MAGYARORSZÁG GEOKÉMIAI ATLASZA Északi-középhegység
Magyarország geokémiai atlasza Északi-középhegység Összeállította: Tolmács Daniella Térképeket készítette: Tolmács Daniella Fügedi Ubul Sándor Ágnes Szeiler Rita
Készült: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani Főosztály 2015
TARTALOMJEGYZÉK I. MÓDSZERTAN II. ÁTTEKINTŐ FEDVÉNY 1. Mintavételi helyek és vízgyűjtő cellák térképe 2. Monoelemes térképsorozatok — Ag, As, Au, B, Ba, Cd, Co, Cr, Cu, Mo, Ni, Pb, Zn III. HEGYVIDÉKI FEDVÉNY 1. Mintavételi helyek térképe 2. Vízgyűjtő-cellák térképe 3. Monoelemes térképsorozatok — Ag, As, Au, B, Ba, Cd, Co, Cr, Cu, Mo, Ni, Pb, Zn IV. RÉSZLETEZŐ FEDVÉNY 1. Monoelemes térképsorozatok — Ag, As, Au, Ba, Cd, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn V. KIEGÉSZÍTŐ TÉRKÉPEK 1. TIM mérőpontok a vizsgálati területen
MÓDSZERTAN
AZ ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG GEOKÉMIAI ATLASZA
MEGJELENÍTÉS
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben (korábban: Magyar Állami Földtani Intézet) mintegy 25 éve kezdődtek meg a Magyarország geokémia atlaszát megalapozó módszertani kutatások. Az azóta eltelt időszak geokémiai felvételei összességében több ezer mintával gazdagították országos szinten az atlasz adatbázisát. Jelen kötet célja a legmegkutatottabb területnek, az északi-középhegységi régió geokémiai térképsorozatának bemutatása.
A monoelemes térképsorozatok elkészítésénél alapvetően három léptékben gondolkodtunk: áttekintő, hegyvidéki és részletező. Az első kettőbe csak — a léptéknek megfelelő méretű vízgyűjtőhöz köthető — hordalék- és ártéri üledék mintákat vontunk be, a részletező térképbe viszont minden mintát beintegráltunk, ami használható adatot tartalmazott (a TIM-minták többsége is idekerült). Az áttekintő fedvény az eredeti, 1994-ben elkészült országos felvétel léptékét követi. A mozaikos ábrázolás alapegységei a nagy vízgyűjtő-cellák (egyedi vízgyűjtők és a léptéknek megfelelően több vízgyűjtőből képzett összetett cellák). Szinezésük a minták cellára kiterjesztett koncentrációértékeinek ábrázolásán keresztül valósul meg. A hegyvidéki fedvény szintén mozaikos. A ténylegesen hegyvidéki cellákat kiemeltük, a nagy (áttekintő fedvényen is ábrázolt) ill. közepes méretű cellákat a háttérben „elmostuk”. A részletező fedvény krígeléselés-interpolálásos módszerrel készült, célunk a trendek szemléletesebb ábrázolása volt. A nem megfelelő mintasűrűség és az analitikai módszerek különbözősége okán egyes interpolált térképek hibával terheltek.
MINTAVÉTEL
ANALITIKA
A különböző léptékű geokémiai felvételek eltérő reprezentativitású mintákat igényelnek és ezért (azonos várható érték mellett) különböző változékonyságot produkálnak. Mivel nagyobb területek (vízgyűjtők) egy-egy mintával történő jellemzésére leginkább a hordalék- és ártéri üledék minták alkalmasak, a geokémiai atlasz adatbázisa jószerivel ilyen típusú mintákat tartalmaz. Az atlaszba a TIMadatbázis négy évjáratából számított talajminta-elemzéseit is bevontuk. Az ártéri üledék mintát nagyobb vízgyűjtők (>100 km2), a hordalékminták kisebb vízgyűjtők (<100 km2 ) jellemzésére a legalkalmasabbak — mintázásuk a vízgyűjtők kifolyási pontjánál történik. Mivel a talajminták térbeli változékonysága lényegesen nagyobb, őket a részletező kutatásokba célszerű bevonni.
A begyűjtött minták a finomfrakció száraz leválasztását és királyvizes kioldását követően mentek elemzésre. A vizsgált alkotók nyomelemek, esetenként főelemekkel kiegészítve.
Felvétel neve
Felvétel ideje
Felvétel jellege
1991-1993
országos
FOREGS - Európa Geokémia Atlasza
1997-2001
országos
TIM
1992, 1998, 2000, 2004
országos
Zemplén és környezete
1989-1990
regionális
1992
regionális
Bükk
1994-1997
regionális
Aggtelek-Rudabányai-hegység
1994-1997
regionális
Mátra–Cserhát
1995-1997
regionális
Heves-Borsodi-dombság
1995-1997
regionális
2013-as hiánypótló (Zemplén)
2013
regionális
2014-es hiánypótló
2014
regionális
2015-ös hiánypótló (Börzsöny–Cserhát)
2015
regionális
Martonyi
2007
lokális
Parádi-Tarna
2011
lokális
Sajó-Hernád
1998
lineráis
Gyöngyös-patak
2008
lineáris
Zagyva
2008
lineáris
Országos geokémiai felvétel
Börzsöny–Visegrádi-hegység
FELDOLGOZÁS A geokémiai adatok jelentés formájában kerültek feldolgozásra, részben régiószinten, részben tájegységi szinten. Értékeltük az a környezetgeokémiai szempontból releváns elemek koncentrációinak megoszlását, meghatároztuk a geokémiai hátteret és lehatároltuk az anomáliával jellemezhető területeket. Kiindulási alapunk a földtani közegre vonatkozó 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló együttes rendelet volt. Az atlasz térképeihez felhasznált felvételek listája
ÁTTEKINTŐ FEDVÉNY
HEGYVIDÉKI FEDVÉNY
RÉSZLETEZŐ TÉRKÉPEK
KIEGÉSZÍTŐ TÉRKÉPEK
