MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ................................................................................................ 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS ............................................................................... 5 1. A világturizmus alakulása, prognózisok, világtrendek............................. 5 2. Magyarország turizmusa ........................................................................... 7 3. A Közép-Dunántúli Régió turizmusa........................................................ 9 4. Fejér megye turizmusa ............................................................................ 12 5. A Mezőföldi kistérség lehatárolása, településeinek rövid bemutatása. .. 15 6. A kistérség gazdasági helyzetképe.......................................................... 17 6.1. Népesség, munkaerőhelyzet............................................................. 18 7. A kistérség turizmusának jelenlegi helyzete, adottságainak vizsgálata.. 21 7.1. A települések elérhetősége............................................................... 21 7.2. A turisztikai kereslet jellemzői ........................................................ 22 7.3. A turisztikai kínálat helyzete............................................................ 24 7.4. Fogadóképesség az Enyingi kistérségben........................................ 34 7.5. Vendéglátás, kereskedelem, egyéb szolgáltatások .......................... 36 7.6. Higiénia, településkép, közbiztonság............................................... 37 7.7. A turizmus intézményrendszere....................................................... 39 7.8. A lakosság és a turizmus .................................................................. 40 8. Az Enyingi kistérség SWOT- analízise ................................................. 42 II. A PROGRAM STRATÉGIÁJA................................................................. 46 9. A turizmusfejlesztés célja, lehetséges irányai, eszközei és feladatai...... 46 9.1. Fejlesztési célok ............................................................................... 46 9.2. A turizmusfejlesztés lehetséges irányai ........................................... 47 9.3. A turizmusfejlesztés eszközei és forrásai ........................................ 49 9.4. A turizmusfejlesztéshez kapcsolódó feladatok ................................ 51 9.5. Termékfejlesztés .............................................................................. 53 10. A turisztikai marketing javítása ........................................................... 70 11. A turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztése............................................ 72 12. A turizmus egyéb feltételeinek javítása ................................................ 73 13. Turisztikai jövőkép................................................................................ 75 14. Nemzeti Fejlesztési Terv turizmusra vonatkozó fejezete ..................... 77 III. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE 80 15. Menedzsment ........................................................................................ 80 15.1. Munkaszervezetek – térség szereplői, vállalkozók........................ 80 15.2. Mezőföldi Kistérségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának szakbizottságai .................................................................. 82

Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

1


IV. A PROGRAM PRIORITÁSAINAK BEMUTATÁSA............................ 84 16. 1. PRIORITÁS / 1-P – tőkevonzó képesség – megtartó képesség fejlesztése .................................................................................................... 84 16.1 1-P Dégi Festetics kastély fejlesztése ............................................. 84 Konferencia –kulturális turizmus............................................................ 84 16.2. 1-P Batthyány kastély fejlesztése (Enying) Kastélyszálló – Rekreációs központ ................................................................................. 89 16.3. 1-P Üdülőfalu – Lajoskomárom üdülőterület fejlesztése .............. 92 17. 2. PRIORITÁS / 2-P – a térségben működő kis- és középvállalkozások fejlesztése.................................................................... 96 17.1. 2-P Ökoturizmus – Bozót patak völgyének fejlesztése ................. 96 17.2. 2-P Erdei iskola – Dég, Borostyán panzió..................................... 99 17.3. 2-P Fedett Lovarda építése – Varga tanya, Kabókapuszta .......... 102 18. 3. PRIORITÁS / 3-P – térségi célok megvalósítását elősegítő kiszolgáló fejlesztések............................................................................... 105 18.1. 3-P Kerékpárút hálózat ................................................................ 105 18.2. 3-P Borutak .................................................................................. 108 Lajoskomárom - Mezőkomárom – Szabadhídvég ................................ 108 18.3. 3-P Lovas körút a Mezőföldön .................................................... 110 V. A PROGRAM KOMMUNIKÁLÁSA..................................................... 111 19. Nyitott porták – Térséget bemutató Konferenciasorozat.................... 111 20. Régiós Randevú – Mezőföld bemutatkozása rendezvénysorozat –Siófok ................................................................................................................... 113 21. Térséget bemutató –marketing kiadványok ........................................ 115 VI. A PROGRAM MONITORINGOZÁSA................................................. 118 22. Mezőföldi Turizmusfejlesztési Program monitoringozása ................. 118 VII. A PROGRAMHOZ RENDELHETŐ TÁMOGATÁSOK...........HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. VIII. MELLÉKLETEK ............ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.


2


BEVEZETÉS Fejér megye területén hét statisztikai kistérség található, ebből kettő – a Sárbogárdi és az Enyingi – „A kedvezményezett térségek lehatárolásáról„ szóló 24/2001.

(IV.20.)

Országgyűlési határozat alapján társadalmi-gazdasági

szempontból elmaradott, vidékfejlesztési térség. A Dunántúlon a megyehatárok mentén alakult ki un. belső periféria, amelynek

„stagnáló” térségei Fejér

megyében az Enyingi és a Sárbogárdi. A

kistérség

települései

változatos

természeti,

építészeti

és

kulturális

adottságokkal rendelkeznek. Ennek a kihasználása különösen fontos egy olyan térségben, ahol a turizmus jelenthet kitörési pontot a jelenlegi hátrányos helyzetből, hiszen a turizmus multiplikátor hatásából eredő és gerjesztett folyamatok a fenntartható fejlődés mellett számos pozitív eredményt biztosíthatnak a térség és az itt élő népesség számára. A turizmus a gazdasági környezetén túl hat a természeti és a társadalmi környezetére is és hatásai nem csak kedvezőek, hanem károsak is lehetnek (pl. természeti értékek károsítása, zsúfoltság, stb.), ezért a turizmusban is alapkövetelménnyé vált a fenntartható fejlődés elérése, amely a természeti és kulturális értékek védelmemmel egybekötött hasznosításán alapul. A hangsúly tehát a környezetbarát és ugyanakkor marketing szemléletű turizmus megteremtésén van. Mindez azonban csak tudatos fejlesztéssel érhető el, amely nem nélkülözheti a köz- és magánszektor jó együttműködését. A tudatos fejlesztés kiindulópontja a tervezés, amelynek első lépése a hosszú távra

szóló

célok

és

a

megvalósításukhoz

szükséges

feltételrendszer

meghatározása (koncepció, amely a kistérség turisztikai stratégiája). Erre épül a középtávú turizmusfejlesztési program, végül pedig az egyes létesítményekre vagy komplex turisztikai termékekre kidolgozott projektek (beruházási tervjavaslatok).


3


A kistérség tudatos turizmus fejlesztésének irányában tett határozott lépést képvisel ez a koncepció és program, mert bár korábban készültek a kistérségre vonatkozó tervek, stratégiák programok, azonban azoknak csupán egyik alkotóelemét képviseli a turizmus, és nem tartalmazzák részletesen a turizmus szakszerű fejlesztésének feltételeit. A Koncepció célja feltárni a turizmus adottságait és lehetőségeit a Mezőföldi kistérségben, és tudatos fejlesztéssel megteremteni a versenyképes turizmust, amely kedvezően egészíti ki a térségre oly jellemző mezőgazdasági termelést, elősegíti

a

természeti

és

kulturális

értékek

védelemmel

egybekötött

hasznosítását, segíti a térség felzárkózását, a lakosság megtartását és gyarapodását, életminőségének javítását. A helyzetelemzés elkészítésében iránymutatóak voltak a Közép-Dunántúli Régió, valamint Fejér megye turizmus fejlesztésére irányuló, elfogadásra azonban még nem került koncepciók, a térségre vonatkozó különböző stratégiai és operatív programok, fejlesztési tervek, továbbá az enyingi Tourinform iroda által a turisták, a kistérség lakossága, az érintett önkormányzatok, a vállalkozók és a civil szervezetek körében végzett kérdőíves felmérések és mélyinterjúk, valamint országos, megyei és helyi statisztikai adatok.


4


I. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. A VILÁGTURIZMUS ALAKULÁSA, PROGNÓZISOK, VILÁGTRENDEK

A turizmus életünk viszonylag új jelensége. Habár már az ókorban is létezett, a XX. századra alakultak ki a tömegszerűségét lehetővé tevő feltételek, úgy mint a fizetett szabadság, a diszkrecionális ( szabadrendelkezésű ) jövedelmek és az utazási motiváció a kereslet oldalán, a modern közlekedés, a szálloda- és vendéglátóipar, az utazásszervező és –közvetítő szektor és az egyéb turisztikai szolgáltatások a kínálat oldalán. A turizmus a világgazdaság egyik legnagyobb és legdinamikusabban növekvő ágazata, növekedési üteme meghaladja a világgazdaságét az összforgalmi érték, a hozzáadott érték, a tőkebefektetések és a foglalkoztatás területén egyaránt. (WTTC 1991.) A turizmus gazdasági szerepe ma már közismert: segítségével máshol megtermelt vásárlóerőt lehet egy térségbe bevonni és ezáltal olyan jövedelmek keletkeznek, amelyek alkalmasak a gazdaság diverzifikálására és a népesség megtartására. 2000-ben a nemzetközi érkezések száma csaknem elérte a 700 milliót, a nemzetközi turizmusból származó bevételek pedig 476 milliárd dollárra emelkedtek. Az előrejelzések a világturizmusra és ezen belül az Európai Unió turizmusára vonatkozóan további növekedést vetítenek előre. Több kutató a XXI. századot az informatika, az elektronika és a turizmus századának prognosztizálja. A WTTC prognózisa szerint az ágazatból származó bevételek összessége a földön 2010-re 6.800 milliárd dollárra nő.


5


A nemzetközi turizmusban a WTO 2020-ig 4-5%-os évi átlagos növekedési ütemet irányoz elő mind a turistaérkezések, mind pedig a bevételek tekintetében. A WTO a következő főbb tendenciákat vetíti előre: - Bár Nyugat-Európa turizmusa több helyen közel van a telítettségi szinthez, a várhatóan megélénkülő Kelet-Nyugat közötti forgalom fontos tartalékot jelent és továbbra is biztosítja földrészünk vezető szerepét a világforgalomban. - A felnőtt turista elterjedése várható, aki tájékozott lesz az utazási célterületekről és igényesebb a turisztikai szolgáltatások, valamint a természeti környezet minőségét illetően és a passzív pihenés helyett az aktív részvételre vágynak. - A professzionalizmus alapvető feltétellé válik. - Előtérbe kerül a turizmus tudatos fejlesztése. - Fokozódni fog a köz- és magánszektor együttműködése nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. - Kiemelt fontosságúvá válik a nevelés és a szakképzés. - A számítógép mindinkább behatol a piacra, erősítve ez által a világméretű integrációt. - A tendenciák azt mutatják, hogy az utazások száma nő és kevésbé szezonálisak. Egyre inkább a távoli úti célok és az aktív pihenés kerül előtérbe. Ezeknek a turistáknak a természet minősége a fő vonzerő. - A piac egyre erősebben szegmentálódik. Bizonyos szegmensek, pl. a seniorok kategóriája mind az utazási kiadások, mind pedig számukat tekintve növekedésnek indul. - Fokozódik az érdeklődés a hivatás, az aktív, a városi, a falusi turizmus és a „vissza a természethez” mozgalom iránt. A fenti tendenciákra mindenképpen figyelemmel kell lenni a fejlesztési stratégia kialakításánál.


6


2. MAGYARORSZÁG TURIZMUSA Magyarországon a turizmus megítélése és az ágazat helyzete több szakaszon ment át. A szocializmus korszakában – mint a „nem produktív „szolgáltatási szféra egyik területét – általában bizalmatlanság kísérte és a fejlesztésekből is a maradványelv alapján részesedett. A rendszerváltozást követően a turizmus spontán módon alakult. Az általában kedvezőtlen makrogazdasági környezet ellenére a turizmus az elmúlt évtizedekben nálunk is tömegjelenséggé vált. A turizmus napjainkban a világgazdaság egyik legnagyobb szektora és hazánkban is az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott, mint a gazdaság élénkítésére kiválóan alkalmas tevékenység, amelynek fenntartható fejlesztése egy sor más területre is kedvező hatást gyakorolhat (pl. vidékfejlesztés, a lakosság

életminőségének

javítása,

gazdaságilag

egyébként

nehezen

kihasználható természeti és kulturális értékek hasznosítása stb.). Magyarország hivatalosan regisztrált devizabevétele az MNB előzetes adatai alapján 2002 első félévében 1578 millió euró volt, ami 16,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az év első felében 13,3 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, ami az előző év azonos időszakához képest 4,3%-kal kevesebb. Az első félévben a kereskedelmi szálláshelyeken 2,6 millió vendéget regisztráltak, ami 0,3%-kal haladta meg az előző év első félévének adatait, és 7,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 1,6%-kal maradt el az előző év első félévének adataitól. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 69,3 milliárd forint bevételt realizáltak az első negyedév során, ami 3,7%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. (Források: Központi Statisztikai Hivatal, Turizmus, 2002. június és MNB) Magyarország turizmusa jelen állapotában nem versenyképes az EU-belivel. Bár Magyarország a látogatók számát tekintve a nemzetközi előnyben előkelő helyet


7


foglal el (2001-ben a világ 15 legnagyobb turisztikai desztinációjának a sorában a turistaérkezések száma alapján Magyarország a 12. helyen áll. Forrás: World Tourism Organization, 2002), a turizmusból származó fajlagos bevételek elmaradnak az Unió adataitól. A kiemelkedően magas turistaforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket nem tudjuk megfelelően kihasználni és ennek az okai az alábbiakban keresendők: - alacsony szállodai kapacitás - komplex turisztikai termékek hiánya, - a turisztikai vállalkozásokban dolgozók körében szakképzetlenség, nyelvtudás hiánya, - a szolgáltatások színvonala általában elmarad a nyugat-európaitól, - a vendégéjszakák 1/10-e jelenik meg a kereskedelmi szálláshelyeken, - erős területi (Balaton, Budapest) és időbeli (a vendégéjszakák 40%-a az országban július-augusztus hónapra esik) koncentráció. Turizmusunk egyik legnagyobb gondja a belföldi fizetőképes kereslet alacsony szintje, így erre való tekintettel fokozottan rászorulunk a nemzetközi turizmusra, ehhez azonban el kell érni a nemzetközi versenyképességet, az exkluzív turizmus kiemelt fejlesztésével, de ezzel párhuzamosan a belföldi turizmus feltételeinek a javítására is nagy hangsúlyt kell helyezni. Mindezek nem nélkülözhetik turizmusunk tudatos fejlesztését. A 2001-ben bevezetett gazdaságélénkítő kormányprogram - a Széchenyi Terv a turizmust a kiemelt ágazatok közé emelte és 2001-ben 25 milliárd Ft-os, 2002ben pedig 28,2 milliárd forintos költségvetést nyújtott a turisztikai fejlesztések ösztönzésére,

így

gyógy-

és

termálturizmus

fejlesztésre,

konferencia

turizmusfejlesztésre, turisztikai tematikus parkokra (élményparkokra), kastélyés várturizmusra, egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztésére. Kormányzati törekvés, hogy az idei évben elkészüljön a parlamenti pártok, a szakmai

szervezetek

és

a

régiók

egyetértésén

alapuló

Nemzeti

Turizmusfejlesztési Stratégia, amely kormányzati cikluson átívelve biztosítaná Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

8


az ágazat fejlődését, majd ezt követően még ebben a ciklusban elkészülhetne a Turizmus törvény, amelynek feladata egyebek mellett, hogy megfogalmazza az ágazatban érdekelt szervezetek együttműködési kereteit, valamint az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást. Magyarország számára különleges lehetőséget, egyszer s mind feladatot jelent az Európai Unióhoz való csatlakozás a turizmus szempontjából is. Ha sikerül a turizmusunk versenyképességét megteremteni, a világ legnagyobb turisztikai piacára juthatunk be. A turizmus, amelynek az egész világon biztos piaca van, és amely fejlesztéséhez kedvező adottságaink vannak, biztosan megtéríti a befektetéseket, és kedvező kilátásokat nyújt a nemzetgazdaság számára.

3. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURIZMUSA A Régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja 2000-ben készült el, hivatalos elfogadást azonban még nem nyert. A Közép-Dunántúli Idegenforgalmi Régió három megye, nevezetesen: Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye 23 kistérségének 326 települését foglalja magában. A terület közel 10 ezer km2, ahol mintegy 1 millió lakos él. Fontos kiemelni, hogy a régió határa nem egyezik meg a közigazgatási régió határával. Veszprém megyéből az összes Balaton-parti települést, valamint a jelentősebb háttértelepüléseket, Komárom-Esztergom megyéből pedig a Dunakanyarhoz közeli településeket a szomszédos idegenforgalmi régiókhoz csatolták, ezzel meghatározó idegenforgalmi létesítményeket „mazsoláztak ki” a régióból. A Közép-dunántúli idegenforgalmi régió elhelyezkedését tekintve igen kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, ugyanis három fő vonzáskör: Budapest, Balaton valamint Bécs közötti háromszögben található. E hármas tengely határozza meg a jelenleg tranzit-jellegű régiót. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

9


A Közép-dunántúli idegenforgalmi régió természeti adottságai kedvezőek. A Dunántúli-középhegység gazdag ásványkincsekben, a régió dél-keleti részén elterülő vastag lösztakaróval borított Mezőföld az ország egyik legmagasabb terméshozamú gabonatermő területe. Az országos jelentőségű természetvédelmi területek a Közép-dunántúli régió kb. 15%-án helyezkednek el. A régió erdősültsége 24%, természeti vonzerői kevésbé nemzetköziek, viszont jól értékesíthetők az aktív turizmus helyszíneiként. Szálláshely szolgáltatással és vendéglátással a statisztikai régióban 5.348 vállalkozás foglalkozik, az összes vállalkozás 6%-a. A régióban a bruttó hazai termék mindössze 3%-a származik a turizmusból. A szállodai kínálat szempontjából a statisztikai Közép-Dunántúl - amely a 3 teljes megyét foglalja magában – fajlagos és abszolút adatai alapján 2. helyen áll a hazai régiók sorában. A turisztikai régió (GM.4/2000 rendelet) viszont rendkívül szerény számokkal bír. (1. Táblázat) 1. Táblázat A

statisztikai,

illetve

idegenforgalmi

régió

szálláskapacitásának

összehasonlítása Terület

Kapacitás (ágyak, illetve helyek száma)

Szálloda Magyarország 97.058 Közép-Dunántúl (statisztikai) 14.454 Közép-Dunántúl 4.896 (idegenforgalmi) Közép-dunántúli 5% idegenforgalmi régió részesedése Magyarországon

Panzió 40.025 4.205 2.062

Kemping 101.944 27.992 8.834

Egyéb 72.996 16.792 8.493

Összesen 312.023 63.443 24.285

5,2 %

8,6 %

11,6 % 7,8 %

Forrás: Mapinfo – KSH 1998.

Tekintettel arra, hogy a fizetőképes kereslet egyre inkább a minőségi szálláshelyek felé fordult, a minőség terén, különösen a felsőbb kategóriákban még sok a hiányosság. A nemzetközileg elfogadott osztályba sorolási rend


10


szerint a szállodahálózat minőségi összetétele jelenleg gyenge. A régiónak nincs 5 csillagos minősítésű szállodája. 2. Táblázat A régióban a kereskedelmi szálláshelyek 2000. évi vendégforgalma Megnevezés Külföldi vendégek száma Belföldi vendégek száma Vendégek száma összesen Külföldi vendégéjszakák száma Belföldi vendégéjszakák száma Vendégéjszakák száma összesen

2000. év 86.128 173.163 259.291 332.908 445.396 778.304

Forrás: KSH 2001.

2000-ben az ország kereskedelmi szálláshelyein csaknem 5,95 millió vendéget és

18,4

millió

vendégéjszakát

regisztráltak.

A

legtöbb

vendéget

és

vendégéjszakát felmutató Budapest - Közép-Dunavidék régió az összes vendégéjszaka 30,36%-át, a Balaton régió a vendégéjszakák 26,99%-át, a harmadik legjelentősebb vendégforgalommal rendelkező Nyugat-Dunántúl pedig a vendégéjszakák 11,06%-át tudhatta magáénak. A legkisebb forgalmat realizáló Közép-Dunántúl és Tisza-tó kevesebb, mint 5% illetve 2%-kal részesedett a vendégforgalomból. A régió vendég összetételéről a régióhatárok speciális megállapítása miatt jelenleg nincsenek pontos információk. Szakértői becslések szerint: - a régió vendégeinek 80%-a belföldi, - a külföldiek zöme Szlovákiából és a német nyelvterületről érkezik, - a vendégek fő motivációja: vízparti üdülés és sportok (35%), városlátogatás kulturális vagy üzleti céllal (35%), aktív turizmus és természetjárás (20%), falusi turizmus, egyéb (10%).


11


4. FEJÉR MEGYE TURIZMUSA A megye Turisztikai Koncepcióját az LT Consorg cég készítette el 2002. tavaszán, azonban a Fejér Megyei Közgyűlés által nem került elfogadásra. A Koncepció a megye turizmusát az átutazó és kiránduló forgalom túlsúlyával jellemzi, továbbá az erős szezonalítással és területi koncentrációval a Velenceitavi kiemelt üdülőkörzetben. Az alacsony fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségei és a megye középső és déli területeinek turizmusba való integrálása szerepel még a fő jellemzők között. Fejér megye az ország egyik legfejlettebb megyéje. Földrajzi elhelyezkedését tekintve: északon Pest és Komárom-Esztergom megye, nyugaton Veszprém és Somogy megye, délen Tolna megye határolja, míg keleten természetes határa a Duna. 4273 km2-es területén 8 városban és 99 községben 423 ezer lakos él. A 107 település 7 statisztikai kistérségre oszlik. A megyét jó fekvés, szép és változatos természeti környezet, gazdag kulturális értékek és viszonylag fejlett infrastruktúra jellemzi. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek forgalma az elmúlt 15 évben mind a vendégek számát, mind tartózkodási idejüket tekintve folyamatosan csökkent. A kereskedelmi

szálláshelyeken

töltött

vendégéjszakák

szerény

hányada

jelentkezik a szállodákban (2000-ben 37%, szemben az országos 62%-kal). A megye kereskedelmi szálláshelyi

forgalmának

fele

a

Velencei

tóra

összpontosul,

ahol

a

vendégéjszakák 61%-a a főszezonra esik – ez meghatározza megyei szinten is a tartózkodással járó turizmus szezonális jellegét. 2000-ben a megye kereskedelmi szálláshelyein mért vendégéjszakák az országos forgalom 1,73%-át képviselték, ezen belül a szállodai vendégéjszakák csak 1,02%-át. A megyei magán szállásadás (fizetővendéglátás és falusi turizmus) már sokkal jelentősebb


12


hányadot képvisel az ország teljes forgalmából (5,11%), ezen belül is kiemelkedő a belföldi vendégéjszakák szerepe: az országos forgalom 6,69%-a (ez a legmagasabb mutató, amelyet a megye a turizmus országos forgalmában elért). A kínálat helyzetéről elmondható, hogy a megye vonzerői jelenlegi állapotukban jobbára regionális és helyi jelentőségűek, komplex és versenyképes turisztikai termék nincs ma a megyében. A közlekedés területén gondot jelent a kerékpárutak elégtelensége, a térképes jelzőtáblák hiánya a turistautak mentén, a lovas túraútvonalak kijelölésnek hiánya. Szálláshelyek tekintetében a megye turisztikai szálláshelyeinek kapacitása az elmúlt 15 évben 116%-kal nőtt (7810 férőhelyről 16835 férőhelyre), ezen belül a szállodai kapacitás 48%-kal (1016ról 1502 férőhelyre) bővült, és mindvégig rendkívül alacsony, egyszersmind csökkenő hányadot (1985-ben 13%, 2000-ben 9%) képviselt a szálláshely kapacitásban. A kedvezőtlen struktúra mellett a szálláshelyek területileg is koncentráltak: 2000-ben a Velencei tóra összpontosult a megye szálláskapacitásának 62%-a. A szállodai kapacitáson belül az első magas kategóriájú szálloda csak 2001-ben lépett be (a négy csillagos Novotel Szálló Székesfehérváron), a régi szállodák színvonala a felújítások sorozatos elmaradása és a korszerűsítés hiánya miatt erősen

kifogásolható,

amihez

a

tulajdonosváltások

nagymértékben

hozzájárultak. A korszerűsítés valamennyi régebbi szálláshelyen és különösen a Velence-tavi kempingek nagy részében is időszerű lenne. 1999-ben, a megyében található 1787 vendéglátóhely az országos adat 3,7%-át képviselte. A megyei vendéglátás színvonala, erényei és gondjai megfelelnek az országos képnek: a kínálat színesedése mellett az éttermek kínálata sokszor egyhangú, hiányzik a korszerű étkeztetés, az étlapokon kevés a tájjellegű étel és főleg a gyümölcs. Alacsony színvonalú a borkínálat, az étlapok többnyire egynyelvűek, az egységek berendezése és bútorzata nem minden esetben illeszkedik a tájegység jellegéhez, illetve az étterem színvonalához, a


13


mellékhelyiségek még mindig sokszor méltatlanok a környezethez, a kiszolgálás színvonala erősen változó a különböző egységekben. Az egyéb szolgáltatások tekintetében a kereskedelmi üzletek és áruházak száma és színvonala kedvezően alakult. Bár egyre több település rendelkezik honlappal az Interneten és a kiadványok száma is szaporodik, az egyik legnagyobb gond még mindig a tárgyszerű és pontos tájékoztatás gyengesége, vagy sokszor hiánya. A megyében jelenleg csak két Tourinform iroda működik, az egyik Székesfehérváron a másik Enyingen, pedig a tájékoztatás alapvető feladata lenne minden településnek, amelyik turistákat fogad. Összességében elmondható, hogy szemben az általános gazdasági fejlettségi szint, és különösen az ipar területén elért élenjáró helyével, Fejér megye a turizmust illetően a megyék rangsorában középen helyezkedik el. Részesedése az országos turisztikai bevételekből 1,5-2%-ra becsülhető. Fejér megye turizmusát jelenleg a földrajzi helyzetből adódó átutazó forgalom dominanciája, a Velencei tó rendkívül rövid szezonra korlátozódó vízparti tömegturizmusa, egyéb jelentős célterületek és a komplex turisztikai termékek hiánya, valamint az alacsony jövedelemteremtő képesség jellemzi. A megyében található turisztikai

vonzerők

változatossága,

valamint

a

turizmus

működtetési

feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok ugyanakkor a jelenleginél sokkal előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a megye életében.


14


5. A MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG LEHATÁROLÁSA, TELEPÜLÉSEINEK RÖVID BEMUTATÁSA.

A Mezőföldi kistérség az ország iparilag egyik legfejlettebb területén, a KözépDunántúli régióban, Fejér megye dél-nyugati részén, a Mezőföldön terül el, annak is a nyugati területén. Területe: 481 km2. A térség átmenetet képez az Alföld és a Dunántúl között. Szinte mindenütt megtalálható a löszréteg, amelynek sajátos felhalmozódási ill. lepusztulási formái adják a táj arculatát. A terület

erdőkben

szegény,

tipikusan

mezőgazdasági

vidék,

amelynek

egyhangúságát akácligetes és cserjés területek törik meg és teszik vonzóbbá. A Mezőföldi kistérséget (mely az érintett települések önkormányzatainak önkéntes társulása) alkotó települések egy kivétellel - Mezőszilas - valamennyien az Enyingi statisztikai kistérség települései. A kistérséghez tartozó településeket vizsgálva megállapítható, hogy egy nagytáj (makrorégió) kistájain (mikrorégiók) helyezkednek el. 3. Táblázat A kistérséget alkotó települések Tájbasorolás A kistájakhoz tartozó települések 1. Nagytáj: Alföld 1.4.3.1. Kistáj: Enyingi Hát Enying 1.4.3.2. Kistáj: Káloz-Igari Löszhát Lepsény, Dég, Lajoskomárom, Káloz, Kisláng, Mátyásdomb, Mezőszentgyörgy, Mezőszilas 1.4.3.3. Kistáj: Sió-Völgy Mezőkomárom, Szabadhídvég Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990.

A térség vizeit a Cinca-Csikgát patak gyűjti össze, amely a Sión keresztül jut el a Dunához. Enying területén völgyzáró művek építésével 93 ha nagyságú mesterséges tórendszer alakult ki. Éghajlatát mérsékelten meleg nyár és száraz, enyhe tél jellemzi.


15


A kistérség területén tájhasználat szempontjából egyoldalú szántó művelési ág érvényesül, tekintettel a földterületek magas, 30 AK-t meghaladó értékére. A társadalmi-gazdasági

szempontból

hátrányos

kistérségben

a

nagy

szakértelemmel, szorgosan megművelt határ arról tanúskodik, hogy az itt élő emberek bíznak a jövőjükben, mely elsősorban a mezőgazdaságból való megélhetést jelenti. A térség iparilag fejletlen. Területfejlesztés

szempontjából

kedvezményezett

kistérségnek

minősül,

társadalmi, gazdasági szempontból hátrányos helyzetűnek számít, az egy főre jutó személyi jövedelemadó alig haladja meg a régió átlagának a felét. A kistérség környezetvédelmi helyzete - a szennyvízhálózat hiányosságait és a szeméttelepek kivéve – kedvező. Levegőszennyezés, tekintettel az ipar nem számottevő jelenlétére, nem veszélyezteti a térséget. Vízminőség szempontjából a tisztítatlan szennyvizek jelentenek szennyező forrást. A csatornázottság a régión belül itt a legalacsonyabb, csupán 1,3%-os. (Szennyvízhálózat hiánya jellemzi a térség 8 települését.) Egy kilométer vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza 11 méter. A hulladékgazdálkodás csak részben megoldott. A környezeti zaj és rezgésártalom értéke alacsony. Középfokú humán infrastruktúra ellátottsággal egyedül Enying rendelkezik. A térségben két településen: Enyingen és Lepsényben várható a jövőben az urbanizációs folyamatok erősödése. A kistérség közlekedési viszonyaiban az autó és az autóbusz közlekedésnek van meghatározó szerepe, mivel közúthálózata fejlett, érinti az M7-es autópálya, a 64-es és a 70-es főút. A kistérség közúti tengelye a 64-es számú főút, mely a Balaton-partot, Enyinget, Dunaföldvárt köti össze és vezet az Alföldre. A Mezőföldi kistérségben egy város (Enying, mely a kistérségi központ szerepét tölti be) és 10 község található. A 11 településből álló kistérség népességszáma: 27.653 fő.


16


6. A KISTÉRSÉG GAZDASÁGI HELYZETKÉPE A térség erőssége a magas aranykoronájú és termésátlagú mezőgazdasági föld, amely biztosítja az itt élő népesség nagy hányadának a megélhetését. A megyében itt a legmagasabb a egyéni gazdálkodók száma. 1994-ben az 1000 lakosra jutó mezőgazdasági egyéni gazdálkodók száma az enyingi térségben: 312 (KSH- Közép-Dunántúl, 2000). A termelési szerkezet alapvetően a mezőgazdasági alaptevékenységre épül. A gabona és ipari növények termelése mellett a sertés és szarvasmarha tenyésztés a jelentős. Számottevő ipari termelés csak Enyingen folyt napjainkig a Videoton Holding Rt. Kábelkonfekcionáló Üzemében, amelynek a bezárását jelentette be a vállalat vezetősége 2003. Januárjában. Élelmiszeripari

feldolgozóüzem

Enyingen,

Lepsényben,

Kislángon,

és

Lajoskomáromban működik. A kistérség településein működő vállalkozások száma - összehasonlítva a megye más kistérségeiben működő vállalkozások számaival – alacsonynak mondható. 1998-ban a működő vállalkozások száma Enyingen: 955 volt, míg a Bicskei kistérségben: 1838, a Gárdonyi kistérségben: 2291, a Dunaújvárosi kistérségben pedig 6741 volt. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó és az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadót képező jövedelem nagysága tekintetében elvégezve az összehasonlítást a fenti kistérségekkel lényeges eltéréseket tapasztalhatunk. (4. Táblázat)


17


4. Táblázat Összehasonlító adatok az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadót illetően (1998) Egy állandó lakosra jutó Kistérségek Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem (Ft) (Ft) Enying 32.978 197.182 Bicske 45.268 230.259 Dunaújváros 75.154 333.797 Gárdony 55.216 263.368 Forrás: (KSH – Magyarország Kistérségei: Közép-dunántúl, 2000)

6.1. NÉPESSÉG, MUNKAERŐHELYZET A Mezőföldi kistérségben élők számának településenkénti megoszlását az 5. táblázat mutatja. 5. Táblázat Népességszám alakulása a Mezőföldi kistérségben Település Enying Dég Káloz Kisláng Lajoskomárom Lepsény Mátyásdomb Mezőkomárom Mezőszentgyörgy Mezőszilas Szabadhídvég Összesen:

Népességszám (fő) 7387 2440 2567 2704 2491 3291 825 1097 1439 2404 1008 27.653

Forrás: az érintett települések önkormányzatai

A térség népességszámának alakulását a különböző tanulmányok gyengén emelkedőnek, de inkább stagnálónak jellemzik. A kistérségben élő lakosság


18


elsősorban magyar, de a cigány etnikum is jelen van, különösen Enyingen, Lepsényben és Mezőszentgyörgyön. A férfi lakosság aránya: 49,5%. A terület munkaképes korú népességének aránya: 56,4%. A térség legnépesebb települése: Enying, 7387 lakossal. 1990. óta az élveszületések száma folyamatosan csökkenő, míg a halálozásoké alig változott. A kistérség két településén: Mezőkomáromban és Szabadhídvégen népességfogyás tapasztalható. A terület népsűrűsége alacsony: 52 fő/m2. A kistérség urbanizáltsága alacsony és általánosságban település hiányosnak mondható. Térségünkre is jellemző az az általános helyzet, hogy a fiatalabb generáció a kisebb településeket először csak a tanulmányaik folytatásának az érdekében hagyja el hosszabb- rövidebb időre, majd a megszerzett végzettséggel munkába állnak többnyire távol addigi lakóhelyüktől. A pályakezdő munkanélküliek száma a 2003. január 21-i adatok alapján 75 fő. Gazdasági szempontból az 1990-es évek recessziója hatással volt az Enyingi kistérségre is, itt is végbe mentek azok az átalakulási folyamatok, amik ebben az időszakban

Magyarországra

jellemzőek

voltak:

tulajdonosi,

szervezeti

viszonyok megváltozása, munkaerő elbocsátása stb. Foglalkoztatási szempontból Fejér megye két legkritikusabb helyzetű térsége a Sárbogárdi és az Enyingi. A regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben: 1592 fő. (2003. január 21. állapot) 2002. decemberi adatok alapján a munkanélküliségi ráta a térségben: 14,1 %. Enying térségében a munkanélküliség növekedését egyrészt a körzeten belüli létszámleépítések

és

a

tevékenységek

felszámolása

(mezőgazdasági

szövetkezetek, a Videoton Holding RT. Kábelkonfekcionáló Üzeme) másrészt az ingázókat érintő elbocsátások okozták. A kistérség településein a lakosság számára az elhelyezkedés komoly nehézséget jelent, tekintettel az üres álláshelyek rendkívül alacsony számára (2003. januárjában a Fejér megyei Munkaügyi Központ Enyingi kirendeltségén bejelentett álláshelyek 59 fő Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

19


foglalkoztatást

teszik

lehetővé),

továbbá

iskolázottságára és a szakképzettség hiányára.

a

munkavállalók

alacsony

(Az adatok a Fejér Megyei

Munkaügyi Központ Enyingi kirendeltségének vezetője szolgáltatta.)


20


7. A KISTÉRSÉG TURIZMUSÁNAK JELENLEGI HELYZETE, ADOTTSÁGAINAK VIZSGÁLATA

7.1. A TELEPÜLÉSEK ELÉRHETŐSÉGE A kistérség földrajzi elhelyezkedés és a közúton való megközelíthetőség szempontjából igen előnyös adottságok jellemzik, hiszen a közelben található az ország leglátogatottabb helyeinek ranglistáján második helyet elfoglaló Balaton, de a megyeszékhely Székesfehérvár is mindössze 35 km-re fekszik a kistérség központjától, Enyingtől. A kistérség közúti tengelye a 64-es főút, mely átszeli a kistérséget, és egyúttal kapcsolatot teremt a 7-es főúttal és az M7-es autópályával. Vízi közlekedés, repülőtér nincs a térségben. A Lepsény-Dombóvár vasúti mellékvonalon Tamási és Lepsény között 1998. óta szünetel a forgalom. Az utasok szállítása autóbusszal történik az említett szakaszon. Lepsény vasúton is megközelíthető a Budapest-Balaton közötti vasúti közlekedés révén, azonban a MÁV az utóbbi években jelentősen csökkentette azon vasúti járatok számát, melyek megállnak a településen. A tömegközlekedési eszközök –autóbuszok – járatsűrűsége alacsony, sok a várakozási idő, az esetleges átszállás miatt hosszú időt vesz igénybe egyik településről eljutni a másikra. A települések elérhetőségéről, megközelíthetőségéről a 64-es és a 7-es út illetve az ezekről vezető bekötőutak gondoskodnak. Dég és Mezőszentgyörgy zsáktelepülések. A Kisláng és Soponya között a közelmúltban megépült összekötőút nagymértékben

hozzájárult

a

települések

egymás

közötti,

továbbá

a

megyeszékhely könnyebb és gyorsabb elérhetőségéhez. Lepsényt a 7-es főközlekedési út szeli ketté, melyről bekötőút vezet Mezőszentgyörgyre. Enyinget és egyik településrészét, Balatonbozsokot kettészeli a 64-es főút. A Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

21


város többi településrésze: Alsótekeres, közvetlenül a 7-es főközlekedési út, Leshegy és Kabókapuszta pedig a 64-es főútról vezető bekötőúton érhetők el. Mezőszilast – Enyinghez hasonlóan – szintén kettészeli a 64-es főút, míg a zsáktelepülésként emlegetett Dég a 64-es útról érhető el. Kálozt, Kislángot, Lajoskomáromot, Mezőkomáromot és Szabadhídvéget szintén a 64-es útról vezető bekötőúton lehet megközelíteni.

Káloz és Kisláng települések több

irányból is elérhetőek (64-es, 63-as főutak, 7-es főút, M7). A 11 települést összekötő utak állapota és ill. bizonyos esetekben a hiánya (pl. Dég-Káloz közötti összekötő út hiánya) problémát jelent a térségben élők számára.

7.2. A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI A kistérség turista forgalmára vonatkozóan teljes körű statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, kivéve Enyinget, ahol a regisztrált fizető-vendéglátók az éves

bejelentési

kötelezettségüknek

megfelelően

tájékoztatják

az

Önkormányzatot a vendégforgalom alakulásáról. (6-7. Táblázat) 6. Táblázat Vendégforgalom Enyingen (1997-2002) Év

Külföldi vendég (fő)

Belföldi vendég (fő)

1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.

33 96 110 73 81 40

537 312 185 1072 205 547

Összes vendég (fő) 570 408 295 1145 286 587

Forrás: Tourinform iroda – Enying


22


7. Táblázat Vendégéjszakák Enyingen (1997-2002) Év 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.

Külföldi vendégÉjszakák száma 91 428 788 321 515 214

Belföldi vendégÉjszakák száma 2076 902 1499 2220 1507 3698

Összes vendégéjszakák száma 2167 1330 2287 2541 2022 3912

Forrás: Tourinform iroda - Enying

A

kereskedelmi

szálláshelyek

közül

csak

a

dégi

Borostyán

Panzió

vendégforgalmára vonatkozóan áll rendelkezésre statisztikai adat. (8. Táblázat) 8. Táblázat A dégi Borostyán Panzió vendégforgalma (2000-2002.) Megnevezés 2000. 2001. Külföldi 47 17 vendégek száma Belföldi 168 159 vendégek száma Összes vendég 215 176 száma Külföldi 94 34 vendégéj. száma Belföldi 334 363 vendégéj. száma Összes vendégéj. 428 397 száma

2002. 17 435 452 50 1743 1793

Forrás: Dég - Borostyán Panzió

A külföldi vendégek összetételét tekintve: a német vendégek dominanciája mellett meghatározó az osztrák, olasz és lengyel vendégek száma. A domináns német vendégek esetében meghatározó jelentősége van a Balaton közelségének, a német állampolgárok által vásárolt hétvégi ingatlanoknak és a testvérvárosi kapcsolatoknak.


23


A kistérség települései közül többen rendelkeznek külföldi partnerkapcsolattal, (Enying: Németország, Románia, Lengyelország, Udmurt Köztársaság; Dég: Olaszország; Lajoskomárom: Németország; Mezőszilas: Németország), mely hozzájárul ahhoz, hogy egyre több külföldi jelenik meg térségünk településein, akik zömmel családoknál kerülnek elhelyezésre és az

így kialakult baráti

kapcsolatok révén jönnek vissza a következő években. Az enyingi Tourinform iroda 2001. nyarán felmérést készített a kistérségbe érkező vendégek körében. A kérdőív az irodában, a város fizető-vendéglátóinál és a dégi Borostyán panzióban megfordult vendégek körében került kitöltésre. A kérdőív kitöltésére hajlandó vendégek (31 fő) mindegyike azt a választ adta, hogy jól érezte magát térségünkben, a jövőben is szívesen visszatérne, és jó szívvel ajánlaná barátainak, ismerőseinek az idelátogatást. Az idelátogató turistáknak magas színvonalú szolgáltatásokra, programokra, attrakciókra van szükségük, hiszen a turista a vonzerő miatt indul útnak, azért, hogy valami mást tegyen és lásson, mint amivel a saját környezetében naponta találkozik.

7.3. A TURISZTIKAI KÍNÁLAT HELYZETE Vonzerők A térség átmeneti táj sok-sok hasonlósággal az Alföld és a Dunántúl között. Erdőkben szegény, kimondottan mezőgazdasági jellegű vidék, gazdag földekkel, viszonylag kevés iparral, megőrizve a táj szépségét, a falusias élet, a magyar vendégszeretet, vendégvárás hagyományait. A turisták, átutazók zöme többnyire átfut ezen a „zsebkendőnyi” területen, itt a Balaton kapujában. Ez a rövid idő csupán arra elegendő, hogy egy átlagos magyarországi település benyomását keltse az erre utazóban. S valóban, az autó és a busz ablakán keresztül rejtve maradnak a táj különleges szépségei, a vidék „rejtett titkai”, melyek csak a


24


kedvesen lágy lankák között gyalogosan barangolva, kerékpárra vagy lóra pattanva fedezhetők fel. Az enyingi Tourinform iroda által 2001. nyarán végzett kérdőíves felmérés többek között arra is irányult, hogy felmérje a lakosság és a turisták körében legfontosabbnak tartott vonzerőket a térségben. Az 58 kitöltött kérdőívből 54 volt értékelhető. A válaszadók 79%-a a Balaton közelségét, 50%-a a vendégszeretetet, 48%-a szép tájat , természetet, 44%-a a lovaglást és 39%-a a falusi vendéglátást jelölte meg. Természetes vonzerők: A Nyugat-Mezőföldön elterülő 3 megyével – Fejér, Tolna és Somogy – határos kistérség földrajzi elhelyezkedése, különös tekintettel a Balaton közelségére, rendkívül előnyösnek mondható. Éghajlata az Alföld középső részének éghajlatához hasonló: napsütés és kevés csapadék jellemzi. Természeti szempontból a térség növény- és állatvilága változatos. Jelentős a térség apróvad-állománya. Sajnos az egykori tölgyesek (tatárjuhos, homoki…) szinte teljesen eltűntek, a löszös pusztákat feldarabolták, a mocsarakat lecsapolták, de mindezek ellenére az eredeti vegetáció számos növénye fennmaradt még. A védett fajok száma stagnál, sőt némelyiknél (pl. vidra) növekedés is kimutatható. Két helyi jelentőségű természetvédelmi terület található a kistérségben, mindkettő Dégen. Az egyik a 30 ha-os Kastélypark, a másik pedig az ehhez kapcsolódó 43 ha-os Bozót-patak völgye. A Bozót patak az Etelkai- és a Bogárdi vízfolyással egyesülve a Sióba ömlik. A meredek partoldalakkal szegélyezett, itt-ott tavakká öblösödő, máshol mocsarasan szétterülő vízfolyás az időjárási tényezőkkel együttesen, ma is formálja a tájat, amelynek különlegesen gazdag élővilágát sokfajta madár, őshonos halfajok és hüllők egészítik ki. A vízfolyásban tündérrózsa virít. A partot fűz-nyár ligeterdők, bokorfüzesek, éger-


25


szil ligetek kísérik. A patak völgyétől távolabb gyöngyvirágos, gyertyánoskocsányos tölgyesek találhatók. Az ártéri ligeterdőkben, tölgyesekben, vizenyős réteken, legelőkön változatos, sajátos gombavilág tenyészik. A vizenyős területek, a mocsaras-nádas foltok, a nyílt vizek madárvilága igen gazdag. Időnként a nagy kócsag, kanalas gém és a szürke gém táplálkozik a területen. A Bozót-patak mentén a mezei poszáta, zöldike, szajkó, feketerigó él. Az idősebb fák, füzek, az erdős részek és a nagy kiterjedésű szántók, mezők madárvilága is rendkívül színes és érdekes. Az előforduló fajok zöme védett. A Festetics-kastély körül arborétum jellegű parkot alakítottak ki, amely őrzi az ártéri ligeterdő töredékeit. A park az itt áthaladó három vízfolyás által táplált tóra ereszkedik. A kertben az érintetlen, alakítatlan természetes táj észrevétlenül egyesül az angolkerttel. A parkban közel 45 lombos- és 10 fenyőfaj található. Különleges fái között a páfrányfenyő, liliomfa, fekete eperfa, szivarfa, júdásfa, csörgőfa, keleti platán, magyar mahónia, tűztövis is előfordul, de a legértékesebb talán a 6 darab 3-5 m törzskerületű kocsányos tölgy. A természeti vonzerők sorából nem hagyhatók ki a műemlék templomokat körülvevő parkok (pl. az enyingi Nepomuki Szent János Római Katolikus templom angolparkja) és a térségben lévő kastélyokat, kúriákat körülvevő parkok és kertek (pl. az enyingi Batthyány-kastély kertje, a lepsényi Nádasdykúria parkja), melyek a nyári hónapokban ideális helyszínei lehetnek szabadtéri kulturális rendezvényeknek. A térségben a termálturizmus lehetőségei is adottak Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég térségében. Lajoskomárom lefojtott termálkúttal rendelkezik, azonban a kút területének tulajdonjogi kérdését a mai napig nem sikerült a helyi önkormányzatnak jogi úton rendezni. A Bozót-patak völgyének mezőszilasi térség, érintetlen természeti adottságaival, az

ökoturizmus

hasznosítására

fejlesztéséhez

vonatkozó

járulhat

tanulmánytervet

hozzá. a

A

helyi

Bozót-patak önkormányzat

völgy már

elkészíttette. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

26


A térség több településének önkormányzata rendelkezik olyan értékes területekkel, amelyek alkalmasak a turizmus különböző formáinak a kiépítésére. A Mezőkomáromot és Szabadhídvéget kettéválasztó Sió vízi sportokra alkalmassá tétele (kajak, kenu) az aktív turizmus lehetőségét rejti magában. Zömmel magántulajdonban lévő horgásztavakban, továbbá érintetlen, nádas, mocsaras területekben gazdag a térség. A Mezőföldi kistérség keleti határán végighúzódó Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet is jelentős turisztikai vonzerőt képvisel és számtalan turisztikai lehetőséget tartogat. Kulturális örökség vonzerők: Az építészeti emlékek közé tartoznak a kistérség településeinek gazdag múltjára utaló kastélyok, kúriák és műemlék templomok: - Festetics-kastély és Holland-ház, Dégen (műemlék, a Nemzeti Kastély Program része, állami tulajdonban), - Batthyány-kastély, Enyingen (műemlék, helyi önkormányzat tulajdonában), - Schrikker-kúria, Enyingen (helyi önkormányzat tulajdonában), - Zichy-kastély, Kálozon (műemlék, magántulajdonban), - Strommel-kastély, Mezőszilason (megyei önkormányzat tulajdonában), - Droppa-kastély, Mezőszilason (helyi termelőszövetkezet tulajdonában), - Nádasdy-kúria, Lepsényen (műemlék, magántulajdonban), - Lonkai-kastély, Mátyásdombon (Fővárosi Kézműipari Vállalat tulajdonában). A Közép-Dunántúlon található 5 egyedi épületegyüttes egyike az állami tulajdonban lévő dégi Festetics-kastély, mely a Nemzeti Kastélyprogram részét képezi. A Kastélyprogram elsődleges célja a magyar kulturális örökség részét képező kastélyok hosszú távú megóvása és hasznosítása.

A kiemelkedő

történelmi és építészeti értéket képviselő kastély jelenleg a Műemlékek Állami Gondnokságának a kezelésében áll.


27


A 3.000 m² hasznos alapterületű, kétszintes, U alaprajzú kastélyt Pollack Mihály tervei alapján 1815-1819 között klasszicista stílusban építették. A műemléki együtteshez számos melléképület tartozik, köztük a „Kiskastély”, valamint a kis szigeten épített un. Holland-ház a legjelentősebb. A közel 27 ha-os park része egy halastó is. A kezelő beleegyezésével és jóváhagyásával a kastély Tükörterme komolyzenei koncertek helyszíne, de a kastély a koncerteken túl évek óta időszakos képzőművészeti kiállításoknak is otthont ad. A műemlék épület idegenforgalmi célú hasznosítása nagymértékben hozzájárulna, és lendületet adna a település és a térség felzárkózásához és fejlődéséhez. Jelentős turisztikai vonzerőt képviselhetne a térség, a megye, a régió vonzerőleltárában az által, ha a magyarországi kastélyszállók köre egy újabb, értékes és egyedülálló komplexummal gazdagodhatna. A fent felsorolt kastélyok, kúriák egy része funkció nélküli (Lonkai-kastély, Zichy-kastély, Nádasdy-kúria, Purgly-kúria), egy másik részük pedig szociális jellegű feladatot lát el (Batthyány-kastély, Strommel-kastély és a Schrikkerkúria). A kistérség kastélyai, kúriái kivétel nélkül felújításra szorulnak. Az enyingi Batthyány-kastély Rendelőintézetként funkcionál, azonban a kastély kertje ideális környezetet biztosít a nyári hónapokban kulturális rendezvények megtartásához. Ezt a lehetőséget felismerve 2001-ben a Tourinform iroda és a Művelődési ház közös kezdeményezéssel új, színvonalas könnyűzenei koncertsorozatot indított „Muzsikáló kastélykert” elnevezéssel. Lepsényben szintén élnek a kastélyt körülvevő park nyújtotta lehetőséggel. Bár a felújítás alatt álló 7,5 ha-os parkkal, erdővel körülvett Nádasdy-kúria magántulajdonban van, 1,5 hektárnyi terület az értékesítést követően önkormányzati tulajdonban maradt és itt kerül az Önkormányzat és a civil szervezetek, egyesületek szervezésében megrendezésre számos szabadtéri program. Műemlék templomok találhatók Enyingen, Dégen, Kálozon, Mezőkomáromban és Szabadhídvégen. A templomok építészeti értéke inkább a településkép egyik Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

28


harmonikus elemeként, továbbá komolyzenei rendezvények helyszíneiként fontosak a turizmus számára. Enyingen a Református templom évek óta „Nyáresti Orgonamuzsikára” invitálja a komolyzene kedvelőit. A népi építészetet őrző tornácos házak hol kisebb, hol nagyobb arányban, de valamennyi településen megtalálhatók. Mezőszentgyörgyön egy ilyen műemlék épület felújítására nyújtott be pályázatot a helyi Önkormányzat az FVM-hez. A sikeres pályázat kapcsán helyreállították a műemlék épületet (Eötvös Károly szülőháza), ahol lehetőség nyílik egy helytörténeti és néprajzi anyagokat bemutató kiállítás kialakítására is, továbbá az épülethez tartozó hangulatos belső udvar pedig szabadtéri rendezvények helyszínéül fog szolgálni. Lajoskomáromban a Fülöp-hegyi pincesor számos pincéje hűen őrzi a népi építészeti elemeket. Három múzeum található a térségben. Lepsényben állandó helytörténeti és néprajzi kiállítás őrzi a település gyökereit. Mezőszentgyörgyön Eötvös Károly szülőházában emlékszobát alakítottak ki az író, politikus és ügyvéd emlékeinek. Németh László Emlékháza Mezőszilason található, ahol emlékszobát alakítottak ki az író tiszteletére. Korábban a dégi Holland-ház állandó és időszaki kiállításoknak adott otthont. Az 1999-es nagy esőzések azonban megrongálták az épületet és elmosták az alsó szinten elhelyezett állandó kiállítás (Mezőgazdasági Tájmúzeumként működött) anyagát. Az időszakos képzőművészeti kiállítások helyszínét jelenleg a kastély épülete szolgálja. Speciális vonzerők: Rendezvények - hagyományőrzés: Napjainkban felértékelődött és megnőtt az igény a turisták részéről a hagyományok iránt.

A hagyományok ápolása, őrzése erősíti a kulturális

gyökereket és magát a lokálpatriotizmust is. Sajnálatos tény, hogy napjainkra a Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

29


hagyományok egyre inkább feledésbe merülnek, elvesztve így a kulturális gyökereket, ami azonban nem csak az adott környezetnek jelentene pozitívumot, hanem a külső szemlélők, a vendégek számára is. Megfelelően alakítva vonzerővé is válhatna ezeknek a hagyományoknak az őrzése. Ezért nagyon fontos a szép számban gyarapodó, aktív és kezdeményező szerepet vállaló civil szervezetek, egyesületek munkájának a támogatása. A térség több településén – Enying és Kisláng - működik Művészeti Alapiskola, ahol a fiatalok néptánc tanulás keretében megismerkednek a népzenével és a népi hagyományokkal is, továbbá az iskolában lehetőség van a népi kézműves mesterségek - kosárfonás, korongozás, csuhézás, szövés és fonás - elsajátítására is. Több településen találunk népi mesterséggel foglalkozó kézművest, akik közül van aki már csoportok fogadására is alkalmassá tette a műhelyét, ugyanis az évek során egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a műhelylátogatásra, az alkotás

folyamatának

a

megtekintésére,

így

a

vendégek

részéről

megfogalmazódott igény kielégítése érdekében „Cserepes csűr” program kialakítására került sor az enyingi fazekas házaspárnál, ahol lehetőség van arra, hogy az érdeklődők a helyszínen, az alkotás folyamatába nyerjenek betekintést. Szíj- és nyereggyártó, fafaragó, kosárfonó, és csuhés is megtalálható a kistérségben. Bor és gasztronómia: A helyi gasztronómiai élmények is jelenthetnek önálló vonzerőt a jövőben, amennyiben egyedi szolgáltatást tudnak nyújtani ill. valamilyen specialitással vannak megspékelve. A térség jelenleg működő 4 étterme közül a lajoskomáromi Eresz Étterem és Söröző már jó alapokkal rendelkezik ennek megteremtéséhez. A térségben a szőlőművelés is nagy tradícióknak örvend. A zamatos, tájjellegű borok – olasz rizling, szürkebarát, kékfrankos, cserszegi fűszeres stb. -


30


kóstolgatására vágyókat több településen is hangulatos pincék hűs rejtekén várják a szőlősgazdák, akik boraik megmérettetése érdekében évente borversenyt is rendeznek. Sportolási ill. szabadidős lehetőségek: A térség természeti adottságai kiválóan alkalmasak az aktív turizmusra, különösen:

lovaglásra,

horgászatra,

vadászatra,

természetjárásra

és

kerékpározásra. A mezőszilasi Termelőszövetkezet több mint 3 évtizede nyújt csoportok számára komplett lovas programot. Évente 3-4 ezer közé tehető a vendégek száma. A tapasztalatok alapján azonban elmondható, hogy a Termelőszövetkezet vezetősége által emlegetett vendégszám csökkenés ellenére, az elmúlt években fejlesztés, programbővítés, színvonalbeli változás nem igazán történt. Hiányzik az idegen nyelvet beszélő programgazda ill. csoportfelelős. A környezet eléggé lehangoló, a pályán lévő akadályok festésre, a mellékhelyiségek pedig felújításra szorulnak. Komoly változtatásokra és fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy a program iránti érdeklődés a jövőben is megmaradjon. Enying-Kabókapusztán, varázslatos környezetben színvonalas lovas tanya várja a természet és a lovassport hódolóit, akik a tanyán megszállva hódolhatnak a lovaglás, tereplovaglás szenvedélyének, miközben az évről-évre bővülő egyéb, kiegészítő szolgáltatásokat is élvezhetik. A Lajoskomáromhoz tartozó Sáripuszta a magyar lótenyésztés nagy múltra visszatekintő és méltán elismert fellegvára. A szabdalt terep, a meredek domboldal, a több kilométer hosszú völgyek, gyér akácosok, a patak mentén húzódó nyárfák ideális környezetet nyújtanak lovaglásra, tereplovaglásra és terepkocsikázásra. A természet és a szabadtéri vizek csendjének szerelmeseit több településen is halban gazdag horgásztavak várják. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

31


A kistérség jó minőségű szántóföldjeit elválasztó búvó-erdősávok kiváló rejtekhelyet kínálnak a környéken élő apróvad-állománynak, de átvonulóban elvétve megtalálható a szarvas is. A nádas, mocsaras területek kedvelt lakhelyéül szolgálnak a vadlibáknak, vízi vadaknak. Mindez kitűnő területet biztosít a vadászat szenvedélyének hódolóknak. A térség területén 5 vadásztársaság látja el a vadásztatással és a vadgazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az érintetlen természeti környezet ideális a természetjárásra, a kisforgalmú bekötőutakon megközelíthető települések felfedezésére, bebarangolására a legmegfelelőbb a kerékpár. A kistérség települései által kínált rendezvények köre évről-évre bővül és színesedik. Közülük jó néhány hagyományőrző rendezvénynek számít (pl. Pünkösdi-király

Választás,

Szent

István

napi

rendezvények,

Szüreti

mulatság…). A hatókörük zömmel kistérségi jellegű, de találunk olyat is, amely országos hatókörrel rendelkezik (Enyingi Török Bálint Kupa –Országos Minősítő Díjugrató Lovasverseny). A térség legjelentősebb, legrangosabb kulturális és sportrendezvényei: Enying: -

Enyingi Török Bálint Kupa - Országos Minősítő Díjugrató Lovasverseny Bozsoki Pünkösdi Vigasságok Nyáresti Orgonamuzsika „Muzsikáló Kastélykert” Szent István napi rendezvények Enyingi Török Bálint Napok Szüreti Vigasságok

Dég: -

Hangversenyek és képzőművészeti kiállítások Pünkösdölő Népzenei és néptánc találkozó Kórustalálkozó Falunap Szüreti Vigalom


32


Káloz: - Bornap - Falunap: „Káloz Kupáért” meghívásos díjugrató lovasverseny és kettős fogathajtó verseny - Kisláng: - Pünkösdi Falunap - Aratónap - Lovas nap Lajoskomárom: - Majális - Falunap Lepsény: -

Szőlősgazdák napja, borverseny Falunap, Majális a Kastélykertben Lepsény kulturális és művészeti hét Szüreti felvonulás

Mátyásdomb: - Falunap Mezőszentgyörgy: -

Szent-Györgyi Napok Pünkösdi-király Választás, Mezőföldi Majális Repülőmodell Nap Szüreti Mulatság

Mezőszilas: -

Nemzetközi Kórustalálkozó Szent István napi ünnepség Összművészeti Fesztivál Szüreti felvonulás

Szabadhídvég: - Falunap


33


7.4. FOGADÓKÉPESSÉG AZ ENYINGI KISTÉRSÉGBEN A fogadóképesség fontosságát az jelzi, hogy lehetnek bármilyen jó vonzerői egy adott térségnek, ha azok nem párosulnak jó fogadóképességgel, úgy nem motiválják a turistát utazásra, vagy ott-tartózkodásra. Szálláshelyek A szálláshelyek jelentik a fogadóképesség talán legfontosabb elemét, amelyek számát és az általuk nyújtott férőhelyeket tekintve az elmúlt 5 évben kis mértékű növekedés tapasztalható. A 2003. január 31-i állapotot tükrözi. 9. Táblázat Szálláshelyek típusa, száma és a férőhelyek alakulása az Enyingi kistérségben (2003. január 01.-i állapot)

Település Enying Dég Káloz Kisláng Lajoskomáro m Lepsény Mátyásdomb Mezőkomáro m Mezőszentgyö rgy Mezőszilas Szabadhídvég Összesen:

Kereskedelmi Ifjúsági szálláshely szálláshely Száma száma férőhely férőhely

Falusi szálláshely száma férőhely 1 5

4 27

1 1

52 20

1 1 -

43 18 -

Fizetővendéglátó szálláshely száma férőhely 18 104 -

-

-

-

-

-

-

2 -

8 -

-

-

-

-

-

-

-

-

2

72

2

61

18

104

1 1 10

10 4 53

Forrás: Tourinform-Enying


34


A táblázatból is jól látszik, hogy a szálláshelyek Enyingen, Dégen és Lajoskomáromban koncentrálódnak. Bár a táblázat azt mutatja, hogy a térség egyes településein nincs vendégfogadásra hivatalosan bejelentett szálláshely, azért nem hivatalos formában ezeken a településeken is vannak, akik részt vesznek a turisták fogadásában, de erre vonatkozóan még becsült adatot sem áll rendelkezésre. Számolni kell a jövőben azzal a helyzettel, hogy az elmúlt években egyre több külföldi – különösen német állampolgár – vásárolt ingatlant a kistérség településein és néhányuk szintén bekapcsolódott a vendégfogadásba azáltal, hogy a megvásárolt házakat ismerőseik, barátaik és rokonaik rendelkezésére is bocsátják. Enyingen jelenleg nincs kereskedelmi szálláshely. Egy 20 szobás, 40 férőhelyet biztosító panzió építése már folyamatban van a városközpontban. Egy másik panzió tervei pedig most vannak készülőben. A tervek szerint a természet közeli panzió 30 fő befogadására lesz alkalmas. A város egyetlen középfokú intézménye a nyári hónapokban ifjúsági szálláshelyként működik Az Enying-Kabókapusztán felépült lovastanya folyamatos fejlesztés alatt áll. Az elmúlt évben, 5 szobában 10 férőhelyet biztosító színvonalas szálláshely kialakítása történt és a tervek szerint további férőhelybővítés várható. Kereskedelmi szálláshely a dégi Borostyán Panzió és a sáripusztai Cavaletti Vendégház. Tourinform iroda tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi szálláskínálat

a

térségben

nem

elegendő.

Szükség

lenne

színvonalas

kereskedelmi szálláshelyekre, campingre, ifjúsági szálláshelyekre, több falusi vendégházra. A falusi turizmus a térségben még gyermekcipőben jár. E területen szükség van annak tudatosítására, hogy a falusi turizmus nem egyszerűen fizetővendégszolgálatot jelent, hanem a vendégeknek a falusi életmódba való bekapcsolását és változatos programokról való gondoskodást is. A falusi vendéglátók közül Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

35


heten tagjai a Fejér Megye Falusi Turizmusáért Egyesületnek. Valamennyi tag minősített szálláshellyel rendelkezik.

7.5. VENDÉGLÁTÁS, KERESKEDELEM, EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK A vendéglátóipar nyújtja a turizmusban a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatásokat. A térségben hosszú éveken keresztül nagy gondot jelentett az éttermek hiánya. Az elmúlt 3 évben ez a gond részben megoldódott. Enyingen, Lajoskomáromban, Dégen valamint Mezőkomáromban már üzemel 1-1 étterem, de mint ahogy azt a vendégek és lakosság körében végzett felmérés is igazolja, szükség

lenne

további

színvonalas

és

hangulatos,

ugyanakkor

olcsó

kisvendéglőkre, cukrászdákra, kávézókra. Tény, hogy a szezonalítás itt is gondokat okoz. A nyári hónapokban sokszor szűknek bizonyul az éttermek befogadó kapacitása, ősszel és télen viszont alig van forgalom, különösen hétközben. A meglévő éttermek kínálata összességében változatos, azonban elmondható, hogy hiányzik a korszerű étkeztetés, kevés a tájjellegű étel és tisztelet a kivételnek, alacsony színvonalú a borkínálat. Az étlapok kétnyelvűek (magyar-német), a bútorzat zömmel illeszkedik az étterem színvonalához, a mellékhelyiségek pedig méltóak a környezethez, illetve ahol nem ott a felújítás hamarosan megkezdődik. A kiszolgálás jó színvonalú. A személyzet szakképzettsége és nyelvtudása megfelelő. Sajnos hiányzik az élőzene szolgáltatás az éttermekből. A meglévő cukrászdák, fagyizók, büfék, sörözők stb. esetében a fentiekről nem igazán beszélhetünk. Jelentős színvonalbeli fejlesztésre szorulnak, és bizony elkelne a konkurencia megjelenése ezen a területen is. A térségben a turisztikai fogadóképesség legtöbbet kifogásolt területe a vendéglátás mellett a kiskereskedelem, ahol sok a kényszervállalkozó, akik piackutatás nélkül, kevés tőkével vágtak bele a vállalkozásukba, amelyet az üzlet színvonalának hiánya, a szűkös áruválaszték, ugyanakkor magas árak és a Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

36


hozzáértés hiánya jellemez. Sok az élelmiszert árusító üzlet, ugyanakkor hiányzik a lakosok és a turisták részéről igényelt: ajándékbolt, újságos, méter és rövidáru üzlet, illatszerbolt, horgászcikkeket árusító üzlet, stb. A nyitva tartás a legtöbb esetben nincs tekintettel a helyi lakosok, a turisták és az átmenő forgalom igényeire. A kiszolgálás minősége és az alkalmazottak nyelvtudása erősen kifogásolható. Az árak jelentik általában a turisztikai kínálat legváltozékonyabb elemét. A turista számára akkor, amikor az utazási döntését meghozza a vonzerőn kívül leginkább a célterület általános árszínvonala hat. Az árakat napjainkban a turisták

a

kapott

szolgáltatás

tartalmával és színvonalával minősítik.

Térségünkben a vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások árát a megkérdezett vendégek (31 fő) 65%-a értékarányosnak, 35%-a alacsonynak ítélte.

7.6. HIGIÉNIA, TELEPÜLÉSKÉP, KÖZBIZTONSÁG A higiénia és környezetkultúra kérdése szoros összefüggésben áll az infrastruktúrák

állapotával,

a

kommunális

infrastruktúrák

állapotával,

kiépítettségével és az emberek kulturált viselkedésével. A környezetkultúra és higiénia helyzete javításra szorul a térségben. Fontos feladat e téren a tisztaság növelése, elégséges hulladéktároló kihelyezése, nyilvános illemhelyek létesítése és tisztaságának biztosítása, parkok, zöld területek növelése, virágosítás és fásítás. Példaértékű lehet a térség önkormányzatai számára a dégi önkormányzat által meghirdetett „ Virágos településért……, továbbá az enyingi Tourinform iroda által kezdeményezett „Virágos Enyingért” mozgalom, melyet az Önkormányzat a Tourinform iroda kezdeményezésre hirdetett meg első ízben, 1998-ban és azóta ez a város arculatának formálását célzó kezdeményezés minden évben meghirdetésre kerül a lakosság és az intézmények, jogi személyek részére. A versenyfelhíváshoz kapcsolódóan a Tourinform iroda szervezésével és az Önkormányzat anyagi támogatásával kedvezményes virágvásár lehetősége Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

37


is biztosított volt a lakosság számára. E mellett jó hatással van a településkép formálásra az is, hogy évről-évre egyre több és több német család vásárol ingatlant a térségben és az Ő közismert igényességük, precizitásuk, rendszeretetük jótékony hatással van a körülöttük élőkre is. Célszerű lenne a jövőben meghirdetni a „legrendezettebb, legvirágosabb kistérségi település” cím elnyerését célzó közterület-szépítő versenyt, amelyet aztán minden évben felül lehetne bírálni, ezzel is ösztönözve a településeket a folyamatos közterület szépítésre, ápolásra, amelybe bevonhatnák a civil szervezeteket, az iskolákat és nem utolsó sorban a helyi lakosokat is. Tekintettel arra, hogy az egyes településeken a helyi lakosok közösségi aktivitása igen csekély mértékű, fontos lenne már az óvodákban helyes környezettudat-formáló nevelést nyújtani a gyermekek számára és aztán kisiskolás kortól kell bevonni őket a közterület szépítésébe (pl. parlagfű irtás, virágosítás, fásítás, a Környezetvédelmi Nap keretében: szemétszedés a parkokban…). Ízléses, dekoratív, természetes anyagból készült köszöntő táblák elhelyezését több önkormányzat is fontosnak tartotta az utóbbi időben. Sajnos a települések határaiban megjelenő illegális szemétlerakók komoly problémát jelentenek az önkormányzatok számára a tiszta, kulturált települési környezet kialakítása és a turisták megnyeréséért folytatott „küzdelemben”. A kistérségben az Enyingi Rendőrőrstől – melynek illetékességi területe: Enying, Dég, Mátyásdomb, Lajoskomárom, Mezőkomárom és Szabadhídvég kapott

írásos

anyag

alapján

a

közbiztonság

jónak

mondható.

A

bűncselekmények száma az elmúlt 5 évben jelentősen nem változott. Évente átlagban 150 bűncselekmény válik ismertté a területen. A felderítési eredményesség 40 % feletti. A bűncselekmények döntően vagyon elleni bűncselekmények: betöréses lopások és gépkocsi feltörések. A betöréses lopások között előfordul külföldi állampolgár tulajdonában lévő hétvégi ház sérelmére elkövetett is. Kiemelten súlyos bűncselekmények (pl. emberölés), továbbá közterületen elkövetett, valamint Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

pénzintézet sérelmére elkövetett fegyveres 38


rablást az elmúlt 5 évben nem követtek el. Gépjárműlopás az elmúlt 2 évben nem történt. Az írásos anyag szerint a térség többi településén is a fentiekhez hasonló helyzetről beszélhetünk. Összességében tehát a közbiztonság helyzete a területen az ország más területeihez képest jónak értékelhető.

7.7. A TURIZMUS INTÉZMÉNYRENDSZERE A kistérség településeinek önszerveződő társulása jelenleg nem alkalmaz turisztikai menedzsert, a társulás önkormányzatainál nincs turisztikai referens sem és nem működik idegenforgalmi bizottság a turizmusban érdekelt településeken. Előre

mutató

lépésként

értékelhető,

hogy

1997-ben

Enying

Város

Önkormányzata pályázati támogatással létrehozta a városban a kistérségi információs és marketing feladatokat ellátó Tourinform irodát. (Fejér megyében mindösszesen két Tourinform iroda működik, az egyik Enyingen, a másik pedig Székesfehérváron. ) Az iroda megalakulása idején - néhány település korábbi években megjelentetett képeslapján kívül - semmilyen turisztikai kiadvánnyal nem rendelkeztek a települések. Az eltelt évek során az iroda marketing munkájának révén jó néhány térségi és Enying városra vonatkozó kiadvány készült el, így többek között: kistérségi invitatív kiadvány „Rejtett titkok a Mezőföldön” „Mezőföldi Hívogató” és „Mezőföld” címmel, városi leporelló és térkép, kistérségi turisztikai térkép, kistérségi programfüzet évente, valamint további képeslapok. Elmondható, hogy valamennyi kiadvány pályázati támogatás igénybe vételével készült. Az iroda megalakulása óta rendszeresen részt vesz az Utazás Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállításon, ahol önálló standon képviseli a térséget. Az elmúlt évek során sikerült jelenlétükkel és kiadványaikkal tudatosítani a turisztikai piacon a kistérség helyét, értékeit és lehetőségeit. 1997. és 2001. között az iroda működési költségeit Enying Város Önkormányzata egyedül Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

39


viselte. A térség települései az elkészült kiadványokhoz járultak hozzá lakosságszám arányosan. 2001-ben sikerült elérni, hogy a kistérség települései hozzájáruljanak az iroda dologi, működési költségeihez lakosságszám arányban. Fontos feladatot jelent a még hiányzó egységes kistérségi arculat megteremtése és szükség lenne egy jól működő, folyamatosan aktualizált, karbantartott kistérségi honlapra. A lakossági tájékoztatás javítása érdekében több település – Lajoskomárom, Káloz, Kisláng, Mezőszentgyörgy – Teleházat működtet. Alapvető gond, hogy bár az Önkormányzati törvény a helyi turizmus irányítását a települési önkormányzatok hatáskörébe utalta, mégis a szakismeret, a pénzeszközök és a koordináció hiánya miatt nem tudják a feladatot hiánytalanul betölteni, pedig a lakosság, a turisták és a vállalkozók hiányolják a tiszta környezet, a fejlett infrastruktúra és a színvonalas szolgáltatások mellett a megfelelő tájékoztatást: információs táblákat, útbaigazító táblákat, térképeket, prospektusokat, kiadványokat.

7.8. A LAKOSSÁG ÉS A TURIZMUS A térség valamennyi településén nagy gondot okoz a kistérségi öntudat hiánya. Általános tapasztalat, hogy a lakosság jelentős része tisztában van a turizmus szerepével és jelentőségével, azonban ennek tudatosítása a térségben élők felé továbbra is szükséges és fontos. Kiemelt szerep hárul az önkormányzatokra és a Tourinform irodára a tekintetben, hogy a település, a térség számára kitörési pontot ill. lehetőséget jelentő turizmus szerepét, fontosságát kihangsúlyozzák és tudatosítsák a lakosság körében. Sok időt vesz igénybe, hogy a helyi és a környező települések lakosságát megnyerjük a térség kitörési pontjairól. Ezt leginkább a lakosság helyi és kistérségi önbizalmának növelésével tudjuk elérni. Az úttörő vállalkozók és a példaértékű projectek sokat segíthetnek a fenti cél elérésében. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

40


Rá kell vezetnünk a lakosságot annak a felismerésére, hogy a kistérség települései igenis tartogatnak valamit a látogatók számára, főként, ha a turizmusban egyre fontosabbnak számító nyugalom, szép természeti környezet, szabad tér, jó levegő és az épített örökség fogalmai kerülnek szóba. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a kistérség fejlődése a büszke és lelkes helyi lakosságnál kezdődik. Nagyon fontos továbbá a helyi lakosok viselkedése, hiszen a vendégek gyakran ennek alapján formálnak véleményt kistérségünkről és hazánkról. Ez is fontos része az imázsnak, segítheti vagy gátolhatja az idegenforgalmi keresletet. A lakosság körében végzett kérdőíves felmérés arra próbált rávilágítani, hogy milyen a lakosság viszonya a turizmushoz, fontosnak tartják-e a turizmus fejlesztését a településen és milyennek látják a lakosság és ezen belül a saját cselekvőkészségüket a fejlesztésre vonatkozóan, továbbá éreznek-e affinitást a vendégfogadásban való részvételhez. A 27 értékelhető kérdőív feldolgozását követően elmondható, hogy a válaszadók tisztában vannak a turizmus szerepével, jelentőségével, hiszen 22%-uk szerint a turizmus az egyik legfontosabb gazdasági tevékenység, 74%-uk szerint fontos kiegészítő tevékenység, 4%-uk szerint jó, ha van. A megkérdezettek 41%-a rendszeresen, 11%-uk néha, 48%-uk nem vesz részt a turisták fogadásában. Azok, akik jelenleg nem vesznek részt a turisták fogadásában arra a kérdésre, hogy bekapcsolódnának-e a jövőben 46%-uk azt válaszolta, hogy igen és 54%-uk azt válaszolta, hogy nem. A megkérdezettek 96%-a a turizmus fejlesztését a településen fontosnak tartja, 4%-a mondja csak, hogy nem fontos. A

lakosság

turizmus

fejlesztésére

vonatkozó

cselekvőkészségét

a

megkérdezettek 22%-a aktívnak tartja, 37%-a ötletekkel támogatónak és 41%-a közömbösnek ítéli. Ugyanakkor a saját cselekvőkészségét a turizmus fejlesztésére vonatkozóan 41%-uk aktívnak, 52%-uk ötletekkel támogatónak és 7%-uk közömbösnek tartja.


41


8. AZ ENYINGI KISTÉRSÉG SWOT- ANALÍZISE

A SWOT-analízis a jelenlegi helyzet elemeiből adódó erős és gyenge pontok, valamint a lehetőségek és veszélyek összefoglalása. Segítségével felvázolható az erősségek és lehetőségek kihasználásának, illetve gyengeségek és a veszélyek leküzdésének módjait, hogy ne csupán a célok meghatározásához, hanem a megvalósításhoz is segítséget nyújtsunk.


42


ERŐSSÉGEK Kedvező földrajzi elhelyezkedés, Balaton közelsége Jelentős tranzitforgalom a 64-es és 7es főút révén Kiváló termőhelyi adottságok A lótenyésztésnek, a lovas versenyeknek, a fogathajtásnak és a szervezett lovas programoknak évtizedes tradíciói vannak Jelentős természeti erőforrások, érintetlen táj, csend, nyugalom (helyi jelentőségű természetvédelmi területek, védett tájértékek, kastélyparkok, horgásztavak, termálkút…) Jelentős építészeti értékek (kastélyok, kúriák, műemlék templomok, …) Turisztikai termékkínálat néhány eleme megtalálható már néhány településen (falusi turizmus, aktív turizmus: lovaglás, vadászat, horgászat) Egyedi vonzerő jelenléte (hatóköre túlmutat a régión) Gazdag, színvonalas kulturális programok és Hagyományőrző rendezvények (díjugrató és fogathajtó lovasversenyek, komoly és igényes könnyűzenei koncertek, fesztiválok, szüreti vigasságok…) Szőlőművelés hagyományai és gasztronómiai élmények Hagyományőrző civil szervezetek növekvő száma és aktív, kezdeményező szerepe Együttműködések a térségfejlesztés érdekében Vállalkozásra alkalmas önkormányzati ingatlanok


KIHASZNÁLÁSUK Háttér-települési funkciók ellátása A szolgáltatások bővítése a tranzit forgalom számára és a tartózkodó turizmus feltételeinek a kialakítása A mezőgazdaság és a turizmus összehangolt fejlesztése Lovas turizmus fejlesztése

Komplex turisztikai termékek kialakítása

Turisztikai célú hasznosítással egybekötött védelem Komplex turisztikai termékké való fejlesztésük

Komplex turisztikai termékké alakítása Egymásra épülő, összehangolt kistérségi Rendezvények, melyek túlmutatnak a régió hatókörén

Bor és gasztronómia, mint turisztikai termék Kezdeményező szerepük támogatása révén a turizmus fejlesztésében aktív, együttműködő partnerekké válhatnak Felzárkózás, népesség megtartása, életminőség javítása Tőkevonzás, turisztikai célú befektetések, vállalkozások számának gyarapodása

43


GYENGESÉGEK A kistérség települései társadalmi, gazdasági szempontból elmaradottak A településeket egymással összekötő utak rossz állapota ill. hiánya, a külterületi utak elhanyagoltsága Átutazó forgalom uralkodó volta és kihasználatlansága Építészeti értékek kihasználatlanok, felújításra szorulnak Komplex turisztikai termékek hiánya Spontán fejlődés, stratégia hiánya Rövid turisztikai szezon A fogadóképesség hiányos, kevés szálláshely és szolgáltatás Meglévő szálláskapacitás alacsony színvonalú Fejlesztésekhez szükséges tőkehiány Vállalkozói affinitás hiánya Alap és turisztikai infrastruktúra hiányosságok Környezeti állapot iránti igénytelenség (települések képe, közterületek állapota…) Sió szennyezettsége Egységes kistérségi arculat hiánya Lakossági identitás hiánya A marketing gyengesége Turisztikai szakismeretek hiánya Sok a kényszervállalkozás és a működő vállalkozásokban gyakran hiányos a szakképzettség Nyelvtudás hiánya Szomszédos kistérségekkel való együttműködés hiánya A kistérség perifériális szerepe a megyében és a régióban Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

LEKÜZDÉSÜK Felzárkózás érdekében összefogás, együttműködés Fejlesztés (településeket összekötő utak, a térséget felölelő kerékpárút kiépítése) Szolgáltatások bővítése, tartózkodó turizmus feltételeinek megteremtése Felújítás, turisztikai célú hasznosítás Termékfejlesztés Tudatos fejlesztés Szezon széthúzását lehetővé tevő turisztikai termékek kiemelt fejlesztése A komplex termékfejlesztés keretében új szálláshelyek építése Korszerűsítés, fejlesztés, bővítés, Pályázatok, magántőke bevonása Ösztönzés, támogatás, vállalkozóbarát önkormányzatok Infrastruktúra fejlesztése Környezetszépítés, virágosítás akciók, civil szervezetek faluszépítő kezdeményezéseinek támogatása Mederkotrás, tisztítás Kistérségi imázs megteremtése Lakossági öntudat erősítése, meggyőzés Marketing erősítése, támogatása Képzések, továbbképzések Tanácsadás, szakmai tanfolyamok szervezése Nyelvtanulás ösztönzése, nyelvi képzések, tanfolyamok Kapcsolatok kiépítése, közös érdekeken alapuló együttműködés Közös érdeken alapuló határozott fellépés, érdekképviselet, lobbizás 44


LEHETŐSÉGEK Nemzeti Fejlesztési Terv

CÉLSZERŰ REAGÁLÁS Kapcsolódás a Terv 5 operatív programjához Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Turizmus támogatása és Turizmus törvény EU csatlakozás Projectek kidolgozása, turizmusfejlesztési program megvalósítása M8-as gyorsforgalmi út megépítése Összefogás, lobbizás fellendülést hozhat a térség számára. VESZÉLYEK Tőke és szakismeret hiánya

Települési önkormányzatok forráshiánya Fiatalok elvándorlása a döntően agrár térségből A térség további lemaradása a fejlettebb területektől

CÉLSZERŰ REAGÁLÁS Projectek kidolgozása és azok hatékony menedzselésével a tőkebevonás elősegítése, pályázatokon való aktív részvétel, szakképzések elősegítése Külső források felkutatása, lobbizás A mezőgazdaság és a turizmus összehangolt fejlesztése Kistérségi marketing: „Együtt lehetünk csak eredményesek térségünk felzárkóztatásáért és az életminőség javításáért folytatott küzdelemben” Összefogás, közös érdekeken alapuló együttműködés

Nem sikerül megteremteni az egyes önkormányzatok, a vállalkozások, valamint a szomszédos kistérségek közötti együttműködést, ezáltal az egymásra épülő kínálat helyett párhuzamos, egymással konkuráló turisztikai kínálat alakul ki. Az Európai Uniós csatlakozáshoz való Projektek kidolgozása felkészülés nem megfelelően alakul


45


II. A PROGRAM STRATÉGIÁJA 9. A TURIZMUSFEJLESZTÉS CÉLJA, LEHETSÉGES IRÁNYAI, ESZKÖZEI ÉS FELADATAI.

9.1. FEJLESZTÉSI CÉLOK A kistérség turizmusát jelenleg a földrajzi helyzetéből adódóan a Balaton közelsége, az erős szezonalítás, a hiányos infrastruktúra, az alacsony jövedelemtermelő képesség és a komplex turisztikai termékek hiánya jellemzi. A térség főbb vonzerői a természeti, táji értékek, az építészeti emlékek és az egyre bővülő és színesedő rendezvények köre, amelyek 1-2 kivételtől eltekintve nem igazán versenyképesek a belföldi és a nemzetközi piacon, de tudatos fejlesztéssel és az érintett települések összefogásával hosszabb távon alkalmassá tehetők sajátos, komplex turisztikai termékek kialakítására. A meglévő vonzerőkön alapuló és újak létrehozására irányuló tudatos fejlesztéssel elérhető, hogy a térség lakossága is kellemesebb környezetben, jobban és boldogan éljen. Az ideérkező turista pedig jól érezze magát, és visszatérő vendég legyen, aki környezetében is ajánlani fogja barátai szabadidejének itteni eltöltését. Térségünkben a turizmusfejlesztés elsődleges célja a természeti, táji és építészeti értékek megőrzése, fokozása kell, hogy legyen. Cél tehát a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése. A turizmusfejlesztés során számolni kell a fejlesztést gátló tényezőkkel (lásd: SWOT analízis) és törekedni kell a kiküszöbölésükre ill. leküzdésükre. A fejlesztéstől várt eredmények között az alábbiakat kell megemlíteni: - a térség arculatának, imázsának megteremtésével a turisztikai vonzerő növelése, - a települések közötti együttműködés erősödése, - komplex turisztikai termékek kínálata, Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

46


- a szolgáltatások minőségének a javítása, - növekszik a térségbe érkező külföldi és belföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma, - magasabb fajlagos költés jellemzi a vendégek itt tartózkodását, - a szezonalítás problémájának enyhítése, - a természeti értékek és az épített örökség megóvása, - a térség gazdasága megerősödik és nő a munkahelyek és a vállalkozások száma, - a fejlesztések ösztönzőleg hatnak a turisztikai beruházásokra, - javul a turisztikai infrastruktúra.

9.2. A TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI Ha a fent kitűzött célokat tartjuk szem előtt, akkor a legtöbb energiát és figyelmet követelő fejlesztési irányra, a tudatos fejlesztésre kell fordítanunk, amely nem hagyja kihasználatlanul a lehetőségeket, de illúziókat sem követ, ugyanis ennek révén valósítható meg a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése. A turizmus fejlesztése a kistérségben csak a települések turisztikai vonzerőinek fejlesztésén alapulhat, ugyanis a szolgáltatások fejlesztése csak abban az esetben lehet sikeres, ha belföldi és külföldi látogatónak van miért a térségbe jönni és itt a jelenleginél hosszabb időt tölteni és több pénzt költeni. A Mezőföldi kistérség turizmusának fejlesztése kapcsán tekintettel kell lenni a SWOT analízisben feltárt erősségekre és gyengeségekre, továbbá az ezekből fakadó lehetőségekre és veszélyekre, valamint a turisztikai trendek alakulásara, a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programjában meghatározott alprogramokra és végül, de nem utolsó sorban azokra a tervekre és koncepciókra, amelyek a kistérség turizmusát érintik. Gondolok itt a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepcióra, a Fejér Megyei Turizmusfejlesztési Koncepcióra, a KözépElső Magyar Ipari Park Szervező Kft.

47


dunántúli

Turizmusfejlesztési

Koncepcióra,

az

Enyingi

kistérség

Területfejlesztési Koncepciójára, az Enyingi kistérség Fejlesztési Programjára, valamint az Enyingi kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiájára és Operatív

Programjára,

valamint

a

már

elkészült

megvalósíthatósági

tanulmánytervekre. (Pl. Bozót-patak, Sárvíz-völgy Tájvédelmi Körzet). A Közép-dunántúli Régió Turizmusfejlesztési Koncepciójában - mely elfogadásra még nem került, talán nem is véletlenül - megfogalmazottak alapján elmondható, hogy a régió turizmusának jövőbeni alakítása során a Mezőföld nyugati részén elhelyezkedő települések, térségek turisztikai lehetőségeivel, adottságaival továbbra sem számolnak igazán. A régióban található legfontosabb kulturális örökség vonzerők felsorolásában a dégi Festetics-kastélyt és Hollandház nem szerepel, holott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által készített listán a Közép-Dunántúl 5 egyedi épületegyüttese között szerepel. A természeti örökségek között a helyi jelentőségű természetvédelmi területek között szintén nem szerepel a kastélypark és a Bozót-patak völgye. A Koncepció a Mezőföldön a fejlesztés irányát a falusi turizmusban, hosszútávon pedig a termálturizmus kiépítésében látja Lajoskomáromra, Igarra és Vajtára alapozva. A Fejér Megye Turizmusfejlesztési Koncepciójában – elfogadásra még szintén nem került – a kistérség turisztikai kínálatának fejlesztése kapcsán exkluzív terméknek tekinti az ökoturizmust, az egyéb termékek között említi a termálturizmust, a lovas, a falusi, a bor és gasztronómiát, a részszolgáltatások kapcsán pedig a szállás és tranzit szolgáltatásokat a kiépülő 8-as út mentén valamint a rendezvényeket. A Balatonhoz való közelségben rejlő potenciális lehetőségek kihasználását is fontosnak említi a koncepció térségünk esetében és épít a hagyományokkal rendelkező lótenyésztésre is. Az Enyingi kistérség Fejlesztési Programja kiemeli, hogy a kifejezetten mezőgazdasági jellegű térség az idegenforgalom és a feldolgozóipar, valamint a szolgáltatások fejlesztésével érhet el számottevő fejlődést, ezen belül a Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

48


munkanélküliség csökkentését. A turizmust kitörési pontként emlegeti. A fejlesztést a termálvíz, a horgásztavak, az érintetlen táj szépsége, kerékpáros turizmus, lovas programok, horgászat, kastélyturizmus, népművészeti látnivalók, vendéglátás-borkóstolás és a falusi vendéglátás irányában jelöli meg. Az Enyingi Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiájában, amelyben célként a térség számára a megye fejlettebb térségeihez való felzárkózás szerepel, 4 prioritás mentén 6 alprogram és 26 intézkedéscsoport fogalmazódik

meg.

A

6

alprogram

közül

az

egyik

a

„többirányú

turizmusfejlesztés a Balatonra és a helyi adottságokra alapozva”. Az alprogram a vidéki turizmus komplex fejlesztésére, a helyi munkahelyteremtésre és az alternatív jövedelemszerzésre irányul. Az alprogramon belül 2 projekt szerepel: lovastanya

bővítése

Enying-Kabókapusztán

és

turisztikai

pihenőpark

megvalósítása Lepsényben. Alprogramként szerepel még a vidéki infrastruktúra fejlesztése (Dég-Káloz, Mátyásdomb-Ágostonpuszta

összekötő

utak

építése),

vízbázis

és

hulladékkezelés fejlesztése, valamint az életminőség javítása, közösség és településfejlesztéssel (közintézmények felújítása, fejlesztése, faluház építési program, a település karakterét őrző építészeti emlék rendbehozatala, a településkép idegenforgalmi vonzerejének javítása).

9.3. A TURIZMUSFEJLESZTÉS ESZKÖZEI ÉS FORRÁSAI A turizmusfejlesztés rendkívül széles körű feladatot jelent és a lakosság aktív közreműködését igényli, annak ellenére, hogy a turizmus a jövőben sem lesz a térség legfontosabb gazdasági tényezője, de bizonyos rétegeknek a mainál jóval több munkalehetőséget és jövedelmet biztosíthat. A kérdőíves felmérés és mélyinterjúk arra próbáltak választ keresni, hogy a megkérdezett lakosok, vállalkozók és a kistérség önkormányzatai hogyan ítélik meg a turizmus jövőbeni szerepének, jelentőségének a súlyát a térségben. A Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

49


felmérés és a mélyinterjúk alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy a megkérdezettek szinte kivétel nélkül fontosnak tartják a turizmus fejlesztését. Érdemes ennek kapcsán megemlíteni, hogy a lakosok és a vállalkozók arra a kérdésre, hogy milyennek látják a saját cselekvőkészségüket a turizmus fejlesztésére vonatkozóan, mind a lakosok, mind pedig a vállalkozók aktívnak ill. ötletekkel támogatónak ítélték, ugyanakkor a lakosság egészét tekintve a cselekvőkészséget illetően elég pesszimisták, döntő többségük közömbösnek ítéli azt. A lakosság aktivitásával, cselekvőkészségével kapcsolatban fontos kiemelni és hangsúlyozni, hogy amennyiben az érintettek azt tapasztalják, hogy bevonják őket az elképzelések alakításának a folyamatába, ha érzik, hogy partnerként kezelik őket, meghallgatják, és figyelembe veszik a véleményüket, úgy azzal az Ő hozzáállásukat is pozitív irányba alakítható. Így tehetők Ők is a folyamat részeseivé és nyerhetők meg a turizmus számára. Nem szabad olyan illúziókat kelteni, hogy a helyzet máról holnapra megváltozhat, de a tudatos, szívós munka, ha az a fogadóképesség adottságainak tervszerű fejlesztésével összhangban történik, biztosan megteremtheti az alapját a térségbe irányuló fizetőképes kereslet megélénkülésének. A tudatos turizmusfejlesztés fontos eszközei: - a tervezés és a tervek megvalósításának folyamatos ellenőrzése, - korszerű intézményrendszer megteremtése a tervek magvalósításához, - megfelelő közgazdasági és jogi szabályozás, - magán beruházásokat orientáló ösztönző-rendszer kiépítése, - fejlett infrastruktúra, - szakképzett munkaerőt biztosító oktatási és szakképzési intézmények, - szakszerűen és környezetbarát módon működő turisztikai létesítmények, - hatékony non-profit és vállalati marketing munka, - az állami és magánszektor jó együttműködése, - önkormányzatok, civil szervezetek, lakosság együttműködése - jó közbiztonság, - vendégszerető lakosság, - idegen nyelvek ismerete.


50


A Mezőföldi kistérség Turizmusfejlesztési Koncepciójának és Programjának a települések rendezési terveibe történő integrálását követően különböző támogatási források – pályázati úton történő - igénybevétele válik lehetővé, gondolok itt az Európai Uniós előcsatlakozási alapokra (PHARE, ISPA, SAPARD), majd a csatlakozást követően a Kohéziós és Strukturális alapokra, továbbá kormányzati, régiós és megyei támogatásokra. A pályázatok figyelemmel kísérése, a pályázati anyagok elkészítése, koordinálása érdekében mielőbb szükség lenne főállású turisztikai menedzser alkalmazására a kistérségben, ugyanis a térségben a turizmus területén hiányzik a vállalkozói tapasztalat és az elengedhetetlenül szükséges ismeret arról, hogy hogyan lehet a helyzetet megváltoztatni, az adottságokat komplexen vizsgálni és a vonzerőket tudatosan fejleszteni. Ehhez kell segítséget nyújtani az önkormányzatoknak és a vállalkozóknak.

9.4. A TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK Természeti és építészeti értékek védelme A megye nyugati határán futó Cinca-Csíkgát vízfolyás völgye több tófelület Alsótekeresi tározó, enyingi halastó) és értékes vizes élőhely összekapcsolásával csatlakozik a Sió országos ökológiai folyosójához. A kistérség keleti határán (Szabadbattyántól Simontornyáig) végig húzódó Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet szintén fontos és értékes ökológiai folyosó. A Bozót-patak völgyének legértékesebb szakasza Dég és Mezőszilas térségében található. A térségi szempontból kisebb ökológiai folyosó Kisláng ill. Igar irányába tovább fejleszthető. A dégi 43 ha-os szakasza helyi védelem alatt áll, amelyhez szervesen kapcsolódik a szintén védett kastélypark területe. Az ökológiai rendszerek területén alapvető cél a természetes, természet közeli élőhelyek védelme, fejlesztése. Az ökológiai folyosók mozaikosságát őshonos


51


erdők, gyepek, ligetek telepítésével, a vizes élőhelyek revitalizációjával kell feloldani. A mezőgazdasági használat ökológiai érdekű korlátozása elsődlegesen a vegyszerhasználat minimalizálását, az extenzív gazdálkodás elterjesztését jelenti az

ökológiai

hálózat

területein.

Ösztönözni

kell

a

természetvédelmi,

környezetvédelmi érdekeket is figyelembe vevő gazdálkodást. A nagy térségű gyepes területeken a gyepek fenntarthatósága érdekében ösztönözni kell az állattartás súlyának, jelentőségének visszaállítását. E területek erdősítését kerülni kell. A zöldfolyosók szerepe különösen az erdőben szegény Mezőföldön jelentős, ahol az összefüggő mezőgazdasági területek oldásában, a tájkép gazdagításában játszana fontos szerepet. A térség felszíni, felszín alatti vizeinek minőségét a területen elhelyezkedő települések környezeti állapota, a keletkező szennyvizek elhelyezésének szakszerűsége és a településeken működő ipari és mezőgazdasági tevékenység befolyásolja. A talajvíz általában szennyezett, egyrészt a mezőgazdasági művelés, másrészt a szennyvízelhelyezés hiányosságai miatt, ezért e területen igen fontos teendők vannak. A térség igen gazdag építészeti értékekben, amelyek védelme, felújítása az épületet körülvevő kerttel, parkkal együtt kiemelten fontos, hiszen így őrizhetők meg és vonhatók turisztikai hasznosítás körébe a települések arculatát, a város ill. faluképet meghatározó műemlékek, műemlék jellegű épületek és környezetük. Fontos továbbá a népi építészeti elemeket őrző épületek (lakóépületek, pincék), továbbá azon épületek, utcák, parkok helyi védelem alá helyezése, melyek kultúrtörténeti, építészeti szempontból fontosak, meghatározóak.


52


9.5. TERMÉKFEJLESZTÉS A kistérséget turisztikai célterületté alakítani, és egyúttal versenyképessé tenni csak alkalmas turisztikai kínálat megteremtésével lehet. Ennek alapja a tudatos termékfejlesztés. Fontos, hogy a térségben lévő önkormányzatok és vállalkozók a lakosság összefogásával

olyan

kínálati

helyzetet

alakítsanak

ki,

amelyben

összegződhetnek, sőt hatványozódhatnak azok az értékek, amelyekkel a települések rendelkeznek. A termékfejlesztés kapcsán nagyon fontos tekintettel lenni az előremutató tendenciákra, trendekre valamint, tisztában kell lenni azzal, hogy mely piaci szegmenseket kívánjuk elérni a termékeinkkel. Szem előtt kell tartani azt, hogy az embereknek több (rövid) szabadságuk van évente; hogy nagyobb az érdeklődés az aktív üdülési lehetőségek iránt; hogy a minőségre egyre nagyobb igény mutatkozik; hogy szükség van a változatosságra és, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a természet, az érintetlen, felfedezetlen tájak és a kultúra, valamint a hagyományőrzés iránt. A kistérség sokszínűségének megőrzése érdekében olyan programokat kell kidolgozni, amelyek mellett nem, vagy a lehető legkisebb mértékben károsodik az élővilág és a természet. A meglévő attrakciók, vonzerők korszerűsítése és az új termékek kialakítása során törekedni kell a sajátos, egyedi értékekre és hagyományokra. A turisztikai termék a vonzerőn alapuló szolgáltatás halmaz, amely az otthonától távollévő turista igényeinek teljes kielégítését célozza. A turisztikai kínálat fő termékeit az exkluzív turisztikai termékek alkotják, melyek egyedi vagy sajátos vonzerőn alapulnak, melyek képesek távolabbról is turistákat vonzani. A fő turisztikai termékek mellett fontos egyéb turisztikai termékek kialakítása és számos rész szolgáltatás biztosítása. Ezek együtt alkotják a térség teljes turisztikai kínálatát. Célszerű fejlesztési prioritásokat kijelölni aszerint, hogy mivel érhető el leginkább, hogy a térségbe turisták


53


jöjjenek és ennek révén máshol megtermelt jövedelmek áramoljanak ide. Mindezekre tekintettel a kistérség turisztikai kínálatának bővítését, fejlesztését az alábbi termékek szolgálhatják a jövőben. A turizmus formája

A turisztikai termék jellemzői

Helyszínek

Exkluzív turisztikai termékek Kastély turizmus

Ökoturizmus

Aktív turizmus: Golf

4 csillagos kastélyszálló és kulturális központ, színvonalas szolgáltatásokkal és szabadidős programokkal Főleg természet- és tájvédelmi területeken pihenőpark kialakítása, továbbá erdei táborok és ökotúrák kijelölt útvonalakon, képzett szakmai kísérőkkel (pl. erdész, hivatásos vadász stb.) 9 lyukú pálya építése, magas kategóriájú szolgáltatások

Dég

Dég, Enying, Lepsény, Káloz, Mezőszilas,

Enying

Egyéb komplex turisztikai termékek Lovas turizmus

Aktív turizmus: Horgászat Aktív turizmus: Vadászat Aktív turizmus: Kerékpáros turizmus

Jó lóállomány, fedett lovarda, túraútvonalak, szálláshely és egyéb szolgáltatások, lovas programok és bemutatók Jó halállomány, stégek, szabályozás, kapcsolódó szolgáltatások

Enying, Káloz, Kisláng, Lajoskomárom, Mezőszilas Enying, Dég, Káloz, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőszilas, Szabadhídvég A kistérség majdnem egész területén

Jó vadállomány, komfortos vadászházak, kísérők, kiegészítő szolgáltatások és programok Kerékpárutak, tájékoztató A kistérség egész táblák, megállóhelyek, területén útmenti pihenők és szolgáltatások


54


Kastély turizmus

Falusi és agroturizmus

Felújított kastélyok szálláshelyek, színvonalas sokrétű szolgáltatások és egyedi rendezvények Együttélés felkészült falusi családokkal, programok

Enying, Lepsény, Káloz, Mezőszilas

A kistérség valamennyi településén, kivéve: Enying Ifjúsági turizmus Ifjúsági szállók, kempingek, Enying, erdei táborok, sport, Mezőszentgyörgy, kulturális animáció Kisláng, Dég, Mezőszilas, Szabadhídvég Wellness turizmus Termálfürdő, szálláshelyek, Lajoskomárom megfelelő természeti környezet Bor és Borút, pinceszer, A térség szőlőhegyei, gasztronómia kapcsolódó szolgáltatások, továbbá éttermek és rendezvények, falusi falusi vendéglők gasztronómia, specialitások A térség települései Kulturális turizmus Kiemelkedő színvonalú fesztivál, rangos, évente ismétlődő rendezvények, műemlék és múzeum túrák, hagyományok ápolása, őrzése Aktív turizmus - Wellness Hazánkban a területi és időbeli koncentráció komoly gondot okoz. A Balaton térségét érintő szezonalítási problémák megoldásában sokat segíthetne a Balaton háttértelepülésein lévő még ki nem használt idő és térbeli lehetőségek. A több réteget megszólító aktív turizmus, szabadidős program lehetőségeivel kevésbé időjárásfüggő, nem kötődik közvetlenül a Balatonhoz kapcsolódó rövid turisztikai szezonhoz. A térség és a program turisztikai programkínálata. A kulturális és természeti kincsekre alapozott projekt elősegíti a hátrányos helyzetű térség turisztikai potenciájának növekedését, új munkahelyeket teremt, növeli a helyi vállalkozások bővítési lehetőségeit. A családi nyaralás mellett a


55


településen található már feltárt vízkincs lehetőséget ad egy élményfürdő kialakítására is, ami tovább növeli az üdülőfalu vonzerejét, szélesebb körű szolgáltatást biztosítva. Az üdülőfalu szervesen csatlakozik a település és a térség egyéb turisztikai programjához – pl. lovas turizmus, borturizmus, horgászat, vadászat – ezzel erősítve egymást. A szolgáltatások sokszínűsége a család egészére biztosít aktív pihenést. A gyerekek részére rendezendő programok nemcsak számukra nyújtanak élményeket, de lehetővé teszik a szülők önálló, igényeiknek megfelelő programokban való részvételt is. A szülők, nagyszülők a fürdőzés mellett a különféle gyógyászati szolgáltatásokat, szabadidős tevékenység aktív részesei lehetnek. Aktív turizmus - Lovas turizmus Lovas

nemzet

vagyunk

–

mondják

rólunk,

s

valljuk

magunk

is.

Történelmünkben a ló, a lovaglás jelentős szerepet játszott, játszik és fog is játszani még a jövőben. Fontos szem előtt tartani, hogy a természet és az aktív szabadidő napjainkra felértékelődött a turisták körében. Kontinensünkön kevés olyan romantikus és vadregényes hely van, ahol bárki szabadon lovagolhat, kocsizhat. Hazánk azonban ezek közé a helyek közé tartozik. A külföldi vendégek (főként német, olasz, dán és holland turisták) közül sokan a magyar látványosságként ismertté vált lovasbemutatók miatt keresik fel országunkat. A turisztikai termék egyedülállósága a csikósok felvonultatása, a ménes hajtás és a Koch-ötös. Tekintettel arra, hogy a lovat kora tavasszal és késő ősszel is fel lehet lovagolás céljára nyergelni, ezért ez a termék remek lehetőséget nyújt a turisztikai szezon széthúzásához. A térségben a lótenyésztésnek, a lovas versenyeknek,

a

fogathajtásnak,

a

szervezett

lovas

programoknak,

a

hobbilovaglásnak évtizedes hagyományai vannak. Ez a termék kiemelt turisztikai termék volt a

Széchenyi tervben és a lovas komplexumokat


56


üzemeltető társas és egyéni vállalkozások igyekeztek kihasználni a pályázat nyújtotta lehetőségeket szolgáltatásaik fejlesztése, bővítése érdekében. Az Enying-Kabókapusztán lévő Varga-tanya, amely családi vállalkozásként működik immár harmadik éve. A varázslatos környezetben elterülő lovas tanyát 200 ha-os erdőkkel, rétekkel övezett halastavak veszik körül, amely idilli környezetet kínál a természet és a lovassport szerelmeseinek. A tanya tulajdonosai igyekeznek komplex szolgáltatást nyújtani a vendégeik számára. Jelenleg összesen 10 fő részére tudnak színvonalas szálláshelyet biztosítani. A lóval érkező vendégek kedvencei számára lovas boxok állnak rendelkezésre. Jártatóval, fedeles lovardával és díjugrató lovasverseny megrendezésére alkalmas pályával rendelkezik a lovas tanya, mely 3 patkós minősítésű. Itt kerül megrendezésre az Enyingi Török Bálint Kupa - Országos Minősítő Díjugrató Lovasverseny. A verseny nevezői között jó néhány neves külföldi versenyzőt is találhatunk. A család évekkel ezelőtt meglátta a lovas turizmusban rejlő lehetőségeket, azok kihasználását pedig folyamatosan véghez is viszik. A szolgáltatások további bővítéseként elkészült egy több funkciós sportpálya és egy úszómedence. A férőhelyek bővítése céljából 4-5 maximum 6 férőhelyes vendégház megépítését tervezik a közeljövőben. A halastavak medrének kotrása jelenleg zajlik, a már halakkal betelepített tavak mentén kerékpárút kiépítését is tervezik. A nyári hónapokban 8-10 fős gyermekcsoportok részére angol nyelvoktatással egybekötött lovas tábort szerveznek már évek óta. A távlati tervek között szerepel egy nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas fedeles lovarda megépítése. A Lajoskomáromhoz tartozó Sáripusztán évtizedes hagyományai vannak a lótenyésztésnek. Mára a korábbi lovasversenyeknek, díjugratásoknak otthont adó puszta a lótenyésztés helyszíne. Az Enyingi Agrár Rt. tulajdonát képező ménes

a Társaság 600 hektáros területén helyezkedik el. 2001. nyarán 10

szobás, 20 férőhelyet biztosító, minőségi igényeket kielégítő vendégház


57


megnyitására került sor. A szolgáltatások komplexebbé tétele a közeli jövő célkitűzése a tulajdonosok részéről. A dimbes-dombos vidék alkalmas a természetjárásra, kerékpározásra, a közeli horgásztavak horgászati lehetőséget, a Fülöp-hegyi pincesor hangulatos pinceszeri programot kínál a tereplovaglás, a terepkocsikázás és a ménes megtekintése mellett. Az Országos Lovas Turisztikai Szövetség által, két patkóval minősített lovas komplexumról van szó a sáripusztai ménes esetében. Mezőszilas

komoly

hagyományokkal

rendelkezik

a

szervezett

lovas

programokat illetően. A helyi termelőszövetkezet több mint 30 éve, csoportok részére, kora tavasztól késő őszig csaknem egész napos lovas programot kínál, az un. „Puszta-party-t”. A program részét képezi egy komplett lovas bemutató, majd ezt követően lovas kocsikkal szállítják a pincelátogatás helyszínére a résztvevőket, ahol magyaros ízekkel, borkóstolóval és cigányzenével várják a vendégeket. A programot ménes hajtás zárja. Sajnos mára ez a program kissé megkopott, a vendégek száma a korábbi, évi átlagos 5-6 ezer vendégszámról visszaesett 3-3,5 ezerre. Az okok a mára már elengedhetetlen minőségi fejlesztések - kulturált fogadóhely kialakítása, mellékhelyiségek akadálypályának

felújítása, a

a

bemutató

korszerűsítése,

pálya

megfelelő

környezetének

szakemberek

és

bevonása

az a

programba, a program és a kapcsolódó szolgáltatások kibővítésében – elmaradásában és a hatékony marketing munka hiányában keresendők. Komoly fejlesztésekre, minőségi szolgáltatásokra, hatékony marketingre, idegen nyelvet beszélő szakemberekre van szükség a versenyképesség biztosításához. A lovakhoz szorosan hozzátartoznak a lovasok, magyar viszonylatban a csikósok. A hagyományokat ápoló attrakciók bővíthetők és színesíthetők lennének az ő egyedülálló attrakciójukkal (pl. csikós bemutató, csikós találkozó, a csikósok életét bemutató programok, népzenével és néptánccal).


58


A térség településeinek lovas rendezvényei további fejlesztést igényelnek, ennek kapcsán, pl. Kálozon lovas pálya épül a díjugrató és fogathajtó versenyek színvonalas helyszínének biztosítása céljából. Aktív turizmus – horgászat, vadászat A horgászat és vadászat, mint egyéb minőségi turisztikai termék szintén kiemelt termékként szerepelt a Széchenyi terv turizmusfejlesztési programjában. Fontos szerepet játszhatnak a szezonális gondok enyhítésében. A kistérség területén belül számos mesterséges és természetes tó várja a horgászat kedvelőit, ilyen települések: Enying, Dég, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőszilas, Káloz és a Sió partján elterülő Mezőkomárom és Szabadhídvég. Az általában a település határában fekvő vizes területeket zömmel földesúton lehet megközelíteni, ezért fontos az elérhetőség miatt a megfelelő utak kiépítése és információs táblák elhelyezése. Fontos lenne továbbá, hogy a vizek kezelői fordítsanak kellő figyelmet a tavak környezetének

gondozására,

berendezésére

és

a

higiénés

feltételek

megteremtésére. Természetesen nem célszerű „túlépíteni” a tavak környezetét, de WC, kézmosási lehetőség, ivóvíz, esetleg büfé, melyet a halőr kezel és a környezetbe illő néhány asztal, pad feltétlenül fontos lenne. A vízterülettől és a partszakasztól függően stégek csónak és haleledel biztosítása, továbbá parkolók, esetleg esőbeállók és hulladékgyűjtők javíthatnák a kínálat színvonalát. A tavak mellé kihelyezett információs táblák segíthetnének abban is, hogy a vendégek többet megtudjanak az adott területen kifogható halakról. Szükség van a szolgáltatások megfelelő reklámozására és annak eljuttatására a kívánt vendégkörhöz. A termékhez kapcsolódóan, pl. Mezőszilason hagyományteremtő jelleggel horgászversenyt rendeznek. Érdemes lenne ezt a versenyt a település határán túlra kiterjedően meghirdetni és látványos, szórakoztató programokkal kibővíteni.


59


A vadászat önálló vonzerőt jelentő turisztikai termék, amelynek értékesítése viszonylag zárt rendszerben történik. A vadászat a térség vadásztatóinak jelentős gazdasági érdekeltsége, melynek csak a terület vadellátó képessége és a mindenkori kereslet szab határt. Enying és környéke a helyi vadásztársaságok megfelelő vadgazdálkodásának köszönhetően jó vadállománnyal rendelkezik. A kistérség erdős területein a vadászat, mint turisztikai termék iránti potenciális vendégkört elsősorban a külföldiek (német, osztrák és olasz vendégek) jelentik. A vadlesek felújítása mellett szükség lenne a vadászházak korszerűsítésére, az ottani szálláshelyek bővítésére, felújítására. A költés további növelése érdekében a vadászokat kísérő személyek (család, barátnő, stb.) külön programjának bővítésére is figyelmet kell fordítani. Aktív turizmus – kerékpáros turizmus Az elmúlt évek óta a kerékpározás a reneszánszát éli. Megfelelően kiépített utak esetén jelentős vonzerőt képezhetne a térség két keréken történő felfedezése ill. bebarangolása nemcsak a főszezonban, hanem az elő és az utószezonban is. Különböző piaci szegmensek célozhatók meg e turisztikai termékkel, a fiataloktól egészen az idősebb korosztályig. A tervezett kerékpárutakhoz történő kapcsolódás révén kialakítható lenne egy, valamennyi kistérségi települést érintő hálózat. A térség két irányból tudna kapcsolódni az Országos Területrendezési tervben szereplő kerékpárutakhoz. Az egyik irány a Sárvíz-völgye térséget érinti, Szabadbattyántól egészen Simontornyáig, a másik pedig a Balatoni kerékpárúthoz történő kapcsolódás lenne, mely Siófoktól Nagyberény irányába húzódik. Szükséges van megfelelő számú tájékoztató táblák kihelyezése, útmenti pihenőhelyek felállítására és különféle szolgáltatásokra (kerékpárkölcsönzés, kerékpár szerviz, étkezési lehetőség, stb.).


60


Aktív turizmus – Golf A golfsport rohamos nemzetközi fejlődése hazánkban is érezteti hatását. Jelenleg több mint 50 millió ember golfozik a világon, akiknek 98%-a amatőr. Európában közel 5 millió ember golfozik. Sokan a sport mellett egyfajta életstílusnak tartják a golfozást, mert a természetben eltöltött aktív kikapcsolódást jelenti. A pálya jelentős területigényére tekintettel nagyon leszűkül azon települések köre,

ahol

lehetséges

e

beruházás

megvalósítása.

Enyingen

jelenleg

magántulajdonban van egy 100 ha-os terület, ahol szóba jöhet és golfpálya építése, de önkormányzati tulajdonban is van ideális fekvésű terület. Ez utóbbi esetében a gondot az jelenti, hogy a területet közbeékeli Állami Földalapot képező terület, amelynek megszerzése, kiváltása elengedhetetlen, amennyiben a befektetők ezt a területet ítélnék alkalmasabbnak. A golfozó közönség magas kategóriájú

szolgáltatásokat

igényel,

amelyeket

külön-külön

kellene

megtervezni. A potenciális vendégkör az igényes, exkluzív turisztikai termékek iránt érdeklődőkből kerül ki. Az aktív turizmusnak e területét magas fajlagos költési mutatók jellemzik. Ökoturizmus Az ökoturizmus definíció meghatározásakor a WTO definíciója az irányadó, amely szerint „az ökoturizmus a turizmus azon, természeti vonzerőkön alapuló formáit tartalmazza, ahol a fő motiváció a természet megfigyelése és tiszteletben tartása, megóvása”. Az ökoturizmus meghatározásánál kiemelendő továbbá, hogy - Európa adottságai következtében – az ökoturizmus részét képezi a természet mellett az ember, a helyi lakosság és a kultúra is. Ez a turisztikai termék lehetővé teszi annak, a turisták részéről egyre erőteljesebben

megfogalmazódó


igénynek

a

kielégítését,

mely

az

61


ismeretszerzésre irányul. A természeti környezetet az értékes növény- és állatvilágával lehetne megismerhetővé tenni tanösvények kialakításával. A környezettudatos szemlélet kialakítása, tudatosítása érdekében erdei táborok szervezése is fontos lenne a fiatalok számára. A Sárvíz-völgye mentén kialakult ökológiai folyosó és a Bozót-patak völgye természetvédelmi területek, továbbá a Cinca-patak mentén húzódó, érintetlen nádas, mocsaras, erdős területek alkalmassá teszik a térséget az ökoturizmus különböző formáinak fejlesztésére. Alapvető termék az ökotúra, főbb termékelemek: a térség állat és növényvilágának szakszerű bemutatása, madármegfigyelések, látogatóközpontok, tájházak, látogatható műhelyek, kiállítóhelyek, lovas központok, térképes táblákkal jelölt túraútvonalak, kerékpárutak, természetjáró túrák, hagyományokhoz kötődő rendezvények, de fontos termékelemek lehetnek a felújított, hagyományos stílusú házak, mint szálláshelyek. A fejlesztés alapfeltételei: - különböző típusú útvonalak kijelölése, látogató-pihenőközpontok kialakítása, - folyamatos felügyelet biztosítása (pl. parkőrség, polgári természetőrök), - szakvezetők, kiadványok, térképek álljanak az érdeklődők rendelkezésére. Erdei iskola, szabadidő ill. pihenő park létrehozásával kapcsolatosan több településen is vannak konkrét elképzelések mind önkormányzati, mind pedig vállalkozói szinten. Mezőszilas Község Önkormányzata megbízásából elkészült a Bozót–patak völgye hasznosítására vonatkozó tanulmányterv, mely a turizmusfejlesztés kapcsán felvázolja pihenőpark létesítését kempinggel, erdei tornapályával, sétaúttal, és közparkkal. Ez utóbbi fontos része lenne egy dísztó, amely csónakázásra is alkalmas. Horgászat, lovas turizmus, borturizmus és falusi turizmus kapcsolódik a fejlesztési elképzelésekhez. Enyingen erdei környezetben, halastó közelében egy szabadidős, pihenőpark létrehozását tervezi egy helyi vállalkozó, 30 férőhelyes panzió megépítésével.


62


A több mint 5 ha-os halastavat 5 forrás táplálja és a horgászat, csónakázás mellett fürdésre is alkalmas. Sétautat, kerékpáros túraútvonal kialakítását tervezik. A környezet kiválóan alkalmas madárlesre, természetjárásra.

A

szabadidős lehetőségek körét télen vadászati lehetőséggel kívánják bővíteni. Enyingen további lehetőség nyílna szabadidős központ kialakítására a volt Akócs-malom környékén. A településrendezési terv kapcsán a hasznosításra vonatkozó terv is elkészült, amiben egy csónakázó tó kialakítása szerepel, víziszínpaddal és nézőtérrel, sportolási lehetőségekkel (pl. lovaglás, teke, tenisz, stb.) és vendégfogadóval. Falusi turizmus A

falusi

turizmus

egyelőre

még

nem

képvisel

jelentős

súlyt

az

idegenforgalomban, de a keresleti trendek ismeretében – nő az igény az aktív időtöltés, a természet közeli elfoglaltságok, a falusi idill iránt – a vidék társadalmi-gazdasági felemelkedésének fontos tényezőjévé, motorjává válhat. Multiplikátor hatása nemcsak a gazdaságban, hanem szerteágazóan a szociális viszonyokban, a terület és településfejlesztésben és a kulturális élet minden területén kifejezésre jut. Azok számára, akik csendre, nyugodt, idilli környezetre, otthonosságra vágynak rohanó világunk mindennapjainak kipihenése érdekében, azok számára a falusi turizmus keretein belül nyílik erre remek lehetőség. A csendes vidéki környezet, a tiszta levegő, a természet közelsége, a falusi hagyományok, kiegészülve az ellátás és a szolgáltatások megfelelő színvonalával, lehetnek a kínálat alapjai. A falusi turizmust az egyediség, a családiasság légkörének kell körüllengenie. Nem tömegturizmusról van szó, tekintettel arra, hogy a vendégkör fő motivációja az élmény- és ismeretszerzés. A falusi turizmus minőségi idegenforgalom, melynek lényege a programszerűség. A szálláshely és az étkezés alapvető eleme ennek az idegenforgalmi formának, de a kapcsolódó programok: kerékpározás, horgászat, fürdés,

lovaglás,

esetleg


mezőgazdasági

munkálkodás,

kézműves

63


foglalkozásokon való részvétel stb. nélkül nem lesz több és vonzóbb, mint falusi fizetővendéglátás. A különleges természeti látnivalók, a jelentős műemlékek, az attraktív nagyvárosok közelsége, kiemelt idegenforgalmi övezet komoly vendégforgalmat gerjeszt. Egy község vonzása azon múlik, hogy a helybeliek saját adottságaikból milyen széles

kínálati

szobakiadóknak,

arculatot

tudnak

szolgáltatásokat,

kialakítani. programokat

Ebben

a

munkában

nyújtóknak

és

a

a

helyi

önkormányzatnak is megvannak a maguk feladatai. A falvakban a lakásokon és a kapcsolódó ingatlanokon kívül vannak olyan további szellemi és anyagi javak, amelyek szintén mobilizálhatók a turizmus révén. A programlehetőségek megteremtésében mindenki szerepet vállalhat. Széles lakossági kör nyerhet bevételeket az idegenforgalomból, azt azonban szem előtt kell tartani, hogy ez egy tipikusan mellékjövedelem-szerző tevékenység és, hogy a szobakiadáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások csak akkor jelenthetnek bevételeket, ha pontosan

megszervezik

a

vendégek

elfoglaltságait,

a

felkínált

programlehetőségek valóban elérhetők, kölcsönös érdekeltség és együttműködés nélkül ugyanis nem tarthatók fenn széles körű programlehetőségek. A falusi turizmus potenciálisan az agrártérségek idegenforgalma. NyugatEurópában igen szoros a kapcsolat a kisparaszti gazdaságok és a vendégfogadás között. A falusi turizmus ott, a mezőgazdaságból hiányzó jövedelmek pótlására, a népesség helyben tartására, így végső soron a vidéki agrártermelés fenntartására szolgál. Magyarországon ez a kapcsolat azonban még korántsem egyértelmű. Hazánkban a falusi turizmusra elsőként a falusi értelmiség, a „városiasodó” helybeliek figyeltek fel. Így van ez a Mezőföldi kistérség településein is, igaz, hogy még nagyon kezdetleges formában. Jelenleg a térség 10 községében mindössze 11 nyilvántartott falusi vendéglátó van, akik szinte kivétel nélkül tagjai a Fejér Megye Falusi Turizmusáért Egyesületnek. A vendéglátók minősített szálláshelyeket kínálnak, azonban általánosságban elmondható probléma, hogy az általuk nyújtott szobakiadáshoz nem igazán Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

64


kapcsolódik felkínált programlehetőség. Az érdekelt partnerek még nem találtak egymásra. Nagy szükség lenne a falusi vendéglátók körének a bővítésére, a felkínált programlehetőségek kidolgozására. Segíteni kell, hogy az érdekeltek egymásra találjanak. Szükség lenne arra, hogy megalakuljon a falusi vendégfogadók

egyesülete

a

kistérségben.

A

falusi

turizmus

szervezetrendszerének kiépítése a lokális közösségek belső kohéziójának, identitástudatának erősödésével jár. A Megyei Egyesület és a tagság közötti kapcsolat jelenleg laza, erősítésre szorul. Nagy szükség lenne az Egyesület aktivitására a tekintetben, hogy pályázzon egy, a megye falusi vendéglátóinak szakmai és nyelvi képzésére irányuló program megvalósítása érdekében. A falusi élet megfelelő bemutatáshoz nélkülözhetetlen a népművészet ápolása, a hagyományok felelevenítése. Növekszik az igény a helyi népművészet, kézművesség, gazdálkodási tradíciók és aktivitások iránt. A turista egyre inkább aktív résztvevője kíván lenni a tevékenységnek. Fontos lenne a falusi életmódot, gazdálkodást, kézműves hagyományokat bemutató tájházak, alkotóházak kialakítása a népi építészet hagyományait őrző lakóház felújításával, megőrzésével. Mindez aktív élménykurzusokat nyújt a térségbe érkezőknek. Erre vonatkozóan konkrét terveket is találunk Dégen (Tájház), Lepsényben (Alkotóház) és Kislángon (Tájház). További látogatható, termelő kézműves műhelyek kialakításának az ösztönzése is szükséges lenne. A belföldi és külföldi turisták a szép és rendezett utcaképen és házakon, portákon kívül a falun élő emberek mindennapjaiba is szeretnének betekintést nyerni. Fontos a népszokások felélesztése, ápolása, őrzése, mert ez önmagában is jelenthet vonzerőt. A falusi turizmus a vidéki térségek megújulásának egyik esélye és ezt az esélyt ebben a térségben sem szabadna figyelmen kívül hagyni. A Mezőföldre oly jellemző mezőgazdálkodás bemutatását célozhatná egy Mezőgazdasági Múzeum létrehozása.


65


Ifjúsági turizmus Igényes természet- és sportszeretetre és a hagyományok tiszteletére, ápolására, őrzésére nevelő ifjúsági turizmus magvalósítására kell törekedni. A térségben a természeti adottságok, a lovas komplexumok szolgáltatásai, a településeken élő és alkotó kézművesek, sportpályák, fedett tornacsarnokok és Művészeti alapiskolák lehetőséget biztosítanak erdei iskolák, ifjúsági táborok (pl. természetvédelmi, sport, kézműves, néptánc, nyelvi és lovas táborok ) szervezéséhez. Az ifjúsági szálláshelyek száma és a férőhelyek kapacitása bővítésre szorul a térségben. E turisztikai termékfejlesztésre vonatkozóan a térség több településén is rendelkezésre állnak ingatlanok. (Enyingen iskolaépület, Mezőszentgyörgyön Közösségi Ház, Kislángon iskolaépület, Dégen egyházi tulajdonban, valamint magántulajdonban lévő ingatlanok, Mezőszilason turistaszálló. MezőkomáromSzabadhídvég között pedig a Vasútállomás épülete jöhetne szóba a tulajdonviszonyok rendezését követően. Kastélyturizmus A termék az épített emlékek és kastélyok építészeti, természeti adottságaira alapozva, sajátos hangulatú pihenést szolgáló, kulturális élményt nyújtó szolgáltatáscsomag. Az Enyingi kistérség gazdag műemléki értékekben, amelyek közül több is (Enyingen a Batthyány-kastély és a Schrikker-kúria, Lepsényben a Nádasdykúria, és Purgly-kúria, Kálozon a Zichy-kastély, Mezőszilason a Droppakastély) hasznosítható lenne turisztikai célra. Az üresen álló kastélyok, kúriák felújításra szorulnak. A térség legjelentősebb és legkiemelkedőbb turisztikai célú hasznosításra váró műemléke a dégi Festetics-kastély és kastélypark a Holland-házzal. Az állami tulajdonban lévő épületegyüttes jelenleg a Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésében áll, de már folyamatban van a tartós közérdekű célra, jogi


66


személyiséggel rendelkező Festetics Antal Alapítvány létrehozása, melynek egyedi célja: a Kastély-együttes műemléki helyreállítása és Kulturális Találkozó Központtá való átalakítása, e Központok európai Hálózatához való társulásának megszervezése. Ezt az egyedi célt az Alapítvány az érvényes műemlékvédelmi törtvény előírásaival és szellemével összhangban, a „Kulturális Találkozó Központok”-at nemzetközileg meghatározott szabályok szerint szorgalmazza, melyek: - műemlék állandó megközelíthetősége a közönség által (kulturális turizmus), -

a

műemlékben

történő

szélesen

értelmezett

kulturális

elképzelés

megvalósítása, közérdekű célokat szolgáló kutatási munka folytatásával (alkotási tevékenység), - bentlakásos és egyéb konferenciák, szemináriumok, lelkinapok, fogadások, koncertek, összejövetelek lehetőségének biztosítása találkozási központ) , - a műemlék történelmi jelentőségének megőrzése, eredeti funkciójának lehetőség szerinti figyelembevételével. A térségben található kastélyok közül több esetében is felmerülhetne a turisztikai célú hasznosítás. Az enyingi Batthyány-kastély alkalmas lenne konferenciaközpont kialakítására, ahol jelen van magas színvonalú szálláshely színvonalas szolgáltatásokkal. Tekintettel arra, hogy a műemlék épület szociális funkciót lát el, ezért itt szükség lenne a meglévő funkció áthelyezésére a későbbiekben.

Kihasználásának

elősegítésére

mindenekelőtt

egy

megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére lenne szükség. A Balatonbozsokon található Schrikker-kúria turisztikai célú hasznosítása Kúria szállóként szintén szóba jöhetne, azonban itt is fontos lenne a funkció áthelyezése. Lepsényben, a magántulajdonban lévő Nádasdy-kúria „Kúria szállóként” történő felújítása megkezdődött.


67


Kulturális turizmus Számos hagyományőrző és hagyományteremtő jelleggel megrendezésre kerülő rendezvény található a kistérségben. Fontos lenne a jövőben olyan nagy volumenű, magas színvonalú Fesztivál-program kidolgozása a térségben, amelynek hatóköre túlmutatna a térségen. Ebbe bekapcsolódhatna a térség valamennyi

települése,

helyet

kínálva

a

Fesztivál-program

egy-

egy

rendezvényének a maga által megjelölt helyszínen, amely lehet egy szabadidőpark, kastélykert, műemlék templom, kastélybeli koncert terem, sportcsarnok vagy sportpálya, stb. Bor és gasztronómia A magyar ízek, az ételek és borok meghatározó szerepet játszanak az idegenforgalomban. A bortermelők számára ma már egyértelmű, hogy boraikat főként a minőségi kategóriában a piacon jól eladni csak a termelőhely egyediségének, kultúrájának, a tradíciójának hiteles közvetítésével lehetséges. A borturizmus keretében pincéikben vendégeket, turistákat fogadó borosgazdák egyszerre jutnak így újabb értékesítési lehetőségekhez és az eladást ösztönző marketing eszközökhöz, melyek boraik egyedi arcait, a minőség hitelességét kommunikálják. A borutak kijelölésének célja, hogy egységes rendszerbe foglalja a térség pincéit, minősítse és ellenőrizze a kínált bort. A már működő magyarországi borutak tapasztalatait átvéve önálló turisztikai programcsomag

alakítható

ki

az

érintett

települések

borosgazdáinak

(Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég) összefogásával. A települések szőlőhegyei a Tolnai borvidékhez tartoznak. Célszerű lenne ezeket a borutakat gasztronómiai és folklór programok kíséretében felvezetni. A tájjellegű borok mellé pedig helyi specialitás lehetne a lajoskomáromi trappista sajt. (A helyi termelőszövetkezet híres a magas színvonalú tejtermelő tehenészetéről.)


68


A térségi gasztronómiai arculat megvalósítását segítheti elő a tájjellegű, azaz a mezőföldi étkek ill. specialitások beépítése az étlapokba és borkínálat szélesítése a helyi, tájjellegű borokkal. A borhoz kapcsolódó események jelentős számban előfordulnak, de ezek hatóköre nem mutat túl a kistérségen, ezért célszerű lenne összekötni más rendezvényekkel. A térségre jellemző borfajták: Olaszrizling, Szürkebarát, Chardonnay, Pinot Blanc, Cserszegi fűszeres, Kékfrankos, Kék Oportó és Merlot.


69


10. A TURISZTIKAI MARKETING JAVÍTÁSA A régió és településmarketing egyik nagyon fontos területe a turizmus fejlesztése és annak marketing eszközökkel történő segítése. Ebből adódik, hogy ki kell dolgozni a térség marketing stratégiáját. Cél a települések közötti összhang és az egységes fellépés megteremtése. Jó lenne egy olyan jellemző logo bevezetése és használata, mely nemcsak a térséget szimbolizálja, hanem egyúttal a minőséget is garantálja a turisztikai szolgáltatásoknál. Az imázs építéséhez ezen kívül szükség van egy kifejező szlogenre is, mely tükrözi a térség egyedi karakterét és megkülönbözteti a versenytársaktól. A marketing stratégia építése során elemezni kell az objektív adottságokat, a szubjektív imázst, s a korábbi marketing tevékenységet. Az

adottságok

objektív

felmérése

már

megtörtént,

azonban

a

konkurenciaelemzés még hiányzik. Ennek kapcsán olyan versenytársakhoz kell hasonlítani magunkat, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek, és ahol hasonló

turizmusformák

működnek.

Az

információ

elemzés

célja

a

versenyképesség megítélése, a célcsoport jellemzőinek, elvárásainak, a piaci szegmenseknek a megismerése. A lakosság körében a szubjektív imázs megismerésére irányuló felmérést tovább kell folytatni, ami azért is hasznos, mert erősíti az itt élők lokálpatriotizmusát. Fontos, hogy büszkék legyenek értékeikre, másrészt, hogy a vendégeket információval tudják segíteni. Érdemes az ide érkező turisták körében is felmérést végezni. Ennek kapcsán érdemes megkérdezni őket, pl. a látogatás motivációjáról, az itteni élményeikről, benyomásaikról, tapasztalataikról. Felmerül a kérdés, hogy a fenti célok érdekében milyen eszközöket érdemes bevetni?


70


- Az információszolgáltatást az utazóközönség és az utazási irodák részére egyaránt bővíteni kell. (riportokkal, újságcikkekkel, kiadványokkal, prospektusokkal…) - A reklám számos formáját lehet alkalmazni: képeslapok, televízió, rádió. Az igényesen elkészített prospektusokat, kiadványokat minél szélesebb körben kell terjeszteni. - Előadásokat, bemutatókat lehetne rendezni különböző helyszíneken és fórumokon. A térség egységes és önálló megjelenéséről kell gondoskodni a belföldi turisztikai vásárokon, kiállításokon. Ennek egyik eszköze a Balaton melletti megjelenésével a Régiós Randevú rendezvénysorozat. - Nem szabad kihagyni olyan aktív marketing eszközöket sem, mint pl. újságírók meghívása a térségbe, kihelyezett megyei és régiós turisztikai ülések kezdeményezése. - A külföldi partner települési kapcsolatok is jól kamatoztathatók a térség népszerűsítésében. Azon települések számára, amelyeknek nincs ilyen kapcsolata érdemes lenne a jövőben ennek kiépítésére törekednie, ugyanis ez nem csak a testvér településről érkező látogatók miatt hasznos, hanem számos területen (így pl. az idegenforgalom területén is) eredményezhetne együttműködést és az adott országban segítene megismertetni a térséget. (pl. a külföldi partner település meghívása kapcsán az ottani rendezvényhez kapcsolódóan turisztikai pavilon felállítása a térség természeti, kulturális és építészeti értékeinek egységes bemutatása céljából ). A turizmus intézményrendszerének ismertetése kapcsán korábban már ismertetésre került a kistérségi turisztikai információs és marketing irodaként működő enyingi Tourinform iroda eddig végzett marketing tevékenysége. A jövőben szükség van tematikus kiadványokra (pl. „Aktív turizmus a Mezőföldön”, „Kastélyok-kúriák a zene vonzásában”, „Falusi vendéglátás a Mezőföldön”. A kistérség befektetési lehetőségeinek ismertetése érdekében szükség lenne egy többnyelvű kiadványra, hogy azok eljuthassanak a potenciális beruházók számára.


71


11. A TURISZTIKAI ALAPINFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A turistákat kiszolgáló szolgáltató létesítmények és természetesen a kistérségben lévő települések egésze is csak úgy tud a turizmus minőségi követelményeinek megfelelni, ha az infrastruktúrája biztosított. Ez nyújt egyben garanciát arra is, hogy a turizmus létalapjának jövőjét jelentő, szinte még érintetlen természet ne sérüljön, az ökológiai egyensúly fennmaradjon. Szerencsés érdekazonosság van e tekintetben is a helyi lakosság és a turizmus között, hisz az infrastruktúra kiépítése a helyi emberek életminőségét javítja, és lehetőséget biztosít vállalkozásaik megfelelő körülmények között történő megvalósításához. A turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztése körében számos hiányosságot kell leküzdeni. Alapvető feladat a szálláskínálat (szálloda, panzió, camping, ifjúsági szálláshely, fizető- és falusi vendéglátóhelyek) bővítése és a férőhelyek minőségi fejlesztése. Ösztönözni kell kulturális és szórakoztató vállalkozások bővítését. A hulladékgyűjtés-elszállítás jól szervezett, de vannak hiányosságok, például szükség lenne ösztönözni a szelektív hulladékgyűjtést, és hatékonyabban kellene fellépni az illegális szemételhelyezés ellen. A

műszaki

infrastruktúra-ellátás,

hálózatfejlesztés

terén

elsősorban

a

szennyvízcsatorna kiépítése, a közlekedés és az ivóvízbázis fejlesztése és minőségének javítása indokolt. A települések közti közlekedési kapcsolatok hiányának felszámolása is várat magára. A kistérségi területfejlesztési programban maghatározott térségi jelentőségű infrastruktúrafejlesztések között szerepel: - szennyvízhálózat kiépítése Enying, Lajoskomárom, Dég, Mezőkomárom és Szabadhídvég településeken,


72


- tervezett autópálya csomópontok kiépítése Lepsénynél, Enyingen és Káloz Dég között, - összekötő mellékutak építése: Mezőszentgyörgy – Kisláng - Mátyásdomb, Enying - Balatonszabadi, továbbá Dég - Káloz között. A fentieken túl fontos lenne a települések többségénél jelenleg készülőben lévő településrendezési tervekben szerepeltetni a térség településeit összekötő kerékpárút építését, oly módon, hogy azok kapcsolódnának az Országos, illetve a Fejér Megyei Területrendezési Tervben tervezett Balatoni és a Sárvíz-völgye mentén (Szabadbattyántól Simontornyáig ) végig húzódó kerékpárúthoz, így lehetővé válna a térség településeinek kerékpárral történő bebarangolása és felfedezése. Érdemes lenne a Lepsény-Tamási között megszüntetett korábbi vasútvonalat helyreállítani, és ezáltal lehetővé tenni nosztalgia vasút működtetését.

12. A TURIZMUS EGYÉB FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA A települési környezet színvonalának emelése fontos feladat, hiszen a turizmusban alapvető feltétel a tiszta, rendezett, esztétikus települési környezet. Ennek érdekében folytatni kell a megkezdett közterület szépítési akciókat, illetve ahol nincs ilyen önkormányzati vagy közösségi megmozdulás, ott ezt mielőbb meg kell célozni. A zöldfelületet növelni, a közterületet bővíteni kell, és törekedni kell azok pihenőpadokkal, szoborral, ivó-kúttal, kulturált és biztonságos játszótérrel és nyilvános WC-kel való ellátására. Szükséges a szemétgyűjtők számát a legforgalmasabb helyeken növelni. Az egységes utcatáblák és tájékoztató táblák kihelyezéséről is gondoskodni kell. A településkép fontos eleme még a rendezett utca és az épületek karbantartása.


73


Fontos tényező a humán oldal. A térségben az enyingi Bocsor István Gimnáziumban folyik érettségi tantárgyként is felvehető idegenforgalmi oktatás, amelyet a jövőben tovább lehetne bővíteni a lóápolás, lótenyésztés ismereteivel, alapozva a térség évtizedes lovas hagyományaira és a térségben lévő kiemelkedően színvonalas sáripusztai és a kabókapusztai lovascentrumokra. Tekintettel arra, hogy a térség turisztikai vállalkozóinak fejlesztési tervei között több helyen is szerepel a lovas turizmus, e területen a jövőben szükség lesz animátorokra, akiknek a képzése megoldható lenne a kisvárosban. Fontos továbbá a turizmusban résztvevők számára szakmai továbbképző- és nyelvtanfolyamok szervezése és külföldi tapasztalatcserék lehetőségének megteremtése is. A minőség biztosítása érdekében kamarai és fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket kell tartani. A térség adottságaira tekintettel gondolni kell a mezőgazdasági termékek turisztikai hasznosítására is. A tájjellegű és a biotermékek nemcsak a turisztikai kínálat színvonalát emelik, de a helyi mezőgazdaságra is kedvezően hatnak, hiszen a turizmus felvevőpiacot jelent számukra. Törekedni kell a termékek megfelelő minőségére, a helyben való értékesítésre és ösztönözni kell a biofarmok létrejöttét. Végül, de nem utolsó sorban törekedni kell a térségi települések egymás közötti együttműködésének javítására, erősítésére, ugyanis a települések egyre inkább egymásra vannak utalva, a területfejlesztési-rendezési feladataikat elszigetelten nem tudják ellátni. Vannak közös érdekek, melyeket csak együttesen lehet megvalósítani (pl. egységes turisztikai arculat kialakítása, a turisztikai kínálat egyeztetése…). Ezzel együtt nagyon fontos a szomszédos kistérségekkel történő kapcsolatfelvétel és együttműködés is.


74


13. TURISZTIKAI JÖVŐKÉP Negatív jövőkép: Az Enyingi kistérség nem lesz képes a globális és országos ill. regionális kihívásokra kedvező módon reagálni. Folytatódik a gazdasági beszűkülés és a munkanélküliség. Megnő az elvándorló lakosság aránya, a népesség fokozatosan csökken. Megmarad a kistérség perifériális szerepe a régióban és a megyében. A természeti és műemléki értékek tovább pusztulnak, a kulturális és természeti értékek veszélybe kerülnek. Csökken a térség idegenforgalmi vonzereje, nem képes a Balaton háttérzónájává válni. Az idegenforgalom területén egymással versengő vállalkozások harca jellemzi a piacot. A vállalkozók termékeik vonzerejének növelése érdekében egyéni utakat járnak, nem jelennek meg közösen a piacon, így mások sem profitálhatnak a tevékenységükből. Pozitív jövőkép: A kistérség felkészül a kihívásokra, feladatokra. Saját profilt és imázst teremt, önálló, sajátos vonzerővel bíró termékekkel megjelenik és megerősödik az országos, a regionális és a megyei termékkínálatban. Megerősödnek a térség gazdasági résztvevői közötti kapcsolatok. A korábban meglévő termékek és szolgáltatások megerősödnek. Az új termékek és fejlesztések szervesen épülnek be a meglévők közé, erősítve azokat is. A programok és termékek összehangoltan és megcélzott vendégkörrel az egész évet lefedik, a vendégeket együttes fellépéssel tartják meg. A kistérség értékei megőrződnek és megújulnak. A kulturális és természeti értékek vonzó idegenforgalmi termékként jelennek meg, sikerül a tranzit forgalmat és a Balaton háttérövezeti kapcsolatokat jól kihasználni, a települések bekapcsolódnak és szerves részei lesznek a Balatoni övezet programajánlatának. Megnő a látogatószám, a tartózkodási

idő,

az

idegenforgalmi

szezon

meghosszabbodik.

Az

idegenforgalmi szolgáltatás a minőségi turizmus irányába mozdul el, mely Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

75


nagyobb jövedelmezőséget jelent. A lakosság körében a turizmus jelenléte elfogadottá válik, fokozódik a vendégszeretet. Kialakul a hatékony és összehangolt munkamegosztás az önkormányzatok, társadalmi szervezetek és a vállalkozói szféra között. Ezáltal a közösségek nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe és növekszik a vállalkozói kedv. A gazdasági, idegenforgalmi fejlesztéseket a természet és az épített értékek megőrzésével sikerül megvalósítani, így megmarad a hosszú távú fejlődés alapfeltétele, a környezet lakosságmegtartó ereje. A hosszú távú fejlődés esélyei a térségre irányítják a turizmus szervezőinek a figyelmét és forrásait.


76


14. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV TURIZMUSRA VONATKOZÓ FEJEZETE

A rendszerváltozást követően fellendülő turizmus ma már a gazdaság egyik húzóágazata, a GDP 10 %-át adja és mintegy 250 ezer főt foglalkoztat. A külföldi turistáknak nemcsak a száma nőtt, hanem többet is költenek a korábbinál. 1995 és 2001 között az egy látogatóra jutó átlagos költés és a turizmusból származó nettó devizabevételek megkétszereződtek. Ugyanakkor az egy főre jutó bevétel még mindig csak ötöde a közel azonos számú turistát fogadó Ausztriáénak. Az átlagos tartózkodási idő mindössze három nap, szemben a 4-5 napos európai átlaggal. Az ágazatban azonban megvannak a lehetőségek ahhoz, hogy 2006-ra az átlagos költés és a nettó devizabevételek a jelenlegi kétszerezésére növekedjenek. A természeti adottságok közül az ország területén található gyógy- és termálvizek (és az erre épülő szolgáltatások) már jelenleg is kiemelt szerepet biztosítanak az egészségturizmusnak. Változatos tájak, álló- és folyóvizek, túraútvonalak, tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok megfelelő hátteret adnak az aktív turizmus fejlesztéséhez. Kedvezőek a természeti feltételek a lovas- és az ifjúsági turizmus fejlesztéséhez is (pl. 11 ezer km jelzett túraútvonal). Magyarországon évezredes történelme során kiemelkedő kulturális értékek jöttek létre. Az épített örökség több alkotása felkerült az UNESCO Világörökség listájára. A kulturális turizmus egyre inkább az épített örökség integrált védelmét szolgálja. Jelentősek a közgyűjteményekben őrzött muzeális értékek, a nemzeti, etnikai hagyományok. Az élénk alkotó-, előadó- és zenei művészeti élet, valamint a magyar sajátosságokat képviselő olyan értékek, mint például a borkultúra,

a

gasztronómia

vagy

a

lovas

tradíciók

vonzóvá

teszik

Magyarországot a turisták számára. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

77


Az

elmúlt

években

a

nagy

nemzetközi

rendezvények

helyszíneinek

világranglistáján Magyarország, illetve Budapest folyamatosan az első húsz, Európában pedig az első tizenöt helyszín között szerepelt. A meglévő szakmai háttér nemcsak Budapestre, hanem sok vidéki helyszínre is vonz konferenciákat és más rendezvényeket. A nehézségek legfőbb oka a turisztikai- és a kapcsolódó alapinfrastruktúra hiányosságai: a magas minőségi színvonalú vidéki szálláshelyek alacsony száma, a minőségi termékkínálat szűkössége és a komplex turisztikai termékek hiánya. Az alapinfrastruktúra hiányosságai – például rossz minőségű utak, nehézkes tömegközlekedés vidéken – is kihatnak a turisztikai szektorra, csökkentve annak vonzerejét. A szolgáltatások színvonala gyakran alacsony, és hiány van a megfelelő szakképzettséggel és nyelvtudással rendelkező munkaerőből. A magyarországi turizmus a jelzett hiányosságok miatt területileg és szezonálisan erősen koncentrált. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák mintegy fele Budapestre és a Balatonra koncentrálódik. Ennek megfelelően a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régió képviseli az idegenforgalom teljesítményének közel felét, de egyre inkább felértékelődik Dél- és Nyugat-Dunántúl szerepe is. A vendégéjszakák száma az ország keleti részében 1990 óta csökken, a külföldi vendégforgalom aránya különösen egyébként jó turisztikai adottságokkal rendelkező észak-magyarországi, északés dél-alföldi régióban alacsony. A hazai lakosság gyenge fizetőképessége következtében a külföldi vendégforgalom túlsúlyban van a kereslet folyamatos fenntartásához szükséges belföldi turizmussal szemben (57%, szemben a fejlett turisztikai szektorral rendelkező európai országok 10-30 %-ával).


78


A turizmusban – az élesedő verseny miatt – egyre nagyobb szerepe van a nemzeti szintű marketingnek, ezért szükséges annak megerősítése. Külön jelentőséget ad ennek, hogy a régi tagországok lakosai számára az újonnan csatlakozó országok, így Magyarország is egy felfedezendő, új turisztikai célterületté válik. A turisztikai kereslet világméretű növekedésével (évi 4,1%) együtt a turisták által

támasztott

egyedi

igények

is

növekednek

(pl.

egészség-

és

környezettudatosság). Az európai uniós csatlakozás ugyancsak erősíteni fogja a kiváló minőségű, egyedi turisztikai termékek iránti kereslet. Magyarország jelentős fejlesztési programokat indított el annak érdekében, hogy kedvező turisztikai adottságait kihasználva megfeleljen e kihívásnak. A bíztató perspektívák mellett azonban számolni kell azzal is, hogy egy esetleges amerikai vagy európai recesszió a magyar turisztikai szektort is negatívan érintené. Hasonlóan hatással lehet a turizmusra, ha a terrorizmus 2001. szeptember 11.-e után kialakult fenyegetés tartósan fennmarad.


79


III. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE 15. MENEDZSMENT 15.1. MUNKASZERVEZETEK – TÉRSÉG SZEREPLŐI, VÁLLALKOZÓK A program lebonyolításához hatékonyan működő, jól strukturált menedzsmentre van szükség. Megfelelő képességekkel rendelkező személyeket, megfelelő funkciókra kell jelölni, továbbá lényeges, hogy a menedzsmentstruktúrán belül rögzítésre kerüljenek a szerepkörök és kötelezettségek. A kistérség önkormányzatainak minden tagjának meg kell értenie, és el kell fogadnia a projektben vállalt, kötelezettségét, felelősségét. A hatékony működést nemcsak a saját vállalások elfogadása, hanem a többiek feladatainak, szerepének megértése és elfogadása, együttműködő támogatása biztosítja. Jól átgondolt, kimondottan a projektek adottságaira felépített struktúrát kell alkalmazni. A program megvalósításán dolgozó projekt menedzsment struktúrája és a gazdaságfejlesztési programon belüli projekteket végrehajtók személyében lehetnek eltérések, azonban a szervezeti struktúra hasonlíthat.


80


Projektmenedzsment struktúra Felügyeleti Bizottság

Projekt Menedzsment

Szakmai Bizottság Munka fázis vezető

Munka fázis vezető

A B



A

A

A Partner

B

B Partner

C

C Partner

D

D Partner

B C

D

C

Példa egy lehetséges projektmenedzsment struktúra felépítésére

A projektmenedzsment bizottság a projekt- koordináció és irányítás fő fóruma. A hatáskörökről a konzorcium tagjai közösen állapodnak meg és a megállapodást szerződésben rögzítik. A későbbi munka sikere érdekében fontos a feladat- és hatáskörök közös megállapítása és írásos rögzítése. A bizottság elnöke a projektmenedzser, tagjai a partnerek menedzserei. Erőforrás elosztás, költségvetési kérdések… stb. szerepelhetnek a bizottság napirendjén. A Munkafázis Vezetők a bizottságnak tartoznak beszámolási kötelezettséggel, az adott időszakban elvégzett munkájukról, elért eredményeikről. A bizottság


81


szervezi a belső információáramlást, vagyis biztosítja, hogy az elért eredményekről a konzorciumi tagszervezetek időben értesüljenek. A konzorcium egyik tagja is vállalhatja a koordináló partner szerepét az együttműködés során. A


program

elfogadása

után

szükségessé

válik

a

projektmenedzsment struktúra megállapítása és létrehozása a tanácsadó és a monitoring bizottságok mellett.

15.2. MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSÁNAK SZAKBIZOTTSÁGAI A 2002. január 11-én megtartott társulási ülésen a program hatékony megvalósítása érdekében a kistérségi társulást alkotó települések vezetői úgy határoztak,

hogy

létrehoznak

egy

idegenforgalmi

és

egy

gazdasági

munkabizottságot.. A bizottságok célja, hogy a gazdaságfejlesztési és a turizmusfejlesztési program megvalósítását elősegítse abban tevékenyen részt vegyen . Az civil szféra és az üzleti élet szereplői közvetlenül megismerhessék egymás, valamint a települések, a kistérségi társulás fejlesztési elképzeléseit. Saját tapasztalataikkal, szakmai tudásukkal segíthetik a kistérségi társulás és az önkormányzatok munkáját. A munkabizottságok feladata az elkészült térségi fejlesztési anyagokban meghatározott célok, programok megvalósításának figyelemmel kísérése.


82


Idegenforgalmi bizottság tagjai: Varga Péter Szörfiné Tóth Ágnes Verebics Géza Macher Pál Kató Balázs Tóth Lászlóné Ifj. Szávay Gábor Klucsik Éva Vargáné Pinczési Zsuzsanna

Kabókapuszta, Varga Tanya Tourinform iroda Dég polgármestere Lajoskomárom polgármestere Enying, Cserepes Csűr Dég, Borostyán Panzió Sáripuszta MEH megbízott vidékfejlesztési menedzser

Gazdaságfejlesztési munkabizottság: Szalai Sándor Szávay Gábor Simon Péter Havasi Jenő Tóth László Harai Zoltánné Macher Pál Klucsik Éva Vargáné Pinczési Zsuzsanna


Enying, Önkormányzat Enyingi Agrár Rt. Enying, Fertillia, Lajoskomárom, Termelő Szövetkezet Káloz, Önkormányzat Szabadhídvég polgármestere Lajoskomárom polgármestere MEH megbízott vidékfejlesztési menedzser

83


IV. A PROGRAM PRIORITÁSAINAK BEMUTATÁSA 16. 1. PRIORITÁS / 1-P – TŐKEVONZÓ KÉPESSÉG – MEGTARTÓ KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

16.1 1-P DÉGI FESTETICS KASTÉLY FEJLESZTÉSE KONFERENCIA –KULTURÁLIS TURIZMUS Projektfelelős - szervezet: Megnevezése: Festetics Antal Alapítvány – Műemlékek Állami Gondnoksága Címe: Festetics Antal Alapítvány – Dég, Kossuth u. 17. Projekt felelős személyek: Verebics Géza – Dég polgármestere Vargané Pincési Zsuzsa – vidékfejlesztési menedzser Szörfiné Tóth Ágnes – Tourinform Iroda Enying Projekt által érintett célcsoportok: Dég község valamint a környező települések lakossága. Külföldi - és belföldi turisták, főként üzletemberek , képzőművészek. Helyzetleírás – az ingatlan-együttes jellemzői: Ingatlan-együtteshez tartózó épületek: - kastély (1815-1820) - Holland ház (XIX. sz. vége) - Kiskastély (1800 körül) - Pálmaház (XIX. sz. vége) - Istálló (XIX. sz. vége) - 4 db szolgálati lakás (1970-es évek vége) - melléképületek Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

84


A kastély és melléképületei műemléki védettség alatt állnak, a park természetvédelmi terület. Az épület-együttes jelenleg a Műemlékek Állami Gondnokságának a kezelésében áll. A kastélyépület állapota kielégítő, hasznosítás hiányában állapota gyorsan romlik. A Műemlékek Állami Gondnokságának az anyagi forrásai igen korlátozottak, az épületre szánt összeg csupán őrzésre és csekély állagmegóvási munkára elegendő. A park kastély körüli részét a helyi önkormányzat rendben tartja, de a távolabbi részek elhanyagoltak. A Holland ház állapota az 1999-es árvíz miatt nagyon leromlott. A kastély-együttes története, műemléki jelentősége: Festetics család mintegy 20 ezer hektár területen gazdálkodott. Dégen az első kastélyt 1772-ben építették, ami ma a helyi termelőszövetkezet tulajdona. Az un. Kiskastélyt az 1800-as évek elején építették, eredetileg gazdasági épületnek szánták, ezt bizonyítja az is, hogy a földszinten ló istállók voltak, az emeleten pedig személyzeti lakások. A ma álló kastély építését Festetics Antal kezdeményezte. Pollack Mihályt bízta meg a tervek elkészítésével. A kastély építésének időpontjára nincs pontos meghatározás, 1815-1820-ra tehető. A projekt célja: Az ingatlan-együttes turisztikai célra való hasznosítása. A Mezőföldi Kistérségben a legnagyobb turisztikai vonzerőt képviseli a dégi Festetics kastély. A kastély hasznosításával a térség többi településének turisztikai kínálata is felértékelődik.


85


A

projekt

tartalma

-

Az

ingatlan-együtteshez

tartozó

épületek

hasznosításának lehetséges irányai. KASTÉLY A II. Világháborút követően a Földművelésügyi Minisztérium üdülője, majd görög, azt követően magyar gyerekek nevelőotthona volt 1996-ig. A gyermekek családi házakba való költöztetése óta az épület üresen áll. A betelepített funkcióknak megfelelően az épület belső tereit átépítették. A nagy tereket felszabdalták, átépítették. A közlekedő terek márvány burkolata nagyobb részt megmaradt, illetve megmenthető, a többi helység eredeti burkolata elpusztult. A belső terekben a gipszstukkó fali és mennyezeti díszek egy része, lemeszelt állapotban, fennmaradt, szakrestaurátori kutatással további egykori belső díszítések, kandallóhelyek és más belső értékek, illetve nyomok feltárása várható. Az

épület

hasznosítására

a

megvalósíthatósági

tanulmány

készítése

folyamatban van Gróf Festetics László által megalapított Festetics Antal Alapítvány cégbírósági bejegyzése folyamatban van. Az alapítvány alapítói között a gróf Festetics László mellett megtalálható , a Dégi Önkormányzat és a Keszthelyi Festetics Kastély üzemeletető Czoma László is .

Az alapítvány elképzeléseinek

értelmében az ingatlan-együttest konferenciatermekkel , kiállítótermekkel kialakított , szállodaként , konferenciaturizmus céljára kivájnák hasznosítani . E mellett a Képzőművészeti egyetemmel közös együttműködésben alkotótábort hoznak létre ki , ahol az

ifjú művészek számára biztosítanának alkotáshoz

nyugodt környezetet . A kiskastélyban kerülnek bemutatásra az alkotótáborban készült alkotások, folyamatos bemutatási lehetőséget biztosítva a műalkotások kedvelői számára . Az ovális tükörterem kitűnő akusztikájának köszönhetően komolyzenei koncerteknek adott otthont a múltban és remények szerint a jövőben is. A tervek szerint kialakításra kerülnek konferenciatermek, illetve


86


kiállító helységek. A kastélyban kapna helyet az első Magyarországi Empire múzeum és Murati Lili alapítvány birtokában lévő felbecsülhetetlen múzeális értékű hagyaték is. KISKASTÉLY 1800 körül emelt épületben eredetileg a földszinten istállók, az emeleten uradalmi lakások voltak. A több mint 80 méter hosszú, keskeny épület helységeit két lépcsőház és közlekedő folyosó szolgálja ki. Jelenleg az épület üresen áll. A helyreálltás során az épület műemléki értékét, klasszicista megjelenését meg kell őrizni. Az utólagosan épített elemeket el kell távolítani, igyekezni kell az épületet eredeti állapotában felújítani. „HOLLAND HÁZ” A XIX. sz. végén épült a magyar kertépítészetben egyedülálló megjelenésű, hangulatú kerti építmény. A kor tájképi kertjeinek jellegzetes elemei a gyakran különböző korok és világtájékok építészetére utaló hangulatos kerti pavilonok, melyek a kert létképében betöltött szerepük mellett, a kerti mulatságokat és a meditációt egyaránt szolgálták. A neve is jelzi, ez a mesterséges szigeten emelt pavilon a kor jellegzetes hollandiai építészetre utal. 1979-ben tatarozták, ezután a Mezőgazdasági Múzeum állandó kiállításának adott otthont egészen 1999-es nagy árvízig, amikor is az épületet szinte teljesen ellepte a víz. A kiállítási tárgyak restaurálás után a nagykastélyban kaptak helyet. Az épület egésze, megjelenése egyedülálló építészeti és kertépítészeti műemlék. Eredeti állapotában kell helyreállítani. A szigetre vezető hidat kertépítészeti terv alapján kell újraépíteni. A szigeten lévő forrás a pavilonhoz illő kiépítést kíván. Betonmedencét el kell bontani.


87


PÁLMAHÁZ A kert kialakításával egy időben épült. Eredetileg a kerti dísznövényeknek épített pavilont a gyermekotthon tornateremnek és garázsnak használta. A hosszfalas téglaépület eredetileg egybefüggő nagy teret zárt magába. A teret megosztották és toldalékokkal látták el, ezeket le kell bontani.


88


16.2. 1-P BATTHYÁNY KASTÉLY FEJLESZTÉSE (ENYING) KASTÉLYSZÁLLÓ – REKREÁCIÓS KÖZPONT Projektfelelős szervezet: Megnevezése: Enying város Önkormányzata Címe:

Enying város Önkormányzata – Enying,

Projekt felelős személyek: Tóth Dezső – Enying város polgármestere Klucsik Éva – MEH Menedzser Szörfiné Tóth Ágnes – Tourinform Iroda Projekt megvalósításának kezdete: 2003.09. Projekt tervezett megvalósítása: 2005.06 A projekt címe:

BATTHYÁNY-KASTÉLY HASZNOSÍTÁSA A projekt által közvetlenül érintett célcsoport: A térségben pihenési lehetőséget kereső érkező bel- és külföldi turisták a konferenciaturizmushoz kapcsolódó üzletemberek. A szerkezeti és alaprajzi adottságok lehetővé teszik, hogy a projekt megvalósítása során létrejövő szálloda

kerekesszékes

vendégek

által

is

akadálytalanul

használható

szobaegységek kialakítását. Ez adja meg a szálloda sajátos, egyedi jellegét. A hazai szállodaipar számára eddig még üzletileg közömbös vendégkört lehet megcélozni. Helyzetleírás: A kastélyt Batthyány Fülöp herceg építette 1810 körül. A XIX. sz. végén öröklés útján a Draskovich család, majd vásárlással Csekonics-tulajdon lett. Ekkor történt a kastély eklektikus stílusú külső-belső átalakítása, bővítése. A II. Világháborúban erősen megrongálódott, hosszú évekig kihasználatlanul állt, csak iroda és terményraktározás funkciót töltött be. 1959-ben kezdődött Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

89


meg a mai rendelőintézetté történő átalakítása. Azóta nagyobb felújítás gyakorlatilag nem történt. Az elavult, tovább már nem bővíthető, nagy forgalmú rendelőintézet az elengedhetetlen technológiai fejlesztéseknek is komoly akadálya.

Jelenlegi

állapotában

műszakilag

jórészt

elfogadhatatlan,

üzemeltetésben gazdaságtalan. Az orvosi rendelő szükségszerű megszüntetése után a kastély felújítását egy szálloda kialakításával kívánjuk megvalósítani. A projekt célja: Mivel az épület jelenlegi funkciója tovább nem üzemeltethető, sem bővítést, sem korszerűsítést nem tesz lehetővé a rendelőintézet számára, a rendelőnek új helyet kell találni. Az erősen leromlott állapotú épület felújítása során az önkormányzat figyelembe vette a központi elhelyezkedést és térség szálláshely kapacitásának hiányát is. A település centrumában egy felújított, extra szolgáltatásokat kínáló szállodát kíván létrehozni. A projekt szükségességének indoklása: A térség jelenleg nem rendelkezik nagyobb befogadóképességű, igényes szálláshelyekkel. A Balaton és az autópálya közelsége indokolttá teszi, hogy a csöndesebb, de igényes környezetet választó turisták megtalálják számításaikat a térségben. A mozgássérültek számára is kialakított, akadálymentes szobák a mai kor igényeinek megfelelő szolgáltatást nyújtanak. A térség turisztikai látogatottságának növekedése, a Balaton partról a környék csendesebb településeire visszahúzódó turistáknak egy olyan közönségét lehet megszólítani a szálloda segítségével, akik eddig nem találták meg a csendes, akadálymentes szállodai szolgáltatást a tó közelében.


90


A projekt tartalma: A kastélyban egy legalább háromcsillagos szálloda létrehozására van lehetőség, 60-65 fő számára. 2 ágyas szobák és 3-4 fős apartmanok hozhatók létre. A szálloda egyedi, sajátos jellegét az adja, hogy az alaprajzi adottságok lehetővé teszik

a

kerekesszékes

vendégek

számára

akadálytalanul

használható

szobaegységek kialakítását. Az északi szárnyban kapnának helyet a közösségi helységek, a társalgó, szalon, tárgyaló és konferenciaterem. A déli szárnyban és a teljes emeleten szobákat alakítunk ki. Ezek mellett lehetőség van folyamatos gyógytornakezelésre alkalmas helység kialakítására is. A kiszolgáló helységek az oldalszárnyak padlásterében, a gépészeti helyiségek a főszárny feletti tetőtérben kapnak helyet. Az udvar és a park kialakítása a korabeli rajzok alapján történik. A hangversenyek, szabadtéri előadások megrendezésére alkalmas udvarhoz közvetlenül is kapcsolódik a konferenciaterem és az étterem. A parkban lehetőséget kell biztosítani különböző korosztályok számára kialakított játszóterekre, sétányokra. A park nemcsak a szállóvendégek, hanem az egész település parkjaként működne. A projekt fenntarthatósága: A szálloda kialakítása jelentősen növelné a település vonzerejét. A 64-es főút mellett elterülő jelenlegi elhanyagolt kastély felújítása, környezetének településközponthoz méltó kialakítása az átutazókat is megállásra késztetné. A szálloda olyan egyedi igények kielégítését szolgálja, amik ma még csak igen kis számban lelhetők fel az országban. A kerekesszékesek számára használható szobák kialakítása olyan egyedi, sajátos jelleget ad a szállodának, ami külföldön is bátran népszerűsíthető, hiszen a hazai szállodaipar számára eddig még közömbös vendégkört lehet megcélozni.


91


16.3. 1-P ÜDÜLŐFALU – LAJOSKOMÁROM ÜDÜLŐTERÜLET FEJLESZTÉSE

Projektfelelős szervezet Megnevezése: Lajoskomárom Önkormányzat, Hoffman Rt. – Zalaegerszeg Címe: Lajoskomárom Önkormányzat Projekt felelős személyek: Macher Pál – Lajoskomárom polgármestere Klucsik Éva – MEH Menedzser Projekt megvalósításának kezdete: 2003.09 Projekt tervezett megvalósítása : 2005.06 Projekt címe: LAJOSKOMÁROM ÜDÜLŐFALU KONCEPCIÓ A projekt által közvetlenül érintett célcsoport: - családok - gyógy- és wellness vendégek - csoportok - szemináriumok, tréningek - egyéb egyéni vendégek A közelben található Vajtai termálfürdő adottságait kihasználva és a profilbővülés miatt, szeretnénk a kúrás, gyógy- és wellness vendégeket kiemelt célcsoportként keresni, és erőteljes ösztönzést elérni a turisztikai piacon. Több napos rendezvények lebonyolítására alkalmas, mivel nem túl messze, de mégis elég messze van Budapesttől konferenciák tréningek rendezésére. A wellness- és gyógyszolgáltatások mellett működő gyermekmegőrzés és – foglalkoztatás lehetővé teszi akár a három generációs nyaralást is. Helyzetleírás: A település Balatonhoz, az M7 autópályához egyforma közelségben, a Somogy és Fejér megye megyei természeti adottságaihoz kellő közelségben helyezkedik Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

92


el. A projekt kialakításánál figyelembe vettük a Vajtai termálfürdőt, a térség kínálta szolgáltatásokat – öko, lovas, falusi, horgász, vadász turizmus – melyekhez jól kapcsolódó szolgáltatásokat alakítunk ki. Az egyedülállóan szép természeti

környezet,

a

település

tiszta,

rendezett

képe

tették

még

megalapozottabbá, egy magas szintű szolgáltatásokat nyújtó „üdülő falu létrehozását”. Kiemelkedő vonzerőt jelent a közeli Vajtán működő termálfürdő, valamint a mezőföldi kistérségben számos tó. E környezetében tervezzük az üdülő falu létrehozását, mely az ország egyik legszebb környezetében található ilyen létesítmény lesz. A térség természeti adottságai miatt kedvelt kirándulóhely, valamint említésre méltó a kiemelkedően gazdag vadállomány, és a halban bővelkedő tavak sokasága. Lajoskomárom földrajzi fekvése igen kedvező, a környéken számos lehetőség van fél vagy egy napos kirándulásokra, programokra, amelyek különböző turisztikai érdeklődéseket elégítenek ki. Figyelmet érdemel Székesfehérvár és a Balaton közelsége. Székesfehérvár kulturális és történeti emlékek kínálatában kiemelkedik megyei székhelyű városaink közül. A projekt célja: Az üdülő falu olyan széleskörű szolgáltatást igyekszik nyújtani, hogy a turizmus szezonjellegét megszüntetve az év minden szakában több vendégéjszakás, pihenésre és aktív turizmusra alkalmas programokat ad. A több generációs szolgáltatások a helyben és közelben nyújtott lehetőségek nagy számú közönség részére tehetik vonzóvá a projektet. A projekt megvalósítása a turisztika és gazdaságfejlesztési programok megvalósítására is élénkítő hatással lesz. A konferenciák és tréningek lehetőséget teremtenek potenciális befektetők térségbe csábítására.


93


A település és a térség gazdasági életének erősítésben nagy szerepet töltene be. Új munkahelyeket teremtene, a már régóta működő falusi vendégfogadás minőségi feltételein is javítana, további programokat kínálna. A projekt szükségességének indoklása: A Balaton turizmusa mellett igény jelentkezik egy alternatív, programokkal rendelkező turisztikai lehetőségre. A nyugodt, természet közeli környezet lehetőséget ad a pihenésre, a helyi szolgáltatások mellett a Balaton, Vajta és a térség egyéb turisztikai lehetőségei olyan célcsoportoknak nyújtanak turisztikai lehetőségeket, akik ilyen lehetőségek hiányában lemorzsolódnak a hazai turisztika célcsoportjából. Az eddig is létező turisztikai lehetőségek – lovaglás, horgászat, hangulatos pincesor, apró és nagyvadas vadászterületek – mellett az olyan attrakció, amelyik folyamatos látogatottságot biztosít a településnek. A projekt tartalma: A szálloda-üdülő falunak egy nagy ˝zöld oázis˝ jelleget kell adni, amire a természeti adottságok kiválóan alkalmasak, ahol mindenki megtalálja a számára szükséges szolgáltatást és azt megfelelő módon élvezheti is, mivel az építészeti kialakítás megfelelően elválasztja a csoportokat. A tervek szerint a főépületben magas színvonalú apartmanok, szállodai szobák illetve vendéglátó részleg létrehozásával szállodai funkció kerül kialakításra, valamint különálló kis apartman házak biztosítanák a szálláshelyeket, melyek száma folyamatosan növelhető az ismertség és emelkedő turista létszám arányában. A projekt fő előnye, hogy az igényekkel együtt bővíthető. A Kutas-völgyében elhelyezkedő tó partja kiválóan alkalmas a szálloda és az apartman házak kialakítására. A nyugodt természeti környezet a megfelelő pihenés biztosítására alkalmas terület. Az út másik oldalán későbbiekben kialakítható fürdő és környezete az aktívabb, zajosabb programoknak nyújt megfelelő teret. A kettő


94


egymástól való távolsága a kétféle igény egymásmellettiségét tökéletesen tudja biztosítani. A terület adottságai alkalmasak arra, hogy a nyugalomra vágyó szülőkkel, nagyszülőkkel együtt nyaraló gyerekek részére korosztályuknak megfelelő programot lehessen biztosítani, de a felnőttektől ne legyenek elszakítva. Az igények növekedésével, a projekt ismertségével a két pillért úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti célok megtarthatók maradnak. A két fő komponense a projektnek: - üdülőfalu komplexum építése - kiszolgáló szolgáltatások telepítése A projekt fenntarthatósága: Megfelelő marketing esetén az üdülő falu gazdaságosan működtethető. Szeretnénk elérni, hogy a hozzánk érkező családos vendégek már érkezés előtt tisztában legyenek azzal, hogy rengeteg lehetőség van relaxálásra, pihenésre, wellness- és gyógy szolgáltatások igénybevételére és hogy itt tartózkodásuk alatt a gyermekek foglalkoztatását kihasználva, minél több ilyen jellegű szolgáltatást vegyenek igénybe. A szemináriumok részére a megfelelő infrastruktúrát kell biztosítani, emellett a munkát és a pihenést össze lehet kötni a kísérőknek nyújtott szabadidős programokon való részvétellel. A kúrás vendégek számára ki kell hangsúlyozni a gyógyászati lehetőségek mellett a más korosztályokból kikerülő vendégek jelenlétét. A kommunikáció irányát meg kell osztani a belföldi és külföldi vendégek között. A belföldi forgalom inkább a wellness, családi és szemináriumi programok iránt, a külföldi vendégek elsősorban a kúrás jelleg iránt érdeklődnek a hazai tradíciók miatt.


95


17. 2. PRIORITÁS / 2-P – A TÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE

17.1. 2-P ÖKOTURIZMUS – BOZÓT PATAK VÖLGYÉNEK FEJLESZTÉSE

Projektfelelős szervezet Megnevezése: Mezőszilas Község Önkormányzata – saját fejlesztés Címe:

7017 Mezőszilas, Fő u. 111.

Projekt felelős személyek: Vargáné Pincési Zsuzsa – FVM menedzser Klucsik Éva – MEH Menedzser Projekt megvalósításának kezdete: 2003. 09. Projekt tervezett megvalósítása: folyamatos Projekt által közvetlenül érintett célcsoportok: Mezőszilas, valamint a környező települések lakossága. Külföldi és belföldi turisták. Helyzetleírás: Az elmúlt évek során nem fordítottak figyelmet a Bozót – patak medrének, illetve partjának rendbetartására. Az ökoturizmus előtérbe kerülésével a figyelem középpontjába került a csodálatos természeti értékekkel rendelkező Bozót-patak. Projekt célja: A Bozót völgy mezőszilasi térsége érintetlen természeti adottságaival kiválóan alkalmas a turizmus fejlesztésére.


96


A Bozót patak bal partján épült üdülőingatlanok továbbfejlesztésével, a még hasznosítatlan,

önkormányzati

területek

parcellázásával,

az

üdülés

és

vendégváró falusi turizmus szálláslehetőségei valósulhatnak meg. A tervezett kemping a szálláshelyek növelésén túl sport és kulturális rendezvények színhelye lesz. A kempinghez tartozó autóparkolóval a turisták gépkocsijai kitilthatók az üdülőterület átmenő forgalmából, biztosítva a pihenés zavartalanságát. A Vízsor mellett korábban telepített erdőben, a későbbiekben erdei tornapálya és sétaút kerülhet kialakításra. A tavak és a vizes élőhelyek melletti feltöltések, gyepsávok közpakként szolgálják a pihenést, kikapcsolódást, ennek fontos észe a tervezett dísztó, amely csónakázásra is alkalmas lesz. A kialakításra kerülő sportpálya és szabadtéri színpad kitűnő lehetőséget kínál színvonalas rendezvények lebonyolítására. A projekt szükségességének indoklása: A település idegenforgalmi vonzereje e fejlesztéssel növelhető, ezzel a település idegenforgalmi bevételei növekedhetnek. A település lakosságának a szabadidő eltöltésére alkalmas helyszín kerül kialakításra. A turizmusba való bekapcsolódással lehetőség van kiegészítő jövedelem szerzésére, amellyel nő a település lakosságmegtartó ereje. Projekt tartalma: Horgászturizmus A Bozót patak belterületi szakaszának két végén lévő, illetve tervezett tavak a horgászat kedvelőit szolgálják. A déli oldalon megépült szabadidő tóhoz kapcsolódik a tervezett 1,8 hektáros horgásztó. A terület jól megközelíthető, parkosítható.


97


Az északi oldalon meglévővizes élőhely mintegy 4 hektár szabad víztükrét jelenleg is horgászat céljára hasznosítják. Az árvizek biztonságos levezetése és a káros vízingadozások csökkentésére a közúti hídnál szabályozó zsilipet kell építeni, a fenékiszapot kotrással a parti területeken kell elhelyezni. A horgásztavakhoz szükséges parkolók, parkosítás, hulladékgyűjtés, tisztálkodás és igazgatás létesítményeit ki kell építeni. Borturizmus A

szőlőtermesztés

és

borkultúra

hagyományainak

és

adottságainak

kihasználására kiváló lehetőséget nyújt a Bozót patak bal partján meglévő pincesor. A megvalósítandó út- és közműfejlesztés lehetővé teszi a pincék, présházak falusi turizmusba való bekapcsolását falatozók, borkóstolók, szállások kialakításával. A tervezett kemping létesítményei szálláslehetőséggel, szakmai bemutatók, rendezvények fogadásával kapcsolódik a borturizmushoz. Lovasturizmus A terület délkeleti sarkában, Tükröspusztán korábban épült lovarda megfelelő alap a lovasturizmus kialakításához, népszerűsítéséhez. Túralovagláshoz a Bozót patak bal partján 10-30 m széles gyepes sávot kell kialakítani, valamint lovas pálya kialakításához is megvannak a területi adottságok. Szálláslehetőséget

a

kemping

és

a

falusi

turizmushoz

kapcsolódó

magánszálláshelyek biztosítják.


98


17.2. 2-P ERDEI ISKOLA – DÉG, BOROSTYÁN PANZIÓ Projekt gazda: Megnevezése: Telek és Társa Kft. Címe:

Telek és Társa Kft. – Dég, Kossuth u. 24.

Projekt felelős személyek: Verebics Géza Dég település polgármester Klucsik Éva – MEH Menedzser Tóth Lászlóné Borostyán Panzió Projekt megvalósításának kezdete: 2003. 05. Projekt tervezett megvalósítása: folyamatos

A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok: Az erdei iskola többnapos, szorgalmi időszakban megvalósuló, környezethez illeszkedő nevelési és tanulási lehetőséget biztosít a tanulók számára. Célpiacának tekinti az általános iskolásokat, akik szorgalmi időszakban min. 12 fővel 3-5 napos, valamint a nyári szünidőben 1 hetes nyári táborozáson vehetnek rész az ország minden részéből. A pedagógusok az erdei iskola keretein belül nemcsak szállást, programot is keresnek, nagy hangsúlyt helyeznek a természeti környezet minőségére is. A turisztika szezonális jellege az őszi, tavaszi és téli természeti igény iránt egyre nő, így a programban résztvevő csoportok száma igen nagy számát várjuk. Helyzetleírás: A Dég településen működő Borostyán Panzió 1999. augusztusában nyitotta meg kapuit. Kezdetben 9 szobával rendelkezett. Ma a folyamatos fejlesztés eredményeként 15 fürdőszobás szobájában 50 fő elszállásolására alkalmas, étteremmel, foglalkoztató helységekkel, technikai berendezésekkel, szabadtéri úszómedencével, szaunával, szabadtéri grillsütővel, sportolásra alkalmas


99


eszközökkel rendelkező panzióvá fejlődött. A családok és csoportok elszállásolása mellett rendszeresen tréningek lebonyolítására adnak lehetőséget. A nemzetközileg is megmutatkozó turisztikai visszaesés arra ösztönözte a projekt gazdáit, hogy kínálatukat szélesítsék, szolgáltatásfejlesztő beruházásra és a sajátos vonzerőkre helyezve megalapozott turisztikai terméket alakítsanak ki. Figyelembe vették a környezetbarát szemlélet egyre erősebb előretörését. A projekt célja: Az erdei iskola lehetőséget nyújt a szezon meghosszabbítására, és a kevésbé látogatott helyszíneknek biztosít forgalmat. Programok biztosítása nélkül a szállást üzemeltető csak vendéglátó és nem az erdei iskola szolgáltatója. Mivel Dégen a helyszín a programokhoz biztosított, a lebonyolításhoz alkalmas színterek találhatóak így a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó néprajzi házat kell megvalósítani, melyben a gyerekek a népi mesterségek fortélyaival is megismerkedhetnek.

Ezzel

megvalósulhatna,

hogy

kidolgozott

szakmai

programok, a tevékenységhez szükséges szakemberek, eszközök és anyagok álljanak rendelkezésre. A felnövekvő korosztálynak képessé kell válni a fenntartható fejlődésnek megfelelő életvitelre, ezért szükség van az oktatás folyamatába beillesztett olyan oktató-nevelő programra, amely bemutatja a természeti környezetet és annak összefüggéseit. A pedagógusok jogos igénye, hogy ehhez a programhoz megfelelő minőségű helyszín álljon rendelkezésre. A jelenleg működő panzió az alkotóház létrehozásával ezeknek az igényeknek maximálisan meg tud felelni. A projekt szükségességének indoklása: A Panzió vendégéjszakáinak növelése, szezonális jellegének csökkentése szükségessé teszi a szolgáltatások bővítését, a célcsoportok tágítását. Ezt csak jól átgondolt programmal lehet megoldani. Az Oktatási Minisztérium által is kiemelt Erdei Iskola programnak alkalmas helyszín mellett szükség van a szolgáltatások bővítésére. Ezért a településen és a Mezőföldön nagy jelentőségű Első Magyar Ipari Park Szervező Kft.

100


néphagyományok, kézművesség bemutatását, ezek elsajátítását egy néprajzi alkotóház létrehozásával lehet megvalósítani. A projekt tartalma: A település szélén, a 64-es út mellet álló jelenleg romos parasztház fejújítása, a rendezetlen környezet a településre érkezőket vonzó képpel fogadná. A házat a táj jellegének megfelelő stílusban kívánják felújítani, a hagyományoknak megfelelően berendezni. A háznak kettős funkciója lesz. Egyrészt múzeum, másrészt alkotóház. A lakóház három részből áll: szoba, konyha, vagy más néven pitvar és a kamra. A tisztaszoba múzeum jellegű lesz, korhűen berendezve, a bútorokat a részben családi örökségből, részben a faluból biztosítják. A konyhában a lebontott kemencét újrarakják, hogy alkalmas legyen kenyérsütésre és agyagfigurák kiégetésére is. A kamrából alkotószobát alakítanak ki, ez a helyiség ad helyet a korongozásnak, egyéb kézműves tevékenységnek. Az árvíz által elmosott Holland ház kimentett mezőgazdasági eszközeit az istállóban lehet elhelyezni.


101


17.3. 2-P FEDETT LOVARDA ÉPÍTÉSE – VARGA TANYA, KABÓKAPUSZTA Projekt gazda: Neve :

Varga Péter

Címe:

8130 Enying, Kabókapuszta

Projekt felelős személyek: Varga Péter – Varga Tanya Vargáné Pincési Zsuzsa – FVM menedzser Klucsik Éva – MEH Menedzser Projekt megvalósításának kezdete: 2003. 09. Projekt tervezett megvalósítása: 2005. 06. Projekt által közvetlenül érintett célcsoport: A külföldi - és belföldi turisták mellett a helyi fiatalok is gyakran látogatják a tanyát.

A

rendszeres

sportolás

mellett

az

állatok

gondozásával

is

megismerkedhetnek. Helyzetleírás: A Varga család tulajdonában lévő lovastanya Kabókapusztán fekszik festői környezetben. 30 lóból álló ménes versenylovak és hobbilovaglásra alkalmas állatok találhatók. Az 1996-ban épült lovastanya 10 vendéget tud egy időben vendégül látni. A lovaglás mellett a minél teljesebb rekreáció érdekében az elmúlt időszakban több fejlesztést is végrehajtottak. A tanyát elsősorban a lovaglást kedvelő turisták keresik fel, de napi 1-2 órai lovaglás után igénylik a szabadidő egyre tartalmasabb eltöltését. A közelmúltban elkészült a többfunkciós sportpálya, a szabadtéri medence és három horgásztó. Megépült a fedett lovarda, így a téli hónapokban is kellemes körülmények között lehet lovagolni.


102


Évek óta megrendezésre kerül a Török Bálint Országos Díjugrató verseny, amely évről évre több vendéget vonz a tanyára. A

fedett

lovarda

bővítésével

lehetőség

nyílik

nemzetközi

versenyek

megtartására. Az elmúlt években növekedett az érdeklődés a falusi turizmus iránt. Megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően a Varga tanya egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A jövőben szeretnének egy 50 férőhelyes szállodát építeni a hozzá kapcsolódó szolgáltató egységekkel. A projekt célja: A mezőgazdasági alaptevékenység mellett egyre nagyobb szerepet kap a vállalkozásban a turizmus, ezáltal erősítik a több lábon állást és hozzájárulnak a kistérség turisztikai potenciáljának növeléséhez. A projekt szükségességének indoklása 1994

óta

elsősorban

növénytermesztéssel

foglalkozó

vállalkozóként

tevékenykednek. A lótenyésztéssel 1996-ban kezdtek el foglalkozni, majd 1999től falusi vendéglátással bővítették a tevékenységi körüket. A több lábon állás érdekében szükséges minél több nyereséges tevékenység folytatása, hogy a kedvezőtlen időjárási és közgazdasági viszonyok között is megtartható legyen a vállalkozás nyereségessége. Ehhez segíthet hozzá a turizmus, ami világszerte dinamikusan fejlődő ágazatnak minősül. A projekt tartalma: Szálloda építése A tanyán jelenleg mintegy 10-16 fő részére tudnak szálláshelyet biztosítani. A tanya iránt az évek során nőt az érdeklődés, így szükségessé vált a szálláshely kialakítása.


103


A jelenlegi épület szomszédságában megvásárolt telek kiváló helyszíne az 50 férőhelyes szálloda építésére. A szállodához egyéb kiszolgáló egységek is kialakításra kerülnek. Fedett lovarda bővítése A Török Bálint Országos Díjugrató Versenyek évek óta egyre több vendéget vonzanak a Mezőföldi kistérségbe. A jelenlegi fedett lovarda nem alkalmas versenyek megtartására, ezért a felmerülő igények miatt szükséges annak bővítése. Projekt költségei és finanszírozása: Pontos költségvetés még nem készült a fejlesztésekkel kapcsolatban, de az előzetes felmérések szerint a beruházás összköltsége 400 millió forintra tehető. A tervek elkészítése folyamatban van. A beruházást 2004-2006 között szeretnék megvalósítani Phare támogatás igénybevételével.


104


18. 3. PRIORITÁS / 3-P – TÉRSÉGI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ KISZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSEK

18.1. 3-P KERÉKPÁRÚT HÁLÓZAT Projektfelelős szervezet Megnevezése:

Mezőföldi

Kistérségi

Önkormányzatok

Területfejlesztési

Társulása Címe:

8130 Enying, Kossuth u. 26.

Projekt felelős személyek: Macher Pál – Lajoskomárom polgármestere Kató Balázs – Enying Klucsik Éva – MEH Menedzser Szörfiné Tóth Ágnes – Tourinform iroda Projekt megvalósításának kezdete: 2004. 04. Projekt tervezett megvalósítása: folyamatos Projekt által közvetlenül érintett célcsoportok: Dég, Enying, Káloz, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Mezőszilas, Szabadhídvég települések lakossága, valamint a térségbe érkező turisták. Helyzetleírás: A térség turisztikai kínálatának bővülése kikényszeríti az infrastrukturális fejlesztéseket. A Balaton körüli kerékpárút megépülése lehetőséget terem arra, hogy hozzá csatlakozó kerékpár-utakkal elérhetők legyenek a Balaton háttértelepülései. Jelenleg autóutón lehet csak megközelíteni a településeket, a vasúti közlekedés megszűnt, autóbusz – menetrend lehetetlenné teszi a közlekedést.


105


Projekt célja: A kerékpárút-hálózat kiépítésével lehetőség nyílik arra, hogy a települések turisztikai kínálatai elérhetővé váljanak. Az infrastrukturális fejlesztéssel nő a térség idegenforgalma, ami maga után vonzza a szolgáltatási egységek kialakítását. Munkahelyek jönnek létre, nő a térség népesség megtartó ereje. A projekt szükségességének indoklása: Térségünk alapvetően mezőgazdasági jellegű, az ipar fejletlen. A mezőgazdaság mellett szinte kizárólag csak a turizmus jelent jövedelemszerzési lehetőséget. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, az ipar szinte teljesen megszűnt. A különböző turizmusra vonatkozó fejlesztéssekkel vonzóvá tehetjük a térséget, ezáltal munkahelyek jöhetnek létre. Nő a térség népesség megtartó ereje. Kistérségben fellelhető látnivalók, programlehetőségek: - Dég: Festetics – kastély és Holland ház, Bozót-patak - völgye - Enying: Batthyány-kastély, Római katolikus templom, Cserepes –csűr program - Enying -Kabókapuszta: Varga-tanya (lovaglás, horgászat, szálláslehetőség stb.) - Káloz: Sárvíz-völgye, Zichy-kastély (magántulajdon) - Lajoskomárom: Fülöp-hegyi pincesor, horgászat, vadászat, Sáripuszta - Mezőkomárom: érintetlen természeti értékek, vadászat, horgászat, Sió- völgye - Szabadhídvég: 1700-as években épült református templom A lehetséges nyomvonalak kialakításánál figyelembe vettük az országos kerékpárút-hálózat kiépítésére vonatkozó terveket. Ennek értelmében mind a két tervezett útvonalban szerepel a Sió-csatorna partján, és a Sárvízben tervezett nyomvonal. Az útvonalak mindegyike kapcsolódik a 7-es számú közlekedési úthoz, mely bekapcsolja a térségi hálózatba Lepsényt és Mezőszentgyörgyöt is.


106


1. változat: Balatonvilágos – Enying – Mátyásdomb - Kisláng A térséget kelet-nyugati irányban átszelő kerékpárút keleti vége csatlakozik a regionálisan kiemelt Sárvíz kerékpárúthoz, nyugaton pedig a Balatoni kerékpárúthoz. A Balaton összekötése a természetvédelmi területtel jellegzetes mezőföldi tájon halad keresztül, Enying város érintésével. 2. változat: Balatonvilágos – Enying – Dég – Középbogárd – Lajoskomárom – Mezőkomárom – Szabadhídvég A Balatontól induló kerékpárút a térség egészét érintő körút, amely a Sió menti kerékpárúthoz csatlakozva tér vissza a Balaton partjára. A térség egészében érinti a jelentős turisztikai célpontokat, a szálláslehetőségek egész palettáját felkínálva. A projekt megvalósulásának ütemezése: 2004-ben elkészítjük a kistérségi kerékpárút hálózat kiépítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt. A 2004-2006 közötti időszakban a strukturális alapokból csupán néhány kiemelt fejlesztés lesz támogatott, ezért meg kell várnunk a következő költségvetési időszakot. A támogatás ütemezése miatt a fejlesztés megvalósulása 2007-2008-ra tervezhető


107


18.2. 3-P BORUTAK LAJOSKOMÁROM - MEZŐKOMÁROM – SZABADHÍDVÉG Projektfelelős szervezet Megnevezése: Mezőkomárom – Szabadhídvég – Lajoskomárom Önkormányzat Projekt felelős személyek: Macher Pál – Lajoskomárom polgármestere Kató Balázs – Enying Klucsik Éva – MEH Menedzser Szörfiné Tóth Ágnes – Tourinform iroda Projekt megvalósításának kezdete: 2004. 06. Projekt tervezett megvalósítása: folyamatos A projekt rövid leírása: A Balaton közelsége és a térség hagyományainak hatékony kommunikálásának eredményeképpen a településen és a kistérségben megforduló turisták száma folyamatosan évről évre növekszik. Az térségben kínált igényes szolgáltatások palettájának

minél

színesebbé

tételének

érdekében,

Lajoskomárom,

Mezőkomárom, Szabadhídvég települések lépeseket tettek az önálló Borvidék a hegyközségi cím elnyerésre. A Nemzeti hegyközségek tanácsa alkalmasnak tartja térséget a minőségi bor termelésére, és a borvidék minősítési folyamat a vége felé jár. Az érintett települések szeretnének még nagyobb hangsúlyt adni ennek a turisztikai szolgáltatásnak, ennek érdekében a Lajoskomárom település a Fülöp-hegyi pincesort helyi védelem alá vette. A pincesor hangulatos épületei a település összképének kellemes színfoltja, történelmi hagyományokat és építészeti értékeket egyaránt hordoz. A település lakói felismerték értékét, helyi védelem alá vették. A pincesor folyamatosan a programok részeként szerepel térségi és települési szinten egyaránt. Ennek jelentőségét önálló gasztronómiai és borturisztikai programokkal szeretnék növelni.


108


Az évente megrendezésre kerülő borverseny egyre több érdeklődőt vonz a településre, a versenyen induló borok és az érdeklődők száma is évről évre növekszik.


109


18.3. 3-P LOVAS KÖRÚT A MEZŐFÖLDÖN Projektfelelős szervezet Megnevezése:

Sári Puszta –Varga Tanya

Projekt felelős személyek: Varga Péter – Varga Tanya Ifj. Szávai Gábor - Sáripuszta Klucsik Éva – MEH Menedzser Projekt megvalósításának kezdete: 2004. 04. Projekt tervezett megvalósítása: folyamatos A projekt rövid leírása: A térségben jelentős múltra tekint vissza lótenyésztés és a lótartás is. A térség szinte

minden

településén

foglalkoznak

lótartással.

Sáripusztán

és

Kabókapusztán a nemzetközi szinten is kiemelkedő lótenyésztés mellett fedett lovardával is rendelkeznek. A nyári időszakban folyamatosan minden második hétvégén rendeznek versenyeket a legkülönfélébb szakágakban. A természeti környezet – mezőgazdasági utak hálózata, tavak, erdők – alkalmassá teszik a térséget a tereplovaglás minél szélesebb körű elterjesztésére. A lótartók magas száma és a megfelelő infrastruktúra kialakítása lehetővé teszi a térségben, egy műemlékekben és természeti kincsekben gazdag lovas körút kialakítását.


110


V. A PROGRAM KOMMUNIKÁLÁSA 19. NYITOTT PORTÁK – TÉRSÉGET BEMUTATÓ KONFERENCIASOROZAT Projekt felelős szervezet: Mezőföldi Kistérségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Projekt felelős személyek: Vargáné Pincési Zsuzsa – FVM menedzser Klucsik Éva – MEH Menedzser Tóth Lászlóné Dég, Borostyán Panzió Konferencia tervezett dátuma: 2004. 04. Harmadik éve kerül megrendezésre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

által

kezdeményezett

„Nyitott

falvak,

porták,

gazdasági

műhelyek” elnevezésű rendezvénysorozat, melynek célja olyan mintaértékű kezdeményezések bemutatása, amely követendő példa lehet más vállalkozások, kistérségek számára. 2004. áprilisában kerül megrendezésre a dégi Festetics kastélyban a Mezőföldi Kistérség Kincsei elnevezésű konferencia, melynek fő témája a kistérség turizmusa. A rendezvény keretében bemutatásra kerül az elkészült Túrizmusfejlesztési program, a program megvalósulásának aktuális lépése, helyzete, valamint a térséget bemutató kiadvány és prezentációs film.


111


Tervezett program: 08.00 - 08.15 - Köszöntő: Tóth Dezső, Mezőföldi Kistérség elnöke 08.15 - 08.45 - Fejér megye turizmusa: Szabó Gábor, Közgyűlés elnöke 08.45 - 09.15 - Közép-Dunántúli Régió turizmusa: Árkiné Gombás Edit, Magyar Turizmus Rt. 09.15 - 09.30 - Kávé szünet 09.30 - 10.30 - Mezőföldi

Kistérség


Programjának

bemutatása 10.30 - 11.00 - Marketing

anyagok

bemutatása,

szerepe

a

turizmus

fejlesztésében 11.00 - 13.00 - Ebéd 13.00 -

A kistérség művészeti csoportjainak bemutatkozása


112


20. RÉGIÓS RANDEVÚ – MEZŐFÖLD BEMUTATKOZÁSA RENDEZVÉNYSOROZAT –SIÓFOK Projektfelelős szervezet: Mezőföldi Kistérségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Projekt felelős személyek: Szörfiné Tóth Ágnes Tourinform iroda Klucsik Éva – MEH Menedzser Kató Balázs – Enying Cserepes csűr A projekt címe: RÉGIÓS RANDEVÚ A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok: A Társulás tizenegy településének kulturális csoportjai, kézművesei, turisztikai vállalkozói. Helyzetleírás: A térség Székesfehérvár és a Balaton között helyezkedik el 2-30 km-re a Balaton partjától. Természeti környezete, élővilága és történelmi emlékei lehetőséget teremtenek a vízparti nyaralás mellett tartalmas programot keresőknek és a nyugodt falusias környezetben, de a Balaton közelségét fontosnak tartó turisztikai csoportok számára. A nyugodt, igényes környezet megfelelő helyszíne üzleti konferenciáknak, több napos képzéseknek. Az ezekhez kapcsolódó szabadidős programoknak, horgászatnak, lovaglásnak, vadászatnak nagy hagyományai vannak a térségben. A projekt célja: Stratégiai cél: a térség turisztikai pontjainak bemutatása, alternatív és kiegészítő programok felkínálása. Közvetlen cél: a Mezőföld turisztikai ismertségének bővítése.


113


A projekt szükségességének indoklása: A térség főleg mezőgazdasági vállalkozói alternatív foglalkoztatásának egyik fő területe a turisztika. Ennek köre egyre bővül. A Balaton mellett nyaralók keresik a vízpart mellett az igényes, kiegészítő programokat. Egyre többen vannak, akik a zsúfolt, éjszaka hangos parti szállás helyett a meghitt, családias hangulatból látogatnak a tóhoz. A projekt lehetőséget ad a szállásadóknak, programokat kínáló településeknek a marketing tevékenység bővítésére. A

turisztikai

program

megvalósításával

párhuzamosan

történik

ez

a

tevékenység, ezzel lehetőséget teremtünk a minél szélesebb körű kihasználtság megvalósítására. A program alkalmat ad arra, hogy a térség fejlesztési potenciái, nemcsak a turisztikai lehetőségek, felkeltsék a figyelmet. A projekt tartalma: Siófok város Önkormányzatával és a Dél-Balatoni Kulturális központtal közösen a turisztikai szezon ideje alatt egy rendezvény-sorozat működtetése a feladat. A minden héten megrendezésre kerülő programon egy-egy település önálló bemutatkozása mellett a térség egészének bemutatása is megtörténik. A színpadi műsor a települések kulturális csoportjainak bemutatása mellett rövid történeti áttekintést is ad az ott élők életéről. A színpad körül a térség kézműveseinek kirakodó vására, a település termékeinek bemutatója zajlik kóstolóval. Itt lehetőség van helyi ételspecialitások és borok bemutatására is. A Kulturális Központban hetente változó tartalommal a települést bemutató kiállítás tekinthető meg. A tablók fényképeken bemutatják a települést és környezetét. A tárlókban a helyi kézműves termékeket állítjuk ki. Az egész héten megtekinthető kiállítás mellett a turisztikai marketing anyagok terjesztése és a térséget bemutató rövidfilm vetítése is folyik.


114


A projekt fenntarthatósága: A turisztikai vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak anyagi érdekeltségei vannak a program folyamatos megvalósításában. A marketing lehetőségek bővítése a vendég éjszakák számának növekedését, a helyi adók befizetésének emelkedését és befektetői érdeklődés növekedését eredményezi. A turisztikai programban

szereplő

célok

megvalósításának

aktív

kommunikálása

felgyorsíthatja a folyamatot, hiszen a növekvő érdeklődés érdekeltté teszi a szereplőket a mielőbbi megvalósításokra. Ez áltál beindulhat egy gazdasági fellendülés, mely munkahelyeket teremthet a térségben. A turisztikai célok arra ösztönzik

a

településeket,

hogy

megőrizzék

természeti

kincseiket,

a

munkahelyteremtések mellett is elsődleges szempont legyen a fenntartható fejlődés.

21. TÉRSÉGET BEMUTATÓ –MARKETING KIADVÁNYOK Idegenforgalmi kiadvány: A Kiadvány tartalmát tekintve külön oldalakon kapott teret a települések (kistérség bemutatása) illetve egyéb fontos a turisztikai piacon vonzerővel rendelkező látnivalók (pl. kastélyok, kúriák, arborétumok, műemlékek), események, programok, népszokások, gasztronómia és turisztikai terméktípusok (aktív, vízi, vadász, öko, falusi). A dosszié – formán belül a tematikus csoportosítás a meghatározó, mely a turizmus fajtáin és projektjein ill. a települések bemutatásán alapul. A települések leírásánál szerepelnek a címerek, jellegzetes épületek, vonzerők, sajátosságok. Ebben a dossziéban kapott helyet egy információs térkép, ezzel is támogatva a régióban való eligazodást, a turisztikai lehetőségek kínálatából választók számára.


115


Dosszié – egységes design a térségről. Alak: A/4 formátumú kemény fedeles dosszié (bővített füles mappa). Prospektus – a dossziéban kerül elhelyezésre. CD: reprezentatív és látványos tartalommal. Kistérséget bemutató film kb. 5-8 percben WEB megjelenés: egy interaktív oldal. Egységes arculattal a fenti marketing eszközök megjelenítésével – prospektus anyagával, a térségről készült filmmel mely a nemzetközi igényeket kielégít. Az összeállításban látható filmek, fotók és olvasható információk az erősségekre mutatnak, és ezek segítségével kialakítja és bemutatja az úgynevezett vonzásrégiót. Legfontosabb kiemelni a térségek látványosságait, kereslet kiszolgáló forrásait, ezeket összefoglalóan bemutatni a hozzá kapcsolódó információkkal a legmegfelelőbb módon, figyelemfelkeltő formában kínálni. A forma lehetővé teszi a folyamatos bővítést, akár a helyi vállalkozók bevonásával

is,

aktualizálását

és

a

kistérségek

egészének,

illetve

a

településenkénti vagy egyéb vonzerők alapján történő megismertetését. A kiadvány négynyelvű változatban készül el (magyar, angol, német, japán). Fontosnak tartjuk eljuttatni a turizmusban fontos, meghatározó szerepet játszó intézményhez, fórumhoz (Magyar Turizmus Rt. Regionális Marketing Igazgatóság, Tourinform - hálózat, utazási irodák, kiállítások, konferenciák, polgármesteri hivatalok), melyek a bemutatkozó csomag célcsoporthoz való közvetlen eljuttatását teszik lehetővé.


116


Összefoglalás: A kiadványok egy úgynevezett vázat adnak mindazok számára, akik szakmailag meglapozottan, precízen szeretnék kidolgozni a turisztika fellendítéséhez vezető utat, és segítséget nyújt ahhoz, hogy a fő szempontok, vizsgálatával egy tudatosan irányított terv alapján optimálissá tegyék a célkitűzések elérésének módját. A kiadványok által kialakított csomag a következőkre kíván rámutatni: Kinek jó Lakosoknak

Miért jó Fejlődő-ápoló jellegű kultúra

Eredmény Megelégedettség, jó közérzet, több bevétel, vendégforgalom növekedése Vállalkozásoknak Több bevétel Vendégforgalom növekedése Önkormányzatok Elégedett lakosok Befektetések, megtérülése, nak Fejlődő gazdaságpolitika adóbevételek növekedése, térség image erősödése Regionális Egységes erő kialakulása Összehangolt programozhatóság szervezetek Ország IMAGE Folyamatos fellendülés Látogató Élményszerzés Igények kielégülése, visszatérés, a térség ajánlása Várható eredmény: Az eredmény közvetetten a térség településein jelentkező vendégforgalom növekedésével, ehhez kapcsolódóan a vállalkozók és önkormányzatok árbevételének növekedésével lehet számolni. Ezen kívül eredményként értékelhető a szociális helyzet javulása, image erősödése, munkahelyteremtés, infrastrukturális fejlődés, prognosztizálható gazdasági, szociális eredmények.


117


VI. A PROGRAM MONITORINGOZÁSA 22. MEZŐFÖLDI TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM MONITORINGOZÁSA FELÁLLÍTANDÓ SZAKMAI FÜGGETLEN BIZOTTSÁG A program rögzített céljainak megvalósulását a program megvalósításától független tervek szerint 4 fős monitoring bizottság ellenőrzi. A megvalósulás szakaszának első hónapjában felállított bizottság négyhavonta kap írásos jelentést a projekt menedzsmenttől a program előrehaladásáról és a kitűzött célok megvalósításáról. A monitoring bizottság tagjai a megyei és regionális területfejlesztési

tanács

munkaszervezeteinek

tagjaiból

és

egyéb

területfejlesztésben érintett szervezetek képviselőiből állnak. A bizottság felállításáról annak határidejéről a Mezőföldi Kistérségi Társulás elnöke rendelkezik. A bizottság tervezett felállítása: 2003. 10.


118

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék

Recommend Documents