MAKÓI Ó HÍREK Í A MAKÓI ÖNKORMÁNYZAT INFORMÁCIÓS HETILAPJA
2007. július 27.
X. évfolyam 30. szám M AKÓ VÁROS HÍREI
Újabb kísérlet az autópálya megépítéséért Nem kérdés: a makói kistérséget eddig is lávaként átszelõ 43-as fõútvonal terheltsége rendkívüli módon megnõtt ebben az évben a Romániába és Bulgáriába tartó forgalom miatt. A fõút mûszaki állapota a közlekedõk, a zajés légszennyezés pedig az út mentén élõk mindennapjait keseríti meg. Makó város önkormányzati képviselõ-testülete többször is foglalkozott ülésein az autópálya megépítésének kérdésével, a polgármester szintén rendszeresen beszámol a testületi üléseken és sajtótájékoztatóin azokról a tárgyalásokról, amelyekkel elõremozdíthatja a pálya ügyét. A térség döntéshozói, polgármesterei, képviselõi egyaránt szorgalmazzák az M43-as megépítését. Most hét makói testületi tag fogalmazott meg petíciót az M43-as mielõbbi kivitelezése érdekében.
L
EGUTÓBB Németh Pál, nyugalmazott gépészmérnök adta közre az általa mért adatokat, amelyek újfent bizonyítják, hogy a 43-as autóút zajszintje jelentõsen meghaladja a határértéket (nappal 65, éjjel pedig 55 decibel a zaj megengedett egészségügyi határértéke, az átlagos érték pedig 70–75 decibel volt). De nemcsak a zaj, a por és a rezgés keseríti a térségiek életét: jelentõsen megnõtt annak az esélye is, hogy olyan szörnyû közlekedési balesetek történjenek, mint amilyen egy hete csütörtökön volt Makó határában. A nemzetközi forgalommal megterhelt fõútvonal a magyar szabályozás elvárásainak sem felel meg, a nyomvályúk, a barázdák, felfagyások, valamint az útburkolati jelek hiányosságai megnehezítik a közlekedést. Az autópálya megépítése nem csak az itt élõk gondjain segítene, hanem azon a több millió hazai és uniós polgárén is, akik ezen az úton közlekednek. Így az autópálya mihamarabbi megépítése mindannyiunk érdeke. Erejéhez mérten minden térségi döntéshozó igyekszik meggyorsítani az útépítés ügyét. Májusban a 43-as út mentén lévõ települések társulása kezdeményezett megbeszé-
léseket a Közútkezelõvel és a közlekedési tárcával. A minisztérium ígéretet tett, hogy a 43-as fõútvonal forgalmának enyhítésére pályázati keretbõl építhetnek mûtárgyakat az érintett települések. Makó város polgármestere is számos tárgyalást kezdeményezett a közlekedési tárca döntéshozóival, az elõkészítést vállaló állami cég döntéshozóival, illetve a MOL Nyrt. vezetõivel is. Az útépítés támogatása érdekében a legújabb fejlemény: a napokban aláírásgyûjtésbe fogott a makói képviselõ-testület hét tagja az autópálya megépítése és a 43-as karbantartása érdekében. Lapunkhoz is eljuttatott petíciójukban Márton Imre, Orosné Spák Hedvig, Endes Zsigmond, Gilicze János, dr. Halmágyi Pál, Kovács Sándor és Toldi János képviselõk felhívják a figyelmet az út rossz állapotára, illetve arra tényre, hogy az itt élõk életkörülményeit az út forgalma jelentõsen rontja. Azt kérik petíciójukban, hogy a központi költségvetés biztosítsa a megfelelõ pénzösszeget a 43-as fõútvonal elvárt és szükséges karbantartására, illetve, hogy kapjon a térség írásos garanciát az autópálya 2010ig történõ megépülésére.
Biztonságban a strandon Az emberek különbözõképpen strandolnak. Van, aki egybõl beleveti magát a hideg vízbe, mások ingajáratot tartanak a pokrócuk és a büfé között. Azonban nem árt elõvigyázatosnak lenni! Sok megfontolandó tanácsot ismerünk, például hogy nem lehet felhevült testtel a vízbe ugrani, de valóban betartjuke õket? És ez még nem is a legalapvetõbb biztonsági kérdés. Lehet, hogy elvben tisztában vagyunk a szabályokkal, a korlátainkkal, de a nagy meleg mindenkit megzavarhat. Hihetetlen, de igaz: sokszor olyan ember is fürdõzik és lesz rosszul a strandon, akinek orvosi papírja van arról, hogy nem mehet vízbe. A fiatalok csak úgy felpattannak a biciklijükre, lekarikáznak a közeli folyóhoz, és megmártóznak – gyakran fürdésre alkalmatlan helyen. Ha ketten, hárman, netán egyedül, tiltott területen megy valaki a vízbe, akkor hatalmas kockázatot vállal. Hiszen nincs mellette senki, aki esetleg észrevehetné, ha veszélyben van, és segítséget nyújthatna. (További információk az 5. oldalon.)
Kimaradt, elmaradt – most bepótoljuk
U
nevezik az újságírásban azt a néhány hétig tartó idõszakot, amikor a „hírcsinálók” szabadságra mennek, de megpihennek a hírolvasók is. Kevesebb ilyenkor az újdonság, az esemény: éppen ezért nyújt lapunk számára ez az idõszak nagyszerû lehetõséget arra, hogy azoknak a híreknek, eseményeknek most helyet adjon, amelyeknek eddig terjedelmi okokból, illetve más események, hírek kiemelt fontossága miatt nem volt lehetõségük megjelenni a Makói Hírek hasábjain. Így olvashatnak ebben a lapszámunkban számos júniusi, még nem közölt sporteredményt, valamint két beszélgetést az Év Sportolója díjat elnyert makói sportemberekkel. BORKASZEZONNAK K
2.
2007. július 27.
MAKÓI HÍREK
SPORT
VÁROSI RENDEZVÉNYEK Július 29–augusztus 5. A MAKÓI MUZSIKA rendezvénysorozata Makón (Hagymaház Szabadtéri Színpada, Makói Kulturális és Közmûvelõdési Kht., Bálint Márta, 212-044). Augusztus végéigg megtekinthetõ FORGÓ GÉZA TOROCKÓI KÉPEK CÍMÛ FOTÓKIÁLLÍTÁSA a városi könyvtár olvasótermében (József Attila Városi Könyvtár, Deák Ferenc u. 2., Mátó Erzsébet, 62/212-253.)
Sokat számít a barátság A zsûri döntése alapján Bajusz Krisztina, a Makói Budo Klub Aerobic szakosztályának versenyzõje lett a 2006. Év Sportolójának választott versenyzõk egyike. Sporttársaival, barátnõivel: Márta Renátával és Szalma Judittal együtt osztotta meg lapunkkal érzéseit, gondolatait az elismerés kapcsán. A lányok elmondták, sokat számít a felkészülés során, hogy civilben is jó barátnõk. – Mivel érdemelte ki a csapat, hogy ilyen rangos városi elismerést szerzett? – A Magyar Kupa utolsó fordulóján, amely egyben nemzetközi verseny is volt, a harmadik helyezést értük el. Ezen kívül volt egy egész jónak számító bronzérmes helyezésünk is az országos diákolimpián. Ezt a jó szereplést a következõ idényben is folytatni szeretnénk mindenképpen Uracsné Pósa Mónika segítségével. – Egyébként, a civil életben is barátok? – Igen, azok vagyunk. Ez azért sokat számít a közös munkánál, hiszen így könnyebben, gördülékenyebben telik el az edzésre fordított idõ, és nem tûnik annyira kemény erõfeszítésnek az edzés. – Mennyi energiát igényel egy ilyen siker elérése? – Heti négy alkalommal járunk edzésre, ez elég sok. Egy-egy alkalom másfél óra, de van, hogy ennél hosszabban is készülünk. A mi sportágunkban a ugrások játsszák a fõszerepet, hiszen az akrobatikus elemek tiltottak a szabályzatunk szerint, így ezeket gyakoroljuk a legtöbbet.
Egy élethosszig ûzhetõ sport A zsûri döntése alapján Horváth Zoltán fogathajtó, a Makói Gazdasági Egyesület lovas szakosztályának versenyzõje lett a 2006. év sportolójának megválasztottak egyike. Mint lapunknak adott interjújában elmondja, választott sportjában sokat számít a kor adta bölcsesség és az, hogy mindig a gondokat, bajokat feledve üljön fel a versenyzõ a lóvontatta kocsira. – Gratulálunk az elismeréshez! E díjtól eltekintve milyen évet zárt, hogyan sikerült a legutóbbi szezon? – Elég jó eredményeket sikerült elérni, voltam elsõ helyezett a meghívásos országos versenyen, de büszke vagyok arra is, hogy a dél-kelet-magyarországi régióbajnokságon az összetettben sikerült a harmadik helyet elérnem. A következõ esztendõben is szeretnék elindulni a meghívásos versenyeken, de ez persze jórészt az anyagiak függvénye. – Milyen erõfeszítés követel meg egy-egy ilyen sportsiker? Nehéz felkészülni a versenyekre? – Nehéz. A minimum a napi két órahosszányi foglalkozás a lóval, ahol nagyon intenzíven képezzük magunkat, és persze ugyanúgy a lovat is. Görbe Sámuel szokott velem foglalkozni, õ készít fel a különözõ megmérettetésekre. – Elég speciális versenytársa van, hiszen az állat nem beszél vissza, pontosabban másképpen fejezi ki magát, mint egy ember. – Jól van ez így, hiszen mi mindig tudunk egymásra hagyatkozni. A ló is ugyanúgy átveszi persze az ember hangulatát: ha például ideges vagyok, akkor a ló sem olyan szépen mozog, ahogy szokott. De sok szempontból jobb velük dolgozni, mint az emberekkel. Az kell hozzá persze, hogy a versenyzõ el tudja teljesen felejteni a gondjait, bajait, amikor felül a kocsira. – Ezt sikerül is mindig kiviteleznie? – Aránylag igen, hiszen tudom, csak így lehet eredményesen felkészülni a versenyekre. – Jól gondolom, hogy a fogathajtás a viszonylag költséges sportágak közé tartozik? – Jól, sõt, kimondhatom, ez egy drága sport. Ha összeszámoljuk: a megfelelõ kocsi megvásárlása máris milliós tétel. A szerszám, illetve a különbözõ versenyekre történõ szállítás szintén igen sok pénzt elemészt. Éppen ezért õszintén köszönöm minden segítõmnek és támogatómnak az önzetlen segítséget. – Kérem, ne bántódjon meg ezen, de a sok sportoló között Ön az egyetlen, aki deres fejjel vette át a kitüntetést. Meddig versenyezhet egy fogathajó? – Ez egy olyan sport, amit akár élethosszig is lehet ûzni, akadnak hatvan-, hetvenéves hajtók is. Itt a bölcsesség is sokat számít, nem csak a fiatalos hév.
Elfelejtett évfordulókról a könyvtárban A Szirbik Miklós Társaság és József Attila Könyvtár tisztelettel hívja, várja az érdeklõdõket július 27-én, pénteken 18 órára a könyvtár olvasótermébe dr. Török Józsefnek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzorának Elfelejtett évfordulók, Árpád, Imre, Erzsébet címû elõadására.
A gyepmester elérhetõsége Számos hívást, bejelentést, zöld számunkra beérkezett észrevételt kapott lapunk, miszerint a hátsó oldalon olvasható számon nem érhetõ el a gyepmester, vagy épp nem õ van a vonal végén. Lapunk munkatársa a „Gazdit keresünk” rovat okán minden héten a következõ telefonszámon éri el a gyepmestert Makón: 06 30 458 35 56. A gyepmester munkanapokon, 7–15 óra között hívható a megadott számon.
2007. július 27.
MAKÓI HÍREK
3.
FÓKUSZBAN AZ EGÉSZSÉGÜGY FÓKUSZBAN AZ EGÉSZSÉGÜGY
„A lelki élettel is lehet olyan gond, amellyel orvoshoz kell fordulni” Interjúsorozatban mutatja be lapunk a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelõintézet osztályvezetõ fõorvosait. Kíváncsiak vagyunk egyfelõl arra, hogy hogyan s miként lettek orvosok, miért választották ezt a pályát; másfelõl pedig, hogy az április 1-jével startolt egészségügyi reform hogyan érinti az osztályukat és a betegeket. Ezúttal dr. Benyovszky István, a Pszichiátriai Osztály osztályvezetõ fõorvosa válaszolt kérdéseinkre. – Gyerekkori vágy, vagy egy késõbbi fejlemény az életében, hogy az orvosi pályán indult el? – Nem mondhatom, hogy már a gyerekkoromtól kezdve orvos akartam lenni, bár a pszichológia mindig is érdekelt. Humán beállítottságú diák voltam, de a biológia sem állt távol tõlem. Végül a gimnázium utolsó évében döntöttem úgy, hogy felvételizek az orvostudományira. A családban mindenki értelmiségi pályát ûzött, de mindenki különbözõt: apám ügyvéd volt, anyám tanárnõ, bátyám pedig mérnök, én az orvosi pályát választottam. Elsõre nem sikerült felvételt nyernem az egyetemre, így orvosi mûszerészetet is hallgattam két évig. Feleségem szintén szakmabeli, bár eredetileg földrajztanárnõnek készült, és egy jogászi kitérõ után lett pszichológus. A gyerekeim is humán érdeklõdésûek: legnagyobb lányom történelem-tanárnõ és külkereskedõ, a középsõ ének-zene tanárnõ, a legkisebb még tanul, de õ is humán érdeklõdésû. – És hogyan került Makóra? – Magam Budapesten születtem, de a szegedi orvosegyetem elvégzése után az éppen megnyitó makói pszichológiai osztályon helyezkedtem el. Szerencsére a gyakorlatban is nagyon megtetszett ez a pálya. Érdekelt ugyan még a belgyógyászat is, de végül úgy gondoltam, maradjon meg ez a szakma, a pszichiátria hivatásként. Dolgoztam még egyébként hasonló beosztásban Kiskunhalason és Hódmezõvásárhelyen is. Hozzátartozik az „önéletrajzhoz”, hogy három szakvizsgát tettem le az idõk során, valamint megszereztem a pszichoterápiás képesítést és a mentálhigiénés végzettséget is. – Milyen változásokat hozott az április 1-jével startoló egészségügyi reform a makói kórház pszichiátriai osztályán? – Az áprilisi változások annyiban érintettek bennünket, hogy az ellátási területünk a kistérségen túl
Hódmezõvásárhellyel bõvült, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy összesen 104 ezer ember tartozik az osztályhoz. A nagyobb ellátási terület ellenére nálunk is érvényesül a teljesítményvolumen-korlát, de próbáljuk úgy irányítani a betegeinket, hogy a gyógyítás mellett ennek a követelménynek is meg tudjunk felelni. – Azt lehet tudni, hogy a magyar társadalom mentális állapota nem éppen szívderítõ, de hányan kerülnek orvoshoz panaszukkal? – Erre különbözõ becslések vannak. Egyesek azt állítják, hogy szinte a túlnyomó többségnek van valamilyen lelki természetû problémája. Ami tény: az alkoholizmus és az öngyilkosság nagyon is akut probléma a mai magyar társadalomban, noha megemlítendõ, a rendszerváltozás óta csökkent az öngyilkosok száma. Nagy számban fordulnak elõ még a depressziós és szorongásos kórképek is. Kezdetben az volt a ritka, ha valaki önként pszichiáterhez fordult, mert rögtön negatív bélyeggel illette a környezete, de ez jelentõsen oldódott, az emberek mára egyre jobban elfogadják, hogy a lelki életükkel is lehet valamiféle probléma, és szakemberhez kell fordulni ezzel a bajjal is. Ami fontos, nemcsak a városokban, de vidéken is egyre gyakoribb, hogy a megfelelõ orvoshoz fordul a lakosság. Ebben az is közrejátszik, hogy az intézeti pszichiátria mellett számos segítõ foglalkozás is polgárjogot nyert – például családsegítõ szolgálatok, telefonos lelkisegély szolgálatok, különbözõ civil szervezetek, akik az emberekkel foglalkoznak, és a társadalom gyógyulását segítik elõ a saját eszközeikkel. Felfutott a szociális munkás képzés is, és új segítõ hivatások jelentek meg, amelyek azelõtt nem voltak. Ezek mind-mind hozzájárulnak a mentálhigiénés állapot javulásához. Egyik sem helyettesíti természetesen a másikat, vagy épp a klinikai pszichiátriát, de mindenkép-
pen fejlõdés, változás tapasztalható a mentális egészségünk terén. Továbbra is nagyon nagy kérdés ugyanakkor az alkoholbetegek kérdése, akiknek a száma csaknem megduplázódott a rendszerváltozás óta. – Úgy emlékszem, rejtett szakmaként az addiktológia, azaz a szenvedélybetegek kezelése sem kapott zöld utat a minisztériumtól áprilisban. – Így van, hivatalosan nincs is addiktológia Makón, a területi ellátási kötelezettség alapján a szakma Gyulára került, de természetesen mi is el tudjuk látni a helyi betegeket, és, hogy így mondjam, az igény is megvan erre. Makón egyébként komoly hagyománya van az ital elleni küzdelemnek. Azon kívül, hogy magam is ebbõl a témából írtam a diplomamunkámat, itt alakultak meg az alkoholellenes klubok, és itt találkoztak elõször a Dél-Alföld hasonló célú szervezetei is. – Van olyan panasz, betegség, amelyet itt, helyben nem tudnak kezelni, és azért a súlyponti kórházat kérik a kezelés lefolytatására? – Lényegében mindenféle mentális, pszichiátriai beteget el tudunk látni, nagy ritkán fordul csak elõ, hogy a szegedi klinika segítségét kérjük – és kapjuk meg. Az osztályon két szakorvos dolgozik, és van három szakorvosjelöltünk. Egyikük az idén szakvizsgázhat, a következõ pedig jövõre adhat számot a tudásáról. A pszichiátriai gondozóba is tapasztalt szakorvos érkezett. Reméljük, hogy lesz ezen a területen is fejlõdés, további elõrelépés. Az elmúlt évek „kemények” voltak, kollégámra és rám komoly teher hárult, így nagyon örültünk a rezidensek érkezésének. Nagyon büszke vagyok arra, hogy Makón is mûködik telefonos lelkisegély-szolgálat, amely szintén egy mentálhigiénés, a pszichiátriát kiegészítõ ellátás, amely jelentõs szerepet játszik a térségben az öngyilkosság és más mentális problémák kezelésében.
4.
2007. július 27.
MAKÓI HÍREK
SPORT
A Makó-térségi diákolimpia érmesei A 2006/07. tanévi kistérségi diákolimpia eredményhirdetésén szerény ünnepség keretében Varga Zoltán alpolgármester, Molnár László sporttanácsnok és Apjok Vivien diákpolgármester adta át a díjakat az eredményes sportolóknak. I. korcsoportos labdarúgás: 1. Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézett (Bány Bence, Benkõ Botond, Csordás Máté, Domokos Dávid, Grúber Kornél, Kabók Áron, Kajári Dániel, Kubinyi Márk, Marjai Péter, Megyesi Martin, Mészáros Bence, Nagy Patrik, Somogyi László, Ürmös László edzõ: Kovács László); 2. Návay Lajos Általános Iskola, Földeák (Guti László, Herczeg Zsolt, Kardos Dániel, Nacsa Viktor, Schneider János, Szögfû Imre, edzõ: Szecskó Lajos); 3. Dózsa György Oktatási és Közmûvelõdési Intézmény, Apátfalva (Molnár András, Bittó Dániel, Varga Árpád, Koszta Zsolt, Nagy Zoltán, Restás Attila, Herczeg Barnabás, Rádai László, Varga Tamás, Beke Zsolt, edzõ: Bárány Mihály) II. korcsoportos labdarúgás: 1. Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet (Babolek Zoltán, Benczik Dániel, Domokos Tamás, Görbe Máté, Igaz Balázs, Juhász Jónás, Kovács Norbert, Pipic Barnabás, Sebõ Levente, Somogyi László, Szirbik Bence, Ürmös László, Bakos Tamás, Fehér Ádám, Nagy Gellért, edzõ: Kovács László); 2. Almási Utcai Általános Iskola (Baranyi István, Dervalics Christopher, Erdélián Ferenc, Farkas Dániel, Gera Dávid, Horváth Lehel, Illés Márkó, Nagy Szabolcs, Oláh Dávid, Rácz János, Szilágyi Daniella, edzõ: Vezsenyi László); 3. Dózsa György Oktatási és Közmûvelõdési Intézmény, Apátfalva (Varga Zsolt, Sípos Bence, Kóródi Márk, Köteles Attila, Sinóros Szabó Mihály, Bittó Péter, Vass András, Borbély László, edzõ: Bárány Mihály) III. korcsoportos labdarúgás: 1. Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet (Babolek Zoltán, Borbás Bence, Joó Krisztián, Kovács Norbert, Kristó Tamás, Lakatos Norbert, Pipic Barnabás, Solymosi Attila, Szalai Tamás, Szécsényi Dániel, edzõ: Kovács László); 2. József Attila Gimnázium (Fejes Bálint, Görbe Ádám, Nagy
Bendegúz Attila, Siket Máté, Kiss Dávid, Siket Bence, Faragó Béni, Simon Árpád, Keresztes Márk, Nacsa Tamás edzõ: Kozák István); 3. Kertvárosi Általános Iskola (Bárány Mihály, Bárdos Alex, Borka Tamás, Bujtor Ádám, Farkas Róbert, Kis Richárd, Kolozsvári Sándor, Medve István, Sarnyai Tamás, Szalárdi Dániel, Tóth Sándor, Tóth Timoteusz, edzõ: Balássy Károly) IV. korcsoportos labdarúgás: 1. Návay Lajos Általános Iskola, Földeákk (Angyal Péter, Bajusz Gábor, Gábor Péter, Horváth Gábor, Jaksa Roland, Kis Tamás, Lakatos Gábor, Molnár Dávid, Nagy Szabolcs, Neparáczki Balázs, Ohát Zsolt, Orosz Gergõ, Széll Máté, Tóth Imre, Vajda Ármin, edzõ: Szecskó Lajos); 2. Almási Utcai Általános Iskola (Almási Krisztián, Bogdán Zoltán, Illés Dávid, Inczefi Zsolt, Jancsik Gergõ, Katkó Richárd, Kis Csaba, Kiss László, Köteles Tamás, Nagy Dániel, Nagy Dávid, Rácz Martin, Szalkai Gábor, edzõ: Vezsenyi László ) 3. Dér István Általános Iskola, Csanádpalota (Hajdú Gábor, Cost Dacian, Zsigmond Zoltán, Murvai Szilveszter, Takács János, Trényi Tamás, Borbély Gábor, Simon Gábor, Tarnawa Zsolt, Balogh Roland, Nánási Gergely, Bajer Márk, Kutnahorszky Márk, Totorán Patrik, Lakatos Krisztián, edzõ: Tóth Zoltán) 3. József Attila Gimnázium (Kókai Ádám, Czebe Norbert, Fejes Bálint, Görbe Ádám, Mátó Gergõ, Nagy Ádám, Nagy Bendegúz Attila, Rakity György, Siket Máté, Tóth Attila, Keresztes Márk, Faragó Béni, Bézi Lajos, edzõ: Kozák István) III. korcsoportos fiú kézilabda: 1. Almási Utcai Általános Iskola (Aranyos Ádám, Fekete József, Fórián Martin, Illés Dávid, Kiss Gergely, Nagy Dávid, Oláh Máté, Szlama Bence, Zsilka László, edzõ: Dobsa Jánosné); 2. Maroslelei Általános Mûvelõdési Központ, Általános Iskola (Kõvágó Balázs, Török Valentin, Végh Máté, Kurusa Gábor, Megyeri Máté, Széll Szabolcs, Kovács Ádám, Détári Dávid, Kõvágó Roland, Aracsi Sándor, edzõ: Kander László)
III. korcsoportos leány kézilabda: 1. József Attila Gimnázium és Kollégium (Bódi Zsanett, Boros Bea, Cseh Petra, Csizmás Klaudia, Fekete Viviven, Gergely Zita, Görbe Lilla, Molnár Kitti, Mucsi Anna, Nagy Nikolett, Pintér Felícia, Ujvári Dorottya, Vízhányó Zsanett, edzõ: Kozák Istvánné); 2. Almási Utcai Általános Iskola (Boros Szimonetta, Dobcsányi Dóra, Erki Kis Szilvia, Fodor Ágnes, Földesi Vivien, Kocsis Kitti, Makó Evelyn, Nagy Bernadett, Szabó Edina, Vincze Mirjam, edzõ: Vezsenyi László) IV. korcsoportos leány kézilabda: 1. Maroslelei Általános Mûvelõdési Központ, Általános Iskola (Kovács Anita, Bencze Audrey, Mátó Ágnes, Lovistyék Kitti, Zsingellér Renáta, Pernye Katalin, Koszta Lilla, Szabó Lilla, Dávid Klaudia, edzõ: Kander László); 2. József Attila Gimnázium (László Renáta, Martinusz Réka, Nagy Ivett, Papp Sára, Stenszky Adrienn, Bódi Zsanett, Szabó Zsuzsanna, Dóczi Alexandra, Nagy Zsófia, Cseh Petra, Mucsi Anna, Csapó Henrietta, edzõ: Kozák Istvánné); 3. Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet (Bajnai Petra, Baranyi Annamária, Boros Adrienn, Cservölgyi Zsófia, Farkas Beáta, Fejes Orsolya, Fodor Hella, Medvey Fanni, Molnár Ramóna, Szabó Ágnes, Szabó Gréta, Temesvári Regina, Üveges Zsófia edzõ: Joó Sándorné). IV. korcsoportos fiú kézilabda: 1. Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézett (Csapó Botond, Szalai Tamás, Simon Zoltán, Molnár Dániel, Trivapetrovics Frederik, Csertus Tamás, Ádók Róbert, Takács Róbert, Láposi Norbert, Sarró Mihály, Siket Ádám, Kander Bence, Nagy-György Péter, Vizhányó-Gyömörei Richárd, edzõ: Joó Sándorné); 2. Szikszai György Református Általános Iskola (Csekõ József, Dani Mihály, Görbe Gábor, Görbe Sámuel, Kiss András, Kiss Márk, Lakatos János, Martonosi Dávid, Sebõk András, Sztojkó Ádám, edzõ: Kiss Imréné); 3. Almási Utcai Általános Iskola (Aranyos Ádám, Fekete József, Fórián Martin, Illés Dávid, Juhász Zoltán, Kiss Gergely, Nagy Dávid, Oláh Máté, Rácz Szabolcs, Szlama Bence, Zsilka László, edzõ: Dobsa Jánosné). Gratulálunk!
2007. július 27.
MAKÓI HÍREK
5.
M AKÓ VÁROS HÍREI Strandkézisek találkoztak Makón
Roma fiatalok figyelmébe
A hagyományoknak megfelelõen június utolsó hétvégéjén a makói Maros-part adott otthont a strandkézilabda bajnokság területi fordulójának. A megmérettetésen az alább közölt eredmény született. A díjakat Varga Zoltán, Makó alpolgármestere nyújtotta át a helyezetteknek.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Magyarországi Cigányokért Közalapítvánnyal közösen pályázatot hirdet cigány tanulók részére a 2007-es évre.
Férfiak 1
Kiskundorozsma
2
Tiszaföldvár
3
Lumper
4
Horgos
5
Rádio Plusz
6
Makó KC
7
Mezõhegyes
8
Májkrém
9
Szesz KC
10
Makó KC – Ifi
Nõk 1
Novum
2
Szegedi Csibék II
3
Domaszék
4
Makói Kézilabda Sokk
5
Holi-day Makó
6
Tiszaföldvár
7
Szegedi Csibék I
8
Jamina
9
Békéscsaba
10
Bordány
11.
Horgos
Segítség a bajban Az Egyesített Népjóléti Intézmény átmeneti elhelyezést nyújt azoknak a makói és kistérségi, válsághelyzetbe került anyáknak és gyermekeiknek, illetve a várandós anyáknak, akik lakhatásukat átmenetileg más módon megoldani nem tudják. Jelentkezni lehet a 06/80820-031 ingyenes telefonszámon, vagy személyesen a Makó, Deák Ferenc utca 57. szám alatti Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálatnál.
A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (továbbiakban: MACIKA) a 2007. évre is meghirdette a különbözõ tanulmányi ösztöndíj pályázatait. Erre pályázhatnak az általános iskolák 7., 8. osztályos, a hat évfolyamos gimnáziumok 1., 2. osztályos, valamint a nyolc évfolyamos gimnáziumok 3. és 4. osztályos magyar állampolgárságú cigány tanulói. A pályázat feltétele a 3,5-tõl 4,49-es tanulmányi átlag (tanulást támogató ösztöndíj esetében), illetve a 4,5-es tanulmányi átlag feletti eredmény (Czinka Panna ösztöndíj esetében). Pályázhatnak még a gimnáziumi és érettségit adó szakközépiskolai tanulmányokat folytató, nappali tagozaton tanu-
ló magyar állampolgárságú cigány diákok 3,0-tól 5,0-ös tanulmányi átlagig szakmunkásképzõ iskola, szakiskolai, illetve technikusképzésben nappali tagozaton résztvevõ magyar állampolgárságú cigány tanulók 3,0-tól 5,0-ös tanulmányi átlagig és azon magyar állampolgárságú cigány hallgatók, akik valamely fõiskolán, vagy egyetemen az elsõ diploma megszerzéséért nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat és a képzés végén fõiskolai vagy egyetemi diplomát szereznek. Pályázhatnak még külföldi tudományos, mûvészeti, felsõfokú intézményekben tanulmányokat folyató magyar állampolgárságú cigány fiatalok is. A pályázatról bõvebb információt kaphatnak a http://www.romaweb.hu/romaweb/index.jsp?p=palya&sp=view&id=712 weboldalon, illetve a beadáshoz segítséget a Makói Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökétõl, Szegesné Dakó Ilonától (tel: 20/5644-266).
A vizek veszélyeirõl A szabadvizeken rengeteg a nem várt veszély, például az örvények, a víz alatti uszadékok. Ha egy fa megszívja magát, akár négy–öt centivel a víz alatt is úszhat, így észrevehetetlen a meggondolatlanul fürdõzõk számára. Ha valaki ráugrik, beveri a fejét és egy pillanatra elveszti az eszméletét, bármilyen jó úszó is egyébként, külsõ segítség nélkül belefulladhat a vízbe. Ha egy csónakról beugrik valaki, és azzal nem számol, hogy fél méter után jeges vízbe érkezik, könnyen szívgörcsöt kaphat. Sokan – fõleg gyerekek – gyakran úsznak be messzire gumimatraccal, túl nagy biztonságban érezve magukat rajta. Egymás között nem tisztázzák, talán cikinek is tartanák bevallani, ki tud úszni és ki nem. Aztán az egyik kissrác viccbõl felborítja a matracot, a jó úszó kievickél valahogy a partra, de nem valószínû, hogy ki tudja menteni úszni nem tudó társát is. Arról már nem is beszélve, hogy ezek a felfújható strandeszközök bármelyik pillanatban egy gallytól kilyukadhatnak, leereszthetnek, fõleg folyóvízen. Ezeket csak olyan helyen használjuk, ahol nincs ilyen veszélyforrás, és ne számítsunk arra, hogy mentõfunkciót látnak majd el! Bármennyire is jól úszik valaki, a vészhelyzetre nincs felkészülve. Számtalanszor láthatunk családokat úgy kajakozni, hogy hátul ül az apuka, elöl a gyerek – mentõmellény,
mentõfelszerelés nélkül! Ha váratlan felborulnak, akkor a pánikhelyzetben az apukának épp elég lesz magát mentenie. Csak egykét perc múlva fog eszébe jutni a gyereke is, akit, ha egy mellény fenntart a vízen, és nem süllyedt el, valóban ki tud majd vinni. Váratlan szituáció bármikor adódhat, például kenuzás közben elmehet mellettünk egy nagy sebességgel közlekedõ motorcsónak, és könnyen felboríthat. Ami a legmeglepõbb, hogy a balesetek általában olyan emberekkel történnek, akik tudnak úszni. A pánikot nagyon nehéz leküzdeni a legjobb úszóknak is, ezt a vízimentõk is úgy tanulják. Fontos, hogy ne menjünk alkohol, gyógyszer hatása alatt, illetve teli gyomorral a vízbe! Az alkohol miatt történik a vízi balesetek ötven százaléka. Bulizó fiatalok és felnõttek gyakran döntenek úgy, hogy hajnalban megmártóznak valahol. Ne értékeljük túl a képességeinket! Lehet, hogy az uszodában remekül teljesítünk, de teljesen más a helyzet a szabadvízen. Kajaktúrákon is nem egyszer túlhajtják magukat az emberek, ha fáradtan éri õket egy borulás, azonnal begörcsölnek az izmok, és tragédiával végzõdhet a kirándulás. Ha ismeretlen helyen nyaralunk, a helyiektõl, szállásadóinktól érdeklõdjünk a biztonságos fürdõhelyekrõl!
6.
2007. július 27.
MAKÓI HÍREK
KÖRNYEZETVÉDELEM
Közös ellenség: a parlagfû A parlagfû okozta allergia a legnagyobb méretû a különbözõ, allergia okozta betegségek között. A növény igénytelenségére jellemzõ, hogy jellegzetesen elõforduló lelõhelyei: rendezetlen építési területek, parlagon hagyott területek, elhanyagolt kertek, árokpartok, parkok, utak széle. Alábbi összeállításunkban a parlagfû okozta allergiáról esik szó, valamint arról, mit tehetünk azért, hogy gyermekeink lehetõleg elkerüljék ezt a kínzó állapotot. Az allergia a szervezet indokolatlanul felfokozott védekezése valamely külsõ ingerrel szemben. Néhány példán keresztül könnyen megérthetjük, hogy mirõl van szó. Az például
fehérvérsejtek az allergiás gyulladás helyszínére (pl. az orrnyálkahártyára, vagy a kötõhártyára) vándorolnak és ott helyi szövetkárosodást okoznak. Egészen biztos, hogy a
nem allergia,
leggyakoribb allergiás betegség az allergiás nátha,
ha „félrenyelünk” egy morzsát és köhögni kezdünk tõle. Ugyanis a szervezetünk így szabadul meg a véletlenül a légutakba kerülõ idegen testtõl. Az sem allergia, ha a szemünkbe repül egy kis bogár, és könnyezni kezdünk tõle. Az viszont már allergia, ha nehézlégzésünk lesz néhány mikroszkópikus méretû, állati hámsejt belélegzésétõl, vagy tüsszentési rohamot kapunk a porszívózsák kiürítésétõl. Azt a testidegen anyagot, amelyik a szervezetünkbe kerülve kiváltja a tüneteket, allergénnek nevezzük. Ezt az allergént egy speciális sejtünk bekebelezi, részben megemészti, majd az emésztett darabkáját a sejtfelszínre „kiöklendezi”. Ezeket a speciális sejteket antigén bemutató sejteknek nevezzük. A sejtfelszínen megjelenõ allergén darabkát egy másik sejtféleségünk felismeri és egy speciális ellenanyagot termel ellene. Mivel ez az ellenanyag reagál az allergénnel, „reaginnak” nevezték el. 1967 óta tudjuk, hogy ez is egy immunglobulin. Ha két ilyen molekula rákapcsolódik egy allergén darabkára, a szabadon maradó másik végükkel pedig rákötõdnek egy újabb speciális sejtre (tévedésbõl ezeket a sejteket 100 évvel ezelõtt hízósejtnek nevezték el és ez a név azóta is „rajtuk maradt”), akkor ebbõl a sejtbõl olyan anyagok (elsõsorban hisztamin) szabadulnak fel, amelyek viszketést, vérbõséget, váladékozást, szövet duzzanatot és izomgörcsöt okoznak. Ezáltal tulajdonképpen az allergia valamennyi tünetét ki is tudják váltani. A valóságban persze nem ennyire egyszerû a helyzet, mert például az ereinkbõl is vándorolnak
amit közkeletûen (nagyon helytelenül) szénanáthának nevezünk. Az elnevezés azért helytelen, mert a széna soha nem okoz allergiát, legfeljebb a szénában szaporodó penészgombák némelyike, azok is csak nagyon ritkán. A „szénanátha” tüneteit többnyire a széna alapanyagául szolgáló füvek és gyomok pollenje okozza. A „sima” náthára is jellemzõ orrdugulás, orrváladékozás mellett az allergiás betegnek tüsszentõ rohama is van, és általában viszket az orra és többnyire a szeme is. Tünetei nem múlnak el egy–két hét alatt és általában az év azonos idõszakában lépnek fel. Az orrváladék többnyire üvegszerû, áttetszõ és benne mikroszkóppal sok pirosra festõdõ, eosinophil sejt látható. Tévedés lenne azt gondolnunk, hogy az allergiás náthának csak szezonális formája létezik. A tünetek idõtartama és szezonja attól függ, hogy mi az allergén. Ha valaki házi poratkára, tollra, valamilyen állat szõrre, vagy lakásban lévõ penészgombára allergiás, egész évben lehetnek tünetei. A szezonális tüneteket viszont csaknem mindig pollen okozza. Azért nem mindig, mert néha penészgomba spóra is kiválthatja. Magyarországon legkorábban (már februárban) a mogyoró és az éger szórja a pollenjét. Ahhoz, hogy a pollenek tüneteket tudjanak kiváltani, az kell, hogy legalább 30 pollen legyen egy m 3 levegõben. Áprilisban „virágzik” a nyírfa, melynek pollenje Észak-Európában a legrettegettebb allergén, illetve
a nyárfa, amelyre viszont nagyon ritka az allergia. Kevesen gondolnánk, hogy sokan túlérzékenyek a kõrisfa pollenjére. Még szerencse, hogy csak 2–3 hétig virágzik és nem sok van belõle. Magyarországon hozzávetõlegesen egymillió ember allergiás valamilyen fûpollenre. A füvek „virágzása” május elején kezdõdik és július végéig tart. Ha mindenütt rendszeresen nyírnánk a füvet és nem engednénk, hogy kalászt növesszen, pollent sem tudna termelni, így allergiás beteg se lehetne tõle senki. Az ugyanis egy nagyon fontos tény, hogy hiába allergás valaki valamire, ha soha nem találkozik az allergénjével, élete végéig tünetmentes maradhat. Július végén kezdi szórni pollenjét a magyar allergiások elsõ számú közellensége, a parlagfû. Ez a növény 1922 elõtt teljesen ismeretlen volt hazánkban, ma már (az Északi Középhegység erdeit kivéve) az egész országban megtalálható. A napraforgó és kukorica földek legelterjedtebb gyomnövénye. Sajnos nem csak a parlagon hagyott földekre, hanem a friss építkezések környékére, a nagyvárosokba is belopakodott. Egy-egy tõ több milliárd pollent termel és – mint emlékezhetünk – a tünetek kiváltásához légköbméterenként 30 pollen is elegendõ. A magyarországon mûködõ 19 pollenszámláló állomás adatai szerint elõfordult az 50, sõt az 1000 pollen/ m 3 sûrûség is. Nem kell rá büszkének lennünk, de tény, hogy a világ legmagasabb 50 parlagfû-pollenszáma közül 42 magyarországi pollenszámláló állomásról származik. A parlagfû pollenszezon elég hoszszú, július közepétõl október közepéig tart. Az ország különbözõ területein, különbözõ életkorú embereken végzett vizsgálatok szerint népességünk 15–30%-a szenved allergiás náthá-
2007. július 27.
MAKÓI HÍREK
7.
KÖRNYEZETVÉDELEM ban. Az allergiás náthások 60–80%-a parlagfûre (is) allergiás. Tény, hogy legkevesebb 1–1,5 millió honfitársunk életét elviselhetõbbé tenné a parlagfû kiirtása. A szezon 2 fõ hónapja (augusztus, szeptember) alatt 20%-kal több pénzt költöttünk allergiaellenes gyógyszerekre, mint a második legtöbb gondot okozó fõpollen 2 fõ hónapja (május– június) alatt és 50%-kal többet, mint 2 téli hónap alatt. Mindenképpen indokolt tehát, hogy ritkítsuk a hazai parlagfûállományt. Mit tehetünk azért, hogy gyermekünket elkerülje az allergia Abban a családban, ahol az egyik szülõ allergiás, a gyerekeknek legalább 20% esélye van allergiára; ahol mind a két szülõ allergiás, ez elérheti az 50%-ot is; végül ahol mindkét allergiás szülõnek egyforma allergiája van, a születendõ gyermekek veszélyeztetettsége elérheti a 70%-ot. Az allergia egyre gyakoribb népbetegség. Lényege, hogy a szervezet, illetve az immunrendszer fokozottan reagál egy külsõ ingerre, olyan típusú ellenanyagokat képez, amelyek nem a szokásos védekezõ immunválaszhoz tartoznak, hanem egy túlérzékenységi reakcióhoz vezetnek. Az allergiás betegségek kialakulásában genetikai és környezeti (öröklött és szerzett) tényezõknek is szerepe van. Ismerünk asztmára hajlamosító géneket, feltûnõen allergiás családokat. A népesség genetikai állománya nagyon lassan képes változni, az ilyen gyorsan elõretörõ genetikai hátterû változásokat kizárhatjuk. Ami változik, az az életmódunk, a környezetünk. Tudunk-e azonban az életmódunkon úgy változtatni, hogy az allergia kialakulása szempontjából elõnyös legyen? A témával egyre többet foglalkozik az orvosi szakirodalom, de szinte bármilyen magazinban olvashatunk ezzel kapcsolatos véleményeket, tanácsokat. Itt most nem olyan globálisnak mondható témákról lesz szó, mint a környezetszennyezés vagy parlagfûmentesítés úgy általában, hanem a közvetlen szo-
kásainkról, tudatosan vagy öntudatlanul választott életmódunkról. Sokan vannak, akik igyekeznek egészségtudatosan élni és köztük örvendetesen sok a fiatal. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézetben sok éve zajlik allergia-megelõzési program. Itt allergiára veszélyeztetett babákkal (akiknek szülei vagy testvérei allergiásak) próbálnak eredményeket elérni, mégpedig úgy, hogy az édesanyákkal a baba fogantatásától kezdve foglalkoznak. A várandósság és a szoptatás alatti anyai táplálkozásnak és életmódnak (leginkább a dohányzásnak) bizonyított hatása van a baba allergiás betegségének kialakulására. A program lényege az állandó, egyéni konzultáció, a támogató, segítõ tanácsadás. Mindenkinek más lehetõségei és kockázati tényezõi vannak. A program során természetesen a babák rendszeres orvosi vizsgálatára is sor kerül, de talán nem ez a legfontosabb része. Három éves korig tartják a kapcsolatot, addigra az allergiás jelenségek legkorábbi változatai (fõként az ekcéma) általában kialakulnak. A higiénia túlértékelése Az allergia jellegzetesen nyugati életstílussal társuló betegség. Európában északon gyakoribb, mint délen és nyugaton gyakoribb, mint keleten. A farmon, tehát születésük pillanatától kezdve állatok között élõ gyerekek között ritkább, mint a városban élõk között. Az elsõszülöttek, az egykék is allergiára veszélyeztetettebbek, mint a sokadik gyerekek. Az ilyen adatok alapján született feltételezés szerint az egészen korai gyermekkorban (csecsemõkorban) átvészelt hasmenéses és felsõ-légúti betegségek szükségesek, hasznosak az immunrendszer érése szempontjából. Az immunrendszer ugyanis csak serdülõkorra éri el teljes fejlettségét, a saját immunmemóriája mindenkinek fokozatosan, az átvészelt betegségekkel és az idegen anyagokkal való találkozás során alakul ki. Az elképzelés szerint segíti az allergiás típusú betegségek kialakulását, ha az immunrendszer az igen korai érési folyamat során nem találkozik megfelelõ típusú, idegennek felismerendõ anyagokkal (akár kórokozóval).
Az immunrendszer ilyenkor helytelen irányba fejlõdik. A sterilen tartott környezet, a búra alatt nevelt gyermek nagyobb eséllyel lesz allergiás. Nem tragédia tehát, ha egészséges környezetben (nem a városi homokozóban, vagy a forgalmas buszon!) a gyerek lenyel, vagy a szájába vesz valamit. Nem probléma, ha az ágylábak nem állnak fertõtlenítõs vízben, vagy a naponta használt szappan nem tartalmaz baktériumölõt – sõt! A bõrünk felületén velünk élõ baktériumokra éppen úgy szükségünk van, mint a beleinkben lakókra (melyek egy felnõttben több kilót tesznek ki). Az eltúlzott mosakodás és a védtelen bõr kenegetése mindenféle vegyszerekkel (értsd: kozmetikumok) egy csecsemõ esetében biztosan nem egészséges, de feltehetõen a felnõtt immunrendszernek, szervezetnek sem közömbös. Sajnos nem lehet nem megemlíteni az indokolatlan antibiotikum-fogyasztás káros következményét. Ilyenkor a széles hatás-spektrumú szerekkel a bõr- és bél-flóránkat is általában elpusztítjuk. Ezt tapasztalhatjuk is a hasmenéssel, vagy gombás fertõzésekkel járó mellékhatásokban. A bõrünk és a bélrendszerünk is egyegy hatalmas felület, amely védtelenség esetén ideális behatolási kapu a kórokozók részére. Másrészt egyre többet vizsgált immunszerveink is, amelyek a külvilággal elsõként érintkezve - igen bonyolult kapcsolatban állnak az immunrendszer többi részével. Jelzéseket, adatokat szállítanak a belsõ immunszervekhez, sokszor ezeken a jelzéseken múlik, hogy egy felismert idegen anyag ellenségként vagy barátként kerül az immunrendszer emlékezetébe. Merész dolog ebbe a finom rendszerbe tudatlanul beavatkozni! (A parlagfûvel és az allergia kérdéseivel foglalkozó sorozatunkat még folytatjuk.)
Kismamákat várnak a védõnõk A szoptatás világhete alkalmából a makói védõnõk ünnepséget rendeznek augusztus 3-án 9–12 óra között a József Attila Gimnázium aulájában. A programok között lesz vérnyomás- és testsúlymérés, termék- és divatbemutatók, elõadások és a legkisebbek szórakoztatására gyerekprogramok.
8.
2007. július 27.
MAKÓI HÍREK
AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK RENDÕRSÉGI KÖZLEMÉNYEK
ORVOSI ÜGYELET
ANYAKÖNYVI HÍREK
Felnõtt: hétköznap 16–8 óráig; szombat, vasárés ünnepnap: 8–8 óráig a Vorhand rabbi tér 3. szám alatt (tel: 474-374). Gyermek: hétköznap 17–8 óráig a Kórház-Rendelõintézet gyermekosztályán, szombat, vasár- és ünnepnap 8–16 óráig a Kórház u. 2. szám alatti gyermekorvosi rendelõben, 16–8 óráig a Kórház-Rendelõintézet gyermekosztályán (tel: 511-151).
Született: Juhász Lászlónak és Csala Emesének Laura, Harangozó Attilának és Mocsári Ágnesnek Hanna, Farkas Miklósnak és Bánfi Mariannának Miklós, Borka Róbertnek és Szlobonyi Andreának Dzsenifer, r Czebe Tibornak és Tápai Mónikának Anna, Horváth Csabának és Bokor Editnek Bencee utónevû gyermeke. Házasságot kötött: Szecskó László és Szabó Erika (Alma u. 23/a); Igaz Richárd és Imre Judit (Révész u. 56.); Szabó Tibor és Nacsa Andrea (Ráday u. D/2), Gera Róbert (Bajcsy ltp. C/2/A) és Ludányi Nikoletta (Széchenyi tér 18–20.), Szalárdi Csaba (Honvéd u. 33.) és Miskov Mónika (Rudnay u. 3/B); Soós Krisztián (Velnök u. 2/f) és Jancsó Edina Gabriella (Szilágyi u. 46/a). Elhunyt: Börcsök Antalné Tóth Ilona, Gera Imréné Hári Edit, Halmágyi Imréné Tamás Margit, Gábor Ferencné Kelemen Piroska, Csóti Lászlóné Ketterrer Rozália, Hencz Sámuelné Galamb Etelka, Somogyi József, Kurai Gyula, Balázs Sándor, Szabó János, Takács Mihályné Oláh Etel, Brútyó János, Posztós Sándorné Szabó Erzsébet, Viseráczki Lászlóné Patócs Erzsébet, Bodócsi Imre, Horváth Imréné Szabó Rozália.
FOGÁSZATI ÜGYELET A hétvégén, azaz július 28-án, szombaton és július 29-én, vasárnap a Justh Gyula utcai fogorvosi rendelõ ügyel Makón 8–11 óráig.
GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET A Makón ügyeleti szolgálatot adó gyógyszertárak sorrendje a következõ: július 29-ig Apaffy Gyógyszertár (Kórház-Rendelõintézettel szemben); július 30–augusztus 5. között Kígyó Gyógyszertár (Széchenyi tér 8.).
CÉGKÉPVISELETEK MAKÓN Dégáz ZRt. minden szerdán 8–15 óra között tart cégképviseletet a régi Városházán (Széchenyi tér 6., a Földhivatal épülete). Démász ZRt. minden pénteken 8–16 óra között ügyfelez a régi Városházán (Széchenyi tér 6., a Földhivatal épülete). Invitel ZRt. minden hónap második péntekjén tart cégképviseleti alkalmat a makói ESC Kft.-nél (Makó, Csanád vezér tér 4.): legközelebb augusztus 10-én, 8–14 óra között. T-Kábel Kft. minden kedden 8–12 óra között (tel: 510-907, 510-908) fogad a régi Városházán (Széchenyi tér 6., a Földhivatal épülete). Makó-Térségi Víziközmû Kft. ügyfélfogadása: hétfõ, kedd, szerda: 8–15 óráig, csütörtök: 8–17 óráig a Tinódi u. 8/a. szám alatt. A díjbeszedõk fogadónapja csütörtökön 14–17 óráig. A Lonovics sgt. 24. szám alatt közmûnyilatkozat, szakvélemény, hozzájárulások kiadása pénteken 8–12 óra között.
GAZDIT KERESÜNK A gyepmesteri telepen 5 keverék kutya található, ebbõl 2 fiatalabb Az ebek várják gazdáikat munkaidõben, hétfõtõl péntekig 7–15 óra között. Mivel két hét után elaltatják az ebeket, kérjük, ha tud, minél hamarabb segítsen rajtuk! A gyepmester tel. száma: 06-30/45835-56. A gyepmesteri telep az állati tetemeket ingyen átveszi, de a háztartási szemetet, kérjük, ne vigyék a telepre, mert az kommunális hulladék számít! Több egészséges és szép kutya várja reménykedve leendõ gazdáját a Makói Állatvédõ és Természetvédõ Egyesületnél is (telefon: 30/850-23-21, naponta 15 és 18 óra között,
[email protected]).
Folytatódik a totójáték
Szerezzen bizonyítványt! Érettségizzen akár 2 év alatt a Juhász Gyulában esti tagozaton! Az iskola elõképzettséget beszámít. A 11. vagy a 12. évfolyamra iratkozóknak még nem kötelezõ a nyelvi érettségi! Az oktatás heti 2 délután folyik, tandíjfizetési kötelezettség nincs. A tanulóknak 22 éves korig családi pótlék jár. Ami vonzó lehet még: diákigazolvány, humánus, jól képzett pedagógusgárda. Érdeklõdni lehet: szerdánként 9–12 óra között a Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképzõ Iskolában (6900 Makó, Kálvin u. 2–6., tel: 213-227). A jelentkezési lap az iskola honlapjáról is letölthetõ (www.juhaszgy-mako.sulinet. hu).
Lapunkban a Makói Rendõrkapitányság jóvoltából rendszeresen olvashatnak rendõrségi híreket, közleményeket, bûn- és balesetmegelõzési cikkeket. A kormány módosította a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletet (a KRESZ-t). A változások közül egyetegyet közlünk e rovatunkban. Ehhez kapcsolódóan nyereményjáték is indult: a sorozat végén rövid Kresz-totót teszünk közzé, a jól válaszolók között pedig ajándékot sorsol ki a kapitányság.
GYERMEKBIZTONSÁGI RENDSZER HASZNÁLATA
Egy ülõhelyen két 10 évesnél nem idõsebb gyermek csak a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére alkalmatlan jármû hátsó ülésén utaztatható. Minden más esetben a gyermekeket külön ülõhelyen kell elhelyezni, és kötelezõ a gyermekbiztonsági rendszerben történõ rögzítésük. A gyermekbiztonsági rendszer használata 135 cm testmagasság alatt kötelezõ. Ha a gyermek a hátsó ülésen foglal helyet, legalább 135 cm testmagasságú és 3 évesnél idõsebb, az üléshez beszerelt biztonsági övvel is rögzíthetõ. A gépkocsi elsõ ülésén 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve utaztatható.
Mûtermi kiállítás Makón A Szántó Galéria és Mûterem állandó kiállítása várja az érdeklõdõ makóiakat és vendégeiket. Nyitva tartás: kedd–péntek 9–13 óra és 14– 17 óra között, valamint szombaton 10–12 óra között. Bõvebb információ: 06-30-363-86-85.
M AKÓI HÍREK – K IADJA : M AKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FELELÕS
KIADÓ:
MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERKESZTÕSÉG: 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22., TELEFON: 62/511-800 INGYENES ZÖLD SZÁM: 06-80/820-039 FELELÕS SZERKESZTÕ: DR. BÁNFI MARGIT JEGYZÕ ISSN: 1788-9111 NYOMÁS: MAKÓI NYOMDA KÉZBESÍTI: MAGYAR POSTA ZRT. WWW.MAKO.HU
[email protected]