Megújult a tófeji hõsi emlékmû

pZ é z a la ö K kö zéleti

havilap

VIII. évfolyam 2011. november

Megújult a tófeji hõsi emlékmû újítása. Ennek igénye már korábban is többször felmerült, s idén nyáron határozott arról a képviselõ-testület, hogy mintegy hárommillió forintos önkormányzati forrásból felújíttatja, az eredetit megközelítõ jellegében helyreállíttatja az emlékmûvet. A feladathoz megfelelõ partnereket talált az önkormányzat. A parkrendezési munkálatokat a Naste Bau Kft., a

burkolási munkát pedig a Reneszánsz Kõfaragó Kft. végezte el. Az újra méltó módon díszlõ, virággal beültetett kis szigeten álló emlékmû talapzatán a hõsök emlékezetére az elmúlt halottak napjának ünnepén már gyújthattak gyertyát a hozzátartozók. Az újraszentelés alkalmas idõpontjáról késõbb hoz döntést a képviselõ-testület. Farsang Lajos

Szépkorúakat ünnepeltek Ismét Tófej méltó dísze az elsõ és második világháború hõsi halottainak nevét õrzõ emlékmû. Megújult a tófeji hõsi emlékmû – tudtuk meg Horvát Zoltán polgármester tájékoztatása nyomán. A Söjtör - Rádiháza útelágazásban álló obeliszk, a tetején az õsi magyar szimbólummal, a turullal, 1923-ban épült az elsõ világháborúban hõsi halált halt és eltûnt helybeliek emlékezetére. A 38 áldozat nevét és „A haza minden elõtt!” ludovikás jelmondatot megörökítõ emlékmû már mintegy húsz éve renoválásra szorult. Az 1980-as évek közepén Tüske József esperes, akkori plébános kezdeményezésére gyûjtést szerveztek a tófejiek. A közadakozásból összegyûlt összeg meg-

teremtette a felújítás lehetõségét, s az idõközben megalakult önkormányzat fejezte be a munkát. Ekkor a második világháború áldozatainak a nevét megörökítõ táblát is elhelyezték az emlékmûvön, amely a kivitelezés során az eredeti állapottól némileg eltérõ külsõ kapott. A turulmadárról viszont a Zalakerámia díszmû üzemében gipszformát készítettek és az eredeti forma megõrzésével újat öntöttek. A megújult emléket végül 1991 nyarán, a szovjet csapatok kivonulása napján szentelték fel. Az elmúlt két évtized sem múlt el nyomtalanul az emlékmûvön, szükségessé vált a fel-

A két legidõsebb vendéget, Toplak Józsefnét és Vörös Ambrust külön köszöntötte Baksa Anna és Kámán Krisztián.

SZÁNTÓT, LEGELÕT, FÖLDET VENNÉK MAGAS ÁRON, AZONNALI FIZETÉSSEL

Minden megoldás és földméret érdekel. Telefon: 06(70)940-7651

November 18-án, pénteken hangulatos mûsorral ünnepelték Baktüttõs szépkorú lakóit a mûvelõdési házban. A falu öszszegyûlt mintegy 60 lakóját Baksa Anna, a mûvelõdési ház vezetõje köszöntötte, majd Kámán Krisztián polgármester méltatta a sokat megélt idõs korosztály érdemeit. Ezt követõen Horváth Zoltán, a szomszédvár Tófej polgármestere tolmácsolta a meghívott, ám kötelességei miatt távol levõ Vigh László országgyûlési képviselõ jókívánságait és ismertette Bognár István plébános üdvözlõ levelét. Pál Éva, a városi könyvtár munkatársa rövid ünnepi (Folytatás a 2. oldalon)

2

Közép-Zala

Az önkéntesség szép példája Értékes egyesület Gellénházán

A lányok, asszonyok lelkesen tevékenykedtek. A közösségi munkának, az mányzatától, a Tudományos Isegyüttalkotásnak és a tartalmas meretterjesztõ Társulattól, illetkikapcsolódásnak szép példáját ve tagdíjak, önerõ és pályázatok adja a Gellénházi Nõk Egye- biztosítják a pénzügyi hátteret. sületének mûködése. Életkorban és a tagok foglalko– 2003-ban alakultunk meg zását tekintve is eltérõ a csahiánypótló céllal, mint nõklub. patunk összetétele. TevékenyséA létszámnövekedést követõen geink szerteágazóak, vannak egyesületté váltunk, immár 61 köztük manuális jellegûek, kütagot számlálva. Mûködésünk- lönbözõ témájú elõadások és höz anyagi és egyéb támogatást tanfolyamok, gyalogtúrák, kikapunk Gellénháza Önkor- rándulások, valamint színes, kul-

Szépkorúakat ünnepeltek (Folytatás az 1. oldalról) beszédet mondott és idézeteket osztott meg az ünneplõkkel, majd apró ajándékkal kedveskedett minden szépkorú vendégnek. A mûsort az aktív korosztályból is sokan megtisztelték jelenlétükkel. Baktüttõs apróságai ezúttal is kedves meglepetéssel rukkoltak elõ. Baksa Anna kifejezetten erre az alkalomra írt színdarabját tanulták be és adták elõ, amely az idõs korosztály egykori nehéz életét idézte meg. A darabban a nagymama mesélt az unokáinak arról a világról, amikor még számítógép sem létezett, sõt néha még cipõ sem jutott. Mesélt a szegénységrõl, a háború viszontagságairól, hadifogságról, szólt a kombájn nélküli, kézi aratásról és más régi dolgokról… Az unokák persze ott csüngtek rajta, s minden szavát itták. Nem hiányoztak a mûsorból a táncok és a versek, s nem csupán a gyerekek, hanem az ifjabb felnõttek is kivették a részüket a köszöntésbõl. Végül a falu két megjelent legidõsebb polgárát, a 92 éves Toplak Józsefnét és a 85 esztendõs Vörös Ambrust virággal köszöntötte

Kámán Krisztián polgármester és Baksa Anna. A hangulatos ünnepségen az alkalmat (a falu csaknem valamennyi idõs lakója megjelent) megragadták a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény és a ZAVÉD munkatársai és bemutatták a már mintegy két éve mûködõ segélyhívó jelzõrendszert. Sipos Anna Mária, a szolgálat szakmai vezetõje elmondta, hogy ilyen speciális jelzõkészüléket elsõsorban a 65 év felettiek kaphatnak, különösen az egyedülállók, súlyos fogyatékosság esetén pedig fiatalabbaknak is rendelkezésére bocsátják a jelzõkészüléket. A készülék mûködését Holes Péter, a ZAVÉD távfelügyeleti üzletágvezetõje mutatta be. A hálózaton keresztül például rosszullét, baleset, bekövetkezett bûncselekmény, betörés, tûzeset, zaklatás esetén is kérhetõ segítség. Ezt követõen a népes társaság átballagott a közeli, tavaly felújított régi iskolaépületbe, az akadálymentesített közösségi házba, ahol családias légkörben elköltött finom vacsorával koronázták meg a szépkorúak idei baktüttõsi ünnepét. Farsang Lajos

turális programok. Az említett manuális tevékenység a húsvéti, karácsonyi ünnepi készülõdést öleli fel – mint a mai összejövetelünk – amelyen adventi koszorút készítünk. Szívesen várjuk a Gellénházi Nyugdíjas Klub tagjait, nem csak ma, hanem a karácsonyt megelõzõ napokban mézeskalács és habkarika sütésére is. Megalakulásunk óta minden évben egyesületi bált rendezünk, és az akkor befolyt összeg fedezi az ilyen lehetõségeket számunkra, mint a mai alkotómunka – hallottuk Vizlendvai Lászlónétól, az egyesület vezetõjétõl. A dr. Papp Simon Általános Mûvelõdési Központ egyik termében koszorúalapok, gyertyák, termések és szárított növények, szalagok kerültek elõ a táskákból, kosarakból. Az ünnepvárás meghitt hangulatát hozta el a karácsonyi dalok felcsendülése és a lányok, asszonyok aktív részvétele a kézmûveskedés terén. – Programjaink sokoldalúságát jelzik az értékes elõadássorozataink is. Így ez évben vendégünk volt többek közt: Zaleczky Elza aki elõadást tartott a családi élet fázisairól dr. Nagy Magdolna pszichológus és Krajczár Béláné stíluskommunikátor tanár, értékes információt nyújtva számunkra. Jó volt hallgatni Szemes Béla tanár urat, aki Babits Mihály életét idézte fel számunkra. Folytatásaként a következõ hetekben egy helybéli mentõs, Sulyok István ismerteti és vetíti rá a figyelmünket a háztartásban ránk leselkedõ esetleges veszélyekre, ba-

2011. november lesetekre. Továbbá említést érdemel a sütõ-fõzõ tanfolyam is, amelynek keretében Horváth Mária, a Báthori István székhelyiskola szakoktatója tart szakmai napokat. Szívesen veszünk részt a faluszépítésében, a kültereink ápolásában, mindezt természetesen társadalmi munka formájában. Az otthoni kertben magokat gyûjtünk és a virágosítás alkalmával felhasználjuk azokat – folyatta a sokrétû munka felsorolását Vizlendvainé Rózsa. Az aktív részvételt jelzi az is, hogy az egyesület tagjaiból alakult a sikeresen mûködõ Orchidea Kamarakórus, tagjai szintén részesei a számtalan izgalmas és tartalmas programnak. – A hasznos és sokszínû tevékenységünk mellett keresünk alkalmat és lehetõséget a szórakozásra, kikapcsolódásra is. Említhetném a gyalogtúrákat, amelyet vasárnap, az ebédidõt követõen szoktunk lebonyolítani. Hazai és határon túli vidékekre szervezünk kirándulásokat, mint tettük ezt legutóbb Debrecenbe, a Hortobágyra, Nagyváradra, és a szomszédos Ausztria hegyeibe is. Az ilyen jellegû megmozdulásokhoz persze kell a megfelelõ erõnlét is, így ennek érdekében heti két alkalommal tornászni is szoktunk, amelyet falunk polgármesterasszonya, Farkasné Gyöngyi vezényel. Kulturális programjaink egyike a színházi látogatás, amit fõként bérletvásárlás formájában bonyolítunk le. Tagjaink közül néhányan több mûvészeti ág lelkes mûvelõi hobbi szinten. Az általuk festett képek, illetve gobelinek kiállításra kerültek a megyeszékhelyi Móricz Galériában. – zárta e sokoldalú egyesület napjaiba való bepillantást Vizlendvai Lászlóné. Török Irén

Babamasszázs tanfolyam Petrikeresztúron A babamasszázs a szülõ és gyermeke közti szeretetteljes kapcsolatot támogatja – ezzel a mondattal vette kezdetét a tanfolyam, amelynek a petrikeresztúri kultúrház adott otthont októberben és novemberben. A védõnõi körzetemben jelenleg Petrikeresztúron van a legtöbb csecsemõ. A program 5 rendezvénybõl állt, ahol a szülõk megtanulták a babamasszázs elõnyeit, mozdulatait, kellemes, halk relaxációs zene mellett. A tanfolyamon 4 baba és édesanyjuk vett részt. A csecsemõk: Bogi, Ervin, Bence, Máté 4 - 7 hónaposak. Látszólag nagyon kellemesen érezték magukat a masszázs során, és az édesanyák is errõl számol-

tak be. A tréningen tanultakat otthon is sikeresen alkalmazták. A babamasszázs elõsegíti a gyermekek súlygyarapodását, támogatja a mozgásfejlõdést, növekszik a szervezetük ellenálló képessége. Átsegíti a babát a betegségek, hasfájás és a fogzás idõszakának nehézségein. A masszírozott csecsemõk könnyebben elalszanak és nyugodtabb az alvásuk, napközben kiegyensúlyozottabbak. Ezeket az elõnyöket figyelembe véve bármeddig folytatható a masszázs, hiszen az érzelmi kapcsolat elmélyül, és egy bensõséges közös programjává válik a családnak. Kovácsné Takács Lívia védõnõ

2011. november

Közép-Zala

3

A garnélasalátától a süteményekig Fõzõcske a karácsonyi ünnepkör jegyében Sokak régi óhaja teljesült Tófejen az e napokban befejezõdõ fõzõtanfolyammal, amelyet a vártnál is nagyobb érdeklõdéssel tarthattak meg a közösségi házban. Lakatos György, a teleház vezetõje elmondta, hogy a meghirdetett tematika amely elõételek, hidegtálak, reformkonyha-remekek, különleges hal- és húsételek és karácsonyi sütemények készítését tartalmazta – felkeltette a hölgyek és urak figyelmét. Végül 28 érdeklõdõ jelentkezett a szokványos konyhai tudnivalókon túlmutató képzésre. Minden korosztály képviselteti magát, fiatalabb hölgyek és nyugdíjas férfiak egyaránt. A kertbarát kör 17 tagja részére biztosította a tanfolyamon való részvételt. A nagy létszám kissé megnehezítette a feladatot, amellyel végül sikeresen megbirkóztak. A befizetett tanfolyamdíjon túl az önkormányzat is hozzájárult az alapanyag beszerzéséhez. – A négy részbõl álló tanfolyamot a nagykapornaki Tóthné Matil Alexa tartja. Nagyon szerencsésnek bizonyult a választás, kitûnõ „fõzõcskemûsorokat” tart a fiatal hölgy, aki

mellesleg másutt is oktatja a szakácsmûvészetet – osztotta meg velünk Lakatos György. Alexa már a megfelelõ öltözékével megadta a módját, s jelenthetjük, hogy parádés módon mutatta be az ételkészítés fortélyait. Fotónk a jércemell galantin készítését mutatja be. Röviden: bacon-nel bélelt õzgerincformába kiklopfolt csirkemell szeletek kerültek, majd fûszerezett darált hús, ebbe pedig brokkoli falatkák, majd a teteje egyazon sorrendben kapott csinos borítást, mielõtt piros-ropogósra sült. A vállalkozó szellemû résztvevõk persze segíthettek is az ínyencség készítésében. A programsor már a közelgõ karácsony ünnepkör szellemében zajlott – tudtuk meg Alexától, aki a zalacsányi Batthyány kastélyszálló igényes vendégköre számára süt-fõz, valamint óraadóként a zalaegerszegi páterdombi szakképzõ iskola olai tanmûhelyében oktatja a fiatalokat. Ráadásul a falujában is besegít az étteremben. Legközelebb pedig Budapesten, egy áruházlánc kifejezetten zalai, házi ételek bemutatását célzó vevõ-

Zala Speedfitness Egészség • hát-és derékfájás enyhülése • vér-és nyirokkeringés javulása

Cellulit kezelés • kötõszövetek erõsödése • zsírszövet csökkenése

Izomépítés • az izmok kíméletes felépítése minimális ín-és izületterhelés mellett

Ajándékozzon egészséget születés- és névnapra, karácsonyra! Bérlet vásárolható: Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 13. (OTP mellett) Bejelentkezés: +36-30/595-1114 www.facebook.com/zalaspeedfitness www.zalaspeedfitness.hu

Nagy érdeklõdés mellett készül a bacon-be öltöztetett brokkolis jércegalantin. akadémiáján mutatja be például a rétesnyújtást. Szép emlékeket õriz a Báthory iskolából, ahol kitûnõ szakemberektõl, séfektõl tanulhatta meg a mesterfogásokat, amelyeket ezúttal Tófejen mutathat be. – Az elsõ alkalommal például tojással töltött gombát készítettünk, és narancsolajos hideg salátát mangóval és saját készítésû balzsamecettel. A múlt órán az egészséges táplálkozás jegyében a csírák, magok, zöldek kerültek terítékre. Friss vágott salátát készítettünk, mustáros balzsamecet krémet, szezámmagos csirkemell csíkokat borban párolt aszalt gyümölcsökkel… Különlegességként fokhagymás garnélasalátát készítettünk, a reformérkezés jegyében zöldséges spagetti és csírákból saláta

is terítékre került, ez utóbbi jelentõs mennyiségû vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Ma a különleges hal- és húsételeket vesszük. A galantinon túl parajjal és fokhagymával töltött lazactekercs, kefirben pácolt, sós zúzott kekszbe forgatott és olaj nélkül csõben sütött csirkemell és édesköményes burgonyapüré kerül sorra. Természetesen a díszítésre is gondoltunk, s ismertetõt tartok például arról, hogyan õrizhetjük meg az ételeink vitamintartalmát. Az utolsó alkalomra pedig a karácsonyi süteménykészítést és tortasütést tartogattuk. A tanfolyam minden résztvevõje büszkén teheti majd az ünnepi asztalra az itt tanultak alapján készített ételeket! Farsang Lajos

Az idõsöket köszöntötték Kisbucsán „Simogassátok meg a deres fejeket,/Csókoljátok meg a ráncos kezeket./Öleljétek meg az öregeket,/Adjatok nekik szeretetet.” Takács Ferenc polgármester az immár hagyományosan megrendezett kisbucsai idõsek napján Óbecsey István Szeressétek az öregeket címû versébõl idézve köszöntötte a község nyugdíjasait. Kisbucsa Község Önkormányzata és a Kisbucsa Községért Közalapítvány szervezésében november 12-én délután megrendezett ünnepségen a község tornatermében

szép számmal gyûltek össze a meghívottak. A jó hangulatú rendezvényen a szervezõk meleg étellel, élõ zenével, a község gyermekeinek valamint a Búcsúszentlászlói Népdalkör és a Szociális Otthon Mentálhigiénés Csoportjának színvonalas mûsorával kedveskedtek a falu szépkorú lakosainak. Itt mutatkozott be elsõ alkalommal a Kisbucsai Színjátszókör. A község gyermekeit Kozmáné Gál Bernadett készítette fel, s nagy sikerrel adták elõ „A macska” címû színdarabot.

4

Közép-Zala

2011. november

Testvértelepülési kapcsolat született Határon átívelõ barátság Az idei esztendõ számos közösségi programmal várta a teskándiakat. A sokszínû esemény egyik kiemelkedõ eseménye volt a kárpátaljai kirándulás – „Verecke: Kárpátalja-kincsei” címmel –, amelynek céljáról, programjairól és tapasztalatairól Tóth Istvánné, a település polgármestere számolt be lapunknak. – A község al- A felvételen Mezõvári és Teskánd polgárpolgár mestere, mestere látható. A zsúfolt programú látogaGehér Mariann turistaúton vett részt a szomszédos Ukraj- tás elsõ napja a Beregi-síknában, Mezõváriban. Hazaér- ságon magasodó XIII. századi kezését követõen lelkesen szá- román stílusban épült tempmolt be az ott átélt élmények- lom megtekintésével kezdõrõl, tapasztalatokról, benyomá- dött, majd Beregszász és Mesokról, és tõle származik a test- zõvári volt az állomás. A másovértelepülési kapcsolat ötlete dik nap a munkácsi kiránduis. Ezek tudatában 2010-ben lással vette kezdetét, amely a felvettük a kapcsolatot a száz hegyein átkelõ õsök pihenõszázalékig magyar lakta ukrán jeként szolgált, ezt követte a község vezetõivel. A levélvál- Rákócziak uradalmi házának, tást követõen Mariann, Sala- a Fejér-háznak és Munkácsy mon Ferencné, Simon Viktória és jómagam útra keltünk Mezõváriba. Az ott töltött három nap arra késztetett bennünket, hogy késõbb ismét visszatérjünk oda. Így idén augusztus 25-én Teskánd Község Önkormányzata és a Teskándért Egyesület a Misszió Tours utaGombosszegen minden év zási irodával közösen 4 napos tavaszán és õszén a falu lakokirándulást szervezett 40 fõvel sai, elszármazottak, valamint a Kárpátaljára. A Nemzeti Civil szabadidejüket itt töltõk öszAlapprogram külföldi kapcso- szefognak és megszépítik, talatokra kiírt pályázatát sajnos karítgatják a falut. A társadalnem nyertük meg, így a busz- mi munka idén õsszel novemköltséget a Teskándért Egyesü- ber 12-ére esett, s egy napsület hozzájárulásával, valamint téses szombat délelõtt vágtak önerõbõl álltuk. A fõ úticélunk neki a hajdani szekérút tisztíMezõvári, az a település, amely- tásának. lyel már felvettük a kapcso– A korábbiakban az út latot a testvértelepülési egyez- melletti erdõs részt tisztítotmény létrejöttének céljából – tuk, most pedig a régi szekérközölte a polgármesternõ. utakat tesszük rendbe, és ad-

Mihály szobrának megtekintése. A következõ állomás Szolyva volt, amely a sztálini lágerek áldozatainak adózó emlékparkot kínálta, mint látnivalót. A tartalmas utazás egyik kiemelkedõ pontjaként szolgált a Vereckei-hágó, ahol a honfoglalók Árpád vezetésével elõször léptek az új haza földjére. Beregváron a Scönbornkastélyt tekintették meg a zalaiak, majd a vendéglátó település, Mezõvári nevezetességeinek megismerése tarkította a programot. Az útvonalban szerepelt továbbá Csetfalva több látnivalója, valamint a tíz évvel ezelõtti tiszai árvíz sújtotta településrész meglátogatása is. Végül Tiszaújlak, Nagyszõlõs, Huszt és Munkács vára, Ungvár, utolsóként pedig a Tákos település mûemléki értékeinek felkeresése zárta a sort. – Az ottani környezeten látszik, hogy régen gazdag és értékkel teli vidék volt, de mára már leginkább a szegénység jellemzõ, az emberek más ellátási rendszer szabályai szerint élik a mindennapjaikat,

mint mi. Indulásunkat megelõzõen itt, Teskándon, gyûjtést szerveztünk, így könyvek, játékok, írószerek, különbözõ ajándékok kerültek a csomagokba, amelyeket örömmel vittünk magunkkal. Utunk állomásai nagyon szép tájakon vezettek át, és az ott élõk vendégszeretetét is megtapasztaltuk. Az átélt napok benyomásai arra ösztökélnek bennünket, hogy mind kulturálisan, mind pedig gazdaságilag segítsük õket ott, Kárpátalján. Mezõvári polgármesterével, Salamon Elemér úrral abban állapodtunk meg, hogy közös programokat szervezünk, amelyek érintik a vállalkozásokat, a kulturális életet, a különbözõ egyesületek tevékenységét, a fiatalok találkozását, mindent, ami hatással bír a két település életére. Ily módon Teskánd és Mezõvári között megszületett a testvértelepülési kapcsolat, amelyet a mindkét részrõl aláírt szándéknyilatkozat pecsételt meg. Ez utóbbi fõ célja a kialakult barátság ápolása a jövõben. Török Irén

Kitisztult az egykori szekérút Társadalmi munka Gombosszegen

Hirdetésszervezõket keresünk a megye minden részébõl! Érdeklõdni lehet: 92/596-936, 8-12 óráig, illetve 30/378-4465.

juk át a közösségi életnek. A falu lélekszámához képest jó a részvétel, hiszen a nyugdíjastól az óvodásig fele ember itt van. Fontos az együtt gondolkodás, és a közösségi összefogás. A mai munkánk eredményeként a lovasok tanyája könynyen megközelíthetõ lesz akár autóval, szekérrel is. A másik lényeges feladat pedig az ön-

Sok ágat, kidõlt fát kellett eltakarítani. kormányzati területeken levõ tölteni, és szívesen tevékenytelefon és villanyvezetékek kedtek azért, hogy a falu körkörnyékének rendbetétele. A nyezete megszépüljön. A nevükövetkezõ hasonló feladat a fõ- ket nem is tartották fontosnak út környékének áprilisi rend- elárulni, mert mint mondták, a betétele lesz – mondta Török lényeg inkább azon van, hogy Zoltán polgármester a munkát a közösség együtt van és jó cél érdekében dolgoztak. kicsit megszakítva. Pataki Balázs A munkában például egy A www.zalatajkiado.hu képmegyeszékhelyrõl kijáró idõs házaspár is részt vett, akik sze- galériájában további fotók látretik idejüket Gombosszegen hatók az eseményrõl.

2011. november

5

Közép-Zala

Átadták a Sürgõsségi Centrumot Január másodikától fogadja a betegeket Amíg napjainkban az egészségügyi ágazat intézményeinek nagy része pénzügyi és személyi feltételek elõteremtésével küzd, addig a Zala Megyei Kórház jelentõs beruházás végére tett pontot. A Zala Megyei Önkormányzat TIOP pályázat sikeres beadása adott lehetõséget a részleg kialakítására, amelyre a Támogatási Szerzõdést 2010. április 21-én írták alá, a megyei önkormányzat és a Strukturális Alapok Programiroda között. Az intézmény új osztályát, a volt traumatológiai (baleseti) helyén, összesen 1300 négyzetméteren hozták lére. Fõ tevékenységi területe és feladata, a sürgõsségi betegellátás korszerûsítése, az integrált, optimális feladatmegosztás, valamint a hozzáférhetõség esélyegyenlõségének elérése. A megyei kórház Sürgõsségi Centrumának átadása 2011. november 25-én, ünnepélyes keretek között történt. A meghívott vendégek közül elsõként dr. Cserháti Péter, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium helyettes államtitkára szólt a vendégekhez. Mint mondta, a traumatológia mára már átalakult a szakmák rendjét és a poliklinikai hátteret érintve. A centrum kialakításával lehetõség lesz a szelekcióra, amely a kivizsgálást és a hazabocsájtást illeti, ily módon a kórház is tehermentesítheti magát. Beszédében utalt az ágazat jelen helyzetére, és az

év hátralévõ részében tervezett juttatásokra, amely a sürgõsségi részleg szakdolgozóit érinti. E szakterület kialakulóban van, így az ilyen ellátási területhez tartozó osztályok – köztük a kardiológia, idegsebészet – hatékonyabban fognak majd együttmûködni. A sürgõsségi ellátás drága szakma, ahol a betegáramlást nem oly módon lehet szabályozni, mint az egyéb osztályokét. A 2013-ra kidolgozásra kerülõ balesetbiztosítási és foglalkozás-egészségügyi rendszer e nehézségen hivatott enyhíteni. Kitért a kórházak államosítására is, így az ellátáson belüli területeken bekövetkezõ változásokra, amelyek megoldása a következõ esztendõre is átnyúlik, a finanszírozást és strukturális feltételeket is beleértve. A három zalai kórházban együttesen történik majd a rendszer átalakítása, amelynek felügyeletét dr. Csidei Irén koordinálására bíztak. Az államtitkár beszélt az országosan is tapasztalt munkaerõhiányról, valamint a megyénket is érintõ gyógyszerellátási gondokról. Említést tett a rezidensképzés javítására tett lépésekrõl. A fenntartó képviseletében Manninger Jenõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke rávilágított arra, hogy mivel állami kézbe kerülnek az egészségügyi létesítmények, így ebben a tisztségében utoljára tesz eleget az ilyen jellegû kötelezettségének.

Ahol a gondolat testet ölt Az ügyvitel szinte minden területét segítõ programcsomagunk, az „Ad-acta” tartalmaz: - rendelés és szerzõdés nyilvántartási - számlázási - fõkönyvi könyvelési - készlet és befektetett eszköz nyilvántartási - pénzügyi - bérszámfejtési moduljain túl számos egyéb tevékenységet támogató rendszert is (például nemzetközi, belföldi fuvarozás; gépjármû értékesítés és szerviz; temetõi nyilvántartás; termelési elszámolás; általános kereskedelmi rendszer; nagykereskedelmi raktározás és kiszállítás; gáz- és vegyes háztartási gép szerviz, melyeket a felhasználó igényei szerint testre szabottan, gyorsan tudunk telepíteni, betanítani)

Címünk: 8900, Zalaegerszeg, Mártírok u.1. I/1. Telefon: 92/321-181, fax: 92/323-954 Web: www.pgsoft.hu, Email: [email protected]

Dr. Nagy Tamás fõorvos mutatta be az új részleget. A Zala Megyei Kórház fõigazgatója, dr. Csidei Irén viszszaemlékezett a négy évvel ezelõtti tervezési folyamatra, majd ez év januárjában az alapkõletételre, a kivitelezési munkálatok nehézségeire. Elégedettségét fejezte ki a végeredmény láttán, amelyet az Európai Unió és az Európai Fejlesztési Alap 637 millió forintos támogatásával és a Zala Megyei Önkormányzat által biztosított 70 millió forintos önrész hozzáadásával került megvalósításra. A napi 24 órás ellátás 100-120 beteget képes majd fogadni, ahol 3 ágyas intenzív felszerelésû kórterem is mûködik majd. A 12 órás mûszakban 4-5 orvos, valamint 14-16 szakdolgozó gondoskodik a szakszerû és zavartalan betegellátásról. Az ápolási idõ csökkenése költségmegtakarítást jelent, ami nem elhanyagolható szempont az egészségügy mai helyzetét ismerve. Az új részlegbe való belépés egyka-

pus rendszerû lesz a gyors és defenzív gyógyító munka érdekében, amely alapján a betegellátás sorrendjét a súlyossági állapot fogja eldönteni. Fontosnak tartja a lakosság kellõ tájékoztatását, hogy az emberek tudatában legyenek a szolgáltatás jellegével, elõnyeivel, amely magába foglalja a gyerek-sürgõsségi ellátást is. A Zala Megyei Kórház közeli célkitûzését a kardiogiai részlegen történõ nagymérvû beruházás foglalja magába. Az avató ünnepség zárásaként a vendégek az osztály orvosainak és szakdolgozóinak – többek közt dr. Nagy Tamás osztályvezetõ fõorvosnak, dr. Huszár Tündének és dr. Aporfi Lászlónak, valamint a fõnõvérnek, Paksáné Hóbor Máriának – invitálására megtekintették a sürgõsségi betegellátó osztályt, amely 2012. január. 2án reggel 8 órától fogadja a betegeket. Török Irén

MOSÓGÉP – PORSZÍVÓ – TÛZHELY –HÛTÕGÉP – BOJLER – TV – DVD LEJÁTSZÓ SZERVIZ HELYBEN ÉS VIDÉKEN ALKATRÉSZEK, TARTOZÉKOK ÉRTÉKESÍTÉSE FELÚJÍTOTT ÉS ÚJ KÉSZÜLÉKEK GARANCIÁVAL 8900, Zalaegerszeg, Mártírok útja 9. Hibabejelentés, alkatrészrendelés: 0692/312-657 H.-P.: 8:00-17:00, Szo.-V.: zárva Keresse akcióinkat és rendeljen web áruházunkból! www.orczy.com, www.bolthely.hu/orczy

KÁVÉFÕZÕ – VASALÓ – MIKRO SÜTÕ – ROBOTGÉP – HAJSZÁRÍTÓ – FÛNYÍRÓ A kupon felmutatásával 2011. dec. 31-ig, bruttó 3 500 Ft feletti vásárlás esetén ajándékba adunk szagtalanítót hûtõszekrénybe, vagy mosózsákot (40x60 cm), vagy sót mosogatógéphez

6

Közép-Zala

2011. november

Társadalmi munkában a MOL és az INA vezérkara

Papp Simon szobránál tujákat ültettek az INA és a MOL vezetõ munkatársai. Szorgalmas munkások lep- ipar legendás alakja tiszteték el november 4-én, pénte- letére. Az alföldi, Tiszaföldvárról ken Gellénházán az iskolaudvart és a „repteret", azaz a falu- érkezett Fasimon Sándor a haközpontot. A különös név még gyományos „Jó szerencsét" báaz egykori olajipar népi humo- nyászköszöntés után elmondrát õrzi: innen szállították a ta, hogy az egész ország terüledolgozókat a munkásbuszok térõl és Horvátországból is jötszerteszét az olajmezõre a fúrá- tek a munkát vállalók, összesokra, illetve a környezõ 30 te- sen közel félszázan, ráadásul az lepülésrõl hozták ide a Gellén- anyagot is õk biztosították. házán dolgozókat. A nagyság– Az olajiparban dolgozók rend csökkenése ellenére min- õrzik a hagyományokat, s ezért den jel arra vall, hogy nem csu- is jöttünk ide, mivel Gellénpán múltja, de jelene is van az háza is a MOL múltjának megolajiparnak Zalában. A szorgal- határozó települése. Négy csomas „melósok” ugyanis a MOL portra osztva dolgozunk. Mi Nyrt. és déli leányvállalata, a itt, a himba – mint ipari emlék horvát INA vezérkara tette tisz- – környékének a rendbetételetét társadalmi munkában telén munkálkodunk, térköásóval és lapáttal, Gellénháza vezzük a teret, a többiek az isés Papp Simon, a magyar olaj- kolaudvaron Papp Simon szob-

ra környékén tuját és facsemetéket ültetnek, mások a pihenõpadokat festik. Szorgos munka folyik hát az egész környéken, beleértve a negyedik szekciót, akik az ebédet fõzik, ennyi emberre kézenfekvõen bográcsban – ismertette két lapátolás közt. Holoda Attila, a MOL Csoport Eurázsiai Kutatás-Termelés Igazgatója változatosságból a padokat festi munkatársaival. – Sokan közülünk most járnak elõször Zalában. Nagyon fontos számunkra, hogy amikor hazamegyünk, mindenki tudni fogja közülünk, hogy Gellénházán, a magyar olajipar bölcsõjében tehettünk valami fontosat! Tartozunk ennek a vidéknek, hiszen belõle, az itt kitermelt olajból élünk. A MOL bányász divíziója minden éven egyszer tesz hasonló vállalást. Elõzõleg többek közt Zágrábban és Hajdúszoboszlón is végeztünk már hasonló munkát, s ezentúl is évente vállalunk hasonlót felváltva, Horvátország és Magyarország egyegy településén. Az idei munka apropója nem véletlenül ez a térség, hiszen a nagylengyeli mezõ az idén volt 60 éves. Ezt a múltat tisztelni kell, hiszen valamikor egyetlen évben 1,3 millió olajat termelt csak ez az egy mezõ! Ma az egész ország termelése évi 600 ezer tonna... Az 50-es évek rablógazdálkodása aztán pozitívumot is hozott, hiszen a termelés csök-

kenése kényszerítette ki a másodlagos és harmadlagos kitermelési technológia kifejlesztését, amellyel a magyar mérnökök a világelsõk közt voltak! E technológiák révén az egész világon neve van a MOL-nak! Mindezekért a polgármesterasszony kérésére egy emberként jelentkeztünk, s jó szívvel jöttünk valamennyien a gellénházi olajipari emlékhely kialakítására. Hogy mekkora, forintban kifejezhetõ értéket hoztak létre Gellénházán az olajosok? Néhány millió forint, de ennek igazán nincs jelentõsége – mondják -, a hagyományõrzés a fontos. Farkas Imréné polgármester elmondta, hogy törekszik a jó együttmûködésre. – Bár az, hogy az olajipar nagymértékben kivonult a településrõl, és ez negatív változást hozott Gellénháza életében, ugyanúgy, mint ahogy a régi idõkben sok-sok pozitívumot eredményezett, nagyon fontosnak tartom az együttmûködést. Folyamatosan tartottam a kapcsolatot a MOL illetékeseivel további lehetséges együttmûködés érdekében, s tavasszal merült fel a gondolata, hogy MOL Csoport Eurázsiai Igazgatósága az idei társadalmi munkáját Gellénházán végzi, s ez nem csak munkát, hanem anyagi támogatást is jelent. Örülünk a megújult fõtérnek és köszönjük a MOL-nak! Farsang Lajos

Informatika és kompetencia a mindennapokban Az õszi programok keretében Teskánd Önkormányzata egy sikeres pályázat eredményeként informatikai és kompetenciaképzés indult a településen. Az elnyert támogatás mértéke 20 fõre, 40 órás térítésmentes tanfolyam szervezésére szolgál, november 12-tõl december 15-ig tart. A heti két alkalom (csütörtök este és szombat délelõtt) három órás idõtartamot ölel fel a Csukás István Nevelési és Oktatási Gyermekközpontban. – Készült egy tematika, amely a „Számítógép használat a hétköznapokban”– címet viseli. A cél az, hogy a képzésre jelentkezõk a számítógépet felhasználói szinten megismerjék, némi háttérinformáció kíséretében. Így említhetném a monitor, a rendszer és a hardver mûködését, a fájl és a mappa, valamint a szövegszerkesztést. A csapat összetételét látva úgy állítottam össze a szükséges tematikát, hogy azok is tudjanak haladni, akik kevesebb ismeretekkel rendelkez-

Önállóan és oktatói segítséggel folyik a munka. nek. A tanulók az általam feltöltött adattár használata által férnek hozzá az oktatóanyaghoz – hallottuk a tájékoztatást Sipos László informatika tanártól, aki szintén teskándi lakos. A számítástechnikai képzésben résztvevõk számára mind az informatika könyvek, mind pedig a kivetítõ és a tanár által kiadott feladatok segítségül szolgáltak az egy hónapos elméleti és gyakorlati tanfolyam során.

– Más-más ok motiválta a programra jelentkezõket, hiszen van, aki a hiányos tudását szeretné kiegészíteni, és itt egyfajta rendezettséget talál. Természetesen van, aki teljesen az alapokról kezdte meg a számítástechnikai ismeretek elsajátítást. A dokumentumon belül létrehozott „Leader mappa” az, aminek útját minden mentéskor végig kell járniuk. A lényeg, hogy a képzés segítségével a résztvevõk köny-

nyebben eligazodjanak ebben a struktúrált világban – tette hozzá Sipos László. A szép számú érdeklõdõk és tanulni vágyók között fiatalok és idõsek egyaránt lelkesen követték a tanulási program menetét, szükség szerint segítséget nyújtva a másiknak. – Szeretnék visszamenni arra a munkahelyre ahol dolgoztam, ott viszont szükséges a számítógép használata. Ezért nagyon örültem a lehetõségnek, amirõl szórólap útján értesültem. Lényeges szempont, hogy itt van a faluban, ingyenes és az idõpontok is megfelelõek számomra – kaptuk a választ érdeklõdésünkre Oláh Zoltánnétól. A képzés második részét egy tréning egészíti ki négy alkalommal az egyéni és közösségi eredményességért, ennek vezetõje Borbélyné dr. Török Mária. Az informatikai tanfolyam elvégzését nem követi vizsga, egy tanúsítvány átadása jelzi majd az ismeretek megszerzését. Török Irén

7

Közép-Zala

2011. november

November a gyerekekkel

A nap fénypontja a Tropicáriumban tett látogatás volt. A gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése rendkívül fontos lelki és testi fejlõdésük, élményekkel való feltöltõdésük, valamint egészséges életmódra nevelésük szempontjából. Pusztaederics Község Önkormányzata igyekszik a faluban élõ gyermekek számára életkori sajátosságaiknak és érdeklõdési körüknek megfelelõ programokat szervezni. Az elmúlt idõszakban két programot is biztosítottunk a helyi csemetéknek, mindkettõt iskolai szünetben, ezzel megkönynyítve többek között felügyeletüket is. Az õszi szünetben, 2011. november 4-én Budapestre

szerveztünk kirándulást. Elsõ célpontunk a Közlekedési Múzeum volt, mely tele van izgalmas látnivalóval, kipróbálnivalóval. Az elsõ teremben a vasúttörténeti kiállítás fogadott bennünket. Élvezetes volt a régi korok vagonjaiba betekintést nyerni, megfordulni egy régi vasútállomáson. Utunkat folytatva repülõgépek, fogatolt jármûvek, autók, motorkerékpárok, kerékpárok, hajók közé kerültünk. A gyermekek tágra nyílt szemmel nézték, hogy régen miféle jármûvekkel közlekedtek az emberek. A legnagyobb sikert az a makettterem aratta, melyben számos vonat közlekedett terepaszta-

lon. Ennek megfigyelése igazán izgalmas volt számukra. A múzeum után elérkezett a nap fénypontja, amikor is látogatást tettünk a Tropicáriumba. Beérve az állatkertbe színes halak fogadtak bennünket, majmok és kígyók. Tovább sétálva a trópusi esõerdõben találtuk magunkat, ahol eleredt az esõ, dörgött az ég, miközben az aligátorok felett ácsorogtunk. Számos érdekes vízi állatot tekinthettünk meg, de a legnagyobb élményt az az akvárium nyújtotta, mely nagyságát tekintve egyedülálló Közép-Európában. Ebben láthattunk úszkálni cápákat, rájákat és sok-sok színesebbnél, színesebb halat. A legtöbbet itt idõztek a gyermekek, hiszen fantasztikus látványt nyújtott, ahogy az állatok békésen úszkálnak egyik oldalról a másikra, áthaladva fejünk felett. A kijárat elõtt rája simogatásra nyílt lehetõsége a bátrabbaknak. Benyúlhattak a nyitott medencébe és óvatosan megérinthették ezeket a különös állatokat. Élménnyel telve hagytuk el a Tropicáriumot, hiszen a hazaúton várt még ránk egy újabb állomás: étteremben vacsoráztunk Balatonszentgyörgyön.

Ádvent elsõ vasárnapja elõtti hétfõn az iskolában szünet volt, ezért ismét itthon voltak a falubeli gyerekek. Megfelelõ alkalomnak találta az önkormányzat, hogy együtt, karácsonyi készülõdéssel töltsük a napot. A program nagy érdeklõdésnek örvendett, hiszen, aki csak tudott, velünk tartott. A hangulatot karácsonyi dalok hallgatásával alapoztuk meg. Játékra, kézmûvességre egyaránt jutott idõ. Elsõsorban az adventi koszorú készítése volt népszerû. A gyermekek a nagymamákra is gondoltak, ezért nekik is díszítettek koszorút. Emellett ajtó, és asztaldíszeket alkottak, üvegfestés technikájával ablakdíszek születtek, a kisebbek pedig karácsonyi képek kiszínezésével töltötték idejük nagy részét. A nagy munkában elfáradt gyermekeket szendviccsel, palacsintával kínáltuk meg, mely nagy sikert aratott körükben! Az önkormányzat úgy véli fontos a szülõk tehermentesítése, segítése. Ezért figyelmet fordítva a gyermekekre, igyekszik hozzáadni valamit a nevelésükhöz, közösségé kovácsolódásukhoz. Ódor Júlia

Mesés délután Gellénházán Állatok, versek és mondókák… Novemberben szerte a megyében, a Zalai gyermekkönyvhetek keretein belül, számos kulturális program várta a kicsiket és nagyokat. A mesék és az olvasás került a középpontba, írók, költõk, elõadómûvészek közremûködésével, köztük Ecsedi Erzsébettel, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház mûvésznõjével, aki november 21-én Gellénházára utazott zenés-táncos mûsorával. – Iskolánkban az elmúlt hét a mesékrõl szólt. A hét utolsó tanítási napján mesemondó verseny volt, amelynek gyõztese Salamon Annamária. Õ a Göcseji Múzeum „Libavarázs” címû mesemondó versenyének egyik gyõztese is egyben, így a november 25-én, Bakon megrendezésre került megmérettetésen õ képviselte az iskolánkat. A mûvésznõ meghívása, és a mai mûsora,

mintegy zárása ennek a mesékkel teli napoknak-informált bennünket Horváth László igazgató. A település mûvelõdési háza megtelt a helyi dr. Papp Simon Általános Iskola alsó osztályos tanulóival, akik érdeklõdve várták a mûvésznõ fellépését. Ecsedi Erzsébet fehér-fekete bohócruhában állt a színpadra, és kezdte meg zenés produkcióját. Verseket, találós kérdéseket, mondókákat kötött csokorba, majd hívta a gellánházi tanulókat táncra és egy kis fejtörésre. – Többféle zenés mûsorszámmal szoktam fellépni, de mivel a gyerekekhez az állatok állnak a legközelebb, úgy gondoltam, hogy az állatok köré fûzöm a dalokat és a verseket is. Jó volt látni, ahogy a gyerekek aktív és lelkes résztvevõi voltak az elõadásnak- hallottuk

Örömmel csatlakoztak a gyerekek a mûvésznõhöz. a nagysikerû perceket követõen Ecsedi Erzsébet színmûvésznõtõl. A gellénházi diákok arcára jókedvet varázsolt a vidám produkció, ami az iskolai tanórák utáni felhõtlen szórakozást

szolgálta. A zenés, bohókás délutáni program befejezéseként a Marék Veronika által összeállított Babaolvasó könyvecske kiosztása következett a kisdiákok körében. Török Irén

8

Közép-Zala

2011. november

CZOTTER IRODATECHNIKA Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36. Másológépek, egyéb irodagépek, Tec Ma és Samsung pénztárgépek, kellékanyagok értékesítése és szervize. Másológépek bérelhetõk. Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Fõzni jó! Amikor a fenyõfa elszaladt Mindjárt itt a karácsony. Még több a tennivaló, „amikor még a Jézuska hozza a fát.”, hiszen nem akarunk lebukni. Gyermekeink csillogó tekintete karácsonykor viszont ezért mindig kárpótol. Balázs barátom is így volt ezzel. Nem kis szervezkedést igényelt a fenyõfa becsempészése a házba. Minden évben sikerült úgy megszervezni, hogy még a gyerekek hazaérkezése elõtt a fa is megérkezzen. Azonban egyik évben a gyerekek értek haza hamarabb. A fa viszont még valahol úton volt. Most mi legyen? – nézett Balázsra ijedten felesége, mert szerették volna a karácsony varázsát a gyerekeknek minél tovább fenntartani. Nyugi, nyugtatta feleségét, valahogy majd megoldjuk. A helyzet nem volt egyszerû. A fenyõfát úgy kell hátravinni, hogy a nappali hatalmas ablakaiból a gyerekek ne vegyék észre. Balázs mindenre elszántan megfogta a fát, miközben a felesége jelzett, viheti hátra. Kommandós módjára lopakodott el az ablak elõtt a fenyõfával. A gyerekek a nappaliban, dvd-t néztek, ám egy pillanatra a kisebbik mégis kinézett. Látta, hogy egy fenyõfa szalad el a ház mellett. Nézzétek, nézzétek!!! És rohant ki az összes gyerek. Hát eddig tartott, most lebuktunk keseredett el a feleség. Hajszálon múlott, hogy Balázzsal már a fa nélkül találkoztak a gyerekek. Valami leírhatatlan lelkesedéssel újságolták: Képzeld apa, az elõbb egy fenyõfa szaladt el a ház elõtt!… mxm lakberendezés: Miszori Imre

A kulturális együttesekben gazdag Gellénháza aranyminõsítésû csoportja az Orchidea Kamarakórus. A Gellénházi Nõklub tagjaiból 2004-ben alakult formáció számos fellépéssel tarkított évet zár. - A karácsonyt megelõzõ hetekben számos fellépésünk lesz, köztük fesztivál és itt, Gellénházán koncert formájában. A Zala Megyei Közmûvelõdési Intézmény szervezésében egyházzenei fesztivál volt minap Alsópáhokon. Az Advent-nyitó zenei fesztiválon 7 kórus mérettette meg magát, köztük a miénk is – kaptuk az információt Kincses Ildikó nívó-díjas karnagytól. A mai felállás szerint 12 fõvel mûködik a helybéli szép hangú lányok, asszonyok alkotta mûvészeti csoport, amely fennállása óta számos sikert ért el különbözõ zenei rendezvényeken. 2007-ben a Zalai Mûvészeti Fesztivál komolyzenei megyei bemutatóján nyújtott teljesítményéért nívódíjban részesültek, és ugyanezen alkalommal Kincses Ildikó karnagyi munkájának eredményeként kapta e szép elismerést. A következõ esztendõben a Magyar Kórusok és Zenekarok

9

Közép-Zala

2011. november

Fesztiválok és Advent-várás… Egy sikeres kórus életébõl Szövetsége által adott Arany-fokozat minõsítést is elnyerték. – Az ünnepvárás idején minden évben a „Mindenki karácsonyán” lépünk fel, ahol a község olyan tagjai, akik szeretnék megmutatni tudásukat, megtehetik. December 18-án Gellénháza minden kulturális csoportja – az ovisoktól a felnõttekig fellép a mûvelõdési házban, ily módon biztosítva a színvonalas szórakozást. Immár hagyományt teremtõen december 24-én kamarakórusunk az éjféli mise elõtti fél órában tartja koncertjét. A jövõ évi terveink között szerepel az idei nyáron elsõ alkalommal megrendezett komolyzenei fesztivál megszervezése, ezen kívül egyéb felkéréseknek teszünk majd eleget – hallottuk a kórus életével kapcsolatos közeli és távolabbi programok ismertetését Vizlendvai Lászlónétól, a Gellénházi Nõk Egyesületének vezetõjétõl, kórustagtól. Az Orchidea Kamarakórus a község kulturális életében aktív szereppel bír, hiszen a szá-

A kórustagok örömmel gyûltek össze az esti próbára. mos helyi rendezvény (szüreti fesztivál, Szent Iván napja, falunap, idõsek napja) állandó fellépõi. A kórus számára a környezõ településekrõl is érkeznek meghívások, ahol a reneszánsz és kortárs szerzõk mûveibõl egyaránt adnak ízelítõt. – Egy kedvezõ hírrel tudok szolgálni a kórus mûködését illetõen. A Nemzeti Kulturális

Alap által kiírt pályázatot sikerült megnyernünk, amely Petrikeresztúrral közösen történt beadásra. Így a kamarakórusunk 190 000 Ft értékben jut pénzügyi támogatáshoz – közölte örömmel Farkas Imréné, a falu polgármestere, aki szintén tagja e nívós mûvészeti csoportnak. Török Irén

Idõsek köszöntése Nagylengyelben

Sokan részt vettek az ünnepségen. Nagylengyelben már hagyománnyá vált, hogy a település fiatalabb lakói évente egy alkalommal kifejezik hálájukat, tiszteletüket, megbecsülésüket és szeretetüket azok iránt, akik hosszú, munkában eltöltött évek után a megérdemelt nyugdíjas éveiket töltik. Idén november 19-én köszöntötték a település nyugdíjas lakóit. A faluházban már délelõtt elkezdõdött a munka, hiszen az idõ-

seket váró vacsora elkészítéséhez már ekkor hozzákezdtek a szorgos kezek. A helyi asszonyok és a Nagylengyelbe mindig szívesen visszatérõ egykori védõnõ ez alkalommal hortobágyi húsos palacsintát és töltött dagadót készített a helyi nyugdíjasoknak. A délutáni mûsorra gyülekezõket képvetítés fogadta. A fényképek láttán az idõsek nosztalgikus érzéssel gondol-

tak az elmúlt évekre, évtizedekre. A kivetített képek mellett egy azokhoz kapcsolódó kis ajándék is várta a résztvevõket. Scheiber Ildikó polgármester a programot köszöntõvel nyitotta meg, amelyben elmondta, hogy világunk a szülõk, nagyszülõk életével, munkásságával kezdõdött. Õk építették azt a jelent, amelyben a mi generációnk él, és a késõbbiekben egy újabb nemzedék jövõjét alapozhatja meg. Mindannyian megtették, amit várt tõlük a család, az ország, így most már a pihenés éveit tölthetik. Ezt követõen a település legidõsebb nyugdíjasait is felköszöntötték.

A köszöntõ után a helyiek által készített mûsorral szereztek vidám perceket a vendégeknek. Elhangzottak versek és gitárkísérettel elõadott dal, valamint lendületes táncokat és egy tréfás összeállítást is láthattak az idõsek. A mûsor után a nagylengyeli olajmezõ feltárásáról szóló filmet tekinthették meg a jelenlévõk. Végül a vacsora került feltálalásra. Az idõsek saját elmondásuk szerint jól érezték magukat a programon, örömmel jöttek el. A szervezõk ezúton is szeretnének köszönetet mondani mindazoknak, akik elõsegítették, hogy a nagylengyeli nyugdíjasoknak kellemes idõtöltésben legyen részük.

HIRDETÉSÉT

feladhatja a Közép-Zala havilapban. Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937. E-mail: [email protected]

10

Közép-Zala

2011. november

Szükség van az új típusú bankra! Bemutatkozott a Széchenyi István Bank és a Széchenyi Hitelszövetkezet A Széchenyi István Hitelszövetkezet és a Széchenyi Bank Zrt. közös fórumra invitálta meglevõ és leendõ partnereit november 24-én a zalaegerszegi Kamarák Házának Széchenyi termébe. A rendezvényt Pintér László országgyûlési képviselõ és dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyûlés alelnöke is megtisztelte jelenlétével. A vendégek összefogott ismertetõt hallhattak a 100 százalékban magyar tulajdonú bank és a szövetkezet kínálatáról, majd interaktív beszélgetés során ismerkedhettek meg a lehetõségekel. A szövetkezet célja – szemben a kereskedelmi bankokkal – nem extra bevétel elérése, hanem az etikusan nyereséges mûködés a fejlõdés érdekében, a tagok segítésével – hangzott többek közt a levetített rövid bemutató filmen. Szerény nyereséggel, tisztességben, a magyar vállalkozókért és a hazai vidék fellendüléséért dolgoznak a bank és a szövetkezet munkatársai. A Széchenyi Bank célja nem kisebb, mint a nemzetközi bankokkal szemben valódi hazai alternatívát kínálni. Töröcskei István, a Széchenyi István Hitelszövetkezet elnöke elmondta: amennyiben az országot új alapokra kívánjuk helyezni és új lendületet akarunk adni a vidéknek, azon keresztül pedig a mezõgazdaságnak, akkor elkerülhetetlen, hogy magunkat megszervezzük, s az ötlethez társakat szerezzünk. Az elnök utalt rá, hogy a nehéz helyzetekben – kezdve a Trianon után talpra állástól, a

második háború utáni helyzeten át a mai válsághelyzetig – mindig az összefogás, a hitelszövetkezetek társadalmi felelõsségvállalása segítette a gazdaság felélénkülését. Hangsúlyozta, hogy ma is azt a történelmi pillanatot éljük, amikor összefogásra van szükség. Ma a legsürgetõbb tennivaló a meglevõ hitelszövetkezetek megerõsítése és újak létrehozása. Ezért az egész országból várják a partnereket, akik jelentõs érdeklõdést tanúsítanak. Bárány Lajosné, a Széchenyi Hitelszövetkezet ügyvezetõ igazgatója ismertette a múlt eredményeit, a szövetkezeti taggá válás lehetõségeit, s a meglevõ és új szolgáltatásokat és termékeket, a vállalkozói és lakossági számlavezetést és hiteleket. Az újdonságok közt az internet alapú biztonságos házibank szolgáltatást is bemutatta. A vendégek megismerhették a pénzintézet újonnan bevezetett VISA Classic típusú lakossági kártyáját is, amelyet a Széchenyi István Hitelszövetkezet forgalmaz. Szakács Tibor, a tavaly alakult Széchenyi Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója beszédében kiemelte, hogy a magyar vidék, a mezõgazdaság és élelmiszeripar, a kis- és középvállalkozói kör ma nem kap megfelelõ támogatást, ezért nem képes növekedni, sõt, esetenként a napi léte is veszélyben kerül. Ezt a rést kívánja betölteni a pénzintézet, amelyet a kereskedelmi bankok hagytak itt a válság következtében.

Disznók elõjegyezhetõk Négyesmentes állományból, kitûnõ húsfajta 25-35 kg-os süldõk eladók: 550 Ft/kg Zalaszentiván

Érdeklõdni: 30/478-6485

www.zalatajkiado.hu

Bárány Lajosné, a Széchenyi Hitelszövetkezet ügyvezetõ igazgatója ismerteti a szövetkezet újdonságait. Mellette Töröcskei István. – Naponta visszaigazolódik az a tétel, hogy szükség van arra, hogy egy újszerû banki megoldás jelenjen meg a magyar piacon, s olyan konstrukciókat nyújtson a stratégiai partnereinek, amelyekkel hatékonyabban láthatják el a feladataikat – szögezte le Szakács Tibor. A találkozón számos olyan erény megfogalmazódott, amelyet a Széchenyi Bank Zrt. és a Széchenyi István Hitelszövetkezet magáénak tudhat. Olyan tevékenységet folytatnak, olyan rendszerben, amely száz év óta igazolta a létjogosultságát. A bank nem vett részt kockázatos tõkemûveletekben, s nem helyezett el befektetéseket bizonytalan alapokban. Nem kötötték össze a betéti termékeket soha olyan befektetési alapokkal, amelyek nem védettek garanciával. A szövetkezeti rendszerben a tagok is a döntések részesei, amelyek a személyes ismertségre és a bizalomra épülnek. A Széche-

nyi Bank és a hitelszövetkezetek az egész országban felfejlõdõben vannak, s méltán jelenthetik a magyar gazdaság kilábalásának fontos alappillérét – csendült ki a fórumon az ismertetõbõl, s a hozzászólásokból. Farsang Lajos

Zsalugátereket keresünk! Régi (legalább 80-100 éves), mûködõképes zsalugátereket keresünk! Érdeklõdni a méretek pontos megadásával: 92/596-936, hétköznap 8-15 óráig, illetve a [email protected] e-mail címen

TOP-KER Kft. Vas- és fémhulladék átvétele a legmagasabb napi áron. Megkezdtük hulladék akkumulátorok, katalizátorok, és papír felvásárlását a legjobb árakon, a lakosságtól és közületektõl is. Közületek részére ingyenes konténer kihelyezés.

Zalaegerszeg, Bánya u. 2. Tel./fax: 92/315-642 Nyitva: H-P: 8.00-16.00-ig.

2011. november Ígéretünkhöz híven újabb érdekelt szólalhat meg a pacsai futball-ügyben, amelyet ahányféle látószögbõl világítunk meg, annyiféleképp látszik. Ezúttal Szabó Lajos álláspontját teszszük közzé, aki két év megszakítással – amíg Bogdán Ferenc volt a szakosztályvezetõ – 9 éven át töltötte be az egyesület szakosztályvezetõi tisztségét, majd 2010-ben, Gróf Zsolt lemondását követõen átmenetileg, a jelenlegi vezetés megalakulásáig vállalta megbízott elnöki funkciót. – Vérzik a szívem ezért a csapatért – fog bele. – Szomorú, hogy egyesek valótlanságokat állítanak. Legutóbb Henczi Zoltán polgármester úr például azt állította, hogy a pályagondnok bérét az önkormányzat fizette, holott azt a munkaügyi központ finanszírozta! Emlékezetem szerint az önkormányzat nem 3,6, hanem 3,4 milló forintot fordított az egyesület támogatására. Ebbõl 1,2 millió forint a két pálya fenntartását fedezte, amelyek közül az egyik a kollégium pályája volt! A legutóbbi választások után, tavaly októberben, amikor Gróf Zsolt lemondott és azért, hogy a csapat ne essen szét, vállaltam a megbízott elnöki teendõket, amelyeket körülbelül idén februárig végeztem, s abban az idõszakban nem is utalt az önkormányzat az egyesületnek. Késõbb átvették a vezetést Magyar Lászlóék és utána szét is esett az egyesület. Véleményem szerint a múltkori nyilatkozatával ellentétben a polgármester nagyban felelõs a csapat sorsáért. Fizetett játékosokról beszél, holott nem az önkormányzat pénzébõl fizettük õket, hanem Gróf Zsolt kétmilliójából és Kistüttõsi László egymilliójából! (A pontosság kedvéért: Henczi Zoltán polgármester nem állította, hogy a játékosokat az önkormányzat fizette, hanem arról vélekedett, hogy kell-e fizetett játékosokból álló csapat a városban – a szerk.) Nem felel meg a valóságnak, hogy fiktív számláink voltak! Volt, amikor alig tudtuk kifizetni a költségeinket, például volt olyan hónap, amikor több mint 200 ezer forint értékû vizet használtunk. A pályára sem hétmilliót, hanem négymilliót költött a város, legalábbis az én tudomásom szerint. Szponzori pénzbõl vásároltuk a mosógépet és 260 ezer forintért a traktort is a pályák karbantartásához. Sorolhatnám még, hogy mi mindenre a támogatók pénzébõl költöttünk. A csapat étkeztetését, a szendvicseket, üdítõket, az utaztatását is a szponzori pénzekbõl és a belépõdíjakból fizettük. Az egyesület évi költségvetése hatmillió forint körül alakult. Ebbõl például egyedül az edzõi fizetés évi egymillió forint volt Antoni idejében. Szintén jelentõs kiadás,

11

Közép-Zala

Látlelet a pacsai fociról (3.) Hiányzott a saját utánpótlás nevelése? mérkõzésenként 30 ezer forint volt a játékvezetõi költség, és évente 360 ezer forint volt a nevezési díj és a játékengedély. – A kollégiumot meg lehetett volna tartani? – Véleményem szerint az intézmény nem tette meg a megfelelõ létszám fenntartásához azokat az intézkedéseket, amelyeket kellett volna. Az elõzõ vezetés – beleértve Grófné Csatos Andreát, a legutóbbi kollégiumvezetõt, az általános iskola igazgatóhelyettesét – nem végezte el azokat a tehetségkutató teendõket, amelyek során ide kerülhettek volna azok a gyerekek, akik egyébként az oktatási intézmény gyermeklétszámát is magasabb, gazdaságosabb szintre emelték volna. A gyerekek megtartásáért egyébként általában nem tettek eleget az ezért felelõsök, beleértve Henczi Zoltánt, a város polgármesterét is. A nyilatkozatháború sem tett jót a pacsai sportéletnek. Amikor – emlékezetem szerint az idén, valamikor az elsõ félévben – Vigh László képviselõ úr nyilatkozott, hogy kell az iskola, kell a nagy sportcsarnok Pacsának, hiszen itt a jól mûködõ sportegyesület és a kollégium, a település szimbóluma, utána pedig a polgármester úr bejelentette, hogy megszûnik a kollégium! A tanári állomány, a konyhai dolgozók munkahelyeinek megtartása fontos lett volna. Nagy Kálmán polgármestersége alatt még jóval több, mint 300 gyerek járt Pacsára iskolába. Most 170 a gyermeklétszám. Sok gyereket visznek Pacsáról a szülõk más iskolába. Nem tudtuk idevonzani Dióskálról, nem tudtuk megtartani Szentpéterúrt… Általában nincsenek a helyén a dolgok, nem csupán a futball tekintetében! És most bõvítik az iskolát és építenek állami pénzbõl tornacsarnokot… – Felteszem: ez egyáltalán nem baj, hogy lesz! – Nem, de ezt a megtartó erõt kellett volna propagálni, hogy idejöjjenek a gyerekek. Hiszen akkor nem ráfizetéses az intézmény, ha fel van töltve. – Végülis, úgy tûnik, a csapat sorsa visszavezethetõ az anyagi okokra. Meg lehetett volna tartani mégis az elsõ osztályban? – Talán igen. Nagyra becsülöm a zalaszentmihályi gyerekeket, akik nálunk fociztak és hazamentek a falujukba ingyen játszani. Én azért mondtam le, mert a pacsai játékosok mind pénzért akartak focizni. Száz-kétszázezreket kértek! A hazai gyõztes mérkõzések esetére 100-120 ezer forint volt a meccspénz… A vidéki dön-

A pacsai sportpálya, amelyen jó ideig nem elsõ osztályú meccseket játszanak. tetlenért pedig 80 ezer járt. Ha vállalta volna mindenki, hogy ingyen játszik, másként alakult volna. Való igaz, ezen a szinten a sportszeretetnek, a hazai szívnek kellene dominálnia. Szerettünk volna szurkolókat is megszólítani, de sokan elutasították a választ, mondván: „Túl vagyunk rajta, már nem igazán izgalmas a téma...” Mástól csak egy ingerült „Sz… a csapat, ennyi!” – a válasz. „Tudnék róla beszélni…” – hangzik sokatmondóan másvalakitõl, de véleményt mégsem alkot. Ám véletlenül egy korábbi játékossal összefutottunk. A helybeli Szombat Ferenc csupán fél éven át, fizetés nélkül játszott, majd Csesztregre igazolt. Így, a körülmények ismeretében, mégis a független kívülálló szemével vélekedhet. – Már látszottak a viharfelhõk, amikor ideigazoltam. Nem sokkal késõbb lemondott az elõzõ vezetõség, elfogyott a pénz is... Szerencsére Magyar Laci – aki aktív játékos – átvette az elnöki posztot. Ha nem vállalja, talán már meg is szûnt volna a csapat! Szerintem, ha mindenki vállalta volna, már korábban, hogy ingyen játszik, lényegesen jobb helyzetben lenne az egyesület. De ezt azért nem lehet itt megtenni, mert Pacsán nem valósult meg a saját utánpótlásnevelés. Nem volt pacsai serdülõ csapat, akik itt végeztek a kollégiumban, elmentek más-

hova… Kevés a tehetséges, megfelelõ szintû helybeli játékos, sokan eligazoltak… Hoszszútávon van esély az elõrelépésre, én bízom benne, hogy lesz még egy jó csapatunk Pacsán – fogalmazza meg Szombat Ferenc. Az talán másutt is jó lecke, hogy a saját utánpótlásnevelését nem szabad elhanyagolni. Végül szurkolót is találtunk, aki a nézõ szemével összegzi a futballbarátok véleményét. – Nagyon sajnáljuk a csapatot, hiszen sok helybeli szurkolónak a vasárnapi mérkõzés jelentette a szórakozást – mondja Bóbics Zoltán. – Megmenteni a csapatot? – kérdez vissza. – Sok-sok pénz kellett volna hozzá, aszerint az elv szerint, ahogy eddig mûködött a dolog. – Nevezetesen? – Nagy anyagi problémák jelentkeztek, abból a pénzbõl, amit az önkormányzat és a szponzorok együttesen adtak, nem lehetett kijönni. A szövetség felé fizetendõ jelentõs összegek, a nevezési díjak, a versenybírói költségek, a többi… Játékosokat kellett volna vásárolni… Itt az utánpótlás problémája. Nem tudom, személy szerint ki a felelõs, de játékosokat nevelni kellett volna és nem lett volna szabad sok-sok pénzért vásárolni, idegeneket ide hozni. Most sok a fiatal, de idõ kell hozzá, amíg ütõképes lesz újra a csapat. Farsang Lajos

Közép-Zala Kiadja: Dél-Nyugat Kiadó Kiadó-fõszerkesztõ: Ekler Elemér Szerkesztõség: 8901 Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4. Pf.: 381. Tel.: (92) 596-936 Fax: (92) 596-937; e-mail: [email protected] ISSN 2061-358X Készült: Göcsej Nyomda Kft. Zalaegerszeg, Bajcsy-Zs. tér 2. Tel./fax: (92) 316-783

12

2011. november

Közép-Zala

Ez a talpon maradás útja Üzemel a pacsai Zalai Baromfifeldolgozó

Megkezdõdött a feldolgozás. Bedõ Tibor ügyvezetõ igazgató a darabolás folyamatát ellenõrzi. A pacsai Zalai Baromfifel- megtaláltuk a piacon azt a hedolgozóban a próbaüzem elsõ lyet, ahol megvethetjük a lánapján, november 10-én 900 bunkat. Jelentõs hányadban pulykát vágtak le. A tervek sze- biztosított a termékeink hazai rint jövõ év szeptember-októ- értékesítése, a késztermékek berében már hetente 16 ezer 45 százaléka pedig – nagyobbpulykát vágnak, csirkébõl pe- részt frissen, kisebb hányaddig a kezdeti 15-20 ezres ban fagyasztva – exportra kemennyiséget heti 60 ezerre rül. A kivitel különbözõ ternöveli a feldolgozó – tudtuk mékekkel, keleti és nyugati ormeg Bedõ Tibor ügyvezetõ szágokba egyaránt reális üzleti igazgatótól, akivel végigjárjuk lehetõség számunkra. A csirke az üzemet a vágástól a kész- és pulyka nagy részét itthon is termékek csomagolásáig. Ott- frissen szeretnénk értékesítejártunkkor még nem készült ni. Hamarosan párizsit, virslit, töltelékáru – hiszen fokozato- felvágottat és májast, valamint san lehet indítani a gyártást –, füstölt, fõtt, pácolt pulykamelám az alapanyag elõkészítése let és combot is gyártunk majd. és a gépek beüzemelése már A továbbfeldolgozó üzem beindításával hamarosan a boljavában folyt. – Milyen sikerre számít a tok polcain is megjelennek a mai gazdasági helyzetben? cég termékei. – Milyen márkanévvel, miMilyen arányban várható a lyen cégimázzsal tartanak a bel- és a külföldi értékesítés? – Jó minõségû termékek- piacra? – Ahogy cégünk nevébõl kel, jó áron lépünk a piacra. Ezért a fogadtatás is megfelelõ, kitûnik: Zalai Baromfifeldolgo-

Nagylengyel

Hungarikum

– Bér- és kereskedelmi fõzés – Palackozás – Kis- és nagykereskedelmi értékesítés – Igény szerint cefrebeszállítás

Várom régi és leendõ ügyfeleimet! Telefon: 92/380-037, 30/3358-311

zó Kft., jól összecseng a korábbi Zalabaromfi nevével. A megyében kialakult tradíciókat szeretnénk megõrizni és továbbvinni. A Zalabaromfi termékeknek jó volt a piaci megítélése, szerették a vásárlók. Belföldön tehát minden bizonnyal kedveltek lesznek a termékeink, amelyeket mindenképpen a minõséggel arányos, reális áron viszünk piacra. Az exportot illetõen pedig a forint jelenlegi gyengesége – ami a magyar gazdaságban általában negatív elõjellel jelentkezik – az exportértékesítésben elõnyösnek mutatkozik. – Manapság nehéz megállni a piacon. Új gyártóként milyennek látja az esélyeket? – Egyértelmûen jónak, s erre a beszállítói és tulajdonosi szerkezet felépítése is garancia. Ebben a konstrukcióban mindenkinek az az érdeke, hogy jól mûködjenek a dolgok. A korábbi baromfitenyésztõi szakmai tõke is jól kamatozik. A pulyka és a csirke ugyanis a Zalabaromfi egykori termelõi körébõl, 70 kilométeres átlagos beszállítói távolságból érkezik az üzembe. A BÉSZ-ek – beszerzõi és értékesítõ szervezetek – is tulajdonosként szerepeltek a gazdasági folyamatban. A Zalai Baromfifeldolgozó Kft.-t a beszállítók 2008ban, a Zalabaromfi Zrt. csõdje, majd felszámolása után öt BÉSZ, valamint a Zala-Cereália, illetve az Elsõ Zalai Takarmányipari Kft. hozta létre. A cég döntõen a beszállító termelõké, a több mint 90 pulykatartó és 30 csirketenyésztõ által létrehozott BÉSZ-ek a törzstõke több mint 90 százalékát jegy-

TV- és Híradástechnikai híradástechnikai Szerviz

- TV javítás - TV javítás - DIGI - DIGI TVTV zalaegerszegi zalaegerszegi forgalmazója forgalmazója - Mindig - Mindig TVTV - 7-digitális 7 digitális csatorna csatorna havidíj havidíj nélkül! nélkül! - -Távirányítók Távirányítókforgalmazása forgalmazása - Digitális - Digitális mûholdas mûholdas televíziózás televíziózás

Zalaegerszeg, Ady u. 31. Tel.: 92/510-865, 30/318-9631 30/692-3599 E-mail: [email protected]

zik. Így, mivel a cég mögött álló termelõi és takarmánykeverõi tulajdonosi háttér szintén biztonságot teremt, biztosított a kellõ mennyiségû alapanyag. – A megfelelõ munkaerõ is rendelkezésre áll? Érzékelhetõ a korábbi Zalabaromfi szakmai háttere? – A dolgozóink jó része dolgozott a Zalabaromfinál, de a jelentkezõk közül sokan még nem végeztek hasonló munkát, így be kell tanítanunk õket. A termelés 65 dolgozóval indult, s a létszámot folyamatosan növeljük. A piaci igények függvényében végül 200 fõre szeretnék növelni. Az új üzembe máig – riportunk készültének napjáig, azaz november 23-ig – már mintegy 80 dolgozót vettünk fel. A tervezett 120 fõs létszámot várhatóan 2012 március 1-ig, 200 fõ foglalkoztatását pedig 2012 végéig érhetjük el. A cégünk 120 új munkahely létrehozására mintegy 224 millió forint támogatást kap a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, s ezt a vállalást teljesítjük. A Zalai Baromfi a térségben jelentõs mértékben enyhíti a foglalkoztatási gondokat, ugyanis elsõsorban a környékrõl, tízegynéhány kilométeres távolságból járnak be a dolgozóink. – Milyen számokkal jellemezhetõ a termelés? – A összességében közel négyezer négyzetméteres alapterületû üzemben mûszakonként mintegy 5 tonna készterméket állíthatunk elõ. Ez hozzávetõleg évi 3 millió csirke és 800 ezer pulyka feldolgozását jelenti. Reális remények, esélyek teremtõdtek tehát a zalai baromfiipar újraélesztésére. A takarmánytermeléssel és a baromfitenyésztéssel együtt lényegesen több család számára teremt megélhetést a pacsai Zalai Baromfifeldolgozó Kft., mint az üzem által foglalkoztatottak száma. S mindez magyar kézben, Magyarországon maradó haszonnal. Ez az ország talpon maradásának az útja. Farsang Lajos