XXV. évfolyam, 1. szám
2013. január
Irmák Karácsony 2012 9. oldal Közéleti és tájékoztató lap
Megjelenik minden hónap első hetében Bővebb információ, archívum a város honlapján: http://www.albertirsa.hu
100 Ft
Minden kedves olvasónknak sikerekben gazdag, boldog új esztendőt!
Eredményekben gazdag, szép és boldog új esztendőt kívánok minden Kedves Albertirsai Lakótársamnak! Fazekas László polgármester
Albertirsai Híradó
2
2013. január
Tartalom
VÁROSHÁZA ............................................................................... 3-6. oldal KULTÚRA ..................................................................................... 6-7. oldal KÖZÉLET ................................................................................. 7-12. oldal AKTUÁLIS HELYI POLITIKA ................................................. 12-13. oldal AKTUÁLIS .............................................................................. 13-18. oldal SPORT .................................................................................... 18-19. oldal KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK ..................................................... 20. oldal
Ünnepekre hangolva 10. oldal
Télapó itt van 9. oldal
Minden kedves albertirsai lakótársunknak Áldott Ünnepeket, és sikerekben gazdag Új Esztendőt kívánunk!
Reméljük, az újság megjelenésekor már a 70 éven felüliek kézhez kapták a számukra juttatott, általunk is támogatott, karácsonyi vásárlási utalványt! Ígérjük, ha rajtunk múlik, ez továbbra is minden évben így fog történni.
Elter János és Tóth János képviselők
Kutya macska ivartanítási akció Ebben az évben is meghirdetjük a nagy népszerűségnek örvendő ivartalanítási akciónkat. Jelentkezzen be rendelőnkbe: 2013. január 14 – február 28. között. Albertirsa, Dánosi u. 7. tel.: 53/370-783
Ez idő alatt a műtét árából 20% engedményt adunk. Előzze meg a kedvenc állatainak túlszaporodását! dr. Kormány Katalin
dr. Ádám Tamás
Pest megye felkészült a télre
A téli időszakra való felkészülés menetéről tartott rendkívüli védelmi bizottsági ülést a Pest Megyei Védelmi Bizottság december 12-én. Az esemény levezető elnöke Tarnai Richárd kormánymegbízott, a Megyei Védelmi Bizottság elnöke volt, az eseményen részt vett Rosdy Tamás, a Pest Megyei Kormányhivatal főigazgatója is. Megkezdődött a felkészülés a télen várható rendkívüli időjárásra, amelyben a megyei védelmi bizottságoknak és elnökeiknek, valamint a megyei kormánymegbízottaknak fontos feladat jut. Ezért a téli időjárási körülményekre való felkészülés jegyében a Pest Megyei Védelmi Bizottság rendkívüli védelmi ülést tartott 2012. december 12-én. Az ülést Tarnai Richárd kormánymegbízott, a Pest Megyei Védelmi Bizottság elnöke vezette le. Tarnai Richárd az ülés megnyitásaként kiemelte, az új katasztrófavédelmi rendszer világos alá- és fölérendeltségi viszonyokat, felelősségi köröket határoz meg, egyértelmű irányítási rendszereket alakít ki, így képes az állam gyorsan és hatékonyan reagálni a vészhelyzetekben. A kormánymegbízott hangsúlyozta, ennek köszönhetően biztonságosabbá válik az ország, ami közös nemzeti ügy. Az rendkívüli védelmi ülésen Juhász Attila tűzoltó alezredes, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a megyei és a helyi védelmi bizottságok feladatait ismertette, a honvédelmi katasztrófavédelmi rendszerről, és a téli időszakra történt felkészülésről pedig Vitár Zsolt alezredes, a Pest Megyei Védelmi Bizottság titkára számolt be. A mintegy 30 fő részvételével lezajlott rendkívüli ülésen kiderült, a felkészülés rendben zajlik, az intézkedési tervek elkészültek és hatósági ellenőrzések zajlanak, hogy minden készen álljon egy esetleges rendkívüli helyzet orvoslására. 2012. január 1-jén megújult a megyei, fővárosi védelmi igazgatási rendszer, az ezzel kapcsolatos igazgatási és védelmi feladatok végrehajtása, irányítása a területi államigazgatás koordinációjáért is felelős kormánymegbízottakhoz került, 2013 januárjától pedig a járási hivatal vezetői a kormánymegbízottakéhoz hasonló jogosultságokkal bírnak majd.
Albertirsai Híradó
2013. január
3
VÁROSHÁZA
Első kézből Tisztelettel jelentem! Tisztelt Lakótársam!
Ismét eltelt egy esztendő. Ilyenkor célszerű mérleget állítani, visszagondolni a mögénk került tizenkét hónap történéseire, levonni azok tanulságait. Ugyanakkor helyénvaló, ha az ajtónkon kopogtató újév lehetőségeire is kikacsintunk, sőt hozzálátunk mindannak megtervezéséhez, amit tőle várunk. Így tesz sok-sok ember a saját, egyéni életében, valamint a legkülönbözőbb közösségek is. Természetesen egy település önkormányzatának vezetői számára úgyszintén fontos teendő mindez. Az itt következő sorok Albertirsa 2012. évi életének legmeghatározóbb körülményeit, munkánk eredményeit gyűjtik csokorba. Az írás vége felé pedig 2013-ról szerepel néhány gondolat.
Munkánk, gazdálkodásunk 2012-ben Semmi újat nem mondok azzal, hogy egy város mindennapi életének legfontosabb keretét, a gazdálkodásához rendelkezésére álló pénz mennyisége adja. Ez az összeg a honi önkormányzatok életében (néhány tucat, kiemelkedően gazdag település kivételével) tavaly január – februárban aggasztóan kevésnek látszott. Így voltunk ezzel mi is itt, Albertirsán. A február végén elfogadott költségvetésünk induló főösszege 1.435.737 ezer forintra rúgott. Ennyi pénz pusztán a legszükségesebb szolgáltatásaink működtetéséhez, valamint a korábban már eldöntött fejlesztéseink egyik - másikának megvalósításához tűnt elegendőnek. Az okok között toronymagasan az Országgyűlés által elfogadott 2012. évi költségvetési törvény által megszabott keretek vezettek. Magyarán, egyértelműen csökkent a települési önkormányzatok állami támogatása. Április második felében kiderült, hogy 2011-ről a vártnál több ún. pénzmaradványt tudunk átpumpálni a 2012-es költségvetésünkbe. Sőt! Ezen belül, az ún. szabadon felhasználható rész is bő százhetven-millió forint. Ennek két oka
volt: egyrészt, korábban lebonyolított három darab európai uniós pályázat utófinanszírozása révén százötven-millió forinthoz jutottunk, másfelől pedig gazdálkodásunkat az ésszerű takarékosság jellemezte. Mindezek után arra nyílott lehetőségünk, hogy néhány kényszerű lépés (a szakrendelések fizetőssé tétele, létszámcsökkentés, az egyik tanyagondnoki szolgálat megszüntetése, a kommunális adó tételének megemelése) okozta kellemetlenségekkel együtt, szolgáltatásaink óriási többségét megőrizhettük, s mintegy száznegyvenhat – millió forint értékben fejlesztéseket is elvégezhettünk. Most ez utóbbiak közül sorolom a jelentősebbeket. – A bekerülési összeget tekintve, 2012. legnagyobb beruházásának eredményeként teljes egészében befejeztük a Sportközpont kialakítását. A feladat két részből állt, nevezetesen a labdarúgó edzőpálya, 27.442 ezer forintból történt létrehozásából, valamint egy ún. olajfogó beépítéséből, ami 2.081 ezer forintunkba került. – A Munkácsy utca teljes hosszának burkolattal történő ellátására 22.778 ezer forintot költöttünk. – A Pálinkafőző dűlő zúzott kőből korábban kialakított útalapjának háromszáz méterét aszfalttal zártuk le. Ennek a díja 8.421.688 forint volt. – A Viola utca végén (szintén meglévő szilárd alapra) száz méter hosszra 2.392 ezer forintért került aszfalt. – Több évtizedes problémát oldottunk meg azzal, hogy a Köztársaság utca középső szakaszának 316 méterén, 14.665 ezer forint értékben elkészült a felszíni vízelvezető csatorna. – A Rákóczi utca, ilyen szempontból eddig legveszélyeztetettebb részén, ugyancsak csapadékvíz elvezető, illetve szikkasztó árkot építettünk, összesen 3.205 ezer forintból. – A Pesti úton, a Batthyány és a Pozsonyi utca közötti árok teljes felújításának sajnos csak a tervei készültek el, az állami közútkezelő ugyanis nem járult hozzá a 2012. évi munkavégzéshez. Emiatt, a kivitelezés (melynek ára 11.700 ezer forint) csak 2013-ban történhet meg.
– A Tessedik iskola Győzelem utcai épületében a használhatatlanságig elaggott tornatermi parketta teljes szerkezetét cserélni kényszerültünk. A munkavégzés költsége 17.209 ezer forint volt. Nagyszerű eredménynek tartom, hogy sok-sok ember önzetlen összefogása révén, a terem teljes belső felújítása megtörténhetett. Az ehhez vállalt társadalmi munka, és más (anyagok, eszközök) felajánlások összes értéke meghaladta az egymillió forintot. – A Faluházban évekkel ezelőtt szintén társadalmi összefogással kezdtünk hozzá egy nagy alapterületű szaletli létesítéséhez. Időközben 2011 őszén a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat kemencét épített a szaletli belsejében. Az építmény befejezése (főképp tető, héjazati munkák) már nem volt lehetséges önkéntes felajánlásokból. A költségvetésünkből biztosított 1.839 ezer forintból megoldottuk a feladatot. – Két óvoda épületünkön került sor nyílászáró cserére. Ezek teljes ára 2.429 ezer forint volt. Örömmel tölt el, hogy ebben az esetben is sor került jónéhány ember (elsősorban szülők) összefogásából plusz érték létrehozására, így a Dózsa György úti épületben két bejárati ajtót terven felül kicserélhettünk. – A városháza épületén a halaszthatatlan bádogozás, csatorna csere, és szigetelés 1.433 ezer, egy új irattározó konténer beszerzése, felszerelése 1.500 ezer forintba került. Ugyanitt, a karbantartási keret terhére pergolát építettünk az előkertbe, és kicseréltük a dolgozói kerékpár tárolót. Nem az épülethez kötődik, ám költségvetésünk szerkezetében a „polgármesteri hivatal” rovatban található az ún. „egyesített közműtérkép” beszerzése, 2.500 ezer forintért. A térkép gyakorlati jelentősége óriási. – Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások közül kettőt (Vasút út 4., Zrínyi u.) felújítottunk. A munkák összesen 4.638 ezer forintba kerültek. – A lakosokkal közös járda építési programunk 2012-ben is folytatódott. Eredményességén azonban nagy nyomot hagyott az emberek többségének nehéz anyagi helyzete. A korábbi években tapasztaltaknál sokkal kevesebb, összesen tíz fő nyújtott be az önkormányzathoz pályázatot a Folytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
4
2013. január
VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról portája előtti járda megépítéséhez szükséges cement biztosításáért. Így összesen 189 folyóméter új járda került kialakításra ezen a módon. A fejezet elején említett költségvetési főösszegünk az évközi korrekciók révén, az esztendő végére megközelítette az 1.800 millió forintot, vagyis a 2011. évi szintet. Pontos összeget csak a zárszámadás elkészítésekor tudok mondani.
II. Változások állami döntések következtében A Híradó júliusi, augusztusi és decemberi számában, három részben összefoglaltam a magyarországi önkormányzati szférát érintő lényeges változásokat. Ezért itt most csupán felvillantom a kormányzati döntések nyomán megszülető legfontosabbakat. - Január elsejétől valamennyi eddigi önkormányzati általános iskola fenntartója a Magyar Állam lesz. Az állam kinyújtott kezeként megalakult tankerületi igazgatóságok közreműködésével a KIK (Klebelsberg Intézményirányító Központ) nevezi ki az iskola igazgatókat, s a pedagógusokat. Továbbá a KIK fogadja el az adott intézmény alap- dokumentumait, irányítja az ott folyó szakmai munkát. A működtetés (tehát a technikai háttér biztosítás: épület, rezsi, takarítás, karbantartás) feladatainak megtartásáról valamennyi háromezer lélekszámnál nagyobb település képviselő-testülete nyilatkozhatott. Aki (mint mi is) ilyen körülmények között nem vállalta a fenntartást, annak ún. bepótlási kötelezettséget írt elő a Kor-
MEGHÍVÓ
Városunk Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a 2013. január 13-án 8.30 órakor megrendezésre kerülő ünnepi megemlékezésre, melyet a Don-kanyarban elesett áldozatok tiszteletére tartunk. Program: - Ünnepi gyászmise a Római Katolikus templomban - Koszorúzás a Kossuth téri emlékműnél Albertirsa Város Önkormányzata
mány. Ilyen esetben tehát a működtetést is az állam végzi, ám az adott település fizet ezért. - Az ivóvíz és szennyvíz ellátást sem lehetséges a jövőben egy-egy kisebb településnek önállóan biztosítania. Vagy állami fenntartóhoz történő csatlakozás, vagy pedig jónéhány önkormányzattal közös cég alapítása és működtetése lehet a megoldás. Mi, ez utóbbit választva, a Dabas központú DAKÖV Kft.-hez csatlakoztunk. Mindennek a következményeiről, a gyakorlati változásokról, ún. „Lakossági tájékoztató” kiadványban értesítettük az albertirsaiakat. - Az ún. járási hivatalok újbóli életre hívása (az előző rendszerben már létezett ilyen igazgatási, ill. tanácsi szint) ugyancsak jelentős hatással bír a települési önkormányzatokra. A 2013. január elején induló működtetésükkel számos olyan igazgatási feladat (pl. gyámügy, gyámhivatal, egyes szociális ügyek) kerülnek hatáskörükbe, amelyeket eddig a települések jegyzői gyakoroltak. Az elsőfokú építéshatósági teendőket (pl. építési engedélyek kiadása) pedig ezentúl az ún. járási központ település jegyzői (esetünkben Cegléd) látják el. Amennyiben a három említett változtatást, s következményeiket egymás mellé helyezem, jól látható, mi bennük a legfőbb közös jellemző. Nem más ez, mint a Kormányzat nyilvánvaló központosítási szándéka. Ezt erősíti az új önkormányzati törvény is, amely gyengíti a helyi döntéshozók önállóságát.
A jövőben számolnunk kell mindezek következményeivel.
III. 2013. elé A most induló új esztendő kilátásai számos vonatkozásban ismeretlenek az önkormányzatok számára. Két dolog azonban nyilvánvaló. Az egyik a pár sorral fentebb említett hatáskör szűkítés. A másik, a 2013. évi költségvetési törvény következményeként, az állami támogatások értékének csökkentése. További megkötést jelent, hogy a jövőben egy adott települési önkormányzat csak azt követően vállalhat szabad akaratából, önállóan feladatot, amikor a törvényekkel az illetékességébe utalt teendőkhöz biztosította a szükséges forrásokat. Összességében tehát az látható, hogy a települések önállósága gyengül, s eközben állami támogatásuk mértéke is csökken. Igaz, ezzel egyidőben sor kerül egyfajta adósság átvállalásra. Ennek részletei azonban Albertirsa esetében ma még ismeretlenek. Tehát az a jogi és gazdasági környezet, amelyben idén dolgoznunk kell, a korábbiaknál mostohább. Ilyen körülmények között települési szinten felértékelődik az összefogás jelentősége. Bízom benne, hogy Albertirsán képesek leszünk a korábbiakban tapasztaltaknál szorosabban, és őszintén együttműködni. Magam azon leszek, hogy sikerüljön. Fazekas László polgármester
Tájékoztató a talajterhelési díjról A 2011. évi CCI. törvény 234.§-a módosította a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12. §. (3) bekezdésében foglaltakat, mely a talajterhelési díj egységdíjának mértékét a korábbi 120 Ft/m3 helyett 1.200 Ft/m3 összegben határozta meg, ami 2012. február 1-jétől lépett hatályba. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak (fogyasztónak) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-ig. Ebből következően a Fogyasztók a magasabb díjfizetéssel először 2013. március 31-én szembesülhetnek.
A talajterhelési díj számításakor a talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj meghatározott alapja (a fogyasztott víz mennyisége) a meghatározott egységdíj (1.200 Ft), valamint a település igazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó (Albertirsán: 1,5) határozza meg. Ez azt jelenti, hogy egy köbméter ivóvízfogyasztás után 1.800 Ft talajterhelési díjat kell majd fizetni. A talajterhelési díj alapja csökkenthető az elszállított szennyvíz számlákkal igazolt mennyiségével, valamint a locsolási célú felhasználásra figyelembe vett mennyiség, június 1-től augusztus 31ig terjedő időszakra jutó vízfogyasztás 10%-kával.
Albertirsai Híradó
2013. január
5
VÁROSHÁZA
Beszámoló a Képviselő-testület decemberi üléseiről Városunk Képviselő-testülete december 13-án rendkívüli üléssel kezdte meg munkáját. A testület tagjai a napirendi pontok megvitatása előtt az AquariusAqua Kft.-nél megtekintették az október 31-én ünnepélyes keretek között felavatott új üzemrészleget, s azt a Sidel típusú berendezést, melynek köszönhetően az ásványvíz mellett, immáron üdítőital gyártása is lehetővé vált. Plutzer Tamás, a cég egyik ügyvezetője a vállalkozás történetének ismertetésén kívül beszélt a jövőbeli tervekről, újabb beruházásokról, amik további 30-50 új munkahely megteremtését teszik majd lehetővé. Egyúttal azt is megtudtuk, hogy a következő évben az önkormányzattal együttműködve, operatív program keretében, a kamionforgalmat csökkentő elkerülő út megépítésére lehet pályázni. Az állami támogatás mértéke 90%-os. Mivel az Aquarius-Aqua Kft. eddig minden pályázaton eredményesen szerepelt, a cégvezetők ezúttal is bíznak a pozitív elbírálásban. Plutzer Tamás továbbá eloszlatta azon aggodalmakat, miszerint a város ivóvízellátása bármilyen szempontból is veszélyben lenne. A mintegy 29000 évvel ezelőtt beszivárgott vizet az albertirsai telephelyen lévő kutakból 80 m, valamint 130 m mélységből nyerik, s az ásványvíz kitermelés teljesen független az ivóvíz szolgáltatástól. Az üzemlátogatást követően a Képviselő-testület elsőként Albertirsa város köznevelési intézményei működtetésének átadásáról szóló előterjesztést vitatta meg rendkívüli ülésén. Ismeretes, hogy a testület szeptemberben döntött a Tessedik Sámuel Általános Iskola, valamint a Művészeti Iskola működtetésének átadásáról. November 15-ig előzetes költségvetés készült a 2013-as évről, mely szerint elfogadható a felmentési kérelem, azonban önkormányzatunknak megvan azon képessége, hogy a működtetéssel összefüggő, az állam által biztosított költségvetéshez hozzájáruljon. Az oktatási miniszter az egy évre eső hozzájárulás összegét 51.816 e Ft-ban állapította meg, ami 6.585 e Ft-tal kevesebb, ha a településnél marad az intézmények működtetése. A Képviselő-testület így úgy döntött, elfogadja az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megállapított
hozzájárulás összegét és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak átadja a fent említett két oktatási intézmény működtetését. Mivel a köznevelési intézmények fenntartójának az állam a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot jelölte 2013. január 1-től, a testület döntött az állami fenntartásba vétellel összefüggő intézmény átadás-átvételről, a feladatellátáshoz kapcsolódó létszám átadásról, vagyonelemek, jogok és kötelezettségek megosztásáról szóló megállapodás jóváhagyásáról. Kovács Lászlóné képviselő javaslatára (a Képviselő-testület korábbi ígérete alapján) számítást végeztek a 70 éven felüli albertirsai lakosok karácsonyi ajándékutalvány kiosztásának lehetőségéről. A Képviselő-testület egyhangúlag úgy döntött, hogy részükre 3000 Ft/fő Erzsébet utalványt ajándékoz, melynek költségét, 5.986.332 Ft-ot, a 2012. évi költségvetés terhére biztosítanak. Mivel a jelzés viszonylag későn érkezett, az utalványokat két ünnep között, illetve az új év elején osztják szét. Egyebekben Kaáriné Kabay Lilla az Irsai Evangélikus Templomot megvilágító reflektor áthelyezését kérte, melynek erős fényei zavarják az arra közlekedőket. Szemőkné Szedlacsek Judit pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bicskei útról nyíló egyik utcát felszántották, mely az ott élők és közlekedőknek gondot okoz. Fazekas László polgármester jelzi a problémákat az illetékes személyeknek, ám a korrigálásokra csak a jövő évben kerülhet sor. Végül, de nem utolsó sorban, az éjszakai melegedő helyszínének a Táncsics utcai iskola területén lévő hátsó épületet jelölték ki. December 20-án rendes üléssel folytatta munkáját városunk Képviselő-testülete, mely egyben a testület munkaterv szerinti utolsó ülése volt. Még a napirendi pontok felolvasása előtt Boros Ottó, a Viziközmű intézményvezetője elbúcsúzott a képviselőktől, megköszönte eddigi segítségüket, ugyanis 2013. január 1-től nem áll majd alkalmazásban az új szolgáltatónál, a DAKÖV Kft.-nél. A testületi ülés végén pedig Lebanov József búcsúzott a testülettől, aki január 14-i hatálylyal lemond képviselői mandátumáról. A
képviselő úr, mint azt előző lapszámunkban is megírtuk, elnyerte a nagykőrösi tankerületi igazgatói posztot, mely öszszeférhetetlen a képviselői tagsággal. A két ülés között eltelt időszak eseményeiről szóló polgármesteri beszámoló szerint, a DAKÖV Kft., mint a díjmegállapítás új jogosultja, 2012. december 30-val 4,2%-os díjemelést hajt végre mind az ivóvíz, mind pedig a szennyvíz csatorna szolgáltatásra. A díjemelés oka, az Országgyűlés által elfogadott új közműadó. A lakosság részére a vízdíj bruttó 251 Ft/m3, a csatornadíj bruttó 282 Ft/ m3 lesz, a gazdálkodó szervezetek részére pedig bruttó 282 Ft/m3 vízdíjat és bruttó 377 Ft/m3 csatornadíjat állapított meg az új szolgáltató. A december 30-i hatályba lépésnek csupán technikai jelentősége van, 2013. január 1-ig hátralévő két napra nem történik számlakibocsájtás. A beszámolóból továbbá az is kiderült, hogy a 70 év felettiek részére szánt Erzsébet utalványokat a Nemzeti Üdülési Szolgálat külön egyeztetés alapján egy-két napon belül eljuttatja az önkormányzatnak, így azok kiosztása a két ünnep között megtörténhet. Rosszabb esetben egy részük áthúzódik január első napjaira. Az első napirendi pontban a 2012. évi költségvetés VI. módosítását vitatta meg a testület. A bevételi előirányzat 5.000 e Ft-tal növekedett, a kiadási oldalon 13.040 e Ft mutatkozik, melyből 11.205 e Ft a tanyagondnoki szolgálat normatívájának visszafizetése, melyet határozatban rendelt el a Magyar Államkincstár. Állításuk szerint a Dabas Város Jegyzője által kiadott működési engedély nem tartalmazza elkülönítve a két szolgálatra vonatkozó adatokat. Önkormányzatunk álláspontja ezzel szemben az, hogy mindezt a működési engedélyek kiadásáról szóló jogszabály nem is írja elő, így Albertirsa Város Önkormányzata keresetet nyújtott be a Kincstár ellen. Mivel vitát váltott ki a rendelet módosítása, a Képviselő-testület végül tételesen szavazott a költségvetést érintő változásokról, amelyből a 11.205 e Ft összegű normatíva visszafizetésének öszszegével történő módosítást a képviselők többsége nem támogatta, így a Tartalék Folytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
6
2013. január
VÁ R O S H Á Z A / K U LT Ú R A Folytatás az előző oldalról előirányzata 16.697 e Ft-ra módosult. A főösszeg azonban nem változott az előterjesztésben foglaltakhoz képest, annak összege 1.725.253 e Ft. A testület hozzájárult ahhoz, hogy a 2. számú körzetben a fogorvosi feladatokat ellátó Dr. Nagy Eleonóra átadhassa praxis jogát, illetve az ezzel járó kötelezettségeket Dr. Szántó Dórának, így a 2. számú körzet fogásza Dr. Szántó Dóra lesz. Olvasóink előtt is ismeretes lehet, hogy hazánk területének jelenlegi hét régiós besorolása, a pest megyei önkormányzatok és vállalkozások számára mennyire hátrányos. Mivel a főváros GDP termelő képessége az uniós átlag fölé emelkedett, ezért a Közép-magyarországi Régió nem tudja igénybe venni még azokat a forrásokat sem, melyekre 2007-2013 közötti ún. programozási időszakban jogosult volt. Emiatt az uniós pályázatok nagy része ebben a régióban nem jelenik meg, vagy ha igen, úgy a többi régióhoz képest jóval alacsonyabb támogatási intenzitással, holott valójában Budapest és Pest megye jellemzői teljesen ellentétes képet mutatnak. Ezért városunk Képviselő-testülete támogatja Gomba Község Önkormányzatának kezdeményezését arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi Kö-
zép-magyarországi Régió az Európai Unió 2014-2020 közötti programozási időszakában két NUTS 2 szintű területi egységet alkosson: Budapest és Pest megyét. Így a Pest megye által igénybe vehető támogatás elérhetné akár a 600-650 Mrd Ft-ot a felosztás nélküli, Budapesttel közös 100-120 Mrd Ft-tal szemben. Ugyancsak támogatja a Képviselő-testület az „Összefogás az Egyenlő Esélyekért” Nkft. (korábban: Összefogás Rehabilitációs Nkft.) kérelmét a Somogyi B. u. 50. sz. alatti önkormányzati tulajdonú ingatlan bérleti szerződés megkötésére vonatkozóan, ahol az Nkft. 21 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. Egyebekben Major Judit a fül-orr-gégészeti szakrendelés felöl érdeklődött, valamint javíthatóak-e a Bocskai úton a megsüllyedt csatornafedelek. Fazekas László polgármester előbbire vonatkozóan elmondta, hogy Dr. Blum Ferenc januártól szerda délutánonként fog rendelni, a csatornafedelek javíttatása pedig az új szolgáltató, vagyis a DAKÖV Kft. feladata lesz. Kovács Lászlóné a Bajcsy-Zsilinszky utcánál lévő kastélykapu maradványához egy figyelmeztető táblát kért tenni, amely talán segítene megakadályozni, hogy a gyerekek oda felmásszanak. Ehhez kapcsolódóan Sági Józsefné az épü-
let rendbetételének lehetőségét jelezte. A polgármester megkeresi az illetékes kollégát, aki egy helyszíni bejárást követően megállapítja, elegendő-e a tábla vagy szükséges a kapu leszerelése. Elter János megköszönte Török Andreának, hogy gondoskodott a szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendbetételéről. Szőke Szabolcs jelezte, hogy a téli hóesésben a dűlő utak nehezen voltak járhatóak, s kérte, hasonló esetben egy busz segítse iskolába hordani az ott lakó gyerekeket. A felvetésre legkorábban a költségvetés tárgyalásánál érdemes visszatérni – válaszolta Fazekas László. Szemőkné Szedlacsek Judit a 40es út padkániak rossz állapotára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy az Irmák gyógyszertár közelében lévő Zöldséggyümölcs üzlet utca fronton elhelyezett árúitól az arra közlekedők nehezen látnak ki a Pesti útra, melyet a polgármester jelez az őrsparancsnoknak. A képviselő asszony továbbá a testület nevében megköszönte a hivatali dolgozók egész éves munkáját. A Képviselő-testületnek Fazekas László fejezte ki köszönetét, aki eredményesnek értékelte a 2012-es esztendőt. Születtek jó döntések, sok beruházás is megvalósult, s bár néhány elmaradt, bízik azok jövőbeli elkészülésében. Müller Mónika
Mindenkinek meg van írva a sorsa Bekísért az épületbe és megvárta míg biztonságban beérek. Ez valahogy nagyon jólesett, derűvel töltött el. Kicsit elmélázva bámultam a meszelt plafon rejtélyes ábráit, bármit beleképzelhettem. Még egy hosszú, hófehér fátylat is, melyet szelíden lebbent meg a szél. Hirtelen borzasztó görcs hasított belém, ez volt a visszatérés a valóságba! Ma már nem először történt és nem tudtam mire vélni, de szólni sem akartam róla, nehogy megint megutaztassanak. Figyelmemet próbáltam másfelé terelni. Végiggondoltam megint, amit Józsitól hallottam, hogy több nővére, bátyja van, nagycsaládból származik ő is. Itt a faluban csak egy nővére élt, férje elismert kőműves, a legszebb házakat építette a faluban. Szintén családos az egyik bátyja, aki ugyancsak itt él és a tsz-ben sofőr. Megbízható, kiemelt munkaerő. Édesanyja alaposan megsínylette a sok gyerekszü-
lést, szoptatást. Józsit például kétéves koráig szoptatta, mert itt így szokás. Továbbá a háziállatok és bizony egy erősen italozó, fuvaros férj is nehezítette sorsát. Józsi édesapja lovaskocsival járt nap, mint nap, s a kocsmázás, italozás, mint „foglalkozási ártalom” is része volt a fuvarozói életnek. Sajnos, miután a lovak hazaballagtak vele, akkor kezdődött csak a haddelhadd otthon: rendszerint sorra verte a gyerekeket, de főként a feleségét. József édesanyja mellrákban, még a hatvanas évei elején halt meg. A gyerekek megnőttek, s ki-ki ment amerre a szíve szólította. Leginkább Budapestre utaztak. Józsi is dolgozott a fővárosban pár évig, de visszajött. Időközben édesapja lebetegedett, így most ketten laknak a szülői házban, ami viszont nagyon nagy nekik – célozgatott Józsi. Most pedig jó lenne, ha nem kellene magára hagynia, míg ő dolgozik. Legnagyobb baj, hogy betegsé-
ge ellenére a demizsont azért még megtalálja. Ez utóbbi gondolkodóba ejtett. Sok évtizeddel később sem találtam igazán magyarázatot arra, hogy 1970-ben, a kor szellemének tükrében, tizennégy évesen egyedül, tapasztalatlanul, mi volt az, ami rávezetett a megoldásra. Úgy gondolom mindenkinek meg van írva a sorsa. A Jóisten sokszor próbára teszi az embert, de a próbához erőt is ad. Sohasem szabad tőle várni a megoldást, én már tudom. Számtalan éjszakát sírtam át és könyörögtem hozzá segítségért, de a Jóisten úgy segített, hogy nem segített, mégis megmutatta a helyes utat. Azt az utat viszont nekem kellett végigjárnom. Akkor is, ha tele volt szenvedéssel. Most is ez történt. József előadásából kiviláglott édesapja rossz egészségi állapota, és a jövő, ami ránk várt. (Részlet a Fancsikai fények c. kötetből) - szirén -
Albertirsai Híradó
2013. január
7
K U LT Ú R A / K Ö Z É L E T
Tudta? Az albertirsai zsidó közösségben alapvető érték volt az önkéntes jótékonyság és a jótékony célú adomány, a cedáká. Az egyenjogúság előtti korszakban, a hátrányos jogi helyzetben lévő közösségekben a különféle jótékonysági egyletek biztosították a zsidó közösségek szegényebb, társadalmilag hátrányos helyzetű tagjainak ellátását. A kiterjedt szociális hálónak mindenki részese volt: a vagyonosabbak adományokkal támogatták a szegényeket és a segítő egyleteket, a rászorultak pedig ezek segítségével kerültek jobb helyzetbe. A tizennyolcadik században már létező, 1809-ben zsinagógát is építő irsai zsidó közösségben 1823-ból maradt fenn az első adomány nyilván-
tartó könyv. A nagy alakú füzet címlapján szív alakú papírrátétben olvashatjuk a dokumentum címét, a rátét alatt pedig megfestett papírdarabokból összeállított kétfejű sas alakja látszik. A kötet első oldalán a Szentély két oszlopára, Jákinra és Boázra emlékeztető oszlopokból halfarkú, sas-csőrű, kígyószerű lények nőnek ki, köztük pedig kerek gránátalma motívum. A kötetben Alberti-Irsán közel egy évtizedig vezették az adományokkal kapcsolatos feljegyzéseket, a következő kötet 1832-ben indul. A kötetet a Magyar Zsidó Levéltár őrzi.
Új vezető a Márai Sándor Könyvtár élén Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. november 1-től Zagyva József Csabát bízta meg a Márai Sándor Városi Könyvtár vezetésével, akit röviden bemutatunk Önöknek. Zagyva József Csaba: 2006-ban kezdtem dolgozni könyvtárosként a Debreceni Városi Könyvtárban, ami az ország második legnagyobb közművelődési fiókkönyvtárhálózata. 2012. november 1-től pedig az albertirsai Márai Sándor Városi Könyvtár intézményvezetői feladatait látom el. A könyvtár eddigi szolgáltatásai természetesen megmaradnak, a beiratkozás továbbra is mindenkinek ingyenes. A hagyományos értelemben vett kölcsönzésen kívül
internet használati lehetőség, számítógépes tanfolyam, folyóiratok kölcsönzése ugyancsak az olvasók rendelkezésére áll, akik remélhetőleg egyre többen lesznek majd. A gyermekkönyvtárat mindenképpen szeretném jobban bekapcsolni a könyvtár vérkeringésébe, valamint a nyitvatartási időn is szeretnék változtatni. Az eddiginél tovább, illetve egy napon hosszított nyitva tartás szerint várnánk az olvasókat. A könyvtár honlapjának elindításán túl a helytörténeti gyűjtemény gazdagításán is dolgozni fogunk, melyhez szívesen fogadunk bárkitől fényképeket, korabeli újságokat, újságcikkeket, s egyéb írásos emlékeket. Müller Mónika
Energiatakarékos megoldások A megfelelő hatásfokú és költséghatékony fűtési rendszerek kiépítésének meghatározó szakasza az előzetes tervezés. A tervezés során figyelembe kell venni az épületszerkezet sajátosságait, a falak és a födémszerkezet hőáteresztő képességét, a szigetelést, valamint a nyílászárók minőségét. A tervezést feltétlenül bízzuk olyan szakemberre, aki a megfelelő számítások elvégzése után tesz javaslatot fűtési rendszerünk kiépítésére. Ha nem készülnek el a szükséges számítások, a háztartás fűtése nem lesz optimális. Alulméretezett rend-
lent - ma már korszerűtlenek. Jelenleg az alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés legfeljebb 60-65 °C, a padló- és falfűtések 40-45 °C vízhőmérséklettel működnek. A rendszer a fenti hőmérsékleteket is csak a leghidegebb téli napokon produkálja, a fűtési szezon legnagyobb részében ennél alacsonyabb hőmérséklettel üzemel. Így jelentős energia-megtakarítás érhető el, és a környezet terhelése is csökken. Radiátoros fűtés esetén érdemes valamennyi helységben egyedi hőmérséklet szabályozását lehetővé tevő termosztati-
Energia megtakarítás típusa
Energiamegtakarítási lehetőség %
Energiamegtakarítási átlag %
Beruházási költség mFt
Beruházási költség átlag mFt
Pótlólagos külső fal szigetelés Nyílászáró csere hőszigeteltre
15-20 10-15
17,5 12,5
1-2 1-2
1,5 1,5
Gázkazán csere, hagyományos helyett kondenzációs kazán
15-30
22,5
0,35-0,55
0,45
szer esetén pótlólagos rásegítésre lesz szükség, amely ismételt beruházást jelent, valamint üzemeltetése is drágább. A túlméretezett rendszerek már a létesítés során többe kerülnek, működtetésük is többe kerül, és nagyobb terhet rónak környezetünkre. Fontos továbbá a rendszer optimális beállítása is. A hazánkban legelterjedtebb cirkó rendszereknél figyelembe kell venni a kazánból távozó víz és a fűtőközegből visszatérő víz hőfokát. A hazánkban hosszú ideig használt 90/70 °C hőmérséklettel működő rendszerek - ahol 90 °C a fűtővíz hőmérsékletét és 70 °C visszatérő, lehűlt vízhőmérsékletet je-
kus radiátor szelepeket alkalmazni, kivéve ott, ahol a központi termosztát van. Ez a megoldás megakadályozza a túlfűtést, a nem használt helyiségek hőmérséklete is szabályozható, melegebb időben pedig automatikusan csökkenti a radiátor hőleadását. Működő rendszerek hatékonyságának növelése A családok energia felhasználásának túlnyomó többségét a fűtés és a háztartási melegvíz előállítása adják. Jelenleg a városi háztartások legtöbbje gázüzemű Folytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
8
2013. január
KÖZÉLET Folytatás az előző oldalról fűtési rendszert használ. A hagyományos fűtési rendszerek közül környezetünk szempontjából az egyik legkedvezőbb a gázkazánok használata, mivel ebben az esetben kerül a legkevesebb környezetkárosító anyag (szén-dioxid, szén-monoxid) a légkörbe. Természetesen vannak nem hagyományos megoldások is, mint
például a hőszivattyús fűtési rendszerek, vagy szolár rendszerek. Szakértők szerint viszont a jelenlegi energia árak és kiépítési költségek mellett a leghatékonyabb és leggazdaságosabb – a befektetés megtérülési idejét is figyelembe véve – a kondenzációs gázkazánok használata. Jelenleg a leghatékonyabb és leghamarabb megtérülő pótlólagos beruházás az alábbi három dolog lenne: 1. épüle-
tek külső fali utólagos szigetelése, 2. a nyílászárók cseréje, 3. meglévő kazánok időjárás-követő szabályzóval ellátott kondenzációs gázkazánra történő cseréje. Az alábbi táblázat a fenti energia-megtakarítási lehetőségek beruházási költségét és várható energia-megtakarítását hasonlítja össze, átlagos családi ház esetében: Összeállította: Mátékovits Rudolf
[email protected]
Változások 2013-ban 2013. január elsejével ismét számos jogszabály lép majd életbe, s ahogy egy évvel ezelőtt, úgy idén is összegyűjtöttük a mindennapi életünket befolyásoló legfontosabb változásokat.
SZJA változás – általános, egykulcsos adórendszer 2013. január első napjától az adóalapkiegészítés, azaz a szuperbruttó teljes mértékben kivezetésre kerül. A változás csak a havi 202 000 forint felett keresőket érinti, hiszen idén is már csak nekik kellett szuperbruttós adóalappal számolni. Így 2013-tól már az összes jövedelmet egységes 16%-os adó terheli. A jól keresők akár havi 15-20 ezer forinttal is többet vihetnek haza az adóváltozásnak köszönhetően, a nagyon jól keresők viszont minden bizonnyal rosszabbul járnak. A havi 660 ezer forint felett keresőknél ugyanis 2013-tól a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot a jövedelem nagyságától függetlenül is meg kell fizetni.
Adóváltozások Tranzakciós illeték: A köztudatban csak csekkadóként ismert tranzakciós illeték szabályai jelentős változáson mentek keresztül a nyáron megszavazott jogszabályhoz képest. Az új adónem 2013. január 1-től lép életbe, melynek mértéke a korábban tervezet 1 ezrelék helyett 2-3 ezrelék lesz. Bár a „csekkadót” a szolgáltató pénzintézettel fizetteti az állam, a bankok többsége mégis áthárítja a költségeket (vagy azok egy részét) ügyfeleikre. Tranzakciós illeték terheli továbbá az átutalásokat, a beszedéseket, a postai csekkbefizetéseket, a készpénzkifizetéseket és
– átutalásokat, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltását. ATM-ből való készpénzfelvétel esetén az esetlegesen már eddig is felmerülő költségek a tranzakciós illeték bevezetésével további 3 ezrelékkel fognak emelkedni, s az eddig, többnyire ingyenes, bankkártyával történő fizetések után, tranzakciónként 2 ezreléket vonnak majd le. Marad az EVA, de jön a KATA és a KIVA: Az előzetes tervek szerint az EVA 2013-tól megszűnt volna, de mégis megmarad. A vállalkozások azonban 2013tól dönthetnek úgy is, hogy az adóterheiket a KATA vagy a KIVA szerint fizetik majd. A kisadózók tételes adóját (KATA) az egyéni vállalkozók, egyéni cégek és kifejezetten csak magánszeméllyel rendelkező Bt-k, Kkt-k választhatják (illetve érdemes választaniuk) ezt az adózási formát, amelyek, nem végeznek biztosításügynöki/biztosítás/nyugdíjalap kiegészítő, valamint ingatlan bérbeadás/üzemeltetési tevékenységek közül egyet sem és legalább egy vállalkozói, tisztségviselői vagy megbízotti jogviszonyú (azaz nem munkaviszonyban alkalmazott) foglalkoztatottal/taggal rendelkeznek. Ezt az adózási formát nem muszáj év elejétől választani, abba bármelyik hónap elejével be lehet lépni. Lényege, hogy a cégnek, amennyiben éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió Ft-ot, az eddigi társasági adó, valamint a vállalkozáson belüli kisadózónak minősülő foglalkoztatottakkal kapcsolatos szja (osztalék szja is), eho, valamint mindenféle járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás helyett a vállalkozásnál nem munkaviszonyban foglalkoztatottak után a főállású kisadózónak minősülő személy után havi 50.000 Ft, a főállásúnak nem minősülő (létezik már legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy saját jogú nyugdíjas) kisadózó személy után havi 25.000 Ft közteher
fizetendő. Az általános forgalmi adóra nincs hatással a KATA, azaz ugyanúgy érvényesek az áfa általános szabályai, illetve a kiállított számlákra kötelezően rá kell vezetni a „Kisadózó” megnevezést. A kisvállalkozói adó („KIVA”) szélesebb körben használható, mint a tételes adó, viszont jóval szerényebb kedvezményeket nyújt a vállalkozás számára. A kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyeknek a létszáma az előző adóévben nem haladta meg a 25-öt, bevétele pedig az 500 millió forintot. Az adó alapja az előző évhez viszonyított eredménynövekedés és az összes bérköltség. Az adó mértéke 16%.
Béren kívüli juttatások Jövőre, a munkaadó akkor is biztosíthat majd utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étterem külsősök előtt is nyitva áll. Ezáltal a munkáltató további havi 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen. Az Erzsébet utalvány pedig nyolcezer forintig adható kedvezményes adózással. Az iskolakezdési támogatás jövőre csak utalvány formában nyújtható, nem lehet majd számlával elszámolni.
Kötelező kutyachip Mint arról előző számunkban is olvashattak, 2013. január 1-től a négy hónapnál idősebb eb csak transzponderrel (mikrochippel) ellátva tartható. A mikrochip behelyezésének költségét az Állatvédelmi Törvény 3.500 Ft-ban maximalizálta (ez az összeg nem tartalmazza az állat előzetes vizsgálatának díját), de a későbbi esetleges adatmódosítások ingyenesen lesznek elvégezhetők az állatorvosoknál.
Albertirsai Híradó
2013. január
9
KÖZÉLET
Adventi vásár
IRMÁK karácsony 2012 December 13-án immár második alkalommal ünnepelhettek együtt az IRMÁK Nonprofit Kft. piliscsabai idősek otthonának, valamint albertirsai és csobánkai fogyatékos otthonának lakói egy névtelen támogató jóvoltából, aki műsorral és süteményekkel, üdítőkkel lepte meg a mintegy 200 érdeklődőt.
A megjelenteket Jászberényi Tamás ügyvezető helyettes köszöntötte, majd következett az igen színes műsor, melyben fellépett a fantasztikus Arany Tamás musicalszínész, aki világkörüli útja közben tartózkodik röviden itthon, de hívásunkra a tavalyi nagy sikerű szereplése után másodszor is örömmel jött közénk. A sok éves hagyományokra visszatekintő, „hazájában” és annak határain túl is méltán igen népszerű leányfalui Ripacsok amatőr színjátszókör Bolba Lajos rendezésében egy kedves és igen szívmelengető karácsonyi történetet adott elő. A karácsonyi népszokásokról sem feledkeztünk el, a szentendrei Ferences Gimná-
zium tehetséges diákjai Csender Levente tanár úr irányításával regöléssel kívántak boldog, gazdag új esztendőt, egészséget, bőséget mindenkinek. A pomázi Zeneiskola ifjúsági tamburazenekara, melyet Janka László vezet, olyan fergeteges délszláv zenét játszott, hogy alig tudtuk kivárni a koncert végét, mert lábaink mindenáron táncra kívántak perdülni! Erre azután sort is kerítettünk, amíg cégünk vezetői és mentálosaink a süteményeket és az italokat az asztalokra helyezték, a közönség önfeledten ropta a táncot a vérpezsdítő zenére. Ez alkalommal a kiváló sport, vagy művészeti teljesítményt nyújtó társainknak Réti Ferencné Marika főigazgató asszony az „IRMÁK kiválósága” megtisztelő címet tanúsító oklevelet és sportszerekre, szabadidős tevékenységekre beváltható ajándékutalványt adott át. Mindannyian nagyon büszkék vagyunk rájuk! Köszönetet mondunk az ismeretlen ajándékozónak, illetve Vicsi László úrnak, Pomáz polgármesterének, hogy térítésmentesen rendelkezésünkre bocsátotta a művelődési ház színháztermét, az ott dolgozóknak pedig segítőkészségüket és kedvességüket. Jó érzés volt ismét együtt lenni, reméljük, jövőre ismét találkozunk az „angyalszárnyak alatt”!
Karácsony közeledtével idén is megrendezésre került a már hagyományosnak tekinthető Adventi Vásár, melynek ezúttal a Piactér adott helyszínt december 15-én. Az érdeklődőket helyi és környékbeli kézművesek várták egyedi, karácsonyi ajándéknak is kitűnő ajándéktárgyakkal. A vásár ideje alatt a Móra Ferenc Művelődési Házban vidám, zenés műsorral kedveskedtek az albertirsai iskolásoknak. Több ízben fellépett a délelőtt folyamán a hamar nagy népszerűségre
szert tevő KÖSZ zenekar, valamint a M.Is.K.A. zenekar. Jó kedvükkel, dallamos muzsikájukkal rögtön belopták magukat a gyerekek szívébe, akik lelkesen végigtapsolták és énekelték a koncertet. M.M.
Télapó itt van December 6-án délelőtt, azaz Mikulás napjának délelőttjén, hatalmas örömben volt része az éppen óvodában, iskolában tartózkodó gyerekeknek. Az újonnan alakult Albertirsai Polgárőrségen belüli lovas baráti kör önkéntes alapon szervezett egy meglepetés látogatást a Napsugár, a Mustármag, a Gyöngyszem Óvoda kis lurkóinál, illetve a Katolikus Iskola alsó tagozatos diákjainál. A gyerekekhez lovas kocsin, négy kedves krampusz kíséretében érkezett meg a
Mikulás, puttonyában rengeteg szaloncukorral. A kicsik cseppet sem tartottak a Nagyszakállútól, bátran mentek oda hozzá és fogadták el a finomságot. A Tél-
apó sem távozott üres kézzel, a Katolikus Iskola tanítói egy üveg finom borral, valamint némi csemegével kedveskedtek a Mikulásnak és hű kísérőinek. E kedves programot a Kovács, illetve a Benkó család közösen szervezte, jelmezt készített, gondoskodott a szaloncukrok beszerzéséről. A krampuszok bőrébe Kovács Anna Mária, Horváth Gabriella, Dankó Betti és Benkó Bea bújt, a Mikulást pedig Bágyi Sándor alakította. Müller Mónika
Albertirsai Híradó
10
2013. január
KÖZÉLET
Ünnepekre hangolva Az idei december is szerencsére jócskán bővelkedett ünnepi koncertekben, melyeknek köszönhetően igazán meghitté, tartalmassá vált az adventi időszak. A sort a Művészeti Tánciskola ifjú és nagyon tehetséges növendékei nyitották, akik tudásukkal december 13-án elkápráztatták a közönséget a Művelődési Házban. Másnap, december 14-én, immáron nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Móra Ferenc Művelődési Ház nagytermében a Jótékonysági est, ami idén kettős célt szolgált. Lehetőséget adni azoknak, akik segíteni szeretnének a nehéz körülmények között élő polgártársaikon, illetve egy szép koncerttel megköszönni mindazoknak, akik bármilyen formában is támogatták e nemes kezdeményezést. Az este házigazdája, egyben szervezője Tenkely Béla baptista lelkipásztor volt. A műsorszámok között elhangzott tanulságos idézetei még színesebbé, tartalmasabbá tették az estét. A jelenlévőket Fazekas László polgármester is köszöntötte. Az emberi önzetlenségnek köszönhetően, a jótékonyság akció minden évben eredményes volt. A Vegyél még egyet! kampányhoz egyre többen csatlakoznak, ami mindenképpen bíztató az elkövetkezendő évekre nézve, s érdemes folytatni az akciót. A méltató gondolatok után elsőként az Alberti Evangélikus Gyülekezet Campanella gyerekkórusa lépett színpadra Hepp Éva vezetésével. Majd a Tessedik Kórusfesztiválon bemutatkozott, 7-8. osztályosokból álló énekkar is kedveskedett a nézőknek. Az Alberti Evangélikus Gyülekezet Campanello kórusa ugyancsak Hepp Éva vezetésével két jól ismert karácsonyi dalt adott elő. Kőhegyi Mihályné által vezetett Református Gyülekezet Énekkar műsorát, Bárdosi Tamás vezényletével az Irsai Evangélikus Gyülekezet énekkarának előadása követett. Az Albertirsai Daloskör Ádám Ildikó karnagygyal három szép dalt adott elő. A Daloskör után Iker Borbála vezetésével a Gospel kórus lépett színpadra, majd a katolikus
gyülekezet fiatal gitáros társasága, Olteán Zsolt által vezetett KÖSZ zenekar. A zenekar nyár óta viseli ezt a nevet, melyhez rendkívül hűek, hiszen Krisztus Örömét Sugározzák Zenével. Végül, de nem utolsó sorban, Czibula Istvánné karnaggyal a Baptista Gyülekezet Énekkara lépett fel. Az este végéhez közeledve Tenkely Béla a Szociális Segítőház intézményvezetőjének, Györe Zsuzsának jelképesen átnyújtotta a kampány ideje alatt összegyűlt rengeteg adományt, melyek bizonyosan sok gyermeknek varázsolják szebbé a karácsonyt.
December 19-én a Művészeti Iskola tehetséges növendékei adtak az intézmény nagytermében szívet melengető ünnepi koncertet. A legnagyobb zeneszerzők művei mellett ismert és népszerű karácsonyi énekek is felcsendültek. December 21-én a Római Katolikus Templomban került sor a Daloskör és a
Művészeti Iskola hagyományos közös karácsonyi koncertjére. A Daloskört most is, mint mindig Ádám Ildikó vezényelte. Gyönyörű karácsonyi dalok csendültek fel, több Bárdos Lajos mű, valamint a jól ismert Mennyből az angyal, illetve a Pásztorok, pásztorok is elhangzott. A fúvószenekar Korb Attila vezetésével ugyancsak színvonalas repertoárral készült. Körükben üdvözölhették Makkos Noémi trombitaművészt, aki ez év szeptember 1-től elnyerte a Berlini Filharmónikusok Herbert von Karajan zenekari akadémiai ösztöndíját. Népszerű karácsonyi dalok mellett hallhattunk részletet Csajkovszkij csodálatos balettjéből, a Diótörőből is. A műsor záróakkordjaként közösen adták elő a Mennyből az angyalt, a Csendes éjt és a Pásztorok, pásztorok című karácsonyi éneket. Az ünnepi koncertsorozatot december 30-án a Gerje-Party Fúvósegylet évzáró hangversenye zárta a Művelődési Házban. A zenekart ezúttal is Orosz János vezényelte. A lelkes közönség többek közt hallhatott részletet Erkel Ferenc Dózsa György című művéből, a Két gitár című orosz cigánynépdalt, öszszeállítást Frank Sinatra, Carlos Santana és Henry Mancini legismertebb dalaiből. Ráadásként pedig népszerű ABBA slágerek és a Gospel John csendült fel. Müller Mónika
2013. január
Albertirsai Híradó
11
KÖZÉLET
Legyen Ön is tudatos energiafogyasztó! Az energiával való takarékoskodás, legyen az akár villany- vagy gázenergia, mindennapossá vált a háztartásokban, ami egyrészt környezetünk védelmére, másrészt pénztárcánkra is jó hatással van. Legyen Ön is tudatos energiafogyasztó! névvel indított kampányt a hat nagy gáz és villamosenergia szolgáltató (GDF SUEZ, EDF DÉMÁSZ, FŐGÁZ, ELMŰ-ÉMÁSZ, E.ON és a TIGÁZ) az energiahatékonyság növelése érdekében, a Magyar Energia Hivatal szakmai támogatása mellett. Az összefogás eddig példa nélküli: Magyarországon először készítettek közös kampányt a piacon egymás versenytársaiként fellépő szolgáltatók, melynek célja a fogyasztói magatartás megváltoztatása. A kampány arca az RTL klub híradójából jól ismert Erős Antónia. Bár a kampány már lezárult, a téma továbbra is aktuális maradt. Mit is jelent a tudatos energiafogyasztás? A mindennapjaink során felhasznált elektromos áram és földgáz ésszerű fogyasztását, szemléletváltást. Nagyon egyszerű, teljesen hétköznapi dolgokról van szó! A tudatos energiafogyasztás nem egyenlő a takarékoskodással, nem kell megváltoztatnia az életvitelét, egyszerűen elég csak odafigyelnie pár jelentéktelennek tűnő apróságra. Tudatos energiafogyasztóként is ugyanolyan kényelmesen élhet, mint eddig! Íme, néhány példa: Tűzhely Minden esetben, minden edényhez használjon fedőt! A megfelelő méretű fedő alatt gyorsabban elkészül az étel, hiszen az erre fordított hőmennyiség jobban hasznosul. A kuktafazék használatával is sok energiát takaríthat meg, mert lényegesen hatékonyabb az egyszerű edényeknél! Tartsa tisztán a gázrózsákat, mert ez is javítja készülék hatásfokát! A sütés befejezése előtt 5 perccel kapcsolja ki a készüléket, mert a maradék hő bőven elegendő az étel elkészüléséhez! Ugyanez igaz a főzésre is, a főzés vége előtt is zárja el a gázt! Hűtőszekrény Új készülékek beszerzésekor feltétlenül tájékozódjon annak energiafogyasztásáról! Egy „A” energiaosztályú hűtőszekrénnyel a használat évei alatt annyi energiát spórolhat
meg, ami a drágább berendezés megvásárlását is indokolttá teszi! A hűtőszekrényt mindig a helyiség leghidegebb pontján helyezze el, ne a fűtőtest vagy a tűzhely közelébe! Rendszeresen olvassza le hagyományos hűtőszekrényét! A hűtőszekrények és a fagyasztók akkor működnek a leghatékonyabban, ha fel vannak töltve. Éppen ezért ne vásároljon a szükségesnél nagyobb berendezést! Televízió és házimozi Az éppen nem használt készülékeit –például televízió, házimozi, hi-fi berendezés – áramtalanítsa! A stand by üzemmódban lévő készülékek – amikből egyre több van az otthonokban – összesített fogyasztása is jelentős tétel! Kávéfőző A kávéfőzőt és a vízforralót rendszeresen tisztítsa meg, mert a vízkövesedés jelentős mértékű többletfogyasztást okoz! Kazán A fűtési szezon kezdete előtt vizsgáltassa át a kazánt megfelelő szakemberrel! Feltétlenül kérje meg arra is, hogy tisztítsa meg a készüléket, mert ez is jelentős mértékben javít annak hatékonyságán! Konvektor Fűtési szezonban mindenképp gondolja át, hogy mikor milyen hőmérsékletet állít be! Napközben, amikor nem tartózkodik otthon, elegendő csak 15 fokra beállítani a fűtést! Ugyanez igaz az éjszakára is, ekkor is felesleges 15 foknál magasabbra állítania a hőmérsékletet! Fűtési szezonban mindenképp gyorsan szellőztesse ki a lakást! Az a legpraktikusabb, ha ezt akkor teszi meg, amikor hazaérkezett, és csak utána tekerje fel a fűtést! Miért van szükség a tudatos energiafogyasztásra? Az egyik legfontosabb érv a költségek csökkenése. Tudatos energiafogyasztóként mind az áram-, mind pedig a földgázszámláját úgy csökkenheti, hogy továbbra is a megszokott komfortot élvezi. Ugyanilyen fontos az a tény is, hogy a legkörnyezetbarátabb energia az, amit nem használnak fel. Tudatos energiafogyasztóként tehát mindenki hozzájárulhat környezetünk védelméhez, bolygónk jövőjéhez.
Az albertirsai asszonyok nagyszerűségéről Egy kedves olvasónk, Borsai György, a Kossuth Rádióban november 26-án sugárzott 180 perc című műsorban elhangzott riportra hívta fel figyelmünket, melyben szó esett az albertirsai asszonyoknak a II. világháborúban tanúsított példamutató magatartásáról. Bognár Zalán történész disszertációjából idézünk, egyúttal várjuk azok jelentkezését, akik szívesen megosztanák az Albertirsai Híradó olvasóival akkori emlékeiket: „Ugyanakkor a legnagyobb magyarországi fogolykoncentráció Cegléden jött létre. A visszaemlékezéseken túl ezt erősíti meg a már idézett, a béke előkészítő csoport által készített irat is, amely szerint „1945 május hóban a ceglédi fogolytáborban 130 000 fő tartózkodott”. Hihetetlenül magas számnak tűnik a 130 ezer fő, de mindjárt érthetőbbé válik, ha az ehhez kapcsolódó két tényezőt is figyelembe vesszük. Először is a ceglédi fogolytáborként említett tábor tulajdonképpen két tábort fed: a páncélos es a huszárlaktanyából kialakított táborokat. Másodszor pedig, mivel Cegléd a kelet felé menő vasútvonalak egyik legfontosabb csomópontja, az itteni fogolytáboroknak volt az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb az átmenő forgalma, vagyis ezek a táborok gyűjtőtábori funkcióik mellet igen jelentős tranzittábori feladatokat is elláttak, ami nem volt ritka e táborok esetében. A „ceglédi hadifogolytábor” létszáma – akárcsak a többié – létrejötte után fokozatosan kezdett növekedni a halálozások növekedése a folyamatos továbbszállítások ellenére is. Például az 1945. január 1-jén létrejött páncélos laktanyabeli tábor létszáma az első napi 500 főről, a hónap végére már elérte a 20 000 főt, majd a gyorsabb ütemben történő elszállítások miatt csökkent. Azonban március vége felé a „ceglédi fogolytábor” létszáma ugrásszerűen megnőtt. Ennek az ugrásszerű növekedésnek a tényét mutatja, hogy a korábban beszerzett felszerelési és egyéb tárgyak már igencsak elégtelenné váltak. Folytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
12
2013. január
K Ö Z É L E T / A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A Folytatás az előző oldalról Ennek a hirtelen megnövekedett hiánynak a pótlására a szovjet városparancsnok utasította a polgármestert, aki azt továbbította a városi rendőrparancsnoknak azzal, hogy ezeket a karhatalommal szedesse össze és szállíttassa a Városháza udvarára. A beszerzendő anyagok listájának van egy tétele, amelyikből a létszámnövekedés mértékére a leginkább lehet következtetni, és amelyiket szinte kizárólag a foglyok számára hozattak, ez pedig az 50 vashordó, amelyekben a kiosztott ételt főzték. Egy-egy ilyen, a visszaemlékezők szerint 200 literes vashordóból mintegy 600-800 embert etettek, tehát egyszeri főzéssel az 50 hordóból 30-40 ezer embert tudtak ellátni. Most már csak az a kérdés, hogy egy hordóban naponta hányszor főztek? A visszaemlékezések szerint az étkeztetés folyamatos volt, és
hol éjszaka, hol nappal jutott sor rájuk. Ugyanakkor igen gyakori volt, hogy a sietség vagy a hanyagság miatt a foglyok csak forró lében levő félig nyers ételt kaptak. Ez a hirtelen fogolymennyiség-növekedés minden bizonnyal a gödöllői fogolytábor felszámolásával van összefüggésben, hiszen az ottani foglyokat kevés kivétellel a „ceglédi fogolytáborba” hajtottak. 1945 márciustól júniusig – a ceglédi táborok legnagyobb kihasználtsága idején – a két láger létszáma külön-külön 30-40 ezer fő körül mozgott, vagyis egyszerre mintegy 70-80 ezer hadifoglyot őriztek Cegléden a szovjet katonák. Július végére azonban – az elszállítások mértékének növekedésével – a két tábor, azon belül is főként a magyar foglyok létszáma erősen lecsökkent. Több egykori hadifogoly emlékezik őszinte hálával az alberti asszonyokra, amelyekből idézzünk kettőt: „Virradat-
kor a sorakozó és létszámellenőrzés után közölték velünk, hogy Albertirsa népe élelemgyűjtést szervezett a hómezőn éjszakázó foglyok részére. Az őrség parancsnoka engedélyezi annak szétosztását. Így minden fogoly hozzájutott néhány falat életerőt jelentő élelemhez. Ennek immár 47 esztendeje, de a mai napon is hálásan gondolok Albertirsa jólelkű népére!” Egy másik túlélőben az élelmezés mellett egy másik szomorú kép is megmaradt: „Albertirsán az ott levő lakosság nagy kondérokban gulyást főzött a vonuló foglyoknak, háromnapi éhezés után itt kaptunk először meleg ételt. Az egyik fogoly magyar katonának az ételt osztó asszonyok között volt a felesége, amikor az meglátta a férjét, nyakába borult. Az öröm csak néhány másodpercig tartott, mert amikor az orosz őr ezt észrevette, a férfit puskatussal fejbe verte, aki azonnal elájult, a feleseget pedig durván ellökte.”
Közügyekről röviden a helyi politika tükrében Decemberben arról szerettük volna megkérdezni a helyi pártok, szervezetek képviselőit, hogy értékelik Albertirsa 2012. évi gazdálkodását. Kérdésünkre a KDNP helyi szervezetétől, valamint a Dolina Zöld Körtől kaptunk választ.
NEM MAGÁTÓL ZÖRÖG A HARASZT – FÉLIDŐBEN! A lap Főszerkesztője által felvetett téma kapcsán a helyi KDNP véleménye.
A 2012-es év Albertirsa polgárai számára a 2010-14. közötti időszakra elfogadott helyi önkormányzati ciklusprogram utólagos megváltoztatását, félresöprését hozta, nem várt meglepetésként. A városvezetők a 2012-es évre „takarékos és önfenntartás irányába mutató költségvetési gazdálkodást” hirdettek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakossági kedvezmények többsége megszűnt. Ízelítőül: a helyi szakorvosi ellátásért díjat kell fizetni a betegeknek (miközben az egészség
megőrzés, és a betegség megelőzés fontosságáról szónokolva „felvilágító programokat” szerveznek, aközben 4 milliós bevételt remélnek az ingyenesnek ígért szolgáltatások nyújtásáért cserébe!). 70 %-kal megemelték a kommunális adót. Megszüntették az egyik tanyagondnoki álláshelyet (amelynek a „szabálytalan megszüntetése miatt állítólag több mint 11 millió forintot fizettünk be az Államkincstárba” – mint hírlik egy képviselői hozzászólásból idézve az „Albertirsa a City” levelező fórumról), és még tovább sorolhatnánk a képviselő-testület takarékossági ámokfutásának hátrányos döntéseit. A választói érdekek képviseletére önként ajánlkozó és vállalkozó képviselők, miközben a megszorító döntéseikkel a lakosság szűkös pénztárcáját teljesen laposra taposták, aközben saját tiszteletdíjukat egyetlen forinttal sem kurtították meg „takarékosságból”. Nem csökkentették az önkormányzati szakbizottságok számát, sem az azokban helyet foglaló képviselők létszámát. Mindemellett a helyi lakossági megszorító ajándékcsomagocska elfogadásakor kihagyták a számításból, hogy a
város számlájára – az EU-s pályázatok elszámolása következtében – komoly pénzösszeg érkezése várható, ami egyfelől szükségtelenné, másfelől indokolatlanná teszi a lakosságsanyargató döntések életbeléptetését. Ez a figyelmen kívül hagyott esemény a 2012-es költségvetés elfogadása után néhány nappal bekövetkezett. A város számláján hamarosan jelentős, 170 millió forint közeli pénzmaradvány jelent meg, ami jó akarattal megteremtette a lehetőséget arra, hogy a kedvezőtlen intézkedéseket visszavonják. A városvezetők makacsul ragaszkodtak a megszorító csomaghoz. Ezek után a helyi KDNP a 2013. évi önkormányzati költségvetés tervezetének összeállításához nem kíván semmiféle „új” igénnyel, ötlettel vagy javaslattal előhozakodni, hisz „időarányos végrehajtásra vár” az elfogadott ciklusprogram. Járjon hát magában az önkormányzati közkorsó a közkútra és szél híján saját kútfőből zörgesse a harasztot, – „miközben milliók folynak bele ismeretlen zsebekbe”?! Kívánunk mindenkinek boldog új évet! KDNP helyi szervezete
Albertirsai Híradó
2013. január
13
A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A / A K T U Á L I S
KI A LUDAS? avagy A JÖVŐBE A MÚLTON KERESZTÜL VEZET AZ ÚT! Bevezetőül: a következő néhány sorban olvasható írás az Albertirsai Híradó közéleti és tájékoztató újság Főszerkesztőjének azon gondolatébresztő felvetésére keletkezett, miszerint: röviden véleményezzük önkormányzatunk 2012. évi tevékenységét, és a jövő évi kilátásokat. Nos, a főszerkesztői kérésnek – az előre megszabott szűk terjedelmi korlátok ellenére – megkísérlünk az alábbiakban közöltekkel eleget tenni. A Dolina Zöld Kör Egyesület Albertirsa lakosságával egyetemben kénytelen megállapítani, hogy az elmúlt esztendő során egy lépéssel sem kerültünk közelebb a város legégetőbb problémájának – az elkerülő út megvalósulásának – megoldásához. Önkormányzatunk háza táján továbbra is csak mismásolás, beruházói igénykiszolgálás, rejtjeles ígérgetés és figyelemelterelés – konkrét útépítőmunka helyett. 2012-ben sem épült egyetlen
centiméter kerékpárút a teherforgalommal súlyosan leterhelt és balesetveszélyes utak mentén, mint ahogy a lakossági segedelemmel meghirdetett gyalogjárda projekt is haldoklik. Be kellene látni végre a városvezetőknek: nincs a lakosságnak se pluszpénze, se ráérő ideje-energiája az önkormányzat helyett megépíteni a város közútjai mentén hiányzó járdaszakaszokat. El kell dönteni, hogy 2013-ban is csak tétovázni szándékoznak-e a képviselők, vagy tán nekirugaszkodnak végre a múltban tett vállalásaik valóra váltásának. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a reménybeli komfortos, virágzó kisváros ígéretének megvalósulása, köszönhetően elsősorban a kezeletlen közlekedési problémáknak és nem utolsósorban az önkormányzatunk Pató Pál uram féle „Ej, ráérünk arra még!” – hozzáállásának, továbbra is a következendő évtizedre vagy
esetleg évtizedekre vár, mint pl. az újtelepi óvoda elkészülése. Továbbra is várjuk, hogy a két képviselő (Szemőkné és Kovácsné képviselők), akik már elismerték az önkormányzat hibás lépéseit, lemondjon végre mandátumáról, és reméljük példájukat a többiek is követni fogják. Köszönjük mindazoknak, akik csatlakoztak a felhíváshoz, hogy vegyük kezünkbe a probléma rendezését. Továbbra is kérünk mindenkit, aki előbbre akar lépni, valamint az eddig keletkezett kárát rendezni szeretné, jelentkezzen Dr. Janik Zoltánnál a 0630/3505574 telefonon. A későbbi jelentkezésénél a kár megtérítését azok, akik nem jelentkeztek, már csak egyedileg tudják intézni. A jelentkezésre még 2013. január 13.-ig van lehetőség. Boldogabb újévet kívánok Albertirsa minden tisztességes lakójának! Dolina Zöld Kör
Január 6., a vízkereszt ünnepe A vízkereszt, a római katolikus naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja, amely a háromkirályok vagy epifánia (epiphaneia) állandó, naptárilag azonos napra eső keresztény ünnep. Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek, vagy a hagyomány szerint, a háromkirályok (Caspar = Gáspár, Melchior = Menyhért és Balthasar = Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint Jézus csodatételét a kánai menyegzőn, amikor a vizet borrá változtatta. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek. A hazavitt szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. Epiphaneia ünnepét a IV. században tartották meg elsőként a korai keresztény egyházak. A katolikus egyházban más hagyomány is létezik, mi-
szerint a papok fából készült keresztet dobtak a vízbe, majd a hívők a vízbe ugrottak érte. A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során. Például a XV. században Ipolytarnócon, Litkén, Mihálygergén hagyományok kapcsolódtak ehhez az ünnephez. Megszentelték vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsőre is szent vizet hintettek. A házakra a három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét vésték fel: G + M + B. A XVI. századtól kezdve a csillagének éneklése vált az ünnep részévé. Ez az ének volt a háromkirályjárás egyetlen állandó szövegmotívuma. A téli ünnepkör, a megszemélyesítések, a dramatikus szokásokhoz kapcsolódó betlehemes pásztorjáték mellett a XVII–XVIII. században a három napkeleti király (vagy mágus) látogatása, már a vízkereszthez tartozott. Az újkori népszokásokban a két játék különvált, a pásztorjáték karácsonykor szerepel, a három (napkeleti) király-jelenet a vízkereszttel fonódott össze. Folytatás a következő oldalon >>
A csillagének szövege:
2. Hol vagy, zsidók királya? Mert megjelent csillaga. Betlehemben találják, szép Jézust körülállják. Refr. 3. Kérjük a szép Szűzanyát, kérje értünk szent fiát, hogy békességben tartson, ellenségünk ne ártson. Refr. Lejegyezte: Kiss L. Bács-Bodrog vármegyében, Gomboson, 1939-ben.
Albertirsai Híradó
14
2013. január
AKTUÁLIS Folytatás az előző oldalról Jeles személyek emlékezései: Illyés Gyula: Puszták népe könyvében: „A legények és kamaszok, de néha az öregek is, egy-egy ritka evési alkalmat olyan társas vigalommá varázsoltak rögtönzött versekkel, táncokkal és ugribugri játékokkal, mint az attikaiak a maguk kecskeünnepélyét. Egész jeleneteket játszottak el, amelyeknek se fülük, se farkuk nem volt – mért zengett, harsogott a kacagástól mégis a puszta, úgy mint egy majális? A disznóölő család ablakába szépen kifaragott „ágast” állítottunk, valami kis faágat megtisztítottunk a kérgétől, de a jobbra-balra kinőtt új hajtásokat csak felében vágtuk le róla; azok hegyére szúrtak a háziak egy-egy darabka szalonnát, hurkát és töpörtyűt. A lakodalmi „kintállók”, a kamaszok, akiket nem hívtak meg a lakomára, szintén az ablak elé gyűltek, onnan kiabáltak be, kértek és kaptak is egy kis finom harapnivalót, ha ötletes megjegyzéseik kiérdemelték a műértő násznép elismerését, amely várta ezt a jelenetet és készült a riposztokra. A kottyolóknak és vízkeresztjáróknak, a pusztai commedia dell’ arte szabályai szerint minden konyhában a hallgatóság helyzetéhez és igényéhez kellett alkalmazkodniok. Karácsony előestéjét az ostordurrogtatók valóságos zárótűzzel készítették elő, déltől fogva úgy zengettcsattogott a puszta, mint egy csatatér.” (Szerzői megjegyzés: Attika Görögország egyik területe; kintállók = kántálók; kottyolók = a gyermekek hajnalban, kísértetnek öltözve, járták végig a házakat, ha ajándékot kaptak, akkor jó termést és bőséges állatszaporulatot ígértek, ha az ajándék elmaradt, akkor átkot mondtak a házra.) Dömötör Tekla: Magyar népszokások gyűjtésből: „A vízkereszti szokások közül külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra. A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek e vízből. A XVI.
század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgatható csillaggal háromkirályok képében köszönteni.” (Szerzői megjegyzés: Fából készített, csuklósan működő, játék, melynek első elemén csillag található.) Ágh István: Üres bölcsőnk járása: „Szilveszter után készülődtünk a háromkirályozásra. Magunk is kicsi királyok. Vízkeresztre papírsüvegeket ragasztottunk, férceltünk, nem királyi koronákat, inkább a püspökök fejfedőjéhez hasonlatosat, sztaniol- és krepp-papír díszűt. Menyhárd királynak faugrató csil-
lag volt a kezében. Szerkezete nagy kézügyességre vallott, én sohasem tudtam megcsinálni. Az egymásra szerkesztett összehúzható és kiugratható lécecskék végén a csengős betlehemi csillag. S mikor rákerült a sor a „Szép jel és szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad” dallamára, a csillag csöngölőzve kilökődött. Boldizsár király nem mázolta be magát korommal, mégis ilyent beszélt: „Én Boldizsár király vagyok. Messzi földről jöttem. De azt meg ne csodálják, hogy így megfeketedtem, mert én Krisztus urunk tüzében születtem, kívül is, belül is feketére égtem.” Mindig kívántunk valami jót a ház gazdájának, asszonyának.” Bálint Sándor: Karácsony, húsvét,
pünkösd írásából: „Kétségtelen, hogy a magyar vízkereszt éppen a keleti egyház liturgikus évkezdő hatását tükrözi. Már a Hartvik győri püspök számára írt Agenda pontificalis tartalmazza: ut mos est Graecorum, vagyis amint a keleti egyházban szokásos. Ezt a formát a rítusok kongregációja később eltiltotta, illetőleg jellegtelen szöveggel helyettesítette, amelyben már csak a Háromkirályokról van szó. Az ünnepi vízszentelés egyébként a középkor utolsó századaiban a nyugati egyházban is elterjedt: A víz mellett ezen a napon szentelték régen a tömjént is. E kettős szentelésből fejlődött ki, de most már a Háromkirályok nevében az emberi hajlékok megszentelése és megfüstölése is vízkereszt nyolcadán. Némelyek szerint a tömjénezés is a görög egyház hatása. E szentelések formulái már a mi középkori szertartáskönyveinkben is előfordulnak.” (Szerzői megjegyzés: Agenda pontificalis = Pápai napirend; ut mos est Graecorum = amint a Görögöknél szokásos) Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás: «A köszöntés koledálás neve nálunk is ismeretes. A XVIII. századi források koledálásnak a papok és kántorok vízkereszt napi alamizsnagyűjtését nevezik. Dugonics András közmondásgyűjteményében például ezt olvashatjuk: „Busul, mint a kolédátlan kántor. Az a víz köröszt napi alamizsna szedés, melyet kolédának hivtanak, sok helyeken meg tiltatott immár, noha némely helyett gyakoroltatik.” Bod Péter így magyarázza ezt: „Ezen az Vízkereszt Napján, még mikor legelsőben keresztyénekké lettenek a ’Magyarok ’s elegyesleg voltak a’ Pogányokkal, ugy rendelték az Magyar K. Fejedelmek, hogy e’ Pap minden ember házához elmenyen a’ keresztel, valami áldást mondjon ’s akor ki-tanulja, ki a’ Keresztyén ’s ezért a fáradságáért adjon minden valami alamisnát.” Sikerekben, eredményekben gazdag, békés, boldog újesztendőt kíván Szentjóby Szabó Andor
Albertirsai Híradó
2013. január
15
AKTUÁLIS
Útban a Berlini Filharmónikusok felé Makkos Noémi még csak alig múlt 20 éves, máris elismerésre méltó zenei karrierrel büszkélkedhet. 6 évesen kezdett zongorázni, szíve azonban a trombita felé húzta. Országos és nemzetközi versenyeken 1. helyezéseket ért el, valamint játszott a Zuglói Filharmónia Zenekarában is. Tehetségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy felvételt nyert a salzburgi Mozarteum Egyetemre, 2012. szeptember 1-től pedig elnyerte a Berlini Filharmónikusok Herbert von Karajan zenekari akadémiai ösztöndíját. Hogyan ismerkedtél meg a trombitával, hiszen először zongorázni tanultál? Hat évesen kezdtem zongorázni, ám nem igazán szerettem és abba szerettem volna hagyni. Édesanyám azonban ragaszkodott ahhoz, hogy zenét tanuljak. Amikor nyolc éves koromban Albertirsára költöztünk, a Művészeti Iskolában több hangszerrel is megismertettek, de egyik sem állt igazán közel hozzám. Lebanov József ekkor kezembe adott egy kis trombitát, kipróbáltam és nagyon megtetszett. Ezután rendszeresen jártam trombita órákra. Mikor és hogyan jöttél rá arra, hogy hivatásos zenész szeretnél lenni? A zenei pálya lehetőségét is Lebanov József vettette fel, s bíztatott a konzervatóriumba való jelentkezésre. Korábban ez nem fogalmazódott meg bennem, mindenesetre beleegyeztem, és idővel rádöbbentem arra, hogy a zenével szeretnék foglalkozni. A Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségiztem, majd felvettek a salzburgi Mozarteumba. Jelenleg harmad éves vagyok az egyetemen. 2012 szeptemberétől pedig a berlini Herbert von Karajan Zenekari Akadémia ösztöndíjas hallgatója is vagyok. Tudatos volt, hogy külföldön tanulj? Alapvetően igen. Egyrészt kint nagyon jó tanárok vannak, másrészt több lehetősége van elhelyezkednie egy zenésznek és zenekarba bekerülni. Ezzel a bizonyos ösztöndíjjal pedig lehetőséget kaptál arra, hogy később akár a Berlini Filharmónikus tagja legyél, amit egyébiránt a berlini Der Tagesspiegel is megírt. Hogyan zajlott a kiválasztási folyamat? Jelenleg összesen mintegy harmincan vagyunk ösztöndíjasok az akadémián, ahol meghatározták, hányan lehetnek
azok, akik ugyanazon a hangszeren játszanak. Ha megüresedik egy pozíció a zenekarban, a helyére próbajátékot hirdetnek. Az első fordulóban az önéletrajzok alapján szelektálják a jelentkezőket, így a személyes meghallgatásra már csak azokat hívják be, akik túljutottak az első rostán. Ilyenkor előzetesen elküldik azokat a darabokat, melyeket a zsúri előtt kell eljátszani. Először egyesével meghallgatnak mindenkit, ami egy újabb rostát is jelent. A legvégén – legalábbis a trombitások esetében – már csak hárman maradtunk, a zsűri pedig egyre finomabb nüanszokra figyelt. Végül kettőnket találtak a legjobbnak, aminek nagyon örülök. A Filharmónikusokkal is már játszottam néhány alkalommal, s hihetetlenül jó érzés volt, és nagyszerű lehetőség a fejlődésre. A zenekarba való bekerülés is hasonlóképpen történik, mint az ösztöndíj esetében, azaz, próbajátékot hirdetnek, ha egy pozíció felszabadul. Az akadémisták viszont automatikusan meghívást kapnak és nagyobb esélyekkel is indulnak. Jelenleg tehát két iskolába is jársz, ráadásul két különböző országban. Sikerül összeegyeztetni a tanulást a fellépésekkel, valamint a próbákkal, illetve hozzászokni a kinti környezethez? Bár korábban már előfordult, hogy néhány hetet a fellépések miatt kint töltöttem, ott élni azonban egészen más, nem volt egyszerű megszokni. Mára ez nyílván megváltozott, s a német nyelvvel is szépen boldogulok. Korábban szinte csak angolul kommunikáltam. A napjaim néha kicsit valóban sűrűn telnek, ám az is előfordul, hogy kb. két héten keresztül sem próbák, sem fellépések nincsenek. A zenekar, amiben jelenleg játszom, projekt jelleggel működik. Általában három koncert van egy héten, amit három-négy próba előz meg. Mivel nem mindig ugyanazok játszanak a fellépéseken, az én esetemben ez havonta egy-két koncertet jelent. Ezen kívül persze van-
nak trombita óráim is Tarkövi Gáborral, illetve az akadémistákból álló zenekarban is játszom. Ez talán sűrűnek hangzik, de mindig össze tudom úgy egyeztetni a programjaimat, hogy Berlinben és Salzburgban is tudjak lenni. Mindazt, amit eddig elértél főként magadnak köszönheted, de nyílván sokan segítettek a pályád során. Elsőkén természetesen a szüleimet említeném, akik szorgalmazták a zenetanulást. Lebanov József tanár úr ugyancsak nagyon sokat segített, hiszen megismertette és megszerettette velem a trombitát, s terelgetett a zenei pálya felé. A középiskolában Király Tibor, a Magyar Állami Operaház első trombitása tanított, akinek szintén sokat köszönhetek, ő készített fel az egyetemre is, ahol prof. Hans Gansch, Berlinben pedig Tarkövi Gábor tanít. Van kedvenc darabod, esetleg emlékezetes fellépésed? Rengeteg szép élményem van, ám, ha választanom kellene, úgy egy amszterdami koncertet emelnék ki. Az Aldeburgh World Orchestrával, ami egy angol ifjúsági zenekar, Sosztakovics V. szimfóniáját játszottuk a híres Concertgebouw-ban, melynek végén állva tapsolt a közönség. Nagyon jó érzés volt, hiszen nem egy profi zenekarról volt szó, ám a lelkesedésünk magával ragadta a nézőket. Kedvenc darabom pedig Debussy La Mer című szerzeménye, amit nem is olyan rég játszottam a Berlini Filharmónikusokkal. Ugorjunk előre néhány évet az időben. Hol látnád magad szívesen mondjuk tíz év múlva? Nagyon örülök neki, hogy nemrég felvettek félállásban a berlini rádiózenekarba, ahol 2013 szeptemberétől kezdek második trombitásként. Később ugyancsak szeretnék egy zenekarban játszani hivatásos zenészként, s remélem, egyszer első trombitás lehetek. Ugyanakkor a zenetanítás sem áll távol tőlem, de először zenekari zenészként szeretnék bizonyítani. Müller Mónika
Albertirsai Híradó
16
2013. január
AKTUÁLIS
A Tessedik Iskola hírei December 6-a Mikulás napja. Sok gyerekhez hasonlóan, a mi alsósaink is nagyon várták ezt a napot. A Móra Ferenc Művelődési Ház adott otthont a sok izgatott csemetének, akik a Szeleburdi Meseszínház Mese a telizsákról c. interaktív mesejátékát nézhették meg. A gyerekek együtt éltek az előadással, segítettek a bajbajutott szereplőknek, énekeltek a Mikulás bácsinak. A humoros, zenés előadás végén a Mikulás bácsi személyesen adta át a hatalmas zsákokba csomagolt ajándékokat a gyerekeknek. December 7-én délután a Győzelem úti alsósoknak Mikulás ünnepséget tartottunk. A rendezvényt 2 órakor egy karácsonyi rajzfilm vetítésével kezdtük, amit a 3.a osztály műsora követett. Ők egy színdarabbal készültek, bevonva az iskola énekkarát is, ami arról szólt, hogyan várják az erdei állatok a Télapót. A sok előzetes munka nem volt hiábavaló, mert a közönség nagy átéléssel és tapssal fogadta a színvonalas előadást. A történet végére megérkezett a várva várt Télapó is, akit a bátrabbak verssel és énekkel köszöntöttek. A programok között a büfében szendvicsek, sütemények, üdítőitalok várták a gyerekeket. A rendezvény végét egy tombolasorsolás zárta, ahol a szerencsés nyertesek sok-sok ajándékkal lettek gazdagabbak. A jó szervezésért, kellemes hangulatért köszönet jár: az iskola énekkarának, a 3.a osztály diákjainak, a műsor létrejöttében és a büfében segédkező szülőknek. A dalokat és a műsort betanította: Horányiné Kovács Éva és Feketéné Túri Csilla. December 11-én a 4., 5. és 6. évfolyamos tanulóink rendhagyó énekórán vettek részt a művészeti iskolában. Corelli Karácsonyi concerto grosso c. műve alapján, a történelmi hátteret is bemutatva mesélte el Dobiás Péter a kis Jézus születésének történetét. Mint mindig, ez alkalommal is felejthetetlen élményt nyújtottak a zenész-pedagógusok.
Kézműves foglalkozások advent idején November végén elérkezett az advent. Emlékszem gyerekkoromban mennyire vártuk a karácsonyt, számolgattuk a napokat. A téli hosszú estéken sokszor gyújtottunk gyertyát: nagyon szerettem nézni a
hettek meg tanulóink a művelődési házban, amelyet Abo Kandilné Albert Ágnes tanárnő állított össze. Jókai Mór Melyiket a kilenc közül című elbeszélését adták elő nagyon nagy sikerrel alsó és felső tagozatos gyerekek részvételével. Meghitt hangulatot varázsoltak a terembe a darab üzenetével: az életben legfontosabb a család, az összetartozás és a szeretet. A műsort záró gyertyás tánc pedig fényeivel a karácsonyt idézte. lángját, ahogy árnyékot vetett a falra. Azon gondolkodtam, hogy is lehetne ezt az érzést tovább adni? Készítsünk mécses tartót! Fotókarton, pauszpapír, egy kis kézügyesség és el is készültek a családi asztalra szánt alkotások. Minden asztalnál folyt a munka, közben beszélgettünk és jó érzés volt hallani, hogy szinte mindenki ajándéknak szánta a mécses tartót. December második hétvégéjén „szeretet angyalkát” készítettünk. Családias légkörben, kisebb létszámmal dolgoztunk, de annál nagyobb lelkesedéssel. Fehér, arany és rózsaszín angyalkák lógnak majd az otthoni karácsonyfákon. Molnárné Müller Ilona Az alsó tagozatos gyerekek is összegyűltek december második hetében egy-egy délutánon, hogy kedves ajándékot készíthessenek. A tanító nénik segítségével csodálatosan feldíszített fenyőfák születtek kezük nyomán papírhengerből, kartonpapírból, melyekkel kifejezhetik szeretetüket családtagjaik felé. A hagyományokhoz híven az utolsó tanítási napon karácsonyi műsort tekint-
Sportnap és tornaterem avató a Tessedik iskolában 2012. december 15-ét nagy lelkesedéssel várta iskolánk minden tanulója, hiszen ezen a napon újra birtokba vehették a szeptember óta felújítás alatt álló tornatermünket. Ezen a napon az ünnepélyes átadás mellé egy fantasztikus sportrendezvényt is szerveztek pedagógusaink, amelyet az iskolánk alapítványának pályázaton nyert pénzéből finanszíroztunk. Reggel nyolc órakor a napot a hivatalos köszöntők után hangulatos judó, tollaslabda, kézilabda, kettlebell valamint zumba bemutató követte. Az utóbbit tanulóink nagy lelkesedéssel és vidámsággal végig is táncolták. Ezután az alsó tagozat sorversenyei következtek. Ez alatt az idő alatt a felső tagozatosok riportokat hallgattak iskolánk eredményes sportolóival – Szabó Zita magasugróval, Keliger Bernadett judóssal, Dr. Zátrok Zsolt atlétával. Külön tisztelettel köszöntötték Ecsedi László nyugalmazott testnevelő tanárt, aki ebben a
2013. január
Albertirsai Híradó
17
AKTUÁLIS hónapban vette át a több évtizedes testnevelő tanári munkáért járó kitüntetést a Parlamentben. Iskolánk védőnője, Dr. Fógelné Jóga Andrea kötötte le tanulóink figyelmét a helyes fogápolásról szóló projektoros előadásával. Az itt tanultakat másnap kértük számon a gyerekektől egy totó kitöltésével. A legügyesebbeket Andi néni apró ajándékokkal jutalmazta. Mindkét tagozat megkóstolhatta a sportversenyek után a „salátabár” kínálta finomságokat. Köszönjük Kostyalik Zsuzsannának és segítőinek a sok különleges csemegét. Tanulóink új sportolási formákkal is megismerkedhettek, csodálkozva nézték a mediballozók könnyed mozgását, megismerték a köredzés fogalmát és a teljesítmények termében feszegethették állóképességük határait. A különböző sporttevékenységekért minden diák tombolaszelvényt kapott, amit a nap végén kis szerencsével értékes sporteszközre cserélhetett. Legnagyobb sajnálatunkra a régen várt mászófalat nem tudtuk felállíttatni a rossz időjárás miatt, de tavasszal a következő sportnapon erre is sor kerül majd. Minden program nagy sikert aratott, így észre sem vettük, milyen gyorsan szalad az idő, s tanulóinknak fájó szívvel kellett elhagyni a csodaszép, felújított tornatermünket. Ezért a fantasztikus napért köszönet illeti segítőinket: Nagy László vezető edzőt és judósait, Szűcs Zoltán tollaslabdaedzőt és tanítványait, Balla Lajost és iskolánk leány kézilabda csapatát, Horváth Tamást és kettlebell-es csapatát, Abo Kandilné Albert Ágnes aerobik oktatót, Mátékovics Adrienn aerobik oktatót (star training), valamint Orosz József (Joci) zumba oktatót. Azokról a kollégáinkról se feledkezzünk meg, akik ezt az egész napot megszervezték. Név szerint: Trappné Simó Ágnes, Balla Lajos, Kancsár Éva, Papp Róbertné, Molnárné Müller Ilona, Kocsis Andrea, Majorné Kollár Krisztina. Bízunk abban, hogy a tavaszi rendezvényünk is hasonló sikert arat, amely szintén az idei jelmondatunk szellemében zajlik majd: ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK. Szeretettel kérünk mindenkit, hogy adója 1%-ával támogassa a Tessedik Iskolások Egészségéért Alapítványt. Számlaszámunk: 65600209-11063609 Alsó tagozatos munkaközösség
Tisztelt albertirsai Lakótársaim! Mióta létrejött az a szokás, hogy a Polgármester évente két alkalommal városfórumon beszámol Albertirsa terveiről, történéseiről, én ha csak lehetőségem engedi, részt veszek a rendezvényen. Számtalan alkalommal tényleg a község/ város dolgairól szólt ez a rendezvény, de kb. 6 éve kezdődött az a szokása egyes embereknek, hogy személyeskedésbe csapva, a Polgármester elképzeléseit, tekintélyét rombolandó, a kákán is csomót kerestek. Én és még egy pár Irsán és Albertin a régmúlt időben születettek tudjuk, Irsa és Alberti honnan indult, és ma hol tart. Tudjuk, hogy ez a fejlődés milyen keserves volt, tudjuk, hisz a sáros utakon mi jártunk, mi láttuk a zsúpos, kisablakos házakat, a kivilágítatlan esti utcákat. Láttuk az épülő községet/várost, az utcákban épülő járdákat, később láttuk az épülő vízművet, csatornaművet, az első automata telefonközpontot, az aszfaltozott utakat. Megéltük, hogy megszűnt az Alberti és Irsa közötti feszültség, egyesült a két község – Albertirsa megszületett.
Összefoglalva a fentieket, örültünk minden aprónak tűnő fejlődésnek, mert ez a mi Albertirsánk. Most mégis az utolsó városfórumon és a helyi tévében látott hirdetés hatására, arra kényszerültem, hogy tollat fogjak, elmondjam a véleményemet. Valamikor, még a régi választások idején sem történtek olyan dolgok, mint amiket mostanában tapasztalok, hogy egyes emberek már most durván, mást nem kímélve támadnak és állítanak be úgy dolgokat, hogy lejárassanak embert, önkormányzatot és ebből a maguk számára előnyt szerezzenek. Ezek történnek abban, a település lakosságát tájékoztatni hivatott újságban is, amit minden Albertirsát szerető lakótársunk megvásárol, mert érdeklik a városban történtek. Úgy gondolom, hogy akik hátsó gondolattal teszik a fentieket, nem gondolnak arra, hogy „szeresd felebarátodat”, és hogy nem illik más tollával ékeskedni. Remélem, valami picit hat ez az írásom. Kívánok minden Lakótársamnak Békés, Emberséges, Sikeres, Boldog Új Évet. Gér Márton
A kapor szerepe a természetgyógyászatban Ezt a Földközi-tenger vidékéről származó illatos kerti növényt a római legionáriusok hozták be Pannóniába. Az elmúlt két évezredben a magyarok egyik legkedveltebb gyógy- és fűszernövénye lett. Nélküle elképzelhetetlen a kovászos uborka, a túrós lepény, a tökfőzelék, kapros-túrós palacsinta. Használják levesek, főzelékek, saláták, egyes hal, gombaételek, körözöttek, mártások, túró ízesítésére, a kovászos uborka, a paprika, a savanyú káposzta és a tök eltevésénél. A kapormártás a nyári étrend elengedhetetlen összetevője volt a régieknél, gyógyereje a nehéz, zsíros húsok emésztésében játszott kiemelkedő szerepet. Amellett nagyon finom, érdemes beilleszteni az étrendünkbe. A megmosott zsenge „kaporleveleket” vágjuk nagyon apróra (szedjük csokorba, vágjuk félbe, hajtsuk egymás mellé a szeleteléshez, így gyorsabban végzünk vele). Hevítsünk egy kisebb lábosban zsiradékot, majd tegyünk rá annyi lisztet, hogy még szétfolyós maradjon (ha szük-
séges, tegyünk hozzá még zsiradékot). Amikor a rántásunk kezd kicsit barnulni, akkor tegyük rá az aprított kaprot, majd 1-2 percig kavargatva fonnyasszuk a kaprot is. Engedjük fel két-háromszoros mennyiségű hideg tejjel, hogy ne legyen csomós a mártásunk. Felforráskor sűrűsödik, igény szerint hígítsuk még tejjel, de ha a húslevesből is teszünk bele, nagyon jó íze lesz. Fűszerezzük ízlés szerint sóval, cukorral. Bárhol a kertben felbukkan, anélkül, hogy elvetettük volna, és illóolajaival távol tartja a kártevőket a növényektől. Az illóolaj fő komponense a d-karvon, d-limonén, dillapiol és fellandrén. A Földközi-tenger környékén élő ókori népek általánosan használták gyógyszerként fejfájás és gyomorpanaszok ellen. Teája vízhajtóként, illetve felfúvódás, emésztési zavarok, bélpangás, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság, étvágytalanság esetén jó hatású. Koska-Palotay Mária
Albertirsai Híradó
18
2013. január
AKTUÁLIS / SPORT
Bajnokokat avattak
Mire vigyázzunk télen?
Simó Kitti és Simó Norbert, ahogy azt korábbi lapszámainkban is olvashatták, nagyon szép sikereket értek el a motocross versenyeken, s komoly esélyeik voltak a bajnokság megnyerésére is. Kitti finom vacsorával egybekötött díjkiosztó gálájára december 8-án Gellénházán került sor, ahol az ifjú tehetség boldogan vette át a női bajnokság 3. helyezettjének járó trófeát az I. osztályú Mx2es bajnokától. Norbi ugyancsak ünnepélyes díjkiosztója november 23-án Újhartyánba volt. Az országos motocross bajnokság B open bajnokának díjat a szakág vezető nyújtotta Simó Norbertnek.
Az enyhe tél kedvez a légúti megbetegedések, járványok kialakulásának. A téli időszakra jellemző felső légúti panaszok többségét, így a náthát és az influenzát egyaránt vírusfertőzés okozza. A nátha jellemző tünete a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, de enyhez láz is kísérheti. Legyengült immunrendszer mellett azonban az egyszerű megfázás tovább terjedhet a torokra, fülre és a légutakra is. Ezért télen különösen nagy figyelmet igényel természetes védekező rendszerünk megerősítése. Fontos a C-vitamin- és a folyadékpótlás, igyunk sok citromos-mézes vagy csipekbogyó teát. Fogyasszunk sok nyers zöldséget, gyümölcsöt. Nátha esetén fokozottan kell ügyelni a helyes orrtisztításra. Az eldugult orra jó hatással van a friss levegő, ezért gyakran szellőztessünk. Koska-Palotay Mária
Díjnyertes papagájok Albertirsán Talán kevesen tudják, de városunkban egy tenyésztőnél mintegy 130 papagáj is él, melyek közül több mind hazai, mind nemzetközi versenyeken eredményesen szerepel. Tenyésztőjükkel, Nagy Ferenccel beszélgettünk, aki odaadó gondoskodással ápolja, neveli és készíti fel a megmérettetésekre madarait. Mióta foglalkozik papagájokkal? Nagy Ferenc: Sokakkal ellentétben, nálam nem gyerekkorban alakult ki
a papagájok iránti szenvedély, hanem alig néhány éve és mondhatni egyik pillanatról a másikra. Nagyszüleimnek
volt két kis papagája, amik elég gyakran szaporodtak, ám egy idő után már nem tudták bevenni az állatkereskedésbe a fiókákat. Már a kicsik szabadon engedésén gondolkodtak, ám ekkor úgy döntöttem, hazaviszem mind a hat madarat. Egy azonban sajnos rövid időn belül elpusztult, de pótoltam, és szépen kezdtem belecsöppenni az úgymond valódi papagájtartásba. Gyakran elmentem a monori kisállat börzére is újabb madarakat vásárolni, s kb. fél év alatt 120-ra bővült az állomány. Ekkor még hobbiból tartottam papagájokat. Később elhatároztam, hogy csökkentem a számukat, viszont szebb és értékesebb madarakat szerzek be. Első házassági évfordulónk alkalmával egymásnak szánt ajándék gyanánt úgy határoztunk a feleségemmel, egy-egy olyan papagájjal lepjük meg a másikat, amilyet szeretne. Keresgélés közben rábukkantam a Barát papagájFolytatás a következő oldalon >>
2013. január
Albertirsai Híradó
19
SPORT Folytatás az előző oldalról ra, Bár elég zajos madár, viszont ritka és értékes. Különlegessége, hogy nem odúban fészkel, hanem saját magának épít, olykor elképesztő nagyságú lakhelyet. Olyannyira megszerettem ezt a madarat, hogy egy év alatt 26-ra bővítettem az állományukat, s ez vált a fő profilommá is. Mikor és hogyan kezdett el versenyezni és milyen eredményekkel büszkélkedhet? Bár csak nyolc éve foglalkozom a papagájokkal, mégis elég nagy lépésekkel sikerült haladnom. Amikor egy madáreleséget forgalmazó cégnél dolgoztam, sok olyan tenyésztővel ismerkedtem meg, akik már régóta járnak versenyekre. Mivel a vállalat fő támogatója a PANNÓNIA MDPOSZ országos bajnokságnak, munkámból kifolyólag ott voltam a 7. OB-n. Itt beneveztem az egyik madaramat, aminek sikerült egy díjat nyernie. Ekkor gondolkodtam el komolyan a további versenyeken való szereplésről. Bekerültem a Kecskeméti Egyesületbe, részt vettünk magyar bajnokságokon és szépen lassan a szervezési munkálatokba is belefolytam. Egy éve pedig már egy német egyesületnek is tagja vagyok, ahova nagyon nehéz volt bekerülni, ugyanis kívülállókat nem szívesen fogadnak. A 2011-es hazai bajnokságon való győzelem például kvalifikációt jelentett a német versenyekre. Kasselben két madaram is első helyen végzett, a 2012-es januári világbajnokságra csak három madarat tudtam küldeni, de mind a három az első öt között végzett, s ezeket az eredményeket is jegyzik. Mivel a nevezési költségek, az állatok orvosi papírjainak kiállíttatása elég magas összeget emésztenek fel, így támogatók híján nehéz kigazdálkodni. 2012-ben a Vajdahunyad várában megrendezett X. Pannónia Kupán is nagyon jól szerepeltek a madaraim, ahol két első, két második és két harmadik helyet szereztem. A Lipcsében rendezett 2012-es Európa-bajnokságon úgyszintén sikerült nyerni egy arany, egy ezüst, és egy bronzérmet! Ám ez az EB cím korántsem azt jelenti, hogy az egész földrészt magam mögé utasítottam, hiszen rengeteg első helyezettnek járó díjat kiosztottak. Nekem egy szekción belül sikerült nyerni.
Hogyan zajlanak általában a versenyek? A versenyeken kizárólag saját tenyésztésű madárral lehet indulni, s a nemzetközi megmérettetéseken meg van határozva, hogy ugyanazzal a papagájjal hány éves koráig lehet nevezni. A bajnokság évében született fiókát például még nem érdemes indítani, hiszen még nem olyan szép a tartása, gyerek tollai vannak, így egy évet legalább várni kell, hogy versenyeztetni lehessen. Szabály az esetleges félreértések elkerülés miatt, a madaraknak gyűrűvel vagy chippel való ellátása, melyek közül nagyobb versenyeken csak az előbbi az elfogadott. A gyűrűn általában szerepel az adott ország nemzetközi nevének rövidítése, Magyarországnál a H betű, ha a tenyésztő tagja valamely egyesületnek, akkor annak száma, kecskeméti egyesületünk esetében a 11-es, ezt követi a tenyésztő azonosítószáma, majd a madár születési évszáma, végül a sorszáma, mely azt mutatja, hányadik fióka volt abban az évben. Bár a gyűrű nem kötelező, külföldi versenyeken nagyon szigorúan ellenőrzik az első három helyezett madárét. A versenyek általában véve pedig elég összetettek, s hazánkban 2012-ig mondhatni rendezetlen formában bonyolódtak. Amikor az MDPOSZ papagáj szekciójának segítője lettem, módomban állt változtatni a nevezési procedúrán. Úgy gondoltam nem voltak jók az eddigi besorolások, így földrészekre bontottam
a szekciókat, hogy igazságosabb legyen a verseny. Értékelésnél figyelik a madár tartását, tollazatát, csőrét, körmét, illetve mennyire felel meg a sztenderd leírásnak. Hozzáteszem, hogy én elég nehéz kategóriában indulok, ugyanis a Barát papagáj alapvetően zöld színű, nincsenek rajta színátmenetek és azt nehéz pontozni. 100 pont a maximum ami adható, de ilyen madár nem létezik. Nemzetközi versenyeken legfeljebb 93-94 pont a határ, ugyanakkor egy 90 pont alatti értékelés már gyenge eredménynek számít. Milyen tervei vannak a jövőre nézve? A tavaszi, nyári költési idő alatt nem rendeznek versenyeket, azokat év végén, év elején tartják. Európa-bajnokság egy darabig nem lesz, mert háromévente rendezik, világbajnokság viszont minden évben van. A legközelebbin Barát papagájokból álló kollekcióval is szeretnék indulni, ami rendkívül izgalmas, viszont annál kockázatosabb. Fontos, hogy mindegyik madár magas pontszámot kapjon, ugyanis, ha az egyik papagájt alacsonyan értékelik, az erősen negatív hatással van a végeredményre. Idővel pedig szeretnék elvégezni egy nemzetközileg elismert bíró képzést, mert nagyon érdekel és szívesen megtanulnám azokat a részletes szempontokat, melyek alapján pontozzák a madarakat. Müller Mónika
Albertirsai Híradó
20
2013. január
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK
A MŰVELŐDÉSI HÁZ januári programjai
3. 800 Öko ügyfélfogadás 1630 Dalma dance 1830 ASHTANGA. JÓGA 4. 830 Vásár 2000 ZUMBA 5. 930 Adventista Egyház 7. 1300 Nyugdíjas klub 1400 ÖKO ügyfélfogadás 1800 Galambász gyűlés 8. 900 Vásár. 1400 DAKÖV ügyfél fogadás 1700 MSZP gyűlés 1900 Filmklub 9. 1730 Fotókör 10. 800 Öko ügyfélfogadás 1630 Dalma dance 1830 ASHTANGA. JÓGA 11. 800 DAKÖV ügyfél fogadás 2000 ZUMBA 12. 930 Adventista Egyház 1500 Vasutas nyugdíjas klub 14. 900 Vásár. 1300 Nyugdíjas klub 1400 ÖKO ügyfélfogadás 15. 1400 DAKÖV ügyfél fogadás 1900 Filmklub 17. 800 Öko ügyfélfogadás 1630 Dalma dance 1830 ASHTANGA JÓGA
18. 800 DAKÖV ügyfél fogadás 900 Vásár. 2000 ZUMBA 19. 930 Adventista Egyház 21. 1300 Nyugdíjas klub 1400 ÖKO ügyfélfogadás 1700 NOVECENTO monodráma – Magyar Kultúra Napja 22. 1400 DAKÖV ügyfél fogadás 1900 Filmklub 23. 830 Termékbemutató 1800 Fotókör 24. 800 Öko ügyfélfogadás 900 Vásár. 1630 Dalma dance 1830 ASHTANGA JÓGA 25. 800 DAKÖV ügyfél fogadás 1400 Gyerekszínház a Tess. iskola alsó tagozatos diákjainak 2000 Zumba 26. 930 Adventista Egyház 28. 1300 Nyugdíjas klub 1400 ÖKO ügyfélfogadás 1900 Polgárőr gyűlés 29. 1400 DAKÖV ügyfél fogadás 1900 Filmklub 31. 800 Öko ügyfél fogadás 1630 Dalma dance 1830 ASHTANGA JÓGA
2012. DECEMBER HÓNAPBAN SZÜLETETT Szabó József és Kenyeres Krisztina Farkas Gyula és Jakab Beáta Tóth Péter és Simon Ágnes Volecz Tibor és Kupai Klaudia Gavló László és Simó Zsuzsanna Mészáros János és Majdányi Mónika Fabók Zoltán és Sepsi Mónika Emese Jarina János és Kordai Nelli Takács László és Ponta Annabella Pivoda Dávid és Hrubos Emese Vasadi István és Mészáros Anita Kapalyag Imre és Princz Ildikó Andrea Varga Károly és Koska Klára Nagy Szilárd és Illés Melinda Decemberi számunkból kimaradt: Lévai Szabolcs és Szeklár Mariann
Krisztina, Etelka Rozália Máté, Gergely Amadeusz, Armandó Zsombor Marcell Réka Eleonóra, Hanna Violetta, Virág Nikolett Szófia, Luca Natália Milán, Károly Zita nevű gyermeke. Bulcsú nevű gyermeke.
2012. DECEMBER HÓNAPBAN ELHALÁLOZOTT Bárány Lászlóné Mészáros János Rupp Károlyné Gyulay Mária Koska Mihályné Pétervári Ferencné Fazekas Mihály Tóth Lajosné Popper Gyuláné Balogh Mihályné Katonáné Buza Mária Erős Pálné Földvárszki János Vrabecz Pálné Hadas István Fekete Karolin
81 éves 73 éves 79 éves 81 éves 76 éves 82 éves 89 éves 89 éves 95 éves 90 éves 70 éves 59 éves 62 éves 79 éves 72 éves 85 éves
Gróf Széchenyi u. 36. Hunyadi u. 26. Dózsa Gy. u. 7. Dózsa Gy. u. 7. Baross u. 80. Tessedik u. 36. Kolozsvári u. 28. Árpád u. 32. Köztársaság u. 51. Homokrész Homokrész Köztársaság u. 90/2. Liszt F. u. 5. Kinizsi u. 21. Lőcsei u. 45. József A. u. 7. sz. alatti lakos.
Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak!
Tisztelt Lakosság!
Értesítjük Önöket, hogy háziorvosaink rendelési idejéről, a szabadságolásról, illetve a helyettesítési rendről az 53/370-552-es telefonszámon érdeklődhetnek hétköznap 7.00 órától 18.00 óráig. Munkaszüneti és ünnepnapokon 7.00 órától másnap 7.00 óráig és ügyeleti időben hétköznap 18.00 órától másnap 7.00 óráig sürgős beteghívásaikat szintén az 53/370-552-es telefonszámon adhatják le. Ebben az esetben a ceglédi mentőállomás diszpécsere intézkedik. Dr. Pécsi Angéla ügyeletvezető
Háziorvosok ügyeleti beosztása JANUÁR
Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda Dátum Ügyeletes orvos neve
1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Dr. Babinszky Eleonóra 16.00 órától Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Makkos Gyula Dr. Fogel Kristóf Dr. Hajdúhegyi Ágnes Dr. Pécsi Angéla Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Hajdúhegyi Ágnes Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Makkos Gyula Dr. Fógel Kristóf Dr. Pécsi Angéla Dr. Renteria Zoltán Dr. Renteria Zoltán Dr. Pécsi Angéla
15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.
Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Hajdúhegyi Ágnes Dr. Fógel Kristóf Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Pécsi Angéla Dr. Oszvald Gyula Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Makkos Gyula Dr. Fógel Kristóf Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Tajti Géza Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Pécsi Angéla Dr. Kis Ferenc Dr. Makkos Gyula Dr. Fógel Kristóf
Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása
2013. JANUÁR hónapban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: Január 01. Január 05-06. Január 12-13. Január 19-20. Január 26-27.
Az Albertirsai Híradó főszerkesztője Müller Mónika, üzenetet hagyhatnak a Művelődési Házban vagy a mmonika83@ gmail.com e-mail címen. Lapzárta a hónap 20-án
IRMÁK Gyógyszertár IRMÁK Gyógyszertár CENTRUM Gyógyszertár REMÉNY Gyógyszertár IRSA Gyógyszertár
Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Müller Mónika Szerkesztőség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Okiratszám: III/PHF/181/Pe/1988. Megjelenik 1300 példányban Nyomda: Pende Print Kft. – Nagykőrös, Béke u. 5. Felelős vezető: Kőházi Zoltán