M A G YAR `SV`NYOLAJ SZ VETS G
Éves jelentés 1996
TARTALOM
2
Bevezetés
3
Az elmúlt öt év fontosabb eseményei
6
Nemzetközi piaci változások
9
A magyarországi piac sajátosságai
11
A Magyar Ásványolaj Szövetség Alapszabálya
14
A Magyar Ásványolaj Szövetség Etikai kódexe
21
BEVEZETÉS
Megtiszteltetés számomra, hogy figyelmükbe ajánlhatom a Magyar Ásványolaj Szövetség elsô kiadványát eddigi tevékenységérôl. Ôszintén remélem, hogy e kiadvány pontos képet ad arról, hogy milyen feladatot töltött be a magyar piacon domináns szerepet játszó olajvállalatok által létrehozott érdekképviseleti szervezet. Szövetségünket 1991. december 13-án hozta létre az akkor Magyarországon tevékenykedô 14 legjelentôsebb olajipari és -kereskedelmi cég. Az alapítók célja az volt, hogy védjék és képviseljék az olajszakma általános és specifikus érdekeit, erôsítsék az iparág elismertségét, valamint hogy segítsék elô a szabad és tisztességes verseny feltételein alapuló vállalkozást és kereskedést. Történt mindez egy olyan idôpontban, amikor negyven év állami monopólium után, minden átmenet nélkül liberalizálták a hazai olajpiacot. Minthogy nagy számban megjelentek olyan cégek is, amelyek nem vették komolyan köztehervállalási kötelezettségeiket, jelentôs szürke és fekete gazdaságot létrehozva ezzel, az alapítók szükségesnek tartották egy olyan szervezet létrehozását, melynek tagjai magukra nézve természetesnek és a verseny tisztasága érdekében szükségesnek tartják a törvények betûjének és szellemének egyaránt megfelelô piaci magatartást. A Szövetség nyitott és feladatának tekinti, hogy szakmai információkkal és tanácsadással szolgáltatást nyújtson tagjainak és a kívülállóknak, és hogy tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglaljon szakmai, elvi és érdekvédelmi kérdésekben. Ennek megfelelôen a tagság véleményének összesítésével foglal állást, de rögzíti az esetleges eltérô véleményeket. A Szövetség továbbra is elengedhetetlennek tartja, hogy az olajipart és kereskedelmet érintô jogszabályok elôkészítése, kidolgozása során a szakmai munkát felelôsséggel segítse. Érdekvédelmi feladatok ellátásakor figyelemmel kíséri a szakmai vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését és az illetékes gazdaságirányítási szerveknél kezdeményezi a szakmai érdekek érvényesülését nehezítô szabályok, intézkedések felülvizsgálatát és módosítását. Fellép az általánosan elfogadott piaci szabályoktól eltérô vállalkozói magatartással szemben. Ennek érdekében szakmai etikai bizottságot hoz létre, és mûködtet. Egy-egy feladat megoldása munkabizottságokban történik. A munkabizottságok által elkészített javaslatokat vagy állásfoglalást kiküldés elôtt a tagvállalatok megkapják véleményezésre, és csak a beérkezett észrevételeket figyelembe vevô, átdolgozott változat kerül kiküldésre.
3
. A munkabizottságokban folyó munkáról és általában a szakmát érintô eseményekrôl a tagvállalatok havonta írásos jelentést kapnak. A kôolaj és kôolajtermékek termelésével, feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozó vállalatok tevékenysége az üzleti élet és a közvélemény figyelmének középpontjában áll. Ez fokozott odafigyelést, felelôsségvállalást igényel, és megköveteli az üzleti élet írott és íratlan szabályainak maradéktalan betartását. A Magyar Ásványolaj Szövetség tagjai ennek tudatában önként vállalják, hogy a törvényes elôírásokon túlmenôen az üzleti életük során az Etikai Kódexben megfogalmazottak szerint járnak el, és az abban foglaltakat magukra nézve kötelezônek ismerik el. Az Etikai Kódex (amely része a Szövetség mûködését meghatározó Alapszabálynak) arra vonatkozóan ad meg elveket, milyen magatartást kell tanúsítaniuk a tagvállalatoknak alkalmazottaikkal, egymással, és a piac többi szereplôjével, a hatóságokkal és a természeti környezettel szemben. Úgy gondolom, a Magyar Ásványolaj Szövetség az eddig eltelt idôben az eredeti elképzeléseknek megfelelôen tudta betölteni feladatkörét.
Budapest, 1997. június
dr. Tóth József elnök
4
A Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatai 1996. december 31-én:
AgipHungaria Rt. 2041 Budaörs, Agip u. 4. Allcom Kereskedelmi Rt. 1068 Budapest, Benczúr u. 13. André Hungária Kereskedelmi és Gyártó Kft. 1037 Budapest, Bécsi út 85. Aral Hungaria Kft. 1119 Budapest, Etele út 68. Avanti Rt. 1014 Budapest, Babits Mihály köz 4. BP Oil Magyarország Kereskedelmi Kft. 1092 Budapest, Köztelek u. 6. Du Pont-Conoco Hungary Kft. 1135 Budapest, Hun u. 2. ESSO Hungaria Kereskedelmi Kft. 1021 Budapest, Eötvös János u. 2-4. Mobil Benzinkút Kft. 1092 Budapest, Köztelek u. 6. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. MOLTRADE-Mineralimpex Kereskedelmi Rt. 1068 Budapest, Benczúr u. 13. OMV Hungaria Kft. 1134 Budapest, Váci út 37. Shell Hungary Rt. 1037 Budapest, Lajos u. 48-66. Tamoil Hungaria Kft. 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 6-8. Total Hungaria Kft. 1115 Budapest, Bártfai u. 54.
5
AZ ELMÚLT ÖT ÉV FONTOSABB ESEMÉNYEI
A Magyar Ásványolaj Szövetséget február 17-én vette nyilvántartásba a Fôvárosi Bíróság, mint Cégbíróság. Márciusban született határozat a mûszaki, valamint a közgazdasági és jogi munkabizottság létrehozására. Az év során kikérték a Szövetség véleményét a készletezési és a jövedéki törvény elôkészítésével kapcsolatban.
1992.
Az Elnökséget fogadta Kupa Mihály pénzügyminiszter néhány, az olajipart specifikusan érintô probléma bemutatására. Elszaporodtak a HTO-val való visszaélések - a gázolajpiac az összeomlás küszöbére került.
A Kormány döntése alapján az üzemanyagokkal történô visszaélések megelôzése érdekében az NGKM, a PM és az IKM munkacsoportokat hozott létre. A Szövetség képviselôje minden munkabizottságba meghívást kapott. A tisztességes piaci körülmények megteremtése és a kölcsönös információcsere megvalósítására együttmûködési megállapodást kötöttünk a Vám- és Pénzügyôrség Országos Parancsnokságával. Gyaníthatóan beindult a motorbenzinek hamisítása és az adófizetési kötelezettségek elmulasztása. Megszületett a bányatörvény és a jövedéki törvény elsô változata, amelynek elôkészítésekor a Szövetség véleményét ugyan kikérték, de a javaslatok csak részben és a késôbbi módosításokkal kerültek a jogszabályba. Ugyancsak ez évben alakult meg törvény által a Kôolaj- és Kôolajtermék Készletezô Szövetség, amelynek létrejöttében a MÁSz jelentôs szerepet játszott. A MÁSz bekapcsolódott a European Petroleum Technical Cooperation és az Európai Energia Charta Nemzeti Bizottságának munkájába.
6
1993.
1994.
A Szövetség taglétszáma a DuPont Conoco felvételével 15-re emelkedett. A jövedéki törvény többszöri módosítása és az egész évben folytatódó kútellenôrzések ellenére folytatódtak az adócsalások és termékhamisítások. A piaci viszonyok normalizálása érdekében a közgyûlés egy-egy millió Ft támogatást hagyott jóvá a VPOP és a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség ellenôrzési munkájának támogatására. A közgyûlés elfogadta a Magyar Ásványolaj Szövetség Etikai Kódexét.
1995.
A Sodéchanges (ma André Hungaria Kft.) felvételével a Szövetség taglétszáma 16-ra nôtt. Az ORFK-val kötött együttmûködési szerzôdés keretében a Szövetség anyagilag járult hozzá a Belügyi Szemle feketegazdasággal foglalkozó különszámának kiadásához és egy, az olajszakmában az elmúlt három évben elkövetett visszaéléseket tárgyaló konferencia megtartásához. A Magyar Szabványügyi Hivatal jogutódjaként létrejött a Magyar Szabványügyi Testület, melynek a Magyar Ásványolaj Szövetség egyik alapító tagja. Márciustól 8 % vámpótlék terheli egyebek között a kôolajtermékek importját. A kôolajra a pótlék nem vonatkozik. Az év során folyamatos volt a szakmát érintô jogszabálytervezetek véleményezése. ez évben merült fel elôször egy jellegében új jövedéki szabályozás szükségessége. Az év folyamán mindössze két ízben volt országos kútellenôrzés, mindkettô lesújtó eredménnyel zárult.
1996.
A Kuwait Petroluem Magyarország Kft. (Q8) kúthálózatát értékesítette és kivonult a magyar piacról. Az Elnökség taglétszámát a közgyûlés 7-rôl 8-ra emelte.
7
Közgyûlési döntés értelmében a Szövetség 10 %-os tulajdoni részesedést szerzett az ÁMEI Rt-ben - a részvények 90 %-a a KKKSz tulajdonában van. A Szövetség csaknem kétéves erôfeszítését követôen július 1-tôl megszûnt a 92 oktános ólmozott motorbenzinek forgalmazása és importja. A tagvállalatok példás együttmûködését jelzi, hogy az autósok tájékoztatására közös (egységes) szórólapot adtak ki. A környezetvédelem szempontjából lényeges változás történt a gázolaj és a motorbenzinek szabványos minôségében. A gázolaj kéntartalma az eddigi 0,2 % helyett immár nem haladhatja meg a 0,05 %-ot. A motorbenzinek benzoltartalma 3 tf%-ról 2 tf%-ra módosult. Megkezdôdött az új jövedéki adótörvény elôkészítése. A Szövetség a törvényalkotói tevékenységet munkabizottság létrehozásával és mûködtetésével támogatja. A Magyar Köztársaságot felvették a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tagjai sorába. Ez a döntés feltétele volt a késôbbi OECD tagságnak, de nem születhetett volna meg például a kötelezô készletezés szabályozása nélkül. Ez év során került sor elôször a parlamenti pártok képviselôivel ún. háttérbeszélgetések szervezésére. Vendégek voltak: Orbán Viktor (FIDESZ-MPP), Miklós László (MSzP) és Tardos Márton (SzDSz) képviselô urak. Ugyancsak meghívott elôadóként vett részt a Szövetség egyegy ülésén a Mûszaki Biztonsági Fôfelügyelet, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Olajipari Múzeum, az ÁMEI Rt., valamint az Energia Információs Ügynökség vezetôje. A Magyar Ásványolaj Szövetség volt a házigazdája a European Petroleum Technical Cooperation ez évi ülésének.
8
1996.
NEMZETKÖZI PIACI VÁLTOZÁSOK
A világ kôolajtermelése 1996-ban napi 69,4 millió barrell volt, ennek 37,3 %-át, 25,9 millió bpd-t az OPEC tagországai adtak. A kínálatban a volt Szovjetunió napi 2,7 millió hordós exportjával szerepel. A Nemzetközi Energiaügynökség 1997. április végi adatai alapján készült ábrákon jól láthatóak a globális keresleti és kínálati viszonyok. Annak ellenére, hogy a kereslet és kínálat néhány éve általában egyensúlyban van, illetve a termelés meghaladja a keresletet, a kôolaj és termékeinek világpiaci ára széles mozdulatokkal ingadozott az elmúlt év során. Némi túlzással azt állíthatnánk, hogy a kôolaj ára egész évben emelkedett. Az Európában irányadónak számító, Északi tengeri Brent típus szabadpiaci jegyzése a január végi, hordónkénti 16 dollár körüli szintrôl közel 10 dollárt emelkedett október közepéig.
A globális kôolajkínálat és kereslet alakulás millió bpd 72
71
70
69 Kínálat Kereslet 68 1994
5-Dec
24-Oct
12-Sep
15
1-Aug
17
20-Jun
19
8-May
21
2-Jan
USD/bbl
23
26-Mar
25
1996
A jelentôs ármozgásnak igazi, fundamentális okai nem voltak, egyedül az iraki kôolajnak a piacra való visszakerülésével A Brent kôolaj szabadpiaci jegyzésárának alakul kapcsolatos hírek és cáfolataik válta1996-ban kozásai indukáltak kisebb ugrásokat a görbén, amit azután a technikai tényezôk és a spekuláció felerôsítettek. A kôolajtermékek piacán lezajlott, egyébként hasonló változásokat tovább színesítette egy soha nem látott jelenség: az év második felétôl a gázolaj szabadpiaci ára tartósan a motorbenzinek ára fölé emelkedett. A finomítók számára annyira vonzóvá vált a gázolaj termelése, hogy néhány európai országban a csökkenô kerozin kínálat miatt komolyan tartottak a légiközlekedés átmeneti zavaraitól. 13-Feb
27
1995
9
Az ólmozatlan szuperbenzin és a gázolaj alakulása 1996-ban (FOB Rotterdam) 260
240
220
USD/to
Szakértôk szerint várhatóan tovább folytatódik az a tendencia, amely szerint az európai térség kôolajkínálatában értékeltolódás zajlik a könnyû, édes típusok javára, azaz várható, hogy pl. az iráni, vagy orosz típusok Brent-hez képesti discountja stabilizálódik, illetve nô. A tendencia oka a termékek iránti kereslet szerkezetében, valamint a jelenlegi finomítói struktúrában keresendô.
200
180
Prem Unl 160
9-Dec
28-Oct
16-Sep
2-Aug
25-Mar
21-Jun
140
9-May
Gasoil 0.2
12-Feb
Ami az európai piac színeinek alakulását illeti, a legnagyobb változások a kontinens keleti és középsô részén figyelhetôk meg, bár a BP és a Mobil döntése, miszerint egyesítik erôiket az üzem- és kenôanyagok piacán, egész Európára vonatkozik. A döntést követôen a töltôállomások BP üzemanyagot és Mobil kenôanyagokat kínálnak majd.
Forrás: Platt’s European Marketscan
Töltôállomás hálózatok Középkelet-Európa egyes orsz
4500
Szlovénia
Szlovákia
Csehország
Magyarország
Ausztria
Lengyelország
10
Horvátország
4000
A volt KGST néhány országában (az egy3500 kori NDK-t nem számítva), mint például 3000 Csehországban és Magyarországon, az 2500 olajipar privatizációja elôrehaladott 2000 állapotban van, máshol, mint Lengyel1500 országban, éppen kezdôdik, az azonban 1000 majdnem általánosan elmondható, hogy a 500 nagy-, de még inkább a kiskereskedelem 0 korábbi monopóliumai megszûnôben vannak a térség országaiban. A nemzetközi társaságok által üzemeltetett benzinkutaknak az adott országban mûködô összes kúthoz viszonyított aránya Magyarországon a legnagyobb, meghaladja a 30 %-ot. Csehországban és Szlovákiában ez az arány 17-18 % körül van, de Lengyelországban 1996. végén még nem érte el az 5 %-ot.
A MAGYARORSZÁGI PIAC SAJÁTOSSÁGAI
Nemcsak a politika és a gazdaság általában, de a magyarországi olajipar és -kereskedelem is jelentôs változásokon ment keresztül 1990-ben, illetve 1991-ben. Ezek a változások egyaránt érintették a szénhidrogén energiahordozók külkereskedelmét, belföldi nagy- és kiskereskedelmét. Megváltozott az import elszámolások rendje, a belföldi árképzés, a piaci szereplôk között pedig új arcok jelentek meg és régiek tûntek el, vagy változtak meg. A 8090-es évek fordulóját megelôzôen az iparágat a kül- és belkereskedelmi monopólium, a rubeles import nyersanyag és a hatósági árszabályozás jellemezte. Az akkori egyhangúságot kis mértékben oldotta az a tény, hogy 1968-tól az üzemanyag kiskereskedelemben megjelenhetett néhány új szín, bár ezek egyike sem volt önálló piaci tényezô.
millió liter
Az évtized fordulóján rendkívül rövid idô alatt a Szovjetunióval megszûnt a rubel-elszámolás, majd a KGST, majd a Szovjetunió, 1991. január 1-vel pedig az energiahordozók kül- és belkereskedelmének monopóliuma. A fiatal demokratikus Magyar Köztársaság akkori kormánya egy emelkedô világpiaci trendben engedett a monopóliumellenességtôl terhes közhangulatnak (taxis blokád) és felszabadította a szénhidrogén energiahordozók gyártásával, kül- és belkereskedelmével kapcsolatos szinte valamennyi A motorikus üzemanyagok forgalmának alakulása korlátozást. A piac akkoriban már többa MÁSz tagvállalatok töltôállomásainál szereplôs volt, hiszen a Magyar Ásványolaj Szövetség késôbbi alapító tagjai már túlnyomórészt létrehozták magyarországi társaságaikat és elkezdték hálózatuk építését. A piac liberalizálása nem okozott 800 osztatlan sikert. A szakmában nagy hagyo700 mányokat ôrzô nemzetközi és magyar 600 olajtársaságok nem tarthattak komolyan Gázolaj 500 attól, hogy piaci részesedésük forog RON 98 400 veszélyben, hiszen ezek a cégek a világ 300 ESZ 95 számos más pontján is a szabad verseny 200 RON 92 100 feltételei között mûködnek. A szakmai 0 szereplôket inkább az aggasztotta, hogy EN 91 1993 1994 az új játékhoz még nem készültek el a 1995 1996 szabályok. Az a tény, hogy az üzemanyagok, illetve a szénhidrogén energiahordozók forgalmával kapcsolatos törvények és alacsonyabb szintû jogszabályok általában késve, az új piaci szereplôk találékonyságát nehezen követve születtek meg óvatos becslések szerint több száz milliárd forint bevételkiesést okozott a költségvetésnek. Ma már megnyugtatóbb a helyzet, amiben az 1991. végén létrejött
11
Magyar Ásványolaj Szövetségnek komoly szerepe van. Van készletezési törvényünk és Kôolajés Kôolajtermék Készletezési Szövetségünk és jövôre 90 napos fogyasztásnak megfelelô készletünk. Van többször módosított jövedéki törvényünk és tervezet formájában már ismerjük az újat is.
12
A 95-ös ólmozatlan motorbenzin árának és adótarta alakulása (az adott év január 1-én) 140
120
100
Ft/l
Ma Magyarországon kb. 1.500 nyilvános üzemanyag töltôállomás mûködik. Ezek túlnyomó részét a piac meghatározó szereplôi üzemeltetik. A benzinkút hálózat bôvítésére és fejlesztésére a társaságok eddig több mint másfél milliárd dollárt költöttek, aminek eredményeként az állomások nagyrésze jobb, mint az Európai Unióban bárhol létezô legszigorúbb környezetvédelmi vagy biztonságtechnikai elôírás vagy szabvány. Várható, hogy a versenyképes fehér kutak pozíciója stabilizálódik, ugyanakkor a joghézagbázisú társaságok lassan kivonulnak a piacról. Van remény tehát arra, hogy néhány éven belül az üzemanyag forgalmazás területén tapasztalható visszaélések száma és mértéke az európai átlagnak megfelelô, kezelhetô szintre esik vissza.
80
60
40 20 0 1993
1994
1995
1996
1997
Kiskereskedelmi Készletezési ár Környezetvédelmi díj termékdíj Útalap Fogyasztási adó ÁFA
MAGYAR ÁSVÁNYOLAJ SZÖVETSÉG
1027 Budapest, Csalogány u. 23. Tel.: 201-7127 Fax: 213-2025
Elnök:
dr. Tóth József
Alelnök:
MOL (Cseh Béla) Shell (McNally, Shane)
Elnökség:
AGIP (Schaub, Herbert) ARAL (Makó András) BP (Robák Károly) ESSO (Hirsch, Ernst) MOL (Cseh Béla) OMV (Szabó Miklós) Shell (McNally, Shane) dr. Tóth József
Fôtitkár:
dr. Wilde György
13
A MAGYAR ÁSVÁNYOLAJ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA
1. § Jogállás 1.
A Magyar Ásványolaj Szövetség (továbbiakban: Szövetség) önálló szakmai és érdekképviseleti szervezet. Neve: Magyar Ásványolaj Szövetség angolul: Hungarian Petroleum Association németül: Ungarischer Mineralöl Fachverband franciául: Association Hongroise du Pétrole oroszul: Dtyuthcrbq Ytanzyjq Cj/p
2.
A Szövetség jogi személy.
3.
A Szövetség székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u. 23.
4.
A Szövetség pecsétje: Magyar Ásványolaj Szövetség, Budapest 2. § 1. A Szövetség célja
1.1. Védje és elôsegítse az ásványolajipar és kereskedelem általános érdekeit és társadalmi elismertségét. Ennek érdekében: a) Óvja és védelmezi a vállalkozók közötti kapcsolatok etikus rendjét. b) Különbözô tagozatok mûködésével elôsegíti a hatékonyabb szakmai munkát. c) Érdekegyeztetô feladatokat lát el a szakmai ágazat vitás bér- és munkaügyi kérdéseiben. d) Részt vesz a szakma különbözô ágazatai korszerû oktatásának megszervezésében. 1.2. Egyeztesse és képviselje az ásványolajipar és kereskedelem specifikus szakmai és gazdasági érdekeit. 1.3. Segítse elô a szabadverseny feltételein alapuló vállalkozást és kereskedést. 1.4. Szervezze és kezdeményezze a bel- és külföldi kapcsolatok minden irányú fejlesztését. 2. A Szövetség feladata 2.1. Tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglal szakmai, elvi és érdekvédelmi kérdésekben, kapcsolatot tart az Országgyûlés illetékes bizottságaival, a minisztériumokkal, különbözô hatóságokkal, szervezetekkel és a szakszervezetekkel. 2.2. Szakmai információkkal és tanácsadással szolgáltatásokat nyújt a tagoknak és kívülállóknak. 2.3. Segíti a tagok külpiaci kapcsolatainak elmélyítését azzal, hogy:
14
- segítséget nyújt kapcsolataik fejlesztéséhez szakmai delegációk kiküldésével és fogadásával, - kapcsolatot tart a külföldi szakszövetségekkel és a nemzetközi szövetségekben képviseli a szakterületén tevékenykedô tagokat. 3. A Szövetség érdekképviseleti és érdekegyeztetési tevékenysége 3.1. A tagság véleményének összesítésével állást foglal az ôket érintô gazdasági és jogi kérdésekben, rögzítve egyben az esetleges eltérô véleményeket is. 3.2. Figyelemmel kíséri a szakmai vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését és az illetékes gazdaságirányítási szerveknél kezdeményezi a szakmai érdekek érvényesülését nehezítô szabályozók, intézkedések felülvizsgálatát és módosítását. 3.3. Fellép az általánosan elfogadott piaci szabályoktól eltérô vállalkozói magatartással szemben. Ennek érdekében szakmai etikai bizottságot hoz létre és mûködtet. 3.4. Folyamatosan tájékoztatja a tagokat a távlati és rövid távú általános gazdaságfejlesztési célokról, gazdaságpolitikai elgondolásokról és a fontosabb külpiaci változásokról. 3. § 1. A Szövetség tagsága 1.1. A Szövetség tagja lehet a kôolajszakma területén mûködô bármely vállalkozó, gazdálkozó szervezet, intézet, intézmény, egyesület és természetes személy, amely vállalkozási és kereskedelmi tevékenységét Magyarországon végzi, a cégjegyzékbe és az adóhivatalnál bejegyezték, a Szövetség alapszabályát magára nézve kötelezô érvénnyel elfogadja, a tagdíj fizetését vállalja, és az 1.2. bekezdés szerinti felvételre vonatkozó feltételek betartása mellett a következô tevékenységet vagy tevékenységeket folytatja: a)
kôolajkutatás és kitermelés
b)
kôolaj és kôolajtermékek csôvezetékes szállítása
c)
kôolajfinomítás
d)
kôolaj és/vagy kôolajtermékek importálása és exportálása
e)
kôolaj- és kôolajtermékek belföldi nagykereskedelme
f)
töltôállomások üzemeltetése.
1.2. - 1.1. d) esetén nem tartoznak ide azok a cégek, amelyek alkalmi jelleggel foglalkoznak kôolaj és/vagy kôolajtermékek külkereskedelmével. - 1.1. f) esetén minimum 10 töltôállomást kell Magyarországon a neve alatt üzemeltetni. Ha ezzel nem rendelkezik, akkor a jelentkezéskor legalább egy állomásnak kell a saját nevével mûködnie, és töltôállomások üzembehelyezésére vonatkozó ütemtervet mellékelnie kell a felvételi kérelemhez.
15
1.3. A felvételi kérelmekrôl az Elnökség dönt. Az Elnökség indoklás nélkül utasíthatja el a felvételi kérelmet. Amennyiben az Elnökség elutasítja a kérelmet, úgy az errôl szóló határozatot a pályázó fellebbezésre a Közgyûlés elé viheti. Amennyiben kétséges, hogy a tag melyik tevékenységi kategóriába tartozik, úgy errôl az elnökségnek van joga dönteni. 1.4. A tagok belépése a Szövetségbe önkéntes alapon történik, az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal. 1.5. A tagság a nyilatkozatnak az Elnökség által történt elfogadásával kezdôdik. 1.6. A Szövetség belsô szervezete nyitott. A tagok a Szövetségen belül tagozatokat, munkabizottságokat és alkalmi szervezôdéseket hozhatnak létre. 1.7. A tagok a Magyar Ásványolaj Szövetség bankszámlájára éves tagdíjat fizetnek. A tagdíj megállapítás elveit és mértékét a Közgyûlés az Elnökség javaslata alapján fogja meghatározni. 1.8. A Szövetség nem folytat nyereségérdekelt tevékenységet. 1.9. A tagság megszûnik, ha: a) a tag a kilépést bármikor írásban közli az Elnökséggel és a tagdíjat a tárgyévre már kifizette; b) a tagságra vonatkozó elôfeltételek nem teljesülnek. Az Elnökség azonban javasolhatja a Közgyûlésnek a tagság további fenntartását c) a tag nem teljesíti az alapszabályban vállalt kötelezettségeit; (az alapszabályban rögzítetteknek ellentmondó, vagy becsületsértô magatartást tanúsít, illetve hatósági eljárás miatt az Elnökség kizárja). A kizárás jogerôre emelkedéséhez a Közgyûlés jóváhagyása szükséges. 2. A Szövetség tagjainak jogai A Szövetség tagjának jogában áll személyesen vagy meghatalmazott képviselôje útján: 2.1. A Közgyûlésen részt venni. 2.2. Megválasztás esetén a Szövetség testületeiben tisztséget viselni. 2.3. Közgyûlés és Elnökségi ülés összehívására, illetve annak napirendjére javaslatot tenni. 2.4. A Közgyûlést és az Elnökséget javaslatokkal és szakmai kezdeményezésekkel megkeresni. 2.5. Az ülésekre elôterjesztett javaslatok megvitatásában és a határozatok meghozatalában szavazati joggal részt venni. 2.6. A tisztségviselôk indokolt visszahívását kezdeményezni. 2.7. A Szövetség szolgáltatásait és érdekvédelmét igénybe venni. 2.8. A Szövetség tagságát levélpapírján feltüntetni.
16
3. A Szövetség tagjának kötelessége 3.1. A Szövetség célját támogatni és munkájában részt venni. 3.2. A Szövetség alapszabályát és az általa megszavazott határozatokat betartani. 3.3. A Szövetség munkájához szükséges üzleti titoktartást nem sértô információkat rendelkezésre bocsátani. 3.4. A Szövetség által meghatározott etikai normákat betartani, a tagok érdekeit szem elôtt tartva az együttmûködést erôsíteni. 3.5. Az éves tagdíjat befizetni. 4. § A Szövetség Szervezete A Szövetség szervei és tisztségviselôi: - Közgyûlés - Elnökség - Elnök - Fôtitkár - Számvizsgáló. 1. A Közgyûlés A Szövetség legfôbb szerve a Közgyûlés, amely a Szövetség tagjainak összességébôl áll. A közgyûlést évente legalább egyszer, illetve szükség esetén, vagy ha a tagok egyötöde külön kéri, össze kell hívni. A tagoknak a közgyûlésekre szóló meghívót és a napirendet a Közgyûlés elôtt legalább 14 nappal írásban meg kell kapniuk. A Közgyûlés érvényes döntést csak olyan kérdésben hozhat, amely szerepel a napirendben. 1.1. A Közgyûlés hatásköre kiterjed: a) Az alapszabály megállapítására és módosítására; b) A Szövetség más szervezettel történô egyesülésének vagy szétválásának jóváhagyására; c) A Szövetség Szervezeti és Mûködési Szabályzatának jóváhagyására; d) Szövetség költségvetésének jóváhagyására; e) Az Elnökség éves beszámolójának megtárgyalására és elfogadására; f)
Az Elnökség és az Elnök titkos szavazással 3 éves idôtartamra történô megválasztása úgy, hogy az Elnök és az Elnökség megválasztása között a folyamatos ügymenet biztosítása érdekében egy év idôbeli különbség legyen;
17
g) A tagdíj alapja, mértéke és befizetése határidejének meghatározása; h) Az Elnökség vagy a tagság kétharmada által a Közgyûlés hatáskörébe javasolt kérdésekre; i)
A Szövetség megszüntetésérôl vagy vagyonának felhasználásáról szóló határozatra.
1.2. A Közgyûlés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A Közgyûlés határozatait nyílt szavazással egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlôség esetén nincs döntés, illetve határozat. Amennyiben a Közgyûlés nem határozatképes, a 60 napon belül változatlan napirenddel összehívott Közgyûlés a megjelentek számától függetlenül is határozatképes. 1.3. A 4. § 1.1. a), g), i) pontokban írt határozatok meghozatalához kétharmados többség kell. 1.4. A Közgyûlést és a Rendkívüli Közgyûlést az Elnökség hívja össze, és azt az Elnök vagy megbízásából az Alelnök vezeti le. 1.5. Rendkívüli Közgyûlés összehívásához a tagok legalább 1/5-ének összehívási javaslata szükséges és a javaslat beérkezésétôl számított 30 napon belül meg kell tartani a Közgyûlést. 1.6. A Közgyûlésen minden tagnak egy szavazata van. A szavazati jogot a cég meghatalmazott képviselôje gyakorolhatja. 2. A Szövetség Elnöksége 2.1. A Szövetség elnöksége 7 tagból áll. 2.2. A Szövetség Elnökségének tagjai: a) A Közgyûlés által választott Elnök, valamint b) A Közgyûlés által választott 7 fô elnökségi tag; az Elnökség tagjai maguk közül két alelnököt választanak. c) A tagozati elnökök (amennyiben a tagozatok létrejönnek); ezek állandó meghívottként részt vesznek az Elnökség ülésén. 2.3. A Szövetség Elnökségének feladatai: a) Irányítja a Szövetség tevékenységét két Közgyûlés között. b) Elkészíti és a Közgyûlés elé terjeszti a Szövetség éves költségvetését. c) Munkáltatói jogokat gyakorol a fôtitkár felett. 2.4. Az Elnökség megválasztása 3 évre szól. Amennyiben a megválasztott cég által kijelölt személy feladatának nem tud eleget tenni, akkor a küldô vállalata új tagot delegál az Elnökségbe. 2.5. A Szövetség elnökségi ülései egyes napirendi pontjainak a megvitatásához az Elnökség tanácskozási joggal a tagok és az illetékes fôhatóságok vagy más szervezetek képviselôit és szakértôit is meghívhatja. 2.6. A Szövetség Elnöksége szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal ülést tart. 2.7. Az Elnökség minden tagjának egy szavazati joga van. Az Elnökség akkor határozatképes, ha nyolc tagjából legalább hat szavazati joggal rendelkezô jelen van. 2.8. Az Elnökség határozatait a jelenlevôk szavazatainak 3/4-es többségével hozza.
18
3. A Szövetség Elnöke 3.1. Az Elnököt a Szövetség tagjai közül a Közgyûlés választja 3 évre. A Közgyûlés az Elnököt bármikor visszahívhatja. 3.2. Az Elnök feladata az Elnökség munkájának irányítása. 3.3. Az Elnök feladatkörét a Szövetség Szervezeti és Mûködési Szabályzatában kell rögzíteni. 4. A Szövetség Fôtitkára 4.1. A Szövetség Fôtitkárának azt a személyt lehet pályázat alapján kiválasztani, aki független minden, a Szövetséghez tartozó cég ügyvezetésétôl. 4.2. A Fôtitkárt az Elnökség nevezi ki 3 évi idôtartamra, amely meghosszabbítható. A munkáltatói jogokat az Elnökség gyakorolja. 4.3. A Fôtitkár feladatait a Közgyûlés és az Elnökség határozatai, illetve az Elnök iránymutatása alapján végzi. Részletes feladatait a Szövetség Szervezeti és Mûködési Szabályzatában kell rögzíteni. 5. Számvizsgáló A Közgyûlés 3 évre számvizsgálót választ az Elnökség javaslata alapján a Szövetség pénzügyeinek ellenôrzésére. 5. § A Szövetség ügyintézése A Szövetség feladatai ellátására saját ügyintézô szervezettel (Iroda, Titkárság) rendelkezik, amelynek közvetlen irányítását a Fôtitkár látja el. Az Iroda Szervezeti és Mûködési Szabályzatát az Elnökség hagyja jóvá. 6. §. A Szövetség képviselete A Szövetséget az Elnök önállóan vagy a két Alelnök együttesen képviseli. Azokban az ügyekben, amelyekre az Elnökség vagy a Közgyûlés felhatalmazást ad, a Szövetség képviseletét a Fôtitkár is elláthatja. Amennyiben valamely gazdasági társaságban a Szövetség érdekeltséget szerez, a gazdasági társaság a közgyûlésén, vagy taggyûlésén a Szövetséget az Elnökség által meghatalmazott személy képviseli. A fentieken túlmenôen bármely fórumon a Szövetség képviselete az Elnökség által adott eseti meghatalmazás alapján is történhet. A Szövetség Elnökség útján saját nevében közvetlen kapcsolatot tart az illetékes minisztériumokkal, fôhatóságokkal, országos hatáskörû szervekkel és egyéb szervezetekkel.
19
7. § A Szövetség gazdálkodása 7.1. A Szövetség kiadásait tagdíjból és egyéb bevételeibôl fedezi a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint. 7.2. A Szövetség tagjai a belépéskor a Közgyûlés által meghatározott belépési tagdíjat fizetnek az Alapszabályban rögzített éves tagdíj felett. A belépési tagdíj átutalása teszi lehetôvé a Szövetség mûködésének zavarmentes megkezdését és az Iroda (Titkárság) felállítását. 7.3. Az Iroda (Titkárság) folyamatos kiadásain túl felmerülô költségeirôl az Elnökség határoz. 7.4. A kötelezettségekért a Szövetség egyedül felel a vagyonával, a tagok felelôssége kizárt. 7.5. A Szövetség megszüntetését kimondó Közgyûlési határozat a Szövetség vagyonának felosztásáról. 8. § Záró rendelkezések A Szövetség Etikai Kódexe az Alapszabály szerves részét képezi. Az Alapszabályt az 1991. december 13-i Közgyûlés fogadta el. A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdések tekintetében a Ptk. és az 1989. évi II. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
20
A MAGYAR ÁSVÁNYOLAJ SZÖVETSÉG ETIKAI KÓDEXE
Bevezetés A kôolaj és kôolajtermékek termelésével, feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozó vállalatok tevékenysége az üzleti élet és a közvélemény figyelmének középpontjában áll. Ez fokozott odafigyelést, felelôsségvállalást igényel és megköveteli az üzleti élet írott és íratlan szabályainak maradéktalan betartását. A Magyar Ásványolaj Szövetség tagjai ennek tudatában önként vállalják, hogy a törvényes elôírásokon túlmenôen az üzleti életük során az Etikai Kódexben megfogalmazottak szerint járnak el és az abban foglaltakat magukra nézve kötelezônek ismerik el.
A Magyar Ásványolaj Szövetség etikai rendje 1.
A Magyar Ásványolaj Szövetség tagjai Magyarország törvényeit és rendelkezéseit olyan szabályozási elemnek tekintik, amelyek alkalmasak a piacgazdaság megteremtésére. Az azonos versenyfeltételek és az üzleti élet tisztasága csak a törvényes szabályozási kereteken belül valósítható meg. A szövetség tagjai a magyar törvényeket maradéktalanul tiszteletben tartják, és azokkal ellentétes vagy ellentétes szellemû tevékenységet nem folytatnak.
2.
A tagvállalatok az adó-, illeték-, vám és a törvényekben vagy rendelkezésekben szabályozott bármilyen fizetési kötelezettségeiknek, az elôírásoknak megfelelô idôben és azoknak megfelelôen maradéktalanul eleget tesznek, továbbá nem támogatják más cégeknek az adózási és vámszabályok megkerülésére vonatkozó igyekezetét.
3.
Minden üzleti tevékenységüket nyilvántartják, az érvényben lévô nyilvántartási és könyvvezetési szabályokat, különösképpen azok szellemét messzemenôen betartják. A belsô ellenôrzési rendszerükön túlmenôen maximális segítséget nyújtanak a mérleg auditálásának elkészítéséhez, valamint a hatósági ellenôrzésekhez.
4.
A természeti környezet állapotának fenntartása és annak javítása érdekében az érvényben lévô környezetvédelmi elôírásokat olyan minimális követelménynek tekintik, amelynek betartása alapvetô követelmény. Arra törekszenek, hogy a víz, a levegô, a talaj és a zajszennyezés csökkentése érdekében a technikai, a helyi és gazdasági adottságoknak megfelelôen a törvénykezési elôírások szigorúságát meghaladó gyakorlatot folytassanak. Elôsegítik, hogy a környezetvédelmi elôírások és szabályozások közelítsenek az elfogadott nemzetközi gyakorlathoz és az európai elôírásokhoz.
5.
A tagok vállalják, hogy az alkalmazottaik részére a baleset és munkavédelem szempontjából megfelelôen alkalmas munkahelyet biztosítanak. Egyúttal olyan körülményeket teremtenek, hogy szolgáltatásnyújtásuk közben vevôik és harmadik személyek biztonsága és messzemenô balesetvédelme biztosítva legyen. A szerzôdéses partnerekkel folytatott üzleti gyakorlatukban elôsegítik, hogy partnereik is azonos jellegû munkavédelmi feltételeket teremthessenek és a munkavédelmi elôírások betartásában a legmesszemenôbb együttmûködésre törekszenek.
21
6.
Biztosítják, hogy termékeik és szolgáltatásaik minôsége az elôírásoknak, leírásoknak és termékismertetôknek megfelelô, beleértve a magyar szabványt is, és termékeik minôségét garantálják. A mûszaki- és környezetvédelmi elôírások fejlôdésének megfelelôen termékeik és szolgáltatásaik minôségét fejlesztik, és együttesen fellépnek a bármilyen okból eredô minôségrontással és azzal kapcsolatban a vevôk megkárosításával szemben.
7.
Üzleti tevékenységüket a tisztességes verseny alapján, szigorú etikai keretek között kell kialakítaniuk, illetve folytatniuk. Minden tagnak saját Etikai Alapelvet kell kidolgoznia, amely egyebek között világosan kifejezi, hogy a cég teljes mértékben ellenzi bármely alkalmazottjának, illetve partnerének a korrupciónak, illetve tisztességtelen tevékenységnek bármely formájában való részvételét, beleértve ajándék, pénz elfogadását és ajánlását.
8.
Ami a munkaerô felvételét illeti, egy tag sem környékez meg közvetlenül, sem burkoltan más tagvállalatnál dolgozó, képzett alkalmazottakat abból a célból, hogy meghatározott állást kínáljon neki és így határozott üzleti elônyhöz jusson. Egészséges üzleti gyakorlatot kell folytatniuk a más tagvállalattól elôzôleg az adott szervezet szabályainak megsértése miatt elbocsátott dolgozó alkalmazásának tekintetében. Tudatosan nem alkalmaznak senkit, aki megszegte az adott vállalat Etikai Alapelveit.
9.
A szerzôdéses fegyelem betartását az üzleti élet alapvetô feltételének tekintik, és vállalt kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tesznek.
10. Reklámtevékenységükben és hirdetéseikben vagy bármilyen társadalmi jellegû tevékenységük során nem alkalmaznak semmi olyan eszközt, amely a termékek, szolgáltatások, vagy bármilyen jellegû tevékenység összehasonlításából a versenytársnak üzleti kára vagy hitelrontása vélelmezhetô. Bármely termék összehasonlítása nem irányulhat a versenytársak ellen. Az áruösszehasonlítás nem tekinthetô megtévesztésre alkalmasnak, ha az elfogulatlan és szakszerû vizsgálat feltételei biztosítva voltak, a vizsgálat a nyilvánossággal az összehasonlított adatokon alapul, és a nyilvánossággal az összehasonlított áruk lényeges tulajdonságait, árát és az ár alkalmazásának feltételeit is közölték. A fenti esetben is megtévesztésre alkalmas az áruösszehasonlítás, ha az a vizsgálati eredményt összefüggéseibôl kiragadva, célzatosan és egyoldalúan idézi. 11. A Magyar Ásványolaj Szövetség tagjai tevékenységüket a nyilvánosság és a közvélemény elôtt nyíltan végzik. A nyilvánosság és az érdeklôdôk számára minden olyan információt és adatot közzétesznek, amely nem sérti a saját vagy a szerzôdéses partner üzleti érdekeit.
Kiadja a Magyar Ásványolaj Szövetség, Budapest Szerkesztette: Kajári Gyula Nyomdai elôkészítés: Artscan Kft. Nyomás: Novoprint Rt. Dorog Felelôs kiadó: dr. Wilde György fôtitkár
