MAGYAR RÉGÉSZ SZÖVETSÉG HÍRLEVÉL 2. évfolyam 2. szám 2013. szeptember 30.
KÖZLEMÉNY AZ MRSZ ELNÖKSÉG 2013. MÁRCIUS 1-‐JEI ÜLÉSÉRŐL 2013. április 17. Az MRSZ Elnöksége 2012. március 1-‐jén 15.00-‐17.00 között ülést tartott, ahol a következő fontosabb döntések születtek. Pártoló tagok felvételi kérelme esetén ezentúl az előírt, két MRSZ tag ajánlása rövid motivációs levél csatolásával is kivátható. Az Elnökség összeállította a 2013. évre tervezett főbb események listáját. A tervek között szerepel a 2012 októberi rendezvény folytatásaként egy, az év végi rendes éves közgyűléshez kapcsolódó örökségvédelmi szeminárium megrendezése. Szeptember 13-‐14-‐ére hirdette meg az MRSZ a Régészet Napja című országos rendezvénysorozatot a régészeti gyűjteménnyel rendelkező múzeumok, egyetemi régészeti tanszékek és más, régészettel foglalkozó intézmények részvételével. Az MRSZ tervezi továbbá az év folyamán egy, a fémkereső műszerek használatáról szóló Belügyminiszteri rendelet végrehajtásával kapcsolatos szakmai ajánlás összeállítását.
KÖZLEMÉNY AZ MRSZ IFJÚSÁGI TAGOZATÁNAK MEGALAKULÁSÁRÓL ÉS AZ IFJÚSÁGI KATEGÓRIÁBA FELVETT ÚJ TAGJAIRÓL 2013. június 05. 2013. április 12-‐én a Régészhallgatók Országos Találkozója keretében megalakult a Magyar Régész Szövetség I1júsági Tagozata. Az ezt megelőzően, 2012. december 14-‐én hozott, 39. számú közgyűlési határozattal megalakult iijúsági tagsági kategóriába – az MRSZ IT tagjaként – 101 hallgató kérte felvételét. Az elnökség 2013. május 8-‐án egyhangú szavazással felvette a tagok sorába a következő tagjelölteket:
ELTE (Budapest): Baráti Piroska Barna Ferenc Békési Ádám Czuppon Tamás Fazekas András Kristóf Györkös Dorottya Hajdu Barbara Hegyi Dóra Herbst Anna Horváth Viktória Joháczi Szilvia Kocsis-‐Buruzs Gábor Kolonics Bence Komori Tünde Kósa Polett Kovács Bianka Gina Márkus Csenge Papp Mercédesz Polyák Teodóra Rákos Eszter Rikk Mónika Beatrix Szabados Ágnes Szabadváry Tamás Szabó Melinda Szabó Nóra Bernadett Szalai Emese Szolnoki Tamás Telekesi Dóra Tóth Balázs Ujhelyi Nóra Vigh József
PTE (Pécs): Agócs Nándor Balogh Lőrinc Bogdán Tamás Décsi Enikő Dobó Tibor Farkas István Gergő Gortva Gergely Jánossy György Kántor Zsóiia Kis Máté Laczkó Virág Lang Tünde Libor Csilla Lukács Dalma Mihalik Anna Molnár Gábor Molnár Róbert Neményi Réka Németh Attila Németh Heléna Novák Kristóf Nyírő Ádám Artúr Oravecz Petra Pákozdi Eszter Pálii Ádám Poulet Dániel Rácz Barbara Sebestyén Noémi Simon Elvira Sörös Franciska Zsóiia Szabó Orsolya Szénásy Csaba Takács Péter Nándor
ME (Miskolc): Asztalos Fanni Balázs Ádám Fölföldi Boldizsár Kertész Gabriella Kovács Nikolett Molnár Zoltán Rácz Tamara
SZTE (Szeged): Andrási Réka Bana Sára Bartos Bianka Dóra Bolla Klaudia Böcskei János Csibi Veronika Fábián Sára Füleki Orsolya Gulyás Edina György Máté Ignáth Katalin Jelenii Róbert Keszthelyi Orsolya Csilla Kovács Szabina Kustár Ferenc Mátó Márk Mészáros Boglárka Oláh Irma Osváth Zsóiia Páncsics Petra Patyi Eszter Péli Krisztián Piros Réka Ágnes Pokorni László Samu Anita Soós Rita Strohmayer Ádám Szerdi László Takács Richárd Walter Dorottya
KÖZLEMÉNY AZ MRSZ ELNÖKSÉG 2013. MÁJUS 30-‐I ÜLÉSÉRŐL 2013. június 24. Az MRSZ Elnöksége 2013. május 30-‐án 15.00-‐16.30 között ülést tartott, ahol megtárgyalta az újonnan megalakult Iijúsági Tagozattal történő kapcsolattartás útját, valamint az IT tisztségviselői megválasztásának lehetséges módjait, amelyek a továbbiakban egyeztetésre kerülnek az IT-‐vel. Az Elnökség döntése szerint az eredetileg 2013 őszére tervezett Régészet Napja országos rendezvényként 2014. májusra tolódott át, mivel a szervezésben részt vevő önkéntesek száma kevésnek bizonyult. Az őszi Régészet Napjára tervezett egyes események 2013-‐ban a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódóan kerülnek megrendezésre az azt vállaló intézményekben. Az Elnökség ezen felül tárgyalt az örökségvédelmet érintő jogszabályváltozások következtében létrejött ellentmondásos helyzetekről és egyes beruházások kapcsán veszélyeztetett lelőhelyek kérdéséről. A "MEGMENTETT ÖRÖKSÉG" KIÁLLÍTÁS EGERBEN 2013. július 12. 2013. július 18-‐án nyílt meg a “Megmentett örökség – Kincsek Európa szívéből” című kiállítás a következő állomásán, Egerben. A tárlat történetéről, koncepciójáról, a kiállított anyagról, az egri és a korábbi állomásokról, virtuális túrákkal és videókkal: www.megmentettorokseg.hu
ELŐADÁS A MES AYNAKI FELTÁRÁSOKRÓL 2013. július 27. Az Agria Kulturális Utazási Társaság, a Magyar Iráni Baráti Társaság és a Magyar Régész Szövetség közös rendezvényén, a Kossuth Klub zsúfolásig telt előadótermében Paluch Tibor régész az afganisztáni Mes Aynakban zajló ásatáson töltött hónapokról és a kutatás eredményeiről számolt be. Kalla Gábor a lelőhely tágabb történeti és régészeti összefüggéseibe kínált előadásával betekintést.
AZ MRSZ ISMÉTELT LEVELE SZABÓ MÁTÉ, AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA RÉSZÉRE 2012. augusztus 16. 2013. január 31-‐én a Magyar Régész Szövetség elnöksége levélben fordult Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok biztosához. Az elnökség A kulturális örökség védelméről szóló törvény 2012. novemberi változtatásának felülvizsgálatára kérte, miután a Köztársasági elnökhöz benyújtott ezzel kapcsolatos kérelme elutasításra talált. Az elnökség elsősorban a jogszabályba bekerült új fogalom, a „jelentős lelőhely” ellen emelt szót, amelyet mind a régész szakma, mind a tágabban vett örökség összefüggésében értelmezhetetlennek tart.
AZ MRSZ 2012. FEBRUÁR 05-ÉN ELKÜLDÖTT LEVELE SZABÓ MÁTÉ, AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA RÉSZÉRE A Magyar Régész Szövetség elnökeként, a magyar régészet reprezentatív szakmai érdekképviseleti szervezetét képviselve, az alábbi kéréssel fordulok Önhöz: A Magyar Közlöny 2012. december 7-én megjelent 164-dik számában kihirdetésre került az Országgyűlés által 2012. november 26-án elfogadott 2012. évi CXCI. törvény a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról, amelyik „A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény” módosítását is tartalmazza. A törvényi változtatás szakmai szempontjaink szerinti legkritikusabb elemét az a régészeti örökség de1iníciójában eszközölt, látszólag apró változtatás jelenti, amely a régészeti örökség fogalmának korábbi meghatározásával szemben az emberi lét felszín alatti nyomai közül csak a „jelentőseket” jelöli meg a régészeti örökség részeként, ezáltal védendőként. A hivatkozott törvény ugyanis 7. §-ában a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alábbi módosítását is tartalmazza: „22. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető jelentős nyoma (szerkezet, építmény, telep, maradvány, lelet, amelyek a régészeti örökség elemei), amelynek megőrzése, tanulmányozása segít megismerni az egyetemes kultúrát és rekonstruálni az ország és a nemzet történelmét, népünk eredetét és fejlődését igazolja, bemutatja, alátámasztja, és segít feltárni kapcsolatát természeti környezetével, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek.” Az elfogadott változtatás véleményem szerint ellentétes Magyarország Alaptörvényének Nemzeti Hitvallásában, Alapvetésének P) és Q) cikkeiben foglaltakkal, következésképpen a T) cikk 3. bekezdésével is szemben áll. Ugyanis Magyarország Alaptörvényének Nemzeti Hitvallása kifejti: „Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” A P) cikk szerint: P) cikk „(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” Az Alaptörvény hivatkozott cikke, a nemzet közös örökségének részeként a kulturális értékek egésze vonatkozásában rendelkezik, ezért az ezen érdekkörbe tartozó régészeti örökség elemeinek vonatkozásában álláspontom szerint sérti az alaptörvényi normát a fent hivatkozott törvény alaptörvényi rendelkezéshez képest megszorító értelmezése, amely az emberi létnek kizárólag a „jelentős” nyomait utalja a régészeti örökség körébe. Különös tekintettel arra, hogy a „jelentős” szó de1inícióját a törvény nem határozza meg, így ez a jogalkalmazói szubjektumnak nyithat teret. A javaslatban szereplő, szakmai szempontból értelmezhetetlen korlátozás okát álláspontom szerint az érvényben lévő 2001. évi LXIV. törvény 19. § (2) világítja meg, mely szerint régészeti örökségünk csak régészeti feltárás keretében mozdítható el eredeti helyzetéből. A fogalmi szűkítéssel tehát nemzeti örökségünk egyes elemei, amelyek a földmunkával járó beruházások, illetve az azokkal kapcsolatban felmerülő pillanatnyi politikai-gazdasági érdekek számára akadályt jelentenek, immár jogszabályilag támogatva hagyhatók 1igyelmen kívül, illetve
pusztíthatók el a kiviteli munkák során. Fontos még kiemelni, hogy a beruházások területe az esetek döntő többségében nem teljes lelőhelyeket, hanem csupán azok valamely – gyakorta igen kis - részét érintik; a jelenlegi szabályozás értelmében nem csupán az érintett szakaszok, hanem teljes lelőhelyek – akár tehát hatalmas kiterjedésű települések és temetők – egészükben kerülhetnek ki az oltalom alól. Mindemellett hangsúlyosan 1igyelembe veendő, hogy az egy adott beruházás számára akadályt jelentő, nem jelentősnek minősített lelőhely későbbi védelme a minősítés megtörténtét követően már nem biztosítható. A védendő régészeti örökség körét leszűkítő törvény életbe lépésével azzal a – nyilván a jogalkotó által sem kívánt – következménnyel is szembe kell majd nézni, hogy a nem „jelentős” régészeti lelőhelyeink fosztogatása a továbbiakban nem lesz szankcionálható, és hazánk régészeti kincsei akadálytalanul juthatnak majd el az illegális műkincs-kereskedelem hálózatába. A Q) cikk szerint: Q) cikk „(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” A hivatkozott törvény véleményem szerint ellentétben áll továbbá - mivel ahhoz képest is megszorító értelmezést tartalmaz - a régészeti örökségnek a Magyarország által is rati1ikált (149/2000. (VIII. 31.) Korm. rendelet) ún. Vallettai egyezmény 1. cikkében foglalt de1iníciójával, amely szerint: „2. E célból a régészeti örökség elemeinek kell tekinteni minden olyan maradványt, tárgyat és az emberi lét bármely más, az elmúlt korokból fennmaradt nyomát, (i) amelyek megőrzése és tanulmányozása segít rekonstruálni az emberiség történetét, és feltárni kapcsolatát természeti környezetével; (ii) amelyek esetében az ásatások vagy feltárások és az emberiség és környezete kutatásának egyéb módszerei az információszerzés fő forrásai; (iii) és amelyek előfordulási helyei az aláíró Felek fennhatósága alatt álló bármely területen megtalálhatók. 3. A régészeti örökség szerkezeteket, építményeket, épületcsoportokat, telepeket, ingó tárgyakat, más jellegű emlékeket, valamint ezek összefüggéseit foglalja magában akár a szárazföldön, akár a víz alatt találhatók.” Az egyezményt Magyarország az Európa Tanács 23 másik tagországával együtt elsőként írta alá 1992 januárjában, és 1995 óta hatályban van hazánkban. Kérem, hogy a fentebb kifejtett indokokra való tekintettel az ügyet megvizsgálni szíveskedjen és - egyetértése esetén - az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. tv.1.§. (2). bek. b) pontjában biztosított hatáskörben a (3). bek szerint a 2012. évi CXCI. tv. Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál kezdeményezni szíveskedjék. Budapest 2013. január 31. Dr. Lassányi Gábor elnök Magyar Régész Szövetség
KÖZLEMÉNY AZ ELNÖKSÉG 2013. AUGUSZTUS 1-‐JEI ÜLÉSÉRŐL 2013. augusztus. 28. Az MRSZ Elnöksége 2013. augusztus 1-‐jén 15.00-‐16.30 között ülést tartott, ahol a szakbizottságok beszámoltak az elmúlt időszakban végzett munkájukról. Az elnökség döntött az ország különböző pontjain zajló feltárások helyzetét, esetlegesen felmerülő problémáit nyomonkövető monitoring-‐rendszer hatékonyabb működését célzó, szükséges lépésekről. Az elnökség áttekintette a közelmúltban történt, illetve folyamatban lévő mentő-‐ és megelőző feltárások helyzetét, az intézményi lehetőségek és az örökségvédelmi jogszabályok következtében kialakuló problémákat. Megtárgyalta a Szövetség lehetőségeit ezek megnyugtató megoldása érdekében és döntött a mentőfeltárások munkaszervezési és jogi helyzetét érintő felhívás közzétételéről. Az ülésen szó esett a régész szakma társadalmi kapcsolatainak szükséges bővítéséről, az MRSZ közvetítő szerepéről a civilek ásatási részvételének elősegítésében, valamint a Szövetség tavasszal megalakult Iijúsági Tagozatának működési rendjéről. Az elnökség egyhangú szavazással döntött Farkas István Gergő iijúsági tagságának rendes tagsággá történő átminősítéséről. FELHÍVÁS A MENTŐFELTÁRÁSOKKAL KAPCSOLATBAN 2013. augusztus Az elmúlt hónapokban a mentőfeltárások kapcsán több alkalommal munkaszervezési és a jogi helyzetet érintő problémák merültek fel, ezért a Magyar Régész Szövetség szeretné felajánlani közreműködését a hasonló esetek megnyugtató megoldása érdekében. Bízva a sikeres együttműködésben, arra kérjük a múzeumokat, feltárási joggal rendelkező intézményeket, ha mentőfeltárások során a költség-‐, illetve munkaerőkapacitás nehézségei vagy a tisztázatlan jogi helyzet miatt problémák adódnak, jelezzék azt a Szövetség felé. Az MRSZ szükség esetén a jogi helyzet tisztázásával, munkaerő-‐koordinációval hatékonyan segítheti a mentőfeltárások körül kialakuló problémás helyzetek megoldását. Magyar Régész Szövetség elnöksége
[email protected] 06-‐20-‐4015454 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI -‐ FÓKUSZBAN A RÉGÉSZET 2013. szeptember. 13-‐14 Az eredetileg 2013 őszére tervezett Régészet Napja, -‐ a Magyar Régész Szövetség kezdeményezésére elinduló tudományos fesztivál -‐ 2014 májusra került át a szervezésben részt vevő önkéntesek kis száma miatt. A Szövetség továbbra is szívesen várja a szervezőbizottságba olyan kollégák jelentkezését, akik szerepet vállalnának az érdemi munkában.
A Régészet Napja – beharangozó rendezvényeként azonban több hazai intézmény kínált már 2013 szeptembere folyamán is, a Kulturális Örökség Napjához kapcsolódva, különleges régészeti programokat. Az érdeklődők testközelből is megismerkedhettek a magyar régészek munkájával és hazánk történetének kevésbé ismert fejezeteivel, az intézmények egész napos foglalkozásokkal, előadásokkal és kirándulásokkal várták a Látogatókat. A Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Örökségvédelmi Központ Archaeometriai Laboratóriuma (Fotógaléria) A debreceni Déri Múzeum A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum
A “MEGMENTETT ÖRÖKSÉG” KIÁLLÍTÁS A BÉKÉSCSABAI MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUMBAN 2013. szeptember. 20. 2013. szeptember 20-‐án Békéscsabán, a 10. helyszínén nyílt meg a “Megmentett örökség” kiállítás. Az MRSZ képviseletében Kulcsár Valéria alelnök mutatta be a tárlatot a megjelenteknek. Képes beszámoló a kiállításról ide kattintva tekinthető meg.
A MAGYAR RÉGÉSZ SZÖVETSÉG ÉS A MAGYAR RÉGÉSZETI ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TÁRSULAT NYÍLT LEVELE A MÚZEÁLIS INTÉZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY TERVEZETT MÓDOSÍTÁSA KAPCSÁN 2013. szeptember 16. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény tervezett módosításának általános vitájára 2013. szeptember 16-‐án hétfőn kerül sor a parlamentben. A tervezet szerint a mindenkori illetékes miniszter lehetőséget kapna, hogy a közgyűjtemények egy-‐egy gyűjteményrészét – akár állandó kiállításból is – bármikor kiemelhesse és elhelyezéséről döntsön. Emellett megszüntetné azt az előírást, hogy közgyűjtemény vezetője csak szakirányú végzettséggel rendelkező szakember lehet, illetve a továbbiakban a közgyűjteményi szakemberek felé sem lenne követelmény a szakirányú végzettség. A Magyar Régész Szövetség és a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat nyílt levélben fejezte ki aggályait és tiltakozását a tervezett módosítás ellen. A levél, amelyet a vita napjának reggelén a parlamenti képviselők kézhez kaptak, az alábbiakban olvasható. Tisztelt Képviselők! A Magyar Régész Szövetség és a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat nevében fordulunk Önökhöz. Arra kérjük Önöket, hogy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény tervezett módosításához kapcsolódó szavazás során vegyék iigyelembe a következő szempontokat is: 1. A törvénymódosítás szabályozza a múzeumi tárgyak kölcsönzését, és ehhez kapcsolódva lehetőséget biztosít a mindenkori illetékes miniszternek, hogy egy-‐egy múzeumi gyűjteményrészt – akár állandó kiállításból is – kiemelhessen. A módosításban javasolt lehetőség nem csupán azért aggályos, mert nem szakmai döntésen alapszik, hanem azért is, mert így megvalósítható egy közösség legféltettebb örökségének (pl. a jászok Lehel kürtje vagy a szalkszentmártoniak Petőii-‐relikviái) elszállítása. A törvénytervezet műtárgyvédelmi, a biztonságos szállítást, őrzést és bemutatást érintő szempontokat is iigyelmen kívül hagy. A kölcsönzési gyakorlat lényegi eleme kell, hogy legyen e szempontok pontos rögzítése szerződés keretében, ami biztosítja az egyes műtárgyakat gondozó szakemberek tapasztalatain alapuló biztonságos szállítást, őrzést és bemutatást. 2. A törvénymódosítás megszünteti azt az előírást, hogy közgyűjtemény vezetője csak szakirányú végzettséggel rendelkező szakember lehet. A közgyűjtemények – azon túl, hogy közfeladatokat látnak el – elsősorbantudományos műhelyek, amelyek városuk, régiójuk, az e g é s z o r s z á g t ö r t é n e t é n e k , n é p r a j z á n a k , m ű v é s z e t é n e k , természetrajzának tanulmányozására, megőrzésére és szakszerű bemutatására jöttek létre. Vezetésük speciális ismereteket igényel. Az államigazgatási ismeretek, a vezetői gyakorlat ezeket ki kell, hogy egészítsék, de nem pótolhatják. Amennyiben az egyes intézmények vezetőinek kiválasztása alkalmával az adott területre (levéltár, könyvtár, múzeum) vonatkozó szakértelmet iigyelmen kívül hagyhatják, szükségesnek látjuk annak kodiiikálását is, hogy az intézményvezető mellé az intézmény megfelelő szakmai működését biztosító vezető is kinevezésre kerüljön. 3. A törvénymódosítás ugyancsak érvénytelenítené azt a jelenlegi követelményt, hogy a közgyűjteményi szakembereknek szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük. Hangsúlyozottan felhívjuk iigyelmüket a nemzeti kulturális örökség kutatása, őrzése és bemutatása komoly szaktudást igényel, ezeket a feladatokat képzetlen személy ellátni nem tudja. „A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba
venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni.” (2001. évi LXIV. törvény 4.2.) A nemzeti örökség tetemes részét kitevő közgyűjtemények sorsára nézve beláthatatlan következményekkel járhat a törvénymódosítás által javasolt gyakorlat megvalósulása. Köszönjük, hogy levelünket elolvasták, kérjük, hogy érveinket a szavazás alkalmával iigyelembe venni szíveskedjenek! Magyar Régész Szövetség Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat
A MÚZEÁLIS INTÉZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY TERVEZETT MÓDOSÍTÁSA ÉS A SZAKMAI SZERVEZETEK TILTAKOZÁSA AZ ARTPORTAL.HU-‐N 2013. szeptember 18. http://artportal.hu/magazin/kozugy/szakmai-‐helyett-‐allami-‐muzeumiranyitas
KÖZLEMÉNY A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGGEL ÉS MŰEMLÉKKEL KAPCSOLATOS SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET TERVEZETÉNEK VÉLEMÉNYEZÉSÉRŐL 2013. szeptember 20. A Belügyminisztérium 2013. szeptember 11-‐én nyilvánosságra hozta a régészeti örökséggel és műemlékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet tervezetét. A Magyar Régész Szövetség elnöksége a nyilvános felhívásra elküldte a tervezettel kapcsolatos véleményét. Az elnökség néhány pontatlanul megfogalmazott, félreérthető pontra hívta fel a iigyelmet, illetve a régészeti szakértői munkavégzésre való jogosultság kritériumainak iinomítására tett javaslatot.
KÖZLEMÉNY AZ MRSZ IFJÚSÁGI TAGOZATA KÉPVISELŐINEK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL 2013. szeptember 26. Az MRSZ Iijúsági Tagozata elektronikus szavazás útján megválasztotta képviselőit. A beérkezett 52 szavazat (51%) alapján, három tartózkodás mellett, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóit Vigh József (18), a Pécsi Tudományegyetemet Molnár Róbert (20), a Szegedi Tudományegyetem diákjait Patyi Eszter (7) és a Miskolci Egyetemet Fölföldi Boldizsár (4) képviseli. Ezúton is gratulálunk a megválasztott képviselőknek, munkájukhoz sok sikert kívánunk!
