MENEDZSER MSC

Logisztikai Informatika LOGISZTIKAI MÉRNÖK/MENEDZSER MSC 2016

Logisztika + Informatika = Logisztikai informatika?

2

Logisztikai informatika - 2016

Mi a logisztika

ELLÁTÁSI LOGISZTIKA KÜLSŐ SZÁLLÍTÁS

TERMELÉSI LOGISZTIKA

ELOSZTÁSI LOGISZTIKA

BELSŐ SZÁLLÍTÁS/RAKTÁROZÁS TERMELÉS TERVEZÉS/IRÁNYÍTÁS

KÜLSŐ SZÁLLÍTÁS

HULLADÉKKEZELÉSI LOGISZTIKA

3


Logisztika - Az ellátás szervezése

qPénzügy (ókori Görögo.) qKatonaság qÓkor (Bizánc, Róma) qNapóleon (H. JOMINI)

qGazdasági élet – Vállalati logisztika qUSA 1955 – először marketing qEurópa – 60-as évek vége q70-es évek – japán tömegtermelés q80-as évek – mindennapi gyakorlat

4


Mit csinál a logisztikus?

Na, ehhez kell az informatika! 5


Ki a logisztikus – mi a logisztika?

Logisztikus:

qraktáros, qfuvaros, qanyagbeszerző, qstb.

(Saját szemétdomb szindróma!)

Logisztika:

qszámos definíció, qáltalános: anyagellátás biztosítása, q5 M, 7 M, 8 M, 9 M

6


A logisztika (egy) definíciója

"A logisztika az anyagoknak, alkatrészeknek és késztermékeknek az ellátási láncon keresztül, vagyis a beszerzéstől a gyártási folyamaton és a végső elosztási folyamaton történő mozgatásának, raktározásának és az ezekhez tartozó információknak stratégiai menedzsmentje." J. Cooper

7


Mi az informatika?

q számítástechnika? q kommunikáció? q ügyviteltechnika? q önálló tudományág – (information technology) q területei az információk qrögzítése, qkezelése, qrendszerezése, qtovábbítása, qfeldolgozása.

Egyik eszköze a számítógép. 8


Ki az informatikus?

q q q q q q q

a programozó, a rendszergazda, a szervízmérnök, a rendszertanácsadó, a web-fejlesztő, "Gizike" a gépírónő, "Józsi", a főnök fia, aki nagyon ügyes, q a könyvtáros, q a média"munkás", q stb.

q q q q q q q q q q

hardveres programozó szervező műszaki informatikus, médiainformatikus, oktatási informatikus, stb. mérnök informatikus gazdasági informatikus programtervező informatikus

…, szóval mindenki, akinek minimális köze van az információs- és kommunikációs technológiákhoz.

9


Az informatika területei

q elméleti – matematika, távközléselmélet, stb. q eszköz – hardver qminden ami „vas”

q programok- szoftver qrendszer- és segédprogramok qalkalmazói programok,

q orgver – szervezés q alkalmazási rendszerek – pl. logisztika. (Létezik más felosztás is)

10


A logisztikai informatika – a logisztikus és az informatikus

qAz alkalmazott informatika egy területe, ahol qa logisztikus informatikai technológiát használ, qaz informatikus a logisztikus igénye alapján fejleszt.

11


9M

A logisztika biztosítja, hogy a megfelelő: 1. információ, 2. anyag, 3. energia, 4. személyek

a megfelelő 5. mennyiségben, 6. minőségben, 7. időben, 8. költséggel, 9. helyre

jusson el a rendeltetési helyére.

12


A logisztika célja

qköltségek csökkentése, qpiaci előny szerzése, qüzletmenet biztonság megteremtése, qracionalizálás,

A (klasszikus) logisztika vállalatközpontú!

13


A (vállalati) logisztika területei

qBeszerzés, qTermelés, qElosztás.

Feladatok: qstratégiai, qoperatív.

qSzállítás, qRaktározás, A területek között kapcsolat - információcsere

14


A logisztikai informatika területei

qvállalati információs rendszerek logisztikai moduljai qspeciális logisztikai területek informatikai noduljai qvállalati kapcsolatok informatikai moduljai

15


Supply Chain Management – SCM

Igény a változásra: q termelés és piacok globalizációja, q kereslet változása, vevők igénye, q rövidülő termékciklus, q információ szerepe, technológiák.

A megoldás: q a logisztika elveire épül, q nem a beszerzésre koncentrál, q tervezés, marketing, controlling, q teljes ellátási lánc folyamatát kezeli, q integrált rendszer, q magas szintű informatikai támogatás.

16


Az informatika szerepe a logisztikában

A termelés, az áruszállítás és az elosztás folyamatinak kapcsolódása,

A modern logisztika létrejötte

Az informatika fejlődése, lehetőségei 17


Logisztika ↔ ellátási lánc

Logisztika: qvállalat (termelés) központú kezelés, q"külvilág" csak kommunikáció, qa vállalat: egy "láncszem"

Ellátási lánc: qrendszerszemlélet, qnyersanyagtól a végfelhasználóig – a vállalti „láncszem” integráns rész qszolgáltatások (szerviz, hulladékkezelés)

18


Az SCM célja

qösszehangolt üzleti folyamatokon alapuló, magas fokú együttműködés, qfelelős partnerkapcsolatok, qvásárló központú, hatékony elosztási csatornák, qszolgáltatás orientált szemlélet,

(leg)Fontos(abb) eszköze: IT

19


Logisztika↔informatika↔ellátási lánc

Logisztika:

qvállalat (termelés) központú kezelés, q"külvilág" csak kommunikáció, qa vállalat: egy "láncszem"

Informatika

qeszközök qmódszerek qmegoldások

Ellátási lánc:

ò

ò

qrendszerszemlélet, qnyersanyagtól a végfelhasználóig, qszolgáltatások (szerviz, hulladékkezelés)

20


RENDSZER- ÉS INFORMÁCIÓELMÉLETI ALAPOK

21


Az általános rendszerelmélet néhány fogalma

qrendszer, qszervezet, qgazdasági szervezet, qinformáció, qinformációrendszer

22


A Rendszer

q~ közös ismérv alapján összetartozó, egymással meghatározott kapcsolatban levő elemek körülhatárolt halmaza. q~ és környezete hatnak egymásra q~ szűkíthető, tágítható: vizsgálat célja? qalrendszer – önmagában is rendszer - „fából vaskarika J”

23


A Szervezet

qA rendszerek sajátos csoportja: qéletjelenséget mutat, qaktív kapcsolat a környezettel, qönmaga fenntartása, qkonkrét cél megvalósítása érdekében jött létre, qrendelkezik e célok végrehajtásához szükséges funkciókkal.

24


A Gazdasági szervezet

q meghatározott gazdasági célok elérése érdekében jön létre q társadalmi szükségletek határozzák meg a qkialakulásukat, qműködésüket, qmegszűnésüket q anyagi-, és szellemi erőforrások koordinálásával jönnek létre és működnek q emberi társulások, q belső vezérlőfunkciójukat a vezetés 25


A vállalat mint rendszer (ismétlés a tudás anyja!) input: (erőforrások) • munkaerő, • eszköz-anyag, • energia, • pénz • 6 i • • • • • •

26

információk, innováció, irányítás (menedzsment), illeszkedés a környezethez, immateriális erőforráslánc és időérzékenység. Input

output: • termékek, • szolgáltatások, • hulladék, • pénz, • információk.

Vállalat

Output


Az információ

qAz információ az új ismereteket hozó jelek tartalmi jelentése qInformációról csak a határozatlan rendszerek esetében beszélhetünk ð a határozatlanság megszüntetése, vagy csökkentése qWiener ð keletkezik, eljut, felhasználják

27


Az információ értelmezése

A szervezet állapotváltozásának jelei

Érzékelt jelek

Cselekvés irányítására alkalmazható jelek

ß Jel

Nem érzékelt jelek

ß Adat Cselekvés irányítására nem alkalmazható jelek

INFORMÁCIÓ 28


Információ értelmezése

q "hétköznapi" q biológiai, q filozófiai, q gazdasági, q hírközlési, q ismeretelméleti, q kommunikációelméleti, q köznyelvi, q matematikai (-információelméleti), q műszaki, q társadalomtudományi, q stb. 29


Az információ = erőforrás

q A klasszikus vállalati erőforrások: qa tőke, qaz anyag, qaz ember, és qa technika-technológia.

q "Új" erőforrások: "6i": qaz információ, az információs rendszer, qaz innovációs képesség, qaz irányítás (menedzsment), qaz illeszkedés a környezethez, qaz immateriális erőforráslánc és qaz időérzékenység. 30


Az információ = érték

Az információ erőforrás, amelynek qminősége, qelérhetősége és qmegjelenítése, qbiztonsága, valamint qgyorsasága

a vállalat qhatékony működése és qversenyképessége

szempontjából meghatározó 31


Az információ a folyamatok irányításában (emlékeznek még?)

qA vállalti folyamatok irányítása qNorbert Wiener, 1948 – Cybernetics (szabályozás és hírközlés élőlényekben és gépekben)

qIrányítás: egy folyamat jellemzőinek meghatározott célból történő befolyásolása qTípusai: qvezérlés qvisszacsatolás qszabályozás 32


Vezérlés

Fuvarozási szerződés

Nyílt hatásláncú művelet Hatósági előírások

Előzetes kalkuláció

Fuvarfeladat tervezése

Fuvarozási feladat végrehajtása 33


Visszacsatolás

Előzetes kalkuláció Fuvarozási szerződés

Hatósági előírások

Zárt hatásláncú művelet

Fuvarfeladat tervezése

Controll

Fuvarozási feladat végrehajtása 34


Alapjel

Szabályozás

Ellenőrző jel

Beavatkozó jel

Szabályozó szerv Ítéletképző szerv (diszpécser) Beavatkozó Különbségszerv képző szerv

Szabályozott folyamat: a fuvarozási feladat

Nyílt hatásláncú művelet 35

zavar


A vállalati folyamatok hierarchiája

segédfolya Részcél mat

E R Ő F O R R Á S O K

kiegészítőfolyamat

F Ő F O L Y A M A T T1

Irányítás

T2

Részcél

külső hatás T3

Tn

Visszacsatolás Elágazás

kiegészítő folyamat

Vállalati cél

Részcél

segédfolya Részcél mat

36


Az információrendszer funkciói

qadatok összegyűjtése q " tárolása q " továbbítása q " feldolgozása q " megjelenítése

37

(INPUT) (STORAGE) (TROUGHPUT) (PROCESS) (OUTPUT)


Az információs egység modellje

Az információfeldolgozó egység ei,j

Input adatok

Az egység adatkezelő modulja

Output adatok

Az egység feldolgozó algoritmusai

38


Az információs rendszer

1. irányítási szint 2. irányítási szint Információk a felsőbb szintek felől Információk a környezet felől i. irányítási szint

Információk a felsőbb szintek felé Információk a környezet felé

Ei,1

Ei,2

...

Ei,j

Ei,n

...

Információk az alsóbb szintek felé

Információk az alsóbb szintek felől

n-1. irányítási szint n. irányítási szint

Beszállítás

Anyag - Energia Rendszer vállalati termelési folyamatok, fizikai anyag- és munkaerő áramlás

Kiszállítás

Ei-1,j

Ei,j-1

E

i,j

Ei,j+1

Ei+1,j

39


Az információrendszer

A szervezet információigényét kielégítő rendszer. Célja, hogy tükrözze a szervezet különböző elemi állapotait, az egyes állapotok megváltozását, a funkciók megvalósulását.

40


Az informatikai rendszer

„Az informatikai rendszerek olyan rendszerek, amelyek egy szervezet különféle folyamataiban az információs technológia felhasználásával gyűjtenek információkat, közvetítik, tárolják, visszakeresik, feldolgozzák, átalakítják és megjelenítik azokat.” (Csala-Csetényi-Tarlós, 2001) 41


Szoftverfejlesztés

(Software Engineering) Az a folyamat, amelynek során egy adott probléma felmerülésétől, annak feltárásán, elemzésén, modelljének kialakításán keresztül egy, a felhasználói igényeket kielégítő feladat végrehajtását támogató, számítógéppel működtetett szoftverterméket hozunk létre, és felügyeljük annak működését 42


Rendszer-fejlesztés

(Information Engineering) Azt a folyamat, amelynek során egy szervezet alrendszereinek adatait, áramlási, feldolgozási és információkezelési folyamatait egységes rendszerszemléletben kezelve, számítógéppel támogatott információfeldolgozó folyamattá alakítjuk.

43


Informatikai rendszer bevezetése

qFolyamatok elemzése, követelmények meghatározása qTanácsadás a bevezetéshez, vásárolni vagy fejleszteni? qA rendszer/fejlesztő kiválasztása, qFejlesztés/vásárlás, qBevezetés, implementáció, qMinőségbiztosítás, qÖsszekapcsolás más rendszerekkel, illeszkedés az üzleti folyamatokhoz. 44


Vállalati IT rendszerek fejlődése

qFolyamat-automatizálási megoldások, qAdatfeldolgozó "szigetrendszerek", qIntegrált rendszerek,(Ma - elosztott rendszerek) qtöbb számítógépből álló rendszerek qfelhasználó számára egy koherens rendszernek látszik

45


Integrált rendszer

q programok együttműködése, q teljes vállalati adminisztráció, q szg. hálózat, q adatbázisok konzisztenciája, q Típusok: qteljes vállalat qrészterület

qkereskedelmi, qtermelésirányítási, qpénzügyi, qügyfélkapcsolati, qstb.

46


Az informatikai rendszerek célja

A vállalat működésének, valamint információs folyamatainak qminél nagyobb résznek, vagy qegészének

számítógép segítségével történő (hw-sw) támogatása. Cél (?): egyetlen, nagy, integrált rendszer

47


Informatikai rendszerek típusai

q Kommunikációs rendszerek. q Csoportos munkát támogató rendszerek (GS – groupware systems). q Felsővezetői informatikai rendszerek (EIS – executive information systems). q Intelligens rendszerek (szakértői rendszerek, valamint neurális, fuzzy és hibrid rendszerek). q Döntéstámogató rendszerek (DTR – decision support systems, DSS). q Vállalati (vagy középvezetői) informatikai rendszerek (VIR, MIS – management information systems). q Adatfeldolgozó (ügyviteli) rendszerek (TPS – transaction processing systems). q Irodaautomatizálási rendszerek (OAS – office automation systems). q Speciális területek támogató rendszerei. 48


„Élet” a VIR-en túl

qA VI-rendszerek nem fedik le a teljes vállalati működést. qSok olyan terület van, amelyen – különböző okok miatt – autonóm rendszerek működnek – (ld. az „Informatikai rendszerek típusai” dia!) qIdőnként az alkalmazott VIR rendszer által lefedett területeknél is előfordul független rendszer használata. 49


Az IT-alkalmazás iránya

q A sok részfeladatra kifejlesztett, a speciális igényeket kielégítő rendszerek ð hagyományos informatikai eszközökkel szinte lehetetlen egy, integrált rendszerre lecserélni. q A szervezetek hatékony, minden területet lefedő informatikai támogatásának megvalósítása: qalkalmazások integrációja, qvirtualizáció qa szolgáltatás alapú (SaaS/PaaS/ IaaS) megoldások, qfelhő alapú szolgáltatások, qtávoli elérés – mobil eszközök, qsaját (mobil)eszközök használata – BYOD 50


Az IT-alkalmazás területei a logisztikában

Logisztikai informatika területei

Belső alkalmazások

MIS

VIR

Vállaltközi kapcsolatok

ügyvitel

Kommunikáció

E-üzlet

Logisztikával kapcsolatos alkalmazások

Belső és integrált adatbázisok

51


Adatcsere

Az interoperabilitás problémája

q Belső: Az egyes területek független rendszerei, nem tudnak hatékonyan együttműködni qeltérő technikai platform, qeltérő fejlesztési környezet, qstb.

q Külső: Vállalatok közötti kapcsolat qInformatikai rendszerek együttműködésének igénye qaz informatikai rendszerek összekapcsolása

q A vállalatok közötti informatikai kapcsolatot a belső integráció nélkül gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani. 52


Az integráció

qcélja: meglévő rendszerek együttműködésének biztosítása qformái: qspagetti, q modulok cseréje, új, integrált rendszer fejlesztése/vásárlása – a problémák tovább élnek qtechnologizált - alkalmazásintegráció

53


Informatikai kapcsolatok

Vállalati belső inf.rsz.

Piaci információk Rendelés

Rendelés

Beszerzés 54

Áru átvétel, raktározás

Termelés

Raktározás, áru kiadás


Értékesítés

A vállalat informatikai modellje

LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK

INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÓK

A VÁLLALKOZÁS INFORMATIKAI RENDSZERE VÁLLALAT IRÁNYÍTÁS ÉS GAZDÁLKODÁS

A VÁLLALKOZÁS KERESKEDELMI RENDSZERE

A TERMELÉS OPERATÍV KEZELÉSÉNEK ÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK RENDSZERE

A TERMELÉS FIZIKAI KÖRNYEZETE

55

BESZÁLLÍTÓK ÉS VÁSÁRLÓK INFORMATIKAI RENDSZEREI

A PÉNZPIAC INFORMATIKAI RENDSZEREI

HATÓSÁGOK, FELÜGYELETI SZERVEK INFORMATIKAI RENDSZEREI

ANYAG


Az idő szerepe

Információáramlás

t – A logisztikai folyamat időbeni lefolyása

Az esemény tevezése

Az esemény bekövetkezése

Információ az eseményről

Anyagáramlás

56


Az informatika és a logisztika

q az informatika összeköti adott gazdálkodó szervezet különböző területeit, q biztosítja a tervezéshez, irányításhoz, stb. szükséges információkat, q ~ összeköti a logisztikai láncban érintett különböző szervezeteket, q ~ segítségével összehangolható a termelés-ellátás érintett szervezeteinek tevékenysége, q ~ segítségével érvényesíthető a logisztikai szemlélet a szervezet alaptevékenysége és a lánc teljes működése során. 57


RENDSZEREK ÉS KAPCSOLATUK EGY FUVAROZÓ VÁLLALATNÁL

58


A fuvarozó vállalat informatikai jellemzői

qÁltalános vállalti, informatikai rendszerek – VIR, MIS stb. qA termelési tevékenység specialitásából fakadó informatikai igények – járműkövetés, operatív fuvarszervezés és –irányítás. qSzéleskörű partnerkapcsolat – ügyfelek, speditőrök, hatóságok, pénzintézetek stb. qSzámos terület manuálisan működik.

59


A fuvarozó szervezet főbb tevékenységei Vevõkkel kapcsolatos folyamatok kezelése Lekérdezések, statisztikák

Központi információs rendszer

Beszerzési folyamatok kezelése

Nem megfelelõség kezelése

60

Megbízások kezelése

Túra terv készítése

Szállítási feladatok lebonyolítása


Az árufuvarozás informatikai rendszere

IHK

ITF

ITB

ITK T

Tárolt információk IT

IPB

Információk továbbítása

INFORMÁCIÓK FELDOLGOZÁSA

IEK

Információk vétele

ISB

IEB

SPEDITŐRÖK és MÁS FUVAROZÓK

IFB

IPK

PÉNZINTÉZETEK (Bankok, biztosítók)

FUVAROZTATÓK (Feladó és Címzett)

IHB

IJK

IJB

IFK

HATÓSÁGOK, ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

Törvények, jogszabályok, nemzetközi egyezmények,

ISK ÁRUSZÁLLÍTÁS ANYAG - ENERGIA RENDSZERE forgalmi- és utazó személyzet, műszak, pálya, jármű, segédberendezések, töltőállomások, szervízek


JÁRMŰKÖVETŐ- ÉS FLOTTAMENEDZSMENT RENDSZEREK

62


Főbb területei

qJármű üzemeltetés. qFuvarozási tevékenység irányítása. qJármű távfelügyelet. qKapcsolható a VIR-hez.

63


A fuvarozási tevékenység GPS/GPRS-alapú támogatása

qNavigáció, qJármű/rakomány/személyzet paramétereinek figyelése, gyűjtése, qGépjárművédelem, qÚtvonal figyelése, járműkövetés, qMenetlevél nyilvántartás, elszámolás, qKétirányú kommunikáció, qOperatív (fuvar)irányítás.

64


Járműkövető rendszerek

q Alkalmazás célja: folyamatos nyomon követés q Előnyei: napi 24 órában képesek a járművek helyének meghatározására q Kommunikációs rendszerek előnyei:

qa diszpécser mindig ismeri a jármű helyzetét, qpillanatnyi jellemzőit, qa veszélyes és kényes áruk állapotát, qa járművezető a többi jármű számára információkat továbbíthat (torlódások, várakozási idők, üzemzavar), qmozgásban lévő járművek számára útvonal módosítási utasítások, qvészhelyzet esetén gyors beavatkozási lehetőségek.

65


Biztosítják

q a fuvarozó vállalat diszpécsere és a jármű közötti szöveges üzenetek cseréjét, q a jármű helyzetének 300 méteren belüli pontosságú meghatározását q az adatok továbbítását a diszpécser központ számára, q vészhelyzet esetén a diszpécser azonnali értesítését a bekövetkezett eseményről, q az üzenet küldését valamennyi járműnek vagy egy meghatározott járműcsoportnak, q rendszertől függően számos szolgáltatás lehetősége. 66


A jármű oldali rendszer feladata

qüzenetküldés a járműtől a központba, qüzenet fogadása a központból, qhelyzetjelentés küldése a központnak, qszenzor riportok küldése a központnak, qmakrók és formulák küldése, fogadása.

67


Jármű üzemeltetés

qMegtett útvonal utólagos, részletesen

dokumentált megjelenítése. qAdott időszakban felhasznált üzemanyag kijelzése az elszámolás támogatására. qJármű üzemeltetési paramétereinek betartatásának ellenőrzése qVezetési korlátok betartása, qRaktérhőmérsékletre vonatkozó előírások, qMotorüzem határértékének betartása, qMunkafolyamatok ellenőrzése.

68


Fuvarozási tevékenység irányítása

q Formalizált rövid szöveges üzenetek küldése központba

qTevékenységi státusz jelzésére qVárható vagy bekövetkezett események jelzésére qTipikus jellegű üzenetek segítségkérésre

q Tetszőleges tartalmú üzenetek küldése központba qJelentések készítése qSpeciális tartalmú üzenetek továbbítása

q Központ szolgálati célú üzenetei

qFigyelmeztetés, ébresztés qÁltalános közúti, és a tevékenységgel kapcsolatos információk közlése

69


Diszpécser számára nyújtott szolgáltatások

q üzenetek, formulák, makrók küldése a járműveknek q üzenetek, vészjelzés-üzenetek, formulák és makró fogadása a járművektől q pozíció- és szenzor adatok fogadása a járművektől a járművek helyzetének megjelenítése a térképen q a járművek helyzetének dinamikusan változó megjelenítése a képernyőn q járművek helyzetének és szenzoradatainak lekérdezése akár manuálisan, akár automatikusan q időzítési lehetőség pozíció- és szenzoradatok lekérdezésének automatizálására q egy speciális ponttól, felhasználó által meghatározott távolságban lévő járművek kijelzése q járművek útvonalainak tárolása és megjelenítése a felhasználó által meghatározott időintervallumban q INMARSAT-C lekérdező parancsok használata (pl. terület lekérdezés) 70


Jármű távfelügyelet

qUtólagos megtalálás elősegítése. qJármű tartózkodási helyének, fedélzeti állapotának távfelügyeleti lekérdezése, ellenőrzés célból. qJogtalan használat esetén történő távriasztás. qTávoli beavatkozás/személyzet riasztás rendkívüli helyzetben. qMotor leállítása jogtalan használat esetén. qA közlekedésben és a felderítésben résztvevők figyelmeztetése, kürt és vészvillogó távoli üzemeltetése. 71


GPS rendszer és a vállalati irányítás kapcsolata

qJármű- és küldeményirányítás. qVezénylés. qVezetési előírások betartásának ellenőrzése. qJármű üzemanyag fogyasztás ellenőrzése és elszámolása. qE-menetlevél feldolgozás qüzemanyag elszámolás qmunkabér elszámolás.

72


járműfedélzeti egység

[SMS kapcsolat]

GSM kapcsolat

Egységek kapcsolata

GPS szolgáltató bázisállomás

Internet és/vagy GSM kapcsolat

elszámolás (VIR)

diszpécser

A fuvarozó vállalat 73


Járatirányítás

q Földrajzi hely, járatkihasználtság, költség-hatékonyság figyelembe vételével. q Járatok indítása. q Járatok elszámolása tetszőleges pénznemben. q Földrajzi pozíció adatok. q Úthálózat gráf. q Járművekkel kapcsolatos összes adminisztrációs feladat. q Járművekkel kapcsolatos összes költség kimutatása. q Jármű elhelyezkedésének adatai. q Fuvarteljesítmény megjelenítése, követése. q Műholdas helymeghatározó rendszer 74


Komplex fuvarszervezés lehetősége

qSzűk keresztmetszetek: qidőablakok, qkiszállítandó/felveendő áruk fajtája, mennyisége, qjárművek kapacitása, qrendelkezésre állás, qgépkocsi vezetők munkabeosztása (AETR), qünnepnapok figyelembevétele,

qIdő- és erőforrás szükséglet kiszámítása. qRugalmasan alakítható. qOperációs költségek csökkentése. 75


Járattervezés Megrendelések

igen

Teljesíthetõ-e a fuvarfeladat?

nem

76

Kp-i információs r.

Módosított terv

Terv módosítása

Módosított terv igen

Jármûvek kihasználtsága megfelelõ-e?

nem


Terv módosítás

Megoldások

qKözponti egység + jmű-fedélzeti egység qOn-line qCélja: járműflotta hatékony irányítása, vagyonvédelem qFolyamatos vagy szakaszos

qOff-line qJármű által bejárt útvonal utólagos értékeléséhez gyűjtött adatok qFöldrajzi koordináták vagy a járműbe elhelyezett szenzoroktól kapott bármely információ

77


NÉHÁNY KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

78


Optimális útvonal meghatározás

qGazdaságos közlekedés, -irányítás alapvető feltétele. qOptimum feltételek között szerepelhet: qa távolság, qaz eljutási idő, qköltségek minimalizálása megszorítások figyelembe vételével (autópályák használata, települések elkerülése), qstb.

79


Útvonalon vezetés

qCélja: segítse a járművezetőt, hogy az

ajánlott útvonalon közelítése meg az uticélt qMódja: qUtazás előtt nyomtatott formában elkészített leírás: qJavasolt útvonalon az útszakaszok qcsomópontok megnevezései, távolságait qforgalmi műveleteket

qJármű folyamatos figyelemmel kísérése: a járművezető megfelelő időben történő tájékoztatása a soron következő szükséges műveletekről 80


E-menetlevél

qNincs szükség kézzel írt menetlevélre. qNem manipulálható. qAlkalmas qa személyzet munkaidejének elszámolásához, qaz üzemanyag elszámoláshoz, qmenet közbeni költségek elszámolásához.

qHatósági közúti ellenőrzéskor igazoló dokumentum. qA VIR-ben közvetlenül feldolgozható. 81


Hatása a vállalati működésre

qVáratlan eseményekre való gyors reagálás. qDöntés támogató feladat. qCsökkenthetők a költséges jármű- és eszközpark. qOptimalizálható az eszközpark kihasználtsága. qCsökkenthetők a visszaélések.

82


A VEZETÉSI IDŐ KEZELÉSÉNEK INFORMATIKÁJA

83


A vezetési idő szabályozása

qAz Európai Unió az 561/2006-os rendeletben szabályozza

q a 3.5 tonna feletti teher járművezetők qA 10 főnél több személy szállítására alkalmas járművek vezetőinek vezetési és pihenő idejét.

qA szabályozás meglehetősen bonyolult. qAz informatikai támogatás alapvetően az ellenőrzésre szorítkozik. qA vállalatnak adatszolgáltatási kötelezettsége van. 84


Az ellenőrzés és a szankcionálás célja

q A jogszabályok betartásának ellenőrzése. q A tachográffal és q a vezetői kártyával történő manipulációk

felderítése. q Az ellenőrzöttség érzésének fenntartásával a jogkövető magatartás kikényszerítése. q Elvárás: q a szabálytalanságok teljes körű feltárása, q jogilag támadhatatlan döntések meghozatala, q költséghatékonyság.

85


A jelenlegi telephelyi ellenőrzés

Bírság megállapítás kártyaadatok

Telephelyi ellenőrzés Ellenőrző hatóság

Ellenőr utazik

Fuvarozó cég

$

Időigényes

86

Szubjektiv

$

Költséges munkaerőigényes

Jellemzők

Energia- és papírigényes


Problémák az ellenőrzési rendszerben

qAz 561/2006 EK rendelet bonyolult – az

ellenőrzés időigényes. qA döntéshozók szubjektuma a jogszabály interpretálásában. qNincs adatbázis – helyszíni ellenőrzést igényel. qSok az improduktív idő – utazás. qSok idő, magas költség, kevés eredmény! qA rendelkezésre álló erőforrások szűkösek – kevés ellenőrzés. 87


Problémák a rendszerrel

qA cég számára „csak” munka. qA járművezetők, és a cégek ellenérdekeltek a jogszabály betartásában. qA tachográf adatait különböző módszerekkel, manipulálják:

qsebesség jeladó manipulálása, mágnes, távvezérelt átkötés qkártya manipulálás, qelvesztett kártya alkalmazása, qkártyahiba generálása, qidegenkártya használata

qFelelősség kérdése. 88


EGY „INFORMATIKAI” MEGOLDÁS „AETRControl”

89


Mi az AETRControl?

Egy "felhő" alapú IT szolgáltatás, amely mind qa fuvarozók, mind pedig qaz ellenőrző szervek

számára azonos adatbázisra és algoritmusra épülő táv- és helyszíni ellenőrzést biztosít.

90


A távellenőrzés

adatlekérés Távellenőrzés

Bírság automatizált megállapítása

Ellenőrző hatóság

Ellenőr utazik

Fuvarozó cég

$

Időtakarékos

Objektiv

$

Energia- és Költséghamunkaerőigényes papírtakarékos tékony

Jellemzők 91


Távellenőrzés algoritmusa

Vezetői kártyák és jármű adatok feltöltése

Digitális aláírás ellenőrzése

Hibátlan fájl elfogadása

Teljesség ellenőrzése

Hibás fájl visszautasítása

Fájl letárolása

Felszólítás hiánypótlásra


Automatikus ellenőrzés, döntéselőkészítés

Az AETRControl szolgáltatásai

q q q q q q q q q q q q

93

járművezetői, járműadatok feltöltése, tárolása járművezetői adtok közvetlen beolvasása, a tárol adatok letöltése, feltöltése hatósági ellenőrzéshez tevékenység elemzése, büntetési kockázat számítása helyszíni ellenőrzésre, tevékenység elemzése, büntetési kockázat számítása telephelyi ellenőrzésre járművezetői tervkészítése a legkockázatmentesebb járművezető, személyzet kiválasztása tevékenység igazolólap automatikus, fél automatikus nyomtatatása figyelmeztetés, hiánypótlások jelzése időben fel nem töltött adatokra figyelmeztetés vezetői kártyák lejártára figyelmeztetés illegális kártyahasználatára kártyahibát eredményező manipuláció jelzése


Ellenőrzés az AETRControl-al

qNem kell a céghez utazni – távellenőrzés. qNem kell az adatokat böngészni – automatizmus. qNincs közvetlen emberi kapcsolat ellenőrző és ellenőrzött között. qMunkaidő jobb kihasználása. qAz eredmény mentes a szubjektumtól. qJogilag támadhatatlan a határozat. qKöltséghatékony. 94


Az AETRControl előnye az ellenőrzésben

qA jogszabály teljes értelmezésével kiküszöböli a jelenleg meglévő – a jogszabály nem megfelelő értelmezésből származó – hibákat. qA minimális büntetési tételeket határozza meg. qEzáltal jogilag támadhatatlan a szankció. qCsökkenti az ellenőrzésre fordítandó időt. qKöltségtakarékos telephelyi és helyszíni ellenőrzésre nyújt lehetőséget a tachográfoknál.

95


Az AETRControl működése

Oficial control Countig fines


Automatic control of yard of vehicle road control


Are stored: data of drivers of firm data of vehicles of form Will be checked: the digital signature

Driver’s card data

Vehicle’s data

Smartcard reader Firm 1

96

Firm 2

Firm n


Technikai háttér

qTelephelytől és a vállalat számítástechnikai infrastruktúrájától független. qSzükséges: qszemélyi számítógép, kártyaolvasó és internet kapcsolat, vagy q"okostelefon", mobil olvasó és mobilinternet.

qHelyfüggetlen adatolvasás és értékelés.

97


AZ IT LEHETŐSÉGEI A HATÉKONY ÜGYFÉLKAPCSOLATBAN

98


Az értéklánc információs folyamata

nyersanyaggyártó

alapanyaggyártó

alkatrész gyártó

végtermék gyártó

nagykereskedő

kiskereskedő

B2C

B2B

99

vásárló


e-lehetőségek

e-szolgáltatásokWeb alapú kezdeményezések, amelyek a vevővel kapcsolatos szolgáltatásokat biztosítják

e-működés Web alapú kezdeményezések, amelyek a termékek előállitását segítik

e-marketing Web alapú kezdeményezések, amelyek a termékekkel kapcsolatos marketing funkciókat javítják

David Feeny (2001) “Making Business Sense of the E-Opportunity”, MIT Sloan Management Review, Winter 2001, pp. 41-51.

100


e-logisztika

q vállalatok közötti kapcsolatok, e-business q B2 filozófia q EDI, q WEB,

q időazonos folyamatinformációk, q üzemen belül, q szállítási csatornák,

q on-line termékazonosítás, q optikai, q RF,

q termékkövetés q kockázatok 101


Az e-business előnyei és hátrányai

qElőnyök: qhatékony kapcsolattartás, qköltségkímélés, qgyors, naprakész információk, qrugalmas növekedés (kevésbé árérzékeny).

qHátrányok: qtechnikai felkészültséget igényel, qfélünk az újtól, qbizalmatlanság.

102


e-commerce

a teljes kereskedelmi értéklánc webesítése B2B – vállalatok közötti kereskedelem: qPl. beszállítói rendszerek, nagykereskedelem, beszerzési piacterek qKét, vagy több informatikai rendszer kapcsolata

B2C – kiskereskedelem, áruházak (plazak) egyedi vásárlók részére qPl. csomagküldő vagy katalógus áruházak qEgy személy és egy informatikai rendszer kapcsolata

103


Az e-üzlet kockázata

"Azoknak a cégeknek az 50 százaléka, amelyek egy katasztrófa során fontos adatokat veszítettek el, soha többé nem tudták ezt a veszteséget kiheverni. Ennek következtében a cégek 90 százalékának két éven belül fel kellett adnia üzleti tevékenységét." [Center for Research on Information Systems, University of Texas] 104


Szállítási lánc kapcsolt inf. modell Különböző Hatóságok Belső információ feldolgozás

BANKOK

Egyéb szolgáltatók

Belső információ feldolgozás

Belső információ feldolgozás

Adatátviteli- / telefonhálózat

VIR

VIR Belső információ feldolgozás

Belső információ feldolgozás Termelésirányítás

Termelésirányítás

FELADÓ

FUVAROZÓ

Az eladó termelési technológiai folyamata

105

VIR

Berakás

Az áru szállításának közlekedés-technológiai folyamata

Belső információ feldolgozás Termelésirányítás CÍMZETT

Kirakás

A vevő termelés-technológiai folyamata


Az ügyfélkapcsolat rendszere: CRM funkciói

Lefedi az egész ügyfél-interakciós kört q Ügyfél megszerzés q Üzleti tranzakciók q Rendelés teljesítés q Ügyfélszolgálat, elemzések

106


CRM – üzleti előnyök

q Növekvő árbevétel q Költségek csökkenése q Versenyelőny szerzése q nagyobb kényelem az ügyfélnek q hatékonyabb ügyfél-kommunikációt q nagyobb választékot a termékek és a szállítási feltételek, valamint az egyéni igények szerint kialakított megoldások között q teljesen integrált az ERP rendszerrel

107


AZ IT RENDSZEREK BIZTONSÁGA

108


Az IT-biztonság

Technikai megbízhatóság

Működési biztonság Katasztrófavédelem

Áramellátás

IT rendszer Hozzáférésvédelem

Titkosság

Információmegbízhatóság Letagadhatatlanság

Hitelesség Sértetlenség

109


A működési biztonság

qaz adatok rendelkezésre állását, és qa hozzájuk kapcsolódó alkalmazói rendszerek funkcionalitását teszi lehetővé.

Kritériumai: qA hibaáthidalás folyamatának kialakítása, qAz újraindítási képesség megvalósítása, qA rendszer funkcionalitásának biztosítása.

110


Információ megbízhatóság

q Hozzáférés védelem: a rendszer használatának korlátozása az erre felhatalmazott személyekre ill. programokra. q Letagadhatatlanság: megakadályozza a küldőt, és az üzenet vevőjét, hogy később tagadja, miszerint tudomással bír egy adott üzenetről. q Sértetlenség: az aktív fenyegetések elhárítása. q Hitelesség: garantálja azt, hogy a partnerek valóban azok, akiknek állítják magukat, és meg van a jogosultságuk üzenetek küldésére , illetve vételére. q Titkosság: megakadályozza az adatok jogosulatlan fél általi értelmezhetőségét. 111


A sebezhetőség fontosabb típusai

qfizikai sebezhetőség qhardver, szoftver, adathordozó sebezhetőség qkommunikáció sebezhetősége qhumán sebezhetőség

112


Biztonságos IT-rendszer

qBiztonságos rendszer nem létezik! q(Pillanatnyi) állapot qAdott (megkívánt) szint A biztonságos IT-rendszer = A rendszer működési állapotának fenntartása.

113


A védelem költsége Biztonsági szint Elméleti - abszolút megbízhatóság Megkívánt

Lehetőség

Alapszint - önmegbízhatóság

Költség

114


Az informatikai biztonság

Az informatikai rendszer azon állapota, amelyben a kockázatokat elfogadható intézkedésekkel, elviselhető mértékűre csökkentettük.

115


A biztonság igénye

qAz információ = erőforrás qAz információ minőségének romlása qközvetlenül veszélyezteti a szervezet céljainak elérését, vagy qa cél elérésének támogatását akadályozza.

A biztonság:

> A külső támadástól való védelem. = A működési állapot fenntartása.

116


A biztonságban érintett elemek qaz informatikai rendszer fizikai környezete és infrastruktúrája, qhardver rendszer, qszoftver rendszer, qkommunikációs, hálózati rendszerek qadathordozók, qdokumentumok és dokumentáció, qszemélyi környezet (külső és belső). 117


Az IT-biztonság megteremtése

Elsődlegesen a menedzsment feladata! Összetevői: qBiztonságpolitika, qBiztonsági stratégia, qOperatív biztonsági tevékenység,

qFolyamatos felügyelet, qEllenőrzés, qSzankcionálás. 118


KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET

119


MENEDZSER MSC

Recommend Documents