„… Mert mindig megcsípik a legy ek ” –. avagy a ny elvi fejlődés és tanulási zavarok értelmezésének és terápiájának korszerű megközelítései
ABSZTRAKTOK Nyelvi zavarok: hogy nevezzük és mit értünk alatta? A R ENyelvtudományi NDEZVÉNY FŐVÉDNÖKE: Kas Bence – MTA Intézet, ELTE BGGYK
[email protected] A RENDEZVÉNY FŐVÉDNÖKE:
Az előadás a nyelvfejlődési zavarok terminológiai és értelmezési kereteit vizsgálja, összevetve a pszicholingvisztikai kutatások elméleti céljait és eredményeit a logopédiai diagnosztika gyakorlati szempontjaival és lehetőségeivel és az átfogó diagnosztikai rendszerek (BNO, DSM, EDM) kategóriarendszerének sajátosságaival. Ennek során áttekinti a nyelvi zavarok diagnosztikájában nemzetközileg és hazánkban használt különböző terminusokat és ezek konnotációit, a közelmúltban bevezetésre javasolt alternatív terminológiai-diagnosztikus rendszereket és az ezekhez kapcsolódó elvi problémákat és gyakorlati feladatokat. A neuropszichológiai szemléletmód hatása a nyelvfejlődési zavarok gyógypedagógiai megközelítésére Marton Klára – ELTE BGGYK, Graduate Center, CUNY
[email protected] A fejlődési neuropszichológia a neuropszichológiának egy viszonylag fiatal területe. Fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult a kognitív tudományok térhódítása, a különböző diszciplínák elméleti és gyakorlati tudásanyagának integrálására való törekvés, valamint a modern képalkotó eljárások és egyéb technológiák folyamatos bővülése és széleskörű elterjedése. Számos új elméleti modell létrehozását, valamint elméletileg megalapozott új gyakorlati módszer kifejlesztését tették lehetővé a fenti tudományos változások. Ezek közé tartozik az agyi plaszticitás kutatása, aminek az elméleti tudáson túl, kiemelkedő gyakorlati haszna is van. Szemtanúi lehetünk annak a folyamatnak, amely hozzájárul a változás képességének újfajta meghatározásához, valamint a terápiák hatékonyságának vizsgálatához. Mindezek az előremutató fordulatok folyamatosan hatnak a gyógypedagógia szemléletére és vizsgálati módszertanára is. Jelentős előrelépések történtek az elmúlt években a fejlődési zavarok osztályozásában, az atipikus jegyek leírásában és az evidencián alapuló gyakorlat jelentőségének elismerésében. E változások hatással voltak a beszélt és írott nyelvi zavarok kutatására is. Az előadás során konkrét kutatási eredmények ismertetésével kerülnek a fenti állítások alátámasztásra. Bemutatásra kerülnek a nyelvfejlődési zavarokat leíró új elméleti modellek, valamint az azokra épülő hatékony klinikai diagnosztikus és terápiás gyakorlatok. A tanulási zavarokról neuropszichológiai megközelítésben Mészáros Andrea – ELTE BGGYK, ELTE GYOSZI
[email protected] A specifikus tanulási zavar ernyőfogalom, amely rendkívül heterogén összetételű gyermekcsoportot takar. A jelenség kurrens meghatározása szerint a tünetegyüttes hátterében idegrendszeri működészavar áll,
amely következtében átlagos vagy annál magasabb értelmi képességek, normál érzékszervi, emocionális és környezeti, oktatási feltételek mellett az érintetteknél egy vagy több akadémikus területen (pl. írott nyelvi kifejezés, matematikai műveltvégzés) lényeges és nem várt alulteljesítés tapasztalható. A sajátos nevelési igényű tanulók legnépesebb és legintenzívebben növekvő alcsoportja, ezért a tanulási zavar megállapításának és ellátásának mikéntje – a tudományos és szakmai szempontok mellett – kiemelt oktatáspolitikai kérdést is egyben. Az érintett tanulók diagnosztizálásának módszertanát napjainkban nemzetközi szinten heves viták övezik. A sokáig általánosan elfogadott „adottság-teljesítmény diszkrepancia” modell tarthatósága az utóbbi évtizedekben egyre inkább megkérdőjeleződik, mivel úgy tűnik nem képes a zavar „speciális”, megkülönböztető jellegének érvényes és megbízható megragadására. Ma még nem született konszenzus a tanulási zavarok diagnosztikus modelljéről, ugyanakkor egyértelműen érzékelhető, hogy az IQ-tesztek központi szerepéről a hangsúly mind inkább a neuropszichológiai profilanalízis és hipotézistesztelés, illetve a specifikus kognitív markerek vizsgálatára helyeződik át. Előadásunkban röviden áttekintjük a tanulási zavarok újabb, alternatív klasszifikációs megközelítéseit, majd bemutatjuk a neuropszichológiai megközelítésen nyugvó értelmezés és felismerés jellemzőit és fontosságát. Neurogén tanulási zavar tüneteit mutató hallássérült tanulók verbális munkamemóriájának és fonológiai tudatosságának vizsgálata Tóth Ágnes – Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI és Kollégium
[email protected] Mesterképzés keretében dr. Zsoldos Márta vezetésével készült empirikus szakdolgozati kutatásom célja volt a társuló neurogén tanulási zavar tüneteit mutató, diszfáziás és a tipikus fejlődésmenetű hallássérült tanulók (15-15 fő, illesztett párok, 3-10. évfolyam) verbális munkamemória kapacitásának, valamint fonológiai tudatosságának feltérképezése egy, a populáció speciális igényeinek megfelelően összeállított, adaptált feladatsorral. A két csoport eredményeinek összevetésével megkíséreltem választ adni arra a kérdésre, hogy az egyes vizsgált területeken tapasztalt jelentős elmaradás értelmezhető-e a hallássérüléshez társuló neurogén tanulási zavar jellemző sajátosságaként. A hallássérüléshez társuló diszfázia választott két jellegzetes tünetét, a szótanulást és az ismert szavak önálló írásbeli rögzítését egyegy feladattal, míg a tünetek mögött feltételezett képességgyengeségeket összesen hat – a fonológiai hurok, illetve a központi végrehajtó működését célzó és a fonológiai tudatosságot feltérképező – feladattal vizsgáltam. A kis létszámú, de a lehetőségekhez képest a legkörültekintőbben illesztett csoportok eredményeinek nagy része statisztikailag szignifikáns különbségeket mutatott, nemcsak a helyes válaszok számában, hanem két feladat esetén az összetett hibák gyakoriságában is. Az eredmények azt mutatják, hogy a diszfáziás hallássérült tanulók többségének fonológiai tudatossága és verbális munkamemóriája nagyobb mértékben szorul fejlesztésre, mint a nem diszfáziás gyermekeké, tehát lehetséges, hogy a verbális munkamemória és a fonológiai tudatosság jelentős elmaradása a társuló neurogén Autizmus és atipikus nyelvi fejlődés: az összefüggések spektruma Győri Miklós – ELTE BGGYK
[email protected] Az előadás célja, hogy egy átfogó, de tömör áttekintésben bemutassa, milyen összetett, sokrétű kérdéskör autizmus és nyelvfejlődési zavar kapcsolata. Miközben a gyógypedagógia számára mindkét fejlődési eltérés alapvető feladatokat ad, e fejlődési jelenségek természete és kapcsolata több más tudományterület kutatóit is élénken foglalkoztatja. Ez nem
is meglepő, hiszen olyan képességek eltérő fejlődéséről van szó, amelyeket ma kulcsfontosságúnak tekintünk a hétköznapi adaptáció és a kulturális részvétel szempontjából, s amelyek kulcsszerepet töltenek be más képességek fejlődésében is. Az előadásban kitérek a két fejlődési jelenség egyes tudománytörténeti kapcsolataira, majd szemügyre veszünk néhány olyan mozzanatot, amely bizonyos szempontokból hasonlónak mutatja e két jelenség természetét: köztük a klasszikus moduláris magyarázatokat és implikációikat. Az előadás központi mozzanataként röviden felvázolom, miként rajzoltak fel a molekuláris és viselkedésgenetikai, idegtudományi, kognitív lélektani és klinikai kutatások egy olyan képet mindkét jelenség kapcsán, amely túlságosan leegyszerűsítőnek mutatja e klasszikus moduláris modelleket, s minden más korábbi modellünknél is összetettebbnek láttatja mind e fejlődési utakat, mind összefüggéseiket. Végül néhány gondolat erejéig kitérek arra is, milyen feladatokat adhat ez a minden korábbinál komplexebb kép a gyógypedagógus, illetve a gyógypedagógia ismeretrendszerét oktató egyetemi szakember számára. Autizmus spektrum zavarban érintett gyermekek szüleinek terápiás bevonódása Gyimesi Nóra – „Egy Másik Út” Tanácsadó és Terápiás Központ
[email protected] Az előadásban a szülői bevonódás egy lehetséges vizsgálatát mutatom be autizmus spektrum zavarban érintett gyermekek terápiás folyamatában, azonos témájú szakdolgozatom alapján. Vizsgálatom célja volt, hogy a szülői bevonódás és a gyermek viselkedésproblémái közötti közvetlen kapcsolatot, illetve ennek megítélésében a terapeuta szimpátiájának befolyásoló hatását feltérképezze. A vizsgálat az „Egy Másik Út” Tanácsadó és Terápiás Központban történt, 18 fő autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyermek szüleinek, illetve 6 fő terapeuta részvételével. A vizsgálatban a szülőkkel gyermekük viselkedésproblémáival kapcsolatban az SDQ Kérdőív szülői változatát töltettük ki, míg a terapeuták saját fejlesztésű kérdőívet töltöttek ki, amiben konkrét és szubjektív állítások értékelésével ítélték meg a szülők bevonódását, emellett a családok terápiás dokumentációja is áttekintésre került. A vizsgálati mintában igazolódott az, hogy komolyabb viselkedésprobléma megléte megnehezíti a szülő terápiás bevonódását, illetve, hogy a terapeuta személyes szimpátiájának van szerepe a szülő bevonódásának megítélésében. A vizsgálat eredményei alapján levont következtetéseinknél fontos megjegyezni, hogy a vizsgált minta nagyon alacsony elemszámú, illetve a mintavétel nem tekinthető reprezentatívnak, emiatt csak óvatos következtetések levonására van lehetőségünk. A nyelvfejlődési zavarok individuális terápiás szemléletéről Fehérné Kovács Zsuzsanna – ELTE BGGYK
[email protected] A tradicionális, a döntéselméleti, a viselkedéselvű logopédiai diagnosztikai modellek és terápiás korlátaik. A nyelvi zavar mint részképesség-zavar a neuropszichológiai differenciáldiagnosztikai felfogásban. A kommunikációs szempontú, a nyelv interakcionalista, több dimenziójú, beszéd/nyelv szisztematikus diagnózisára épülő elméleti kiindulópont. A „több módszeres” gyógypedagógiailogopédiai diagnosztika szerepe a megbízhatóbb, individuális diagnosztikus döntések meghozatalában, a terápia egyénre szabott megtervezésében. A hagyományos, szisztematikus mondatszerkesztésen nyugvó terápiák. A nyelvtanulási modellre építő terápiás felfogás. Az individuális nyelvi terápia célja, tartalma, elvi megfontolásai. A tervezés lépései.
A NILD™ Tanulási Terápia neuropszichológiai megközelítésben Mohai Katalin – ELTE BGGYK
[email protected] Jordanidisz Ágnes – NILD Hungary Egyesület elnöke, ELTE Gyermeknyelvi Kutatócsoport
[email protected] A NILD Tanulási Terápia a (neuro)kognitív funkciók komplex, integratív terápiáját célozza meg elsősorban tanulási nehézséggel, tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára. A program koncepcionális gyökerei Piaget, Vigotszkij, Luria és Feuerstein munkásságáig nyúlnak vissza, miközben napjaink intenzíven fejlődő kognitív fejlődés-neuropszichológiai kutatási eredményeit is integrálja. A NILD terápia gyakorlati sarokpontjai a legközelebbi fejlődési zóna figyelembevétele, a nyelv és a gondolkodás kölcsönös kapcsolatának, valamint a neurokognitív funkciók plaszticitásának és dinamikus természetének kiaknázása. Az alkalmazott terápiás technikák és eszközök az információfeldolgozás, a nyelvi képességek, a stratégiai gondolkodás, a figyelmi, végrehajtó rendszer fejlesztését kívánják elérni, ezáltal növelve a kognitív hatékonyságot. A program az interaktív kérdezéstechnikával és az adott feladaton túlmutató, a korábbi tapasztalatokkal kapcsolatokat építő támogatott mentális műveletvégzéssel éri el, hogy a programban részt vevők hatékony, önálló tanulókká váljanak. Előadásunkban betekintést szeretnénk nyújtani a NILD terápia neuropszichológiai megalapozottságú elméletébe és evidencia-alapú gyakorlatába. Egy módszer a gyakorlat szolgálatában Rosta Katalin – ELTE Gyakorló Óvoda EGYMI e-mail cím:
[email protected] A Frostig fejődés teszt és terápiás program bevezetése és elterjesztése beszédhibás, részképesség gyenge gyermekeknél Gereben Ferencné munkásságának szerves része. A Frostig koncepció bevezetése óta több évtized telt el. Előadásunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy a módszer hogyan működik a jelenben abban az intézményben, amely azt elsőként alkalmazta. A szenzoros integrációs terápia szerepe a tanulási zavarok prevenciójában és kezelésében Reményi Tamás – ELTE BGGYK
[email protected] [email protected], Magyarországon a kilencvenes évek óta figyelhető meg jól az a folyamat, amely a nemzetközi gyakorlatban már korábban is ismert és alkalmazott terápiák és diagnosztikus eljárások hazai megismerését és gyakorlati alkalmazását tette lehetővé. Ezek közé tartoznak az ún. „szenzoros integrációs terápiák”. A szakmai köztudatban az elnevezés A. J. Ayres munkásságához és módszeréhez kapcsolódik. Az egyéni képességek fejlődésének és fejlesztésének az az irányzata, amely a tanulási, megismerési folyamatok eltéréseit a szenzoros integráció hiányos, rosszul szervezett működésével hozza összefüggésbe, Anna Jean Ayres (1920-1988) diagnosztikus és terápiás tevékenysége mellett hasonlóképpen vonatkoztatható kortársainak és követőinek, köztük az ugyancsak Amerikában tevékenykedő Marianne Frostignak (1906-1985), továbbá az európai színtéren iskolateremtő és hozzájuk hasonlóan intézményalapító Felice Affolternek (1926- ) a felfogására. A 60-as évektől a tanulási (képessé)zavarok (learning dysability) jelenségkörére irányuló kutatások a mögöttes tényezők megismerését, majd a sokszínű tünetegyüttes befolyásolását többféle modell alapján próbáltak magyarázni. Különböző szerzői koncepciók (Frostig, Ayres, Kirk, Affolter és mások) alapján
fogalmazódott meg, hogy a tanulási, és viselkedészavarok hátterében perceptuomotoros, lingvisztikai, ill. viselkedés-lélektani tényezők, neuropszichológiai diszfunkciók játszhatnak szerepet. Az információ-feldolgozás ilyen típusú zavara a gyermekek egyéni fejlődésmenetét súlyosan, károsan befolyásolhatja, akadályozhatja. Következményei lehetnek magatartás,- és viselkedészavarok, problémát okozhat a mozgásos tevékenységek során, a kognitív teljesítmények, valamint a személyközi kapcsolatok terén. A teljesítményzavarok, az érzelmi fejletlenség, bizonytalanság erősen befolyásolják a tanulási képességet, valamint az életben való boldogulás képességét is. Így egyértelművé válik, hogy a szenzoros integráció zavarának alábecsülése az egyéni szűkebb és tágabb társadalmi beilleszkedése szempontjából komoly veszélyeket hordoz. A zavarjelenség tüneteit nem lenne szabad alábecsülni.
