Miért is fontos a levegő minősége?

2016.04.11.

Környezetgazdálkodás (Gépészmérnök BSc)

Levegőtisztaság-védelem

Dr. Béres András egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Környezettechnológiai és Hulladékgazdálkodási Tanszék [email protected] Levegőtisztaság-védelem

SZIE MKK

1

Miért is fontos a levegő minősége? Átlagos terhelés mellett 1 perc alatt 16-szor veszünk levegőt, ekkor 0,5 liter levegőt szívunk be és lélegzünk ki, azaz a „fogyasztásunk” 16×0,5×60×24×10-3×1,293=15 kg levegő/nap Vízfogyasztás? Táplálék napi mennyisége?


SZIE MKK

2

1

2016.04.11.

Előadás témakörei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Légkör, levegő összetétele Tiszta levegő fogalma Légszennyező anyagok, ezek forrásai Légszennyező anyagok vándorlása a környezetben Levegőtisztaság-védelem jogi szabályozása Levegőminőségi mérések Hazánk levegőminősége Terjedési modellezés, hatásvizsgálat Kibocsátás csökkentése

Javasolt irodalom: Géczi Gábor – Béres András (2011): Levegőtisztaságvédelem, Egyetemi jegyzet p.138. Levegőtisztaság-védelem

SZIE MKK

3

Légkör •

az egyenlítői síkban kb. 42 ezer, rá merőlegesen kb. 28 ezer km nem egyértelmű rétegvastagságú;

•

Troposzféra (troposz - forgás, keveredés, a „változások rétege”); – – – – – – – –

•

az atmoszféra legsűrűbb, az élet számára legfontosabb rétege, 10-12 km-es magasságig tart.; a légkör tömegének 4/5 részét, vízgőzkészletének 90%-át tartalmazza; itt játszódik le a felhő- és csapadékképződés; függőleges irányban 100 méterenként 0,6 °C-kal csökken a hőmérséklet (hőmérsékleti gradiens); függőleges (hőmérsékletkülönbség miatt) és vízszintes irányú légmozgások (légnyomáskülönbségek miatt) vannak; felszálló légmozgás a felhőképződéshez szükséges vízgőzt és szennyező anyagokat juttat fel a magasabb rétegekbe; a vízszintes irányú légmozgás a szél; ennek minősége hat alapvetően az élőlények életminőségére.

alsó 100-3000 m: planetáris határréteg (határréteg, légköri határréteg).


SZIE MKK

4

2

2016.04.11.

Légkör összetétele •

• •

alapgázok (nitrogén, oxigén, hidrogén, nemesgázok – argon, neon, kripton, radon, xenon, hélium); vendéggázok (változó gázok, vízgőz, szén-dioxid, ózon stb.) – tartózkodási idő hosszabb, hónapok; szennyeződések: szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotú részecskék a – legfeljebb 10-14 napos tartózkodási idő (vagy sokkal hosszabb, pl. freon…).


Nitrogén (N2)

78,084%

Oxigén (O2)

20,946%

Argon (Ar)

0,934%

Szén-dioxid (CO2)

0,033%

Egyéb nemesgázok (neon, hélium, kripton, xenon)

0,0025%

Egyéb aeroszol részecskék és nyomgázok

0,0005%

SZIE MKK

5

Tartózkodási idő


SZIE MKK

6

3

2016.04.11.

Légköri inverzió


SZIE MKK

7

Tiszta levegő, légszennyezettség Tiszta levegő (biológiai, közegészségtani szempontból): a tiszta levegő az, amelyben a légszennyező anyagok mennyisége nem haladja meg a kísérletileg megállapított élettani határértékeket (növényre, állatra, emberre sem rövid, sem hosszú távon nem káros vagy kellemetlen hatást nem fejt ki). • krónikus levegőszennyezettség • az ember egész életén át változó mértékben hat; • a népesség minden tagjára; • generációkon át fejtheti ki a hatását;

• • • •

akut ill. krónikus betegségek, esetlegesen genetikai károsítás; légúti, keringési szervek megbetegedései; egyéb szervi megbetegedések (pl. akkumuláció következtében); a hatások csak statisztikai úton mutathatók ki!


SZIE MKK

8

4

2016.04.11.

Légszennyező anyagok •

•

„Klasszikus” légszennyező anyagok: szén-monoxid, oxidált nitrogénvegyületek (NOx), kén-dioxid, ózon(?), BTEX, szilárd szennyezők (ülepedő por, PM2,5, PM2,5) – fosszilis energiahordozó ill. biomassza eredet!!!! Technológia jellemzőtől függő szennyező anyagok: pl. ammónia, aceton, hidrogén-cianid, sósav, potenciálisan toxikus elemek, PAH stb.


SZIE MKK

9

Légszennyező anyagok forrásai, természetes források


SZIE MKK

10

5

2016.04.11.

Légszennyező anyagok forrásai, antropogén források


SZIE MKK

11

Légszennyező anyagok vándorlása a környezetben


SZIE MKK

12

6

2016.04.11.

Szennyező anyagok migrációja


SZIE MKK

13

Szennyezett levegő hatásai • humán egészségügyi hatások; • külső és belső tényezők; • légzőrendszer, keringési rendszer, immunrendszer, akkumuláció; • mértéke: zavarás – … – elhalálozás;

• hatás a növény- és állatvilágra; • szoros összefüggés, érzékenység kérdése (pl. mohatérkép), biodiverzitás csökkenése;

• hatás az épített környezetre • korrózió, világítás költségei, tisztítás, karbantartás költségei.


SZIE MKK

14

7

2016.04.11.

Városi lakosság érintettsége


SZIE MKK

15

Levegőtisztaság-védelem jogi szabályozása • környezeti levegő minőségének szabályozása: levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei; • kibocsátás szabályozása: kibocsátási határértékek (pl. álló ill. mozgó pontforrások); • környezeti levegő minőségének mérése: Országos Légszennyezettségi mérőhálózat (automata, manuális); • kibocsátás ellenőrzése: hatósági kötelezés ellenőrzésre (mérésre), hatósági ellenőrzések; • esetei környezeti levegőminőségi vizsgálatok (pl. hatásvizsgálathoz, próbaüzem során, kötelezés rendszeres mérésre); • nemzetközi adatszolgáltatás (EU) és ennek ellenőrzése (eredmény pl. kötelezettségszegési eljárás); • szmogriadó tervek; • intézkedési tervek.


SZIE MKK

16

8

2016.04.11.

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről • • • • • • • •

a levegővédelem legfontosabb szabályai cél: a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megőrzése „Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.” imissziós (levegőterheltségi szint) és emissziós (kibocsátás) szabályozás a helyhez kötött pontforrásokra, diffúz forrásokra, mozgó forrásokra, vonalforrásokra és bűzzel járó tevékenységekre vonatkozó szabályok levegővédelmi intézkedési terv, a határérték feletti állapot esetén alkalmazandó rendkívüli intézkedések hatósági eszközök, adatszolgáltatási követelmények, bírságolási szabályok, eljáró hatóságok szmogriadó terv követelmény-rendszere, védelmi övezetek kijelölésének szempontjai, elérhető legjobb technika alkalmazásának feltételei


SZIE MKK

17

Levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei •

A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről Levegőterheltségi szint egészségügyi határértéke [µg/m3] órás 24 éves órás

Légszennyező anyag

Nitrogén-dioxid Kén-dioxid Benzol Szálló por

Tájékoztatási küszöbérték

Riasztási küszöbérték

Az eü. határérték túllépésének évenként tűrhető esetszáma (nap)

NO2

100

85

40

350

400

-

SO2

250

125

50

400

500

3

C6H6

-

10

5

-

-

-

PM10

-

50

40

75*

100*

35

* két egymást követő napon és az OMSZ szerint a következő napon javulás nem várható


SZIE MKK

18

9

2016.04.11.

Ökológiai rendszerek védelme •

Az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szintek (a vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete)


SZIE MKK

19

Kibocsátási határértékek (4/2011. (I. 14.) VM rendelet) • •

helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékei; szilárd, gőz- vagy gáznemű, szerves; • általános;

• eljárásspecifikus. Levegőtisztaság-védelem

SZIE MKK

20

10

2016.04.11.

4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről •

légszennyezettségi zóna: olyan területegységet jelent, amelyen belül a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan meghatározott tartományban alakul;

Pl. Bábolna nitrogén-dioxid: szálló por (PM10): szén-monoxid: kén-dioxid:

F E F F

• E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. • F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.


SZIE MKK

21

Egyéb jogszabályok •

6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról

•

10/2001. (IV.19.) KöM rendelete az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról (VOC);

•

7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről (erőművi jellemzően, „buborék”);

•

23/2001. (XI.13.) KöM rendelet a 140 kW és az ennél nagyobb, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről;

•

10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről;

•

3/2002. (II.22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről;

•

17/2003. (IV.4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelete az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről;

•

18/2001. (V. 23.) rendelet a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről;

•

310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről. Levegőtisztaság-védelem

SZIE MKK

22

11

2016.04.11.

Levegőminőségi mérések • Kibocsátás meghatározása (emisszió mérése) o Minőségi (pl. „screening”) o Mennyiségi

• Levegőterheltség meghatározása („immisszió” ill. „légszennyezettség” mérése) o Minőségi o Mennyiségi o Előre tervezett vizsgálatok (pl. OLM rendszer), eseti vizsgálatok (engedélyezéshez, ellenőrzéshez kapcsolódóan)


SZIE MKK

23

Emisszió mérése • • •

Emisszió = térfogatáram × koncentráció [kg/h] folyamatos mérés: mintavétel és helyszíni mérés pl. gázmonitorokkal; szakaszos mérés: helyszíni mintavétel (szorpciós úton) és laboratóriumi mérés.


SZIE MKK

24

12

2016.04.11.

Emisszió mérés ☺


SZIE MKK

25

Levegőterheltségi szint mérése (OLM)

CO, NO, NO2, NOx, SO2, O3, PM10, PM2,5, BTEX


SZIE MKK

26

13

2016.04.11.

Szálló por szakaszos mérés


SZIE MKK

27

Hazánk levegőminőségi állapota • •

általánosan jónak mondható; bizonyos légszennyező anyagok (pl. CO, SO2) esetén az elmúlt évtizedben jelentős javulás, egyes anyagok esetén stagnálás, romlás (szálló por, NOx).

PM10 határérték túllépések a mérőpontok százalékában (2005-2013)

Nitrogén-dioxid éves terheltségi szint alakulása (2003-2013)


SZIE MKK

28

14

2016.04.11.

Hazánk speciális földrajzi – levegőtisztaság-védelmi helyzete


SZIE MKK

29

Transzmisszió - Légszennyező anyagok terjedésének modellezése


SZIE MKK

30

15

2016.04.11.

Speciális modellező szoftverek, levegővédelmi hatások vizsgálata • • • • •

pontforrás, vonalforrás, felületi forrás; folyamatos vagy időben változó kibocsátás; széladatok, sugárzási viszonyok, domborzati adatok, növénytakaró adatai, beépítettség adatai; hatásterület átlagos adatokkal; hatásterület a kedvezőtlen terjedési viszonyokra.


SZIE MKK

31

Kibocsátás csökkentése • aktív eljárások: a technológiai folyamatban a légszennyező anyagok képződésének lehetőségét csökkentjük; • passzív eljárások: csővégi technológiák, leválasztó berendezések, pl.: o szorpciós eljárások (pl. gázmosók); o termikus, katalitikus eljárások; o oxidációs eljárások; o szűrők.


SZIE MKK

32

16

2016.04.11.

Köszönöm a figyelmüket!


SZIE MKK

33

17

Miért is fontos a levegő minősége?

Recommend Documents