történ elérhet ségét biztosítani kell az Interneten. A lakossági tájékoztató alrendszerrel szemben támasztott alapvet követelményként határoztuk meg, hogy a monitoring rendszer mérési és modellezési adatait tömör és érthet módon, térinformatikai (térképi) alapokon kerüljön bemutatásra a lakosok felé. A megvalósítandó térinformatikai rendszer használatával a helyi lakosság az általános internetes elérési lehet ségen keresztül folyamatosan hozzáférhet majd a környezetfigyel rendszer eredményei alapján készült eloszlástérképekhez, grafikus id sorokhoz, a leveg környezeti állapotát jellemz információkhoz. Az Ajánlattev által elvégzend munkát az alábbiakban lehet összefoglalni: •
Logikai rendszerterv és Integrációs terv elkészítése az ajánlat mellékleteként, majd ezek alapján az informatikai rendszer megtervezése, részletes rendszerterv elkészítése.
•
Térinformatikai alapú, légszennyezettségi modellez rendszer tervezése, kifejlesztése, tesztelése és bevezetése, mely rendszert l az alábbi igények kielégítését várjuk: - A rendszer hatékonyan támogassa a DDKTVF és az érintett önkormányzatok szakmai munkáját a leveg szennyezettség modellezése és annak értékelése során, - A lakosság számára is érthet formában, tömören, térképi megjelenít felületen elérhet vé váljanak a leveg szennyezettség modellezésével kapcsolatosan keletkez monitoring adatok.
•
A megvalósításához szükséges, a jelen M szaki Leírás kés bbi fejezetében részletesen specifikált hardver- és szoftvereszközök, meteorológiai és térképi adatok, valamint a légszennyezettség mér m szerek leszállítása, üzembe helyezése, illetve installálása.
•
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által üzemeltett OKIR rendszer felé interfész kiépítése, amelyen keresztül a rendszerben keletkez adatok központi OKIR rendszerbe való áttöltése valósul meg.
•
Rendszer felhasználói oktatások, üzemeltetési, karbantartási betanítások lebonyolítása és a jelen M szaki Leírásban megkövetelt rendszerdokumentumok elkészítése és átadása.
•
Próbaüzem támogatása: A bevezetett rendszer próbaüzeme alatt, egy hónapos id tartamban az Ajánlattev nek aktív támogatást kell nyújtania a rendszer indulásához és üzemeltetéséhez.
4 Rendszer architektúra A kialakítandó architektúra egy teljesen „önálló”, új elemekb l álló rendszer kialakítását jelenti PMJVÖ és a DDKTVF már meglev informatikai rendszerébe. A kialakításra kerül rendszer lakossági tájékoztató modulja és ennek üzemeltetéséhez szükséges hardver (alkalmazásszerver) és alapszoftver-elemek (szerver operációs rendszer, térkép szerver alapszoftver), illetve térképi adat (DSM 10 közigazgatási-, fekvéshatárokat, útés vasúthálózatot, valamint geokódolt címadatokat tartalmazó adatbázis) PMJVÖ tulajdonába fog kerülni. A bevezetés és üzembe helyezés helyszíne: PMJVÖ (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.). A kialakítandó rendszer szakért i moduljai és ezek üzemeltetéséhez szükséges hardver-, alapszoftver-elemek, meteorológiai és térképi adatok, illetve leveg min séget mér m szerek a DDKTVF tulajdonába fognak kerülni. A leveg min séget mér m szerek kivételével a bevezetés és üzembe helyezés helyszíne: DDKTVF (7621 Pécs, Papnövelde u. 13.). A leveg min séget mér m szerek üzembe helyezésének helyszínei a DDKTVF által üzemeltetett mér állomások: •
Pécs, Boszorkány úti állomás
•
Pécs, Szabadság úti állomás
•
Majláth puszta állomás
•
Pécs, Nevelési központ állomás
•
Mobil mér állomás (Pécs, Csárdakörnyék)
A szállítandó IT architektúra az alábbiakban foglalható össze: Az adatbázis szerver a DDKTVF épületében kerül elhelyezésre. Ezen kerülnek tárolásra az ETL modul bemen és kimen adatai, valamint az elkészült modellek és a szakért i rendszer által használt és el állított további adatok is. A modellek és egyéb adatok publikálása esetén Interneten, titkosított csatornán keresztül a publikálásra szánt adatok áttöltésre fognak kerülni a PMJVÖ épületében elhelyezésre kerül alkalmazás szerverre. Az alkalmazás szerver segítségével történik az internetes publikálás felhasználva PMJVÖ nagy sávszélesség kimen Internet csatlakozását. A rendszer szolgáltatásait a lakossági felhasználók Internet kapcsolaton keresztül vehetik igénybe. A szakért i modulok esetében a felhasználóknak megfelel rendelkezniük a szakért i funkciók eléréséhez.
authentikációval kell
DD-KTVF
Adatbázis szerver
Munkaállomás
VPN kapcsolat
Munkaállomás
Lakossági tájékoztató terminál
INTERNET
Lakossági felhasználó PMJV Önkormányzat
Alkalmazás szerver
4.1
Önkormányzati munkaállomás
Meglév IT környezet
A bemutatásra kerül , beszerzend hardver-, alapszoftver elemeken, meteorológiai és térképi adatokon, illetve m szereken kívül egyéb, a rendszer m ködtetéséhez szükséges infrastruktúra elemekkel nem kell Ajánlattev nek számolni, mert azok a PMJVÖ és a DDKTVF számára rendelkezésre állnak. A PMJVÖ-nél és a DDKTVF-nél meglév informatikai infrastruktúra alkalmas a beszerzésre kerül rendszer fogadására és üzemeltetésére.
Leszállítandó hardvereszközök
4.2
A fejlesztend rendszer m ködtetéséhez elengedhetetlen beszerezni a felsorolásra kerül hardverelemeket, melyeket részben a DDKTVF-nél, részben pedig a PMJVÖ-nél kell üzembe helyezni. A hardver specifikációk minimum követelményeket tartalmaznak, Ajánlattev nek a megjelölt minimális konfigurációjú vagy annál nagyobb teljesítmény hardvereket kell ajánlania. Az Ajánlattev nek részletesen be kell mutatnia a megvalósítandó feladat számára legoptimálisabbnak gondolt hardverkonfigurációt és rendszer architektúrát; m szakilag alá kell támasztania a beszerzésre kerül eszközök kiválasztott paramétereit. A hardvereszközöknek maximálisan támogatniuk kell a kifejlesztésre kerül szoftver megoldásait, ill. a felhasználók lehet legkényelmesebb kiszolgálását. A beszerzésre kerül eszközökre pontos költségkalkulációt szükséges megadni. 4.2.1 Adatbázis szerver (1 db) Az integrált adatbázis megfelel szoftverének hardverkörnyezetét biztosítja, amely a szakért ket és a lakosság igényeit is kiszolgálja. A szerver konfiguráció meghatározási szempontjai: •
Teljesítmény: Olyan teljesítmény eszköz szükséges, amely megfelel en tudja futtatni az adatbázis kezel t.
•
Megbízhatóság, szervizelhet ség: Olyan szerver legyen, amely elterjedt technológiára épít.
•
Költséghatékony: Olyan szerver legyen, amely a szükséges teljesítményt elérhet áron nyújtja, és a felmerül javítási és pótlási igények ne drágítsák az üzemeltetést.
A beszerzend szervernek az alábbi minimális konfigurációval kell rendelkeznie.
! ) *" + , . /* ) , 8 " " . /* (/ . /* + , . /*
(@
"#$% &'( "#$ '! 010022$# 3 (33 41 3 5 65 67 5 69:3;3-48) "" ! 2 3 " <" = >! . * 0105 01?1 . /* 1? !@ A ,
Üzembe helyezés helyszíne: DDKTVF (7621 Pécs, Papnövelde u. 13.) 4.2.2 Alkalmazás szerver (1 db) A lakossági publikációs modul m ködtetéséhez szükséges szállítani 1 db alkalmazás szervert. A szerver konfiguráció meghatározási szempontjai: •
Teljesítmény: Olyan teljesítmény eszköz szükséges, amely megfelel en tudja futtatni az alkalmazásokat.
•
Megbízhatóság, szervizelhet ség: Olyan szerver legyen, amely elterjedt technológiára épít
•
Költséghatékony: Olyan szerver legyen, amely a szükséges teljesítményt elérhet áron nyújtja, és a felmerül javítási és pótlási igények ne drágítsák az üzemeltetést.
A beszerzend szervernek az alábbi minimális konfigurációval kell rendelkeznie.
! ) *" + , . /* ) , 8 " " . /* (/ . /* + , . /*
(@
"#$% &'( "#$ '! 010022$# 3 (33 41 3 5 65 67 5 69:3;3-48) "" ! 2 3 " <" = >! . * 0105 01?1 . /* 1? !@ A ,
Üzembe helyezés helyszíne: PMJVÖ (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) 4.2.3 Munkaállomások (2 db) A szakért i munka támogatásához Ajánlattev nek szállítani kell 2 db munkaállomást. A beszerzésre kerül személyi számítógépeknek az alábbi minimális tulajdonságokkal kell rendelkezniük:
Processzor
(intel P45, ICH10R DDR2 667/800/1066/1200 MHz RAM, FSB:1600,) s775 Intel Core2 Quad 2.00 GHz dobozos
Memória
DDR2 1024MB 800MHz (2db)
Alaplap
Merevlemez
SATA2 250 GB 7200 8MB
DVD-író
69:3;3-48)
Videokártya
256MB DDR3
Ház
1?
Monitor
TFT 22" 6ms!
Billenty zet
magyar PS/2
!@
"" !
A
,
Egér + pad Üzembe helyezés helyszíne: DDKTVF (7621 Pécs, Papnövelde u. 13.) 4.2.4 Notebook-ok (2 db) A szakért i munka támogatásához Ajánlattev nek szállítani kell 2 db notebook-ot. A beszerzésre kerül notebook-oknak az alábbi minimális tulajdonságokkal kell rendelkezniük: Processzor
s775 Intel Core2 Duo E7200 vagy azzal egyenérték
Memória
DDR2 1024MB
Merevlemez
SATA 100 GB
DVD-író
69:3;3-48)
Videokártya
128MB DDR megosztott
Megjelenít
LCD 15"
Billenty zet
magyar
"" !
Egér + pad Üzembe helyezés helyszíne: DDKTVF (7621 Pécs, Papnövelde u. 13.) 4.2.5 Szünetmentes tápegység (1 db) A kialakításra kerül rendszer folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása céljából Ajánlattev nek szállítani kell 1 db szünetmentes tápegységet. A beszerzésre kerül szünetmentes tápegységeknek az alábbi minimális tulajdonságokkal kell rendelkezniük: Teljesítmény
2200 VA 230V
Kivitel
torony
Kiegészít
akkumulátor kiegészítés (~48 perc tartásid )
Üzembe helyezés helyszíne: DDKTVF (7621 Pécs, Papnövelde u. 13.)
4.3
Leszállítandó szoftvereszközök
A szállítandó szofvereszközök kritériumai az alábbi csoportosításban láthatóak. Az Ajánlattev nek részletesen be kell mutatnia a megvalósítandó feladat számára legoptimálisabbnak gondolt alapszoftvereket. A beszerzésre kerül alapszoftverekre pontos költségkalkulációt szükséges megadni. Az Ajánlattev feladata mindegyik beszerzend szoftverelemre szállítási ajánlat megadása. 4.3.1 Operációs rendszerek A projekt keretében a szervergépek és a személyi számítógépek m ködtetéséhez operációs rendszereket szükséges beszerezni. A szervergépek esetében olyan operációs rendszerekre van szükség, amelyek az alkalmazott szerver szoftvereket (adatbázis-kezel alapszoftver, alkalmazás szerver és térképszerver alapszoftver) képesek kiszolgálni. A személyi számítógépek esetében olyan elterjedt, és könnyen használható operációs rendszer kívánatos, amely képes az Internet Explorer 6.0, vagy Firefox 2.0 vagy annál újabb Internet böngész alkalmazás futtatására. 4.3.2 Adatbázis-kezel alapszoftver Az adatok tárolására relációs adatbázis-kezel szoftver használata szükséges. Ez lehet Oracle vagy ezzel egyenérték alapszoftver; követelmény, hogy az Ajánlatban megjelölt szerverkörnyezetet és a tervezett alkalmazást, adatbázist megfelel en kiszolgálja. 4.3.3 Alkalmazás szerver szoftvere Az alapszoftver a webes publikációhoz szükséges alkalmazás kiszolgálást és a Web Server feladatok ellátását végzi. Erre a feladatra egy olyan szoftver használata szükséges, amely képes Java-servletek és Java Server Pages (JSP) futtatására. Preferált a piacon ingyenesen is elérhet megoldások (pl. Apache Tomcat WEB Server, de bármilyen hasonló képességekkel rendelkez megoldás is megadható). 4.3.4 AerMod modellezési szabványra épül modellez alapszoftver Ajánlattev nek a projekt keretében olyan a térképészeti és emissziós adatbázisokra épül modellezési programot (szoftvercsomagot) kell leszállítania, amely az Egyesült Államok Környezetvédelmi Intézete (US-EPA) által kialakított ún. AerMod modellezési szabványt (algoritmus) használja. Természetesen minden olyan modellezési program elfogadható, amely az AerMod-ban alkalmazott algoritmusokat használja, képes kezelni az adott nagyságú vizsgálati területet, a felszíni és a magassági meteorológiai adatokat és a domborzat áramlásmódosító hatását, illetve Pécs város esetében az útkanyon hatást.
4.3.5 Térképszerver alapszoftver Ajánlattev adjon ajánlatot a térképi megjelenítéshez szükség szerver szoftverre vonatkozóan. A térképszervernek kifejezetten GIS adatok Interneten való szolgáltatására kell épülnie. Cél, hogy egyszer en lehessen velük térképszolgáltatásokat el állítani, weblapokat fejleszteni, és kommunikálni a térképszolgáltatásokkal és az adminisztrátori oldalakkal. M ködésük során a kliens kérjen információt az Internetr l, majd a szerver dolgozza fel a kérést és küldje az információt vissza a klienshez. Egy egyszer böngész felületen nyíljon lehet ség az adatok megjelenítésére és kezelésére. A PMJVÖ szakemberei a számítógépes térinformatikai munkáik során dönt en Autodesk alapszoftvereket használnak. 4.3.6 Térképészeti alapszoftver A szakért i munka támogatásához beszerzend munkaállomásokat és notebook-okat el kell látni térképészeti alapszoftverekkel. A DDKTVF munkatársai dönt en ESRI termékeket használnak munkáik során. 4.4
Leszállítandó meteorológiai és térképi adatok
4.4.1 Meteorológiai adatok Ajánlattev nek a szerz dés keretében le kell szállítania a DDKTVF illetékességi területére vonatkozó, az AerMod diszperziós modellhez szükséges órás átlagos földfelszíni és magas légköri meteorológiai inputadatokat 2009. évre vonatkozóan. Ajánlattev nek biztosítania kell továbbá a meteorológiai adatok követését azok leszállítását követ 4 évig (2010-2013). A követés jelen esetben azt jelenti, hogy Ajánlattev nek a követés id tartama alatt évente frissíteni kell a meteorológiai adatokat. Az adatfrissítést a bázisévet követ év március 31-éig kell elvégezni. 4.4.2 Térképi adatok Ajánlattev ajánlatának tartalmaznia kell a következ térképi adatok szállítását: 1. 100 m-es rácstávolságú digitális domborzat modell (DDM) a DDKTVF illetékességi területére vonatkozóan (a Paksi Atomer m üzemi területének kivételével) 2. DSM 10 közigazgatási-, fekvéshatárokat, út- és vasúthálózatot, valamint geokódolt címadatokat tartalmazó adatbázis a DDKTVF illetékességi területére vonatkozóan (a Paksi Atomer m üzemi területének kivételével)
Leszállítandó leveg min séget mér m szerek
4.5
Ajánlattev ajánlatának tartalmaznia kell az alábbiakban ismertetésre kerül leveg min séget mér m szerek szállítását és üzembe helyezését a megadott helyszíneken. Ajánlattev nek minden m szer esetében konkrét típust kell megjelölnie és bizonyítania kell a minimális követelménynek való megfelelését. 4.5.1 NOx mér m szer (4 db) A mér m szernek a következ ket kell tartalmaznia: • • •
Környezeti NOx monitor Bels mágnes szelepek a kalibrációhoz M szerszekrénybe szerelést segít sínek
A mér m szernek az alábbi minimális követelménynek kell megfelelnie: Paraméter Mérési módszer
Minimális követelmény Kemilumineszencia az EN14211 szabvány szerint, egycsatornás, egy detektoros kivitelben Bevizsgálás Független akkreditált intézet általi bevizsgálás megléte az EN14211 szabvány követelményrendszere szerint Köm 17/2001 rendelete szerinti Típusalkalmassági Bevizsgálás megléte Alsó érzékelési küszöb 0,40ppb Méréstartomány Felhasználó által választható legyen 0..0,05ppm és 0..100ppm, El re rögzítetten pl. 0,05;0,1;0,2;0,5;1;2;5;10;20;50;100 ppm Üzemelési h m. tart. 20°C…40°C Zéró eltérés <0,50ppb / 24 óra Span eltérés < 1% teljes skála / 7 nap Linearitás ±1% teljes skálára nézve Pumpa hosszú élettartamú dugattyús leveg szivattyú Tápfeszültség 220/240VAC, 250W Jel ki/bemenetek • min.3 feszültség kimenet, NO, NO2, NOx értékekre, felhasználó által változtatható feszültségszintekkel, külön-külön • 8 status and áramkimaradás jelz relé • 6 digitális bemenet • RS232 kétirányú soros vonali protokollal az adatgy jt rendszerhez illesztéshez valamint távoli vezérléshez • a soros portok láncba f zésének lehet sége • Ethernet TCP/IP protokollal az adatgy jt rendszerhez illesztéshez valamint távoli
Felhasználói felület Távoli diagnosztika
Küls csatlakozások
Elhelyezés a mér állomáson Csatlakozás adatgy jt höz
vezérléshez LCD többsoros kijelz menüvezérelt rendszer, funkciógombokkal távcsatlakozás lehet sége Ethernet/TCPIP (Internet) és RS232/RS485 felületeken • modem tárcsázásának lehet sége az RS232 porton • a bels m ködési paraméterek elérhet sége az RS232/ és Ethernet portokon keresztül • Microsoft Windows alapú távvezérl és lekérdez program a készülékhez ellenszolgáltatás nélkül biztosítandó • Beépített mágnes-szelepek a küls kalibráló forrásból érkez null-leveg és kalibráló gázelegy fogadására • Mágnes-szelepek vezérlése az állomási adatgy jt , az el lapi gombok vagy távvezérlésén keresztül. Szabványos 19” m szerszekrényben elhelyezésre kerül csúszó sínes megoldással, mely biztosítja a készüléknek szekrényb l való teljes mélység kihúzását a mérés megállítása nélkül is. Soros vonali vagy TCP/IP módon adatgy jt rendszerhez való szoftveres illesztéssel együtt (Adatgy jt rendszer típusa DL 256 STD) • • •
Telepítés helyszínei: • • • •
Pécs, Boszorkány úti állomás Pécs, Szabadság úti állomás Majláth puszta állomás Mobil mér állomás (Pécs, Csárdakörnyék)
4.5.2 Többcsatornás kalibrátor (1 db) A mér m szernek a következ ket kell tartalmaznia: • • • •
Multipont kalibrátor készülék NO kalibráló gáz, N2-ben, 10 literes palackban Kétlépcs s rozsdamentes nyomáscsökkent M szerszekrénybe szerelést segít sínek
A mér m szernek az alábbi minimális követelménynek kell megfelelnie: Paraméter M ködési elv
Minimális követelmény Hígításos elven m köd kalibrátor
precíziós m szer
Hígítási tartomány Gázáramlás mérése Tömegáramlásmér k linearizációja Kimen kalibrálógáz áramlási sebessége Reprodukálhatóság Linearitás Pontosság GPT kamra Ózongenerátor egység
1:10 és 1:100 000 között szabadon programozhatóan minimálisan 2 db tömegáramlásmér egységgel 5 ponton 0…10l/perc között szabadon változtathatóan
0,2% a teljes tartományban 0,5% a teljes tartományban 1% a teljes tartományban beépített, alapanyaga üveg beépített, vezérlése optikai mérésen alapuló visszacsatolással Ózongenerátor kimeneti min.: 10 ppb koncentrációtartománya max.: 5 ppm Ózon generátor 3 % per 7 nap stabilitása Ózon generátor 3% a teljes skálára linearitása Üzemelési h m. tart. 5°C…40°C Tápfeszültség 220/240VAC, 250W Jel ki/bemenetek • 12 státusz kimenet • 12 digitális vezérl bemenet • RS232 kétirányú soros vonali protokollal az adatgy jt rendszerhez illesztéshez valamint távoli vezérléshez • a soros portok láncba f zésének lehet sége Felhasználói felület • LCD többsoros kijelz • menüvezérelt rendszer, funkciógombokkal Távoli diagnosztika • távcsatlakozás lehet sége RS232 és/vagy RS485 felületeken • modem tárcsázásának lehet sége az RS232 porton • a bels m ködési paraméterek elérhet sége az RS232/RS485 portokon keresztül • Microsoft Windows alapú távvezérl és lekérdez program a készülékhez ellenszolgáltatás nélkül biztosítandó Küls csatlakozások • minimálisan 3 darab gázpalack csatlakoztatásának lehet sége, plusz egy bemenet a hígító leveg fogadására • 1 darab kalibráló gázelegy kimenteti csatlakozás Elhelyezés a Szabványos 19” m szerszekrényben mér állomáson elhelyezésre kerül csúszó sínes megoldással, mely biztosítja a készüléknek szekrényb l való
teljes mélység kihúzását a mérés megállítása nélkül is. Soros vonali vagy TCP/IP módon adatgy jt rendszerhez való szoftveres illesztéssel együtt (Adatgy jt rendszer típusa DL 256 STD)
Csatlakozás adatgy jt höz Létesítés helyszíne: •
Pécs, Nevelési központ állomás
4.5.3 Null leveg generátor (1 db) A mér m szernek a következ ket kell tartalmaznia: • • •
Központi zéró gáz el állító egység CO és HC katalitikus mentesít egység M szerszekrénybe szerelést segít sínek
A mér m szernek az alábbi minimális követelménynek kell megfelelnie:
)
<" @
<"
>B "
3
"
@
C
-
@" !
, @
>B,
$ . *
# E
D
>> "
@
08$
-F %
!
G8
-F %
!
G8$
-F %
!
8D
-F %
!
0
." B
H8
(
5
@
F - $ IH 6 "
-F % - F %6
"
@
!B
F - 6 IH $ 1
"
"
0@ *
#
@. *A .
E
)
"
!
,
,%
(
=" @ *
!!
/ -
=" %.
C
C
C
E
08$%8D%G8%G8$%($0
J
"., #
?@ A
=
#
IHK
;1H%
0 !@ ,@
@
" H8
L
6NO
.
=, !"
/
/
! C *
= " .C @ @
= "#
Létesítés helyszíne: •
Pécs, Nevelési központ állomás
4.5.4 Szállópor PM10 mér berendezés (2 db) A mér m szernek a következ ket kell tartalmaznia: • • • •
H(:
IH
$$ 5 $
M.
C
Szálló pormonitor PM10 mintavételi fej, Környezeti mintavételi rendszer Éves Fogyóanyag készlet
A mér m szernek az alábbi minimális követelménynek kell megfelelnie:
B@ !, @ @
% *
Paraméter Mérési módszer
Minimális követelmény folyamatos szálló pormérés a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 4. számú melléklete szerint Bevizsgálás Független akkreditált intézet általi bevizsgálás megléte az EN12341 szabvány követelményrendszere szerint Köm 17/2001 rendelete szerinti Típusalkalmassági Bevizsgálás megléte Frakcióleválasztás PM10, Bevizsgált karakterisztikával rendelkez mintaleválasztó fejjel Mintavételi rendszer A Típusbevizsgáláskor jóváhagyott készülékkonfiguráció szerint Mérési ciklusid : 1 perc Pontosság (10 perces < 10 g/m3 10 perces átlagok és 24 órás átlagoknál) < 2 g/m3 24 órás átlagok Méréstartomány 0…5000 g/m3 Pumpa hosszú élettartamú dugattyús leveg szivattyú Tápfeszültség 220/240VAC, max 1000W Jel ki/bemenetek • 2 feszültség kimenet, értékekre, felhasználó által változtatható feszültségszintekkel, külön-külön • 4 státusz kimenet • RS232 kétirányú soros vonali protokollal az adatgy jt rendszerhez illesztéshez valamint távoli vezérléshez Felhasználói felület • LCD többsoros kijelz • menüvezérelt rendszer, funkciógombokkal Távoli diagnosztika • távcsatlakozás lehet sége: RS232/RS485 felületeken • modemes csatlakozás lehet sége az RS232 porton • a bels m ködési paraméterek elérhet sége az RS232 portokon keresztül • Microsoft Windows alapú távvezérl és lekérdez program a készülékhez ellenszolgáltatás nélkül biztosítandó Jöv beni • PM2,5 frakció mérése b víthet ségek • szemi-illékony porfrakció mérési behatásának csökkentése, illetve teljes kizárása Elhelyezés a Szabványos 19” m szerszekrényben elhelyezésre mér állomáson kerül csúszó sínes megoldással, mely biztosítja a készüléknek szekrényb l való teljes mélység kihúzását Csatlakozás Soros vonali vagy TCP/IP módon adatgy jt adatgy jt höz rendszerhez való szoftveres illesztéssel együtt (Adatgy jt rendszer típusa DL 256 STD) Egyéb Nehézfém-, és PAH elemzés céljából olyan a készülékhez csatlakoztatott b vítés, mely
lehet vé teszi az említett komponensek külön sz r közegre történ mintavételezését 24 óra id tartamban, majd azok utólagos laboratóriumi kiértékelését Létesítés helyszínei: • •
Majláth puszta állomás Mobil mér állomás (Pécs, Csárdakörnyék)
4.5.5 Meteorológiai egység (1 db) A mér m szernek a következ ket kell tartalmaznia: • •
Kombinált Meteorológiai érzékel (Szélsebesség/szélirány, H m./Páratartalom) Mér konténer bels átalakítás
A mér m szernek az alábbi minimális követelménynek kell megfelelnie: Szélirány mér készülék Paraméter M ködési elv Mérési tartomány: Precizitás Jelkimenet M ködési h m.: Elhelyezés a mér állomáson Szélsebesség mér készülék Paraméter M ködési elv Mérési tartomány: Érzékelési küszöb: Precizitás Felbontás Linearitási hiba Jelkimenet M ködési h m.: Elhelyezés a mér állomáson H mérséklet mér készülék Paraméter M ködési elv Mérési tartomány:
Minimális követelmény szélirány: potenciómetrikus vagy ultrahang 0-360°C (elektromos) ±1% 0-10V vagy 4-20 mA vagy RS232 -30 - +70°C (kiegészít f tés szükséges) Meteorológiai árbocon a szabványos 10 méteres talajszint feletti magasságban, adatgy jt egységhez való csatlakoztatással együtt. Minimális követelmény optoelektronikus vagy ultrahang 0-60 m/s 0,25 m/s ±0,5% 0,04 m/s (1mp. átlagolásnál) 0,5 % 0-10V vagy 4-20 mA vagy RS232 -30 - +70°C (kiegészít f tés szükséges) Meteorológiai árbocon a szabványos 10 méteres talajszint feletti magasságban, adatgy jt egységhez való csatlakoztatással együtt. Minimális követelmény Pt100 -30°C ÷ +70°C
Precizitás Felbontás Stabilitás Jelkimenet M ködési h m.: Elhelyezés a mér állomáson Páratartalom mér készülék Paraméter M ködési elv Mérési tartomány: Pontosság Felbontás Stabilitás Jelkimenet M ködési h m.: Elhelyezés a mér állomáson
± 0,1°C 0,025°C jobb, mint 0,05% 0-10V vagy 4-20 mA vagy RS232 -30 - +70°C Meteorológiai árbocon a szabványos 2,5 méteres talajszint feletti magasságban, adatgy jt egységhez való csatlakoztatással együtt. Minimális követelmény Kapacitív elem Nom. 0 ÷ 100 % Eff.: 10 ÷ 98% ± 2% 0,2 % 0,5 % / 0,1 °C, vagy jobb 0-10V vagy 4-20 mA vagy RS232 -30 - +70°C Meteorológiai árbocon a szabványos 2,5 méteres talajszint feletti magasságban, adatgy jt egységhez való csatlakoztatással együtt.
Létesítés helyszíne: •
Mobil mér állomás (Pécs, Csárdakörnyék)
4.5.6 Adatgy jt rendszer b vítése (1 db) A meglév adatgy jt rendszer b vítésének a következ ket kell tartalmaznia: • •
Soros b vít kártya DL256 STD adatgy jt höz küls GSM/GPRS modem
Létesítés helyszíne: •
Mobil mér állomás (Pécs, Csárdakörnyék)
4.5.7 Elektromos rendszer felújítása és akkumulátor telep cseréje (1 db) A meglév elektromos rendszer felújításának és az akkumulátor telep cseréjének a következ ket kell tartalmaznia: • •
Akkumulátor telep Segédanyagok és alkatrészek
A fejlesztésre vonatkozó specifikációk: Akkumulátorok típusa: VARTA 7 OPzV 490
Referencia: http://contaxusa.com/pdf/specsheets/opzv_solar.pdf Karbantartás mentes, min ségi akkumulátor, alacsony légáramlás igény Egyéb kritériumok: -10 + 45 fok C, 1.75 V / cella, 490 Ah, (0.5 mOhm/cella) Méretek: 2 REKK 4 db (horizontálisan) x 3 db (vertikálisan) = összesen 24 db Rekkenként a 12 akkumulátor sorba van kötve Akkumulátor méret : 166 mm (vertikal) x 206 mm (horizontal) x 520 mm (mélység amib l 50 mm a csatlakozó fej, 470 mm az akkumulátor ház) Rekk méret : 50 cm (vertikalis) x 82.5 cm (horizontal) x 47 cm (mélység) Az akkumulátor tartó doboz bels mérete : 58 cm x 95 cm x 56 cm Létesítés helyszíne: •
Mobil mér állomás (Pécs, Csárdakörnyék)
5 A kifejlesztend informatikai rendszer részletes ismertetése A szállítandó szoftverrendszernek meg kell valósítania a több helyr l ingyenesen és ellenszolgáltatás fejében beszerezhet adatok matematikai és statisztikai módszerekkel történ átalakítását az AerMod modell számára feldolgozható formátumban. A kialakítandó megoldásnak alkalmasnak kell lennie továbbá a modell bemenetéül szolgáló adatok, a modell által el állított adatok és a DDKTVF által birtokolt immisszó mér m szerek által szolgáltatott adatok térinformatikai megjelenítésére, elemzésére, összevetésére és a lakosság számára közérthet formában történ publikálására. A szállítandó megoldásnak lehet séget kell biztosítania továbbá a tervezett (engedélyezés alatt álló) emissziós források környezeti hatásvizsgálatára, így az engedélyezési eljárás támogatására is. Az Ajánlattev nek a rendszerbe kell integrálnia az el z fejezetben megfogalmazott, a térinformatikai feldolgozáshoz és a modell bemeneti adatok el állításához szükséges térképeket és térképészeti adatokat. A szállítandó szoftver rendszernek képesnek kell lennie az AerMod modell alapján történ modellezésre. A szállítandó térinformatikai rendszernek a következ lehet ségeket kell szolgáltatnia: •
Pécs város és a térség vektoros digitális térképeinek importálása.
•
Pécs város és a térség Emissziós Adatbázisának el állítása a beszerezhet emissziós, forgalmi és tüzel anyag felhasználási adatok felhasználásával és megfelel átalakításával.
•
Az emissziós adatbázis karbantartása, folyamatos menedzselése.
•
Emissziós adatokon alapuló meteorológiai helyzetek szimulációjával végrehajtott diszperziós modellezés az AerMod modell felhasználásával.
•
Az emissziós adatbázis és a modellezéssel el állított immissziós adatok szakért i feldolgozása, elemzése.
•
Az emissziós hatásvizsgálata.
•
Az el z pontokban felvázolt információk alapján térkép alapú, lakossági tájékoztatási felület kialakítása és adatokkal, információval történ kiszolgálása az Interneten keresztül.
modell
kiegészítése
tervezett
kibocsátókkal,
és
ennek
Az Ajánlatban kerüljön bemutatásra az Ajánlattev részér l, hogy milyen megoldással tervezi kialakítani a rendszert, adjon részletes funkcionális leírást az alrendszerek és az interfész tervezett m ködésér l. Az ajánlatban szerepeljen a megvalósítás részletes ütemterve mérföldkövenként és modulokra kiterjed er forrásbecsléssel, megjelölt szállítási, telepítési határid kkel és részletes árkalkulációval. Az ütemtervbe kívánatos belevenni az eszközszállítási határid ket is.
5.1
A rendszer adatforrásai és azok feldolgozása
5.1.1 Figyelembe veend emissziós adatok A rendszernek a következ emissziós adatokat kell az AerMod modell számára megfelel formátumba alakítani és a modellezés során ezekkel az adatokkal kell számolni: 1. Lakossági eredet források. (a leveg védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) kormányrendelet 23. § (3) bekezdése szerint a települési önkormányzat jegyz je hatáskörébe tartozó légszennyez források.) 2. Ipari források. ( A felügyel ség hatáskörébe tartozó, a leveg védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) kormányrendelet 9. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó bejelentés köteles források.) 3. Közlekedési eredet források. (közút, vasút) A lakossági eredet kibocsátások becslése az adott negyedéves, éves id szakra vonatkozó tüzel anyag felhasználások és fajlagos emissziós faktorok, valamint a vizsgálati területre vonatkozó lakásstatisztikai adatok (lakás négyzetméter) felhasználásával becsülhet k. Az adatok beszerzése az Ajánlatkér nek a feladata. A DDKTVF hatáskörébe tartozó, a 21/2001 (II.14.) kormányrendelet 9 § (1) bekezdése szerinti bejelentés köteles légszennyez források éves, negyedéves tüzel anyag felhasználási és kibocsátási adatai a DDKTVF számítógépes nyilvántartásában szerepelnek. Ez az adatbázis a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által létrehozott Leveg védelmi Alap Információs Rendszer (LAIR) része. Az adatokat az Ajánlatkér biztosítja. A közlekedési eredet légszennyez anyag kibocsátás megállapítása a vizsgálati területen lév nyomvonalas létesítmények (országos közutak, önkormányzati kezelésben lév utak) forgalomszámlálási adatai és a Közlekedés Tudományi Intézet által megállapított fajlagos kibocsátási adatok alkalmazásával becsülhet . A vizsgált úthálózat forgalmi adatait alapvet en az országos forgalomszámlálási adatok képezik, azonban a közlekedési eredet kibocsátások korrekt becslése, a nagyobb lélekszámú városokban (pl. megyei jogú városok), szükségessé teheti az önkormányzati kezelésben lév jelent sebb forgalmú közutak forgalmi felmérésének felhasználását is. A közúti adatokat az Ajánlatkér biztosítja. Az érintett vasúthálózatra vonatkozó kibocsátási adatokat ugyancsak az Ajánlatkér a MÁV bevonásával biztosítja. 5.1.2 Meteorológiai adatok A tárgyév negyedéveire megállapított emisszió kataszter és ugyanazon tárgyévre vonatkozó, felszíni és magassági meteorológiai adatbázis, valamint a domborzat áramlásmódosító hatását figyelembe vev meteorológiai adatok felhasználásával a negyedéves átlagos szennyezettség modellezhet .
A modell futtatásához a vizsgálati területre érvényes órás átlagos felszín közeli és magassági meteorológiai mérési adatokra lesz szükség, amely felhasználásával a modell futtatásához szükséges határréteg paraméterek becslése történik. A modellezéshez szükséges meteorológiai adatokat az Ajánlattev nek kell biztosítania a korábbiakban leírtak szerint. 5.1.3 Az egyes emissziós források adatainak kezelése A vizsgálati területen lév különböz jelleg légszennyez források emissziójának és légszennyezettség modellezésének sajátosságait, vizsgálati szempontjait a következ fejezetekben ismertetjük. A lakossági eredet légszennyezés Egy település lakossági eredet légszennyez anyag kibocsátásainak a modellezésnél az alábbi két csoportját kell figyelembe venni: 1. Vezetékes földgáz felhasználású, 2. vegyes tüzelés (t zifa, szén) f tési technológiák. A PB gáztüzelés és a f t olaj tüzelés tekintetében pontos információk híján, valamint mivel az országos statisztikai adatok szerint e két energiahordozó felhasználása az energiahordozó magas ára miatt nem jelent s, ezeket az adatokat a modellezésben nem kell figyelembe venni. Lakossági tüzelésnek kell tekinteni azon légszennyez forrásokat, amelyek nem tartoznak a leveg védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) kormányrendelet 9 § (1) bekezdése szerinti bejelentés köteles körbe, vagyis a DDKTVF felé nincs adatszolgáltatási kötelezettségük. A lakossági eredet kibocsátások becslésénél a földgáz és a vegyes tüzelés technológiánál eltér módszereket szükséges alkalmazni. Az adott tárgyévre vonatkozó földgáz felhasználási adatok az illetékes gázszolgáltatótól a Ajánlatkér beszerzi. A földgáz felhasználási adatok tartalmazni fogják a vizsgálati területen lév összes szolgáltatást igénybe vev ket (ipari, lakossági tüzel anyag felhasználások mintegy 520 településen). A gázfogyasztási adatoknak a felhasználás helyéhez történ hozzárendelése nem az Ajánlattev feladata. Ajánlatkér az adatokat ezzel az összerendeléssel együtt biztosítja az Ajánlattev részére. A területi egységekhez rendelt gázfogyasztási adatokból a földgázra jellemz emissziós faktorok alkalmazásával a szoftverrendszernek emisszió katasztert kell készíteni, ami a modell egyik input adatbázisa lesz.
Földgáz tüzel anyag felhasználások összegezve négyzethálókban negyedéves bontásban
Emisszió számítás
Lakossági földgáz tüzelés immisszió számítás
Fajlagos kibocsátási faktorok
Domborzati adatok
Meteorológiai adatok
A vizsgálati területen a vegyes tüzeléssel m köd f tési technológiák, adott tárgyév I. és IV. negyedéveire vonatkozó t zifa és szén felhasználásai az Önkormányzatok által szolgáltatott lakás statisztikai adatok, vagy a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai alapján, valamint az illetékes kéménysepr vállalkozások vegyes tüzelés kéményekre vonatkozó adatainak felhasználásával becsülhet k. A vizsgálati területen lév vegyes tüzelés lakások (utca és házszám szerint magadott) lakott négyzetmétere, valamint a becsült fajlagos átlagos tüzel anyag igény ismeretében számszer síthet a tüzel anyag felhasználás. A lakosság által felhasznált t zifa és szén aránya a publikált legfrissebb országos statisztikai adatok alapján határozható meg. A statisztikai és egyéb kiinduló adatokat az Ajánlatkér biztosítja. Az adatok megfelel formára alakítása a kialakításra kerül rendszer feladata. A vegyes tüzelésb l származó emisszió kataszter (vagyis az azonos területi egységbe tartozó emissziók összege) a légszennyez forrás helyének ismerete alapján határozható meg, amely adatbázis szintén a modell input adatbázisát képezi.
Vegyes tüzel anyagú tüzel berendezésekhez tartozó kémények darabszámai (kéménymesterek adatbázisai)
A kémények elosztása a négyzethálóban
Lakóházak EOV koordinátáit tartalmazó adatbázis
Fajlagos tüzel anyag felhasználások Emisszió számítás
Fajlagos kibocsátási faktorok
Lakás statisztikák (m2)
Lakossági vegyes tüzelés immisszió számítás
Domborzati adatok
Meteorológiai adatok
Az ipari eredet légszennyezés A DDKTVF hatáskörébe tartozó, a 21/2001 (II.14.) kormányrendelet 9. § (1) bekezdése szerinti bejelentés köteles légszennyez források éves, negyedéves tüzel anyag felhasználási és kibocsátási adatai a DDKTVF számítógépes nyilvántartásában, illetve az országos LAIR adatbázisban szerepelnek. Az adatok pontosítása igény esetén helyszíni szemle során történik. A DDKTVF hatáskörébe tartozó – tüzeléstechnológiai szempontból - bejelentés-köteles telephelyeket az értékelés szempontjából két f csoportra oszthatjuk: 1. Nagy ipari források (pontforrások) 2. Egyéb ipari forrásokra. (területi források) Nagy ipari forrásoknak tekinthetjük azokat az ipari légszennyez forrásokat, amely tevékenységekb l származó emissziók jelent sek és a szennyez anyag kibocsátás (50 m feletti) magas kéményeken keresztül történik. E kategóriába tartozó légszennyez források leveg min ségre gyakorolt hatásának modellezésénél a pontforrások és a kibocsátási paraméterek (pontforrás emissziója, pontforrás méretei, füstgáz kibocsátási paraméterei, a kémény, kürt EOV koordinátái) pontos értékeit is figyelembe kell venni. Az ipari források emissziós adatait az Ajánlatkér biztosítja. Az adatok a modell számára megfelel átalakítása a szállítandó rendszer feladata.
50 m felletti kibocsátási magasságú ipari források emissziója
Emisszió számítás
Tüzel anyag felhasználás Fajlagos kibocsátási faktorok
A források EOV koordinátáinak megadása
Magas ipari források immisszió számítás
Domborzati adatok
Meteorológiai adatok
50 m alatti kibocsátási magasságú ipari források emissziója
Emisszió számítás
Tüzel anyag felhasználás Fajlagos kibocsátási faktorok
A források elosztása a négyzethálóban
Domborzati adatok Alacsony ipari pontforrások immisszió számítás Meteorológiai adatok
A közlekedésb l származó légszennyezés A vizsgálati területen a közlekedés által okozott leveg terhelés korrekt és a lehet legpontosabb kezelése kiemelt feladat, mivel a leveg szennyezettségi helyzet alakulásában meghatározó szerepe van. A közúti közlekedési emissziókat kategorizálhatjuk: 1. Személygépkocsik
az alábbi
három
gépjárm
kategória
szerint
2. Tehergépjárm vek 3. Buszok A közlekedési emissziók a vizsgálati területen lév f utak és alsóbb rend útvonalak forgalomszámlálási adatai alapján és a Közlekedéstudományi Intézet által megállapított fajlagos emissziós faktorok felhasználásával becsülhet k. Az országos forgalomszámlálási gyakorlatnak megfelel en a közúti forgalom felmérését 11 gépjárm kategóriára készítik el, az adatokat a modell szerinti 3 gépjárm kategóriára kell átszámítani (személygépjárm , tehergépjárm , busz). A leegyszer sítés oka, hogy a fajlagos kibocsátási adatok is csak a fenti 3 járm kategóriára állnak rendelkezésre. A közlekedési alapadatokat beleértve a vasútra vonatkozó adatokat is az Ajánlatkér biztosítja. Az adatok feldolgozását és el készítését a modellezés számára a szállítandó rendszernek kell elvégezni.
Közlekedési forgalmi adatok, útszelvényenként
Útszelvények, útszakaszok, elosztása a négyzethálóban
Emisszió számítás
Közlekedési immisszió számítás
Futáskilométer számítás
Fajlagos kibocsátási faktorok
Domborzati adatok
Meteorológiai adatok
5.2
A modellel szembeni elvárások
A modellezés során a forrás jellegét l függ en kétféle forrástípusba sorolt emissziós forrásokat kell figyelembe venni. A talaj közeli kibocsátó források ún. területi kibocsátó forrásként kezelend k, amely a pontforrások olyan speciális fajtáját jelenti, amelynek meghatározott méret kiterjedése van. A nyomvonalas létesítmények modellezésénél Pécs város esetében a közlekedési emissziók hatásainak modellezését vonalforrásként kell elvégezni, figyelembe véve az útkanyon hatásokat, az út beépítési viszonyainak függvényében. A többi területen megfelel a nyomvonalas létesítmények emissziójának a lakossági emissziókkal azonos módon való kezelése is. A konkrét vizsgálat szempontjából egységnyi területi forrásnak tekinthet a receptor pontháló 1*1 km-es kiterjedés cellája, de Pécs város esetében külön is vizsgálva, a cella méret 0,5*0,5 km. A területi forrás emissziója a cellán belül lév talaj közeli kibocsátású egyedi kis kéményekb l, és a kis ipari források kéményeib l származó emissziók összege. Ezek átlagos kibocsátási magasságát a légszennyez forrás típusra jellemz átlagos kibocsátási magassága adja, amely a lakossági és kis ipari eredet kibocsátásoknál az átlagos kéménymagasságot jelenti. Az alkalmazott modellnek a jelent s emisszióval rendelkez és magas kéményeket önálló pontforrásként kell kezelnie, ahol a pontforrás pontos helyével, a kémény geometriai méreteivel és kibocsátási paramétereivel is számolni kell. A vizsgálati terület jelent s méretére tekintettel olyan modellre van szükség, amely a felszín közeli és magassági meteorológiai mérési adatok mellett figyelembe képes venni a domborzat szélirány módosító hatását is. A domborzati hatásokat is figyelembe vev modell használatához szükséges a receptor pontok tengerszint feletti magasságának ismerete.
5.3
A rendszer részei, és a funkcionális követelmények felsorolása
A szállítandó szoftverrendszer szükséges elemeit és azok jellemz it a következ csoportosításban adjuk meg: •
Adatbázis (emissziós adatbázisok kifejlesztése)
•
ETL eszköz
•
Térképek egységes rendszerbe foglalása
•
Térképészeti modul
•
Modellez alrendszer
•
Szakért i modul
•
Lakossági tájékoztató modul
5.3.1 Adatbázis-fejlesztés Mint minden informatikai rendszernek, így a projekt keretében szállítandónak is, alapját jelenti egy jól megtervezett és strukturált adatbázis, mely képes tárolni a rendszer m ködéséhez szükséges és a m ködés eredményeként létrejöv adatokat. A rendszer természetéb l adódóan az adatbázisnak tárolnia kell a rendszer input adatait abban a formában, ahogy azok érkeznek a küls rendszerekb l, majd ezeket át kell alakítani egységes formátumba, hogy azok együttesen elemezhet ek legyenek egy adott id pontban, vagy id intervallumban. Ezen kívül a rendszernek ezen adatokból képezni kell a modellezési rendszer bemen paramétereit, ezek eltárolását is meg kell valósítani a rendszerben, valamint a modellezés eredményeként létrejöv adatokat, térképeket is szükséges tárolni a kés bbi elemezhet ség, illetve publikálhatóság érdekében. A szállítandó rendszernek az adatokat relációs adatbázis-kezel rendszerben kell tárolnia. Az adatbázisban tárolandó információk a következ k: •
Immisszió modellhez szükséges (a vizsgálati négyzetenkénti összegek) eredeti (beérkez ) formátumban és a modellez szoftver számára el készített struktúrában is. - Lakossági gázfogyasztásból ered emisszió (területi forrás) - Ipari gázfogyasztásból ered emisszió (pontforrások) - Kis ipari források gázfogyasztásából ered emisszió (területi források) - Lakossági vegyes tüzelésb l adódó emisszió (területi forrás) - Közlekedésb l származó emisszió (vonalforrás, területi forrás) - Meteorológiai adatok
•
Lefuttatott valós modellek adatai
•
Lefuttatott szimulációs modellek adatai (még nem létez emissziós forrásokkal kiegészített modellek)
•
Mért immissziós adatok
•
Térképek
5.3.2 ETL eszköz Az ETL (Extract, Transform, Load) eszköznek az alábbi funkciókat kell ellátnia: Adatok betöltése Az adatgy jtés során több típusú, formátumú, illetve struktúrájú adat érkezik a rendszer input oldalára a DDKTVF meglév adatforrás-rendszereib l, illetve küls szervezetekt l. A szállítandó rendszerben els lépésben ezen adatok adatbázisba történ betöltését kell megvalósítani. Az ETL eszköz betölt moduljának kialakításakor nagy figyelmet kell fordítani a kés bbi egyszer paraméterezhet ségre. Az adatok típusa és forrásai: Adattípus
Adatforrás
Lakossági gázfogyasztás
gázszolgáltatók (éves és havi adatok)
21/2001. (II.14.) Kormány rendelet 9.§ 1. bekezdés szerinti bejelentés köteles légszennyez források
DDKTVF (A fogyasztók éves jelentései a légszennyezés mértékér l)
Lakossági vegyes tüzelés adatai
KSH (éves statisztika és települési lakásstatisztikai adatok) kéménysepr vállalkozások adatai
Közlekedés
Magyar Közút Nonprofit Zrt. országos forgalomszámlálási adatbázisa
Meteorológiai adatok
Meteorológiai vállalkozás pl. OMSZ (éves adatok)
Mért immissziós adatok
DDKTVF mér hálózata (óránkénti adatok)
Adatok konverziója Annak érdekében, hogy ezen adatok id ben, térben és tartalomban összevethet ek legyenek elengedhetetlen az adatok el -feldolgozása, konszolidálása, melynek eredményeként egyrészt a szakért i rendszer számára elemezhet struktúrát kell kialakítani, másrészt el kell állítani
azt a struktúrát, melyb l a modellez rendszer input adatait képezni lehet. Ez azt jelenti, hogy a különböz forrásból származó, különböz id intervallumokra vonatkozó adatokat olyan közös struktúrába, illetve viszonyrendszerbe szükséges konvertálni, hogy azok együttesen elemezhet ek legyenek, illetve lehet séget biztosítsanak a modellez rendszer számára szükséges bemenet el állítására. Az adatkonverzió módját úgy kell kialakítani, hogy a konvertált adatok, illetve a primer adatok között biztosított legyen az egyértelm megfeleltethet ség, a kés bbi ellen rzések elvégezhet sége érdekében. Ez az adatkonverzió mind struktúra, mind pedig adatkonverziót jelent. A struktúra-konverzió azért szükséges, hogy az egységes elemezhet ség strukturális feltételeit biztosítsuk. Az adatkonverzióra a következ okok miatt van szükség: •
Az adatok eltér viszonyítási id re vonatkozóan érkeznek, így azokat súlyozva konvertálni kell, mivel a modellez eszköznek minden bemen adatának ugyanazon viszonyítási id re kell vonatkoznia. Pl. id járás adatok óránként, pontszer szennyez források adatai évente érkeznek. A gázfogyasztási adatok egyes fogyasztók esetében havonta, másoknál negyedéves adatként érkeznek.
•
Az adatok nem raszter pontokra megadva érkeznek. A gázfogyasztás és lakossági tüzelési adatok, közlekedési adatok útszakaszonként, ipari fogyasztók kibocsátása cím és EOV adatokkal érhet k el. A közlekedési adatok esetében pl. meg kell határozni az egyes raszterpontokba es út hosszát, majd ezek arányában szétosztani a teljes útszakaszra es kibocsátás értékeket. Címek esetében minden címre meg kell határozni, hogy melyik raszter pontba esik. Az adatok nem a kibocsátott szennyez anyag mennyiségét, hanem a felhasznált gáz, fa, szén mennyiségét adja meg, ezért ezeket a megfelel konverziós táblázatok segítségével konvertálni kell.
•
•
A közlekedési szennyezés esetében a megkapott forgalmi adatokat az egyes útszakaszokon jellemz sebesség értékeket figyelembe véve lehet szennyez anyag kibocsátási adatokra átszámolni.
•
Esetenként általánosításokra is szükség van. A gázfogyasztás esetében nem minden fogyasztónak ismertek a fogyasztási adatai negyedéves bontásban. Az átalányfogyasztók negyedéves fogyasztására az óraállás szerint fizet k fogyasztási átlagai alapján lehet következtetni. Vegyes tüzelés esetén a megkapott fogyasztási adatokat az egyes lakások területének arányában kell szétosztani.
Ennek az eszköznek lehet vé kell tenni az e területen a KvVM-nél m köd OKIR rendszer felé történ adatátadást is. Ezen eszköz feladata továbbá, hogy a modellez eszköz által el állított modelleken olyan konverziókat végezzen, mely lehet vé teszi a modellezés eredményének publikálását mind a WEB-es, mind pedig a szakért i modul számára. Térképek egységes rendszerbe foglalása A különböz forrásokból beszerzett térképeket a kialakítandó alkalmazásoknak megfelel egységes formátumba kell konvertálni.
Térképészeti modul A térképészeti modulnak egy vektoros alapokon nyugvó térinformatikai megoldásnak kell lennie, mely meglév (tipikusan ArchiCAD, MapInfo, Shape) térképállományok importálását és/vagy új térképek megszerkesztésének lehet ségét is nyújtja. A programban minimum négyféle emissziós forrástípus különböztetend meg, úgymint pontforrás, vonalforrás, területi-, és szabadkézi forrás. Minden egyes forráshoz egyenként meg kell tudni jeleníteni az emissziós adatbázis tetsz leges paramétereit, továbbá a meglév immissziós állomások adatait is. A modulnak meg kell tudni jeleníteni a szennyez -forrásokat, és képesnek kell lennie tematikus térképek, megjelenítésére is. Modellez alrendszer A rendszernek olyan a térképészeti és emissziós adatbázisokra épül modellezési modult is tartalmaznia kell, amely az Egyesült Államok Környezetvédelmi Intézete (US-EPA) által alkalmazott ún. AerMod modellt valósítja meg. Az emissziós és immissziós adatok felhasználásával különböz események, illetve helyzetek szimulációjára is lehet séget kell adnia a modulnak. Szorosan kapcsolódnia kell a szállítandó további modulokhoz, azok er forrásait használva elemzéseihez. Új forgalmi csomópont kialakítása-, elterel útvonalak hatástanulmánya, szennyez források technológiai korszer sítésének hatásvizsgálata lehetséges kell legyen. Az eddigiekben vázolt elképzelések kivétel nélkül „off-line” rendszerelemek, ami annyit tesz, hogy valós idej modellezésre, esetleges el rejelzésre nem kell alkalmasnak lenniük. Azonban a rendszert fel kell készíteni arra, hogy a kés bbiekben valós idej modellezésre is alkalmassá lehessen tenni, ez azonban jelen szerz désnek nem célkit zése. Szakért i modul A Szakért i modulnak segítenie kell a DDKTVF és a PMJVÖ napi szakmai tevékenységének elvégzését. A szakért i modulnak ötvöznie kell a térinformatikai rendszerek által nyújtott lehet ségeket, valamint fel kell készíteni leíró és mérési adatok elemzésére. Lehet vé kell tennie az adattárházaknál megszokott elemzési lehet séget. A modulnak lehet vé kell tennie a szakért k számára a rendszerben tárolt valamennyi adat elérését, csoportosítását, illetve elemzését. A modulnak lehet vé kell tennie az adatok id soros elemzését is. A modulban kell elérhet vé tenni a modellezés eredményeit is. A modul tehát lehet vé teszi mindazon adat elemzését, mely a rendszer adatbázisában eltárolásra került a primer adatoktól a modellezés eredményéig. A szakért i modul funkciói: Modell adatel készítés (Az ETL-b l érkez adatok kézi korrekciója, kiegészítése) Az immissziós modell nem minden bemeneti (emissziós) adata érkezik valamilyen szoftver által feldolgozható formában. A modulnak az ilyen adatok kézi bevitelét kell biztosítania, valamint lehet séget kell nyújtania az ETL által konvertált adatok megváltoztatására is.
Az emissziós adatok lekérdezése A funkció lehet vé teszi, hogy a különböz adatforrásokból összegy jtött, majd emissziós adatokká konvertált, egységesített adatokban különböz szempontok szerint összeállított lekérdezéseket lehessen elvégezni, mely lehet vé teszi a begy jtött adatok szakmai elemzését, értékelését, az esetleges hibák felderítését. Modellek elkészítése, elfogadása, publikálása A funkciónak lehet vé kell tennie az el készített adatok alapján immisszós modellek készítését a modellez alrendszer segítségével, majd az elkészült modellek validálását, és publikálását. A lakossági tájékoztató felületen csak az ilyen módon validált és publikált modellek jelenhetnek meg. Ennek a modulnak kell gondoskodnia arról is, hogy a publikált adatok Interneten keresztül eljussanak a lakossági tájékoztatást végz szerverre. Szimulációs modellek készítése A funkció lehet vé teszi, hogy a validált modellekb l kiindulva, a modellt eredményez emissziós adatokat további fiktív (tervezett, vizsgálandó) emissziós forrásokkal kiegészítve (a teljes modell újraszámolása nélkül) új szimulációs modelleket készítsünk, amely a „mi lenne ha” jelleg kérdésekre képes választ adni. A funkció jól használhatónak kell lennie az engedélyezési eljárásokban. (A szimulációs modell is publikálható.) A lakossági tájékoztató modul funkcióinak részletesebben paraméterezhet verziója A szakért i modulban meg kell lennie minden olyan funkciónak, amelyek a lakossági tájékoztató modulban is szerepelnek. Tekintettel arra, hogy ezeket a funkciókat a terület szakért i használják a szakért i modulban a laikusok számára készült magyarázatokra nincs szükség, ugyanakkor a lekérdezések és megjelenítések paraméterezésére, kezelésére több és részletesebb lehet séget kell biztosítani. Ezeknek a funkcióknak a szakért i modulban lév megvalósításai természetesen minden a rendszerben tárolt adat kezelésére képeseknek kell lenniük, míg a lakossági modulnak csak a szakért i modulban publikálásra szánt adatok megjelenítését szabad lehet vé tenni. Interaktív lakossági tájékoztató modul Az interaktív lakossági tájékoztató modul célja a lakosság tájékoztatása a DDKTVF m ködési területe és Pécs légszennyezettségi állapotáról. A rendszerben tárolt és verifikált adatok internetes publikálását kell a rendszer ezen moduljával megvalósítani. Ez egy alapvet en térinformatikai felületen történ közzétételt jelent. A térkép alapú publikáció mellett természetesen lehet séget kell biztosítani leíró adatok lekérdezésére is. A modul kialakításánál, csakúgy, mint az egész rendszer esetében, nagyon fontos a rugalmas, egyszer b víthet ség biztosítása, annak érdekében, hogy a kés bbiekben a rendszer m ködési környezetében bekövetkezett változások rendszerben történ követése ne jelentsen aránytalanul nagy er forrásigényt. A modul kialakításánál ugyancsak szempontként jelentkezik az is, hogy használata egyszer en, autodidakta módon is
elsajátítható legyen, így biztosítva a felhasználók, els sorban a lakosság érdekl désének fenntartását a rendszer iránt. A lakossági tájékoztató rendszernek megfelel mennyiség információt kell tartalmazni a megjelenített adatok mellett ahhoz, hogy a laikus felhasználó is képes legyen megfelel en értelmezni a megjelenített adatokat. Egyértelm vé kell tenni például a modellezett és a mért adatok közti különbségeket, hogy az eltéréseket értelmezni tudja. A rendszer megjelenésének esztétikusnak, informatívnak és intuitív módon használhatónak kell lennie. A szoftverekben megszokott menürendszerek és gombok helyett, inkább a weben alkalmazott eszközkészlettel (színes ábrák, ikonok, sávos elrendezés, stb.) kell el nyben részesítenie. A lakossági tájékoztató rendszerben megvalósítandó funkciók a következ k: Légszennyezettségi térképek megjelenítése a szennyezettségi modell alapján A funkció a már modellezett id szakokra vonatkoztatott légszennyezettségi térképek megjelenítését teszi lehet vé. A légszennyezettségi adatok az egyes szennyez anyagonként színezéssel jelennek meg a térképen. Az egyes színek (illetve színárnyalatok) más-más szennyezettségi értéket, vagy más-más az egészségügyi határértékhez képesti százalékot reprezentálnak. A modell Pécs területére 500x500m-es területenként, a többi területre 1000x1000 m-es területekre ad meg egy-egy szennyezettségi értéket szennyez anyagonként. Ez megjelenítend az egyes terület négyzetek egy szín re színezésével, vagy az egymás melletti négyzetek között színátmenetes színezéssel is. Megvalósítandó a légszennyezettségi térkép egy speciális fajtája is mely az összes mért szennyezettségi adatot egyben jeleníti meg, oly módon, hogy az egyes szennyez anyagok jelenlétének az egészségügyi határértékhez képesti százalékainak átlagát jeleníti meg. Ez a megjelenítés egy átfogó képet képes adni az egyes területek légszennyezettségér l. A szennyez anyagokat kevésbé ismer felhasználóknak ez a megjelenítés lehet a leginformatívabb, éppen ezért ezt a megjelenítési fajtát kell alapértelmezettként biztosítani. Az egyes szennyez anyagok mennyisége megjelenítend szennyez forrástípusonként is. Azaz a megjelenít funkcióban meg kell tudni adni, hogy például csak a közlekedésb l származó NOx mennyiséget szeretnénk látni. A térképnek természetesen a GIS alkalmazásokban megszokott módon kicsinyíthet nek, nagyíthatónak, mozgathatónak kell lennie. Az egyes térképi rétegeknek megjeleníthet knek, illetve eltüntethet knek kell lennie. Pécs területére a város önkormányzatának rendelkezésére állnak ortofotók. A modulnak ezek megjelenítésére egy térképi rétegben is képesnek kell lennie. Szennyezettségi térképek a teljes vizsgálati területre Mivel a teljes vizsgálati területre tervezett légszennyezettségi modellezést két szennyez anyagra szükséges elvégezni, a nitrogén-oxidokra és a 10 um alatti szállóporra (PM10-re), a lakossági tájékoztató rendszerben megjeleníthet szennyezettség eloszlási térképeket az el z évi emissziók ismeretében, a vizsgálati id intervallumok alapján éves,
negyedéves, f tési és nem f tési id szakokra kell elkészíteni. A nem f tési id szak az adott év április 1-t l szeptember 30-ig tartó id szakot jelent, míg a f tési id szak az adott év október 1-t l a következ év március 31-ig terjed id szakot jelenti. Szennyezettségi térképek Pécs közigazgatási területére Az el bbiekben ismertetett szennyezettségi eloszlástérképeket Pécs közigazgatási területére külön is szükséges elkészíteni. A teljes vizsgálati területhez hasonlóan Pécs esetében is egyrészt szennyez anyag szerinti bontásban (nitrogén-oxid és PM10), másrészt id szak szerinti bontásban (éves, negyedéves, f tési, nem f tési id szak) szükséges a szennyezettségi térképeket megjeleníteni. Emissziós térképek megjelenítése Az ETL által el állított, egységesített emissziós adatok térképi megjelenítését is meg kell valósítani. A megjelenítésnek természetesen különböz rétegekben kell tudni ábrázolni az egyes szennyez anyag-források, és az egyes szennyez anyagok kibocsátási értékeit az egyes raszter pontokra. Emisszió kataszter térképek a teljes vizsgálati területre A térképek alapján megjelenítend k az egyes szennyez anyag kibocsátások mértéke az adott id szakban. Emiatt szükséges a szennyezettségi térképekhez felhasznált, az éves, negyedéves, f tési és nem f tési átlagolási id kre vonatkozó emisszió kataszter térképeket szükséges el állítani. Emisszió kataszter térképek Pécs területére A teljes m ködési területhez hasonlóan Pécs esetében is a szennyezettségi térképekhez felhasznált, az éves, negyedéves, f tési és nem f tési átlagolási id kre vonatkozó emisszió kataszter térképi megjelenítése szükséges. Gyakori légszennyezettségi szituációk térképi megjelenítése a modell alapján A lakossági tájékoztató felületen gyakran el forduló szennyezettségi szituációk modellezett megjelenítése is szükséges. A szennyezettségi szituációk az alábbiak lehetnek például: o Szmogos id szak minden negyedévre jellemz en o Reggeli és esti csúcsforgalom Pécsen minden negyedévre jellemz en o Hétköznap és hétvége szennyezettségének összehasonlítása minden negyedévre jellemz en o Légszennyezettség szempontjából kritikus meteorológiai helyzetek (pl. szélcsendes id , szeles id , stb.) A felsorolt szennyezettségi szituációk kizárólag példaként szolgálnak. Olyan informatikai alkalmazást szükséges fejleszteni, melyben az Ajánlatkér tetsz leges számú és tartalmú szennyezettségi szituációt leképez térképet meg tud jeleníteni.
Légszennyezettségi szimulációk megjelenítése térképen A lakossági tájékoztató felületet úgy kell kialakítani, hogy az fiktív helyzetek modellezésére és térképi felületen történ megjelenítésére is lehet séget biztosítson. A kapott szimulációs eredmények laikusok számára is emészthet nek, térképi alapokon publikálhatóknak kell lennie a lakosság felé. A szennyezésre vonatokozó adatok számszer megjelenítése a modell alapján A légszennyezettségi térképen egy pont kiválasztásával a szállítandó alkalmazásnak meg kell tudni jeleníteni a kiválasztott pontra, illetve arra a raszterpontra, amelybe a pont esik, az összes rendelkezésre álló légszennyezettségi adatot. Ez azt jelenti, hogy egy könnyen kezelhet felületen lehet séget kell biztosítani egy id szak kiválasztására, amelyre vonatkozóan a program számszer sítve jeleníti meg az egyes szennyez anyagok átlagos, modellezett mennyiségét az adott id szakban. A megjelen táblázat tartalmazza minden szennyez anyagra forrásonként (ipari szennyezés, lakossági földgáztüzelés, közlekedés, stb.) és összegezve a modellezett immissziós mennyiséget, azok egészségügyi határértékét és a mennyiség, valamint az egészségügyi határérték arányát. A modellezett szennyezettség id beni változásának térképi megjelenítése A szükséges funkció lehet ségei megegyeznek a korábban említett térképi megjelenítéssel azzal a kiegészítéssel, hogy lehet séget kell teremteni egy az átlagolási id nél szélesebb id szak (vizsgálati id szak) meghatározására is. Ebben az esetben a szoftvernek a tágabb id szakon belüli kisebb id szakokra vonatkoztatott átlagok alapján készült színes térképeket egymás után szükséges megjelenítenie. A modellezett szennyezettség változásainak számszer megjelenítése Ebben az esetben a szoftvernek lehet vé kell tennie, hogy egy vizsgálati és egy átlagolási intervallum megadása után a felhasználó megtekintse az összes modellezett szennyez anyag mennyiségi értékeit a vizsgálati id szakon belül az átlagolási id szakban megadott id intervallumokra átlagolva szennyezési forrásonként bontva, vagy összegezve. A megjelenítés történhessen abszolút mennyiségi értékben és az egészségügyi határérték százalékában is. Nagy kibocsátók kibocsátási értékének megjelenítése A szoftvernek lehet séget kell biztosítania arra, hogy az egyes un. nagy kibocsátók emmissziós értékeit is megjelenítse. Ebben az esetben a térképen megjelennek az egyes nagy kibocsátók. A kibocsátót a térképen, vagy egy listából kiválasztva megjelennek a kibocsátóra vonatkozó emissziós adatok a megadott id intervallumban az összes mért és kibocsátott szennyez anyagra. Mér pontok adatainak megjelenítése A szoftvernek lehet séget kell biztosítania arra, hogy az egyes fix helyre telepített leveg szennyezettség mér berendezések mért értékeit is megjelenítse. Ebben az esetben a térképen megjelennek az egyes mérési pontok. A mérési pontot a térképen, vagy egy listából kiválasztva megjelennek a mért immissziós adatok a megadott id intervallumban és átlagolási
id tartammal, az összes mért szennyez anyagra. Az adatok megjeleníthet k abszolút értékben és az egészségügyi határértékhez viszonyítva is. Nem interaktív lakossági tájékoztató modul A modul feladata, hogy lehet séget biztosítson lakossági tájékoztató képerny k elhelyezésére a város különböz pontjain. Annak érdekében, hogy egy ilyen tájékoztató pont elhelyezése egyszer en megvalósítható legyen ennek a funkciónak is egy Internet böngész segítségével kell m ködnie. A funkció automatikusan váltva a képerny ket a monitoron az aktuális on-line mérési eredményeket, valamint a modellezések eredményeit megjelenít képerny ket egymás után slideshow szer en vetíti ki. A megjelen képerny k egyszer sítettek és a szokásos felhasználásnál nagyobb képerny elemekkel operálnak a nagyobb távolságból is megfelel megjelenés érdekében. A megjelenítésnek alkalmazkodnia kell a nagyon nagy felbontású kivetít khöz (pl. 1920x1200 pixel) is. Ki kell használniuk azok teljes felbontását. Modellek és on-line mérési eredmények összevetése Ebben a funkcióban lehet séget kell biztosítani arra, hogy a modellezéssel el álló adatokat az on-line mérési eredményekkel össze lehessen vetni. Természetesen ügyelni kell arra, hogy a pont, vagy vonalforrások közelében elhelyezett mér berendezések egy pontban mért értékei jelent sen különbözhetnek a mérési pontot tartalmazó modellezési alapterület átlagos szennyezettségét l. Éppen ezért a mért értékeket el kell tudni látni egy jelöl vel, amely a modellel való összevethet ség mértékét adja meg. Azaz azt mutatja, hogy mekkora eltérés fogadható el. A funkciónak lehet vé kell tennie, hogy az ilyen eltéréseket megkeresse. Az eltérésekb l lehet következtetni a modell esetleges hibájára, vagy fel nem derített emissziós forrásokra. 5.4
Nem funkcionális követelmények
5.4.1 Biztonság Az ajánlattev nek ki kell fejtenie, hogyan tervezi megvalósítani és üzemeltetésre átadni úgy a rendszert, hogy az megfeleljen az elvárt biztonsági követelményeknek, amelyeknek egy, az Interneten keresztül is publikáló alkalmazásnak meg kell felelnie. Jogosultsági rendszer, hozzáférés engedélyezés A jogosult (küls és bels ) felhasználók számára elérhet vé kell tenni a rendszer szolgáltatásait és a számukra biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges adatokat, információkat. A rendszerben szerep-alapú (RBAC) vagy hozzáférési kontroll lista (ACL) hozzáférési csoportok definiálást és a jogosultságok kiosztását, módosítását, visszavonását, valamint e tevékenységek naplózását is biztosító, biztonságos, finom felbontású jogosultsági alrendszert kell alkalmazni, kifejleszteni. A bels , szakért i felhasználók a felhasználói nevük, valamint jelszavuk megadása után férhetnek hozzá a rendszerhez. A bejelentkezési rendszer biztosítsa az egyszeres bejelentkezés lehet ségét (Single Sign-On), azaz ne kelljen az egyes modulokba külön bejelentkezni. A felhasználói adminisztráció
legalább biztosítsa a hasonló jogosultságokkal rendelkez felhasználói csoportok létrehozását és a rendszer egyes elemeihez (Szerverek, alkalmazói rendszerek, file-ok, adatállományok, adatok és adat-elemek, komponensek), az er forrásokhoz történ kontrollált, engedélyezett hozzáférések rendszerét.
5.4.2 Megjelenítés, felhasználói felület A kialakítandó rendszernél különösen a lakossági almodulnál létfontosságú a rugalmasan kezelhet felület, a könny áttekinthet ség, az egyszer használhatóság a felhasználók alacsony szakmai, informatikai képzettsége okán. A szakért i alrendszernek a szintén könny kezelhet ség mellett széleskör en kell támogatnia a professzionális szakért i munkát és az adatok - modern kornak megfelel színvonalú – karbantartását. Az Ajánlattev mutassa be, hogyan kíván e feltételeknek eleget tenni a kialakítandó alkalmazással, illetve hogyan kívánja a lakossági tájékozató alrendszer használatát el segíteni az informatikailag alacsonyabban képzett lakossági csoportok számára. Ajánlatkér az alábbi követelményeket fogalmazza meg a felhasználói felülettel szemben: Ergonómiai szempontok A kezel i felület tervezése során érvényesíteni kell az ergonómiai szempontokat. Ezek között els sorban tekintettel kell lenni: •
A hatékonyságra,
•
Az adatok csoportosítására,
•
A rögzítend adat típusára,
•
Az adatbeviteli lépések egymásutánjára,
•
A javítási és visszalépési lehet ségekre,
•
A nem kívánt hatások kivédésére.
Navigáció A navigációt kétféle módon kell támogatni:
•
Navigációs sávval, amely mindenkor rendelkezésre áll, és lehet vé teszi, hogy egy másik feladat végrehajtására térjünk át az alkalmazás bármelyik képerny jér l.
•
Legördül , többszint aktivizálását szolgálja.
menürendszerrel, ami az egyes funkciók közvetlen
A két módszert egyszerre vagy felváltva is lehet alkalmazni, a kezelés által diktált igényeknek megfelel en. Hatékonyság A felhasználói felületnek hatékonynak kell lennie, mind sebesség, mind kezelhet ség vonatkozásában. A szükségtelen kezelési lépéseket lehet leg el kell kerülni, mivel a szükségtelen kommunikáció újabb késleltetéseket és potenciális hibázási lehet ségeket rejt magában. Amikor hosszabb feldolgozás történik, a feldolgozás tényét és célját jelezni kell a képerny n, és ahol ez megoldható, kerülni kell a GUI blokkolását. Törzs- vagy Alapadatok felkínálása Egy lekérdezési sablon kitöltéséhez a mez knél fel kell ajánlani az adatbeviteli szempontból mindenkor helyes törzs- vagy alapadatokat. Hibás adatbevitel esetén mindig fel kell kínálni az összes bevitt értéket (beleértve a hibásakat is), és nem szabad a kezel t arra kényszeríteni, hogy az egyszer bevitt adatokat újra be kelljen gépelnie.
5.4.3 A rendszer megvalósítása során alkalmazott m szaki megoldás Ajánlattev t l elvárjuk, hogy a m szaki megvalósítás során a technológiára vonatkozó elérhet legjobb technikát (BAT) alkalmazza. Best Available Technology (BAT): legjobb elérhet technológia. Az a technológia, amely elfogadható m szaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazható és a leghatékonyabb a környezet egészének magas szint védelme szempontjából. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. sz. mellékletében található az az iránymutató, ami alapján a hatóságok és az ipar is meg tudja állapítani, mi tekinthet BAT-nak.
6 Rendszerfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások 6.1
Telepítés, hardverek üzembe helyezése
Az Ajánlattev feladata a rendszert kiszolgálni hivatott hardverek, alapszoftverek, leveg min séget mér m szerek telepítése, üzembe helyezése, a meteorológiai és térképi adatok betöltése ill. a kifejlesztett és letesztelt alkalmazás installálása projekt helyszínein. Az egyes eszközök telepítési, üzembe helyezési helyszínei a 4. fejezetben kerültek meghatározásra. Ezen felsorolt tevékenységek ütemezése képezze az Ajánlat tárgyát kitérve azok költségére is. 6.2
Dokumentációs követelmények
Az Ajánlattev nek a következ dokumentációk elkészítésében kell közrem ködnie, ill. a következ dokumentációs követelményeket kell teljesítenie a projekt során: •
Projekt Alapító dokumentum (közrem ködés az elkészítésben)
•
Projektterv (közrem ködés az elkészítésben)
•
Projekt ütemterv (közrem ködés az elkészítésben)
•
Vev i követelmények végleges specifikációja
•
Rendszerterv
•
Tesztterv
•
Oktatási terv, oktatási dokumentáció
•
Projekt feljegyzések (közrem ködés az elkészítésben)
•
Üzemeltetési dokumentáció
•
Felhasználói kézikönyvek, webes súgó a lakossági felülethez
Továbbá az összes egyéb tevékenység min ségirányítási elveknek megfelel dokumentálása. Az Ajánlattev fejtse ki részletesen, hogy a fenti dokumentumokat milyen részletes tartalommal, tematikával kívánja elkészíteni ill. mutassa be az ütemtervben, az egyes dokumentumok leszállításának tervezett idejét. 6.3
Oktatás
Az Ajánlat része legyen a tervezett oktatások bemutatása; ennek tartalmaznia kell a részletes oktatási tematikát, az oktatásokra felhasználni kívánt oktatói er forrást, ráfordított id t és az esetleges oktatási segédanyagok bemutatását.
Követelmény a leszállítandó programok, alapszoftverek, hardverek beállításainak, kezelésének, mentésének, archiválásának betanítása az üzemeltetést végz rendszergazdák számára: min. 4 f oktatása (PMJVÖ: 2 f ; DDKTVF: 2 f ) a projekt helyszínein, a kezelés elsajátításához szükséges id tartamban, és az üzemeltetési dokumentációk elkészítése. Oktatni szükséges továbbá a rendszer szakért i szint felhasználóit is. Ennek keretében a szakért i munkát támogató modulok betanítása és a szükséges oktatási dokumentáció elkészítése a PMJVÖ és a DDKTVF szakemberei részére: min. 6 f (PMJVÖ: 2 f , DDKTVF: 4 f ) oktatása a kezelés elsajátításához szükséges id tartamban. Az Ajánlattev feladata az oktatási helyszín és az infrastruktúra biztosítása Pécsen. A személyes oktatásnak nem kell kiterjednie a lakossági felhasználók betanítására, de ebb l következ en az részükre készül felület egyszer , jól áttekinthet kell, legyen (webes help dokumentummal kiegészülve), illetve a használatot segít kézikönyv is ennek függvényében kell, elkészüljön. 6.4
Próbaüzem támogatása
A bevezetett rendszer próbaüzeme alatt, egy hónapos id tartamban az Ajánlattev nek aktív támogatást kell nyújtania a rendszer indulásához és üzemeltetéséhez. A bevezetett rendszer használatának els id szakában (próbaüzem) nem várható el, hogy az Ajánlatkér oldali felhasználók és üzemeltet k teljes mértékben önállóan használják és üzemeltessék az átadott rendszert. Az ebben a fázisban felmerül kezdeti problémák áthidalására Ajánlattev nek aktív segítséget kell nyújtania a bevezetéshez. A segítség ki kell, hogy terjedjen az üzemeltetési és felhasználói kérdések megválaszolására, az aktuális üzemeltetési feladatok közös elvégzésére, az üzembeállítás során felmerül esetleges problémák legrövidebb úton történ elhárítására. Ajánlattev térjen ki ajánlatában arra, hogy a próbaüzem támogatását milyen módon kívánja megvalósítani. 6.5
Rendelkezésre állás, üzemeltetés, garancia
A rendszer szakmai üzemeltetését és informatikai karbantartását megosztva a PMJVÖ és a DDKTVF szakemberei fogják végezni. PMJVÖ és a DDKTVF saját er forrásait felhasználva megoldják a rendszer üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos feladatokat, de ezen ismeretek átadása, betanítása az Ajánlattev feladata. A rendszer teljes életciklusa alatt a hibamentes m ködés kiemelten fontos feladat, ezért az Ajánlattev nek garanciát kell vállalnia, melynek id tartama minimálisan 12 hónap, de az Ajánlatban ett l eltér garanciavállalási id szak kedvez en esik elbírálásra. Az Ajánlatban kerüljön részletesen bemutatásra az Ajánlattev által vállalt garancia, illetve a felmerült hibák kijavítására nyújtani kívánt rendelkezésre állás. Ajánlattev tegyen ajánlatot a garanciális hibajavítás keretében vállalt személyesen történ kiszállás határidejére (órában megadva). A kiszállási határid alatt a következ t értjük: az Ajánlatkér által jelzett kritikus garanciális hiba bejelentését l a PMJVÖ vagy a DDKTVF (a hiba helyét l függ en) székhelyén történ személyes megjelenésig eltelt id .
6.6
Mentés, archiválás, visszaállítás
A szervereken található adatbázisok rendszeres, és a m ködési kritériumoknak megfelel mentését, archiválását a PMJVÖ és a DDKTVF saját er forrásait felhasználva az üzemeltetés keretében elvégzik, de ezen ismeretek átadása, betanítása az ajánlattev a feladata. Amennyiben bármely bekövetkezett adatvesztés, meghibásodás során az archív vagy mentett adatok visszaállítására van szükség, erre is fel kell készítenie az Ajánlattev nek az üzemeltet ket a betanítás során.
7 Ütemezés A teljes informatikai projekt lefolytatására a szerz dés megkötését l számítva maximum 420 naptári nap áll rendelkezésre. Ajánlattev a vállalási határid re a maximális értékhez képest kedvez bb ajánlatot is tehet. Az Ajánlattev feladata, hogy pontos ütem- és er forrástervet dolgozzon ki a teljesítésre a f bb mérföldkövek bemutatásával. Ebben mindenképp szerepelnie kell a rendszertervezésnek, a rendszer f moduljai kifejlesztésének, a tesztelésnek, a rendszer – dokumentációk elkészítésének és a kifejlesztett informatikai rendszer bevezetésének, próbaüzemnek, oktatásoknak. A bels mérföldkövek id pontja nem kötött, de a teljes projekt id tartama nem haladhatja meg a 420 naptári nap.