MAGYARORSZÁG
Nemzeti S€PA Terve 2013. április
3.0 verzió
Tartalomjegyzék Előszó az új változathoz ..................................................................................................... 3 Magyarország Nemzeti SEPA Terve ................................................................................... 4 I. Háttér – A SEPA kezdeményezés .................................................................................... 5 1. A SEPA céljai .................................................................................................................... 5 2. A megvalósítás intézményrendszere ................................................................................. 7 3. A SEPA migráció ............................................................................................................... 8 4. Elvárások a nemzeti szervezetekkel szemben................................................................... 9 II. A SEPA és Magyarország ..............................................................................................10 1. A SEPA fizetési módok bevezetése Magyarországon ......................................................10 2. A Nemzeti Átállási Terv (euró) ..........................................................................................12 III. A Magyar SEPA Egyesület középtávú - 2012-2016. évi -stratégiája ...........................14 IV. A SEPA a hazai (forint) pénzforgalomban ...................................................................17 1. Fejlesztési irányok meghatározása – Fizetési Rendszer Tanács ................................17 1.1. Alapvetések .................................................................................................................17 1.2. A Fizetési Rendszer Tanács........................................................................................18 2. Napközbeni többszöri elszámolás – HCT .....................................................................19 3. Beszedések - HDD ............................................................................................................20 4. e(lektronikus)-fizetések, m(obil)-fizetések...........................................................................21 V. A Magyar SEPA Egyesület ............................................................................................22 1. A Magyar SEPA Egyesület létrejötte ................................................................................22 2. A Magyar SEPA Egyesület céljai ......................................................................................22 3. A Magyar SEPA Egyesület szervezete .............................................................................23 4. A SEPA magyarországi elterjedését támogató kommunikációs eszköztár .......................25 5. A SEPA fizetési módokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatok .................................27 1.sz. melléklet – EPC Nyilatkozat ......................................................................................28 2.sz. melléklet - SEPA fizetési modellek és egyéb termékek Magyarországon infrastruktúrális adottságok ..............................................................................................29 3.sz. melléklet – Magyarország SEPA útiterve ....................................................................42 4.sz. melléklet – A Nemzeti Készpénztervben meghatározott feladatok ..............................45 5.sz. melléklet – Dokumentum lista .....................................................................................47
2
Előszó az új változathoz1 Magyarország Nemzeti SEPA Tervének (MNST) előző változatát 2010 márciusában publikáltuk2. Az azóta eltelt időszak jelentős változásai a SEPA kezdeményezés keretein belül időszerűvé tették az új változat elkészítését. A főbb hatások a következők: •
• • • • • •
Megjelent „AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 260/2012/EU RENDELETE (2012.március 14.) az euró átutalások és –beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról”, amely az euró zónán kívüli tagállamok számára is migrációs végdátumot ír elő (2016.október 31.) Elindult a SEPA folyamat irányítása intézményrendszerének gyökeres átalakítása. Elkezdődött a magyarországi forint pénzforgalom SEPA konform korszerűsítése, ugyan még a hazai devizanemben, de már a SEPA szabályok alkalmazásával, illetve a forint átutalások SCT klón HCT üzenetszabványok alapján teljesülnek. Megkezdtük a belföldi beszedési megbízások SEPA szabályok szerinti átalakítás lehetőségének szakértői vizsgálatát. Elkészült a Nemzeti Készpénzterv új változata. Jelentős előrelépést értünk el a SEPA Kártya követelmények teljesítése terén. Az e-SEPA terén elkezdtük az európai fejlemények figyelembe vételével felmérni lehetőségeinket és kialakítani a stratégiánkat.
Magyarország, mint az Európai Unió tagja, de mint euró zónán kívüli ország, helyzetéből fakadóan az alábbi szempontok figyelembevételével készítette el és gondozza az MNST-t: • • •
• • •
Euró fizetési forgalmunkban az átutalások és beszedések 2016. október 31-től már kizárólag a SEPA előírások alapján bonyolíthatóak le. Az euró bevezetése Magyarországon jelen ismereteink szerint 2020. előtt nem várható. Az MNST jellegét meghatározza, hogy Magyarország a terv időtávján nem lesz az euró övezet tagja. Jelen változat, a 2016. október 31-i migrációs határidőre való felkészülés jegyében már tartalmaz olyan, a következő változatban kidolgozandó elemeket, amelyek a magyarországi SEPA migráció, valamint a későbbi forint-euró átállás megvalósításában érdekelt feleket legalábbis beazonosítja. Ugyancsak tartalmazza a jelen változat azon magyarországi forint pénzforgalmi fejlesztéseket, fejlődési irányokat, amelyek már a SEPA szabályok alapulvételével valósultak meg, illetve vannak folyamatban. Az MNST folyamatos felülvizsgálat és bővítés tárgyát képezi. A terv alapján a Magyar SEPA Egyesület kiemelt feladatának tekinti a SEPA átállás stratégiai és gyakorlati megvalósításában érintettek (stakeholder-ek) megismertetését a SEPA célokkal és a SEPA migráció iránti elkötelezettségük erősítését.
1
Magyarország Nemzeti SEPA Tervének (MNST) jelen változatát a Magyar SEPA Egyesület Tanácsa hagyta jóvá az érintett pénzügyi szakmai szervezetekkel történt előzetes konzultációt követően. 2
A korábbi változatokban foglalt „SEPA fizetési modellek és egyéb termékek Magyarországon – infrastrukturális adottságok” fejezet részben átkerült a jelen változat 2.sz. mellékletébe.
3
Magyarország Nemzeti SEPA Terve Magyarország Nemzeti SEPA Tervének (MNST) első változatát a hitelintézetek, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Bankszövetség szakértőiből álló ad hoc munkacsoport állította össze, és a magyar Nemzeti SEPA Bizottság hagyta jóvá. 2008 első negyedévében, a hivatalos cégbejegyzési eljárásokat követően, megkezdte tevékenységét a Magyar SEPA Egyesület. Megalakulását követően azok az egységes euró fizetési övezettel kapcsolatos feladatok, amelyeket addig a hazai banki közösség különféle szerveződései láttak el, egy helyre koncentrálódnak, így az MNST további gondozása is az MSE tevékenységi körébe tartozik. Az MNST célját tekintve alapvetően az euró fizetések SEPA szabályok szerinti végrehajtásának megvalósításához kíván segítséget nyújtani és ezért tényleges migrációs tervet az euró magyarországi bevezetése dátumának közzétételét követően kell készíteni. A hazai bankrendszer euró céldátum hiányában is tevékenyen készül a SEPA megvalósítására. - Ehhez egyrészt a már korábban hivatkozott 260/2012/EU rendelet határoz meg jogszabályi kötelezettségeket, legalábbis az euró átutalások és beszedések esetében. - Másrészt a magyarországi pénzforgalomban az utóbbi időszakban végrehajtott és a még előttünk álló nagyobb fejlesztéseket már a SEPA előírásainak figyelembe vételével kívánjuk megvalósítani, összhangban a hazai pénzforgalom fejlesztésért felelős nemzeti szervezetek által meghozott döntésekkel. Ezen döntések előkészítésében az MSE felkérésre vállal szerepet, elvégezve a fejlesztési elképzelések SEPA alapokon történő megvalósíthatóságának vizsgálatát. A belföldi forint pénzforgalom SEPA elven történő fejlesztését a SEPA migráció integráns részének tekintjük, így ebben a tekintetben feltétlenül szükségesnek tartjuk azt, hogy az MNST tartalmazza ezen törekvésünket is. A 260/2012/EU rendelet az euró zónán kívüli tagállamok számára 2016. október 31-i hatállyal kötelezővé teszi az euró átutalások és beszedések vonatkozásában a SEPA előírások betartását. A Magyar SEPA Egyesület 2012. évi feladatai között szerepelt egy újra gondolt stratégia kialakítása a rendelet alapján, amely 2016 végéig tartalmazza a SEPA kiterjesztésének magyarországi hangsúlyait, még nem számolva az euró honosításával.
4
I. Háttér – A SEPA kezdeményezés 1. A SEPA céljai Az Európai Unión belüli egységes piac létrehozása szempontjából kulcsfontosságú a határok lebontása az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának megvalósítása érdekében. A gazdasági és pénzügyi unió megteremtette az alapokat az európai áruk és szolgáltatások integrált piacának kialakulásához. Az euró bevezetése az integráció újabb mérföldkövét jelentette. A fogyasztók 2002. január 1-je óta az euró övezet országaiban mindenhol – az országtól függetlenül – euró bankjegyekkel és érmékkel fizetnek. Ugyanakkor a tagállamok pénzforgalmi szolgáltatási piacai jelenleg még részben különálló, nemzeti szerveződésűek. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) a pénzforgalom integrációjának továbbfejlesztését irányozta elő kulcsszerepet szánva ebben a pénzügyi ágazatnak és a bankközösségeknek. A 2001 decemberében elfogadott 2560/2001/EK (2009. november 2-től a 924/2009/EK rendelet lépett a helyébe) rendelet - meghatározott feltételek teljesülése esetén először 12 500, majd később 50 000 euró összeghatár megjelölésével – az EU tagállamok közötti és tagállamokon belüli, euróban kezdeményezett átutalások díjának egységesítése érdekében tett kezdeti lépésnek tekinthető. A politikai indíttatású kezdeményezés céljaival a bankszektor is azonosult. A jogszabályban foglaltak hatására az európai bankok, 2002-ben létrehozták az Európai Fizetési Tanácsot3 (EPC), amelynek irányításával az ágazat az Egységes Euró Fizetési Övezet4 (SEPA) megteremtésén dolgozik. Az EPC munkájába nem csupán az euró zónában, hanem az azon kívül működő pénzintézetek is bekapcsolódhattak, így a magyarországi pénzügyi szakmának is módjában áll kivenni a részét ebből az alkotó munkából. A SEPA létrehozásának vezérelve az európai integráció előmozdítása egy olyan, fizetési műveleteket lebonyolító, versenyképes és innovatív euró pénzforgalmi rendszeren keresztül, amely az Unió polgárai és gazdasága számára magasabb szolgáltatási színvonalat biztosít; hatékonyabb termékeket és olcsóbb pénzforgalmi szolgáltatásokat képes nyújtani. A SEPA projekt célja az, hogy az elkülönült nemzeti pénzforgalmi rendszereket egységesen működő pán-európai pénzforgalmi rendszer váltsa fel. A SEPA feltételezi: az egységes fizetőeszköz, az egységes fizetési módok, az egységes technikai szabványok és üzleti gyakorlat, a hatékony euró elszámolási rendszerek és az egységes és összehangolt jogszabályi háttér megteremtését.
3 4
European Payments Council Single Euro Payments Area
5
A SEPA szabályok és fizetési módok nemcsak a nemzetközi pénzforgalomban növelik a hatékonyságot és a szabványosítottság mértékét, de az országon belüli pénzforgalmi szolgáltatások újjáalakítását is jelentik. A SEPA instrumentumok teljes körű bevezetése oly mértékig fogja összehangolni például a nemzetközi és belföldi átutalásokat, hogy sem a feldolgozást támogató infrastruktúra, sem a tranzakció kezdeményezésének, sem a számla vezetésének helyszíne, sem pedig a feldolgozást végző szolgáltató nem befolyásolja majd azok egységes intézését. Az egységesítés és a hatékonyság követelménye a pénzforgalmi szolgáltatók és az elszámolóházak területén is versenyhelyzetet teremt, ezáltal a SEPA övezet országaiban hatást gyakorol majd a szolgáltatások áraira, valamint növeli a szolgáltatások színvonalát. A SEPA megvalósulása a fogyasztók számára az euróban történő fizetések gyors, egységes és hatékony intézését eredményezi a SEPA-n belül. Az európai bankok teljes mértékben azonosultak e célokkal, amelyről az EPC külön deklarációt is közzétett. (Lásd az 1. sz. mellékletet!) A SEPA célkitűzései elsősorban az euró zóna tagállamaira vonatkoznak, de az Unió mind a 27 tagállamával szembeni elvárása az, hogy a SEPA instrumentumokat mindenki számára elérhetővé tegyék. Az egységesítés előnyeit az Európai Gazdasági Térség EU-n kívüli tagállamai; Izland, Liechtenstein, Norvégia, továbbá Svájc és Monaco is élvezni kívánja, ezért ők is csatlakoztak a projekthez. Összefoglalóan elmondható, hogy a SEPA övezetben a SEPA követelmények, szabványok és fizetési módok bevezetésének eredménye az lesz, hogy a szabványosításból és az erősödő versenyből, valamint az alacsony árakból adódóan nagyobb hatékonyság érhető majd el. A piacok növekedése innovációra ösztönzi a bankokat. A felhasználók számára pedig előnyt jelent az, hogy egységes infrastruktúra használatával 32 ország viszonylatában tudnak pénzügyi tranzakciókat lebonyolítani. A végső cél annak elérése, hogy a számlatulajdonosok egyetlen számláról azonos formában és módon, ugyanolyan hatékonyan intézhessék euró fizetéseiket a SEPA övezeten belül, mintha belföldi tranzakciókat végeznének. A SEPA célja tehát a SEPA övezetben jelenleg használt fizetési módok – átutalás, beszedés és kártyás fizetések - kiváltása a SEPA fizetési modellekkel, és a kártyák egységes használati feltételeinek és univerzális elfogadásának megteremtése. A SEPA migráció 2008-ban az SCT bevezetésével elindult és 2009-ben az SDD-vel folytatódott. Az azóta eltelt időszak tényadatai alapján világossá vált, hogy önkéntes csatlakozással, kötelező alkalmazásba vételi határidő kitűzésének hiányában a kezdeti célok (társadalmi költségek jelentős csökkentése a pénzforgalomban) nem valósíthatóak meg, politikai beavatkozásra van szükség. Ennek a beavatkozásnak két eleme van: 1. Az EU 2012. március 14-én kiadta a SEPA átutalások és beszedések kötelező bevezetését előíró 260/2012 EU rendeletét, amely mind az euró zóna, mind az euró zónán kívüli tagállamok esetében előírja a bevezetési határidőt, meghatározva egyúttal azokat a szükséges és elégséges feltételeket, amelyek alapján egy átutalás és beszedés SEPA konformnak tekinthető. 2. Folyamatban van a SEPA kezdeményezés teljes intézményrendszerének átalakítása, a döntéshozatal, az azt támogató szakmai feladatok ellátásának intézményesítése oly módon, hogy a SEPA migráció összes érintett szereplője részese legyen a
6
migrációs folyamatnak. Ez az átalakítás előreláthatólag a nemzeti SEPA szervezetek céljainak és működésének az újragondolását is maga után vonja.
2. A megvalósítás intézményrendszere A SEPA irányítás és működés közelmúltban elkezdődött szervezeti és tartalmi átalakítása miatt, jelen fejezetet a konkrét intézkedések megismerését követően az MNST következő változatában aktualizáljuk. A 2012. év eseményei, mint a 260/2012/EU rendelet megjelenése, az EU szintű SEPA irányítási modell felülvizsgálatának és megváltoztatásának markáns politikai igénye, valamint az EPC egyes elképzeléseinek vitatása, különösen az elektronikus SEPA fizetési megbízások elveit rögzítő e-Keretrendszerrel kapcsolatos (e-Framework) versenyjogi aggályok felmerülése változást eredményezett az EPC feladatainak körében is. Így az EPC beszüntette tevékenységét az e-Keretrendszerrel kapcsolatban, megszüntette, illetve felfüggesztette azon munkacsoportok működését, amelyek e témában a konkrét szakmai anyagok elkészítését voltak hivatottak elvégezni. Az EPC felfüggesztette az elszámolási rendszerekre vonatkozó keretrendszer (PE-ACH) további gondozását is, ebben az esetben azonban inkább a feladat újraértelmezésének és újrakezdésének szándékával és szükségességének mérlegelésével. A kialakult helyzetre a SEPA irányítási modellnek kell választ adnia a politikai érdekek, a szakmai lehetőségek és elvárások, valamint a technikai lehetőségek mentén megtalálva az egyensúlyt. A SEPA folyamat irányításának szabályairól egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank mellett abban részt kapnának a pénzforgalmi szolgáltatók, illetve – hasonló súllyal – a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek képviselői is. Az Európai Bizottság szakmai javaslata e sorok írásakor még nem ismert.
7
3. A SEPA migráció Az Európai Uniós SEPA migrációs Rendelet „AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 260/2012/EU RENDELETE (2012.március 14.) az euró átutalások és - beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról” az átutalások és beszedések vonatkozásában végső bevezetési határidőket, valamint speciális – átmeneti - szabályokat és határidőket határoz meg, amelyek a következők: 1. 2. 3. 4.
2014.02.01. – SEPA átutalás és beszedés bevezetése az euró-zónában 2014.02.01. – BIC csak eddig alkalmazható belföldi euró tranzakcióknál. 2016.02.01. – BIC csak eddig alkalmazható határon átmenő euró tranzakcióknál. 2017.02.01. – Beszedési interchange díj eddig alkalmazható belföldi euró beszedéseknél. 5. 2012.11.01. – Beszedési interchange díj eddig alkalmazható határon átmenő euró beszedéseknél; 6. 2016.02.01. – UNIFI üzenetszabvány alkalmazása kötelező; – Kis volumenű (niche) tranzakciótípusok SEPA konstrukciókra történő átterelése; – Fizetési kártyával kezdeményezett beszedések átállítása SDD-re; 7. 2016.10.31. – SEPA átutalás és beszedés bevezetése az euró-zónán kívüli EU tagállamok euró fizetési forgalmában.
A Rendelet kötelező európai szabványként előírja a • Nemzetközi Bankszámlaszám (IBAN) használatát és az • ISO 20022 szabvány alkalmazását a SEPA átutalások és beszedések vonatkozásában nemcsak a pénzforgalmi szolgáltatók és intézmények számára, hanem a fogyasztóktól és mikro-vállalkozásoktól eltekintve a vállalatok számára is, amennyiben nem egyedi megbízás benyújtására kerül sor.
A Rendelet mellékletében meghatározott technikai feltételeknek jelenleg az Európai Pénzforgalmi Tanács által kidolgozott és kezelt SCT és SDD szabványok felelnek meg, újabb, a Rendelet előírásainak megfelelő SEPA szabványok megjelenése nem várható. Az euró zónán kívüli országok a SEPA teljes jogú tagjai, ugyanakkor ezekben az országokban a SEPA fizetési módok meghonosításánál figyelemmel kell lenni egyrészt a nemzeti fizetőeszközökkel működő alapinfrastruktúrák jelenlegi elvárások szerinti, hosszabb távú (az euró bevezetéséig tartó) elérhetőségére, másrészt fel kell készülni az EU piaci környezet elvárásainak rugalmas teljesítésére is. A SEPA fizetési módok bevezetésére vonatkozó határidő ezekben az országokban egyúttal a teljes körű SEPA megfelelést is jelenti az euró átutalások és beszedések vonatkozásában. Ezen túlmenően azonban meg kell vizsgálni azt is, hogy az euró-zóna és a zónán kívüli tagállamok számára előírt eltérő migrációs végdátumok milyen hatással lehetnek 2014. február 1-ét követően egy zónabeli és egy zónán kívüli ország egymás közötti fizetési megbízásainak bonyolításában. Ezt különösen fontos megtenni az SCT esetében.
8
4. Elvárások a nemzeti szervezetekkel szemben A SEPA irányítás és működés szervezeti és tartalmi átalakítása 2012-ben elkezdődött. Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság szakmai javaslata jelen változat elkészítésekor még nem ismert, jelen fejezetet a konkrét intézkedések megismerését követően az MNST következő változatában aktualizáljuk.
A nemzeti szervezetek feladata annak meghatározása, hogy a jelenleg használt pénzforgalmi termékek milyen ütemezés, szabályrendszer és technológiai támogatottság mellett kerülnek át részben vagy egészben a szabványosított SEPA fizetési módok körébe. Ezen testületek feladata meghatározni azon termékek körét is, amelyeket a SEPA fizetési módok kiváltanak. Döntenie kell arról is, hogy mely fizetési formák maradnak meg változatlanul, nemzeti sajátosságként. A SEPA átállás ütemét nagymértékben befolyásolja az adott ország infrastruktúrája, valamint a piaci szereplőknek az új instrumentumok elfogadása és használata iránti fogadókészsége, magatartása. Természetesen a cél az, hogy az átmeneti időszak, a régi és új termékek együttélése a lehető legrövidebb legyen. Ennek határidejét azonban az új fizetések piaci fogadtatása határozza meg, amelyben a legfontosabb tényező az, hogy az új termékek elérhetősége, ára, felhasználó-barátsága, valamint teljesítési feltételei a régi termékekkel összehasonlítva további előnyöket nyújtsanak az ügyfelek számára. A piac által vezérelt bevezetés miatt rendkívül fontos feladata a nemzeti szervezetnek a felhasználók (piaci szereplők, kormányzat) felé történő rendszeres, érdemi kommunikáció és elvárásaik, igényeik figyelemmel kísérése. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy a SEPA átállás ütemezését nem lehet pusztán a piaci fogadtatás alapján meghatározni. A SEPA nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyök akkor realizálhatók a leghatékonyabban, ha az átállás viszonylag rövid időn belül megtörténik. Ezért a piaci realitásokat és ügyfél attitűdöket is messzemenőkig figyelembe véve, de szükséges jogalkotói eszközökkel is támogatni az átállás minél korábbi lebonyolítását. A nemzeti szervezeteknek munkálkodniuk kell továbbá azon, hogy a megfogalmazott igények az EPC munkacsoportjaihoz is eljussanak és az új termékek kialakításakor, vagy a fizetési modellek nemzeti véleményezésekor figyelembe vegyék azokat.
9
II. A SEPA és Magyarország 1. A SEPA fizetési módok bevezetése Magyarországon A SEPA fizetési módok hazai bevezetését az euró zóna országaitól eltérő helyzetünkre tekintettel kell megterveznünk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a belföldi fizetési forgalomhoz viszonyítva nagyságrendekkel kisebb ügyletszámot képviselő euró átutalások (amelyek függetlenül attól, hogy országon belüli, vagy országhatáron átnyúló tranzakciók) nem a belföldi pénzforgalomban kerülnek elszámolásra. Minden bankközi euró fizetés elszámolásához határon kívüli közvetítőkre, elszámolási rendszerekre van szükség. Nincs különbség a belföldi és a nemzetközi euró fizetések között azok technikai hátterét, a hozzájuk kapcsolódó ügyintézést, sem azok költségeit illetően. Ezt a SEPA fizetési módok magyarországi bevezetése sem változtatja meg érdemben. Ezek a tranzakciók, az euró hazai bevezetésétől automatikusan belföldi fizetéseknek minősülnek majd. Magyarországon a bankok közvetlenül, vagy a tulajdonló bankjukon vagy valamely más kétoldalú megállapodás alapján szerződött európai bankon keresztül kapcsolódnak az európai elszámolási rendszerekhez (EBA STEP2, Equens, STET, stb). Ennek következtében a SEPA fizetési módok bevezetését is vagy a szabványkönyveknek megfelelő termékek fejlesztésével és SEPA kompatibilis csatlakozási pont megválasztásával, vagy tulajdonos bankjukon keresztül, annak technológiájára támaszkodva intézhetik meghatározott eljárásrendek szerint. A SCT bevezetése – összhangban az európai ütemezéssel – Magyarországon is 2008. január 28-án, az SDD-é pedig 2009. november 2-án kezdődött meg. A bevezetésről a nem euró környezet sajátosságai miatt bankszektor szintű (nemzeti) döntés nem született. A bevezetés, illetve a megfelelés deklarálása a bankok egyéni felelőssége. A magyarországi bankok arra törekednek, hogy a náluk számlát vezető ügyfeleik által euróban megadott fizetési megbízásokat, amennyiben azok megfelelnek a SEPA szabályoknak, SEPA tranzakcióként bonyolítsák le egymás között (felkészültségük függvényében). A fentiek nem vonatkoznak azon tranzakciókra, melyek adattartalmuk vagy más jellemzőik miatt alkalmatlanok SEPA fizetési módként történő feldolgozásra, így ezek továbbra is az egyéb devizanemekben, vagy a SEPA övezeten kívüli relációkba irányuló devizafizetésekkel tekintendők azonosnak.
Az euró magyarországi bevezetése előtti fontos mérföldkő „AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 260/2012/EU RENDELETE (2012.március 14.) az euró átutalások és beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról” szóló rendelet. A rendelet alapján 2016. október 31-től euró átutalási és beszedési tranzakcióink esetében biztosítani kell azt, hogy ezen megbízások indítása és fogadása már csak a SEPA előírásainak megfelelően történhessen meg.
10
A rendelet meghatároz közbenső feladatokat is, amelyek egy része érinti a magyarországi átállást, más részük viszont nem. Bár a végdátum szabályozás nem vonatkozik a belföldi fizetőeszközre, a forintra, a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy Magyarországon a beszedésekhez nem kapcsolódik bankközi interchange díj, valamint a fizetési kártyához kötött beszedési megbízás sem létező fizetési forma. Foglalkozni kell azonban a BIC kötelező elhagyásával a SEPA megbízásokból, valamint fel kell mérni, hogy euró fizetési forgalmunkban léteznek-e un. „niche” termékek és amennyiben igen, intézkedési tervet kell hozni kivezetésükről vagy átalakításukról. Ez utóbbi feladat az egyes bankok saját termékportfólióját érinti.
11
2. A Nemzeti Átállási Terv5 (euró) Magyarországnak jelenleg nincs euró bevezetési céldátuma. Ettől függetlenül a feladatok sokszínűségére, mélységére és időigényére tekintettel a Kormány elindította a gyakorlati felkészülést és 2007. szeptember 12-én döntött a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság (NEB) felállításáról. A NEB elnöke a pénzügyminiszter, társelnöke pedig a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A NEB tevékenységébe az állami szerveken kívül az érdekképviseletek, szakmai szövetségek és civil szervezetek is aktívan bekapcsolódtak. Széleskörű szakmai egyeztetést követően a NEB elkészítette a Nemzeti Átállási Terv (NÁT) első változatát, amely az egyes gazdasági szereplők és szakterületek feladatait, az euró bevezetése kapcsán releváns jogszabályi változásokat veszi számba, valamint ajánlásokkal segíti a magán- és közszféra átállását. A közelmúltban elkészült a NÁT első felülvizsgálata is. A NÁT rögzíti az euró bevezetés legfontosabb alapelveit. Többek között azt, hogy Magyarország egy ütemben vezeti majd be az eurót, Az alapelveket a lenti ábra szemlélteti. A NEB az egyes gazdasági szereplők, illetve szakterületek szerint albizottságokat hozott létre. A hitelintézeteket a Pénzügyi Szektor Albizottságban (PSZAB) a Bankszövetség képviseli. A Magyar SEPA Egyesület ugyancsak a Bankszövetségen keresztül vesz részt a munkában. A NÁT hivatkozást tartalmaz a SEPA magyarországi bevezetésére is. Eszerint a NEB a SEPA átállásról, annak mindenkori státuszáról, valamint a Magyar SEPA Egyesületben folyó tevékenységről származó információkat kulcsfontosságúnak ítéli meg az euró bevezetése szempontjából. A NÁT elkészültekor a 2015-2016 körüli euró bevezetéssel számoltunk. A jelenlegi, céldátummal kapcsolatos optimista várakozások is csak 2018-2020. évi migrációt valószínűsítenek. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a konkrét felkészülést támogató NÁT a jelenlegi dokumentum újragondolt, jelentős mértékben átdolgozott változata lesz.
5
A NÁT mindenkori aktuális verziója az MNB (www.mnb.hu) és az NGM (http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagiminiszterium) honlapján olvasható.
12
NÁT ütemezés
13
III. A Magyar SEPA Egyesület középtávú - 2012-2016. évi stratégiája A Magyar SEPA Egyesület 2012. október 25-i ülésén napirendjére tűzte, megtárgyalta és elfogadta az Egyesület 2012-2016. évi új, középtávú stratégiáját. Az új stratégia kialakítását intenzív előzetes konzultáció előzte meg. Az új stratégia kialakítását alapvetően a nemzetközi és hazai, a bankszektort és a SEPA-t érintő aktuális események tették szükségessé, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak: -
-
a SEPA Governance küszöbön álló átalakítása, politikai, versenyjogi, fogyasztóvédelmi aggályok felmerülése; a végdátum rendelet; a pénzforgalmi innováció az elektronikus és mobil fizetések terén felsőbb szintű integrációs stratégia kialakítását igényli, a bankszektor „csak” egy szereplője az innovációs folyamatnak; az EPC által elképzelt e-SEPA megvalósítási módjának kérdése nyitottá vált, nevezetesen, hogy együttműködés vagy piaci verseny révén valósuljon-e meg; a hazai bankrendszer jövedelmi pozíciója a bankokat azon fejlesztések elhalasztására ösztönzik, amelyek esetében nincs markáns keresleti nyomás.
Igazodva a nemzetközi és hazai eseményekhez a Magyar SEPA Egyesület új stratégiája és feladatterve alapvetően az SCT és SDD hazai bevezetésének támogatására koncentrál, az egyéb fizetési modellek esetében az Egyesület felkérés alapján közreműködői szerepet vállalhat (belföldi forint pénzforgalom további fejlesztése, elektronikus és mobil fizetések), amennyiben ezek a SEPA-hoz köthetőek. A Magyar SEPA Egyesület 2012. október 25-i határozata az alábbiakat mondja ki: „HATÁROZAT: A Tanács egyhangúlag elfogadta az MSE jövőképét, a kérdőívben felvetettekre adott tagi válaszok, valamint a Tanács ülésén elhangzott és a jelen jegyzőkönyvben rögzített vélemények, állásfoglalások, javaslatok és észrevételek alapján és azokkal összhangban. A Titkárság készítse el az MSE munkatervét 2016 év végéig bezárólag és terjessze a 2012. decemberi Tanácsülés elé. A Tanácsülésen hozott döntések az alábbiak: • • • •
A Magyar SEPA Egyesület további szerepének, működésének meghatározásához megvárjuk a SEPA Governance/EPC irányvonalat, az EPC 2013. évi tagdíját befizetjük. Az átutalás-forgalommal kapcsolatos és meglévő feladatainkra koncentrálunk, az SCT és SDD modelleken kívül eső tevékenységünk monitorozásra korlátozódik. Feladattervet dolgozunk ki a 2016. december 31-i időtávra, amelyet a SEPA fejleményekből és az FRT SEPA releváns döntéseiből adódó feladatokkal bővíthetőek a későbbiekben. Kormányrendelet jelöli ki az SCT és SDD fizetési módokra, határidőre történő átállással foglalkozó felelős szervezetet, feladatunk az ezzel kapcsolatos információk továbbítása és nem annak elsajátíttatása.
14
• • • •
Leszállítjuk az FRT részére a HDD tanulmányt és tovább csak határozott mandátum birtokában lépünk. Új fizetési módok bevezetését nem kezdeményezzük, de az erre vonatkozó kezdeményezéseket, amennyiben azok SEPA relevánsak, szakmailag támogatjuk. Az e-payment tájékoztató anyagot az FRT részére továbbítjuk, de nem foglalkozunk a továbbiakban az e és m fizetésekkel, azonban amennyiben ilyen hazai kezdeményezés indul és SEPA releváns, úgy szakmailag támogatjuk. A HCT-C2B és B2C szabványok egységes kommunikációjára anyag készül. ...”
Az új középtávú stratégia alapján a 2012. december 14-i Tanácsülés elfogadta a Magyar SEPA Egyesület 2013-2016. évi feladattervét az alábbi főbb tartalommal: 2013. évi feladatok • • • • • • • •
XML számlakivonat (B2C) kidolgozásának befejezése és publikálása; Kommunikációs anyag elkészítése a HCT-C2B és B2C szabványok alkalmazása érdekében; A Végdátum Szabályozásban (SEPA Regulation 260/2012) megadott határidőkhöz kapcsolódó feladatok meghatározása. Támogató anyag készítése a pénzforgalom résztvevői számára a felkészüléshez és megfeleléshez; Az SDD szabvány belföldi fizetési forgalomba történő bevezetésének további vizsgálata. A HDD alapelveinek meghatározása; SEPA kártya chip migráció (EMV) megvalósulásának monitorozása; Az MSE működésének, struktúrájának felülvizsgálata a SEPA Irányítás struktúrájának végleges jóváhagyását követően; Az euró zónán belüli és kívüli eltérő végdátumból eredő diszkrepancia gyakorlati megközelítéséhez egy tájékoztató anyag elkészítése, ösztönözve ezzel az SCT-re történő átállást az euró zónára megállapított határidőre; Az SCT és SDD mielőbbi alkalmazásának ajánlása a pénzforgalmi intézmények számára. Az anyag térjen ki arra, hogy milyen hatása lesz annak, ha egy adott bank nem alkalmazza az SCT-t és SDD-t.
2014. évi feladatok • • •
A magyar bankok SCT-re SDD-re történt átállásának monitorozása. Újabb figyelemfelkeltés a fizetési módok alkalmazása érdekében; SEPA kártya chip migráció (EMV) megvalósulásának monitorozása; Nemzeti Készpénzterv aktualizálása az EPC, vagy az EKB elvárásainak megfelelően.
2016. végéig folyamatosan végzendő, illetve jelenleg konkrét határidőkhöz nem köthető feladatok • • •
A Tanácsülés által jóváhagyott feladatok, valamint az EU egyes intézményei által a SEPA-val kapcsolatosan definiált feladatok megvalósítása érdekében munkacsoportok működtetése; C2B és B2C szabványok folyamatos karbantartása; Az EPC, az EKB és az EB SEPA folyamatokkal kapcsolatos elvárásainak folyamatos nyomon kísérése és koordinálása a hazai megfeleltetés érdekében;
15
• • • • • • • • •
SEPA releváns fizetési módok és eljárások kapcsán felmerülő feladatok koordinálása és szakmai támogatása; Az MSE tagsági körének bővítése érdekében tagtoborzás stakeholderek (vállalatok, fogyasztói érdekképviseletek, közintézmények) körében; SEPA ismeretek és információk kommunikációja az igénybe vehető és rendelkezésre álló csatornákon; A magyar NASO részéről támogatás a SCT-hez, SDD-hez csatlakozni szándékozóknak; Az FRT döntésének függvényében további hatástanulmányok, illetve megvalósíthatósági tanulmányok készítése a HDD bevezetése érdekében; A SEPA fejlemények tükrében az e-fizetések SEPA alapú hazai szabványa alkalmazásának felülvizsgálata; A mobil fizetések európai szabványának figyelemmel kisérése és alkalmazási lehetőségének vizsgálata a hazai piacon; Együttműködés a regionális SEPA szervezetekkel; Az EUR bevezetésének időpontjának ismeretében az MSE stratégiájának aktualizálása.
Mind a stratégia, mind a feladatterv folyamatos, de legalább éves felülvizsgálat tárgyát képezi. Amennyiben a nemzetközi és/vagy hazai SEPA, illetve belföldi pénzforgalmi események, elvárások indokolttá teszik, a stratégia módosulhat, az elvégzendő feladatok köre pedig bővülhet.
16
IV. A SEPA a hazai (forint) pénzforgalomban 1. Fejlesztési irányok meghatározása – Fizetési Rendszer Tanács 1.1. Alapvetések A SEPA fizetési módok céljukat, rendeltetésüket tekintve a belföldi forint fizetési módoknak megfeleltethetők. A globális UNIFI szabvány alapján kialakított SEPA konstrukciók üzenetei a belföldi elszámolás forgalomban megszokott üzeneteknél bővebb tartalmúak lehetnek. A belföldi üzenetekben nincs olyan kulcsfontosságú mező, ami a megfeleltethető SEPA üzenetekből hiányozna. A SEPA szabványok ugyanakkor, még bizonyos kiegészítő szabályokkal (AOSAdditional Optional Services) is nehezen alkalmazhatóak egyes belföldi transzferekre (hatósági átutalás, csekk- és váltóbeszedés teljesítése) a jelenlegi pénzforgalmi szabályok alapján,így az ezekre vonatkozó szabályok felülvizsgálata és módosítása is szükséges a teljeskörü SEPA megfelelés biztosításához. * A SEPA szabványok és részben a SEPA fizetési módok adaptálhatók* a hazai pénzforgalomba, hiszen a SEPA fizetési módokat eleve azzal a céllal alakították ki, hogy az egységes európai pénzforgalmi piac fizetési módjai legyenek. Az igazi kérdés az, milyen ütemben érdemes a SEPA szabványokat, és részben a SEPA fizetési modelleket átvenni a belföldi fizetési forgalomba. A magyarországi bankok álláspontja szerint ezt a lépést az euró bevezetését megelőzően érdemes megtenni, mivel a SEPA szabványok alkalmazása javítja a hazai pénzügyi és a vállalati szektor nemzetközi versenyképességét, amit az alábbi megfontolások is alátámasztanak: • •
• • •
a SEPA szabványok lehetővé teszik az ügyféltől ügyfélig terjedő automatikus adatfeldolgozást; az euró használatára történő zökkenőmentes átállás leginkább a SEPA szabványok előzetes átvételével biztosítható; az euró bevezetése után a főbb partnerországokban már SEPA fizetési módokat használnak, a SEPA fejlesztési költségek tehát egy olyan időszakban jelentenének terhet a magyarországi szolgáltatóknak, amikor a versenytárs hitelintézeteknek már más fejlesztési prioritásai lesznek; a banki és vállalati szoftverek szállítói számára a SEPA követelmények jelentik a kiindulópontot, az eltérő szabványokra történő adaptálás többletköltsége a megrendelőnél merül fel; a pénzforgalom nem SEPA alapú továbbfejlesztése később nem megtérülő kiadásokat követelne a szolgáltatóktól és vállalatoktól; SEPA szabványokra alapozott elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokkal elérhető a bankszámlákon lebonyolított fizetési forgalom és a számlavezetéshez kapcsolódó bevételek növekedése.
A SEPA szabványok átvétele a napközbeni több ciklusban történő bankközi elszámolás bevezetésével az átutalások vonatkozásában megtörtént. A napközbeni elszámolási platform kizárólag SEPA szabványok szerinti üzeneteket dolgoz fel. A SEPA alapú bankközi
17
elszámolási platform átmeneti párhuzamos működés után a régi szabványokon alapuló platform helyébe léphet.
1.2. A Fizetési Rendszer Tanács 2003-ban a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére, a Magyar Bankszövetség támogatásával a hazai pénzforgalomban meghatározó volument képviselő bankok, valamint a Magyar Államkincstár megalapították a Fizetési Rendszer Fórumot (FRF). Célja a hazai fizetési rendszerek piaci igényeknek megfelelő, folyamatos és hatékony fejlesztésének, e rendszerek európai fizetési rendszerekbe történő integrációjának az elősegítése. Az FRF legfőbb irányító és döntéshozó testülete a Fizetési Rendszer Tanács (FRT), melynek döntései indítottak útjára több jelentős SEPA releváns fejlesztést a hazai pénzforgalomban, valamint a Magyar SEPA Egyesület megalakulása felett is az FRT bábáskodott. A SEPA fizetési modellek vonatkozásában az FRT - az euró céldátum hiányában elsősorban azokra a lehetőségekre koncentrál, amelyek a későbbi euró átállást meg fogják könnyíteni azáltal, hogy már előtte, a hazai pénznemben végzett pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése során a technikai, jogi és pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével preferálja a hazai pénzforgalom SEPA szabványok szerinti fejlesztését. A Fizetési Rendszer Tanács 2009-2010. évi határozatai alapján 1) Országos projekt indult a napközbeni többszöri forint elszámolási rendszer megvalósítására, melynek keretében a SEPA szabványnak megfelelő belföldi átutalás (Hungarian Credit Transfer – HCT) is bevezetésre került. 2) A Magyar SEPA Egyesület felkérést kapott a belföldi beszedési termékek SEPA szabványok szerinti átalakítási lehetőségeinek részletes elemzésére, az efelhatalmazások egyidejű bevezethetőségének vizsgálata mellett. 3) Ugyancsak a Magyar SEPA Egyesület feladata a SEPA szabványoknak megfelelő efizetési konstrukció bevezethetőségének vizsgálata is, figyelembe véve az európai trendeket és fejlődési irányokat.6
6
A Magyar SEPA Egyesület az európai szinten bekövetkezett változások miatt ezt a feladatot a továbbiakban nem képes elvégezni.
18
2. Napközbeni többszöri elszámolás – HCT A Fizetési Rendszer Tanács 2009-ben döntést hozott a belföldi forint fizetési forgalom továbbfejlesztéséről. A fejlesztés célja a korábbi napi egy alkalommal történő giro elszámolás sűrítésére irányult, vagyis napközben több elszámolási ciklus létrehozására és működtetésére. Az új elszámolási platform főbb jellemzői: -
-
-
kizárólag belföldi forint átutalások Bankközi Klíring Rendszeren (BKR) keresztül történő elszámolása; elektronikus csatornákon kezdeményezett átutalási megbízásokra terjed ki (egyedi banki döntések alapján kiterjeszthető a papíralapú megbízásokra is); az átutalási megbízás befogadásától számított 4 órán belül az átutalás összege megjelenik a kedvezményezett bankjának Magyar Nemzeti Banknál vezetett számláján; az új elszámolási rendszer (IG2) technikailag elkülönül a korábbi (IG1) elszámolási rendszertől (ez utóbbi kezeli továbbra is pl. a beszedéseket, a papíralapon indított átutalási megbízásokat és egyes speciális tranzakciótípusokat); napi 5 elszámolási ciklus van.
A SEPA magyarországi migrációjának szempontjából döntés született arról is, hogy az új elszámolási platformot már a SEPA szabványok alapján kell kifejleszteni. Ez a gyakorlatban a SEPA Credit Transfer (SCT) szabályok kisebb módosításával valósult meg, mivel biztosítani kellett azt, hogy ezen SCT szabályok alkalmazhatóak legyenek a hazai fizetőeszközre, a forintra is. Így született meg a napközbeni többszöri elszámolási rendszer keretében a Hungarian Credit Transfer (HCT), amely kisebb eltérésekkel, de gyakorlatilag az EPC által kibocsátott SCT Rulebook-on alapszik. Az új elszámolási platform 2012. július 2-án kezdte meg működését minden magyarországi bank részvételével, közel 3 éves tervezési, fejlesztési és tesztelési munkálatok sikeres elvégzését követően. Az új elszámolási platform üzenetszabványa a HCT a bankközi térben szabályozza a megbízások indításának, fogadásának és a kivételek kezelésének szabályait, hasonlóképpen az SCT-hez. Már a megvalósítás során jogos igényként merült fel, hogy a bankok ügyfelei számára segítséget kell nyújtani a HCT tranzakciók megképzésében és bankokhoz való eljuttatásában, vagyis az ügyfél-bank térben (C2B – Customer to Bank). További igényként fogalmazódott meg egy egységesen értelmezhető, szabványosított adattartalmú bankszámlakivonat kifejlesztésének lehetősége is a bank-ügyfél térben (B2C – Bank to Customer). HCT C2B (Hungarian Credit Transfer Customer to Bank) megbízás szabványa A Magyar SEPA Egyesület gondozásában a projekt megvalósulásával párhuzamosan, nemzetközi példák figyelembe vételével kidolgozásra került a HCT C2B megbízás, tehát az
19
elektronikus átutalási megbízás szabványalkalmazási útmutatója. A HCT C2B az SCT hasonló szabványalkalmazási útmutatójánál egyelőre szűkebb tartalmú. A 2013-as év kiemelt feladatai közé tartozik a dokumentumhoz kapcsolódó tájékoztatási, oktatási tevékenység is. A szabványalkalmazási útmutató használata egyelőre úgy a bankok, mint ügyfeleik számára önkéntes. A szabványalkalmazási útmutató továbbfejlesztése során célunk az, hogy a HCT mellett az SCT, illetve egyéb átutalások is kezdeményezhetők legyenek. B2C XML számlakivonat Ugyancsak a Magyar SEPA Egyesület keretein belül kezdődött el és folyik az ISO 20022 alapokon nyugvó egységes bankszámlakivonat kialakítása. A feladat azonban túlmutat a napközbeni többszöri elszámolás keretein, hiszen a bankszámlakivonatnak természetesen tartalmaznia kell az összes banki tranzakció típus adatait, nem csak az átutalásokét. A 2013-as év feladata az XML kivonat minimális adattartalmának meghatározása, a szabványalkalmazási útmutató elkészítése, széleskörű véleményeztetése és döntés a dokumentum megjelentetéséről, az alkalmazásba vétel szabályairól. További tervek között szerepel az ISO 20022 kivonat nemzetközi szinten történő harmonizálása is. Az osztrák-cseh-szlovák-magyar regionális SEPA csoport folyamatosan napirenden tartja egy egységes, az említett országokban alkalmazható változat elkészítését, amely jelentős segítséget nyújthat elsősorban azon vállalatcsoportok részére, amelyek a régió több országában is jelen vannak.
3. Beszedések – HDD A napközbeni többszöri elszámolás HCT szabványon alapuló 2012. július 2-i indulásához kapcsolódó következő logikus fejlesztési lépés a hazai beszedési rendszer SEPA szabványokon alapuló átalakítása lehet. 2009-ben az FRT határozatban már fel is kérte a Magyar SEPA Egyesületet az előzetes megvalósíthatósági stratégia kidolgozására. Az azóta eltelt időszakban azonban több tényező is a viszonylag gyors megvalósítás ellen hatott. A gazdasági válság elhúzódása, a magyar gazdasági élet szereplői és különösen a bankok számára egyre nehezedő működési feltételek (bankadó, adósmentő csomagok, tranzakciós illeték bevezetése, a magyar bankszektor összességében veszteséges) a nem feltétlenül sürgető fejlesztések elhalasztására ösztönzi a bankokat. Ugyancsak kedvezőtlenül hat az euró bevezetése körüli bizonytalanság. Pénzforgalmi szempontokat figyelembe véve elmondhatjuk, hogy nincs sürgető kényszer a jelenlegi beszedési termékek gyors kiváltására a SEPA beszedési szabványok alkalmazásával. Rövidtávon a jelenlegi beszedési konstrukciók feltételeinek javítása is megoldást jelenthet. Középtávon, gazdaságossági és hatékonysági szempontokat mérlegelve azonban elmondható, hogy a SDD (SEPA Direct Debit) alapokon nyugvó HDD (Hungarian Direct Debit) jó alternatívát jelent a hazai beszedési tranzakciók átalakítására, minőségi fejlesztésére, előkészítve a későbbi euró migrációt is. További érvek is szólnak a HDD euró átállás előtti bevezetése mellett: - a végdátum szabályozás kiváltja az euró beszedés fizetési mód, mint határon átmenő fizetési forma kialakulását, aminek következtében várhatóan – belátható
20
időn belül – a magyar bankoknak is fel kell készülniük az SDD lebonyolítására euróban, így a szükséges banki fejlesztéseket mindenképpen el kell végezni; - a forint pénzforgalom jelenlegi kettős platformját (IG1 és IG2) hatékonysági szempontok alapján, valamint a pénzforgalom folyamatos korszerűsítésének igénye miatt nem célszerű fenntartani. A belföldi beszedési szolgáltatások SEPA szabályok szerinti átalakítása ugyanakkor roppant nagy körültekintést igényel, hiszen többek között: - a HDD eltérő alapfilozófiát követ (Creditor Mandate Flow, míg a jelenlegi hazai csoportos beszedési konstrukció a Debtor Mandate Flow elvén alapszik); - megoldandó a jelenleg érvényben lévő felhatalmazások jogfolytonosságának biztosítása és ennek technikai megoldásának kidolgozása; - nemcsak a bankok, de a szolgáltatók oldaláról is jelentős erőfeszítéseket igényel az új rendszerre való átállás; - közmegegyezésre van szükség arról, hogy a HDD alapkonstrukció alkalmas a beszedési forgalomnak a készpénzes forgalom kárára történő felfuttatására, a HDD vállalatok közötti fizetési konstrukciója pedig a vállalatok közötti fizetési forgalomban sokkal vonzóbb, és elterjedtebb lehet, mint a felhatalmazó levélen alapuló beszedés. A Fizetési Rendszer Tanács 2012. november végi ülésén a tagok egyetértettek abban, hogy a HDD bevezetését körültekintő előkészítéssel és ütemezéssel lehet csak elkezdeni. A tényleges megvalósítás 2015 előtt nem várható.
4. e(lektronikus)-fizetések, m(obil)-fizetések A Magyar SEPA Egyesület a korábbi években –az EPC tevékenységével analóg módon - jelentős erőfeszítéseket tett az e-fizetések és m-fizetések SEPA alapokon történő bevezethetőségének vizsgálatára. Elsősorban a közelmúlt uniós fejleményei, mint a versenysemlegességi és fogyasztóvédelmi aggályok felmerülése, az EPC kivonulása az e-fizetések további szabályozási feladataiból7, a hazai SEPA stratégia felülvizsgálatát eredményezték ezeken a területeken. Elmondható, hogy ma Magyarországon nincs keresleti nyomás, a meglévő és tervezett megoldások alapvetően a kínálati oldal kezdeményezésére, egymástól függetlenül kerülnek kialakításra. Ugyanakkor ma már az e-fizetések és m-fizetések a pénzforgalmi innováció szerves részét képezik és jelentős keresleti nyomás hiányában is foglalkozni kell fejlesztésükkel. Szükséges azonban az egyedi kezdeményezések integrációja, olyan pénzforgalmi megoldások megtervezése és megvalósítása, amelyek a fogyasztói oldal számára transzparens és összehasonlítható szolgáltatások megjelenését eredményezik. A SEPA ezen fizetési módok esetében a pénzügyi teljesítés szabályrendszerét nyújthatja mind az euró, mind pedig a forint tranzakciók esetében. A Magyar SEPA Egyesület mind az e-fizetések, mind az m-fizetések esetében kész a stratégiaalkotástól a megvalósításig a teljes folyamatban szakértelmét nyújtani a SEPA releváns kérdésekben.
7
Korábban az e-SEPA-t a bankok az együttműködés terepének tartották, és erre ösztönözte őket az EKB is, de a DG Comp hatására ez legalábbis kérdésessé vált, ezért ehhez a témához érthető módon nagy óvatossággal közelít a bankszektor.
21
V. A Magyar SEPA Egyesület8
1. A Magyar SEPA Egyesület létrejötte Az Európai Fizetési Tanács (EPC) egyik legfontosabb követelménye, hogy minden EU tagállamban hozzanak létre Nemzeti SEPA Szervezetet, amelyik a SEPA átállási folyamat nemzeti szervezője, felelőse. A szervezet legfontosabb feladata, hogy meghatározza azt az ütemet és módot, amely szerint a SEPA fizetési módok és eljárások valamint infrastruktúra felváltja a korábbi azonos funkciójú nemzeti pénzforgalmi eszköztárat. Az EPC ugyanakkor nem fogalmazott meg elvárásokat a szervezet jogi formáját, működését, tagsági viszonyait illetően, nagyfokú szabadságot hagyva az egyes nemzeti bankközösségeknek e kérdésben. 2008 májusában a magyarországi pénzforgalomban legnagyobb részesedést képviselő 11 hitelintézet (rendes tagok), valamint a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank (támogató tagok) alapításával létrejött a Magyar SEPA Egyesület (MSE), amelyhez további 4 hitelintézet, a Giro Elszámolásforgalmi Zrt., valamint támogató tagként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (korábban Miniszterelnöki Hivatal (MEH)) is csatlakozott.
2. A Magyar SEPA Egyesület céljai Az Egyesület legfőbb célja a SEPA fizetési módok fejlesztésének és magyarországi bevezetésének támogatása. A szervezet meghatározza azt az ütemet és módot, amely szerint a SEPA fizetési módok, eljárások és infrastruktúra felváltja a korábbi, azonos funkciójú nemzeti eszköztárat. Tagjai olyan közös alapelvek és szabályok kialakításán dolgoznak, amelyek a SEPA-t alkotó fizetési módok fejlesztését szolgálják, figyelembe véve a magyar pénzforgalmi rendszer sajátosságait. A szervezet a SEPA követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos technikai átállás egyeztetésének színtere is. Az Egyesülethez bármely szervezet csatlakozhat, amely fontosnak tartja, hogy a SEPA instrumentumok magyarországi bevezetésében, valamint elterjesztésében szerepet vállaljon, és ezzel kapcsolatos véleményt fogalmazzon meg. A csatlakozás feltétele a Magyar SEPA Egyesület Alapszabálya, valamint a Magyarország Nemzeti SEPA Tervében vállalt célkitűzések elfogadása, ennek végrehajtásában való közreműködés, valamint a tagsággal járó éves díjfizetési kötelezettség teljesítése (rendes tagok esetében). A Magyar SEPA Egyesület fontos feladatának tekinti a SEPA fizetési módokkal kapcsolatos kommunikáció megszervezését, a gazdasági élet szereplőinek folyamatos tájékoztatását, és az egyes SEPA fizetési módokhoz, szabványokhoz, elszámolási rendszerekhez csatlakozni kívánóknak nyújtandó jogi segítségnyújtást. Az Egyesület nemzetközi kapcsolatot tart fenn
8
A Magyar SEPA Egyesületről bővebb információ a www.sepahungary.hu honlapon található.
22
az EPC-vel (European Payments Council), és annak szerveivel, munkacsoportjaival, valamint más nemzeti SEPA szervezetekkel. Az EU Rendeletben szabályozza (260/2012/EU) a SEPA fizetési módok bevezetésének végdátumát mind az euró övezeti, mind az azon kívül álló EU tagországok számára. A Magyar SEPA Egyesület koordinatív munkája segíti a pénzforgalom egyes szereplőit a SEPA fizetési módokra történő átállásban, ezért az ebben résztvevők érdeke, hogy az átállási folyamatban leginkább érintettek, a pénzforgalmi szolgáltatók, minél nagyobb számban képviseltessék magukat a szervezetben. A folyamat sikerét nagyban meghatározza az is, hogy a szolgáltatás használóinak képviselői (vállalkozói és fogyasztói érdekképviseletek, legnagyobb szolgáltató vállalatok) és az érintett állami szereplők (szabályozó hatóságok, Felügyelet, Államkincstár) is bekapcsolódjanak szervezet munkájába, hogy az őket érintő kérdésekben akár a szervezet tagjaként, akár megfigyelőként döntési szerephez jussanak. A SEPA irányítás EU szintű átalakítási terveiről rendelkezésünkre álló információk alapján elképzelhetőnek tartjuk, hogy 2013-ban a hazai SEPA irányítási struktúra átalakítását is el kell végeznünk. A politikai beavatkozás erősödése, a mind szélesebb körű egyeztetési igények és konszenzusra való törekvés mind a gazdasági, mind a társadalmi szinteken a bankszféra szerepének újragondolását vetíti előre a SEPA kezdeményezésben.
3. A Magyar SEPA Egyesület szervezete Taggyűlés
A Magyar SEPA Egyesület legfelső döntéshozó szerve a Taggyűlés, amelyen minden alapító és csatlakozó tag 2-2 meghatalmazottja képviseli intézményét. A Taggyűlésen a támogató tagok is jogosultak részt venni, tanácskozási és javaslattételi joggal.
Tanács A Tanács a Magyar SEPA Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Teljes körű döntési jogkörrel rendelkező rendes tagjait a Taggyűlés évente nyílt szavazással választja meg. A Tanács munkájában javaslattételi és tanácskozási joggal vesznek részt a támogató tagok, valamint az EPC Plenáris ülésén résztvevő magyar képviselő. Elnökét és két alelnökét évenként a Tanács választja meg saját tagjai közül.
Titkárság
A Magyar SEPA Egyesület működését a Titkárság segíti. Fő feladata szervezet működésével összefüggő szervezési és adminisztratív tevékenység ellátása. A Titkárság szakmailag koordinálja az EPC által továbbított feladatokat, ellátja a NASO Bizottság
23
feladatait, felügyeli a Kommunikációs Bizottság munkáját és interaktívan szervezi a MSE és az EPC munkacsoportokba delegált tagok tevékenységét.
Bizottságok és munkacsoportok
A bizottságok és a munkacsoportok olyan, az EPC működési struktúrájához és munkájához igazodó szervek, amelyek a SEPA fizetési módok kapcsán felmerült kérdésekben döntés előkészítő és véleményező feladatokat látnak el. A munkacsoportok dolgozzák és alakítják ki a hazai bankközösség SEPA instrumentumok magyarországi bevezetésével kapcsolatos szakmai álláspontját, és képviselik azt különböző nemzetközi fórumokon, valamint a magyar törvények, jogszabályok előkészítése során.
Taggyűlés
MSE Tanács Titkárság
Állandó Bizottságok
Munkacsoportok SEPA fizetési módok Munkacsoport
SEPA Kártya Munkacsoport
HCT C2B Munkacsoport
SEPA Készpénz Munkacsoport
XML Munkacsoport
Jogi Munkacsoport
E fizetés Munkacsoport
MNST Munkacsoport
Kommunikációs Bizottság
NASO (National Adherence Support) Bizottság
A szervezet tevékenységének keretrendszerét a tagjai által kidolgozott, elfogadott és folyamatosan aktualizálandó Magyarország Nemzeti SEPA Terve (MNST) adja. Elsődlegesen ennek a tervnek a végrehajtása a szervezet célja. Az alapfeladatok mellett számos, a szervezet speciális jellegéből adódó, alábbiak szerinti feladatot is teljesítenie kell a Magyar SEPA Egyesületnek: • szervezi a SEPA nemzeti kommunikációját, • kapcsolatokat tart fenn, kiemelten az EPC-vel (és annak munkacsoportjaival, bizottságaival) és más nemzeti SEPA szervezetekkel, • jogi segítséget nyújt az egyes SEPA fizetési módokhoz, szabványokhoz, elszámolási rendszerekhez csatlakozni szándékozóknak. • koordinálja a SEPA fizetési módok iránt érdeklődő pénzforgalmi szereplők igényeit és tájékoztatást, információt továbbít számukra.
24
4. A SEPA magyarországi elterjedését támogató kommunikációs eszköztár A Magyar SEPA Egyesület 2008. áprilisi megalakulásával lehetővé vált a SEPA kezdeményezés egyik alapvető sikertényezőjének számító kommunikációs stratégia kialakítása és megvalósítása az alábbiak szerint: A SEPA kezdeményezés – mint minden akcióterv – csak akkor érheti el célját, ha a megfogalmazott célokat sikerül világos formába önteni, vagyis az adekvát módon megfogalmazott üzeneteket sikerül a megfelelő csatornákon keresztül a megfelelő célcsoportokhoz eljuttatni. A hatékony kommunikációs tevékenység megszervezéséhez szükséges az MSE elnökségének, szakmai munkacsoportjainak, valamint a szakmai munkabizottságok javaslatainak megismerése. A kommunikációt nagymértékben megkönnyíti, hogy a Kommunikációs Bizottság kialakította a hatékony kommunikációhoz szükséges csatornákat, továbbá, hogy a Titkárság aktív támogatást nyújt a munkához. A kommunikációs feladatoknak illeszkedniük kell a Tanács által elfogadott középtávú stratégiába. Az MSE kommunikációs feladatainak • kapcsolódniuk kell az EPC által meghatározott és azonosított kommunikációs ütemtervekhez, javaslatokhoz, • elő kell segíteni az MSE munkacsoportok által készített munkaanyagok megismertetését, • növelni kell a SEPA ismertségét, elfogadottságát, • a pénzintézeteket folyamatosan tájékoztatni kell és fel kell készíteni a SEPA fizetési módok alkalmazására, • a pénzforgalom egyes szereplői számára rendszeres és naprakész információkat kell továbbítani a számukra leghatékonyabb kommunikációs csatornák felhasználásával, • a SEPA-t meg kell ismertetni a felhasználókkal, előnyeit tudatosítani szükséges, • a szélesebb közvéleményt is folyamatosan kell tájékoztatni. Cél az alábbiakban ismertetett kommunikációs alapelvek és az ezekből levezetett üzenetek továbbítása a meghatározott célcsoportok felé. A Kommunikációs Bizottság évente frissíti akciótervét, meghatározza a célcsoportokat, valamint a kapcsolódó kommunikációs eszköztárat és csatornákat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem „kőbe vésett” alapelvek. A kommunikációnak rugalmasan kell reagálni minden változásra, és ennek megfelelően folyamatosan újra kell fogalmaznia a célokat, az eszközöket.
Kommunikációs alapelvek •
A SEPA előbb vagy utóbb a legtöbb magyar állampolgárt és magyarországi gazdasági szereplőt érinteni fogja, ezért fontos, hogy a megfelelő időben,
25
• •
gondossággal, mértékben és formában jusson hozzá mindenki az őt érintő információhoz. Az üzeneteknek egyszerűnek, közérthetőnek és célcsoport-specifikusnak kell lenniük. A kommunikációs üzenetekben ki kell emelni a SEPA-val kapcsolatos magyarországi fejleményeket és a kapcsolódó információkat.
Kommunikációs célok • • • • •
A SEPA-t minél többen ismerjék meg és használják. A bankközi pénzforgalom népszerűsítése a készpénzzel szemben. Az európai integráció népszerűsítése. Az MSE tevékenységének bemutatása. Tagtoborzás (a bankok illetve az egyéb felhasználók, „stakeholderek” körében).
Kommunikációs üzenetek • • • • •
Könnyebbé váló euró átutalások Magyarországon is, és már az euró bevezetés előtt. Európai újdonságról van szó. Előny a hazai fogyasztóknál (gyorsabb, biztonságosabb pénzügyek). Egész Európa belföld lesz (egységes fizetőeszköz, egységes tranzakció kezelés). A hazai forint fizetési forgalomban is alkalmazásra kerülnek a SEPA szabványok.
Célcsoportok • • • • • • •
Nagyvállalatok, szolgáltatók, beszedők. Kis- és középvállalkozások. Lakosság, fogyasztók. Hitelintézetek, pénzforgalmi intézmények. Közintézmények, államigazgatási szervezetek. Érintett érdekképviseletek, szövetségek, egyesületek. Nemzetközi partnerek (más országok nemzeti SEPA szervezetei, EPC Titkársága, Európai Központi Bank).
Akciótervek • • • • • •
Sajtótájékoztatók szervezése, közlemények kiadása a legfontosabb SEPA mérföldkövekről, fejleményekről, eseményekről. A www.sepahungary.hu honlap folyamatos frissítése. Információs anyagok, kiadványok készíttetése és terjesztése. Konferenciák, előadások, workshopok, tréningek, szervezése, illetve azokon előadások megtartása. Közvetlen konzultáció a bankokkal, a vállalati szférával és más felhasználókkal. Kapcsolódás más szervezetek (EPC, EKB) által szervezett SEPA átállási kampányokhoz.
26
Kommunikációs eszközök és csatornák
•
MSE honlap (www.sepahungary.hu)
•
Direkt kommunikáció (konferenciák, előadások, fórumok, workshopok, tréningek).
•
Tájékoztató kiadványok, szórólapok, szakmai anyagok (saját, illetve EPC anyagok).
•
Sajtóközlemények, fizetett PR cikkek.
5. A SEPA fizetési módokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatok
A SEPA modellek közül az SCT 2008. január 28. óta a magyarországi hitelintézetek ügyfelei számára is elérhető. Az új pénzforgalmi termék elterjedését természetesen nyomon kell követni, egyrészt az uniós és hazai szervezetek információs igényének kielégítése céljából, másrészt az elterjedést segítő további intézkedések meghozatala érdekében. Ezen információk jelentősen elemei a Magyar SEPA Egyesület kommunikációs eszköztárának. 2011 óta MNB rendelet szabályozza a pénzforgalmi szolgáltatók és intézmények SEPA átutalásra (SCT) vonatkozó kötelező adatszolgáltatását. Az SDD esetében ilyen jellegű adatszolgáltatás előírása akkor válhat szükségessé, ha több magyar résztvevője lesz a modellnek.
27
1.sz. melléklet – EPC Nyilatkozat
EPC Nyilatkozat
Az Európai Fizetési Tanács (EPC) plenáris ülésének 2005. március 17-én elfogadott nyilatkozata, melyben az európai banki közösség) kinyilvánította elkötelezettségét az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) megteremtése mellett. ‘’Mi, az Európai Fizetési Tanács tagjai, elkötelezettek vagyunk az Egységes Euró Fizetési Övezet, a SEPA megvalósítása iránt. Már ma is számos olyan, a SEPA szabályok szerint működő pénzforgalmi szolgáltatást ajánlunk, melyeket az európai polgárok és vállalkozások egyre szélesebb köre alkalmaz. Jóváhagytuk továbbá és megvalósítjuk a SEPA teljes körű bevezetésére vonatkozó Ütemtervet. Bevezetjük a két új páneurópai fizetési modellt, a SEPA átutalási és beszedési modellt. Ugyancsak kialakítjuk a SEPA Kártya Keretrendszert, amely az egységes euró kártyafizetési piacot hivatott megteremteni. A SEPA fizetési modellek szabálykönyvei valamint a SEPA Kártya Keretrendszer leírása 2005 végére készülnek el, a szolgáltatások pedig 2008 januárjára lesznek indulásra készen. Az euró-övezetbeli banki közösségektől kapott visszajelzések szerint a bankok túlnyomó többsége a páneurópai pénzforgalmi szolgáltatásokat már 2008 elejétől ajánlani fogja ügyfelei számára. Arról is meg vagyunk győződve, hogy 2010-ig ezekhez a fizetési eszközökhöz természetes módon átmigrált tranzakciók száma el fogja érni azt a kritikus tömeget, amely a SEPA-t a piaci erők működése és a hálózati hatás révén visszafordíthatatlanná teszi. A SEPA-t a bankszektor az érintett közösségekkel (fogyasztókkal, KKV-kkal, kereskedőkkel, nagyvállalatokkal és kormányzati szervekkel) és állami hatóságokkal szorosan együttműködve kívánja megvalósítani. Az európai banki közösség szilárdan elkötelezett ezen - önszabályozáson, valamint a piaci erők és a piaci verseny teljes elismerésén alapuló ambiciózus program megvalósítása iránt. Az Európai Fizetési Tanács és az általa képviselt banki közösségek elkötelezettsége és konszenzusa révén megteremtettük a SEPA sikeres megvalósításához szükséges feltételeket.’’
28
2.sz. melléklet - SEPA fizetési modellek és egyéb termékek Magyarországon infrastrukturális adottságok
SEPA fizetési modellek és egyéb termékek Magyarországon – infrastrukturális adottságok A SEPA átutalás (SEPA Credit Transfer) bevezetésével 2008. január 28-tól megkezdődött az Egységes Euró Fizetési Övezet – SEPA (Single Euro Payments Area) gyakorlati megvalósítása. Az európai pénzforgalmi szolgáltatók és pénzforgalmi intézmények az SCT modellhez korábban önkéntes alapon csatlakozhattak, azonban a 260/2012 EU rendelet, mint végdátum szabályozás, a csatlakozást gyakorlatilag kötelezővé tette. A SEPA beszedés (SEPA Direct Debit) 2009. november 2-i bevezetésével a SEPA újabb fontos mérföldkövéhez érkezett el. Mind az SCT mind az SDD modell esetében jogszabály (260/2012 EU rendelet) rendelkezik a fogadó, illetve kötelezett banki szerepkörben történő elérhetőségének biztosításáról mind az euró zónabeli (2014. február 1.), mind a zónán kívüli (2016. október 31.) tagállamok esetében. Természetesen az SDD esetében abban az esetben kötelező a modell szabályaihoz való igazodás, amennyiben az adott bank csatlakozott, ilyen szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Mint valamennyi európai pénzintézet, a magyarországi bankok is önállóan határozzák meg, hogy mikor és milyen módon biztosítják részvételüket a SEPA-ban, de kinyilvánították azon szándékukat, hogy a csatlakozást 2008. január 28-tól, illetve 2009. november 2-től folyamatosan végrehajtják.
29
1. SEPA átutalás – SEPA Credit Transfer 2008. január 28-án bevezetésre került a SEPA átutalási (SCT) szolgáltatás, amely a vonatkozó EPC Rulebook szerint egységes szolgáltatási szintet, időkeretet és technikai szabványnak történő megfelelést jelent9. E lépéssel megvalósult a SEPA egyik fizetési módja. A magyarországi hitelintézetek – fentebb jelzett törekvéseikkel összhangban – támogatják, és előnyben részesítik a SEPA átutalás használatát a SEPA-n belül.
A SEPA átutalási modell olyan fizetési mód, amely az euróban denominált átutalásokra közös szabály- és eljárásrendszert határoz meg. Ez azt a közös szolgáltatási szintet és időkeretet jelenti, amelyet a modellben részt vevő pénzügyi intézményeknek a SEPA átutalások lebonyolításánál minimálisan be kell tartaniuk.
Kereskedelmi zóna
Megbízó
Pénzmozgatásra vonatkozó igény
Fizetések kezdeményezése és számla-
Kedvezményezett
Fizetések fogadása és számla-szolgáltatások
szolgáltatások
Bankközi zóna
Megbízó bankja
Kedvezményezett bankja Elszámolási szolgáltatás
Elszámolási szolgáltatás
Elszámolási mechanizmus
Elszámolás, teljesítés
Likviditás és Teljesítés
Likviditás és Teljesítés Bankközi pozíciók
Teljesítési mechanizmus
SEPA CT modell
9
Az SCT-hez csatlakozó bankok listája az EPC honlapján; www.europeanpaymentscouncil.eu olvasható.
30
A SEPA átutalási modell jellemzői: • • • • • • • • • •
a SEPA-n belüli elérhetőség – minden ügyfél elérhető*; a teljes összeget jóváírják a kedvezményezett számláján; az átutalásnak nincs értékhatára10; a maximális teljesítési idő 1 munkanap**; az IBAN-t és a BIC-et használják a számlák azonosítására; a visszautasított, a visszavont és visszaküldött átutalásokra átfogó szabályok vonatkoznak; külön tranzakció-azonosító mező áll az átutalók rendelkezésére, amit végponttól végpontig el kell juttatni, és elegendő a hivatkozás a tranzakcióra bármelyik félnél; strukturált, vagy szabad formátumban 140 karakteren adható közlemény, amit a kedvezményezett mindenkor csonkítás nélkül megkap; az átutaló és a kedvezményezett mellett feltüntethető a tényleges fizető fél és a tényleges kedvezményezett is, illetve ezek azonosítói; megadható az átutalás ISO szabvány szerinti jogcímkódja, és a banki feldolgozást segítő kategória jogcímkód.
* Az átállási periódus végén (eurózónában 2014. február 1., egyéb SEPA országokban 2016. október 31.). ** Bankközösségek, illetve egyes bankok rövidebb határidőt is vállalhatnak.
Az SCT szabályzata a bankközi téren kívüli, tehát az ügyfél bank és bank ügyfél viszonylatokra is meghatároz szabályokat, és szabványokat. Szabályozza az ügyfelek átutalási megbízásainak elektronikus formátumát, illetve meghatározza azokat az adatmezőket, amelyeket a kedvezményezett részére el kell, vagy kérésre el lehet juttatni. Az SCT támogatja az átutalás ügyféltől ügyfélig automatizált, emberi kéz beavatkozásától mentes lebonyolítását, ami – összekapcsolva az elektronikus számlázás eljárásával – lehetővé teszi a vállalati vevő és szállító folyószámlák kezelésének nagyfokú korszerűsítését, automatizálását, ami jelentős nemzetgazdasági megtakarítást fog eredményezni.
SCT migráció Magyarországon
Magyarországon már 26 hitelintézet csatlakozott a modellhez. Mennyiségi alapon a belföldi és a nemzetközi euró átutalások esetében az SCT aránya meghaladja a 40, illetve 63%-ot (küldött és fogadott) a 2012. második félévi adatok alapján, ahogy azt az alábbi grafikon is mutatja. A fogadott és küldött tranzakciók értékét tekintve ez az arány 30, illetve 23 %, ami azt mutatja, hogy az SCT egyelőre elsősorban a kisebb összegű euró átutalások esetében terjedt el jobban.
10
A modell nem határoz meg értékhatárt, azonban a résztvevő bankok és ügyfeleik között érvényesülhetnek összeghatárok.
31
32
2. SEPA beszedés – SEPA Direct Debit A SEPA beszedés fizetési módot 2009. november elseje előtt a nemzeti bankközösségek a tagállamok belső pénzforgalmában alkalmazták, amennyiben a tagállam pénzforgalmi joganyaga a fizetési modell bevezetését lehetővé tette. A pénzforgalmi szolgáltatási irányelv (PSD) teljes körű, minden tagállam által történő 2009. november 1-jei átvétele teszi lehetővé a modell SEPA szintű kiterjesztését. A SEPA beszedés alapváltozatának leírása elkészült, de ezzel a modell kifejlesztésének csak az első szakasza zárult le. 2007 végén közzétették a vállalatok közötti11 beszedés modelljét, és a SEPA beszedést kiterjesztő elektronikus felhatalmazás kezelési eljárás12 leírását. Az alábbi táblázat összefoglalja a SEPA által érintett és figyelmen kívül hagyott beszedési formákat:
Egyéb
Forint
euró
Magyarországi pénzforgalmi instrumentumok
SEPA pénzforgalmi instrumentumok
Euró beszedés EU-n belüli viszonylatban
SEPA beszedés (SEPA Direct Debit)
Euró beszedés belföldi viszonylatban
SEPA beszedés (SEPA Direct Debit)
Csoportos beszedés Azonnali beszedés Határidős beszedés Okmányos beszedés Csekkbeszedés Okmányos beszedés euróban SEPA országokban Okmányos beszedés euróban belföldön Okmányos beszedés egyéb országok viszonylatában euróban és más pénznemekben
a SEPA hatókörén kívül esnek a SEPA hatókörén kívül esnek a SEPA hatókörén kívül esnek a SEPA hatókörén kívül esnek a SEPA hatókörén kívül esnek a SEPA hatókörén kívül esnek a SEPA hatókörén kívül esnek a SEPA hatókörén kívül esnek
A SEPA beszedési modell13 olyan bankközi fizetési mód, amely az euróban denominált beszedésekre közös szabály- és eljárásrendszert határoz meg. Ez azt a közös szolgáltatási szintet és időkeretet jelenti, amelyet a modellben résztvevő pénzügyi intézményeknek minimálisan be kell tartaniuk.
11
Business to Business (B2B) e-mandate 13 SEPA Direct Debit Scheme 12
33
Kereskedelmi zóna
kötelezett
Beszedés kifizetése, terhelés
Bankközi zóna
Beszedő
Beszedési felhatalmazás
Beszedési megbízás, jóváírás
Kötelezett bankja
Beszedő bankja Elszámolási szolgáltatás
Elszámolási szolgáltatás
Elszámolási mechanizmus Elszámolás, teljesítés
Likviditás és Teljesítés
Bankközi pozíciók
Likviditás és Teljesítés
Teljesítési mechanizmus
SEPA DD modell
A SEPA beszedési modell jellemzői: • • • • • • • • • •
a SEPA-n belüli elérhetőség – minden ügyfél elérhető; a felhatalmazást a kötelezett a beszedő részére adja; minden felhatalmazás kötelezően egy egyedi azonosítót visel; a beszedő 14 nappal az esedékesség előtt értesíti a kötelezettet; egyszeri és első beszedés esetén legalább öt nappal, rendszeres beszedés esetén két nappal az esedékesség előtt értesül a kötelezett bankja; a kötelezett számlájának terhelése és az összegnek a beszedő számláján való jóváírása egyazon napon történik; a teljes összeget jóváírják a beszedő számláján; a beszedési megbízásnak nincs értékhatára14; az IBAN-t és a BIC-kódot használják a számlák azonosítására; a beszedés letiltására, visszautasítására, visszinkasszóra, visszafizettetésére, visszavonására, visszahívására, visszautalására átfogó szabályok vonatkoznak.
A magyarországi hitelintézetek a SEPA beszedés szerinti fizetési módot a magyar gyakorlattól alapvetően különböző, eltérő kockázati profilú fizetési módnak tartják, aminek bevezetése a bankoktól és az ügyfelektől komoly felkészülést igényel. A magyarországi 14
A modell bankközi szinten nem határoz meg összeghatárt.
34
hitelintézetek csatlakozni kívánó része akkor fogja lehetővé tenni a SEPA beszedés szerinti fizetési modell igénybevételét, amikor azt már az euró övezetben általánosan alkalmazzák.
3. SEPA Bankkártyák – SEPA Cards Framework (SCF) Magyarországon a pénzügyi intézmények technikailag közel állnak a SEPA Cards Framework (SCF) által előírtakhoz. A bankok fizetési kártyáikat nemzetközi kártyatársaságokkal (VISA, MasterCard, AMEX, stb.) együttműködésben bocsátják ki. Ebben a tekintetben 2012. év végén jelentett adatok alapján a migrációs folyamat a következő grafikon szerinti képet mutatja:
Kártya migráció 2011 Q4 - 2012 Q4 100,00% 100,00% 100,00%
100,00%
99,00% 99,00% 98,20%
99,00%
100,00% 90,00% 80,00%
81,99% 80,10% 77,89% 73,70% 68,93%
70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 2011 Q4
Kártya 68,93%
ATM 100,00%
POS 98,20%
2012 Q1
73,70%
100,00%
99,00%
2012 Q2
77,89%
100,00%
99,00%
2012 Q3
80,10%
100,00%
99,00%
20120 Q4
81,99%
100,00%
99,00%
1
A fenti adatok alapján elmondhatjuk, hogy a magyarországi chip-migráció a nemzetközi trendekkel összhangban halad. Az ATM-ek esetében a teljes migráció már 2011-ben megvalósult, a POS terminálok esetében pedig gyakorlatilag mára már szintén elértük a teljes migrációt. A bankkártyák kibocsátása esetében a magyarországi bankok nem az azonnali és egyszeri átállás mellett tették le a voksot, mivel ennek költségvonzata jelentős és indokolatlan többletterhet jelentett volna számukra az eredetileg 2011. január 1-re előírt migrációs határidőre. Ehelyett a fokozatos migráció (új kártyák kibocsátása már chip-pel, kártyamegújításkor vagy egyéb okok miatti kártyacsere esetén chip-es kártyák kiadása) elvét követve, előreláthatólag 2013 folyamán már a kibocsátói oldal is elérheti a teljes migráció közeli állapotot.
35
Mind a kibocsátói, mind az elfogadói visszaélések területén ugrásszerű pozitív hatása volt a chip technológia bevezetésének. A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan figyelemmel kíséri az átállást, mindazonáltal az SCFben foglaltaknak történő megfelelés biztosításáért, az Átalakítási Tervek kidolgozásáért, és azok kivitelezéséért az egyes hitelintézetek maguk felelnek. A mágnescsíkos kártyaállomány teljes lecserélése a kibocsátók, míg az elfogadó terminálok (ATM, POS) chipes elfogadásra történő felkészítése az elfogadó bank, illetve az eszköz tulajdonosának a feladata.
A Magyar SEPA Egyesület 2013. második negyedévében újból áttekinti az SCF megfelelés státuszát és amennyiben szükséges, felveszi a kapcsolatot az érintett kibocsátókkal és elfogadókkal a migráció további felgyorsítása érdekében.
36
4. Nemzeti Készpénzterv15 Magyarország még nem tagja az euró zónának és jelenleg nincs hivatalosan kitűzött időpont az euró bevezetésére. A SEPA teljes körű megvalósítása során mindazonáltal fontos lépcsőfok a SECA (Single EURO Cash Area) övezet bővítése, melynek létrehozásáért az EKB több intézkedéssel igyekszik elősegíteni a szereplők versenybeli esélyegyenlőségét az euró rendszer készpénzforgalmi szolgáltatásai terén is. Természetesen az intézkedések a készpénzforgalomban a legfőbb közvetítő szerepet ellátó banki ágazatot is érintik, amelynek erre fel kell készülnie. Mindeközben elengedhetetlen, hogy az egyes nemzeti központi bankok készpénzforgalmi szolgáltatásai is jobban közelítsenek egymáshoz. Magyarország euró/SECA bevezetésre való felkészülésének útján fontos mérföldkő az első ízben 2009 júniusában véglegesített és az MSE által jóváhagyott - a magyar bankszektor középtávú elképzeléseit összefoglaló - Nemzeti Készpénzterv. A dokumentum egyrészt feltérképezi a magyar készpénzellátási értéklánc jelen helyzetét a bankszektor szereplőinek szemszögéből, másrészt számba veszi a potenciális középtávú fejlesztési irányokat, továbbá alternatívákat fogalmaz meg elsősorban azokra a kérdésekre fókuszálva, amelyek a készpénzforgalmi szolgáltatások fejlesztésében a legnagyobb kihívásokat jelentik, szem előtt tartva azt, hogy az ügyfelek számára társadalmi léptékek szerint is a leghatékonyabb megoldások szülessenek. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank a Monetáris Tanács által elfogadott stratégiának megfelelően látja el készpénzforgalmi tevékenységét. Az MNB - Készpénzlogisztikai igazgatósága által - a meghatározó készpénzes piaci szereplőkkel, így a bankokkal is a 2008 óta működő konzultatív testület a Készpénzfórum keretein belül, évente több alkalommal egyezteti az egyes készpénzforgalmi lépéseit, intézkedéseit. A Nemzeti Készpénzterv jelentős segítséget nyújt ennek a fórumnak a bankok és a jegybank esetlegesen eltérő, különböző nézőpontból közelítő stratégiai elképzeléseinek összehangolására.
15
A Magyar Nemzeti Készpénzterv aktuális változata elérhető (regisztrált felhasználók számára) a Magyar SEPA Egyesület honlapján. www.sepahungary.hu
37
A magyarországi készpénzforgalmat az alábbi ábra szemlélteti:
A SECA alapelvek megvalósítása tekintetében jó néhány szempontból kedvező a helyzet, úgymint: − létrejött a korszerű információáramlás a jegybank és a hitelintézetek, posta valamint a pénz és értékszállító szolgáltatók között (CIT = Cash in Transit) (WebeC); − a készpénz minőségi kontrollja megfelel a nemzetközi standardoknak; − hosszabbodott az MNB nyitva tartás, megbízható a rendelkezésre állás; − készpénzhamisítás elleni védelem hatékonyan működik.
A szektor által megfogalmazott hatékonyság javítási értékelemek a Nemzeti Készpénztervben: − a készpénzellátási értéklánc és ciklusidő rövidítése; − a redundáns feldolgozási ciklus(ok) elhagyása (pl. közös, egyszeri MNB-CIT készpénzkezelés) − MNB készpénzkészlet 24 órás elérhetőségének biztosítása; Az optimális megoldás irányába tett jelentős lépés a kihelyezett MNB bankjegykészlet (BSR) mechanizmus
38
− −
− − −
−
létrehozása és a működés kereteinek, eredményeinek folyamatos monitorozása, elemzése. A megoldás gyengesége, hogy jelenleg nem teljeskörű és nem képes valamennyi banki illetve érintett résztvevő számára egyenszilárdságú versenyfeltételeket teremteni; T+1 napi terhelés; A jelenlegi értéklánc belső ciklusidejéből fakadóan a bankokra terhelt készpénz tényleges felhasználhatósága késleltetett. Ez megalapozza a követő napi terhelést, ami nem megoldott; készpénzkészlet kötelező tartalékként történő figyelembevétele; Részmegoldás, hogy a kihelyezett készlet beleszámít a kötelező tartalékba, ugyanakkor a kereskedelmi bankoknál a rendszer működéséből fakadóan szükségszerűen meglévő, de hatékonyan nem forgalmazható készpénzkészlet továbbra sem képezi a tartalék részét; költségek, díjak csökkentése; felhasználási célhoz illesztett csomagolási egységek kialakítása és kezelése; üzletfolytonosság alapkövetelményei feltételeinek biztosítása Az MNB által szervezett és közreműködésével elkészített, - néhány kiemelt bankot és bankfiókot érintő - országos készpénzszállítási krízishelyzetre készített BCP-t az érintett intézmények tesztelték. A megoldás valós teljesítőképességének korlátai egyelőre nincsenek feltérképezve, az az ATM hálózat kiszolgálására és a készpénzellátás és visszaforgatás feldolgozási tevékenységet érintő részeire nem terjed ki; majdani határon átnyúló jegybanki elérhetőség technikai előkészítése.
A 4.sz. mellékletben található táblázat a SECA magyarországi megvalósítását célzó jelenlegi és jövőbeni feladatokat, megoldandó problémákat foglalja össze az új 2012-ben aktualizált Nemzeti Készpénzterv alapján.
Végül, de nem utolsó sorban a SECA magyarországi implementálásával párhuzamosan fontos feladatunknak tekintjük széleskörű ismeretterjesztéssel költségtudatosabbá tenni a készpénzhasználatot és támogatni azokat az egyéb fizetési csatornákat (pl. internet banking, elektronikus és mobil fizetése stb.), amelyek hozzájárulnak a hatékonyabb fizetési módozatok terjedéséhez és a készpénzforgalom csökkenéséhez. A Kormány által 2013-ban bevezetett tranzakciós illeték (és készpénzes számla kiegyenlítési maximum limit) fizetési szokásokra gyakorolt hatása rövidtávon még nem mérhető fel, ennek tényleges következményeit a tárgyév leteltével elemezhetjük.
39
5. Egyéb pénzforgalmi termékek A SEPA fizetési módok céljukat, rendeltetésüket tekintve a belföldi forint fizetési módoknak megfeleltethetők. Egyszerű és csoportos átutalással teljesített fizetés a SEPA átutalás szabványának megfelelő üzenetekkel is lebonyolítható. A speciálisan hazai viszonyoknak megfelelő egyes átutalási és beszedési konstrukciók teljesítése alapvetően átutalási formában jelenik meg, így ezeket kiegészítő szabályokkal beilleszthetőnek tartjuk a SEPA fizetési modellekbe. A SEPA beszedés alapkonstrukciójának rendeltetése lefedi a csoportos beszedésekkel teljesített fizetéseket (sőt annál szélesebb körben, pl. egyszeri beszedésekre is használható), a vállalkozások közötti SEPA közvetlen terhelés pedig a felhatalmazó levélen alapuló beszedéssel lebonyolítható műveletek teljesítésére alkalmas. A bankszámlák közötti fizetések intézésére szolgáló okmányos meghitelezés (akkreditív) nem képezi SEPA szabványosítás tárgyát, de a pénzügyi teljesítés oldalán megvizsgálandó az SCT üzenetszabvány alkalmazásának lehetősége. Jóllehet az euró bevezetésének céldátuma nem ismert, a Magyar Nemzeti Bank és a bankközösség is törekszik arra, hogy a forint készpénzforgalom is a SEPA alapelveit kövesse. A készpénzforgalom visszaszorítását célzó szolgáltatások elterjesztésére több kezdeményezés indult. A konkrét SEPA megfelelőség részleteit a Nemzeti Készpénzterv tartalmazza. A nem elektronikus fizetőeszközök (mint a készpénzutalás, postai átutalási megbízás, készpénz felvételi és kifizetési utalvány, belföldi postautalvány) nem képezik SEPA szabványosítás tárgyát. A bankkártyák esetében egyértelmű stratégiai és termékszintű előírások állnak rendelkezésre a SEPA Card Framework elvárásai szerint. A magyarországi bevezetés státuszát jelen melléklet-3. pontja ismerteti. Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 260/2012/EU RENDELETE (2012.március 14.) az euró átutalások és - beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról 2016. február 1-i határidővel irányozza elő a speciális kis volumenű un. „niche” pénzforgalmi termékek kivezetését a nemzeti pénzforgalmi rendszerekből. Ilyen euró fizetési terméket országosan elterjedt és szabályozott formában nem azonosítottunk, ugyanakkor a migrációra való felkészülés során az egyes pénzforgalmi szolgáltatóknak célszerű ebből a szempontból is felülvizsgálni termékportfóliójukat.
40
A SEPA infrastruktúra kialakítását befolyásoló hazai tényezők A SEPA fizetési módok infrastruktúrájának kialakításánál a magyar fizetési rendszerek üzemeltetőinek illetve a fizetési megbízások szereplőinek magatartását és tevékenységét a következő alapvető körülmények határozzák meg: 1) Az európai elszámolási rendszer folyamatos változásban, fejlődésben van. Az egyes nemzeti és európai elszámolóházak jelenleg pozícionálják magukat a piacon és alakítják ki szolgáltatási palettájukat. 2) Magyarország euró zónán kívüli ország, így euró fizetései az övezethez történő csatlakozásáig a belföldi fizetésektől eltérő devizanemben zajlanak. 3) A magyarországi hitelintézetek SEPA fizetéseiket külföldi elszámolási rendszerekben közvetlen részvétellel, vagy levelező kapcsolatokon, bankjuk, vagy bankcsoportjuk központjának segítségével történő közvetett kapcsolatban bonyolítják le. Belföldi euró elszámolási mechanizmus megteremtésére eddig nem merült fel igény. 4)
16
A GIRO Zrt. – amely az EACHA16 tagja, és amely SEPA alapú elszámolási rendszert jelenleg is működtet – képes arra, hogy a hazai hitelintézetek számára viszonylag gyorsan, és kedvező feltételekkel belföldi és nemzetközi euró elszámolási szolgáltatást alakítson ki.
European Automated Clearinghouse Association
41
3.sz. melléklet – Magyarország SEPA útiterve
Magyarország SEPA útiterve
SEPA modellek & egyebek 1.
SCT
2.
SDD
3.
HCT
4.
SCT
5.
SCT és SDD
SCT és SDD
Feladat
az összes hitelintézet csatlakozása az összes hitelintézet csatlakozása a HCT bevezetése a belföldi HUF pénzforgalomba tájékoztató anyag a végdátum diszkrepancia áthidalási lehetőségeiről ajánlás kidolgozása a pénzforgalmi szolgáltatók és intézmények számára a szabványok mielőbbi alkalmazásba vételéről a BIC 2014.02.01-re történő kivezetésének vizsgálata, teendők meghatározása migráció monitorozása
6.
SCT és SDD
7.
ISO 20022 számlakivonat
döntés a publikálásról
8.
HCT C2B
9.
HCT C2B és B2C
alkalmazási útmutató v1.3, új, angol és magyar nyelvű változat kommunikációs anyag
Feltételek
SCT véghatáridő kitűzése megtörtént SDD véghatáridő kitűzése megtörtént Napközbeni többszöri elszámolással egyidejűleg
Véghatáridő rendelet előírja.
véglegesítés, véleményeztetés
Határidő
Felelősök & Érintettek
Megjegyzések
jelenleg 24 hitelintézet csatlakozott jelenleg 1 hitelintézet csatlakozott teljesült
2013.09.30.
hitelintézetek, MSE NASO hitelintézetek, MSE NASO MSE, MNB, Giro, Magyar Bankszövetség MSE
2013.12.31.
MSE
milyen hatása lehet annak, ha egy PSZ nem alkalmazza a szabványokat
2013.06.30.
MSE
HCT C2B és B2C kapcsolódási pontok, teendők meghatározása.
2013-2016. folyamatos 2013.05.31.
MSE MSE
2013.10.10.
MSE
2013.06.
MSE
2016.10.31. 2016.10.31. 2012.07.02.
javasolt átállási határidő az euró-zónabeli végdátum
Május végéig elkészül, a véglegesített publikáció tervezett időpontja 2013.12.31. kiegészítés a visszautasítás üzenettel amennyiben arra igény mutatkozik
elkészítése a szabványok alkalmazásának támogatására folyamatos karbantartás az SDD belföldi fizetési forgalomban való bevezethetőségének terve
10. 11.
HCT C2B és B2C SDD
12.
SDD
13.
MSE
14.
SCF
15.
SCF
16.
SECA
17.
MSE
tagtoborzás stakeholderek körében
folyamatos
MSE
18.
e-Payments
e-fizetések belföldi fizetési forgalomban való SEPA megfeleltetése
folyamatos, eseti FRT felkérés alapján
MSE közreműködik
19.
SEPA adatszolgáltatás
az SCT forgalom magyarországi terjedésének monitorozása az összes euró forgalom arányában
folyamatos, MNB félévente bekéri a hitelintézetektől
MNB
e-felhatalmazás belföldi fizetési forgalomban való átvételének koncepcionális terve működési struktúra felülvizsgálata teljes EMV megfelelés
teljes EMV megfelelés ösztönzése / kapcsolatfelvétel az érintett kibocsátókkal és elfogadókkal aktualizálás
SEPA irányítás új modelljének ismerete
2013-2016. folyamatos, eseti FRT felkérés alapján
MSE MSE közreműködik
A téma komplexitása miatt a tervezési fázis hosszabb
folyamatos, eseti FRT felkérés alapján
MSE közreműködik
A téma komplexitása miatt a tervezési fázis hosszabb
2013.09.30.
MSE Tanácsülés Kibocsátók és elfogadók
2011.01.01.
az EPC (MNB) negyedéves felmérései alapján
folyamatos
EPC/EKB függő
2014.
43
MSE
kibocsátói oldalon a megfelelés túlnyúlik az eredeti határidőn Az EMV megvalósulás monitorozása, következő státuszjelentés: 2013. szeptember 30. a 3.sz. mellékletben foglaltak szerint célcsoportok: vállalatok, közintézmények, fogyasztói érdekképviseletek, PSZ/PI az uniós fejlemények alapján a magyar koncepció kialakítása egyelőre SCT adatszolgáltatás van, SDD szerepe marginális
20.
21.
SEPA kommunikáció
MNST
a SEPA tudat erősítése, az új információk átadása az összes érintett szegmens körében szegmensenkénti kommunikációs csatornák használatával
folyamatos
éves, illetve eseményvezérelt verziók elkészítése a SEPA és euró átállási fejlemények alapján
évente vagy eseményvezérelten v4.0 2014-ben
MSE
•
•
44
MSE
célzottan bankok, vállalatok és sajtó részére szakmai napok EPC, MSE és egyéb SEPA-val kapcsolatos anyagok terjesztése MSE honlapon keresztül
SEPA irányítás EPC szerepe v4.0 2014-ben
4.sz. melléklet – A Nemzeti Készpénztervben meghatározott feladatok A Nemzeti Készpénztervben meghatározott feladatok
Mit?
MNB Logisztikai Központ
Miért?
nagybani készpénzellátás – az MNB alapértelmezésben konténeres készletmozgatást biztosít (kifizetés minimum 200 ezer darab bankjegy)
WebeC “Elektronikus adatcsere a szakmai szervezetek Most általi készpénz be/kifizetések során”*
STP folyamatok megvalósítása a készpénz-ellátási láncon belül
Pénzfeldolgozás, értékszállítás
kis méretű piac néhány kisebb és egy domináns szereplővel
“A bankjegyek előlappal felfelé, azonos képhelyzetbe rendezésére vonatkozó követelmények megszüntetése a nemzeti banki szintű be/kifizetési forgalomban“*
az MNB és a pénzfeldolgozó-szállító cégek még nem készek a követelmény megszüntetésére
Állapot
Hogyan?
elérendő: - a teljes konténerben történő készletmozgás legyen ingyenes Bevezetése 2009-ben - több be/kifizető számlatulajdonos közös a koncepció az átlagos konténerben végezhessen magyar hitelintézetekhez tranzakciót képest túlméretezett - számlatulajdonosonként napi egy töredék konténer be/kifizetése legyen ingyenes web felületen bonyolított működik, de az elektronikus azonosításiadatforgalom egyelőre engedélyezési folyamatok, nincs direktben használata kötelező a hozzákapcsolva a hitelintézetek és a hitelintézetek saját IT pénzfeldolgozó-szállító rendszereihez cégek számára valószínűsíthető nehézségek az üzletfolytonossági csak részben megoldott krízishelyzetek kezelésében
a szabály még érvényben van
nyomásgyakorlás a hatóságok irányában
Mit?
Miért?
Állapot
országosan egyetlen MNB pénztár áll rendelkezésre
A készlettartás és – feldolgozás során tapasztalható redundanciák megszüntetése, a készpénz-ellátási Most/Jövő lánc rövidítése és gyorsítása “A(z MNB) nyitva tartási idő bővítése, vagy hasonló hatású intézkedések”*
Térítésmentes nemzeti banki készpénzellátás
Határokon átnyúló értékszállítás “A nemzeti banki szolgáltatások “távelérhetőségének” biztosítása”*
Jövő
0-24 órás készpénz (bankjegy) ellátási igény
megoldani a túlméretes konténerek problémáját, mérsékelni a készpénzciklusban éjszaka tapasztalható átmeneti hiányt ugyanazon pénzkötegek dupla (pénzfeldolgozó cég, majd MNB általi) feldolgozása
Extra MNB nyitva tartási idő biztosítása szerződéses feltételek mellett
T+n napi értéknap a nagybani készpénz felvételekre (leggyorsabban megteremthető) kétoldalúan működő 24 órás MNB készletbankközi készpénzrendelkezésre állás = piac MNB - pénzfeldolgozószállító cégek egy CHTO bevezetése telephelyen, megtörtént együttműködésben (leginkább célravezető) NHTO verzió1 és éjszakai hozzáférést verzió 1/a biztosító MNB készletek bevezetése kihelyezése megtörtént, a a pénzfeldolgozó-szállító tapasztalatok cégek értéktáraiba, alapján a limitek módosításra kerültek a készlet legyen kötelező tartalék része (átlag havi limit)
a nemzetgazdasági készpénzigény kielégítése az MNB közszolgálati kötelezettsége – megvalósítása elérhető a hitelintézetek számára nyújtott ingyenes alapszolgáltatások útján
a nemzeti készpénzellátás az MNB felelőssége
felülárazott és növekvő nagyságú készpénzes szolgáltatási díjak
a határ közelében elérhetők a környező országok nemzeti bankjai (Kassa, Arad, Pozsony, Bécs) csökkenthető a jelenlegi, a pénzfeldolgozó-szállító cégek koncentrációja miatt kialakult kockázat az üzletfolytonossági krízishelyzetek kezelésében
Várakozás, kereskedelmi bankok csak Magyarország EUROcsak saját zónába történő hatáskörben belépését követően szerveznek ilyen szállításokat
a magas díjak és a heti egy Szakmai szervezetek MNB nyitva tartási nap érme-befizetéseinek mellett még a kihelyezett fogadása a nemzeti érmekészlet használata bank pénztáraiban sem díjmentes
Egységes csomagolási szabályok az ingyenes nemzeti banki készpénzellátásban
Hogyan?
a túlméretezett konténerek és a konténerszintű eltérés-visszajelzés egy felesleges, közbülső feldolgozási lépcső beiktatásához vezettek
készpénz-ellátási krízishelyzetek kezelése MNB normál pénztári órákon túl
46
az új érme kibocsátás az MNB törvények által meghatározott köztelezettsége
a kihelyezett érmekészlet használata legyen ingyenes egy hitelintézetenként meghatározott (éves) limitösszegig
pl.: az MNB pénztárban nincs lehetőség ATM töltési összegek szintjén (2500 db bankjegy) történő befizetés/kivét tranzakciók teljesítésére
a felhasználók igényeihez jobban igazodó = kisebb csomagolási egységek
az MNB nyújt ilyen lehetőséget a hitelintézetek számára
igazolt krízishelyzetben az MNB akár egy hitelintézet számára is biztosítja a pénztári órák meghosszabbítását
5.sz. melléklet – Dokumentum lista
Dokumentum lista (nem teljeskörű) Európai Pénzforgalmi Tanács által közzétett dokumentumok (elérhetőség és további dokumentumok a www.europeanpaymentscouncil.eu címen): • Általános dokumentumok: o "SEPA Cards Framework" o “Framework for the Evolution of the Clearing and Settlement of Payments in SEPA” o “EPC Roadmap 2004 -2010” o "The most popular misunderstandings about SEPA” o ”A Shortcut to SEPA” o ”SEPA for Consumers” o ”SEPA for the Public Sector” o ”Public Sector - the 10 best reasons to practice SEPA” o ”SEPA for Business” o ”Business - The 10 best reasons to practice SEPA” o ”Making SEPA a Reality - the definitive Guide to the Single Euro Payments Area” o ”SEPA for IT Providers” • Technikai dokumentumok: SEPA átutalás o „SEPA Credit Transfer Scheme Rulebook v6.1” o ”SEPA Credit Transfer Scheme Inter-Bank Implementation Guidelines v6.0 „ o ”SEPA Credit Transfer Scheme Customer-to-Bank Implementation Guidelines v6.0 „ o ”A Shortcut to the SEPA Data Format” o ”A Shortcut to the SEPA Credit Transfer Scheme”
V7.0 2014. február
SEPA közvetlen terhelés o ”A Shortcut to the SEPA Direct Debit Schemes” o ”SEPA Core Direct Debit Rulebook v6.1” o ”SEPA Core DD Scheme Inter-bank Implementation Guidelines v6.0” V7.0 2014. február o ”SEPA Core DD Scheme e-Mandate Service Implementation Guidelines (RB v6.0)” o ”SEPA Core DD Scheme Customer-to-Bank Implementation Guidelines v6.0” o ”SEPA Business to Business Direct Debit Scheme Rulebook v4.1” V5.0 2014. február o ”SEPA Business-to-Business Direct Debit Scheme Inter-Bank Implementation Guidelines v4.0” o ”SEPA Business to Business Direct Debit Scheme E-Mandate Service Implementation Guidelines v4.1” o ”SEPA Business to Business Direct Debit Scheme Customer-to-Bank Implementation Guidelines v4.1” o ”Overview of Creditor Identifiers” o ”PE-ACH/CSM Framework” Bankkártyák o ”SEPA Cards Standardisation Volume version 6.0” o ”SEPA Cards Framework version 2.1” o ”EPC Resolution: Preventing card fraud in a mature EMV environment” o ”Recommended ATM Anti-skimming Solutions within SEPA” o ”Questions and Answers clarifying key aspects of the SEPA Cards Framework” o ”Open Letter regarding the application of the SCF to third party schemes” o „GREEN PAPER Towards an integrated European market for card, internet and mobile payments” (2012) „Feedback Statement on European Commission Green Paper” (2012) Készpénz o ”Single Euro Cash Area (SECA) Framework” Teszt o ”SEPA Testing Framework v2.3”
47