í
!-!. ffi &m
ffi *i ffi
H v i'{
xtl
pátiák ésellenszenvek mellett teremthettekolyan - megengehazai kortárs architektúra dem, részbenmanipulált _ közörömteli, ugyanakkor íehangulatot,amely a hazai építélettébbellentmondásos szet öndefiniálása ésa jövője pillanatakéntkell számon tartaszempontjából kiemelkedően nunk a Zoboki, Demeter ésTáríontos nagyberuházásokralobelkészült,Műbiérdekekmutyizásakénttekint. saik tervezésében vészetekPalotája névrekereszZoboki Gábornak a Művészetek telt, dél-pestikulturá]is központ Palotáját átszövő gazdasági közegre adott válasza olyan archiszületését.Cseppet sem túlzás _ ésígy a magyar tektúrátszült, melyeta háttéraz építészet ben meghúzódó politikai elszátársadalom _ ünnepének,sőt nás ismeretébenis kritikai elemegyfajta diadalának tekinteni ezt zéstárgyává kel] tenni. a házat' Ez azonban nem szabad, hogy elfedje azt a felettébb E kritika középpontja a Művé befekszetek Palotájának bizonyos íoaggályos városépítészeti, tetői éspolitikai környezetet, kú építészeten kívülisége,Ez az melyben Zobokiék alkotása íoépítészetenkívüliség olyan stragant. Eredetileg írásomban ezt tégia eredménye,amelyet Zobomegkerülve,,,kritikai hármas ki Gábor _ ösztönösen vagy tumérce',címmel - jelenlegi építé- datosan _ választott annak érdeszeti gondolkodásmódunk szekében,hogy tervezői akaratát érrint * csak az épület ',szép,,épívényesítse a íentiekbenismertetészetimegoldásaival foglalkoztett közegben. Ez a stratégia tam volna, mondván, egy építé- olyan építészeti alkotás létrejötszeti szakkritika _ bizonyos mér- téteredményezte,amely elsősortékig _ elválasztható azoktól a ban bizonyos narratív.textuális társadalmi tényezőktől, melyek a struktúrákmenténrendezhető. ház alakulását kísérik.Azonban Magyarán, a MűvészetekPalotámeglehetőbármennyire is csábító stratégia ja nem az építészet is lett völna ez, esetünkben sem- sen gazdag, immanens _ Lukács miképpsem cé]ravezető.Ezekaz György egyik kifejezését hirtelen említetttényezőknem pusztán leporolva _ ,,sajátvilága,', hanem kísérték, hanem aiakítottákis a szövegek, szavak,történetek, ház építészetét. Ráadásul az álvagyis narratívstruktúrákszerint taluk generált természetessztm. értelmezhető.Metaforikus építé. WesselényrCaray Andor
szet. Zoboki Cáborék háza egy történetcsomag gazdag, ám fele' más illusztrációja, egészétte. kintve tehát _ az építészek mrnden jó szándékaellenére_ az építészeten kívül helyezi magát - amivel nem azt állítom, hogy a végeredménynem építészet' Erőteljes illusztrativitásao]<ánvi szont híján van az irracionalitásnak, a transzcendentalitásnakés bárminemű metafizikának, amely bármely, az autonomitás igényévelíellépőművészetnek bizonyos mériékigsajátja. Mindez nem zárja ki azt, hogy ne lenne felemelő élménybelépni az előcsamokba, hogy ne lenne hátborzongató e briliáns akusztikájú han gversenyteremben ülni, vagy hogy az éjszakai kép ne lépne íel egy landmarkprojekt igényével. A kortárs építészet társadalmi recepciója, pozitív elíogadottsága miatt is szükségvolt már egy ekkora, íormálásiésanyaghaszná1atihatárhelyzeteketbemutató épületre,ami nekünk épűlt, aminek üzemeltetésikonstrukciója is olyan, hogy vélhetően gőzerőv e| lesz láto gatóbarát. Mindez annyiban jelentős, hogy a hazai, rendkívül konzervatív és köpenyegforgatástól sem menközízlés emelése_ tes építészeti az alapszintű oktatás átalakítása
mellett olyan, a nagyközönség felényitott, a Kempinskyk ésCézár háza|<által emelt egziszten. ciális falakat leromboló közösségi épületekkellehetséges,amelyek üzenete egyértelműenaz, h o g y , , a z é p í t é s zj óe,t, . E z z e l szemben a kortárs hazai építészet al]
72 i
Me€ Dun
Cen Arca
Cen Zob Épí tpíl Koo
I""; c.a É^ il; Csá Sim VaI
Szí kivi Na.
Bel . és Bé Lás
Ké -lov (Kt Arr
Tar M( Fö|
Ép Vit
Ép
gv vil Nt
Al. Fe K(
T( Sz
s. A
Sr L . L(
Fr
É
F T
K F I \ ( I I
Megrende|ő: DunaSétány Szé|
Kft.
Zoboki Gábor építész: Turi Zoltán építész, beIsőépítész zők:Erőss-János,Si|vester beIsőépítész tervező|<: Póter,Borzál
líj.Törzsöl< |stván, A n d o rT a m á s zeti sza|<értő|< Sándor,Pata|
1 2 3 4
Tézisésantitézis,épiiletésellenépüIet a Dunaparton Helyszínrajz A mahettjól mutatjaa hármastagolódást Részletes modeII
'.''
tömött Museums Quartier kődobozai' valamint az Albertina íém előtetejeláttán sen]
14
*'ü'']]liWill{lll.
.'.]]:]i..]l
i
I
r
c
r I
jt LI
i
'1 n9
iíU I
t'-I .1,-'na.:r:
I
l r l t c ] c l li / r í c r r t tr L l / i 1 ítLi l i d l 1 4 f. | \ . 1 I V(l ' , - | ' Jl 1 ú \ l t i : r t t t t th , iril]ílríter '\1ti:cLrln,el1írrJrjicrem i i s : t i r á / s : Í l h r i : ,s : r , r r p n d / L s : t r L ' r í l s : í l ] r ár:L,l l r n t ó r L7lrr,'rl /lrrrrJr:L'.irr \ / iI ' s : o b o ( )/t.j:óJlh , ls:()/q.í/ótcrii]it
_ döntőnek bizonyult. kerénél Tegyük hozzá, a nemzetközi ta' pasztalatokatismerve ez a ké. pességmindig is döntő volt, és
megoldások egy fr'rrcsa,közös halmazt alkotnak,melyben az utolsó pillanatigíelíüggesztett a s z ó é sa z é p í t e s z eat Ii k o t á sv i ^ :A''ÁL^^ i. ^- 1^^d JUVUUCII l5 dZ lq)2. szonya.Ha győz az alkotás,ése győzelmével számuzi a szavakat, E z a s z e r e n c s éesg y e n s ú l y o z á s ugyanakkor szükségszerűenveakkor egy rendkívül építészes, zet el bizonyos fokú ilIusztrativi. metafizikai valamitkapunr, melynek értelmezése táshoz. Rajzi kommunikáció ésa a szavaktól magyarországiközegre jellemző megfosztva oly mértékbenszehagyományosbizalom híjánbár- mélyes,hogy az a jelentésnélkümely építész kerülhet olyan liséghezvezet el. Erre példaként helyzetbe_ ésZoboki Gábor par lehet említeniJanáky István házait, vagy Balázs Mihálynak úgyexcellence ilyen helyzetben volt _, hogy szavakon,nyelvi kódoszinténebben a lapszámbanbe. kon keresztülkényteleninterpmutatott információs-technológiai karát' retálni elképzeléseit megbízójának irányába'Ennek folyamána A másik végletbenaz építészeti szava]<, a történetek valamint az alkotás,megadvamagát a szaépítészeti tárgyak, elképzelések, vak jelentésének,egy mítosz, üzenet, eltérőmédiumon,vagyis az építészet médiumán keresztül i k ö z v e t í t é s é r eV a g yö n m a g a i s üzenettéválva _, annak hordozására vállalkozik. Ez az organikus építészettel vagy Rajk Lásd,ó architektúrájáValjellemezhető narrativitáshoz vezet el bennünket. Az e|ső esetben az építészet metafizikai saját világa, a második. ban - kifejezettenaz organikus gondolván _ a narépítészetre rált világ vagy mítosz kizárólagos középpontjakénttörténő lé-
n n Lr n d e(
tezésaz, ami az építészet dráma. élményét adja. (Csak zárójelben: nagyon is igaznak vélemMa]
5L
sz cs té dt fe az n€ ko Pr tú Az tár LC(
m€ pr( adszá felt hot kor me kor mo
Ús:
vitá ma( am nil térl< akál akár térő prol mor Z€ Í Íl
java
sáhc mes felid
Az észahi, főhomlokzat E|sőemeleti alaprajz dai homlohzat "hátsó", lgelőcsarnoh ésa ,,hajótat,,
A
Ez a ház egy rendkívül bizonytalan formájú,ötszög alakútelken helyezkedik el. Számos terwázl a t u t á n a l a k u l tk i a j e l e n l e g ie l rendezés,mely szerint a szabálytalan üvegtérbehárom dobozt to.Inakbele. A színháztermet, a ni, vagy esetleg a bélését koncerttermet ésL alakban a télikabát.A lényeg, múzeumot' Az utóbbi könyökéaz építészel á lla ndó ságát ben az előcsarnok megszűnik, és hatalmas, lépcsőskiképzésűfeazalkotószavahihetőséqét dett-nyitott mesterségestájban érintia hasonlat,lévénaz korcsnyelvieszköz valamiérvéget.A komplexumot dél íeazillusztrálására.Ennek ellé egy falkéntaposztroíáltkiszolgáló-, irodai blokk zárja. egy épületteljes Az üvegezett előcsarnok, melyműkódhetRorschachnek sokak által ellenszenwel fo. aminekforma nélküli jábalelkiállapotunk fuggvé gadott fuggönyfala a nyolcvanas proíilképlátunkbele valamit. Enévekeleji ,,endékás,, legszebbpéldájamondjuk zésthozza újrahelyzetbe, megRonchampskápoIrendítő méretei,eleganciája, és Corbusier uaqya grazi Kunsthalle minőségi anyaghasználatamelüvegszíve'Jóval lett is inkább végeredmény,a telekhatár okozta adottság, semilán)úbbez a kapcsolat,ha az ösztönös emlékeztetés mint |-udatostérszervezési eszközökkel formá]t, építészeti túlmutatóíormai kapérte] e m b e nv e t I l ' é rA. b e l s ő | e g k o is íelfedezhetőa szó jelenmegol- molyabb feszültségéta színházésaz adottépítészeti között' Mondjuk egy tényleg terem ésa koncertterembeúszhajótatjelenik meg tatott, lágyan hajlított,pazar Ezalól már meg-jelenésű faelemekkel burelőcsamokban. lehetkibújni,építészeti kolt tömb-;ei alkotnák. A kona pedig kettős; a certterem. a Duna közelsége építészeti megjelenítésen okán _ egy hajó tatját formázza, kulcskérdéssé válik a miért. mely a fragmentumaiban belül metafora,az ábrázo|t is jelentkező,lépcsőkkelkehely mennyibenszolgálja a réalakot felvevő műtájon - értsd:a értelmezhetőséget, Duna medrén- nyugszik. gazdagítja,esetleg Ahogy Török Pétera Nemzeti ja az adott íunkciót, Színház elé komponált egy hajóújtámpontotaz építészeti orrot, úgy komponál Zoboki egy (Nem megértésében? hajótatot itt a belsőbe, amely kézenfekvőségévelegyütt _ ti. jutük azt a gazságot, valakiigazolható metaforá- hatna már más is eszünkbe a keresztül adja el épületéta Duna kapcsán,semmint hajó, ának,majd,,szakmai,, vagy Rajk Lehel téripiacával ko' ban megtagadja, íahajó _ mégis megíelelő intel: csakbeetető vicc volt.) lektussal rendezi el a Nemzetivélem, Zobokiék illusztrativel való kapcsolatot.Ami kűlön nemhatol a íelszínalá, a dicséretetérdemel,ugyanls pallérozottízlésentú] Zoboki nem nyomja agyon, a leszámítvanem ke. trendiségetke]lemesenvisszafogva nem döngöli íöldbe a olyanhelyzetbe,hogy akár Nemzetit, sőt bebiflázott leckét , akár építészetről, a kultúrafogyasztásáról, sem mond fe] arról, hogyan is az épüIetdéli határhelyzekellene ma kinéznie egy kulturáújatmondjon, egyáltalán lis intézménynek. tizálja azt. Pedig A tapintatos indítás ésa ,,hűzós,' gondolat, leginkább az épülettna, mert erről a helynemmegbízója,hanem belső műtájkénttörténő kezeléő tehet. Ennek belátáse azonban hamar gellert kap. egypillantás erejéigérde- Az utóbbira, vagyis a műtájra a azépületalapszerkezetének köztes terekben, némi sehonnan sehova sem vezető olaszlépcső
formájában, valamint az e|térő méretűésritmikájú oszlopok erőtlen reminiszcenciájábantalán lehet még némi sejtésünk, de az illusztrativitás addig nem jut el, hogy értékelhetőépítésze-
hangok katedrálisába történő belépéselőtt, illetve ez a térhártya hordozza a koncertterem zengőkamráit is. Csakhogy - egy pillanatra egészena részletekig bonyolódva _ a szűk oldalíolyo-
4 ti megoldást adjon a belső tér, mint műtáj gondolatára.Ésitt még csak nem is érintettükanjogosultságátvagy nak miértjét, intellektuális töltetét. Aszínház ésa koncertterem lágy íormáját (az előbbi is ilyen lett volna, csakhogy annak szögletes előadását a költségtakarékosság követelte) az a]kotók egyenes falú átmeneti terekkel - térhártYával _ öltöztetik fel oly módon, hogy azok a lágy íormákkal kontrasztot képezvemind a színházterem, mind a koncertterem tömegéta ZaVarosés_ már bocsánat a kifejezésért de ez az igazság _ pitiáner tetőfelépítmények banalitásába löki. Az eredeti ötlet, vagyis a lágy forma dobozba n y o m á s aa d d i q é | t a, m e d d i ga z a tetőn is egyértelműenjelentkezhetett.A svungját veszített megoldást |'ovábbgyengítiazután a zsinórpadlás,valamintaz egyéb,ilyenkor szokásos gépeszeti egyebek,amelyekegyütt már kiíejezettenzavarossáéskisszerűvéteszik a tető képét.A forma,,bezárását,' az indokolta, hogy az alkotók szerettekvolna egy szűk exonarthexkéniműkö' dő, átmeneti teret rendelnt a
sók kiképzése,világítása a varieték,így az operettszínházfulledt világát idézik. Mint ikon tehát foglalt. Ésez egy elíogult értelmezés,nem kell hozzá ugyanis sok, hogy valaki egy p|ázamozt oldalfolyosójáraasszociáljon,de erről később.Érthetőaz átmenet i g é n y ee g y z a j o sk ö z ö s s é g i t é r ésa muzsil
1'
I i
ll
,------L
regkéntismerünk fel egy csomóA grandiózus előcsarnoksem jelentkező, ponti banalitásként azértolyan, mert olyannak kelvigyorgó profilú kőlap burkolalett lennie, hanem azért,mert tot' Félreértés ne essék,lehetne éppenígyjöttek a telekhatárok. a térrétegeket anyagok éscso' Zobokiéknem terekben,hanem mópontok differenciálthierareffektekbengondolkoznak, az kívülről, mint testre chiájában megjelenítőíormálás építészetre a hab a tortán, ha ettől fuggetle- tekintenek, mint látható, szemnül ésegyébként rendben lenne |életükszervesrészét képezia a műtáj ésa köztes terek problé- korábban |eírt,az építészettel inm á j a ,d e n i n c s e n e lr<e n d b e n T ' o - takt társadalmirecepció.Az élm é n y s z e r ű s é geegty m e s e i z g a l vábbmegyek, három funkció, három köztes térh , á r o m t é r r é t e g . ma váltja íel' Ez most tényleg E z m á r ö n m a g á b a n i s é p pe l é g e g y h a j ó ' a z o k a g e r e n d á kt é n y A tudatos térképépítészes lehetne ésadhatna Ieg az evező|
latról van szó. A várostesttől vagy kömyezetüktől idegen, gettósít o t t a l k a l m i v a g yá l l a n d ó k ö z pontok _ mint a plázák, a Sziget Fesztivál vagy Kapolcs völgye _ sorába illeszthető a Művészetek Palotájais, mint íunkció' Ha nem ígylenne, nem rimánkodna majd' minden periíériáraszoruló város egy bilbaó-eííektusért, és mi sem turbóztuk vo]nafel ezt a ,,hitehagyottgrundot', úgy egy identitásnélküliposztinusztriá]is tájjá,hogy közben végigsem gondoltuk, hogy Budapestnek v o | [ a k e p p e n i n c si s t o p o g r á f i a i városközpontja.Ésbármennyire is szeretnénk, de ez sem lesz az, lévénegy város sokkal rezisztensebb a beíektetőivoluntarrzmuy ra, mint ahogy azt bárki gondolná. Nem a pénzcsinál meg egy t e r u ] e t e th,a n e ma z e l e v ej ó t e r ü . ]etekvonzzák a pénzt.Nálunk mégnem születettmeg Tom Wo|l.Talpigférficíműregényének Crocker gazdája, aki elég macsó ahhoz, hogy oázist teremtsena sivatagban.Csakhogy: míg egy pláza csakis éskizárólag pénzt,befektetésimutatókat és manipulált fogyasztási szokásokat illusztrál,addig egy,,kultúr. plázának,'lehetőségeVan aÍra, hogy egyet s mást közöljön hagyományról' identitásról, illetve a íogyasztásésa nárcizmus ikon. jaiból okulva, a maga javára fordítsaazok fegyvereit.Ebben a kontextusban az alkotók fé]sikeil könyvelhetnek el' A kulturális identitás ésfogyasztás problémr k ö r é tu g y a nn e m k a r c o l j á ká' m amit illusztrálnipróbálnak' az a z e n é r ő ]a, h a g y o m á n y r ó ln' é m i . képpa hely sze]lemérőlszőtt gondolat is egyben.Sőt, az épü. let éjszakaivilágítása,a több tíZezer LED sikerrel rendel versengő látomást a dél-pestihídfőhöz Szükségeltetnek a szavakésazi| lusztrativitásahhoz, hogy a téralakításidöccenők miatt, mondjuk, ne te|intsünk a mozgólépc s ő sr é s z r e g yj ó l s i k e r ü l t reptériterminálkéntvagy ,,mam. mutaulaként',. Azzal együtt, hogy az épületdu' nai éshíd íelőli homlokzatanem a legszerencsésebb, az előbbi súlytalan, az utóbbi pedig töké letestévedés, aház egészeaz egészmagyar építészet további menetéreis tanulságokkal
f!
Lr-
s t )
n s
k
g a
h -i e
n s; z( rn kt Ál
M fo le tő la ec xu m
tar ki
té mi ne m( rer ch, da
Ennekegyik részeaz épíszo|gál. kulturális szerepénekújratészet rejlik. Míg a definiálásában nyolcvanas évekbenésa rendkörnyékénelsődleges szerváltás az irodalom játszott a szerepet közösség_ rejtett_ érzéseinekés vágyainak megfogalmazásában, addigaz újmillennium politikai, gazdaságiéstársadalmi harctere azépítészet lesz. Tévedésemlehetősége íennáll,de, tekintve a civilszervezetek erősödésétésaz könil gyülekező iszoépítészet gazdasá9i,politikai és|"árnyatos sadalmierőteret, e három tényező komoly eséllyellökheti szakmánkategy megváltozott kontextusba. A másiktanulság kifejezetten építészeti, így Turányi Cábor Mecsetutcai háza kapcsán megfogalmazottléptékváltásikísérietteles a Zoboki-Demeter kettősVáci úti irodaházával kapcsoiatos.Nagyon úgy tűnik, hogy egyekkora közösségi komplexumnem tud Pa]lasz Athéné módjáratelj es íeg1verzetben, egycsapásraapja fejéből kipaL tanni'[]te.ltmásíélévtized,mire a sok'minősíthetetlenhegyvidéki szemétután a családiház-épí. tészetünk kitermeit valami olyasmit,amit kortárs villaépítészetnek]ehetnevezni' Ésitt nem a gondolok, Keller Feméretekre renc,Cságoly Ferenc, Hőnich RichárdésNagy lván sikeresirodaházai,a Graphisoft, az Alkotás
Point ésaz Ericson mögött tucatnyi felejthető, a hazai derékhad másodkézzel barkácsolt rémtetteáll. A plázáknál ugyanez a helyzet. Pólus, Duna Plaza, L u r d y - H á zé , sa M a m m u I i s z o nyata, hogy végül születhessen egy részbentolerálható izé,a Westend, illetve egy tisztes munka, az Új Udvar. Kevéssé vagyunk szerencsések a lakóparkokkal vagy a városi kondomíniu m o k k a l ,b á r i t t i s t a l á | u n ke g y Lejtő utcát, vagy Hajnal Zsolt Kapás utcáját, amelyek ugyan kevéssé a kollektív építészeti ízlés éstudás átörokítésévelelinduló evolúció, mint inkább az építészek sZemélyestehetségének emlékei.De mégisvannak! A Zoboki_Demeter kettős rövid időn belül egy.egy ilyen fejlődési íolyamatélére,illetve végére került. Váci úti irodaházuk sikere a nagyszerű, a középszerű és az örök íelejtésrekárhoztatandó íakezű elődök si]<ere is, ám a MűvészetekPalotájában a kol1ektívtapasztalathiányát csak részbentudta pótolni az illusztrativitás, mely verbális menedék. ként szolgált aZ alapvető térképzésiproblémák elfedésére
1, Nézőtérifeljárat 2. A NemzetiHangversenyterem enyhénlendüIetes erkéIyek, viIó gszínvonalúahusztiha át 3. Metszeta hangversenytermen 4. A nézőtéri mellvédrészlete
ii
'.1
1 ' l.1nróntu1nylrőnL/őkilí 2. Ktnt[nyjaparaptL ] . R c Í ] e k t o r t nhr torrí: o / 1. Ittrnérozott '\jllf lcnrc: 5.Ecophon 6' Képzőművíszeti qi p s : bur k o l nt 7' Vnsbcton zetlqőkomra r't_l tri 8, Rézpad|ószc)lőző 9 ' I i i q q ő i l u t a r tsó í n
tl ,l l
i-,
