ZILAHY EDINA
Mezőkeresztes Mezőkeresztes területe 74,26 km2, a Mezőkövesdi kistérség része. A 4089 fős település az észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Bükk lábainál kezdődő sík vidéken fekszik. A település a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet részeként rendkívüli környezeti adottságokkal rendelkezik. Megközelíthető az M3-as autópályán, melyhez kiépített fel- és lehajtóval rendelkezik, illetve a 3-as főút irányából. Közúton Mezőkövesdtől 11, Miskolctól 35 km-re található. A településtől 800 méter távolságra húzódik a Budapest–Miskolc vasútvonal. A város története Mezőkeresztes területe már régóta lakott hely volt, különösen a szkíták idejében. Egyes vélemények szerint a nevét a jeruzsálemi ispotályos keresztes lovagokról kapta, akiknek a Nyárád patak mellett, Gelej és Ábrány között volt a földjük. A település alacsony lakosságszáma miatt Zsigmond király oláhokat telepített a községbe. Az oláh jobbágyok letelepedését a helybéliek rossz néven vették, ezért a király mindenkit eltiltott attól, hogy akadályozza beköltözésüket. Az oláhok ezt követően ellepték a vidéket, ahol vajdák alatt éltek, majd a XV. században, amikor Mezőkeresztes mezőváros lett, a vajdák és utódaik adták a település elöljáróit. 1456-ban V. László címert és pecsétet adományozott a városnak, míg Mátyás király kiváltsággal ruházta fel Mezőkeresztest az 1471-ben Diósgyőrött keltezett adománylevélben, miszerint a település polgárai felett csak a saját bíráik ítélkezhetnek. A város további fejlődése érdekében Mátyás adómentességet engedélyezett azoknak, akik a településen új házat építenek, vagy pusztuló, elhagyott portákra költöznek. II. Lajos király megerősítette a település kiváltságát: felmentette a város lakóit minden hídvám fizetése alól. Mindezek hatására a város teljesen elmagyarosodott, a Csincse-patak néven kívül más nemigen emlékeztet az egykori oláh településre. A törökök terjeszkedése megállította a fejlődést, majd a város határában 1596. október 26-án lezajlott véres ütközet kihatott Magyarország későbbi történelmére is. A mezőkeresztesi csata a török elleni 15 éves háború egyik legnagyobb összecsapása volt, amelyet néhány történész joggal „borsodi Mohács”-nak nevez. A török romboló útjába került falvak szinte teljesen elpusztultak. A természeti csapások sem kerülték el a várost: 1748-ban és 1782-ben sáskajárás, 1795-ben éhínség, 1816-ban aszály és tűz, 1831-ben kolera sújtotta a lakosságot. Mezőkeresztes korán csatlakozott a protestantizmushoz, már 1576-ban önálló gyülekezettel rendelkezett. A település a pusztulások alatt is megőrizte református jellegét. A város fejlődéséhez nagyban hozzájárult, hogy a Budapest–Miskolc vasútvonalon található. Népesség, népmozgalom Az 1870. évi népszámláláskor Mezőkeresztesen 4913 főt írtak össze. A lakónépesség száma 1920-ban volt a legmagasabb (5872 fő), azóta csökken, így érte el 2009 elején a 4089-et.
ÚJ VÁROSOK
82 1. ábra
A népesség számának alakulása* 6000
fő
5000 4000 3000 2000 1000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2009 *1960-ig a jelenlévő, 1970-től a lakónépesség.
A 2009. év eleji adatok nőtöbbletet mutatnak, ezer férfira 1092 nő jut, ez a megyei átlagnál tízzel kevesebb. A népsűrűség 2008-ban 55,1 fő/km2 volt, alacsonyabb a megye átlagánál (96,7 fő/km2), a városokénak (279,5 fő/km2) pedig ötödét tette ki. Az élve születések és halálozások egyenlege 1970–1979 között 143 fős növekedést, ezt követően viszont 1980–1989 között 38 fős, 1990–2001 között 179 fős, 2002–2008 között 239 fős csökkenést mutatott. A népességszám változását befolyásoló másik tényező a lakóhely-változtatás. Az oda- és elvándorlások egyenlegeként az említett időszakokban 344, 133, 40 fővel fogyott, majd 180 fővel emelkedett a lakónépesség. Összességében 1970–2008 között a természetes fogyás és a vándorlási különbözet együttes hatásaként mérséklődött a lakosok száma. A népesség korösszetétele 1970–2001 között némileg változott: a 14 évesek és fiatalabbak aránya 23,4%-ról 19,3%-ra, a 15–39 éveseké 35,6%-ról 31,8%-ra mérséklődött, ugyanakkor a 40–59 éveseké 23,7%-ról 26,4%-ra, a 60 éven felülieké pedig 17,3%-ról 22,6%-ra emelkedett. 2001-ben Mezőkeresztes 15 éves és idősebb népességének 84,4%-a általános iskolai, a 18 éves és idősebb korosztály 24,5%-a befejezett középiskolai, a 25 éves és idősebb népesség 4,8%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett. E számok alacsonyabbak a megyei átlagoknál (86,8; 34,0; 9,5%). Foglalkoztatás, gazdaság A népesség gazdasági aktivitásának vizsgálatára a népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. 2001-ben a lakosság egynegyede foglalkoztatott, 6%-a munkanélküli volt. Az inaktív keresők a népesség közel négytizedét, az eltartottak pedig háromtizedét tették ki. Összevont nemzetgazdasági áganként a foglalkoztatottak közel egyharmada az iparban és építőiparban, egytizede a mezőgazdaságban és 58%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozott.
83
ÚJ VÁROSOK 2. ábra
A népesség gazdasági aktivitása 100
%
Az aktív keresők gazdasági ág szerint 100
90
90
80
80
70
70
60
60
50
50
40
40
30
30
20
20
10
10
0
%
0 1970
1980
Foglalkoztatott Inaktív kereső
1990
2001
Munkanélküli Eltartott
1970 1980 1990 2001 Szolgáltatás Ipar, építőipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás
Mezőkeresztes gazdasága stabilnak mondható, a helyben gazdálkodó szervezetek a rendszerváltozást és a tulajdoni viszonyokban bekövetkezett változásokat követően gazdaságilag és pénzügyileg stabilizálódtak, majd folyamatosan fejlődtek. A foglalkoztatottság alakulása 1990 óta átformálódott: a meghatározó termelőszövetkezetek gazdasági átalakulását követően a melléküzemágak leváltak, önálló életre keltek, megerősödtek vagy megszűntek. Az 1990-es évek elejétől kezdődően Mezőkeresztesen is számolni kellett a munkanélküliséggel. A regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása a települést érintő közmunkaprogram, közcélú és közhasznú foglalkoztatás formájában történik. 2008. december végén 266 álláskeresőt tartottak nyilván, 50,4%-uk férfi volt. A tartósan, 180 napon túl regisztrációban lévők aránya 53%. A nyilvántartott álláskeresők 6%-a nem végezte el az általános iskolát, 35%-a 8 osztályt végzett, 55,3%-a középfokú, 3,8%-a pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A munkanélküliek 87,2%-a fizikai munkakörből került ki. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 9,9%, kedvezőbb a megye városainak átlagánál (10,7%). Az utóbbi tíz évben az önkormányzatnak új munkahelyeket többnyire közmunkaprogramok pályázásával, közhasznú, közcélú munka szervezésével sikerült létesítenie. A közelmúltban alakult Délborsod Rehabilitációs Kht. megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztat, többnyire helybelieket, de a környező településekről is fogad munkavállalókat. 2008 végén Mezőkeresztesen a 341 regisztrált vállalkozásból 55 volt társas, a többi egyéni. A legtöbb vállalkozást a mezőgazdaságban regisztrálták, ezt követte az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, a kereskedelem és az építőipar. 2008 végén Mezőkeresztesen ezer lakosra 83 regisztrált vállalkozás jutott, ami elmaradt a Mezőkövesdi kistérség (119), a megye (102) és a városok átlagától (112) is.
ÚJ VÁROSOK
84
A regisztrált vállalkozások alakulása gazdasági ág szerint, 2008. december 31. A regisztrált vállalkozások
Gazdasági ág
száma
aránya, %
341
100,0
148 11 29 42 17 14 52
43,4 3,2 8,5 12,3 5,0 4,1 15,2
Összesen Ebből: mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat ipar építőipar kereskedelem szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások
Mezőkeresztes kereskedelmi és vendéglátóegységei a lakosság leggyakoribb és legalapvetőbb igényeit elégítik ki jó színvonalon. 2008 végén 42 kiskereskedelmi üzlet és egy gyógyszertár állt a lakosság szolgálatában. Az üzletek egyharmada élelmiszerbolt volt és döntően élelmiszert tartó, 43%-a iparcikk jellegű, egytizede ruházati és lábbeliszaküzletként szerepelt a regiszterben. A településen 4 üzemanyagtöltő állomás működött. A kiskereskedelmi üzletek 57%-át egyéni vállalkozások működtették. 2008-ban a településen 16 vendéglátóhely, ebből 5 étterem, cukrászda és 10 bár, borozó volt. A település idegenforgalmi szempontból nem rendelkezik kedvező adottságokkal. Műemlék jellegű templomain kívül egyedi és kiemelésre érdemes sajátosság a Dózsa György út két oldalán lévő fasor, amely alagútszerűen hajlik össze. A több évtizedes múltra visszatekintő vadásztársaság szívesen várja és fogadja a területre érkező vendég- és bérvadászokat. Lakásállomány, infrastruktúra A település fejlődésében és várossá alakulásának folyamatában a lakásállomány növekedésének is szerepe volt, 1970 és 2008 között Mezőkeresztesen 4,5%-kal nőtt a lakások száma. Jelentősen javult a száz lakásra jutó lakosok száma is: míg 1970-ben 316, 2008-ban 232 volt a mutató értéke. A lakásállomány összetételében is lényeges változások következtek be: 1970-ben a lakások harmada, 2001-ben már csak 9,3%-a volt egyszobás, a 3 és több szobások aránya közben 7,6%-ról 46,8%-ra emelkedett. 1970-ben száz lakásból még csak 11, három évtized múlva már 73 rendelkezett fürdőszobával. 3. ábra
A 2001. évi lakások és lakott üdülők megoszlása az építés éve szerint 1980–1989 12,6%
1990–2001 5,9%
1919 előtt 26,6%
1970–1979 17,6%
1960–1969 11,5%
1945–1959 11,9%
1920–1944 13,9%
85
ÚJ VÁROSOK
A település közművesítése jónak mondható. 2008 végén a lakások 91,2%-a csatlakozott a közüzemi vízhálózathoz, míg a megye városainak 94,3%-a. A közcsatornához a lakások 52,2%-a kapcsolódott (a városokban a mutató értéke 80,5% volt). Figyelembe kell venni azt, hogy a szennyvízhálózat és a hozzá tartozó tisztító kiépítésére és átadására az utóbbi években került sor. A háztartási gázfogyasztók lakásállományhoz viszonyított aránya 71,9%-ot tett ki, szemben a megye városainak nyolctizedes részesedésével. Mezőkeresztesen 2008 végén 937 személygépkocsit tartottak nyilván, ez ezer lakosra átlagosan 229 gépkocsit jelentett, amely a kistérségi átlagnál (256) és a megyei átlagnál (241) is alacsonyabb szám. A 818 távbeszélő-fővonalból adódóan ezer lakosra 200 fővonal jutott, ugyanez a mutató a Mezőkövesdi kistérségben 284, a megyében pedig 261. Oktatás, egészségügy, szociális ellátás A település intézményhálózata napjainkra kiépült, az elmúlt évtizedekben újabb iskolai tantermek létesültek, óvodák korszerűsödtek, tornaterem és új gyermekorvosi rendelő épült, melyekkel bővült az ellátás és emelkedett a színvonal. Mezőkeresztesen a 2008/2009-es oktatási évben az óvodai nevelés két helyen, 150 férőhelyen várta a 132 gyermeket, akik ellátásáról 13 óvodapedagógus gondoskodott. A szellemi táplálékon túl az óvodások napi háromszori étkeztetésben is részesültek. Az általános iskolai oktatásban részt vevő 413 gyermeket 33 főállású pedagógus tanította. Egy pedagógusra átlagosan 13 tanuló jutott, a megyei átlagnál (11) több. Az általános iskola 24 osztályteremmel rendelkezett. Egy osztályba átlagosan 19 tanuló járt, kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan (22). Egészségügyi alapellátás, fogorvosi és gyermekorvosi ellátás helyben biztosított, az alap- és gyermekorvosi ellátás Csincse településre is kiterjed. Mezőkeresztes korszerű rendelői, az önkormányzat által finanszírozott fizikoterápiájának eszközei kedvező feltételeket biztosítanak a betegek ellátására. 2006-ban saját erőből megvalósuló beruházással új gyermekorvosi rendelővel és két védőnői körzetnek helyt adó létesítménnyel gyarapodott a település, ezekkel korszerű alapellátást tud biztosítani a gyermekek, a fiatalok és a kismamák részére. A több településre (Mezőnagymihályra, Csincsére) is kiterjedő fogászati ellátáshoz szakrendelő áll rendelkezésre, ahol modern gyógyászati eszközökkel történik a gyógyítás. 2008-ban az alapfokú egészségügyi ellátás keretében 2 háziorvos és 1 házi gyermekorvos tevékenykedett, munkájukat 2 körzeti ápolónő és 2 védőnő segítette. 2008-ban egy háziorvosra és házi gyermekorvosra átlagosan 1363 lakos, a Mezőkövesdi kistérség (1583) és a megye (1518) átlagánál kevesebb jutott. Az idős emberek ellátását az Idősek Napközi Otthonát is magába foglaló Gondozási Központ végzi, amelynek keretében házi segítségnyújtás, továbbá szociális étkeztetés is történik. 2008-ban 67 fő részesült szociális étkeztetésben, 19 fő házi segítségnyújtásban. Az időskorúakat egy 20 férőhelyes nappali intézmény segíti, ahol 2008-ban 16 embert láttak el. Jelzőrendszeres szolgálatot a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítanak, 2008-ban 8 idős egyedülálló részére. Az idős emberek ellátására szakosodott tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 102 fő gondozását biztosítja. Mezőkeresztes kulturális életének helyszíne a felújított Művelődési Ház, ami csaknem minden kulturális rendezvény megtartását lehetővé teszi. Nagyterme alkalmas színházi előadások, táncbemutatók, kórustalálkozók, értekezletek, előadói estek, bálok megtartására, illetve képzőművészeti kiállítások rendezésére is. A művelődési házban számos művészeti csoport működik, amelyek elsősorban a helyi eseményeket teszik érdekesebbé, színvonalasabbá. Évente többször kerül sor a községben kistérségi, megyei vagy országos szintű rendezvényekre. Mezőkeresztes könyvtári múltja a XIX. századra vezethető vissza. A könyvtár, amely 381 beiratkozott olvasóval és több mint 24 ezer könyvtári egységgel rendelkezik, a település és a környék igényeit szolgálja. A könyv-
ÚJ VÁROSOK
86
tárban működő ingyenes internethasználat iránt óriási az érdeklődés, hálózaton keresztül elérhető az eMagyarország-pont. A helyi önkormányzat évről évre jelentős összegeket fordít a nehéz helyzetbe került lakosok támogatására. 2008-ban átmeneti segélyben 928-an részesültek, rendszeres szociális segélyben pedig átlagosan 120-an. Az említett támogatásokra 5, illetve 41,3 millió forintot használtak fel. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt átlagosan 443 főnek juttattak. Ezenkívül az önkormányzat 237 fő részére nyújtott lakásfenntartási támogatást 16,9 millió forint összegben. Temetési segélyben 21 támogatott átlagosan 12 ezer forintot kapott. Közgyógyellátási igazolvánnyal 179 fő rendelkezett.