Megoldókulcs a Történelem feladatsorok az írásbeli érettségire I. című kötethez
MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST
1. BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEM KUTATÁSÁBA 1.1. Egyéni válaszok 1.2. Tárgyi emlékek: tarsolylemez, zászló, íj, korona, kovakő, (oklevél, címer) Íratlan szellemi hagyomány: népballada, monda, személynév Írásos emlékek: oklevél, törvényoszlop, címer 1.3.b Bevezetés: Az oklevelet kibocsátó király neve – Mátyás király, az uralkodó címei: Magyarország, Csehország királya. Elbeszélés: Az oklevél kiadásának oka (célja) – mezővárosok pártfogolása; Neszmély város adóterhei miatt a király szabályozta az adóterheket (évenként és telkenként fél forint); biztosíték a kedvezmények betartására; királyi kegyvesztés a király akarata ellen cselekvőknek. Befejezés: Dátum, helység. 1.3.c Háromféleképpen 1. az Úrnak 1471. esztendejében; 2. uralkodásunknak 11., 3. koronázásunk 8. évében 1.3.d – betűtípust, a tinta színét – az irat anyagát – a pecsétet – javításokat, hamisításokat 1.4.a
Szlovákia Ukrajna
10
Ausztria
1 2
6 3
8
4
12
11
Románia
Szlovénia 9
Horvátország
13
7
14
Szerbia
5
2
1.4.b 1. Esztergom – Magyarország 2. Székesfehérvár – Magyarország 3. Buda – Magyarország 4. Muhi – Magyarország 5. Nándorfehérvár – Szerbia 6. Visegrád – Magyarország 7. Mohács – Magyarország 8. Eger – Magyarország 9. Szigetvár – Magyarország 10. Pozsony – Szlovákia 11. Debrecen – Magyarország 12. Isaszeg – Magyarország 13. Világos – Románia 14. Arad – Románia 1.5.a
Őskor Kr. e. 3000 Kr. e. 3000
Ókor
Középkor 476
Kr. e. 2000
Kr. e. 1000
időszámításunk kezdete Kr. u. 1
Újkor Modern kor 1500 1914/18
Kr. u. 1000
Kr. u. 2000
Hány évet jelöl egy-egy beosztás az időszalagon? Kétszáz évet 1.5.d Zsidóság: 3761 + 2008=5769 Ókori görögök: 776 + 2008=2784 Ókori rómaiak: 753 + 2008=2761 Kereszténység: 2008 1.5.e Év
Évszázad
Történelmi korszak
A magyar honfoglalás kezdete
895
IX.
középkor
Szent István megkoronázása
1000
X.
középkor
Az Árpád-ház kihalása
1301
XIV.
középkor
Nándorfehérvári diadal
1456
XV.
középkor
Mohácsi csata
1526
XVI.
újkor
Buda felszabadítása a török uralom alól
1686
XVII.
újkor
1703–11
XVIII.
újkor
A tizenhárom aradi vértanú kivégzése
1849
XIX.
újkor
Osztrák–magyar kiegyezés
1867
XIX.
újkor
Első világháború
1914–18
XX.
legújabb kor
Második világháború
1939–45
XX.
legújabb kor
Rákóczi-szabadságharc
3
1.6.a Szent Korona
négy vörös sáv kettős kereszt
korona négy ezüst sáv
hármas halom
pajzs
1.6.b Egyéni válaszok 1.7. Piros (vörös): Büszkeség, erő, a X. századtől használatos. Fehér (ezüst): Hűség, pirossal az Árpádok színe, II. Andrástól használták együtt a kettőt az uralkodók. Zöld: Remény, a címer hármas halmáról, elsőként 1608-ban, II. Mátyás koronázásakor tűnt fel együtt a három szín. 1.8.a
palást kard országalma jogar korona
1.8.b A palástot. 1.8.c A parlamentben. 1.9.c Egyéni válaszok 4
2. AZ ŐSKOR europid
mongolid
mongolid
negrid
veddo-ausztralid
2.1.b Europid, mongoloid, negrid, veddo-ausztralid. 2.2. Az emberré válás kérdése világnézeti kérdés is. Az elméletek egyik csoportját a mai értelemben vett történelemtudomány megszületése előtt, a XIX. századig a vallásos elképzelések képviselték. 1859-ben jelent meg Charles Darwin A fajok eredete című munkája, amelyben Darwin rendszerezte és kifejtette a másik megközelítést, a evoluciós elméletet. Az ember állatvilágból való kiemelkedésének legfontosabb feltételei a felegyenesedés, tűz ismerete, gondolkodás és eszközhasználat voltak. A mintegy 35 000 éve megjelent mai ember (latin elnevezése: homo sapiens) az őskor első szakaszában, a paleolitikum (őskőkor) korában élt, és zsákmányoló életmódot folytatott. Kőeszközei pattintással készültek. A Föld éghajlata az utolsó jégkorszak után melegedni kezdett; az életfeltételek javultak. Az emberiség egy része fokozatosan áttért a termelő életmódra. 2.3.
Willendorfi vénusz – termékenységkultusz
Szegvár – a sarló mint eszköz használata a termelő életmód bizonyítéka
Altamirai bölény (bika) – vadászat, varázslás
5
Budakalászi agyagkocsi – kerék és kocsi használata
2.4. Egyéni válaszok
6
Stonehenge – csillagászati ismeretek Furulya medve lábszár csontból – Istállóskő: hangszeres zene, a használt hangsor
3. BEVEZETÉS AZ ÓKOR VILÁGÁBA 3.1.a Kr. e. 3000–Kr. u. 476. Kr. e. 3000: az első államok és az írás megjelenése; Kr. u. 476: a Nyugatrómai Birodalom bukása 3.1.b Elnevezését a reneszánsz idején (XV–XVI. szd.) kapta, amikor példaképnek tekintették a „régi kort”. 3.2.a Egyéni válaszok 3.2.b – munkaszervezés – védelem a külső támadásokkal szemben – belső rend fenntartása – közigazgatás kiépítése, adók beszedése 3.3.a 1. Ókori Kelet 2. Ókori Görögország 3. Ókori Róma 3.3.b Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína, Fönícia, Palesztina 3.3.c 1. India: India, Pakisztán 2. Kína: Kína, Észak-Korea 3. Perzsia: Irán 4. Mezopotámia: Irak 5. Egyiptom: Egyiptom, Líbia, Szudán, Etiópia 6. Fönícia: Libanon 7. Izrael: Izrael 8. Római Birodalom: magterülete a mai Olaszország 9. Görögország: magterülete a mai Görögország és Törökország
7
8 9 T örök orsz ág
Egyiptom
6
Irak
4
Irán
3
5
Szudán
Nepál Kína tán
7
isz
Szíria
Pa k
Líbia
Libanon
Bhután
1 India
Etiópia Jordánia
Banglades
3.4. Ókori kultúra
8
Kapcsolódó fogalmak
Ókori Kelet
1, 2, 4, 6, 8, 9, 10, 11, 14, 19, 24, 30
Ókori Görögország
2, 15, 16, 17, 20, 22, 23, 25, 26, 28, 29, 30, 31
Ókori Róma
2, 3, 5, 7, 12, 13, 18, 21, 24, 26, 27, 30, 31
2 Észak-Korea
4. MEZOPOTÁMIA ŐSI CIVILIZÁCIÓI 4.1. Irak 4.2.a 1. Ur 2. Uruk 3. Kis 4. Lagas 5. Umma 6. Agade 7. Babilon A: Tigris B: Eufrátesz 4.2.b Öntözéses (árasztásos) gazdálkodásra Melyek voltak a terület hátrányos természetföldrajzi adottságai? Csapadékban szegény terület. A síkságot sivatagok, illetve északról magas hegyek határolják. 4.3. A helyes sorrend (csak a számokat írja le!): 3, 2, 4, 1 4.4. városállam: Az állam legkorábbi formája, a várost és közvetlen környezetét foglalta magába. Gazdasági, politikai központ, mely fallal volt körülvéve. Pl.: Ur, Uruk (Mezopotámia). enszi: Sumer városok papkirálya, hatalma isteni eredetű, háborúban a hadsereg vezére volt és a politikai életet irányította. Pl.: Uruk városban Gilgames. templomgazdaság: A korai városállamok gazdasági központja, a hozzá kapcsolódó földeket parasztok művelték, kézművesek látták el őket szerszámokkal. Mezopotámiában is jellemző volt. házi (patriarchális) rabszolgaság: Háztartásokban, nem árutermelésben dolgozó rabszolga (jelentése: apához, családfőhöz tartozó). 4.5. A sumerek fejlett matematikai, csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Hatos és tízes számrendszert használták, az évet 12 hónapra osztották.
I
Mezopotámia „a népek országútja” volt. Sumerek, akkádok, amorriták stb. hoztak itt létre államokat, birodalmakat.
I
A sumer városok főként egymással kereskedtek, nem érintkeztek a kor más civilizációval. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a szomszédos népekkel is. Tengeri kereskedelem kötötte össze Indiával.
H
Hammurapi „igazságos ítéleteinek” szemet szemért elve visszalépést jelentett a korábbi törvénykezési szokásokhoz képest. Sumereknél már a testi sértést pénzbírsággal büntették.
I
Mezopotámia írásos emlékeinek és építészeti alkotásainak jelentős része elpusztult. Igaz, mert a fő építőanyag a fa és a vályog volt..
I
9
5. EGYIPTOM 5.1. Egyiptomi Arab Köztársaság 5.2.a 1. Szakkara 2. Giza 3. Memphisz 4. Théba 5. Ahet-Aton A: Alsó-Egyiptom B: Felső-Egyiptom 5.2.b agyag, kő, fémek A terület ezek szerint milyen gazdálkodásra volt alkalmas? Öntözéses földművelés, gabonatermesztés a Nílus menti keskeny sávban. 5.3. Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése: Kr. e. 2900 körül Az Óbirodalom kora; az államszervezet kiépülése, a piramisépítés klasszikus időszaka: Kr. e. 2700–2200 A Középbirodalom kora: Kr. e. 2040–1785 Az Újbirodalom kora; Egyiptom hódító nagyhatalommá válik, IV. Amenhotep/Ehnaton fáraó reformjai, II. Ramszesz uralkodása: Kr.e. XVI–XIII. sz. Egyiptom perzsa fennhatóság alá kerül: Kr.e. 525 5.4. Ménész: Egyitpomi fáraó, az első dinasztia megalapítója. Ő egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot Kr. e. 2900 körül. Ipuwer: Egyiptomi főtisztviselő, az első átmeneti kor idején írta intelmeit. II. Ramszesz: Fáraó az újbirodalom idején, ő építette Abu Szimbel-i templomot, háborúzott a hettitákkal. 5.5. Az egyiptomi birodalom élén a fáraó állt. Nevének jelentése: „nagy ház”. Az állítás igaz Az egyiptomi társadalom – hasonlóan más kultúrákhoz, például Mezopotámiához – elsősorban foglalkozás szerint tagolódott, nem a vagyoni helyzet alapján. Az állítás igaz. A szó-, szótag- és hangjeleket egyaránt alkalmazó hieroglif írás a Középbirodalom korában alakult ki. Az írásra papiruszt használtak, amelyet papirusznádból készítettek. A hieroglif írás az Óbirodalom korában alakult ki. Hérodotosz „a Nílus ajándékának” nevezte Egyiptomot, mert a folyó mentén több száz kilométer szélességben művelték a földeket, csatornázó öntözéses módszerrel. A Nílus áradásakor 5–10 km szélességben.
10
6. HATALMI VISZONYOK A KÖZEL- ÉS A KÖZÉPKELETEN A KR. E. XVI–VI. SZÁZADBAN 6.1. 1. Türosz 2. Szidon 3. Ugarit 4. Assur 5. Babilon 6. Hattusas 7. Jeruzsálem 8. Ninive 9. Perszepolisz 6.2. Fönícia: Libanon, Szíria, Izrael Hatti: Törökország Palesztina: Izrael, Jordánia, Szíria Asszíria: Irak Újbabiloni Birodalom: Törökország, Irak, Szíria Perzsia: Irán 6.3. Kr. e. 3000 körül, az ókor kezdetén Mezopotámiában városállamok jelzik az állam kialakulását, míg a Nílus mentén létrejött az Egyiptomi Birodalom. Mindkét állam felbomlásában fontos szerepet játszott a tengeri népek vándorlása (Kr. e. 2000 körül), illetve a hettiták támadása (a Kr. e. II. évezred közepén). A nagy birodalmak között fekvő „ütközőállamok” ebben az időszakban élhették virágkorukat – ilyen volt például Fönícia és Izrael. A kereskedővárosok alkotta Fönícia legfontosabb kulturális hagyatéka a hangjelölő írás. Palesztinában, a zsidó nép körében alakult ki az egyistenhívő vallás. A Kr. e. VII. század végére az asszírok meghódították a Közel-Kelet jelentős részét. Sikereiket elsősorban az harci szekereknek és a vasfegyvereknek köszönhették. A birodalom a folyamatos háborúk következtében meggyengült, de bukását elsősorban a méd és babiloni sikeres szövetség okozta. Ezt a „barátságot” rövidesen ellenségeskedés váltotta fel. A Kr. e. VI. századtól Perzsia lett a térség ura. Meghódította Egyiptomot, Föníciát, Mezopotámiát és Kis-Ázsia területét; keleten eljutott az Indus folyóig, nyugaton pedig a görögök által lakott vidéken az Égei-tenger partjáig. 6.4.a 1–e 2–d 3–f 4–a 5–b 6.4.b c – Fönícia
11
7. A TÁVOLI KELET CIVILIZÁCIÓI: INDIA ÉS KÍNA 7.1.a 1. Mohendzso-Daro 2. Harappa 3. Pátaliputra 4. Lojang A: Indus B: Gangesz C: Jangce D: Huang-ho 7.2.a Korszak Kr. e. 3000
Mezopotámia
Egyiptom
A sumer városállamok kora (Gilgames) Akkádok (Sarrukín)
Kr. e. 2000
Egyiptom egyesítése (Ménész)
Sumer második virágzása (Gudea)
Kr. e. 3000-től Indus-völgyi civilizáció
Középbirodalom
Újbirodalom
hettita támadások ütközőállamok a Közel- és Közép-Keleten
Kr. e. 1500–1400 árja bevándorlás
Kr. e. 1600 Sang-Jindinasztia (Sárga-folyó)
Kr.e. 1100 Csou-dinasztia Gangesz-völgyi kultúra
asszír hódítás Védák Rámajána Kasztrendszer
Újbabiloni Birodalom perzsa hódítás Kr. e. 500
Kína
Óbirodalom piramisok építése (Gíza, Szakkara)
Óbabiloni Birodalom (Hammurapi)
Kr. e. 1000
India
Kr. e. 331: gaugamélai csata Nagy Sándor győzelme a perzsák felett Kr. e. II. századtól római terjeszkedés
Kr. e. 300 Asóka
Kr.e. 300 Csin-dinasztia – Nagy Fal építése
Birodalom felbomlása
Kr. e. 206 Han-din. hatalomra jutása
Kr. u. 1 II. század: Kusán-dinasztia III. század: Han-dinasztia népvándorlások IV. század: Gupta-dinasztia átmeneti egység 476 VI. század: fekete hunok
12
7.2.b Közel azonos időben alakultak ki az első öntözéses kultúrák. Népvándorlások – indoeurópai – valamennyi területre hatással vannak. Mi lehetett az oka annak, hogy a közel- és közép-keleti térség ennyire változatos képet mutat? Környezetük legjelentősebb élelmiszertermelő helyei. Ezek megszerzése, megtartása miatt folyik a harc az egyes népek, népcsoportok között. Földrajzilag közelebb vannak egymáshoz. 7.3. potamikus kultúra: M, E, I, K templom-, palotagazdaság: M, E raktárak: M, E, I, K ékírás: M patriarchális rabszolgaság: M, E csillagászat: M, E, K matematika: M, E, K orvostudomány: E fáraó: E enszi: M hieroglifák: E porcelán: K varna-rendszer: I papírgyártás: K rádzsa: I selyem: K naptár: E, M lőpor: K „arab” számok: K
13
8. AZ ÓKORI KELET VALLÁSAI 8.1. Mivel magyarázható a vallásos elképzelések, a vallások kialakulása? Ismeretek hiánya, természeti erők magyarázatára, kiszolgáltatottság a természeti erőkkel szemben Mikorra tehető a legkorábbi vallásos elképzelések megjelenése? A Neander-völgyi kultúra idejére Milyen „bizonyítékai” vannak a vallásos elképzelések megjelenésének? Temetkezési helyek, barlangrajzok, fétis állatok, „szent helyek” Melyek a különféle vallások közös jellemzői? Soroljon fel legalább négyet! Több istenben hisznek, túlvilági hit, áldozatok bemutatása, szertartások az istenek tiszteletére 8.2.a Istenek
Népcsoport
A vallás jellege politeizmus
Ré, Ozirisz, Thot
egyiptomi
Jahve
zsidó
Brahma, Visnu, Síva
indiai
Ahuramazdá, Ahriman
perzsa
Marduk, Enlil
sumer
vallási dualizmus
monoteizmus
+ + + + +
8.2.b Buddhizmus – nincs istene, életfelfogás, életfilozófia 8.3. totemizmus: Ősök szellemi kultuszának megjelenése. Az ősök lelke kiválasztott állatba (totem) költözik, ezért húsának fogyasztása tilos. fetisizmus: Egyes tárgyaknak (portugál: feticio=csinált tárgy) titokzatos, természetfeletti erővel való felruházása, tisztelete. lélekvándorlás: Az emberi lélek az egyik testből a másikba költözik, akár állatok testébe is. India. nirvána: Anyagi lét megszűnése, lét és az egyéniség teljes megsemmisülését jelenti a buddhizmusban. választott nép: Jahve és Mózes szövetsége révén a zsidó nép tekinti magát választott népnek. próféta: Zsidóknál olyan ember, aki istentől ihletve beszél, valamit előre megmond, „jósol” pl. Dániel Messiás: (héber szó) Jelentése felkent. A messiásvárás a zsidókra jellemző. Az ókori zsidó állam megszűnése után a messiást várják, akit Isten küld a királyság helyreállítására. 8.4. Gautama (Sziddhártha) Buddha: A buddhizmus alapítója, a Kr. e. VI. században élt Indiában. Kung Fu-ce: Kínai filozófus a Kr. e. V. században. Tanai szerint ügyelni kell a világ rendjére, ehhez kell a jóság, őszinteség, fegyelmezettség és az ősök tisztelete. Lao-ce: Kr. e. IV. században élt kínai filozófus a taoizmus alapítója – minden ellentétekből születik körkörösen örökké. 14
Mózes: Ő vezette ki a zsidókat Egyiptomból és kötött Jahvéval szövetséget – így lett a zsidóság választott nép. 8.5. Mivel magyarázhatóak az egyiptomiak magas szintű orvosi ismeretei? Milyen kapcsolat volt az egyiptomi orvoslás és a vallás között? A mumifikáláskor, a test bebalzsamozásához pontos anatómiai ismeretekre volt szükség. Az egyiptomi vallásban fontos szerepe volt a túlvilági létnek és az arra való felkészülésnek. 8.6. A helyes sorrend (csak a számokat írja le!): 3, 1, 2, 5, 4
15
9. ÖSSZEFOGLALÁS – AZ ÓKORI KELET 9.1. Egyiptom, Mezopotámia, Indus-völgye, Kína Mely tudományágakban voltak jártasak ezek a civilizációk? Miért? Csillagászat, matematika, az áradások idejét pontosan kellett tudni. 9.2. Az ókori Kelet államformái királyság
Egyiptom, Mezopotámia, India, Palesztina
köztársaság
Fönícia
császárság
Kína Az ókori Kelet gazdasága
öntözéses földművelés
Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína
öntözés nélküli földművelés templom- és palotagazdaságok
Fönícia Mezopotámia, Egyiptom
kereskedelem
Fönícia
zsákmányszerző hadjáratok
asszírok
adóztatás
perzsák
9.3. sumerek: sumer sémi népek: amoriták, akhádok, asszírok indoeurópai népek: filiszteusok, árják, hettiták, médek 9.4. Az ókori keleti államok élén despotikus uralkodó állt. Kínában és Föníciában nem.
H
Az ókori Keleten a rabszolgaságnak csak a patriarchális formáját ismerték. Jellemző volt adósrabszolgaság pl. Óbabiloni Birodalom.
H
Egyes ókori keleti társadalmakban jelentős vagyoni különbségek alakultak ki. Munkamegosztás volt.
H
Indiában jött létre a kasztrendszer. Árják hozták létre. 9.5. Az ókor kezdete
I
India és Kína első civilizációinak virágkora
Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése
Hammurapi uralkodása
Az árják megjelenése Indiában
A Sang-dinasztia uralkodása Kínában
A hettiták terjeszkedése a közel- és közép-keleti térségben; Fönícia és Izrael fénykorának kezdete
A „tengeri népek” vándorlása; a vas használatának elterjedése
A Csou-dinasztia uralma Kínában
Asszír hódítások a Közel- és Közép-Keleten
Az Újbabiloni Birodalom fénykora
Perzsa hódítás Egyiptomban
Asóka uralkodása Indiában
Csin Si Huang-ti felszámolja a kínai fejedelmek függetlenségét
9.6. 16
Miért nevezhetjük a témaválasztás tekintetében „hivatalos” művészetnek az ókori kelet művészetét? Válaszának indoklásában segítenek a képeken látható műalkotások. Uralkodókat, azok családtagjait, hivatalnokokat ábrázoltak, valamint az uralkodók tetteit, hősiességét isteni jellegét akarták bizonyítani. 9.7. brahmana; ksatrija; vaisja; sudra; dravida A dravida népcsoport az Indus-völgyében, és nem kaszt. öntözéses földművelés; városállam; templomgazdaság; árja; enszi Az árja egy népcsoport, nem kapcsolódik Mezopotámiához. Konfuciusz; Lao-ce; Assurbanapli; Csin Si Huang-ti Assurbanapli nem kínai. Ré; Jahve; Anubisz; Thot; Aton Jahve a zsidók istene, a többi egyiptomi. Théba; Babilon; Türosz; Jeruzsálem; Mohendzso-Dáro; Perszepolisz; Ninive Mohendzso-Daro nem a közel-keleti régióhoz tartozik. fáraó; enszi; rádzsa; király; despotikus hatalom; császár Uralkodók elnevezése, nem az uralom formája. papír; lőpor; „arab” számok; porcelán; iránytű Nem kínai találmány 9.8. Xerxész: perzsa uralkodó, I. Dareiosz fia. Görögök ellen vezet hadjáratot Kr. e. 480-ban. II. Ramszesz: Egyiptomi fáraó Újbirodalom korában, ő győzi le a hettitákat a kadeti csatában. Gilgames: Uruk királya (Kr. e. 2650 körül). Életét a Gilgames eposzból ismerhetjük meg. Kheopsz: Egyiptomi fáraó az Óbirodalom idején, piramisa Gízában épült. Ménész: Egyiptomot egyesítette Kr. e. 2900-ban. Nabukodonozor: Újbabiloni uralkodó, uralma alatt élte a birodalom a fénykorát Kr. e. VI. században. Salamon: Izrael királya a X. században, ő építtette az első templomot Jeruzsálemben. Halála után szétesett Izrael. 9.9. Toronytemplom az ókori Mezopotámiában, amely a város szent kerületében állt; itt őrizték a város főistenének szobrát. Az ókori Indiában kialakult vallási irányzat. Jellemzői: a lélekvándorlás tana és a kasztrendszer; főistenei: Brahma, Visnu és Síva. Vallási irányzat, amely nemesi származású alapítójáról, a Kr. e. VI. században élt Gautama Sziddhártháról kapta a nevét. Közigazgatási egység az ókori Perzsiában, amelynek élén a szatrapa állt.
zikkurat brahmanizmus buddhizmus szatrapiák
9.10. Gilgames-eposz: sumer 17
Dalok könyve: kínai Rámájana: indiai Halottak könyve: egyiptomi Védák: indiai Bibliai Ószövetség: zsidók Mahábhárata: indiai 9.11. Gíza – Egyiptom Ugarit – Fönícia Ninive – Asszíria Ur – Mezopotámia Jeruzsálem – Palesztina Memphisz – Egyiptom Lojang – Kína Harappa – India Szúza – Perzsia 9.12. Képírás írásjegyei Mezopotámiából Ékírás írásjegyei Mezopotámiából Hieroglifák Egyiptomból Hangjelölő írás írásjegyei Föníciából 9.13. „Minden város tele van az irántad érzett szeretettel, Amon! Minden föld a te szépségedet birtokolja.” Kultúra: egyiptomi „Sarrukín vagyok, az erős király, Agade királya. ... ... ... ... ... zárta le fedelét.” Kultúra: sumer „Amikor Marduk elküldött engem a nép helyes vezetésére és arra, hogy az országot az ítélkezésre megtanítsam, a törvényt és az igazságot az Ország szájába helyeztem. [...] 1. Ha awélum awélumot bevádolván, gyilkosság vádját emelte ellene, de reá nem bizonyította: vádlója ölessék meg.” Kultúra: Babilon „Mi közünk Dávidhoz? Nem örökségünk Jisaj ivadéka. Sátradba, Izrael! Magad törődj házaddal! Dávid és Izrael szerteszéledt sátraiba. Csak a Júda városaiban lakó izraeliek fölött uralkodott tovább Roboám.”
18
Kultúra: zsidó „Ötödik hadjáratomban Elám országa ellen vettem az utat. Assur, Sin, Samas, Adad, Bel, Nabu Ninua Istárja, Kidmuri királynője, Arbailu Istárja, Ninurta, Nergál, Nusku parancsából Ululu hónapban [...] Elám területét teljes kiterjedésében beborítottam. Királya, Teumman fejét, aki vakmerően gonoszságot tervelt, levágtam. Vitézeit számlálatlanul öltem meg.” Kultúra: asszír „Nagy Isten Ahuramazda, aki az eget teremtette, aki ezut a földet teremtette, aki az embert teremtette, aki a boldogságot teremtette az embernek, aki Dareioszt királlyá tette, ... Kultúra: perzsák „A tanítást és a Véda tanulmányozását, ... Kultúra: árja 9.14. Mi volt a hunok legfőbb tevékenysége? Milyen életmódot folytattak? Állatokat tenyésztettek, nomád életmódot folytattak (legeltető nagyállattartás, vándorlás). Milyen állatokat tenyésztettek? Ló, marha, juh. Milyen fegyvereik voltak? Íj, nyíl, kard, rövid dárda. Hogyan vélekedtek az öregekről és a gyengékről? Mi lehetett ennek az oka? Megvetették őket, mert állatok ellátására, vadászatra, harcra nem voltak képesek, nincs hozzá erejük. Honnan szerezhette értesüléseit a kínai szerző? Mennyire tekinthető hitelesnek a leírás? Válaszát indokolja! Mások elbeszéléseiből, nem saját tapasztalataira épít, ezért nem tekinthető hitelesnek. Az elbeszélők elfogultak lehetnek. 9.15. 6 A Kr. e. VI. században Indiában kialakult vallás alapítójának szobra. 1 Uralkodói temetkezési hely; a legszebbek Gízában láthatók. 2 Az ázsiai hunok betörése ellen épített fal, amely a világűrből is látható. 5 Pusztító és újjáteremtő indiai isten szobra. 4 Csin si Huang-ti császár síremlékének agyagkatonái. 3 A mezopotámiai városállamok központjában álló toronytemplom. 9.16.a Imta – 3 évig Inkisus – 6 évig Sarlagab – 6 évig Sulme – 6 évig Elulumes – 6 évig Inimabakés – 5 évig Igesaus – 6 évig Iarlagag – 15 évig Ibate – 3 évig Iarlangab – 3 évig Kurum – 1 évig Habilkin – 3 évig 19
Learabum – 2 évig Irarum – 2 évig Ibranum – 1 évig Hablum – 2 évig Puzursín – 7 évig Iarlaganda – 7 évig Siu – 7 évig Tirigan – 40 nap + az első király, akinek a neve nincs feljegyezve. 9.16.b Mikor ért véget a guti megszállás? 2230 – 91 évig tartott
20
10. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG I. 10.1. Betűjel
Földrajzi név, város
A terület, térség neve
Mai ország neve
A
Athén, Spárta, Mükéné
Balkán-félsziget
Görögország
B
Kréta, Théra
Égei-tenger
Görögország
C
Trója
Kis-Ázsia
Törökország
10.2. A térség a mérsékelt éghajlati övben fekszik, ezen belül mediterrán éghajlatú. Mi jellemző a mediterrán éghajlatra? Forró, száraz nyár, enyhe csapadékosabb tél. Természetes növénytakaró: Karszt bokorerdő, babérlombú erdő. Termesztett növények: Olajfa – olíva, citrom, kevés gabona. Haszonállatok: Juh, kecske. Ezen a területen húzódik a Balkán-hegység, amely az Eurázsiai-hegységrendszer része. Mi jellemzi a terület felszíni, domborzati viszonyait? Völgyekkel tagolt mészkő felszín. 10.3.a A: Kr. e. III. évezred B: Kr. e. 2900 C: Kr. e. II. ée.–Kr. e. 1700 D: Kr. e. XVII–XVI.–XIII. szd. E: Kr. e. 1500 F: Kr. e. 1250 G: Kr. e. X. szd. H: Kr. e. III szd. I: Kr. e. III–II. ée. fordulója J: Kr. e. 1100 10.3.b A–B; D–E; D–F 10.4.
Jellemző (despotikus) királyság palotagazdaság városállamok patriarchális rabszolgaság
A forrás betűjele C A, B A, C ––––––––
Kapcsolódó „keleti” fogalom fáraó, enszi templomgazdaság városállam patriarchális rabszolgaság
10.5. Milyen részekből állt a polisz? Városi település, uralmi körzet (vidék). Miben hasonlított az ókori keleti városállamokra? Fallal vették körül, itt is van város és uralmi körzet. Miben különbözött az ókori keleti városállamoktól? A poliszoknak nem volt „saját” politikai istene.
21
Mit tud megállapítani a térképvázlatok alapján a két város méreteiről? A polisz nagyobb területű. A görög föld mely természetföldrajzi adottságai segítették elő a poliszok kialakulását? Völgyekkel tagolt felszín. Melyek voltak a görög városállamok legfontosabb jellemzői? Soroljon fel legalább hármat! Önálló igazgatással, törvényekkel, hadsereggel rendelkeztek. A többi polisszal kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn. Melyik volt a két legjelentősebb görög polisz? Hogyan nevezték a központjukat? Attika – Athén, Lakónia – Spárta.
22
11. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG II. 11.1.a
1 5
2
8
4
3
6 7
11.1.b 1. Massilia – Marseille 2. Neapolis – Nápoly 3. Megara – Mégara 4. Syrakusae – Siracusa 5. Tarentum – Taranto 6. Kyrene – ma romváros Shahhat mellett 7. Naukratisz – Kom Gi’eif 8. Büzantion – Isztambul 11.2 túlnépesedés
szűkös termőföldek, elszegényedés
:
adósrabszolgaság
gyarmatosítás
A METROPOLISZOK
gyarmatvárosokat , arisztokrácia
megerősödik a démosz (iparos stb.)
11.3. Egyéni válaszok 23
11.4. Államforma
Államtípus
Időpont
királyság köztársaság
Politikus
A változás lényege, jelentősége
Thészeusz
lemond a királyi címről
arisztokratikus
Kr. e. 621
Drahon
törvényeket írásba foglalta, melyek szigorúak voltak
timokratikus (vagyoni elvű)
Kr. e. 594
Szolón
éves jövedelem alapján osztotta fel a társadalmat négy csoportra, ez lett a hivatalviselés és a katonai szervezet alapja
türannisz
Kr. e. 560–527
Peiszisztratosz
zsarnok türannosz volt, de intézkedéseivel a démosznak kedvezett
területi elvű
Kr. e. 508
Kleiszthenész
területi elven szervezte a politikai életet osztrakiszmosz – cserépszavazás
11.5. „Lükurgosz újításai közül az első és legjelentősebb az öregek tanácsának felállítása volt.” gerúszia „Először Lükurgosz királysága alatt választottak felügyelőket.” ephoroszok „A ’vezetők’ megjelölés a királyokra vonatkozik, ’apellazein’ pedig annyit tesz: a népet összehívni.” apella „A földeket az alávetett őslakosok művelték, akik szolgáltatásokkal tartoztak.” helóta „Lakedaimón egyéb földjeit 30 000 részre (kléroszra) osztotta fel a körüllakók számára.” perioikoszok „Spárta közvetlen határát 9000 részre osztotta fel.” spartiaták
24
12. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG III. 12.1. Helyszín
Száma
Athosz-hegyfok
1
Delphoi
3
Mükalé-hegyfok
5
Attikai síkság, ahol Kr. e. 490-ben Miltiadész vezetésével a görögök legyőzték I. Dareiosz seregét.
Marathon
4
Themisztoklész Kr. e. 480-ban győzött itt.
Szalamisz
2
Thermophülai-szoros
7
Plataiai
6
Délosz-szigete
8
A perzsa flotta Kr. e. 492-ben ennél a hegyfoknál semmisült meg. Az athéniak kincsesházat emeltek ezen a helyen a perzsák legyőzésének emlékére. Kr. e. 479-ben az athéniak tengeri győzelmet arattak itt.
Kr. e. 480-ban ennél a szorosnál halt meg Leónidasz spártai király és háromszáz katonája. Kr. e. 479-ben az athéniak győzelmet arattak ebben a csatában. Athén szövetségi pénztárának központja.
1
7 3 6
4 2 5 8
12.2.a Milyen főbb csoportokra tagolódott Athén társadalma? Teljes jogú athéni polgár, metoikoszok, rabszolgák. Politikai jogok tekintetében mely társadalmi csoportok között húzódott éles határvonal? Teljes jogúak/ metoikoszok, rabszolgák. Jelölje be az ábrán ezt a „határvonalat”! Melyik társadalmi réteg vehetett részt a politikai életben? Teljes jogú athéni polgár. Mi jelzi ezt az ábrán? Ők tagjai a népgyűlésnek, ami megválasztja, vagy sorsolja a legfontosabb tisztségviselőket. Milyen feltételei voltak a politikai életben való részvételnek? 20 év feletti teljes jogú athéni polgárnak kellett lenni. 12.2.b Melyik volt a legfontosabb politikai döntéshozó szerv Athénban? Ekklészia (népgyűlés). 25
Mi mutatja ezt az ábrán? Tagjai választják a legfontosabb tisztségviselőket. Mely tisztségeket sorsolták? Bulé, heliaia, kilenc arkhón. Mely tisztségeket töltötték be választott tisztviselők? Sztratégoszok, tamiaszok. Mi indokolta a kétféle választási módszer alkalmazását? Fizikai rátermettség szükséges – választás, politikai hivatalokba azért soroltak, hogy többen kivehessék részüket a politikai irányításból. Mely intézmények tekinthetők az athéni demokrácia alappilléreinek? Osztrakizmosz – cserépszavazás, amely megakadályozza a demokrácia felszámolását, a türannosz-rendszer (zsarnokság)létrejöttét. 12.3. ATHÉN
Spárta
PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ KR. E. 431404
A poliszrendszer válsága • ATHÉNBAN:
Meggyengül a demokrácia
• SPÁRTÁBAN:
Megszűnik az egyenlőség
Makedónia felemelkedése II. PHILIPPOSZ IDEJÉN
KHAIRÓNEIAI CSATA KR. E. 338
A makedónok egyesítik Hellászt
II. ALEXANDROSZ URALKODÁSA KR. E. 336323 • EGYESÍTI A „KELETET” ÉS A GÖRÖGSÉGET • PERZSA KORMÁNYZATI MÓDSZEREKET ALKALMAZ
HALÁLA UTÁN
a birodalom felbomlik
HÁROM NAGYOBB ÁLLAMALAKULAT JÖN LÉTRE: ANTIGONIDA BIRODALOM, PTOLEMAIDA BIRODALOM, SZELEU KIDA BIRODALOM
KR. E. II. SZÁZAD:
12.3.b Egyéni válaszok
26
Római hódítás
13. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG IV. 13.1. Az ókori görögöknek több istenük volt.
politeizmus
Isteneik többségét emberalakban ábrázolták.
antropomorf
A görögök összetartozását is erősítette a közös istenvilág. Minden poliszban ugyanazokat az isteneket tisztelték. Minden istennek saját feladatköre, „hivatása” volt.
pánhellenizmus funkcióisten
13.2. Kronosznak és Rheiának három lánya született, Hesztia, Démétér és Héra, meg három fia, Hádész, Poszeidón és Zeusz. Anya nélkül született Zeusz legkedvesebb gyermeke, Pallasz Athéné, az okos szűz, a városok védőszentje, minden szép mesterség tudója és minden tudomány pártfogója. Apja fejéből pattant ki teljes fegyverzetben, sugárzó szépségében. Zeusz ikergyermekei voltak Apollón és Artemisz. Anyjuk Létó, aki Héra haragjától tartva Délosz szigetén szülte meg a gyerekeket egy pálmafa tövében. Árész Zeusz és Héra gyermeke, a háború istene. Kronosz éles sarlót vett át anyjától, lesbe állt, és váratlanul sebet ejtett Uránuszon. Az Égnek a földre cseppenő véréből megszülettek az Erinnüszek, a tenger habjaira hullott vércseppekből pedig Aphrodité. Héra is elborzadt a látásán, és hogy ki ne nevessék a többi istenek, lehajította fiát az Olümposzról. Héphaisztosz szerencsére a tengerbe esett, de örökre sánta maradt. A türoszi király, Agénor lánya volt Európé, akit Zeusz bika képében rabolt el. Daidalosz athéni ezermester fia, Ikarosz az apja készítette szerkezet segítségével hódította meg a levegőt. Mivel azonban a tollak viasszal voltak összeragasztva, a nap melegétől a viasz megolvadt és szétfolyt, ő pedig a tengerbe zuhant. Az első embereket Prométheusz gyúrta sárból. Amikor már pusztulás fenyegette őket, lehozta az égből a tüzet. Ezért Zeusz megbüntette: Héphaisztosszal egy sziklához láncoltatta, később pedig egy sasmadarat küldött rá, hogy évszázadokon át marcangolja a máját. Küprosz királya, Pügmalion hófehér elefántcsontból leányszobrot faragott. A szobor alkotója szerelemre gyulladt saját alkotása iránt. Aphrodité teljesítette a kívánságát, és életre keltette a szobrot. A küproszi királylány, Mürrha fia volt Adonisz. A szépséges ifjúba maga Aphrodité is beleszeretett. 13.3. Olympiai játékok, jósdák – Delphoi 13.4.a Ókor
Modern kor
Milyen alkalomból? Milyen céllal?
Zeusz isten tiszteletére
görög hagyományok alapján béke
Milyen időközönként?
négyévente
négyévente (téli-nyári)
Helyszín
Olympiában
mindig más helyszínen
Résztvevők
csak férfiak
nők, férfiak
Öltözék
meztelenül
sportágnak megfelelő mezekben
Versenyszámok
stadionfutás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, ökölvívás
az ókori hagyományokon túl pl. úszás, öttusa, vívás, kajak stb.
Díjazás
babérkoszorú
érmék
13.4.b Egyéni válaszok az előbbi táblázat és feladat útmutatása szerint. 27
13.5.a Ókor
Jelenkor
Milyen alkalomból? Milyen céllal?
szórakozás, szórakoztatás a Dionüszosz-kultuszhoz kapcsolódóan
szórakozás, szórakoztatás
Helyszín
szabadtéri színház
kőszínházak (zárt), szabadtéri színházak
Színészek
csak férfiak
nők és férfiak (gyerekek)
Darabok, műfajok
vígjáték, dráma
vígjáték, dráma, opera, operett, musical
Színpadkép, díszletek, jelmezek
egyszerűek, stilizáltak
színesek, látványosak, a darab fontos „kellékei”
13.5.b Egyéni válaszok az előbbi táblázat és a feladat útmutatása szerint. 13.6. Témaválasztás: Görögöknél nincs hivatalos művészet, közös: az istenek ábrázolása. Ábrázolásmód: Görög – realisztikussá válik, ókori kelet – merev frontális. Kidolgozás: Görög – anatómiai pontosságú, ókori kelet – csak a jellemző, főbb vonások. 13.7.a dór ión korinthoszi 13.7.b Hosszanti, téglalap alakú épületek, oszlopcsarnok, oszlopsorok, timpanon a homlokzat felett. A XIX. században is használják az ókori eredetű építészeti elemeket. 13.8. „Mindennek mértéke az ember”. „Kissé állj odébb, ne fogd el előlem a napot!”
Protagorasz Diogenész
„Ismerd meg önmagad!”
Kheilon
„Ne zavard a köreimet!” ”Ha egy kör tetszőleges átmérőjének két végpontját összekötjük a kör bármely más pontjával, derékszögű háromszöget kapunk, amelynek az átmérő az átfogója.”
Thalész
„Heuréka!” ”Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, mint az általa kiszorított víz súlya.”
Arkhimédész
„Bármely derékszögű háromszög befogóira rajzolt két négyzet területének összege akkora, mint az átfogójára rajzolt négyzet területe.”
Pitagorasz
„A dolgok tovább már nem osztható részecskékből, atomoszokból állnak.”
Démokritosz
„Kezdetben csak Khaosz, a tátongó üresség létezett. Belőle vált ki Erebosz, az alvilági Sötétség, és Nüx, a fekete Éjszaka. Aztán megszületett Gaia, a széles mellű Föld.”
Hésziodosz
„Egyiptom a Nílus ajándéka.”
Hérodotosz
28
„Édesanyám! nem perdül a rokka, olyan szakadós ma a szál, – vágy nehezül rám; mert a sudár, szép Aphrodité letepert! szerető, szerető kell ma nekem már!” „Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb.” „Így harcoltak azok, mint égő tűz lobogója; s Antilokhosz gyors hírnökként sietett Akhilleuszhoz.” „Az eposzírás, a tragédiaköltészet, a komédia, a dithürambosz-költészet, a fuvola- és lantjáték nagy része egészében véve mind utánzás.” „Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván, háborut emleget és lélekölő viadalt. S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák szép adományairól zengve szeretni tanít.”
Szapphó
Szophoklész Homérosz Arisztotelész Anakreón
29
14. ÖSSZEFOGLALÁS – AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG 14.1.a A. Kréta: Kr. e. II. évezredtől jöttek létre a paloták, kereskedelemből éltek. Híres városa Knosszosz. B. Mükéné: Civilizációja XVII–XIII. században élte virágkorát. C. Athén: Az attikai polisz központja, ión alapítása, a demokrácia egyik szülőhazája. D. Spárta: Lakónia központja, dórok alapították. E. Trója: Homérosz Iliászából ismerjük mai Törökország területén. F. Thermopülai-szoros: Kr. e. 480. Leonidász görögök veszítenek a perzsákkal szemben. G. Marathón: Kr. e. 490-ben győznek a görögök a perzsák felett. H. Khairóneia: Kr. e. 338-ban II. Philipposz legyőzi a görög poliszok seregét. I. Delphoi: Híres jósda Apollón tiszteletére. J. Olümpia: Zeusz tiszteletére szervezett versengések helye. K. Alexandria: Nagy Sándor alapította város a Nílus partján Egyiptomban. 14.1.b
E F I
J
H
B D
C
G
A
K
14.2. Hódítások eredményeképpen létrejön a hatalmas területű spártai polisz: C Felbomlik a korábbi spártai egyenlőség: E Athénban kialakul a demokrácia: D Athénban meggyengül a demokrácia; az osztrakonokat pénzért árusítják: E Az athéni demokrácia fénykora, az úgynevezett periklészi kor: E 30
Trójai háború: B–C Görög–perzsa háborúk: E Peloponnészoszi háború: E Khairóneiai csata: E/F Az első görög törzsek megjelennek a Balkán-félsziget déli részén: A 14.3. Milyen összefüggést, kapcsolatot talál a következő betűkkel jelölt események között? A–B: Az első városállamokkal egyidőben alakul ki a krétai civilizáció. C–D: Indoeurópai népvándorlás során települnek be a mai Görögország területére. E–F: Fönícia bukását követően a görögök irányítják a Földközi-tenger kereskedelmét. G–H: A perzsák a Közel-Kelet elfoglalása után a gazdag görög területeket akarták megszerezni. I–J: A polisz-rendszer válsága miatt könnyen meghódította Róma a hellenisztikus államokat.
31
14.4.a
Búlé
HÉLIAIA
KILENC ARKHÓN
AREIOSZPAGOSZ
TÍZ SZTRATÉGOSZ
Ekklészia
TAMIASZOK
TELJES JOGÚ ATHÉNI POLGÁROK
Metoikoszok és családtagjaik
RABSZOLGÁK ÉS CSALÁDTAGJAIK
5 ephorosz KÉT KIRÁLY
GERUSZIA
Népgyűlés HADSEREG SPÁRTAI POLGÁROK
Hadkötelezettek
PERIOIKOSZOK
Helóták
14.4.b Milyen hasonlóságokat és különbségeket talál a két városállam társadalmi szerkezetében? Hasonlóság: rabszolgák, helóták, perioikoszok, metoikoszok nem vehettek részt a politikai életben csak a teljes jogú polgárok; vének tanácsa; népgyűlés mindkét helyen van – állami tisztségviselőket választ. Különbség: Athénban nincs király, hadsereget sztratégoszok vezetik, míg Spártában a királyok. Melyik intézmény vagy mely tisztségviselők hozták a törvényeket? Athénban: Népgyűlés. Spártában: Népgyűlés (gerúszia+a két király+az öt ephorosz együttes beleegyezésével).
32
Ki vagy kik gondoskodtak a törvények végrehajtásáról? Athénban: 9 arkhón Spártában: 5 ephorosz Ki vagy kik bíráskodtak, ítélkeztek peres ügyekben? Athénban: héliaia Spártában: gerúszia 14.5. Dór alapítású
A
S
Ión alapítású
A
S
Katonaállam
A
S
A demokrácia „szülőhazája”
A
S
A vaspénz legendája
A
S
Lükurgosz
A
S
Periklész
A
S
Árutermelő (klasszikus) rabszolgaság
A
S
14.6.a Drakón: Kr. e. 621-ben hozott szigorú törvényeiről vált híressé. Arkhóni tisztet nem töltött be. Szolón: Kr. e. 594-ben arkhón volt Athénban. Ő hozta létre a 400-ak tanácsát, éves jövedelem alapján 4 csoportba sorolta az athéniakat és ez lett a hivatalviselés és a katonai szolgálat alapja. Peiszisztratosz: Athén türannosza volt (zsarnok) Kr. e. 560-tól, de intézkedéseivel a démosznak kedvezett. Kleiszthenész: Kr. e. 508-ban ő hozta létre az 500-ak tanácsát és vezette be a cserépszavazást. 14.6.b Mi köti össze ezeket a személyeket? Valamennyien athéni politikusok voltak és részei annak a folyamatnak, ami a démosz politikai hatalmának, demokrácia kialakulásának kialakulásához vezetett. 14.7. Az ókori Athénban területi elven alakult ki a demokrácia. Az osztrakiszmosz célja az volt, hogy Athénban ne alakulhasson ki ismét zsarnokuralom. A demokrácia korlátlan néphatalmat jelentett.
I I H
14.8. Politikai berendezkedés: demokrácia Írás: „görög ábécé” betűi Vallás: istenek nevei – bolygók neve Vénusz, Uránusz Természettudományok: pl. atomelmélet – Demokritosz, fizika – Arkhimédész Orvostudomány: Hippokratész tevékenysége Filozófia: Platón ideális államelmélete, szofisták: érvelés, vitatkozás, Arisztotelész Művészetek: szobrászat, építészet, színház, irodalom (dráma, vígjáték) Történettudomány: történetírás – Hérodotosz
33
15. AZ ÓKORI RÓMA I. 15.1.a Danuvius Dravus
Sav
us
C
t. eiÉg
.
ö
-t
k
n
d
ré
l
. i-t
A
ir
ö
ria Ad
B
T
F
Ister
z
i
-
t
D e
Ión-t.
n
g
Cyprus
e
Creta
r
A: Appenin-félsziget; Olaszország B: Korzika; Franciaország C: Szardínia; Olaszország D: Szicília; Olaszország 15.1.d Az olasz egység létrejöttétől – 1861 15.1.e Görögországgal. Mediterrán éghajlatú, mészkőhegység van a területén, természetes növénytakaró és a termesztett növények, tenyésztett állatok. 15.2.a A trójai háború. Mi lehet a magyarázata annak, hogy ez a háború bekerült a római mondavilágba? Aeneas, a rómaiak ősatyja a mondák szertint trójai (tehát görög) volt, innen menekült Itáliába a háború után. 15.2.b latinok 15.2.c Mózes és Sarrukin a kitett gyermek motívuma 15.3.a Királyság kora: Patríciusok és cliensek – plebejusok Köztársaság: patríciusok – plebejusok és rabszolgák Milyen hasonlóságokat és különbségeket talál a két korszak társadalma között? Hasonlóságok: A senatus mindkét időszakban működik. Patrícius és plebejus réteg. Különbségek: A királyság korában nincsenek jogaik a plebejusoknak, a cliensek rétege megszűnik a köztársaság korára. Megjelenik a rabszolgák rétege.
34
15.3.b Senatus, patrícius népgyűlés, comitia curiata 15.4. A patríciusok és a plebejusok küzdelmei Rómában Kr. e. 494: secessio – a plebejusok kivonulnak Rómából
Azt arisztokrácia és a démosz harca Athénban –
Kr. e. 451–450: XII táblás törvények
Kr. e. 621: Drakón írásba foglalja a törvényeket
Kr. e. 445: érvényes házasság patríciusok és plebejusok között Kr. e. 443: vagyoni elvű alkotmány
– Kr. e. 594: Szolón vagyoni elvű alktománya
Kr. e. 367: Licinius és Sextius földtörvénye; az egyik consulnak minden évben plebejusnak kell lennie Kr. e. 326: eltörlik az adósrabszolgaságot
– Kr. e. 594: Szolón eltörölte az adósrabszolgaságot
Kr. e. 300: megnyílnak a plebejusok előtt a papi hivatalok
–
Kr. e. 287: eltörlik a népgyűlési határozatok senatusi jóváhagyását
–
15.5
Róma mint városállam
Róma Itália ura (az etruszkok, samnisok és görögök ellen vívott háborúk után)
Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura (pun háborúk kora)
A világbirodalom
15.6. Egyéni válaszok. Főbb szempontok: a hódítások irányainak és idejének említése (tér- és időbeli elhelyezés). A területi növekedés hatásai. (Földterület nagysága növekszik: nagybirtok elterjedése, illetve a rabszolgák száma nő: átalakul a termelés. Ezek miatt megváltozik a gazdaság és a társadalom képe is.) A birodalom irányítása problémássá válik. 35
16. AZ ÓKORI RÓMA II. 16.1.a
pun háborúk
- A FÖLDKÖZI-TENGER KELETI MEDENCÉJÉNEK MEGHÓDÍTÁSA
Római Birodalom
NŐ A FÖLDTERÜLETEK NAGYSÁGA
lovagok MEGGAZDAGODNAK AZ ADÓBÉRLETBŐL, DE
NŐ A
rabszolgák senatori rend latifundiumai
SZÁMA
(NAGYBIRTOKAI)
ÁTALAKUL A GAZDASÁG:
MEGHATÁROZÓVÁ VÁLNAK
árutermelő rabszolgaság
politikai tisztséget nem tölthetnek be
NŐ A RABSZOLGAFELKELÉSEK VESZÉLYE
• ELHÚZÓDÓ HÁBORÚK • A RABSZOLGATARTÓ NAGYBIRTOKOK VERSENYE
paraszti birtokok TÖNKREMENNEK
• A RÓMAI HADSEREG MEGGYENGÜL
• NŐ A NINCSTELENEK SZÁMA KIALAKUL A VAGYONTALAN VÁROSI KÖZNÉP:
proletariátus
ÁTFOGÓ REFORMOKRA VAN SZÜKSÉG:
•
földkérdés
•
hadseregreform
• • •
SZŰK A POLITIZÁLÓK KÖRE NEHÉZKES A POLITIKAI, PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS RENDEZETLEN A POLGÁRJOG KÉRDÉSE
16.1.b Egyéni válaszok. A folyamatábra és a 15.6 feladat alapján célszerű megírni az összegzést. Ki kell térni a következő szempontokra: a gazdaság és társadalom problémái, ezek összefüggései; a politikai élet főbb problémái (föld, hadsereg, polgárjor, állam irányítása) és azok okai. 16.2. Kinek a reformkísérleteiről számolnak be a források? Caius Gracchus 36
Milyen tisztségeket töltött be? Néptribunus volt. Mikor lépett fel reformjavaslataival? Kr. e. 123-ban. Milyen törvényeket említenek a forrásszövegek? Földtörvényt – polgárjogi törvényt, gabonatörvényt. Melyik törvényjavaslat nem valósult meg ezek közül? Miért? A polgárjogi törvény, mivel a senatus fellépett ellene. Miben különbözött ennek a politikusnak a programja testvére elképzeléseitől, javaslatairól? Testvére Tiberius Gracchus volt. Caius a reformellenes nobilitasszal szemben széles ellenzéket akart létrehozni (szegények, lovagok, itáliai szövetségesekből). Ki volt Livius Drusus? Caius néptribunustársa. Kr. e. 91-ben ő is felvetette a szövetségesek polgárjogának kérdését. 16.3. Milyen tisztségeket töltött be Marius? néptribunus, praetor, alvezér, consul Melyiket töltötte be egymás után többször is? consulit hétszer Milyen típusú hatalomgyakorlás felé mutat Marius pályafutása? dictatura Mi volt Marius népszerűségének az oka? Mértékletes és kitartó volt. Katonáihoz hasonlóan élt és nem hadvezér módjára. Mi volt katonai reformjának a jelentősége? Katonák fizetést, zsoldot kaptak, kiszolgált katonaként (veteranus) a földet a provinciák területén. Ki volt lugurtha? Mi lett a sorsa? Numidia királya, Marius és Sulla háborúban megverte (Kr. e. 105.), hadifogolyként halt meg Rómában. 16.4. Egyéni válaszok. Fontos pontok: senatusi jóváhagyás nélkül a népgyűlés elé nem terjeszthettek javaslatokat, így a népgyűlés elé csak a senatori rendnek is elfogadható javaslatok kerültek; a szavazások a Tullius-féle alkotmány szerint történjenek, így az arisztokrácia (vagyonosabb rétegek) kerültek túlsúlyba; a senatusban az arisztokrácia túlsúlyban volt, a létszámemelésnél (300-ról 600) velük töltötték be az új helyeket. 16.5.a A: rabszolgafelkelések: Kr. e. 136–132., Kr. e. 104–101. B: rabszolgafelkelés Spartacus vezetésével, Kr. e. 73–71. C: háború Mithridatész pontusi király ellen, Kr. e. 88–82. D: háború Numidia királyával, Iugurthával, Kr. e. 111–105. 16.5.b hadvezéri Nevezzen meg olyan személyeket, akik betöltötték ezt a tisztséget! Márius, Sulla, Pompeius, Crassus 16.6. A helyes sorrend (csak a számokat írja le!): 6, 4, 2, 3, 1, 7, 5 16.7. Egyéni válaszok. Szükséges kiemelés: Caesar nyíltan szembefordult a köztársasággal.
37
17. AZ ÓKORI RÓMA III. 17.1. Kínában Nevezzen meg olyan uralkodókat, akik császári címet viseltek! Mikor uralkodtak? Kína császárai. Híres volt Csin Si Huang-ti. 17.2.a
16 1
2
15
1 13
11
12 3
51
36 18
14 52
20 21 22
4
3 9
54
55 9
6 7
8
38
26
29 27 30
33
58 56 57
32
59 41 42 44 45 46 48
50 31
1. Nagy-Britannia 2. Írország 3. Franciaország 4. Spanyolország 5. Portugália 6. Marokkó 7. Algéria 8. Tunézia 9. Olaszország 10. Svájc 11. Luxemburg 12. Belgium 13. Hollandia 14. Németország 15. Dánia 16. Norvégia 17. Svédország 18. Lengyelország 19. Csehország 20. Ausztria
23 24
25 28
9
49 35
19
10
40
38 37
34
5
39
17
47
43
53
21. Szlovénia 22. Horvátország 23. Szlovákia 24. Magyarország 25. Bosznia-Hercegovina 26. Montenegro 27. Albánia 28. Szerbia 29. Macedónia 30. Görögország 31. Líbia 32. Bulgária 33. Románia 34. Moldva 35. Ukrajna 36. Oroszország 37. Litvánia 38. Lettország 39. Észtország 40. Oroszország 41. Törökország 42. Szíria 43. Irak 44. Ciprus 45. Libanon 46. Izrael 47. Egyiptom 48. Jordánia 49. Belarusz Köztársaság 50. Málta 51. Andorra 52. Liechtenstein 53. Szaúd-Arábia 54. Monaco 55. San Marino 56. Grúzia 57. Örményország 58. Azerbajdzsán 59. Irán 17.2.b Mely mai államok területe tartozott Augustus birodalmához? Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Svájc, Ausztria, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Szlovénia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Montenegro, Albánia, Bulgária, Törökország, Görögország, Ciprus, Szíria, Jordánia, Izrael, Egyiptom, Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó Mely mai államokkal volt határos Augustus birodalma? Csehország, Ukrajna, Irak, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia, Moldávia, Oroszország stb. 17.3. Miért hangsúlyozta Augustus a „köztársaság” kifejezést? Így tudta elfogadtatni rendszerét. Hogyan jelentkezett ez a törekvés Augustus címeiben? Évente megválasztatta magát consullá és censorrá. Lemondott a teljhatalomról, de elfogadta az Augustus címet. Mi biztosította Augustus hatalmát? Hadsereg. Milyen rendeletekkel helyezte Rómát „biztos alapokra”? Soroljon fel legalább négyet! Pax Romana megteremtője, államügyeket tőle függő hivatalnokokra bízta, hódításaival jól védhető határokat alakított ki, bizonyos jogokat meghagyott a senatusnak. 39
17.4. Dinasztia/császár Augustus (Kr. e. 27–Kr. u. 14) Julius Claudius-dinasztia (14-68) Nero (54–68) Flaviusok (69–96) Vespasianus (69–79) Titus (79–81) Antoninusok (96–192) Traianus (98–117) Hadrianus (117–138) Marcus Aurelius (161–180) Katonacsászárok (192–284) Severus-dinasztia (192–235) Septimius Severus (193–211) Caracalla (211–217)
A forrás betűjele F E (K) C, H (K) – I B, J A, G
D
17.5. Róma alkotmányának milyen eredetű elemei tűntek el többségében a dominatus korára? Köztársaság kori elemei. Milyen jellegűvé vált az uralkodói hatalom? Mivel magyarázható a változás? Teljes mértékben központosítottá. Mely köztársaság kori intézmény nem szűnt meg? Senatus Melyek voltak a legfontosabb változások a principatus és a dominatus rendszere között? A köztársasági álarc eltűnt, nyílt egyeduralom alakult ki. Mettől meddig tartott a dominatus kora? Kr. u. 285–395. Nevezzen meg legalább két császárt ebből a korszakból, uralkodásuk évszámával! Diocletianus (284–305), Constantinus (306–337) 17.6. Mit tartalmazott Augustus politikai végrendelete? Miről szóltak az egyes könyvek? 1. könyv – temetésére vonatkozó előírások 2. könyv – összes cselekedeteit tartalmazta 3. könyv – az állam pénzügyeire, hadügyre 4. könyv – Tiberiusnak szólt, utasítása, rendeletek Értékelje Augustus végrendeletét! Személyes dolgokat tartalmazott (temetés) és saját magát magasztalta cselekedeteit felsorolva. Az állami élet irányítását fontosnak tartotta az ő elvei alapján folytatni. Utasításai, rendelkezései közül melyeket nem tartották be a későbbi római császárok? – rabszolgák felszabadítása – polgárjog kiterjesztése – a birodalom határaink kiterjesztése – „ne támadjon kedve egyeduralomra” Válasszon ki egyet ezek közül! Igazolja állítását konkrét eseményekkel, intézkedésekkel, és térjen ki a következményekre is! (Az alábbi válaszok a fenti pontok sorrendjében állnak.) – A principatus idejére megszűnt a rabszolgaság, később ez ezen alapuló nagybirtokok is tönkrementek. – Caracalla csak 212-ben adományozott minden szabad lakosnak polgárjogot. 40
– Traianus idején érte el a birodalom legnagyobb kiterjedését, Hadrianus alatt már területeket ürítettek ki (Mezopotámia), mivel ellenőrizhetetlen volt. – Nero politikai gyilkosságok árán került hatalomra. Zsarnoki módon irányította Rómát. Üldözte a kereszténységet. Elvárta, hogy istenként tiszteljék. 17.7. Miért fogadta be Róma a gótokat? Milyen feladatot szántak nekik? Katonai utánpótlás miatt. Védelmi feladatokat. Korábbi betöréseiknek mi volt az oka? Nyugat felé vándorló hunok legyőzték a gótokat. Ki telepítette le a gótokat a Római Birodalom területén? Mikor került erre sor? Theodosius császár – IV. században. Hogyan illeszkedtek be a jövevények a római társadalomba? Katonai szolgálatot teljesítettek, viszonylagos függetlenséget, önállóságot élveztek, romanizálódtak. 17.8. Mi a szerző véleménye a hunokról? Mi bizonyítja ezt? Idézzen a forrásból! Külsőre nem szépek – „Minden szépség nélkül valók ... ijesztően formátlanok” Egyszerűen élnek – „megeszik a vadnövények gyökereit, bármiféle állat nyers húsát” Igénytelenek – „Csecsemőkortól megszokták a hideget, az éhséget, szomjúságot, ...” Milyen életmód jellemezte a hunokat? Mi igazolja ezt? Idézzen a forrásból! Nomád életmód. „Nincsenek kijelölt lakóhelyeik, nincs otthonuk ..., hanem megállás nélkül kóborolnak.” Ki volt a hunok legnagyobb királya? Hol volt birodalmának a központja? Attila – Tisza mentén. Pontos helye vitatott.
41
18. AZ ÓKORI RÓMA IV. 18.1. Görög isten
Római isten
Funkció
Zeusz
Jupiter
főisten
Héra
Juno
a főisten felesége; a házasság és a család védelmezője
Poszeidon
Neptunus
a tenger istene
Démétér
Ceres
termékenység, földművelés
Apollón
Apolló
a költészet istene
Artemisz
Diana
vadászat istene
Arész
Mars
a háború istene
Aphrodité
Vénusz
a szépség és a szerelem istennője
Hermész
Mercurius
istenek követe, tolvajok kereskedők istene
Pallasz Athéné
Minerva
bölcsesség, tudományok
Hephaisztosz
Vulcanus
az istenek kovácsa
Hesztia
Vesta
a házi tűzhely őrzője
Dionüszosz
Bacchus
bor és a mámor
18.2. A képek tanúsága szerint milyen kapcsolat lehetett Róma és a provinciák vallási élete között? Mi ennek a vallástörténeti magyarázata? A császárság korára megrendült a régi római vallásba vetett hit; a bekerülő misztériumvallások a provinciákban is megjelentek. Így kerülhettek Pannonia területére az egyiptomi, perzsa, keresztény stb. valláshoz kapcsolható emlékek. 18.3. 1. Názáret – itt nevelkedett Jézus 2. Jeruzsálem – itt feszítették keresztre 3. Bethlehem – itt született Jézus 18.4. Melyek a kereszténység legfontosabb tanításai? A források segítségével válaszoljon! Szeretet – „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” (első három forrás) Az elérendő cél a menny, Isten országa, (utolsó forrás) Miért válhatott a keresztény vallás a válságokkal küzdő Római Birodalomban közösségformáló erővé? Gazdasági és társadalmi válság miatt az emberek elbizonytalanodtak többistenhívő vallásukban. Sorsukon változtatni akarók körében nőtt a megváltóba vetett hit. Jézus tanításai a legszegényebbeknek is erőt adtak. 18.5. Keresztelő (Szent) János: Jézus rokona Zakariás és Erzsébet fia, ő keresztelte meg Jézust a Jordán vizében. Heródes Antipasz: Júdea királya Jézus születésekor. Pontius Pilatus: Júdea helytartója, amikor Jézust halálra ítélik.
42
18.6. Jézus tanítványainak elnevezése a Bibliában.
apostolok
A keresztények Jézus személyében várták a megváltó eljövetelét. Az eredeti elnevezés a héber „felkent” szóból származik.
Hrisztosz
A zsidóság egyik csoportja, amely az új hittel szemben a régi hagyományokat képviselte.
farizeusok
A tisztség elnevezése a „felügyelő” szóból származik; kezdetben a keresztény gyülekezetek vagyonát felügyelte, majd a városi, illetve városok köré szerveződő egyházkormányzati területnek volt a vezetője. A keresztény gyülekezetben a püspökök segítői.
püspök
diakónusok
18.7. A helyes sorrend (csak a betűket írja le!): A, B, D, E, C, F
43
19. AZ ÓKORI RÓMA V. 19.1. 1. Palatinus 2. Titus 3. Colosseum 4. cirkuszi (gladiator) 5. ellipszis alakú színház, (körszínház) 6. dór 7. ión 8. korinthoszi 9. Forum Romanum 10. Titus diadalíve 11. Traianus 12. Caesar 13. Augustus 14. Dacia 15. Marcus Aurelius 16. Pantheon 19.2.a Ión és korinthoszi 19.2.b keresztboltozat kupola Milyen újításokat hoztak ezek a technikai megoldások a belső terek kialakításában? Nagyobb, tágasabb belső tereket, épületbelsőket lehetett így létrehozni. 19.3.a Meghódított, alávetett tartomány, élén proconsul állt. 19.3.b Provincia
Megszervezésének időpontja
Mai állam (államok)
Szicília
Kr. e. 241.
Olaszország
Gallia
Kr. e. 58–51.
Franciaország, Belgium, Németország, Luxemburg
Egyiptom
Kr. e. 31
Egyiptom
Pannonia
Kr. u. 9
Magyarország, Szlovénia, Szerbia
Dacia
Kr. u. 107
Románia
19.3.c Úthálózat (kereskedelmi útvonalak) kiépítése. Vízvezeték-rendszerek építése, könyvtárak, színházak, szentéjek építése. 19.4.b Hogy hívták a Dunántúl teljes területét elfoglaló provinciát? Pannonia 19.4.c Mely mai államok területén helyezkedett el ez a provincia? Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Hotvátország, Szerbia.
44
19.4.d Dacia provincia emlékeit ma mely országokban találjuk? Románia, Szerbia, Magyarország. 19.4.e Scarbantia: Sopron Savaria: Szombathely Arrabona: Győr Sopianae: Pécs Ulcisia Castra: Szentendre Aquincum: Óbuda Napoca: Kolozsvár Apulum: Gyulafehérvár 19.4.f Marus: Morva Danuvius: Duna Tisia: Tisza Crisia: Kőrös Marisus: Maros Dravus: Dráva 19.4.g Miért és mikor szűnt meg Pannonia provincia? 409-ben Pannonia Valeria provinciát átadták a hunoknak, a többi három tartomány (P. Prima, P. Savia, P. Secunda) csak egy ideig tartozott a birodalomhoz. 19.4.h Egyéni válaszok 19.5. Éljünk, Lesbia, és ... ... lyukas fityinget! Szerző és cím: Catullus: Éljünk, Lesbia Moeris:... ... a szőlők. Szerző és cím: Vergilius: IX. ecloga Melyik korszakot idézi fel a szerző? A köztársaság válságát, Caesar megjelenését. Ekkor a várfokról ... ... cseleket tán?” Szerző és cím: Vergilius: Aeneis Melyik nép történetéről szól a mű? Rómaiak (ősatyja Aeneas) Melyik háborút idézi fel? Trójai háborút Ki volt a címszereplő szerelme? Milyen származású volt? Didó, Karthago királynője Nézzen utána, melyik híres barokk zeneszerző dolgozta fel szerelmük történetét! Purcell: Didó és Aeneas
45
20. ÖSSZEFOGLALÁS – AZ ÓKORI RÓMA 20.1.a A: Gallia, Julius Caesar hódította meg. B: Africa, Itáliát és Rómát innen látták el gabonával. C: Pannonia, híres borostyánút itt haladt keresztül, a Duna volt a természetes határvonal. D: Dacia, gazdag érc és sóbányái voltak. A dák törzsek legyőzése után Traianus csatolta a birodalomhoz. E: Macedonia, i. e. 148 F: Achaia, 147 G: Palestina, Jézus itt született élt és tanított. Júdea – Bethlehem, Názáret, Jeruzsálem. H: Egyiptom (Aegyptus) Augustus tette provinciává uralkodója Cleopátra és Antonius öngyilkossága után. I: Assyria J: Mesopotamia: Traianus foglalta el és tette provinciává a kereskedelmi szerepe miatt fontos területet. I+J: Hadrianus mondott le róluk a kormányzási nehézségek miatt. 20.1.b A környező népeket (samnisok, görög gyarmatvárosok stb.) leigázzák, területükön coloniákat hoznak létre. Gazdaság és a társadalom átalakul; plebejus – patrícius politikai küzdelem – Gracchusok. A hadsereg szerepe megnő; Marius reformjai. 20.2. „Hannibal ante portas!” „Hannibal a kapuk előtt!” Második pun háború időszaka. A köztársaság kori hódításokat röviden összegezni: városállamból birodalom (a félsziget meghódítása, a Földközi-tenger medencéjének megszerzése). Szükséges utalni a hódítások gazdasági társadalmi és politikai következményeire is (reformkísérletek összegzése). „Et tu mi fili Brute?” „Te is fiam Brutus?” Caesar elleni merénylet Kr. e. 44-ben. Bemutatni az egyeduralomhoz vezető utat (Marius, Sulla, első tirumviratus), a köztársaság bukását és Caesar kísérletének bukását: nyíltan szembefordult a köztársaság rendjével, hatalma nem a római társadalom vezető rétegeitől eredt. „Panem et circenses!” „Kenyeret és cirkuszt!’ Augustus kora, a szállóige Iuvenalis egyik verséből származik. A császárkort idézi. Szükséges a császárkor periodizálása, a két korszak összegzése. „In hoc signo vinces!” „E jegyben győzni fogsz!” Nagy Konstantinnak jelent meg ez a felirat álmában (görögül), amikor Maxentius ellen vonult. Az „e jegy” a feszületre vonatkozik. Megemlítendő Róma valláscseréje, a késő császárkor problémái: gazdasági-társadalmi változások, népvándorlások és végül a birodalom bukása.
46
20.3. Római Birodalom kialakulása
területi növekedés
rabszolgák számának növekedése
átalakul a mezőgazdaság
rabszolgafelkelések
hódítás befejeződése rabszolgák felszabadítása colonus-rendszer colonusok röghözkötése
20.4. Marius és Sulla: Hadvezérek voltak, politikai, hatalmi harc bontakozott ki közöttük. Marius néppárti, Sulla senatus párti volt. Kettejük harcából Sulla került ki „győztesen”, aki Róma dictatora lett Kr. e. 83-ban. Sulla és Julius Caesar: Sulla „feketelistájára” került a néppárti Caesar, mert a nagynénje Marius felesége volt. 20.5. Patríciusok – plebejusok: kezdetben csak a patríciusok rendelkezhettek politikai hatalommal, a birodalom növekedése és a gyarmatosítás segítette plebejusok gazdasági megerősödését; érdekeiket a néptribunosok védték. Senatori rend – lovagrend: Senatori rend tagjai politikai hatalommal rendelkeztek, a lovagrend tagjai – adókat béreltek – nem viselhettek állami hivatalt. 20.6. A helyes sorrend: 2, 3, 1, 4 20.7. Építészet: boltív, kupola – Pantheon Vallás: görögöktől átvett istenek római nevei – Vénusz, Vulcanus Történettudomány: Plinius, Tacitus stb. Állam, társadalmi rend: jogalkotás – római jog
47
21. ÖSSZEFOGLALÁS – AZ ÓKOR 21.1. Színtér
Kapcsolódó betűjelek
ókori Kelet
a, c, d, f, i, j, k, m, ö, p, r, s, ü, y
ókori Görögország
g, h, k, i, l, m, n, ö, s, t, u, ü, y, z,
ókori Róma
b, c, e, f, i, k, o, ö, g, q, r, u, ü, v, x, y, z
21.2. Ur; Uruk; Mohendzso-Dáro; Ahet-Aton Egyiptom fővárosa, a többi önálló városállam. Babilon; Szakkara; Harappa; Trója Róma kikötője Athén; Spárta; Ostia; Marathon Ostia nem a klasszikus görög területeken (az anyaországban) található. Róma; Lojang; Zama; Actium Lojang a kínai kultúrához tartozik, nem a rómaihoz. 21.3. Ki uralkodott Egyiptomban és Mezopotámiában, amikor a görögök a perzsákkal háborúztak? I. Dareiosz. Hallhatott-e Asóka Csin Si Huang-ti császárról? Igen. Éltek-e már Mohendzso-Dáro városában, amikor Gízában piramisokat építettek az egyiptomiak? Igen. Asóka uralkodásával egy időben milyen események zajlottak Rómában? Az első pun háború. Rendeztek-e már olimpiai játékokat Görögországban Róma alapításakor? Igen. 21.4.a Föld elárasztása, víz leengedése, ökrökkel a gyom kitiportatása, rögös felszín elegyengetése, kapálás, boronálás. 21.4.b Ökrök segítségével, kapa, borona. 21.4.c Árasztásos földművelés, gabonatermesztés. Sorolja fel az ókori kelet többi hasonló kultúráját! Egyiptom, India, Kína. 21.5 Egyéni válaszok
48
21.6. Történeti korszak
Jellemző birtoktípus
A föld megművelői
Kapcsolódó szabadon választott történeti esemény
Királyság kora
patrícius birtok paraszti kisbirtok
parasztság (plebejusok)
Róma alapítása, Kr. e. 753 Capitolium, Forum Romanum Tarquinius Superbus elűzése (Kr. e. 510)
Köztársaság kora
nagybirtok (latifundiumok)
rabszolgák
Pun háborúk Tarentum elfoglalása
Principatus, császárság
nagybirtok hanyatlása – colonus rendszer
rabszolgák, colonusok
Hadrianus kiépíti a limest
Dominatus
nagybirtokok – colonus rendszer
colonusok szabad bérlők
Kr. u. 325, Niceai zsinat
21.7. 1. Nofertiti: Ehnaton fáraó felesége Egyiptomban Kr. e. a XIV. században. 2. Hammurapi; Óbabiloni uralkodó, Kr. e. XVIII. században. Kőoszlopokra vésette törvényeit. 3. Buddha; jelentése: megvilágosult. Gautama herceg a buddhizmus alapítója Kr. e. VI. században, Indiában. 4. Agamennon: Mükéné uralkodója a Kr. e. XVI. században. 5. Periklész; Athéni sztratégosz, Kr. e. V. században, az ő idején élt az athéni demokrácia a virágkorát. 6. Caesar; Római hadvezér, politikus, aki Kr. e. 48–44-ig egyeduralmat hozott létre, az ő nevéből származik a császár szó. 7. Augustus; Caesar fogadott fia, az ő hatalomra kerülésével kezdődik a principatus időszaka Rómában. 8. Nagy Sándor; Makedon uralkodó a Kr. e. IV. században, hatalmas birodalmat hozott létre a Dunától az Indusig. 9. Laokoón; Trójában Apollón papja, ellenezte, hogy a falovat bevigyék a városba, tengerből jövő kígyók megfojtották őt és fiait. 10. Capitoliumi farkas; a monda szerint Romulust és Remust egy anyafarkas nevelte fel. 21.8. Sumerek: képírás, ékírás Egyiptomiak: hieroglif Föníciaiak: hangjelölő Görögök: föníciaiaktól átvett írást fejlesztették tovább Rómaiak: görögöktől vették át ezt bővítették – latin betűk 21.9. Ré, Amon, Aton: egyiptomi, politeista Jahve: zsidó, monoteista An, Enlil, Enki: sumer, politeista Zeusz, Héra, Aphrodité: görög, emberi tulajdonságokkal felruházott istenek, politeista Mithras, Ahuramazda: perzsa, dualisztikus elképzelés, a jó és rossz harcol a világban, dualista Jupiter, Juno, Minerva: római, hasonlít a görög istenek világára, politeista 21.10. El lett rendelve, hogy a veteránoknak a leszerelés után ötévnyi pihenés jár.
római
Esküszöm [...] az összes istenekre és istennőkre, hogy meg fogom tartani képességem és szándékom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt: Belgyógyászati rendeléseimet [...] a beteg hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára.
görög
Assur istennek, az én nagy uramnak parancsára, mint a vad téli szél rohama, az ellenségre rontottam.
asszír
49
Ezután elrendeltem, hogy dolgozzatok a kőbányában, amelyet „Ramszesz, aki olyan kedvelt, mint Ré”-nek mondanak. Egy másik fekete gránit kőfejtőt is találtam mellette nagy szobrok számára. Brahma saját testrészeiből teremtette az egyes kasztokat.
egyiptomi
indiai
21.11. 1. Gízai piramisok – Kheopsz piramis 2. Szemiramisz függőkertje 3. Az Olympiai Zeusz szobor 4. Artemisz temploma Epheszoszban 5. Rhodoszi kolosszus 6. Alexandriai világítótorony 7. Halikarnasszoszi Mauzóleum 21.12.
Kultúra Sumer Asszír
Kapcsolódó kép betűjele C A
Csaták helyszíne ––––––––– Babilon elfoglalása
Kína Görög Athéni Spártai
I E B
––––––––– Marathon Szalamisz
Perzsa
H
Babilon Egyiptom
Makedón
F
Etruszk Római
D G
Iszosz Gaugamela ––––––––– Zama
Sikerük titka, taktika ––––––––– erőszak vasfegyverek használata ––––––––– hadihajók gyalogos katonák (hopliták) közelharc, falanx harci szekerek lovasság alkalmazása makedón falanx lovasság ––––––––– hadihajók – csapóhíd közelharc
21.13. 1. sumer 2. egyiptomi 3. görög 4. római 5. görög 21.14. Hasonlóságok: Szintes épületek; építőanyaguk (vályog, tégla, mészkő) Különbségek: bejárat, ablakok nagysága, tetőszerkezet, belső elrendezés, díszítés
50
Hadseregük típusa ––––––––– állandó hadsereg sorozással ––––––––– önkéntesek zsoldosok állandó hadsereg állandó hadsereg az adókból állandó hadsereg ––––––––– állandó zsoldos hadsereg
22. BEVEZETÉS A KÖZÉPKOR VILÁGÁBA 22.1. Mettől meddig tartott a középkor? Nyugatrómai Birodalom bukásától (476) 1450-ig vagy 1453-ig vagy 1492-ig vagy 1517-ig. Mikor és miért kapta ezt az elnevezést? Reneszánsz idején, köztes, átmeneti időszaknak tekintették. 22.2. Az első forrás csak átmeneti korszaknak tekinti. A reneszánsz idején a festészet és a szobrászatban a vallásos érzület kerül előtérbe, a barokk idején „felkapottá” válnak a középkori témák. A XIX. században kedvelt korszak; a dicső múlt felidézésének lehetősége. 22.3.a Társadalmi réteg
Kapcsolódó fogalmak
Papság
pápa, szent, ereklye, eretnek, szerzetes, kódex, tized
Nemesség
uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, kiváltság, báró, kilenced, bandérium
Jobbágyság
robot, adó
22.3.b város Melyik társadalmi réteg élt itt? polgárság Nevezzen meg néhány ilyen települést a középkori Magyarországról! Esztergom, Székesfehérvár, Gyulafehérvár stb. 22.4. A helyes sorrend (csak a betűket írja le!): B, C, D, G, H, F, E, A
51
23. A KORA KÖZÉPKOR I. 23.1.a A: Nyugati-gót királyság (birodalom) B: Keleti-gót királyság (birodalom) C: Vandál királyság (birodalom) D: Keletrómai Birodalom E: Frank királyság (birodalom) F: Thüringiai királyság (birodalom) G: Gepida királyság (birodalom) 23.1.b Frank királyság Nevezze meg ennek az államnak a két legfontosabb uralkodódinasztiáját, és sorolja fel ezek jelentős uralkodóit! Meroving dinasztia – Klodvig Karoling dinasztia – Kis Pippin, Nagy Károly 23.2. Mi volt az államigazgatás központja? Mi jelzi ezt az ábrán? A királyi udvar – központi helyen áll. A király maga irányította a birodalmat hivatalnokai segítségével, ő nevezte ki a legfontosabb tisztségviselőket. Milyen közigazgatási egységekre osztották a birodalmat? Grófságokra. Hogyan ellenőrizték a birodalom határait? Őrgrófságokat hoztak létre. Milyen összefüggést talál a birodalom mérete, létrejöttének módja, illetve az állam irányításának módja között? Hódító háborúk révén jött létre. Hatalmas területű birodalom, ezért jól kiépített közigazgatás szükséges, központosított jellegű államirányítás, erőskezű uralkodó volt szükséges a működéshez. Ki volt a Frank Birodalom legjelentősebb uralkodója? Mikor uralkodott? Nagy Károly (768–814) Milyen uralkodói címet viselt? Mi indokolhatta e cím felvételét? Császár. Nagy Károly a római császárok utódának tekintette magát és a kereszténység legfőbb védelmezőjének. Mi jellemezte a Karoling Birodalom és a pápaság viszonyát? Kis Pippin kért először pápai áldást uralkodására, Pippin területeket biztosított a Pápai Állam létrehozásához, de ekkor még a világ uralkodói hatalom erősebb. 23.3. Milyen feladatai voltak egy szerzetesnek? Szellemi tevékenység: imádkozás, istentisztelet, könyvmásolás stb., fizikai tevékenység: saját élelmük megtermelése, új mezőgazdasági technikák elterjesztése stb. 529-ben alakult az első jelentős európai szerzetesrend. Mi volt a rend neve? Ki és hol alapította? Nursiai Szent Benedek – Monte Casino – Benedek rend.
52
23.4.a Római társadalom
Középkori nyugat-európai társadalom
római arisztokrácia nemesség germán törzsfők romanizált barbárok papság szabad germán parasztok colonusok jobbágyság (egykori) rabszolgák
23.4.b Egyéni válaszok az ábra alapján a feladat útmutatása szerint. 23.5 király
Rajmond
hűbéres
Bernard
hűbérúr
hűbérúr
hűbéres
Mit vállalt az esküvel a hűbérúr? Nem fosztja meg életétől, vagyonától (városaitól, hűbérbirtokától) Mit vállalt a hűbéres? Megvédi másokkal szemben
23.6. A földesúr tulajdona:
teljes uradalom
A földesúr kezelésében van:
majorság
Közösen használják:
erdő, legelő, tó
A jobbágy használja:
úrbéres földek – kert
53
24. A KORA KÖZÉPKOR II. 24.1. Melyik bizánci uralkodó látható a képen? Justinianus. Uralkodóként mi volt a legfontosabb törekvése? A Római Birodalom feltámasztása. Sikerült-e megvalósítania ezt a célt? Milyen eredményeket ért el? Elfoglalta a Nyugatrómai Birodalom egyes területeit. Kodifikálta a római jogot, uralkodása alatt épült a Hagia Sophia templom. Halála után hódításai elvesztek. Ki volt az a nyugat-európai uralkodó, aki ugyanezt a célt tűzte maga elé? I. Ottó. 24.2.a
Nyugati kereszténység Róma latin hűbéri viszony, de önálló egyházi szervezet cölibátus gyakorlatias női és férfi szerzetesrendek, kolostori élet
Szempontok Központ Nyelv Állam és egyház viszonya Papi élet Szerzetesi élet
Keleti kereszténység Bizánc görög a császár az állam és az egyház feje nincs cölibátus filozofikus, független férfi rendek
24.2.b Hasonlóságok: Szerzetesi közösségek, püspökségek, hierarchikus felépítés. A nyugati kereszténység sajátosságai: Egyközpontú, pápa áll az egyház élén, független a világi hatalomtól, neki vannak alárendelve az érsekségek és püspökségek. A keleti kereszténység sajátosságai: Több központú, de a világi és az egyházi főhatalom a császár kezében van. Vannak emellett önálló saját egyházfővel rendelkező egyházak. 24.2.c Milyen hasonlóságok és különbségek állapíthatóak meg a két kultúrkör művészeti alkotásai között? Írjon rövid fogalmazást! Használja a következő szempontokat: műfaj, témaválasztás, a templomok tájolása és szerkezete, az emberábrázolás jellegzetességei stb. Hasonlóságok: valamennyi művészeti ágban jelentős alkotások születtek – festészet, szobrászat, építészet stb. Nyugati keresztény templomok hosszanti alaprajzúak, a keletiek kör alakúak, centrális terűek. A keleti keresztény festészetben jelentős az ikonfestészet, mely Jézust, az Istenanyát (Máriát) és a szenteket ábrázolja. A nyugati kereszténységben a festészet témaválasztása a teljes bibliára kiterjed.
54
25. A KORA KÖZÉPKOR III. 25.1.a 1. Medina 2. Mekka 3. Kordova 4. Poitiers 5. Damaszkusz 6. Bagdad 25.1.b Milyen jellegű terület Arábia földrajzi szempontból? Sivatagi terület, csak kb. 1%-a művelhető. Milyen gazdasági tevékenységekhez nyújt kedvező feltételeket? A sivatag peremén és az oázisokban lehetséges a gyümölcstermesztés, főleg datolya. Legfontosabb haszonállata a teve. 25.1.c Mi tette lehetővé az arab hódításokat a Kr. e. VII. századtól kezdődően a Földközi-tenger térségében? Bizánc és Perzsia egymás elleni harca. Ki volt az az európai uralkodó, aki megállította az arab terjeszkedést? Martell Károly. 25.2.a Zsidó vallás
Kereszténység
Iszlám
+
+
+
+ (Tóra)
+ (Biblia)
+ (Korán)
+
+
Monoteizmus Szent Könyv (névvel) Irányzatok
Buddhizmus
+
+
Papi rend
+
Szerzetesség
+
+
Képkultusz
+
Menny és pokol elképzelése
+
Állam és vallás összefonódása
+
Vallási indíttatású háborúk Monogámia
+ + +
+
25.2.b ● Alakítója a társadalmi rendnek Zsidó vallás: Összetartás, összetartozás tudat. Buddhizmus: Erőszakmentesség. Kereszténység: Erkölcstan (tíz parancsolat). Iszlám: Többnejűség, összetartozás tudat. ● Életviteli és táplálkozási előírásai vannak Zsidó vallás: Kóser ételek. Buddhizmus: Vegetáriánusok. Kereszténység: Böjtölés (Húsvét előtt). Iszlám: Böjt – Ramadan, sertéshúsfogyasztás, alkoholtilalom. ● Kultúraformáló, hatása megmutatkozik a művészetekben Zsidó vallás: – 55
Buddhizmus: Buddha-szobrok. Kereszténység: Festészet, szobrászat, irodalom, építészet (pl. katedrálisok) zeneművek (misék, gregorián énekek). Iszlám: Építészet (dzsámi, minaret), fürdőkultúra. 25.3. 1. Korán 2. dzsihad 3. Mohamed 4. szunnita 5. síita 6. háridzsiták 7. kalifák 8. Abbaszida kalifátus 9. Cordobai 10. despotikus 11. haradzs 12. hitetlenek 25.4. 1. keleti keresztény 2. keleti keresztény 3. iszlám 4. iszlám 5. nyugati keresztény 6. nyugati keresztény 7. nyugati keresztény
56
26. A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE 1038-IG I. 26.1. Alkotó tényező
Alakító tényező
A közös leszármazás tudata
+
Közös terület
+
„Mi” tudat
+
Tartós saját önelnevezés
+
Közös politikai szervezet Saját nyelv és viselet
+ +
Közös vallás
+
26.2.a A: Forrástípus: írás és íratlan szellemi Segéd- vagy rokon tudomány: nyelvészet és néprajz B: Forrástípus: tárgyi Segéd- vagy rokon tudomány: régészet és néprajz C: Forrástípus: tárgyi Segéd- vagy rokon tudomány: néprajz D: Forrástípus: íratlan szellemi Segéd- vagy rokon tudomány: néprajz, irodalomtörténet 26.2.b Kevés az írott forrás és a tárgyi emlék, emiatt nehéz megfelelő képet alkotni életmódunkról, szokásainkról. 26.3. Milyen kapcsolat van a két forrásrészlet, illetve a két eredetelmélet között? A középkori krónika irodalom bibliai gyökerekig nyúlik vissza a magyarság eredetének bizonyítására. Milyen más származáselméleteket ismer? Nevezzen meg legalább hármat! türk (eredetelmélet) származáselmélet; finnugor származáselmélet; egyiptomi – sumer Melyeket fogadja el ezek közül a történettudomány? Miért? Elsősorban a finnugort, másodsorban a türköt. 26.4. Milyen életmódot folytattak a vándorló magyarok? Idézzen a szövegből! „általában nomád életet élnek”, „Nem építenek körülárkolt tábort, ... nemzetségek és törzsek szerint szétszéledve, télen-nyáron...” Milyen alapon szerveződött társadalmuk? A szöveg mely részleteiből derül ez ki? Vérségi alapon, törzsek és nemzetségek szerint. Milyen fegyvereket használtak a magyarok? Sorolja fel! Kard, íj, kopja. 57
Mi volt a magyarok jellemző harci taktikája? Miért lehetett ez sokáig eredményes? Európában ismeretlen könynyűlovas harcmodor („jobbára a távolharcban...”); Nyugat-Európa széttagolt volt, belső hatalmi harcok jellemezték, egységes államok hiánya. Ki volt Bölcs Leó? Mikor élt? Bizánci császár, a IX–X. század fordulóján élt. Miért tekinthetők Bölcs Leó és más keleti (bizánci és arab) szerzők leírásai a magyarokról hitelesebbnek, mint a nyugati források? Közelükben éltek a magyarok, politikai és gazdasági kapcsolatban álltak velük. Milyen nyugat-európai írott források számoltak be a magyarokról a X. században? Fuldai kolostor évkönyve, Sankt Gallen-i kolostor évkönyve. 26.5. URÁLI NYELVCSALÁD
FINNUGOR ALAPNYELV
szamojéd alapnyelv
ugor
FINN-PERMI ALAPNYELV
obi ugorok
MAGYAR NYELV
26.6.a Magna Hungaria
Etelköz
Feltételezett magyar őshaza
Levédia
26.6.b Magna Hungária és a feltételezett magyar őshaza = Oroszország, Etelköz és Levédia = Ukrajna
58
27. A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE 1038-IG II. 27.1. Mivel magyarázza a szerző a honfoglalást? „föld túlontúl megtelt”, „helyszűkét tovább nem tűrvén” – túlnépesedés miatt. Milyen más, valós okai voltak a honfoglalásnak, amelyeket a szerző nem említ? Arab terjeszkedés miatt, nagy népességmozgás, népvándorlás alakult ki. Az Etelközben lévő magyarokat megtámadták a besenyők, Etelköznek nem voltak jól védhető határai. Nevezze meg a szövegben említett hét fejedelmet! Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, Álmos, Előd. Hogyan nevezzük a szövegben szereplő „szülőföldet”? Hol található mag? Etelköz. Mikor került sor a honfoglalásra a hagyomány szerint, és mikor történt valójában? 896; 895/96-tól 900-ig. Kinek a vezetésével indultak el a magyarok ősei az új hazába? Álmos. Ki vezette be a magyarokat a Kárpát-medencébe? Árpád. A Keleti-Kárpátok mely hágóin keresztül vezetett a magyarok útja? Vereckei-hágó, Tatai-hágó, Békás-szoros. 27.2.a Korábbi erődített helyeken (római erődítések): Dunántúlon, Erdélyben. Védelem szempontjából fontos helyeken, gyepű elve alapján. Milyen elvek szerint történt a telepedés? Mi őrzi napjainkig ennek emlékét? törzsi, nemzetségi rendben; települések nevei (Balassagyarmat; Fehérgyarmat, Fajsz stb.), megyék nevei: Szabolcs. 27.2.b Egyéni válaszok 27.3. Melyik csatáról számolt be a krónikás? Mikor került sor erre a csatára? Augsburg – 955. Miért volt jelentős a magyarok számára ez a csata? A több évtizedig tartó nyugat-európai kalandozások, kalandozó hadjáratok lezárását jelentette. Ki volt a szövegben említett „császár”? I. Ottó. Ki volt az a legendás hős, aki a hagyomány szerint kürtjével megölte a császárt? Lehel.
59
28. A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE 1038-IG III. 28.1. A quedlinburgi birodalmi gyűlés előtt vagy után hangozhattak-e el Géza fejedelem fenti szavai? Válaszát indokolja! A birodalmi gyűlés után. Mert püspökével folytatott párbeszédet idéz a szöveg. Hogyan viszonyult Géza fejedelem a kereszténységhez? Ő is elfogadta a kereszténységet, megkeresztelkedett, de továbbra is pogány módon élt. Politikai jelentőséget tulajdonított a felvétel kérdésének, mivel így lehetett beilleszkedni Európa politikai rendjébe. 28.2. Milyen részekből állt a vármegye? Várszervezet, udvari szervezet, magánbirtok. Melyik rész látott el katonai feladatokat? Ki volt az irányítója? Várszervezet; várispán. Melyik része volt gazdasági jellegű? Ki irányította? Udvari szervezet; udvarispán. Milyen alapon szerveződött meg a vármegyerendszer? Mi volt ezzel az uralkodó célja? Területi alapon és nem törzsi, nemzetségi szállásterületek alapján. Törzsi, nemzetiségi vezetők hatalmának korlátozása miatt. Miért érvényesülhetett az uralkodói hatalom a királyi vármegyékben? Válaszát az ábra segítségével indokolja! A vár és udvari szervezet élén álló ispánokat a király nevezete ki, akik szolgálataikért földbirtokot kaptak. Területi arányokat tekintve pedig a magánbirtok csak a megye ⅓-át tette ki. 28.3. I. Esztergomi érsekség II. Győri püspökség III. Veszprémi püspökség IV. Pécsi püspökség V. Váci püspökség VI. Egri püspökség VII. Kalocsa – Bácsi érsekség VIII. Csanádi püspökség IX. Bihari püspökség X. Gyulafehérvári (Erdélyi) püspökség A fenti egyházmegyék közül melyek találhatóak ma (részben) határainkon kívül? A váci püspökség kivételével valamennyi. Melyek találhatóak ma is Magyarország területén? Kizárólag a váci püspökség. Hogyan, mivel támogatta István király az egyház működését? Birtokadományokkal; törvényeiben rendelkezett a tizedről, amit a jobbágyok fizetnek az egyháznak. Ki áll ma Magyarországon a katolikus egyház élén? Erdő Péter Esztergom–Budapesti érsek.
60
28.4.a A magyar társadalom a X. században
a XI. században
Előkelők: úr, bő
Felső réteg: királyhű előkelők, idegen lovagok, főtisztviselők, főpapok Katonai kíséret
Az előkelők katonai kísérete Tehetősebb közrendűek Köznép: ínek Szolgálónépek
Rab cselédek
28.4.b Egyéni válaszok
61