Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés 2011. június
© Századvég Gazdaságkutató Zrt. © Strategopolis Kft. © Századvég Alapítvány A jelentést Heim Péter kutatási igazgató általános felügyelete alatt Balatoni András szerkesztette. A jelentés egyes részeit készítették: Balatoni András, Cseh András, Pitz Mónika, Tóth G. Csaba és Virovácz Péter. A jelentéshez felhasznált adatbázis 2011. június 9-én zárult le.
Tartalom Vezetői összefoglaló ................................................................................................................... 1 Nemzetközi kitekintés ................................................................................................................ 5 A globális konjunktúra alakulása ............................................................................................ 5 Munkaerőpiac ........................................................................................................................ 8 Pénzügyi folyamatok ............................................................................................................ 10 Az árak alakulása .................................................................................................................. 11 A monetáris kondíciók alakulása .......................................................................................... 14 Fiskális politika...................................................................................................................... 15 A gazdasági növekedés alakulása ............................................................................................. 18 A növekedés felhasználási oldali szerkezete ........................................................................ 18 A termelési oldal................................................................................................................... 24 Munkaerőpiac .......................................................................................................................... 26 Foglalkoztatottság és munkanélküliség ............................................................................... 26 A bérek alakulása.................................................................................................................. 28 Infláció, monetáris politika és hitelezés ................................................................................... 31 Az infláció alakulása ............................................................................................................. 31 Monetáris politika és hitelezés ............................................................................................ 34 Árfolyam ............................................................................................................................... 36 Fiskális politika.......................................................................................................................... 38 A 2010-es költségvetés......................................................................................................... 38 A 2011-es költségvetés......................................................................................................... 40 A konvergenciaprogram ....................................................................................................... 41 Külső egyensúly ........................................................................................................................ 47 Táblázatok ................................................................................................................................ 51
Vezetői összefoglaló A globális gazdasági helyreállás tovább folytatódott és lassan önfenntartóvá válik, azonban a kilábalás különböző sebességgel halad a világ egyes részein. A differencia elsősorban a fejlett és fejlődő országok között mutatkozik meg, de az első országcsoport tagjai között is érdemi eltérések fedezhetők fel. A munkanélküliség továbbra is historikusan magas szinten áll. A legtöbb országban az infláció erőteljes növekedésnek indult és a várakozások szerint ez folytatódni fog, miközben a trendinfláció csak lassan emelkedik. A fejlődő országokban az erősödő belső kereslet, a kínálati sokkok és a tőkebeáramlás mind felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek, ami lelassíthatja a kilábalás folyamatát. A gazdasági kilátásokat jelentős kockázatok övezik. A pozitív kockázatok közé tartozik a korábbi gazdaságösztönzők késleltetett hatása a reálgazdaságra és a privát szektor aktivitásának növekedése. Lefelé mutató kockázat ugyanakkor az olaj- és egyéb nyersanyagárak drágulása, a kínai gazdaság esetleges lassulása és a Japánt érintő földrengés negatív gazdasági hatásai. További kockázatot jelent az Egyesült Államokban és Japánban elhalasztott fiskális konszolidáció és az ingatlanpiacok gyengesége. Az euróövezet pénzügyi sérülékenysége jelentős, elsősorban az adósságválsággal kapcsolatos aggodalmak miatt. A gazdasági növekedés tovább gyorsult az elmúlt negyedévben az export dinamikus bővülésének köszönhetően. A háztartási fogyasztásban várt trendforduló elmaradt, és a közeljövőben is csak lassabb növekedésre számítunk. A fogyasztás bővülését az óvatossági motívumok miatt lecsökkent fogyasztási ráta, a magas ciklikus munkanélküliség, az erős svájci frank, valamint a hitelezés akadozása mellett 2012-től a Széll Kálmán Terv intézkedései is érdemben visszafogják. Emellett az idei adókiengedés, valamint a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok csak mérsékelt hatást fejtenek ki a legnagyobb belső felhasználási tétel növekedésére, így idén 2,1, míg jövőre 3,1 százalékos fogyasztásnövekedésre számítunk. A bruttó állóeszköz-felhalmozás várható növekedését elsősorban egyes feldolgozóipari nagyberuházások okozzák, míg a beruházási klíma továbbra sem kedvező. Felhasználási oldalon a növekedést változatlanul az export hajtja. Összességében a bruttó hazai termék 2,8 százalékos bővülésére számítunk az idén, míg 2012-ben 2,7 százalékos növekedést prognosztizálunk. Termelési oldalon továbbra is az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar dominanciáját regisztrálhattuk, míg a belső keresletre érzékeny szolgáltatások gyakorlatilag stagnáltak. A mezőgazdasági hozzáadott érték a tavalyi évi rossz időjárás következtében jelentősen zsugorodott, ennek hatására idén pozitív GDP-hozzájárulást prognosztizálunk. Ezzel szemben az építőipar továbbra lejtmenetben van, és a korábban várt fordulat várhatóan csak 2012-ben következhet be. A tavalyi negyedik negyedéves munkaerő-piaci visszaesés folytatódott 2011 első három hónapjában is. Tovább csökkent a foglalkoztatottak és az aktívak, illetve növekedett a munkanélküliek száma. Ezek a folyamatok azonban már nem magyarázhatók csak a 1
szezonális tényezőkkel, elsősorban a közmunkaprogram hatásai tükröződnek a statisztikákon. A közigazgatási ágakban negyedéves és éves bázison is jelentősen csökkent a foglalkoztatottak létszáma, ami szinte kizárólag a programnak tulajdonítható. Egyelőre nem ismertek pontos részletek a közmunkaprogramok további alakulásáról, de várakozásaink szerint akár meg is duplázódhat a nyári hónapokban a támogatott álláshelyek száma. A foglalkoztatottakra vonatkozó prognózisunk elmarad az előző monitorban publikált előrejelzéstől, aminek az oka a romló növekedési kilátások és a közmunkaprogramok átszervezéséből adódó bizonytalanság. 2011-ben átlagosan 3 millió 792 ezer fős foglalkoztatásra számítunk, ami jövőre elérheti a 3 millió 845 ezer főt is. Így az idei évre átlagosan 11, míg 2012-re 10,3 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálunk. A bruttó bérek is csak kismértékben nőttek az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban a közszférában elmaradt keresetkiegészítéseknek köszönhető, miközben a versenyszféra bérei mérsékelt dinamikát mutattak. Összességében az idei évre felfelé módosítottuk a bérek növekedési rátájára vonatkozó előrejelzésünket, melynek oka a közfoglalkoztatottak torzító hatásából eredő alacsony bázis. 2012-ben ezzel szemben az alacsonyabb GDP-növekedés hatására lefelé korrigáltuk a márciusi prognózisunkat. A hazai inflációt alapvetően két tényező befolyásolja. A visszafogott belső kereslet gátat szab a vállalatok áremelésének, emellett a historikusan magas munkanélküliségi ráta csökkenti a bérek dinamikáját, ami alacsony maginflációt okoz. Ezzel szemben a kínálati sokkok (mezőgazdasági termelői árak, illetve a nyersolajár emelkedése) rövid távon jelentősen megemelik az inflációt. A sokkok begyűrűzését érdemben fékezi a negatív kibocsátási rés, ami a nyers élelmiszerek árának vártnál lassabb emelkedésében érhető leginkább tetten. Előrejelzésünk szerint az első körös hatások lecsengése után 2012-től a 3 százalékos célszint közelébe csökken a fogyasztói árindex éves rátája. A visszafogottabb növekedési prognózisunkkal összhangban a kibocsátási rés zárulása lassabb lesz a márciusi alappályánknál, így az előrejelzési horizonton nem számolunk keresleti inflációs nyomással. A monetáris politika várhatóan továbbra is fenntartja a viszonylag szigorú kamatkondíciókat az idei évben, azonban 2012-ben tere nyílik az alapkamat lassú csökkentésére. A szinten maradó irányadó ráta ellenére a forintkamatok emelkedtek az elmúlt negyedév során, míg a devizakamatok tükrözik az Európai Központi Bank szigorítását. A lakosság továbbra is nettó hiteltörlesztői pozícióban van, azonban a vállalati hitelek esetén fordulat következett be. Keresleti oldalról elsősorban a rövid távú finanszírozás területén figyelhető meg élénkülés, azonban a vállalati hitelek bővülését továbbra is jelentősen korlátozza a hitelkínálat szűkössége és a szigorú hitelezési standardok. Az egyszeri tételeknek és válságadóknak köszönhetően az államháztartás bevételei tavaly végül meghaladták a tervezett összeget. A kiadási oldalon a központi költségvetés alig költött többet, mint az előirányzatban szereplő összeg, ami reálértéken számottevő megtakarítást jelent a korábbi évekhez képest. Az önkormányzati szektor túlköltekezése miatt mégis 4,2 százalék lett a GDP-arányos hiány a tervezett 3,8 százalék helyett. Az adóbevételek várható 2
elmaradása idén ismét veszélyezteti a terveket, a 250 milliárd forintos tartalékalap létrehozása azonban egyelőre kiegyenlíti a negatív és pozitív kockázatokat. Jövőre a konvergenciaprogram alapján jelentős kiigazítás várható, mely elsősorban a nyugdíjból és segélyből élőket, valamint a közalkalmazottakat érinti. Ez azonban hozzájárulhat a programban 2015-re felvázolt kisebb állam és egyensúlyközeli költségvetés kialakításához. Bár látunk kockázatokat mind a makropálya, mind az intézkedések területén is, a megvalósítás elsősorban azon múlik, hogy sikerül-e munkához jutniuk azoknak, akiket legérzékenyebben érint az állami transzferek csökkentése. A kedvező külső konjunktúra, valamint a továbbra is lanyha belső kereslet hatására Magyarország külső egyensúlyi pozíciója 2010 végén tovább javult. Nőtt az aktívum az áruk egyenlegében, a kivitel pedig már meg is haladja a válság előtti szintet. Az előrejelzésünkben a dinamikusabb exportkereslet, valamint a fogyasztásban elmaradó fordulat miatt felfelé korrigáltuk mind a külkereskedelmi áruforgalom, mind a GDP-arányos folyó fizetési mérleg egyenlegére vonatkozó prognózisunkat. A hazai gazdaság nettó finanszírozói pozíciója az előrejelzési horizonton számításaink szerint fennmarad.
3
1.
TÁBLÁZAT: A FŐBB MAKROGAZDASÁGI VÁLTOZÓK VÁRHATÓ ALAKULÁSA
1
2010
2011
2012
Bruttó hazai termék (volumenindex)**
1,2
2,8
2,7
A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)**
–2,0
2,1
3,1
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)**
–5,6
2,5
4,7
Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)**
14,2
11,0
9,6
Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)**
12,0
9,6
9,5
A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)
5,5
7,4
6,8
Éves fogyasztói árindex (%)
4,9
4,4
3,2
A jegybanki alapkamat az év végén
5,75
6,00
5,50
Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)**
11,2
11,0
10,3
A bruttó átlagkereset alakulása (%)**
1,9
3,8
4,9
–15,4
7,0
3,0
Az ipar hozzáadott értéke (volumenindex)
8,9
8,0
5,0
Az építőipar hozzáadott értéke (volumenindex)
–8,3
–5,2
–0,5
Szolgáltatások hozzáadott értéke (volumenindex)
0,1
0,5
1,7
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában
2,1
1,9
1,6
Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában
–4,3
–2,9*
–2,5
A mezőgazdasági hozzáadott értéke (volumenindex)
* A magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználásával becslésünk szerint +2,0 százalékos GDP-arányos egyenleg várható. ** Szezonálisan kiigazítva.
1
A negyedéves adatok a jelentés végén, a Táblázatok részben találhatók.
4
Nemzetközi kitekintés A világgazdasági helyreállás tovább folytatódott és lassan önfenntartóvá válik, azonban a gazdasági kilábalás különböző sebességgel halad a világ egyes részein. A különbség elsősorban a fejlett és fejlődő országok között mutatkozik meg, de az első országcsoport tagjai között is jelentősek a differenciák. A munkanélküliség változatlanul historikusan magas szinten áll. A legtöbb országban az infláció erőteljes növekedésnek indult és a várakozások szerint ez folytatódni fog, miközben a trendinfláció csak lassan növekszik. Az erősödő belső kereslet, a kínálati sokkok és a tőkebeáramlás a fejlődő országokba mind felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek, ami lelassíthatja a kilábalás folyamatát. A gazdasági kilátásokat jelentős kockázatok övezik. A pozitív kockázatok közé tartozik a korábbi gazdaságösztönzők késleltetett hatása a reálgazdaságra és a privát szektor aktivitásának növekedése. Lefelé mutató kockázat ugyanakkor az olaj- és egyéb nyersanyagárak drágulása, a kínai gazdaság esetleges lassulása és a Japánt érintő földrengés negatív gazdasági hatásai. További kockázatot jelent az Egyesült Államokban és Japánban elhalasztott fiskális konszolidáció és az ingatlanpiacok gyengesége. Az euróövezet pénzügyi sérülékenysége jelentős, elsősorban az adósságválsággal kapcsolatos aggodalmak miatt.
A globális konjunktúra alakulása A márciusban elkészített negyedéves jelentésünk óta a nagy nemzetközi szervezetek kiadták soron következő, félévente esedékes elemzéseiket a világgazdasági folyamatokról. Az egyik közös pont a jelentésekben, hogy a 2010-es növekedési adatok pozitív meglepetést okoztak a várakozásokhoz képest. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a vártnál kedvezőbben alakult a belső kereslet, azon belül is elsősorban a fogyasztás, ami a tavalyi év végén gyorsabban növekedett a prognosztizáltnál. A fejlett országok lassabb, visszafogottabb bővülése mellett a fejlődő államokban robusztusabb volt a gazdaság növekedése. Az utóbbi országcsoport jelentősebb gazdasági aktivitása a rendkívül dinamikusan emelkedő belső keresletnek, az intenzív tőkebeáramlásnak, valamint az aktív külkereskedelemnek volt köszönhető. A globális kibocsátás 2010-ben 5 százalékkal növekedett. Az elemzők várakozása szerint a pozitív momentum továbbra is fennmaradhat, azonban jelentős kockázatok övezik a bővülést. Ilyen kockázatot jelent az infláció felgyorsulása, a fejlődő országok növekedési ütemének várható lassulása, illetve a fiskális konszolidációs lépések kereslet-visszafogó hatása. Mindezek együttesen alakították ki az IMF szakértőinek 2011-re vonatkozó növekedési prognózisát, mely szerint idén várhatóan 4,4 százalékos lesz a globális gazdaság bővülése. 2012-ben hasonlóan alakulhat a növekedés, amely átlagosan 4,5 százalékos lehet.
5
A fejlett országokban a gazdasági kilábalás lassulását várják a szakértők. A 2010-es 3 százalékos gazdaságbővülés után 2,4 százalékos éves növekedést prognosztizál az IMF, ami a korábbi előrejelzésekhez képest 0,1 százalékkal alacsonyabb. A kilátások enyhén negatív módosítása mögött elsősorban a megnövekvő inflációs és fiskális kockázatok húzódnak meg. A legnagyobb kockázatot az eurózóna periferiális tagországaiban kialakult adósságválság hordozza magában, ami jelentős bizonytalanságot okoz. Mindezek ellenére az euróövezetre vonatkozó növekedési számot enyhén pozitív irányba módosították az IMF szakértői, melynek köszönhetően idénre és a jövő évre átlagosan a 2010-es adatokkal megegyező, 1,7 százalékos gazdasági bővülést valószínűsítenek. Ennél valamelyest derűlátóbb az Európai Bizottság becslése, ugyanis a szervezet 2 százalék körüli gazdasági növekedést vár az idei évben. 1.
Á B R A : A KE R ES LE T I O LDA L T É T E LE I NE K H OZ Z Á JÁ R U LÁ SA A Z E U RÓ PA I U NI Ó NÖV E KE D É SÉ HE Z A Z E LŐ Z Ő É V A Z ON O S I D Ő SZ A K Á H OZ V I S ZO NY Í T VA
GDP ( SZ Á Z A L É K )
3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 -0,5 2010. II. Végső fogyasztás
III.
IV.
Bruttó felhalmozás
Készletváltozás
2011. I. Nettó export
GDP
Forrás: Eurostat
A GDP 2011 első negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,8 százalékkal bővült az előző negyedév bázisán, szemben a 2010 negyedik negyedévében tapasztalt 0,3 és 0,2 százalékos negyedéves növekedéssel. Az előző év azonos időszakához viszonyítva is gyorsult a kibocsátás bővülése. A korábbi 1,9 és 2,1 százalékos növekedéssel szemben mind az eurózóna, mind az EU27 átlagos növekedése 2,5 százalékra emelkedett az idei első negyedévben. A GDP bővülés felhasználási oldali szerkezete sokkal kiegyensúlyozottabb volt, mint a megelőző negyedévekben. Az Európára vonatkozó aggregált kép azonban elfedi az országok között meglévő jelentős különbségeket. Az Egyesült Államok esetében, szemben az európai kilátásokkal, negatív irányba módosult a GDP-előrejelzés. Az IMF szakértői a korábbi becslésükhöz képest 0,2 százalékponttal alacsonyabb bővülést várnak 2011-re annak ellenére, hogy az amerikai kormányzat a korábbi 6
várakozásokkal ellentétben nem vonta vissza gazdaságösztönző intézkedéseit. A stimulus egyre kevésbé érezteti hatását az amerikai makrostatisztikákon: az idei első negyedév adatai alapján az amerikai gazdaság növekedési üteme lelassult. Az előző időszak bázisán mérve a negyedéves növekedés 0,5 százalékos volt, szemben a korábbi 0,8 százalékos dinamikával. Az előző év azonos időszakát alapul véve a növekedés 2,3 százalékot ért el, míg 2010 utolsó negyedévében 2,8 százalék volt a bővülés rátája. Japán esetében is lefelé módosultak a növekedési kilátások, melynek legfőbb oka a földrengés okozta gazdasági károkban keresendő. A japán GDP negyedéves bázison az első három hónap átlagában 0,9 százalékos visszaesést mutatott, éves bázison ez az érték –0,7 százalék. Az IMF szakértői becslése szerint bár a fejlődő országokban várhatóan csökkenni fog a növekedés, ez a mérséklődés hasonló mértékű lehet, mint a fejlett gazdaságokban. Így a 2010-es 7,3 százalékos bővülés után 2011-re 6,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak. A fejlődő országok között továbbra is élen járhat majd az ázsiai fejlődő régió, melyre 10 százalék körüli gazdaságbővülést prognosztizálnak az idei évre. A világkereskedelem aktivitását illetően érdemben módosultak a várakozások az előző kiadványunk óta. A 2010-es erőteljes, 12,4 százalékos bővülést követően továbbra is lassulás várható, azonban a konjunkturális környezet javulásával párhuzamosan pozitív irányba változott az IMF előrejelzése (+0,3 százalék). Ennek megfelelően 2011-ben a világkereskedelem 7,4 százalékkal növekedhet. A legfontosabb változás azonban a nettó export alakulásában mutatkozhat meg. Míg 2010-ben mind a fejlett, mind a fejlődő országok pozitív nettó exportot produkáltak, addig 2011-re a fejlődő gazdaságok esetében a nettó export már idén negatívba fordulhat, eközben a fejlett országok pozitív külkereskedelmi mérleggel zárhatják az évet. Á B R A : A FO GYA SZ TÓ I B I Z A LM I I N D E X A L A KU LÁ S A ( M É R LEG , SZ E Z ONÁ LI SA N KI I G A Z Í T VA ) 0,0 -5,0 -10,0 -15,0 -20,0 -25,0 -30,0 -35,0 2006. I. III. V. VII. IX. XI. 2007. I. III. V. VII. IX. XI. 2008. I. III. V. VII. IX. XI. 2009. I. III. V. VII. IX. XI. 2010. I. III. V. VII. IX. XI. 2011. I. III. V.
2.
Sorozatok2
Sorozatok3
Forrás: Eurostat
7
Az Eurostat felmérése alapján a fogyasztói bizalmi indexben 2010 negyedik negyedévét követően trendforduló következett be, és hosszú idő után ismét csökkenésnek indult az indikátor. A havi adatokat figyelve már 2010 utolsó hónapjában megkezdődött a bizalmi index csökkenése, és azóta is szinte minden hónapban esett az Európai Unióban és az eurózónában egyaránt. Ez a folyamat azonban májusban megállt, és egy erőteljes pozitív korrekció mutatkozott. Nagy valószínűséggel az idei második negyedévben az aggregált uniós index némileg korrigálni fogja eddigi csökkenését, habár jelentős a bizonytalanság.
Munkaerőpiac Az elmúlt hónapok során érdemben nem változott a munkaerőpiac helyzete, vagyis folytatódik a lassú konszolidáció. A munkanélküliség még mindig rendkívül magas szinten van a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. A legkomolyabb probléma azokban az országokban mutatkozik, melyeket leginkább sújtott a pénzügyi válság és annak tovagyűrűző hatásai. A legnagyobb károkat az ingatlan- és az építőipari szektor szenvedte el, és amíg ezekben az ágazatokban nem következik be trendforduló, addig nem várható érdemi javulás. Az Egyesült Államok munkaerőpiacán az elmúlt időszakban felgyorsult a munkahelyteremtés folyamata, amit leginkább a vártnál jobb gazdasági növekedés vezérelt, továbbá javultak a pénzügyi és piaci kondíciók is. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a pozitív momentum annak tudható be, hogy a kormányzat fenntartotta a fiskális és monetáris politikai ösztönzőit a gazdasági kilábalás meggyorsításának érdekében, és így mesterségesen tartják relatíve magasan a növekedést. A munkanélküliségi statisztika is javult az elmúlt három hónap során. A tavalyi negyedik negyedévi 9,6 százalékos szintről 8,8 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya az idei év első negyedévére. A hosszú távú munkanélküliség azonban komoly aggodalomra adhat okot, ugyanis a ráta még mindig historikusan magas szinten áll. A legnagyobb probléma ezzel kapcsolatban, hogy a munkaképes korúak közül egyre többen válnak reményvesztetté és lépnek ki véglegesen a munkaerőpiacról. Ennek okán az elmúlt 25 évben nem látott alacsony szinten van az aktívak létszáma. Az IMF és az OECD előrejelzése szerint a gazdasági növekedést csak lassan követi a munkanélküliség csökkenése, melynek következtében az idei év végére egybehangzóan 8,5 százalékos rátát valószínűsítenek, míg 2012 utolsó negyedévére 7,7–7,8 százalékra csökkenhet a munkanélküliség. Európában a gazdasági aktivitás továbbra is elmarad a potenciálistól és a munkanélküliség is magas szinten áll. A munkaerő-piaci kondíciók, hasonlóan az Egyesült Államokhoz, csak moderált javulást mutattak az idei év első negyedévében. A jövőt tekintve minden nagy nemzetközi szervezet (IMF, OECD, Európai Bizottság) és az Európai Központi Bank is csak lassú konszolidációt jósol. A szakértők az erőteljesebb javulás időszakát a gazdasági fellendülést követően, 2012 utánra teszik. Ezzel összhangban a foglalkoztatottság enyhe emelkedését, valamint a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékpont körüli csökkenését prognosztizálják az idei év végére. A várt javulás azonban meglehetősen bizonytalan, 8
teljesülését negatív kockázatok övezik. Az európai országokban végbemenő fiskális konszolidációk egyik legfontosabb eleme az állami szféra bértömegének karcsúsítása, vagyis várhatóan az állami alkalmazottak egy része munkanélkülivé válhat. Az EKB szakértői szerint ezt a hatást ellensúlyozhatja a megkezdődött ipari és az idei évre várt építőipari trendforduló, amely a munkaerőpiacokon is megnövelheti a keresletet, ezzel érdemben növelve a foglalkoztatottságot. 3.
Á B R A : A M U N KA N É LKÜ LI S ÉG A R Á NYA A
15–64
É V E S KO R OS Z TÁ LY B A N ( SZ Á Z A LÉ K )
16 14 12 10 8 6 4 2
Európai Unió
Csehország
Lengyelország
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
IV.
III.
II.
2007. I.
0
Szlovákia
Forrás: Eurostat
A visegrádi hármak közül egyedül Lengyelországban volt tapasztalható havi adatok szintjén a munkanélküliség lassú növekedése. 2011 januárja óta, habár minimálisan, de töretlenül emelkedik az állástalanok aránya. A lengyel munkaerőpiacon a problémát elsősorban kínálati oldali tényezők okozzák, melyek közül a legfontosabb, hogy a vártnál jóval magasabb reálbércsökkenést szenvedtek el a dolgozók. Csehországban 2010 végén tetőzött a munkanélküliség és azóta csökken, ám még így is jelentősen meghaladja a válság előtti szintet. Az országban megindult fiskális konszolidáció az eddig tapasztalt pozitív fejlemények ellen hathat, ugyanis jelentős létszámleépítés várható az állami szférában. Továbbra is Szlovákiában a legmagasabb a munkanélküliségi ráta a régióban. A munkaerő iránti kereslet csak lassan növekszik, valamint itt is növelheti a munkanélküliek számát az állami dolgozókat érintő tervezett létszámleépítés. Nemcsak régiós, de európai szinten is Szlovákiában a legmagasabb a hosszú távon munkanélküliek aránya, melynek legfőbb okozója a strukturális munkanélküliség és a munkaerő mobilitásának hiánya.
9
Pénzügyi folyamatok A pénzügyi kondíciókról elmondható, hogy általánosságban javuló tendenciát mutattak az idei év eddig eltelt hónapjaiban, vagyis folytatódott a 2010 végén megkezdődött konszolidáció. A hitelezés aktivitása fellendülőben van, elsősorban a fejlődő piacokon. Az elmúlt időszak során két fontos tényező határozta meg a pénzpiacok mozgását. Az első a javuló gazdasági konjunktúra, a folyamatban levő kilábalás. A másik befolyásoló tényezőt az egyes periferiális euróövezeti tagországok államadósságát övező problémák jelentik. Ennek hatására megnövekedett a piaci bizonytalanság, és továbbra is visszafogott a kockázatvállalási kedv. A közel-keleti és az észak-afrikai események, valamint a Japánt sújtó természeti katasztrófa eddig csak korlátozott és átmeneti hatással volt a pénzügyi piacokra. Az Európai Unió bankszektorának átfogó képét nézve megállapítható, hogy folytatódott a helyreállás. A bankok profitabilitása növekedett az év első negyedévében, habár a kilátások meglehetősen heterogének az egyes országokban. A pénzpiacokat körülvevő bizonytalanság okán a hitelezési aktivitás lanyha, magasak a finanszírozási költségek, és a helyreállást a vártnál pozitívabb gazdasági konjunktúra sem képes érdemben gyorsítani. Az Európai Központi Bank áprilisban készített hitelezési felméréséből az derült ki, hogy a jövőben egyre nagyobb lehet a hitelek iránt megnyilvánuló kereslet a vállalatok részéről. A hitelfelvételi kedv növekedésének legfőbb okaként a megkérdezettek a gazdaság ciklikusságából fakadó készletfelépítések szükségességét jelölték meg. Emellett a válaszadók jelentős része a felvenni kívánt hiteleket működő tőke bevonására, valamint két év után először jelentősebb állóeszköz-felhalmozásra fordítanák. Az államkötvénypiacokon is egyfajta kettősség érhető tetten. Általánosságban a hozamokat, illetve a Németországhoz viszonyított hozamfelárakat 2009 óta felfelé mutató trendek jellemezték. Azokban az országokban, ahol kevésbé fenyeget az adósságválság és pozitívabbak a konjunkturális kilátások, az elmúlt három hónap során már stabilizálódtak az állampapír-piaci hozamok, illetve enyhe mértékű csökkenés is tapasztalható volt. Ezzel szemben Görögországban, Írországban és Portugáliában töretlen a hozamfelárak növekedése. Az országkockázatok alakulását jelző, Németországhoz viszonyított tízéves CDSfelárak a fiskális konszolidáció megindulásával párhuzamosan az idei év eleje óta stagnálnak, néhol csökkenő trendet mutatnak. Ebből az olvasható ki, hogy a fiskális kiigazításokkal kapcsolatos lépésekkel elégedett a piac, hihetőnek és megvalósíthatónak tartják a szereplők a vállalásokat. Ebben az esetben is, ahogy a hozamfeláraknál, Görögország és Portugália képeznek kivételt a pozitív folyamatok alól. Portugália 2011 májusában fordult az IMF-hez és az EU-hoz pénzügyi segítségért. Görögország esetében az év elején megnövekedett a bizalom és így csökkent a kockázat, azonban ez csak ideiglenes volt. A görögök kérték a korábban felvett hitelhez kötődő feltételek felülvizsgálatát, mivel a konszolidáció nem halad megfelelő ütemben, sőt várhatóan újabb 60 milliárd eurós hitelt kívánna felvenni az ország. Amennyiben a döntéshozók átalakítják a görögökkel kötött szerződést, minden valószínűség 10
szerint Írország is hasonló kéréssel fordul majd hitelezőihez. Mindezen események vezettek ahhoz, hogy az elmúlt hónap során emelkedtek a nemfizetési kockázatok a két legproblémásabb országban. 4.
Á B R A : N E M FI Z E T É SI KO CK Á Z AT FE LÁ R Á NA K A LA KU L Á SA
N É M E TOR SZ ÁG H OZ
V I SZ O NY Í T VA
1400
10 éves CDS felárak
1200 1000 800 600 400 200 0
Görögország
Írország
Portugália
Spanyolország
Forrás: Thomson Reuters
A nemzetközi tőkepiacok profitálni tudtak az év első felében nyilvánosságra hozott és a vártnál pozitívabb növekedési adatokból. Az indexek mozgása 2010-hez képest kevésbé volt volatilis, azonban a márciusban bekövetkezett japán természeti katasztrófára és annak következményeire szinte minden tőzsdeindex negatívan reagált. Leginkább az ázsiai tőkepiacokon csökkentek az eszközárak, hiszen ezeket a régiókat érintette közvetlenül a katasztrófa és közvetetten annak várható gazdasági hatásai. Ezt követően azonban – Japán kivételével – mindenhol folytatódott a korábbi pozitív trend.2
Az árak alakulása Az idei év első felében is fennmaradtak az eddig is jelen lévő inflációs kockázatok. Az árakkal kapcsolatos folyamatokat valamennyi országban az olaj- és élelmiszerárak emelkedése határozta meg. Azokban a jellemzően fejlődő országokban ez sokkal erőteljesebb hatást fejtett ki, ahol a fogyasztói kosár túlnyomó részét ezek a termékek adják. 3 Emellett további inflációs nyomást gerjeszt a fiskális konszolidációk megindulása, ezen belül is elsősorban az indirekt típusú és a jövedéki jellegű adók megemelése.
2
A japán Nikkei 225 tőzsdeindex az év eleje óta közel 7 százalékot veszített értékéből. A katasztrófa időszakában ez a visszaesés meghaladta a 10 százalékot is. 3 Az élelmiszer a fogyasztói kosár megközelítőleg 35 százalékát teszi ki a fejlődő országokban, míg a fejlettek esetében ez nagyjából 15 százalék.
11
A 2008-as évet követően ismét a historikus csúcs közelébe emelkedett az olajárindex. 2011 első négy hónapjában a brent típusú olaj hordónkénti ára 95 dollárról 125 dollárra emelkedett. Az árindex növekedésének egyik legfőbb mozgatója a gazdasági kilábalás folyamata során megnövekedett kereslet. Ez a hatás leginkább a fejlődő piacokon jelentkezik, ahol a gazdasági növekedés relatíve energiaintenzív. A növekedés irányába hatott továbbá a geopolitikai bizonytalanság is – elsősorban a közel-keleti és az észak-afrikai forrongások –, ami olajexportőr országokat is érintett. Az elemzők várakozásai szerint, valamint a futures piacokon tapasztalt kötések alapján enyhe csökkenés mutatkozhat az idei év végéig, amely folyamat egyébként már májusban elindult, és 115 dollár körül stabilizálódhat az olaj hordónkénti ára. A nem energia típusú nyersanyagok, így a különböző fémek árai is trendszerűen növekedtek 2011 során, folytatva a tavalyi évben elindult emelkedést. 5.
Á B R A : N Y E R SA NYA G Á R I N D E X
(2005=100)
250 230 210 190 170 150 130 110 90 70
Egyéb nyersanyagok árindexe
III.
XI.
2011. I.
IX.
V.
VII.
III.
XI.
2010. I.
IX.
VII.
V.
III.
2009. I.
XI.
IX.
V.
VII.
III.
XI.
2008. I.
IX.
VII.
V.
III.
2007. I.
50
Olajárindex
Forrás: IMF
Az élelmiszerárak 2010 második felében tapasztalt 15 százalékos emelkedése hasonló ütemben folytatódott az idei évben is. Ennek okai elsősorban a rövid távú kínálat oldali sokkokban keresendőek. További árfelhajtó hatással járt az élelmiszerek iránt megnövekvő világpiaci kereslet is, melyet leginkább a növekvő ázsiai országok generálnak. Az élelmiszerek árai az Európai Bizottság várakozásai, illetve a futures piacok tanúsága szerint stabilizálódni fognak az év hátralevő részében. Mindezen hatások együttesen alakíthatják ki az éves szinten közel 20 százalékos várt élelmiszerár-emelkedést. A világgazdasági növekedés kétsebességes jellege az inflációs folyamatok területén is érezteti hatását. A fejlett országokban átlagosan alacsonyabb az infláció, az ársokkok kevésbé gyűrűztek be a fogyasztói árindexekbe, mivel a gazdasági aktivitás lanyhasága visszafogja az infláció felgyorsulását. Az inflációs várakozások ezekben az országokban 12
továbbra is stabilak és a másodkörös hatások egyelőre nem jelentkeznek. Ezzel szemben a fejlődő piacokon, ahol a fogyasztói kosár nagy részét teszik ki az élelmiszerek és az energiahordozók, jóval erősebb az ársokkok inflációs hatása. További áremelő hatásként jelentkezik egyes fejlődő országokban, hogy a robbanásszerű növekedés fennmaradása nyomán túlfűtöttség alakulhat ki. Az erőteljes belső kereslet miatt emelkedik az árszint, amellyel párhuzamosan egyre nagyobb nyomás helyeződik a bérekre is. Az Egyesült Államokban az fogyasztói árindex továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Az éves bázisú infláció már 3 százalék fölé, 3,2 százalékra nőtt. Az általános áremelkedés mögött leginkább az energiaárak növekedése húzódik meg, mely éves szinten 15,5 százalékos emelkedést mutatott márciusban. Az élelmiszerárak csak kisebb mértékben, éves bázison közel 3 százalékkal nőttek. Szakértői várakozások szerint az infláció idén, a harmadik negyedévben fog tetőzni, majd ezt követően hosszú idő után újra lassulhat. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az eurózónában az éves harmonizált fogyasztói árindex 2,8 százalékra növekedett 2011 áprilisában, azután, hogy márciusban 2,7 százalékos inflációt regisztráltak. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európában is az energiahordozók árának emelkedése fejtette ki a legnagyobb hatást az inflációs folyamatokra. Márciusban a termékcsoportban 13 százalékos éves áremelkedést regisztráltak a valutaövezetben. Az EKB várakozásai szerint idén jelentősen 2 százalék felett alakulhat az éves árszintemelkedés. Jelentős másodkörös hatások itt sem várhatóak, mivel az erőteljes munkaerő-piaci fordulat még várat magára. Felfelé ható kockázatként jelentkezik az európai országokban a fiskális konszolidáció következtében növekvő indirekt és a jövedéki adók mértéke.4 Ezek az intézkedések is hozzájárulhatnak a belső kereslet visszafogott alakulásához. Mindezen hatások mellett az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak maradhatnak, ami így segíti a monetáris politikát céljának elérésében. A régiós országok inflációs folyamataiban is eltérés tapasztalható. Csehországban, egyedüliként a régióban, csökkent az éves infláció az előző havi adathoz képest. Ez elsősorban a korona felértékelődésének volt köszönhető, amely így ellensúlyozni tudta a globális sokkok hatását. Lengyelországban és Szlovákiában az inflációs folyamatok hasonlóan alakultak az idei évben. Mindkét országban jelentősen hozzájárult az infláció felpörgéséhez az indirekt és a jövedéki adók emelése, valamint a globális sokkok begyűrűzése. Lengyelországban az erőteljes gazdasági növekedés, a robusztus belső kereslet és a bérinfláció is emelte az árszintet, míg Szlovákiában a regulált árak emelkedése volt jelentős hatással. A várakozások szerint 2011-ben az infláció mértéke Lengyelországban lassulhat és az egész éves átlag 3,8 százalék körül alakulhat, míg Szlovákiában hasonló folyamatokat feltételezve 3,5 százalékos lehet. Utóbbi ország esetében a maginfláció alakulása is kedvező lehet és 2 százalék körül stabilizálódhat. 4
Egyes országokban az adókulcsokat emelték meg vagy tervezik megemelni, míg más országok inkább az adóalap bővítését irányozták elő.
13
6.
Á B R A : A Z E U RÓZÓ N A É S A V I SEG R Á D I OR SZ Á G O K H A R M ON I Z Á LT FO GYA SZ TÓ I Á R I N D E XÉ NE K A LA KU LÁ SA ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V A Z O NO S I D Ő S Z A KÁ NA K BÁ Z I SÁ N ) 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0
Eurózóna
Lengyelország
III.
IV.
II.
XII.
2011. I.
X.
XI.
IX.
VIII.
VII.
V.
VI.
IV.
II.
Csehország
III.
XII.
2010. I.
X.
XI.
IX.
VIII.
VII.
V.
VI.
IV.
II.
III.
2009. I.
-1,0
Szlovákia
Forrás: Eurostat
A monetáris kondíciók alakulása Az Egyesült Államok kamatdöntő tanácsa, a Federal Open Market Committee (FOMC) legutóbbi ülésein egyöntetűen szavazott és továbbra sem változtatott az irányadó rátán, amelyet így a 0–0,25 százalékos sávban tartottak. Az indoklás szerint a gazdasági környezet nem változott jelentősen, az inflációra ható rövid távú sokkok csupán átmenetiek, közép-, valamint hosszú távon az inflációs várakozások horgonyzottak és tartható a kívánt inflációs cél. Az FOMC értékelése szerint a folyamatok az előre jelzett irányban haladnak, így várhatóan tartósan alacsonyan tartják az irányadó kamatrátát, ezzel szemben azonban az IMF még az idei év során kamatemelést vár. A gazdasági aktivitás élénkítésének érdekében továbbra is fenntartják a 2010 novembere óta tartó monetáris stimulust. Bár ennek mértékét a következő, júniusi intézkedések után csökkenteni kívánják az év második felétől. Ezzel párhuzamosan meghosszabbították az ideiglenes dollárlikviditási swap ügyleteiket egy újabb évre, amely folyamat 2011 decemberében veheti ismét kezdetét. Ennek keretében a Kanadai Nemzeti Bankkal (2 milliárd USD) és a Mexikói Nemzeti Bankkal (3 milliárd USD) lefolytatott ügyletek 5 milliárd dolláros likviditásbővítést tesznek lehetővé. Az Európai Központi Bank áprilisi kamatdöntő ülésén az irányadó kamatlábat 0,25 százalékponttal megemelte, miután közel két éven keresztül historikus mélyponton tartotta. Ezzel a kamatráta jelenleg 1,25 százalékos szinten áll, mivel májusi ülésén nem változtatott rajta a döntéshozó testület. Az áprilisi emelés legfőbb okaként az árstabilitást veszélyeztető magas inflációs kockázatot jelölték meg. A döntés elősegítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát, ami rendkívül fontos a mostani bizonytalan gazdasági és inflációs 14
veszélyekkel övezett környezetben. Mindemellett azonban továbbra is laza maradt a monetáris politika, ami így elősegítheti a gazdasági aktivitás növekedését és a munkahelyteremtést. Várhatóan az inflációs nyomás fennmarad, ezért a tanács az inflációs folyamatokat fokozott figyelemmel követi, hogy a kívánt cél közelében tarthassák az inflációt. A Cseh Nemzeti Bank nem változtatott irányadó kamatrátáján, amely így továbbra is a historikusan alacsony 0,75 százalékon áll. A tanács többségi döntést hozott, de messze nem volt olyan megosztott, mint legutóbb. 5 tag voksolt a tartás, míg kettő a 0,25 százalékpontos emelés mellett. A döntés indoklása szerint mind a maginfláció, mind az infláció a cél közelében tartható a jelenlegi folyamatok mellett. Azonban a felfelé mutató inflációs kockázatok hatására várhatóan a negyedik negyedév során már megindulhat egy kamatemelési ciklus. A Lengyel Nemzeti Bank legutóbbi jelentésünk óta tovább folytatta a monetáris szigorítási ciklusát, és fokozatos lépésekkel, április óta minden hónapban 0,25 százalékponttal növelte az irányadó kamatrátát, amely jelenleg 4,5 százalékon áll. A tanács a jövőbeli kilátásokat illetően megosztott volt a döntések során. Egyik részük szerint lassulás következik a gazdaságban, melynek oka a már eleve magas infláció, valamint a fiskális konszolidációs intézkedések lehetnek. Más tagok szerint az előrejelzéseknél erősebb lehet a gazdasági növekedés, köszönhetően az exportszektor rendkívüli teljesítményének, valamint a beruházások fellendülésének. Abban azonban egyetértés volt, hogy csak az újabb inflációs adatok deríthetnek fényt arra, hogy továbbra is fenn kell-e tartani a kamatemelési ciklust.
Fiskális politika A nemzetközi fiskális folyamatokat az elmúlt hónapokban is a konszolidációval összefüggő lépések határozták meg. Emellett napvilágot láttak a 2010-es évre vonatkozó első tényadatok is, amelyek javuló költségvetési pozíciót jeleznek a legtöbb ország esetében. A deficit csökkenése azonban nem a költségvetési megtakarításoknak, hanem a korábbi várakozásoknál kedvezőbb konjunkturális környezetnek, valamint a pénzügy szektort segítő támogatások csökkenésének köszönhető. A fejlett országokban 2010-ben átlagosan 7,7 százalékot tett ki a GDP-arányos deficit, amely közel 1 százalékpontos javulás a 2009-es átlaghoz viszonyítva. A G7 csoportot tekintve a tavalyi évhez képest 1,2 százalékpontos volt a javulás, így 2010-ben 8,8 százalékos volt az átlagos költségvetési hiány. Bár a pénzügyi szektornak nyújtott mentőcsomagok „kifutása” az USA számára jelentette a legnagyobb könnyebbséget, ennek ellenére a fejlett országok közül 2010-ben az Egyesült Államokban volt a legnagyobb – GDP-arányosan 10,6 százalékos – a hiány. Amint azt már korábbi kiadványainkban jeleztük, a költségvetési egyenlegek javulása általában nem jár együtt az államadósság csökkenésével, a legtöbb esetben csupán az eladósodás ütemének mérséklésére futja belőle. Az államadósság éppen azokban az 15
országokban növekedett leginkább, ahol még tavaly is jelentős összegeket költöttek a pénzügyi szektor támogatására: Írországban például 30,6 százalékponttal emelkedett a GDParányos államadósság 2010-ben. Részben ennek az eredménye, hogy tavaly a fejlett országokban az államadósság GDP-arányos mértéke 5 százalékponttal, 96,6 százalékra nőtt, a G7 csoport esetében pedig elérte a 109 százalékot. A 2010. évi, vártnál jobb költségvetési tényadatok, a némileg kedvezőbb gazdasági környezet, a folyamatban levő konszolidáció, illetve ez utóbbival kapcsolatos újabb, részletesebb tervek napvilágra kerülése nyomán az IMF felülvizsgálta a januárban készített becsléseit az államadósságok fenntarthatóságával kapcsolatosan. A januári elemzés célja az volt, hogy rámutasson a szükséges kiigazítások mértékére a 2010 és 2020 közötti időszak alatt, amely segítségével elérhetővé válik az államadósság stabilizálása az egyes országokban. Az adósságválság által leginkább fenyegetett országok közül Spanyolország volt az egyetlen, ahol a szükséges kiigazítás mértékét lefelé módosították májusban a szakértők. A 2010-es évre vártnál 3 százalékponttal alacsonyabb államadósság nyomán 8,5 százalékról 8,2 százalékra mérsékelték a szükséges GDP-arányos kiigazítás mértékét. Ezzel szemben mind Portugália5, mind Írország6 kilátásai romlottak, mivel ezekben az országokban csak nehézkesen halad a konszolidáció, és a gazdasági kilátások sem javultak. Ennek következtében 0,5-0,5 százalékponttal nagyobbra becsülik a kiigazítási szükségletet a korábbinál. Ugyanez a helyzet az Egyesült Királyságban is. A legnagyobb negatív módosítást Görögország esetében hajtották végre. Összhangban a reformok eddigi sikertelenségével, a gazdaság visszaesésével, a már felvett hitel kondícióinak átstrukturálása iránti kérelemmel és egy újabb 60–100 milliárd eurót kitevő hiteligény bejelentésével, a szükséges kiigazítás mértékét 8 százalékról 10,5 százalékra emelte az IMF. Általánosságban megállapítható, hogy 2011 már egyértelműen a fiskális megszorítások éve, a fejlett országok többsége konszolidációs politikát folytat. Fontos kivételt képez az Egyesült Államok, ahol a korábban várt megszorítás helyett az elmúlt időszakban további keresletösztönzőket vetettek be, valamint Japán, ahol az országot sújtó földrengés miatt halasztják a költségvetési kiigazítást, jelentős többletterhet róva az eddig is magas államadóssággal és költségvetési hiánnyal küzdő országra. Az IMF szakértői 2011-re a deficit csökkenését prognosztizálják a világ összességét tekintve. A fejlett országok csoportjában a korábbi, januárban adott előrejelzéssel megegyező deficitet várnak, 7,1 százalékot a GDP arányában. Az erősödő fiskális konszolidációk ellenére az országok közel kétharmadában továbbra is növekedni fog az államadósság. Az év végére várhatóan a GDP-arányos átlag meghaladhatja a 100 százalékos küszöböt a fejlett országokban. 5
A portugál államadóssággal kapcsolatos problémák április folyamán kristályosodtak ki, a kormányzat pedig májusban fordult az IMF–EU-pároshoz hitelért. 6 Írország várhatóan szintén kéri a már meglévő hiteléhez kötődő feltételek módosítását az IMF–EU-kettőstől, amennyiben azok a görögök számára is engedményeket tesznek.
16
A fejlődő országok esetében a folyamatok jóval kedvezőbbek. A tavalyi év tényadatai szerint közel 1 százalékpontos volt a javulás, így 3,8-re csökkent a deficit GDP-arányos mértéke. Az IMF becslése szerint idén ez tovább csökkenhet 2,6 százalékra. Az államadósság, szemben a fejlett országokéval, már idén is mérséklődött 1 százalékponttal, elérve így a 36 százalékos szintet, és ez a trend várhatóan folytatódik jövőre is.
17
A gazdasági növekedés alakulása A gazdasági növekedés tovább gyorsult az elmúlt negyedévben az export dinamikus bővülésének köszönhetően. A háztartási fogyasztásban várt trendforduló elmaradt, és a közeljövőben is csak mérsékelt növekedésre számítunk. A fogyasztás bővülését az óvatossági motívumok miatt lecsökkent fogyasztási ráta, a magas ciklikus munkanélküliség, az erős svájci frank, valamint a hitelezés akadozása mellett 2012-től a Széll Kálmán Terv intézkedései is érdemben visszafogják. Emellett az idei adókiengedés, valamint a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok csak mérsékelt hatást fejtenek ki a legnagyobb belső felhasználási tétel növekedésére, így idén 2,1, míg jövőre 3,1 százalékos fogyasztásnövekedésre számítunk. A bruttó állóeszköz-felhalmozás várható növekedését elsősorban egyes feldolgozóipari nagyberuházások okozzák, míg a beruházási klíma továbbra sem kedvező. Felhasználási oldalon tehát a növekedést továbbra is csak az export hajtja. Összességében a bruttó hazai termék 2,8 százalékos bővülésére számítunk az idén, míg 2012-ben 2,7 százalékos növekedést prognosztizálunk. Termelési oldalon továbbra is az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar dominanciáját regisztrálhattuk, míg a belső keresletre érzékeny szolgáltatások gyakorlatilag stagnáltak. A mezőgazdasági hozzáadott érték a tavalyi évi rossz időjárás következtében jelentősen zsugorodott 2010-ben, ennek hatására idén pozitív GDPhozzájárulást prognosztizálunk. Ezzel szemben az építőipar továbbra is lejtmenetben van, és a korábban várt fordulat várhatóan csak 2012-ben következhet be.
A növekedés felhasználási oldali szerkezete A 2009-es drasztikus visszaesést követően a bruttó hazai termék 2010-ben csak mérsékelt, szezonálisan kiigazítva 1,2 százalékos dinamikát tudott felmutatni. A szezonálisan kiigazított bruttó hazai termék éves növekedési rátája a 2,2 százalékot ért el, így összességében a GDP pályája megközelítőleg megegyezik a korábbi prognózisunkkal. A növekedés szerkezete azonban továbbra is kettősséget mutat: a belső felhasználás bővülését csak a készletváltozás és a statisztikai hiba jelentős GDP-hozzájárulása, illetve a közösségi fogyasztás bővülése biztosította. A belső felhasználás nagyobb súlyt képviselő tételeiben egyelőre nem látszik a fordulat, azonban a kivitel dinamikus bővülése ellensúlyozza a fogyasztás és a beruházás vártnál rosszabb adatait. A háztartások fogyasztási kiadásának dinamikája elmarad a várttól. A márciusi elemzésünkben tavaly év végén megfigyelhető visszaesést elsősorban ideiglenes tényezőkkel magyaráztuk: a személyi jövedelemadó- változása miatt a vállalatok nagy valószínűséggel későbbre halasztották a prémiumok kifizetését, így az első negyedévben megjelenő bruttó bértömegtöbblet okán érdemi fogyasztásbővülésre számítottunk. Bár a versenyszférában valóban utalnak arra jelek, hogy a prémiumok kifizetése áttolódott a negyedik negyedévről 18
az idei év első hónapjaira, a fogyasztási kereslet mégis tovább zsugorodott éves és negyedéves bázison egyaránt. A válság alatt a háztartások megtakarítási-fogyasztási döntéseit az óvatossági motívumok dominálták. A vártnál gyengébb fogyasztási dinamika arra enged következtetni, hogy ez az óvatosság továbbra is fennmarad és a fogyasztási ráta tartósan alacsonyabb szintre süllyed, mint a válság előtti időszakban. Erősíti ezt a folyamatot a historikusan magas munkanélküliségi ráta, valamint az költségvetési szférában a létszám csökkenése, illetve a nominális bérek zsugorodása is. Ezzel párhuzamosan a háztartási szektor finanszírozási igénye tartósan historikusan magas szinten maradhat és a gazdaság külső egyensúlyi pozíciója továbbra is kedvezően alakulhat. A fogyasztási kereslet bővülésének másik jelentős gátja a banki hitelezés akadozása. Az MNB májusi Hitelezési felmérése szerint a fogyasztási hitelek iránti kereslet az első negyedévben már emelkedett, azonban a bankok nem szándékoznak a nem árjellegű feltételeken enyhíteni. A lakosság pesszimizmusa jól tükröződik a fogyasztói bizalmi indexek alakulásában is: az indikátor 2010 végén csökkenni kezdett, és a trend az idei év eddig eltelt időszakában is fennmaradt. A legnagyobb mértékben az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozások zuhantak, míg a jelenlegi szituáció megítélése kevésbé negatív. Érdemben romlott a jövőbeli pénzügyi szituációra, általános gazdasági helyzetre vonatkozó várakozás, ami a háztartási fogyasztás alacsony dinamikáját vetíti előre. 7.
Á B R A : A H A Z A I FOGYA SZ TÓI B I Z A LM I I ND E X É S FŐ R ÉS Z E I NE K A LA KU LÁ SA
0,0 -10,0 -20,0 -30,0 -40,0 -50,0 -60,0 -70,0
Pénzügyi szituáció (jövő)
Általános gazdasági helyzet (jövő)
Nagyobb fogyasztási tételek (jövő)
Bizalmi indexek
V.
III.
2011. I.
XI.
IX.
VII.
V.
III.
2010. I.
XI.
IX.
VII.
V.
III.
2009. I.
XI.
IX.
VII.
V.
III.
2008. I.
-80,0
Forrás: Eurostat
Pozitívan hat ugyanakkor a fogyasztásra a 2011-es évben az szja-változás, illetve a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok közvetlen kifizetése. Az előbbi tétel 360, az utóbbi 220 milliárd forinttal emeli a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét. Bár mindkét tétel jelentős, 19
valószínűsíthető, hogy viszonylag kis részük válik közvetlenül fogyasztássá: az szja-változás elsősorban a magas jövedelemmel rendelkező és így alacsony fogyasztási rátával jellemezhető háztartások nettó jövedelmét növeli, míg a magánnyugdíj-pénztári hozamok esetén az óvatossági motívumok még erősebben dominálnak. A 2012-es fogyasztási előrejelzésünk jelentősen lefelé módosult, melynek elsődleges oka a kormányzat által bejelentett Széll Kálmán Terv. A teljes kiigazítás 2012-ben a bruttó hazai termék 1,75 százalékát teszi ki, így a tovagyűrűző hatásokon keresztül érdemben visszafoghatja a gazdasági növekedést. A program szerint a foglalkoztatás és a munkaerőpiac, valamint a nyugdíjrendszer területén bruttó 188 milliárd forintnyi megtakarítást eszközöl a kormányzat. Bár kis, nyitott gazdaságokban, ahol az árfolyam szabadon lebeg, a költségvetési intézkedések reálgazdasági hatása (fiskális multiplikátor) viszonylag kicsi, mégis arra számítunk, hogy a fogyasztási dinamikát érdemben visszafogja az intézkedéscsomag. Ennek okaként két fő tényezőt azonosítunk. A megvonások egy alacsony jövedelmű, így magas fogyasztási rátával rendelkező réteget érintenek, másrészt a hitelezési aktivitás alacsony szintje nem teszi lehetővé, hogy a háztartások a kieső jövedelmüket időben simítsák (likviditási korlát). Előrejelzésünk szerint 2011-ben a háztartások fogyasztási kiadása 2,1, jövőre pedig 3,1 százalékkal emelkedik. 8.
Á B R A : A H Á Z TA RTÁ S OK FOGYA S Z TÁ SI KI A DÁ SÁ NA K SZ E Z O N Á L I SA N KI I G A Z Í TOT T VO LU M E N I ND E XE I ( A Z E LŐZ Ő É V BÁ Z I SÁ N ) 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10
Revízió
Háztartások fogyasztási kiadása
Előrejelzés, június
Előrejelzés, március
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
-12
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A bruttó állóeszköz-felhalmozás év/év szezonálisan kiigazított visszaesése csökkent az elmúlt negyedévben. A visszaesés mérséklődése elsősorban annak volt köszönhető, hogy az exportorientált feldolgozóiparban egyes nagyberuházások jelentősen felfelé húzták a mutatót. Az élénk világgazdasági növekedés hatására az ipar kapacitáskihasználtsági 20
mutatója meghaladta az elmúlt negyedévben a 80 százalékot, vagyis a historikus átlag fölé került. A kapacitáskihasználtság emelkedése egyrészt jó jel a beruházások szempontjából, másrészt arra utal, hogy a gazdasági kibocsátás keresleti korlátja egyre kevésbé effektív. A feldolgozóipari beruházások dinamikája ennek köszönhetően csaknem elérte a 40 százalékot. Ilyen növekedési rátát utoljára 2007 első negyedévében regisztráltak, melynek elsődleges oka szintén a jó külpiaci konjunktúra volt. Jelentősen növekedett a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágban a beruházási kereslet, ami egyes erőművek bővítésének, valamint a hálózatok fejlesztésének következménye. Az ingatlanügyek ágban tovább tart a lejtmenet, amit a lakásárak csökkenése, illetve a hitelezési csatornák akadozása okoz. A belföldi felhasználásra termelő ágak beruházási aktivitása továbbra is lanyha, köszönhetően a visszafogott keresletnek (akcelerátor hatás), illetve a szigorú hitelezési feltételeknek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedésére vonatkozó előrejelzésünket mind az idei évre, mind 2012-re csökkentettük. Prognózisunk alapján 2011ben a beruházások 2,5, jövőre pedig 4,7 százalékkal fognak emelkedni. 9.
Á B R A : A B R U T TÓ Á L LÓE S Z KÖZ - FE L HA LM OZ Á S SZ E Z ONÁ LI SA N KI I G A Z Í TOT T V O LU M E N I ND E XE I
(AZ
E LŐZ Ő É V BÁ Z I SÁ N )
10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8
Revízió
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
Előrejelzés, június
Előrejelzés, március
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
-10
Forrás: KSH, Századvég-számítás
Pozitív meglepetés volt az export dinamikus bővülése, aminek a hátterében a német ipari termelés, illetve export vártnál kedvezőbb alakulása áll. Ezzel szemben az idei év első negyedévében a GDP-alapú külső kereslet dinamikája nem emelkedett tovább, viszont még mindig a válság kitörése óta eltelt időszak maximumán és a historikus átlag felett tartózkodik. A kivitel magas növekedési rátája az exportpiaci részesedés megemelkedésére utal, ami kedvező jel a növekedés, illetve a külső egyensúly szempontjából. Feltételezésünk szerint a külső kereslet dinamikája 2011-ben mérséklődni fog, és az év közepe felé valamelyest a historikus átlaga alá csökken. Az ázsiai fejlődő régió dinamikájának 21
mérséklődése kihathat legfőbb exportpartnerünk, Németország növekedési kilátásaira is. Ezt támasztja alá az is, hogy a német ipari termelés áprilisban havi szinten csökkent a várt stagnálás helyett. Az Eurostat által számolt bizalmi indexek, valamint a német Ifo-index utóbbi hónapokban történő csökkenése szintén negatív kockázatokat rejt magában. Az adósságválság, valamint a költségvetési konszolidációk folytatódása a külkereskedelmi partnereinknél szintén visszafoghatja a magyar export iránti kereslet dinamikáját rövid távon. Meglátásunk szerint a fiskális konszolidációk sikeressége egyes külkereskedelmi partnereinknél már jövőre éreztetheti pozitív hatását, ami a külső kereslet enyhe felfutását vonhatja maga után. A gazdasági környezet pozitív maradhat és folytatódhat a válságból való kilábalás, melynek során az exportpartnereink növekedése fokozatosan gyorsulhat. 2012ben újból emelkedhet a külső kereslet bővülésének rátája és ismét meghaladhatja a historikus átlagát. Az előrejelzésünkben az export dinamikája ennek megfelelően kettősséget mutat az elkövetkező közel két évben: a növekedési ráta 2012 első negyedévéig mérséklődik, ezt követően pedig ismét növekvő pályára áll. Összességében az idei évre 11, jövőre pedig 9,6 százalékos exportbővüléssel számolunk. 10.
Á B R A : A Z E X P ORT SZ E Z O N Á LI S A N KI I G A Z Í TOT T V O LU M E NI ND E XE I ( A Z E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D Ő S Z A K Á NA K B Á Z I SÁ N ) 20 15 10 5 0 -5 -10 -15
Revízió
Export
Előrejelzés, június
Előrejelzés, március
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
-20
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A 2011-re vonatkozó GDP-előrejelzésünket enyhén lefelé módosítottuk, melynek oka egyrészt a vártnál kedvezőtlenebb fogyasztás és beruházás, amit ellensúlyoznak kisebb felhasználási tételek (készletváltozás és hiba, valamint a közösségi fogyasztás) dinamikusabb bővülése, illetve a nettó export kedvező alakulása. Összességében várakozásaink szerint a bruttó hazai termék növekedése 2011-ben 2,8 százalékos lehet. 22
A jövő évre vonatkozó revízió csaknem eléri az 1 százalékpontot. A növekedés továbbra is exportorientált lesz, a belső felhasználási tételek közül pedig – elsősorban a feldolgozóipari nagyberuházások okán – a bruttó állóeszköz-felhalmozás érdemi bővülésére számítunk. A Széll Kálmán Terv fogyasztásra gyakorolt hatása véleményünk szerint jelentős lesz a 2012-es évben, ami az előrejelzési horizont végén visszafogja a GDP-növekedést. Összességében a bruttó hazai termék 2,7 százalékos dinamikáját prognosztizáljuk jövőre. 11.
Á B R A : A S Z E Z ON Á LI SA N K I I G A Z Í TOT T B R U T TÓ HA Z A I T E R M É K VO LU M E NI ND E XE I ( A Z E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D Ő SZ A K Á NA K BÁ Z I SÁ N ) 6 4 2 0 -2 -4 -6
Revízió
Bruttó hazai termék (GDP) összesen
Előrejelzés, június
Előrejelzés, március
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
-8
Forrás: KSH, Századvég-számítás
Az alacsonyabb növekedés megváltoztatta a gazdaság ciklikus helyzetének várható alakulásáról kialakított képünket is. A bruttó hazai termék alacsonyabb dinamikája lassítja a kibocsátási rés záródását, emellett azonban a visszafogottabb beruházási kereslet a potenciális kibocsátás növekedését is mérsékli. A márciusi prognózisunk szerint a kibocsátási rés a jövő év közepére bezárul és 2012 második felében pozitívvá válhat. 2012-re vonatkozó GDP-előrejelzésünk lényegesen, megközelítőleg 1 százalékponttal alacsonyabb, mint márciusban, így a rés záródása a jövő év folyamán érdemben lelassul. A jelenleg számításaink szerint –4 százalék körüli rés az év végére –2,5 százalékra szűkül, majd az előrejelzési horizont végére –1,3 százalékra csökken. A kibocsátás a teljes előrejelzési horizonton elmarad a potenciális szintjétől, azaz továbbra is keresleti korlát jellemzi a magyar gazdaságot.
23
12.
Á B R A : A P OT E N C I Á LI S KI B OC S ÁTÁ S É S A K I B OC SÁTÁ S I R ÉS
4 2 0 -2 -4 -6
GDP-rés
Potenciális növekedés
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
-8
GDP-növekedés
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A termelési oldal Az idei első negyedévben termelési oldalról változatlanul az ipar, ezen belül is elsősorban az exportorientált feldolgozóipar GDP-hozzájárulása jelentős. Az ipar kapacitáskihasználtsága ennek megfelelően elérte, sőt az áprilisi adatok alapján meg is haladta a historikus átlagot. A kedvező külső konjunkturális helyzet a szektor beruházási keresletének élénkülésén is látszik, azonban ez a növekedés csak az exportorientált nagyberuházásokhoz köthető. A külső konjunktúra mérséklődése azonban várhatóan az ipari hozzáadott érték év/év növekedési rátájának csökkenését vonja maga után, mivel a továbbra is visszafogott belső kereslet nem tudja ellensúlyozni az exportértékesítés várható lassulását. Előrejelzésünk szerint az idei évben az ipar hozzáadott értéke 8,3 százalékkal fog növekedni, ami jelentős, 1,3 százalékos felfelé irányuló korrekció az előző negyedéves előrejelzésünkhöz képest. A jövő évben ezzel szemben nem változtattunk az előrejelzésen, változatlanul 5 százalékos éves dinamikára számítunk. A szolgáltatások összességében stagnáltak az idei első negyedévben, azonban jelentős különbségek mutatkoztak az egyes ágak között. Bővülést regisztráltak az exporthoz köthető szállítás, raktározás, posta és távközlés ágban, míg a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás esetén érdemi zsugorodást figyelhettünk meg. A kereskedelem továbbra is a belső kereslet gyengeségét tükrözi. Az előrejelzésünkben a szolgáltatásokra vonatkozó prognózisunkat lefelé módosítottuk: a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke várhatóan idén 0,5 százalékkal emelkedik, míg 2012-ben 1,7 százalékos növekedésre számítunk.
24
13.
ÁBRA: A
GDP
T E R M E LÉ S É NE K SZ E R KE Z E T E
6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 2006
2007 2008 Mezőgazdaság Építőipar Szállítás Termékadók
2009
2010 2011 Ipar Kereskedelem Egyéb szolgáltatás GDP
2012
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A kisebb súlyú ágazatok közül a mezőgazdaság hozzáadott értéke egyrészt a tavalyi alacsony bázis, másrészt az idei évre jellemző kedvező időjárás miatt érdemben bővülni fog 2011-ben. Ennek alapján az idei évre vonatkozó előrejelzésünket felfelé, a jövő évi prognózisunkat pedig lefelé módosítottuk. A várakozásaink szerint az ágban megtermelt GDP 2011-ben 7, jövőre pedig 3 százalékkal fog emelkedni. Az építőiparban ezzel szemben továbbra is várat magára a fordulat. A háttérben a finanszírozási nehézségek, a lakosság megnövekedett óvatossága, valamint a csökkenő ingatlanárak húzódnak meg. Az ágazat még nincs túl a mélypontján, ezért idén további 5,2 százalékos csökkenést, míg jövőre stagnálást valószínűsítünk.
25
Munkaerőpiac A tavalyi negyedik negyedéves munkaerő-piaci visszaesés folytatódott 2011 első három hónapjában is. Tovább csökkent a foglalkoztatottak és az aktívak, illetve növekedett a munkanélküliek száma. Ezek a folyamatok már nem magyarázhatók csak a szezonális tényezőkkel, elsősorban a közmunkaprogram hatásai tükröződnek a statisztikákon. A közigazgatási ágakban negyedéves és éves bázison is jelentősen csökkent a foglalkoztatottak létszáma, ami szinte teljesen a programnak tulajdonítható. Egyelőre nem ismertek pontos részletek a közmunkaprogramok további alakulásáról, de várakozásaink szerint akár meg is duplázódhat a nyári hónapokban a támogatott álláshelyek száma. A foglalkoztatottakra vonatkozó prognózisunk elmarad az előző monitorban publikált előrejelzéstől, aminek az oka a romló növekedési kilátások és a közmunkaprogramok átszervezéséből adódó bizonytalanság. 2011-ben átlagosan 3 millió 792 ezer fős foglalkoztatásra számítunk, ami jövőre elérheti a 3 millió 845 ezer főt is. Így az idei évre átlagosan 11, míg 2012-re 10,3 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálunk. A bruttó bérek is csak kismértékben nőttek az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban a közszférában elmaradt keresetkiegészítéseknek köszönhető, miközben a versenyszféra bérei mérsékelt dinamikát mutattak. Összességében az idei évre felfelé módosítottuk a bérek növekedési rátájára vonatkozó előrejelzésünket, melynek oka a közfoglalkoztatottak torzító hatásából eredő alacsony bázis. 2012-ben ezzel szemben az alacsonyabb GDP-növekedés hatására lefelé korrigáltuk a márciusi prognózisunkat.
Foglalkoztatottság és munkanélküliség A KSH Munkaerő-felmérése szerint 2011 első negyedévében a 15–74 éves korosztályban 4 millió 222 ezer főt regisztráltak a gazdaságilag aktívak csoportjában, ami az előző év azonos időszakához képest 5 ezer fős emelkedést jelent. A szezonális kiigazítás után azonban már az látható, hogy negyedévről negyedévre két időszak óta csökken az aktívak száma és az aktivitási arány is. A foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékkal nőtt, azonban a szezonálisan igazított adatokon az a tendencia látható, hogy 2 negyedév óta csökken a foglalkoztatottság szintje és a rátája is. A munkanélküliek száma 2011 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékkal csökkent, azonban negyedévről negyedévre, a szezonális hatásokat kiszűrve, kismértékben nőtt. Ennek az lehet az oka, hogy a közfoglalkoztatás rendszeréből kikerülők nagy része munkanélkülivé vált. A munkanélküliség szerkezetét megvizsgálva is hasonló megállapításra jutunk, mivel a munkanélküliség időtartamának összetétele is jelentősen változott az előző negyedévhez képest. Egy negyedév alatt a 0–3 hónapja állástalanok száma 78 ezerről 108 ezerre nőtt, miközben a 12 hónapja vagy annál régebben munkanélküliek száma alig változott. Ez a folyamat is arra enged következtetni, hogy sokan veszítették el 26
rövid idő alatt az állásukat, ami egyéb szezonális hatások mellett elsősorban a közmunkaprogramok számlájára írható. 14.
Á B R A : FOG LA LKOZ TATOT TA K , A KT Í VA K ÉS M U N K A N É LKÜ LI E K SZ Á M A ( E Z E R FŐ )
200
Foglalkoztatottak
Gazdaságilag aktívak
2011. I.
3600 IV.
250
III.
3700
II.
300
2010. I.
3800
IV.
350
III.
3900
II.
400
2009. I.
4000
IV.
450
III.
4100
II.
500
2008. I.
4200
IV.
550
III.
4300
II.
600
2007. I.
4400
Munkanélküliek (jobb tengely)
Forrás: KSH
Az idei első negyedévben is tovább nőtt éves bázison az öt vagy annál több főt foglalkoztató vállalatoknál alkalmazott munkavállalók száma. Az elmúlt kilenc hónap kedvező tendenciáihoz képest azonban jelentősen mérséklődött a munkaerő iránti kereslet növekedése. Több mint másfél év után újra negatív változások voltak a közigazgatásban éves bázison számítva. Ez elsősorban az új közfoglalkoztatási rendszer bevezetésének köszönhető, így az elmúlt évhez képest jelentősen csökkent a költségvetési szervek alkalmazottainak a száma. A versenyszférában az előző év azonos időszakához képest átlagosan, az előző negyedévhez hasonlóan, 50 ezer fővel nőtt az alkalmazottak száma 2011 első három hónapjában. A bővüléshez egyértelműen a feldolgozóipar járult hozzá, közel 32 ezer fős növekedésével, ami 5,5 százalékos létszámgyarapodás az előző év azonos időszakához képest. Ez elsősorban az exportorientált alágaknak köszönhető, ami jellemzően az autóipari és az elektronikai készülékeket gyártó vállalatokat érinti. A belső piacokra termelő vállalatoknál az alkalmazottak száma azonban még mindig érdemben elmarad a válság előtti szinttől, és továbbra is inkább a munkaerő-kölcsönzés eszközével bővítik a kapacitásokat. Ez jellemzően határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkaerő alkalmazását jelenti. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya továbbra is alacsony, viszont a munkaerőpiacon fokozatosan nő a szerepe. Az előző előrejelzésünkhöz képest kismértékben, de csökkentettük idei prognózisunkat a gazdaságilag aktívak számára. 2011-ben 4 millió 265 ezer főt jelzünk előre, majd 2012-ben számuk elérheti a 4 millió 284 ezer főt. Az aktivitás növekedését elsősorban a nyugdíjkorhatár emelésével indokoljuk. A foglalkoztatottakra vonatkozó prognózisunk is 27
elmarad az előző monitorban publikált előrejelzéstől, aminek az oka a romló növekedési kilátások és a közmunkaprogramok átszervezéséből adódó bizonytalanság. 15.
Á B R A : A M U N KA NÉ LKÜ LI S ÉG I R ÁTA E LŐR E JE L Z É SE
( S Z E Z ONÁ LI SA N
KI I G A Z Í TOT T )
12 10 8 6 4 2 0
Revízió
Munkanélküliségi ráta
Előrejelzés, június
Előrejelzés, március
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010 I.
IV.
III.
II.
2009 I.
IV.
III.
II.
2008 I.
-2
Forrás: Századvég-számítás
2011-ben átlagosan 3 millió 792 ezer fős foglalkoztatásra számítunk, ami 2012-ben elérheti átlagosan a 3 millió 845 ezer főt is. Ennek legfőbb oka a közmunkaprogramok jövőre várt felfutása, valamint a feldolgozóipar növekvő munkakereslete. Mivel az előző előrejelzésünkhöz képest kisebb foglalkoztatásra számítunk, viszont az aktívak számában nem várunk lényeges változást, így nagyobb, 11 százalékos munkanélküliséget várunk 2011ben. A jövő évre vonatkozó prognózisunk 10,3 százalék, ami 0,1 százalék ponttal magasabb a három hónappal ezelőtti előrejelzésünkhöz képest.
A bérek alakulása 2011 első negyedévében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az előző negyedévhez viszonyítva 1,5 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaságban. A költségvetési intézményekben 8,9 százalékkal csökkentek, míg a versenyszférában 5,8 százakkal növekedtek a bérek. Továbbra is a pénzügyi szférában, valamint az információ és kommunikáció ágában dolgozók kerestek a legtöbbet. A legkisebb bért 2011 első negyedévében ismét a szálláshely és vendéglátás ágában kapták a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak. A költségvetési szerveknél tovább csökkent éves bázison a bruttó bér. A visszaesés a 2010 januárjában és márciusában kifizetett jutalom idei elmaradásával magyarázható. A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és 28
járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–márciusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak mintegy 47 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének csökkenését 1,1 százalékponttal mérsékelte.
16.
Á B R A : A B R U T TÓ B É R N ÖV E KE D É S Ü T E M E A Z E LŐZ Ő É V H E Z KÉ P E ST ( SZ Á Z A LÉ K )
15 10 5 0 -5 -10
Nemzetgazdasági átlag
Vállalkozások
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
-15
Költségvetési szervezetek
Forrás: KSH
A versenyszférában azonban jelentős bérnövekedés volt az első negyedév során, amire nem volt példa az utóbbi nyolc negyedévben. A jelentős bruttó bérdinamika mögött elhalasztott jutalomkifizetések álltak, ami az szja-változások bérek kifizetésének az időzítésére gyakorolt hatásával magyarázható. Előrejelzésünk szerint 2011-ben a bruttó bérek növekedési rátája 3,8 százalékos lesz, ami jelentős felfelé irányuló korrekció az előző negyedéves prognózisunkhoz képest. Ez leginkább a közmunkaprogramok okozta bázishatásnak köszönhető, mivel nem számítunk a tavalyi évhez hasonló részvételre. Így a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagbére a költségvetési szerveknél újra növekedhet éves bázison, miközben a versenyszférában változatlanul 4 százalék körüli béremelést várunk.
29
17.
Á B R A : B R U T TÓ B É R E K NÖV E KE D É SI R ÁTÁ JA É S VÁ R HAT Ó PÁ LYÁ JA
( S Z E Z ON Á LI SA N
KI I G A Z Í TOT T É V / É V I ND E X )
10 8 6 4 2 0 -2
Revízió
Bruttó keresetek indexe
Előrejelzés, június
Előrejelzés, március
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
-4
Forrás: Századvég-számítás
2012-ben 4,9 százalékos bruttó bérnövekedést jelzünk előre, ami szintén jelentős korrekció az előző negyedévben közölt prognózisunkhoz képest. Egyrészt a bruttó hazai termékre vonatkozó alacsonyabb növekedési dinamikával magyarázható, másrészt a közszférában várható közfoglalkoztatás felfutása újra leszoríthatja az átlagbéreket.
30
Infláció, monetáris politika és hitelezés A hazai inflációt alapvetően két tényező befolyásolja. A továbbra is visszafogott belső kereslet gátat szab a vállalatok áremelésének, emellett a historikusan magas munkanélküliségi ráta csökkenti a bérek dinamikáját, ami alacsony maginflációt okoz. Ezzel szemben a kínálati sokkok (mezőgazdasági termelői árak, illetve a nyersolajár emelkedése) rövid távon jelentősen megemelik az inflációt. A sokkok begyűrűzését érdemben fékezi a negatív kibocsátási rés, ami a nyers élelmiszerek árának vártnál lassabb emelkedésében érhető leginkább tetten. Előrejelzésünk szerint az első körös hatások lecsengése után 2012től a 3 százalékos célszint közelébe csökken a fogyasztói árindex éves rátája. A visszafogottabb növekedési prognózisunkkal összhangban a kibocsátási rés zárulása lassabb lesz a márciusi alappályánknál, így az előrejelzési horizonton nem számolunk keresleti inflációs nyomással. A monetáris politika várhatóan továbbra is fenntartja a viszonylag szigorú kamatkondíciókat az idei évben, azonban 2012-ben tere nyílhat az alapkamat lassú csökkentésére. A szinten maradó irányadó ráta ellenére a piaci forintkamatok emelkedtek az elmúlt negyedév során, míg a devizakamatok tükrözik az Európai Központi Bank szigorítását. A lakosság továbbra is nettó hiteltörlesztői pozícióban van, azonban a vállalati hitelek esetén fordulat következett be. Keresleti oldalról elsősorban a rövid távú finanszírozás területén figyelhető meg élénkülés, azonban a vállalati hitelek bővülését továbbra is jelentősen korlátozza a hitelkínálat szűkössége és a szigorú hitelezési standardok.
Az infláció alakulása A hazai gazdaságot érő kínálati sokkok kismértékben erősebbek a márciusi jelentésünkben prognosztizáltnál. Az éves bázisú mezőgazdasági termelői árindex 2011 első negyedévében történelmi csúcsra emelkedett és elérte a 45,2 százalékot, ezzel jócskán meghaladta a márciusban általunk előre jelzett 38 százalékos szintet. Emellett az index negyedéven belül is gyorsuló tendenciát mutatott. A növekedéshez a növényi termékek járultak leginkább hozzá, mivel a termékcsoport árindexe az első negyedévben 61,4 százalékos volt az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az élő állatok, állati termékek éves drágulása 13,5 százalékot tett ki. A jelentős árdinamika mögött elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatti 2010-es rossz hazai termésátlagok, valamint a világpiaci kereslet növekedése áll. Az előrejelzésünk felülvizsgálata során a korábbi mezőgazdasági termelői ársokkok lefutásából indultunk ki. Az index jellemzően az első (1998, 2007, 2008) vagy a második negyedévben éri el a legmagasabb értékét (2001, 2004). Arra számítunk, hogy a következő negyedévben az árindex emelkedése megáll, és a harmadik negyedévtől csökkenő pályára áll a mutató. Az idei első negyedéves csúcsot követően a negyedik negyedévben negatívvá válnak az éves bázisú ráták, azaz 2012 első negyedévében a termelői árak megközelítőleg 10, a második negyedévben pedig több mint 20 százalékos árcsökkenésére számítunk. 31
A brent olaj hordónkénti átlagára szintén meghaladta az első negyedévben az általunk prognosztizált szintet: 2011 első három hónapjában az átlagár csaknem elérte a 105 dollárt. A második negyedév eddig eltelt időszakában az emelkedő tendencia tovább folytatódott és áprilisban 123 dolláros árszintet regisztráltak, ami lényegesen meghaladja a márciusi alappályánkon a második negyedévre várt 110 dolláros szintet. 18.
Á B R A : A Z É V / É V M E Z ŐG A Z DA SÁG I T E R M E LŐI Á R I N D E XR E , I L LE T V E A B R E NT OLA J HO R D ÓN KÉ N T I ÁT LA G Á R Á R A V ONAT KOZ Ó FE LT E V É S Ü NK
50
120
40
100
30
80
20 60 10
Revízió
Termelői árindex (mg)
Előrejelzés, június
Előrejelzés, március
IV.
II.
III.
2012. I.
IV.
II.
III.
2011. I.
IV.
III.
2010. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
III.
IV.
II.
2011. I.
IV.
0 III.
-20 II.
20
2010. I.
-10
II.
40
0
Revízió
Brent olaj (USD)
Előrejelzés, június
Előrejelzés, március
Forrás: KSH, EIA, Delphi adatbázis, Századvég-számítás
A hazai fogyasztói árindex az erősebb kínálati sokkok ellenére a márciusi előrejelzésünkben meghatározott pályán mozog: az infláció az év elején regisztrált 4 százalék körüli szintről áprilisra 4,7 százalékra emelkedett. Az elmúlt negyedév folyamán beérkezett adatok arra engednek következtetni, hogy a kínálati sokkok első körös hatásai gyengébbek lesznek, mint amit a korábbi időszakban regisztrálhattunk, azonban a maginflációban viszonylag gyorsan megjelent a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása. Bár a mezőgazdasági termelői árindex továbbra is emelkedő pályán mozog, a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának éves rátája nem emelkedett tovább. A két árindex közötti rés kitágulását a forint erősödése is támogatta az elmúlt negyedév során, azonban a termelői és a fogyasztói árak ilyen jelentős különbsége csak a kiskereskedelmi árrés érdemi szűkülésével magyarázható. Az üzemanyagok ára is jelentősen, 16 százalékot meghaladó mértékben emelkedett, azonban a drágulás rátája az év eleje óta állandó. A fogyasztói árindex megugrása így nem a feldolgozatlan élelmiszerek, illetve az üzemanyagok drágulásának köszönhető, hanem az inflációs alapfolyamatokat megragadó év/év maginfláció érdemi emelkedésének.
32
A mutató a tavalyi év közepén megfigyelt historikusan alacsony, 1,5 százalékos szintjéről folyamatosan emelkedni kezdett. A tendenciát januárban ideiglenesen megakasztotta a fogyasztói kosárban szereplő termékek és szolgáltatások súlyának megváltoztatása. Az év eleje óta azonban töretlen az árindex emelkedése, így az első hónapban regisztrált 1,7 százalékos szintről áprilisra 2,7 százalékra emelkedett az éves bázisú maginfláció. A növekedésben a feldolgozott élelmiszerek játszottak főszerepet, mivel a termékcsoport árdinamikája a februári 4,6 százalékról áprilisra 9,7 százalékra emelkedett, így csaknem 0,6 százalékkal járult hozzá az infláció növekedéséhez. 19.
Á B R A : A M A G I N F LÁ CI Ó S KO SÁ R FŐ T E R M É K - É S S Z O LG Á LTATÁ S CS OP O RTJ A I N A K Á R E M E L KE D É SE ( A Z E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D Ő SZ A K Á N A K B Á Z I SÁ N )
12 10 8 6 4 2 0
Ipari termékek
Piaci szolgáltatások
Alkohol, dohány
Feldolgozott élelmiszerek
III.
IV.
II.
XII.
2011. I.
X.
XI.
IX.
VII.
VIII.
V.
VI.
IV.
II.
III.
XII.
2010. I.
X.
XI.
IX.
VII.
VIII.
V.
VI.
IV.
II.
III.
2009. I.
-2
Forrás: MNB
Az elkövetkező két évre vonatkozó inflációs előrejelzésünk érdemben nem változott. A fogyasztói árak dinamikáját továbbra is a gyenge belső kereslet határozza meg. Az alacsonyabb növekedési prognózisunkkal összhangban a keresleti korlát oldódása lassabb lesz a vártnál, és a kibocsátási rés a teljes előrejelzési horizonton negatív. Ezzel szemben a kínálati sokkok hatására a fogyasztói árindex jelentősen megemelkedik, majd a hatás begyűrűzik a maginflációba is. Jövő év elejétől a bázishatásnak köszönhetően jelentősen csökken mind a maginfláció, mind a teljes fogyasztói árindex, az árak növekedése a jegybank 3 százalékos inflációs célja közelébe süllyed. A jövő év első negyedévétől a maginfláció lassú emelkedésére számítunk, így az index az előrejelzési időhorizont végén alulról közelíti a 3 százalékot. Összességében az idei évre 4,4, míg 2012-re 3,2 százalékos áremelkedési rátát prognosztizálunk. Az idei évi felfelé irányuló revízió az erősebb kínálati sokkokkal, míg a 2012-es alacsony inflációs ráta a negatív bázishatással, illetve a kibocsátási rés vártnál lassabb záródásával magyarázható.
33
20.
Á B R A : A FO GYA SZ TÓ I Á R I N D E X R E ÉS A M AG I NF LÁ C I ÓR A V ONAT KOZÓ E LŐR E J E L Z É SÜ NK ( A Z
IV.
III.
II.
2012. I.
2010 I.
IV.
-1 III.
-1
II.
0
2011. I.
0
IV.
1
III.
1
IV.
2
III.
2
II.
3
2012. I.
3
IV.
4
III.
4
II.
5
2011. I.
5
III.
6
IV.
6
II.
7
2010 I.
7
II.
E LŐZŐ É V A ZO N OS I D ŐSZ A KÁ NA K BÁ Z I SÁ N )
Revizió
Infláció
Revízió
Maginfláció
Előrejelzés, június
Előrejelzés, március
Előrejelzés, június
Előrejelzés, március
Forrás: MNB, Századvég-számítás
Monetáris politika és hitelezés A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elmúlt üléseken nem változtatott az irányadó kamaton, ami így továbbra is 6 százalékon áll. A jegyzőkönyvek, illetve a sajtótájékoztató tanúsága szerint a döntés egyhangú volt, ezzel megdőlni látszik az a hiedelem, hogy a tanácsba delegált új tagok „galambjellegű” monetáris politikát fognak folytatni. Bár a jegybanki stáb előrejelzése szerint – hasonlóan intézetünk prognózisához – rövid távon a kínálati sokkok hatására az inflációs célt meghaladja a fogyasztói árindex, a jegybank számára releváns 5–8 negyedéves horizonton valószínűleg 3 százalék körüli szintre süllyed az áremelkedés éves rátája. A laza munkaerő-piaci kondíciók miatt a nominális bérnövekedés továbbra is visszafogott mértékű, vagyis nem számítunk az ár-bér spirál kialakulására. Hozzájárult a másodkörös hatások csökkentéséhez a tavalyi év végén és az idei év elején végrehajtott három 25 bázispontos alapkamat-emelés is, ami sikeresen visszafogta az inflációs várakozások emelkedését. Az inflációs előrejelzés körüli kockázatok kiegyensúlyozottak: felfelé mutató kockázatot a vártnál erősebb kínálati sokkok, illetve a feldolgozott élelmiszerek jelentős drágulása okoznak, míg a vártnál gyengébb belső kereslet alacsonyabb inflációs pályát eredményezhet. Összességében úgy látjuk, hogy a jelenlegi monetáris kondíciók megfelelőek, és az idei év második felében sem fog változni az irányadó ráta. Az Európai Központi Bank, illetve a Lengyel Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa ugyanakkor lazítja a monetáris kondíciókat, mivel az olvadó kamatkülönbözet a nominális árfolyam leértékelését eredményezheti. A szigorú fiskális politika keresleti oldalon fékezi az árak növekedését az elkövetkező nagyjából 34
két évben, ezért a Monetáris Tanácsnak jövőre lehetősége van az irányadó ráta lassú csökkentésére. Az idei év végére így 6, 2011 utolsó negyedévére pedig 5,5 százalékos alapkamatot várunk. Az alapkamat változatlan szintje ellenére kismértékben emelkedetek a vállalatoknak és a háztartásoknak nyújtott forinthitelek kamatai. A drágulás mögött feltehetően az áll, hogy a bankok alacsony jövedelmezőségük miatt szélesítették a forrásköltségek és a kamatok közötti spreadet. A folyamat a jegybank Hitelezési felmérése szerint a következő fél évben is folytatódni fog. Az újonnan kihelyezett euróalapú hitelek kamatainak emelkedése tükrözi az EKB kamatemelési döntését. Az előrejelzési horizont végén a forint- és a devizakamatok különbségének lassú csökkenésére számítunk. Ezt azzal indokolhatjuk, hogy az MNB korábban kezdte meg a kamatemelési ciklusát, mint az Európai Központi Bank. Ezt a hatást azonban rövid távon ellensúlyozhatja a bankok hitel- és betéti kamatok közötti spreadjének további bővülése. 21.
Á B R A : A H Á Z TA RTÁ S OK ÉS A VÁ L LA LATOK HI T E L KÖ LT SÉG E I NE K A L A KU LÁ SA 10
16 14
8
12 6 %
%
10 8
4
6 2
4 2
0
0 2010. okt.
nov.
dec.
2011. jan.
febr.
márc.
2010. okt.
ápr.
nov.
dec.
2011. jan.
febr.
márc.
ápr.
Vállalati forinthitel 1 millió euró érték alatt Háztartási forint fogyasztási hitel
Vállalati forinthitel 1 millió euró érték felett
Háztartási forint lakáscélú hitel
Vállalati euróhitel 1 millió euró érték alatt
Háztartási euró fogyasztási hitel
Vállalati euróhitel 1 millió euró érték felett
Forrás: MNB
2011 első negyedévében a háztartások továbbra is nettó hiteltörlesztők voltak, forintban megmaradtak hitelfelvevői, devizában hiteltörlesztői pozíciójukban. Keresleti oldalról a lakosság mérlegalkalmazkodása, illetve a megnövekedett óvatossága miatt változatlanul mérsékelt a hitelfelvétel. Az MNB hitelezési felmérésének eredményei szerint a bankok ennek ellenére a lakossági hitelek iránti kereslet bővülésére számítanak a következő fél évben. Kínálati oldalon a lakáscélú hitelekre vonatkozó standardokat és feltételeket a bankok idei év első negyedében összességében már nem szigorították, és a következő fél évben sem várható ezen a területen jelentős változás. A fogyasztási hiteleket tekintve azonban tovább folytatódott a szigorítási ciklus, ami a várakozások szerint a következő fél évben fog csak
35
megtörni. A fogyasztási hitelek esetén összességében elsősorban a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintre vonatkozó követelményeket szigorították. 22.
Á B R A : A VÁ L LA LATOK KA L LE B ON YO LÍ TOT T H I T E LT R A NZ A KCI ÓK S Z E ZO NÁ LI SA N I G A Z Í TOT T É RT É KE 80 60 40 20 0 -20 -40 -60 -80 -100 -120 2010. I.
II.
Forinthitel
III.
IV.
V.
Devizahitel
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
Összes nettó hitelfelvétel/hiteltörlesztés
XII.
2011. I.
II.
III.
IV.
2005-2007 közötti átlag
Forrás: MNB
2011 tavaszán pozitív fordulat következett be a vállalati nettó hitelkihelyezésben, az utolsó adatok szerint a nettó hitelflow szezonálisan igazított összege közelíti a 2005–2007 közötti átlagot. Keresleti oldalról elsősorban a rövid távú finanszírozás területén figyelhető meg élénkülés, a cégek jellemzően forgóeszközpótlás céljából igényelnek hitelt. A vállalati hitelek bővülését azonban továbbra is jelentősen korlátozza a hitelkínálat szűkössége, a bankok ismételten szigorították a hitelezés feltételeit. A szigorítások okai közé a magas kockázatokon felül immár a bankrendszer gyenge jövedelmezőségét is besorolják, és a bankok helyzetét nehezíti a kereskedelmiingatlan-hitel szegmens rossz minősége is. A bankok nettó értelemben vett 20 százaléka szigorított a vállalati hitelek feltételein, és ennél is többen számoltak be a következő fél évre tervezett további szigorításról.
Árfolyam Az elmúlt hónapokban a forint árfolyamának erősödését regisztrálhattuk: a hazai deviza fogyasztóiár-alapú reáleffektív árfolyamindexe az első negyedévben 1,9 százalékot erősödött a tavalyi negyedik negyedéves átlagos szintjéhez képest. A felértékelődés részben a magasabb áremelkedés, részben pedig a forint nominális árfolyamának erősödésének köszönhető. Az elmúlt három hónapban tovább erősödött a forint az euróval és a dollárral szemben, a svájci frank drágulását viszont nem tudta felülmúlni. Az euró árfolyamát továbbra is a 36
periferikus gazdaságok adósságproblémái gyengítették, és a kamatvárakozások, majd az áprilisi kamatemelés erősítették. A japán katasztrófa a kockázatkerülés fokozódása által a forint árfolyamát is mozgatta, de nem befolyásolta jelentősen. Ennek oka a kormányprogramba vetett bizalmon felül az is, hogy az elmúlt hónapokban kevesebb forrótőke érkezett hazánkba. A globális hatások inkább a frank erősödésén keresztül jelentkeztek a forint árfolyamában. A hazai valuta erősödését támogatta a Monetáris Tanács teljessé válásával a monetáris politikai kockázat kiárazódása, valamint a sikeres devizakötvény-kibocsátások is. Az árfolyam erősödését a külföldi befektetők magyar állampapír-állományának emelkedése is támogatta, ami egyúttal a forint sérülékenységét is okozza. 23.
Á B R A : A FO R I N T Á R FOLYA M Á NA K A LA KU L Á SA A FŐ B B D E V I Z Á K KA L S Z E M B E N
105%
100%
95%
90%
85%
80% jan. 03.
jan. 17.
jan. 31. febr. 14. febr. 28. márc. 14. márc. 28. ápr. 11. ápr. 25. máj. 09. máj. 23. CHF/HUF
EUR/HUF
USD/HUF
Forrás: MNB
Májusban az eurózónát érintő költségvetési kockázatok miatt gyengült a forint árfolyama a svájci frankkal és a dollárral szemben, de ez a gyengülés az egész térségre jellemző volt. A kelet-közép-európai régió leginkább eladósodott országaként azonban hazánk különösen érintett az adósságfélelemhez fűződő hatások által. Az euró ára a hónap közepén a 270 forintot is elérte, a svájci frank árfolyama pedig 220 forint volt.
37
Fiskális politika Az egyszeri tételeknek és válságadóknak köszönhetően az államháztartás bevételei tavaly végül meghaladták a tervezett összeget. A kiadási oldalon a központi költségvetés alig költött többet, mint az előirányzatban szereplő összeg, ami reálértéken számottevő megtakarítást jelent a korábbi évekhez képest. Az önkormányzati szektor túlköltekezése miatt azonban 4,2 százalék lett a GDP-arányos hiány a tervezett 3,8 százalék helyett. Az adóbevételek várható elmaradása idén ismét veszélyezteti a terveket, a 250 milliárd forintos tartalékalap létrehozása azonban egyelőre kiegyenlíti a negatív és pozitív kockázatokat. Jövőre a konvergenciaprogram alapján jelentős megszorítás várható, mely elsősorban a nyugdíjból és segélyből élőket, valamint a közalkalmazottakat érinti. Ez azonban hozzájárulhat a programban 2015-re felvázolt kisebb állam és egyensúlyközeli költségvetés kialakításához. Bár látunk kockázatokat mind a makropálya, mind az intézkedések területén is, a megvalósítás elsősorban azon múlik, hogy sikerül-e munkához jutniuk azoknak, akiket legérzékenyebben érint az állami transzferek csökkentése.
A 2010-es költségvetés Az előzetes adatok alapján a 2010-es költségvetés túlzott hiány eljárás (EDP) alapján számított hiánya 1132 milliárd forint volt. A GDP 4,2 százalékát kitevő deficit 0,4 százalékponttal magasabb, mint a költségvetési törvényben szereplő előirányzat. Az eltérés egyik fele arra vezethető vissza, hogy a helyi önkormányzatok hiánya 0,2 százalékponttal nagyobb lett a tervezett szintnél, a másik fele pedig a pénzforgalmi és az eredményszemléletű egyenleg közötti „híd” növekedésével magyarázható. Az államháztartás összes konszolidált bevétele 86,7 milliárd forinttal meghaladva a terveket, 12 095,2 milliárd forint volt, míg az összes kiadás nagysága 252,0 milliárd forinttal túllépve az előirányzatot, 13 248,1 milliárd forintra emelkedett. A főösszegek növekedése ellenére a GDP-arányos összes bevétel (45,7 helyett 44,6 százalék) és összes kiadás (49,4 helyett 48,8 százalék) egyaránt alulmúlta a tervezett szintet. Ennek az a magyarázata, hogy a költségvetési törvényben prognosztizált 0,9 százalékos GDP-csökkenés helyett 1,2 százalékkal bővült a gazdaság, és ezzel párhuzamosan növekedett a nevezőben szereplő nominális GDP is. Bár a részletes és konszolidált adatsorokat tartalmazó zárszámadási törvény csak ősszel kerül a parlament elé, az Európai Uniónak áprilisban elküldött EDP-jelentésből kiolvasható néhány olyan általános összefüggés, mely rávilágít a 2010-es költségvetés lényeges pontjaira. Általában a bruttó hazai termékhez viszonyítjuk az egyes tételeket, a 2009-es recesszió miatt ez az elszámolási mód azonban komoly torzításokat okoz. A fiskális folyamatok bemutatásához éppen ezért a továbbiakban reálértéken (2011-es árakon) vetjük össze a kiadási és bevételi tételeket a korábbi évek adataival. 38
Az államháztartás összes konszolidált bevétele 2010-ben 89,4 milliárd forinttal haladta meg nominálisan a 2009-es szintet, ami reálértéken 497,9 milliárd forintos, mintegy 4 százalékos csökkenést jelent egy év alatt. Ha csak az adóbevételeket vizsgáljuk, a csökkenés még nagyobb: a nominálisan 179,6 milliárd forintnyi visszaesés reálértéken 679,1 milliárd forinttal csökkentette a Kormány mozgásterét. Az adóbevételek szerkezetében tapasztalt változások közös jellemzője, hogy csökkent a munkát terhelő elvonások nagysága, és a bevételkiesés egy részét más típusú adókból igyekezett pótolni az állam. Ezenkívül mérsékelte a bevételi főösszeg (reálértéken mért) visszaesését az egyéb bevételek növekedése is, amely szinte kizárólag az Európai Uniótól érkező tőketranszferek növekedésére vezethető vissza. 24.
Á B R A : A B E V É T E LI O LDA L SZ E R KE Z E T E R EÁ LÉ RT É KE N
(2011- ES
Á R A KON )
Folyó jövedelem- és vagyonadók Termelési és importadók Társadalombiztosítási járuékok
Tőkeadók 2011
2010
Egyéb bevételek
0
1000
2000
3000
4000
5000
Milliárd Ft
Forrás: KSH
Az államháztartás összes konszolidált kiadása 2010-ben nominálisan 80,4 milliárd forinttal nőtt az előző évhez képest, ami reálértéken 563,7 milliárd forintos (mintegy 4 százalékos) csökkenést jelent. Jelentős megtakarítás elsősorban három területen történt: az államtól kapott pénzbeli juttatások összege reálértéken több mint 200 milliárd forinttal csökkent. Ehhez a család- és lakástámogatások reálértékének csökkenése mellett vélhetően az is hozzájárult, hogy 2009-ben még – igaz, csökkentett összegben – fizetett az állam 13. havi nyugdíjat, tavaly pedig már teljesen eltörölték. Szintén közel 200 milliárd forinttal csökkent a kifizetett munkavállalói jövedelem nagysága, ennek teljes összege azonban nem tekinthető valódi megtakarításnak, mivel egy jelentős része vélhetően a bérterhek (szja, járulékok) csökkenésére vezethető vissza, így egyúttal bevételcsökkenést is jelent a költségvetés számára. A harmadik tétel, amely hozzájárult a kiadások csökkentéséhez, a kamatterhek mérséklődése volt, amely a finanszírozási környezet javulásának köszönhető. Nem változott viszont érdemben a dologi kiadásokra és a
39
természetbeni juttatásokra (egészségügy, oktatás) fordított állami pénzek reálértéke, míg egyedül az állami beruházásokra költött többet tavaly az ország, mint egy évvel korábban.
A 2011-es költségvetés Május végén 724,2 milliárd forint volt az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya. Ezen belül a központi költségvetés 626,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítási alapok 153,9 milliárd forintos hiánnyal zárták az első öt hónapot, míg az elkülönített állami alapok 56,3 milliárd forintos többlete javította az egyenleget. A május végi deficit az egész évre tervezett hiány 105,4 százaléka, míg ez a szám egy évvel ezelőtt 84,6 százalék volt. A költségvetési folyamatok értékelését megnehezíti, hogy részletes időarányos prognózis hiányában a havi adatokat nincs mivel összevetni. Kényszermegoldásként gyakran előfordul, hogy az évközi adatokat a korábbi évekhez hasonlítják, ami önmagában informatív, ám a várható hiány alakulásával kapcsolatban gyakran félrevezető. Ennek legfőbb oka, hogy azonos konjunkturális viszonyok és változatlan jogszabályi környezet mellett is hiába (lenne) hasonló évről évre az adóbevételek időarányos teljesülése, a kiadások jelentős része (beruházások, támogatások, kamatok) mentes a szezonalitástól, ezért az egyenlegekből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Ez különösen igaz az idei évre, amikor rengeteg jogszabályi változás (társasági adó, szja, járulék) és a korábbi évekhez képest sokkal több egyedi tétel (különadók, magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználása) csökkenti az összehasonlítás információtartalmát. Éppen ezért nem az elmúlt évvel vetjük össze az idei folyamatokat, hanem bemutatjuk a legfontosabb pozitív és negatív kockázatokat, melyek a várható hiánycél megvalósítását övezik. Bár négy hónap adatai7 alapján csak nagy bizonytalanság mellett lehet becslést készíteni az egész éves folyamatokról, prognózisunkból kirajzolódik, hogy hol tart most a költségvetés a tervekhez képest, illetve hogy szükségesnek látszik-e valamilyen korrekció ahhoz, hogy az előirányzatban szereplő, GDP-arányosan 2,9 százalékos értéknél ne legyen nagyobb a hiány. Számításaink alapján jelentős kockázatot látunk a bevételi oldalon, mely szinte kizárólag az általános forgalmi adó várható alakulásával kapcsolatos, de nem látjuk biztosítottnak az egyéb gazdálkodói befizetésekhez kapcsolódó előirányzat megvalósulását sem, és a konvergenciaprogram alapján a társasági adóból is elmaradás várható. E kockázatokat csökkentheti ugyanakkor a személyi jövedelemadóból és az egészségügyi hozzájárulásból származó esetleges többlet. Kiadási oldalon a táppénzre várhatóan a tervezettnél kevesebbet kell majd költenie a Kormánynak, negatív kockázatok övezik ugyanakkor a gyógyszerkassza gazdálkodását, és várható némi túlköltekezés a költségvetési szervek esetében is. Ami az önkormányzatokat illeti, bár a kockázat nem tűnt el, az első negyedév
7
A kézirat lezárásakor elérhető nyilvános, részletes adatsorok csupán az első négy hónap adatait tartalmazzák.
40
adatai alapján a szektor túlköltekezése az elmúlt évvel ellentétben egyelőre nem veszélyezteti a várható hiánycél megvalósítását. Összességében a nagyobbrészt az adóbevételekre jellemző negatív kockáztatok és a Kormány által tavasszal zárolt 250 milliárd forintos tartalékalap létrehozásának egyenlegre gyakorolt hatása számításaink szerint kiegyenlíti egymást, így megvalósíthatónak tartjuk a költségvetési törvényben szereplő hiánycél elérését. Ebben az esetben, mivel az állami nyugdíjrendszerbe átkerülő magánnyugdíj-pénztári vagyon további egyenlegjavító hatása GDP-arányosan 6,9 százalék, amiből le kell vonni a MÁV és a BKV adósságának konszolidálására szánt 2 százalékot8, az idei évet 2 százalékos többlettel zárhatja a költségvetés.
A konvergenciaprogram Áprilisban benyújtotta a Kormány az Európai Bizottság számára Magyarország legfrissebb konvergenciaprogramját, amely a 2011 és 2015 közötti gazdaságpolitika alapvető karakterét hivatott bemutatni. Bár a konkrét célokhoz rendelt eszközök részletei sok esetben még nem ismertek, a tervezett megtakarítások összege 2012-ben 550 milliárd forint, melynek négyötöde a kiadáscsökkentésre épül. A felére csökkenő bankadó mellett a következő évben további 442 milliárd forintos egyenlegjavulást vár a Kormány, melynek nagyjából a fele érinti a kiadási oldalt. Így a 2013-ra tervezett megtakarítás nagysága összesen 902 milliárd forint. A Széll Kálmán Tervben már felvázolt intézkedések mellett szerepel a konvergenciaprogramban egy költségvetési pálya is, amely nem csupán hosszabb távra, de a korábbi évekkel való összevetés szempontjából hasznosabb szerkezetben jelzi a várható változásokat.
8
A konvergenciaprogramban foglaltak szerint.
41
25.
Á B R A : A Z Á L LA M ÖS SZ ES B E V É T E LE , KI A DÁ SA É S HI Á NYA *
55 53 51 49 47 45 43 41 39
Hiány
Összes kiadás
Összes bevétel
37 35 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Forrás: NGM, 2011-től a konvergenciaprogramban szereplő számok szerepelnek az ábrán. EDPmódszertan szerint. * 2011-ben a költségvetési törvényben szereplő egyenleget tüntettük fel (– 2%), a nyugdíjvagyonnal növelt többlet (+2%) helyett.
A 2015-ig tartó idősor két fontos jellemzőjét érdemes kiemelni. Egyrészt a Kormány azt tervezi, hogy a középtávú uniós kötelezettségeinkkel összhangban a 2011-re tervezett GDParányosan 2,9 százalékos költségvetési hiány előbb nagyobb, majd kisebb lépésekben 2015re 1,5 százalékra csökken. Hasonlóan ambiciózus célokat tűzött ki a Kormány az állam méretét illetően is. A konvergenciaprogram szerint a GDP-hez viszonyított újraelosztási hányad a 2011-es 49,7 százalékról négy év alatt 40,7 százalékra csökken, azaz a kiadások ötödét készül lefaragni a Kormány. Ezzel párhuzamosan mérséklődik némileg az összes bevétel is, ezen belül az adócentralizáció a jelenlegi 35,9 százalékról 2015-re GDP-arányosan 33,1 százalékra csökken. A tervezett egyenlegjavulás még látványosabb, ha a strukturális hiányokat hasonlítjuk össze. Ez a mutató két szempontból tér el a hagyományos hiánymutatótól. Egyrészt ciklikusan kiigazított, azaz kiszűri azokat a változásokat, amelyeket a potenciálistól eltérő gazdasági növekedés okoz, másrészt figyelmen kívül hagyja az egyszerinek számító tételeket is, például a magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználását vagy az átmenetinek meghirdetett adóbevételeket. Az ily módon számított deficit 2011-ben 2 százalékponttal nagyobb, mint a hagyományos hiánymutató, ami a magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználására vezethető vissza. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert míg a kormányzati szektor egyenlegének várható alakulásából nem látszik komoly megszorítás, addig a strukturális hiány várható változásából kiolvasható, hogy 2012-ben GDP-arányosan körülbelül 2 százalékponttal, azaz közel 600 milliárd forinttal kell javítani az egyenlegen az idei évhez képest.
42
26.
Á B R A : A KO R M Á N Y Z AT I S Z E KTO R HI Á NYA É S A ST R U KT U R Á LI S HI Á NY
10
9,3
9,7
9 7,9 8,1
8 7 6
6,4 5,4
5,0
5
4,5
4,5
4,7
4,5
4,2 4
3,7
4 3
2,9
2,5
2,5 2,6
2
2,2
1,7 1,9 1,6 1,5 1,5
1 0 2004
2005
2006
2007
2008
2009
Kormányzati szektor hiánya
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Strukturális hiány
Forrás: korábbi konvergenciaprogramok
A költségvetési konszolidáció döntő részben a kiadási oldalt érinti, és a konvergenciaprogramban felvázolt pálya alapján a tervezett megszorítások több mint a fele a 2012-es évre koncentrálódik. A könnyebb összevethetőség érdekében az egyes kiadástípusokra tervezett összegeket a továbbiakban reálértéken (2011-es árakon) hasonlítjuk össze. A legnagyobb kiadáscsökkentésre a társadalmi juttatások területén (nyugdíj, családtámogatások, árkiegészítések) készül a Kormány, az e célra szánt állami pénzek reálértéke egy év alatt 323 milliárd forinttal, mintegy 6,5 százalékkal csökken. A tervek szerint reálértéken 109 milliárd forinttal (3,8 százalékkal) kevesebbet költ a Kormány 2012-ben a közalkalmazottak bérére is, ami megfelel annak az intézkedésnek, amely a nominális bértömeg befagyasztására vonatkozik. Nagyjából ugyanennyivel, 121 milliárd forinttal (10,8 százalékkal) mérséklődik 2012-ben a beruházásokra fordított állami pénzek reálértéke, miközben a dologi kiadásokra megközelítőleg annyit költ, mint idén. Négy év alatt, 2015-ig az említett célok közül csupán a beruházásokra fordított összeg reálértéke emelkedik, 83 milliárd forinttal (7,5 százalékkal), miközben a másik három területen jelentős megtakarításra készül a Kormány: összesen 907 milliárd forinttal csökken ezen kiadások reálértéke, ezen belül is leginkább a társadalmi juttatásokra és a munkavállalói kifizetésekre fordított összeg.
43
27.
Á B R A : A KI A DÁ S O K É V E S VÁ LT OZ Á SA A Z E LŐZŐ É V HE Z KÉ P E ST R EÁ LÉ RT É KE N
200 100 0 -100 -200 -300 -400 -500 2012
2013
Munkavállalói jövedelem
2014 Dologi kiadás
2015 Társadalmi juttatások
2012-2015 Beruházások
Forrás: Századvég-számítás a konvergenciaprogram alapján
A költségvetési konszolidáció egyik legfőbb célja a bruttó államadósság csökkentése. A konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság a 2010-es 80,2 százalékról 2015re 64,1 százalékra csökken. A több mint 15 százalékpontnyi csökkenésből 5 százalékpont az állami cégek (MÁV, BKV) konszolidálásával csökkentett nyugdíjvagyon felhasználásának köszönhető, ám mivel a részvények egy részét (GDP-arányosan 2,4 százalékot) a következő években értékesíti az állam, így az adósságcsökkentő hatás több évre elhúzódva érvényesül. Ezzel is magyarázható, hogy a Kormány tervei szerint az idei évben végrehajtott vagyonátvétel ellenére a vagyon értékénél kisebb mértékben csökken 2011-ben az államadósság, mely a konvergenciaprogram szerint az év végén 75,5 százalék lesz. A 2015-ig tervezett adósságcsökkentés közel fele az elsődleges egyenleg alakulására, azaz a folyó költségvetési megtakarításaira vezethető vissza, a fennmaradó 2 százalékpont pedig a reálkamatot meghaladó növekedés (azaz a dinamikus tag) adósságcsökkentő és az árfolyamgyengülés adósságnövelő hatásának együttes eredménye. Legfőbb célkitűzéseit tekintve a konvergenciaprogram fontos és releváns problémákat igyekszik orvosolni: az alacsony foglalkoztatási szint és a nagy államadósság, illetve az utóbbihoz szorosan kapcsolódó expanzív költségvetési politika megkerülhetetlen akadályai a fejlődésnek. A dokumentumban megfogalmazott intézkedésekből az is kirajzolódik, hogy milyen elvek, elképzelések mentén igyekszik megoldást találni a Kormány. A foglalkoztatás javítását elsősorban a munkakínálat növelésén keresztül, a különböző társadalmi juttatások (segélyek, rokkantsági ellátások) radikális csökkentésével igyekszik elérni, mely siker esetén a költségvetés terheit is jelentősen mérsékli. Az általánosságban is elmondható, hogy az egyenleg csökkenését a Kormány elsősorban az állami szerepvállalás radikális visszaszorításával kívánja elérni, ami jelentősen javíthat az gazdaság versenyképességén. Az ország jövője szempontjából fontos és hasznos célnak tekinthető, ha sikerül a hosszú távú 44
fenntarthatóság érdekében növelni az effektív nyugdíjkorhatárt, az öregségi nyugdíj és a szociális támogatások szétválasztása pedig átláthatóbbá teszi a költségvetési gazdálkodást és javíthatja a nyugdíjrendszer transzparenciáját is. Bár a konkrét lépések sok esetben még nem ismertek, a dokumentumban szereplő intézkedések alapján több területen is látunk olyan kockázatokat, amelyek veszélyeztetik a kitűzött célok elérését. A konvergenciaprogramban szereplő makrogazdasági pálya intézetünk szerint túlzottan optimista, különösen az idei évre vonatkozó prognózis. A kormányzati várakozásoktól esetlegesen elmaradó fogyasztás és beruházás elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó adókon keresztül ronthatja a költségvetés egyensúlyát, de a munkahelyek számának tervezett növekedését is veszélyezteti. A foglalkoztatás szempontjából a tervezési periódus második felében látunk jelentős kockázatokat, mivel a 2013–2015 közötti időszakra tervezett foglalkoztatásbővülés mértékét további strukturális intézkedések nélkül túlzottan optimistának tartjuk. A konvergenciaprogramban felsorolt konkrét intézkedések költségvetési hatásait általánosságban reálisnak ítéljük, a megtakarítások 90 százalékát tartjuk megvalósíthatónak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mivel ezek bruttó értékek, a tényleges egyenlegjavító hatásuk számottevően kisebb lehet. Az egyes intézkedések közül a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából kockázatosnak tartjuk az állami közlekedési vállalatok tervezett megtakarításait, a közalkalmazotti bértömeg befagyasztását és az önkormányzatok támogatásának 2013-ra tervezett radikális csökkentését. Ha ezek az intézkedések a humánerőforrás-gazdálkodás és a szervezeti működés strukturális átalakítása nélkül valósulnak meg, akkor a spórolás csak ideiglenes lesz. A gyógyszerkasszából finanszírozott kiadások jelentős visszafogása várhatóan nem eredményezi közvetlenül a betegek által érzékelt pénzügyi terhek növekedését. A gyógyszerkínálat szűkülése mellett azonban a kórházak magasabb gyógyszerárakkal szembesülhetnek. A gyógyszerellátás biztonsága érdekében az államnak akár az eddigi árszabályozás átalakításával, akár egyéb juttatásokkal várhatóan kompenzálnia szükséges a hozzáférés szempontjából fontos, kis forgalmú patikák kieső bevételét. A munkaerő-piaci intézkedések esetében a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha kiderül, hogy a munkakínálat növekedése kereslet hiányában nem elegendő. Hiába terel vissza nagyon sok embert a munkaerőpiacra az állami transzferek jelentős csökkenése, ha ott koruk, alulképzettségük vagy nem megfelelő mobilitásuk miatt nem kapnak állást, akkor előbb vagy utóbb ismét állami segítségre szorulnak. A legtöbb intézkedés strukturális jellege, azaz hosszú távú fenntarthatósága éppen attól függ, hogy képes-e saját és családja megélhetését a piacról biztosítani az, aki kikerül az ellátórendszer egyik ágából, vagy pedig előbb-utóbb újra állami segítségre szorul. Az intézkedésekből kirajzolódik az is, hogy a költségvetési konszolidáció és első lépésben a foglalkoztatáspolitikai intézkedések is kedvezőtlenül érintik 45
a legszegényebb társadalmi rétegeket, miközben a legtehetősebbek jövedelme a bejelentett és a tervezett adóváltoztatásoknak köszönhetően növekszik. A jövedelmi különbségek növekedése dinamizálhatja a társadalmi feszültségeket, és lehetséges következményei miatt ez komoly problémát okozhat. A konvergenciaprogramban felvázolt célok elérése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a Kormány képes lesz-e időben felismerni és hatékony intézkedésekkel reagálni a már megfogalmazott és a tervezett lépések megvalósítása során felmerülő újabb kockázatok alakulására.
46
Külső egyensúly A kedvező külső konjunktúra, valamint a továbbra is lanyha belső kereslet hatására Magyarország külső egyensúlyi pozíciója 2010 végén tovább javult. Nőtt az aktívum az áruk egyenlegében, a kivitel és a behozatal az idei első negyedévben már meghaladja a válság előtti szintet. Az előrejelzésünkben a dinamikusabb exportkereslet, valamint a fogyasztásban elmaradó fordulat miatt felfelé korrigáltuk mind a külkereskedelmi áruforgalom, mind a GDP-arányos folyó fizetési mérleg egyenlegére vonatkozó prognózisunkat. A hazai gazdaság nettó finanszírozói pozíciója az előrejelzési horizonton fennmarad. 2010 utolsó negyedévében 875 millió euró lett a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, ami az ország nettó finanszírozási képességét adja. A folyó fizetési mérleg egyenlege 366 millió eurós többletet mutatott, ami nagyjából a duplája az elemzők által várt értéknek. Ezzel a többlet éves szinten mérve meghaladja a 2 milliárd eurót, míg a 2009-es szufficit ennek csupán a hatoda volt, a korábbi években pedig deficites fizetési mérleg volt jellemző. A szezonálisan kiigazított adatok azt mutatják, hogy 2010 folyamán éven belül is javult az állami és a magánszektor finanszírozási képessége. A többlet fennmaradására számítunk a következő években, ugyanakkor a globális kereslet visszarendeződésével hosszú távon fennáll az esély annak csökkenésére. A hitelezés és a belső fogyasztás visszaesése révén emelkedett a reálgazdasági tranzakciók egyenlege, ami a fizetési mérleg egyenlegjavulásának fő okozója volt. Az egyenlegjavulást támogatja az euró vezető devizákkal szembeni gyengülése is. Az alacsony árfolyam ugyanis javítja azoknak a nyugat-európai vállalatoknak a versenyképességét a nemzetközi piacokon, melyek egyúttal a hazai export felvevőpiacát képezik. Az áruk és szolgáltatások együttes egyenlege 2010-re vonatkozóan meghaladta a 7 milliárd eurót, s ezzel jelentősen bővült az előző év adatához képest. Az export tavalyi év utolsó negyedévi értéke meghaladta a válság előtti szintet. Az import valamivel lassabban zárkózik fel, az eltérő dinamika az utóbbi két évben a korábbi tendenciákkal ellentétben pozitív egyenleget eredményezett. A határparitásos értékeken számított külkereskedelmi termékforgalom egyenlege az export bővülése miatt meghaladta korábbi számításainkat, így 2011-re és 2012-re vonatkozó előrejelzésünket felfelé módosítjuk, 7,4 és 6,8 milliárd euróra.
47
28.
Á B R A : A KÜ LKE R E SKE D E L M I Á R U F OR G A LOM EGY E N LEG E É S VÁ R HATÓ PÁ LYÁ JA
2,5 2 1,5 1 0,5 0 -0,5
Revízió
Egyenleg (milliárd euró)
Előrejelzés, június
Előrejelzés, március
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
-1
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A szolgáltatások szaldójának emelkedése szintén a visszafogott belső keresletnek, illetve az időben korábban megindult nyugat-európai konjunktúra húzóerejének tudható be. Másrészt az árukereskedelemben tapasztalható hasonló tendencia magával rántja a kapcsolódó szolgáltatások forgalmát is. A jövedelmek egyenlege is követte a válság utáni keresletátrendeződést, csökkentek az idevonatkozó kiadások, vagyis visszaesett a külföldiek hazánkban realizált jövedelme. A hiány 80 százalékát a közvetlen tőkebefektetésekből származó jövedelmek adják. A válság révén visszaesett profitabilitásuk helyreállását a stagnáló belső kereslet mellett a különadók is akadályozzák. Ezek megszűnését követően a deficit várhatóan ismét nagyobb lesz. Az egyéb befektetések jövedelmeinek során, mely főként a felvett hitelek után fizetendő kamatokat foglalja magába, tovább csökkentek a kiadások, ami az alacsonyabb kamatszinttel és a csökkenő hitelforgalommal magyarázható. A kamatszint várható növekedése révén azonban nem számítunk a kiadások további esésére. A közvetlen tőkebefektetések profitabilitása ugyanakkor a vártnál alacsonyabb belső fogyasztás miatt csak lassabban tud helyreállni, ami a jövedelmek egyenlegének kisebb hiányát eredményezi. Mivel ezzel párhuzamosan a külkereskedelmi mérleg egyenlegének növekedése meghaladta várakozásainkat, a folyó fizetési mérlegre vonatkozó előrejelzésünket 2011-re felfelé módosítjuk, a GDP 1,9 százalékára, 2012-re pedig a GDP 1,6 százalékának megfelelő egyenleget várunk.
48
29.
Á B R A : A FO LYÓ FI Z E T ÉS I M É R LE G E LE M E I NE K A LA KU LÁ S A ( SZ E Z ON Á L I SA N I G A Z Í T VA ) 1500 1000
millió euró
500 0 -500 -1000 -1500 -2000 -2500 2007. I.
II.
III.
Áruk egyenlege
IV. 2008. I.
II.
III.
IV. 2009. I.
II.
Szolgáltatások egyenlege
III..
IV. 2010. I.
II.
III.
IV.
Jövedelmek egyenlege
Forrás: MNB
Nem adóssággeneráló finanszírozás formájában 1123 millió euró tőkebeáramlás történt 2010 utolsó negyedévében, míg a portfólióbefektetések 689 millió eurós nettó adósságcsökkenést okoztak. Az egyéb befektetések sora 2010 második felében tőkekivonást jelzett, a negyedik negyedévben 700 millió euró értékben. Ugyanitt megfigyelhetjük a nemzetközi hitelforgalom lejárati szerkezetének változását is, hosszú lejáratú forrás áramlott ki az országból, ami konzisztens az aggregált devizahitel-állomány leépülésével. Az MNB nemzetközi tartaléka 2011. május végén 37,6 milliárd eurós csúcsra emelkedett, ami a 2010. év végi importszint nagyjából hatszorosának felel meg, vagyis az export kiesése esetén féléves import finanszírozására lenne elegendő, miközben 2009 előtt ez az érték két– három hónap körül alakult. A jelentős növekedés mögött a devizakötvény-kibocsátások állnak, amelyet majd a következő hónapokban várható Mol-tranzakció fog csökkenteni, miszerint a Kormány a nemzetközi hitelcsomagból kívánja finanszírozni a Mol orosz kézben lévő pakettjének megvásárlását.
49
30.
Á B R A : A N E T TÓ FI N A N SZ Í ROZ Á SI I G É NY / KÉ P E S SÉG VÁ LTOZ Á SA A G D P SZ Á Z A L É KÁ BA N * 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 2007. I.
II.
III.
IV. 2008. I.
II.
III.
IV. 2009. I.
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Államháztartás a tőketranszferrel
II.
III.
IV. 2010. I.
II.
III.
IV.
2011. I.
Államháztartás Külföld Háztartások a tőketranszferrel
* A 2011 első negyedévére vonatkozó háztartási és államháztartási statisztikák előzetes adatok. Forrás: MNB
Előzetes adatok alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2011 első negyedévében elérte a GDP 5 százalékát, a háztartások nettó finanszírozási igénye a GDP 4,8 százalékának felelt meg. A megtakarítások átrendeződését a magánnyugdíj-pénztári kilépések kapcsán elszámolt tőketranszfer okozta, mely a GDP 9,6 százalékának felel meg. Ezt a hatást figyelmen kívül hagyva az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,6 százalékának felelt meg, míg a háztartások megtakarításai a GDP 4,8 százalékát tették ki.
50
Táblázatok 1.
TÁBLÁZAT: ELŐREJELZÉS NEGYEDÉVES BONTÁSBAN
2010 Bruttó hazai termék (volumenindex) A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztói árindex (%) A jegybanki alapkamat az időszak végén Munkanélküliségi ráta (%) A bruttó átlagkereset alakulása (%) A mezőgazdaság hozzáadott értékének változása (%) Az ipar hozzáadott értékének változása (%) Az építőipar hozzáadott értékének változása (%) A szolgáltatások hozzáadott értékének változása (%) A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában
2011
2012
éves
I.
II.
III.
IV.
Éves
I.
II.
III.
IV.
Éves
1,2 –2,0 –5,6 14,2 12,0 5,5 4,9 5,75 11,2 1,9 –15,4 8,9 –8,3 0,1 2,1 –4,2
2,2 –0,9 –3,7 14,1 14,2
2,8 1,9 1,3 11,3 9,4
2,8 2,7 4,5 10,0 7,4
3,2 4,7 7,8 8,5 7,2
3,1 5,2 8,4 6,8 6,5
2,9 3,5 4,6 10 10,6
2,6 2,2 3,1 10,4 10,4
2,3 1,3 2,4 11,1 10,3
2,1
1,9
1,8
1,6
2,0
1,7
1,6
1,6
4,2 6,00 11,1 2,8 – – – – – –
4,5 6,00 11,1 4,2 – – – – – –
4,6 6,00 11,1 4,1 – – – – – –
4,4 6,00 10,9 4,3 – – – – – –
2,8 2,1 2,5 11,0 9,6 7,4 4,4 6,00 11,0 3,8 7,0 8,0 –5,2 0,5 1,9 –2,9*
3,6 5,75 10,2 4,3 – – – – – –
3,3 5,75 10,2 4,8 – – – – – –
3,0 5,5 10,2 5,1 – – – – – –
2,9 5,5 10,3 5,3 – – – – – –
2,7 3,1 4,7 9,6 9,5 6,8 3,2 5,5 10,3 4,9 3,0 5,0 –0,5 1,7 1,6 –2,5
* A magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználásával becslésünk szerint +2,0 százalékos GDP-arányos egyenleg várható.
51
2.
TÁBLÁZAT: AZ ELŐREJELZÉS VÁLTOZÁSA AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVHEZ KÉPEST
2011 Bruttó hazai termék (volumenindex) A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztói árindex (%) A jegybanki alapkamat az időszak végén Munkanélküliségi ráta (%) A bruttó átlagkereset alakulása (%) A mezőgazdaság hozzáadott értékének változása (%) Az ipar hozzáadott értékének változása (%) Az építőipar hozzáadott értékének változása (%) A szolgáltatások hozzáadott értékének változása (%) A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában
Március
Június
Változás
Március
2012 Június
3,1 3,1 3,5 9,2 8,2 6,1 4,3 6,25 10,6 3,1 3,5 7,5 4,5 1,0 1,8 –2,9*
2,8 2,1 2,5 11,0 9,6 7,4 4,4 6,00 11,0 3,8 7,0 8,0 –5,2 0,5 1,9 –2,9*
–0,3 –1,0 –1,0 +1,8 +1,4 +1,3 +0,1 –0,25 +0,4 +0,7 +3,5 +0,5 –9,7 –0,5 +0,1 0,0
3,6 4,1 4,9 9,3 9,7 5,7 3,1 6,5 10,2 6,6 8,5 5,5 6,0 2,6 1,1 –2,6
2,7 3,1 4,7 9,6 9,5 6,8 3,2 5,5 10,3 4,9 3,0 5,0 –0,5 1,7 1,6 –2,5
* A magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználásával becslésünk szerint +2,0 százalékos GDP-arányos egyenleg várható.
52
Változás
–0,9 –1,0 –0,2 +0,3 +0,2 +1,1 +0,1 –1,0 +0,1 –1,7 –5,5 –0,5 –6,2 –0,9 +0,5 +0,1