I./H. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ Ó RENDSZERES INFORMÁCIÓÁRAMLÁS FOLYAMATÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYEKTŐL ÉRKEZŐ VISSZACSATOLÁS BEÉPÍTÉSE A HIVATAL MŰKÖDÉSÉBE -BEVEZETŐ BEVEZETŐŐ-
Az önkormányzat kiterjedt intézményi hálózatot f lü l a sikeres felügyel, ik vezetéshez é h pedig di szükséges, ük é hogy h ezekkel az intézményekkel hatékony kommunikációt tudjon fenntartani. Az állandó és hatékonyy információáramlás legtöbb g tényezőjét már használják: mobiltelefon, elektronikus levelezés és fax. Az internet része a mindennapi kommunikációnak, ami azért jó, mert gyors és ingyenes – a legcélszerűbb módja a dokumentumok átküldésének.
A hivatal munkatársai viszonylag hamar megszokták az elektronikus kommunikációt, és most már amit lehet,, azt e-mailben intézik,, mivel jóval j kedvezőbb,, mint a telefon vagy a faxküldés. A pendrive megjelenését is fontos lépésnek tartják, tartják a nagy adatállományok átvitele (különösen a más t l ph l telephelyen lé ő intézményekbe) lévő i téz é kb ) immár i ár nem jelent j l t nehézséget. A belső hálózat szintén megkönnyíti a munkát.
A kollégák szerint a hálózat sokban segíti a hivatalt a nyomtatandók csökkentésében, ám azok mennyisége y g mégg mindigg túl magas. g Többek említették, hogy a számítógépes hálózat egyes elemei elavultak és lassúak – ez azért bosszantó bosszantó, mert amennyit gyorsít az elektronizálás, legalább annyit it lassít l ít egy-egy lassú l ú gép. ép Minden Mi d hálóz hálózatt csakk olyan gyors lehet, mint a leglassúbb eleme.
Az intézmények és a fenntartó közötti kommunikációt azért kellene gyorsítani, mert mivel ezek a munkaszervezetek k t k semmilyen il stratégiai t té i i lépést lé é t nem tehetnek egyeztetés nélkül, megakaszthatja őket, ha nem kapnak k k időben időb választ. ál Éppen pp ezért fontos cél az elektronikai rendszereiket minél inkább integrálni a hivatali hálózatba.
Minden Mi d egyes ililyen dö döntés té felmegy f l a hivatalba, hi t lb az illetékeshez, aztán vissza – ez rengeteg idő elektronikus l k ik támogatás á á nélkül. élk l g Hosszú távú célként erősíteni kell a már meglévő tendenciát, hogy a telefonhívásokat internetes ingyenes gy eszközökkel váltsák ki.
I./H. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ RENDSZERES INFORMÁCIÓÁRAMLÁS FOLYAMATÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYEKTŐL ÉRKEZŐ VISSZACSATOLÁS BEÉPÍTÉSE É ÍTÉS A HIVATAL ATA MŰKÖDÉSÉBE
TARTALOMJEGYZÉK I. Elemző rész Célok meghatározása Helyzetelemzés Következtetések II. Tanácsadó rész Stratégiai tanácsok Taktikai tanácsok Informatikai megoldások g
11. Elemző rész – 1.1 Célok meghatározása
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 1.
Az önkormányzati kiadások az egynegyedét (25 (25-26%-át) 26% át) igénylik.
államháztartás
2.
Ebből legnagyobb részben az intézmények működési köl é i fedezik, költségeit f d ik amelyekből l kből kb. kb 13 ezerről ől tudunk d ka szektorban.
3.
Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint: „A y ggazdálkodási feszültségek g fokozódásában helyi szerepet játszott a feladatellátás módjának önkormányzatok általi gazdaságtalan szervezése is. is ”
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 4.
A terület kiemelkedő szerepét az is mutatja, hogy a lakosság az önkormányzat munkáját az intézményi működés alapján ítéli meg.
5.
Vagyis V i hasznos h ebből bből a szempontból ból átgondolni á d l i a szervezeti kereteket, egyrészt azért, mert a szolgáltatások színvonalában kiemelkedő eredmények érhetők el, másrészt, mert számottevő pénzügyi megtakarításokkal jár.
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 6.
Az analízis A lí i nem merülhet ülh ki az információáramlás i f á ióá lá elemzésében, amennyiben tényleg meg akarjuk érteni az önkormányzatok és intézményeik közti viszonyt. Fontos, hogy a polgármesteri hivatal, önkormányzat és intézmény közti kapcsolatrendszernek egészét tekintsük.
7.
Ma olyan mértékű bürokratikus teher nyugszik az intézmények vállán, vállán amely indokolja azt a meglátást, meglátást miszerint az igazi cél az, hogy az önkormányzatok ezt ne növeljék ö ljék
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 8.
A szektor megújítása az intézményi zóna információira támaszkodva képzelhető el. Ennek célja az, hogy költséghatékony, de magas színvonalú és hatékonyságú feladatellátást és szolgáltatást érjenek el. el
9.
A helyi közszolgálatokkal szemben támasztott elvárások nőnek, ebből fakad mindennek kényszer jellege is, valamint kihívás is, hiszen a megfelelést az egyre csökkenő központi finanszírozás nehezíti.
1.1.2 AMIRE VÁLASZT KERESÜNK 1.
Az önkormányzat, a hivatal és a felügyelt intézmény érintkezése milyen ügyekben és milyen utakon valósul meg?
2.
Hogyan oldható meg a processzus logikussá és egyszerűvé tétele?
3.
Javítsuk a javaslatétel kultúráját- Miképpen oldható meg, hogy az intézményektől y érkező jjelzéseket nagyobb gy figyelmet gy kapjanak?
4.
Milyen y informatikai megoldások g segítenének g az intézményekkel y való kapcsolattartást modernizálásában?
11. Elemző rész – 1.2 Helyzetelemzés y
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾
Az önkormányzat intézményei felett irányítási, irányítási felügyeleti és ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. A részben önálló i é é k és intézmények é a hivatal hi l közötti kö ö i együttműködés ü űködé az alábbi lábbi területeken valósul meg.
¾
Karbantartási, felújítási teendők
¾
Munkaügyi nyilvántartás
¾
Az éves költségvetési tervezet
¾
Az éves költségvetési előirányzatok (át)alakítása
¾
Előirányzatok utalványozás
felhasználása,
kötelezettség
vállalás,
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾Szabályzatkészítés ¾A
és szabályozás
pénz kezelése
¾Könyvvezetés ¾Selejtezési
feladatok és leltározási teendők elvégzése
¾Analitikus A li ik
nyilvántartások il á á k vezetése é
¾Elkészíteni
a beszámolókat
¾Elkészíteni
az adóbevallásokat
¾Egyéb
adatszolgáltatások
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾
A szakmai ügyeket tekintve is megállapítható, hogy napi szintű kapcsolat van a hivatallal és a tisztségviselőkkel: az adott szakterület hivatali vezetőivel ügyintézőivel, a jegyzővel és a polgármesterrel jegyzővel,
¾
Az intézmények vezetőit az aktuális témák kapcsán szükség szerint összehívják.
¾
Nem rendszerszerű az eredmények y és a hatékonyság y g mérése
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾Az
intézmények szolgáltatásait igénybe vevők körében nem végeznek rendszeres mérést, hogy elégedettségi szintjükről visszajelzést kapjanak. ¾Sok S k
esetben tb problémaforrás, blé f á hogy h a nem önálló ö álló intézmények újabb összegek ( 50 ezer forint) felvétele előtt kötelesek az előző összeggel elszámolni. ¾Pénzügyi
tekintetben aktuális helyzetüket nem ismerik, ismerik nem tudják mennyi van még a bérekből és az élelmezési k tből amii nyilvánvalóan keretből, il á ló hasznos h l lenne számukra. á k
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾A
rendszeres és közösen tartott értekezletek segítenék a cél elérését ¾Az ¾A
egyes feladatokra szabott határidők aránytalanul rövidek
hivatalban már megtalálható dokumentumokat sok esetben, akár többször is újra bekérik
1.2. HELYZETELEMZÉS A kapcsolattartás k l á útjai új i ¾
személyes
¾
fax
¾
telefon (mobil és vonalas)
¾
e-mail
¾
papír alapú levelezés
¾
kézbesítői közvetítés
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾
Az adminisztrációs munkatársak feladata a számlák h rd zá hordozása
¾
A hivatal minden munkatárshoz eljuttatja a Magyar Közlöny netes verziójának rá vonatkozó részleteit
Telefon ¾
A flotta mobil csomag egyszerűsíti a kapcsolattartást a hi hivatal l és é az intézmény i é é vezetői ői és é a meghatározó h á ó feladatkörrel rendelkező dolgozók között
1.2. HELYZETELEMZÉS Az intézmények kapcsolata a bizottságokkal és a képviselő-testülettel Kapcsolat a képviselőkkel Kapcsolat pcso a po polgármesterrel g s Költségvetés tervezése és elfogadása Beszámoló a bizottság előtt Beszámoló a testület előtt Részvétel a testületi és bizottsági üléseken
1.2. HELYZETELEMZÉS Intézmények alkalmazottait találjuk külső tagként a bizottságokban valamint a testületnek több pedagógus bizottságokban, is része. Abban az esetben, ha nincs az intézményi vezetőre vonatkozó napirendi pont, nem hívják meg az ülésekre. Az előterjesztéseket sem mindig juttatják el nekik
1.2. HELYZETELEMZÉS Azon javaslatok útja, amelyek az intézményektől érkeznek: A felvetés f l é jellege j ll h á határozza meg a javaslat j l útját ú já A szükséges intézkedés szintjétől függően: ü i é ői ügyintézői irodavezetői (osztályvezetői) bi bizottsági á i képviselő-testületi
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾Az
utóbbi előfeltétele az írásban benyújtott előterjesztés
¾A
pénzügyi irodavezető személye megkerülhetetlen- vele g gy kell a felvetés financiális vetületeit megtárgyalni ¾Az
irodavezetők szakmai szempontból vizsgálják az ügyeket
1.2. HELYZETELEMZÉS Informális közvetítő utak: ¾A
polgármester, l á az alpolgármester, l l á az irodavezetők, i d ők a képviselők azok, akiknél az intézményvezetők lobbiznak
¾Az
ötletekkel előbb a szakmai képviselőket kellene megkeresni - véli a hivatali apparátus-, apparátus és csak azután a politikai szféra képviselőit.
1.2. HELYZETELEMZÉS Hogyan működik a belső ellenőrzés? ¾
Közös belső ellenőr az egész kistérségben
¾
A belső ellenőrzésnek van ütemterve
¾
Ez alapján háromévente egyszer kerül sor egy intézmény vizsgálatára
1.2. HELYZETELEMZÉS Informatikai szituáció ¾
Minden intézménynél y van internet és számítógép, g p, a felszereltség elavult, nem bírja a növekvő kapacitást igénylő munkát. munkát
¾
A hivatali munkához több különböző szoftver áll az alkalmazottak lk l k rendelkezésére. d lk é é
¾
A gépek a hivatalban egy hálózatra vannak kötve.
¾
A net-könyvtárban archivált adatokat különböző hozzáférési szintek szerint érhetik el. el
1.2. HELYZETELEMZÉS ¾
¾
¾ ¾
¾ ¾
Az önkormányzatnak nincs hivatalos honlapja és a levelezése sem saját j domain-hez kapcsolódik p Nincs egy hálózaton az intézmények összessége és a hivatal Nincs minden egyes intézménynek saját honlap készítve A llegtöbb öbb iintézményben é é b már á ki kitelepített l í a MÁK IMI rendszere Fontos lenne egy új szervert beszerezni Túl sokat költenek nyomtatásra. y
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK 1. A jogtól a pénzügyekig, a munkaügyektől, a tervezésig mindenhez értenie kell egy mai intézményvezetőnek. intézményvezetőnek 2. Szakmai munkájukat háttérbe szorítják a bürokratikus teendők. g részét az állam írja j elő. 3. Ezek nagy 4. Kevéssé önállóak az intézmények: a legapróbb ügyekben is egyeztetnek a hivatallal.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK 5.
Még az önállóan gazdálkodó intézmények autonómiája is megkérdőjeleződik.
6.
Új ötlet nem vethető fel év közben, aminek pénzügyi vonzata van, hiszen hi a szűkös űkö költségvetés köl é é csakk annakk szoros végrehajtását engedi meg. Ez csökkenti az intézményvezetők y g év közben. kezdeményezőkészségét
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK 7.
A hatékonysági, h ék á i gazdaságossági, d á á i eredményességi d é é i vizsgálatok i ál k kiszorulnak a fókuszpontból, ahogy a szolgáltatásokat h használókat álók sem monitorozzák. i ák
8.
A belső ellenőrzés nem tudja ellátni a stratégiai problémák feltárásának feladatát, annak ellenére, hogy a szabályozási oldal szerint az ő feladata lenne: „(…)a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálja”. Sajnos azonban az utóbbi két szempontra sem erő, sem idő nem jut már általában.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK 9.
Az informatikában A i f ikáb rejlő jlő potenciál iál kihasználásához kih álá áh hiányzik, hiá ik hogy az intézmények és a hivatal egy hálózatra legyenek kötve.
„Az önkormányzati szektorban világosan kirajzolódik egy jelentős intézménycsoport képe, melyet a passzivitás, a sodródás, a p puszta túlélő alkalmazkodás jjellemez. A jjelenségg mögött meghúzódó alapvető ok: az önkormányzati intézményfenntartás y szakmai-értékelő oldalának krónikus gyengesége.” (Setényi János: Az önkormányzat szerepe az intézményi kudarc elhárításában)
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK 10.
Az Állami Á Számvevőszék szociális szférára vonatkozó kijelentésének referenciáját kibővíthetjük az intézményi szféra egészére:
11 11.
A szociális ellátórendszer és ezen belül az intézményi ellátások fejlesztési irányait magában foglaló hosszú távú koncepció, koncepció azt megalapozó hatástanulmány nem készülnek. Nincs információ, felmérés, számítás arra vonatkozóan, k ó h hogy mii lenne l az ellátások llá á k kívánatos kí á szintje, és ez milyen eszközökkel, intézkedésekkel forrásokkal valósítható meg.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Nem készülnek számítások az ellátottság különböző szintjeinek eléréséhez szükséges anyagi erőforrásokra, azok elérésének alternatíváira.”
2 Tanácsadói rész – 2. 2.1 Stratégiai g tanácsok
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK 1.
„A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. megszabadulásban.” John Maynard Keynes közgazdász
2.
A mostanii minden i d szempontból ból jó?
3.
Az önkormányzati dolgozók többsége azon az állásponton van, hogy a kialakult intézményi struktúra p megfelelő, g , sőt kiváló. és kapcsolatrendszer
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK 4 4.
Pedig a rendszer az első, első amit az adminisztrációs terhek ügyében hathatós segítségnyújtáshoz első kö b át körben á kell k ll vizsgálni, i ál i és é át á kell k ll formálni. f ál i
5.
Az összes intézmény részben önálló kategóriába való besorolása azt mutatja, hogy céljuk a fokozott gy kialakítása volt. felügyelet
6.
Javasolt lenne átvizsgálni, hogy a létszámcsökkentések, amel ek az összevonásokat amelyek össze onásokat kísérték, kísérték ténylegesen tén legesen jártak-e megtakarításokkal?
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Ugyanis a hivatali pénzügyi alkalmazottak száma éppen annyival nőtt, sőt az egyes intézményekben is dolgoznak pénzügyi alkalmazottak: egy vagy néhány esetben több személy is. Fontos lenne F l megvizsgálni i ál i azt az eddig ddi kihasználatlan kih ál l opciót ió is, hogy az önkormányzat civileket vonjon be a f l d ll b feladatellátásba. Meg kell vizsgálni, hogy az adott intézményi struktúra mennyire szolgálj a működést. Erre leginkább az intézményvezetők, az ott dolgozók, és külső szakértők hivatottak.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Azért, hogy az intézményi vezetők és az ott dolgozó meghatározó munkakörű személyek önmagukat az egészben láthassák, mindenképp alapvetővé kéne tenni, hogy az önkormányzati ügyekbe és működésbe betekintést nyerjenek. Az önkormányzatok a 2008. évi CV. törvényt, amelyet „az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának, a közfeladatok ellátásának átláthatóbbá, hatékonyabbá tétele, és a költségvetési gazdálkodás modernizálásának
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK megalapozása l á céljából éljából a költségvetési köl é é i szervekk jogállásáról j állá á ól és gazdálkodásáról alkotott az Országgyűlés”- ebből már nem az opciókat olvassuk ki, hanem a gondokat. Holott már a törvényy indoklásában benne is van: „…támogatja a közfeladat-ellátás különféle formái közötti választást választást” „…meg kell szüntetni a költségvetési szervek szervezetijogi uniformizáltságát, és megfelelő szervezeti j a ggyakorlat számára” formaválasztékot kell nyújtani
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Mára az is Má i nyilvánvalóvá il á ló á vált, ál hogy h a költségvetési köl é éi szerveknél általában nem célszerű megtiltani a gazdálkodó szervezet alapítását, vagy az abban való részesedésszerzést, hiszen feladataik egy részénél, vagy azt „folytató”, támogató funkcióknál ez lehet az p ellátási mód optimális „A
versenyszférához legközelebb álló vállalkozó közintézeti típus megalkotásának jelentősége éppen abban áll, hogy a magyar jogrendszerből mindeddig hiá ó kompromisszum hiányzó k i születik ül ik a tekintetben, ki b hogy h
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK e szervek képesek legyenek a piaci koordináció, piaci mechanizmusok, módszerek hasznos elemeivel élni, a piacon a lehető legteljesebb értékű részvevőként működni ugyanakkor a közpénz védelme a működni, költségvetési szervekre érvényes szabályokkal továbbra i biztosítva is bi í legyen.” l ” Jelentős eredménnyel járhat, ha ezeket a törvény által adott lehetőségeket átgondoljuk.
2 Tanácsadó rész – 2. 2.2 Taktikai tanácsok
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK ¾
Ajánljuk a 2008 CV. törvényben található vizsgálatok valóban végeztessenek el:
¾
a) hatásvizsgálat alapján tanulmányozza és bemutatja a kö f l d llá á iránti közfeladat-ellátás i á i igény i é meglétét lé é úgy, ú h hogy az a döntéshozatalra alkalmas módon történjen; valamint a közfeladat-ellátás más megoldásokkal, más szervezeti megoldásokkal szembeni előnyét is felveti
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK ¾b)
az a) pont tartalmában megtalálható tételeken belül megfontolás tárgyává gy teszi a szervezeti célszerűséget: g a működési-gazdálkodási g forma konszenzusát a tevékenység jellegével és a forrásszerkezettel, ¾c)
az a) pontban foglaltakon belül vizsgálatot indít a szerv által ellátott, ellátandó közfeladat elvégzésére alkalmas államháztartáson belüli vagy kívüli szervezetek vagy személyek közötti versenyhelyzet feltérképezésére, továbbá annak feltételezhető következményeit a ggazdaságos, g , hatékony, y, eredményes, y , valamint megfelelő g ggaranciákkal rendelkező közfeladat-ellátásra,
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK ¾d)
validálja azokat a követelményeket, amelye a következő szempontokat érvényesítik: szakmai, szakmai mennyiségi, mennyiségi minőségi, minőségi valamint a működés és gazdálkodás gazdaságosságára, hatékonyságára mutató szempontokat, szempontokat továbbá a szerv egészére és szervezeti egységeire vonatkozó méretgazdaságossági é d á á i aspektusokat. k k
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK ¾
Azért, A é t hogy h az intézményeket i té é k t biztassák bi t ák az év é közben kö b beadott b d tt hasznos változtatási javaslatokra, ajánlatos lenne a költségvetésbe eleve bevenni olyan tételek, tételek amelyek ezek megvalósításának hátterét biztosítanák.
¾
Előnyös megoldás lenne a pályázatírók csoportját bővíteni, hogy munkájukat az intézmények is igénybe vehessék.
¾
Példaként áll előttünk az, a néhány településen már a praxis részévé vált az a változás, miszerint a havi bizottsági ülések végén a szakterületi intézmények vezetői referálnak az aktuális ügyekről.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK ¾Fontos,
hogy a hivatali testületi és bizottsági üléseken az intézményvezetők meghívottak legyenek, valamint, hogy a testületi ülé k előkészítő ülések lőké í ő anyagát á kézhez ké h kapják k ják minden i d alkalommal. lk l l ¾Előnyös,
ha elvárjuk az intézményvezetőtől, hogy minden testületi ülésen vegyen részt. ¾A
község gazdálkodási teendőt egy újonnan létrehozott Kht Kht-ra ra kellene bízni. ¾Kívánatos Kí á
egy olyan l naptár á készítése, ké í é amely l az eseménynaptárhoz é áh hasonló, és tartalmazza, mikorra milyen adatokat kell a hivatalnak szolgáltatni. szolgáltatni
2 Tanácsadó rész – 2. 2.3 Informatikai megoldások g
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK ¾
Csakk az informatikai C i f ik i fejlesztések f jl é k révén é é nyílik ílik lehetőség l h őé a helyi önkormányzati feladatok hatékony megoldására. A szolgáltató típusú helyi közigazgatás, önkormányzat megteremtése, az önkormányzati szervek belső működési hatékonyságának fokozása, a költségek optimalizálása g a feladatok legszélesebb g körét átfogó, g , megköveteli integrált önkormányzati információs rendszert, valamint a korszerű korszerű, megbízható megbízható, költség-hatékony infokommunikációs infrastruktúrát.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK ¾
Az Intranet innovációja a i é i k szem előtt igényeinek lő tarásával áá l
munkatársak
¾
Kialakítani a belső informatikai hálózatot, amely mindenki által elérhető, továbbá olyan k l i ál katalogizált adattartalommal d l l bí bír, amely l naprakész p és folyamatosan y bővül
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK ¾Ahhoz,
hogy az intézmények és a hivatalok között adathozzáférés kétirányúvá váljon, váljon az intézményeket be kellene kapcsolni a hivatal hálózatába. Ez két módon l h té lehetséges: egyrészt é t a fizikai fi ik i k kapcsolat l t kiépítésével, kié íté é l másrészt az úgynevezett VPN rendszer használatával. Mindkét variáció óriási fejlődést eredményezne. ¾Belső
eljut
„hírlevél hírlevél” kidolgozása, kidolgozása amely az intézményekhez is
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK ¾Olyan
szoftvereket kellene vásárolni az intézményeknek, amelyek kedvező árfekvésűek, mégis hasznosak. Az iktatóprogram minden intézményben alapvető legyen. ¾Uniformizálni
a levelezést. Az alkalmazottak ne ingyenes g y vételével intézzék a hivatalos levelezőrendszerek igénybe levelezést. ¾Fontos F
llenne saját já honlap h l ki l kí á kialakítása a város á é és intézményei részére egyaránt.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK ¾Azokat
az ingyenes programokat- Skype, MSN, Messenger amelyek befektetés nélkül könnyítenék meg a Messenger-, hivatali és intézményi dolgozók kommunikációját meg kell i ismertetni i velük. lük
