MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 1

MEGOLDÁSOK

1.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL

GÁTINÉ PÁSZTOR Mária (1930–) Arcképalbumok, városképek, „fényirdai” emlékek a Budapest Gyűjteményben : mozaikok a fővárosi fotográfia első 50 esztendejéből 18501900 / Gátiné Pásztor Mária. – Budapest : FSZEK, 1964. – 14 p., [12]t : ill. ; 24 cm. – (Tanulmányok / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ; 53. Új sorozat; 30.) Klny. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyvéből XI. köt., 1963. – Bibliogr.: p. 1314.

Fűzött : ár nélkül *Budapest Mt.: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Budapest). Budapest Gyűjtemény Ut.: Pásztor Mária, Gátiné Gátiné Pásztor Mária ( – ) Ut.: Budapest Gyűjtemény Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Budapest). Budapest Gyűjtemény MAGYARÁZAT A LEÍRÁS RÉSZHEZ Az 1. adatcsoport leírásakor kérdésként vetődhetnek fel: • A kiadvány főcímének részét alkotja-e a kerek zárójelpárban közölt mozaikok a fővárosi fotográfia első 50 esztendejéből 1850-1900, vagy alcímként értelmezendő? • A címben közölt írásjelek – esetünkben a vessző, az idézőjel, a kerek zárójel és a pont – közölhető-e a leírásban vagy nem? Ha a főcím kiválasztásának formai meghatározásából indul ki, miszerint a főcím a tipográfiailag egyértelműen kiemelt, ilyen megkülönböztetés hiányában az elsőként közölt cím, azzal egyúttal azt is feltételezi, hogy a zárójelben közölt adat egy másfajta cím, egyébként nincs értelme a választásnak. (Egyből csak egyet lehet választani!) Célszerűbb ezért először az egész címközlést – beleértve a zárójelben közölt adatot is – egyetlen címnek feltételezni és abból kiindulni, hogy a főcím írásjelei közül melyek tük-

rözhetők a leírásban és melyeket kell elhagyni vagy más írásjellel helyettesíteni. Eszerint (itt most csak a példában szereplő írásjelekre szűkítve a kérdést): ∗ kötelező közölni a vesszőt és az idézőjelet, ∗ közölni szabad a főcím végén levő pontot és minden olyan írásjelet, amely nem esik egybe a leírás valamely adatelemének típusát jelölő vagy az adatcsoportokat elválasztó kötelező jellel.1 Mindezek alapján így csak a kerek zárójel értelmezése maradt hátra. A zárójeljelpár adatcsoportot (sorozat) és nem adatelemet azonosít, ezért nincs akadálya a címadatban történő tükrözésének. Ez azonban csak lehetőség és nem kötelezőség. A példában szereplő cím a zárójel elhagyása esetén mindenképp kívánja a mondat tagolását, amit csak vesszővel tehetne meg, azaz nem csinálna mást, mint egyfajta lehetőséget helyettesítene egy másik lehetőséggel. Akkor inkább javasolt az eredeti közlésnek megfelelően, a zárójelpár tükrözése. Másik megoldásként kínálkozik, hogy a zárójelben közölt, önállóan is értelmes mondatot a zárójelen kívüli rész értelmezéseként fogja fel. Ebben az esetben alcímnek minősíthető és alkalmazni kell az alcím kötelező egyezményes jelét, a kettőspontot. Az elemzésből tehát az derül ki, hogy két, egyformán jó megoldás is születhet, de csak akkor, ha a fogalmak ismeretében sorraveszi a lehetőségeket.

1

MSZ 3424/1-78. 4.1.2.2. pont

175

1. Az 5. Adatcsoport leírásakor kérdésként vetődhetnek fel: ∗ mikor kell leírni a sorozat szerzőségi adatát, ∗ az „Új sorozat” címadatnak vagy a számozási adat részének minősítendő-e? A sorozatnak egyetlen szerzőségi adata állapítható meg, a közreadó testület neve. Ezt az adatot a leírás 5. adatcsoportjában közölni kell, mert a sorozatcím semmitmondó, ezért a sorozatot a szerzőségi adata alapján lehet biztonsággal azonosítani. Az „Új sorozat” minősítése a könyvek bibliográfiai leírásának szabványa (MSZ 3424/1) szerint alsorozatnak, az időszaki kiadványok – köztük a sorozatok – leírásának szabványa (MSZ 3424/2) szerint a számozási adatcsoport részének tekintendő. Az adat helye a leírásban tehát attól függ, hogy a leírás tárgya a könyv vagy az időszaki kiadvány. A SOROZATRÓL BIBLIOGRÁFIA SZÁMÁRA KÉSZÜLT TÉTEL

Tanulmányok / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. – [?]- . – Budapest : FSZEK, [ante 1964]-. – 24 cm A leírás alapja: 1-52 ; 53 = ú.s., 30.

Ú.s. 30.: Arcképalbumok, városképek, „fényirdai” emlékek a Budapest Gyűjteményben / Gátiné Pásztor Mária 328. (a könyv tételszáma a bibliográfiában) A sorozat szerzőségi adatainak leírásakor a testületi szerző nevét nem lehet kiegészíteni külső forrásból a szerzőségi funkció megnevezésével. A leírás talán legnehezebb kérdése a számozás adatcsoportja. Esetünkben a számozás adatcsopotba csak kérdőjel kerülhet, mert a leírás alapja nem a sorozat mindenkori legelső, hanem már az új sorozat 30. részegysége volt. Az 1. sorszámmal kezdődő új sorozatot úgy indította a FSZEK, hogy mellette megtartotta a sorozat (Tanulmányok) régi számozását is, ezért ez a két számadat párhuzamos számozásnak minősül. A számozás és a megjelenés adatcsoportja között összefüggés van! 176

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK Megjegyzésben közölni kell a leírás alapjának, azaz annak a részegységnek a számozási adatát, amelyről a leírás többi adatcsoportja számára a bibliográfiai adatokat vette. A KÖNYV SZERZŐJÉNEK NEVE HUNMARC FORMÁTUMBAN

100

20$aGátiné Pásztor$jMária$d1930–

Jelentése: ∗ 100 hívójel kifejezi, hogy személynév típusú az utána következő adat, ∗ 20 indikátor arról ad információt, hogy a név összetett (a 100-as mező második indikátor-értéke mindig 0). ∗ $ almezőhatárjel ∗ a almezőjel, jelentése: az almező tartalma rendszó értékű ∗ j almezőjel, jelentése: az almező tartalma egyéb elem értékű ∗ d almezőjel, jelentése: az almező tartalma kiegészítő elem értékű A szerző nevének HUNMARC formátumú közlése része a géppel olvasható bibliográfiai rekordnak. Tartalmában azonos a cédulakatalógus főtételének besorololási adatával.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A 2. FELADAT HUNMARC REKORDJÁNAK ÉRTELMEZÉSE 001 hívójelű rekordazonosító mező az ISBN számmal azonosítja a rekordot 005 hívójelű mező a rekorddal való utolsó művelet dátuma és ideje, vagyis 1997 február 20-án 11 óra 48 perc 59.6 másodperckor történt a rekord módosítása vagy betöltése 008 hívójelű mező állandó hosszúságú, a mezőn belüli pozíció által meghatározottan tartalmaz a dokumentumról információs adatokat, de nem minden pozíció közlése kötelező. Példánkban a kötelezően közlendő pozíciók: 0-5. (első hat ) pozíció: az adat bekerülése az adatbázisba. Példánkban: 1995 augusztus 1-jén. Nem tévesztendő össze a 005 mező dátum adatával! A 005 mező dátuma változik a rekord módosításával, a 008 mező dátuma viszont nem! 6. pozíció mindig betű, egy második évet fejez ki, mindig két dátummal. Példánkban a „c” azt jelenti, hogy könyv megjelenési éve és a copyright éve egyaránt 1986. 15-17. pozíció a kiadó ország kétjegyű betűkódja, a harmadik pozíciója üres 33. pozíció: nem szépirodalmi mű 35-37. pozíció: a kiadvány nyelvének kódja 39. pozíció: a leírás forrása saját. 020 hívójelű mező tartalma megegyezik az ISBD alapú leírás terjesztés adatcsoportjának tartalmával. Az ISBD alapú leírás adatcsoporton belüli adatai a HUNMARC formátum adatmezőjén belül almezőkbe tartoznak, az adat jelentését az almezőjel biztosítja. Példánkban: „a” almezőjel: az ISBN száma betűjele nélkül „j” almezőjel: a kötés típusa „c” almezőjel: ár 022 hívójelű mező tartalma: ISSN szám, a betűjel nélkül, „h” almezőjel: az ISSN nincs belenyomva a könyvbe

2–3. 041 hívójelű mező nyelvi kód. Példánkban az indikátor (0*)jelentése: nem tartalmaz fordítást 072 hívójelű mező a tárgycsoport kód, ezen belül a 2. indikátor (1) jelentése: a kód tárgycsoport-jegyzékből származik. Ugyanezt jelenti az „a” almezőjel. U tárgycsoport: technika, különféle iparok és szakmák 080 hívójelű mező „a” almezője ETO szakjelzet 245 hívójelű mező tartalma megegyezik az ISBD alapú leírás cím- és szerzőségi közlés adatcsoportjának tartalmával. Ezen belül indikátorok első indikátor (0) fejezik ki, hogy az „a” almező tartalmaként leírt főcím főtételi besorolási adat. Második indikátora (0) a betűrendbe rendezésből kihagyandó elemek számát jelzi. A „c” almező az első, az „i” almező pedig a második szerzőségi adat kifejezésére szolgál. 260 hívójelű mező tartalma megegyezik az ISBD alapú leírás megjelenés adatcsoportjának tartalmával. 01 indikátor kifejezi, hogy a kiadó megegyezik a közreadóval. „a” almező a megjelenés helye, „b” almező a kiadó neve, „c” almező a megjelenés helye 300 hívójelű mező tartalma megegyezik az ISBD alapú leírás terjedelem adatcsoportjának tartalmával. 440 hívójelű mező tartalma megegyezik az ISBD alapú leírás sorozat adatcsoportjának tartalmával. A MINTA ALAPJÁN A 3. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA!

040 hívójelű mező a leírás forrása 177

4.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK

A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL. KONFERENCIAANYAG TÉTELSZERKESZTÉSE (LÁSD MÉG

43. FELADAT)

Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Konferencia (1984)(Miskolc)

Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga / [közread. a miskolci Herman Ottó Múzeum] ; [szerk. Kunt Ernő, Szabadfalvi József, Viga Gyula]. – Miskolc : HOM, 1984. – 323 p., [1] tfol. : ill. ; 24 cm. – (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai, ISSN 0544–4233 ; 15.) Bibliogr. a tanulmányok végén

ISBN 963 01 5587 7 fűzött : 90,-Ft *Magyarország Mt.: Herman Ottó Múzeum (Miskolc) Kunt Ernő (1947-1994) (szerk.) Szabadfalvi József (1927-)(szerk.) Viga Gyula (1948-)(szerk.) Ut.: Északkelet-Magyarország Magyarország

MAGYARÁZAT A LEÍRÁS RÉSZHEZ A címoldal két címadatot közöl. Mindkét címadat azonos nyelvű, ezért a főcím kiválasztása a tipográfiai kiemelés szabálya értelmében történt. Nem hivatásos kiadó gondozásában jelent meg a kötet, így a kiadót közreadóként is le kell írni a szerzőségi adat leírásának szabálya szerint, azaz szószerint és betűhíven. Mivel a közreműködők között testület és személy is van, először a testületet kell leírni. A nem hivatásos kiadó nevét a megjelenés adatcsoportban már lehet rövidíteni, ha a névnek van rövidíthető alakja. A megjegyzések adatcsoport leírása kezdődhet az első betűhelyen is, de akkor kisebb betűvel szedik. Ha tipográfiailag nem különböztetik meg, akkor két megoldás lehet: 178

a) új sorban kezdődik a harmadik betűhelyen. Ebben az esetben nem előzi meg az adatcsoport elválasztó jel, vagy b) folyamatos a leírás, ekkor nem kezdődik új sorban és ki kell tenni az adatcsoport elválasztó jelet. Ugyanez vonatkozik a megjegyzések adatcsoportra is, de itt a tipográfiai megkülönböztetés dőlt szedéssel történik. MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADAT MEGVÁLASZTÁSÁHOZ A rendezvényt kell a kiadvány szerzőjének és ebből következően a főtétel első besorolási adatának tekinteni, ha az alábbi feltételek mindegyike fennáll: • Ha a kiadvány tartalma a testület hivatalos tevékenységére, működésére vonatkozik. A konferencián elhangzott előadások a konferencia, mint testület működési adatainak minősülnek. • A rendezvény testületnek minősüljön. Ehhez az szükséges, hogy a rendezvény neve tartalmazza a rendezvény típusának a megnevezését (esetünkben ez a megnevezés: konferencia) vagy a rendezvény saját, hivatalos nyelvű kiadványa úgy közölje a rendezvény típusának a megnevezését, hogy az kifejezze az összetartozást a név többi elemével. Példánkban a kiadvány a főcím magyarázataként, azaz alcímben nevezi meg a rendezvény típusát és ezzel kifejezi az összetartozást a név többi elemével. (Az alcím a főcímre vonatkozik, azt kiegészíti, magyarázza vagy módosítja). • A kiadványnak nincs a testület nevén kívül más megkülönböztető címe. A közreadó testület nevéből (Herman Ottó Múzeum) besorolási adatot kell készíteni a közreműködői melléktétel számára.

4.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A SOROZATRÓL BIBLIOGRÁFIA SZÁMÁRA KÉSZÜLT TÉTEL (A LEÍRÁS TÁRGYA A SOROZAT, ALAPJA A LEGELSŐ RÉSZEGYSÉG) 231. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai / kiad. a Múzeumok Központi Propaganda Irodája. – 1– . – Budapest : Múz. Közp. Prop. Irodája, 1958– . – 20 cm 1963-tól kiadja a Herman Ottó Múzeum. – Változó mérettel

ISSN 0544–4233 = A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon 628.

Mivel a leírás alapja a mindenkori legelső részegység, a számozás adatcsoportba e részegység számozási adata kerül nyitottan. A megjelenés és a számozás adatcsoportja együttesen azt fejezik ki, hogy a sorozat 1958-ban indult, az 1. sorozati számmal. Mivel a tétel leírás részének funkciója a dokumentum (példánkban ez a dokumentum a sorozat) azonosítása, a számozás és a megjelenés adatcsoportjának nem azt kell kifejeznie, hogy a dokumentum (a sorozat) részegységei közül mi van meg a könyvtárban vagy bibliográfiába kerülő tétel esetén azt, hogy melyik részegység tartozik a bibliográfiai tartalmi időhatárai közé. Ezt az információt a leírás utolsó sora tartalmazza, amelyen keresztül visszakereshető a sorozat tagjai közül a könyvtárban meglevő vagy a bibliográfia tartalmi időhatárain belül megjelent részegység(ek). A SOROZATRÓL BIBLIOGRÁFIA SZÁMÁRA KÉSZÜLT TÉTEL (A LEÍRÁS TÁRGYA A SOROZAT, ALAPJA A 15. RÉSZEGYSÉG) 231. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai. – ?– . – Miskolc : HOM, [ante 1984]– . – 24 cm A leírás alapja: 15. ISSN 0544–4233 = A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon 628.

A számozás és a megjelenés adatcsoport kivételével a többi adatcsoport adatai leírhatók valamely közbenső részegységről is. Ha tehát a leíráshoz csak közbenső részegység (példánkban a sorozat 15. részegysége) áll rendelkezésére, elkészítheti a leírást, de a számozás adatcsoportban nem írhat le sorozati számot, mert a leírás alapja nem a mindenkori legelső részegység volt, hanem a 15. Ekkor a számozás adatcsoportba csak egy nyitva hagyott kérdőjel kerülhet és megjegyzésben közölni kell annak a részegységnek a számozási adatát, amelyikről a leírás számára az adatokat vette. Ezzel teszi egyértelművé a dokumentum azonosításakor, hogy az induló részegység könyvészeti adatai esetleg eltérők lehetnek bizonyos pontokon. A megjelenés adatcsoportban ebben az esetben azt fejezi ki, hogy a sorozat legelső részegysége csak 1984 előtt jelenhetett meg. A leírás végén ismét megjelenik a leírás alapjának a sorozati száma (15.), majd ezt követi a sorozatban megjelent dokumentum (példánkban könyv) saját főcíme, ami elvezet ahhoz a tételszámhoz, ami alatt a könyv (Interetnikus kapcsolatok) bibliográfiai leírása megtalálható. A SOROZAT RÉSZEGYSÉGEINEK VISSZAKERESÉSÉHEZ KATALÓGUS SZÁMÁRA KÉSZÜLT TÉTEL (A LEÍRÁS TÁRGYA A KÖNYV) Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Konferencia (1984)(Miskolc)

Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga / [közread. a miskolci Herman Ottó Múzeum] ; [szerk. Kunt Ernő, Szabadfalvi József, Viga Gyula]. – Miskolc : HOM, 1984. – 323 p., [1] tfol. : ill. ; 24 cm. – (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai, ISSN 0544–4233 ; 15.) ISBN 963 01 5587 7

fűzött : 90,-Ft

A tétel leírás részében a besorolás céljára kizárólag a főcím jelölhető ki. A sorozat főcíme egy, a könyvtől eltérő, másfajta dokumentumtípus főcíme, ezért megengedett ez a megoldás. A tétel arra a kérdésre ad választ, hogy a keresett sorozatnak milyen részegységei vannak meg a könyvtárban. Magáról a sorozatról azonban keveset mond.

179

5.


A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT SZERZŐI FŐTÉTEL KOVÁCS Gábor (1828–1893) A miskolczi Ev. Ref. Főgymnasium története / irta [!írta] ... Kovács Gábor ... ; kiad. az Ev. Ref. Főgymnasium. – Miskolcz : Ev. Ref. Főgymnasium, 1885. – 267 p. ; 22 cm Kötött : ár nélkül *Evangélikus Református Főgymnasium (Miskolc) Ut.: Helvét hitvallású Lyceum Főgymnasiuma, Miskolc 1862 előtt Miskolczi helvét vallástételt tartó lyceum Ut.: Helvét hitvallású Lyceum Főgymnasiuma, Miskolc 1882 után Evangélikus Református Főgymnasium (Miskolc) Ut.: Református Főgimnázium, Miskolc 1906 előtt Helvét hitvallású Lyceum Főgymnasiuma (Miskolc) Ut.: Református Főgimnázium, Miskolc 1924 után Református Reálgimnázium (Miskolc) Ut.: Református Reálgimnázium, Miskolc 1924 előtt Református Főgimnázium (Miskolc) Ut.: Református Gimnázium, Miskolc 1936 után Református Lévay József Gimnázium (Miskolc)

MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADAT MEGVÁLASZTÁSÁHOZ A gimnázium történetéről szóló könyvet az iskola, mint testület adta közre, de mégsem tekinthető a könyv szerzőjének, mert megírt iskolatörténetről van szó és nem a működési adatok tényszerű felsorolásáról. Az iskolatörténetet Kovács Gábor írta meg, tehát ő a szellemi tartalomért felelős személy, vagyis a szerző. A nem hivatásos kiadónak minősülő gimnázium közreműködött a szellemi tartalom létrejöttében, ezért a szerzőségi adatok között le kell írni. A könyv az iskola történetéről szól, így a testület nevéből tárgyi melléktételi besorolási adatot kell készíteni, ami formai szempont (testületi név) szerint fejezi ki a dokumentum tartalmát. („Róla szóló irodalom”.) A testület nevének névváltozatai közül az lesz az egységesített alak, amelyik abban az időszakban volt érvényben, amelyik időszakról a könyv szól. A melléktételen csak a tétel saját és a főtétel első besorolási adatát kötelező közölni. A melléktétel saját besorolási adatának rendszavát aláhúzással ki kell jelölni, a főtétel első besorolási adata elé pedig √ jelet kell tenni, ami azt jelenti, hogy a jel után következő rendszónál található meg a teljes adatsort tartalmazó főtétel. AZ EGYIK MAGYARÁZATOS UTALÓTÉTEL Református Gimnázium, Miskolc

A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTEL √KOVÁCS Gábor (1828–1893) A miskolczi Ev. Ref. Főgymnasium története / irta [!írta] ... Kovács Gábor ... ; kiad. az Ev. Ref. Főgymnasium. – Miskolcz : Ev. Ref. Főgymnasium, 1885. – 267 p. ; 22 cm Kötött : ár nélkül

180

1936 után lásd Református Lévay József Gimnázium (Miskolc) A magyarázatos utalótétel tartalmában megegyezik a főtételen közölt utalással, az adatok tételen történő elrendezése azonban különbözik. Az önálló utalótétel a főtétel utalásra vonatkozó információi alapján készül. Utalás csak önálló utalótételen kerülhet a katalógusba! Az utalótétel két részét (amiről amire történik az utalás) a magyarázat köti össze.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT ALAPTÉTEL Nyomdaipari abc / szerk... Gara Miklós ; [szerzők Ács Sándorné ... et al.]. – Budapest : Műszaki Kvk., 1987. – 299 p. : ill. ; 20 cm További szerzők: Benyák Ferenc, Beregszászi Zoltán, Dancsó Árpád, Egerszegi Magdolna, Lakner Mátyásné, Lengyel Péterné, Naszályi Gábor, Oláh István, Primusz Péter, Scharnitzky József, Schulz Péter, Stáhl Ede

ISBN 963 10 6745 9 kötött : 76,-Ft Mt.: Gara Miklós (1938). – Ács Sándorné (1947). – Benyák Ferenc (1938). – Beregszászi Zoltán 1928). – Dancsó Árpád (1948). – Egerszegi Magdolna (1947). – Lakner Mátyásné (1948). – Lengyel Péterné (1928) . – Naszályi Gábor (1938). – Oláh István (1953). – Primusz Péter (1952). – Scharnitzky József (1958). – Schulz Péter (1953). – Stáhl Ede (1928)

6. írásban. Ettől a szabálytól akkor térnek el, ha a szerzők háromnál többen vannak. Ebben az esetben a szerkesztő leírása megelőzi a szerzők leírását. MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADATOK MEGVÁLASZTÁSÁHOZ A feladat alaptétel készítése volt. Az alaptétel jellemzője, hogy leírás része teljes leírással készül és a tétel minden lehetséges besorolási adatot tartalmaz. Az alaptétel nem kerül be a katalógusba, ezért nem jelölnek ki rajta rendszót. A tétel azt a célt szolgálja, hogy felhasználásával készül a tételsokszorosítás annyi példányban, ahány visszakeresési szemponthoz el akarják helyezni majd a katalógusban. Az alaptételt tehát az különbözteti meg a főtételtől, hogy bár minden besorolási adatot tartalmaz, rendszót nem jelölnek ki rajta.

MAGYARÁZAT A TÉTEL LEÍRÁS RÉSZÉHEZ Az első szerzőségi adatot két különböző minőségű forráshelyen, de nem azonos adattartalommal közli a könyv. Ilyen esetben a források rangsorában előbb álló helyen közölt adatot kell leírni. Példánkban a szer-kesztő, Gara Miklós neve és funkciója a címoldalon is és a verzón is olvasható. A címoldal magasabb minőségű forráshely, mint a verzó, ezért a címoldalról kell leírni annak ellenére, hogy a verzó bővebb információt közöl. A könyvnek háromnál több szerzője van, ezért az első adatcsoportban csak egy írható le. A többieket az adatelhagyás jelével [et al.] jelölni kell. Mivel a megengedett forrásból származó leírható szerző (Ács Sándorné) nevét szögletes zárójelben kell közölni és az adatelhagyás jele is e zárójelpáron belül kerül leírásra, az et al. zárójelét el kell hagyni. Az első adatcsoportban le nem írható többi szerző nevét a megjegyzések adatcsoportban kell felsorolni, mert csak így készülhet minden névhez közreműködői melléktétel. A szerzőségi adatokat fontossági sorrendben kell leírni, de fontossági sorrend csak szerző és közreműködő között állítható fel. A szerző általában fontosabb szerzőségi adat, ezért előbb a szerző nevét szokták közölni a le181

7–8. A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL GECSE Gusztáv ( – ) Vallástörténeti kislexikon / [írta és szerk. Gecse Gusztáv] ; [fel. szerk. Kovács Mihályné]. – 5. bőv. és átdolg. kiad. – Budapest : Kossuth, 1983. – 265, [1] p. ; 21 cm ISBN 963 09 2218 5 kötött : 65,-Ft Mt.: Kovács Mihályné ( – )(szerk.) A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTEL √GECSE Gusztáv ( – ) Vallástörténeti kislexikon / [írta és szerk. Gecse Gusztáv] ; [fel. szerk. Kovács Mihályné]. – 5. bőv. és átdolg. kiad. – Budapest : Kossuth, 1983. – 265, [1] p. ; 21 cm ISBN 963 09 2218 5 kötött : 65,-Ft Mt.: Kovács Mihályné ( – )(szerk.) A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT KÖZREMŰKÖDŐI MELLÉKTÉTEL √GECSE Gusztáv ( – ) Vallástörténeti kislexikon / [írta és szerk. Gecse Gusztáv] ; [fel. szerk. Kovács Mihályné]. – 5. bőv. és átdolg. kiad. – Budapest : Kossuth, 1983. – 265, [1] p. ; 21 cm ISBN 963 09 2218 5 kötött : 65,-Ft Mt.: Kovács Mihályné ( – )(szerk.)

Az adott tétel nevét tehát az határozza meg, hogy saját besorolási adata a leírás rész milyen funkciójú eleméből származik.

182

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL SZEBIK Imre ( – ) A Miskolci Evangélikus Egyházközség története 1783–1983 / Szebik Imre, Várhegyi Miklós ; [közread. az Evangélikus Egyházközség]. – Miskolc : Evangélikus Egyházközség, 1983. – 310 p. ; 20 cm [ISBN 963 03 01 9] fűzött : ár nélkül * Miskolci Evangélikus Egyházközség Tft.: Várhegyi Miklós ( – ) Ut.: Evangélikus Egyházközség, Miskolc Miskolci Evangélikus Egyházközség

MAGYARÁZAT A TÉTEL LEÍRÁS RÉSZÉHEZ Az évszám része a főcímnek, mert tipográfiailag nem tér el a cím többi részétől. Azonos szerzőségi funkcióban ketten vannak. Az azonos funkció miatt a második nevet megelőző egyezményes jel a vessző. Ez a szabály nem érvényes, ha a neveket kötőszó (és) kapcsolja össze. Ekkor a szószerintiség szabályát kell követni. A „Kézirat gyanánt” terjesztési korlátozásra vonatkozó közlés, ezért nem minősül könyvészeti adatnak, nem írható le. A megjegyzések között sem szükséges szerepeltetni. MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADAT MEGVÁLASZTÁSÁHOZ Egy könyvről annyi főtétel készül, ahány szerzője van. (Ha azonban háromnál több szerzője van, akkor a könyvnek címszerinti főtétele van.) A leírás fölé csak az egyik szerző neve kerül besorolási adatként, a második szerző neve „további főtétel” besorolási adataként Tft. rövidítés után a leírás rész alá kerül. Mivel ugyanúgy főtételi besorolási adat, mint a leírás fölé kerülő, nem kell kiegészíteni a szerzőségi funkció megnevezésével.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A 9. KÖNYVRŐL KÉSZÜLT CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTEL √MORFORD, Mark P. O. (1929–) Classical mythology / Mark P.O.Morford..., Robert J. Lenardon ... – 3. ed. – New York ; London : Longman, cop. 1985. – XVI, 576 p. : ill. Bibliogr.: p. 541-544.

ISBN 0 582 28541 0 fűzött : ár nélkül Tft.: Lenardon, Robert J. (1928–)

9–11. A 10. KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL DÉNES Béla ( – ) Ávós világ Magyarországon : egy cionista orvos emlékiratai / Dénes Béla ; [szerk. és az utószót írta Schmidt Mária] ; [a kötetet Nagy Mézes Rita szerkesztette]. – Budapest : Kossuth, 1991. – 203 p. ; 21 cm ISBN 963 09 3515 5 fűzött : 167,-Ft *Dénes Béla ( – ) Mt.: Schmidt Mária ( – )(szerk. és utószó) Nagy Mézes Rita ( – )(szerk.) Ut.: Mézes Rita, Nagy Nagy Mézes Rita ( – )(szerk.)

MAGYARÁZAT A TÉTEL LEÍRÁS RÉSZÉHEZ A szerzők neve mellől a címeket, rangokat, funkciókat el kell hagyni és az adatelhagyás jelével jelölni. A kiadásjelzés számadatát mindig arab számmal kell leírni. A megjelenés adatcsoport leírásának másik lehetséges változata: . – New York [etc.] : Longman, cop. 1985. – A címlapverzó felsorolja a mű kiadástörténetét. Először 1971-ben és 1977ben jelent meg Longman Társasághoz tartozó David McKay Company kiadásában. A copyright utolsó évszáma 1985, ami valószínűsíti, hogy a 3. kiadás ebben az évben jelent meg. Mivel a kiadás évére vonatkozóan semmilyen más leírható adat nincs, a copyright évét kell feltüntetni a cop. rövidítés után. MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADATOK MEGVÁLASZTÁSÁHOZ Kétszerzős mű, az egyik szerző egységesített neve az egyik főtétel besorolási adata lesz, a másik szerző egységesített neve pedig további főtétel besorolási adataként a leírás alá kerül. Egységesített besorolási adatban a név elemeit csak abban a kivételes esetben lehet rövidíteni, ha második vagy többedik keresztnévről van szó.

A 11. KÖNYVRŐL KÉSZÜLT ALAPTÉTEL LENGYEL Dénes ( – ) Magyar mondák : a török világból és a kuruc korból / Lengyel Dénes ; [az utószót Lengyel Dénes írta] ; [a mellékleten ismeretlen török mester miniatúrája és egy névtelen művész kuruc kori csataképe]. – 2. kiad. – Budapest : Móra, 1981. – 509 p., [2] tl., [1]tfol. : ill. ; 20 cm ISBN 963 11 2737 0 kötött : 48,-Ft A megjelenés évét nem közli a címoldal. A megengedett forrásokból megállapítható a nyomtatás éve és a copyright. A nyomtatás ideje többnyire közelebb van a valóságos megjelenés évéhez, mint a copyright. Esetünkben is például a szerzői jog megszerzésének éve és a kötet megjelenése között hat év telt el. Ezért ha mindkét adat rendelkezésre áll, a nyomtatás évét kell leírni megjelenési évként. A copyright csak akkor írható le a megjelenés éve helyett, ha nincs más adat. A kolofon utolsó sorában szereplő melléklet fogalmát értelmezni kell és csak akkor írható le mellékletként, ha könyvészeti értelemben is mellékletről van szó. A szerkesztőnek átadott kézirathoz mellékelt képanyag a kész könyvben már a szövegoldalakon vagy azok közé bekötve jelenik meg, ezért könyvészeti értelemben az már nem nevezhető mellékletnek. A leírásban illusztráció vagy tábla lesz belőle. 183

12.


A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT TÉTEL BIBLIOGRÁFIA SZÁMÁRA2 328. ENGEL Pál ( – ) Kamarahaszna-összeírások 1427-ből / Engel Pál. – Budapest : Akad. K., 1989. – 211 p., [2] tfol. : ill. ; 20 cm. – (Új történelmi tár, ISSN 0238–0617 ; 2.) Bibliogr.: p. 211. – Abaúj, Gömör, Sáros vármegyék adóösszeírásai

ISBN 9 63005 4965 4 *Abaúj *Gömör *Sáros

fűzött : 38,-Ft

A kiadvány latin és magyar nyelvű, ezért a sorozat főcímének kiválasztása nem lehetséges a szöveg nyelve alapján. A tipográfiai kiemelés szabálya lép életbe. Amikor a leírás tárgya könyv, az 5. adatcsoporban a sorozat alcímét és egyéb címadatát csak akkor kötelező közölni, ha a sorozat főcíme olyan általános jelentésű szó, kifejezés vagy betűszó, amely nem alkalmas a sorozat egyértelmű azonosítására. Példánkban a sorozatcím egyértelműen azonosítja a sorozatot. A SOROZATRÓL KÉSZÜLT TÉTEL BIBLIOGRÁFIAI SZÁMÁRA

12. Új történelmi tár : fontes minores ad historiam Hungariae spectantes : a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának kiadványsorozata / szerk.biz. Bak Borbála [et al.] ; Kosáry Domokos főszerk. – 1- . – Budapest : Akad. K., 1988- . – 20 cm ISSN 0238-0617 = Új történelmi tár 2.: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből / Engel Pál 328.

2

A tételek bibliográfiában elfoglalt helyét jelentő mechanikus sorszámok.

184

MAGYARÁZAT A SOROZAT LEÍRÁSÁHOZ A leírás alapja (az a részegység, amelyről az adatok származnak) ebben az esetben a sorozat mindenkori legelső részegysége volt, függetlenül a bibliográfia időhatáraitól. A bibliográfia időhatárain belül megjelenő részegységről a leírás utolsó sora ad információt. Hogy a leírás alapja a legelső részegység, az három adatcsoportra van hatással: ♦ számozás adatcsoportra, ahová ezért leírható a legelső részegység számozási adata nyitottan (ha nem a legelső részegység lenne a leírás alapja, ide csak kérdőjel kerülhetne), ♦ a megjelenés adatcsoportra, amelyik azt fejezi ki, hogy a sorozat melyik évben indult és ♦ a megjegyzések adatcsoportra, ahol nem kell leírni a leírás alapjának számozási adatát, mert megtette azt a harmadik adatcsoportban. A sorozat bibliográfiai tétele tehát nem állományadatot tükröz, hanem magát a sorozatot azonosítja. Visszakeresést biztosító formai adatok (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) a bibliográfia mutatójában: Abaúj 328. Bak Borbála ( – )(szerk.) 12. Engel Pál ( – ) 328. Fontes minores ad historiam Hungariae spectantes 12. Gömör 328. Kamarahaszna-összeírások 1427-ből 328. Kosáry Domokos ( – )(főszerk.) 12. Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága (Budapest) 12. Sáros (megye) 328. Új történelmi tár 12.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár kéziratkatalógusa : 1850 előtti kéziratok / Szabó Flóris ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 1981. – 240 p. ; 24 cm. – (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai, ISSN 0138-9955 ; 2.) ISBN 963 200 101 X fűzött : 46,-Ft Mt.: Szabó Flóris ( – )(összeáll.) MAGYARÁZAT A LEÍRÁS RÉSZHEZ A könyv nem hivatásos kiadó gondozásában jelent meg, a kiadó nevét (ügyeljen arra, hogy az OSZK nevében a Széchényi szó mindkét magánhangzója „é”!) a szerzőségi adatok között is le kell írni. Ez az adat azonban a címoldalon és a verzón is előfordul. Ez azért lényeges szempont, mert a címoldal nem, a verzó viszont megnevezi a szerzőségi funkciót („kiadja az”). A címoldal a magasabb rangú forrás, ezért csak onnan lehet az adatot leírni. A szerzőségi adat azonban a könyvön kívüli (külső) forrásból kiegészíthető a szerzőségi funkció megnevezésével, amit a megengedett forrás egyezményes jelével jelölni kell. A sorozat adatainak leírásához lásd a 11. feladat megoldásánál leírtakat. MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADATOK MEGVÁLASZTÁSÁHOZ

13. A SOROZATRÓL KÉSZÜLT TÉTEL BIBLIOGRÁFIAI SZÁMÁRA: 48. Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai = Catalogi manuscriptorum, quae in bibliothecis ecclesiasticis Hungariae asservantur / Országos Széchényi Könyvtár ; fel. szerk. Szelestei N. László. – [?]-. – Budapest : OSZK, [ante 1981]-. – 24 cm A leírás alapja: 2. ISSN 0138-9955 = Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai 2.: A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár kéziratkatalógusa : 1850 előtti kéziratok / Szabó Flóris 132. A leírás alapja nem a mindenkori legelső részegység volt, ami három adatcsoportra van hatással: ♦ Számozás, ahová csak a legelső részegység számozási adata írható le. Mivel a leírás alapja nem ez a részegység volt, ide csak egy kérdőjel kerülhet. ♦ Megjelenés, ami összefüggésben van a számozással, mert azt kell kifejeznie, hogy a számozási adatok között leírt részegység mikor jelent meg. ♦ Megjegyzés, ahol le kell írni annak a részegységnek (a leírás alapjának) a számozási adatát, amelyikről a leírás többi adatcsoportja számára az adatokat vette.

Könyvtári katalógus főtételének első besorolási adata a könyvtár, mint testület egységesített neve, mert tájékoztató jellegű kiadványnak számít, ami a könyvtár működésére, tevékenységére vonatkozó adatokat szolgáltat.

185

14–15. A 14. KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL ČUKOVSKIJ, Kornej Ivanovič( – ) Doktror Hű de Fáy / Kornyej Csukovszkij ; Hugh Lofting nyomán ; Viktor Csizikov rajzaival ; Apostol András fordítása, a versbetéteket Rigó Béla fordította. – Budapest : Móra, cop. 1983. – 114 p. : ill. ; 29 cm Meseregény. – A kiadóra vonatkozó adat a címoldalon: Moszkva : Malis

ISBN 963 11 2855 5 kötött : 50,-Ft Mt.: Lofting, Hugh ( – )(közrem.) Čizikov, Viktor ( – )(ill.) Apostol András ( – )(ford.) Rigó Béla ( – )(ford.) Ut.: Csukovszkij, Kornyej Ivanovics Čukovskij, Kornej Ivanovič ( – ) Ut.: Csizikov, Viktor Čizikov, Viktor ( – )(ill.)

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A 15. KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL HAUFF, Wilhelm ( – ) Művek (mesék) Hauff legszebb meséi / Heinzelmann Emma rajzaival ; [ford. és átdolg. Jékely Zoltán, Rónay György, Szinnai Tivadar] ; [fel. szerk. Simonits Mária]. – 4., felújított kiad. – Budapest : Móra, 1979. – 304, [1] p. : ill. ; 24 cm Tartalom: Mesék almanachja ; A karaván ; A gólyakalifa története ; Fatme szabadulása ; A kis Mukk története ; Az álherceg ; Alexandria sejkje meg a rabszolgái ; Orros, a törpe ; Az ifjú angol ; Almazor története ; Szaid kalandjai ; A kőszív

ISBN 963 11 1135 0 kötött : 41,-Ft Mt.: Heinzelmann Emma ( – )(ill.) Jékely Zoltán ( – )( ford. és átdolg.) Rónay György ( – )( ford. és átdolg.) Szinnai Tivadar ( – )( ford. és átdolg.) Simonits Mária( – )(fel. szerk.)

MAGYARÁZAT A TÉTEL LEÍRÁS RÉSZÉHEZ A szerzőségi adat még a következő változatban is elfogadható: / [írta] Kornyej Csukovszkij ; Hugh Lofting nyomán Indoka: a szerző neve kiegészíthető a funkció megnevezésével ; a szerzőségi adatok leírásának sorrendjét az adatok fontossági sorrendje határozza meg. Csukovszkij művének létrejöttében Lofting már csak közreműködőként értelmezhető, azaz más szerzőségi funkció. A címoldal e két funkciót nem egy nyelvtani szerkezetben közli, ezért csak két szerzőségi adatként írható le. A címoldal kiadóként a moszkvai Malis-t nevezi meg. A verzó pontosítja az adatot, miszerint a magyar kiadás (ami a leírás tárgyát képezi) jogát a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó szerezte meg.

186

MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADATOK ELRENDEZÉSÉHEZ Több melléktételi besorolási adat feltüntetése esetén kétféle formai megoldás lehetséges: 1. Minta a 13. és 14. példamegoldásban is látható, minden besorolási adat új sorban kezdődik, de az Mt. rövidítést csak egyszer szabad kiírni. Ha viszont utalótétel besorolási adatából van több – mint ahogy az a 13. példamegoldásban látszik – és azokat új sorban kezdi, az Ut. rövidítést annyiszor kell kiírni, ahány besorolási adat van. 2. A melléktételek és az utalótételek besorolási adatait folyamatosan is lehet írni, ekkor azonban az egyes adatokat közé az adatcsoportelválasztó jelet ki kell tenni. (Lásd a 4. és 6. példa megoldását).

16.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK ALAPTÉTEL MONOGRAFIKUS SZINTŰ BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁSSAL A KÖNYVRŐL

RADNÓTI Zsuzsa ( – ) Mellékszereplők kora : magyar drámák a nyolcvanas években / Radnóti Zsuzsa. – [Budapest] : Széphalom, cop. 1991. – 126 p. ; 20 cm Folyóiratokban megjelent tanulmányok. – Tartalom: A magyar dada az asztalfiókban ; Róma pusztulásától a szanálásra ítélt külvárosi házig ; Chagall a Vitkovics Mihály utcában ; A századvég gyermekei ; Átváltozások ; Mellékszereplők kora ; Mementó ; Színház és találkozás, 1991

ISBN 963 7488 0322 2

fűzött : 110,-Ft

MAGYARÁZAT A TÉTEL LEÍRÁS RÉSZÉHEZ A címoldalon két címadat szerepel (Mellékszereplők kora, Magyar drámák a nyolcvanas években), a főcím kiválasztása a tipográfiai megkülönböztetés alapján történt. A másik címről kellett megállapítani annak típusát. A feltett kérdés: magyarázza-e a „Magyar drámák a nyolcvanas években” címadat a főcímet (ami viszont a tartalomra vonatkozik)? A válasz: igen, tehát alcímként leírható, mivel főforrásban szerepel. A megjelenés helyét nem közli a könyv, azt a kiadó neve alapján kell megállapítani. (A magyarországi kiadók székhelyét a kiadót azonosító ISBNkóddal együtt minden évben közli a Magyar nemzeti bibliográfia. Könyvek azévi első füzete.) A külső forrás megengedettnek számít, ezért [ ]-be kerül a megjelenés helye. A kiadó nevéből a „Könyvműhely” szót el kell hagyni, mert a „Széphalom”-mal nem alkot egy nyelvtani szerkezetet.

SZERZŐ/CÍM TÍPUSÚ TÉTEL A KÖTET 2. TANULMÁNYÁRÓL RADNÓTI Zsuzsa ( – ) Róma pusztulásától a szanálásra ítélt külvárosi házig Mellékszereplők kora : magyar drámák a nyolcvanas években / Radnóti Zsuzsa. – [Budapest] : Széphalom, cop. 1991. – 126 p. ; 20 cm Folyóiratokban megjelent tanulmányok. - Tartalom: A magyar dada az asztalfiókban ; Róma pusztulásától a szanálásra ítélt külvárosi házig ; Chagall a Vitkovics Mihály utcában ; A századvég gyermekei ; Átváltozások ; Mellékszereplők kora ; Mementó ; Színház és találkozás, 1991

ISBN 963 7488 0322 2 * Spiró György ( – )

fűzött : 110,-Ft

TÁRGYI MELLÉKTÉTEL ANALITIKUS SZINTŰ LEÍRÁSSAL A KÖTET 2. TANULMÁNYÁRÓL

A 2. tanulmányról készült tárgyi melléktétel, aminek segítségével lehetővé válik például a Spiró Györgyről szóló irodalom összegyűjtése, de tehető analitikus tétel a címhez is. RADNÓTI Zsuzsa ( – ) Róma pusztulásától a szanálásra ítélt külvárosi házig : Spiró György drámáiról / Radnóti Zsuzsa. – In: Mellékszereplők kora : magyar drámák a nyolcvanas években / Radnóti Zsuzsa. – [Budapest] : Széphalom, cop. 1991. – p. 18-43. Megjelent a Jelenkor 1987. januári számában

ISBN 963 7488 0322 2 * Spiró György ( – )

Tanulmánykötetnél lényeges a tartalom felsorolása, mert az egyes tanulmányokat csak az ennek alapján készített szerző/cím típusú tétel segítségével lehet visszakeresni. Ennek hiányában elvész az információ. (Analitikus leírással is megoldható!) 187

17.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 2. Cím szerinti melléktétel

MONOGRAFIKUS SZINTŰ BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS A KÖNYVRŐL AZ ALAPTÉTEL: KOLTAI Tamás (1942) Színváltozások / Koltai Tamás ; [a szerző fényképét Fejér Zoltán kész.]. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. – 576 p. : ill. ; 19 cm Tartalom: A sajtóban 1979 és 1983 között megjelent 114 színházi kritika. – A Szerző fényképe a védőborítón

ISBN 963 15 2911 8 Mt.: Fejér Zoltán ( - )(foto)

kötött: 45,-Ft

Katalógus számára monografikus szintű leírással készülő tételen a kötet alkotó 114 tanulmány címszerinti feltárása nem célszerű, mert nehézkessé tenné a visszakeresést. Enélkül viszont az egyes kritikák elvesznek a viszszakeresés számára, ami nem engedhető meg. Ilyen esetekben a kötetről készülő monografikus szintű leírás mellett el kell készíteni a kötet elemző (analitikus) leírását is, amikor a leírás tárgyát az egyes tanulmányok képezik. Figyelje meg a különbséget! Az alaptétel felhasználásával készülő bibliográfiai tételek: 1. Főtétel: KOLTAI Tamás (1942) Színváltozások / Koltai Tamás ; [a szerző fényképét Fejér Zoltán kész.]. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. – 576 p. : ill. ; 19 cm Tartalom: A sajtóban 1979 és 1983 között megjelent 114 színházi kritika. – A Szerző fényképe a védőborítón


kötött: 45,-Ft

A főtétel arra ad választ, hogy Koltai Tamásnak milyen művei vannak meg a könyvtárban. 188

√KOLTAI Tamás (1942) Színváltozások / Koltai Tamás ; [a szerző fényképét Fejér Zoltán kész.]. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. – 576 p. : ill. ; 19 cm Tartalom: A sajtóban 1979 és 1983 között megjelent 114 színházi kritika. – A Szerző fényképe a védőborítón


kötött: 45,-Ft

A cím szerinti melléktétel arra ad választ, hogy van-e a könyvtárban Színváltozások című dokumentum? 3. Közreműködői melléktétel √KOLTAI Tamás (1942) Színváltozások / Koltai Tamás ; [a szerző fényképét Fejér Zoltán kész.]. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. – 576 p. : ill. ; 19 cm Tartalom: A sajtóban 1979 és 1983 között megjelent 114 színházi kritika. – A Szerző fényképe a védőborítón


kötött: 45,-Ft

A közremőködői melléktétel arra ad választ, hogy Fejér Zoltánnak milyen művei vannak meg a könyvtárban. Tehát mind a fő-, mind a melléktételek csak a dokumentum (könyv) egészére vonatkozóan szolgáltatnak – az azonosításhoz szükséges – információkat.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK ANALITIKUS SZINTŰ BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS A KÖTETET ALKOTÓ TANULMÁNYOKRÓL

A kötetet alkotó tanulmányok visszakeresését az analitikus leírással készült tételek biztosítják: KOLTAI Tamás (1942) Fuvallat / Koltai Tamás. – In: Színváltozások / Koltai Tamás . – Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. – p. 34-37. Kritika Shakespeare IV. Henrik című drámájának Várszínház-beli (Budapest) előadásáról

ISBN 963 15 2911 8 *Shakespeare, William (1564-1616). IV. Henrik A fenti analitikus leírással készült tétel segítségével válasz adható a könyvtárhasználó olyan kérdésére is, hogy Shakespeare-ről van-e valamilyen dokumentum a könyvtárban. Ennek az analitikus leírással készült tételnek egy másik példányát be lehet tenni a tanulmány címe szerint is a katalógusba. Ez a tétel arra ad választ, hogy a Fuvallat című írás megvan-e a könyvtárban. Az olvasó csak a címre emlékszik, tehát aszerint fog keresni, vagyis a kérdésében a kereshető információs elem a tanulmány címe lesz: KOLTAI Tamás (1942) Fuvallat / Koltai Tamás. – In: Színváltozások / Koltai Tamás . – Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. – p. 34-37. Kritika Shakespeare IV. Henrik című drámájának Várszínház-beli (Budapest) előadásáról

17–18. Koltai Tamás nevéhez nem érdemes analitikus tételt tenni, mert a kötetről készült monografikus szintű leírás, aminek a főtétele a szerző nevénél megtalálható. ALAPTÉTEL MONOGRAFIKUS SZINTŰ BIBLIOGRÁFIA LEÍRÁSSAL A 18. KÖNYVRŐL

ANDERSEN, Hans Christian ( – ) The complete illustrated stories of Hans Christian Andersen / translated by H. W. Dulcken ... ; with ... illustrations by A. W. Bayes. – London : Chancellor, 1990. – 948 p. : ill. ; 22 cm. ISBN 0 907486 21 5 kötött : ár nélkül Mt.: Dulcken, Hans William ( – )(ford.) Bayes, Alfred William ( – )(ill.) A címben előforduló „of” birtokos szerkezetté teszi a mondatot, vagyis a szerző neve a főcím elválaszthatatlan részét képezi. Ezért szerzőségi adatként nem ismételhető meg. (Adatismétlésnek csak azonos adatcsoporton belül történő többszöri leírás számít, ami nem megengedett.) Angol nyelvű kiadványok a szerző nevét gyakran a „by” előljáróval kapcsolják a címhez. Az előzô megoldáshoz (of) képest ez lényeges különbség, mert így nem jön létre birtokos szerkezet, a cím és a szerző neve nem alkot egy nyelvtani szerkezetet. A „by” „írta” értelemben használatos, a szerzőségi adat részét képezi. (Lásd a 19. feladatot). A besorolási adat kiegészítő elemét mindig magyarul kell leírni.

ISBN 963 15 2911 8 *Shakespeare, William (1564-1616). IV. Henrik

189

19–22.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A 21. KÖNYV CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTELE

MONOGRAFIKUS SZINTŰ BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS A KÖNYVRŐL Négy színmű / Anton Csehov ; [ford. Kosztolányi Dezső, Makai Imre, Tóth Árpád]. – 6. kiad. – Budapest : Európa, 1986. – 292 p. ; 20 cm. – (Diákkönyvtár, ISSN 0324-2528) Tartalom: Sirály ; Ványa bácsi ; Három nővér ; Cseresznyéskert

ISBN 963 07 4090 7

fűzött : 17,-Ft

SZERZŐ/CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTEL A „VÁNYA BÁCSI” VISSZAKERESÉSÉHEZ

√CONRAD, Joseph Művek (novellák) Selected novels and stories / Joseph Conrad ; [portrait of Joseph Conrad by Walter Tittle]. – Twickenham : Hamlyn, cop. 1986. – 952 p. : ill. ; 21 cm Tartalom: The nigger of the Narcissus ; Heart of Darkness ; Nostromo ; Under Western eyes ; The secret sharer ; Freya of the seven isles ; Victory

ISBN 0 600 50106 X kötött : $95 Mt.: Tittle, Walter ( – )(ill.)

ČEHOV, Anton Pavlovič( – ) Ványa bácsi

Négy színmű / Anton Csehov ; [ford. Kosztolányi Dezső, Makai Imre, Tóth Árpád]. – 6. kiad. – Budapest : Európa, 1986. – 292 p. ; 20 cm. – (Diákkönyvtár, ISSN 0324-2528) Tartalom: Sirály ; Ványa bácsi ; Három nővér ; Cseresznyéskert

ISBN 963 07 4090 7

fűzött : 17,-Ft

ANALITIKUS LEÍRÁSSAL KÉSZÜLT TÉTEL A „VÁNYA BÁCSI” VISSZAKERESÉSÉHEZ

ČEHOV, Anton Pavlovič ( – ) Ványa bácsi / Anton Csehov ; ford. Makai Imre. – In: Négy színmű / Anton Csehov ; [ford. Kosztolányi Dezső, Makai Imre, Tóth Árpád]. – 6. kiad. – Budapest : Európa, 1986. – p. 128-193. – (Diákkönyvtár, ISSN 0324-2528) ISBN 963 07 4090 7 A 20. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL ELKÉSZÍTENIE! 190

A 22. KÖNYV CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTELE √DOYLE, Arthur Conan, Sir (1859–1930) Művek The complete Sherlock Holmes / Arthur Conan Doyle. – 2. impr. – Twickenham : Hamlyn, 1985, cop. 1984. – 1083 p. ; 20 cm Tartalom: A study in scarlet ; The sign of four ; The adventure of Sherlock Holmes ; The memoirs of Sherlock Holmes ; The Return of Sherlock Holmes ; The hound of the Baskervilles ; The valley of fear ; His last bow ; The casebook of Sherlock Holmes

ISBN 0 600 38555 8 * Holmes, Sherlock

kötött : $5,95

23–25.


25. FELADAT, A HUNMARC FORMÁTUMÚ REKORD BIBLIOGRÁFIAI

23. FELADAT

ADATMEZŐI

SZERZŐI ÉLETMŰSOROZAT LEÍRÁSA A magyarázatot lásd a 64. feladatnál. MOLDOVA György ( – ) Regény / Moldova György. – Budapest : Magvető, 1988-. – 21 cm Számozatlan sorozat

ISBN 963 271 251 X Malom a pokolban A változások őrei ISBN 963 14 1197 4

kötött : 80,-Ft kötött : 80,-Ft

A 23. példában szereplő könyv leírása sorozatba tartozó egykötetes könyvként: MOLDOVA György ( – ) Malom a pokolban ; A változások őrei / Moldova György. – Budapest : Magvető, 1988. – 501 p. ; 21 cm. – (Regény, ISBN 963 271 251 X) Regények

ISBN 963 14 1197 4

kötött : 80,-Ft

020 $a963 11 4466 6$jf.$c17,-Ft 040 $aMNB$cHUN 041 0 $ahunhun 072 *1 $a4 080 $a894.511-32 100 10 $aMikszáth$jKálmán$d1847-1910 245 10 $aTót atyafiak$cMikszáth Kálmán$e[az utószót Csűrös Miklós írta] 260 $aBudapest$bMóra$c1986 300 $a389 p.$c24 cm 440 *0 $aDiákkönyvtár$x0324-2528 500 $aKisregények 700 11 $aCsűrös$jMiklós$d1938$xutószó 740 21 $aA jó palócok$cMikszáth Kálmán 740 01 $aBeszterce ostroma$cMikszáth Kálmán Nem tévesztendő össze a 245 és a 740 hívójelű adatmező! Mindkettő tartalmaz cím- és szerzőségi adatokat, de míg a 245-ös mező tartalma az ISBD alapú tétel 1. adatcsoportjának felel meg, és a főtétel szempontjából közelít a dokumentumhoz, addig a 740-es mező a melléktétel szempontjából, ezért második indikátorának értékével minősíti a címet (ami így vagy további főtétel, vagy melléktétel vagy analitikus tétel besorolási adata). A 245-ös mező nem ismételhető, a 740-es viszont igen.

A 24. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KÉSZÍTSE EL!

191

26. KÖZÖS FŐCÍM NÉLKÜLI SZERZŐI GYŰJTEMÉNY EGYIK EREDETI CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTELE √HOFFMANN, Ernst Theodor Amadeus ( – ) Der goldene Topf (magyar) Az arany virágcserép ; Scuderi kisasszony : két kisregény / Ernst Theodor Amadeus Hoffmann ; [az első művet ford. Horváth Zoltán, a második művet ford. Gergely Erzsébet] ; [ az utószó Szeghalmi Elemér munkája]. – 3. kiad. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1984. – 215 p. ; 18 cm. – (Olcsó könyvtár, ISSN 0133-1183 ; 892. köt.)

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK KÖZÖS FŐCÍM NÉLKÜLI SZERZŐI GYŰJTEMÉNY EGYIK FŐCÍM SZERINTI MELLÉKTÉTELE

√HOFFMANN, Ernst Theodor Amadeus ( – ) Der goldene Topf (magyar) Az arany virágcserép ; Scuderi kisasszony : két kisregény / Ernst Theodor Amadeus Hoffmann ; [az első művet ford. Horváth Zoltán, a második művet ford. Gergely Erzsébet] ; [ az utószó Szeghalmi Elemér munkája]. – 3. kiad. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1984. – 215 p. ; 18 cm. – (Olcsó könyvtár, ISSN 0133-1183 ; 892. köt.)

Eredeti címek: Der goldene Topf ; Das Fräulein von Scuderi

Eredeti címek: Der goldene Topf ; Das Fräulein von Scuderi

ISBN 963 15 2547 7 fűzött : 7,-Ft Mt.: Horváth Zoltán ( – )(ford.) Gergely Erzsébet ( – )(ford.) Szeghalmi Elemér (– )(utószó)

ISBN 963 15 2547 7 fűzött : 7,-Ft Mt.: Horváth Zoltán ( – )(ford.) Gergely Erzsébet ( – )(ford.) Szeghalmi Elemér (– )(utószó) A SOROZATI KATALÓGUS TÉTELE

A tétel arra a kérdésre ad választ, hogy a Der godene Topf című mű milyen nyelvű kiadásokban van meg a könyvtárban? Ha csak a magyar nyelvű címet ismeri, a keresés útja: 1. Az ismert magyar nyelvű cím (Az arany virágcserép) alapján megkeresi a cím szerinti melléktételt 2. A tétel tartalmazza az eredeti címet (Der goldene Topf), amelynek alapján tovább lehet keresni 3. Ha a műnek különböző nyelvű fordításai vannak meg a könyvtárban, azok cím szerint szétszóródnak a címkezdő betűkhöz. Az eredeti cím azonban állandó, minden fordításon azonos, ezért alkalmas arra, hogy a különböző nyelvű fordításokat egy helyen, az eredeti címnél gyűjtse össze.

√HOFFMANN, Ernst Theodor Amadeus ( – ) Der goldene Topf (magyar) Az arany virágcserép ; Scuderi kisasszony : két kisregény / Ernst Theodor Amadeus Hoffmann ; [az első művet ford. Horváth Zoltán, a második művet ford. Gergely Erzsébet] ; [ az utószó Szeghalmi Elemér munkája]. – 3. kiad. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1984. – 215 p. ; 18 cm. – (Olcsó könyvtár, ISSN 0133-1183 ; 892. köt.) Eredeti címek: Der goldene Topf ; Das Fräulein von Scuderi

ISBN 963 15 2547 7 fűzött : 7,-Ft Mt.: Horváth Zoltán ( – )(ford.) Gergely Erzsébet ( – )(ford.) Szeghalmi Elemér (– )(utószó) A tétel arra ad választ, hogy az Olcsó könyvtár sorozatban megjelent művek közül mi van meg a könyvtárban.

192


27–30.

A 27–29. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA! A 30. FELADAT. KÖNYV EGYIK KÖZREMŰKÖDŐI MELLÉKTÉTELE

√MILTON, John (1608 – 1674) Elveszett Paradicsom ; A küzdő Sámson / John Milton ; [ford. Jánosy István és Jánosházy György] ; [az utószót Szenczi Miklós írta] ; [a jegyzeteket Jánosházy György és Szenczi Miklós kész.]. – Budapest : Európa, 1987. – 471 p. ; 20 cm. – (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0320-6522 [!ISSN 0230-6522]) Drámák

ISBN 963 07 4219 5 kötött : 32,-Ft Mt.: Jánosy István ( – )(ford. és jegyz.) Jánosházy György ( – )(ford. és jegyz.) Szenczi Miklós ( – )( jegyz. és utószó) A párhuzamos cím nem írható le, mert az adatelem számára tiltott forrásban közli a könyv.

193

31.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK Egyik cím szerinti melléktétel:

TÖBB SZERZŐ TÖBB MŰVÉNEK KÖZÖS FŐCÍM NÉLKÜLI GYŰJTEMÉNYE 1. főtétel: SZENTIVÁNYI MÁRKUS Dezső ( – ) Növényvédőszerek / írta Szentiványi Márkus Dezső. A szőlő növényvédelme / írta ... Szentgály Tibor. A biológiai növényvédelem / írta Szentgally Tivadar ; [szerk. Mikulás Endre] ; [a fényképfelvételeket kész. Nagy Balogh Tihamér] ; [rajzolta Nemeskéry Valér]. – Nyírigló : Mezőtrade, 1993. – 342 p., LII t. : ill. ; 19 cm Bibliogr.: p. 321-335.

ISBN 963 03 3699 X kötött : 665,-Ft Tft.: Szentgály Tibor ( – ) Szentgally Tivadar ( – ) Mt.: Mikulás Endre ( – ) (szerk.) Nagy Balogh Tihamér ( – ) (foto) Nemeskéry Valér ( – ) (ill.) Ut.: Márkus Dezső, Szentiványi Szentiványi Márkus Dezső ( – ) Ut.: Balogh Tihamér, Nagy Nagy Balogh Tihamér ( – )

2. főtétel egyik lehetséges megoldása: SZENTIVÁNYI MÁRKUS Dezső ( – ) Növényvédőszerek / írta Szentiványi Márkus Dezső. A szőlő növényvédelme / írta ... Szentgály Tibor. A biológiai növényvédelem / írta Szentgally Tivadar ; [szerk. Mikulás Endre] ; [a fényképfelvételeket kész. Nagy Balogh Tihamér] ; [rajzolta Nemeskéry Valér]. – Nyírigló : Mezőtrade, 1993. – 342 p., LII t. : ill. ; 19 cm Bibliogr.: p. 321-335.

ISBN 963 03 3699 X kötött : 665,-Ft Tft.: Szentgály Tibor ( – ) Szentgally Tivadar ( – ) Mt.: Mikulás Endre ( – ) (szerk.) Nagy Balogh Tihamér ( – ) (foto) Nemeskéry Valér ( – ) (ill.) Ut.: Márkus Dezső, Szentiványi Szentiványi Márkus Dezső ( – ) Ut.: Balogh Tihamér, Nagy Nagy Balogh Tihamér ( – )

194

SZENTGÁLY Tibor ( – ) A biológiai növényvédelem Növényvédőszerek / írta Szentiványi Márkus Dezső. A szőlő növényvédelme / írta ... Szentgály Tibor. A biológiai növényvédelem / írta Szentgally Tivadar ; [szerk. Mikulás Endre] ; [a fényképfelvételeket kész. Nagy Balogh Tihamér] ; [rajzolta Nemeskéry Valér]. – Nyírigló : Mezőtrade, 1993. – 342 p., LII t. : ill. ; 19 cm Bibliogr.: p. 321-335.

ISBN 963 03 3699 X kötött : 665,-Ft Tft.: Szentgály Tibor ( – ) √ Szentgally Tivadar ( – ) Mt.: Mikulás Endre ( – ) (szerk.) Más megoldás is lehetséges: SZENTIVÁNYI MÁRKUS Dezső ( – ) Növényvédőszerek / írta Szentiványi Márkus Dezső. A szőlő növényvédelme / írta ... Szentgály Tibor. A biológiai növényvédelem / írta Szentgally Tivadar ; [szerk. Mikulás Endre] ; [a fényképfelvételeket kész. Nagy Balogh Tihamér] ; [rajzolta Nemeskéry Valér]. – Nyírigló : Mezőtrade, 1993. – 342 p., LII t. : ill. ; 19 cm Bibliogr.: p. 321-335.

ISBN 963 03 3699 X kötött : 665,-Ft Tft.: Szentgály Tibor ( – ) √Szentgally Tivadar ( – ) Mt.: Mikulás Endre ( – ) (szerk.) Nagy Balogh Tihamér ( – ) (foto) Nemeskéry Valér ( – ) (ill.) Ut.: Márkus Dezső, Szentiványi Szentiványi Márkus Dezső ( – ) Ut.: Balogh Tihamér, Nagy Nagy Balogh Tihamér ( – )

A követendő gyakorlatot a házi katalogizálási szabályzatban le kell írni!

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A 32. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA! A 33. FELADAT MEGOLDÁSA a) A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL: XX századi angol drámák / [G.B. Shaw et al.] ; [ford. Bányay Geyza et al.] ; [vál. és az utószót írta Ungvári Tamás] ; [az életrajzi jegyzeteket Budai Katalin állította össze]. – Budapest : Európa, 1985. – 940 p. ; 20 cm. – (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522) Tartalom: 1.: Ember és felsőbbrendű ember / G.B. Shaw ; ford. Ottlik Géza. – 2.: Pygmalion / G.B. Shaw ; ford. Mészöly Dezsô. – 3.: Szent Johanna / G.B. Shaw ; ford. Ottlik Géza. – 4.: Purgatórium / W.B Yeats ; ford. Garai Gábor. – 5.: A nyugati világ baj-noka / J.M. Synge ; ford. Ungvári Tamás. – 6.: Juno és a páva / J.M. Synge ; ford. Nagy Péter. – Gyilkosság a székesegyházban / T.S. Eliot ; ford. Vas István. – Godot-ra várva / Samuel Beckett ; ford. Kolozsvári Grandpierre Emil

ISBN 963 07 3421 4 kötött : 83,-Ft Mt.: Shaw, George Bernard (1856–1950). – Yeats, William Buttler (1865–1939). – Synge, John Millington (1871–1909). – Eliot, Thomas Stearns (1888–1965). – Beckett, Samuel (1906–). – Mészöly Dezső ( – ) (ford.). – Ottlik Géza( – ) (ford.). – Garai Gábor ( – ) (ford.). –Ungvári Tamás ( – ) (ford.). – Nagy Péter ( – ) (ford.). – Vas István ( – ) (ford.). – Kolozsvári Grandpierre Emil ( – ) (ford.). – Bányay Geyza ( – ) (ford.). – Ungvári Tamás ( – ) (vál. és az utószó). – Budai Katalin ( – ) (életrajzi jegyzetek) Ut.: Grandpierre Emil, Kolozsvári Kolozsvári Grandpierre Emil ( – ) b) EGYSÉGESÍTŐ UTALÓTÉTEL:

32–33. c) SZERZŐ/CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTEL PYGMALION CÍMŰ MŰRŐL: SHAW, George Bernard (1856–1950) Pygmalion √XX századi angol drámák / [G.B. Shaw et al.] ; [ford. Bányay Geyza et al.] ; [vál. és az utószót írta Ungvári Tamás] ; [az életrajzi jegyzeteket Budai Katalin állította össze]. – Budapest : Európa, 1985. – 940 p. ; 20 cm. – (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522) ISBN 963 07 3421 4 kötött : 83,-Ft Mt.: Mészöly Dezső ( – ) (ford.) d) ANALITIKUS LEÍRÁSSAL KÉSZÜLT TÉTEL A PYGMALION CÍMŰ MŰRŐL: SHAW, George Bernard (1856–1950) Pygmalion / G.B. Shaw ; ford. Mészöly Dezső. – In: √XX századi angol drámák / [G.B. Shaw et al.] ; [ford. Bányay Geyza et al.] ; [vál. és az utószót írta Ungvári Tamás] ; [az életrajzi jegyzeteket Budai Katalin állította össze]. – Budapest : Európa, 1985. – p. 233-350. – (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522) ISBN 963 07 3421 4 kötött : 83,-Ft Mt.: Mészöly Dezső ( – ) (ford.) A főtételnek teljes leírással kell készülnie és tartalmaznia kell minden lehetséges besorolási adatot. A melléktételek készülhetnek egyszerűsített leírással is és csak a saját, valamint a főtétel első besorolási adatát kell tartalmazniuk. A főtétel első besorolási adata előtt a √ azt jelenti, hogy a teljes bibliográfiai leírást és a valamennyi besorolási adatot tartalmazó tétel a jel után következő rendszónál található meg.

Grandpierre Emil, Kolozsvári lásd Kolozsvári Grandpierre Emil ( – )

195

34. A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT CÍM SZERINTI FŐTÉTEL: Gazdaság, társadalom, történetírás : emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára / szerk. Ferenc Glatz = Economy, society, historiography : dedicated to Zsigmond Pál Pach on his 70th birthday / ed. by Ferenc Glatz ; [közread. a] MTA Történettudományi Intézet ; [a szerk. munkatársai Burucs Kornélia, Pók Attila] ; [bev. Berend T. Iván]. – Budapest : MTA TTI, 1989. – 374 p. : ill. ; 24 cm. – (Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok, ISSN 0238-2180 ; 6.) A tanulmányok váltakozva magyar, francia, angol és német nyelven. – Szakirodalmi hivatkozások a tanulmányok végén. – Tartalom: 1.: Pach tanár úr / Berend T. Iván. – 2.: Le moulin hydraulique, la machine universelle du moyen ge / Makkai László. – 3.: Renaissance humanism in the European society of the 14th-15th centuries / Barg, M. A. – 4.: Az erdélyi só a török Szendrőben, 1514-1516 / Hóvári János. – 5.: A kassai kereskedelem a 16. században / Granasztói György. – 6.: The Baltic region in the 19th century / Khac, J. – 7.: How many nobles lived in 16th century Poland? / Wyczanski, Andrzej. – 8.: Külpolitika és külpolitikai gondolkodás az 1930-as években / Juhász Gyula. – 9.: Pach Zsigmond Pál műveinek bibliográfiája 1943-1989 / összeáll. Varga István

ISBN 963 8311 65 7 fűzött : 140,-Ft *Pach Zsigmond Pál (1919–) Mt.: Glatz Ferenc ( – ) (szerk.). – Burucs Kornélia ( – )(közrem.). – Pók Attila ( – )(közrem.). – Berend T. Iván ( – )( bev.). – Magyar Tudományos Akadémia (Budapest).Történettudományi Intézet (közread.) Ut.: Történettudományi Intézet Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Történettudományi Intézet Ut.: MTA Történettudományi Intézet Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Történettudományi Intézet Ut.: MTA TTI Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Történettudományi Intézet

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT EGYIK KÖZREMŰKÖDŐI MELLÉKTÉTEL: √Gazdaság, társadalom, történetírás : emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára / szerk. Ferenc Glatz = Economy, society, historiography : dedicated to Zsigmond Pál Pach on his 70th birthday / ed. by Ferenc Glatz ; [közread. a] MTA Történettudományi Intézet ; [a szerk. munkatársai Burucs Kornélia, Pók Attila] ; [bev. Berend T. Iván]. – Budapest : MTA TTI, 1989. – 374 p. : ill. ; 24 cm. – (Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok, ISSN 0238-2180 ; 6.) ISBN 963 8311 65 7 fűzött : 140,-Ft Mt.: Magyar Tudományos Akadémia (Budapest).Történettudományi Intézet (közread.)

ANALITIKUS LEÍRÁSSAL KÉSZÜLT TÁRGYI MELLÉKTÉTEL

GRANASZTÓI György ( – ) A kassai kereskedelem a 16. században / Granasztói György. – In: √Gazdaság, társadalom, történetírás : emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára / szerk. Ferenc Glatz = Economy, society, historiography : dedicated to Zsigmond Pál Pach on his 70th birthday / ed. by Ferenc Glatz ; [közread. a] MTA Történettudományi Intézet ; [a szerk. munkatársai Burucs Kornélia, Pók Attila] ; [bev. Berend T. Iván]. – Budapest : MTA TTI, 1989. – 374 p. : ill. ; 24 cm. – (Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok, ISSN 0238-2180 ; 6.) ISBN 963 8311 65 7 fűzött : 140,-Ft *Kassa Ut.: Kassa 1920 után Košice Ut.: Košice 1920 elôtt Kassa A város (Kassa) nevének egységesített alakja a tanulmány tárgyidejében érvényes hivatalos név. Magyarázatos utalók szükségesek.

196

35–39.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 35. FELADAT. SOROZATRÓL KÉSZÜLT TÉTEL BIBLIOGRÁFIA SZÁMÁRA

9. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek / Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltár. – 13- . – Miskolc : B-A-Z. Megyei Lvtár, 1981- . – 21 cm A sorozat 1-12. száma Borsodi levéltári füzetek címen jelent meg

ISSN 0236-7009 = Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek 29.: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai / szerk. Csorba Csaba 213. A számozás adatcsoportban látható sorozati szám (13) azt jelenti, hogy a leírás a sorozat mindenkori legelső részegységéről készült. (Ha egy közbenső részegységről készült volna, a számozás adatcsoportba csak egy ? kerülhetett volna.) A mindenkori legelső részegység tehát nem feltétlenül az 1. sorszámot viselő részegység. Csak a címmel együtt értelmezhető. Azt jelenti, hogy a leírásban közölt főcímmel megjelent kiadvány legelső részegysége milyen számozási adatot kapott. A példánkban szereplő sorozatnak a 13. számtól megváltozott a címe, de tovább folytatta az előzmény számozását. Az új címen megjelent legelső részegység így a 13. sorszámot kapta. Élő sorozatról mindig nyitott leírás készül.

A 36–38. FELADATOT, VALAMINT A 35. KÖNYV FŐTÉTELÉT ÖNÁLLÓAN KELL ELKÉSZÍTENIE!

39. FELADAT. PÁRHUZAMOS ADATOKKAL RENDELKEZŐ HASONMÁS (FAKSZIMILE) KIADÁSRÓL KÉSZÜLT FŐTÉTEL ZOLNAI Gyula ( – ) Magyar oklevél-szótár : régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye : pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótároz / legnagyobb részüket gyűjtötte Szamota István ; ... szótárrá szerk. Zolnai Gyula = Lexicon vocabulorum Hungaricorum : in diplomatibus aliisque scriptis quae reperire possunt vetustorum : supplementum ad Lexicon linguae Hungaricae aevi antiquiori / maxima ex parte industria Stephani Szamota collectorum ; ... composuit Julius Zolnai. – [Budapest] : ÁKV, 1984. – XXXI p., 1210 col. ; 29 cm. – (Az Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata, ISSN 0231-1518) Eredeti kiadás: Budapest : Hornyánszky, 1902–1096

ISBN 963 02 2670 7 kötött : 250,-Ft Mt.: Szamota István ( – ) (közrem.)

Ügyelni kell arra, hogy nagy betűvel csak az adatcsoportok kezdő szavai, a párhuzamos cím és azok a szavak írhatók, amelyeket az illető nyelv helyesírási szabályai szerint nagy betűvel kell írni. (Például a latin nyelvben a népneveket nagy, a magyar nyelvben kis betűvel írják.) A hasonmás kiadás tényét külső forrásból azért nem kell leírni a 2. adatcsoportban, mert a sorozat adatai tartalmazzák az információt. A főcím kiválasztása a könyv főrészének nyelve alapján történt. Szótárak összeállítói egyéni szerzőnek minősülnek, ezért nevük egységesített alakja főtételi besorolási adat lesz. A főtétel második besorolási adata a cím, harmadik besorolási adata a megjelenés éve lesz. Ez azt jelenti, hogy ha több olyan főtétel van, a-melyen Zolnai Gyula a besorolási adat, a tételek sorrendjét a címek betűrendje határozza meg. Ha a címek is azonosak, akkor a megjelenés éve.

197

40–42. A 40. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL ELKÉSZÍTENIE! 41. FELADAT. FÜGGELÉKET TARTALMAZÓ REPRINT LEÍRÁSA (AZONOS SZERZŐK) BODOR Antal (1875–1955) Magyarország honismereti irodalma : 1527-1944 : függelék a vármegyetörténeti sorozatok / ... Bodor Antal, Gazda István. – Budapest : Könyvért., 1984. – IX, [3] p., 483 col. ; 24 cm. – (Tudománytár : a Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, ISSN 0231- 4851) Eredeti kiadás: Magyarország helyismereti könyvészete : 1527-1940 / összeáll... Bodor Antal. – Budapest : Szerző, 1944.

ISBN 963 02 281 7 kötött : 205,-Ft Tft: Gazda István (1948–) 42. FELADAT. ADATELHAGYÁS LEHETŐSÉGE A FŐCÍMBŐL. VAGYLAGOS CÍM CSEH Gusztáv ( – ) Libellus pictus, azaz Képekkel írott könyvecskéje jeles házaknak, melyeket Alsócsernátontól Zsibóig eleink önnön oltalmukra és uruk dícséretére … emeltek és mesteri kézzel ékesítettek / ... rézre karcolta Cseh Gusztáv ... az MCMLXXXII–MCMLXXXIV. esztendőkben ; [a magyarázó jegyzeteket Sas Péter írta]. – Budapest : Múzsák, 1988. – 22 p., [62] tl. : ill. ; 24 cm ISBN 963 564 396 9 fűzött : 24 cm Mt.: Sas Péter ( – ) (jegyzetek) A kis könyvecskének egész címoldalt betöltő, nagyon hosszú címe van. Csábító a lehetőség, hogy a főcím egyes részeit elhagyja, de végig kell gondolni, hogy valóban lényegtelenek-e azok a részek, amiket el akar hagyni. 198

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK Például: „Libellus pictus” azt jelenti, hogy képes könyvecske. Az utána következő szövegrésszel az „azaz” szócska kapcsolja össze, tehát a cím második, hosszú része vagylagos címnek minősül. A vagylagos címek önállóan értelmezendő címek. „Alsócsernátontól Zsibóig” fontos információ, mert az építészeti emlékek helyét határozza meg. „eleink önnön oltalmukra és uruk dícséretére emeltek” mai szóhasználatunkhoz képest kissé körülményesen, de azt fejezi ki, hogy a könyv lakóházakról és templomokról szól. Szintén lényeges információ, mert ha valaki gazdasági épületek képeit keresné, a címből tudhatja meg, hogy a keresett információért ehhez a kiadványhoz nem érdemes fordulnia. Tehát bár megvan a lehetőség arra, hogy a címből és a szerzőségi adatok szövegkörnyezetéből a lényegtelennek ítélt részeket elhagyja, ezzel nagyon korlátozott mértékben lehet élni, mert valójában igen kevés a lényegtelennek ítélhető elem.

43–44.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 43. FELADAT.

44. FELADAT. PÁRHUZAMOS ADATOKKAL RENDELKEZŐ TÖBBNYELVŰ

KONFERENCIAANYAG TÉTELSZERKESZTÉSE. (LÁSD MÉG 4. FELADAT)

Bild-Kunde – Volks-Kunde : die III. Internationale Tagung des Volkskundlichen Bildforschung Komittee bei SIEF UNESCO Miskolc ... 5-10 April 1988. organisiert von der Abteilung für die Forschung Visueller Kultur bei der Museumsdirektoriat vom Komitat Borsod-AbaújZemplén / Ernő Kunt Hrsg. = Kép-hagyomány – nép-hagyomány : a SIEF UNESCO Néprajzi Képkutató Munkabizottsága III. Nemzetközi Konferenciája Miskolc ... 1988. április 5-10. a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Igazgatóság Vizuális Kultúrakutató Osztálya rendezésében / Kunt Ernő szerk. ; [a Herman Ottó Múzeum kiadása]. – Miskolc : HOM, 1989. – 382 p. : ill. ; 24 cm A konferencia hivatalos neve International Symposium for Ethnological Study of Pictures . – A konferencián elhangzott előadások szövege túlnyomórészt német és angol nyelven, egy-két tanulmány francia és magyar nyelven. – A konferencia külföldi visszhangjairól folyóiratszemle német, angol, szlovák és orosz nyelvű lapokból. – Irodalomjegyzék a tanulmányok végén

ISBN 963 7221 29 8 fűzött : ár nélkül Mt.: Société Internationale d’ Éthnologie et de Folklore (Paris) (közrem.) International Symposium for Ethnological Study of Pictures (3.)(1988)(Miskolc) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Igazgatóság (Miskolc). Vizuális Kultúrakutató Osztály Ut.: SIEF Société Internationale d’ Éthnologie et de Folklore (Paris) Ut.: Vizuális Kultúrakutató Osztály, Miskolc Borsod-Abaúj Zemplén megyei Múzeumi Igazgatóság (Miskolc).Vizuális Kultúrakutató Osztály MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADATOK MEGVÁLASZTÁSÁHOZ A konferencia (International Symposium for Ethnological Study of Pictures) azért nem tekinthető a rendezvény szerzőjének – ebből következően nem lehet a főtétel első besorolási adata, mert a kiadvány főcíme nem azonos a konferencia hivatalos nevével.

KÖNYV FŐTÉTELE

OSBORNE, John ( – ) Dühöngő ifjúság : színmű három felvonásban = Look back in anger : a play in three acts / John Osborne ; [ford. Ottlik Géza]. – Budapest : Európa, 1990. – 238, [3]p. ; 19 cm. – (Janus könyvek, ISSN 0138-1062) Angol és magyar nyelven

ISBN 963 07 5132 1 kötött : 98,-Ft Mt.: Ottlik Géza ( – )(ford.) A főcím kiválasztásakor végigjárt út: ♦ A könyv szövegrésze nyelvének megállapítása. A szöveg angol és magyar nyelvű, tehát a szöveg nyelve alapján nem lehet kiválasztani a főcímet, ezért ♦ többes címoldal esetén – mint ahogyan az a feladatban van – automatikusan a jobb oldali címoldalon közölt cím lesz a főcím, a bal oldali címoldalon közölt pedig a párhuzamos cím. ♦ Mind a jobb, mind a bal oldali címoldal több címadatot tartalmaz, ezért további döntésre van szükség. Az azonos oldalon közölt címek közül a tipográfiai kiemelés szabályának figyelembevételével történik a választás. Mivel mind a főcím, mind a párhuzamos cím nyelvén közölnek alcímet a címoldalak, az alcímeket a velük megegyező nyelvű főcím után kell leírni. A szerzőségi adatok azonban csak egynyelvűek (ebből a szempontból közömbös, hogy milyen nyelvűek), ezért csak a címadatok után írhatók le. (A teljes párhuzamosságra, amikor minden címadatnak és minden szerzőségi adatnak van párhuzamos megfelelője, lásd a 38. feladat meg-oldását.) Angol nyelvű címeknek is csak az első szava írható nagy betűvel – hacsak nem tulajdonnév a többi szó!

199

45–47. 45. FELADAT. A FÜGGELÉK LEÍRÁSA (ELTÉRŐ SZERZŐK) Champigneulle, Louis ( – ) Art nouveau = Jugendstil = Szecesszió / Champigneulle ; [ford. Pődör László] ; [az utószó illusztrációi Yiri Hampl, Károlyi Attila, Petrás István] ; [függelék Koós Judith] ; [utószó ... Koós Judith ...]. – Budapest : Corvina, [1978]. – 336 p. : ill. Eredeti cím: L’ Art nouveau. – Magyar nyelven. – A függelék címe: A szecesszió Magyarországon

ISBN 963 13 0059 5 kötött : 123,-Ft Mt.: Koós Judith (1923–)(függelék, utószó) Hampl, Yiri ( – )(ill.) Károlyi Attila ( – )(ill.) Petrás István( – )(ill.) A 46. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA! 47. FELADAT. SOROZATBA TARTOZÓ TÖBBKÖTETES KÖNYV, AZONOS SOROZATI SZÁMMAL. MAGYARÁZAT A TÉTEL LEÍRÁS RÉSZÉHEZ A kötetek egyszerre jelentek meg, ezért lezárt leírás készül. A sorozati szám mindkét köteten azonos és a sorozat többi adata is megegyezik a két köteten, így a sorozat adatcsoportot közös adatként kell leírni. (Ha viszont a sorozat adatcsoport bármely eleme eltérő lenne a két köteten, az egész adatcsoport kötetadatnak minősülne és az eltérő adatok figyelembevételével a kötetadatok lépcsőiben lenne leírható annyiszor, ahány kötetes a kiadvány.) A részegységek típusát nem nevezi meg a könyv, ezért az a kötetadatok között nem írható le. Az első lépcső terjedelmi adata a kötetek darabszáma (nem feltétlenül azonos a kötetszámmal!). Az oldalszám megadható, ha az oldalak folyamatosan számozottak. 200

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK Ügyeljen arra, hogy a főtétel első besorolási adata az első betűhelyen kezdődjék, míg a közös főcímet és a kötetjelzést a harmadik, az Mt. és az Ut. rövidítést az 5. betűhelyen kell kezdenie! A 47. FELADAT ÖSSZEFOGLALÓ SZINTŰ TÖBBLÉPCSŐS, LEZÁRT LEÍRÁSA

Lévay József Könyvtár (Miskolc) Régi magyarországi nyomtatványok / [kiad. a miskolci Városi Könyvtár] ; [szerk...Kis Józsefné, Garamvölgyi Ernőné]. – Miskolc : Városi Könyvtár, 1990. – 2 db (935, 97 p.) : ill. ; 19 cm. – (A Lévay József Könyvtár katalógusai, [ISSN 0237-2460] ; 4.) [ISBN 963 04 0147 4] fűzött : ár nélkül Mt.: Kis Józsefné ( – )(szerk.) Garamvölgyi Ernőné ( – )(szerk.) Ut.: Városi Könyvtár Lévay József Könyvtára, Miskolc Lévay József Könyvtár, Miskolc Ut.: Református Lévay József Gimnázium Nagykönyvtára, Miskolc 1978 után Lévay József Könyvtár (Miskolc). 1., 1568–1784. – IV, 559 p. ISBN 963 04 0148 7 2., 1785–1800. – 560–935, 97 p. ISBN 963 04 0149 5 MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADATOK MEGVÁLASZTÁSÁHOZ ÉS ELRENDEZÉSÉHEZ

Könyvtári kötetkatalógus főtételének első besorolási adata a könyvtár, mint testület neve. A Lévay Könyvtár a Városi Könyvtár alárendelt testülete, de a fölérendelt testület neve csak a tudományos akadémiák és a felsőoktatási intézmények esetén lesz rendszó. A leírás minden lépcsőjének saját besorolási adatai vannak, ezért a következő lépcső leírását csak akkor kezdheti el, ha az előző lépcső besorolási adatait elkészítette vagy helyet hagyott az elkészítésükhöz.

48–49.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 48. FELADAT. TÖBBKÖTETES KÖNYV MONOGRAFIKUS SZINTŰ TÖBBLÉPCSŐS LEÍRÁSA PETHŐ Ádám ( – ) IBM PC-XT : felhasználóknak és programozóknak / Pethő Ádám ; [közread.a] Számítástechnika-alkalmazási Vállalat = for users and programmers / Ádám Pethő ; [publ. by] Computing Applications and Service Co. – Budapest : SZÁMALK. – 24 cm ISBN 963 553 129 X kötött Mt.: Számítástechnika-alkalmazási Vállalat (Budapest) Ut.: SZÁMALK Számítástechnika-alkalmazási Vállalat (Budapest) 3., A ROM BIOS és ami mögötte van = ROM BIOS and the hardware elements. – 1988. – 327 p. : ill. ISBN 963 553 133 8 : 240,-Ft

Monografikus szintű a leírás, mert egy leírás keretében csak egyetlen fizikai részegységet írt le. Többlépcsős a leírás, mert az adatokat több lépcsőben helyezte el. A „monografikus szint” a leírás tárgyát (jelen esetben egy darab könyvet) fejezi ki, a „többlépcsős leírás” pedig a több-kötetes könyv közös- és kötet-adatainak a tételen történő elrendezési módját.

49. FELADAT. TÖBBKÖTETES KÖNYV MONOGRAFIKUS SZINTŰ TÖBBLÉPCSŐS LEÍRÁSA. ALAPTÉTEL DALGLEISH, William Scott (1863–1928) The great authors of english literature : their lives and selection from their writings : in three division / by W. Scott Dalgleish... – London [etc.] : Nelson. – 19 cm. – Kötött 1., From Chaucer to Pope. – 1912. – VII, 10-275 p. : ill. – Ár nélkül Tartalom: 1.: Life : Geoffrey Chaucer. – 2.: The canterbury tales / Geoffrey Chaucer. – 3.: Life : William Shakespeare. – 4.: The world a stage / William Shakespeare. – 5.: Life : Francis Bacon, viscount St. Albans. – 6.: Latin works : the instauratio magna / Francis Bacon. – 7.: Life : John Milton. – 8.: Paradise Lost / John Milton. – 9.: Life : Daniel Defoe. – 10.: Robinson Crusoe / Daniel Defoe. – 11.: Life : Alexander Pope. – 12.: An essay on criticism / Alexander Pope

*Chaucer, Geoffrey (1340?– ) *Shakespeare, William (1564–1616) *Bacon, Francis (1214?–1294) *Milton, John (1608–1674) *Defoe, Daniel (1660–1731) *Pope, Alexander (1688–1744) 49. FELADAT. ANALITIKUS TÉTEL

Monografikus szintű leírás első lépcsőjében nem írható le ♦ megjelenési év, ♦ sem oldalszám, sem darabszám, ♦ ár A hangsúly a monografikus szintre, azaz a második lépcsőre helyeződik.

MILTON, John (1608–1674) Paradise lost / John Milton. – In: The great authors of english literature : their lives and selection from their writings : in three division / by W. Scott Dalgleish... 1., From Chaucer to Pope. – London [etc.] : Nelson, 1912. – p. 132-178.

201

50. 50. FELADAT. TÖBBKÖTETES KÖNYV TÖBBLÉPCSŐS, MONOGRAFIKUS SZINTŰ LEÍRÁSA. TESTÜLETI NEVEK EGYSÉGESÍTÉSE A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében : [a II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson ... elhangzott előadások] / [szerk. biz. Moritz Csáky et al.] = Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum : [Vorlesungen des II. Internationalen Kongress für Hungarologie...] / [Hrsg. Moritz Csáky] ; [közread. a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság]. – Budapest ; Wien : NMFT. – 24 cm ISBN 963 01 9904 1 fűzött Mt.: Csáki Móric ( – )(szerk.) Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (Budapest ; Wien) Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (2.)(1986)(Wien) Ut.: Filológiai Társaság, Budapest Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (Budapest ; Wien) Ut.: Hungarológiai Kongresszus Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus 2., Kapcsolatok és kölcsönhatások a 19-20. század fordulóján / [szerk. Jankovics József et al.] = Beziehungen und Wechselwirkungen an der Wende des 19. and 20. Jahrhunderts / [Schriftleitung Jankovics József et al.]. – 1991. – 1275 p. : ill. ISBN 963 04 0902 X Mt.: Jankovics József ( – )(szerk.) „a II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson ... elhangzott előadások” megengedett forrásból azért írható le, mert egyéb címadatnak minősül. Testületi nevek egységesített alakja az a név, amelyen a testület magát saját kiadványain megnevezi, illetve amely néven a testületet a működési területének megfelelő bibliográfiai gyakorlat számontartja. Ha a testületnek több nyelven van hivatalos neve és azok között magyar nyelvű is van, a magyar nyelvű névalak az egységesített alak. Bármilyen hosszú is egy besorolási adat, abban szóelválasztás nem lehet, mert befo202

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK lyásolja a besorolási adat betűrendi helyét! Ha el kellene választani egy szót, kezdje inkább új sorban! (Az elválasztási tilalom csak a besorolási adatokra vonatkozik, a leírás részre nem!) A kiegészítő adat nyelve ♦ ha az adat nem tulajdonnév, a kiegészítő adatot a bibliográfia nyelvén kell közölni ♦ ha tulajdonnév, akkor a személynevek, földrajzi nevek, illetve a testületi nevek egységesítési szabályai szerint kell megadni.

51–53.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 51. FELADAT TÖBBKÖTETES KÖNYV SZERZŐ/CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTELE √NÉMETH László (1901–1975) Bodnárné Társadalmi drámák / Németh László. – 2., bőv. kiad. – Budapest : Szépirod. Kvk. – 20 cm Kötött 1. köt., Bodnárné ; Villámfénynél ; Pusztuló magyar ; Papucshős ; Cseresnyés ; Győzelem. – 1964. – 481 p. – Ár nélkül FŐTÉTEL MONOGRAFIKUS SZINTŰ EGYLÉPCSŐS LEÍRÁSSAL NÉMETH László (1901–1975) Társadalmi drámák / Németh László. 1.köt., Bodnárné ; Villámfénynél ; Pusztuló magyar ; Papucshős ; Cseresnyés ; Győzelem – 2., bőv. kiad. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1964. – 481 p. ; 20 cm Kötött

AZ 52. FELADAT SZEMÉLYNÉV TÍPUSÚ BIBLIOGRÁFIAI ADATMEZŐJE HUNMARC FORMÁTUMBAN

100

10 $aFábry$jZoltán$d1897-1970

AZ 52. FELADAT TÖBBI RÉSZÉT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA!

53. FELADAT ÓKORI SZERZŐK MŰVEINEK EGYSÉGESÍTETT CÍME √LIVIUS, Titus (ie. 60-16) Ab Urbe condita Titi Livi ab Urbe condita libri / ... curavit Guilelmus Weissenborn, ... Mauritius Mueller. Pars 1, fasc. 1., Liber I-III. – Ed. stereotypa. – Lipsiae : in aedibus Teubneri, 1941. – 18 cm. – (Bibliotheca scriptorum Graecorum et Romanorum Teubneriana ; 1490.) Kötött *Roma *Római Birodalom Mt.: Weissenborn, Guilelmus ( – )(gond.) Mueller, Mauritius ( – )(gond.) A kiadó nevét a könyvön közölt formában kell leírni. A név kísérő elemei (a kiadó szó és megfelelői) csak akkor hagyhatók el, ha nem alkotnak a névvel egy nyelvtani szerkezetet. Példánkban az „in aedibus Teubneri” birtokos szerkezet, ezért az „in aedibus”nem hagyható el. A kötetjelzés elemeit (Pars 1, fasc. 1.) a könyvön közölt kifejezésekkel és sorrendben kell leírni, de megengedett első elemként a kötet sorszámának a közlése is. Ókori szerzők műveinek egységesített címe a mű címének köztudatba átment változata. Természetesen a főcímhez is kerül tétel. A 243-AS HÍVÓJELŰ BIBLIOGRÁFIAI ADATMEZŐ 243

10 $aAb Urbe condita$ilatin

203

54–58. AZ 54. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA! 55. FELADAT KÜLÖNBÖZŐ VALLÁSOK SZENT KÖNYVEI Biblia. Ószövetség A Biblia felfedezése / sorozatszerk. Michel de France ; [a sorozat megvalósításában közrem. F.M. du Buit..., R. Tamsier...] ; [a szöveg kialakításában és megírásában közrem. csoport munkáját irányította Étienne Dahler...]. – [Paris] : Larousse ; Budapest : Fabula. – 29 cm ISBN 963 02 5827 7 kötött Mt.: France, Michel de ( –)(sorozatszerk.) Du Buit, Francis Mark ( – )(közrem.) Tamsier, Rudolph ( – )(közrem.) Dahler, Étienne ( – )(közrem.) Ut.: Buit, Francis Mark Du Buit, Francis Mark ( – ) Ut.: de France, Michel France, Michel de ( – ) 2., Mózes, Józsua, A bírák / feldolg. Étienne Dahler ; rajzolta Pierre Frisano, Victor de le Fuente, Carlo Marcello ; ford. Havas Fanny, a lexikont ford. Fröhlich Ida. – [1989] . – [1], 147-288. p. A bírák: Debóra, Gideon, Jefte, Sámson

ISBN 963 02 5829 3 : 250,-Ft *Mózes (próféta) *Józsua (próféta) *Debóra (bíró) *Gideon (bíró) *Jefte (bíró) *Sámson (bíró) Mt.: Frisano, Pierre ( – )(ill.) Le Fuente, Victor de ( – )(ill.) Marcello, Carlo ( – )(ill.) Havas Fanny ( – )( ford.) Fröhlich Ida ( – )( ford.) Ut.: Fuente, Victor de le Le Fuente,Victor de ( – )

204

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK HUNMARC FORMÁTUMÚ BIBLIOGRÁFIAI ADATMEZŐ 130

00 $aBiblia$tÓszövetség$tMózes$imagyar AZ 56–57. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA! 58. FELADAT FŐTÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ SZINTŰ TÖBBLÉPCSŐS LEÍRÁSSAL

Brockhaus Riemann zenei lexikon / szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht ; a magyar kiadás szerkesztője Boronkay Antal. – Budapest : Zeneműk., 1983–1985. – 3 db ; 24 cm ISBN 963 330 540 3 kötött 1. köt., A–F. – 1983. – 638 p. ISBN 963 330 474 1 2. köt., G–N. – 1984. – 648 p. ISBN 963 330 543 8 3. köt., O–Z. – 1985. – 734 p. ISBN 963 330 572 2 Mt.: Dahlhaus, Carl ( – )(szerk.) Eggebrecht, Hans Heinrich ( – )(szerk.) Boronkay Antal ( – )(szerk.) A lexikon előszava fontos információt szolgáltat annak eldöntéséhez, hogy mi legyen a főtétel besorolási adata. Leírja az eredeti német szerkesztés történetét, amiből az derül ki, hogy a magyar kiadás forráshelyein feltüntetett személyeken kívül a lexikon szerkesztésében mások is részt vettek. Lexikon főtételének első besorolási adata a szerkesztő neve, de ha háromnál többen vannak, a besorolási adat a cím lesz, a szerkesztők pedig közreműködői melléktételek besorolási adataiban szerepelnek.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK FŐTÉTEL CICERO MŰVEINEK VISSZAKERESÉSÉHEZ

CICERO, Marcus Tullius (i.e. 106–43) Művek (latin) M. Tulli Ciceronis scripta quae manserunt omnia. – Lipsiae : in aedibus Teubneri. – 18 cm Fűzött : ár nélkül Fasc. 47., Cato Maior ; Laelius ; De gloria / [scriptum primum et alterum] recognovit K. Simbeck, [tertium scriptum] recognovit O. Plasberg . – 1917. – VIII, 96 p. – (Bibliotheca scriptorum Graecorum et Romanorum Teubneriana, 1223.) * Cato, Marcus Portius (i.e. 234–149) * Laelius Sapiens Fasc. 48., De officiis ; De virtutibus / [scriptum primum] iterum recognovit C. Atzert, [alterum scriptum] recognovit O. Plasberg. – 1939. – XXXVII, 186 p. – (Bibliotheca scriptorum Graecorum et Romanorum Teubneriana, 1224.) MAGYARÁZAT A LEÍRÁS RÉSZHEZ A szerző (Cicero) nevét az első lépcső szerzőségi adatai között azért nem szabad leírni, mert már szerepel a címben. A második és harmadik lépcső szerzőségi adatai között pedig azért nem, mert az első lépcsőben már leírta.

59. MELLÉKTÉTEL ÓKORI SZERZŐ MŰVÉNEK CÍM SZERINTI VISSZA- KERESÉSÉHEZ

√CICERO, Marcus Tullius (i.e. 106–43) Cato Maior de senectute M. Tulli Ciceronis scripta quae manserunt omnia. – Lipsiae : in aedibus Teubneri. – 18 cm Fűzött : ár nélkül Fasc. 47., Cato Maior ; Laelius ; De gloria / [scriptum primum et alterum] recognovit K. Simbeck, [tertium scriptum] recognovit O. Plasberg. – 1917. – VIII, 96 p. – (Bibliotheca scriptorum Graecorum et Romanorum Teubneriana, 1223.) * Cato, Marcus Portius (i.e. 234–149) * Laelius Sapiens Fasc. 48., De officiis ; De virtutibus / [scriptum primum] iterum recognovit C. Atzert, [alterum scriptum] recognovit O. Plasberg. – 1939. – XXXVII, 186 p. – (Bibliotheca scriptorum Graecorum et Romanorum Teubneriana, 1224.)

Ha a leírásból a mű és a hozzá tartozó valamelyik szerzőségi adat kapcsolata nem egyértelmű, magyarázó szöveg külső forrásból betoldható, de csak az adat nyelvén! A megjelenés évét közös adatként (az első lépcsőben) csak akkor kell közölni, ha a leírás tárgya az egész könyv (valamennyi kötet együtt). Példánkban a 63 füzetből csak kettő képezi a leírás tárgyát, ezért az első lépcső megjelenési adatcsoportjában az évszámot, valamint a terjedelmi adatok között darabszámot nem kötelező leírni. A füzetek különböző sorozati számot kaptak, ezért a sorozat valamennyi adata csak kötet-adatként írható le.

205

60. ELTÉRŐ SZERZŐKTŐL SZÁRMAZÓ TÖBBKÖTETES KÖNYV 2. KÖTETÉNEK SZERZŐ/CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTELE TÓVÁRI Judit (1947–) Vezető Szemere Bertalan életének és pályájának forrásaiban és irodalmában √Szemere Bertalan és kora / [... Péter László ... közreműködésével szerk. Ruszoly József ] ; [kiadta a Szemere Bertalan Alapítvány]. – Miskolc : Szemere Bertalan Alapítvány, 1991. – 2 db ; 24 cm. – (Borsod-abaújzempléni történelmi évkönyv, ISSN 0865-3801 ; 7/1.) A borítófedél homlokoldalán Szemere Bertalan mellképe ISBN 963 7197 06 0 fűzött : ár nélkül *Szemere Bertalan (1812 – 1869) Mt.: Péter László ( – )(közrem.) Ruszoly József ( – )(szerk.) Szemere Bertalan Alapítvány (Miskolc) 1. köt., Tanulmányok / [Tóth Bertalan et al.]. – 429 p. Bibliogr.: p. 397–410. – Tartalom: 1.: Szemere Bertalan sárospataki évei / Tóth Bertalan . – 2.: Szemere eszméi vallomásai tükrében / Csorba Sándor. – 3.: Adatok Szemere Bertalan zempléni kapcsolatára / Hőgye István. – 4.: Szemere Bertalan és a miskolci színház / Veres László. – 5.:Both Ödön tanulmánya Szemere Bertalanról. – 6.: Szemere Bertalan és a vármegyék 1848-ban / Stipta István. – Szemere Bertalan szerepe a kormánybiztosi intézmény megteremtésében 1878 április-szeptember. – Egy elfeledtetett kézirat : Szemere Politikai jellemrajzainak történetéről / Pelyach István. – Szemere Attila / Szabadfalvi József

ISBN 963 7197 07 9 2. köt., Bibliográfia : vezető Szemere Bertalan életének és pályájának forrásaiban és irodalmában : a Borsodi történelmi évkönyv repertóriuma 1965–1979 / az anyagot gyűjtötte, összeáll., mutatóval ell. Tóvári Judit ; a német, angol és francia nyelvű levelek fordításában közreműködött Cserhalmi Ferenc és Magyar Krisztina. – 245 p. – (Borsod-abaúj-zempléni történelmi évkönyv, ISSN 0865-3801 ; 7/2.) ISBN 963 7197 07 9 [!ISBN 963 7197 05 3] Mt.: Cserhalmi Ferenc (1947–)(ford.) Magyar Krisztina (1970–)(ford.)

206

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A 2. kötet szerzői gyűjtemény közös főcímmel, de a címoldal az egyes művek címeit is közli. A közös főcím kiválasztása nem volt lehetséges a tipográfiai kiemelés alapján, ezért a sorrendben elsőként közölt cím lett a kötetcím. A harmadik lépcső leírásakor kétféle megoldás lehetséges. Az egyik bemutatását láthatja a baloldali oszlopban. A másik megoldás szerint az egyes művek címei a megjegyzések adatcsoportba kerülnek.


61/a

61/A FELADAT TÖBBKÖTETES MŰ MONOGRAFIKUS SZINTŰ TÖBBLÉPCSŐS, NYITOTT LEÍRÁSA. ALAPTÉTEL

Magyarország története : tíz kötetben / készült a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében ; szerk. biz. Pach Zsigmond Pál ... ; Andics Erzsébet [et al.] ; Glatz Ferenc ... – Budapest : Akad. K. – 25 cm ISBN 963 05 0929 6 kötött *Magyarország Mt.: Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Történettudományi Intézet (közread.) Pach Zsigmond Pál ( – )(szerk.) Andics Erzsébet ( – )(szerk.) Glatz Ferenc ( – )(szerk.) Ut.: Történettudományi Intézet Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Történettudományi Intézet 8., 1918-1919 ; 1919-1945 / főszerk. Ránki György ; szerk. Hajdu Tibor, Tilkovszky Loránt / [a kötet szerzői Berend T. Iván et al.] ; [a mellékletek szerkesztője Glatz Ferenc] ; [a képek gyűjtésében közreműködött Csurdi Sándor] ; [a térképek összeállításában és készítésében közreműködött Bereznay András] ; [az időrendi áttekintést összeáll. Márkus László] ; [a mutatókat kész. Bojtár Anna és Tárnok Irén]. – 1976. – 1400 p., [92]t., [1]tl., 5 leporello : ill. ISBN 963 05 0930 X : 250,-Ft Mt.: Ránki György ( – )(főszerk.) Hajdu Tibor ( – )(szerk.) Tilkovszky Loránt ( – )(szerk.) Berend T. Iván ( – ) Csurdi Sándor ( – )(közrem.) Bereznay András ( – )(közrem.) Márkus László ( – )(közrem.)

207

61/b – 63.


ALKÖTETEKBŐL ÁLLÓ TÖBBKÖTETES MŰ ÖSSZEFOGLALÓ SZINTŰ TÖBBLÉPCSŐS LEÍRÁSA. CÍM SZERINTI FŐTÉTEL Magyarország története : tíz kötetben / készült a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében ; szerk. biz. Pach Zsigmond Pál ... ; Andics Erzsébet [et al.] ; Glatz Ferenc ... – Budapest : Akad. K., 1976- . – db ; 25 cm ISBN 963 05 0929 6 kötött *Magyarország Mt.: Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Történettudományi Intézet (közread.) Pach Zsigmond Pál ( – )(szerk.) Andics Erzsébet ( – )(szerk.) Glatz Ferenc ( – )(szerk.) Ut.: Történettudományi Intézet Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Történettudományi Intézet 1., Előzmények és magyar történet 1242-ig / főszerk. Székely György ; szerk. Bartha Antal ; [a kötet szerzői Bartha Antal et al.] ; [a mellékletek szerk. Szentpéteri József] ; [a térképek és a képanyag összegyűjtésében...részt vett Bálint Csanád et al.] ; [az illusztrációkat és a térképeket rajzolta Csonka Sándor] ; [az időrendi áttekintést összeáll. Fodor István et al.] ; [a mutatókat kész. Szakács Margit]. – 1984. – 2 db ISBN 963 05 3560 2 : 459,-Ft Mt.: Székely György ( – )(fôszerk.) Bartha Antal ( – )(szerk.) Szentpéteri József ( – )(szerk.) Bálint Csanád ( – )(közrem.) Csonka Sándor ( – )(ill.) Fodor István ( – )(közrem.) Szakács Margit ( – )(közrem.) 1. köt. – 888 p., [116] t ., 6 leporello : ill. ISBN 963 05 3561 0

208

61/b feladat folyt.

2. köt. – p. 894-1812, [116] t., 4 leporello : ill. ISBN 963 05 3562 9 8., 1918-1919 ; 1919-1945 / főszerk. Ránki György ; szerk. Hajdu Tibor, Tilkovszky Loránt / [a kötet szerzői Berend T. Iván et al.] ; [a mellékletek szerkesztője Glatz Ferenc] ; [a képek gyűjtésében közreműködött Csurdi Sándor] ; [a térképek összeállításában és készítésében közreműködött Bereznay András] ; [az időrendi áttekintést összeáll. Márkus László] ; [a mutatókat kész. Bojtár Anna és Tárnok Irén]. – 1976. – 1400 p., [92]t., [1]tl., 5 leporello : ill. ISBN 963 05 0930 X : 250,-Ft Mt.: Ránki György ( – )(fôszerk.) Hajdu Tibor ( – )(szerk.) Tilkovszky Loránt ( – )(szerk.) Berend T. Iván ( – ) Csurdi Sándor ( – )(közrem.) Bereznay András ( – )(közrem.) Márkus László ( – )(közrem.)

A 62. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA! A 63. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA!

64.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK SZERZŐI ÉLETMŰSOROZAT LEÍRÁSA A TÖBBKÖTETES KÖNYV ÉS A SZERZŐI ÉLETMŰSOROZAT ÖSSZEHASONLÍ-

SZERZŐI ÉLETMŰSOROZAT IDŐSZAKI KIADVÁNYKÉNT TÖRTÉNŐ LEÍRÁSA

TÁSA

ELEMZÉSI SZEMPONT A kiadvány egymást követő több részegységből áll A részegységek összetartozását közös főcím fogja öszsze A részegységek összességén belül a részegységek egy szűkebb körét ágazatnak vagy alsorozatnak értelmezhető közös cím fogja egybe A részegységek részegységenként számozottak vagy összetartozásuk valami más módon jelölt Az egyes részegységek saját címmel rendelkeznek Az egyes részegységek szerzője ugyanaz a személy Az egyes részegységek tartalmilag összefüggenek, egymás folytatásai vagy előzményei Törvényszerűségek az egyes részegységek tartalmában A közös főcímet címoldalon közli A közös főcím utal a benne foglalt mű tartalmára

TÖBBKÖTETES KÖNYV

SZERZŐI ÉLETMŰSOROZAT

igen

igen

nem minden esetben

igen

nem

igen például Mikszáth Kálmán összes műveinek egyik alsorozata a Regények és nagyobb elbeszélések

többnyire igen

nem

nem feltétlenül

igen

nem feltétlenül

igen

igen

nem

Az egyes részegységek szerzői nem feltétlenül azonosak igen igen

Az egyes részegységek szerzői azonosak nem feltétlenül nem

NÉMETH László (1901–1975) Németh László válogatott művei. – 1-3. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1981 . – (Magyar remekírók, ISSN 0133-1035) ISBN 963-15-1897-3 kötött : ár nélkül 1.: Novellák , regények 2.: Regények, tanulmányok 3.: Drámák, életrajzi írások

SZERZŐI ÉLETMŰSOROZAT KÖNYVKÉNT TÖRTÉNŐ LEÍRÁSA NÉMETH László (1901–1975) Művek Novellák, regények / Németh László ; [a válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek Király István munkája]. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1981. – 1086 p. ; 18 cm. – (Magyar remekírók, ISSN 0133-1035)(Németh László válogatott művei, ISBN 963-15-1897-3 ; 1.) Tartalom: Horváthné meghal ; Csendőrcsel ; Gyász ; Bűn ; Iszony ;

ISBN 963-15-1898-1 kötött : ár nélkül Mt.: Király István ( – )(közrem.)

A három kötetet a gerinc-cím fogja könyvészeti értelemben is egységgé. Ez a cím viszont csak sorozatcímként értelmezhető, mert a könyv, mint dokumentumtípus főcíme csak címoldalról írható le. Sorozatcímként viszont teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján e dokumentumtípus címének tekinthető: a) a részegységek összetartozását az azonos cím (Németh László művei) jelzi b) a részegységek sorrendjét számozásuk fejezi ki és c) ezen belül az egyes részegységek saját részcímmel rendelkeznek. Önmagában minden részegység közös fôcímmel rendelkező szerzői gyűjtemény, amely a címoldalon nem közli a kötetet alkotó egyes művek címeit.

209

64–65. 64. FELADAT FŐTÉTEL NÉMETH LÁSZLÓ MŰVEINEK VISSZAKERESÉSÉHEZ NÉMETH László (1901–1975) Művek Drámák, életrajzi írások / Németh László ; [a válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek Király István munkája]. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1981. – 1278 p. – (Magyar remekírók, ISSN 0133-1035)(Németh László válogatott művei, ISBN 963-15-1897-3 ; 1.) Tartalom: VII. Gergely ; II. József ; Móricz Zsigmond emléke ; A jó tanár ; Negyven év ; Jegyzetek ; Életrajzi adatok

ISBN 963 15 1900 7 kötött : ár nélkül *Gergely (pápa), VII. *József (Magyarország : király), II. *Móricz Zsigmond (1879–1942) *Németh László (1901–1975) 64. FELADAT ANALITIKUS TÉTEL A VII. GERGELY PÁPÁRÓL SZÓLÓ IRODALOM VISZSZAKERESÉSÉHEZ

√NÉMETH László (1901–1975) VII. Gergely / Németh László. – In: Drámák, életrajzi írások / Németh László ; [a válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek Király István munkája]. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1981. – p. 85-163. – (Magyar remekírók, ISSN 0133-1035)(Németh László válogatott művei, ISBN 963-15-1897-3 ; 1.) ISBN 963 15 1900 7 *Gergely (pápa), VII.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 64. FELADAT TÉTEL A VII. GERGELY CÍMŰ MŰ VISSZAKERESÉSÉHEZ 1. VÁLTOZAT: ANALITIKUS TÉTEL √NÉMETH László (1901–1975) VII. Gergely / Németh László. – In: Drámák, életrajzi írások / Németh László ; [a válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek Király István munkája]. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1981. – p. 85-163. – (Magyar remekírók, ISSN 0133-1035)(Németh László válogatott művei, ISBN 963-15-1897-3 ; 1.) ISBN 963 15 1900 7 *Gergely (pápa), VII. 64. FELADAT TÉTEL A VII. GERGELY CÍMŰ MŰ VISSZAKERESÉSÉHEZ 2. VÁLTOZAT: SZERZŐ/CÍM SZERINTI TÉTEL √NÉMETH László (1901–1975) VII. Gergely Drámák, életrajzi írások / Németh László ; [a válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek Király István munkája]. – Budapest : Szépirod. Kvk., 1981. – 1278 p. – (Magyar remekírók, ISSN 01331035)(Németh László válogatott művei, ISBN 963-15-1897-3 ; 1.) Tartalom: VII. Gergely ; II. József ; Móricz Zsigmond emléke ; A jó tanár ; Negyven év ; Jegyzetek ; Életrajzi adatok

ISBN 963 15 1900 7

kötött : ár nélkül

A 65. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA!

210

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 66. FELADAT SZERZŐI ÉLETMŰSOROZAT LEÍRÁSA SOROZATKÉNT BIBLIOGRÁFIA SZÁMÁRA

66. 66. FELADAT KÖZÖS FŐCÍMMEL RENDELKEZŐ SZERZŐI GYŰJTEMÉNY, MINT A SZERZŐI ÉLETMŰSOROZAT RÉSZE BIBLIOGRÁFIÁBAN

MIKSZÁTH Kálmán (1847–1910) Művek Mikszáth Kálmán összes művei / szerkesztik Bisztray Gyula, Király István. – [Kritikai kiadás]. – 1–23. .köt. – Budapest : Akad. K., 1958– 1961. – 10 db ; 20 cm 1-2.: Mikszáth Kálmán (1847–1910). Regények és nagyobb elbeszélések. I-II : 1871– 1883 4528. (Az a tételszám, ami alatt megtalálható a nyíl előtti szerző/cím

4528. MIKSZÁTH Kálmán (1885–1950) Művek Regények és nagyobb elbeszélések. – [Kritikai kiadás]. – Budapest : Akad. K., 1958–. – 20 cm 1., 1871– 1877 / [sajtó alá rend. Bisztray Gyula]. – 1958. – 303 p . – (Mikszáth Kálmán összes művei ; 1. köt.)

típusú besorolási adat szerint besorolt tétel)

A sorozat 1-2. kötete egybekötve. – Tartalom: Ami a lelket megmérgezi ; A batyus zsidó lánya ; A lutri ; A vármegye rókája ; Nibelungok harca ; Pecsovics világ

A két kötet egybekötve

3-5.: Mikszáth Kálmán (1847–1910). Regények és nagyobb elbeszélések. III-V : 1885– 1894 4528. (Az a tételszám, ami alatt megtalálható a nyíl előtti szerző/cím típusú besorolási adat szerint besorolt tétel)

A három kötet egybekötve

6-8.: Mikszáth Kálmán (1847–1910). Regények és nagyobb elbeszélések .VI-VIII : 1894– 1897 (az a tételszám, ami alatt megtalálható a nyíl előtti szerző/cím típusú besorolási adat szerint besorolt tétel)

A három kötet egybekötve

9-10.: Mikszáth Kálmán (1847–1910). Regények és nagyobb elbeszélések .IX-X : 1896– 1898 (az a tételszám, ami alatt megtalálható a nyíl előtti szerző/cím típusú besorolási adat szerint besorolt tétel)


11-12.: Mikszáth Kálmán (1847–1910). Regények és nagyobb elbeszélések. XI-XII : 1899–1901 (az a tételszám, ami alatt megtalálható a nyíl előtti szerző/cím típusú besorolási adat szerint besorolt tétel)


13-14.: Mikszáth Kálmán (1847–1910). Különös házasság 15-17.: Mikszáth Kálmán (1847–1910). Fili ; Mindenki lépik egyet ; A sipsirica 18-19.: Mikszáth Kálmán (1847–1910). Jókai Mór élete és kora 20-21.: Mikszáth Kálmán (1847–1910). A Noszty fiú esete Tóth Marival 22-23.: Mikszáth Kálmán (1847–1910). A fekete város

Mt.: Bisztray Gyula ( – )(sajtó alá rend.) 2., 1878 – 1883 / [... sajtó alá rend. Bisztray Gyula, ... Király István]. – 1958. – 403 p. – (Mikszáth Kálmán összes művei ; 2. köt.) A sorozat 1-2. kötete egybekötve. – Tartalom: Az apám ismerősei ; Nemzetes uraimék ; Függelék : Az apám ismerősei című regény vázlatai és változatai : a Nemzetes uraimék című regény vázlatai és változatai

Mt.: Király István ( – )(sajtó alá rend.) 3., 1885–1889 / [sajtó alá rend. Király István]. – 1958. – 373 p. – (Mikszáth Kálmán összes mûvei ; 3. köt.) A sorozat 3-5. kötete egybekötve. – Tartalom: A lohinai fű ; A két koldusdiák ; A beszélő köntös ; Függelék: A lovak preparálója

4., 1891–1892 / [sajtó alá rend. Bisztray Gyula]. – 1958. – 257 p . – (Mikszáth Kálmán összes művei ; 4. köt.) A sorozat 3-5. kötete egybekötve. – Tartalom: Galamb a kalitkában ; A kis prímás ; Farkas a Verhovinán ; Függelék: A romanticizmus

5., 1892–1894 / [sajtó alá rend. Bisztray Gyula]. – 1958. – 282 p . – (Mikszáth Kálmán összes művei ; 5. köt.) A sorozat 3-5. kötete egybekötve. – Tartalom: Kísértet Lublón ; Az eladó birtok ; Páva a varjúval ; Függelék: Honnan vettem Kaszpereket? : Kaszperek és a nevelő

211

66 – 77. FŐTÉTEL KATALÓGUS SZÁMÁRA MIKSZÁTH Kálmán (1847–1910) Művek Regények és nagyobb elbeszélések. – [Kritikai kiadás]. – Budapest : Akad. K., 1858–. – 20 cm 11. köt., Apró képek a vármegyéből ; A Krúdy Kálmán csínytevései ; A mi örökös barátunk ; Egy éj az arany bogárban : függelék a megromlott „állás” / [sajtó alá rend. Király István]. – 1961. – 205 p. – (Mikszáth Kálmán összes művei ; 11. köt.) Kritikai jegyzetek nélkül. – A 11-12. kötet egybekötve

Mt.: Király István ( – )(sajtó alá rend.) 12. köt., A fekete kakas ; A szökevények ; A szelistyei asszonyok / [sajtó alá rend. Bisztray Gyula]. – 1961. – 208 p. – (Mikszáth Kálmán összes művei ; 12. köt.) Mt.: Bisztray Gyula ( – )(sajtó alá rend.) SZERZŐ/CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTEL KATALÓGUS SZÁMÁRA √MIKSZÁTH Kálmán (1847–1910) A Krúdy Kálmán csínytevései Regények és nagyobb elbeszélések. – [Kritikai kiadás]. – Budapest : Akad. K., 1858–. – 20 cm 11. köt., Apró képek a vármegyéből ; A Krúdy Kálmán csínytevései ; A mi örökös barátunk ; Egy éj az arany bogárban : függelék a megromlott „állás” / [sajtó alá rend. Király István]. – 1961. – 205 p. – (Mikszáth Kálmán összes művei ; 11. köt.) Kritikai jegyzetek nélkül. – A 11-12. kötet egybekötve

Mt.: Király István ( – )(sajtó alá rend.) 12. köt., A fekete kakas ; A szökevények ; A szelistyei asszonyok / [sajtó alá rend. Bisztray Gyula]. – 1961. – 208 p. – (Mikszáth Kálmán összes művei ; 12. köt.) Mt.: Bisztray Gyula ( – )(sajtó alá rend.)

212

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A 67-77. FELADATOKAT ÖNÁLLÓAN KEL MEGOLDANIA!

78.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK Mielőtt a 78-84. feladatok megoldásához hozzákezd, gondolja végig, hogy a személynevet minősítenie kell. Ha HUNMARC formátumot készít, a név a) egyrészt attól függően kerül más-más hívójelű mezőbe, hogy • főtételi (100 hívójelű mező) • közreműködői melléktételi (700 hívójelű mező) vagy • tárgyi melléktételi besorolási adat (600 hívójelű mező), b) másrészt a személy nevén belül kell az egyes elemeket minősítenie és • valamennyi mezőre szóló érvénnyel az indikátorral kifejezni a rendszóként megállapított névelem típusát (egyéni név, vezetéknév, összetett vezetéknév, család neve) • csak a 700 hívójelű mezőre szóló érvénnyel a második indikátorral kifejezni, hogy további főtétel, melléktétel vagy analitikus tétel besorolási adata-e a személy neve. • valamennyi mezőben az almezőjellel kifejezni a névelem típusát. (Rendszó, egyéb elem, kiegészítő elem). 78. FELADAT, PORTUGÁL NEVEK Az alábbiakra figyeljen oda: ∗ A potugál összetett nevek utolsó tagja képezi a rendszót, ∗ A minősítő névelőzék minden nyelvterületen része a rendszónak, de a portugál nevek sajátossága, hogy a minősítő névelőzék nem megelőzi, hanem követi a családnevet.

Egységesítő utalótétel: de Castro Sobrinho, Antonio Ribeiro lásd Castro Sobrinho, Antonio Ribeiro de (1938) HUNMARC formátumban: 100

20 $aCastro Sobrinho$jAntonio Ribeiro$d1938

4. név az MSZ 3440/2 szabvány szerint, közreműködői melléktétel besorolási adataként: Silva, Mauricio Rocha e (1930)(ford.) Egységesítő utalótétel: Rocha e Silva, Mauricio lásd Silva, Mauricio Rocha e (1930)

1. név az MSZ 3440/2 szabvány szerint, főtételi besorolási adatként: Castro Sobrinho, Antonio Ribeiro de ( – )

HUNMARC formátumban: 700

11 $aSilva$jMauricio Rocha e$d1930$xford.

213

87.

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 79. FELADAT, ANGOL NEVEK 1. név az MSZ 3440/2 szabvány szerint, főtételi besorolási adatként: Suckling, John, Sir (1917) HUNMARC formátumban: 100 10 $a Suckling$jJohn,Sir$d1917 4. név az MSZ 3440/2 szabvány szerint, főtételi besorolási adatként: Smith Dorrien, Henry (1893-1938) HUNMARC formátumban, tárgyi melléktételi besorolási adatként: 600 24 $a Smith Dorrien$jHenry$d1893-1938 80. FELADAT, NÉMET NEVEK 4. név az MSZ 3440/2 szabvány szerint, közreműködői melléktétel besorolási adataként: Zum Berge, Werner von (1902-1953)(ill.) HUNMARC formátumban, közreműködői melléktétel besorolási adataként: 700

11

$aZum Berge$jWerner von$d1902-1953$xill.

A MEGADOTT MINTÁK ALAPJÁN A 81-86. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA!

87. FELADAT a) 020 040 041 080 245

** ** 0* ** 00

250 260 300 504 700

** 0* ** ** 11

b) 020 040 041 080 100 245

** ** 1* ** 10 10

250 260 300 500 700 730

** 0* ** ** 11 01

$a963 346 081 6$jfűzött$c299,-Ft $aMNB$cHUN $ahunhun $a93/99:030 $aÁltalános történelmi fogalomgyűjtemény$cszerk. Markó László $a3. kiad. $aBudapest$bHolnap$c1990 $a304 p.$c20 cm $aBibliogr.: p. 294-304. $aMarkó$jLászló$d1928$xszerk.

$a963 327 244 0$jfűzött$c556,-Ft $aMNB$cHUN $ahunhun$heng $a820-311.3=945.11 $aAldrige$jJames$d1938 $aMacGregor küldetése$cJames Aldrige$e[ford. Dobos Éva] $a2. kiad. $aBudapest$bZrínyi$c1995 $a365 p.$c20 cm $aRegény $aDobos$jÉva$d1953$xford. $aMockery in arms$ihun

c-h FELADATOKAT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA!

215

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 1

Recommend Documents