Mi a csontritkulás? A csontritkulás (osteoporosis) olyan betegség, ahol a csontállomány fokozódó csökkenésének révén a csont szerkezetét alkotó gerendák elvékonyodnak, felszívódnak, vagy átszakadoznak. Előrehaladott esetben ennek eredményeként a csont állománya meggyengül, és már kisebb elesésre, minimális külső hatásra, vagy akár spontán (elesés nélkül is) törés következhet be. Szomorú tények a csontritkulásról Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a csontritkulás a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek mellett a legjelentősebb népegészségügyi probléma A csontritkulás világszerte kb. 200 millió nőt és férfit érintő betegség, amely becslések alapján a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja. Magyarországon a becslések szerint 800 ezer-1 millió főre becsülhető a betegek száma ( 2/3uk nő, 1/3-uk férfi ). Hazánkban évente mintegy 30-40 ezer csigolyatest törés, 14-15 ezer csípőtáji törés, 25-28 ezer csuklótáji törés következik be osteoporosis következtében. Az ötven éves nők 40 %-a, a férfiak 13 %-a számolhat azzal, hogy élete hátralevő részében valamilyen csontritkulás talaján bekövetkező csonttörése lesz A Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány (International Osteoporosis Foundation, IOF) adatai szerint Európában félpercenként bekövetkezik egy csontritkulásos eredetű törés. A leggyakrabban előforduló osteoporotikus törések a csigolyatest törések ( az összes diagnosztizált eset 46 %-át teszik ki Az első csigolyatest törés után 5-12 szeresére nő az újabb csigolyatest törések kockázata és 2-szeresére nő a csípőtáji törés rizikója Egy 60-64 éves nő várható élettartama 2 évvel rövidebb, ha már átesett csigolyatörésen Noha ismerjük a csontritkulás jelentőségét, a kezelt betegek száma mégis ennek töredékét teszi ki. A legtöbb országban a kezeltek aránya csak az érintettek 10 %-át teszi ki. Csontritkulás tünetei: A csontritkulást “néma járványnak” is szokták nevezni, mivel nem ritkán az első tünet, ami a beteget orvoshoz irányítja, az maga a csonttörés. A csigolyatest törések egy része alattomosan, szinte korábbi panasz nélkül következik be. A beteg testmagasságának csökkenése, fokozott háti görbülete, a bordaívek és a csípőlapátok közötti távolság csökkenése, gyakran hasba sugárzó panasz, vagy a hasfal megereszkedése hívja fel a figyelmet a csigolyatörésre. Gyakran számolnak be a betegek arról a problémáról, hogy nem érik fel a konyhában a felső polcon levő edényeket, esetleg ruhájuk nem áll rajtuk úgy, mint korábban. A test súlyvonalának áthelyeződése miatt gyakoribbá válnak az elesések, ami szintén hozzájárul a további csonttörések kialakulásához. A csonttörések a csigolyatestek mellett a csípőtájékon- (combnyaktörések, tomportáji törések), a csukló és felkar környékén következnek be, így létrejöttük nagy fájdalommal és többnyire a végtag alakváltozásával, duzzanatával jár. A csípőtáji törések gyakran a végtag rövidülését eredményezik, miközben az kifelé fordul. Mozgatásra, de többnyire nyugalomban is heves fájdalmat érez a paciens. A balesetek 2/3 részben otthon következnek be, ezek közül is legtöbb esetben a lakásban. A csonttörések megelőzésében ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a lakás berendezéseire, minél egyszerűbb ésszerű lakás átrendezéssel a törések közel fele megelőzhető lenne. A csuklótörések elesést követően jönnek létre, amikor a védekezés következtében kitámaszt a paciens és a test mintegy ráesik az alkarvégre. A csípőtáji és felkar törések többnyire idősebb korban következnek be, amikor a csökkenő reflexek következtében a védekezés elmarad és az erőbehatás direkt éri a csontot. Csípőtáji törés: A csípőtáji törések az osteoporosis legrettegettebb törései. Az életkor előrehaladtával elsősorban a
hetvenedik év körül nő meg a jelentősége, mivel a csípőtáji törések ilyenkor válnak gyakoribbá. Az idősebb betegek eleve fogékonyabbak az őket érő erőbehatásokra és szervezetük emiatt sokkal érzékenyebben reagál egy hasonló mértékű traumára, mint korábban. Gyakrabban jöhetnek létre a törést követően sződmények. A leggondosabb orvosi ellátás mellett is egy éven belül minden ötödik betegünket elveszítjük. Magyarországon tíz évvel ezelőtt évente mintegy 8 ezer csipőtáji törés történt, napjainkban mintegy 14-15 ezer töréssel számolhatunk. Tehát az utóbbi tíz évben a csípőtáji törések száma megduplázódott. Egy amerikai tanulmány szerint csípőtáji törésen átesett betegeket vizsgálva 6 hónappal törésük után 10 betegből 5 képtelen volt segítség nélkül öltözni, 9 képtelen volt segítség nélkül mintegy 800 métert gyalog megtenni, 9 képtelen volt segítség nélkül félemeletnyi távolságot lépcsőn megtenni. Magyar orvosok 754 beteget követtek nyomon csipőtáji törésük után. 5 év után az életben levő 254 betegből 199 töltött ki kérdőivet. A betegek 43 %-a nem használt segédeszközt 32 % használt egy botot, 11 % két botot, vagy mankót, 13 % járókeretet 10 beteg nem tudott felkeni ágyából. Mindössze 28 beteg jelezte, hogy járóképessége egyezik a törést megelőzővel, fájdalom után érdeklődve csak 20 %-uk érezte állapotát panaszmentesnek. Az életkor emelkedésével a halálozási arány emelkedik. Magyarországon a csipőtáji törésen átesett betegek közül az első év után évente több mint 3000 személyt a legkorszerűbb ellátás mellett is elveszítünk. Kutatók különböző földrészeken a csipőtáji törések előfordulási gyakoriságát vizsgálták, és a 80 év felettiek körében azt találták, hogy a törések előfordulási gyakorisága legmagasabb ÉszakEurópában, majd Észak-Amerika, Óceánia, Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Ázsia és Afrika következik. 1990-ben a világon 1,2 millió csipőtáji törés történt, a becslések szerint 2025-re 2,6 millió, 2050-re 4,5 millió várható. Meltonék 6,3 millió csípőtáji törést jósolnak 2050-re. Az elkeseredett küzdelem jelentőségét mutatja, hogy a WHO a várható emelkedési törési tendencia 25%-os mérséklését szeretné elérni! Ázsiában várható a legnagyobb növekedés, ahol az összes csipőtáji törés 26 %-a történt 1990-ben, 2025-ben 37 %-a, 2050-ben 45 %-a várható. Az Egyesült Királyságban, Trent régióban csípőtáji törötteket vizsgálva azt találták, hogy azok által igénybevett kórházi ágyak száma meghaladja az emlőrák, a szivinfarktus , a krónikus obstruktiv légúti betegség és a cukorbetegség következtében regisztrált értékeket. Csigolyatest törés: A csigolyatestek törése bekövetkezhet emelésre, rossz mozdulatra, fenékre eséskor, de bekövetkezhet köhögésre, tüsszentésre, esetleg spontán is. Magyarországon évente mintegy 30-40 ezer törés történik. A csigolya törése többnyire fájdalommal jár. Ennek nagysága változó. Van olyan beteg, akinél később, több hónap múlva derül ki, azonban számos esetben nagy fájdalommal jár és a beteg képtelen a korábban megszokott életvitelét folytatni. A csigolyatestek törése a férfiakat és a nőket is érinti. Nők esetében a menstruáció abbamaradását követően gyorsabb csontvesztés indul meg. Egy részük évente több százalékát is elveszítheti csonttömegének (ez 10 év alatt akár 25-50% is lehet). Szövődmények: A combnyaktörésen, többszörös csigolyatest törésen átesett magatehetetlen előrehaladott életkorú emberek fogékonyabbak a törést követő szövődményekre, így gyakrabban alakul ki mélyvénás trombosis, tüdőembolia, tüdőgyulladás, szív-érrendszeri elégtelenség, ami gyakran elhalálozáshoz vezet. Fontos a töréseket követően a betegek felültetése, minél korábbi felkeltése , a mielőbbi gyógytorna, trombosis elleni gyógyszeres védelem és ha kell kompressziós harisnya alkalmazása. A csuklótáji törések és felkar törések noha banálisnak tűnnek, a legalapvetőbb tisztálkodási funkciókban, étkezésben, öltözködésben, háztartás ellátásában jelentenek nehézséget. A csontritkulás diagnosztikája
A csontritkulás diagnosztikájában az elkülönítő vizsgálatoké a főszerep. Ez azt jelenti, hogy ha csökkent csonttömeget észlelünk , az nem egyenlő az osteoporosissal, mivel a csont fogyásának számos más oka is lehetséges. A korszerű csontsűrűségmérő készülék adta adatok mellett hagyományos módszereinkkel is megvizsgáljuk a beteget, kikérdezzük múltjáról, esetleges betegségeiről, készítünk Rtg felvétel/eket, a paciens vérét és vizeletét is vizsgálat alá vetjük annak érdekében, hogy megállapíthassuk csontfogyásának okát. A vizsgált paciensre összpontosítva fordítsunk figyelmet az alábbi kockázati tényezőkre: • A menstruáció korai elmaradása ( 47 éves kor előtt ), rendszertelensége • Családban előfordult csontritkulás , korábban anyai csípőtáji törés • Korábban előfordult osteoporosisra jellemző csonttörések ( csigolya, csípőtájék, csuklótájék, felkar- 45 éves kor után ) • Pajzsmirigy túlműködése, egyéb hormonális eltérések • Krónikus vese- és májbetegségek • Gyomor-bélrendszeri betegségek ( felszívódási zavarok ) • Szervátültetés után • Kóros soványság, alacsony testalkat, fehér bőr, korán őszülő haj • Mozgásszegény életmód • Elégtelen kalciumbevitel • Fokozott alkohol, kávé fogyasztás és erős dohányzás • Szteroid gyógyszerek / tüdő asztma, izületi gyulladások, immun- és bőrbetegségek kezelésére / tartós szedése, epilepsia elleni gyógyszeres kezelés, véralvadás-gátlók szedése Az osteoporosisos betegek vizsgálatában kiemelt figyelmet fordítunk a testmagasság csökkenésének, a fokozott háti görbületnek, a bordaív és csípőlapát közötti távolság csökkenésének, eltűnésének. A csigolyatest törések következtében csökken a testmagasság, a hasfal megereszkedik, gyakran hasi panaszok jelentkeznek. A háton bőrredő jöhet létre fenyőágszerűen . A meggörbült háti rész ellen nyakát felemelve védekezik a beteg, gyakran csípőjét térdét is hajlítja, hogy kompenzálja az olykor igen kifejezett háti görbületet. Eközben változik a test súlyvonala és az egyébként is fokozott csonttörékenység mellett megnő az elesés veszélye is. A hagyományos röntgen vizsgálat még ma is fontos részét képezi a diagnosztikának. A röntgenvizsgálat során nem arra vagyunk kiváncsiak vajon van-e csontritkulás, hanem arra, hogy lehet-e a csontfogyás oka más állapot és hogy van-e korábbi csonttörése a paciensnek, amelyről nem tudott. A hagyományos röntgenek mintegy 30-40 %-os csonttömeg fogyását képesek kimutatni, így a csontfogyás meglétére meglehetősen későn adnak választ. A röntegen készülékek többek között a porc-, csontkopások, csonttörés kimutatására kiválóan alkalmasak, így fájdalom megléte esetén első lépcsőnek tekintendők. Előnyük, hogy áruk olcsósága és hogy szinte bárhol elvégezhetők. Az osteoporosis centrumokban-ha indokolt-orvosi beutaló ellenében elvégzik a csontsűrűségmérést. A készülékek Rtg sugarat felhasználva mérnek. Csekély sugárterheléssel adják meg egy kontrollcsoporthoz képest az Ön csontjainak állapotát. A csontdenzitométerek az ásványianyag csökkenés mértékét számokban adják meg, így az orvos rögtön tudja, hogy mérsékelten (veszélyeztetett), vagy határozottan csökkent-e (már kezelést igényel) az Ön csonttömege. A korszerű műszerek azonban csak a csonttömeg csökkenés nagyságát tudják megadni, így az ok kivizsgálása miatt mindig szükség van egyéb vizsgálatokra is. A készülékek által megadott érték alkalmas arra is, hogy gyógyszer szedése mellett annak hatékonyságát is ellenőrizhesse orvosa. Fontos, hogy a mérések mindig ugyanazon a készüléken történjenek és mindig orvos leletezze azokat, mivel ez szakképzettséget kíván. Csípőtájék vizsgálata DEXA készülékkel
Csigolyatest vizsgálata DEXA készülékkel
A csontritkulás megelőzése A csontritkulás megelőzése egy komplex és összetett feladat. Mint fent említettük a fiatalkori csúcscsonttömeg kialakulását és az azt követő csontvesztés mértékét 60-80%-ban szüleinktől örökölt génjeink és mintegy 20-40%-ban egyéb kockázati tényezők határozzák meg. A csonttörés egy kockázati tényező kiiktatásával akár 40 %-kal is csökkenthető. A megelőzést tehát születésünktől egészen halálunkig kell tudatosan folytatni. Az optimális testmozgás mellett kiemelendő a kalciumdús vegyes táplálkozás, ami alapja tevékenységünknek. A kalcium az emberi test össztömegének 1.5%-át alkotja, a csontok és fogak felépítése mellett a sejtfolyamatok szabályozásában, hormonképződésben, információátvitelben, izom és idegingerlésben, véralvadásban is részt vesz. A kalcium optimális bevitelének mennyisége az életkor és hormonális behatások függvényében is változik. A test kalciumtartalma a 25g-os születési értékről 10 éves korra 400g-ra nő, eközben a napi beépülés 40mg-ról 200mg-ra emelkedik, 13 éves kor tájékán 800-1100g-ra nő meg a test kalciumtartalma és ami kiemelendő, hogy a napi beépülés 400mg-ra, ami 17 éves korra 80mg. A kalciumhomeosztazisban fontos szerepe van a bélrendszernek, amelyen keresztül napi 1000mg kalcium bevitele esetén 400 mg szívódik fel, mindeközben az epével, bélnedvekkel 200 mg ürül, így nettó 200 mg juthat be a vérbe passzív és hormonális kontroll alatt folyó aktív transzporttal, amelynek szabályozásában a D-vitamin kulcsszerepet játszik A csontban egy komoly kalciumraktár van, amely állandó átépülésben van, naponta 5 mmol épül le és cserélődik ki új állományra. A csont 10 évente teljes egészében megújul. A vesében napi 250 mmol kalciumból 245 szívódik vissza, tehát nettó 5 mmol, azaz 200 mg ürül, így van egyensúlyban a csont. A napi beépülés tehát a tizenéves kor elején a legnagyobb, így az általános és középiskolákban a legnagyobb a felelősség a prevenció elmulasztása miatt. A korábban több alkalommal is elindított iskolatej program, mozgásprevenciós programok is ezért bírnak oly nagy jelentőséggel. A napi kalciumbevitel minimumigénye 800-1200mg gyermekkorban, 12001500mg serdülőkorban, 1000mg felnőttkorban, azonban menopausa tájékán megnövekszik 10001500mg-ra. Ha a hazai adatokat nézzük, akkor egy átlagos magyar 400-600mg kalciumot visz be a szervezetébe (ennek is jelentős részét kenyérrel), ami jó esetben is csak fele-harmada a kívánt
értéknek. A megelőzés egyik legfontosabb eleme a megfelelő mennyiségű kalcium bevitele, illetve a gyermekkortól folyamatos sportolás, torna, gyógytorna. Melyek a kalciumban dús táplálékok? Néhány élelmiszer kalciumtartalma ÉTKEZÉS ÉS CALCIUM TEJTERMÉK
10 dkg élelmiszer Ca tartalma (mg)
zsíros tej
120
sovány tej
114
tejszín
110
joghurt
150
túró
70
kemény sajt (zsíros)
830
puha sajt (félzsíros)
500
Eidami sajt
710
Camambert sajt
380
HÚS disznóhús
9
marhahús
11
borjúhús
10
belsőségek
12
szárnyas
10
sonka
10
GABONATERMÉKEK rizs
25
főtt tészta
20
rozskenyér
20
zsemle
25
kalács
80
FŐZELÉKEK karfiol
13
zöldbab
45
burgonya (hámozott)
13
brokkoli
65
zöldborsó
10
kelkáposzta
110
karalábé
50
retek
30
metélőhagyma
165
savanyúkáposzta
50
GYÜMÖLCSÖK alma
7
körte
16
narancs
30
eper
25
málna
40
szőlő
20
ITALOK almalé
7
narancslé
11
szőlőlé
13
Az esetek jelentős részében nem esik szó arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a kalcium
bevitelét a szervezetbe. A D-vitamin segíti felszívódását és bejutását, a túrófélékben és sajtokban levő kazein is, mivel emésztésekor a kalcium oldatban marad és így könnyebb a reszorpciója. Fontos szempont a közeg is, mivel szerves kötésben a kalcium jobban szívódik fel. Tejcukorral képes jól felszívódó komplex képzésére és a savas közeg szintén kedvező lehet. Nagyon lényeges kérdés az ideális kalcium/foszfor arány. Az optimális 1:1 helyett inkább az 1:2 valósul meg , foszfor kalciumhoz kötődése következtében a bélből való felszívódás csökken. ( sok foszfort tartalmaznak: tartósított , félkész termékek, húsok és készítményeik, konzervek, belsőségek, cola, csokoládé, kávé, olajos magvak stb.)A napi többszöri étkezés szintén lényeges tényező, általa javul a biológiai használhatóság. A kalcium felszívódásában a túlzott fehérje és zsiradék bevitele is szerepet játszik, előbbi a kalcium visszavételét csökkentve, utóbbi a kalciummal oldhatatlan szappanokat képezve a széklettel való kiürülést segítik elő. A natriumban gazdag étrend a veséből való kiürülést növelve fokozott kalciumürülést idéz elő míg az oxálsavak és fitinsavak a bélben megkötve a kalciumot gátolják annak felszívódását. 1dl tej átlagosan 120 mg kalciumot tartalmaz, tehát 1l tejet elfogyasztva elvileg 1200 mg kalciomot viszünk be a szervezetbe. Irodalmi adatok szerint azonban ennek csak 60%-a szívódik fel, ám ez még mindig nagyon jó a parajhoz képest. Noha a paraj 100g-ja 130mg kalciumot tartalmaz, ennek ellenére savtartalmának és közegének köszönhetően csak 8mg (5%) szívódik fel belőle. A magasabb oxálsavtartalmú élelmiszerek hasonló problémát jelentenek a felszívódás számára (csokoládé, kakaó, zellergumó, sóska, paraj, mogyorókrém stb). Megváltozott étkezési szokások: A civilizáció, divatirányzatok, vallási, táplálkozási és egyéb irányzatok jelentősen befolyásolják táplálkozási szokásainkat. A divatfogyókúrák elégtelen kalcium- és vitaminbevitelt eredményeznek. A vegetariánizmus fehérje, laktózhiányos táplálkozás mellett túlzott rostbevitelt eredményez,a megnövekedett üdítőital és gyorséttermi ételek elfogyasztása a magasabb foszfor és kalória bevitele miatt jelent komoly problémát. Sajnos a fiatalok és felnőttek között is egyre kevesebb az energiaszegényebb, de vitaminokban és ásványisókban, nyomelemekben gazdag táplálékot fogyasztó személy. A megfelelő kalciumbevitel az osteoporosis megelőzésének alapvető eleme, amely lassítja a csonttömegfogyást, önmagában azonban nem képes a további csontvesztést megállítani, így a kialakult osteoporosis esetén gyógyszeres kezelés is szükséges. A D-vitamin hiányában gyakrabban jön létre izomgyengeség, amely az idős, tartósan otthonukban személyek körében a társbetegségek következtében egyébként is megnőtt elesési hajlamot és az ebből származható csonttörések kockázatát megnövelheti. Gyakoriak a fáradásos csonttörések , amelyek gyakran jönnek létre a bordákon, csigolyatesteken, a csontok hossztengelyére merőlegesen, akár csípőtájékon is. Ma már az is ismert tény, hogy a D vitamin hiányában gyakoribbak bizonyos daganatos betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, időskori tudatzavarok bizonyos fajtái.pótlása fontos, azonban többletadagolása kapcsán megnőhet a calcium-oxalat vesekövek előfordulási gyakorisága. Orvosi kontroll mellett ennek a kialakulása elvétve fordulhat elő. Milyen mozgás előnyös az Ön számára? A rendszeres testmozgás több okból is előnyös az emberi szervezet számára. Kedvező hatással van a szív- és érrendszerre, a légzőrendszerre, az izmokra és az általános kondícióra, immunrendszerre egyaránt. A csontépítő sejtek fontos ingere a mozgás, ezek közül is a gerincet függőleges irányban érő terhelés. A mozgás segít a csontképzésben. A tartós mozgáshiány (pl . hónapokon át tartó fekvés) csontbontó hatású. A mozgások közül a röplabda, kosárlabda, kézilabda, táncok, aerobik, fittness, futás, kocogás, koordinált súlyemelés egyaránt ajánlottak. Az életkor előrehaladtával a gyors séta, gyógytornász által betanított gyógytorna javasolt. Nagyon fontos a napi rendszeresség és a mozgás szeretete. A kondíció javulása, a panaszok csökkenése gyakran már pár hét rendszeres torna után érezhető. Az
osteoporosis terápiájának szerves eleme a torna, így a gyógyszeres kezelés mellett nélkülözhetetlen.
