Magyar-horvát kormányülés - közös nyilatkozat (dok.) Budapest, 2006. január 26., csütörtök (MTI) - Közös nyilatkozatot írt alá Gyurcsány Ferenc magyar és Ivo Sanader horvát miniszterelnök a két ország kormánya közötti együttműködésről csütörtökön Budapesten, a közös magyar-horvát kormányülést követően. A nyilatkozatban, amelynek szövegét az alábbiakban közöljük, az aláírók megerősítették megggyőződésüket, hogy folytatni kell az Európai Unió bővítését a tartós stabilitásért, a békéért és Délkelet-Európa fejlődéséért. Közös nyilatkozat a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság kormánya közötti együttműködésről az egyesült Európában 2006. január 26-án Budapesten került sor a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság kormányának első együttes ülésére. A két kormány tagjai megerősítették elkötelezettségüket Európa újraegyesítésében, hangsúlyozva azon közös meggyőződésüket, hogy Közép-Európa országai a megosztottság és elszakítottság évtizedének keserű tapasztalatai okán az európai újraegyesülés folyamatában különleges szerepet játszhatnak. Az együttes ülés során a magyar kormány üdvözölte, hogy Horvátország megkezdte a teljes jogú tagságról szóló csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, a horvát kormány pedig őszinte köszönetét fejezte ki Magyarországnak a tárgyalások megkezdéséhez nyújtott megértésért és támogatásért. Kiindulva abból, hogy a Horvát Köztársaság euroatlanti integrációja nélkül a délkelet-európai térség hosszú távú stabilitása és fejlődése nem képzelhető el, az európai integrációs együttműködés kérdése a kormányülésen a legfontosabb napirendi pontok között szerepelt. A felek megállapodtak abban, a jövőben közösen törekednek arra, hogy Horvátország mielőbbi, sikeres európai uniós és NATO-csatlakozásához minél szélesebb körű nemzetközi támogatást szerezzenek, különösen a közép-európai országok körében. A felek megerősítették közös meggyőződésüket, hogy az Európai Unió bővítésének folyamatát a tartós stabilitás, a béke és Délkelet-Európa fejlődésének érdekében a 2003-as Thesszaloniki agenda szellemében folytatni kell. Ennek érdekében a két ország folytatja erre irányuló erőfeszítéseit, együttműködve a nemzetközi közösséggel és Délkelet-Európa országaival. A két kormány egyetértett abban, hogy a Magyarország és Horvátország közötti kapcsolatok további erősítése az európai eszme, standardok és intézmények erősítése is egyben. Ebben a szellemben a két kormány a következőkről állapodott meg: 1. Folytatják együttműködésüket az euroatlanti integráció területén az Európai Unió fejlődésének perspektíváiról folytatott aktuális vitákban történő aktív részvétellel; az Európai Unió többi tagállamaival és Közép-Európa országaival folytatott kölcsönös konzultációkkal és egyeztetésekkel, Horvátország euroatlanti integrációja támogatására irányuló konkrét kezdeményezésekkel és projektekkel; 2. A kétoldalú kapcsolatokban konkrét programokon keresztül kiemelt figyelmet fordítanak a gazdaság terén kialakítandó együttműködésre, illetve az energetikai, infrastrukturális, környezetvédelmi, turisztikai és kulturális együttműködés területére; 3. A két kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a magyarországi horvát, valamint a horvátországi magyar közösség olyan hídszerepet tölt be országaink között, amely az elmúlt években egyértelműen hozzájárult az állam- és kormányközi kapcsolatok szorosabbá tételéhez. Ennek okán a felek továbbra is különleges figyelmet szentelnek a nemzeti kisebbségek helyzetének, illetve a kisebbségi jogok területén folytatott példaszerű együttműködés kiszélesítésének és továbbfejlesztésének; 4. A két kormány a továbbiakban prioritásként kezeli a határ menti és a határral kapcsolatos más kérdések területén folytatott példaszerű együttműködés további fejlesztését; 5. Az illetékes minisztériumok a két kormány által hozott döntések és közös stratégiai célok megvalósítását a kormányközi együttműködés elősegítésére létrehozott Vegyes Bizottságon keresztül koordinálják, illetve ellenőrzik. A két kormány az alábbi konkrét kérdésekről tárgyalt: 1. az energetika területén megvalósítható közös projektekről, kiemelten a gázszállítás új irányával kapcsolatos kezdeményezésekről, a Magyarországról érkező gázvezeték Donji Miholjacig történő meghosszabbításáról, a kőolaj és gáz tárolásának kérdéseiről és az Ernestinovo-Pécs villamosenergia távvezeték kiépítéséről, továbbá közös nyilatkozatot írtak alá azt energetikai együttműködésről;
2. az V/b és V/c közlekedési folyosók fejlesztéséről, valamint a közös határátkelőhelyekkel kapcsolatos fejlesztési lehetőségekről; 3. a környezetvédelemmel és a határ menti területek fejlesztésével összefüggő projektekről, beleértve a hídépítést és a határ menti turizmust; 4. a tudományos, kulturális, valamint az információs-kommunikációs technológia területén folytatandó együttműködésről; 5. a határmenti együttműködés erősítésére irányuló projektekről, az európai uniós projektek közös realizálására irányuló kezdeményezésekről a határ menti megyékben és helységekben. A kormányülés keretében kormány- és tárcaközi megállapodások kerültek aláírásra. A két kormány teljes körű támogatásáról biztosította Magyarország és Horvátország 2012-es Labdarúgó Európa Bajnokság közös megrendezésére irányuló pályázatát, illetve az ennek előkészítését koordináló kétoldalú munkacsoportot. A két miniszterelnök aktívan fog bekapcsolódni az EURO 2012 közös pályázata sikerének előmozdításába. A két kormány tagjai a stratégiai együttműködés további erősítésének szándékától vezérelve megállapodtak abban, hogy rendszeresítik az együttes kormányülések gyakorlatát. Budapest, 2006. január 26. Gyurcsány Ferenc Ivo Sanader
Gázvezeték az Adriától Magyar-horvát kormányülés Budapesten - Derűlátó vélemények a közös futball Eb-ről Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. január 27. Összekötik Magyarországot és Horvátországot több tucat infrastrukturális és más fejlesztési beruházásokkal határozták el tegnap a két kormány közös budapesti ülésén. Gyurcsány Ferenc és Ivo Sanader kormányfő mellett több szakminiszter írt alá együttműködési megállapodást. Budapest és Zágráb között teljes a bizalom, sok megfigyelő szerint Magyarországnak a legjobb szomszédja Horvátország, és ez "fordítva" is így van. Az Adrián magyar konzul és magyar rendőr is segít majd a nyaralóknak, akik a kiépülő autópályákon és gyorsvasúton, új határátkelőkön át még gyorsabban jutnak el a tengerpartra. A fiataloknak külön üdülési program is alakul. Nagy közös cél a stratégiai gáztároló, néhány új vezeték és az is, hogy a magyar-horvát viszony jó hatása kisugározzon az egész térségre. A horvátok jelentős magyar támogatást kapnak EU- és NATOcsatlakozásukhoz politikailag és szakmailag egyaránt. A látványosan barátságos légkörben derűlátóan nyilatkoztak arról is, hogy a két ország közös pályázata elnyeri a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát. Gyurcsány és Sanader egyaránt úgy véli, hogy a rendezés fontos üzenet lenne Európától és Európának. Ráadásul hatalmas fejlesztési lökést adna, például minden helyszínt autóút, gyorsvasút, sőt reptérhálózat kötne össze. Mindkét állam megtenné ebben a magáét, de elvárnák az érintett önkormányzatok és a vállalkozói szféra erőfeszítéseit is. Gyurcsány úgy fogalmazott: ha a foci nemzeti ügy, akkor nem lehet csak állami ügy. Tegnap egyébként Sanaderrel és az illetékes szakminiszterekkel együtt átadták a pályázati bizottság budapesti irodáját. Horvát részről nem tették szóvá, hogy a magyar szövetség és általában a magyar foci körül nincs minden rendben. Összekötik a két országot Magyar-horvát közös kormányülést tartottak Budapesten - Vezetékek, futball Eb, repülőterek, vasútvonalak voltak terítéken Népszabadság • Füzes Oszkár • 2006. január 27. Tízmilliárd eurós fejlesztésekkel gyakorlatilag összeköti infrastrukturális és energetikai rendszerét Magyarország és Horvátország - derült ki a két kormány együttes ülésén. Nagy terv közös foci Európabajnokság és a horvát EU-csatlakozás magyar támogatása is. Felhőtlen barátság, példaszerű bizalom, több tucat nagy közös terv, kilenc megállapodás. A magyar és horvát
kormány tegnap a Szépművészeti Múzeumban tartotta meg első együttes ülését (a következő Zágrábban lesz). Ahogy Gyurcsány Ferenc és Ivo Sanader kormányfő között, úgy több szakminiszter esetében is a partnerség személyes barátsággá mélyült - derült ki. A két ország érdekeinek és a céljainak azonossága mellett - hangzott el - nincsenek gyógyításra váró történelmi sebek (sőt, mindkét ország büszke a közös múltra), nincsenek rendezetlen kérdések. Sanader többször értésre adta, hogy országa jövőjét a magyarokkal való példaszerű, az egész térségnek, sőt Európának példát adó bizalmi együttműködésben látja. Mintegy tízmilliárd euró értékben kezdődnek közös fejlesztések: autóutak, vasutak, hidak, repterek, hat új határátkelő, közös nemzeti parkok, határ menti együttműködés, közös ifjúsági nyaraltatás (Pag szigetén, illetve Zánkán). A horvát tengerparton (Splitben) magyar konzul és több magyar rendőr is segíti majd a nyaralókat. Az Adrián épül meg a cseppfolyós gáz fogadására alkalmas kikötő és a Magyarországra, Európába vezető cső. Összekötik a kőolaj- és áramvezetékeket is, valamint közösen próbálnak stratégiai gáztárolót építeni. Sanader kiemelte, nem szabad hagyni, hogy orosz-ukrán vitáknak ennyire ki legyen szolgáltatva fél Európa. Közösen készül az új magyar-horvát nagyszótár. Magyarország több szakterületen külön is segíti Horvátország EU- és NATO-csatlakozási tárgyalásait. Gyurcsány szerint a horvát tagságot a lehető legrövidebb időn belül el kell érni. A bizalmat mutatja, hogy több kényes kérdésben (drávai és paksi erőmű, határ menti fejlesztések) a döntésbe bevonja egymást a két ország. A 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság közös megrendezése a két kormányfő szerint jelezné az új, nagyobb európai egységet, és nagyon fontos üzenet lenne a világnak Közép-Európa és a Nyugat-Balkán fejlődéséről. A tervek szerint minden érintett színhelyet autópálya, 160 kilométeres óránkénti sebességű gyorsvasút- és reptérhálózat kötné össze. A drávai vízi erőmű ügye rendeződni látszik (majdnem biztosan nem épül meg), és nincs nyitott kérdés kisebbségi ügyekben sem. Sanader ismét megígérte, hogy kormánya segíteni fogja a magyarok által is lakott horvát megyék gyorsabb fejlődését
Energetikai- és fociegyüttműködés a horvátokkal FigyelőNet, MTI 2006. január 26. Közös nyilatkozatot fogadott el a magyar és a horvát kormány az energetikai együttműködésről – jelentette be Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök kiemelte: hazánk mindent meg fog tenni déli szomszédja mielőbbi EU- és NATO-csatlakozása érdekében. A miniszterelnök a horvát–magyar közös kormányülés után elmondta: az energetikai együttműködés fontos eleme a fölgázrendszerek összekapcsolására vonatkozó munka folytatása. Magyarország évi másfél milliárd köbméter gázt szállít Horvátországba, a két kormány most 340 kilométernyi új gázvezeték építését tervezi. Hozzátette: a két kabinet a horvát tengerparton egy olyan cseppfolyós gáz szállítására alkalmas terminált szeretne építeni, ahonnan az energiahordozó csővezetékkel juthatna el az európai elosztóközpontokba. A horvát miniszterelnök elmondta: országa egy új, alternatív gázellátási lehetőség megteremtésében érdekelt. Ivo Sanader beszámolt arról, hogy az új, alternatív gázellátási irány kialakítása, valamint az Adrián kiépíteni tervezett terminál kérdését valószínűleg már a jövő héten napirendre tűzi az illetékes horvát bizottság. „Az együttműködést ki lehetne terjeszteni a többi közép-európai országra, elsősorban Szlovákiára és Ausztriára, amelyek szintén nem szeretnének orosz és ukrán problémáktól függni, attól, ki és mikor engedi meg a gázcsapot" - fogalmazott a horvát kormányfő. Horvátországban azt az európai országot látjuk, amelyet nagyon rövid időn belül az Európai Unió közösségében és a NATO-ban is üdvözölhetünk. Gyurcsány kiemelte: Magyarország mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Horvátország a legrövidebb időn belül az EU és a NATO tagja lehessen. Majd minden minisztérium megállapodott arról, hogy Magyarország milyen módon segíti a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását – tette hozzá. Ivo Sanader horvát miniszterelnök szerint az országok közötti együttműködésé a jövő. A magyar és horvát együttműködésre példaként a közösen finanszírozandó magyar–horvát és horvát–magyar szótárt említette,
valamint Magyarország és Horvátország pályázatát a 2012-es Labdarúgó Európa-bajnokság közös megrendezésére. Jónak ítélik az Eb esélyeit A 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság magyar-horvát megrendezését is szolgáló magyarországi infrastrukturális fejlesztésekre fordítható források összértéke meghaladja a tízmilliárd eurót, a Puskás Ferenc Stadion felújítása félmilliárd euróba kerül majd az államnak - mondta Gyurcsány Ferenc a közös horvátmagyar foci Eb-ről szólva. Az állami fejlesztések autópálya-építést, a vasúti és légi közlekedés fejlesztését, új határátkelők nyitását jelentik, a szállodaipari és turisztikai fejlesztések többségét magánerőből kell végrehajtani, a stadionok fejlesztését pedig közösen az érintett önkormányzatokkal – tette hozzá a kormányfő. Ivo Sanader horvát miniszterelnök azt mondta, hogy az előkészületek jól haladnak Horvátországban is. Megjegyezte: amennyiben a két ország közösen rendezhetné meg a 2012-es Eb-t, az az egyesülő Európa szellemét, egyben a volt szocialista blokk gazdasági fejlődését szolgálná.
Hat gyertya, hatszáz léggömb Népszabadság 6. oldal 2006. január 27. A pártok és az egyházak is együtt emlékeznek a holokauszt áldozataira Hatszáz fehér léggömb emelkedik az égbe ma délután a Kossuth térről - ez a jelképes cselekedet is a holokauszt áldozataira emlékeztet. A pártok és többek között a nagy egyházak vetetői is együtt gyújtanak gyertyát a gyászünnepen. Az ENSZ tavaly a holokauszt emléknapjává nyilvánította január 27-ét, azt a napot, amikor 1945ben a szovjet csapatok felszabadították az auschwitzi megsemmisítő tábort. Az idén először megtartott nemzetközi emléknapon az Országház felsőházi termében is megemlékezést rendeznek. A ma délelőtti eseményen közjogi méltóságok, vezető politikusok, a diplomáciai testületek, valamint a hazai isidó és cigány szervezetek képviselői is jelen lesznek. Szili Katalin házelnök, Gyurcsány Ferenc kormányfő és Sólyom László köztársasági elnök is beszédet mond. A rendezvényt a televízió élő adásban közvetíti az m1-en. A parlamenti esemény után a megemlékezés a Kossuth téren folytatódik az Élet Menete Alapítvány szervezésében. Schweitzer József országos nyugalmazott főrabbi után Erdő Péter bíboros, a püspöki kar elnökének beszéde következik, felszólal Demszky Gábor főpolgármester is. (A tervektől eltérően Steven Spielberg filmrendező nem vesz részt a megemlékezésen.) Hat gyertyát gyújtanak a hatmillió áldozat emlékére, akik közül hatszázezer magyar volt. Az első gyertyát Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyújtja meg. A második gyertyát a négy parlamenti párt vezetői: Hitler István szocialista, Orbán tiktor Fideszes és Kuncze Gábor liberális pártelnök, Dávid Ibolya nevében pedig Herényi Károly, az MDF parlamenti frakciójának vezetője. A harmadik gyertyát az ENSZ, Izrael, az Egyesült Államok és Oroszország képviselői gyújtják meg. A negyediket egyházi személyiségek (Schweitzer József, Erdő Péter, illetve a református és az evangélikus egyház vezetői), az ötödiket a túlélők képviselői, a hatodikat pedig Demszky Gábor, továbbá Székely Gáóor, a Holokauszt Központ Közalapítvány elnöke, roma és zsidó fiatalok, illetve Verő Tamás rabbi és Gordon Gábor az Élet Menete Alapítvány vezetői lobbantják lángra. A megemlékezés végén hatszáz fehér léggömböt eresztenek az égbe, amelyekre az áldozatok neveit írják. A Páva utcai holokauszt emlékközpontban az áldozatok emlékfala előtt idézik fel a múltat, majd
túlélők és szem tanúk, diákok és idősek gyújtanak mécseseket. Az ENSZ emléknapja alkalmából Roma holokauszt és rasszizmus a mai Európában címmel kiállítás nyílik a Centrális Galériában (V kerület, Arany János utca 3zJ. A Strasbourgból érkező "utazó kiállítást" Budapesten március u-ig lehet megtekinteni, később Pécsett, Prágában, Brnóban, majd Lengyelországban és Hollandiában is látható lesz. · Nem kizárólag a haláltáborokban folyt a népirtás. A zsidó származású, de katolikus vallású Radnóti Miklóst munkaszolgálatosként lőtték agyon Abdán. Munkaszolgálatosként halt meg Rejtő Jenő és Szerb Antal is: Rejtő a keleti fronton, Szerb a nyugati határszélen. Mások a gettóban vagy a nyilasok vérengzéseiben pusztultak el. A Páva utcai emlékközpontban kőfőn tabló emlékezik meg a híres művészekről, sportolókról, értelmiségiekről. Néhányan közülők: Árvas Imre festő, Bálint György újságíró, Braun "Csibi" József válogatott labdarúgó, Galléri Andor Endre író, Halász Gábor író, Hirsch Zoltán, a világhírű "206" bohóc, Kner Imre tipográfus, K. Havas Géza filozófus, Pap Károly író, Petschauer Attila vívó, Sárkőzi György szerkesztő, Szomory Dezső író. · Az ENSZ közgyűlése tavaly januárban rendkívüli ülésszakot tartott az auschwitz-birkenaui haláltáborok felszabadításának 60.évfordulója alkalmából. Gömbős Ervin, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára szerint akkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy január z~-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává kellene nyilvánítani. A kezdeményezést öt ország - Izrael, Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada és Oroszország - indította el, ehhez kilencven állom csatlakozott. Az ENSZ közgyűlése végül 2005. november 1-jén ellenszavazat nélkül döntött a holokauszt emléknapról. A főtitkár Elie Wieselt, a Nobel-békedíjas írót idézte: Nem volt valamennyi áldozat zsidó, de valamennyi zsidó áldozat volt. Kérdésünkre, miért kellett sok évtizedet várni arra, hogy emléknapja legyen a holokauszt áldozatainak, Gömbős Érvín magánvéleményként elmondta: ebben a kérdésben korábban aligha sikerült volna egységes álláspontot kialakítani az ENSZ-ben. A közgyűlés a hetvenes évek első felében még a cionizmus elítéléséről hozott határozatot. Igaz, időközben ezt visszavonta.
Roma holokauszt Népszava 2006. januar 27. Az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs tábor felszabadításának 61. évfordulóját, az Egyesült Nemzetek Szervezete a holokauszt emléknapjává nyilvánította. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban délelőtt fél tízkor Kovács Tamás történész idézi fel a 61 évvel ezelőtti eseményeket az Áldozatok Emlékfala előtt. Túlélok és szemtanúk, diákok és idősek gyújtanak mécseseket a meggyilkolt emberekre emlékezve. Az Országház előtt délután fél egykor kezdődik az Élet Menete Alapítvány megemlékezése, amelyen ismert közéleti személyiségek közreműködésével hatszáz léggömböt eresztenek a magasba a vészkorszak hatszázezer magyarországi áldozatára utalva. A léggömbökre előzőleg egyenként felírják egy-egy elpusztított ember nevét. A neveket a Holokauszt Emlékközpont adatbázisából választották ki a szervezők. Este hét órakor nyílik a Centrális Galériában (V. Budapest, Arany János u. 32.) a "Roma holokauszt és rasszizmus a mai Európában" című kiállítás. Rendezője a heidelbergi Német Roma Dokumentációs és Kultúrközpont és a budapesti Holokauszt Emlékközpont. Ottjártunkkor a 72 méter hosszú, mintegy 150 négyzetméternyi területet elfoglaló kiállítást még építették a szakemberek. Ám annyi kiderült, hogy a látványos kiállítás nemcsak vizualitásával, hanem információival is hatást fog gyakorolni a látogatókra. Igaz a kísérő szövegek angol nyelvűek, de természetesen lehetőség van magyar nyelvű audioguide-vezetésre is. A kiállítás célja, hogy a látogatót szembesítse a második világháború borzalmainak egy kevés nyilvánosságot kapott fejezetével, a cigányság deportálásának és megsemmisítésének kísérletével. A kiállítás azonban nemcsak a haláltáborokról szól, hanem az oda vezető történelmi előzményekről, és a romák 1945 után is folytatódó, faji alapú hátrányos megkülönböztetéséről is, különös tekintettel Közép- és Kelet-Európa társadalmaira. Az utazó kiállítást január 17-én Strassbourgban, az Európai Parlamentben mutatták be a közönségnek, s útjának első állomása Budapest. Ezt követően a kiállítás következő állomásai Pécs, Prága, Brno, majd Lengyelország és Hollandia kiállítóhelyei. A kiállítás másfél
hónapja alatt mind a Holocaust Dokumentációs Központ, mind az OSA Archívum, a Centrális Galéria anyaintézménye számos kapcsolódó kulturális programot szervez, köztük filmvetítéseket és nyilvános vitákat, ezek részletei a www.hdke.hu, illetve a www.archivum.ws honlapokon követhető. A kiállítás négy fő részre tagolódik. Az első rész azt mutatja be, hogy a nemzetiszocialisták hatalomátvételét követően hogyan zajlik le a romák jogfosztása, és hogyan kezdődik meg deportálásuk. A második rész a nemzetiszocialisták által elkövetett romák elleni tömeggyilkosságokat tárja fel, dokumentálja üldöztetésüket a Németország által megszállt és a szövetséges államokban. A kiállítás harmadik egysége a romák szisztematikus megsemmisítését ábrázolja a haláltáborokban, kiemelve Auschwitz-Birkenaut. A negyedik rész már a második világháború utáni európai antirasszista folyamatot tárgyalja mintegy folytonosságot teremtve a jelenkorral és a roma diszkrimináció ismételt felbukkanását elemzi, különös tekintettel Közép- és Kelet-Európára. A kiállítás koncepciójának része, hogy a nemzetiszocialisták és kiszolgálóik terrorját szembeállítja a romák hétköznapjaival, az egyéni életsorsok és élethelyzetek dokumentálásával. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy megláthassuk az áldozatok emberi arcát, és a régi előítéletek átgondolására késztet. Egy, a második világháború alatt meggyilkolt romáknak emléket állító kiállítás ugyanakkor nem mulaszthatja el, hogy szót ejtsen az egyes megszállt vagy szövetséges államok apparátusának a tömeggyilkosságokban játszott szerepéről. Hamvay Péter KERETES A Centrális Galéria nemrégiben költözött új helyre. A kiállító tér mellett az archívumot is magába foglaló gyönyörűen felújított szecessziós irodaház historiája sem független a holokauszttól. Hiszen az épület a textilgyáros Goldberger Leó tulajdonában volt egykor, akit, bár a kormányzó baráti köréhez tartozott, Magyarország német megszállása után a Gestapo letartóztatott és Mauthausenbe deportált. Hiába érte meg a tábor felszabadítását, az azt követő napon végletesen legyengült szervezete felmondta a szolgálatot.
Kerepesi romaszegregáció: ombudsmani elmarasztalás Magyarhirlap.hu Rovó Attila 2006. januar 27. Diszkriminációt és jogsértéseket állapított meg Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a kerepesi Széchenyi István Általános Iskolában Szegregálták a roma gyerekeket a kerepesi általános iskolában – állapította meg a kisebbségi ombudsman. Diszkriminációt és jogsértéseket állapított meg Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a kerepesi Széchenyi István Általános Iskolában. A napokban zárult vizsgálat szerint az órák idején kulcsra zárták azt a folyosóajtót, amely a romákból álló, gyógypedagógiai osztályok épületrészét választotta el az iskola többi termétől. A gyógypedagógiai osztályban tanulók számára így az egyetlen kijárat tűz esetén is a bezárt ajtón át vezetett volna. A jogszabályokkal ellentétesen alakította ki az igazgató a nem gyógypedagógiai osztályokat is: volt olyan, amelyikben egy roma vagy sajátos nevelési igényű gyermek sem tanult, egy másikban viszont nyolcvan százalék volt a romák, huszonöt pedig a sajátos nevelési igényű diákok aránya. A vizsgálat az egyik tanár panasza nyomán indult. Azt is kifogásolta a pedagógus, hogy a speciális tagozaton tanuló roma gyermekeknek tanítási időben kell ebédelniük, "hogy ne találkozzanak a többiekkel". Az ombudsman itt nem állapított meg diszkriminációt. Nem volt bizonyítható az a panasz sem, hogy a gyógypedagógiai osztályba járók nem jelentkezhettek napközibe. Ugyanerről az iskoláról derült ki néhány hónapja, hogy név szerint számon tartotta a roma tanulókat. A "listázást"
azóta megszüntették. A vizsgálat idézi az oktatási tárca háttérintézményének korábbi elemzését is, amely megállapította: az iskola szakvélemény nélkül, saját hatáskörben döntött arról, melyik sajátos nevelési igényű diákot integrálja, azaz ki járhat "normál" osztályba és ki a gyógypedagógiaiba. Az ombudsman felszólította az iskolaigazgatót a törvénytelenségek megszüntetésére. Nagy László, az iskola igazgatója azt mondta, néhány nap múlva tud érdemben nyilatkozni. Kaltenbach Jenő lapunknak azt mondta, a kerepesi önkormányzat és az iskola is együttműködött a vizsgálatban, segítették a munkáját.
Honlap készült a pályázaton nyert pénzből Somogyi Hírlap 2006. január 23. Nyolcvanezer forintot nyert a német kisebbségi önkormányzat a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal és Közalapítvány pályázatán. Knollné Hidassy Erzsébet, a kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta: a pályázati pénzből készült el a hunlapjuk. A www.kaposchdeulsch.hu internetes oldalon találják az érdeklődök a képviselők elérhetőségét, ott tájékozódhatnak a kisebbségi önkormányzat évi munkatervről, időszerű rendezvényeiről és a pályázatokról. Jelenleg a március 26-i kulturális estre készülnek. A tavaszi fesztivál a német, a cigány, a lengyel és a horvát kisebbségi önkormányzat közösen szervezi. Tavaly e célra ők mintegy 200 ezer forintot fordítottak. Járóka Lívia a világ fiatal vezetői között RomNet, 2006. január 26. Járóka Lívia egyike annak a 175, a világ 50 országából idén kiválasztott, 40 év alatti, ismert közéleti személyiségnek, akiket a Világgazdasági Fórum egyik társszervezete jelölt ki vezetőnek. (RSK) A Világgazdasági Fórum társszervezeteként működő "A Világ Fiatal Vezetőinek Fóruma" Genfben bejelentette, hogy Járóka Líviát, az Európai Parlament, néppárti képviselőjét a világ fiatal vezetői közé nevezte ki. Járóka Líviát 44 másik európai személy között választották ki erre a feladatra. Jelenleg 410 ilyen vezető dolgozik a világ minden részén. A fórumot Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum elnöke alapította 2004-ben. A 2006-os fiatal vezetőket 3500 jelöltből választotta ki a szervezet jelölőbizottsága, melyet 28 jelentős médiavezető alkot, többek között, Carl-Johann Bonnier a svéd Bonnier AB-től, Arthur Sulzberger a The New York Times kiadója, Tom Glocer, a Reuters elnöke és Rui Chenggang, a Kínai Népköztársaság Központi Televíziójának igazgatója. A bizottság elnöke őfelsége Rania Jordánia királynéja. Az idén kijelöltek között az üzleti élet több mint 60 vezetője, több mint 30 állami vezető, több tucat tudós, civil szervezet és a média irányítói kaptak helyet. A fórum első csúcstalálkozójára 2005-ben a svájci Zermattban került sor, ahol a fiatal vezetők hosszú távú, 2020-ig szóló prioritásokat fogalmaztak meg a fejlettség és szegénység kérdésében, az általános igazgatás, a biztonság, a környezetvédelem, az oktatás és az egészségügy területén.
Romák is találnak munkát Vas Népe 2006. január 26. Megyei körkép
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatot írt ki a roma foglalkoztatás bővítésére az ötven dolgozónál kevesebbet foglalkoztató cégek számára. Legfeljebb hatmillió forintos támogatást kaphatnak romák alkalmazásához. A pályázatok beadási határideje február huszonnyolcadika. A felvett dolgozók foglalkoztatását 2009 januárjáig garantálniuk kell. Tavaly Vas megyében a roma munkanélküliek foglalkoztatását leginkább a közhasznú munka segítette: 58 roma munkavállalót alkalmaztak így a megyében. A munkaügyi központ a közhasznú foglalkoztatást kilencven százalékban támogatta. A 2005-ben kürt Közmunka Program keretében a megyéből hét település kapott támogatást, amely 81 munkanélküli foglalkoztatását tette lehetővé. E projekt keretében az önkormányzatok jelentős számban roma származásúakat is foglalkoztatnak.
Szerb pályázat a kisebbségi sajtónak Pályázatot írt ki a szerb művelődésügyi tárca a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő vagy működő tájékoztatási eszközök támogatására, február 17-i jelentkezési határidővel. Klemm József, a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának tájékoztatási kérdésekkel megbízott tagja szerint ezzel a pályázattal a Magyar–Szerb és Montenegrói Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésén megszületett jegyzőkönyvekbe foglalt teendők kezdenek megvalósulni. Klemm elmondta: az első ülés jegyzőkönyvébe bekerült az is, hogy a vajdasági magyarok képviselői szerint a meglevő köztársasági támogatások nem kielégítőek a vajdasági magyar intézményrendszer bővítése szempontjából, de még arra sem, hogy a meglévő infrastruktúrát fenntartsák. A második jegyzőkönyve bekerült, hogy Szerbia részéről még mindig nem tettek eleget a magyar nyelvű tájékoztatás fellendítésére, és a köztársaságnak a lehetőségekhez mérten növelnie kell a kisebbségi média támogatását – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: a jelenlegi pályázat nemcsak a magyar kisebbségre vonatkozik. A támogatás összegéről nincs pontos információ, de nem hivatalos értesülések szerint 10-12 millió dinárról lehet szó. Az összeg jelentős részét a roma kisebbség tájékoztatásának fellendítésére szánják, mert az ő esetükben az alapvető kérdések sincsenek megoldva a tájékoztatás terén. A többi pénzt arányosan osztják majd el a kisebbségek között – tette hozzá Klemm József. A minisztériumból származó információk szerint egy-egy pályázó maximum 500 ezer dinár körüli összegre számíthat. (Magyar Szó)
Miért nem mehet Pisti egyetemre? Népszava 2006. januar 27. Esélyek és egyenlőtlenségek a magyar oktatásban A középiskolákban ma és holnap tartják a központi írásbeliket. A felvételi vizsgákra 5100 hatodikos
és 3500 negyedikes diák jelentkezett. A gimnáziumokba elsősorban a diplomás szülők küldik a gyereküket, míg a szakközépiskolákba az alacsonyabb végzettségűek. Ezzel nagy valószínűséggel eldől az is, hogy érettségi után melyikük tanul tovább, és melyikük nem. Az oktatáskutatók szerint az, hogy milyen végzettséget szerez egy gyerek, elsősorban azon múlik, milyen iskolázottságúak a szülők. A család anyagi helyzete, vagy lakóhelye e kérdésnél kevésbé meghatározó. A diplomás szülők - ha lehet, elit - gimnáziumba iratják csemetéjüket, míg az alacsonyabb végzettségűek inkább szakközépiskolába. Az érettségivel rendelkező szülők gyermekeinek kevesebb mint fele, a szakképzettséggel rendelkezőkének negyede megy gimnáziumba. A fejlett országokban a legmagasabb és legalacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekei közötti tudáskülönbség 10 százalék, Magyarországon ennek a duplája. Liskó Ilona oktatáskutató lapunknak azt is elmondta, egy két éve készült jelentés adataiból kiderült, hogy a magyar iskolarendszer kevéssé hatékonyan kompenzálja a családi háttérből származó különbségeket. Az, hogy egy középiskola mennyire hatékony, függ a csoportok létszámától és a tanárok felkészültségétől is. Az utóbbi komoly problémákat hordoz. Az oktatáskutató úgy véli, nem a tanárok tantárgyi, hanem inkább pedagógiai szaktudásával van baj. Őket ugyanis ideális családi hátterű, tudásszomjjal átitatott gyerek tanítására készítik fel, miközben a valóságban gyakran családi támogatást nélkülöző és a tudás megszerzése iránt kevéssé érdeklődő gyerekekkel találkoznak, többnyire nagy létszámú osztályokban. Az ilyen nehéz pedagógiai helyzetek megoldására nincs sem megfelelő tudásuk, sem megfelelő gyakorlatuk. Ez a probléma elsősorban a kistelepülési általános iskolákban és a szakiskolákban jelentkezik. Magyarországon rendkívül nagy az iskolák közti színvonal-különbség is. Az elit középiskolák elsősorban Budapesten és a nagyobb megyeszékhelyeken található gimnáziumok. Az ide jelentkezők jó eséllyel indulnak a felsőoktatásba, annál is inkább, mert ma már a jelentkezők fele bejut valamilyen egyetemre. A gyerekek másik fele eleve nem is akar továbbtanulni, mert az általános iskolában és a középiskolában megszerzett tudásuk ezt nem teszi lehetővé. Liskó Ilona szerint a helyzet megváltozásához pénz is szükséges, de főleg olyan oktatásirányítás, amely előtérbe helyezi a gyerekek perspektívikus érdekeit és először is megszünteti az általános iskolák közötti különbségeket. Alapos, átgondolt, pénzzel is megtámogatott általános iskolai rehabilitációs programra kell, s ennek eredményeként minden kistelepülésen elérhető az óvoda és az alsó tagozatos oktatás, de a felső tagozatos oktatást csak olyan intézményben érdemes folytatni, ahol megfelelően képzett szaktanárok és jól felszerelt iskola áll rendelkezésre. Újra kellene gondolni a középiskolai rendszert is, főleg a szakiskolák helyzetét, ahonnan még mindig kevés alkalmazható tudással kerülnek ki a gyerekek, és sokszor olyan szakmával, amelyre már senkinek nincs szüksége. Mindez a száz lépés programjával már elkezdődött, és az oktatáskutató nagyon reméli, hogy folytatódhat is. Millei Ilona *** Mintegy egymillió kétszázezer gyerek kapja meg máig a félévi értesítőjét. Az általános iskolák első és második évfolyamán a gyerekek a tanító által készített szöveges értékelést viszik haza, őket még nem osztályozzák. Arról, hogy a többi évfolyamon a gyerekek érdemjegyet, százalékot, vagy szöveges értékelést kapnak-e, azt az iskola dönti el.
