M SZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER -PIACI PROGNÓZISA
Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felel s kiadó: Veres Gábor
Budapest, 2005. december 19. Készült a Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpontjának gondozásában.
TARTALOMJEGYZÉK 1.
VEZET
I ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................2
2.
BEVEZETÉS ..............................................................................................................................3
3. 3.1
KERESETEK .............................................................................................................................4 KERESETEK ELEMZÉSE ...........................................................................................................4
4. 4.1 4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.1.4 4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4
RÖVID TÁVÚ MUNKAER -PIACI PROGNÓZIS ............................................................................6 A VÁLLALKOZÁSOK VÉLEMÉNYE SAJÁT HELYZETÜKR L ÉS A GAZDASÁG ÁLLAPOTÁRÓL .....6 KAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁG .................................................................................................7 A RENDELÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA .....................................................................................9 A NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA ..........................................................................................9 A SZERVEZETEK MUNKAER -GAZDÁLKODÁSA.....................................................................10 SZAKMA- ÉS FOGLALKOZÁSPOZÍCIÓK ...................................................................................11 FELS FOKÚ M SZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOGLALKOZÁSOK ...................................14 M SZAKI VÉGZETTSÉGHEZ KÖZELÁLLÓ VEZET I BEOSZTÁSOK...........................................16 FELS FOKÚ GAZDASÁGI VÉGZETTSÉGET IGÉNYL POZÍCIÓK ...............................................17 GAZDASÁGI VÉGZETTSÉGHEZ KÖZELÁLLÓ VEZET I BEOSZTÁSOK .......................................18
5. 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5
KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER -PIACI PROGNÓZIS ..........................................................................19 MÉRNÖKI BEOSZTOTTAK ÉS TECHNIKUSOK ..........................................................................21 M SZAKI JELLEG FOGLALKOZÁSCSOPORT ..........................................................................22 VEZET I FOGLALKOZÁSCSOPORT .........................................................................................25 GAZDASÁGI-ÜGYVITELI JELLEG FOGLALKOZÁSCSOPORT ...................................................26 JOGI FOGLALKOZÁSCSOPORT ...............................................................................................28
6.
IRODALOMJEGYZÉK ..............................................................................................................29
7. 7.1 7.2 7.3
MELLÉKLETEK ......................................................................................................................30 SZ KÍTETT FEOR KÓDCSOPORTOK .....................................................................................30 RÖVID TÁVÚ MUNKAER -PIACI PROGNÓZISBA BEVONT CÉGEK OSZTÁLYOZÁSA...................32 KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER -PIACI PROGNÓZIS ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSA .................................34
1
1.
VEZET
I ÖSSZEFOGLALÓ
Idei felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy a mérnököket alkalmazó cégek hogyan tekintenek a jöv be, azaz a végzettjeink iránt várhatóan növekedni vagy csökkenni fog-e a kereslet. A kérdés megválaszolása érdekében több felmérésb l és statisztikából merítettünk, lehet ségeinkhez képest igyekeztünk minél részletesebb adatokkal szolgálni. Összességében megállapíthatjuk, hogy a gazdálkodók szerint a mérnökök iránti kereslet n ni fog, azonban ez egyszerre nem minden foglalkozásra, ágazatra, megyére stb. igaz. A mérnökök helyzetének általános javulása mellett a pályakezd mérnökök is jó helyzetben vannak, nem is beszélve a BME frissdiplomásairól, akik munkaer -piaci versenyel nyér l korábbi tanulmányainkban már beszámoltunk ([1], [4]). 2004 májusában a mérnöki végzettségekhez köthet foglalkozásokban a bruttó havi átlagkereset 265.143 Ft volt. Ennél a fels fokú gazdasági végzettséghez köthet foglalkozások átlagkeresete nagyobb: 288.437 Ft volt. A középfokú m szaki foglalkozásokban dolgozók, mindössze 66,76 %-át keresik fels fokú végzettséggel rendelkez társaikénak, ugyanez az arány a gazdasági végzettségekhez köthet foglalkozások esetén 49,82 %. Ezek a számok azt jelzik, hogy az egyén szempontjából megéri a tanulmányokat fels fokú intézményben folytatni, a diploma megszerzésével a jövedelem akár kétszeresére is növelhet . A szellemi foglalkozásúak – KSH terminológia szerint – számított havi bruttó átlagjövedelme 2004ben 213.357 Ft volt [8]. Ezt az értéket a pályakezd k között 2 foglalkozásnak sikerült meghaladnia (fizikus, vegyész). A rövid távú munkaer -piaci prognózisunk alapját képez felmérésben, a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 23 %-át alkalmazó gazdálkodó szervezetek várakozásai kerültek összesítésre. Rövid távú munkaer -piaci prognózisunk szerint: • • • • •
•
• •
A mérnököket foglalkoztató gazdálkodók az országos átlagnál jobban bíznak a nettó árbevétel növekedésben és kevésbé annak csökkenésében, továbbá 3 %-kal magasabb körükben a munkaer -felvételt tervez , valamint 5,5 %-kal a létszámnövekedésben bízók aránya. A magas kapacitás-kihasználtsággal rendelkez cégek aránya a nemzetgazdaságban 59,7 % [9], a mérnököket foglalkoztató vállalkozásoknál 64,6 %. A mérnököket foglalkoztató vállalkozásokra sokkal inkább jellemz az, hogy a kapacitáskihasználatlanság id tartamát tartósabbnak értékelik, mint az ágazatok egészét vizsgálva. 2005-re a gazdálkodók 35,1 %-a tervez(ett) kapacitás-b vítést [9], míg a mérnököket foglalkoztató cégek 41 %-a. A rendelésállomány – el z év megfelel id szakához viszonyított – változásával kapcsolatos gazdálkodói várakozások alapján elmondható, hogy azon vállalkozások aránya, akik a rendelésállomány növekedésében (azaz értékesítési pozícióik er södésében) bíznak és mérnököket is foglalkoztatnak, 4 %-kal magasabb mint az országos átlag (42,8 %) [9]. 2005-ben a gazdálkodók 57,3 %-a reménykedik nettó árbevételének növekedésében (azaz a kereslet élénkülésében), 12,1 % pedig csökkenést valószín sít [9]. A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében a növekedésben bízó gazdálkodók aránya 3 %-kal (csak a f városi cégeket vizsgálva 5 %-kal) magasabb, a csökkenést váróké pedig 3 %-kal alacsonyabb az országos átlagnál. A gazdálkodók (a mérnököket foglalkoztató gazdálkodók) 27,8 %-a (33,3 %) létszámnövekedést, 11,6 %-a (9,7 %) csökkenést, 60,6 %-a (57,03 %) változatlan létszámot valószín sít. A létszámigény-változások a javuló tendenciát mutató szakmák esetében nagyobb mérték ek, így a létszámfelvétel mennyisége a kisebb pozíciószám ellenére is meghaladja a létszámleépítését. 2
•
•
Az egyes vizsgálatok létszámigényekkel kapcsolatos jelent s eltérései arra utalnak, hogy a fels fokú végzettséggel betöltend állásokat a vállalatok csak ritkán jelentik be a munkaügyi központokba, amely szokásukat a vállalatok humánpolitikai szakembereivel készített korábbi felméréseink is igazolták ([2], [3], [4]). A m szaki végzettséggel rendelkez k iránti kereslet tendenciózusan felette található a szellemi foglalkozásúak iránti átlagos igénynek.
Középtávú munkaer -piaci prognózisunk f bb megállapításai: •
•
•
2.
A gazdálkodók válaszai alapján elmondható, hogy az egyes szellemi foglalkozásokat, szakma-csoportokat tekintve a gazdálkodók optimisták, ugyanis arra a 2003-ban feltett kérdésre, hogy „Becslése szerint miként változik a jöv ben az egyes szakmacsoportok iránti igény a jelenlegi létszámhoz viszonyítva?” mind 3 évre, mind 6 évre el retekintve növekv átlagos létszámváltozást prognosztizáltak (106,4 % valamint 109,9 %). A gazdálkodók vélekedése alapján kijelenthet , hogy mind a gazdasági-ügyviteli mind a m szaki jelleg munkák esetén – a „párba állítható” foglalkozások közül – a válaszadók minden esetben a fels fokú szakmacsoport munkaer -piaci pozíciójának er södését valószín sítik, míg a középfokú foglalkozások iránti jöv beli igényt számos ágazatban negatívan ítélik meg. Megállapítható, hogy a vezet foglalkozásokkal kapcsolatos pozitív várakozásokat – mind három-, mind hatéves id távon – az Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások és a Pénzügyi és biztosítási tevékenység területén, negatív várakozásokat pedig leginkább a Textilipar és az Élelmiszer, ital, dohány ágazatokban valószín síthetünk. BEVEZETÉS
A Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpontjában 1999 óta egyre átfogóbb vizsgálatok keretében elemezzük a munkaer piac mérnököket érint szegmensét, különös tekintettel a pályakezd kre [1]. A témát eleinte az itthon akkor még nem alkalmazott frissdiplomások utókövetéses vizsgálata adta, kés bb az évente ismétl d vizsgálódásainkat különböz küls partnerek (Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ [2], Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet [3], Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet [4]) bevonásával készített elemzésekkel b vítettük ki. Célunk a kezdetek óta az, hogy a fels oktatás és a gazdaság kapcsolatát er sítsük, paramétereit mérjük és publikáljuk. Ebben az évben a munkaadók véleményét tartalmazó elemzést nem külön adatgy jtésen alapuló felméréssel kívántuk elvégezni, hanem az állami munkaügyi szervezetek (munkaügyi központok és Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)) által elvégzett szakmai felmérések adatait felhasználva. Ennek a szakmai megoldásnak legf bb indoka, hogy a felhasznált felmérések adatai nagy elemszámúak, széles merítési bázison alapulnak, és egyes esetekben még reprezentatívak is, és így az elemzésekb l levont megállapításaink, következtetéseink megfelel en széleskör ek, megalapozottak lehetnek. Jelen összefoglalónkban elemezzük a mérnökök egyéni illetményeit, kereseti lehet ségeit, továbbá az ket érint rövid- és eddig egyedülálló középtávú munkaer -piaci prognózis eredményeit adjuk közre. Az általunk felhasznált adatok legnagyobb részét – speciális igényeink alapján – az ÁFSZ munkatársai szolgáltatták, szisztematikus adatgy jtéseikb l merítve. Az adatok összehasonlíthatósága, mérhet sége érdekében segítségül hívtunk a közelmúltban a diplomás munkaer piac témakörében megjelent saját és küls tanulmányokat, statisztikákat.
3
3.
KERESETEK
A végzettjeinkhez közel álló foglalkozások csoportja esetén részletesen is közöljük azokat a létszámadatokat – külön kitérve a pályakezd kre –, amelyek alapjául szolgálnak az illetmény- és keresetátlagoknak. Megjegyezzük, hogy a részmunkaid s foglalkoztatottak kereseti adatai nem képezik elemzésünk tárgyát, továbbá pályakezd nek azokat a diplomás munkavállalókat tekintjük, akik 1978. január 1. után születtek. Elemzésünk kiindulópontja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat egyéni illetmények és keresetek témakörében, a legalább öt munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokra és a non profit szférára (költségvetési intézményekre nem) kiterjesztett, 2004 május-júliusában végzett adatgy jtése. Az adatszolgáltatásra a 303/2004. (XI. 2.) Kormány rendelet a 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgy jtési Programról kötelezte a vállalkozásokat. Az 50 f feletti vállalkozások fizikai munkakörben dolgozó munkavállalói közül azok adatai kerültek összesítésre, akik 5-én vagy 15-én, a szellemi munkakörben dolgozók közül pedig azoké, akik 5-én, 15-én vagy 25-én születtek. Így összesen 9549 cég adatai szerepelnek az adatgy jtésben. Az elemzés során közölt adatok minden esetben naturális adatok, azaz az átlagkeresetek a ténylegesen felmért létszámra vonatkoznak, semmilyen változó alapján nem kerültek súlyozásra. Annak érdekében, hogy meg tudjuk vizsgálni a számunkra fontos foglalkozások munkaer -piaci jellemz it, négy (2+2) foglalkozáscsoportot (FEOR kódcsoportot) képeztünk (1. táblázat), melyek részletes elemei megtalálhatók a 7.1 számú mellékletben. A csoportképzés alapja a m szaki/gazdasági (vezet /nem vezet beosztású) foglalkozások, valamint ezek „középfokú megfelel inek” egymástól való elkülönítése volt. Az elemzés során kisz rtük azokat a válaszokat, amelyeknél az adatfelvétel hibáiból ered , összefüggésbeli ellentmondást találtunk a FEOR kód és az iskolai végzettség között. Kategória 1. 2. 3. 4.
FEOR kódcsoport megnevezése Fels fokú m szaki és természettudományi végzettséghez köthet foglalkozások és m szaki végzettséghez kötött vezet i foglalkozások Fels fokú gazdasági végzettséghez köthet foglalkozások és gazdasági végzettséghez köthet vezet i foglalkozások Fels fokú m szaki végzettséghez köthet foglalkozások „középfokú megfelel i” Fels fokú gazdasági végzettség köthet foglalkozások „középfokú megfelel i” Összes besorolt foglalkozás:
Foglalkozások száma 38 24 23 35 120
1. táblázat: Az egyes FEOR kódcsoportokba tartozó foglalkozások száma
3.1
KERESETEK ELEMZÉSE
2004-ben Magyarországon 810 ezer diplomással lehetett számolni [5], a fels oktatásban tanulók száma a 2004/2005. tanévben 421 ezer volt [6]. A f iskolát végzettek és a technikusi bizonyítvánnyal rendelkez k közötti havi 74 ezer Ft-, az egyetemet végzettek és a technikusi bizonyítvánnyal rendelkez k között pedig havi 177 ezer Ft [7] bérkülönbség volt 2004-ben. Felmérésünk szerint 2004 májusában a mérnöki végzettségekhez köthet foglalkozásokban (1. kategória) az átlagkereset 265.143 Ft volt. Ennél a fels fokú gazdasági végzettséghez köthet foglalkozások (2. kategória) átlagkeresete nagyobbnak bizonyult: 288.437 Ft volt. A középfokú m szaki foglalkozásokban dolgozók, mindössze 66,76 %-át keresik a fels fokú végzettséggel rendelkez társaikénak, ugyanez az arány a gazdasági végzettségekhez köthet foglalkozások esetén 49,82 %. Ezek a számok azt jelzik, hogy az egyén szempontjából megéri a tanulmányokat fels fokú intézményben folytatni (a továbbtanulás jó befektetés), a diploma megszerzésével a jövedelem akár kétszeresére is növelhet . 4
Az 1. és a 2. kategóriában a pályakezd k keresete 60 %-a a kategória átlagos keresetének míg ugyanez az arány a 3. és 4. csoportnál 79 illetve 89 %, azaz a fels fokú végzettséget igényl foglalkozásoknál a tapasztalat (vagy a senioritás) jóval többet számít. A n k bérhátránya a vizsgált kategóriák közül a fels fokú m szaki végzettséghez köthet foglalkozások középfokú megfelel inél a legnagyobb. Itt férfi társaik keresetének mindössze 75,06 %-át kapják, míg nemzetgazdasági szinten ez az átlag 88,85 %. A pályakezd k esetén kedvez bb a helyzet. A n k kereseti aránya az 1. kategóriában a legrosszabb, de itt is 81,88 %, a 2. kategóriában pedig 99,78 %, ami igen jó eredménynek tekinthet . Az 1. kategóriába tartozó foglalkozások (nem vezet k) kereseteit a 2. táblázat mutatja. Szakmák FEOR kódok szerint 2112 2113 2115 2117 2118 2121 2122 2123 2124 2127 2131 2132 2133 2139 2141 2144 2147
Földmér és térinformatikai mérnök Élelmiszeripari mérnök Vegyészmérnök Gépészmérnök Er sáramú villamosmérnök Gyengeáramú villamosmérnök Közlekedési mérnök Építészmérnök Épít mérnök Környezetvédelmi mérnök Számítástechnikai tudományos foglalkozású (pl. analitikus, modellkészít , operációkutató) Számítástechnikai szervez Szoftverfejleszt , informatikus Egyéb magasabb képzettséget igényl számítástechnikai foglalkozások Fizikus Vegyész Matematikus Összesen
Bruttó keresetek [Ft] Pályakezd Mindenki
Felmért munkavállalók [F ] Pályakezd Mindenki
– 154369 207148 187381 149393 189814 117156 129162 132877 153051
183819 256142 269644 256197 234815 270869 234159 146742 205854 201845
– 19 47 560 150 156 29 175 208 148
215 315 876 4517 1879 1827 460 1467 1945 578
–
363288
–
276
179753 191704
316519 294782
57 392
1183 3468
180584
366427
220
2730
320000 273882 –
266019 292638 352851
4 17 – 2182
34 349 106 22225
2. táblázat: Bruttó keresetek a fels fokú m szaki és természettudományos végzettséghez köthet foglalkozásokban, 2004. május
A táblázatból megállapítható, hogy egy foglalkozásban (fizikus) a pályakezd k jobban keresnek, mint id sebb kollégáik. Ennek azonban nem tulajdonítunk nagy jelent séget, hiszen a felmért pályakezd k száma ebben a kategóriákban igen kicsi. Érdekesnek találtuk, hogy a vegyészek jobban keresnek, mint a vegyészmérnökök (és a környezetvédelmi mérnökök), azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megnevezés (vegyész, vegyészmérnök) nem végzettséget, hanem foglalkozást takar. 2004-ben a nemzetgazdasági havi átlagkereset 149.142 Ft volt. A szellemi foglalkozásúak – KSH terminológia szerint – számított havi bruttó átlagjövedelme 2004-ben 213.357 Ft volt [8]. Ezt az értéket a pályakezd k közül 2 foglalkozásnak sikerült meghaladnia (fizikus, vegyész). A BME-n 2003-ban végzettek felmérése szerint ez 7 kar végzettjeire volt jellemz a 8-ból (az építészmérnökökre nem) [1]. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagjövedelmét 4 foglalkozás (földmér és térinformatikai mérnök, épít mérnök, építészmérnök, környezetvédelmi mérnök) mért adatai nem érték el. Korábbi felmérésünk szerint a BME frissdiplomásainak helyzete jóval kedvez bb, jövedelmük egyes szakmák (építészmérnök, épít mérnök, szoftverfejleszt , informatikus) esetén az id sebb kollégák jövedelmi szintjét is felülmúlja [1].
5
4.
RÖVID TÁVÚ MUNKAER -PIACI PROGNÓZIS
Ebben a fejezetben kívánjuk közreadni a mérnököket foglalkoztató vállalkozások saját helyzetükr l és a gazdaság állapotáról alkotott véleményét, továbbá elemezzük a m szaki és gazdasági szakterület egyes szakmáinak, foglalkozásainak rövid távú pozícióit. 4.1
A VÁLLALKOZÁSOK VÉLEMÉNYE SAJÁT HELYZETÜKR
L ÉS A GAZDASÁG ÁLLAPOTÁRÓL
Az ÁFSZ korábban évente két alkalommal, jelenleg pedig minden év szeptemberében elkészíti a következ évre vonatkozó munkaer -piaci prognózist a megyei (19 megye és a f város) munkaügyi központok bevonásával. A felmérés hazánk legnagyobb mintájú konjunktúra felmérése, amely során 2004 szén 4992 jogi személyiség gazdálkodó szervezetet vontak be az adatgy jtésbe. Az adatgy jtés f célja a munkaer -piaci folyamatok minél pontosabb leírása és el rejelzése volt, ezért a mintában a nagy létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek nemzetgazdasági részarányukhoz képest felül-, míg a kisebb cégek alulreprezentáltak. Ennek a speciális mintavételi eljárásnak köszönhet en a mintában szerepl gazdálkodó szervezetek a nemzetgazdaság jogi személyiség szervezeteinek kevesebb, mint 3 %-át teszik ki, viszont a foglalkoztatottak számát tekintve a reprezentációs arány ezt lényegesen meghaladó: a megkérdezett szervezeteknél a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 23 %-a állt alkalmazásban. Mindezek ellenére a minta nem tekinthet reprezentatívnak, azonban az ÁFSZ munkatársai törekedtek arra, hogy minden ágazat, minden kistérség és minden létszámnagyság-kategória képviselve legyen a mintában. Az országosan összesített adatok mellett rendelkezésünkre állnak a budapesti és a Pest megyei adatok, mely részadatokra azért voltunk kíváncsiak, mert elemzéseink alapján ismert, hogy a M egyetem 1997-2003-ban végzett frissdiplomásainak 70 %-a évr l-évre ebben a régióban helyezkedik el [1]. A mintát oly módon sz kítettük tovább, hogy a szervezetek statisztikai f tevékenysége szerint (TEÁOR kód) kiválasztottuk 6 szakágazat 27 olyan alágazatát, amelyekben egyértelm nek véltük a mérnökök átlagnál magasabb jelenlétét. Részmintánkat, azaz a mérnököket nagy valószín séggel foglalkoztató vállalkozásokat / ágazatokat az egyszer ség kedvéért mérnököket foglalkoztató vállalkozásoknak / ágazatoknak nevezzük. Korábban már megpróbáltuk megbecsülni a nemzetgazdaságban mérnököket foglalkoztató cégek arányát [4]. Akkor megállapítottuk, hogy 2004. február 29-én a társas vállalkozások 22,54 %-a alkalmazott egyetemi vagy f iskolai diplomával rendelkez mérnököket. Ezt az értéket tekintettük átlagos mérnöki foglalkoztatottságnak. A sz kített minta összetételét a 7.2 számú melléklet m2.1.m2.5. számú táblázatai tartalmazzák. A sz kített mintán ugyanazon kérdésekre kerestük a választ, amelyek az ÁFSZ, a Pest Megyei Munkaügyi Központ (PMMK) és F városi Munkaügyi Központ (FMK) el rejelzéseiben megtalálhatók ([9], [10], [11]). Megvizsgáltuk a mérnököket foglalkoztató vállalkozások kapacitás-kihasználtságát, beruházási, kapacitás-b vítési terveit, rendelésállományuk és a nettó árbevételük alakulását. Ezek a mutatók a gazdasági ciklus növekedési szakaszát jellemz , úgynevezett konjunktúramutatókat (ipari, épít ipari termelés, termelékenység, kiskereskedelmi forgalom, export, import, teljes munkaid s létszám, bruttó kereset stb.) er sen befolyásolhatják. Kíváncsiak voltunk továbbá arra, hogy a vizsgált cégek álláspontja mennyire tér el az országos átlagtól a munkaer helyzet és a magyar gazdaság jöv beli helyzetének értékelése alapján. Számunkra azért fontos ez a kiemelt vállalkozói kör, mert leginkább a mérnököket foglalkoztató cégek érdekl dnek az itt végzettek és a M egyetem szolgáltatásai iránt, így ha ismerjük a vállalkozók gazdaságról alkotott véleményét, abból következtethetünk a mérnöki munka iránti igény növekedésére, vagy éppen csökkenésére is. A kapacitás-kihasználtság elemzésekor alacsony kapacitás-kihasználtságúnak azokat a vállalkozásokat tekintjük, amelyek a rendelkezésre álló termel kapacitásuknak csupán 50 %-át használják ki. Magas kapacitás-kihasználtságról pedig abban az esetben beszélünk, ha kapacitásai 81-100 %-át kihasználja az adott cég [9]. Csak abban az esetben tekintjük jelent sen magasnak egy 6
adott alágazat kapacitás-kihasználtságát, ha azt az ágazati gazdálkodók legalább 65 %-a annak értékelte, továbbá ha ez az arány a f városban valamint Pest megyében minimum 5, országosan pedig minimum 45 céget jelent. Csak abban az esetben tekintjük jelent sen alacsonynak egy adott ágazat kapacitás-kihasználtságát, ha az ágazati gazdálkodók legalább 10 %-a és a f városban valamint Pest megyében minimum 3, országosan pedig minimum 20 mintabeli cég alacsonynak értékelte saját kapacitás-kihasználtságát. A kapacitás-kihasználtság évek óta romló tendenciát mutat, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek dönt hányada változatlanul magas kapacitás-kihasználtsággal üzemel, továbbá a vállalkozások intenzív beruházási tevékenységet folytatnak. A rendelésállományra vonatkozó várakozások elmaradnak a megel z éveket jellemz aránytól, de a cégek többsége növekv nettó árbevételre számít [9]. A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében a magas kapacitáskihasználtsággal rendelkez gazdálkodók aránya (64,6 %) 5 %-kal magasabb, mint az országos átlag, és 6 %-kal magasabb a kapacitás b vítést tervez k aránya is (41 %). A mérnököket foglalkoztató vállalkozásokra sokkal inkább jellemz , hogy a kapacitás-kihasználatlanság id tartamát tartósabbnak értékelik. A kapacitás-kihasználtságot tekintve jó helyzetben vannak az Épít ipar, a Szárazföldi, cs vezetékes szállítás, a Máshova nem sorolt villamos gép gyártása alágazatok. A Kutatás, fejlesztés alágazat megkérdezett vállalkozásai mind stagnáló vállalkozások, 50 %-uk a rendelésállomány csökkenését valószín síti. A mérnököket foglalkoztató gazdálkodók az országos átlagnál jobban bíznak a nettó árbevétel növekedésben és kevésbé annak csökkenésében, továbbá 3 %-kal magasabb körükben a munkaer -felvételt tervez , valamint 5,5 %-kal a létszámnövekedésben bízók aránya. 4.1.1 KAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁG A magas kapacitás-kihasználtsággal rendelkez cégek aránya a nemzetgazdaságban 59,7 %, a mérnököket foglalkoztató vállalkozásoknál 64,6 %, valamint a mérnököket foglalkoztató f városi cégeknél 69,1 %. Amíg a nemzetgazdaságban az alacsony kapacitás-kihasználtságú cégek aránya 6,9 %-a, addig a mérnököket foglalkoztató cégeknek az 5,9 %-a sorolható ide. Különösen kedvez ez a mutató a mérnököket foglalkoztató Pest megyei cégek körében: 4,8 %. Ágazatonként megvizsgálva elmondható, hogy alacsony kapacitás-kihasználtság egyáltalán nem jellemz a mérnököket foglalkoztató ágazatokra. A magas kapacitás-kihasználtság a 3. táblázatban szerepl ágazatokat jellemzi.
7
Vállalkozások aránya
Ágazatok (országos minta) 31 45 51 60
Máshova nem sorolt villamos gép gyártása Épít ipar Nagykereskedelem Szárazföldi, cs vezetékes szállítás
70,93 77,16 65,28 67,02 Vállalkozások aránya
Ágazatok (Pest megyei minta) 29 31 32 45 51 60 63
Gép, berendezés gyártása Máshova nem sorolt villamos gép gyártása Híradástechnikai termék, készülék gyártása Épít ipar Nagykereskedelem Szárazföldi, cs vezetékes szállítás Szállítást kiegészít tevékenység, utazásszervezés
80,00 66,67 70,00 75,00 66,67 90,91 85,71 Vállalkozások aránya
Ágazatok (budapesti minta) 25 Gumi-, m anyag termék gyártása 60 Szárazföldi, cs vezetékes szállítás
75,00 80,00
3. táblázat: A magas kapacitás-kihasználtsággal rendelkez mérnököket foglalkoztató gazdálkodók aránya a magas kapacitás-kihasználtsággal rendelkez ágazatokon belül [%]
A nemzetgazdaság azon cégei körében, ahol a kapacitás-kihasználtság nem teljes, a kihasználatlanságot 78,6 %-ban a belföldi kereslet visszaesése (a kategória részaránya: 51,1 %), a külföldi kereslet hiánya (17,1 %) és a t kehiány okozza (10,4 %) [9], nem így azonban a mérnököket foglalkoztató cégek körében, ahol ezen okok összesített aránya csupán 36,3 % (az el z okok szerint sorrendben: 23,0 %, 10,1 %, 3,2 %). A mérnököket foglalkoztató Pest megyei és a budapesti gazdálkodó szervezetek esetén pedig még inkább elhanyagolható a kereslet és a t kehiány okozta kapacitás-kihasználatlanság. Azon gazdálkodók, akik termel kapacitásaik kihasználtságát 100 %-nál alacsonyabbnak értékelték, lehet séget kaptak arra, hogy átmenetinek vagy tartósnak értékeljék kihasználatlanságuk id tartamát. A 4. táblázatban található adatok alapján elmondható, hogy a mérnököket foglalkoztató vállalkozásokra sokkal inkább jellemz az, hogy a kapacitás-kihasználatlanság id tartamát tartósabbnak értékelik, mint az ágazatok egészét vizsgálva, kivételt jelent a Szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazat, ahol a részmintában szerepl vállalkozások bizakodóbbak. Ágazatok D Feldolgozóipar F Épít ipar G Kereskedelem, javítás I Szállítás, raktározás, posta, távközlés
Országos adatok 41,30 40,70 49,00 61,20
A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében országos Pest megyei budapesti 64,84 59,62 58,42 36,21
77,97 55,56 77,78 57,14
71,43 64,71 64,29 40,00
4. táblázat: Tartós kapacitás-kihasználatlanságra számító gazdálkodók ágazaton belüli aránya [%]
Az országos adatok alapján 2005-re a gazdálkodók 35,1 %-a tervez(ett) kapacitás-b vítést [9], addig a mérnököket foglalkoztató cégek 41 %-a, Pest megyében 46,8 %-a, a f városban pedig a 33,6 %-a. Az országos részmintából érdemes kiemelni azokat az ágazatokat, amelyekben 50 % feletti a 2005-ben kapacitás-b vítést tervez cégek aránya: Gumi-, m anyag termék gyártása, Fémalapanyag gyártása, Híradástechnikai termék, készülék gyártása. A Pest megyei részmintában a Híradástechnikai termék, készülék gyártása és a Szárazföldi, cs vezetékes szállítás. 8
Megvizsgáltuk azt is, hogy a mérnököket foglalkoztató vállalkozások beruházási törekvései kapacitás-kihasználtságuk mértéke alapján mennyire tekinthet ek megalapozottnak. Elmondható, hogy esetükben a nemzetgazdaságra vonatkozó teljes vizsgálat eredményeinél kedvez bb adatokat kaptunk. Négyféle stratégiát különböztetünk meg: expanzív (magas kapacitás-kihasználtságot jelz , kapacitást b vít ), stabil (magas kapacitás-kihasználtságot jelz , kapacitást nem b vít ), reményked (közepes, vagy alacsony kapacitás-kihasználtságot jelz , kapacitást b vít ), stagnáló (közepes, vagy alacsony kapacitás-kihasználtságot jelz , kapacitást nem b vít ) [9]. Az expanzív ágazatok körében, összehasonlítva az országos adatokat a mérnököket foglalkoztató országos és Pest megyei vállalkozásokkal, az utóbbiak javára kedvez bb képet kapunk (5. táblázat). Stratégia Expanzív Stabil Reményked Stagnáló Összesen
Országos adatok 27,80 36,20 13,90 22,10 100
A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében országos Pest megyei budapesti 34,37 29,80 19,38 16,45 100
38,79 26,78 18,58 15,85 100
25,18 43,16 17,99 13,67 100
5. táblázat: Vállalattípusok a kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándék együttes vizsgálata alapján [%]
A mérnököket foglalkoztató f városi ágazatok körében egyértelm en a stabil ágazatok dominálnak. Pest megyében a legkedvez bb helyzetben lév ágazat a Szárazföldi, cs vezetékes szállítás, mely ágazatban a cégek 72,7 %-a stratégiáját tekintve expanzív. Az országos részmintában a kedvez helyzetben lév alágazatok közé sorolhatjuk a Közúti járm gyártás és a Számítástechnikai tevékenység alágazatokat, ugyanis mindkett ben legalább 50 % az expanzív vállalkozások aránya. Meglep , hogy azon alágazatok között, ahol a stagnáló vállalkozások aránya legalább 30 %, a legrosszabb helyzetben a Kutatás, fejlesztés alágazat szerepelt. Ebben az alágazatban megkérdezett hat cég mindegyike – saját bevallása szerint – stagnáló vállalkozás. 4.1.2 A RENDELÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A rendelésállomány – el z év megfelel id szakához viszonyított – változásával kapcsolatos gazdálkodói várakozások alapján elmondható, hogy azon vállalkozások aránya, akik a rendelésállomány növekedésében (azaz értékesítési pozícióik er södésében) bíznak és mérnököket is foglalkoztatnak, 4 %-kal magasabb, mint az országos átlag (42,8 %) [9]. Azon ágazatok, ahol a növekedésben bízó cégek aránya legalább 60 % a Híradástechnikai termék, készülék gyártása; Gumi-, m anyag termék gyártása; Vegyi anyag, termék gyártása ágazat, bár ez meglep , ugyanis pont ezen ágazatok kapacitás-kihasználtsága a legkedvez tlenebb. A Kutatás, fejlesztés alágazat pozícióját tovább gyengíti, hogy a vállalkozások fele a rendelésállomány csökkenését valószín síti. 4.1.3 A NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA 2005-ben a gazdálkodók 57,3 %-a reménykedik nettó árbevételének növekedésében, azaz a kereslet élénkülésében, 12,1 % pedig csökkenést valószín sít [9]. A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében a növekedésben bízó gazdálkodók aránya 3 %-kal (csak a f városi cégeket vizsgálva 5 %-kal) magasabb, a csökkenést váróké pedig 3 %-kal alacsonyabb az országos átlagnál.
9
Változatlan árbevételt feltételezve, az infláció eredményességre gyakorolt negatív hatása miatt célszer mérni, hogy a nettó árbevétel változását prognosztizálók hány százalékos változást várnak. A legalább 6 %-nyi – azaz a Magyar Nemzeti Bank által 2005-re prognosztizált 3,6 %-os fogyasztóiár-index [13] adatoknál mindenképpen magasabb – nettó árbevétel növekedést remél cégek aránya a mérnököket foglalkoztatók körében 3 %-kal magasabb, mint az országos átlag (36 %). Elmondható, hogy azon ágazatok várakozásai a legoptimistábbak, amelyek a rendelésállomány növekedésénél is felsorolásra kerültek. Érdekességként megemlítend , hogy amíg a politika által annyiszor megérintett Villamosenergia-, gáz-, g z-, melegvízellátás alágazatban a gazdálkodóknak csak 17 %-a bízik a rendelésállomány növekedésében, addig a nettó árbevétel legalább 6 %-os növekedését a gazdálkodóknak már az 50 %-a várja. Ilyen mérték különbséget más ágazatok esetében nem találtunk. 4.1.4 A SZERVEZETEK MUNKAER -GAZDÁLKODÁSA Az ÁFSZ tapasztalatai alapján elmondható, hogy a megkérdezettek általánosan és jelent sen alulértékelik a cégüknél várható munkaer mozgásokat [9]. 2005-ben a gazdálkodók 48,2 %-a tervez munkaer felvételt, 6,6 %-a elbocsátást, 32,9 %-a létszámcsökkentést, míg további 35 %-uk várhatóan elbocsát és/vagy létszámot csökkent. A mérnököket foglalkoztató cégek körében ezen mutatók értéke várhatóan minden esetben kedvez bb hatást gyakorol majd a munkaer piacra: felvétel 51,6 %, elbocsátás 6,1 %, létszámcsökkentés 32,2 %, elbocsátás és/vagy létszámcsökkentés 34,1 %. Elmondható továbbá, hogy a mérnököket foglalkoztató f városi cégek körében 7 %-kal magasabb a munkaer felvételt tervez cégek aránya, mint az országos átlag (48,2 %). Az el bbi elemzést összekapcsolhatjuk a létszámváltozással. A gazdálkodók (mérnököket foglalkoztató gazdálkodók) 27,8 %-a (33,3 %) létszámnövekedést, 11,6 %-a (9,7 %) csökkenést, 60,6 %-a (57 %) változatlan létszámot valószín sít. Elmondható továbbá, hogy a mérnököket foglalkoztató f városi cégek körében 27,4 %-kal magasabb a létszámnövekedést, és 6,4 %-kal alacsonyabb a létszámcsökkenést tervez cégek aránya, mint országosan. A munkaadók számára rugalmas, költségkímél foglalkozási formák közül a határozott id re szóló szerz déssel foglalkoztatottak arányát és a munkarer -kölcsönzést folytató cégek arányát elemeztük. A határozott id re szóló szerz dések aránya 2003. december 31-én a statisztikai állományi létszám teljes százalékában 20 %, míg a mérnököket foglalkoztató cégek körében 23,6 %. A munkaer -kölcsönzés eszközével a gazdálkodók (mérnököket foglalkoztató gazdálkodók) 3,8 %-a (6,6 %) élt. A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében a Híradástechnikai termék, készülék gyártása (24,4 %) továbbá Egyéb járm gyártása (25,0 %) ágazatok alkalmaznak legnagyobb arányban kölcsönzött munkaer t. Kiemelend , hogy a mérnököket foglalkoztató f városi cégek 8,7 %-a, továbbá a Pest megyei gazdálkodók 10,1 %-a alkalmaz kölcsönzött munkaer t. A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében némileg alacsonyabb azon vállalkozások aránya, akik 2005-ben (nem csak fels fokú) pályakezd t kívánnak felvenni, míg országosan 32,6 %, addig a kiválasztott gazdálkodói körben 30,9 %. Azon ágazatok aránya, amelyekben legalább 40 % a pályakezd t felvenni kívánó gazdálkodók aránya: Gumi-, m anyag termék gyártása, Máshova nem sorolt villamos gép gyártása, Híradástechnikai termék, készülék gyártása. A mérnököket foglalkoztató cégek körében Budapesten és Pest megyében 5 %-kal alacsonyabb a pályakezd k köréb l is b vít vállalkozások aránya, mint az országos átlag.
10
A pályakezd k felvételével kapcsolatos igényt legutóbbi – a mérnökök iránt érdekl d vállalkozások HR vezet i körében készített – felméréseinkben is megvizsgáltuk, amelyek alapján elmondható, hogy pályakezd mérnököt a vállalkozások 22 %-a [4] és 30 %-a [14] kívánt felvenni, míg akár 1-3 éves, akár 3 évnél több tapasztalattal rendelkez munkatársat a vállalkozóknak ennél nagyobb aránya kertesett. 4.2
SZAKMA- ÉS FOGLALKOZÁSPOZÍCIÓK
A rövid távú munkaer -piaci el rejelzés alapján az ÁFSZ minden évben elkészíti a szakma- és foglalkozáspozíciókkal kapcsolatos el rejelzését, mely jelen esetben 4992 vállalkozás véleménye alapján, megyei bontásban és országosan összesítve tartalmazza a 2005-ben b vül és sz kül foglalkozásokat [12]. Ezt az el rejelzést használtuk fel általunk speciális szempontok alapján kiválasztott foglalkozások elemzéséhez. Négy foglalkozáscsoportot (FEOR kódcsoportot) képeztünk. A csoportképzés alapja az 1. táblázatban, a csoport részletes elemei pedig az 7.1. számú mellékletben találhatók meg. El ször a mérnököket foglalkoztató ágazatok (lásd b vebben a 4.1 fejezetben) 1802 vállalkozást tartalmazó részmintájából választjuk ki azokat az alágazatokat, amelyekben az általunk kiválasztott 120 foglalkozást hiányszakmaként jelölték meg az adott alágazat gazdálkodói. Ezt követ en pedig az els két csoportba sorolt foglalkozások (összesen 62) közül – a rendelkezésre álló adatok alapján – 54 esetében megállapítjuk a szakma/foglalkozás 2005. év végéig várható pozícióját. Az egyes szakmák / foglalkozások megítéléshez használt kód- és szempontrendszer a 6. táblázatban található. Minden szakma tárgyalásakor négy eset fordulhat el : a foglalkozás helyzete javul, romlik, változó, vagy nincs változás. Az elemzés során mennyiséget is kötünk az egyes pozíciók helyzetének változásához, a létszám-változást f ben jelezzük (20 f alatti, 21-50 f , 51-100 f , 101150 f , 150 f feletti). Pozíció változás J: felvételre kerültek( k) > 3 * munkaviszony megsz nik R: 3 * felvételre kerültek( k) < munkaviszony megsz nik V: egyébként Üres cella
keresett foglalkozás, szakma romló pozíciójú foglalkozás, szakma változó pozíciójú foglalkozás, szakma nincs változás
Létszámváltozás 20 f alatt 21-50 f 51-100 f 101-150 f 151 f felett
normál bet (J, R, V) a fels index b fels index c fels index d fels index
6. táblázat: Szakma- és foglalkozáspozíciók jelölési rendszere
Bár az összes foglalkozást számba véve a szellemi munkakörökben dolgozók munkaer -piaci helyzete a legjobb, az általunk vizsgált 54 pozíció tekintetében összességében elmondható, hogy a felsorolt szakmákat többnyire telít dés jellemzi: 11 szakma esetén tapasztalható csak javulás, 43 esetén pedig romló, vagy változó tendencia mutatható ki. Ha azonban részletesebb vizsgálat alá vonjuk ezeket a szakmákat, akkor egyértelm vé válik a különbség a m szaki és a gazdasági jelleg pozíciók helyzete között. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a létszámigény-változások a javuló tendenciát mutató pozíciók esetében nagyobb mérték ek, így a létszámfelvétel mennyisége a kisebb pozíciószám ellenére is meghaladja a létszámleépítését.
11
A rendszerváltás óta a diplomás foglalkoztatásban mintegy 160 ezer új álláshely jött létre de a diplomások számára ennél jóval több álláslehet ség keletkezett. Mivel a foglalkozási szerkezet átrendez dése a foglalkozások képzettség-igényének emelkedése (skill upgrading) mellett ment végbe, a diplomával rendelkez k iránti kereslet új álláshelyekben mérhet növekedése abban is megmutatkozott, hogy a diplomás foglalkozások egyre inkább feltölt dtek diplomás emberekkel, illetve hogy az ügyviteli-irodai foglalkozások álláshelyeinek egy részére fokozatosan benyomultak a diplomások. 2004-ig ez a diplomások számára 227 ezer új állást jelentett. [15] A bemutatott adatok jelent sen eltérnek az ÁFSZ munkaügyi központoktól (továbbiakban: központok) összegy jtött és hozzánk eljuttatott adataitól, mivel a központoknál regisztrált diplomás munkanélküliek száma szinte minden fels fokú végzettséget igényl szakma esetén nagyobb, mint az adott végzettséggel betölthet és a központhoz bejelentett álláshelyek száma. Ezáltal a központoktól származó adatok alapján a fels fokú végzettségek esetén alapvet en túltelített a munkaer piac az egész országban. A központoktól származó korábbi adatsorok ennél még meglep bb képet festenek, mivel ez a telítettség nemcsak most, hanem az elmúlt hét évben is jellemezte a munkaer piac e részét. A foglalkozáspozíciók jelen felmérése és a központok által megadott adatok közti különbség – az eltér id horizont mellett – f ként az álláshelyekr l szóló információk gy jtési módjának eltéréséb l adódik, ugyanis egy-egy központ adataiban csak a hozzájuk bejelentett álláshelyek jelennek meg, míg a jelen felmérésben a vállalkozások szakembereivel lezajlott adatfelvétel alapján kerültek összesítésre a létszámfelvétellel kapcsolatos információk. A létszámigényekkel kapcsolatos jelent s eltérés arra utal, hogy a fels fokú végzettséggel betöltend állásokat a vállalkozások csak ritkán jelentik be a munkaügyi központokba, amely szokásukat a vállalatok humánpolitikai szakembereivel készített korábbi felméréseink ([2], [3], [4]) is igazolnak. Az egyes pozíciók esetében sokszor találkozunk azzal a helyzettel, amikor az elbocsátás és a létszám felvétel igénye egyid ben jelentkezik. Éppen ezért fontos a megyék és az alágazatok szerinti finomítás. Az egyes foglalkozások megyei és összesített adatait a 7.2. számú melléklet m2.6. számú táblázata, míg a mérnököket foglalkoztató alágazatok hiányszakmáit a 7. táblázat tartalmazza, melyb l egyértelm en leolvashatók a pozíciók lehet ségei. A legnagyobb számban a f város kínál álláslehet séget a BME-n végzett hallgatók számára: 17 általunk vizsgált szakma esetén jeleztek el re javuló tendenciát, azaz keresletet, ebb l 3 esetében ez a változás akár 21-50 f felvételét is jelentheti. Az elbocsátások tekintetében Budapest szintén az egyik élenjáró: 13 szakma esetében jeleztek elbocsátásokat a megkérdezett f városi cégek vezet i. A többi megyében többnyire a változó helyzet dominál, itt külön kiemelend Pest, Veszprém és Csongrád megye, ahol a változások akár 100 f t is jelenthetnek egy-egy szakmán belül. Végezetül vannak olyan megyék is, ahol alig várható mozgás a munkaer piac általunk vizsgált szegmensén (pl. Nógrád, Zala).
12
Ágazatok 24 25 26 28 29 30 31 32 34 35 40 45 50 60 64 70 73 74
Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, m anyag termék gyártása Nemfém ásványi termék gyártása Fémfeldolgozási termék gyártása Gép, berendezés gyártása Iroda-, számítógépgyártás Máshova nem sorolt villamos gép gyártása Híradástechnikai termék, készülék gyártása Közúti járm gyártása Egyéb járm gyártása Villamosenergia-, gáz-, g z-, melegvízellátás Épít ipar Járm -kereskedelem, javítás, üzemanyag-kiskereskedelem Szárazföldi, cs vezetékes szállítás Posta, távközlés Ingatlanügyletek Kutatás, fejlesztés Egyéb gazdasági szolgáltatás
1323 1339 1352 1353 1355 2117 2118 2121 2122 2123 2124 2133 2144 2518 3117 3121 3123 3132 3133 3192 3605 3621 3623 3639 4119 4199 (e): (f):
Szakmák 1352 2117 2144 e 1339 2117 3132 2124 3123 e 3133 2117 2117 2121 4199 2117 2118 3121 f f 1339 1352 2117 f 2133 3605 2117 e 2117 2118 3623 2518 1323 2117 2123
2121
2124
3117
3123
f
3121
f
4119
3621 e
1353 1355 e 2121 3639 2124 e 4199 2117
2122
3192
Jelölések Épít ipari tevékenységet folytató részegység vezet je Egyéb termel i, szolgáltatói tevékenységet folytató részegységek vezet i Ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója Épít ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója Szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója Gépészmérnök Er sáramú villamosmérnök Gyengeáramú villamosmérnök Közlekedési mérnök Építészmérnök Épít mérnök Szoftverfejleszt , informatikus Vegyész Revizor Gépésztechnikus Gyengeáramú villamosipari technikus Építésztechnikus Számítástechnikai programozó Adatbázis-felel s Min ségi, m szaki, biztonsági ellen r Pénzügyi ügyintéz Kereskedelmi ügyintéz Anyaggazdálkodó, anyagbeszerz Egyéb pénzintézeti ügyintéz k Egyéb analitikus jelleg számviteli foglalkozások Egyéb irodai jelleg foglalkozások A budapesti cégek hiányszakmaként jelölték meg az adott foglalkozást A Pest megyei cégek hiányszakmaként jelölték meg az adott foglalkozást
7. táblázat: M szaki és gazdasági hiányszakmák a mérnököket foglalkoztató ágazatokban
13
4.2.1 FELS
FOKÚ M SZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOGLALKOZÁSOK
A m szaki végzettséggel rendelkez k iránti kereslet tendenciózusan felette található a szellemi foglalkozásúak iránti átlagos igénynek. Azt mondhatjuk, mérnöknek lenni jó. A mélyebb vizsgálat után nyilvánvalóvá válik a m szaki-mérnöki végzettség összetett tulajdonsága, azaz a fenti állítás nem teljesen állja meg a helyét: a legjobb helyzetben a gépészmérnökök, a vegyészek valamint az er sáramú villamosmérnökök vannak, az irántuk jelzett pozitív igényváltozás akár a 150 f t is meghaladhatja 2005-ben. Fels fokú m szaki és természettudományi foglalkozások 2112 2113 2115 2117 2118 2121 2122 2123 2124 2127 2131 2132 2133 2139 2144
Földmér és térinformatikai mérnök Élelmiszeripari mérnök Vegyészmérnök Gépészmérnök Er sáramú villamosmérnök Gyengeáramú villamosmérnök Közlekedési mérnök Építészmérnök Épít mérnök Környezetvédelmi mérnök Számítástechnikai tudományos foglalkozású (pl. analitikus, modellkészít , operációkutató) Számítástechnikai szervez Szoftverfejleszt , informatikus Egyéb magasabb képzettséget igényl számítástechnikai foglalkozások Vegyész
Összesen R a R a R d J a J
a
R R
a
R a R R J R
R
a
J J
b
Jelölések: J: felvételre kerültek( k) > 3 * munkaviszony megsz nik R: 3 * felvételre kerültek( k) < munkaviszony megsz nik V: egyébként normál bet (J, R, V): 20 f alatt a fels index: 21-50 f b fels index: 51-100 f c fels index: 101-150 f d fels index: 151 f felett 8. táblázat: Fels fokú m szaki és természettudományos foglalkozások várható pozíciója 2005-ben
A legnagyobb kereslet egyértelm en a gépészmérnökök iránt várható: az általunk vizsgált tizennyolc ágazatból tízben jelölték meg hiányszakmaként a foglalkozást, továbbá három megyében – Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Veszprém megye – 51 és 100 f közötti összesített létszámigény növekedést jeleztek a vállalatok, mely eredmény igazán vonzó pozíciót mutat. További három megyében – Fejér, Heves és Pest megye – a válaszadók véleménye szerint a 2005ben történ létszámváltozások kedvez en érintik a gépészmérnököket: ez megyénként 21-50 f t érinthet. A helyzet azonban nem mindenhol ilyen kedvez : az ország tíz megyéjében romló tendenciát mutat a gépészmérnökök iránti igény: ezek közül kiemelkedik Budapest és KomáromEsztergom megye; a cégek itt 21-50 f s létszámigény-csökkenést jeleztek. Kedvez helyzetben vannak az er sáramú villamosmérnökök is. Két alágazatban jelölték meg hiányszakmaként a foglalkozást, továbbá esetükben nyolc megyében is javuló tendenciát lehet kimutatni, bár ezek a létszámigény-növekedések egyik megyében sem haladják meg a 20 f t. Csekély mérték pozícióromlást Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lehet el re jelezni.
14
A számítástechnikai tudományos foglalkozásúak, illetve az egyéb magasabb képzettséget igényl számítástechnikai foglalkozások iránt is kereslet mutatkozik. Helyzetük viszonylag stabil, leépítési igényt egyedül csak a f városban jeleztek. A földmér és térinformatikai mérnökök különösen keresettek Baranya megyében, az itteni cégek 21-50 f közötti létszám-növekedést jeleztek el re a 2005. évre. Két megyében (Békés és Fejér megye) azonban romló pozíciót jósoltak. A m szaki végzettséget igényl pozíciók közül soknak változó a helyzete. Ezek közül is kiemelend a gyengeáramú villamosmérnökök helyzete: három alágazatban jelölték meg hiányszakmaként a foglalkozást, továbbá a f városban és Veszprém megyében 21-50 f közötti létszámnövekedést valószín sítenek a megkérdezettek, és ezen kívül is nyolc megyét jellemez a pozíció iránti kereslet, míg csökken igényt Komárom-Esztergom és Somogy megyéb l jelentettek. Nagyjából hasonló eredményeket – területenként er sen változó, de összességében romló helyzetet – produkáltak az építész- és épít mérnökök, illetve a szoftverfejleszt k, informatikusok. Változó helyzetben vannak a vegyészmérnökök, és a környezetvédelmi mérnökök is (bár utóbbi esetében összességében romlást állapíthatunk meg). Ezekben az esetekben közel megegyez mérték keresletet és létszámcsökkenést jeleztek el re a megkérdezett vállalatok vezet i. A létszámváltozások nem nagy mérték ek, megyénként maximum 20 f t érinthetnek. Negatív pozícióba kerültek a számítástechnikai szervez k, illetve az élelmiszeripari mérnökök is. Az el bbi esetében Budapesten, Békés, Nógrád és Somogy megyében nagy eséllyel pályázhatnak ilyen állásra a munkavállalók, bár emellett Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Vas megyében leépítéssel szembesülhetnek. Az élelmiszeripari mérnök szakmát az ország egyharmadában (hét megyében) is romló pozíciójúnak ítélik a cégek, a létszámigény-csökkenés így országosan akár 50 f t is érinthet. A közlekedési mérnökök szintén hasonló helyzetben vannak: 20 f alatti változásokat jeleztek el re a cégek, pozitív és negatív irányba egyaránt – míg kedvez helyzet Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyében, létszámcsökkentés Baranya és Gy rSopron-Moson megyében várható.
15
4.2.2 M
SZAKI VÉGZETTSÉGHEZ KÖZELÁLLÓ VEZET I BEOSZTÁSOK M szaki végzettséghez közelálló vezet i beosztások 1322 1323 1326 1328 1339 1345 1346 1347 1352 1353 1355 1357 1359 1412 1413 1416
Ipari tevékenységet folytató részegység vezet je Épít ipari tevékenységet folytató részegység vezet je Szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység vezet je Vízgazdálkodási és kommunális szolgáltatási tevékenységet folytató részegység vezet je Egyéb termel i, szolgáltatói tevékenységet folytató részegységek vezet i Ellátási és elosztási tevékenységet folytató részegység vezet je M szaki tevékenységet folytató részegység vezet je Számítástechnikai tevékenységet folytató részegység vezet je Ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója Épít ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója Szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója Vízgazdálkodási és kommunális szolgáltatási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója Egyéb tevékenységet folytató részegységek közvetlen termelésirányítói Ipari kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) Épít ipari kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) Szállítási és raktározási kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)
Összesen R a R R R R R R J R
b
R
a
J
a
R R R J R
Jelölések: J: felvételre kerültek( k) > 3 * munkaviszony megsz nik R: 3 * felvételre kerültek( k) < munkaviszony megsz nik V: egyébként normál bet (J, R, V): 20 f alatt a fels index: 21-50 f b fels index: 51-100 f c fels index: 101-150 f d fels index: 151 f felett 9. táblázat: Fels fokú m szaki végzettséghez közelálló vezet i beosztások várható pozíciója 2005-ben
A m szaki végzettséghez közelálló vezet foglalkozások tekintetében romló pozíciók valószín síthet ek: a 16 szakmából csupán egynél tapasztalható nagyobb mérték , és kett nél kisebb mérték létszámigény-növekedés. Az összes többi esetében idén leépítés mutatkozik a megkérdezett cégvezet k véleménye szerint. Annak ellenére, hogy két alágazatban is hiányszakmaként jelölték meg, az ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója pozíció iránti kereslet rendkívüli mértékben visszaesett, összesen 51-100 f s létszámleépítést terveznek a cégek ebben a pozícióban. Javulást a számítástechnikai tevékenységet folytató részegység vezet je, a szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója és az épít ipari kisszervezet vezet je esetében várhatunk. Az els esetben az ország egy megyéjében sem tapasztalható romló helyzet, viszont Csongrád és Fejér megyében akár 20 f nyi létszámnövekedést is terveznek. Az ipari kisszervezet vezet je iránt szintén két megyében támasztanak komolyabb igényt (Heves és Somogy megye), viszont kevés eséllyel lehet ugyanerre a pozícióra pályázni Csongrád megyében. A szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója iránt öt 16
(Budapest, Csongrád, Fejér, Gy r-Sopron, Zala) megyében, megyénként 20 f alatti létszámigény változást jeleztek. 4.2.3 FELS
FOKÚ GAZDASÁGI VÉGZETTSÉGET IGÉNYL
POZÍCIÓK
A gazdasági végzettség pozíciók esetében egy kivétellel (humánpolitikai szervez ) minden esetben létszámcsökkenés várható. A humánpolitikai szervez i pozíció esetében csupán Bács-Kiskun megyében számoltak be leépítésr l, az ország majdnem felében azonban új munkavállalót kívánnak felvenni a cégek. A közgazdászok helyzete javuló tendenciát mutat az ország majdnem felében (Baranya, BorsodAbaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdó-Bihar, Csongrád, Komárom és Pest megyében), bár a létszámigény változások minden megyében 20 f alattiak. Ugyanilyen, kismérték nek mondható romlás tapasztalható az ország többi területén, jelen szakma esetében ezért változó, de összesítve – 21-50 f t érint – romló helyzetr l beszélhetünk. Fels fokú gazdasági végzettséget igényl pozíciók 2511 2513 2514 2515 2516 2517 2518 2521 2522 2523
Közgazdász Pénz- és hitelgazdasági szervez Könyvvizsgáló, könyvszakért Üzemgazdász, ügyvitelszervez Statisztikus Kereskedelmi szervez Revizor Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet végz Üzletköt Humánpolitikai szervez
Összesen
R
a
R R R R a R a R
b
R b R J
a
Jelölések: J: felvételre kerültek( k) > 3 * munkaviszony megsz nik R: 3 * felvételre kerültek( k) < munkaviszony megsz nik V: egyébként normál bet (J, R, V): 20 f alatt a fels index: 21-50 f b fels index: 51-100 f c fels index: 101-150 f d fels index: 151 f felett 10. táblázat: Fels fokú gazdasági foglalkozások várható pozíciója 2005-ben
Az országos összesítés szerint változó – a létszámot tekintve 51-100 f t érint romló – helyzet regisztrálható az üzletköt k esetén. Bár a f városban 21-50 f t érint és még számos nagyobb megyében 20 f alatti létszámigény-romlás várható, Csongrád megyében nagymérték túlkereslet mutatkozik ez iránt a szakma iránt. Ezzel együtt az ország nyugati felében (Tolna, Vas, Zala megyékben), bár nem kiemelked számban, de permanens létszámigénnyel lépnek fel a cégek, ha üzletköt kr l van szó. Az er sen romló pozíciójú szakmák közé kell még sorolni a piackutató, reklám- és marketingtevékenységet végz ket, akiknek helyzete Budapesten kívül Heves és KomáromEsztergom megyében, valamint Vas és Zala megyében válik kedvez bbé, míg Gy r-Sopron megyében (21-50 f közötti létszámot érint ), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyében kisebb mérték romlás prognosztizálható. A felmérés szerint egyértelm en telített szakmának számít a kereskedelmi szervez és a revizori pozíció, melyeknél országos szinten 21-50 f t érint létszámigény-csökkenéssel lehet kalkulálni. Akik ilyen jelleg végzettséggel rendelkeznek, illetve ezt a pozíciót választják, azoknak a 17
legalkalmasabb a f városban, illetve Fejér megyében munkát keresni, hiszen itt számíthatnak egyedül keresletre. 4.2.4 GAZDASÁGI VÉGZETTSÉGHEZ KÖZELÁLLÓ VEZET
I BEOSZTÁSOK
A gazdasági végzettséghez közelálló vezet i beosztások esetében egy kivétellel (üzleti szolgáltatási kisszervezet vezet je) minden esetben létszámcsökkenés várható. Az üzleti szolgáltatási kisszervezet vezet je esetében a pozíció helyzete stabilnak mondható, Heves és KomáromEsztergom megyében pedig várhatóan kimutatható kereslet jelentkezik e szakma iránt 2005-ben.
Gazdasági végzettséghez közelálló vezet i beosztások 1311 1324 1325 1331 1341 1342 1343 1344 1354 1358 1414 1415 1421
Gazdasági szervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) Kereskedelmi tevékenységet folytató részegység vezet je Vendéglátó tevékenységet folytató részegység vezet je Üzleti szolgáltatási tevékenységet folytató részegység vezet je Marketingtevékenységet folytató részegység vezet je Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató részegység vezet je Humánpolitikai tevékenységet folytató részegység vezet je Reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezet je Kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója Szolgáltatási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója Kereskedelmi kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) Vendéglátó kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) Üzleti szolgáltatási kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)
Összesen R
R
b
R R R R
a
R R R
a
R R
a
R J
Jelölések: J: felvételre kerültek( k) > 3 * munkaviszony megsz nik R: 3 * felvételre kerültek( k) < munkaviszony megsz nik V: egyébként normál bet (J, R, V): 20 f alatt a fels index: 21-50 f b fels index: 51-100 f c fels index: 101-150 f d fels index: 151 f felett 11. táblázat: Fels fokú gazdasági végzettséghez közelálló vezet i beosztások várható pozíciója 2005-ben
Különösen kritikus a helyzet (21-50 f létszámigény-csökkenés) a számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató részegység vezet je és a kereskedelmi kisszervezet vezet je esetében. Ezeknél a pozícióknál csekély számban terveznek létszámb vítést 2005-ben (20 f alatt), azt is csak a f városban és a szomszédos megyékben (Fejér és Komárom-Esztergom). Ezzel szemben nagyszámú megyével találkozhatunk, ahol ezekben a pozíciókban létszámcsökkentési igény várható: Baranya, Békés, Csongrád, Gy r-Moson-Sopron stb. Ilyen helyzet jellemzi a kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója pozíciót is, azzal a különbséggel, hogy ugyan kevesebb megyében, de nagyobb mértékben történik leépítés. Ennek ellenkez je várható a gazdasági szervezetek vezet je esetében: 11 megyében jeleztek létszámigénycsökkenést, bár mindenhol csak 20 f alatti mértékben. 18
A vendéglátó tevékenységet, üzleti szolgáltató tevékenységet illetve marketing tevékenységet, humánpolitikai tevékenységet, valamint reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet végz részegységek vezet i esetében kismérték romlásról lehet beszámolni. Minden tevékenység esetén tapasztalható csekély számú létszámigény-növekedés (f leg Pest- és a környez megyékben), de ennél némileg nagyobb mérték a leépítési hajlandóság. 5.
KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER -PIACI PROGNÓZIS
Jelen fejezetben közölt vizsgálataink hiánypótlóak, ugyanis mindezidáig nem készült olyan felmérés, amely foglalkozáspozíciók el retekint középtávú elemzését t zte volna ki célul, ezért ebben a fejezetben éppen arra keressük a választ, hogy 2003. szeptemberi bázist tekintve az egyes ágazatokba tartozó munkaadók három, illetve hat évre el re miként valószín sítik az egyes szakmacsoportokba tartozó munkavállalók iránti igényt. Egy, az ÁFSZ által 2003 szeptemberében 4810 jogi személyiség gazdálkodó szervezet körében végzett, azonban mindezidáig ki nem értékelt adatfelvétel részleges elemzését végezzük el. A vállalkozásoknál alkalmazásban állók létszáma a megkérdezés id pontjában 721664 f volt, a mintaképzés szempontjai pedig megegyeznek a 4. fejezetben található rövid távú munkaer -piaci prognózis esetén ismertetettekkel, azaz itt sem tekinthet a minta reprezentatívnak, azonban az ÁFSZ munkatársai törekedtek arra, hogy minden ágazat, minden kistérség és minden létszámnagyság-kategória képviselve legyen a mintában. Az adatfelvétel során az egymáshoz közel álló szakágazatok válaszadói 20 ágazatba kerültek besorolásra, ez lefedi a teljes TEÁOR szerinti besorolást is. Az ágazatok felsorolása megtalálható a 7.3. számú melléklet m3.1. és m3.2. számú táblázatában. A vállalkozásoknál alkalmazásban állók FEOR kód alapján három csoportba kerültek besorolásra: (1.) Szellemiek, (2.) Törzs-, javító-szerel és kiegészít foglalkozások, továbbá (3.) ebb l javító-, szerel szak és betanított szakmák részletesen. A szellemi besorolású foglalkozások osztályozása a 12. táblázatban található.
19
Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Foglalkozás megnevezése Vezet Részegység vezet Termelésirányító (fels fok) Jogi foglalkozású Mérnök (beosztott) Gazdasági foglalkozású (fels fok, beosztott) Számítástechnikai foglalkozású (fels fok) M szaki ügyintéz (fels fok) Gazdasági ügyintéz (fels fok) Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz (fels fok) Üzemfenntartási foglalkozás (fels fok) Irodai, ügyviteli foglalkozás (fels fok) Termelésirányító (középfok) Technikus Gazdasági foglalkozású (középfok, beosztott) Számítástechnikai (középfok) M szaki ügyintéz (középfok) Gazdasági ügyintéz (középfok) Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz (középfok) Üzemfenntartási foglalkozás (középfok) Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) Egyéb máshová be nem sorolt szellemi foglalkozások
FEOR kód 131, 141, 142 132, 133, 134 135A 253 211, 212 251, 252 213 319 360, 361 362 315 41, 42 135B 311, 312 251, 252 313, 314 319 360, 361 362 315 41, 42
12. táblázat: Szellemi besorolású foglalkozások osztályozása
A gazdálkodók válaszai alapján elmondható, hogy az egyes szellemi foglalkozásokat, szakmacsoportokat tekintve a gazdálkodók optimisták, ugyanis arra a 2003-ban feltett kérdésre, hogy „Becslése szerint miként változik a jöv ben az egyes szakmacsoportok iránti igény a jelenlegi létszámhoz viszonyítva?” mind 3 évre, mind 6 évre el retekintve növekv átlagos létszámváltozást prognosztizáltak (106,4 % valamint 109,9 %). Az egyes foglalkozásokat tekintve öt összevont csoportot különítettünk el, melyeket a kés bbiekben részletesen is elemzünk. Megállapítható, hogy az egyes foglalkozáscsoportok átlagos igényváltozás szerinti sorrendje mindkét id távon megegyezik, csak a változások nagysága módosul. A prognosztizált igény nagysága szerint legjobb helyzetben lév foglalkozáscsoportok sorrendben: a Számítástechnikai foglalkozású (fels fokú); a Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz (fels fokú), valamint a Mérnök, beosztott. Az 1. csoport vezet i foglalkozásokat, a 2. csoport m szaki foglalkozásokat, a 3. csoport gazdaságiügyviteli jelleg foglalkozásokat, a 4. csoport m szaki jelleg foglalkozásokat, míg az 5. csoport jogi foglalkozásokat tartalmaz. A gazdálkodók vélekedése alapján kijelenthet , hogy mind a gazdasági-ügyviteli mind a m szaki jelleg munkák esetén a „párba állítható” foglalkozások közül a válaszadók minden esetben a fels fokú szakmacsoport munkaer -piaci pozíciójának növekedését valószín sítik, míg a középfokú foglalkozások iránti jöv beli igényt számos ágazatban negatívan ítélik meg. A foglalkozások képzettség-igényének növekedése a foglalkozási hierarchia egészére kiható tendencia, azaz a középfokú foglalkozások a rendszerváltástól 2004-ig 47 ezer állást veszítettek a diplomások javára, viszont az alacsonyabb képzettség ekt l 125 ezer álláshelyet hódítottak el [15].
20
Összevont csoportok 1. 2.
3/1.
3/2.
4/1.
4/2. 5.
Foglalkozás- és szakmacsoportok (FEOR szám) Vezet 131, 141, 142 Részegység vezet 132, 133, 134 Mérnök, beosztott 211, 212 Technikus 311, 312 Gazdasági foglalkozású fels fokú, beosztott 251, 252 Gazdasági ügyintéz (fels fokú) 360, 361 Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz (fels fokú) 362 Irodai, ügyviteli foglalkozás (fels fokú) 41, 42 Gazdasági foglalkozású középfokú, beosztott 251, 252 Gazdasági ügyintéz (középfokú) 360, 361 Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz (középfokú) 362 Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfokú) 41, 42 Termelésirányító (fels fokú) 135A Számítástechnikai foglalkozású (fels fokú) 213 M szaki ügyintéz (fels fokú) 319 Üzemfenntartási foglalkozás (fels fokú) 315 Termelésirányító (középfokú) 135B Számítástechnikai (középfokú) 313, 314 M szaki ügyintéz (középfokú) 319 Üzemfenntartási foglalkozás (középfokú) 315 Jogi foglalkozású 253 Egyéb máshová be nem sorolt szellemi foglalkozások Összesen
100,89 101,54 109,70 103,05 110,91 104,18
101,51 102,42 121,06 107,45 116,68 110,09
Az igény-változás nagysága szerinti sorrend 3 év és 6 év múlva 17. 15. 3. 12. 5. 10.
129,02
133,40
2.
113,11 102,86 100,01
119,27 101,89 100,97
4. 16. 19.
101,24
102,70
14.
99,36 107,14 133,43 108,87 104,66 105,40 107,29 100,64 99,52 104,67 102,74 106,37
99,90 111,09 149,69 115,10 111,37 105,07 111,62 99,86 100,80 107,92 101,39 109,87
21. 9. 1. 6. 8. 13. 7. 22. 20. 11. 18.
2003=100 % 3 év múlva 6 év múlva
13. táblázat: Az egyes szakmacsoportok iránti igény változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva
5.1
MÉRNÖKI BEOSZTOTTAK ÉS TECHNIKUSOK
A felmérés szerint a Számítástechnikai foglalkozásúak (fels fokú) valamint a Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz k (fels fok) után középtávon a Mérnök beosztottak iránt várható a legnagyobb kereslet a válaszadók prognózisa alapján. Míg hároméves id távon 109,7 %, addig hatéves id távon 121,1 % a prognosztizált létszámnövekedés a 2003-as bázisévet alapul véve. A mérnökök munkaer -piaci pozíciója – a gazdálkodók szerint – hároméves id távon kett , Szállítás, raktározás, közlekedés és az Élelmiszer, ital, dohány, hatéves id távon pedig csupán egy, a Szállítás, raktározás, közlekedés ágazatban romlik. A foglalkozás pozíciójának legalább 20 %-os mértékben történ javulása hároméves id távon a Faipar, hatéves id távon pedig a Faipar, az Épít ipar, a Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem, a Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés, az Iroda és számítógép, villamos gép-, m szergyártás, híradástechnika, az Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás, továbbá a Kohászat, fémfeldolgozás ágazatokban valószín síthet .
21
Mérnök, beosztott 211, 212 Ágazatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Élelmiszer, ital, dohány Ruházat és b ripar Textilipar Faipar Nyomda, könyv és lapkiadó Kohászat, fémfeldolgozás Iroda és számítógép, villamos gép-, m szergyártás, híradástechnika Gép- és járm gyártás Épít ipar Épít anyag, cserép- kerámia-, üveg- gumi-, vegyipar Mez -, erd -halgazdaság Kereskedelem, vendéglátás, járm -, üzemanyag kereskedelem Szállítás, raktározás, közlekedés Villamosenergia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés Pénzügyi és biztosítási tevékenység Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Szórakoztatás, Kultúra, Sport és egyéb szolgáltatás Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem Összesen
2003=100 % 3 év 6 év múlva múlva 99,62 105,95 n.a. n.a. 113,66 116,55 120,50 136,86 103,23 102,71 111,63 120,03 117,25 121,83 110,98 117,65 116,99 132,06 108,49 110,70 102,68 103,39 112,22 118,87 92,09 92,18 113,21 125,26 n.a. n.a. 111,60 120,84 112,02 114,52 110,82 111,49 107,06 109,01 114,18 126,93 109,70 121,06
14. táblázat: Mérnök beosztott foglalkozások középtávú ágazati prognózisa
A technikus foglalkozáscsoport pozícióját elemezve elmondható, hogy hároméves id távon 103,1 %-os átlagos növekedést, míg hatéves id távon 107,5 %-os növekedést prognosztizálnak a gazdálkodók. A technikus foglalkozáscsoport iránti igény legjelent sebb növekedése mindkét id távon az Iroda és számítógép, villamos gép-, m szergyártás, híradástechnika ágazatban, míg 5 %-ot meghaladó csökkenése mindkét id távon a Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés és az Oktatás ágazatokban várható. 5.2
M SZAKI JELLEG FOGLALKOZÁSCSOPORT
A m szaki jelleg foglalkozások csoportjába négy fels fokú (Számítástechnikai foglalkozás (fels fokú), M szaki ügyintéz (fels fokú), Üzemfenntartási foglalkozás (fels fokú), Termelésirányító (fels fokú)) és azoknak megfelel középfokú szellemi foglalkozásokat soroltunk. Hároméves id távon a m szaki jelleg fels fokú foglalkozások pozícióját jelent sen er sebbnek ítélik meg a gazdálkodók, mint a szakmák középfokú „megfelel it”. Azon ágazatok száma, amelyekben a vizsgált fels fokú szakmák pozíciói er sebb mértékben javulnak, mint a nekik „megfelel ” középfokú szakmák pozíciói, hároméves id távon 10-17 ágazat, míg hatéves id távon 10-18 ágazat (15. táblázat). Az Üzemfenntartási foglalkozást hatéves id távon vizsgálva elmondhatjuk, hogy a különböz ágazatok gazdálkodói tíz-tíz esetben prognosztizálták mind a fels fokú, mind pedig a szakma középfokú „párjának” er sebb pozícióját. A Számítástechnikai foglalkozású (fels fokú) szakmának nem csak a jelen esetben kiválasztott nyolc foglalkozás között valószín sítik a leger sebb pozíciót a gazdálkodók, hanem a középtávú prognózis során vizsgált összes szakma körében is. 133,4 %-os átlagos létszámváltozás mellett e foglalkozás pozíciójának legalább 20 %-os mértékben történ javulása hároméves id távon sorrendben a Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés, a Szórakoztatás, kultúra, sport és egyéb szolgáltatás, az Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás, a Faipar, a Kereskedelem, vendéglátás, járm -, üzemanyag kereskedelem, az Iroda és számítógép, villamos gép-, 22
m szergyártás, híradástechnika és Nyomda, könyv és lapkiadó ágazatokban várható az ágazati gazdálkodók megítélése szerint. Hatéves id távon ez az ágazati sorrend várhatóan kiegészül még az Egészségügyi és szociális ellátás, a Pénzügyi és biztosítási tevékenység, a Gép- és járm gyártás továbbá az Élelmiszer, ital, dohány ágazatokkal. E szakma esetében nem találkoztunk olyan ágazattal, ahol a gazdálkodók legalább 5 %-os pozícióromlást prognosztizáltak volna. A számítástechnikai foglalkozás középfokú megfelel jénél hároméves id távon 107,3 %-os átlagos létszámváltozás mellett csupán két ágazat gazdálkodói (Szórakoztatás, kultúra, sport és egyéb szolgáltatás; Nyomda, könyv és lapkiadó) prognosztizált jelent s pozícióer södést, továbbá hatéves id távon e két ágazat vállalkozásait kiegészítik még a Kereskedelem, vendéglátás, járm -, üzemanyag kereskedelem ágazatban m köd cégek. Hároméves id távon várható legalább 5 %-os pozícióromlást az Épít ipar, a Szállítás, raktározás, közlekedés, a Textilipar és a Faipar vállalkozásai jósolnak, mely vállalkozói kör a hatéves id távon a Textilipar cégeivel sz kül. Nem ennyire bíztató a helyzet a többi m szaki jelleg foglalkozás esetén, ugyanis foglalkozásonként legfeljebb három olyan ágazat található, amely gazdálkodói jelent s, 20 %-os b vülést prognosztizálnak. A M szaki ügyintéz (fels fokú) foglalkozás esetén mindkét id távon a legpozitívabb képet a Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés ágazatbeli cégek jósoltak. Körük a rövidebb id távon a Gép- és járm gyártás ágazat vállalkozásaival, a hosszabb id távon pedig a Szállítás, raktározás, közlekedés és a Nyomda, könyv és lapkiadó ágazatbeli gazdálkodókkal egészül ki. A foglalkozás pozíciójának legalább 5 %-os várható csökkenésével az Oktatás, a Faipar továbbá – a rövidebb id távon még – a Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem ágazatokban találkozhatunk. A m szaki ügyintéz foglalkozás középfokú „megfelel jének” esetében hároméves id távon kilenc növekedést jelz ágazat közül csupán egy esetben (hatéves id távon nyolc ágazatból hat esetben) prognosztizáltak a válaszadók jelent s növekedést, míg a tíz csökkenést jelz ágazat közül öt esetben (hatéves id távon tizenegy ágazatból öt esetben) 5 %-ot meghaladó mérték csökkenést prognosztizálnak a vállalkozók. Mind a középfokú, mind a fels fokú üzemfenntartási foglalkozások esetén kiemelend , hogy hároméves id távon az Épít iparba sorolható vállalkozások 5 %-nál nagyobb mérték csökkenést jeleztek. Az Üzemfenntartási foglalkozás (fels fokú) szakma jelent s javulását mindkét id távon a Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés ágazat vállalkozásai jelezték. Mind három-, mind hatéves id távon a Termelésirányító (fels fokú) foglalkozás nagyobb, legalább 20 %-os növekedését a Faipar, az Oktatás és a Kereskedelem, vendéglátás, járm -, üzemanyag kereskedelem ágazatba sorolt cégek valószín sítik, a legnagyobb csökkenést a Szállítás, raktározás, közlekedés ágazat vállalkozásai (95,7 %) prognosztizálták. E foglalkozás középfokú „megfelel i” esetén a legnagyobb csökkenést mindkét id távon az Oktatás és a Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem ágazatbeli cégek jósolták.
23
Termelésirányító (középfok) 135B
Üzemfenntartási foglalkozás (középfok) 315
M szaki ügyintéz (középfok) 319
Számítástechnikai (középfok) 313, 314
Termelésirányító (fels fok) 135A
Üzemfenntartási foglalkozás (fels fok) 315
M szaki ügyintéz (fels fok) 319
Számítástechnikai foglalkozású. (fels fok) 213
Termelésirányító (középfok) 135B
Üzemfenntartási foglalkozás (középfok) 315
M szaki ügyintéz (középfok) 319
Számítástechnikai (középfok) 313, 314
Termelésirányító (fels fok) 135A
Üzemfenntartási foglalkozás (fels fok) 315
M szaki ügyintéz (fels fok) 319
Számítástechnikai foglalkozású (fels fok) 213
Ágazatok
1. Élelmiszer, ital, dohány 111,44 99,95 100,85 101,47 110,07 89,10 89,79 96,20 121,11 105,08 100,75 102,07 108,44 89,24 90,55 99,06 2. Ruházat és b ripar 111,86 100,62 100,58 113,73 106,80 93,64 98,18 103,89 114,68 101,02 100,58 117,60 109,73 86,25 93,51 99,67 3. Textilipar 102,62 102,89 106,78 101,62 92,01 103,15 95,42 102,19 104,97 105,79 113,57 105,10 97,12 103,67 90,84 103,49 4. Faipar 128,73 93,71 100,00 151,01 94,49 93,36 101,49 114,64 148,13 93,71 100,00 206,60 94,69 92,48 101,60 118,94 5. Nyomda, könyv és lapkiadó 120,54 109,37 105,52 100,45 136,91 119,94 105,47 100,74 120,51 147,48 111,04 99,79 159,29 132,58 133,32 109,01 6. Kohászat, fémfeldolgozás 112,43 110,13 107,00 113,14 101,02 113,92 97,79 104,42 116,96 115,48 107,06 115,63 104,95 108,75 98,14 104,65 7. Iroda és számítógép, villamos gép-, m szergyártás, 122,53 106,67 101,33 110,24 112,71 96,24 101,58 105,63 126,96 108,89 103,01 112,68 113,65 95,13 106,17 109,36 híradástechnika 8. Gép- és járm gyártás 115,89 130,44 98,33 108,92 104,41 101,18 100,00 102,37 123,79 100,00 98,50 109,75 108,46 99,82 100,15 108,16 9. Épít ipar 96,25 101,19 93,13 110,71 87,61 94,23 83,63 105,64 106,49 102,65 96,78 111,14 94,93 95,64 85,81 113,66 10. Épít anyag, cserép- kerámia-, üveg- gumi-, 105,80 97,39 97,54 104,39 102,99 103,15 99,29 102,43 107,99 96,55 97,38 108,45 104,78 104,42 98,73 105,65 vegyipar 11. Mez -, erd -halgazdaság 110,75 112,69 101,88 104,40 105,48 99,82 99,80 107,62 110,88 113,34 98,83 105,51 108,69 99,35 100,65 110,45 12. Kereskedelem, vendéglátás, járm -, üzemanyag 123,57 106,08 102,10 126,19 118,21 151,39 104,45 115,65 130,82 108,84 102,57 143,47 132,17 150,90 104,48 119,67 kereskedelem 13. Szállítás, raktározás, közlekedés 102,38 112,65 100,00 95,68 90,32 96,54 100,47 97,95 102,82 137,29 100,55 98,87 90,88 92,71 100,95 94,89 14. Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, 232,08 133,04 137,17 102,62 104,04 96,19 100,03 124,95 300,63 173,13 207,62 105,03 104,92 97,81 99,84 86,87 hulladékkezelés 15. Pénzügyi és biztosítási tevékenység 100,17 100,00 103,00 100,00 98,39 0,00 0,00 100,00 135,24 100,00 105,00 100,00 98,39 0,00 0,00 100,00 16. Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás 136,60 118,01 100,00 100,00 100,42 111,93 100,00 101,40 166,18 118,01 100,00 108,38 100,70 102,99 100,00 102,87 17. Oktatás 111,56 89,06 120,90 138,85 96,14 93,21 102,71 77,42 119,91 89,06 93,95 138,85 99,88 89,81 105,50 72,74 18. Egészségügyi és szociális ellátás 119,69 100,00 100,45 101,90 102,69 99,18 106,37 101,77 135,67 101,64 104,45 101,90 104,64 99,24 106,37 101,77 19. Szórakoztatás, kultúra, sport és egyéb szolgáltatás 194,51 117,81 101,42 99,23 189,77 100,85 96,30 103,77 197,25 118,91 102,49 100,39 235,37 101,34 94,35 99,04 20. Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem 98,93 94,66 100,00 108,02 102,56 106,96 100,00 86,86 112,18 97,56 100,00 116,03 106,10 109,25 99,46 87,66 Összesen 133,43 108,9 104,7 107,1 107,3 100,6 99,52 105,4 149,69 115,1 111,4 111,1 111,6 99,86 100,8 105,1 20 ágazatból az adott foglalkozás pozíciója ennyi ágazatban lesz er sebb adott id távlatban a neki 17 11 10 12 2 6 6 5 18 15 10 15 2 3 10 3 g „megfelel ” középfokú/fels fokú foglalkozásnál. g fels index: A cellaértékek nem tartalmazzák azokat az eseteket, amikor az összehasonlított értékek megegyeznek, vagy az er sebb pozíciót mutató foglalkozás prognosztizált helyzete a 2003-as bázisévhez képest romlást mutat. Pl.: a Termelésirányító (középfokú) 6 esetben mutat er sebb pozíciót, mint a neki megfeleltetett Termelésirányító (fels fokú) azonban egy ágazat esetében (Szállítás, raktározás, közlekedés) ez az érték 97,65, ami a 2003-as bázisévhez képest romló pozíciót mutat, így a cellaérték 6 helyett 5, továbbá a 12+5=17 összesített cellaértékeket azért kaptuk, mert a Pénzügyi és biztosítási tevékenység ágazatban azonos értékek (100-100) szerepelnek.
15. táblázat: M szaki jelleg foglalkozások középtávú prognózisa
24
5.3
VEZET
I FOGLALKOZÁSCSOPORT
Vizsgálatunkban vezet foglalkozásoknak nevezzük a 131, 141, 142 FEOR kódú Vezet és a 132, 133, 134 FEOR kódú Részegység vezet szakmákat. Összességében megállapítható, hogy a vezet foglalkozásokkal kapcsolatos pozitív várakozásokat mind három-, mind hatéves id távon az Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások és a Pénzügyi és biztosítási tevékenység területén, negatív várakozásokat pedig leginkább a Textilipar és az Élelmiszer, ital, dohány ágazatokban valószín síthetünk. Id táv
FEOR
Növekedést Csökkenést Átlagos prognosztizáló prognosztizáló létszámágazatok ágazatok változtatás száma száma
Vezet 3 év múlva 2003=100 % Részegység vezet
100,89
10
10
101,54
13
7
Vezet 6 év múlva 2003=100 % Részegység vezet
101,51
13
7
102,42
15
5
Legnagyobb növekedést prognosztizáló ágazat Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás Pénzügyi és biztosítási tevékenység Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás Pénzügyi és biztosítási tevékenység
Legnagyobb csökkenést prognosztizáló ágazat Élelmiszer, ital, dohány Textilipar Textilipar Textilipar
16. táblázat: Vezet foglalkozások középtávú prognózisa
A vezet foglalkozásokat hároméves id távlatban vizsgálva (prognózis 2003-ról 2006-ra, 2003=100 %) az alábbiak állapíthatók meg: • Húsz ágazatból tízben a Vezet k létszámának növekedését, tízben pedig a létszám csökkenését prognosztizálják a gazdálkodók. 100,9 %-os átlagos létszámváltozás mellett a legnagyobb növekedést az Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás ágazatba sorolt cégek valószín sítik (110,8 %), a legnagyobb csökkenést pedig az Élelmiszer, ital, dohány ágazat vállalkozásai (94,6 %). • A Részegység vezet megítélése némileg kedvez bb képet mutat: tizenhárom ágazatban növekedést, hét ágazatban pedig csökkenést valószín sítenek az ágazatok képvisel i. 101,5 %-os átlagos létszámváltozás mellett a legnagyobb növekedést a Pénzügyi és biztosítási tevékenység ágazatba sorolt cégek valószín sítik (169,7 %), a legnagyobb csökkenést pedig a Textilipar ágazat vállalkozásai (95,4 %). A vezet foglalkozásokat hatéves id távlatban vizsgálva (prognózis 2003-ról 2009-re, 2003=100 %) megállapítható, hogy mindkét vezet foglalkozás pozícióját tekintve összesítve kedvez bb képet jósolnak a válaszadók, melyet az átlagos létszámváltozás összesített adati jeleznek, azonban egyes ágazatok hát évre el retekintve rosszabb képet valószín sítenek, mind hároméves id távlatban. • Húsz ágazatból tizenháromban a Vezet k létszámának növekedését, hétben pedig a létszám csökkenését prognosztizálják a gazdálkodók. 102,4 %-os átlagos létszámváltozás mellett a legnagyobb növekedést továbbra is az Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás ágazatba sorolt cégek valószín sítik (111,7 %), a legnagyobb csökkenést pedig a Textilipar ágazat vállalkozásai (94,7 %). • A Részegység vezet megítélése is tovább javult: tizenöt ágazatban növekedést, öt ágazatban pedig csökkenést valószín sítenek az ágazatok képvisel i. 102,4 %-os átlagos létszámváltozás mellett a legnagyobb növekedést továbbra is a Pénzügyi és biztosítási tevékenység ágazatba sorolt cégek valószín sítik (195,2 %), a legnagyobb csökkenést pedig a Textilipar ágazat vállalkozásai (95,1 %).
25
5.4
GAZDASÁGI-ÜGYVITELI JELLEG FOGLALKOZÁSCSOPORT
A gazdasági-ügyviteli jelleg foglalkozások csoportjába négy fels fokú (Gazdasági foglalkozású fels fokú, beosztott; Gazdasági ügyintéz (fels fok); Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz (fels fok), Irodai, ügyviteli foglalkozás (fels fok)) és azoknak „megfelel ” középfokú szellemi foglalkozásokat soroltunk. Hároméves id távon a gazdasági jelleg fels fokú foglalkozások pozícióját jelent sen er sebbnek ítélik meg a gazdálkodók, mint a szakmák középfokú „megfelel inek” pozícióját (17. táblázat). Azon ágazatok száma, amelyekben a vizsgált fels fokú szakmák pozícióinak er sebb mérték javulása várható, mint a nekik „megfelel ” középfokú szakmák pozíciói esetében, hároméves id távon – a 17. táblázat szerint – 12-15 ágazat, míg hatéves id távon 14-17 ágazat, azaz a fels fokú szakmák pozíciót ágazattól függetlenül szinte kivétel nélkül er sebbnek ítélték meg, mint a velük párba állítható középfokú szakmák esélyeit. 110,9 %-os átlagos létszámváltozás mellett a Gazdasági foglalkozású fels fokú, beosztott szakma pozíciójának legalább 20 %-os mértékben történ javulása hároméves id távon sorrendben a Kohászat, fémfeldolgozás, Kereskedelem, vendéglátás, járm -, üzemanyag kereskedelem és a Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés ágazatokban várható az ágazati gazdálkodók megítélése szerint. Hatéves id távon ez az ágazati sorrend várhatóan kiegészül még az Egészségügyi és szociális ellátás ágazattal. Amíg 104,2 %-os átlagos létszámváltozás mellett a Gazdasági ügyintéz (fels fokú) szakma pozíciójának hároméves id távon történ jelent s mérték javulását csak a Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés ágazatban prognosztizálják a gazdálkodók, addig hatéves id távon a Pénzügyi és biztosítási tevékenység és a Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem ágazat is ide sorolható. 129 %-os átlagos létszámváltozás mellett a Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz (fels fok) szakma legalább 20 %-os mértékben történ javulása hároméves id távon sorrendben a Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés; Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás; Ruházat és b ripar; Kereskedelem, vendéglátás, járm -, üzemanyag kereskedelem és a Nyomda, könyv és lapkiadó ágazatokban valószín síthet . Hatéves id távon is változatlan a jelent s b vülést váró ágazatok köre. Az Irodai, ügyviteli foglalkozás (fels fok) hároméves id távon prognosztizált jelent s mérték javulása – 113,1 %-os átlagos létszámváltozás mellett – a Kohászat, fémfeldolgozás, a Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés és az Egészségügyi és szociális ellátás ágazatokban valószín síthet . Az Irodai, ügyviteli foglalkozást (középfok) leszámítva a középfokú gazdasági-ügyviteli foglalkozások terén a gazdálkodók javulást – hároméves id távon 0,01-2,86 %-os, míg hatéves id távon 0,97-2,70 %-os növekedést – prognosztizáltak, azonban ágazatonként nagyon eltér képpel találkozhatunk. Legalább két középfokú gazdasági-ügyviteli foglalkozás legalább 5 %-os b vülését jelezték a Nyomda, könyv és lapkiadó, az Iroda és számítógép, villamos gép-, m szergyártás, híradástechnika, a Kereskedelem, vendéglátás, járm -, üzemanyag kereskedelem és a Szórakoztatás, kultúra, sport és egyéb szolgáltatás ágazatok. Hároméves id távon a középfokú gazdasági-ügyviteli foglalkozások helyzetét tekintve kevésbé voltak borúlátóak a cégek, mint hatéves id távra történ prognosztizálás esetén. Az Épít ipart képvisel vállalkozások hároméves id távon három szakma esetén is legalább 5 %-os átlagos pozícióromlást valószín sítenek. Hatéves id távon legalább két foglalkozás esetében ugyanekkora átlagos pozícióromlást további ágazatok (Ruházat és b ripar; Szállítás, raktározás, közlekedés; Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés; Oktatás) is jeleztek. 26
Gazdasági foglalkozású fels fokú, beosztott 251, 252
Gazdasági ügyintéz (fels fok) 360, 361
Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz (fels fok)
Irodai, ügyviteli foglalkozás (fels fok) 41, 42
Gazdasági foglalkozású középfokú, beosztott 251, 252
Gazdasági ügyintéz (középfok) 360, 361
Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz (középfok) 362
Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) 41, 42
Gazdasági foglalkozású fels fokú, beosztott 251, 252
Gazdasági ügyintéz (fels fok) 360, 361
Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz (fels fok)
Irodai, ügyviteli foglalkozás (fels fok) 41, 42
Gazdasági foglalkozású középfokú, beosztott 251, 252
Gazdasági ügyintéz (középfok) 360, 361
Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz (középfok) 362
Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) 41, 42
1. Élelmiszer, ital, dohány
91,27
96,93
98,98
100,23
98,64
94,56
96,98
93,70
93,61
97,29
98,02
101,29
97,72
97,27
96,89
95,43
2. Ruházat és b ripar
115,59 100,42 125,61 113,89
99,47
97,61
92,86
98,21
114,84 100,52 126,82 125,31
99,46
96,91
90,54
94,10
3. Textilipar
104,27 103,23 100,32 100,00 100,00
97,83
102,88 102,66 104,27 109,00 108,40 104,25
96,96
98,03
104,23 102,53
4. Faipar 5. Nyomda, könyv és lapkiadó
108,27 110,86 110,90 95,35 85,38 100,87 100,21 102,27 112,45 110,83 115,52 96,70 92,96 102,78 106,90 102,36 116,56 107,61 121,32 119,30 101,78 112,79 119,96 107,67 145,7 115,03 136,38 122,43 101,13 121,40 127,64 106,90
6. Kohászat, fémfeldolgozás 7. Iroda és számítógép, villamos gép-, m szergyártás, híradástechnika 8. Gép- és járm gyártás 9. Épít ipar
171,66 113,63 111,19 220,17 142,56 100,66 101,08
97,22
115,58 103,74 110,08 107,61 108,80 106,24
106,48 114,65 107,53 113,01 115,05 110,47 111,89
Ágazatok
97,43
173,75 116,61 115,88 218,61 111,22 101,39 104,33 98,55
97,95 115,93
103,94 104,88 107,90 103,79 101,45 102,19 101,65 96,30 88,84 116,97 95,62 87,04 93,76 90,88
99,59 99,86
106,02 115,32 111,58 111,90 103,48 104,83 103,13 102,96 97,84 93,37 117,45 98,02 86,65 109,02 94,14 104,96
10. Épít anyag, cserép- kerámia-, üveg- gumi-, vegyipar
107,31 100,20 103,12 101,81 100,14
102,95
97,45
107,09 100,72 106,20 104,73 100,59
95,50
104,24
96,40
11. Mez -, erd -halgazdaság 12. Kereskedelem, vendéglátás, járm -, üzemanyag kereskedelem 13. Szállítás, raktározás, közlekedés 14. Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés
106,95 101,19 116,93
104,72 100,14 106,89
96,58
106,11 103,47 119,87
99,93
110,09
94,57
100,40 88,78 88,27 99,96 100,62 120,75 130,37 239,18 161,79 103,58
86,74 96,57
98,29 97,45
96,01 95,86
15. Pénzügyi és biztosítási tevékenység
104,29 110,19
100,60
81,67
101,53 106,76 121,34 117,24 104,82
94,90
16. Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás
117,25 104,54 192,23 104,49 104,66 104,04 106,97 103,93 121,13 105,46 303,04 108,30 105,03
17. Oktatás
103,06
95,83
90,15
98,14
100,00
95,05
103,09 101,87
95,55
18. Egészségügyi és szociális ellátás
108,97 105,98 105,54 130,82
95,26
97,22
101,70
99,48
124,71 112,87 109,69 130,49
19. Szórakoztatás, Kultúra, Sport és egyéb szolgáltatás 20. Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem
105,69 109,55 100,53 105,83 106,39 110,83 100,71 102,57 116,97 114,55 100,66 109,73 106,88 114,48 100,72 104,74 88,29 102,00 113,40 108,90 97,87 100,82 100,00 101,06 93,95 169,22 113,40 115,92 95,78 100,21 100,00 99,67
Összesen
110,91 104,18 129,02 113,11 102,86 100,01 101,24
20 ágazatból az adott foglalkozás pozíciója ennyi ágazatban lesz er sebb adott id távlatban a neki „megfelel ” g középfokú/fels fokú foglalkozásnál.
97,67
96,83
97,24
105,98
120,81 108,48 123,82 110,00 109,54 110,92 111,03 104,59 139,47 112,81 140,83 116,34 109,04 116,98 115,57 106,18
15
99,96
12
74,14 n.a.
15
102,48
14
98,43
2
4
1
99,36 2
110,51 89,63 89,04 98,13 100,76 136,65 152,89 239,18 243,03 102,15
116,68 110,09 17
15
n.a.
133,4 16
82,94 95,99
98,45 94,49
94,39 92,98
99,76
87,20
99,42
73,58
111,63 107,73
86,13
96,78
100,00
94,58
96,52
96,40
103,78
98,08
119,27 101,89 100,97 14
0
4
102,7
99,9
1
3
g fels index: A cellaértékek nem tartalmazzák azokat az eseteket, amikor az er sebb pozíciót mutató foglalkozás prognosztizált helyzete 2003-as bázisévhez képest romlást mutat. Pl.: A Gazdasági foglalkozású fels fokú, beosztott 16 esetben mutat er sebb pozíciót, mint a neki megfeleltetett Gazdasági foglalkozású középfokú, beosztott, azonban egy ágazat esetében (Épít ipar) ez az érték 96,3, ami a 2003-as bázisévhez képest romló pozíciót mutat, így a cellaérték 16 helyett 15.
17. táblázat: Gazdasági-ügyviteli jelleg foglalkozások középtávú prognózisa
27
5.5
JOGI FOGLALKOZÁSCSOPORT
Köztudott, hogy országszerte – de kiváltképp a f városban – a jogi diplomával rendelkez pályakezd k helyzete nem mondható könny nek. Számukra talán jó hír, hogy a felmérésünk keretében megkérdezett vállalkozások a jogi foglalkozásúak iránt növekv igényt prognosztizáltak: hároméves id távlatban vizsgálva (prognózis 2003-ról 2006-ra) 104,7 %, hatéves id távra (prognózis 2003-ról 2009-re) pedig 107,9 %-os foglalkoztatotti igénynövekedés jelezhet el re, persze a megítélés ágazatonként eltér képet mutat. A legnagyobb növekedést prognosztizáló vállalatok a Nyomda, könyv és lapkiadó (hároméves id távon: 146,8 %, hatéves id távon 163,9 %) és a Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés (hároméves id távon: 119 %, hatéves id távon 126,5 %) ágazatokban találhatók. A legnagyobb csökkentést prognosztizáló vállalatok az Épít ipar (hároméves id távon: 75,7 %, hatéves id távon 80,2 %) és a Mez -, erd és halgazdaság (hároméves id távon: 98,8 %, hatéves id távon 97,8 %) ágazatokban találhatók.
28
6.
IRODALOMJEGYZÉK
[1]
Hajdú Csongor, Finna Henrietta, Fortuna Zoltán, Szabó Imre, Veres Gábor: A Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei, Felmérés a 2003-ban végzettek körében; Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpont, 2005.
[2]
Szabó Imre, Szabó Tibor, Wintermantel Zsolt: A munkaer piac kereslete, a kereslet bels struktúrájának vizsgálata, különös tekintettel a pályakezd m szakiakra; M egyetemi Ifjúsági Egyesület, 2001.
[3]
Kéki Nóra: A Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett szakembereket foglalkoztató cégek f bb jellemz i és a m szaki szakemberekkel kapcsolatos piaci elvárások; Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet, 2002.
[4]
Hajdú Csongor, Fortuna Zoltán, Szabó Imre, Veres Gábor: Mérnököket foglalkoztató társas vállalkozások vizsgálata, különös tekintettel a mérnökök jövedelmi lehet ségeire és a velük kapcsolatos piaci elvárásokra; Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpont, 2004.
[5]
F z Judit, Horváth Lajosné, Pozsonyi Dóra, Szilágyi Éva: Munkaer -piaci helyzetkép 2004.; Központi Statisztikai Hivatal, 2005.
[6]
Besenyei Roland, Borbás Éva, Csécsiné Máriás Em ke, Gardovszky Viola, Hagymásy Tünde, Dr. Könyves Tóth Kálmán, Könyvesi Tibor, Tuska Zsuzsanna: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2004/2005.; Oktatási Minisztérium, 2005.
[7]
Állami Foglalkoztatási Szolgálat: Iskolai végzettség szerinti alapbér- és kereset átlagok a nemzetgazdaságban fizikai-szellemi bontásban, nemenként, 2005.
[8]
Cserni Klára, Molnárfi Erika: Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, 2004. januárdecember; Központi Statisztikai Hivatal, 2005.
[9]
Demkó Olivér, Lázár György, Székely Judit: Munkaer -piaci el rejelzés; Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal, 2005.
[10] Csécsei János, Kántor András, Lénárt Lajosné, Mester Pálné, Varga Róbertné: F városi Munkaügyi Központ; Budapesti munkaer -piaci prognózis, 2004. [11] Pest Megyei Munkaügyi Központ: Pest megye térségi munkaer -piaci sajátosságai, 2004. [12] Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal: Szakma- és foglalkozáspozíciók 2005. év végéig a rövidtávú munkaer -piaci prognózis felmérés alapján, 2005. [13] Magyar Nemzeti Bank: Jelentés az infláció alakulásáról, 2005. augusztus. [14] Finna Henrietta, Fortuna Zoltán, Hajdú Csongor, Szabó Imre, Szabó Zoltán, Veres Gábor: A 2005. tavaszi M egyetemi Állásbörze a vélemények tükrében; Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpont, 2005. [15] Kertesi Gábor, Köll János: Fels oktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a diplomák piaci érték; Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet Munkapiaci Kutatások, Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Er források Tanszék, 2005. [16] Központi Statisztikai Hivatal: A m köd gazdasági szervezetek száma 2004. II. negyedév, 2004.
29
7.
MELLÉKLETEK
7.1.
SZ
KÍTETT FEOR KÓDCSOPORTOK
1. csoport: Fels fokú m szaki és természettudományi végzettséghez köthet foglalkozások és m szaki végzettséghez kötött vezet i foglalkozások (17+21, összesen 38 foglalkozás) 2112 Földmér és térinformatikai mérnök 2113 Élelmiszeripari mérnök 2115 Vegyészmérnök 2117 Gépészmérnök 2118 Er sáramú villamosmérnök 2121 Gyengeáramú villamosmérnök 2122 Közlekedési mérnök 2123 Építészmérnök 2124 Épít mérnök 2127 Környezetvédelmi mérnök 2131 Számítástechnikai tudományos foglalkozású (pl. analitikus, modellkészít , operációkutató) 2132 Számítástechnikai szervez 2133 Szoftverfejleszt , informatikus 2139 Egyéb magasabb képzettséget igényl számítástechnikai foglalkozások 2141 Fizikus 2144 Vegyész 2147 Matematikus 1322 Ipari tevékenységet folytató részegység vezet je 1323 Épít ipari tevékenységet folytató részegység vezet je 1326 Szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység vezet je 1327 Hírközlési, postai tevékenységet folytató részegység vezet je 1328 Vízgazdálkodási és kommunális szolgáltatási tevékenységet folytató részegység vezet je 1339 Egyéb termel i, szolgáltatói tevékenységet folytató részegységek vezet i 1345 Ellátási és elosztási tevékenységet folytató részegység vezet je 1346 M szaki tevékenységet folytató részegység vezet je 1347 Számítástechnikai tevékenységet folytató részegység vezet je 1348 Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató részegység vezet je 1352 Ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója 1353 Épít ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója 1355 Szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója 1356 Hírközlési, postai tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója 1357 Vízgazdálkodási és kommunális szolgáltatási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója 1359 Egyéb tevékenységet folytató részegységek közvetlen termelésirányítói 1412 Ipari kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) 1413 Épít ipari kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) 1416 Szállítási és raktározási kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) 1417 Hírközlési kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) 1418 Vízgazdálkodási és kommunális szolgáltatási kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)
2. csoport: Fels fokú gazdasági végzettséghez köthet foglalkozások és gazdasági végzettséghez köthet vezet i foglalkozások (11+13, összesen 24 foglalkozás) 2511 Közgazdász 2512 Adószakért , szaktanácsadó 2513 Pénz- és hitelgazdasági szervez 2514 Könyvvizsgáló, könyvszakért 2515 Üzemgazdász, ügyvitelszervez 2516 Statisztikus 2517 Kereskedelmi szervez 2518 Revizor 2521 Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet végz 2522 Üzletköt 2523 Humánpolitikai szervez 1311 Gazdasági szervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) 1324 Kereskedelmi tevékenységet folytató részegység vezet je 1325 Vendéglátó tevékenységet folytató részegység vezet je 1331 Üzleti szolgáltatási tevékenységet folytató részegység vezet je 1341 Marketingtevékenységet folytató részegység vezet je 1342 Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató részegység vezet je 1343 Humánpolitikai tevékenységet folytató részegység vezet je 1344 Reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezet je 1354 Kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója 1358 Szolgáltatási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója 1414 Kereskedelmi kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) 1415 Vendéglátó kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) 1421 Üzleti szolgáltatási kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)
30
3. csoport: Fels fokú m szaki végzettséghez köthet foglalkozások középfokú megfelel i (23 foglalkozás) 3112 Földmér és térinformatikai technikus 3113 Élelmiszeripari technikus 3115 Vegyésztechnikus 3117 Gépésztechnikus 3118 Er sáramú villamosipari technikus 3121 Gyengeáramú villamosipari technikus 3122 Közlekedési technikus 3123 Építésztechnikus 3126 Környezetvédelmi technikus 3131 Számítógéphálózat-üzemeltet 3132 Számítástechnikai programozó 3133 Adatbázis-felel s 3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások 3141 Programozó 3163 Légijárm -vezet , hajómérnök 3164 Légiirányító 3165 Földi közlekedés szakmai irányítója 3166 Postaforgalmi és hírközlési szakmai irányító 3191 Újítási m szaki ügyintéz 3192 Min ségi, m szaki, biztonsági ellen r 3193 Anyag- és termékvizsgáló, min sített laboráns 3194 M szaki rajzoló, szerkeszt 3199 Egyéb m szaki ügyintéz k
4. csoport: Fels fokú gazdasági végzettség köthet foglalkozások középfokú megfelel i (35 foglalkozás) 3601 Általános titkár 3602 Igazgatási ügyintéz 3603 Humáner gazdálkodási ügyintéz 3604 Bér- és társadalombiztosítási ügyintéz 3605 Pénzügyi ügyintéz 3606 Számviteli ügyintéz 3607 Statisztikai ügyintéz 3608 Tervkészít 3611 Beruházási ügyintéz 3612 Postaforgalmi, hírközlési ügyintéz 3613 Ingatlanfenntartási (gondnoksági) ügyintéz 3619 Egyéb gazdasági ügyintéz k 3621 Kereskedelmi ügyintéz 3622 Kiállítási és kereskedelmi propaganda-ügyintéz 3623 Anyaggazdálkodó, anyagbeszerz 3624 Raktározási, üzemeltetési ügyintéz 3626 Ügynök (szolgáltatási, kereskedelmi) 3629 Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéz k 3631 Pénzintézeti finanszírozási ügyintéz 3632 Pénzintézeti fizetési és betétforgalmat lebonyolító ügyintéz 3633 Pénzintézeti pénz- és értékjegy-értékesít ügyintéz 3634 Biztosítási ügyintéz 3635 Értékpapír- és devizakeresked (pl. t zsdeügynök) 3639 Egyéb pénzintézeti ügyintéz k 4111 Könyvel 4112 Bérelszámoló 4119 Egyéb analitikus jelleg számviteli foglalkozások 4122 Pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó 4129 Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások 4199 Egyéb irodai jelleg foglalkozások 4211 Postai és banki pénztáros 4219 Egyéb pénztárosok, pénzkezel k 4220 Számítástechnikai adminisztratív jelleg foglalkozások 4291 Ügyféltájékoztató 4299 Egyéb ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg foglalkozások
31
7.2
RÖVID TÁVÚ MUNKAER -PIACI PROGNÓZISBA BEVONT CÉGEK OSZTÁLYOZÁSA TEÁOR
23 Kokszgyártás, k olaj-feldolgozás, nukleáris f t anyag gyártása 24 Vegyi anyag, termék gyártása 25 Gumi-, m anyag termék gyártása 26 Nemfém ásványi termék gyártása 27 Fémalapanyag gyártása 28 Fémfeldolgozási termék gyártása 29 Gép, berendezés gyártása 30 Iroda-, számítógépgyártás 31 Máshova nem sorolt villamos gép gyártása 32 Híradástechnikai termék, készülék gyártása 33 M szergyártás 34 Közúti járm gyártása 35 Egyéb járm gyártása D Feldolgozóipar 40 Villamosenergia-, gáz-, g z-, melegvízellátás 41 Víztermelés, -kezelés, -elosztás E Villamosenergia-, gáz-, g z-, melegvízellátás 45 Épít ipar F Épít ipar 50 Járm -kereskedelem, javítás, üzemanyag-kiskereskedelem 51 Nagykereskedelem G Kereskedelem, javítás 60 Szárazföldi, cs vezetékes szállítás 61 Vízi szállítás 63 Szállítást kiegészít tevékenység, utazásszervezés 64 Posta, távközlés I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 70 Ingatlanügyletek 71 Kölcsönzés 72 Számítástechnikai tevékenység 73 Kutatás, fejlesztés 74 Egyéb gazdasági szolgáltatás K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Sz kített minta összes elemszáma: Teljes minta összes elemszáma: Sz kített minta teljes mintához viszonyított aránya:
A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében Ország Pest megye Budapest 3 45 95 77 39 250 120 5 90 74 29 49 16 892 18 53 71 343 343 138 89 227 115 1 38 17 171 50 1 14 6 27 98
1 4 11 5 4 38 17 1 13 11 4 8 5 122 1 – 1 30 30 13 11 24 13 – 7 2 22 8 – – – – 8
– 3 8 1 6 11 7 – 4 4 4 1 2 51 – – – 53 53 18 12 30 6 – 7 2 15 10 1 2 2 8 23
1802 4992 36,10%
207 491 42,16%
172 401 42,89%
m2.1. táblázat: A rövid távú el rejelzésbe bevont cégek, nemzetgazdasági ágak szerint 2004. január 1-én, 1.
32
TEÁOR D Feldolgozóipar E Villamosenergia-, gáz-, g z-, melegvízellátás F Épít ipar G Kereskedelem, javítás I Szállítás, raktározás, posta, távközlés K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Összesen
KSH Prognózis munkaer minta mérleg 23,4 1,7 7,7 13,7 7,8 6,8 61,1
48,9 4,9 2,7 7,3 6,4 1,8 72
A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében Ország
Pest megye
Budapest
17,87% 1,42% 6,87% 4,55% 3,43% 1,96% 36,10%
24,85% 0,20% 6,11% 4,89% 4,48% 1,63% 42,16%
12,72% 13,22% 7,48% 3,74% 5,74% 42,89%
Forrás: ([9], [16]) m2.2. táblázat: A rövid távú el rejelzésbe bevont cégek, nemzetgazdasági ágak szerint 2004. január 1-én, 2., [%]
Az állami-önkormányzati érdekeltség részaránya 100% többségi kisebbségi 0% Összesen
A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében Ország
Pest megye
Budapest
8,61 4,36 2,09 84,94 100
6,48 1,08 1,62 90,81 100
9,68 0,65 2,58 87,10 100
m2.3. táblázat: A rövid távú el rejelzésbe bevont cégek, az állami-önkormányzati érdekeltség részaránya szerint, [%]
A külföldi érdekeltség részaránya 100% többségi kisebbségi 0% Összesen
A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében Országos
Pest megye
Budapest
16,98 5,32 2,66 75,05 100
23,44 8,85 2,60 65,10 100
10,00 7,33 2,67 80,00% 100
m2.4. táblázat: A rövid távú el rejelzésbe bevont cégek, a külföldi érdekeltség részaránya szerint, [%]
Létszám-kategória > 1000 f > 500 f > 300 f > 100 f > 50 f - 50 f Összesen
A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében Országos
Pest megye
Budapest
2,77 4,88 6,49 17,43 14,71 53,72 100
3,38 4,35 7,73 13,04 12,56 58,94 100
1,74 1,74 1,16 18,60 16,28 60,47 100
m2.5. táblázat: A rövid távú el rejelzésbe bevont cégek a létszám-kategória szerint, [%]
33
34
m2.6. táblázat: M szaki és gazdasági szakmák várható pozíciói 2005-ben
7.3
KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER -PIACI PROGNÓZIS ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSA
TEÁOR kód D D D D D D D D C C C C C D D D D D D D D D D D F D D D
Ágazatok egyéni bontásban és TEÁOR besorolás szerint
Gazdálkodók Alkalmazottak száma létszáma
1. Élelmiszer, ital, dohány 15 Élelmiszer, ital gyártása 395 16 Dohánytermék gyártása 6 2. Ruházat és b ripar 18 Ruházati termék gyártása; sz rmekikészítés, -konfekcionálás 204 19 B rkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása 76 3. Textilipar 17 Textília gyártása 114 4. Faipar 20 Fafeldolgozás, fonottáru gyártása 104 5. Nyomda, könyv és lapkiadó 21 Papír, papírtermék gyártása 35 22 Kiadói, nyomdai tevékenység, egyéb sokszorosítás 51 6. Kohászat, fémfeldolgozás 10 Szénbányászat, t zegkitermelés 7 11 K olaj-, földgázkitermelés, -szolgáltatás 6 12 Urán-, tóriumérc-bányászat 7 13 Fémtartalmú érc bányászata 2 14 Egyéb bányászat 15 23 Kokszgyártás, k olaj-feldolgozás, nukleáris f t anyag gyártása 3 27 Fém alapanyag gyártása 40 28 Fémfeldolgozási termék gyártása 243 7. Iroda és számítógép, villamos gép-, m szergyártás, híradástechnika 30 Iroda-, számítógépgyártás 5 31 Máshova nem sorolt villamos gép, készülék gyártása 86 32 Híradástechnikai termék, készülék gyártása 62 33 M szergyártás 30 36 Bútorgyártás; máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása 92 8. Gép- és járm gyártás 29 Gép, berendezés gyártása 153 34 Közúti járm gyártása 45 35 Egyéb járm gyártása 18 9. Épít ipar 45 Épít ipar 369 10. Épít anyag, cserép- kerámia-, üveg- gumi-, vegyipar 24 Vegyi anyag, termék gyártása 54 25 Gumi-, m anyag termék gyártása 101 26 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 82 Összesen: 2405
55477 1363 26182 10493 13369 8231 6176 3329 1366 913 574 640 1293 1519 8520 18766 1181 56326 46649 4827 7562 30377 16345 5558 18847 18399 13335 14749 392366
m3.1. táblázat: A középtávú munkaer -piaci prognózis során felmért vállalkozások, és az ott alkalmazásban állók száma 1.
35
TEÁOR kód A A B G G G H I I I I D E E O J J J K K K K K M N O O O l O
Ágazatok egyéni bontásban és TEÁOR besorolás szerint
Gazdálkodók Alkalmazottak száma létszáma
11. Mez -, erd és halgazdaság 1 Mez gazdaság, vadgazdálkodás 510 2 Erd gazdálkodás 28 5 Halászat, halgazdálkodás 13 12. Kereskedelem, vendéglátás, járm -, üzemanyag kereskedelem 50 Járm -, üzemanyag-kereskedelem 122 51 Nagykereskedelem 245 52 Kiskereskedelem 286 55 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 135 13. Szállítás, raktározás, közlekedés 60 Szárazföldi, cs vezetékes szállítás 108 61 Vízi szállítás 2 63 Szállítást kiegészít tevékenység, utazásszervezés 37 64 Posta, távközlés 19 14. Villamos energia, gáz-, g z-, szennyvíz-, hulladékkezelés 37 Nyersanyag visszanyerése hulladékból 3 40 Villamosenergia-, gáz-, g z-, melegvízellátás 45 41 Víztermelés, -kezelés, -elosztás 58 90 Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás 44 15. Pénzügyi és biztosítási tevékenység 65 Pénzügyi tevékenység (biztosítás nélkül) 47 66 Biztosítás (kivéve: kötelez társadalombiztosítás) 5 67 Pénzügyi kiegészít tevékenység 4 16. Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás 70 Ingatlanügyletek 37 71 Kölcsönzés 4 72 Számítástechnikai tevékenység 19 73 Kutatás, fejlesztés 8 74 Gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás 118 17. Oktatás 80 Oktatás 148 18. Egészségügyi és szociális ellátás 85 Egészségügyi, szociális ellátás 152 19. Szórakoztatás, kultúra, sport és egyéb szolgáltatás 92 Szórakoztatás, kultúra, sport 49 93 Egyéb szolgáltatás 37 99 Területen kívüli szervezetek 1 20. Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem 75 Közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás 102 91 Érdek-képviseleti tevékenység 19 Összesen: 2405 Mindösszesen: 4810
45954 4591 914 4454 17659 26815 8462 36116 483 7072 5598 180 17947 16724 4740 2335 341 584 2179 95 1130 1143 11070 25127 65330 4625 5100 179 11966 385 329298 721664
m3.2. táblázat: A középtávú munkaer -piaci prognózis során felmért vállalkozások, és az ott alkalmazásban állók száma 2.
36
