Mi:\ir^r*iin\in; pénteken évi január l-töl fogva további rendelkezésig

i

16

Az elsö cs. kir. szab. dunagözhajózási-íársasag.

KOHN PHILIPPE

A személyszállitó-gőzösök

órások tanítványa(Patek. Philipp* es tar«m nak jóhirü

ÓRA-RAKTÁRA PESTEN.

Dorottya-utcia 2. sat. a., a „magyar király"-hoz czimzett szállodával szemközt,

ajánlja legkitünőbb, jó ea olcsó órákkal gazdagon ellátott rabtárát. 2 évi jótállás mellett az alább következö árjegyzék szerint.

J2~M 12-13 U - 1 6 «-« 15-16

l : " " "

;; kristály-üreggel 1 5 - 6 norgony.órákretrub,nraéi.ei. . • ; . . ; ; ; ; ; - ^ g 1 9 angol'horgony-órák kristály-üveggel 'oo'^ horeony tábori órák kettős födéllel 22,24 valódi remontoir órák (kengyelénél felhúzandó) 28-80 ugyanazok kettős födéllel 85-f» Arany henger-órák (3 sz.) 8 rubinra 80-M arany-köpennyel d4—ao órák hölgyek s.ámára 4 - 8 rubinra ?5-28 hölgyeknek, zománcz és gyémánttal . W-4{> kristály-üveggel 42-45 ugyanazok kettős födéllel 8 rubinra 1*1-7 zománc* es gyémánttal 5 5 - 67 horgony-órák 15 rubinra ?* tR ugyanazok, finom arany-köpennyel ' horgony-órák kettő, födéléi á 70 '»flő M n g y t n a z o k arany köpennyel . . . . . . . . 65, 70, 80, 90, »b kristály-üveg s arany köpennyel , « l l horgony-órák hölgyeknek

ASt

ugyanazok kristály-üveggel

Mi:\ir^r*iin\in;

pénteken 1869. évi január l-töl fogva további rendelkezésig.

Minden tőlem vásárolt óra, legyen az függő, fekvő, vagy bármely ill K 1P Ó — általam a legpontosabbans a legszorgalmasban van kipróbálva, le ailapotoan * ' t könyvecske, melyben leirva van, miszerint miként lehet egy IU; I? W z u ideig rendes állapotban fentartani- kiegyenlítési tabellával együtt, mel szerint M órák, a napórák szerint igazithatók, - tisztelt vevőimnek ingyen adatik,A , , , . . Ezüst henger-órák 4 r u b i n r a • • • ; • : arany-foglalvánnyal, r u g ó r a . " hölgyek szamara 8 rubinra kettős födéllel

Lefelé.

Hsegedr&l Zimonyba baton reggel.

szerdán és szóm- I Zimonyból Szegedre: vasárnap és csütörI tökön délben. 387 ( 5 - 0 )

-«ilscckrol Zimonyba

kedden reggel.

tt

A 8 z á v á n. { Zimonyból gcistekre: pénteken délelőtt a pesti személygózös érkezte után.

A szerb part mentén.

48-ö,!

BrűsBelés Páris legjobbhirü óragyáraiban szerzett tapasztalatok alapján kétévi átállás mellett a legjobban végeztetnek é.< olcsón számittatnak. Órák, melyek nem e Ízenenek, Wc^réltetnek. - Em'itendó, hogy Pesten való tartózkodnom rövid ideje alatt is már jóhirnek örvendek, mit a folyton újuló megb.zasok b.zo nvitanak MiLt eddig, ugy ezután is oda fo6ok törekedni,hogy javitátvkat legjobban végiek é. csak jól Lbdlyzott órákat adjak el; azért szive, pártfogásért esd

Belicradról Orsovára, Báziás érintésével: hétfőn reggel a zimonyi elsö helyigózös megérkezte után. Belgrádból Gradischtyébe, Basiás érintésével: hétfőn, csütörtökön és szombaton, a zimonyi elsö helyigózös megérkezte után. ttrókából Sabaczra és Belgrádra: péntuken. Sníiarzroi Belgrádra: hétfőn, szerdán és pénteken.

Orsováról Belgrádra, Gradistyébeni éjjelezéssel és Báziás érintésével: keddeo délben. Gradischtyéböl Belgrádra, Báziás érintésével: szerdán, pénteken és szombaton reggel. Belgrádról Sabaczra s Brcskába: csütörtökön, a zimonyi első helyigózös megérkezte után. Belgrádról Sabaczra: kedden, csütörtökön és vasárnap.

A személyszállitó gőzösök megérkezése Pesten: Mohácsról és Bájáról: szerdán és pénteken este. Zimonyból, Ujvidék- és Estékről: szerdán este. Orsováról és Olahországból: szerdán este.

Kohn Philippe, óragyáros, Dorottya-utcza 2. sz.

Pest, i8i9. jan. i-én.

A magyarországi forgalmi igazgatóság.

Elöfizetési felhívás

Elöfizetési felhívás

Gazdtaati Közlöny Jogtudományi eddig „Faliisi Gazda*' czimü időszaki lap 9. évi folyamára. Felelős szerkesztő:

Heckenast Gasitáv.

Közlöny

a pudapcsti, nagyváradi és kassai ügyvédi egyletek közlönye

(1869)

Kiadó-tulajdonos:

Fölfelé.

A T N z á n.

W^ £5?;ík. l t SSkrtU eszközök és gépek segitségével 6 évi, flenf.

tisztelettel

A Dunán.

estről Bajára- és Mohácsra: hétfőn, Mohámról "ajara és Pestre: kedden k délután. délá és csütörtökön 3 órakor és szerdán dá 7 órakor ók reggel. l Pestról Eszékre, Újvidékre és Zlmoay- Zimonyból Újvidékre, Eszékre és Pest* ba: szerdán 7 órakor reggel. re: hétfőn 8 órakor reggel. Pestről Orsovára és Oláhországba: (haHáziasról Zimonyba és Pestre: vasárnap. jóváltoztatással Orsovánál) szerdán 7 óradélután. kor reggel. Zimonyból Orsovára és Oláhországba: Orsováról Háziasra, Zimonyba és Pest(hajóváltoztatással ursovanai; (hajóváltoztatAssai Orsovánál) ptuic«u pénteken re: vasárnap reggel. délelött, a pesti személyszállitó-KŐzös [ „ , ,.v . ... o .. „ megérkezte után. * ! e.laczrol Orsovára és tovább Pestig: (haBaziasrol Orsovára és Oláhorszagba: | J«*««oxtetMs.l Orsovanál) kedden és enteKe (hajóváltoztatással Orsovánál) szombaton j P n reggel. reggel, a pesti vasuti vonat megérkeztével. : Konstantinápolyból Orsovára, Zimony^ Orsováról Olahorstágba: szombaton és j ba és Pestre: (hajóváltoztatással Orsokedden délben. \ vánál) pénteken délelött. A mohács-pécsi vasut vouatai a Mohácsra és vissza közlekedő menetekkel egyenes összeköttetésben állanak.

ugyanazok kettős födéllel ' Y« an s s s i Inga-órák, hetenkinti felhúzásra 16, 20,22, 24 „ óra és félóránkinti ütőre ',•««>« ," óra és negyedóránkinti tttőre *8.^55 ,, M^nVre^oletaíre (munkás ó'rák) a kegyeinél Uhl felhuzva, iapos üveggel 14 ft. Ébresztők órával 6 forint. „ , . , . . , „ ft. Ezüst lánczok 4 ft. 60 kr., 5 6, 6 ft 50 kr. 7 ft.g Legfinomabbak franczia modoru 8, 8 ft. 50 kr., 9, 10, löftig. Hotszu nyaklánczok 7, 8 ft. 50 kr. 9, 10, 15 ftig. Hosszu ny^ v ; d é k . b i i á s o k a z m e t é k b e k u i d é g e V a g y utánvétel mellett, legpontosabban telje.itteti.ek Órák cserében is elfogadtatnak. Inga-orak csomagolá8aért

Wágner László,

heti szaklap, kapcsolatban

magyar kir. curiai ítéletekkel. Szaktudósok közremüködésével.

a m. k. Józsefműegyetemi tanár stb.

A „Gaxdászati Közlöny" megjelenik nogyedrétü 5 ívnyi havi füze tekben számos képpel, minden hó 15-én.

A gaadaközöusésft érdeklő hirdetéseknek lapunkban külön rovatot nyitandunk.

E l ö f i z e t é s i ár:

ELÖFIZETÉSI FELTÉTELEK:

A „Jogtudományi Koílony" a curiai ítéletekkel együtt hetenkint egy.ter, minden vasárnap másfél legnagyobb negyedrét íteu fog megjelenni.

Elöfizetési ár:

r

helyben házhoz hordva vagy vidékre postadijmentesen:

Egészévre • • • 6ft.— k r . Félévre (január-június) 0 forint. Félévre 3 „ —• „ Negyedévre január—márczius) 3 i» Negyedévre . . . . . . • • • • J5 « ® » ' A t. gyöjtaket minden üz elftflzetö ntán egy Useteletpeldány illet: Az előfizetési pénzeket a „(iazdászati Közlöny" kiadó-hivatalának •Rendes szétküldés eszközölhetése végett s i elóűzetések idejében beküU íPcsten, egyetem-uteza 4 ik szám a.), a lap szellemi részét érdeklő közle- dése kéretik. Az előfizetési pénzeket és reclamatiókat az alulirt kiadó-hivatalhoz, a kéziez mények és levelezéseket pedig a „Gazdászati Közlöny" szerkesztőségéin iratokat pedig bérmentve a gzerkesztöhez kérjük intézni. (Pesten, bálvány-utcza 18-ik szám a.) kérjük beküldeni. ,-.

(j\

Tizenhatodik évfolyam.

2-ik szám.

A „toíiászati Közlfin)" kiadó-hivatala

Q_g)

A „Jogtudományi Közlöny" kiadó-hivatala

(Pest, egyetemuteza 4. sz. a.). (Pesten, egyetem-uteza 4-ik szám slatt). Kiadó-tulajdonos Heckenabt Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1869 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

Pest, január 10-én 1869. E 1 Ö f l Z e t é s i

Csn V föltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok egyíitt: Egész évre 10 ft. - Kél évre 5 ft. npan Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. - Fél évre 3 ft. - Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. - Fél évre 2 ft. 50 kr. l

J9AS

I

IUikai

igtatásnSTsak 7 krbtazámittttilT I ^ T * ^ - " ^ *° újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri ad h l V a t a l u n k számá minden igtatás után 30 krajczár °' ™ hirdetményeket elfogad Brcsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Haasenstein és Vogler Wollzeile Nro. 9. _ Bélyeg-dij külön

Espartcro. említi

n megint

gyakrabban halljuk található. A kebleinkben lakó tettvágynak, gyengesége kelti föl a részvétet: már ezek emüttetm e nevet, mely annyira ösmerős és mely leszorittatott minden térről, táplálékot is indokolhatják az érdeklődést, melylyel rokonszenves volt az olvasó világ elött régeb- nyujtott csupán a tettek szemlélése is; Spanyolország alakulásait kisérjük. De nem ben meg az 50-es években is reményt és buzditást, hogy tán itt is fölvir- tagadható, hogy Európa összes országai köl^ á l v 8 1 - í ° r m á k b é k ó i b a n vergődő, belvi- rad a cselekvés napja. csönös hatást gyakorolnak egymásra, s ha szaly mzatt siil y e d ö nemzet nagy fia méltó Jelenleg saját pártjaink küzdelmei is, a Spanyolország, földirati helyzeténél fogva, a tiszteletre mint nemzete jobb tulajdonai- melyekben bőséges részünk van mindnyá- 1 tán kevésbbé közvetlenül is, mint a többiek: ? a k p f FJ«elöje; méltó egyéniségénél fogva junknak, nyujtanak alkalmat akár a cselek- i épen földirati helyzete teszi lehetségessé, hogy nini Ü n g Ö g ö s n e m e s s é g közt, legeslég- vésre, akár az elmélkedésre; idegen országok | olyan államforma elfogadásában menjen elől, noJ, f + + G m e l k e d v e a társadalom legtetejéd, mozgalmai közül is létünket közvetlenül a minőhöz Európa más nagy országai csak nem lett gőgössé; a mely elvek fölemelték érdeklik azok, a mik Keleten, Török-, Görög-, később, ki tudja mikor, juthatnak. ugyanazokért üldöztetve nem egyszer, nem- Oláh- és Bolgárországokban folynak: mindA kik az amerikai nagy köztársaság sikeal m d e n e m z e t e amellett nem csalódom tán amaz állitásban, rültének legfőbb tényezőjeként a földirati í l%f ° ' izéről is, lett köpenyforgatóvá; nem különállást tartják, azok régóta a Z Z a t 6 n n i mé S társainak jósolják, hogy Európában Spaa s e m , kiknél megszokott nyolország lesz legelébb nagy g volt folyvástavéleményköztársasággá. Mi itt nem akarjuk találs é k p U P í O t f ö l e m e l * e a mérgatni a jövendőt; beérjük azon g e i t alkotmányossága melyet meggyőződéssel, hogy e jelenL 8 ° g á l t ; számüzték^az tékeny ország egyik kitünő fiát nem lesz érdektelen közelebbről megösmertetnünk. Don Baldamero Espartero, Luchana grófja, a „győzelem néhányszor herczege," 1792-ben született a győztes foía Granatula nevü helységben. érte kiált, hogy t Atyja ácsmester volt és ö annak társadalmi refdet kilenczedik gyermeke. Papi páLegujabb hirlapi tudósitályára volt szánva, és valószisok s z e r i I 1 t némely t a r t o m a n v nüleg valamely zárdában névdiktátorrá, némelyik é p e n u telenül élte volna át napjait, rálylyá óhajtja a 76 éves ÖSZ legfölebb csekély terjedelmü herczeget, a granatulai ácsmes vidék tekintélyévé ha tudott ter fiát. volna kinőni rendes viszonyok Minden társaságban azok a közt. De a nagy események matulajdonok tünnek ki, a melyek gokkal sodorták őt is, és vitték, legkevésbbé átalánosak; Esparemelték, mig egyszer csak orszátero tulajdonai ilyenek Spagos és európai hirü kitűnőségnyolországban. Szabadelvüség ként a trón mellett tündökölt mérséklettel és a viszonyok neve. számbavételével, elvhüség a Mikor a francziák 1808-ban Körülmények minden változása betörtek Spanyolországba, a 16 £ozt: ezek ritka virágok ama éves Espartero, kit épen gyönhonfivértől áztatott földön. gesége miatt szántak szülei Ha e század elsö felében, ESPARTERO. pappá, elhagyta a zárdát és Í7\ n á l ubnÚkS n e amn avsoz ol tk P° l i t i ! beállott az ugynevezett „nemben e if P b a n és sikertelenség- hogy a spanyol események számára jókora zeti szent csapatba." gu or8Zág g Megszeretvén ez alkalommal a katonai ken kivür v, ° s é s megyei ? ü l é s e - rész jut figyelmünkből és érdeklődésünkből. K A h aa z 5 es Egykor fényes, legelői álló birodalom, pályát, vagy átlátván, hogy gyors és magas mén- a 7 o i ~~ °bekben, mikor V 0 l t a k meg élénk ? Í Í n ? - b r t Ü ka8 ' figyelemmellesülyedve gyorsan, vergődve régóta és nem elömenetel csak azon remélhető, — katonai é eté t , \ í pW°lok mozgalmas birva emelkedni; egy nemzet, a melynek oly tanulmányokhoz fordult, 1811-ben már hadéletét, annak oka épen saját helyzetünkben sok fényes jellemvonása és annyi sajnálatos nagyként lépett a seregbe, és 1815-ben Del_

feí-i-.-í . !

19

18

1:1

I

Közbe jött azonban a megszokás, a szeAmerikába ment, a fölkelt gyarmatok ellen Vak ablakban ogy-két csorba szélű pohár, Hogy teli töltik majd, hojh, be régóta vár! relemnek legsikeresebb ápoló dajkája, sok küldött sereggel. Ott ezredességig vitte föl Itt van bár a gazda, de nincs miből töltsön, ísetben gyilkosa, és három künn töltött szünés 1824-ben haza térvén, egy özvegygyei, nagy Azt meg nem teszi, hogy mástól kérjen kölcsön. .dö után, a szüret végeztével már Anna képe család gazdag leányával, kelt házasságra. alakult eszményivé az ügyvéd lelkében. Politikai fontosságu egyénné 1832-ben O!? Node nem szólok. Másként volt ez hajdan, Akkor már szerette forrón, vágyteljesen, Hej, de egész máskép, mint a hogy mostan van! lett, midőn Don Carlossal szemben VII. FerCsinos volt a pincze külseje, belseje, ' :étségbeesetten. dinánd leánya mellett nyilatkozott. A párt- Hogy is ne, hisz' oz volt a vigalmak helye. A nyárnak nagyobb részét együtt töltötküzdelemben mind fontosabb megbízatásokat ték fürdőn; fürdőn, a hol mindig nagyot nyerve, katonai rangban emelkedve, nemso- A jó szivü gazda mindon áldott este tágulnak a kászt-szellem feszes húrjai. Takára a hadsereg élén állott. Nincs terünk itt Pinczéje szögletén a vendéget leste, vaszszal is volt künn Barna falun, mikor a nyomról nyomra követni hadjáratait, győzel- Boldog, boldogtalan, ki csak arra tévedt, Mindjárt legkedve ebb, legvártabb vendég lőtt. lombok zöldültek, a lég tele volt madárdalmeit; annyi tény, hogy a karlisták le veretelal, bogárzsongással, virágillattal. És együtt sének, kiszorittatásának dicsősége mindenek Koma, urambátyám, öcsémuram, sógor, töltötték végül az őszt, a vig, kedélyes szüfelett öt illeti. A lázongó országrészek lecsen- Mind benn, a pinczében, előttök a jó bor. retet, a derék magyar birtokosság eme vidámdesitésében is csak az ö erélye volt sikeres. Lángol bár a tüz a kandallóba' vigan, ságteljes ünnepét. Ezek végeztével, tél forGyőzelmeiért, a trónnak tett szolgálatai- De a jó ó borban mégis vígabb tűz van. dultára, az ifju ügyvéd kebelében a szerelem ért egymásután boritották el a kitüntetések: Pirosló friss sódar, domós fehér kenyér, forró világa, égetö kétkedés gyötrelme és marsai, grand, gróf és a győzelem herczege S a bajuszról tűzbort törül le a tenyér, szelid melegü rokonérzet vívódtak egymással. czimeket egymásután nyerte. öblös a fakupa, mégis ugyan járja, Nem udvarolt ő Anna kisasszonynak sem Katonai pályája 1841-ig tartott; azután Nem sok dolga lesz a búnak itten márma. tavaszszal, sem nyárban, sem öszszel; attól mint korinányférfi lett nevezetessé. Megcsendül a nóta, érzi a ki mondja, visszatartá helyzete és a családi tekintélynek Mária Krisztina királyné, a leánya nevé- Bele öntve minden búja, baja, gondja. állandóul fenntartott magassága. Akármenyben kormányzó, absolut hajlamai miatt futni Majd fölcsap, megfrissül, felvidúl a végén: nyire megnyerte a család becsülését, — venkényszerült. Espartero már addig is, mint a Mint fölpirul a nap a borús ég szélén. dégek, főként nőtlen látogatók jelenlétében számüzött királyné fő kegyencze, annyi jelét nem tekintették volna a társaság illetékes Igy ment ez hajdanán; de az idők múltak. adta alkotmány tiszteletének, hogy nemzete Hajh, nemcsak hogy múltak, roszra is fordultak, tagjának. Ö nem is tolakodott soha; könyvnem habozott rábízni a regensséget a gyer- Rosz napok borultak, fergeteg módjára, vel, hírlappal tölté idejét olyankor: de ha mek Izabella mellett. A szegény hazára, a szegény gazdára. valaki véletlenül meglepi, nem egyszer látEzen állásban 1841-től 1843 júliusáig hatott volna önkénytelen könyeket a komoly müködött, erélylyel és szabadelvüleg kormá- Szükség a bőséget beérte, elverte; ügyvéd szemében, a mint utána nézett a vena gazda háza, földje, kerto; nyozván. Ellenségeinek akkor sikerült any- Földúlva dégek valamelyikének karján sétáló AnnáSzőlejét nagy vihar, egy-két rosz esztendő nyira ellene izgatni a közvéleményt, magát Végkép tönkre tette, mindene veszendő. nak. Azokról a könyekről azonban csak ö a gyermek királynőt is, hogy Esparteronak maga tudott; sohajtozással, idétlen érzelgésAngliába kellett menekülni, és otthon a kor- Nincs garmada búza, minek volna verőm: sel nem tette nevetségessé magát mások tesek minden czimétöl megfosztották, haza- Minők ott a pincze, a hol bor se terem? elött, mint annyi nagy család körébe jutott Nyájas jó reggelét gulya, nyáj sö bégi . . . árulónak nyilvánitották. közönséges ifju. Rosz verset sem irt, sem A gazda még megvan, de ő sem a régi. Angliában kitüntetésekkel fogadtatott a főbe lövésen végződő novellát. nagy nevü számüzött és ott töltötte életét Miként az álmodó, szűnvén tündér álma, Azzal biztatta magát folyvást, hogy elég 1848-ig; akkor megint szabad lett haza men- S füleit meghatva nyüzsgő földi lárma: erős, eléggé férfi már, legyőzni ez édes vonÁmbár nem lát semmit ölelő karjában, nie, a királynő által hivatván. Helyét a szeMégis hiszi: keblén hogy a tündérlány van: zalmat, s ha megmarad abból valami a jövő nátusban elfoglalta, de jelentékenyebb szeidőkre, ugy marad meg, mint egy édes repet nem vitt egészen 1854-ig, midőn a Igy járt veled pincze, szegény öreg gazdád, emlék, mint egyszer élvezett delejes verőprovisorista fölkelés ellen megint hozzá, Estvelenként gyakran eljárogat hozzád. fény zsibongása. annyi fölkelés legyőzőjéhez szorult Izabella, Elbeszélget halkan kedves emiékivel, Mért tagadná meg ezt a kis verőfényt hogy megmeneküljön. Esparteron kivül más Maga sem tudja tán, hogy vajjon mit mivel?.. egyhangu ifjúságától? Azon közben pedig, nem is menthette volna meg; ő pedig annál Roskadoz a pincze, roskadoz az öreg. mig magát a férfiassággal biztatgatta, mind könnyebben, mert a fölkelt sereg fővezérévé Helyét már sokáig egyik sem állja meg. telibb-telibb telt lelke az édes méreggel. Ha is kikiáltatott. Porrá lesz mindkettő, s hamvaik dombjára nem akarta is, figyelemmel kisérte a leány A miniszterelnökséget elfogadta, a láza- Fölfut a feledés sötét folyondára. minden mozdulatát; feléje fordult lelke és Nagyiday. dást lecsendesitette és dicséretesen kormányszeme folyvást, mintha delejezö lett volna. A zott mintegy két évig; akkor megbuktatta az mit mondott, azt el nem feledte, a mit tett, Nem voltak egymásnak szánva. általa hadügyminiszterré bevett O-Donnel. azt kecsesnek találta, s még hallgatását is Politikai pályáján legfőbb ellensége volt (Beszély.) csodaszéppé színezte vonzalma. Narvaez, száműzetésének eszközlöje, több Mikor a család magában volt, Barna is III. izben miniszterelnök, Izabella bukásának fötagja lett a társaságnak, fölkérték olvasni, Komoly férfi szerelme nem születik egy szerzöje. vagy dominóztak, kártyáztak együtt, vagy 1856 óta folyvást elvonultan él Logrono- percz alatt, egy pillantásra, egy lehelletként. épen sétáltak a kertben. Olyankor mindig ban; a legujabb forradalomban nem vett Gyerek ifju fölloboghat az elsö tekintetre sokat szivott egyszerre az „édes ölö méregsemmi részt; csak diadalra jutása után üdvö- is; fejlett lelkü férfinál annyi csak érdekköl- ből" az ifju ügyvéd lelke. zölte azt. minden támogatását Ígérvén az tésre ha elég. Attól kezdve még, hogy figyelNem lehet közönyös — vitatá magában; ideiglenes kormánynak, maga részéröl sze- münket leköti valamely hölgy, sok van — mért keresne különben alkalmat, hogy rényen visszautasítván a kormányban való addig, mig elmondhatjuk: szeretem komoegyütt sétáljanak? mért hallgatná oly figyelrészvételt: hadd intézzék tovább is azok, a lyan, férfiasan, változatlanul. Mert csupa mesen fölolvasásait? mért mutogatja kedves külsőség, s a léleknek közönségesen nyilatkik kivívták a szabadságot. virágait? mért beszélget vele sokkal többet, kozó tulajdonai nem elégségesek egy olyan Legujabban megint gyakrabban emlegesokkal kecsesebben, mint nénje vagy bátyszerelemre; ösmerni kell egész lényét, indotik nevét; némely tartomány köztársasági jai? — Mért ez? mért az? Mért szeretné ö kolni gyöngeségeit, egész képpé állitani össze elnökké, némelyik épen királylyá óhajtja. oly forrón, ha közönyös volna? Nem igen vágyhat!k már ezek egyikére erényeivel. De arra, hogy a szerelem fejleni A mit olvasott valaha érzékeny regénykezdjen, hogy elvetödjék magja lelkedbe, sem az agg államférfi; de nemzetének bizalma ből, hogy az isten már a teremtéskor kiváarra elég egy szó, egy tekintet, egy mozdumégis fölemelő. lasztott minden férfi számára egy-egy nőt, Nálánál igazabban azt e század folytán lat. Ebben igazok van a költőknek. • azt most bizonyosnak hitte; pedig akkor Mikor az átalános mellöztetés között egy spanyol sein érdemelte meg. E—s. nevetett fölötte. Anna kisasszony fölállt és Barnát csemegéOh, ha van az égben gond a földiek sorvel kínálta, az a mag elvetödött és kedvezö földre talált. De azért Barna még a két hét sára, ez a leány neki van szánva bizony nyal! A rozzant pincze. Csak ne volna nagyúri kisasszony; lenne végén sem volt szerelmes Anna kisasszonyba. Kidőlt az oldala, borzas a fedele, Igaz, hogy ábrándozott róla, tépelődött bár kunyhók lakója, vagy épen hazátlan Régóta is küzd már a forgószél vele, alakjával: szerette volna, hogy ilyen, vagy koldus: akkor övé lenne, mert keblére ölelné, Nyitva van az ajtó, minek is a lakat? amolyan legyen, a legdicsöbb tulajdonokkal magához emelné, soha meg nem válnék töle. Mikor a lejáró homloka beszakadt. Pedig bizony, ha kunyhók lakója volna, ékeskedő: de azért akkor még csak eszményEgy pár korhadt donga szélyelszórva benne, képet szeretett, s ha néha Annát helyezé is akkor az ifju ügyvéd minden magasztaltLegalább a lócza letörve ne lenne, — az eszmény keretébe, más perczekben ugy sága mellett sem lángolna érte, mert ekkor Az is le van törve, az ablaknak pedig nem az volna ez a kis leány, a ki igy. tetszett, hogy nagyon távol áll ő attól. Utolsó darabját otthon most égetik.

Az ember lényegéhez többet ad a növelés, mint a születés; a növelést pedig az élet minden viszonya, körülménye együtt egésziti ki. Ha születnék is két egészen egyenlő tehetségü lény, különböző viszonyok közt egészen másokká válnának. Barnának ez a leány tetszett, a nagyságos kisasszony, Ojtozi Anna; mint olyan, ebreszté föl és érlelé meg szivének egész forró szerelmét. De hát vajjon Annában támadt-e vonzalom iránta? . . . IV.

„Az erdei lak." Az alkalom nagyon gyorsan jött. Reggeli után a család minden tagja eloszolt egy vagy Az 1845-ik évben nevelő voltam Eperjemás felé; Anna pedig arra kérte Barnát, sen, hol Kerényi Vidor Emil is (elsö széphogy vigye be neki a most hozott regényt. írói neve ez volt) lakott. Tavaszszal megEz jó jel kétségtelenül! ö maga ad al- látogatott Petőfi bennünket, a még soha kalmat. Hátha még meg is előzi a nyilatko- személyesen nem látott Petőfi. Gondolhatni: zatban? Ezt gondolta át az ügyvéd, mig a hogy mulattunk! Ifjuság... kedv... ragyogó könyvet egyik szobából a másikba átvitte. álmák, szabadság, költészet jártak velünk, s Anna hímzés mellett ült és üléssel kí- mosolyogtak reánk. nálta meg Barnát. És ime, Petőfinek mily vége lőn ?! Nem Csupán ketten voltak. tudja senki. Mint kit a föld nyel el, vagy Az ügyvéd térde már ingadozott, hogy mint Illés tüzes paripákon az égbe ragadtameghajoljon; csak elismétlé még egyszer tatik. Kerényi Amerikába költözik (hozzá magában, a mit mondani kell. Mig azonban van intézve „Levél egy barátom titán" czimü Mikor az édes emlékü szüret után megint í arra került volna, Anna megszólalt; meg- versem); ott megörült és meghalt. S magam városon volt az ifju ügyvéd, egyedül e kérdés ! előzte öt a nyilatkozattal. is alig vagyok. fölött emésztödött folyvást: vajjon szereti-e Lesütött szemérmes szeméből, kigyuladt Egyszer azt mondja Sándor: fiuk, írjunk 1 öt a lyány? arczáról lehetett látni, hogy nem könnyen valami verset együtt, ugyanazon tárgyról Egyébre nem gondolt; birására nem vá- • kezd bele. I szoló verset, mely találkozásunk emlékéül — Ügyvéd ur, lehetek-e önhöz bizalom- maradjon. Elfogadtuk, meghatározván, hogy gyott; oh, az lehetetlennek tetszett folyvást: |! csupán arra vágyott, hogy szeresse. Elégnek mal? a tárgy „az erdei lak" leend. Ez a szobában i — Olyan nyugodtan Nagysád, mint saját : történt. tartá azt üdvösségül az egész életre. ', Határozottan ki volt mondva: hogy a Ha megvallaná; ha kezét megfogni, meg- szivéhez. — Adjon hát nekem öszinte, baráti taná- költemény festő leíró lesz. Semmi reflexió. csókolni engedné, ö nem fog többé óhajtani semmit; akár feléje sem megy soha az élet- csot, hogy Bele Vincze és Tódasi Tivadar Csak magam maradtam hü a tervhez. Petőfi ben; csupán annyit akar tudni, vajjon sze- urak házassági ajánlatai közül melyikét fo- ; versét igy kezdi: „Mint a szív az elsö szereJJ gadjam el. Ön iskolatárs volt azon urakkal; lemnek titkát, Rejti e kis kunyhót bérezek reti-e. jobban fogja ismerni egyéni tulajdonaikat. koszoruja.1' Sokat beszéltek akkor erről a _ Visszaidézte emlékébe minden szavát, ; En pedig nem akartam addig határozni, mig hirlapok, s későbben magam hallottam ifjabb minden tettét, hogy azokban kulcsot nyer' az ön véleményét meg nem kérdem. | eperjesi lakosoktól, olvastam helyleirók, átjen érzelméhez. Sóvár lelke elébb-utóbb minMintha fordult volna egyet a világ az utazók kinyomatott uti-jegyzeteiből, hogy dent szerelemre magyarázott; de neki több tellett annál; megnyugvását csak akkor ügyvéddel. Arcza kigyúlt, meg elsápadt; látták a mi erdei lakunkat, mulattak körülte remélte, ha egyenesen Anna ajkáról, azokról eszében zavart eszmék zsibongtak; nyelve s emlegették a három versenyző költőt. Sőt nem akart szóra emelkedni. | pár évvel ezelőtt azt irta egyik eperjesi baa k a k r ó 1 h a l l a me í^tetík ' J s> h o ö T sze Végre is csak dadogva mentegetődzött, j rátom, hogy a lakot díszítik, készüljek, mert Hosszas tépelődése közt arra határozta hogy ily fontos kérdésben meg kell gondol- ünnepély lesz benne, mihelyt a tavasz eljön, magát,_hogy meg fogja kérdeni. Megkérdi, ha koznia elébb; különben szerencsét kiván, de s én, mint a háromnak megmaradt egyike, akármi történnék is, ha tüstént elsülyedne most épen mennie kell, bocsánatot kér, de leendek a ünnep hőse. Ime a soha nem létezőből miként csinált is de megkérdi. Azután elmegy a világba, mennie kell. Anna bámulva nézett az eszes és finom a képzelet létezőt, mert hiszen mi semmi akármi lesz a felelet. Ha jó lesz, azért megy kunyhót nem láttunk, képzeletbeli volt minel, hogy ne gyötörje a kedves lényt is, magát ügyvéd után. Valami nagy betegség bántja-e, vagy mi? den ; de azért most is mutogatják Eperis a lehetetlenre törő vágygyal. Aztán még (Folytatás köv.) Réthi Lajos. jes bérczei között az általunk megénekelt lordulhat is szerencséje; szegény legényből kunyhót. nem egyszer lett már hirrel és kincscel rakott gazdag. Ha Anna hü lesz és állandó, még Mosolyogtam, de nem nyilatkoztam; vaTompa, az „Erdei lakról." megérhetik a hihetetlent is. — Ha pedig nem lóságos barbarismus is lett volna lerontani szeretne, ha kitalálná nevetni lángoló érzelA „Hazánk és Külföld" legutóbbi (ez évi l-ő) a közvélemény illusióját, költészetét. Mennyi minden Ugynevezett nagyság szüj a k k o r okvetetlen elmegy, hogy ne lássa száma az „Erdei lak Eperjes mellett" czimü köze, hogy rá akadjon valahol a halálra. leményt és rajzot hoz. A rajz, fénykép után ábrá- letik ekkép a történetben. zolja azon erdei lakot, mely állitólagos tárgya lett Eddig Tompa. Mindezeket elhatározta Barna, még azt is r'tozte,hogyan fogja elébe terjeszteni kér- volna, 1845. tavaszán Petőfi, Tompa és Kerényi A végsorokban némi barbarismusnak van béközt azon érdekes költői versenynek, melynek lyegezve az erdei lakot környező illusio eloszlatása. Annának, mihelyt az elsö kedvezö három szép verset köszön a három költőtől iromutatkozik A költő ott maga nevében szól. Mi az igazság érszór i s a -Vissza-visszaidézte száz- dalmunk. dekében véltünk cselekedni a fönebbi sorok közS a akat a beknek l ! I ' melyeket leghelyesebA „Vasárnapi Ujság" 1862-iki évfolyamában lésével, melyeket egyébiránt Tompa is kiadásra beknek , legfinomabbaknak. W ^ K n L A ^ _ (42. szám) is volt egy majdnem hasonló közlemény. szánt, költeményei későbbi kiadásának jegyzetei A

i

C1

A

i. '*• "~~"" > e s

ujra

Azoka hanyogatta akkor is, mikor 1P47a kapcsom szünetre i n d u í t n í h epén egy evvel az d S ü m e g j e l e i l é s A négy ló megint csöngetett hanem*™han 0Sdn a kutyák most is ugattak a g > a lakók pedig Pista urfi mondták Barnáét is, meri t^rték már öt is. Mikor az öreg Ojtozi szives nyujtotta kezét Barnának* egé«,í,CI1 lőtt rajta lelkiismerete, hogy ö ezt a jó öreár embert mennyire megcsalta, legkedvesebb gyermeke elcsábításán törte fejét most is Pedig attól a csábítástól még naivon messze voltunk. Elsö, második nap mindjárt talált alkalmat Barna, a mikor rövid kérdését föltehette volna; de még sem tette föl ^elkiismeret fölvillanása tartá-e vissza) -y a félénkség, — maga sem tudta tisztán) össze-vissza zavart mindent. mula , f^ « z t á s miatti önvádtól s a szerelem égetö tüzétől aludni nem tudott egyátalában. ^.akugyan ^szántamagát és becsületszavát adta saját magának, hogy mihelyt egyedül találja, térdre hull előtte

Bár kissé más oldalról fölvéve, látszik,hogy ugyanazon erdei lak szolgált tárgyul. A közlemény is hasonló forrásból volt meritve s körülbelől szintazon módon adta elő a költői verseny keletkezését. S végre mindhárom költemény, mely eredetileg a Vahot Imre szerkesztése alatti „Pesti Pivatlap"ban jelent volt meg együtt, közölve volt a „Vasárnapi Ujság" idézett számában, épen mint a „Hazánk és Külföld"-ben most. < Abban is megegyez mindakét közlemény, — melyek egyikének, a „Vasárnapi Ujság"-belinok, Kósa Sándor, másikának, a „Hazánk és Külföld"ben, Haviár Dani van aláírva, — hogy a három fiatal költő barát közé egy negyedik személyt is vegyit, kinek neve kezdő betűit a régibb közlemény J. D.-nek, az ujabbik J. J.-nek irja, s e rejtélyes egyénnek tulajdonítja mindkettő a költői verseny tulajdonképi eszméjét, mintha ez sürgette volna a három költőt az erdei lak megéneklésére, melyet — mintha együtt látogattak volna meg mind a négyen. A három költő közül ma már egyik som él. Petőfit a forradalom harezvésze temette el; Korényi távol világrészben lelte sirját; Tompát a mult évben vesztettük el. Ez utóbbinak, barátai kezeire bizott hagyományai közt, számos költeményére vonatkozó érdekes jegyzetei sorában van egy jegyzet, épen a szóban forgó „Erdei lak" czimü költeményhez. Érdekesnek tartjuk e jegyzetet, egész terjedelmében, szóról szóra közölni az elhunyt költő kéziratából.

közt.

Közli Szász Károly.

Lelesz. Zemplénmegyének délkeleti részét a Bodrogköz képezi, ennek észak-keleti szélén Ungmegye határaihoz közel, a Latorcza jobb oldalán gyönyörü vidéken magaslik a premontréi-ek leleszi hires prépostsága várszerü magas lakholylyel és ódon egyházukkal. E hely, hol a régi prépostság áll, birtokaival együtt a magyar őshajdankorban — azonnal a honfoglalás után — Zemplén királyi várhoz tartozott. III. Béla király volt, ki azt az emlitett vártól elszakítván, az utóbb váczi püspökké lett Boleszló-nak, ki őt keresztelte, adományozá. Boleszló mint már váczi püspök, e birtokot a premontrei rendnek ajándékozta, és adományára III. Béla királytól is megerősítést nyervén, ott egyházat és kolostort emeltetett, melyet Katapán egri püspök szentelt fel. Imre király alatt Boleszló kegyelmet vesztve, a leleszi prépostság kiváltság,levele is — mint irják — Imre király fellobbant haragjának áldozata lett. Azonban utóbb 1214-ben Boleszló kérelmére II. András király a leleszi prépostság alapitó levelét ujra kiadta, főleg Bánk bán által megölt neje Gertrud királyné emlékére szolgálandó egyházi szertartások tekintetéből, miután — mint állitják — Gertrud tetemeinek egy része a leleszi egyházban lelt siri nyughelyét. Azon belviszontagságok között,melyek a leleszi prépostság fölött elviharzottak, egyik legneve-

zotesebb gyászos esemény az 1403-ik évi, midőn a I barmait is; a mint mindezen rabló garázdálkodást vidék legnevezetesebb nemeseinek egy egész tömege Zsigmond királynak 1406. évi oklevelében részlea prépostságon irtózatos rablási morényletot köve- tesen olvashatni. Ezen esemény egyebek közt törtett el. Ugyanis a nevezetes Pálóczy nemzetségnek ténelmünkre nézve a régi okmányok feldulása egyik tagja.Domokos,prépostja lévén e helynek, ^ ennek halálával testvérétől Máj\.£. tyástól szárma"^ zottunokái, név"miszerint Pálóczy Péternek fiui, Mátyás és Imre a mondott évben szövetkezvén több nemes család tagjaival,folfegyverkezve, a prépostságot éjnek idején megrohanták, és a megholt Pálóczy Domokos * prépostnak la* kába, hol annak "• hullája még ki* teritve feküdt, betörvén, a szeki rényekot, ládákat felfeszegették , bútoraikat összetörték, okmányaikat szétszaggatták , és minden kincseiket, arany, ezüst kelyheiket, nyolczszáz forint készpénzzel együtt elLelesz. — {Keleti Gusztáv eredeti rajza.) rablották, a sekrestye ajtait bezúzván, annak őreit, a konvent két papját miatt pótolhatlan kárt okozott. Nem kevésbbé megkinozták, halálra akarván verni, ha a töb- gyászos csapás sujtotta a kolostort és országos biek által ki nem mentetnek; a kínzások foly- levéltárát 1547 után Perényi Gábor mogrohanása tán egyik, János nevü pap nemsokára mégis halt. miatt, ki az egyház javait és kincseit megrabolva,

országos levéltár is világiak kezelésére korült, mig 1610-ben Habardy László egri kanonok és leleszi prépost azt Zemplén vármegye előtt a világi kezekből általvette. 1582-ben Má_ _ __„„^. thésy Istv. pré= "%. postsága idejéBfc, ben tűz pusztitá el a konventet, és tett kárt levéltárában is. A Tökölyféle felkelés idejében 1674-ben Mokcsay Andr. választott ordélyi püspök volt leleszi prépost, ki székhelyéből kimozditva, Kassán vett lakást, az országos levéltárat pedig hordókba rakva, az ungi várba helyeztette, hol a német őrség a becses okmányok egy részét ágyu-fojtásra és konyhai szükségekre kezdte felhasználni. 1701-ben visszakerülvén a levéltár, 1733. táján kezdték azt ujonnan rendezni, azonban 1787-ben a prémontrei-ek rendé is eltöröltetvén, a leleszi országos levéltár is Budára szállíttatott,mig 1802-ben a rend visszaállítása után az ismét előbbi helyére visszaadatott, és az azon évi országgyülés 16. czikkolyo annak hiteles helyi minőségét is mogujitá.

Köztársasági tüntetés Madridban.

Másnapra kelvén, az erőszakos megtámadást megújították, kihányván a szerzeteseket, az egyház tornyát is elfoglalták, a hiteles helyi levéltár okmányait szétszórván, nyolczezer tiszta arany forintot rablottak el, elhajtván a konventnek minden

három évre lehetetlenné tette, hog^ a hiteles hely hivatalos működését űzhesse, mint azt az 1557. évi országgyűlésről törvényezikkely bizonyitja. A folytonos belvillongások között a szerzet is megfogyván, javaik császári tábornokok által eladatván, az

A képünkön látható egyház alapfalai valószinüleg még az elsö megalapítás korszakából valók. 1451-ben Bácskai Balázs lévén a konvent prépostja, ez alatt a tomplom hajója faragott kövokből ujittatott meg. A mohácsi vész után János

1

Utczai harcz Kadixban.

20

23

22

fi.

l:

.'*

Si

prépost és alkanczellár 1533-ban I. Ferdinánd latba hozni; azonban valószinüleg őzen késedelem tegezi s szerelmes barátomnak s barátnémnak szókirálytól engedélyt nyert, hogy a konventet főleg következtében sokan el fognak pártolni a monar- litja. Isteni tisztelet tartására a hét folytán többször —i— az országos levéltár biztositása érdekében erősség chikus programúitól." összegyülnek. Midőn közülök egy a hivők gyülegyanánt falakkal és sánczokkal körülkerittethesse. kezetébe belép, a ház közepén letérdel, arczát 1620-ban Telekessy István prépost mind a kezeibe rejtve buzgólkodik s csak azután foglal templomot, mind pedig a konventet kiújittatta. A nazarénnsokról. helyet. Mig gyülekeznek a hivők, a már ott levö Azóta áll mindakettő, de a mult század elsö feléA secta, melyről egyet mást el akarok mon- tagok szent énekoket zengedeznek ogy énekes ben gróf Kunicz Károly prépost egy emelettel magasabbra huzattá, a templomot pedig ismét kija- dani, keletkezése óta többször volt ugyan már könyvből, melynek czime: „Sión hárfája." Ezen víttatta, a konventet épületekkel és szép kerttel emlitve a hazai lapokban, de a felőle közlött tudó- énekes-könyv eredetije német, s ha jól emlékszem, sitások legtöbbnyire oly hiányosak, hogy belőlök Zürichben nyomatott a hatvanas évek elején; egy gazdagitotta. pár évvel ezelőtt magyarra forditva is megjelent, Az egyházban, melynek alakzatából a gya- a felekezetet csak nagyjából som ismerhetjük mög már arra nem emlékszem, hogy hol; körülbelől hás tanai felől magunkat kellőleg nem tájékozhatjuk. kori javitás'műépitészcti tekintetben sok érdekest romszáz egynehány lapra terjed, s kétszáznál több megsemmisíthetett, több becses és kegyeletes tör- Ez okból határoztam el magamat, hogy társadalmi ének foglaltatik bonno. A mint futólag, ezelőtt egy életünk e figyelemre méltó új tüneményéről itt az ténelmi emléket láthatni. Mindjárt a padok mellett pár évvel átlapoztam, annyit mondhatok róla, hogy eddigieknél kissé bővebb ismertetést nyújtsak; az jobbról a földön egy négyszögü emlékkő hever, több helyt szép költőiség, gyönyörű vallásos megMelegh Boldizsár, egykor csanádipüspök és leleszi eddigieknek állitásait, a mennyiben helyesek,_meghatottság nyilatkozik benne. Sajnálom, hogy jelenerősitsom, s a mennyiben tévosok, helyreigazítsam. prépost sírköve, ki — mint a latin felírás mondja — leg a könyv nincs közömnél, hogy állitásomat pél1588. márcz. 12-én meghalván, ide temettetett. — Előre kijelentem azonban, hogy tudósitásom csakis dákkal bizonyíthatnám; egy pár ének közzététele Balról vörös márványba vésve Haller György arra terjed ki, a miről tapasztalásból bizonyosan által olvasóimnak bizonyosan gyönyört szoroznék. meg vagyok győződve, hogy ugy és nem máskép Szatmár-vár és tiszántúli főkapitány emléke tűnik A hazánkboli magyar ajku nazarénusok eme, az szembe, a ki a fölirat szerint e sírba tétetett ápril van. eredeti példájára hangjegyekkel is ellátott, magyar 20-án 1633-ban, kora 39-ik évében. Hazánkban az ötvenes évekbon kezdett elő- fordítást használják tudtommal mindenütt. Kern kevésbbé érdekes volt ott o század elején ször mutatkozni cz új felekezet; nagyobb elterjeMidőn a hivők összegyülekeztok s vége az. azon két temetési zászló, melyek egyike vörös dést az inséges hatvanharmadik év nyarán nyert, a éneklésnek, egy, kit a szent lélek megszállott, midőn csakhamar több helységben számos köveselyemből Haller Sámuel diós-győri várkapitány feláll, buzgón imádkozik, s a többiek halkal utána temetéséro készült, ki 1643. okt. 3-án kora 30-ik tőkre talált. Valóban elég ok volt azon év arra, mondják. Ezon ima mindig rögtönzött, mivel azt évében esett el, mint a latin fölírásból tudhatni. hogy az ember magába szállva, elmélkedjék a A másik zászló hasonlóan latin fölirása szerint földi dolgok hiábavalóságáról; hogy micsoda az tartják, hogy az előre kigondolt és elkészített ima Bácskai Anárcsy János császári királyi lovas kapi- ember, ha tőle az Ur elfordítja az ő orczájának nem kedves iston előtt; ő csak azt szereti, mely tánynak temetésére, ki 1641. máj. 27-énkora 28-ik világosságát. Nem remélve, váratlanul jött ránk a közvetlen a lélek meghatottsága közbon, a szent évében halt meg, lett készitve, özvegye Kamuthy csapás; a kik azelőtt jóllétben s megolégedésbon érzelmektől áthatott kebel mélyéről tisztán jön elő, Ilona által. Mindakét zászlóra nézve — ha még éltek, egyszerre nyakukon termett a nyomor; s mint a tavaszi nap éltető sugaraira a mező füve, megvan — óhajtandó, hogy a nemzeti muzeumba mások, kik azelőtt som éltek valami fényes sors- virága, mint forrásból a viz. Az ima végeztével az ban, koldusbotra jutottak. Erős, munkabíró fér- illető felnyitja a bibliát, mindig az új tcstamontojussanak. V —n. fiak voltak kénytelenek nyakukba akasztani ama mot, s abból bizonyos részt felolvas, azt a hivek tarisznyát, melynél nincs nehezebb teher a föld előtt megmagyarázza. Ezon biblia-magyarázat, az fölfogása szerint, különböző; néha, de csak Köztársasági mozgalmak Spanyolor- hátán s kéregetve jártak házról házra, hogy nyo- illető néha, szabad, felvilágosult, de a legtöbbször az irás morult életöket tovább tengessék. ^ Ezren meg szágban. ezren, miután eladták föjök alól a párnát, testök- szavait betű szerint veszik, vagy épen olcsűrik, csavarják tetszésök szerint, nem gondolva meg azt, Izabella királynénak minden hatalmát oly ről a ruhát, el a legszükségesebb házi eszközt, hogy a betű megöl, a lélek az, a mi megelevenít. gyorsan tették semmivé a felkelők, az ideiglenes csakhogy a betevő falatot előteremthessék, miután — Imádkozni, a bibliát magyarázni, a gyülekezet kormányt azután oly zavartalanul szervezték: hogy mindenből kiélték magokat, kénytelenek voltak bármely tagjának szabadságában áll, ki arra magát már-már hinni lehetett, miszerint itt is, mint Kuza mások könyör-adományaira szorulni. — Oh azhivatottnak s a szent lélek által megszállottnak nagy része csak olyankor gondol istenre, elüzetésekor Üláhországban, minden megrázkódás emberek embere nagy y g majd minden alkalommal több vagy .1 _i 1... . Í*M1 ^XKTPXÍ- ÍWlAn.-olL-níliS «fí VQ\ miílí'ííl hiszi; ezért nélkül fog történni a kormány változás. olyankor hagy föl dölyfös foífuvalkodásával, midőn yén magyarázza egyik vagy másik ö egyén Hanem Spanyolországban nem megy oly érzi az ő sujtoló kezét.Ekkor látják be, hogy a fény, kevesebb szent helyet a maga módja szerint, a kik ezáltal könnyen. A spanyol nemzőt nem birja rendezni hatalom, világi vagyon mind csak buborék, moly magoknak a gyülekezet tagjai előtt tekintélyt, dolgait, nem bir egyet érteni. A szélsőségek el- oda van az Ur szájának egy fuvallatára, s hogy az befolyást szereznek, léteiének s fejlődésének irányt kezdették veszélyes működésüket. A forradalom- emberok legbecsesebb, legtartósabb vagyona nöm adnak. Midőn a biblia-magyarázat véget ért, egy ból támadott idoiglenes kormánynak már forrada- c világból való. Ezért mondják áhitattal a szóban ujolag imádkozik, végül darab ideig énekelnek s lom ellen kellett küzdeni Kadixban. levő gyülekezet tagjai, hogy „boldogok, a kik nem I azután csendoson eloszolnak. Két érdokes képet közlünk a köztársasági test szerint, hanem lélok szerint gazdagok!" Családi és közéletük zsinórmértékéül a szeirányu spanyol mozgalmakról: a kadixi fölkolés és Valóban még eddigelé a nazarénusok közt madridi tüntetés részleteiből. nem lehet találni szerencsevadászokat, kik minden lídséget, alázatosságot, fedhetetlenséget tartják, A kadixi fölkelés decz. 5-én kezdődött és áron, gyakran tekervényes uton is, iparkodnak szemök előtt tartva az írás azon szavait: a kik 12-én veretett le véglegesen. Kiemelik, hogy mily minél többre szert tenni. Klőttök első és legfőbb magukat mogalázzák, felmagasztaltatnak. Eleinelszántan küzdött mindakét fél, testvér testvér az igazság; nöm igyekeznek azon, hogy embertár- tén azonban az általános felebaráti szeretet nem ellen. Eredete egyenesen a reakcziónak, a mult saiktól Igaztalanul valamit eltulajdonítsanak, hogy igen volt erős oldaluk. Ók ugyan azt állították, rendszerből meghagyott kormányzónak tulajdoní- azokat rászedjék; sőt ha tudtára jut a nazarénus hogy mindon felebarát jókat egyenlőn szeretik, letartozó vagy szigyen az az hozzájok hozj gy nem, egyenlő gy tandó, a ki a nemzetőrség lefegyverzésével keserí- nak, hogy tudatlanságból felebarátjának valamiben gyen vességgel viseltetnek mindenki iránt; ezen állítátette el a népet. Es a nép belő ment a kelepczébe, hátrányára volt, azt megkárositotta: nincs nyugta forradalmat támasztván ez egyetlen ember miatt, addig, mig akaratlanul, tudta nélkül elkövetett suknak azonban szavaik és tetteik gyakran ellena kin túladni épen nem lett volna nagy mesterség hibáját helyre nem hozza. Volt rá eset, hogy a mondottak, a mennyiben a felekezetükhöz nem rendes uton is. Egy hétig gyilkolták egymást, nazarénus saját igazságos előnyét, mivel ellenfele tartozókat egy- vagy másfélekép sértegették ; pl. más hitben volt, annak javára feláldozta; legyen a templomokat kőkoporsóknak nevezték, a más hogy a Bourbonok tapsoljanak. Nem a köztársasági forma ellen beszélünk. A neki — úgymond — az ő hite szerint; ha három- vallásfelokezetüek szertartásait hánytorgatták; _ a spanyol népnek, mely elég erős és egyetértő volt, szori határozott állításra nem tudja az illetőt bal- papokat, mint szerintök a jámbor nép elámítóit, elűzni egy gyülölt uralmat, kétségtelenül jogá- vélokedésétől eltéríteni, abba hagyja az egész henye, ingyen élő tagjait a társadalomnak, szigoban áll tetszése szerinti állam-formát választani. dolgot, nem esküszik meg rá, nem mond el egy ruan megrótták; roszalták bennök, hogy a kereszCsupán attól tarthatni, hogy ha a különböző „bizony"-t, hogy ugy van, a mint ő állitja, mert telést, esketési, temetést s más vallásos szertartáformák hivei egymás ellen vonják fegyvereiket, az az esküvés, főkép hiábavaló világi dolgokért, val- sokat pénzért teljesítik, ezen tetteik által megszea forma talál visszakerekodni,a melyet mindenikök lása szerint nem szabad. Az igazság-érzet nálok gik Jézusnak ama parancsolatját: ingyen vettétek, annyira mogy, hogy készebb inkább saját mulasz- ina-ven adjátok. — A más hitfolekezetüeket, habár gyűlöl. vetették, le nem nézték is, Ez okból tulajdonitották Európa legnagyobb tását, hibáját ugy a legcsekélyebb, mint a legfőbb látszólag nem mindenesetre sajnálták, hogy annyira vakok, midologban bevallani, mintsem hogy hazugságra velapjai a kadixi fölkelést a reakcziónak. szerint azt, a mi jó, be nem látják; hogy az által, temedjék. A madridi mozgalom békésebb 'és öntudatos. mert soraikba nöm lépnek, istent megbántják, anMint minden újonnan keletkező vallásfelekeNagy csoport embor, a kik mindnyájan köztársaságot óhajtanak, összegyűlve szónoklatokkal és zetnél, úgy nálok is a vallásos érzet igen ki van nak kegyelméből, az örök idvességbol magokat fejlődve, s legtöbbször a rajongásba megy át; in- végkép kirekesztik; azok már csak az által is vét tüntetéssel fejezte ki eme óhajtását. Mindkettőről körülményesen irt a „Politikai nen van, hogy embertársaiktól, mint az Urnak ki- kesék, s azért is örök kárhozatra esnek, mert ime Újdonságok." Itt bezárásul csak a kövotkező, leg- választottjai, szerotik magukat megkülönböztetni. itt van az alkalom a megigazulásra; de ők, a heHajukat rövidre nyiratják, az utczán lohorgasztott lyett, hogy eddigi tévelygéseikot elhagyva, bűneiujabban érkezett tájékozást közöljük: ket megbánva, az igaz útra térnének, folytatják „A köztársasági s monarchikus pártok közti fojjol mennek; s a mi falun és kis városon igen botrányos életöket. Mert kétszeresen vétkes az, szakadás mindinkább föltünővé válik. A republi- feltünő, másnak nöm, csak a legközelebbi ismorőkinok alkalma volna a megtérésre, kinek megmukánusok választási győzelmük óta igen fölbáto- soiknek köszönnek; ha saját felekezetükhöz tartotatják az utat, melyen haladnia kell, hogy Isten zóval találkoznak: „Áldjon meg az ur!" szavakkal rodtak,s agitaczióik szaporodnak, mig a monarchiországát a túlvilágon megláthassa és birhassa: s kus párt már csak belső szakadásánál s határozott üdvözlik egymást. Minden czivakodást, perpatvart mégis mogkeményitvén az ő szivét, folytatja az a gondosan korülnek, s cgyátalában nem káromkodprogramm hiányánál fogva sem terjedhet meszbolondságait. nak. Volt rá oset, hogy egy ember, ki azelőtt a szebb. A nagy tömeg, mely a monarchikus elvet Ezon kifakadások oka rejlik egyrészt azon pártolja, nem egykönnyen tudja azt különválasz- legszitkozódóbb volt , miután nazarénussá lett, tani a monarcha személyétől; e szerint egy trón- előbbi nem igen dicséretes szokásával végkép föl- fanatismusban , mely minden új vallásfelekezet jelölt kitüzéso a választási győzelem kivi vására hagyott; s midőn egyszer kocsija a nagy sárban létrejöttekor rendkivüli mérvben kifejlődik, midőn nézve elsö alapföltétel lett volna. Most ugyan az elakadt, mérgében végig vág a lovakon s kitör be- a kedélyek annyira fel vannak ingerülve, hogy lehallatszik, hogy az ideiglenes kormány a kortos- lőle: „Gyi te! hogy... áldjon meg az ur!" s azzal hetetlen, hogy a méltányosság határait át no lépgyülés összoülésekor egy trónjelöltot fog javas- I olfojtotta boszankodását. — Fiatal, öreg egymást jék; másrészt pedig abban, hogy minden újítás a.

népnél kezdetbon ellenszenvre talál; a szerint már lyem gyanánt dolgoztathassanak föl, Réaumur — hálátlan és elveszett munka volna, ily készülémost a mint ezen ujitás régi megszokott viszonyait agyában fogamzott meg először, ki is e czélra a kek közvetítésével, kereskedés végett, pókselyem jobban vagy kevésbbé ingatja meg, rájok nagyobb keresztes-pókok tojáskáit rejtő zsacskó-szövedéketermelésre szánni valakinek magát. vagy kisebb behatást gyakorol, az ellenszenv, a ket és burkokat, — s nem a hálók szálait, —gyűjIm, ennyi azon hosszas és munkás kutatások visszahatás is a szerint különböző. A jelen esetben tögette össze. Miután, nem kicsinylendő fáradsággal sikere, melyeknek czéljok volt a pókoktól selymet tehát, minthogy az újítástól nöm volt mit tartani, 13 obon (26 lat) ilynemü burok-szövedékre szert nyerhetni; eredmény, melynek alkalmazása részint a visszahatás gúnyolódásban nyilvánult, s az új tett: gondosan hozzá látott ennek kitisztításához. a nyerendő anyag igen csekély mennyisége, részint tan követőit, a nazarénusokat többen boszantották, Legelsőbbon is kiszabaditván közülök a tojáskáazon lehetetlenség miatt, hogy az állatkák közösen elnevezték gegerusoknak, rézolajosoknak, zavari- kat, kimosta, hogy minden külső szenny eltávolítnem növeltethetők; mindenek fölött pedig azon kusoknak stb. s ezon gúnyolódás s boszantási visz- tassák. Ez megtörténvén, a már meglehetős tiszta roppant nehézség miatt, melylyel élelmezésök jár, keteg viszszatorlásaul nyilatkoztak aztán ők is burokszövedéket szappan, salétrom és arab mézga bajosan, vagy épen nem nyerhet elterjedést. gúnyolólag ellenfeleikről, s azoknak, szerintök oldatba mártotta s folyadékban hagyva, csendes Bármi különösnek látszik is: az ember mégis helytelen, intézményeikről. tűz fölött kifőzte; — azután tiszta, meleg vizzel minden áron szorosabb viszonyba igyekezett lépni a Beszédeikben elragadtatással szólnak a túlvi- mosta ki bolőle a szappant s a többi idegen anya- pókkal s mindent elkövetett, hogy háztartásában valági ^ boldogságról, melynek ők, „ a Krisztusban gokat. S miután nehány napra, száradás végett, lami szerepet juttasson, ez egyébiránt oly undorral igazan hivők" egyedüli és kizárólagos birtokosa kiterítve voltak, meilőtt fölmotoláltattak s kártoloendnek. Ellenben borzasztó szinekkel festik a lásba jöttek volna, ujjaival lazává, puhává dör- tekintett állatkának. Hentz ugyanis igy szól: „Orpokolbeli kínokat melyekben a meg nem térők zsölte. Ezen elbánás valami igen szép, hamuszinü vosiszempontból tekintve: apókháló szövedéknarkotikus természetü, s ugyanazért lázas betegségek legfokep pedig a z o k , k i k n e k m ó d j o k b a / n j { selyem-anyagot eredményezett, moly nemcsak hogy ellen sikerrel alkalmaztathatott." A közönséges aborokkon orokke szenvednek ; kivált ez utóbbiakat könyebben fonható, de egyes szálainak erősségére lakpók szövedéke régtől fogva, mint vérzést csilnézve is a selymér selyemszálait tetemesen fölül- lapító és elállitó szer, ismeretes, s használata igon iKfi1; 5 " ^ f o r r ó ° i a J b a n ' m i n t csiP multa. Ezen selymet egy harisnyaszövő dolgozta elterjedt. Már egy régi orvos: Bottom ezt mondá: sik tűzes fogokkal stb. föl; de minden kétségen fölül áll, hogy az igy elő- „a kézen ejtett vágás következtében előállott vérÍt )kOna k i r á n ában Kri,? v! - , y > - mert egymással állított selyem-anyag minden szövőszéken egyenlő zés megakadályozására, nincs jobb szer, mint a Krisztusban mindnyájan atyafiak, - szivességök, sikerrel dolgoztathatik föl. A 13 obon burok szöpókháló". S különös, hogy mi, mig némi utálattal, aldozat-keszségok majdnem határtalan. A tehotő- vedék 1 obon tiszta selymet adott, miből egy pár s rokonszenvtelenül tekintünk apókokra: akadnak sobb megosztja, a mije van, avval a kinek sommije gyári harisnyára 3 obon szükségeltetnék. vad ember törzsek, melyek ezeket, mint kitünő nincs^azt segélyezi, táplálja mindennel, a mi csak csemegeétclt vadászszák és költik el. Sparmann Ezon kisérlet, habár gyakorlatilag véve, a töle kitelik. Hitsorsosa kedvesebb előtte mint saját tudósit ilyenről; nevezetesen emliti, hogy a,pashi-k, rendidvül fáradságot nagyon is szüken jutalmazta, testvére, _ főkép ha az nem tagja az ő felekezeKap tartományban, a pókokat, mint ízletes nyade legalább a tudomány fölötte érdekes vívmátének, vagyis más szóval nöm hivő, mert ezen lánkságot tekintik; egy másik, régibb utazó pedig: szóval szeretik leginkább magokat nevezni, - mert nyai közé emelte azon bebizonyított lehetőséget, Labillardiere igy szól: „Ujskóczia lakóit láttam, hogy a pókselyem, mint szövésre tökéletesen alez csak tost szerint atyjafia, de amaz lélek szerint. midőnköztük megfordultam, hogy roppant mennyikalmas, kárpótolhatja a közönséges selymér selyMindenben arnaz ős családi és egyházi életet akarségü pókot fogdostak össze s tűzön megpirítva: jak érvényesíteni, mely az olső keresztyének közt mét. S hogy ezen fölfedezés alkalmazásának mégis borzadályos étvágygyal megették." pihenni kell: oka, mivel a nyers anyag megszerezhetennallott; minden, mi azzal ellonkezik, elvetendő. tésének és termelésének igennehéz volta, ennek fogaIm, ebekben kísérlettem meg, a pókok némely A polgári hatóság intézményeinek csak abban és az Ö T ? ' d e 1 ! m e f k e d n e k > a miben és a mennyire natbavételére né-íve, folyton leküzdhetlen gátul szol- faja által nyújthatott hasznokról röviden szólani. vál Ü ll' Y^ C g y e d ü l i kútfejével, a bibliá- gált. Az anyag ugyanis természetes állapotában Ezen parányi teremtések is tényezők azon isteni ell ko lk vagy elrejtve, vagy összekuszálva és tépve, s igy is tervbon, mely által a világ-egyetem összetartatik. é l • f°k d fn Í -S Innon van, , hogy gy fegyvert gy G Í i igen kis mennyiségben és szétszórva jőn elő; a pókok- Leginkább magánosan élve, zavartalan helyeken ?r ° l ! é k é alatt! még kénymOrt a Z Cmberöl S nak olynemü, mesterséges, közös fölnevelése pedig, leskelődve, aranyos termekben s árnyas erdőkben, r > ^ az mint a selyméreké, fölötte vad, vérengző és ellen- egyaránt, munkálkodva teljesitik kijelölt hivatásuL r parancsolatával. Egyébre, ugy J 6r thetÍk ŐkGt a E S f hatalmasok (t. i. a séges természetűknél fogva egyátalában lehetetlen. kat, mely talán nem kevesebb, mint a rovarvilág hatóság emberei, a tisztviselők), mórt most még a Iléaumur ezen a téren is kisérletet tőn s az ered- tulszaporodását gátolni. Szováthy Lajos. hatalom az o kezükben van, de el fog jönni és mény biztos megalapitása itt is az ő érdeme. 0 pedig nemsokára az idő, midőn ama hatalmasok- ugyanis 5000 pókot helyezett el 50 különböző kis v o U , r T 1 l e t Ö r I a z U r ; m i d ™ a kik urak czellácskába s bőven gondoskodott élelmükről, mely Egyveleg. voltak, lesznek szolgává, és a kik addig szolgák rovarok s más alkalmas nedvekből állott; mindamellett is azonban, hogy egy perczre som erezhettek voltak méltóságot nyernek: akkor ama hatalma— (Régi iróink nevei.) Azon irók között, a kik soknak szamot kell adni mindenről, - és rettenő- éhséget: a nagyobbak mégis fölfalták a kisebbeket 1800 előtt magyar nyelven dolgoztak, lognagyobb imnZ m a Z JSa k n a ak Z felgerjedéso ő ellenök! Betelt — s ezen gyilkoló pusztításuk annyira haladt, hogy számot tesznek a Nagy nevüek, mert ily vezetékegy-egy czellácskában alig maradt a leghatalma- nevü magyar iró 18 van, továbbá Szathmári nevü i t ' y rO n ,'J Ö nia dZöü 'rc s ha k0 méS a napot nem sabbak közül kettő, avagy három. ^r ' ^ ig«8ágot lásson; 16, Kovács 12, Szabó 10, Horváth 9, Kis 8, Német arra mutat, hogy itt van a végítélet órája 1846 táján Rolt, a londoni társulattól kitüntető 7, Szegedi 6, Szilágyi 6, Tót 6, Cserei 5, Miskolczi e Z e r s Z e r bold TTiT' °gok azok, kik eme érmet nyert, mivel a tudományt és müvészetét — 5, Csernátoni 4. stb. — Mesterséget vagy más tárot elkészülve várják! mint oklevele szól — tetemesen előbbre vitte azon sadalmi állást jelző nevüek közül volt Acs, Bába, lblÍát m I n t h i t ö k ' nagy fölfedozéso által, hogy pókselymet tudott létrehozni. Basa, Biró, Deák, Dobos, Dudás, Hegedüs, Juhász, o t>tv! n artják a l t Ö b begyetlen i d forrását, i Rolt a selyemszálakat az állatkáknak közvetlenül Kádár, Kalmár, Katona, Kerekes, Dajka, Király, 8 szövőszemölcseikből, s nem — mint Réaumur — a Kovács, Kulcsár, Tolvaj, Madarász, Huszár, Még h a ' ™^ peték burokszövedékciből, nyerte. S a sikerhez na- száros, Molnár, Pap, Fűsüs, Pór, Sipos, Császár, ÓZnél leg n s rá esotot \ y° olvashassák. Tugyon sajátságos módon jutott. Azon gyárban, mely- Szabó, Baka, Ötvös, Szücs, Takács, Csapó, Vajda, nus levén ^.^SJ az egyszerü földmives, nazaré1 m i d Ő 1 1 nv ágyást járta i" ' °mtattak, mig a ló az ben foglalkozott, egy kis motollát alkalmazott a Vitéz, Nyilas. Nemzetiségi nevet viselt Görög, 6 a k a z a l b a mig megint foHN™" dugott bibliát s gőzgéphez, oly nagyságút és forgási sebességűt, Horvát, Kun, Magyar, Német, Oláh, Olasz, Orosz, 11 n mk d l o t t a gatta s társainak^ ° gazt, azt olvas- hogy porczenként 150 lábnyi szálat volt képes vele Székely, Szlávi, Tót, Rácz, Csoh, Török. Szin szefölmotollálni. E motollát a működésben,azazszál- rint volt Barna, Fehér, Fekete, Vörös. — Keresztak magyarázta. (v«g, Mvotk.,«k.) eresztésben levő pók szálának a végéhez alkal- nevet vezetéknév gyanánt használó családokból mazta s ezuttal azon tapasztalatra jutott, hogy egy volt Ágoston, Amade, Ambrus, Antal, Ányos, teljesen kinőtt pók, el nem szakadt, tökéletesen ép Aranka, Balázs, Benedek, Bernard, Berta, Berta\ ym. szálat 3—5 perczig képes szolgáltatni. A pókso- lan, Lukács, Benkő, Dániel, David, Fülöp, DemeA folyvást kutató emkPy.- , , , n e kn e m t e r mészete, hogy egyes fölfei \< " lyemnek azon példánya, melyet Rolt az angol tár- ter, Lázár, Dezső, Dienes, Domokos, Döme, Egyed, sulatnak mutatványul beküldött, 24 póktól két Fábián, Farkas, Gál, Gerő, Gyula, Hermann, Illyés, v é nélkül és téüenüf £f ü gynyo;£f/,^T/ « órányi időtartam alatt, motolláltatott. Hossza 18,000 Incze, Jakab, Kelemen, László, Márton, Mátyus, M e klsért m « dent és megállapodás nélkül hal i . S ™lábot tett ki s szine fehér és rézfényü volt, vékony- Miklós, Osváld, Osvát, Pető, Pongrácz, Sándor, m n dl e l ö b b r e hogy az élet kényelmeit s ennek . ^ ? > könnyebben, kövesebb fáradsác„a?SZ.kozei1t m o n t ő 1 sága daczára is át nem látszó. Rolt tovább nem ment; Sebestyén, Sebő, Sebők, Simon, Zoltán. Közli Rdczkevi. is, állithassa elő. *& b o b b a n nöm kisérlé meg két, avagy három szálat összefonni 5 még kevésbbé ezérnát képezni belőlök. © (Utazáskedvelök számára!) Egy BraziliáA selymér tenyésztése különík ™ n , , A keresztes-póktól nyert szálak, finomságra ban utazó osztrák virtuóz nem régiben övéihez faradsággal jár s a siker sok teleden 8 í Í & y 1S íézve a solymáréit jóval tulhaladják; ugy hogy öt küldött levelében következőleg irta le utazását függ. Ezek kikerülése tekintetéből a f* lyen szál ér föl egy selyemszál vastagságával S Rio Janeiro-tól Duro Preto-ig: elme szakadatlanul kutat és vizsgál, ' h o « . v S i „9 óra este. Nyolcz órai lovaglás után egy mérőktől nyert finom anyagot más, n e n f L t f*}j 7 föltéve már most, hogy a suly arányban áll az erőfinommal, helyettesítse, de mi J — ~ - k e v e s b b é vel és hogy egy pók évenként kétszer s mindannyi- oreodoxa-fa alatt tanyát ütöttünk; nagy ütközet an- szor 750 láb hosszúságú szálat szolgáltat: innen egy rakás bab nagyságu sárga hangyával. —10 óra. " L " ; kevesebb fáradsággal önként az következik, hogy egy solymér 6'/2 pók- Füstölgő tüzet raktunk a zancudók (szúnyogok) kal egyenlő. S midőn egy font selyem előállitására ellen; bőgönezök (orditó majmok) nagyszerü hangü abban a n ,, J ° g y tengeri növénynyel, ezelőtt pedi,, átlag 3500 selyemhernyó számittatik : hasonló versenye a fák lombjai közt fejünk folett. — Fél IP kokkal Mséúették meg a selyméreket l e s z o 7 rodményt körülbelől 22,000 pókkal lehetne elérni ll óra. Bivalyhusunkat megettük s paraguay01 m e l e t e z e k a SazdrVt" ' ? Művelt nom«S Ezenkivül a pókok még nem is oly könnyen tartha- thoánkat megittuk; egy öszvérhajtsár meglőtt egy g a *<Wtaban oly előnyösen elfoglalva tartani? tók, mint a selyemhernyók; érintkezésbe jővén szagos görényt, melyet lobogó tűzünk csalt közefől-nem" t e n $ e r ] n ' ó v é ny" csak imént födöztetvén ugyanis egymással: rögtön harcz fejlődik ki köz- lünkbe; kiállhatatlan büz. — ll óra. A tűz borsajátságai V 7ÍTu é - S a D n y Í r a b e ai svma tevr oat é bkülönböző tük, mely rendesen a gyöngébbek elpusztulásával zasztó sok kéken gyűrűzött bögöly-fajtáju állatot róla v é U é n ^ r ^ ^i a .S Sr ^ rd ^e e z t n e m i se t>ű z vhoé SJ égződik. A selyem készítésére kiszemelt pókokkal csalt elő, fullasztó füstben ülünk s mégis alig védszerint külön czellácskákba, vagy lyukakba kell hetjük magunkat ezen alkalmatlan férgektől. A ki ez alkSSaTrí í' » Iholyeznünk s őriznünk — s bár a Rolt által e majmok és békák hangversenye mind kiállhatat•z, miről n S l Z v m U f 8 U P á n a »PÓkselyem« zélra kigondolt és alkalmazott készülék igen elmés lanabbá lesz; távolról egy nehány jaguár tompa a d n Í ÍdŐSZerÜn k S eléggé tanZlítt^T ° s előnyös szerkezetű s bár a kisérletet nehány száz morgása hallható. — 12 óra. Fölmászunk függőAzon gondolat, hogy a pók készitményei se- )ókkal lehetségessé teszi: mégis — kimondhatjuk ágyainkba, melyek a fák lefüggö ágaira vannak

ÍS

uK

24 kifeszitve. Egy királyságot két rőf szúnyoghálóért! Óriási denevérek hemzsegnek körültünk, — alvásra gondolnunk is merészség volna. — Éjfélután 1 óra Néhány sohui vagy paróka-majom neki esett paktáskáinknak. A vezetők korbácsokkal űzik élőket.— 2 óra. A fáradságorőt vett rajtam, alig szunyadtam el, mikor jobb kezemen valami

Az első erdélyi vasut. Az arad-gyulafehérvári vasútvonalról következő részletos ösmertetést olvasunk az „Alföldi Hirlap"-ban: Magyarországnak már 1847-ben volt vasutja, és csak 21 év mulva nyithatja meg Erdély, a sorsnak e mindig mostoha gyermeke, első vasutjai. Ezen nomino et omine „első erdélyi vasut" kiindul Aradról, s mindig a Maros völgyén halad ogész Gyulafehérvárig, és pedig Aradtól egész Branyicskáig a jobb, onnan Maros-Portusig a Maros balpartján, Maros-Portusnál ismét a jobb partra tér át, 13 és % mérföldet halad Magyarország földén; Zám előtt lépi át Erdély határát; itt ismét 14 és ' 3 mérföldet fut át. Valódi élvezet e regényes szépségü völgyet tavaszkor, midőn az egész természet virágzó pompájában díszeleg, átutazni. Legszebb rész Aradtól Gyorok, Paulis és Radnán át Konopig, jobbról balról hegyok, melyek déli lejtőin szőlős-és gyümölcskertek diszlenek.Itt és e környéken teremnek a hires arad-hegyaljai borok, melyek, mint a gyoroki és ménesi, még Amerikában is jó keletnek örvendenek. E tájon, a „Hegyes Bérez" tulsó oldalán fekszik Magyarád, országos hirü kedves zamatú asztali borával. Valóban érdekes látvány, miként tör utat magának a gőzló minden akadályon át; miként küzd folytonosan két legnagyobb ellenével,a viz- és hogygyel.— Emlékeznek olvasóink a pest-bécsi uton azon kurta vonalrészre, mely Visegráddal szemközt a Duna balpartján a Zámár hegy tövébe van vésve; ily módon halad az „első erdélyi vasut" a Maros völgye szük részén, azon különbséggel, hogy o nehéz ut ott csak száz ölekre, itt pedig mérföldekre terjed. Az e vidéken idegen majdnem kétségbe esik, midőn mérföldeken keresztül minduntalan alatta a Maros vizét, felette pedig az égbenyuló sziklákat látja. A kanyarodásoknál, a Marosba nyuló hogydomborodások körül, már-már azt hiszi az ember, hogy a gőzös egyenesen a Marosba hajt, majd ismét ugy látszik, hogy egy sziklahcgynek rohan, és ime pár percz, egy kanyarulat, és a völgy egy ujabb igéző tája tárul fel szemeink elé. Mütani szempontból legérdekesebb a branyicskai Maros-hid. Óriási töltés vezet a hidig. Ennok egy része fából, a másik része 30 öl nyilassal vasból van készitve. A Maroson átkelve, előttünk fekszik: Déva, felette a hegycsúcson mintegy elpusztult sasfészek busongnak a vár romjai. Azután következik Piski, történeti nevezetességü hidjával 1849-ből. E nehány házból álló falucska nevezetes vasuti állomássá lőtt, itt van az „első erdélyi vaspálya" főműhelye; itt ágazik el a vonal Petrozsin felé. E szárnyvonalon juthatni Piskitől nem messze fekvő Vajda-Hunyad várába, a Hunyadiak hajdani ősfészkébe. Szászváros és Siboth közt a vasúttól jobbra terül el a hires Kenyérmező, hol 1479-ben Bátori István és Kinizsi Pál a törökökön oly fényes diadalt arattak, melyre méltán illenek a költőnek Cserhalomról irt szavai: „ . . . Nem kérsz oszlopot érczből, oszlop vagy te magad diadalmak halma meződdel." Talán o versek zengnek az illetők fülében, kik elmulasztották az 184%-ben megrongált emléket ujra felállitni. A vasut a völgyoldalban halad; honnan a kilátást a hires Kenyérmezőre egy rozzant csárda zárja el, mely a vasut és az országut közt gubbaszkodik, melyről eldanolhatja jelenlegi eleven eszü csárdása: „Régi dicsőségünk,hol késel az éji homályban?" Körives ablakai és rendes beosztása azt gyanittatják, hogy hajdan a müvészet szele olsikamlott mellette; de jelenlegi állapota azt hiteti el velünk, hogy felojthetlon költőnk Tompa Mihály e csárdában irta a hamvai paplakról irt költeményét. Innen két mérföldre fekszik Alvincz, a Barcsayak ősfészke; innen vitetett el a történeti nevezetességü két Barcsay a gyula-fehérvári börtönbe Apafy Mihály fejedelemsége alatt, kiket a nemes keblü fejedelemné Bornemiszsza Anna mentett meg a bakó kezéből. A vasuti állomástól a város jó távol fekszik, régi fényének ma csak romjai láthatók; van nehány jó izléssel rendezett uri kertje, csinos filagoriákkal, de azon egészen meglátszik a sors mostoha keze. Iiégi várának romjai is alig

sajátságos nedves" meleget érzék. Egy vampyr telepedett arra, mely mozdulatomra hirtelen tovareppent. — 3 óra. Végre kevés nyugalom, csak a moszkitók és bögölyök kínoznak kegyetlenül. Az óra második fölében már jelentkezik a hajnal, nedves köd lepi el az erdőt. A moszkitók eltünnek. — 4 óra. A nap feljött, egy majompár szerelmi duettje

T Á R H ÁZ.

láthatók, templomain a szegénység oly nyomai mutatkoznak, hogy az ember lelke elszomorodik miatta. — Itt áll még most is a lángeszü politikus Martinuzzi György palotája; megvan még a szoba, melyben orozva legyilkoltatott. Alvincztől egy hosszu bemetszésen át magas töltésen halad a vasut: s Maros-Portusnál, melyet ketté vág, ismét áttér a Maros jobb partjára egy gyönyörü, solid szerkezetű fahidon, mely valóban ritkítja párját; melynek pontos épitési dicsősége kassai születésü, egykor debreczeni tanuló Szentsák János mérnököt illeti. Maros-Portuson a Marosparton nyulnak végig a nagy kiterjedésü sóraktárak, hova a maros-ujvári sóbányákból, és innen a Maroson Arad felé történt a szállitás; most egy vasuti szárnyvonal vonul le a Marospartra e raktárakhoz. Itt volt 1849-ben a Gyulafehérvárt ostromló magyar had főhadiszállása. A legnagyobb árviz 1864-ben Maros-Portusnál a tengerszine felett 112*48/IOo(> öl magasságra hágott; a vasuti töltés teteje ugyanitt, mindig a tengerszine felett számitva, 114669/1O(,O öl, Gyulafehérvárott 114 069 / l00O öl, Aradon 55s3V,Ooo öl. És igy Arad a marosportusi vasuti hidnál 58737/iooo öllel alantabb fekszik. Maros-Portus és a nehány száz ölnyi távolra levő Gyula-Fehérvár közt fekszenek a régi nagy hirü római város Appuleum, később „Álba Julia" romjai. Most egykedvüen legeltet vagy tengerit termeszt rajta az oláh, vagy mint most nevezzük román; Kisfaludyként: „Hantra dül a pásztor s íutyürészve legelteti nyájat, Mert nem tudja, kinek hamvai vannak alant."

A vasuti töltés készítésekor alig 4 lábnyi mélységben a mostani földszin alatt temérdek régiséget, műkincset ástak fel; arany, ezüst tányérokat, poharakat, vasszereket, szobrocskákat, melyek egy része kivándorolt a hazából, de igen tekintélyes részt mentett meg, illetőleg megszerzett az erdélyi kolozsvári muzeum tudós és fáradhatlan titkára. Csaknom minden háznál hever a régi „Álba Julia"-ból egy oszlop, egy talapzat vagy oszlopfő. E helytől délre fekvő homokdombok alatt, honnan a gyula-fehérvári állomás töltésanyaga vétetett, több kőkoporsó ásatott ki; valószinüleg ez volt temetkezési helyük; holott Gyulafehérvárott még most is a városban tometkoznok. Minden tomplom keritett udvarán van a paplak, iskola és temető. E vasut jelenlegi végpontja Gyulafehérvár; de a szentesitett vasuti törvény szerint az arad-gyulafehérvári vonal beomlik a várad-kolozsváriba és egyesülve folytatja utját Brassón át a bodzái határszoros felé. Gyulafehérvárott a vasut felett levő várból gyönyörü kilátás nyilik az egész Marosvölgyre. E vár templomában nyugosznak Hunyadi János és László, Barcsay, Rákóczy hamvai; itt van székhelye az erdélyi kath. püspökségnek; itt verték 1868-ban az ujabb időbeli elsö magyar pénzt. Az egész vonalon Aradtól Gyulafehérvárig alig van egy talpalatnyi föld történeti nevezetesség nélkül. Itt vonultak el hajdan az önzéstelen hazafi Hunyadi János, a vitéz Bátory és Kinizsi, Bocskay, Barcsay és Rákóczy hadai; az ujabb időkről nem is szólok. Bátran elmondhatjuk: hogy e Marosvölgynek is van Somló-ja, Tátiká-ja, Rezi-je, Badacsony-ja, de eddig még nem volt Kisfaludyja. E pálya megnyitása deczember hó 22-kén ment végbe, minden szokásos ünnepélyesség nélkül. Az erre szánt költséget a vasuti társulat jótékony czélra ajánlá: 1000 forintot az aradi, 500 forintot a gyulafehérvári szegényeknek. z^

Igénytelen szózat a zsidó naptár javítása iránt. Az iraeliták kongresszusa együtt ül, ügyeik rendezése czéljából; ezek közt vajon nem lenne-e czélszerü naptárukat is rendezni, legalább is annyiból, hogy ők is január első napjával kezdenék polgári evőket, és nap-éveket használnának hold-éveik helyett? Ugyanis min alapszik az izraelitáknak hold-évekhöz ragaszkodásuk? nem egyében, mint

egy tőlem alig 15 lábnyira eső faágon igen kellemetlen módon riaszt fel hajnali szundikálásomból. A vezetők megetetik s megitatják az öszvéreket, fél órával később felültünk a bögölyöktől összevisszamart állatokra s ujból nyakunkba veszszük az utat. Este 7 órára utazásunk rég óhajtott czélját Duro Preto-t, szerencsésen elértük."

egy vastag tévhiten. Tanúskodjék erről maga a Talmud „Cholin" czim alatti czikkely 3-dik fejezete; Simeon rabbi, Pazzai fia ezt irja : „Ez az, mi Mózes I-ső könyvében irva vagyon: alkota Isten két nagy világitót, és azután hozzá veti: nagyvilágitót, és kisebbik világitót. (16. vers) Mondá tuniillik egykor a hold az Istennők: Uram, Istenem! mindenek alkotója! lehetetlen, hogy két király egyenlő koronát viseljen. Akarván mondani a hold: lehetetlen, hogy a nap velem egyenlő fénynyol bírjon. Isten ezt felelé: eredj, és kisebbodjék meg a fényed. Erre azt veté a hold : ha igazat mondtam, miért kisebbitesz meg engemet? Iston ismét azt felelé: erejd, és járj ott künn naponta és éjente. Ekkor monda a hold: délkor gyujtott fáklya mi világot adhat? igy én délkor mi fényt terjeszthetek? Válaszola Isten: eredj, mert izraol a te forgásod szerint számitandja az időket és ünnepeit. A hold mondá: Uram! ez igy nem lehet, mert czélszerübb, hogy az (t. i. izrael népe) a tavaszi és őszi éjnap-egyentől számitsa az időket, mint irva van Mózes I. könyve I-ső részében (14) vers, hogy jelül szolgáljanak az idők, napok és esztendők olkülönzésére. Felelt Isten: erejd, mert a szentek a te nevedtől fognak kicsinyeknek neveztetni. Jákob mondandja: kisebb lettem, — Dávid pedig: ez csekélység a te szined előtt. Miután pedig látta az Isten, hogy a holdat ki nem engesztelheti, mondá: mutassatok be oh héberek! áldozatot én érettem, minthogy a holdnak fényét megkisebbitém." Itt azt a kérdést tohetni; hogy kinek lehetett volna az itt érintett áldozatot bemutatni ? Lehet-o annál, kit Istennek nevezünk, felsőbb lény ? avagy a hold»ak, mint Iston teremtményének lett volna ezen áldozat bomutandó ? Valóban megfogta a synagogát azon átok, melyet bölcs törvényhozója Mozes mondott reá azon esetre, ha az Istentől és annak igaz ismeretétől elfordul: „Megver téged az ur tébolyodással, vaksággal és bódultsággal." V. , könyv. 28. r. 28. v. A Talmudban egyébiránt a 14. vers helytelenül idéztetik; mert ha czélszorübbnek tartatik szerinte az idök számítása a tavaszi és őszi éjnapeo-yentől, mi nem a hold forgásától, hanem a nap, illetőleg a földnok nap körüli forgásától függ, t. i. midőn a nap az ég egyonlitőjére ér kétszer egy évben, s akkor annyi ideig van a látkör fölött mint a látkör alatt, akkor van éjnap egyenlőség: és igy inkább napévot kellene használni, nem holdévet. Igaz ugyan, hogy az ő 29 és 30 napos hónapjaik kiütik a 354 napot, melyekből a holdév áll, nem számitva az első és másod perczeket; ámde helyeselhetni-e azon eljárást naptáruk javitásában, miszerint, hogy holdévöket a 365 napos napévvol valamikép összeegyeztessék, tizenkilencz év leforgása alatt a 3-ik, 6-ik, 8-ik, 11-ik, 14-ik, 17-ik és 19-ik évben egy egész hónapot szoktak betoldani Adar hónap után, moly „Vo-adar"nak, azaz: második Adarnak neveztetett el, és igy 19 év alatt hét hónapból szokott állani az évpót? Meghiszem, hogy talán vallásosságból ragaszkodnak az izraeliták különcz naptárukhoz; de mi köze a vallásnak a polgári naptárhoz, kivált mostan, midőn velünk egyenjoguakká lettek, és velünk az uj alkotmány jótékonyságát együtt élvezik ? Eszmelánczolatnál fogva felemlíthetjük görögszertartásu polgártársain kat is, kik akár különczködésből, akár a kath. egyház iránti gyülölségből, vagy a régihez való ragaszkodásból mind e mai napig nen? hagyták el a Julian naptárt, melynek hibáját az évek hosszu sora oly szembeötlőleg kitünteti, mert midőn mi a helyes naptár szerint a hónap 13-ik napját számitjuk, akkor ők csak elsőt irnak. Sokat lehetne erről is irni, ámde mivel az értelmesebbek között köztudomásu dolog, hogy miért hibás a Julian naptár? azért elhallgatom. Elég az: hogy az egész müveltebb világ elfogadta a XIH-dik Gergely pápától javított naptárt, és görög szertartásu polgártársaink mégis inkább ragaszkodnak a Julius Caesar régi naptárához. Ezen is érdemes volna már egyszer változtatni s bevenni a helyesebbet, mely a mellett az egyformaság előnyével is bir. Nekik maguknak is baj, hogy máskor vannak ünnepeik, mint nekünk; ezt bővebben fejtegetni nem szükséges. Vagdosy Adam.

1

25

Melléklet a Vasárnapi ujság 2-ik számához 1869. jan. 10. Irodalom és művészet.

zett fel, mely szerint Posthumus István, IL András király fia, 1275—78. között nősült meg. (El4 „Prot. egyházi lap" melléklete,) a „Pro- vette Morossini Thomasinát). — A belügyekre d m a n v o s JT«, rí ' ° szomle" I-ső száma megjelent. vonatkozó folyó tárgyakat mellőzve, figyelmet érS / K - J m<>dern theologiáról értekezik demel végül gr. Hadik adománya, mely által atybenne, Kovács Ödön „Theologia és uj világnézlet" jának évok hosszu során át gyűjtött földtani jegyczimü értekezést ir. Végül a német theologiai irozeteit s gyűjteményét az akadémiának ajándékozta. dalom ket>K°nvédelmi Lapok.") A ör PongráczSzigligeti , és * ADobsa Lajos, a satyrákat Székács JóKaroly által szerkor/tett ™ a S y a r I g na • o n g , r fPz zj sSzigligeti és és Dux Adolf fogják birálni. Shaksef G uj-évtől kezdve Hon V 1Lr r f ° - ^ ' y u l a i kettő érkezett: Szász Károlytól „Ro! pere-forditás hetenként egyezer iJ d e n í m e W * ? ™ * ^ ww-forditi. évro 3 f tA . g - Elöfizetési ara fél- meo és Julia," Lőrinczi L. Zsigmondtól „IV. a Z s z t cz 4 forin/ ' " " imü képes lappal együtt Henrik" első része. ** (A Kisfaludy-Társaság) által 1868-ik év SaitóL* (B?ZVÍd U PÜ Oml i t i klaal>J A hirdetett „Szabad febr. 5-én hirdetett kétrendbeli feladatra a kitüi na ila SíL ! ™ P P Tóvölgyi Titusz zött határidőig, 1868-dik évi decz. 31-ig követszerkesztő^Áldor Imre főmunkatárs vezérlete kező pályamunkák érkeztek be: A) A bohózat elméletére: 1. A „bohózatról." 2. „A bohózatos mulva, azaz: jan. 6-án előfizetők hiányá- színmü elmélete." B.) A szatírára: 1. Az „uj szit7 ; szünt. A beküldött előfizetési pénzek tya." 2. „Mit tegyünk, hogy meg ne halljunk." 3. F TZ - k i a d ó t ó 1 visszavehetők. A, „nyeglék." 4. „Országgyülési pártjaink." 5. terné }.. ^ttudományi társulat közlönye,) „Eletbölcsosség." 6. „Irók, költők". 7. „Most, • Közlöny" I-ső füzete megjelent. vagy soha." 8. A „gavallér politikusok." 9. A Kálmán titkár. A füzet tartalma: „nyeglék." 10. A „szatíra." l l . „Előro ifjak." 12. O a S Oóil SzilyJüálraántól. „A meteorológia A „tatárka." 13. „ Azál-demokraták." 14. Á„középól. „A külföldi kori nevelés." 15. A „nőkről." 16. „1848 és 1849." Jnös tekintettel a Pesten felál- 17. Az „ujkor könyvéből." ** (A lipótmezei országos tébolydában,) eddig csek," Jánostól. „Atomok és töme• ,,Mi a láng és honnan veszi vilá- 94 elmebeteg van ápolás alatt. Ezok közül 49 nő 'y Ipolytól. „Toldalék az előbbi és 45 férfi. E számnak két harmada izraelita vallásu. közle:mények." " ~ t ó L Y é g Ü l é r d e k e s » A próbb — A betegek igen szépen ápoltatnak, jól bánnak velök, élelmökre nagy gond fordittatik, ugy hogy ? W e i Értesítő") czim alatt oey mind örömmel emlegetik a napot, midőn más intéb e r e n d e z e t t hetilapot vettünk, mely zetekből idehozattak, és majdnem gyermeki ragaszaz ára Fő ? * ? * * J d e n i k m e g & egész évre 6 frt kodással viseltetnek az orvosi igazgatósági szetesitő 'foe-lalfet í u d a k o z ó es közvetítő intézeti ér- mélyzethoz. — Egy látogatás alkalmával — mint egy tudósitó irja — a nők ogy nagy terembe összegyére í i gyűlve, kézimunkával foglalkoztak, mig a zongoill AT „Adatok a rán hasonlag egy nő igen szépen játszott. A mivel- I tebb férfiak billiardoztak, kártyáztak és sakkoztak. Az igazgatóság mindent megtesz, hogy a szerenk fiatal t u d ó s u n k e m o z csétlen betegeknek kellemessé tegye az ottlétet. álló önt , nem m e l yy a n e m 8okára ^ („Népkör") alakult Posten, Vidacs János magyar nyelven fs t ' -8okára magyar i Ő elnöklete alatt. Czélja, ugy látszik, semmi más, k fef jezzük ki a f T g j e l e n n i - Őszinte örömünket ot nevezhet 8 a « t - i SY k i ekgy °münk oly férfiakat mint a megszüntetett demokrata körök folytatása. n e k dol elismerésébenn lis ' ' gozatai a külföld részesülnek.

Közlekedés.

phil. törv. iyi osztály tartott ülést Kubinyi Ág. lenti, hogy a gr. eki«i ^ : e a I a t t - T i t k á r J e mű küldetett be, i.;- , l e aramai pályázatra tiz k „Nápolyi Jo»vetkozők:I. Vaoolvi Jotanná", tragoedia. II.„Ahons

»Az erény "bajnokai, v a g V T T T"' t / " ^ dráma. TV. Jratev Gyö$y,2 !Z°kotl %golyó.«

par Mátyás," tragoedia. Vi. tragoodia. VIL „Lukanusz "Aszenvedélyüzöttek," szomorujáték" erdélyi fejedelem," tragoodia. X. „Kár^K i • -i ""« -7 Értekezést Mátyás Flórián-olvasod r'^u királyné védelme" czim alatt; azt t^^f* Jebiamyitani, hogy nöm igazak a bünök ^ K : et a történetírók Gizellra ukirálynéról — '•'-'""-''' -' ' akkor lenni kellett mert Szt. Imre anyja okvetetlenül szent. második felolvasást Hunfalvy János *artá.A -ázsiai expedicziót,mint alkalmat eml ütve föl, földről és népéről mondott el n éhá nv vonást. — Utána Rómer Flóris elő y a bécsi muzeum codexei között közelebb e ina c Corvir - °dexet talált kiállítva, mely Mátyás kö 1 prágai

nen B é c s b e t l S ^ ?•

egyetemhez, s in-

díszes é s d r á l W x u J 6 S ' é p , a l l a P°tban van, igen ra ról, tudtára^ J ^ * 6 ? ' ^ Jzzal- E Példan>y tént említés. - ? ¥ " f i d o m b a n még nem törtések közül kivil • ' g , k o v e t k e z ő titkári jelenVelenczlbol nov l r d e k k e l b i r ^ > « « János levele eienczebol november 23-ról. Biztos adatot fedő-

J< (Feltünö meleg időjárás) következtében a személyszállitó hajók uj menetrenddel január hóban is fognak közlekedni. Hasonló dolog már régi idők óta nem történt. •/ (Nagyvárad-kolozsvári vasut.) A „Nagyváradi Lapok"-ban olvassuk: A kolozsvári vasutépitészet egy fiatal mérnökével volt alkalmunk beszélgetni, ki születésére német, do kora ifjúságától kozdve egy vállalkozó angol ház szolgálatában áll, és folytonosan vasuti építkezéseknél lévén alkalmazva, részt vett a hindosztáni vonal épitési munkálataiban is, most pedig a luxemburgitól jő. Mi kétségünket fejeztük ki a felott, hogy vállalkozó a kitűzött időre kész lenesen a vonallal a műtani akadályok miatt. A mérnök biztositott bennünket, hogy ha csak a magánvállalkozók, kiknek a fölmunkálatok szigoru kötelezettség mellett záros határidőre kiadatnak, el nem késnek a munkálatokkal, a vonallal kész lesznek; mert a poczokfák készítésére már régibb idő óta friauli olasz munkások hozattak, az építkezést, hidakat, alagutakat, utvezetékeket és épületekot tavaszszal egész erélylyel készítik; mindezek elkészitése kevés időt igényel, mert a mint a sinek már készen vannak, ugy készülnek előre az asztalos, lakatos, ács- és festő-munkák és a luxemburgi vonal befejezéséhez közelegvén, az ott feles számmal létező mesteremberek közül egész tömeget szállitottak eddig is és még folyton szállítanak; a lakatosok francziák, az ácsok hollandok, az asztalosok és fostők jobbadán angolok és belgák, és ha hihetünk ama mérnök szavainak, e vonalnak ugy belső jóság, mint külcsín tekintetében a birodalomban nem lesz párja.

Balesetek, elemi csapások. ** (Nagy szerencsétlenség) történt decz. 4-kén az Ohio-folyamon „Amerika" és „United states" gőzösök összeütközése által. Az összeütközés után azonnal az utóbbin több petroleum-hordó égni kezdett, és néhány percz mulva mindakét hajó lángban állott. Sokan, hogy a tüzhaláltól meneküljenek, a folyóba ugrottak, hol a habokban vesztek el, és leirhatlan zavar támadt. Majdnem 100 ember veszté el életét s a kárt egy millió dollárnál többre becsülik. — Ole Bull, a hires hegedümüvész, ki az „Amarika" gőzösön volt, hangversenytársaságával együtt szerencsésen megmenekült.

Mi ujság?

** (Andrássy Gyula) miniszterelnök meglátogatta Giskra lajthántuli belügyminisztert s egy óránál hosszabb ideig beszélgetett vele. Mint állitják, a konversaczió tárgyát a dalmatiai kérdés képezte. Ugyancsak Bécsben Grammont herczeg franczia követnél diplomatiai diner volt, melyen Andrássy és Beust grófok is megjelentek. A jó egyetértés, melyet a nézetkülönbségek egy időre a két átlamférfi között mogzavartak, mint mondják, ez alkalommal teljesen helyreállt. ** (Nyugtalanságok N.-Szebenben.) A „Magy. Polgár" irja: Több Szebenből érkezett magánlevél erősiti meg azon hirt, hogy ott a napokban a város nagy izgatottságban volt a szomszédbeli román lakók kihivó magoktartása miatt. Állítólagosán Macellariu volt választói nagyobbszerü tüntetésre készültek Siaguna érsek ő oxeiája ellen, ki elég időjén értesülvén a dologról. Szobont incognito gyorsan elhagyta. Az érsok szállását katonaság s zsandár-őrjárattal biztositá az elöljáróság. E hirről hivatalos tudósítást még nem hallottunk. ** (Megis baj.) Segesvárról mogezáfolják azon, a „Herm. Ztg" után több lap által hozott hirt, mintha ott több polgári egyén kimotóztatott, nálok orosz pénzek találtattak volna, — oda módosítván, hogy Czelina faluban Th. haszonbérlő urhoz az itteni favágatás körül felmerült zavarok miatt katonaság szállott be, s hogy ugyancsak Th. ur bizonyos urakat jelentett fől, kik neki négy szem közt több ezer rubelt ajánlottak fel, ha őket Dacoromania erdőkében közreműködéséről biztositja. **(Földrengés.) A Jászság többjhelységéből a legközelebbi napokban vett tudósitásokhoz hasonlót irnak N.-Kőrösről és Kecskemétről, melyek szerint jan. 2-án hajnalban o két utóbbi helyen is földrengés volt észlelhető. ** (Bem tábornok) marosvásárhelyi szobrára Debreczennek csupán egy utczájában, a Varga-utczában 104 frt 25 kr. gyült bo. ** (Ujév napján) Radnótfáy Sámuel intendánsnak egy számos tagból álló küldöttség emlékül egy díszalbumot adott át a nemzeti szinház 140 tagjának arczképével. Szigligeti üdvözletét az intendáns mélyen meghatva köszönte meg és igérte: „hogy a közérdeket tartva szeme előtt, a mennyire lehet, az egyesek méltányos kivánatait is igyekezni fog teljesiteni." ** (Királyné ö Felsége) ujabban palotahölgyekké kinevezte: Erdődy szül. Eaczynska Teréz, Taaffe szül. Csáky Irma, Eszterházy szül. Eszterházy Ilona és Batthyányi szül. Festetics Zolina grófnőket. ** (Altér és Kissnél,) József herczeg a magy. honvédelmi hadparancsnok nejének számára egy magyar diszöltözet rendeltetott mög. Az öltözet következőleg lesz kiállítva: hosszu uszályszoknya, magyar mellel, mente, aranynyal átszőtt magyar fökötő és fátyol; szoknya, monte és főkötő fohér nagy faille imperial-szövetből fog készíttetni és gazdag arany hímzéssel láttatik el. A fátyolt és csipkét Brüsselben rendelik meg. # (Krisztus születése óta) 982.493,280 percz telt el. Igy számították ezt ki ketten, a „Pesti Napló" és Görner Ádám néptanitó. Egy milliárd percz 1902-ben április 7-én, reggeli 4 óra és 40 perczkor telik ki. Kivánjuk a számitóknak, hogy fris egészségben megérjék. ** (Csernátony és Pulszky közt) hirlapi személyeskedés folyt. Pulszky annak következtében lovagias elégtétélre szólitotta fel Jókai Mórt, mint a „Hon" felelős szerkesztőjét, minthogy abban jelentek meg Csernátony czikkei. Jókai késznek nyilatkozott fölvenni Pulszky válaszát, lovagias elégtétolre is más okból; ennek következtében csakugy

dBSüi

27

Si!

'i •'

ha Pulszky elébb Csernátouyval végzett. Pulszky erre kijelenti, hogy Csernátonytól egy régebbi becsületbirósági itélet folytán lovagias elégtételt nem vehet; minthogy Jókai azon feltételt kötötte ki, egy kategóriába helyezi kettőjöket és a közönségre bizza az itéletet. Jókai Mór a „Ilon" következő napi számában adja meg feleletét. O elfogadta a kihívást, az indokok vizsgálását segédeire bizván. Segédei határozták, hogy Csernátony czikkéért csak Csernátony után adhat elégtételt. Ama becsületbirósági határozatról azt állitja, hogy a szerint csak egy bizonyos ur, a ki épen akkor kérdésben forgott, nem tartozott Csernátonyval megverekedni; és egy későbbi nyilatkozat, gr. Keglevich Béla és Jókai Mór aláirásával, kijelentette, hogy „Csernátony mind a baloldali párt, mind eddigi barátai társaságában ugyanazon bocsült állást foglalja el, a mint azelőtt." Jókai nyilatkozata igy végződik: „Pulszky urnak személyemet illető vonatkozásaira nézve podig fenntartom további eljárásomat."

* * (Moltke tábornok neje) e napokban meghalt, í?4 éves korában. — (A pápai nyomda müködése.) Pápán 1577ben, 1624-től 1630-ig, 1788-ban és 1838-tól 1809-ig volt és illetőleg van nyomda. Ez idő alatt a XVI. • században megjelent ott 2, a XVII-dikben l l , a XVIII-dikban 1, a jelen században körülbelül 230, s igy összesen 244 önnálló munka magyar, latin, német nyelven 74 Írótól, kik felekezet szerint a róni. kath., reformált, ágostai és zsidó egyházhoz tartoznak.

HIRDETÉSEK.

I mesterembereket, hogy ne fizessék meg az adót. j Ebből a kelepczéből még szerencsésen megszabadul; de nem igy a kuruczokéból. Mikor Rákóczy bevonul győzelmes seregével, Uzdi, kit a labanezok főbírónak tettek meg, alig fordithat többé köpönyeget. Elmegy hát bujdosni az erdőkre; de itt meg elfogják és viszik a fejedelemhez. Természetesen kegyelmet kap, melynek kieszközlésében Áronnak is van érdeme, kivel Katinka boldoggá lesz. Ez a darab meséje dióhéjba.

Farsangi árjegyzék

ékiLe, "agy ^SsT^fíZXe^LT

** (Bécsböl) a „Janus" biztositóbank ogy hivatalnoka J . H. 42,000 frttal megszökött s a bécsi rendőrség táviratilag Budán is kerestette, de egy ujabb távirat szerint a szökevény már elfogatott. * * (Névváltoztatások.) Batizovszky Antal Batizfalvi-™, Hlovik Adolf Lovik-r& változtatták neveiket. ** (Gróf Mensdorff) herczeggé emeltetett; a herczegi méltóság azonban csak a grófnak legidősebb fiára megy át, mig a többiek grófok maradnak.

H E T l - N A, P T Á R Görög-orosz

1 Nap Uo Id ny UR. hon za kél 1 kél j hossaa naptár ln 0. ó. f. f. PDecemb. (ó) Tebetli PPJanuár P- 6. p . ó. P.| 291 18 7 50 4 26 j 263 18 í> 36 2 42 101 Vasár. 1 C 1 Agathon pk. C 1 Ernő 39 ¥ Apró szent 27 Ezekiás l l Ilétfö ! Matild, Teodóz Tiltla 30 Anizia 28 Szed. kiz. 291 20 7 50 4 27j 276 IV b Aó ö 27 292 21 7 4914 28 288 32 V 22 4 2(1 31 Melánia 29 12 Kedd 1 KriH'St pünp. 0 Jámbor 13;Szerda : Veronika nzüz Vidorka 1 Január 1869 1 Sihnt R. 29Ö 22 7 48 4 30 300 M 8 3 0 IV 0 Silvestor 294 23 7 48 4 31 312 44 8 40 6 14 2 Mór 14 Csőt. 1Bódog hitv. ;} Malachias 295 24 7 47 4 32 324 46 9 12 V l-t '• 3 Jázon Remete Pál, Mór Remete Pál 15 Pént. 33 336 26 y 40 8 14 (iyózó 16jSzonib. Marczel. Géza .4 70 tanítvány i 4 S. Resal. ÜUG '25 7 47 Hold változásai. # Ujhold 12-én esti 8 óra 9 p e rczkor.

Hónapi- és hetinap

Katholikus és protestáns naptár

Izraeliták nnptnrn

d

e

f

g

1000

í l v ! a r ! » I á l 1 kéíZ 35, 40, 45, 50-60 ft65, 75, jfjo fti * ffv T , ! ^ * forint' és és feljebb. feljebb. Egy ügy

f U l l t t

V a g

7

r

^

8

le

felülmulhatlanul jó és legjutányosabb órákért, melyek ugyanazon árakon máshelyről, ajánlatoknál legalább is 25 százalékkal értékesebbek, minthogy azoknem csak tökéletesen iehuzvák, hanem a zsebórák minden helyzetben és rázkódtatásban arányosan s megbízhatóan járnak — csakis egyedül a 2 1 évi országszerte hires üzletben kapható:

Szegeden

BRAUSWETTER JÁNOSNÁL,

. szalaggal, csipkével vagy virágokkal diszitve

ki 12 évig a frank-, sveiezi óragyárakban, M ü n c h e n b e n kitüntetéssel minden óramüvészetnek titkait és gépsze* megvizsgáltatott óra-müvész. teit tulajdona tette. Órák a r a k számára. forint. Arany horgony-őrák arany-köpenynyel 65, 70, 80, 90,' 100—120 Ezüst henger-órák 4 rubinra . . . 10-12 » horgony-órák kristály-üveg » » arany-foglal vánnyal és arany-köpennyel . . . 60—76 rugóra 13 » remontoir-órák arany-köp. 100—130 » » 8 r u b i n r a . . . . . . . . 15 -17 » ugyanazok kettős-födéllel 130 — 180 v » kettős-födéllel . . . . » » kristály-üveggel . . 15—17 Órák hölgyek számára. » horgony órák 15 rubinra . . 1 5 - 1 7 Ezüst henger-órák arany-foglalv. 1 3 - 1 8 » » finomabbak ezüst-kö- 1 6 - 1 9 Arany-órák hölgyeknek 4 és 8 rub. 27—30 » ugyanazok zománczczal . 34—36 pennyel . . . . . . 2 0 — 2 3 » hölgyeknek arany-köp.. . 86—40 x » kettős-födéllel . . . . 1 8 - 2 2 » ugyanazok zománcz és v v » finomabbak 24 — 28 » angol horgony-órák kristálygyémánttal 42-48 üveggd 19-25 » hölgyeknek kristály-üveg. 42—45 » ugyanazok dupla tokkal . . 26—30 » kettős-födéllel 8 rubinra . 45—48 » horgony tábori órák kettős» zománcz és gyémánttal. . 58—65 födéllel 24 26 Arany horgony-órák hölgyeknek . 45—48 » valódi horgony-remontoir» ugyanazok kristáiy-üv. . . . 56—60 órak (kengyelénél fölhú» aaok kettői-födéllé! 54—66 zandó) 28—30 Azonfelül mindennemü órák. 171 (10-11) » ugyanazok kettős-födéllel . . 35 —40 Ébresztők 5 ít , órával 7 és 8 napos 14 ft. » remontoir-órák kristály-üveg. 30 - 36 Inga-órák. » horgony tábori remontoir-ór. 38 45 Naponkinti felhúzásra 9, 10, l l Arany horgony-órák 15 rubinra (3 Hetenkint! felhúzásra . . 16, 18,20,22,24 számu arany) 40—44 Ugyanazok óra- és félóránkinti » horgony-órák finomabbak ütéssel 30, 33, 85 arany-köpennyel 50—60 Ugyanazok negyed- s óraismétlőre 50, 55, 60 » horgony-órák kettős födéll, 55—58 [ Havi regulatorok 28, 80, 32 Inga-órák pakolásáért 1 ft. 50 kr. számittatik, Kijavitások a legjobban eszközöltetnek. 5 évi jótállás mellet.

- i a k ! ' " 0 . 2.50, 4 ftig. g ° « derékra 60 kr.. 1, 1.50, 3 ftig.

k a l e f l t t 2 2 7 5 8 50 6 f ; l I 1 J J as kujjak ^2.50, < ' < S 3 75, 4.50, 6 ftig. v

£. c i- i. L ^' cs tőlje ub.

~

festmén

-ul

yekkel stb. 2.75, 3.75, 4.75, 6, 8, 10, 18, 24, 30 forint

Ugyanazok brüsseli aplicátióval 12, 15, 20, 30, 36, 40 50 forint és feljebb, U r < ! : r U h á r a Val<5 forint és f'ljJbb! ' u j j a k r a é s f e j r e ' ö s s z e s e n 1 2 ' 1 5 ' 1 8 'U> 3 0 Művirág fejdisznek (Coiffures), 2.50, 2, 4, 6 8 forint és feljebb. Egyes bokréták 75, 90, 1.20, 1.50 forint és feljebb. £gy Dali organtin alsószoknya, uszályba vagy gömbölyűén vágva4, 5,6ft. Ugyanaz Shirtin S ból, 5.50, 6 75 7.50 forint. Ugyanaz Perbálból, 6,40. 7.50, 9, 12 forint és feljebb. £gy perkai hossza aszály, 4 5 6 forint £gy cnnolin, uszály nélkül, 3.20, 3.40, 4 forint 50 kr. Ugyanazon uszálylyal, 6, 8 forint do uble a ban használt 10, 12, 14 ftig. Ezen crinolin az utczán és „Soirée"Effv „< "Ó' xí* .> g ee nn n««age", g y tetszésben részesül. a J g y 8 i m a fll d J l05U_r v a "«gy tetszésben részesül. rint 75ÍD« krio.ll 'EeoB8e harisnya: 90 kr., 1.20, 1.50, 2, 2 fo

Egy pár ajour selyem harisnya 4.50, 6. 8 ftig. ^gy uiusiou Echarpg báli estélyekre 2, 2.50, 3, 5 ftig.

Báli szövetek. * veg 12 rőfös tárlatán V. széles 3 50, 4, 4.75, 5 forint 50 kr. l ' <}„ ' " D */« ., 6 forint. 14 forint. Szines,,, i'\. / r a n c z i a tarlafan •/« széles 6.50, 7.50, 10, 12, 1 Veltbbb ö C a r ! á n V a l a m Íszer.nt, J 50, 60, 75 kr., 1 forint. rőfe

'

2

5

0

2 l 2 f

°"

n t 7 5k r

W * Vidéki megrendelések a pénzösszeg előleges beküldése vagy utánvét mellett gyorsan és pontosan te'jesittetrsek.

-

p ( F * Órák melyek nem tetszenének, kicseréltetnek, p p a legmagasb árig cserébe elfogadtatnak.

r 6 f e 3 f o r i n t 7 5 kr

B r ű S * , n t u , ! * 1 ' < ü l 1f ' fte h 'é r - r ö f e 1.60, 2, 3 forint. zin f e h é rv l l s í r ö f széles, röfe 90 kr i' 1%Zsa!. - - goskék, vörös, narancs- és zöld színben, 2 % rőf ' e 1.60, 2, 3 forint. Cr6pe min 0 kr. Blond, €imfy e Z y , 364 (3-3) étlk Sl kek Blond-8zövef,k P l Slindenminbe » , ha l k ; I Ü U s i o Crepp, Tüll ° ' TüllBobin, Tulle de Lyon, Aprés, T l cristalle i l l és T a r l a t l n '

h

E S * Egyesülés szerez diadalt.

Az uj-pesti takarék-pénztár üzletét I8«q • Az intézet alapszabályszerü hatásköréhez kövTi"01"- 5 ' f e S k e z d i 1. Az intézet 25 krtól fogva betételeket 5 ' ' , 7 ; ° , u z l e í e k t a r t ° z n a k : 2. Előleget ad: ° százalékos kamatoztatás mellett elfogad. , a) magyar és osztrák állam- és iparpapirokrn i • • , • i , pesti tőzsdén jegyeztetnek" ' v a l a m m t sorsjegyekre is, melyek a b) arany, ezüst és drága kövekre. «• Leszámítol:

3átva

TARTALOM. Esperato (arczkép). — A rozzant pincze. — Nem voltak egymásnak szánva (folyt.). — Tompa, az „Erdei lakról." — Lelesz (képpel.) — Köztársasági mozgalmak Spanyolországban (két képpel). — A nazarémisokról. — Apókselyem. — Egyveleg. — T á r h á z ; Az első erdélyi vasut. — Igénytelen szózat a zsidó naptár javítása iránt. — Irodalom és müvészet. — Közintézetek , egyletek. — Közlekedés. — Balesetek, elemi csapások. — Mi ujság? —Nemzeti szinház. — Budai népszinház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti-naptár.

íS^^^

a £

u

^ í^^

i

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L.magyar-utcza 21. sz.)

Elöfizetési felhívás

Uj-pesti takarék-pénztár.

Helyesen fejtettek meg: Veszprémben:Fülöp József. — Harasztiban: Gr. Festetics Benno. — Miskolczon: Czentbe József. — Londonban: Gorgias Viktor. — Csákváron: Kling Iván. — Gelsén: Glesinger Zsigmond. — I'etécsén: Rády György. — Karczagon: Kacsó Lajos. — Jászkiséren; Galambos István. — A pesti sakk-kör.

y

czélok!? tettídössto°k a o S h a eszközlendő. Sok is átvállaltetn a k % S i í e r Ü S

i

S l

kcll(?kukk

Ü1

-

e l biró kötelezvények az intést által engedmény utján

szabadelve, ellenzéki képes hetilapra. A „Nép Zászlója" előfizetési ára a régi marad:

Egész

évre

Félévre

(január—deczember)

.

.

.

(január—junius)

Negyedévre

(január—márczius)

.

.

.

4

forint.

2

^

1

„

Gyüjtőknek 10 után liszteletpéldányt; ki 25-öt, egy szép nagy képes naptárt, ki 0-et, e naptárt és Kossuth nagy arczképét Kapják.

A két legtöbbet gyűjtő pedig egy-egy gyönyörü ezüst serle«önöMdgon alapulö hitelegyletnek alapitá- get kap, belevésve neve, az elöfízetök száma s koszorúban az 1848. 1 0 adnÍ A pénz mielőbb Heckenast Gusztávhoz (Pest, egyetem -utcza 4-ik sz.) küldendő. • *r . A

kölc

1

KeltPesten, l á í Z T ^ S ^ " "

(2-6)

Katósá

*" l ^ ^ g ^Ital helyben hagyott 1 , mely a kozseg összes tagjainak hozzájárultával gj j

átfentartotL, a jSnntk Z bi r ,nnvf " a k ? g f/

3 7 0

etóke

NÉP ZÁSZLÓJA

s egyén aiáirásávai vannak ei akra és telkekre, valamint városi

k

Órák, arany s ezüst

Ezüst óralánezok S, 4, 5, 6 ft., hosszukfehéren és aranyozva is . . . 7, 8, 9, 10 ft. 8-mas számu aranylánczok 20, 25, 30, 35, 40 ft., hosszuk 40, 45, 50, 60, 100 ft. §W~ Az órák, arany- s ezüst lánczok bunzirozva vannak. 8 ^ * Órássegédek, az óramüvészetbeni kiképzésre elvállahatnak.

(Gold Samntól, Kövágó-Eörsön.) Világos. Sittét. 1 Fhl—f3 tetsz. sz. 2. Ve4—el f 3. Hd4—böv. Vei—d2 matt.

16—30 20-40 ,,

'

10 évi

y « n m h a 80, 90. 100 forint és feljebb, * á v a l ó Bertüe-el, ujakkal és övvel együtt 15, 18, 24, 30

n j

.

irásbeli jótállás

m á s 8 e l

klvá

.

Tursch F.

g » J a b b díszítéssel 28, 32, 36, 40, 45, 50 forint. ^ ^ divatos selyem tuniqué-el vagy ceinturre

s e l v e m m e l

'

.

^

m 0 8 t a n

h o z

I

°ha

„

fegyverkészitö s kereskedőnél Pesten, váczi-utcza a „levél"-hez.

834 (8 - 8 )

A 371-dik számu feladvány megfejtése. Sötét. cö—d4: c4—dí):

12

Unschold Ede,

I S Ö 88 zz oo kk n l a R g a l T l íS á^T M " 1™ Í *SÖ "y y» » ' áis diszitve dndorokkal, rüchekkel, sza? vdT 6' ' h"°° °ü™ "*™ Odookkal üh en dlva kész derék n i iJ akkkba lll ^é Y R . t o * ° Ceinturrel vagy rövid Tunique-el; egy k e s e n A h t diszitve; a fejviragok. vörös zöW g,!? é 8 Z e l ? fehér' v i l á S ° s v a S v é l é n k rózsaszin, cerise, esti világoskék, készíttethetnek el ^ a r a n y E á r » a ' narancssárga, lilla vagy vegyes színekben

Világos. Világos indul s a 3-dik lépésre mattot mond.

Világos. 1. Vg4—e4 2. V e 4 - d 8 f 8. Bhó—cö matt.

„

Egy kész báli ruha következőkből áll:

Budai népszinház.

c

^^

becses rendelményeiért tisztelettel esadezem

SAKKJÁTÉK.

b

1000 darab 16 kalib

mérve, vagy e e v J Iuá J ^ w d e I e s e k r f kérem a mértéket „Centimé egyéb megjegyzésekkel eVvHtt V, v uf • V " m h a a l j e l o h o s s z á t *»gy netaláni legujabb pariBÍ | e J T v e z o ? , fi b e k l l d e , m - Különösen ajánlhatók több száz darabA 1

Nemzeti szinház.

a

a le^jutíuiyosh á r é r t kaphatók u. m.:

Párisi báli ruhák

Szerkesztői mondanivaló.

Nyereségnek tartjuk ilyen körülmények közt Kazár Emilnek közelebb a budai népszínházban adott „A két kulacsos" czimü vigjátékát. E darabnak történeti háttere van: a kuruezlabancz idők. Hőse: Uzdi, kassai árvagyám. Kassa városának azokban a háborus időkben megvolt az a szerencséje, hogy a mint a harcz koczkája fordult, hol a németek sarczolták, hol liákóczy csatolta vissza a maga birtokához. Uzdi már az uralkodó viszonyokhoz képest hol kurucz, hol labancz. Nemcsak két zsebkendőt tart, egy német és egy nemzeti szin szélűt, hanem leányát, Katinkát is majd egy kurucz, majd meg egy labancz hadnagyhoz akarja feleségül adni, holott cz a kis daczos ártatlanság nöm szeret senkit, csak a kollégium tudós professorát Áron urat. A németek már majd megfogják Uzdit, mikor ez egy békehírre fölbiztatja a

(valódi franczia-gevelot)

E z e n n e l bátorkodom b á t o r k d l gj bj b, Ezennel a legujabb, meglepő gl p ő szép

A közönség nyilt jelenés közben hitta a szer•— (Petőfi utolsó költeményét) lapunk mult évi zőt, ki azonban nem volt jelen. Az előadás a jobutolsó számából több lap részint átvette, részint bak közé tartozott, csak Molnár terhelte túl olyaérintette. Átveszi az egészet a ,,Nép Zászlója" is, tén vonásokkal Uzdi különben is nagyon bőven új évi első számába, de csak egy oldalt elrejtett jellemzett alakját, a milyeneket kisebb vidéki színV. í/.-vel jolölve meg a forrást. Az irodalmi jog házakban szoktunk meg látni. Szentgyörgyi (Pinty) érdekében ily nevezetes közleménynél, a forrás és Kassai (Ponty) jól játszottak. Császár a profesegész megnevezését várnók. A „Nép Zászlója" sor háladatlan szerepéből nem sokat tudott csi(/?.) ugyanezen száma közölvén a „Vasárnapi Ujság" nálni. mult évi folyamából a bal-közép és szélsö-bal országgyülési nagy képcsoportozatjait is: nem veszi * * (A pesti kath. legényegylet) jan. 24-kén ugyan át egészen, de nyomon kiséri a szöveget is, — Lasztócz. Sz. M. Magán levélben válaszolunk. Addig zártkörű tánczvigalmat tart a polgári lövöldében. persze saját izlése s szelleme után idomítva; néhol is fogadja szives tiszteletünket. * * (Öngyilkosság kávéházban.) Nagyvárad megtartja az egyes kifejezéseket, néhol meg a té— Buda. A Talmiról szóló tanulmány nem lapunkba egyik látogatottabb kávéházában véres esemény nyeken is jónak látja módositni, pl. azon felfede- való. Bármikor visszaveheti kegyed a kéziratot szerkesztőségünknél. történt. Egy ezipész-legény. miután kiitta kávéját, zést teszi, hogy Tisza László Kézdi-Vásárhely — S.-A.-Ujhely. F. I. Közleményeket a vidéki mozpisztolyt vont elő zsebéből s a vendégek szemelát- képviselője lett volna! Madarászról azt irja, felesle- galmakról, időnként szivesen fogadunk. tára főbe lőtte magát, öngyilkosságának, oka, hir ges sokat szólni, őt a „Nép Zászlója" olvasói úgy — S.-Patak. Dr. S. I. Újévtől kezdve mindkét lapot szerint, szerelmi csalódás volt. is eléggé ismerik. — No, azt elhiszszűk. megrendeltük. Kéijük továbbra is közremüködését. — IVagy-Megyer. Egy előfizető. A panaszolt sérele** (Tolvaj/ás.) A gróf Karácsonyi-féle palomért, azt hiszszük, nem a hirlapi téren kell orvoslást tába Budán nehány nap előtt egy tolvaj kötélhágkeresni. csó segélyével belopózott, s több értékes tárgyon — Kolozsvár. Sz. S. A kivánatot teljesitettük. Közlekivül,különböző rézedényeket is elvitt a konyháPéntek, jan. 1. „Áldozat." Eredeti dráma 5 felv. Irta ményeit mindig örömmel fogadjuk. — Kecskemét X. Y. Mit tegyünk a nálunk maradt ból. Epén akkor csipték el, midőn ezeken akart Vörösmarty Mihály. Szombat, jan. 2. „A boldogság elsö napja." Vig opera 3 kézirattal? A kecskeméti levelek folytatását várjuk. könnyü szerével túladni. — Kolozsvár. 13. I). Íly terjedelmes monográfiára felv. Zenéjét szerz. Auber. ** (Nagy csalást) követett el Pesten egy fiaVasárnap, jan. 3. „Szenl-iván éji álom." Szinmű 5 felv. nincs elég terünk; legfölebb egy pár érdekesebb részletet tal ember hamis orosz értékpapírok segélyével. B. Irta Shakespeare. Zenéjét szerz. Mendelsohn. közölhetnénk belőle. Hétfő, jan. 4. ,,A csapodár." Vigjáték 3 felv. Irta Sar— Pest. Zs. Gy. Verse első két sorában van válaszunk: Batthyányi Kálmánnak adta ki magát, s Lechner ,,Minek születtél ifijuV (sic!) órástól tf arany órát 1300 forint értékben, Barber dou, ford. Feleki. Kedd, jan. 5. ,-ZHnyi.u Opera 5 felv. Szövegét és zenéKöltőnek? Oh hagyd e pályát!" kereskodőtől pedig 1.500 frt értékü prémes árukat jét irta Adelburg Ágoston. elcsenvén — mogszökött. A távirat nyomozza. Szerda, jan. 6. „Nó'uralom." Eredeti vigjáték 3 felv. ** (Egy prágai ékszerárus boltjába) nem rég Irta Szigligeti. Csütörtök, jan. 7. „Lohengrin."' Regényes opera 3 felv. egy ur belépvén, több értékes tárgyat vásárolt. A Szövegét s zenéjét irta Wagner Richárd. többi közt egy szép gyémánt-éket kiválasztván, 476-dik sz. f. — Szirmay Jánostól azt félre tette, mialatt más tárgyakról alkudozott. (Meghalt 1868.) Időközben azonban egy fiatal ember jön a boltba Sötét. s azt kérdi, készen van-e megrendelt gyűrűje. Mi(„A két kulacsos.'í Eredeti vigjáték 5 felv. Irta Kazár dőn azon választ nyerte, hogy a megrendelésről Emil. — Először adatott jan. 2-án.) mit sem tudnak, távozott, csak később vették Irodalmunk, főkép szinműirodalmunk jelen észre, hogy magával vitte a 600 frt. értékü gyé- viszonyai között minden, bármi tekintetben figyemánt-ékszert is. lemreméltó mű is örvendetes dolog. Kritikánk és ** (Rabló-merény Kolozsvártt.) Ünnep másod közönségünk jól érzi szinműirodalmunk e meddőnapján esti 10 óra tájt egy kormányszéki hivatal- ségét a sikerekben és jóakaratúlag siet buzdítani nok igyekezett haza a külső-magyarutezába; a azt, a kitől ha még nem is kapott, de legalább vár kapun innen egy elég csinosan öltözött egyén szó- valami jót. Ujabban láttunk apró, ogy felvonásos litja meg, kérvén, mondaná meg: hány óra; a meg- vígjátékokat, melyek a féltékenység, csapodárság szólított legkisebb gyanu nélkül kiveszi arany és más effélék ezerszer elcsépelt the máit variálták; óráját s eleget téve a kívánatnak, tovább folytatja láttunk nagyobbakat is, melyek alapja elég jó volt, utját; alig ért azonban a ref. templomon alól, 5 de kidolgozásukban hiányzott majdnem minden, a mi gyanus egyéntől látja magát körülvéve, kik közt egy vígjátékot jóvá tesz; láttunk végre történelmi felismerte az óra felől tudakozódót is, nem sok darabokat, melyek nagyobb, átalános emberi gyarideié maradt o jelenet felett elmélkedni, száját be- lóságokkal nem igen törődtek és a vázolt kor tömték, a földre tiporták, s midőn már szabad volt komikai vonásai körül nem tudtak egyebet felfelkelnie, már a legjobb akarattal sem mondhatta használni, mint az asszonyok éktelen frizuráit és volna meg senkinek, hogy hány óra: óráját uszályait s a várnagyok torkának hatalmas voltát. aranylánczával együtt elvitték; elég különös, hogy pénztárczájához nem nyultak. Ugy tudjuk, a rendőrség nagy erélyt fejt ki e tárgyban és talán annál hamarább nyomra jön, mert a főkoripheus hirszerint nem ritka vendég a kávéházakban, s mint mondják, ott azóta is jelentkezett.

Lefaucheux-töltények

Tflrsch F.-töl Pesten, váczi-utcza 19. szám.

"""^ ^ ^

^

\z i^az^ato választmány.

A „Nép Zászlója" kiadó-hivatala.

Elöfizetési (elhívás

KOHN PHILIPPE

ÓRA-RAKTÁRA PESTEM,

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

Dorottya-utcza 2. sz. a., a „magyar király"-hoz czimzett szállodával szemközt, ajánlja legkitűnőbb, jó és olcsó órákkal gazdagon ellátott raktárát, í évi jótállás mellett az alább következö árjegyzék szerint. Minden tőlem vásárolt óra, legyen az függő, fekvő, vagy hármeiy állapotban levő, — általam a legpontosabbans a legezorgalmasban van kipróbálva. Eev általam kiadott könyvecske, melyben leirva van, miszerint mikénc lehet egy zsebórát hosszu ideig rendes állapotban fentartani— kiegyenlítési tabellával együtt, melysierint ax órák, a napórák szerint igazithatók, — tisztelt vevőimnek ingyen ,«•«»»•* " - H forint 12—18 „ 14-15 „ l l • • • *— ° » 15-16 „ 15-16 „ lb —18 „ • . . 18, 20, 22 19,22,26 22,24 28-80 35-38 • • • 30-32 34—db ?5—28 40—45 42-45 40-45 55-57 ?*~™ ~„ 55-58 65,70,80 90,96 bO—Vö 36-40 48-bi . 50-55

Inga-órák, hetenkint! f óra és félóránkinti ütóre óra és negyedóránkinti ütőre

3

• *~] 48, 50,

,

M^'ntre^Proletaire (munkás-órák) a kengyelnél balra felhuzva, lapos üveggel 14 ft. Ébresztők órával 6 forint. Ezüst lánczok 4 ft. 50 kr., 5, 6, 6 ft. 50 kr. 7 ftig. Legfinomabbak franczia modoru 8, 8 ft. 50 kr., 9, 10, löftig. Hosszu nvaklánczok 7, 8 ft. 50 kr. 9, 10. 15 ftig. g&~ Vidéki megbízások az illeték beküldése vagy utánvétel mellett, legnontosabban teljesittetnek. Órák cserében is elfogadtatnak. I n g a ó r á k csomagolásaért 1 ft 50 kr. számittatik. 314 ( » - l « ) S V " Javítások, önalkotta eszközök és gépek segitségével 6 evi, Genf, Brüssel és Páris legjobbhirü óragyáraiban szerzett tapasztalatok alapján kétévi iótállás mellett a legjobbanvégeztetnek és olcsón számittatnak. Órák. melyek nem tetszenének, kicseréltetnek. — Említendő, hogy Pesten való tartózkodásom rövid ideje alatt is már jóhirnek örvendek, mit a folyton újuló megbízások bizonyítanak Mint eddig, ugy ezután is oda fogok törekedni, hogyjavitásokat legjobban végezhe végezhessek é» csak jól szabályzóit órákat adjak el; azért szives pártfogásért esd tisztelettel Kohn Philippe, óragyáros, Dorottya-utcza 2. sz.

THEA Egyedüli raktár

339(6—8)

1869.

évi folyamára.

Elöfizetési feltételek:

postai szétküldéssel, vagy Buda-Pesten házhoz hordva:

Félévre (január-júniusra):

A Vasárnapi Ujság? és Pólit, Ujdons. együtt 5ft.— kr, Csnpán a Vasárnapi Újságra 3 „—„ Csupán a Politikai Újdonságokra • • • • • 2 „ 5 0 „ WK^/^ Tiz előfizetett példányra gyűjtőinknek egy tisztelct-pél^^^» dánynyal szolgálunk. — A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik. — A mult félévi czimszelvényekből egy-egy darab szivos beküldését kérjük. A Vasáraapi Ujság és Politikai Újdonságok kííitló-hivatala 4—5)

4 frt. — kr. . 4 ,, 5 0 „ 5 ,, — »

Unsehnld Edénél,

P e á t e n , v á c z i - u t c z a „a levélhez."

Titkos

IHegétetés patkányméreg által többé nem történhet.

Patkányokat,

egereket, mezei egereket, hörcsököket és vakandokat fajzatukkal együtt

egy egyszerü, mindenütt felhasználható és mindenki által alkalmazható ujon feltalált kir. szab. módszer által csaknem minden költségeskedés nélkül méregmentesen biztosan és gyökeresen kiirthatni. — Alapos, értelmes s könynyen felfogható utasitást a fentnevezett férgek kiirtására alólirottak 2 ftnyi dijért adnak. A „Leipziger Illustrirte Zeitung" 1868. ápril 25-ki száma, műszaki osztályában ekir. patentirozott találmány felöl, többek közt mondja: , hogy ezen módszer főleg azért igen ajánlható, mivel az ember annak végrehatásánál sem mérges, sem másféle vészes tárgyak felhasználására nincs utalva és semmiféle kelepczét nem kell felállítani. Ezen uj módszer egyszerü, és mindenki által minden veszély nélkül kivihető, csaknem költségnélküli s mellette legjobb eredményü." Megrendeléseket tisztelettel bevárnak vegyészek, több kir. kiz. szabadalmak tulajdonosai. Pesten, István-téren 4. sz. NB. E módszer csakis a dijnak bérmentes beküldése ellenében küldetik szét, mivel a postán levélbeli utánvétek nem fogadtatnak el. 841 (4—6)

Heckenast Gusztav könyvkiadó-hivatalában megjelent és ott, valamint minden hiteles könyvkereskedésben kapható:

Adomák és jellemvonások a forradalom és honvéd-életből. (8-rét 192 lap) füzve 80 krajczár.

betegségeket

még makacs és üdült bajokat is ugy koródában, mint magán gyakorlat folytán több ecer betegen legjobbnak bizonyult mód szerint, sokszor a nélkül, hogy a beteg hivatásában vagy életmódjában gatoltatnék, gyökeresen, biztosan és gyorsan gyógyit

Med. dr. Helfer Vilmos

Pest, király-utcza 27. sz. Medetiházban, I-ső emelet, délelőtt 7—9-ig, délután 1-4 óráig. JPF"* Díjazott levelekre azonnal válagEoltatik, s kívánatra a gyógyszerek is megküldetnek.

Titkos

betegségeket és

nemi gyengeséget

katonai és polgári kórházakban sikerrel használt egyszerü módszerrel bámulatos gyorsan és alaposan (az ujonnan keletkezetteket 48 óra alatt) gyógyítja Weisz J . gyak. orvos és szülész, az itteni cs. kir. garnisonfokórházban kiszolgált osztályorvos, minden alkalmatossággal ugy a titoktartás, mint a gyógyczélokhoz jól beosztott rendelőintézetében Pest, kis mező-uteza 33. sz. 1. emelet, (a „Teréziához" czimzett gyógytár szomszédságában), bemenet a lépcsőn, naponkint reggeli 7 órától 10-ig és délután 1—4 óráig. Férfiak és hölgyek részére külön bemenet és külön várszoba. Díjjal ellátott levelekre leggyorsabban válasz, és kívánatra gyógyszerről is gondoskodik. 317(12-24)

Rolni gépgyár részvény-társulat

Egy kis katnlyának ára. • • • 30 kr. „ nagy ., „. . . 40 ..

Aiánlia magát mindennemü legkitünőbb szerkezetű gőzgépek s gőzkazánok szállítására minden megkivántató nagyságban; készit továbbá k ö z g é p e k e t (Transmissionen) s berendezési alkatrészeket,gépek .papir- és legszesz-gyarak, valamint vaspályák stb. számára. Gyártmányai szilárdságaért gyárának hírneve s ^ é é k k d i k

Unschuld Ede,

338 (7-8)

Pesten, váczi-utcza „a levélhez".

Előfizetési föltételek: a Vasárnapi . Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Pel évro 5 ft. Csnpan Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. - F. Fél évro 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. igtetásnU^ak f krh'

éSÍ

dÍ 4

ak

- '-

a

^"'""P

308 (10 -12)

Retek-czukorkák.

Egy éVek óta hatásosnak ismert szer köhögés és gyuladásos mellbajok ellen, ugy hogy 1—2 darab használata után közönséges köhögési roham rögtön megszünik.

Pest, január 17-én 1869.

(Pest, egyetem-utcza 4-ik saám alatt).

REISS és FIA,

hires thea-kereskedéséből Bécsben,

1 font Sansinsky (orosz családi thea) 1 „ Lánsin (virág-thea) 1 Mandarin (igen erős thea)

Tizenhatodik évfolyam.

VASÁRNAPI UJSÁG

(Patek, Philippe és társa genfi órások tanítványának jóhirü

adatik. ' Ezüst henger-órák 4 rubinra • • • • • ; arany-foglalvánnyal, rugóra. ", „ hölgyek szamara „ 8 rubinra kettős födéllel " ;; kristály-üveggel horeony-órák 16 rubinra „ norgony k e t t A 9 Tddéllel " angol horgony-órák kristály-üveggel " horgony tábori órák kettős födéllel " valódi remontoir órák (kengyelénél felhúzandó) " ugyanazok kettős födéllel Arany henger-órák (3 sz.) 8 rubinra „ arany-köpennyel M órák hölgyek számára 4—8 rubinra . „ hölgyeknek, zománcz és gyémánttal " ,, kristály-üveggel ugyanazok kettős födéllel 8 rubinra " „ zománcz és gyémánttal " horgony-órák 15 rubinra . . ! ugyanazok, finom arany-köpennyel horeony-órák kettős födéllel ;; ÍJyinazok arany köpennyel kristály-üveg s arany köpennyel " horgonynak hölgyeknek „ ugyanazok kristály-üveggel ;; hfrgony-órák hölgyeknek kettős födéllel

3-ik szám.

Bayeothalban Köln mellett a Rajna vidékén.

idö alatt eszközöltetnek. „ , . . . . P T " Közelebbi tudósitást nyerhetni Pesten, Terézváros haromsziv2 8 5 ntcza 23-ik szám alatt, I l d i k ajtó. (U-12)

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gustav. - Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1869 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

1

V

h

Í» «

é s

Po»«k«»i újdonságokat i

S y y g y Í g t a t á S n á l 1Ükrba .f l t - " ™ » « o r i vagy többszöri elfogad Becsben: Oppeiik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Haa 8 en 8 tci„ és Vogler Woltaeile Nro. 9. _ Bélyeg-dij külön

Lengyelek a magyar szabadságharczban. szaA

6

í éí

en é s d é l e n

a z

elvakult népek véröket ontották küzdelmünkben, mert Ki győzné számba venni a „névtelen féltudták, hogy az a szabadság védelme, már %° P tfogást együtt emisteneket" közülök, a kik csak hazánk földén csak azáltal is, hogy részben az orosz ellen S á t ' ° SS t eférhet ^ek hLnekfóriási is oly számosan, oly dicsőn onták verőket! ösmer L t 7 f ar a J o n g á ^nak északon nem vivatott. A történelemben föl van jegyezve, hogy or^z\tft J ^ P ^ b a n ugyanaz az A dicső hazátlan bajnokok, a kikben Magyarország szabadságharczában a lengyel tanák hl T t a r t a n á egyetlen életfelada- mintha a középkor leventéi támadtak volna légió mindig a leghösebb, legelszántabb hontának abban központosítaná minden tehet- fel! Foglalkozásuk a harcz kizárólag; oda fiakkal versenyzett. Mindnyájuk iránti elösk imentö1 Rajongók tóhb^O§r\^mhasson vérlázi- mentek, a hol erre tért találtak. midőn nagy nevü _„ ^„„j^„ adózunk, mi 6«„ . mérésünknek tóbb rendszabályokat az elkínzott lenivel é i k emlékét lékét felújítjuk. fljíjk ezek is, mint a középkoriak; csak az a különb-1 vezéreik megsemmisítésére és em% bertelen gyötrésére. MegtáI. zokásait, nemzetiségét, Bem. hitét: most magának Utolsó szabadságharczunk dománynak dob 1 szereplői közül egynek nevét a javított naptár sem körzi ma oly osztatlan tisztelet, mint a Bem tábornokét. - t akarná e l n i S ^ L ^ Pedig mennyi fényes nevet »yers hatalmával szemen ész teremtett az a kor, a melyek tudománv n e m hatalom; tündökletes történelmünk lapmegtiltani a jain is ragyogni fognak! a miMint a költőnek korán eltud ö ne ' hunyt kedvese, olyan a nemzet ^elöször nem emlékezetében a kis lengyel olyat ne tábornok alakja. Ha volt benne gatni. Kedve természeti fogyatkozás, emberi gyöngeség, az egyre halványopr Q h gszembeszököbb t dik az idővel és gyorsan merül gúnyos vigyorgássaí vácrí. a feledékenységbe, mert egyéar czul a tapasztalást, észt és om niségének fényes vonásai növebéri érzetet. kednek folyvást és dicskörbe boritják az egész alakot. És ezen hatalomban Mess' Pedig mikor bejött és csoását látja a cseh, bolgár, göröo-' dálatos eredményü hadjáratát albán, még a magát latin fa£' megkezdette, igen sokan nem nak valló oláh is. Lázong, forbiztak benne, a legtöbben nem rong valamennyi; ellenségének nézi azt, a ki az orosznak ellentudtak semmit régebbi nagy sége; örjöngve siet nyugalmát, tetteiről. Még hüséget is kétvagyonát, vérét, becsültetését ségbe vonták akárhányan: mért olyan küzdelmekbe dobni, melőtt volna ra különben Pesten zeknek vége, ha győznének, egy szabadságért lángoló lenorosz uralom, kancsuka, joggyel ifju? Magyarországba jövetiprás lenne mindnyája felett, tele elött Bécs védelmét intézte; üírvp^nl i ott egyenesen árulásától tartottak és felügyelettel vették azfog fogabba abbaaa !jt g e t v ; e ?y e ( Jül1 az körül. Néhány tisztnek rendetáborba sietni, melynek lvnfik bajnoletül volt adva, hogy mihelyt a Zabadsá fo?io iV S' miveltség és BEM. habozni látják a tábornokot, jog lelkeseik csatára lőjék le. v\ufh^ríori tartozás, - Európának el nem ség, hogy mig azoknak életczél volt a harMikor Bem 1848. decz. 16-án az erdélyi éídrfEf, Wzkészületei közt kétszeresen czolás, emezek csupán eszközül tekintek m e mlé hadsereg főhadiszállásán, Szilágy-Somlyón k o S l ' t f keznünk a lengyel bajno- dicsőbb, nagyobb, szentebb czélra, a szabadmegjelent, ugy látszott, hogy már végét járja SkSíJl ^.48-49-ben velünk együtt ság kivivására, eltiprott hazájuk felszabadía magyar szabadságharcz. A kormány Deb^olgálták a szabadság s z e n t ügyét; f k i k tására. reczenbe szorult és csak a Tiszán tul levö lStnek

g

a

r0SZ

e n g y e l

ár

t a n u l t