2001, NYÁR
MEZÕSZEMERE
Szemereiekrõl szemereieknek
újság jellegû kiadvány, II. évfolyam, 2. szám megjelenik negyedévente
BÚCSÚ SZEMERÉN Sarlós Boldogasszony Mária Erzsébetnél tett látogatásának ünnepe Mezõszemerén a búcsú idén július elsején, vasárnap van. A búcsú valójában a templomhoz kötõdõ esemény. Templomunk fõoltárképe azt az eseményt örökíti meg, amikor Mária rokonát, Erzsébetet látogatta meg. Az evangéliumok tanúsága szerint ekkor szerzett tudomást Mária arról, hogy valójában kinek lesz õ az édesanyja. Ezt az eseményt ünnepeljük minden év július másodikán, mivel azonban az idén ez a nap hétfõi napra esik, ildomos a legközelebbi vasárnapon megtartani a falu búcsúját. A néphagyomány Mária látogatásának idejét összekötötte a nyár legfontosabb tevékenységével, az aratással, ezért nevezte el ezt a napot Sarlós Boldogasszony napjának. Bukta Zsolt
A tartalomból: Szemerei arcok: Horváth Mária Egy harang halála Mindennapi hazaszeretet Iskolai-óvodai hírek A nevek világa Sarlós Boldogasszony-napja Szemereieknek Egerfarmosról Üdvözlet a világ közepérõl Öregszik-e az öregotthon? Egyházi hírek Gazdamérleg
SZOCIÁLIS OTTHON MEZÕSZEMERÉN Mezõszemerén a volt Mocsáry-kastélyban éveken keresztül bölcsõde mûködött és csak a nyolcvanas évek végétõl szolgálja az idõsek ellátását, elõbb Szállást Biztosító Idõsek Klubjaként, majd 1994-tõl Szociális Otthonként. Az idõk folyamán már sok idõs ember teljes körû ellátását, gondozását biztosítottuk. Jelenleg 26 lakója van az intézménynek, akik Szemerérõl és a környezõ településekrõl költöztek ide. A Képviselõtestület határozata értelmében azonban 2001. májusától már csak mezõszemerei állandó lakhellyel rendelkezõ jelentkezõk kérelmét tudjuk elfogadni. A helyek iránti igény sajnos mindig nagyobb, mint aminek eleget tudunk tenni, pillanatnyilag tizenhárman várnak elhelyezésre. Az otthon lakóinak ellátásához az étkezésen, mosási, tisztálkodási lehetõségeken túl egészségügyi ellátás is tartozik. A szabadidõ eltöltésére többféle lehetõséget is kínálunk, melyekbõl lakóink kedvük és fizikai állapotuk szerint válogathatnak. Vannak, akik szívesen vesznek részt az Otthon környékének szépítésében, virágokat gondoznak vagy veteményest kapálnak. Lehetõség van tévénézésre, rádióhallgatásra, ami kedvelt elfoglaltság a lakók körében, különösen esõs, hideg idõben. A meleg tavaszi, nyári napokon viszont szívesen üldögélnek a fák alatt elhelyezett padokon, lócákon. A jó idõ beköszöntével már hagyománnyá vált a bográcsozás, melyen valamennyi lakónk szívesen vesz részt. Természetesen, ahogy a családokban sem feledkeznek meg az ünnepekrõl, úgy mi is igyekszünk ezekrõl méltóképpen megemlékezni. Anyák napján, karácsonykor az iskolások és az óvodások mûsorral köszöntik az idõseket, akik
mindig meghatódva fogadják ezt a figyelmességet. Húsvétra úgynevezett tojásfát készítettünk, melyre a tojásokat a lakók festették. Rendszeresen felköszöntjük a születésnapjukat ünneplõket, igaz, csak egy pohár üdítõvel koccintva az egészségükre. Tudjuk, hogy milyen nehéz idõs korban elszakadni a megszokott környezettõl és beilleszkedni egy új, számukra idegen közösségbe. Ezt a folyamatot igyekszünk lehetõségeinkhez mérten megkönnyíteni a közvetlen, családias légkör megteremtésével, foglalkoztatások szervezésével. Az elkövetkezendõkben a lakókörnyezet szebbé, barátságosabbá tételével is szeretnénk lakóink kényelmét, jó közérzetét biztosítani. Kriston Istvánné
NAGY UTAZÁS A cím egy új, a következõ számban kezdõdõ sorozatra utal. A nagy utazás nem lesz mindig könnyû, sõt helyenként kínzó és fájdalmas. De azt ígérem, hogy nagyon izgalmas és tanulságos lesz. Az írások vezérfonala a harmónia. Harmóniában (békében) élni önmagunkkal, az emberekkel, a bennünket körülvevõ világgal. Szól majd a test és a lélek (szellem) harmóniájáról a bölcsõtõl a sírig, mely minden emberi élet kiteljesedésének a vágya. Úgy is szoktuk nevezni, hogy boldogság. Gondolatébresztõként egy õsi kínai mondással fejezem be a b e h a r a n g o z ó t : “Az emberek minden reggel tükörbe néznek, rendbe szedik a ruhájukat és a hajukat, de a szívüket és a lelküket nem” Bukta Lajos
MEZÕSZEMERE 2
EMLÉKEZÉS EGY HARANG HALÁLÁRA Május volt. Az élet sarjadt a földeken. Remény és félelem a szívekben. Gyilkos háburú dúlt, s jött a parancsolat: a hazáért adni kell a harangokat. A harangot, amely a buzgó imára hívta a falu népét és hirdette a HÕSÖK emlékét, mert a HÕSÖK harangja volt. Egy harang életében 14 év egy pillanat. Ennyit élt a mi “Nagyharang”-unk. Elvitelét 1944. 05. 26-ára határozták meg. A hírre csaknem az egész falu apraja-nagyja megjelent és megdöbbenve nézték a készületet. Utoljára együtt megszólalt a négy harang. Búcsúztak egymástól és a hívektõl. Aztán néma csend! Várakozás! Zengõ, dallamos hangja nem szól tovább. Az Égbõl a Földre zuhan és még egy utolsó kondulás, a halál jajdulása. Szem szárazon nem maradt. A hõsök emlékére öntetett és nem Rómába, hanem kohóba, gyárba, ágyúba öntve ölni ment. Milyen jó lenne, ha ágyúcsövekbõl öntenének harangot! Meglenne az emberi és a lelki béke! Így történt a falu NAGYHARANG-jának halála 1944. május 26-án. Tevõleges részese voltam e szomorú eseménynek, amikor a harang feliratát, adatait leírtam és egy darabkáját az utókor számára biztosítottam, hátha lehet még egyszer a NAGYHARANG-nak újra feltámadása. Kelt Egerben, 2001. év márc. 9. Emlékezõ Dr. Kelemen József
ADALÉKOK SZEMERE TÖRTÉNETÉHEZ A települést 1759-ben Mocsáry Sámuel és Pál eladták báró Fáy Lászlónak, aki a községben 1760-1766 között templomot építtetett. A templom részben kõbõl épült, de a boltíveket és a tornyot veres téglából emelték. Miután báró Fáy László megvette a falut, a Mocsáryak másik ága 1771-ben a Hétszemélyes Táblán perrel visszaszerezte. 1776-ban a falu felét a Mocsáryak báró Orczy Lõrincnek zálogosították el 32 esztendõre. 1806-ban Mocsáry földesúr kiváltotta az Orczyaktól a falu elzálogosított részét, de 23.000 forinttal még adós maradt. Ezért újabb hat évre bérbe adta a községet az Orczyaknak. A Mocsárycsalád 1814-tõl birtokolta teljes egészében a települést. 1807-re felépült az urasági kastély, amelyrõl abban az évben a következõ összeírás készült: „az uraság háza téglakerítéssel, találtatik abban alulról két szoba, kifestve jó állapotban. Felülrõl találtatik szoba kettõ, egy nagyobb, egy kisebb. A nagyobb szobából nyílik egy festett vasajtó, két raktárba. Van borospince, gazdasági épületek, majoros ház. A kerítésen kívül vagyon az uraságnak háza két szobával, melyben most a téglás lakik.” A községben 1760 körül keletkezett a téglaház. 1866-ban földesúri téglaégetõ mûködött a község északnyugati részén, a Rima vize mellett, ahol agyagásás közben cseréptöredékek és római kori pénzérmék kerültek elõ. A mezõszemerei urasági téglaégetõ 1760-1870 között mûködhetett. A téglakemencét báró Fáy László létesítette, majd az Orczy-, végül a Mocsáry-család mûködtette. forrás: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében Bukta Zsolt
EGY HARANG HALÁLA 1944. május 26.
Jéger Károly apát úr felszenteli a szabadságharc emlékmûvét
Súly: 506. kgr. Isten dícsõségére Szûz Szent Imre herceg tiszteletére a világháborúban a hazáért halt borsodszemerei hõsök emlékére az Úr 1930.ik esztendejében öntötték a borsodszemerei fogyasztási és hitelszövetkezetek alakulásának 30. illetve 25. éves jubileuma alkalmából.
emlékmûavatás
Öntötte: Szlezák László harangöntõ, Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten. Két kép: Szent István felajánlja a Szent Koronát és Magyarország Pátrónája. Az 1944. május hó 26-án elvitt harang feliratának szövege. A Harang neve: “Hõsök Harangja” Borsodszemere, 1944. május hó 26. Kelemen József
MEZÕSZEMERE 3
SZEMEREI ARCOK
HORVÁTH MÁRIA GRAFIKUSMÛVÉSZ Ebben a rovatunkban ezúttal olyan embert mutatunk be, aki földrajzilag igen távoli földrészen, az Egyesült Államokban él, azonban bárhol is van, mindvégig megmaradt szemereinek. Õ Horváth Marika. Május közepén, visszautazása elõtt beszélgettem vele. 1948-ban született, természetesen Mezõszemerén. Az óvodát három napig tudta elviselni a hajdani Mocsáry-épületben. Kis párnácskáját magához vette és a Csikójárón keresztül egyszerûen végleg hazaballagott. Az általános iskola elsõ osztályát Kaló Anna tanítónõvel kezdte, majd Bótáné Irénke vette át az osztályt. Imádott agyagozni. Akkoriban feladatként kapták a gyerekek egy répa, alma, Bükk-hegység elkészítését és kifestését agyagból. Elsõ találkozása a rajzolással akkor volt, amikor a Rákóczi út (akkor még ilyen is volt) utcagyûlésén az egyik felnõtt levázlatozta az elõtte levõ házat. Õ ezt csodaként, szájtátva bámulta. Legkedvesebb tanára Bóta László, aki még azzal is megszerettette a vízfestést, akinek nem volt tehetsége ahhoz. Neki volt. Nagyon szívesen emlékszik gyerekkorára, szavai szerint az „levegõben kihúzott békességben” telt. 1956-ot csak úgy érzékelte, mint minden gyerek: néhány napra kicserélõdött az osztályterem dekorációja. Sok gyerek járt akkor iskolába: reggel ketten indultak a Rákóczi útról s mire az iskolába értek, hólabda szerûen csapattá verõdve léptek az osztályba. A középiskolát a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban végezte, ahol sok szemerei lány tanult. A kollégiumban onnan lehetett a szemerei lányokat megismerni, hogy a hálóinük egyforma mintás volt. Egert amúgy nem szerette. Érettségi után Budapesten dolgozott, elvégezte a kirakatrendezõ iskolát majd felvették az Iparmûvészeti Fõiskola alkalmazott grafika szakára. Tanárai
MEZÕSZEMERE 4
között volt például Rubik Ernõ, a bûvös kocka feltalálója. A fõiskola elvégzése után minisztériumi ösztöndíjjal Varsóban tanult tovább. Lengyelországban megismerkedett az akkor már világhírû lengyel plakátmûvészettel. Ottani tartózkodásának köszönhetõen beszél lengyelül is. Hazatérve könyvkiadóknak rajzolt, illusztrációkat készített, könyvborítókat tervezett. A hetvenes évek második felében az Egyesült Államokba ment, ahol elõbb a New York Times vasárnapi számaiba illusztrált, majd a világhírû GEO magazin számára rajzolt, de készített angol nyelvû meséskönyveket is. Ezidõtájt ment férjhez, két lánya született, Julianna és Flávia. Két évet Miami-ben is eltöltöttek a férje munkája miatt, végül Seattle-be költöztek, ott élnek azóta is (ott él a világ leggazdagabb embere, a számítógépcsászár Bill Gates is). Férje tejallergiája miatt át kellett térniük a makrobiotikus étkezésre, ami azóta életformájukká vált. A makrobiotika hirdetõi nyaranta összejönnek Kaliforniában és erre az eszmecserére õket is rendszeresen meghívják. Marika ilyenkor zsírszegény szemerei ételeket fõz a világ minden tájáról érkezõ vendégeknek, melyeknek, mondanom sem kell, nagy sikerük van. Lehetõség szerint évente hazajárnak, az édesanyja, a ház, az udvar kitölti az idejüket. A lányok szinte ki se mozdulnak a Rákóczi útról. Az Államokban a férje munkája mellett a környéki görög-katolikus közösség kántora. Seattle-ben szeret piacra járni, ahol felfedezett egy magyar, tökmagot árusító üzletet. Lehet, hogy a család ott Amerikában éppen szemerei tökmagot ropogtat? Elmondhatjuk, nagy és egyben kicsi a világ... Lányai most középiskolások, beszélnek magyarul, görögül, franciául és természetesen angolul. Bármit csinál is Marika ott kint Amerikában, magyarul, pontosabban szemereiül gondolkodik, cselekszik.
Bukta Imre
DOKTOR ÚR, A MAGA SZÍVE SOSEM FÁJT? Dr. Legeza Tivadar június elsõ hetében beszélgetésre invitált, hogy megossza gondolatait az újságon keresztül a lakossággal. Az önkormányzat szerzõdést kötött a doktor úrral, ennek értelmében márciustól helyettesít Szemerén a rendelõben. Beszélgetésünk során kiderült, hogy július 15-tõl az önkormányzatra száll a praxis jog, mivel Zsiga doktor úr nem tudta azt fél éven belül értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat pályázatot fog kiírni a háziorvosi állás betöltésére. Legeza doktor úr elmondása szerint egy kollégája megkereste és megkérdezte tõle, mennyi Szemerén a kártya szám? Jelenleg körülbelül 950 betegkártya van leadva a rendelõbe, de ez kevés ahhoz, hogy állandó orvosa legyen a falunak! A doktor úr szerint 1100 kártya alatt nem kifizetõdõ egy orvos számára ez az állás! A kártyák száma alapján kapja az orvos a fizetését az ÁNTSZ-tõl és minimum 1100 kártya kell ahhoz, hogy egy orvos érdeklõdését felkeltse az állás. Legeza Tivadar doktor úr véleménye szerint, ha még száz-kétszáz ember nem adja le a kártyáját, Mezõszemerének nem lesz állandó orvosa. Megjegyzés: Legeza Tivadar doktor úr nem fog pályázni a szemerei állásra, mivel Besenyõtelken 1900 beteg ellátásáról kell gondoskodnia. Bukta Zsolt
SZEMERE ANNO... Az ez évi népszámlálás kapcsán felötlött bennem a kérdés, vajon hányan lakjuk Szemerét? Az adatok feldolgozása jelenleg is tart, ezért nem tudjuk pontosan, mennyi a lakosság létszáma 2001-ben. Régi adatokkal viszont rendelkezünk az 1869-1960 közötti idõszakból. Az 1960. évi népszámlálás során a falu lakossága 2363 fõ volt. Kíváncsian várom, hogy a jelenlegi létszám eléri-e ennek legalább a felét. Addig is a múlt adatait szeretném közzétenni: Népességszám Szemerén: 1869-ben 1880-ban 1890-ben 1900-ban 1910-ben 1920-ban 1930-ban 1941-ben 1949-ben 1960-ban
1116 fõ 1220 fõ 1477 fõ 1692 fõ 1909 fõ 1954 fõ 2192 fõ 2309 fõ 2249 fõ 2363 fõ
Bukta Zsolt
TISZTA UDVAR RENDES HÁZ
LEGSZEBB PORTA 2001
A Mezõszemerei Civil Egyesület
BALLAGÁS Engedjék meg, hogy elfogultan írjak az idei ballagásról. Miért vagyok elfogult - tehetik fel a kérdést. Azért, mert az elsõ osztályom volt ez a kis csapat. Közös kirándulásaink, nyársalásaink, bográcsozásaink, mozilátogatásaink során jöttem rá, milyen jó közösséget alkot az osztály. Mindenki valamilyen pluszt adott azért, hogy ez így alakuljon. A cserfes szájú lányok, a csibész fiúk, a kiváló tanulók és a „rossz” diákok is tettek azért, hogy igazi közösséggé válhatott az osztály. Remélem, hogy a középiskolai évek alatt nem feledkeznek majd meg egymásról és tartani fogják a kapcsolatot egymással! Az idén elballagott nyolcadikosok: Farkas Heléna, Füst Renáta, Jakab Zsolt, Karkus Éva, Kelemen Attila, Kiss Ferenc, Kiss Veronika, Lojek Noémi, Márton Attila, Rostás Edit, Tompa Ilona, Tompa Attila, Tuza Marietta, Veres Ádám. Bukta Zsolt
idén is juat lomban részesíti a legszebb porta tulajdonosát! SHARIFF-HIVATAL SZEMERÉN 2001. május 1-én a volt Úttörõház épületében kapott helyet a rendõrõrs. Reméljük, a rendõrök jelenléte és hatékony tevékenysége meghátrálásra készteti a bûnözõket.
MEZÕSZEMERE 5
MINDENNAPI HAZASZERETET Kerekes Bukta Lajos emlékére Hogyan is lehetne valaki hiányát szavakkal leírni? A hozzátartozók fájdalmát idõvel felváltja a megnyugvás és a bensõnkbe zárt emlék megõrzi a találkozások, a szavak és a cselekedetek valódiságát. Az ember csak tapogat a sötétben és tükörbe nézve önmagával szembesül. Lajos bátyám emléke olyan eleven még, hogy ha arra megyek, benézek az udvarra, vajon ott áll-e. Édesapám, amikor már betegsége annyira elvette az erejét, hogy járni nem tudott, kivonszolta magát a kertbe, kis sámliját odébb-odébb téve kapircsolt, óránként egy-egy métert haladva. Lajos bátyám ezen túlmenõen betegségével küzdve az értelmet fel nem adva olvasott, tanult. Már erõsen legyengülten büszkén mutatta a Révai lexikon új köteteit. Nagy tudása volt, ha valamit kérdeztem tõle, például Erdély történetérõl, fejbõl mondta évszámokkal, történetekkel színezve. Sokat segített a március 15-i emlékmûvel kapcsolatos kutatásban. Lajos bátyám ugyanakkor ismerte a gyümölcsfák ösztöneit, tudta, milyen erõ tartja össze a köveket, gondolataink visszhangját cselekedeteinkben. Tudta, hogy a sár visszahúz. Már fiatalon megszenvedte a kommunizmus csapásait a családjával együtt, csupán azért, mert a föld szeretete, a tudás és a szorgalom bosszantotta a diktatúra kiszolgálóit. Az ember fájdalmasan teszi fel a kérdést: elégtétel-e a kárpótlás? Hová tûnik a rengeteg tudás, tapasztalat, a felhalmozott bölcsesség? Úgy gondolom, nemcsak a szemerei temetõben kell keresnünk, ahol kedves hozzátartozóink is nyugszanak. Õk, Lajos bátyámmal együtt itt vannak a fák virágaiban, az alma pirosában, a kapavágásokban, a meleg nyári estékben, melyek puhán lebegnek a „Hígsoron” a ribizlibokrok felett. S amíg édesednek a szõlõszemek, amíg a fecskék visszajönnek, amíg ez a föld terem emléke, emlékük köztünk él. Bukta Imre
ELSÕÁLDOZÁS 2001. május 22-én kilenc felkészült gyermek várta az elsõáldozói vizsgát. Sikeres vizsga után a gyermekek egyre nagyobb izgalommal várták a vasárnapot. Május 27-én délelõtt 9 órakor a templom gyönyörû "pompával" várta az elsõáldozókat. A hagyományoknak megfelelõen a parókia elõl indult az áldozók kis csapata, hogy a templom elõtt fogadja õket Novák István káplán úr, aki ünnepi mise keretében szolgáltatta ki szentáldozás szentségét Bályi Zsuzsanna, Djetvai Norbert, Ficsór Kitti, Kelemen Orsolya, Kelemen Roland, Czégel Eszter, Jakab Ákos, Oszkocsil Dániel, Németh Zsuzsanna harmadikos hittanosok. Az ünnepi mise után agapéra került sor a parókián. Reméljük, hogy a gyerekek számára az elsõ áldozás nem lesz egyben utolsó áldozás is. Bukta Zsolt
MEZÕSZEMERE 6
E G Y H Á Z I H Í R E K
TISZTÚJÍTÓ Az egyházközség képviselõtestülete tisztújító ülésen megválasztotta a vezetõséget. A képviselõk elnöknek Molnárné Ködmön Katalint, pénztárosnak Bukta Ferencnét (Takarékos Erzsi néni), gondnoknak pedig Jakab Tibort választották. Munkájukhoz türelmet, sok sikert kívánunk!
NYÁRI TÁBOROZÁS Az alsó tagozatos hittanosok július 16-21 között Sopron-Felsõrákoson táboroznak. Terveink szerint megnézzük Székesfehérváron elsõ királyunk emlékhelyeit, Veszprémben pedig az állatkertet. Sopron és környéke bõvelkedik római kori településmaradványokban, melyeket szeretnénk majd felkeresni.
IRÁNY LENGYELORSZÁG A NEVEK VILÁGA „Lengyel-magyar két jó barát...” Sokak számára ismerõsen csenghet ez a kis versike, mely a két nép közötti jó viszony kifejezõje. A mezõkövesdi Szent László plébánia hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a Lengyelországi testvértelepülésekkel. Ennek kapcsán jártak az elmúlt év nyarán lengyel gyerekek Mezõkövesden. Az idén viszont a kövesdi gyermekek - köztük tizenegy szemerei - mennek Lengyelországba, öt napos táborozásra. A szálláshely Zory (Zsori) városában lesz 2-3 ágyas szobákban egy sportszállóban. A szállodához tartozik egy sportközpont, ahol az úszómedence is a gyerekek rendelkezésére áll, és kosárlabdázni, focizni lehet. A tábor során a gyerekekkel megnézzük majd többek között Auschwitzet, Krakkót és Wadowicét. Fölmerült a kérdés, mennyibe kerül mindez? Meglepõen olcsó, hiszen 15.000 Ft az az összeg, amelyért a gyerekek szállást, étkezést is kapnak. Köszönhetõen Novák István atyának, aki minden követ megmozgatott, hogy ne csak a gazdagabb szülõk gyermekei tudjanak részt venni ezen a szép kiránduláson. Ezúton is szeretnénk megköszönni minden támogatónak, hogy segített a tábor megvalósításában.
HORGÁSZOK, FIGYELEM! Egészen friss információink szerint újra lehet horgászni a mezõtárkányi bányatavakban. A magántulajdonban lévõ tavakba 40 mázsa vegyes halat telepítettek, a telepítés folyamatos. A napidíj ára 1000 forint, egy botra és két horogra. A tervek szerint a tulajdonos hétvégi pihenõhellyé szeretné varázsolni a környéket. A fürdés továbbra is tilos és
Régi hagyomány volt, hogy egy-egy családban a megszületett gyermek vagy az édesanyja, vagy az édesapja keresztnevét kapta. Manapság, ha az ember hall egy divatos nevet, azt sem tudja, az illetõ fiú-e vagy lány. A keresztnevek versenyében 20-30 évvel ezelõtt a lányoknál a Mária, Erzsébet, a fiúknál a László, Ferenc vezetett. Mostanában egyre gyakrabban fordulnak elõ az angolszász nyelvterületrõl átvett, valamint a szappanoperákból „kölcsönzött” spanyol-portugál eredetû keresztnevek. Azt hiszem, nem áll a magyarság rosszul õsi, szép nevek tekintetében, csak az a baj, hogy gyakran elfeledkezünk errõl... Bukta Zsolt
A NYÁR KÉRDÉSE: HOVÁ TÛNT BAGAMÉRI? HOVÁ TÛNT KÉRDÉSE: A NYÁR
MIÉRT HASZNOS A KATICABOGÁR? A katica nagyon sok kártékony bogár ellensége. Egy kifejlett katicabogár naponta akár száz levéltetû-lárvát vagy ugyanennyi krumplibogár-lárvát képes elfogyasztani. Amit a permet nem tud elpusztítani, azt a katica megteszi helyette (és még pénzbe sem kerül!).
Kérjük azokat a szemereieket, akik távolélõ rokonaiknak, ismerõseiknek szeretnék eljuttatni a MEZÕSZEMERE újságot, a címeket adják le a szerkesztõknek, hogy számukra utánvéttel tudjuk elküldeni az új lapszámokat.
MESE? A kereskedelmi tévécsatornák ontják a gyerekek körében nagy népszerûségnek örvendõ rajzfilmeket. A boltok tele vannak mindenféle rajzfilm-figurákkal ékesített termékkel. Annak idején én nem tudtam olyan csokit venni, amin Kukori vagy Rumcájsz lett volna. Akkor még nem volt üzlet a rajzfilm? Lehet, hogy akkoriban tényleg a gyerekeknek készültek a rajz- és mesefilmek, nem pedig a szülõk pénztárcájának.
MEZÕSZEMERE 7
HÍREK AZ ÓVODÁBÓL Óvodánk a tavasz folyamán, április 29-én jótékonysági bált rendezett. Közel száz vendég jött el és mulatott hajnalig a bálban. A résztvevõket érdekes, színvonalas mûsorral is igyekeztünk szórakoztatni. A bált óvodásaink nyitották a palotással, majd a szihalmi zeneiskolások kamara csoportja következett és egy profi táncospár ropta a táncot. Az Egri Színház mûvészeinek elõadásával is sikerült meglepnünk a közönséget. Ezúton szeretnénk megköszönni a bálozóknak, támogatóknak az önzetlen segítõkészséget, pénzbeli felajánlásokat, tombolanyereményeket, a menü alapanyagainak biztosítását. Engedjék meg a tisztelt olvasók, hogy személyes köszönetemet is kifejezzem az óvoda dolgozóinak és a szülõknek, akik valamennyi teendõ elvégzésében segítettek és azoknak, akik a bál ideje alatt a konyhán tevékenykedtek. A zenét Kázmér György és Tóth Róbert szolgáltatták, felajánlásként. Köszönjük. A bál bevétele 150.000 forint volt, melyet a foglalkozásokhoz szükséges eszközök beszerzésére fordítunk. Május elsõ hetében az édesanyákat köszöntöttük verssel, dallal és a gyermekek által készített ajándékkal. Május közepén a téesz által biztosított autóbusszal Debrecenbe kirándultunk. Az útiköltséget az önkormányzat finanszírozta, amit ezúton is nagyon szépen köszönünk. Utunkat a Hortobágyon megszakítva megnéztük a Pásztormúzeumot és a Kilenclyuku Hidat. Debrecenben az állatkerti séta után a Vidámparkban próbáltuk ki a sok játéklehetõséget, Pihenésképpen körbejártuk a Csónakázó-tavat és megtekintettük a református templomot - a bátrabbak a toronyba is felmentek. A kirándulás örömét csorbította másnap az a szomorú tény, hogy az éjszaka folyamán feltörték és kirabolták az óvodát. Köszönjük Kovács István kálmánházi vállalkozónak a 100.000 forintos pénzadományt, melyet a legszükségesebb eszközök pótlására ajánlott fel. Gyermeknap alkalmából vidám, játékos sorversenyt szerveztünk, ekkor tartottuk a kiscsoportosok évzáró mûsorát is - éhségüket üstben fõtt gulyással csillapítottuk. A nagycsoportosok évzáró-ballagási ünnepségére június 9-én került sor, amikor ízelítõt adtak az egész évben tanult dalokból, versekbõl és búcsút vettek „kedves óvodájuktól”, hisz szeptemberben õket már az iskolapad várja. Örömmel tudatjuk a kedves szülõkkel, hogy óvodánkban beindult az úszó tanfolyam, a gyermekeket tíz alkalommal visszük autóbusszal a Zsórifürdõbe. A belépõdíj költségét az önkormányzat magára vállalta. Az óvodásokkal együtt járnak úszni az iskolások is, õket külön úszómester oktatja. Az óvoda július hónapban üzemel, a nyár folyamán is gondoskodik az óvodásokról. Mezõszemere minden lakosának tartalmas, élményekben gazdag nyári programot kíván az óvoda összes dolgozója nevében Ficsór Kálmánné óvodavezetõ
MEZÕSZEMERE 8
ISKOLAKIRÁNDULÁS 2 0 0 1 .
m á j u s
1 8 .
Reggel ébresztés nélkül kelek ki az ágyból, mert az iskola kirándulni megy. Utunk célja Esztergom, Visegrád, Szentendre. Gyülekezõ az iskola elõtt reggel 7-kor. A busz megérkezett és elfoglaltuk a helyünket. Egy kicsit szûkösen, de jókedvûen indultunk el. Elsõ megálló Esztergom volt. Meglátogattuk a templomot, ahol csodálatos ékszereket és szerszámokat láthattunk, amikkel régen felépítették a templomot. Következõ városunk Visegrád. A várban a régi harci eszközök és kínzókamra kiállítását nézhettük meg. Láthattuk a koronázó ékszereket, melyeket egy lovag szobor õrzött. Szentendrén pedig egy régi malomban jártunk, ahol láthattunk kemencét, fafaragóasztalt, viharlámpát. Egy kicsit fáradtan, de még mindig jókedvvel és sok élménnyel értünk haza. Liga Konrád, 2. osztályos
FELSZÁMOLJÁK A TÉESZT! 2001. február 15-tõl felszámolási eljárás van a termelõszövetkezetben. Ennek kapcsán tettem fel kérdéseimet a felszámoló biztos úrnak, aki neve mellõzését kérte. - Miért indult meg a téesz felszámolása? - A felszámolás a banki tarozások miatt, a bankok kérésére indult meg. - Hogyan bízták meg Önt ezzel a feladattal? - A felszámolás végrehajtásával a Kelet-Holding Rt-t bízták meg, mint hivatalos felszámolót. Ennek a cégnek a vezérigazgatója, Bug Imre kinevezett egy helyi ügyintézõt a technikai feladatok elvégzésére. - Ön szerint mi volt az oka annak, hogy a termelõszövetkezet ebbe az állapotba került? - A szövetkezet nem a rossz gazdálkodás miatt jutott ebbe a helyzetbe, hanem az elmúlt két év belvíz és aszály kárai miatt nem tudta a pénzügyi követelményeket teljesíteni. Ha a bankok türelmesebbek lettek volna, a téesz két éven belül talpra tudott volna állni. - Milyen lesz a jövõ? - Van egy vállalkozó, aki komoly banki-anyagi háttérrel rendelkezik és érdeklõdik a téesz iránt. A földbérleti díjakat még ebben az évben rendezni kívánja, mégpedig úgy, hogy a tulajdonosok számára is elõnyös legyen. - Mennyi idõ áll az ön rendelkezésére, hogy a téeszt felszámolja? - Törvény szerint két év áll rendelkezésemre, ennyi idõ alatt kell végrehajtani a felszámolást. Jelenleg elkészült a zárómérleg. A leltárak, vagyonértékek adatai rendelkezésre állnak, ezek után kell majd a hitelezõket összehívni. Köszönöm, hogy tájékoztatta a falu lakosságát! Bukta Zsolt
ISKOLAI HÍREK Általános Iskolások ünnepi mûsora 2001. március 15-én
A tanév utolsó napjaiban az iskolánk könyvtárában került megrendezésre az Arany János vers- és prózamondó verseny. A nézõközönség nagyon szép elõadásokat hallgathatott meg. A legeredményesebb tanulók oklevelet és könyvjutalmat vehettek át. Alsó tagozat: I. Barta Bálint II. Tóth Zsolt III. Gál Henrietta
4. osztály 4. osztály 3. osztály
Felsõ tagozat: Mesemondók I. Molnár Enikõ II. Füst Renáta
7. osztály 8. osztály
Versmondók közül I. Zloch Barbara Rostás Edina II. Bíró Dávid III. Jusztin Noémi
6. osztály 5. osztály 6. osztály 5. osztály
G A Z D A M É R L E G
A jó idõjárás lehetõvé tette, hogy az alsó tagozatos diákjaink aszfaltversenyen is bizonyították tehetségüket. Az ötletes rajzok készítõi közül a zsûri a következõ tanulókat jutalmazta a legjobb helyezésekkel: I. díj: Oszkocsil Dániel Zloch Péter Jusztin Ádám Kelemen Roland
3. osztály 4. osztály 3. osztály 3. osztály
II.díj: Ficsór Kitti Bályi Zsuzsanna Németh Katalin
3. osztály 3. osztály 3. osztály
III. díj: Kovács Szimonetta 1. osztály
MEZÕSZEMERE 9
ÜDVÖZLET A VILÁG KÖZEPÉRÕL! Nekem Szemere a világ közepe. Borsodszemerével kezdõdött, de most mint Mezõszemerét viszem magammal és így is térek vissza hozzá. Úgy kötõdik hozzá a modern világban szétszórt gondolatom, mint a ló a jászolhoz kenderkötéllel, fagolyóval a végén, nehogy megfojtsa magát. Boldog voltam, hogy Bukta Imrével itthon találkoztam a mûtermében. Szemerei szerénysége teszi-e, hogy jobban ismerik a nagyvilágban, mint itthon? Megtisztelõ, hogy ebbe a szép újságba írhatok magamról, ami nem nehéz, hiszen mindenki vagyok, aki itt, ezen a képen látható. Ki közelebb, ki távolabb került a világ közepétõl, ahol úgy ismertek bennünket: „Kinek a lánya, ki fia vagy, kedves?” Elkerültünk onnan, ahol csak egy templom volt, ahol újév kezdetén mély férfi hangok, magas nõi hangok és sok kedves gyerek hang harmóniában énekelte: „Isten, ki az idõnek határát kimérted s atyai bölcsességgel sorsunkat intézted” Elkerültünk Szemerérõl, sokszor nem látva az utat, még kevésbé a gondviselés bölcsességét. Úgy kerültünk új talajba, mint egy sebtében ültetett palánta - volt aki túlélte, volt aki nem. Addig nagyon szépen nevelkedtünk itthon, az általános iskolában. Egyfajta kenyér táplált, másfajta remény küldött el. Az én utamat legfõképp kedves tanítóm, Bóta László egyengette. A tanítás persze, mint ma is, a családban kezdõdött: - Kislányom, ha elmégy mellette a kapuban, köszönj szépen s mondjad neki, „de kiállt, Franciska néném!” - Édesanyám, miért kérdezzem, látom hogy kiállt. - Mert így kívánja az illendõség. Nagyon sokszor eszembe jutott az évek során, hogy minket, akik ezen a képen vagyunk, így engedtek el iskolába. Azóta sokat változtak a körülmények. Ma az, aki kiáll a kapuba - ha van ideje rá és kiáll - gyakran messzirõl jött embereket lát. Mi is messzirõl jövünk haza, fõként az ünnepekre, jó híreket hozva haza magunkkal meg az unokákat. Mezõszemere, a „világ közepe” semmiben nem különbözik a
MEZÕSZEMERE 10
világ többi részétõl. Az emberek mindenütt emberek. Ha megtanulod a nyelvüket, akkor is csak annyit értesz meg belõlük, amit mint lehetõséget magadban hordozol. Ha pénzt akarsz beváltani, azt kérdezed angolul, lengyelül, arabul vagy magyarul, hol van a bank? Aki költõvel akar találkozni, annak kutatni kell az életben. De ha csak a versére kíváncsi valaki, elõbb a bankba menjen, aztán a könyvesboltba. Többé-kevésbé mindenhol ilyen az élet. Ezeket a kis illusztrációkat Garcia Lorca spanyol költõ verseihez készítettem Amerikában. Arra, amivel én foglalkozom, van egy rövid szó: makrobiológia. Makro azt jelenti, hogy nagy, teljes, a biológia pedig azt, hogy élet. Teljes élet, a maga felmérhetõ nagyságában szemben a mikrobiológiával, mely mikroszkópon keresztül vizsgálja az életet apró részleteiben. A tanítónk, George Oksawa azt mondta, ha ezt nem tudom elmagyarázni úgy, hogy egy gyermek is megértse, akkor nem jól csinálom, amit csinálok. Ha az életet egy varázsszemüvegen keresztül nézzük, akkor mi, emberek nem vagyunk elkülönítve sem egymástól, sem a környezetünktõl. Látjuk, hogy aki jött, az elmegy, aminek eleje van, annak van háta is, hogy a nagy bajnak megvan a nagy orvossága - hacsak figyelmetlenségünk nem gátol abban, hogy észrevegyük. A földmûves ember, akinek mi gyermekei vagyunk, élete nagy részét lefelé nézve, görnyedten töltötte, munkálta a földet, mely minket táplált, megteremtve fizikai és lelki vázunkat. De idõnként felegyenesedett, az ég felé fohászkodott útbaigazításért, áldásért. Nekünk azt mondták otthon: tanulj, hogy ne verejtékezz a tûzõ napon, mint mi tesszük. Úgy tûnik mindegy, milyen hûvös, légkondicionált szobában lakunk, ha nem felfelé tekintünk, magasra, bizakodással, akkor minden munkálkodásunk haszontalan. Aki Szemerén lakik, otthon van benne, aki otthon van, az szeretettel legyen benne, így maradunk meg a világ közepén, a kicsi a nagyban és a nagy a kicsiben. Horváth Mária
SZEMEREIEKNEK EGERFARMOSRÓL A két község élete nemcsak a mindennapokban és földrajzilag zajlik egymás mellett, hanem története is szorosan összefügg. A tatárjárás után, egy 1261-bõl származó okleveles forrás szerint „IV. Béla király az Egri Püspökség birtokait úgy határozta meg, hogy a béli nemesek földjétõl a szemerei és farmosi nemesek területéig terjed”. Ez azt is bizonyítja, hogy mind a szemereiek, mind a farmosiak honfoglalók voltak, mivel nemesi címet elsõsorban a honfoglalók kaptak, akik valószínûleg a magyarok hét törzséhez Etelközben vérszerzõdéssel csatlakozó kabarok voltak. Bors vezér is kabar volt. Borsod vármegye határa régi térképeken az Eger-patakig terjedt. Az 1849. március 1-én, a két falu között lezajlott ágyúcsata kapcsán is úgy írták le, hogy „Egerfarmost a Maklár alatt két ágra szakadó Eger patak nemcsak kettéosztotta, hanem körül is zárta”, de a Borsod megyérõl 1939-ben megjelent monográfia is úgy írja le, hogy Borsodszemere „határában az Eger patak egyik ága folyik keresztül”, ez a Rima. Farmos lehetett volna Borsodfarmos és viszont. 1950-ben Egerfarmost Szemerével és Szihalommal együtt Heves megyéhez csatolták. Az 1700-as évek elején a törökök kiûzése után és a földbirtokok rendezését követõen az egerfarmosi Kandó Sámuel feleségül vette a szemerei Szemere Annát, míg Kandó Erzsébet Szemere Pál felesége lett. A farmosi egyházközség 1862-1935 között a Borsodszemerei egyház leányegyháza volt s 1981 óta a két falu társközség. Egerfarmos neve 1261-ben Fornos, 1317-ben Fornas, 1733ban Farnos, 1773-ban már Farmos, 1796-ban Eger-Farmos, 1902 óta írják Egerfarmosnak. A XIV. században az egyik földbirtokos család Fornosi alakban felvette a falu nevét. 1405-ben a falu egy része „magvaszakadás” révén (nem volt utód) a koronára háramlott, ettõl kezdve ezt a birtokrészt a királyok híveiknek adták, vagy visszavonták. Például Zsigmond király Bor Pál fia Lászlónak adta, de visszavette és a Rozgonyiak kapták meg, majd II. Mátyás a Barius családnak és Bosnyák Tamásnak adományozta. A XVIIIXIX. században az Orczy-bárók, 1731-ben a Brezovayak (az Oláh család elõdei) kapták adományként. A Kandók 1575-ben nemesi kúriát szereztek Farmoson és 1733-ban III. Károly király megerõsítette õket birtokaikban. Ebbõl a családból származott, de Pesten született 1869-ben a “Kandó-típusú villanymozdony” világhírû megalkotója, dr. Kandó Kálmán. Volt itt birtokos Eszterházy, Gróf Szapári, Szalay, Atkári, Prónai, Subich, Gróf Károlyi, de még a Vitéz és a Mocsári családoknak is volt itt földje. A farmosiak 1550-ben a töröknek adóztak, a falut 1675-ben egytelkes kisnemesek lakták, 1680-ban a falu elnéptelenedett, elpusztult, de 1696-ban a jobbágyok újra letelepedtek itt. 1708-ban Grósz Mihály serfõzõt épített. Az addigi kisnemesi falu 1728 után átalakult jobbágyfaluvá,
ekkor a földbirtokosok a közös földbirtokjogot területileg is megosztották (tagosították). Az 1800-as évek második felében végzett vízlecsapolás következtében a szántóterület 2300 kat. holdról 3900-ra nõtt, a rét pedig 1880 kat. holdról 394-re csökkent. 1849. március elsején egy farmosi ember vezette át Klapka seregét a mocsáron ás Máriássy alezredes csapata biztosította a több mint 12 ezres hadsereg átkelését az Eger-patakon és Poroszlóra való vonulását. Ekkor volt az ágyúcsata Szemere és Farmos között, amelyben 5 honvéd esett el, akik a farmosi temetõben, márvány emlékkõ alatt nyugszanak. A falu jellege keresztutas és zsákfalu (nem vezet tovább mûút), közepén, egy kis dombon található a templom. A falu elsõ templomát az 1200-as években építették, melyet elõször az 1334. évi pápai tizedjegyzékben említenek. Az 1786-os összeíráskor a faluban 805 fõ lakott 114 lakásban, 1828-ban 961 fõ, 1850-ben 810 fõ, 1930-ban 1276 fõ lakta a falut, míg 1949-ben 1274-en, 1970-ben 972-en, jelenleg pedig körülbelül 740-en, nyugdíjasok élnek itt, sokan más vidékrõl költöztek be.
Bíró Károly
Az 1849. március 1-én lezajlott ütközet emlékére felállított mezõszemerei emlékmû
MEZÕSZEMERE 11
FELHÍVÁS MUNKANÉLKÜLIEKNEK! A pénz itt terem körülöttünk, csak össze kell gyûjteni!
GYÓGYNÖVÉNY ISMERETI, TERMESZTÉSI KÉPZÉS
MEZÕSZEMERÉN A mezõszemerei Önkormányzat és a Mezõszemerei Civil Egyesület gyógynövény ismereti és termesztési képzést szervez. Akit érdekel a 10 hónapos tanfolyamon való részvétel, jelentkezzen az Önkormányzatnál:
tel. 490-000
vagy az egyesület képviselõjénél: tel. 490-005 Bíró Rita (Általános Iskola)
A KÉPZÉS INGYENES! Az Önkormányzat és a Mezõszemerei Civil Egyesület A FOGLALKOZTATÁSÉRT
MEZÕSZEMERE YESÜL EG
Õ SZ E M E EZ
I CIVIL
•
ET
RE
Kiadja a Mezõszemerei Civil Egyesület Szerkesztõk: Bíró Rita, Bukta Imre, Bukta Zsolt Grafikai szerkesztõ, DTP: Kónya Réka A lapban közölt illusztrációk Horváth Mária munkái. Készült 300 példányban az Állami Nyomda Rt támogatásával. Copyright Bukta Imre, 2000
M
