Megalakult a Püspökladányi Járás

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIII. évfolyam 17. szám • 2012. november 14. • Ingyenes

Megalakult a Püspökladányi Járás A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalban október 31én Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Nyíradony, Püspökladány, Debrecen, Berettyóújfalu és Hajdúnánás polgármesterei jelentek meg, hogy a sajtó jelenlétében aláírják azt a megállapodást, amellyel településeik január 1-jétől járásközpontként fognak működni. Hajdúhadház és Derecske vezetői már néhány nappal korábban aláírták a megállapodást. Ezen a napon az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás nagyon fontos állomásához érkeztek a jelenlévők. Január 1-jétől kezdik meg működésüket a járási hivatalok, ezért a törvény október 31-ét jelölte meg határnapként, ameddig meg kell kötni a megállapodásokat. A hivatalos aláírási ceremónia előtt Kósa Lajos, Debrecen polgármestere fejtette ki, hogy miért volt szükség a járásközpontok létrehozására. – Az állam folyamatosan pakolta át az önkormányzati rendszerhez a feladatokat, és a végén olyan arány alakult ki, hogy a 8 ezer nagy állami hatáskörből az önkormányzati rendszer látott el 3000-3500-at. Ugyanakkor finanszírozást nem kapott hozzá, s ennek az lett a következménye, hogy amikor az önkormányzati rendszer létrejött 1990-ben, akkor az államtól kapott feladatfinanszírozásra 80% támogatást, a saját bevételekből 20%-ot kellett hozzátenni. 2010-re ez eltolódott 50%-ra. Tehát az történt, hogy egyre több feladat, arányaiban egyre kevesebb pénzzel érkezett meg. A hiány pótlása érdekében az önkormányzati rendszer egy ideig a saját vagyonát próbálta értékesíteni, hogy finanszírozni tudja ezt a különbséget a saját bevételeiből, illetve hitelfelvétellel. 2002-ben az önkormányzatok adósságállománya mintegy 250 milliárd forint volt, 2010-re ez felemelkedett 1250 milliárd forintra. A feladatellátás is veszélybe került. Az önkormányzatok terheinek mérséklése érdekében a kormány megalakította a kormányhivatalt, illetve a járási hi-

vatalokat, és ezzel az állami feladatokat átveszik az önkormányzati rendszertől – mondta az eseményen Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. A járásközpont létrehozásával kapcsolatos dokumentumokat elsőként Debrecen, majd Püspökladány vezetője írta alá, majd Rácz Róbert a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője is ellátta kézjegyével a megállapodásokat. (Folytatás a lapban)

SZENT ANDRÁS HAVA, ŐSZUTÓ HAVA Naptárunk 11. hónapja a régi római kalendáriumban a kilencedik volt, latin neve, november is azt jelenti, „kilencedik”. Bár a római nép novemberben is talált alkalmat az ünneplésre – ilyen időszak volt a Ludi Plebeii, „plebejus (ünnepi) játékok” két hete (nov. 4–17.) a maga futóversenyeivel és színielőadásaival –, nem örököltünk Rómától jeles novemberi ünnepnapokat. A hónapot illő módon őszi lombszín ruhájú, repülő ifjú jelképezte, fején bogyós olajág-koszorúval (a mediterráneumban november az olajbogyószüret kezdete). Az alak baljában a hónap terményeivel, répa- és káposztafélékkel teli tálat tart; jobbjában pedig a Nyilas jelét, hiszen november 23-a a Nyilas „védjegyű” csillagászati hónap kezdete. November egy másik antik eredetű jelképe, a nyilazó vagy nőrabló kentaur a Nyilast személyesíti meg. Mezőgazdasági munkák szerint ökrökkel szántó, vető, olajbogyót szüretelő, lóhajtotta olajpréssel dolgozó paraszt, disznókat makkoltató pásztor volt a helyi éghajlattól függően november jelképe. A hónap régi magyar neve: Nyilas hava, illetve a Nyilas hónap első dekádjának legjelentősebb szentje után Szent András hava volt.

2

Püspökladányi Hírek 2012. november 14.

Szakértői vizsgálat:

a Többcélú Intézménynek csökkenteni lehetett volna a működés költségeit Néhány hónappal ezelőtt meglepő információ látott napvilágot: fizetésképtelenné vált az általános iskolákat irányító Többcélú Nevelési, Oktatási Intézmény, főigazgatója lemondott, s a hátrahagyott több mint 70 millió forint fedezet nélküli kifizetetlen tartozásra az önkormányzatnak egy gyors döntéssel 30 millió forintot kellett azonnali segítségként odaadni, hogy a szolgáltató ne kapcsolja ki a gázt. A témát több alkalommal is próbálta a Tájékoztató Központ körbejárni, minden érintettet megkérdeztünk, s a vállalt nyilatkozatok alapján igyekeztünk megvilágítani a problémát. Időközben új vezető került az intézmény élére – a távozó Petőné Papp Margit helyett – Nagy Sándorné személyében, a nyári átmeneti időszak után, melyben Pató Józsefné állt helyt, hogy egyeztetve a városvezetéssel talpon maradjon az intézmény, s meghozzák azokat az intézkedéseket, melyek a keletkezett hiány kigazdálkodásához szükségesek. A képviselő-testület 30 millió forintot ítélt oda, hogy megmentse az intézményt, július 6-án hozott határozatával, s ezzel egy időben döntés született arról is, hogy a Többcélú Intézmény gazdálkodását külső szakértő vizsgálja meg. A vizsgálatot a Közkincstár Kft. végezte, s az abban leírtakkal kapcsolatban a múlt héten tartott önkormányzati ülésen tárgyaltak a képviselők.

„Az intézményvezető, miután a keretszámot és a gazdálkodási felelősségét nem tudta tartani, megbízatásáról lemondott”

– Az elmúlt két évre vonatkozó vizsgálatának, elemzésének az alapvető indoka az volt, hogy ez év júniusában az intézménynél finanszírozási likviditási problémák alakultak ki. Nevezetesen júniusban érkeztek meg az elmúlt évi gázszámlák, melynek összege megközelítően 30 millió forint volt. Ezt az intézmény a saját költségvetéséből nem tudta kifizetni, szükség volt az önkormányzat beavatkozására, ez egyben azt is jelentette, hogy az intézmény a gazdálkodási keretszámát nem tudja tartani, túllépi, amely egyben az intézményvezető felelőssége. Az intézményvezető, miután a keretszámot és a gazdálkodási felelősségét nem tudta tartani, megbízatásáról lemondott. Az önkormányzat úgy döntött, hogy az intézmény gazdálkodását át kell világítani – mondta lapunknak a szakértői vizsgálat vezetője Dr. Mezei Imre, a Közkincstár Kft. igazgatója. Az átvilágítás több mint három hónapot vett igénybe. A szakértők teljes áttekintést végeztek. Az intézmény személyi, tárgyi helyzetéről, a tanulói létszámról, a vagyoni helyzetről, a tervezés, gazdálkodás folyamatáról, a szabályzatokról, ellenőrzési rendről többek között. A megállapításokat pedig egy több mint 40 oldalas tanulmányban tárták az önkormányzati bizottságok, majd a képviselő-testület elé. Utóbbit zárt ülés keretében tárgyalták. – A vizsgálat tényeket, megállapításokat, a folyamatok leírását tartalmazza, és tulajdonképpen javaslatot tesz, hogy milyen feladatok vannak, és egy intézkedésben mit kell tenni hasonló helyzet elkerülésére. Az anyagban foglalkozunk az intézmények mutatóinak az elemzésével, kihasználtsággal, üzemeltetési költségekkel, tehát létszámmal. Tényszerű, hogy a gyereklétszám az elmúlt években több mint 200 fővel csökkent. Ezzel arányosan szükséges a személyi juttatások megállapítása is – mondja Dr. Mezei Imre.

A vizsgálatból kiderül, hogy a Többcélú Oktatási Intézmény, hasonlóan más intézményhez, a működéséhez szükséges támogatást a fenntartótól megkapta

A pénzügyi problémát az okozta, hogy nem volt megfelelő az intézményvezető részéről a kiadások év eleji tervezése. Tudvalévő volt az intézményben, hogy a 2011. évi gázszámla még nincs rendezve, ennek ellenére az ehhez szükséges forrás nem lett betervezve, és a 2012. évi gázszámla kifizetésre sem állt rendelkezésre forrás. A Többcélú Oktatási Intézmény által ismert, de meg nem érkezett és ki nem fizetett gázszámlák ellenére a főigazgató asszony 2011ben a dologi kiadásokat 12.804 ezer forinttal, 2012-ben 23.804 ezer forinttal csökkentette a fenntartó által üzemeltetésre lebontott keretből. A csökkentésről, az előirányzatok megtervezéséről önállóan döntött. Az intézményfinanszírozás betartása minden intézmény számára kötelező, a vállalt kötelezettség nem teljesítése fegyelmi felelősségre vonást eredményez a tanulmány szerint. – Az intézmény vezetője elsődlegesen a szakmai működéséért, a gazdálkodásáért, az előirányzatok, személyi juttatások, dologi kiadások betartásáért felel. Amikor év elején megállapításra kerül az intézmény keretszáma, az intézményvezető felelőssége, hogy ezt betartsa. Tulajdonképpen ez a keretszám lett túllépve a gázszámlákkal. Az önkormányzat, ami lehetséges forrás az intézmény számára odaadható volt, azt mind biztosította, viszont az is kevés volt, miután az intézmény strukturális, üzemeltetési, épülethasználati, létszámkérdései nem kerültek átvizsgálásra a finanszírozáshoz, illetve a gyereklétszám-változáshoz képest – hangsúlyozza a szakértő. A szakértői vélemény szerint a legnagyobb probléma, a nem megfelelő költségvetési tervezésen és keretszám be nem tartáson túl, hogy az intézmény nem hozta meg azokat az intézkedéseket, melyek révén csökkenteni lehetett volna a működés költségeit. A tanulmány egyértelműen kitér arra, hogy a csökkenő gyermeklétszám ellenére a város csak kismértékben csökkentette az önkormányzati támogatást, ennek ellenére sem tudta megtartani a működőképességét az intézmény. A gyereklétszám 2012-ben a 2010. évihez képest 18%-kal csökkent, ugyanakkor az önkormányzati támogatás ugyanezen időszakra vonatkozóan csak 9%kal mérséklődött.

A költségvetés tervezése során a csökkenő gyermeklétszám ellenére sem történtek létszámcsökkentések, tanulócsoport-átalakítások

A szakértők szerint a költségvetés tervezése során a csökkenő gyermeklétszám ellenére sem történtek létszámcsökkentések, tanulócsoport-átalakítások, az intézményi szervezeti struktúra, illetve a feladatrendszer módosításai. – Ezt már egy-két évvel ezelőtt meg kellett volna tenni. Úgy gondolom, hogy most az intézmény üzemeltetésénél erre mindenképpen szükség van. Tényszerű, hogy az intézmény által működtetett épületek kihasználtsága kevés, 50-60% közötti. Az egyes épületeknek a minősége, állapota, állaga is tulajdonképpen többlet üzemeltetési költséget generál. Ezeket kell végiggondolni.


3

Az intézményvezető felel az intézmény által ellátott az önkormányzatra vár, mivel arra az iskolának nincs fedezete. A szóban forgó számla összege 24 millió forint, amit 3 M Ft-os gazdasági részfeladatok végrehajtásáért A vizsgálati anyagból az is kiderül: az intézményvezető felel az intézmény által ellátott gazdasági részfeladatok végrehajtásáért, a mindenkori költségvetési előirányzatok betartásáért. Ennek mulasztása fegyelmi vétséget von maga után. Ez nem történt meg, mivel a főigazgató önként távozott posztjáról. A Többcélú Oktatási Intézmény, hasonlóan más intézményhez, a működéséhez szükséges támogatást a fenntartótól megkapta. Intézményvezetői felelősség az éves előirányzat betartása. Azzal, hogy az előirányzatot nem tudta az intézményvezető tartani, a maga számára legsúlyosabb döntést hozta meg azzal, hogy főigazgatói állásáról lemondott – véli Dr. Mezei Imre szakértő. Újabb önkormányzati segítség szükséges az intézménynek, még több mint 20 millió forint a hiány, amit nem tudnak kezelni Lezárult tehát a Többcélú Intézmény átvilágítása. A nyáron az önkormányzat által átadott 30 millió forint értékű segítség nélkül az iskola nem tudott volna talpon maradni, de az idei év I. félévének gázszámlái sincsenek még kifizetve, valószínű, hogy ez is

részletekben lehet törleszteni. Az önkormányzat számára tehát újabb fejtörést okoz, hogy a már odaadott 30 millió forint mellé, hogyan biztosítsanak újabb 24et.

A szakértő szerint át kell szervezni az iskolák működését

Mindemellett a szakértői tanulmány egyértelműen kimondja, hogy az iskolaépületek kihasználtságának csökkenése miatt a fajlagos költségek folyamatosan emelkednek. Az állandó, rendszeres kiadásokat, az üzemeltetett épületek csökkentése nélkül nem lehet kezelni. Az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében javaslatot kell készíteni, hogy mely épület működtetése célszerű, illetve gazdaságos. Mindezek tudatában komoly átalakítási intézkedések következhetnek a Többcélú Intézményben, de ezek már az új oktatási hivatal irányításával történnek meg a jövőben, hiszen hamarosan az iskolák – mint az ismert – állami kézbe kerülnek.

Több mint 10 év keserves küzdelmének vet véget az állam azzal, hogy átvállalja az önkormányzatok adósságát Eljött az ideje annak, hogy a kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, ez pedig a települések megmentése. Az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az ország, az emberek és az önkormányzatok eladósítását. Az ország, az emberek és az önkormányzatok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek, olyanok, akik ott voltak az előző szocialista kormányokban vagy azok közelében. Az elmúlt időszakban sokan próbálták eltéríteni a magyar kormányt az adósság elleni küzdelemtől, de a kabinetnek ki kell tartania az adósrabszolgaságból való kijutás mellett. Ezért bejelentjük, hogy az önkormányzatok függetlenségének helyreállítása érdekében kiszabadítjuk a településeket az adósságcsapdából. Összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól – mindezt az Önkormányzatok az adósság csapdájában címmel megtartott rendezvényen mondta el Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja Budapesten. A rendezvényre Püspökladány város polgármestere is meghívást kapott. Dombi Imréné lapunknak elmondta: Püspökladány 2012. évi költségvetéséből januárban 150 millió forint működési forrás hiányzott. Ez az összeg nagyrészt az alacsony normatív finanszírozás, a korábban az önkormányzatokra rótt többletfeladatok miatt keletkezett, s annak érdekében, hogy a város mindennapos kiadásai fedezve legyenek, úgynevezett folyószámlahitellel oldotta meg a kifizetéseket az önkormányzat. Pozitív eredmény, hogy munkabérhitelt ebben az évben nem kellett igénybe venni az önkormányzatnak, s a folyószámlahitelből 114 millió forintot használt a város. Ebből 30 millió forintot a különböző beruházások megelőlegezésére fordított Püspökladány, az intézményeknél pedig 44 millió forint többletfinanszírozás van kint. Pillanatnyilag ekkora működési hitellel rendelkezik a város, de a fejlesztési célú hiteleket is magára vállalja az állam. Bodó Sándor országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: az intézkedést – melyről november 7-én szavaz a Parlament – minden sárréti önkormányzat megnyugvással fogadta, hiszen vannak olyan települések, ahol már a bérek, segélyek kifizetése is veszélybe került a végletekig kimerített hitelkeret miatt. Bodó Sándor úgy véli: 2002 és 2010 között a szocialista kormányok olyan terheket, többletfeladatokat róttak az önkormányzatokra, amihez nem biztosítottak forrást. Ilyen volt például 2005-ben a

pedagógus-béremelés, amit végre kellett hajtani (mely egyébként jogos volt a képviselő szerint), de azt a legtöbb település hitelből oldotta meg, mivel az állam csak utasított, de nem adott hozzá pénzt. Ebben az időszakban az önkormányzatok adósságállománya a négyszeresére nőtt.

A kormány tervei szerint az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben átvállalja az állam. Az országos adósságállomány körülbelül nyolc százaléka oszlik meg mintegy 1700 ilyen település között. Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak. Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállomán�nyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd, a hiteleké pedig 62,2 milliárd forint. Az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi az állam, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként – az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján – számoljuk ki az adósságátvállalást. A gazdagabbaknak kisebb mértékben segítünk, az ötezernél nagyobb lélekszámú települések adósságállományát átlagosan 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt. Püspökladány esetében az állami hitelátvállalás 60% lehet a számítások szerint – mondta el lapunknak Bodó Sándor. D. Sári Andrea

4


Városháza

Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2012. október 25-én tartotta soros ülését.

A polgármesteri jelentést követően tájékoztató került napirendre a nevelési-oktatási intézmények tanévkezdési tapasztalatairól. A tájékoztatóban bemutatásra kerültek többek között a köznevelést érintő legfontosabb jogszabályi változások, a járási kormányhivatalok létrejöttével kapcsolatos módosítások, az állami intézményfenntartó központtal kapcsolatos módosítások és még több információ. Ezeken kívül a testület képet kapott arról, hogy az egyes oktatási-nevelési intézmények hogyan készültek a tanévkezdésre, legyen az felújítás, karbantartás, eszközbeszerzés, személyzeti ügyek stb. Összegzésképpen megállapítható volt, hogy a 2012/13. tanévben minden intézményben elsődleges feladat a szakmai eredményesség színvonalának megőrzése, tovább emelése, az éves munkatervben rögzített feladatok megvalósítása, az elindított innovációs folyamatok továbbfejlesztése. A Püspökladányi Víziközmű Társulat számolt be a 2012. I-III. negyedéves gazdálkodásáról. A beszámoló az érdekeltségi hozzájárulások kivetéséről, azok megfizetéséről, a költségek alakulásáról mutat képet. Az újtelepi városrész érdekeltségi hozzájárulás teljesítéséhez minden tagnak, aki nem kezdte el a befizetést, augusztus hónapban fizetési emlékeztetőt küldtek ki, ami nem vezetett a fizetési hajlandóság növekedéséhez. A tagi szóbeli visszajelzések alapján a beruházás megkezdése után a befizetések várhatóan növekedni fognak. Módosult az állatok tartásáról szóló helyi rendelet. Törvényi rendelkezés megtiltotta azt, hogy helyi rendelet tiltsa a mezőgazdasági haszonállatok tartását. Ezért a helyi rendeletből hatályon kívül kellett helyezni a város központi belterületén az állattartást tiltó rendelkezést. A képviselő-testület engedélyezte a Középiskolában a törvényben meghatározott maximális osztálylétszámtól való eltérést. Az igaz-

gató által adott indokolás megalapozza a fenntartói jóváhagyást. Az önkormányzatot a magasabb tanulólétszámmal szervezett osztályok nem érintik hátrányosan, sőt, költségvetési szempontból ez előny. A magasabb osztálylétszám elsősorban az intézmény számára jelent nagyobb szakmai kihívást. A Püspökladányi Holding Vagyonkezelő Kft. és a Püspökladányi Gyógyfürdő Egészségügyi Szolgáltató és Sportszervező Kft. 2012. július 31-ével beolvadt a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft.-be. A két beolvadt Kft. egyszerűsített éves beszámolóját 2012. január 1–2012. július 31. fogadta el a testület. Zárt ülés keretében került tárgyalásra a Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat 2010–2012. közötti időszakra vonatkozó költségvetési tervezésének és gazdálkodás vitelének vizsgálatáról készült szakértői tanulmány. A tanulmányt megismerve a képviselő-testület a bizottsági véleményeket is figyelembe véve az alábbi döntést hozta. A Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat 2010–2012. közötti időszakra vonatkozó költségvetési tervezésének és gazdálkodás vitelének vizsgálatáról készült szakértői tanulmányt elfogadja. Az intézmény 2012. év végéig fenntartható működésének biztosítása érdekében az intézmény megbízott főigazgatója, a GESZ vezetője és a Városgazdálkodási Iroda vezetője közösen készítsen intézkedési tervet határidő, felelős megjelölésével. Az intézkedési terv elkészítésének határideje: 2012. október 31. Készüljön önkormányzati szintű energiamérleg. 2013. január 1-jén megkezdik működésüket a járási hivatalok. A járási hivatalok felállításához ingatlan, ingóság és személyzet szükséges. A többfordulós egyeztetést követően a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal elkészítette a megállapodást az átadásátvételről, melyet a képviselő-testület elfogadott. Keserű László jegyző

Segítség a díjhátralékkal rendelkező családoknak

A háztartások számára egyre nagyobb terhet jelent a lakhatással kapcsolatos kiadások fedezése. A lakossági közüzemi díjhátralék az elmúlt néhány évben drasztikusan növekedett. Az adósságok felhalmozódása azokat a háztartásokat érinti elsősorban, amelyek tartósan jövedelemhiányosak, illetve a bevételek növekedése nem tud lépést tartani az emelkedő közüzemi költségekkel. Éppen ezért 2012. szeptember 1-jén elindult városunkban az adósságkezelési szolgáltatás. Az adósságkezelés célja az, hogy a Püspökladány város területén élő lakosokat segítse közüzemi díjhátralékuk csökkentésében. Az adósságkezelési szolgáltatást egy helyi rendelet szabályozza, amely szeptember 1-jén lépett hatályba. Ebben le vannak fektetve a szolgáltatás feltételei. – Az adósságkezelési szolgáltatást igénybe veheti minden olyan hátrányos helyzetű család, amelynek a lakhatása veszélyeztetett helyzetbe kerül. Közüzemi díjtartozások esetén vehető igénybe. Abban az esetben, ha a közüzemi díj tartozása meghaladja az 50 ezer Ft-ot, és legalább 6 havi a tartozás. Az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 57 ezer Ft-ot, illetve a rendelet szerint meghatározott lakásnagyságot sem – tudtuk meg Fórián Andrea adósságkezelési tanácsadótól. Az adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatban Őt és Bökönyi Évát, a Nagycsaládos Egyesület szakmai vezetőjét lehet keresni, akik a hétköznapokban is hasonló munkát látnak el. Első lépésként az igénylőnek egy kérelemnyomtatvány kell igényelni a Polgármesteri Hivatal Szociális Gondoskodási Irodáján, majd kitöltve beadni az adósságkezelési tanácsadóknak. A támogatás megállapításának további feltétele az adós részéről az adósságkezelési tanácsadáson való legalább 3 hónap időtartalmú együttműködés. Eközben az aktuális számlákat is fizetni kell, és a befizetett csekket megmutatni a tanácsadóknak. – Ha eleget tesz az ügyfél a feltételnek, és időben behozza, bemutatja a

számlákat, akkor meg tudjuk kérni a javaslatot az adósságcsökkentési támogatásra. Ez bekerül a polgármesteri hivatal szociális osztályára. Ott elbírálják, hogy részesülhet-e a támogatásban, és erről egy határozat készül, ami hozzánk, tanácsadókhoz kerül, és megkötjük a részletfizetési megállapodást. Ez lehet 3 hónap, 6,12, maximum 18 hónap. Majd elkezdődik ez a folyamat. Befizeti az aktuális számláját, befizeti az önrészcsekket, behozza nekünk, mi jelzünk az önkormányzatnak, és a következő hónapban az önkormányzat szintén utalja az ő részét. Ez így megy addig, ameddig vállalta az adós, és a tartozást ki nem nulláztuk – mondta el lapunknak Bökönyi Éva adósságkezelés tanácsadó. Az előgondozás 3 hónap, és csak a pozitív elbírálás után kaphatják meg az adósságkezelési támogatást az igénylők. De, adódik a kérdés, hogy a szolgáltató ez idő alatt miért is nem szünteti meg a szolgáltatást? A válasz a napokban aláírásra kerülő keretmegállapodásban rejlik, amit az önkormányzat köt meg a szolgáltatóval. A lakosság többségének áram-, gáz- és hulladékkezelési hátraléka van. A tanácsadók szerint az igénylők korosztálya változó. Mióta elindult a szolgáltatás, egy hónap leforgása alatt százan igényelték ezt a fajta segítséget. A szakemberek szerint pedig ez igen nagy segítség az önkormányzat részéről a rászoruló családoknak. Dombi Imréné polgármester azt mondja: az önkormányzatnak kötelessége segíteni – ha kedvező konstrukcióban megteheti – a bajba került családoknak. Így, amikor értesültek arról, hogy állami, szolgáltatói, önkormányzati és lakossági együttműködésben meg lehet menteni a bajba került díjhátralékos lakosokat, azonnal léptek, és csatlakoztak a programhoz. Az adósságkezelő szolgáltatást minden püspökladányi lakos igénybe veheti, aki az előírt feltételeknek megfelel. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Szociális Gondoskodási Irodáján lehet igényelni. RS

5


Megalakult a Püspökladányi Járás (Folytatás az 1. oldalról) – Ez a dokumentum olyan tényeket tartalmaz, hogy a Püspökladányi Járási Hivatal a Kossuth utca 6. szám alatt foglal helyet. Tartalmazza azokat a helyrajzi számokat, irodákat, ahol elhelyezésre kerülnek a kormányablakok, illetve tartalmazta azt, hogy milyen dolgozókat, ügyintézőket kell, hogy a járási hivatalba delegáljon a Püspökladányi Polgármesteri Hivatal –tudtuk meg Dombi Imréné polgármestertől. Ahhoz, hogy városunkban is létrejöjjön a járási hivatal, a képviselő-testület határozatára volt szükség. Az előző testületi ülésen döntöttek arról a képviselők, hogy Püspökladány Város Önkormányzata nevében Dombi Imréné aláírhatja a járásközpont létrehozásáról szóló megállapodást. – A létszám 21 fő, amit a Polgármesteri Hivatal a járásba delegálhat. Az okmányiroda, a gyámhivatal átkerül a járási hivatalba. Különböző egyeztetések voltak, hogy milyen munkakörökre van még szüksége a járási hivatalnak ahhoz, hogy január 1-jén zökkenőmentesen tudja elkezdeni a működését – tudtuk meg Dombi Imrénétől. A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól ta-

valy szeptember 1-jén döntött a kormány. A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva, a lakosok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést. Ehhez azonban nagyon komoly előkészítő munkára volt szükség a kormányhivatalok és a polgármesteri hivatalok részéről. – Minden település nagyon nagy együttműködő szándékot mutatott, egy-két kivétellel, pontosabban egy kivétellel, és minden településen azzal a fajta hozzáállással találkoztunk – ez Püspökladányra fokozottan igaz –, hogy magukénak érzik ezt az állami, kormányzati ügyet. A ladányi önkormányzatnak az ügyhöz való hozzáállása azt mutatta, hogy Ladány büszke arra, hogy járásközpont lesz, és szeretne ő maga is a lehető legtöbbet tenni annak érdekében, hogy ez nagyon magas színvonalon megvalósuló államigazgatási feladatellátás legyen majd Püspökladányban – mondta lapunknak Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja. A püspökladányi járásközponthoz 12 település tartozik majd: Szerep, Sárrétudvari, Biharnagybajom, Nagyrábé, Bihartorda, Bihardancsháza, Sáp, Földes, Tetétlen, Báránd és Kaba, mintegy 42 ezer fős lakossággal. Katona Csilla

Ladányi vezető irányítja a szakképzést Püspökladányban, Berettyóújfaluban és Hajdúszoboszlón

A napokban ülésezett a Pálfi István Szakképzés-szervezési Társulás, mely három szakiskolát a berettyóújfaluit, a hajdúszoboszlóit és a püspökladányit irányítja. Az ülésen a vezetőváltás volt a legfőbb napirend, s a társult települések képviselői Varga Antalt, a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatóhelyettesét választották meg az intézmény igazgatói posztjára. Varga Antal személye a szakképzésben elismert, hiszen több évtizede dolgozik eredményesen ezen a területen. Eddig a TISZK munkaszervezet vezetője volt, év végéig azonban ő irányítja a társulást. A röviden csak Pálfi TISZKként emlegetett társulás tagintézményei: Hajdúszoboszlóról a Bocskai István Szakképző Iskola, a Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola és a Közgazdasági Szakközépiskola, Berettyóújfaluban a Bessenyei György Szakképző iskola – amely összevonásra került az Eötvös József Szakképző Iskolával és Speciális Szakiskolával – és a Püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. A vezetőcserére – melynek eredményeként Varga Antal lett az új igazgató – azért került sor, mert problémák sora merült fel a társulás működését illetően. Egy korábbi pályázatnak köszönhetően, mindhárom település intézményében történtek fejlesztések, és a beruházás után az éves garanciális bejárás elmaradt, így a szükséges javításokat saját erőből kell állnia az intézményeknek. A másik probléma pedig az volt, hogy az elszámolások sem készültek el határidőre, emiatt vizsgálatot kellett indítani a Pálfi TISZK-ben. – Adott határidőre be kellett volna nyújtani az elszámolásokat a pályázat kiírója felé, hiszen elszámolási kötelezettsége van mind a három településnek. Sajnálatos módon ezek az elszámolások nem időben történtek meg, és volt olyan, amelyik meg sem történt, ez egyértelműen szerződésszegésnek minősül. Ezzel szembesítettük az előző vezetőt, aki elismerte a hiányosságokat, és a három település polgármestere azonnali hatállyal felmentette a

munkavégzés alól – mondta el lapunknak Dombi Imréné. Az igazgató felmentése tehát elengedhetetlen volt, bár nagyon sok olyan feladat van, ami nem tűr halasztást. Ezért sürgősen választani kellett egy olyan vezetőt, aki évek óta jelen van a szakképzésben. A püspökladányi városvezetés Varga Antal igazgatóhelyettesre gondolt, aki mindig naprakész a szakképzést érintő változásokkal kapcsolatban. Varga Antal a Karacs Ferenc Gimnázium vezetőjétől is megkapta a támogatását. A következő ülésen pedig mindhárom település vezetője támogatta a püspökladányi jelöltet. – Nagyon örültem annak, hogy a polgármesterek, illetve a képviselők a településekről egyöntetűen elfogadták, hogy a TISZK vezetője Varga Antal legyen – tájékoztatta lapunkat Dombi Imréné. A vezetőváltásról szóló döntés október 10-én született meg, és ettől a naptól 2012. december 31-éig, Varga Antal láthatja el a Pálfi István Szakképzés-szervezési Társulás munkaszervezet vezetői feladatait. Az új vezető a mintegy 2 és fél hónapos megbízatást honorárium nélkül vállalta el. Varga Antal azt mondja, az év végéig hátralévő időszakban iskolai szinten kell a szakképzéssel foglalkozni, de a társult önkormányzatok által fenntartott iskolák igazgatói is besegítenek a munkába. Mindemellett nagy feladatot jelent a 2013-as új működési forma előkészítése, hiszen jövőre az önkormányzatoktól átkerül a megyei kormányhivatal irányítása alá a szakképzés, és az átálláshoz komoly előkészítő munkára van szükség. A TISZK-en belül az egyes intézmények között a szakképzés ös�szehangolása az elsődleges cél, ezért az önkormányzatokkal, az iskolák igazgatóival, a szakmai szervezetekkel, így a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóságával és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal kell kapcsolatot tartania. A Pálfi István Szakképzés-szervezési Társulás székhelye Hajdúszoboszlóról átkerült Püspökladányba, a Rákóczi u. 65-69. szám alá, így nem csak a vezető, de a telephely is városunkban van immár. Varga Antal megbízása év végéig szól, a következő évben pályázat útján lehet majd elnyerni a most odaítélt vezetői posztot, s remélhetőleg azt követően sem lesz változás sem az igazgató, sem a székhely tekintetében, vagyis Püspökladány adja a Területi Szakképző Intézet vezetését. Katona Csilla

6


Pénzzel támogatja az önkormányzat a ladányi diákok továbbtanulását

Az érettségiző diákok egy része felsőoktatásban fogja tovább folytatni tanulmányait. Ehhez nyújt segítséget a Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíjrendszer. Püspökladány Város Önkormányzata 2000 óta minden évben csatlakozott ehhez a pályázati kiíráshoz, és idén is úgy döntött, hogy havi 3000 forinttal támogatja a felsőfokú oktatásban tanuló, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalokat. A Bursa Hungarica Ösztöndíj elnyerésére tanulmányi eredménytől függetlenül pályázhatnak a fiatalok, és kétfajta lehetőség közül választhatnak. Az „A” típusút a már felsőoktatásban tanulók 2 tanulmányi félévre, a „B” típusút pedig a még most utolsó éves középiskolások, illetve a felvételi előtt álló érettségizettek igényelhetik, 6 tanulmányi félévre. A Bursa Hungarica olyan támogatási rendszer, melynek három forrás szolgál fedezetéül, a települési és a megyei önkormányzatok mellett az Emberi Erőforrás Minisztériuma is hozzájárul a támogatáshoz. – Úgy döntött a képviselő-testület, hogy 3000 forinttal támogatja a sikeres pályázókat a tanulásban, ez havi támogatási összeget jelent. A pályázat kiírója az Emberi Erőforrás Minisztériuma újabb 3000 forintot tesz e mellé az összeg mellé. Meg kell küldenünk a már lezárt, beérkezett pályázatok alapján az összesítést, a pályázók adatait a Megyei Önkormányzat részére, és ők rangsort állítanak fel jövedelem, stb. alapján és kiválasztják azokat a tanulókat, akik még tőlük is kapnak 1000-2000 forint összegű támogatást. Tehát 7-8000 forint járhat annak, aki mind a három helyről kap

támogatást – tudtuk meg a részleteket Kovács Lajostól, a Szociális Gondoskodási Iroda vezetőjétől. Az elnyert támogatást az önkormányzat a felsőoktatási intézmények számára utalja el, akik tovább utalják a tanulók számlájára. Ebben az évben a beadás módjában változás történt. A Bursa Hungarica Ösztöndíjat igénylőknek nem az önkormányzatoktól kell kérni a nyomtatványokat, hanem az interneten az úgynevezett EPER-rendszeren keresztül kell regisztrálniuk. Amikor a pályázatok beadása megtörténik, az önkormányzatnak mérlegelnie kell, hogy milyen szempontok szerint bírálja el a beadványokat. Szerencsére a jelentkezők számából is látszik, hogy sok püspökladányi fiatal tanul a felsőoktatási intézményekben, és az Önkormányzat ezzel a 3000 forintos összeggel is támogatni kívánja őket az előrejutásban. – Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen a 3000 forint, amit az önkormányzat oda tud adni a fiataljainknak, bár túlságosan nem nagy összeg, de hozzájárul a város ahhoz, hogy képezzék magukat – mondta lapunknak Dombi Imréné polgármester. Mivel az önkormányzatok csatlakozási határideje október 26ra tolódott, ezért a pályázatok beadási határideje is módosult. November 23-áig lehet benyújtani a pályázatokat, ezt követően pedig a képviselő-testület december 17-ig fogja elbírálni a beérkezett kérelmeket. Ha valaki nem boldogul az internetes űrlapok kitöltésével, akkor a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájának munkatársai készséggel segítenek a fiataloknak. Katona Csilla

Megérkezett az idei év első nagy segélyszállítmánya Október 31-én megérkezett az idei év első segélyszállítmánya Vésztőről a Magyar Élelmiszerbank által. A nagy mennyiségű, 51 raklapnyi szállítmány 21 raklapnyi lisztet, 20 raklapnyi tésztát, és 10 raklapnyi pirított kenyeret tartalmazott. Városunk hosszú évek óta áll szerződésben az Élelmiszerbankkal, mely az elmúlt évek során számos alkalommal szállított különböző mennyiségű és fajtájú adományokat a püspökladányi rászorulók számára.

Az összesen 28 240 kilogrammnyi adomány azon rászorulók között került kiosztásra, akik nyilvántartottként szerepelnek az önkormányzat rendszerében. E szerint azon személyek, akik a lét-

minimum alatt, illetve annak közelében élnek, továbbá a kisnyugdíjasok igényelhették az adományt. Helyi szinten ez több mint 3000 embert érint, akik fejenként 10 kilogrammnyi csomagot vihettek haza, melyben a felsorolt tartós élelmiszerek mindegyike megtalálható volt. Az élelmiszersegély kiosztását november 5-én, hétfőn kezdték meg a Rákóczi utca 6. szám alatt, és november 14-én fejezték be a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ munkatársainak közreműködésével. A segítséget Püspökladány város önkormányzata mindig nagy örömmel és hálával fogadja, ugyanúgy, mint az a több mint 3000 rászoruló, akik végül megkaphatták. Az Európai Unió leginkább nélkülözőket célzó élelmiszerosztási programja 1987 óta létezik, és számottevő ellátási forrást jelent a leghátrányosabb helyzetűekkel kapcsolatban álló szervezetek számára. Az Európai Bizottság nemrégiben javaslatot tett egy olyan alap létrehozására, mely az EU-ban leginkább nélkülözőknek nyújtana segítséget. Az alap olyan tagállami programokat támogatna, melyek révén étellel látják el a leginkább rászorulókat, valamint ruházatot és egyéb alapvető cikkeket juttatnak a hajléktalanoknak és a szegénységben nevelkedő gyerekeknek. A jelenlegi élelmiszerosztási program 2013 végén megszűnik. A javasolt, leginkább nélkülözők európai segélyalapja e program helyébe lépne, mely egyúttal a probléma hatékonyabb megközelítését is hivatott a jövőben megoldani. Lovassy Bernadett

7


„Egy csomag szeretet” karácsonyra

Segítünk, hogy segíthessen. A karácsonyi ünnepek közeledtével a Püspökladányi Tájékoztató Központ az önkormányzattal karöltve adománygyűjtési akciót szervez a rászorulóknak. Az „Egy csomag szeretet karácsonyra” elnevezésű jótékonysági akció keretein belül Püspökladány város lakóinak lehetősége nyílik egy szatyornyi tartós élelmiszerekből álló adományt adni azok számára, akik nehéz körülmények között élnek. – A Püspökladányi Tájékoztató Központ három hete indította el a kezdeményezést, minden intézménynek, civil szervezetnek küldtünk egy levelet, melyben arra kértük őket, hogy támogassák az adománygyűjtési akciónkat. Egy papírszatyorra nyomtattunk egy logót, és ebbe a szatyorba tartós élelmiszereket lehet elhelyezni – mondja D. Sári Andrea, a Püspökladányi Tájékoztató Központ vezetője. Az akció fővédnöke Püspökladány város önkormányzata, Dombi Imréné polgármester, de jelezték segítő szándékukat a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ munkatársai és a Fidesz helyi szervezete is. – Advent idején nem csak a lelkünket kell ünnepi díszbe öltöztetni, sajnos egyre többen szorulnak rá arra, hogy kézzel fogható segítségek kapjanak. Minden évben többször osztunk élelmiszersegélyt, de ez a kezdeményezés most más. Hiszen itt a ladányi ember segíthet a ladányi emberen. Megmutathatjuk valamennyien, hogy össze tudunk tartani a nehéz időkben, és számíthatunk egymásra. Én ezért vállaltam védnökséget az akcióban – mondja

Dombi Imréné polgármester. A december 10-ig összegyűlt adományokat az adventi hétvégék egyikén kapják meg a rászorulók. A Tájékoztató Központ 500 darab karácsonyfával díszített papírszatyrot készíttetett, ebből kérhet az, aki adni szeretne. Az ingyenes szatyrot átvenni, majd megtöltve leadni a Petőfi út 5-7 szám alatt lehet, valamint a Segítő Kezek Szent István utcai telephelyén és az Ifjúsági Házban. Tartós élelmiszereket várnak benne: lisztet, cukrot, száraztésztát, édességet, rizst, étolajat. A felajánlásokat és minden csomagot nagy szeretettel fogadnak minden püspökladányi lakostól és helyi intézménytől. Nem az idei az első alkalom, hogy városunk polgárainak lehetősége nyílik segíteni a rászorulókon. Korábban a borsodi árvízkárosultak javára gyűjtöttek különböző adományokat a püspökladányiak, akkor már megmutatkozott a jó ügyért való összefogás ereje. A Tájékoztató Központ idei kezdeményezése jó úton halad, hiszen 400 szatyornak már van gazdája. Dombi Imréné polgármester reméli, hogy ez alkalommal is mindent megtesznek a helyiek a rászorulók érdekében. A gyűjtés tehát elindult. A karácsony, a szeretet ünnepe közeledtével mindannyian ajándékokkal készülünk szeretteinknek. Ha tehetjük, gondoljunk másokra is. S ha csak egy aprósággal is, de segíteni tudunk, már megéri. Lovassy Bernadett

103 éves városunk legidősebb lakosa, Tóthné Rózsika néni Püspökladány legidősebb embere Tóth Lajosné, aki a napokban ünnepelte 103. születésnapját. Rózsika néni 1909-ben született Tiszaszentimrén. Később Karcagra költözött, és onnan került férjével Püspökladányba.

Kezdetben – ahogy mondja – uraságnál dolgoztak mind a ketten, majd Rózsika néni háztartásbeli lett. Sajnos közel 20 esztendeje megözvegyült, azonban a mai napig önállóan ellátja – idős kora ellenére is – a ház körüli munkákat. Már nem jár el hazulról, de sokan segítenek neki a bevásárlásban, ügyintézésben. Hosszú, dolgos életet élt meg eddig az idős asszony. 103 év alatt pedig az orvos mindössze csak kétszer látta. Rózsika nénit mindenki ismeri és szereti az utcában. A legközelebbi szomszédjai napi kapcsolatban vannak vele, amiért nagyon hálás. – Vannak nagyon jó szomszédjaim – mondja. – Az első, hátsó meg Rácz Béláék, még tán azt is lesik reggel, hogy kijöttem-e. Nagyon aranyosak, az ilyen szomszéd ritkaság. Nagyon dicsérem

őket, nem tudok nekik elég hálás lenni – sorolja Rózsika néni. De a szomszédok is hasonlóképp vélekednek róla. Szeretik és tisztelik. Azt mondják, soha nem unatkozik, hiszen a ház körül vagy a kertben mindig talál tennivalót. A hidegebb napokon maga gyújt be, de már nem főz, az ebédet a házi segítségnyújtók hozzák számára. Több mint egy évszázados kora ellenére Rózsika néninek még mindig jó az egészsége, bár a látása az utóbbi években eléggé meggyengült, orvoshoz nem megy el vele. Mint mondja: ezt már betudja annak, hogy a korral jár. Az egy nevelt gyermeknek, három unokának örvendő, hatszoros dédnagymama állítja: hosszú életét és jó egészségét a sok munkának köszönheti. Rózsika néni nagyon hálás a gondoskodásért, s meg is érdemli, hiszen szerető családi környezetet teremtett fiának, és egész életén át szorgalmasan dolgozott. Mi pedig a város nevében további jó egészséget kívánunk az ünnepeltnek! Rábai Sarolta

8


Önkénteseket vár és hív a KEKSZ Újabb pályázatot nyert a KEKSZ, más néven a Kistérségi Egyesület a Kulturált Szabadidő Eltöltésért civil szervezet. A projekt által elnyert több mint 5 millió forintos összegből önkéntes központot terveznek létrehozni, melynek segítségével – többek között – népszerűsíteni kívánják az önkéntesség fontosságát is. A központot a Bocskai utca 21. szám alatt tervezik megvalósítani. A pályázatban több partner is jelen van, többségében püspökladányiak, ezek közül is a Vöröskereszt, önkormányzati intézmények, egyéb civil szervezetek, valamint Bárándról a szociális otthon intézménye, illetve Sárrétudvari önkormányzata is közreműködik a pályázat megvalósításában, melyben önkéntesek kiközvetítését is vállalta a KEKSZ egyesület. – Az egyesületünk vállalta, hogy 120 fő önkéntest 10 hónap alatt kiközvetít önkéntes munkára. Vannak vidéken partnereink, Sárrétudvari önkormányzata és Bárándon a Pszichiátriai Betegek Otthona. Ezeken a helyeken fogunk munkát biztosítani azoknak az önkénteseknek, akiknek például lejárt a segély, de ahhoz, hogy továbbra is kaphassák, 30 napot dolgozniuk kell. Ezek az embe-

A püspökladányi Rácz Anita a Magyar Vöröskereszt főigazgatójától Életmentő Érdemérmet vehetett át a Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálat során végrehajtott sikeres újraélesztés elismeréseként, mely a nyár során történt. Kedves Anita! Gratulálunk! Fotó: Csordás Ádám

rek jelentkezhetnek nálunk, és igyekezni fogunk számukra lehetőséget biztosítani – mondta el lapunknak Kovács Krisztina, az egyesület elnöke. Mindezek mellett a projekt 10 hónapján át különböző, neves emberek által tartott előadásokat is szeretnének szervezni. – A pályázatnak lesz egy nyitó és egy záró rendezvénye, valamint a pályázat időtartama alatt rendszeresen lesznek programok, ezekre neves előadókat szeretnénk meghívni, akik valódi értékeket képviselnek. Nagyon szeretnénk elhívni Püspökladányba Hegedűs Zsuzsát, a Minden gyerek lakjon jól alapítvány elnökét – mondta Papp Gergely, a KEKSZ alelnöke. Az egyesület másik pályázata a tavalyi évben megkezdett, a gólyavári erdő területén kialakítandó ifjúság park rendbetételét célozza. Az ezzel kapcsolatos munkálatok hamarosan befejeződnek, melynek eredményeként a gólyavári erdő területe ismét megtelhet élettel. Kovács Krisztina, az egyesület elnöke elmondta, továbbra is várják azok jelentkezését a KEKSZ-be, akik szeretnének segíteni, közreműködni a város fejlődésében, az ifjúság, az önkéntesség terén. Az újonnan elnyert pályázat 2012 novemberétől 2013. augusztus 31-ig tart. Lovassy B.


Üzenet a szülőföldnek

Beszélgetés Szabó Tünde Júlia zenésszel, zenetanárral, a nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola igazgatóhelyettesével Szabó Tünde Júlia több évtizeddel ezelőtt került el Püspökladányból. Tudását sokoldalú zenészként kamatoztatja, és a jövő művészpalántái számára oktatja a hangszeres zene fogásait. Kérésünkre szívesen „vallott” önmagáról. – Milyen volt a püspökladányi gyermekkorod? Hogyan kerültél a zenei pályára? – Mélyen bennem él a gyermekkorom, és ami körbe vett. Egy házban éltünk anyukám szüleivel, szemben velünk pedig apukám szülei laktak. Kutya, macska, kert. Ez a mai napig hiányzik, ugyanis a 4. emeleti lakásomba járok haza gyakorlatilag csak aludni. Sokat játszottam, eleinte főleg egyedül. Elvoltam a kis világomban. A zene azonnal mellettem termett, hiszen a bátyám trombitált. A Bajcsy óvodából indultunk egy héten két délután nagymamakísérettel a zeneiskolába Bojtor Anikóval, Sánta Katikával és Kropp Tibivel. Hegedűt tanultam Lavotta Kamillánál, aki szerintem nagy reformer volt Püspökladányban.

Ahogy nagyobbacska lettem, „petőfisként”, suli után felpattantam a kempingbiciklimre, és estig a zeneiskolában voltam. Szép emlékek jutnak eszembe, no, nem feltétlen maga a zene, hanem a közösségi élet. A hegedű- és szolfézsóra előtt, néha közben és után csoportosultunk. Játék. Hiszen ez kell a gyerekeknek. Lételem. Ebben az időben, a nyári szünetekben nyakig koszosan értem haza az esti vacsorára. Apukám füttyszava volt a jel, amit bármilyen távolságról képes voltam meghallani. Mondhatni utcagyerek voltam, képesek voltunk egy árokparton megváltani a világot. Kamaszkorom legszebb nyarain a püspökladányi zenei táborokban éltem ki magam. Imádtam a tanárokat, akik irányították, vezették a programokat, próbákat. Felvonultunk a debreceni virágkarneválokon. Kossuthdobot kötöttek az oldalamra, máskor pedig xilofonon bontakoztam ki a fúvószenekarban. A középiskola előtt Kamilla néni a hegedűnél nagyobb hangszert adott a kezembe. Ellenálltam. Nagy hisztik, bőgések, kirohanások. Fel kellett nőnöm, hogy igazán megértsem a miértjét. Nem feltétlen azért akart brácsa (mélyhegedű) szakra irányítani, mert szerinte az jobban áll nekem (178 cm vagyok), hanem mert a debreceni zeneművészeti szakközépiskolában szükség volt brácsás diákokra. Persze, alkatilag én voltam a legmegfelelőbb, de imádtam hegedülni, fájt a váltás. Amúgy mindennel meg lehet békélni, a megszokás, az meg majd egy idő után úgyis jön. A középiskolai évek alatt nem vittem túlzásba sem a tanulást, sem a gyakorlást. Szorgalom nélkül is ment a hangszer, illetve azon túl is, hogy 35 perces főtárgyórákat kaptam az egy óra helyett. Abban az időben, mint minden lány, naplót írtam, ami a mai napig megvan, és benne olvasható a kitörő örömmel írott mondat: „Ma 45 perces brácsaórát

9 tartott tanár úr, és végig tanított, magyarázott! Végre…”. Ez a pedagógus ma már kiváló népzenész és tanár, megtalálta önmagát. Örülök. Volt ott másik két férfi tanár, akik szívüket-lelküket beleadták a tanításba: az egyik kamarazenét tartott, a másik vonószenekart. A mai napig kölcsönös nagy öröm és csupa mosoly a találkozás velük. A vonósnégyesünkkel a fertődi zenei táborok „sztárjai” voltunk, és mellette megtörtént egy felháborodást keltő cselekedet, miszerint a zenekarban engem ültettek be brácsaszólam-vezetőnek egy előjátszás után, magam mögött tudva a nálam idősebbeket, magasabb osztályosokat. Nem volt egyszerű tartani magam a gyűlölködő, irigy szempárok előtt. Talán itt kezdődött bennem az a fajta megerősödés, amire a világ folyamatosan rákényszeríti az embert. Tátrai Vilmos hegedűművész, Fias Gábor brácsaművész, Kardos Gábor karmester. Nevek, emberek, akik a zenei világban ismertek. Ők tanítottak. A debreceni főiskolás éveim a gyermekkor utáni legszebb időszakom. Tartalmas szakmai és bulizós korszak, amihez már olyan munka kapcsolódott, amiért pénzt kaptam. Hegedűt tanítottam, majd színházzenekarban játszottam, újra tanítottam. Egyetemi tagozatosként, amikor már szinte alig kell órára járni, és teljesítettem a gyakorlati féléveket is, nem győztem a kérelmeket írni, hogy engedjenek dolgozni, ugyanis szükség volt rám, beosztottak mindenhová. Tanév vége felé volt olyan, hogy kb. 10 diáktárs diplomakoncertjén játszottam. A művészdiplomám évében kicsit túlteljesítettem a feladataim, hétfőn a Puskin expresszel – ugye van, aki még emlékszik rá? – elutaztam Kecskemétre, ott középiskolásokat tanítottam 7 órában. A kihalt vonaton gyakoroltam, a kalauzok egy idő után már nem is foglalkoztak velem, csak bemosolyogtak a fülkébe. Édesapám vasutas volt, ingyen utazhattam, ezt az akkori munkáltatók igazán kellemes tényként kezelték. Este Kecskemétről irány haza Ladányba, majd másnap, utazás a nyírbátori zeneiskolába, onnan 21.30-ra érkeztem Debrecenbe, a kollégiumba, ahol vizsgaidőszakban a szobám előtt már nagy csoportosulás vagy levél várt az ajtóra ragasztva: „Tanultál már? Elmondod?”. Volt olyan, hogy le sem feküdtünk aludni, úgy mentünk be másnap vizsgázni. Két és fél napba sűrítve oldottam meg a tanulmányaim, ugyanis pénteken 11-kor már újra indultam Nyírbátorba dolgozni. Érdekes ez, ugyanis a nyírbátori nemzetközi táborok egykori diák résztvevőjeként, néhány év múlva már, mint segítő vettem részt a tábor munkájában. Oda kell menni, ott kell lakni, ahol munkát adnak. Valami oknál fogva – amit persze ma már tudok – a püspökladányi zeneiskola akkori igazgatója nem akart engem látni a tanári karban. Így Nyírbátorba költöztem, ahol szolgálati lakással vártak. Sokan úgy vélekednek erről a szép kis városról, hogy a világ vége, porfészek és még sorolhatnám a negatív megjegyzéseket. Ezeket az állításokat sorra megdöntöm. Sehol nem tapasztaltam még azt a szívből jövő igazi kedvességet, ami az ott élő emberekből áradt. 5 évig éltem ott. Tanítottam, zenéltem, majd az utolsó években igazgatóhelyettes lettem. Kozmáné Ildikót, az akkori vezetőt tartom máig mesteremnek, akitől megtanultam ennek a munkának a fontosságát és mibenlétét. A mai napig, ha elakadok valamiben, őt hívom föl, tőle kérek segítséget, magyarázatot. 2001 nyarán jött egy telefon: szeretettel várnak a nyíregyházi zeneiskolában. Dilemmáztam. Szerettem Nyírbátort. Szerettem a növendékeim. Szerettem az ottani barátokat. A bátyám mondata adta a lökést: „Nagyobb város, több lehetőség”. Bár fájt, de megléptem. Szomorú szívvel gondolok vissza igazgatónőm könnyes arcára… Azóta Nyíregyháza zenei életének aktív résztvevője, és az utóbbi három évben a Vikár Sándor Zeneiskola igazgatóhelyettese vagyok. – Beszélj, kérlek, a munkádról! Milyen hangszeren játszol? Mit tanítasz? – Ha azt mondom, hogy szinte folyamatosan 12 órázom, sokan nem hiszik el. Intézményünkben 920 diák, 68 dolgozó van. Értük kell lenni, az ő dolgaikat, problémájukat kezelni, megoldani, segíteni. Szervezés, PRmunka, titkárnői feladatok, reprezentálás, koncertek, versenyek – szinte minden hétre adódik kiemelkedő rendezvény hangversenytermeinkben –, a számítógép előtt ülés napi 6-8 órában, mellette tanítás, zenélés, próbák, fellépések. Erről szól az életem. Munkahelyem, a Vikár Sándor Zeneiskola egyedülálló abban, hogy még zeneiskola tudott maradni. Önálló intézményként működik, csak és kizárólag zeneoktatás a profilja. Kiváló és Referencia Intézmény, Tehetségpont vagyunk. Mindez rengeteg plusz munkával jár, de a működéshez és

10 ahhoz, hogy mutassuk a külvilág felé, milyen jól végezzük a dolgunkat, és milyen eredményesek vagyunk, elengedhetetlen. A helyettesi feladatok mellett hegedűt tanítok a Vikárban, valamint egy vidéki zeneiskolában is, középiskolában pedig brácsát. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar brácsaszólam vezetője vagyok, illetve bármilyen zenei formáció brácsistája. A könnyed muzsikától a komolyig, billentyűssel, dobossal, akár énekessel. Néha verselek, műsort vezetek. Múlt évben egy nagyszabású karácsonyi est háziasszonyaként szerepeltem. Levezettem az estet, konferáltam, verset, novellát mondtam, brácsáztam. Nem is tudom, volt-e valaha hasonló élményem… Mögöttem egy 100 tagú női kar könnyes arccal. Előttem 200 ember a nézőtéren, a fele törölgeti a szemét. Ennyi embert megríkatni… Megható volt… – Mit jelent számodra a zene? – Tulajdonképpen a zene a munkám. A hallgatása, a játszása, a tanítása. – Hogyan élsz, amikor nem dolgozol? – A rántott sajtos menüt kérem szépen. – Rizzsel vagy krumplival? – Jó lesz. – Gondolom kedvesem, de mégis melyikkel? Hát így. A magánéletemben kicsit bolondosan. Anyukám szokta mondani, hogy mekkora gyerek vagyok, még mindig. Jól van ez így. Nem érzem a korom, és nagyon bírom, amikor próbálják megtippelni. 5-6 évvel mindig kevesebbet mondanak. Nem voltam még férjnél, de gondolatban már háromszor elváltam. Egyelőre nincs gyermekem sem, mert így döntöttem. Ettől egyébként ugyanolyan vagyok, mint bárki más, hiába meresztenek rám nagy szemeket ezzel kapcsolatban. Van, aki így, van, aki másképp. Ennyi. Én a másképp vagyok. Nem kezdek bele a Tünde és a Férfiak című fejezet mesélésébe, mert estig nem végzek vele. Annyit, hogy most jó. Nagyon. És ez hadd maradjon meg nekem. – Hogy kerültél Nyíregyházára, és milyen ott élni? – Hívnak külföldre dolgozni évek óta, nem lépem meg. Kedvelem ezt a várost. Nekem itt jó. Amíg megbecsülnek, a munkámat is, addig jól is kell érezzem magam. Csak egy szösszenetet mesélek el, milyenek itt az emberek, ilyenek nap mint nap történnek velem. Egy kb. 45 év körüli férfi megállított az utcán, hogy szeretne gratulálni. Kérdezem, mihez? Egy koncertemhez. Amikor a vegyeskar mellett álltam egy hegedűs hölgy mellett, és brácsáztam. Ó, igen, persze, tudom melyik, de hiszen azt majd 3 éve adtuk elő!!! Igen, nagyon is emlékszik, hogy akkor volt, de most látott azóta újra így, szemtől szemben, s szeretné megköszönni az élményt. – Hogyan, mivel lazítasz munka után? – Olvasok, azaz olvasnék. Mindent. Minden érdekel, de ami a szívem csücske, az a kortárs szépirodalom. Bartis Attila, Vámos Miklós, Tóth Kriszta, Szeifert Natália, Háy János a kedvenceim. De imádom én a világirodalmat is, csak hát időm nincs rájuk. Tanítási szünetekben próbálom pótolni az elmaradásom. Van egy könyves internetes oldal, ahol értékelni lehet az olvasmányainkat, ajánlani, idézni belőle, beszélgetni róluk, ott összeszámoltam, eddig 800 könyvet olvastam el. Lehet, ez sokaknak kevés, de vannak, akiknek évi 3 sincs meg, na, azok elhűlnek. Ezen az oldalon „fülcimpa” a nick-em, úgyhogy ez már néhány éve azt jelenti, hogy a könyvmolyok egyes személyes találkozásnál lecimpáznak. Az olvasás mellett néha leírom, amit látok, ami megfog a környezetemben. – Milyen gyakran jársz haza? Mindenhol elmondom magamról, hogy bihari gyerek voltam. Ha úgy vesszük, 14 évesen elkerültem gyermekkorom városából. Éppen ezért mindig hazavágyom. Amikor csak tudok, megyek a szüleimhez. Számomra ők a legfontosabbak, szeretek nekik segíteni odahaza. Jó látni, megölelni őket. A megérdemelt nyári szünetben több napot náluk töltök, tanév közben családi eseményekre, ünnepekre utazom hozzájuk, illetve amikor nincs tennivaló, szereplés vagy más esemény hétvégén. Nemrég a testvérem kisebbik lányának szalagtűzőjén voltam Püspökladányban. – Milyen kedves emléket őrzöl magadban Püspökladányról? – Kedves emlék? Inkább azt mondanám, hogy emlékek sorozata. A volt általános iskolámmal kapcsolatban. A nyári petőfis általános iskolai évfolyam-találkozónk megszervezése közben olvastam el volt osztályfőnökünk könyvét. Róla írtam:


Utolsó csengetés

„Élt Püspökladányban egy orosz–magyar szakos pedagógus. Nyeste Sándorné Mogyoróssy Erzsébet. A Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatában osztályfőnököm volt. Nem tudtuk, hogy verseket ír. Semmit nem tudtunk róla. Azt, hogy férje van, abból sejtettük, hogy Nyeste Sándorné. Szigorúan fogott bennünket, erkölcsösségre nevelt, jó tanulót akart belőlünk, kiemelkedő osztályt. Nem jött össze. Mi 33-an nem az elit kategóriát erősítettük. Vegyes társaság voltunk. Voltak közöttünk kitűnők, iszonyú stréberek, voltak bukdácsolók. Én nem sokat tanultam, így voltam majdnem jeles mindenből. Ofő mindig elcipelt szépkiejtési versenyekre. Főleg ezekre emlékezem vele kapcsolatban. Meg a színjátszó szakkörre. Furcsa volt. Furcsa feladatokat kaptunk, szinte hihetetlen dolgokat kért tőlünk, nem értettük mit akar. Pedig mai szemmel fantasztikus, nem mindennapi, nem sablonos, hanem modern elképzelései voltak. Valaha szép nő volt, nagyon szép. Amikor megkapott bennünket 40 éves volt. Sápadt, szomorú tekintetű. Alig mosolygott. Arca szigorúsága szinte sosem változott. Nem kedvelték sokan. Én sem… Emlékszem, már 29 éves voltam, elkapott, beszélgetésre hívott. Alapítványi iskolát akart működtetni, mondta, hagyjam ott az akkori állásom, tanítsak nála furulyát. A fizetésem kétséges, de mégis az élmény, az, hogy jót teszek, ez legyen a célom. Waldorf. Ezt akart ott abban a kisvárosban. Olyan iskolatípust, amit a mai napig nem akarok elfogadni. Hiába próbálkozott, talpalt, ment, nem sokan támogatták. Ekkor ő már családpedagógus volt. Nemes cselekedeteit most olvastam. A férje szerkesztette e könyvet. Volt növendékek, kollégák visszaemlékezései, Erzsike írásai, versei. Szomorúak. Mélyen szomorúak. Túl mélyen. Lemondott a szerelemről, magányos volt, halálra dolgozta magát. És várta a halált. Nagyon beteg lett. Mi ezt láttuk rajta tizenévesen. Hogy nem egészséges. Hogy valami baja van mindig, csak leplezi. 59 évesen aludt el örökre. Versei megdöbbentőek. Újra és újra elolvasom mindet. Nem enged, nem ereszt. Most ismertem meg. Mert írt magáról, kiadta a lelkét. És volt szíve. És mindannyiunkat saját gyerekének tekintett. Mert az övé nem élhetett… Van egy ballagási fotó a könyvben. Arca komoly, ott is, mint mindig. Haja szépen berakva, kezében hatalmas virágcsokor. Mögötte én állok, az én frufrus fejem látszik. Fogtam a kezét a sorban. Ő az enyémet. És én ezt elfeledtem…” – Mi az, amiben hiszel? – Egyik nyári olvasmányom Gárdonyi Géza füveskönyve volt. Nagyon megragadott egy mondata. „Az emberek megmossák az arcukat, kezüket, de vajon hányan vannak azok, akik mindennap megmossák a lelküket is?” Ugye milyen elgondolkodtató? Az intrikára hajlamos és azt mívelő embereknek szívesen az orra alá dugnám. Olvasd és cselekedd! Jobb lenne mindenkinek, ha a lélekmosás is a napi tisztálkodás részévé válna. Ezek után talán nem meglepő, ha azt mondom, nagyon erősen dolgozik bennem az igazságérzet. Keményen tudok harcolni az igaz dolgokért, és nagyon nem szeretem azt, amikor ha csak két centire, de elviszik az egyenes útról a dolgok menetét. Örülök annak, hogy elmúlt a nagyon érzékeny korszakom, és sikerült azt elérnem, hogy egyáltalán nem érdekel ki, mit gondol, és mond rólam, főleg a hátam mögött. Hiszek az őszinteségben. Ha csak rám nézel, látod, érzed, hogy csakis őszinte lehetek. Másképpen nem tudnám tenni a dolgaim, mondani a mondataim. Ezt várnám el embertársaimtól is. Még valami… Mivel keményen dolgozom – hiszen ezt láttam és látom most is a családomban, sorolhatnám ki, milyen szívós nálunk: anyukám, a bátyám, mennyit gürizett apukám a betegsége előtt, a sógornőm, aki ütőtanár Ladányban, mi mindent megtesz az ottani gyerekekért – nos, hiszek abban, hogy a jól végzett munka jó irányba viszi a dolgokat. Érzem magamon. Kívánom másoknak is, hogy megtapasztalják. – Mit üzensz a ladányiaknak? – Csak egy mondatot. Nem közhelynek szánom, így élem meg a dolgaim. Remélem, sokan megértik az üzenetem, a mélyére látnak majd. Így szól: „Minden addig a legjobb, amíg van hová hazaérnünk.”

11


Újabb felújítás a helyi köztemetőben Épületfelújítás zajlik a köztemetőben. A Városüzemeltető Kft. közel egy millió forintból újítja fel a bejáratnál lévő garázsépületet, mely évek óta rendkívül rossz állapotban volt. – Az építőanyagok is nagyon drágák, hiába próbáljuk a költségeket csökkenteni, muszáj jó minőségű anyagokkal dolgozni, mert hosszú távon ez a kifizetődő. A saját dolgozóink bérköltsége, ami felmerül, spórolunk, de ami a legfontosabb, hogy rendezett legyen a garázsépület itt, a bejáratnál – mondja Varga Lajos, a Városüzemeltető Kft. igazgatója. A teendők ezzel még nem érnek véget, hiszen mindezek mellett a ravatalozó rekonstrukciójára is szükség lenne. Erre egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás, de a következő évben ezt is szeretné elvégezni a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. A cég másfél évvel ezelőtt, 2011. május elsején önkormányzati

Idén a kukorica volt, jövőre a burgonya lesz a középpontban! Kukoricafesztiválra hívták és várták a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény dolgozói október 26-án a gyerekeket. A kellemes, késő őszi reggelen az iskola diákjain kívül sokan ellátogattak a fesztiválra, melynek célja, hogy a még élő hagyományokat ápolja, s az iskola életébe is betekintést engedjen a szülőknek. Az iskolában hagyományteremtő szándékkal hozták létre a rendezvényt. Tavaly a tökkel ismerkedtek meg a gyerekek, az idén pedig a kukoricát választották témának a szervezők. A Kukoricafesztivál egy rendhagyó órával kezdődött, ahol a gyerekek megismerkedhettek magával a növénnyel, annak ter-

Halloween-party az Ifjúsági Házban 2012. november 2-án halloween alkalmából különleges programokkal várták a város fiataljait az Ifjúsági Házban. A halloween egy ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg október 31. éjszakáján. A halloweennek Magyarországon nincs nagy hagyománya, azonban a Valentin-naphoz hasonlóan egyre inkább kezd elterjedni. Ezen a napon lehet bolondozni, szórakozni, félelmetesebbnél félelmetesebb jelmezbe öltözni, éppen ezért gondolták úgy az Ifjúsági Ház dolgozói, hogy tartanak egy ilyen jellegű rendezvényt. A szervezők igazi halloweeni hangulatot varázsoltak az Ifiházba. Egyedi dekorációval és változatos programokkal készültek a fiatalok számára. A különböző programok közül a legnagyobb érdeklődés a jósda iránt volt. A fiatalok csekély összeg ellenében pillantottak bele a jövőbe. Az est résztvevői lapunknak elmondták, nagyon jó ötletnek tartják a rendezvényt, szeretnek az ifjúsági házban időzni, jó, hogy végre van egy ilyen hely a városban. Rábai Sarolta

döntés következtében vette át a helyi temető üzemeltetését a debreceni AKSD-től. Ahogy azt Varga Lajos ügyvezető elmondta, komoly anyagi ráfordításra volt szükség a felújítások kapcsán, melyet a Kft. saját erőből finanszírozott. Az új hangosítási rendszer, a helyi vízhálózat felújítása, két új kegyeleti gépjármű beszerzése és a többi szükséges eszköz több millió forintba került. Az őszi munkálatok keretében a virágosítást már elvégezték, emellett a halottak napja alkalmára is már jóval az ünnepet megelőzően készültek a temetőben. Mobil illemhelyet, ügyeleti szolgálatot létesítettek, hogy ez által is a látogatók segítségére legyenek. Az ünnep alkalmából pedig szinte korlátlan nyitva tartással várták a kilátogató családtagokat, rokonokat, megemlékezőket. A Városüzemeltető Kft. reméli, a jövőben lehetőségük nyílik pályázati forrásból a még szükséges felújításokat végrehajtani, hogy a temetőbe kilátogatóknak rendezett körülményeket biztosítsanak. Lovassy Bernadett

mesztésével, jelentőségével és a népművészetben betöltött szerepével. – Ilyenkor felelevenítjük a néphagyományokat, órákon közmondásokat, szólásokat olvasnak a gyerekek, énekórákon a kukorica témájú népdalokkal foglalkozunk, az egész hetet átjárja ez a hangulat. Nagy izgalommal várták a gyerekek a mai napot. Igen gazdag programot találtunk ki a részükre. Egy rendhagyó interaktív órával kezdtük a napot, majd hat állomáson játszottak a gyerekek. Nagyon változatos, mókás feladatokat találtunk ki számukra. Volt kukoricamorzsoló verseny kézzel, géppel, kukoricaszem-fűző verseny, pattogatott kukoricából lánc készítése, manuális foglalkozások – mondta el lapunknak Balázsné Nagy Éva. Az iskola tornatermében pedig a különböző tehetséggondozó műhelyek tanulói mutatkoztak be. Rábai Sarolta

Jól szőtték a pókhálót! Közös bemelegítéssel és osztályonkénti pókhálószövéssel vette kezdetét az idei Tökfesztivál október 27-én a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény felső tagozatában. A programban tökfaragó verseny, kézműves foglalkozások, sportversenyek szerepeltek. Erre a napra a gyerekek egy hetet készültek, lelkesen faragták a tököket, készítették a tantermi dekorációkat, merthogy ez verseny is volt egyben! Az évek során már hagyománnyá vált a rendezvény az iskola életében, tudtuk meg a tagintézmény vezetőjétől, a Többcélú Intézmény főigazgatójától, Nagy Sándornétól. – 15 évvel ezelőtt a városban dolgozó angol anyanyelvű tanárok indították el ezt a rendezvényt. Nálunk köztudottan jó a nyelvtanítás, és odafigyelnek a kollégák arra, hogy ne csak a nyelvet tanulják meg a gyerekek, hanem a nyelvterület szokásait, irodalmát. A közösségformáló ereje pedig kétség kívüli – mondja Nagy Sándorné. A nap folyamán a gyerekek kipróbálhatták a tökfaragást, tökkel kapcsolatos totókat és rejtvényeket oldottak meg, valamint jelmezversenyen is indulhattak. A tantermi programokon kívül a tornateremben is izgalmas sportversenyekkel készültek a pedagógusok a diákoknak. Az osztályok különböző ügyességi labdás feladatokat próbálhattak ki. RS

12


Daruvonulás „Hatalmas, czimeres madár, mely a magyar nemesség ármálisaiban nagyon sokszor van meg és ősi soron becses madara a magyarságnak. Az egész madár nemesen hamvas szürke; fejebúbján piros süvegfolt; feje különben fekete sörtetollakkal fedett; torka és a nyak felső-külső része fekete. A szárny evedzőtollai palaszínűek; a három utolsó - a test felől - hosszú, hajlékony, sarlós és bokros, de a fölöttük lévő fedő tollak is sarló alakúak, belső zászlójuk fekete. Fészkét járhatatlan mocsarak legrejtettebb helyére, alacsonyan nem is építi, se nem szövi, hanem rakja; sohasem röpül feléje, hanem messziről, titkon lopakodva közelítgeti meg. Fészekalja két hatalmas olajos színű, sötétebben szeplős tojás, mely akkora, mint az öreg lúdé. Kevés ember fér hozzá! A daru szép röptű, gyönyörű mozgású, magas madár, mely egykoron telepesen fészkelt a magyar rétségekben, de a mióta azokat lecsapolták, sok, ha tíz fészek akad az országban. Azért tavaszkor és őszkor már csak vonúl kétágú rendbe sorakozva és búsan krúgatva hazánk fölött. De vannak helyek, a melyeken vándorlásai közben rendesen megpihen, meghál, hogy friss erővel ismét csak tova szárnyalhasson. Azokban a régi időkben, nem volt Magyarországon kúria, melynek udvarán nem akadt volna egy-egy szelidített daru, mely nagy komolyan, czímeres madárhoz illő méltósággal állott a majorság között és néha, lábát váltogatva, fejét emelgetve, hátravagdosva, szárnyát verdesve tánczot is járt. Bokros tolla azokban a vármegyékben, a hol a daru megtanyázott, kedves ékessége volt a legény süvegének, a szebbjének borjú is volt az ára és legény számba sem ment az, a kinek süvegén nem lengette a szél a darutollat. Bezzeg manapság már jó a szürke gém foszlott, czímeresebb tolla is. Valamikor, a mikor a daru nálunk még telepesen fészkelt, ha belészabadúlt a vetésbe, különösen borsóba, kárt is tehetett. Ma már erről kár még csak szólni is.” A daru (Grus grus) e nagyszerű leírása Herman Ottó „A madarak hasznáról és káráról” című művében olvasható. Az ő korából származik a hosszú ideig utolsó hazai fészkelési adat, amely szerint az 1910-es években még költött Magyarországon. Ezt követően eltűnt a fészkelőállomány, és csak több ezer példányos őszi és tavaszi vonulóként jelent meg nálunk. Európa északi, vizes területein fészkelnek, és ősszel az észak-afrikai telelőterületekre vonulnak, míg tavasszal vissza. Útjuk során néhány hétre minden évben megállnak pihenni a Hortobágy és a Dél-Alföld pusztákkal övezett nagy tavai, vizes területei környékén. Ennek az oka, hogy olyan sekély vizű és biztonságos éjszakázóhelyekre van szükségük, melyekről nappal kijárhatnak táplálkozni a gyepekre és tarlókra. Az 1980-as évektől megnőtt a Tiszántúlon megpihenő darvak száma, amely a százezer példányt is meghaladhatja. Nő az áttelelő és átnyaraló egyedek száma is, így remény van arra, hogy a közeljövőben ismét stabil költőfajként tarthatjuk számon hazánkban. Az őszi daruvonulás nagyon látványos esemény. Ha az időjárás megfelelő, akkor akár másfél hónapig is itt maradnak. Ez idő alatt minden hajnalban felkerekednek az éjszakázóhelyekről, és a táplálkozóterületekre repülnek, ahonnan az este közeledtével térnek vissza. A röptük is fenséges, de az igazi élmény az, ahogyan felkerekednek, illetve, ahogyan a pihenéshez készülődnek. Ilyenkor meg lehet figyelni a madarak pompás tollazatát, a felnőtt madarak krúgatását, a fiatalok csipogását, illetve a jellegzetes „darutáncot”. Igazán gyönyörű látvány az, ahogyan légies könnyedséggel lejtik táncukat ezek a gólyánál is nagyobb mada-

rak. Természetes és vad, mégis oly könnyed és kecses, mint egy balett. Nem véletlen, hogy világraszóló látványosságként tartják számon, és külföldről is sok madarász érkezik, hogy megcsodálhassa az eseményt. A daru a magyarság egyik megbecsült ősi vadmadara. Szent István király koronázási palástján, valamint királyaink címerén és pénzérméin is megtalálható. A daru a heraldikában a hűség jelképe. Gyakori ábrázolásmódja a kővel a karmában álló madár, melynek jelentése, hogy a darucsapat vezérmadara mindig egy követ tart, hogyha véletlen elalszik, akkor a követ elejti, és annak a zajára felriadjon. Ez a kép található – számos település mellett – Püspökladány címerében is. Városunk környékén is találkozhatunk vonuló vagy táplálkozó, éjszakázó darucsapattal – időjárástól függően – október elsőmásodik felétől. Igazán látványos esemény, amely megéri, hogy kicsit kimozduljunk a városból, és egy kellemes kerékpártúra keretében próbáljuk megfigyelni ezeknek a nagyszerű madaraknak az életmódját. Rásó János

Elődeink nyomában

A teknővájók munkája Az egykori sárréti emberek háztartásában igen sokféle teknő volt megtalálható, amiből arra lehet következtetni, hogy a teknőkészítés is több embernek adott kenyeret. A fateknő nem szerepelt a céhbeli kézműves mesterek készítményei között, így valószínű, hogy készítésével nem szakemberek foglalkoztak. A régi udvarházak háztartásaiban megtalálható teknőfélék között szerepeltek: kenyérszakasztó, dagasztó, lisztelő, szalonnasózó, túrógyúró, sajtgyúró, kenyérhordó, förösztő, mosódó, mosogató, szappanyozó. Valamennyit fatörzsből vájták és faragták. A múlt században a teknővájással cigányok foglalkoztak, akik vándorlás közben ott tanyáztak le, ahol alkalmas fát szerezhettek, és készítményeikre vevő mutatkozott. A szakirodalom szerint a teknőkészítést a román anyanyelvű cigányok egy csoportja űzte, akiket erről teknős cigányoknak is neveztek. Rendszerint az erdőben telepedtek le, és családjuk számára kunyhót építettek. Parasztcsaládoknál gyakran úgy vállalták a munkát, ha a gazda kosztot adott vagy hozzávalót, és ebből a teknővájó felesége főzött. A teknővájó szerszámai voltak a fejsze, bárd, keresztvágó fűrész, kapocska, kétnyelű kés, kanálvájó. A kapocska a teknő, vályú belső és külső faragására szolgált, több fajtáját használták. Teknőkészítésre a fehérnyár és a fűzfa volt a legalkalmasabb. A fa kidöntése, elfűrészelése és hasítása után a teknővájó kivette a teknőnek való fa belsejét, amiből szakajtó, vagyis kerek, kihajló peremű nagy fatál készült. Mindig szemmértékre készítette a teknőket. Először fejszével kinagyolta, majd a kapocskával mélyítette, és a végleges formáját a kétnyelű késsel adta meg. Általában a gyakorlottak már az ütések hangjáról érezték, kell-e még faragni az oldalát vagy a fenekét. Készítettek sütő-, gyúró-, mosó- és sózóteknőt, szakajtót, fakanalat, rendelésre suszterszéket, zsiradék eltartására szolgáló faedényt. A termelőszövetkezetek megalakulása után egyre nehezebben lehetett fához jutniuk, de még hosszú ideig volt igény készítményeikre. Emiatt – főleg a Felső-Tisza vidékén – néhány termelőszövetkezet is készíttetett a teknővájókkal terméket. A műanyageszközök elterjedésével aztán végleg megszűnt a kereslet a használati tárgyaik iránt, melyeket ma már főleg díszítőtárgyként, illetve hagyományőrzésből használnak. Rásó János


Nevek és az ő ladányi kedves viselőik…

Boldog névnapot, Szilvia! November 13-a Szilvia névnap. A névnek a latin silva szóra vezethető vissza az eredete, a Szilviusz férfinév nőnemű alakja, jelentése: erdei, erdő mellett lakó nő. A Szilvia nevet a reneszánsz korban, Itáliában újították fel. Magyarországon a 60-as évektől kezdve egészen a 80-as évek végéig igen kedvelt név volt. Később csökkent egy kicsit a népszerűsége, napjainkban a magyar nők közül közel hatvanezer nő viseli ezt a nevet első, vagy második névként. Városunkban ennek a szép keresztnévnek egyik viselője Kovács Szilvia, fejlesztőpedagógus. – Püspökladányban születtem, de nádudvari vagyok eredendően. Sajnos nem ismerem a nevem választása körüli teljes történetet. Az azonban biztos, hogy anyukám már választott névvel jött 1982. július 8-án, csütörtökön ide Püspökladányba, a Szülőotthonba – érkezésemre. Nem az ő nevét kaptam, hisz őt Máriának hívták. Apai nagymamám elmesélése alapján ő azt szerette volna, hogy amennyiben lányunoka születik a Krisztina nevet kapjam, de a szüleim a Szilviát adták nekem – keresztnévnek. Nincs másik keresztnevem, és a családban sem szokás több utónevet adni. Két húgom és egy öcsém van, de nekik is mind egy keresztnevük van. Sokat emlegetett kis történet a családban, hogy az anyai nagypapámat születésem után kérdezgették az ismerősök, hogy hívják az elsőszülött kis unokát, és ő csak azt felelte – mert ennyire emlékezett – hogy valami gyümölcs. Nyilván itt a szilvára gondolt. Gondolom, a gyümölcsnév segítségével igyekezett megjegyezni a nevem. Visszatérve mamám ötletére, a Krisztina névre – melyet a szüleim elvetettek – mégsem került ki teljesen életemből, hiszen iskolai éveim alatt, sőt a munkahelyemen, ismerősi körömben is nagyon sokan szólítanak Krisztikének. Az általános iskolai énektanárom, kollégiumi nevelőtanár nénim 4 éven keresztül, sőt még ma is, a kedves kozmetikusom is, nagyon gyakran saját nevem helyett Krisztikének szólít. Már erre a névre is hallgatok, pedig az én saját nevem a Szilvia, melyet szívesen viselek. Szüleim névválasztáskor egy apró kis momentumot figyelmen kívül hagytak, a Kovács vezetéknevem mássalhangzóval végződik, és a keresztnevem ugyanígy kezdődik. Ez kissé nehézkessé teszi a kiejtést. Mindezek ellenére szeretem a nevem, de azt már rég eldöntöttem, hogy leendő gyermekemnek nem örökítem tovább a Szilviát. A névválasztásról azt gondolom, hogy mindenki egy önálló személyiség, és legyen meg az ő önálló, saját neve is. Olyan sok szép név van még a naptárban, majd ha kislányom születik, keresünk neki is egyet. Becézés terén soha semmi különleges variáció nem volt, otthon Szilvinek szólítottak. Az utóbbi időben, mióta a húgomnak kisbabái születtek, az egyszerűbb kimondás, megjegyzés miatt rövidítenek Sziszire. Püspökladányba 11 éve költöztem a könnyebb munkába járás miatt. Hosszúháton dolgozom, fejlesztőpedagógus vagyok a Szociális Otthonban. Vőlegényemmel – aki egyébként kabai – Püspökladányban készülünk élni és családot alapítani. A római mitológia szerint Rea Silvia Numitor király szépséges lánya volt. Amulius Numitor öccse a királyt megfosztotta a tróntól, ekkor Silvia Vesta istennő papnőjének állt. Silvia az istennő szentélye körül tevékenykedett, egyik reggel már korán elindult a közelben lévő folyóhoz, hogy tiszta vizet merítsen az áldozathoz. A folyó partján megpihent és elaludt. Álmában Mars isten megszerette őt, és ebből a szerelemből született Silvia két ikerfia Romulus és Remus. A Szilviák védőszentje Silvia (592) előkelő római asszony, Nagy Szent Gergely pápa édesanyja. Élete utolsó éveiben elvonultan élt, életét Istennek szentelve. A Szilvia becenevei: Szilva, Szilvi, Szilvike, Szilvó, Szilvóka, Sziszi. Híres magyar Szilviák: Péter Szabó Szilvia énekesnő, Krizsó Szilvia újságíró, riporter, műsorvezető, Bognár Szilvia népdalénekesnő. Rásó János

13 Kalotaszegen turnézott a Tádé együttes

A Muszka János Alapítvány szervezésében 2012. október 19-től 22-ig Kalotaszegen vendégszerepelt a Tádé együttes, a VII. alkalommal megrendezett Csipkebogyó Fesztiválon. Mondhatjuk, az égiek is velünk voltak, hisz az első perctől az utolsóig ragyogó napsütés kísérte utunkat. 19-én, pénteken tele lelkesedéssel, izgalommal indultunk Kalotaszegre, az egyik legkedveltebb, legszebb néptánchagyományt őrző vidékre. Útközben megálltunk Nagyvárad legszebb városrészén, hogy megcsodálhassuk a belváros gyönyörű épületeit, végigmentünk a sétálóutcán, megnéztük a Nemzeti Színház impozáns épületét. /Évekkel ezelőtt már felléptünk ott./ Következő megállóhelyünk a Királyhágó volt, ahol már a csodálatos erdélyi táj is a szemünk elé tárult. Bánfihunyadon megtekintettük a cigánypalotákat, és a református templom lelkésze bemutatta nekünk a híres templomot, mesélt a templom, a település történelméről. Délután 6 órára érkeztünk meg a kedves kis faluba, Kalotaszeg központjába, Kalotaszentkirályra. A szállás elfoglalása után egy szeretetteljes, háromfogásos finom közös vacsora várta az 50 fős csapatot. Október 20-a az egész napos Csipkebogyó Fesztivál jegyében zajlott. Ez a program sok-sok élményt nyújtott számunkra. A fesztivál a csoportok felvonulásával kezdődött. A Tádé együttes, a Kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye néptánccsoport és a Komádiból érkezett citerások énekelve, zenélve sétáltak végig Kalotaszentkirály utcáin. A felvonulás után a csoportok bemutatói következtek a főtéren. Az együttesek színvonalas műsora mellett fellépett és könnyeket fakasztott a helyi közönség szemébe megható előadásával a debreceni Simonyi Ferenc énekes műsora. Közben számos kiegészítő program tette izgalmassá, érdekessé a találkozót. Fő program, a csipkebogyólekvár főzése volt nagy üstökben. Este, hajnalig tartó kalotaszegi bálban mulattunk a településen lévő sok-sok látogató, helyi lakos társaságában. Zenélt Kalotaszeg leghíresebb népzenekara, Varga István (Kiscsipás) és a Csűrös banda. Fakultatív, kiegészítő programokon csoportokban vettünk részt. Volt: kovácsműhely-látogatás, kalotaszegi tiszta szoba megtekintése, tájházlátogatás, lovas szekerezés a faluban. Október 21-én délelőtt zenekari próbán készültünk az esti önálló előadásunkra, mely Mákófalván volt a település lakói számára. A kiváló akusztikájú kultúrház, a remek koreográfiák és a Golenya Gréta népzenetanár által irányított zenekar elvarázsolta a lelkes közönséget és a helyi tánccsoport tagjait.

A nagysikerű előadás végén Mákófalva polgármestere köszöntötte az együttest, és elismeréseképpen meghívta a csoportot a mákófalvi falunapra, mely 2013 tavaszán kerül megrendezésre. Ezután a helyi csoport közös uzsonnára, találkozóra hívott meg bennünket. Az együtt töltött délután minden résztvevő számára szívet-lelket melengető, megható, felejthetetlen pillanatokat nyújtó együttlét volt. A közösen elénekelt székely himnusz mindannyiunk szívét megdobogtatta. Visszaérkezésünk után a közös vacsora újabb szívbemarkoló meglepetést tartogatott. Az 50 fős csapat meglepetés-szülinapot szervezett. A leggyönyörűbb, az az 50 csillogó szempár, az az összeforrott közösség, ahol az ünnepelt és az ünneplő öröme egyformán határtalan volt. Október 22-én délelőtt indultunk haza, tele szebbnél szebb élményekkel. Megvalósítottuk alapítványunk célkitűzéseit: A magyar népi kultúra, Püspökladány város és Magyarország néptánckincsének terjesztését, bemutatását, népszerűsítését határainkon túl, és ezáltal a mi lelkünk lett sokkal gazdagabb. Koloszár Erzsébet a Tádé együttes művészeti vezetője

14


Jönnek a krampuszok, sok színes program, sztárvendégekkel – a december sok-sok varázslatos pillanatot tartogat a ladányiak számára!

Még elevenen él emlékünkben a Ladányi Nyár mozgalmas programsorozata, s egy hónap múlva már az adventi és karácsonyi rendezvények várják a városközpontba látogatókat. A rendezvénysorozat Advent első vasárnapján, december 2-án kezdődik, s az egymást követő négy vasárnap eggyel több gyertya lángja ég majd a főtéren elhelyezett adventi koszorún. A városi Advent szervezője Püspökladány Város Önkormányzata és a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ. Programkoordinátor Ráczné Fekete Ilona, kulturális menedzser. A készülődés, a programtervek összeállítása október közepén vette kezdetét, s azóta folyamatos, hiszen a tavalyihoz hasonló színvonalas, élménygazdag kulturális műsorokkal szeretnénk az ünnepi hangulathoz hozzájárulni.

Ahhoz, hogy ez valóra váljon, természetesen az idén is segítenek a városban működő intézmények, civil szervezetek, egyesületek, vállalkozók, egyéni támogatók. A nevelési-oktatási intézményekkel, diákönkormányzatokkal együttműködve az általuk szervezett rendezvények, tehetségkutatók összeállításaiból szintén kerülhetnek ki értékes műsorszámok. December elejére felkerül a városközpontba és környékére a meghitt hangulatot árasztó karácsonyi díszkivilágítás, a főtér fáira és a köztéri épületek homlokzatára az égősorok. Az ünnep szimbólumaként a parkban található fenyőfák is ünnepi díszbe öltöznek. Az önkormányzat épületében, a város intézményeiben pedig elhelyezzük majd az adventi ajtódíszeket, s más karácsonyi díszítőelemeket. A díszítéshez kapcsolódó technikai munkálatokban, a díszcserjék, fenyők elhelyezésében segítségünkre lesz a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. Az adventi vasárnapokon 16 órai kezdettel a városközpontban felállított színpadon a mikuláshoz, karácsonyi ünnepkörhöz kötődő verseket, jeleneteket mutatnak be városunk óvodásai, általános és középiskolás tanulói, az Ifjúsági Házban működő Drámakör, Énekstúdió résztvevői, valamint más egyéni és csoportos előadók. Püspökladány és osztrák testvérvárosunk jó kapcsolatának köszönhetően örömmel vettük, hogy az idén újra városunkba látogatnak a fischamendiek, s elhozzák az ijesztő, de mégis barátságos krampuszokat. A krampuszfesztivál december 15-én, szombaton lesz, napközben hagyományőrző disznótor várja az érdeklődőket az önkormányzat udvarán. Este kerül sor a tavaly is óriási tömeget vonzó, látványos krampuszfutásra. A fesztiválra kilátogatók emellett zenés, szórakoztató műsorszámokat láthatnak. Nem maradhat el az ilyenkor

szokásos sztárvendég sem, az Ő személye még legyen meglepetés. A krampuszfesztivál és az adventi gyertyagyújtások kísérőprogramjait alkotják a kézműves foglalkozások, kirakodóvásár, a standokon ajándék-, könyvárusítás, s mindenki kedvére válogathat majd az enni-inni valókból: kenyérlángos, sült kolbász, forralt bor, tea. Aranyvasárnap kerül sor egy ünnepi műsor keretében, Dombi Imréné polgármester asszony kezdeményezésére, az idén született gyermekek és hozzátartozóik megajándékozására a Polgármesteri Hivatalban. A Püspökladányi Tájékoztató Központ „Egy csomag szeretet” elnevezéssel adománygyűjtési akciót szervez, hogy ezáltal is közösen segítsünk a városban élő rászorulókon. E nemes kezdeményezéshez csatlakoztak az intézmények, civil egyesületek, magánszemélyek. A Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központban és annak közösségi színtereként működő Ifjúsági Házban ajándékozás, dekorálás céljából készülnek a különféle ajándéktárgyak, kézműves termékek, díszek, ünnepi meghívók. Az ajándékok elkészítésében intézményünk állandó alkalmazottain kívül segítségünkre vannak a közfoglalkoztatási programban dolgozók és az önkéntes munkaerő is. Ezenkívül az óvodák, iskolák s egyéb intézmények, szervezetek ajánlották fel, hogy érkeznek tőlük egyedi készítésű ajándékok, horgolt karácsonyi díszek, mézeskalács figurák, édességek. Advent időszakában a kulturális és oktatási intézmények, civil egyesületek is szerveznek műsorokat, melyek kapcsolódnak, s részei lesznek a városi ünnepségsorozatnak. A programok részleteiről folyamatosan tájékozódhatnak majd az érdeklődők a hirdetőtáblákon, s egyéb a médiában, valamint internetes felületeken megjelent plakátokon, szórólapokon. Reméljük, minél többen látogatnak ki az idén is a városközpontba, hogy együtt lehessünk részesei annak a várakozásteli, meghitt hangulatnak, amit a közeledő ünnepek adnak. Tányér József

JELES NAPOK NOVEMBERBEN November 1-je Mindenszentek napja, 2-a halottak napja Mindkét nap a halottakra való emlékezés napja. Mindenszentekkor emlékezünk meg azokról a szentekről, akik név szerint nem szerepelnek az egyházi naptárban. Azt a hetet, melyre a halottak napja esik, halottak hetének nevezik. Szokás ilyenkor a temetőbe, elhunyt családtagok sírjához kilátogatni, a sírokat rendbe tenni, gyertyát, mécsest gyújtani. A hiedelem szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért szokás számukra is megteríteni, az asztalra kenyeret, vizet tenni. A lámpát égve hagyták sok helyen, hogy a hazalátogató lélek szétnézhessen. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát kell gyújtani. November 11. Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre már mindenhol elszámolnak a pásztorok a tavaszi-nyári időszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják járandóságukat. A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel

Püspökladányi Hírek 2012. november 14. szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. November hónapot bizonyos vidékeken „kis farsangnak” is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek. Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza. A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká. Márton valós történeti személy, Pannóniában született, Szombathelyen 317 körül, apja római százados volt, Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban, így Franciaországban is igen népszerű. A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés. Ezen a napon hagyományosan libát ettek a parasztcsaládok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik. Szent Márton és a koldustáblakép a 14. századból A legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott. Megszánva a didergő embert köpenyét kardjával kettévágta, és felét a koldusra terítette. Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben, vállán az előző nap kettévágott köpeny. Márton püspököt gyakran ábrázolják a vállán átdobott fél köpennyel e történet alapján. November 19. Árpádházi Szent Erzsébet (XIII. század) ünnepe. A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt. Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csakúgy mint Katalinkor. November 25. Szent Katalin keresztény vértanú (IV. század) ünnepe. Kerékbe törték, ezért a fuvarosok, kerékgyártók, valamint a házasulandó lányok védőszentje. Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalinágnak nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál. Régi időjárási megfigyelés szerint: ha Katalin locsog (vagyis lucskos, nem fagy), akkor Karácsony kopog (azaz jó hideg lesz). November 30. Szent András napja. A hagyomány szerint kereszthalált halt átlósan ácsolt kereszten, innen az andráskereszt elnevezés. András a keleti ortodox egyház védőszentje, kultusza ezeken a vidékeken nagyon erős. András napja a legelterjedtebb férjjósló nap, ólomöntéssel, gombócfőzéssel igyekezetek a jövendőbeli személyét kitalálni. (A gombócokba papírra írva egy-egy férfinevet gyúrtak, és amelyik legelőbb jött fel a víz színére, olyan nevű férjet vártak a lányok maguknak.) Ólomöntés is volt a fonóban, az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására következtettek. Vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak.

15 Kuncz Dezső Országos Rallye2 bajnok lett A rallyeverseny a hazai autósport legnépszerűbb ága. Rendkívüli népszerűsége miatt már évekkel ezelőtt létrehozta a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség a másodosztályt, amelyen a versenyzők évi öt-hat versenyen mérik össze tudásukat, gyorsaságukat. Idén Kuncz Dezső a Magyarország Országos Rallye2 bajnokságban indult és nyerte meg. Bár egy futam még hátra van az idei versenysorozatból, máris bajnokot avattak a komlói verseny után. Dezső a szezont egy Honda Civic Type-R-rel kezdte meg májusban Bükfürdőn. Itt sajnos az autó kopogásérzékelő szenzora tönkrement, így a versenyen nem tudott az élmezőnyben végezni. Utána következett a Veszprém Rallye, ami már meghozta a várt sikereket.

– A Veszprém Rallye-t meg tudtam nyerni. Sokan kiestek előttem, sajnos kicsúsztak a murván. Ott abszolút első lettem, át is vettem a bajnokságban a vezetést – mondta el lapunknak a versenyző. Az eredmények tükrében bizakodva indult az augusztusi Arad Rallye-n Dezső. Itt a biztonságot tartották szem előtt, és a csapat, valamint a csapatfőnök is megelégedett a biztos 3. hellyel. Majd októberben a Komló Rallye végleg meghozta a csapat számára a várt eredményt és sikert. – A Komló Rallye-n úgy indultam, hogy rendben van minden, vagy megnyerem, vagy egyedül egy autót magam mögött kell, hogy tartsak, és akkor bajnok vagyok. Ő kiesett a második gyors versenyéből, és én úgy voltam vele, hogy nekem itt csak végig kell rajta gurulnom, és én itt már akkor bajnok lettem – mondta Kuncz Dezső. Minden egyes verseny komoly felkészülést igényel. Általában már hetekkel a futam előtt átnézik a szerelők a kocsit, és előkészítik attól függően, milyen minőségű lesz a pálya talaja. Vannak olyan futamok, melyeket aszfalton rendeznek meg, és vannak olyanok, amit murván, azaz földúton. Dezső mindkettőt szereti, ám a kocsija szempontjából jobb az aszfaltburkolatú út. A magyar bajnoki futamokat jelentős részben közutakon rendezik, amelyek bizonyos szakaszait az adott időben lezárják a forgalom elől. Ezek az ún. gyorsasági szakaszok, amelyeket a lehető leggyorsabban kell a versenyzőknek megtenni; ezek összesített ideje és az útvonalhibapontok összege adja a versenyek végeredményét. Ezeket az útvonalakat minden verseny előtt bejárják a versenyzők, és feljegyzik a tudnivalókat. Az idei évben a lengyel származású Szemmelroth Anetta volt Dezső navigátora, ám a komlói rallye-ra korábbi társa, Kemény Zsolt kísérte el. A versenyekre a támogató és egy szerelőcsapat utazik Dezsővel. A magyar bajnoki futamok össztávja általában ötszáz és ezer kilométer között van, ebből százharminc és százhatvan a gyorsasági szakaszok kilométereinek hossza. Az elmúlt évek tükrében a bajnokság most kevesebb futamból állt, melyeket az ország legkülönbözőbb területein rendeztek meg. A komlói rallye-n szerzett élmények még frissen élnek a résztvevőkben, ám hamarosan egy újabb futamra készülhet a csapat – immár tét nélkül –, a november 17-18-án megrendezésre kerülő tatabányai rallyebajnokságon. Itt Dezsőnek már csak élveznie kell a versenyzést, kiszolgálni a közönséget, hiszen a bajnoki cím már az övé, amihez ezúton is gratulálunk. Rábai Sarolta

16


SPORTHÍREK Újabb ladányi lövész-sikerek, ezúttal sziluettben

Szép eredményeket ért el Sas Ferenc és Szilágyi Sándor a Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség sziluett szakágának országos bajnokságán. A „kiskaliberű sziluett-puska” versenyszámban szabadon álló, támasztás nélküli testhelyzetben kellett leküzdeni a 40, 60, 77 és 100 méterre kihelyezett, tenyérnyinél kisebb fém célokat. Sas Ferenc végül a 2. helyet szerezte meg, míg Szilágyi Sándor 10. lett. A „nem korlátozott légpuska” versenyszámban kettős ladányi siker született: Szilágyi Sándor országos bajnoki címet szerzett a tőle egy ponttal lemaradó, így ezüstérmes Sas Ferencet megelőzve. A „légpisztolyos” versenyszám is tartogatott meglepetést és izgalmakat. Szilágyi Sándor egy kölcsön légpisztollyal holtversenyben az első helyen végzett. Így jöhetett a szétlövés, amit azonban a kölcsönadóval kellett megvívnia. Így újabb fegyvert kellett kölcsönkérni. Az utolsó lövésig izgalmas versenyben városunk sportlövője végül a második helyet szerezte meg.

Nyíri Dóra ezüstérmet nyert az ob-n

Két versenyen is voltak az elmúlt időszakban a birkózók. Előbb a Kecskeméten megrendezett felnőtt országos bajnokságon a nők mezőnyében Nyíri Dóra egészen a döntőig jutott, ahol végül ezüstérmet szerzett. Ezt követően Kabán volt egy területi viadal. Itt Papp Melánia, Dodó Bence és Nyíri Dóra révén három aranyérmet nyertek a mieink, Orbán Csilla, Nádházi Gergő, Kárai Péter, Némethi Ákos, Némethi Alex és Gali István ezüstérmet szereztek, míg Gali Dávid bronzérmes lett.

12 találatot elérő Mészáros Ádám volt. A juniorok ugyancsak kikaptak (30-23).

Az NB II. Dél-keleti csoport állása 1. Pick Szeged II 7 5 1 1 220-194 11 2. Törökszentmiklós 7 5 1 1 197-172 11 3. Szeged Algyő 7 5 1 1 187-182 11 4. Kunszentmárton 7 4 0 3 221-210 8 5. Martfű 7 4 0 3 171-168 8 6. Kiskunmajsa 7 4 0 3 179-177 8 7. Makó 7 3 1 3 184-185 7 8. Újkígyós 7 2 1 4 196-193 5 9. Békéscsaba 7 2 1 4 179-182 5 10. Kiskunfélegyháza 7 2 1 4 193-202 5 11. Mezőtúr 7 1 1 5 195-225 3 12. Püspökladány 7 1 0 6 170-202 2

Rangadót vesztettek a hölgyek

Hajdúszoboszlón, a nyáron alakult, ám ennek ellenére jól szereplő Amatőr NKSE ellen lépett pályára a PKE hölgyalakulata a megyei kézilabdabajnokság 9. fordulójában. A mieink a 4., a házigazdák két ponttal lemaradva az 5. helyről kezdték a találkozót. A helyezéseknek megfelelően végig nagy csata folyt a pályán. A szoboszlóiak a félidőben egy góllal vezettek (9-8), így a folytatásban nyílt volt minden. Sajnos a mieink ezúttal tompábbak voltak a szokottnál, ráadásul rengeteg ziccert is elhibáztak, aminek végül 19-16 arányú hazai siker lett a vége. Lajtos Boglárka 5, Károlyi Anikó és Székely Anna 4-4 gólt lőtt.

A megyei női kézilabda-bajnokság állása 1. Balmazújváros 9 9 0 0 338-133 18 2. Létavértes 9 7 0 2 280-154 14 3. Nagyhegyes 9 7 0 2 222-163 14 4. Püspökladány 9 6 0 3 224-202 12 5. Amatőr H.szoboszló 9 6 0 3 175-192 12 6. Berettyó MSE 9 5 1 3 236-222 11 7. Komádi 10 4 1 5 202-236 9 8. Téglás 9 3 0 6 176-230 6 9. Hajdúszoboszló 9 2 0 7 153-226 4 10. Nádudvar 9 0 0 9 157-262 0 11. HRSE Debrecen 9 0 0 9 133-276 0

PLE: a 4. helyen telelnek a focisták

Nyíri Dóra (balra) a dobogó második fokán

PASZE: pontvesztés után győzelem

Váratlanul pontot veszített az eddig nyeretlen Egyek vendégeként a PASZE a megyei I. osztályú asztalitenisz-bajnokság 7. játéknapján. A 9-9-el zárult találkozó páros csatái 1-1-el zárultak, majd az egyesek során mind a négy ladányi játékos – Andrási Zoltán, Kovács József, Tőkés Tamás és Szabó István - 2-2 győzelmet és vereséget könyvelhetett el. Az ezt követő, 8. fordulóban, hazai környezetben a TEVA IV. ellen javított a társaság. A 15-3-as siker során Andrási 4, Kovács, Tőkés és Szabó 3-3 győzelmet aratott, miközben mindkét párost nyerték a mieink. Ezzel csapatunk 6 győzelemmel és egy döntetlennel, 13 pontot szerezve továbbra is az élen áll a bajnokságban.

PKE: hatgólos vereség itthon és idegenben

Továbbra sem tudta gyarapítani az első fordulóban megszerzett két pontját a PKE férfi kézilabdacsapata az NB II. Dél-keleti csoportjában. Együttesünk előbb a 6. fordulóban hazai pályán a Kunszentmárton ellen, majd idegenben a Kiskunfélegyháza ellen kapott ki egyaránt 6 góllal. Előbbi meccset tulajdonképpen már az elején elbukták a mieink, hiszen a 13. percben már 9-2-re vezettek a vendégek. A félidőben 17-12 volt oda, majd a folytatásban rövid időn belül meg lett közte a tízgólos különbség (45. perc: 18-28). A végére aztán sikerült valamit kozmetikázni az eredményen, de így is hatgólos verség lett a vége (30-36). A legeredményesebb ladányi játékosok a 6 gólt szerző Arnóth Sándor és az 5 gólt elérő Mészáros Ádám voltak. A juniorok meccsén 38-25 arányban nyertek a mieink. Következett a 7. játéknapon a Kiskunfélegyháza elleni idegenbeli derbi, amely kiesési rangadónak is minősült, mivel a hazaiak a meccs előtt egy ponttal és egy hellyel álltak jobban nálunk. A szoros meccset hozó találkozón sokáig jól tartottuk magunkat, a félidőben kétgólos volt a hazai fór (15-13), ám ezt a végére további néggyel toldották meg a vendéglátók. Így a vége 32-26 lett oda, s ezzel továbbra sem tudott csapatunk elmozdulni a sereghajtó helyről. A legeredményesebb ladányi játékos a

A hat győzelmet követő három „zakó” után mindenki azt várta a PLE focistáitól, hogy hazai pályán kijavítva a kudarcokat, végre győz Földes csapata ellen a megye II. 10. játéknapján. Ám sajnos ezúttal is csalódniuk kellett a drukkereknek, hiszen a Karacs Zoltánt nélkülöző mieink 1-0-s első félidei hátrányt követően sima, 3-0-s vereséget szenvedtek el. Szabó Pétert ráadásul a játékvezető ki is állította. Némi gyógyírt jelentett, hogy az U 19-esek 3-1-re nyertek. A meccs utáni héten aztán szerencsére sikerült felrázni az edzéseken a társaságot Boruzs István edzőnek, amihez társult, hogy Karacs ismét csatasorba állt. Így bizakodva léphetett pályára a csapat a Pocsajban esedékes őszi szezonzárón. A félidőben már 2-0 volt ide, s ezt a kétgólos előnyt a lefújásig háromra sikerült növelni, így a vége 4-1-es ladányi diadal lett. A gólokat az egyaránt duplázó Karacs Zoltán és Horváth Ákos szerezték. Az U 19-esek 2-0-s vereséget szenvedtek. Ezzel véget ért a bajnokság őszi szezonja. Bár csapatunk sokáig listavezető volt, ennek ellenére csak a 4. helyen telelhet.

A Megye II. Déli csoport őszi végeredménye 1. Komádi 11 8 2 1 29 - 16 26 2. Szentpéterszeg 11 6 5 0 31 - 16 23 3. Kismarja 11 6 3 2 39 - 12 21 4. Püspökladány 11 7 0 4 26 - 13 21 5. Körösszegapáti 11 3 7 1 18 - 14 16 6. Pocsaj 11 4 3 4 33 - 23 15 7. Nagyrábé 11 4 3 4 16 - 16 15 8. Földes 11 4 2 5 28 - 15 14 9. Báránd 11 4 2 5 28 - 28 14 10. Szerep 11 3 4 4 23 - 26 13 11. Biharkeresztes 11 1 1 9 19 - 51 4 12. Biharnagybajom 11 0 0 11 14 - 74 0

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Bíróné Szabó Brigitta

Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Nyomdai előkészítés : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány

Megalakult a Püspökladányi Járás

Recommend Documents