MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013

TARTALOMJEGYZÉK I.

fejezet

Általános rendelkezése

4

II. fejezet Az intézmény általános jellemzői 1. Az alapítás időpontja 2. Az intézmény által ellátandó alaptevékenységek a szakfeladat szerint 3. Az intézmény által rendszeresen ellátandó kiegészítő tevékenység Az intézmény szervezeti felépítése, működésének rendszere 4. A szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatásköre 5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés 6. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége 7. Az elektronikus és elektronikusan előállítandó nyomtatványok kezelési rendje

4 4 4 5 5 8 11 11 11

III. fejezet Működési szabályok 1. A működés rendje 2. A belső ellenőrzés rendje 3. Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje 4. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje 5. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása 6. A szülői szervezet 7. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje,a vezetők közti munkamegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 8. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és iskolai vezetők közötti kapcsolattartás rendje 9. Külső kapcsolatok rendszere 10. Közszolgálati munka 11. Az ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományápolás 12. A tanulókat érintő ügyek 13. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 14. A felnőttoktatás formái 15. A mindennapos testedzés formái 16. Az iskolai könyvtár működési rendje 17. Az iskolai tankönyvellátás rendje 18. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 19. Az intézmény védő, óvó előírásai 20. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 21. Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályai 22. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradék Mellékletek 1.sz.melléklet: Könyvtári SZMSZ 2.sz.melléklet: Adatkezelési szabályzat 3.sz.melléklet Munkaköri leírások

12 15 18 19 19 19 21 21 22 23 26 25 25 34 36 36 37 38 39 39 41 42 42

2

I. fejezet Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: az intézmény működésének, belső és külső kapcsolatrendszerének meghatározása. Megalkotásának jogszabályi háttere: 2012.évi CXXIV.tv.a nemzeti köznevelésről 1993.évi LXXIX.tv.a közoktatásról – érvényben lévő fejezetei 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 229/2012.(VIII.28.)korm.rend. a nemzeti köznevelési tv.végrehajtásáról 110/2012.(VI.4.) korm.rend.a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 362/2011.(XII.30.)korm.rend.az oktatási igazolványokról 328/2011.(XII.29.)korm.rend.a gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátásokról 335/2005.(XII.29.)korm.rend.közfeladataot ellátó szervek iratkezelésének követelményeiről 1999.évi XLII.tv. a nemdohányzók védelméről 16/2013.korm.rend. a tankönyvellátásról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 100/1997,(VI.13.)Korm.r.az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002.(V.24.)Om rend. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről 106/2012.(VI.1.)Korm.r.Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997,(VI.13.)Korm.r.módosításáról 2011.évo CLXXXVII.törvény a szakképzésről 51/2011.EMMi rendelet a kerettantzervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

2.

Az intézmény neve: Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola

3. Székhelye, telephelye: Székhelye: Telephely címe:

3100 Salgótarján, Arany János út 12. Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény 3100 Salgótarján, Acélgyári út 73.

4. Alapító jogokkal felruházott irányító szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Salgótarjáni Tankerület 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. közoktatási intézménytípus: többcélú intézmény, összetett iskola: gimnázium, szakközépiskola. 3

II. fejezet Az intézmény általános jellemzői 1. Az alapítás időpontja: 1923.szeptember 1. 2. Az intézmény által ellátandó alaptevékenységek a szakfeladat szerint: 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853112 Sajátos nevelési igényű – szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével küzdő, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő – tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)  levelező oktatás munkarendje szerint 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam), képességkibontakoztató felkészítés 853122 Sajátos nevelési igényű – szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével küzdő, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő – tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű – szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével küzdő, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő – tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon. 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű – szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével küzdő, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő – tanulók szakképesítés 4

megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon. 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon (1/13-2/14-3/15. évfolyam) 853232 Sajátos nevelési igényű – szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével küzdő, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő – tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon (1/13-2/14-3/15. évfolyam) 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás  nappali oktatás munkarendje szerint  esti oktatás munkarendje szerint 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés  nappali oktatás munkarendje szerint  esti oktatás munkarendje szerint 890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok számára Útravaló ösztöndíj program – Út az érettségihez, Út a szakmához 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 3. Az intézmény által rendszeresen ellátandó kiegészítő tevékenység: 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855934 Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése 855935 Szakmai továbbképzések 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 856092 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855936 Kötelező felkészítő képzések 855941 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855944 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés

5

Az intézmény szervezeti felépítése alkalmazotti közösség nevelőtestület A kiegészítő tevékenységhez kapcsolódó kiadások a költségvetésiigazgató szerv összes kiadásainak 20 %-át nem haladhatják meg.

pedagógiai igazgatóhelyettes

általános, tanügyiigazgatási igazgatóhelyettes gyakorlatioktatásvezető

iskolavezetés

pedagógiai munkát közvetlenül segítők: rendszergazda könyvtáros asszisztens

tagintézményvezető

gazdasági ügyintéző karbantartók takarítók

kibővített iskolavezetés

KAT elnök

munkaközösségvezetők

DÖK segítő

SZMK

DÖK

szakszervezeti

titkár

minőségirányítási csoport iskolatitkár (székhely)

szakmai munkaközösségek: 1.társadalomtudományi 2.természettudományi 6 3.idegen nyelvi 4.humán 5.szakmai

iskolatitkár (tagintézmény)

Iskolavezetés: az iskola irányító testülete. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető, gyakorlatioktatás-vezető. Igazgató Az intézmény képviseletére jogosult az igazgató. Az igazgató az intézményt egyszemélyi felelős vezetőként irányítja, biztosítja annak szakszerű és törvényes működését. Feladatait az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 94. §- a és a Kt. 54. §- a alapján végzi. Dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Működteti az intézmény belső ellenőrzési rendszerét, irányítja és ellenőrzi a pedagógiai munkát. Jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jóváhagyja az intézményi bélyegzők használati rendjét. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, iratoknak és szabályzatoknak az aláírására egy személyben jogosult. A magasabb vezetői beosztás ellátásával pályázat útján jogszabályban meghatározott, de legfeljebb öt évig terjedő határozott időre lett kinevezve. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a tankerület igazgatója gyakorolja. Általános igazgatóhelyettes Feladatköre és felelőssége az igazgató tartós távollétében az igazgatói feladatok ellátása. Az iskola működésének, az oktatási feladatok koordinálásának felelőse, tanügyi-szervezési igazgatóhelyettes. Tevékenysége az oktatás szervezési feladatainak ellátásából és ellenőrzéséből tevődik össze. Pedagógiai igazgatóhelyettes Az iskola pedagógiai folyamatainak, feladatainak koordinálása a feladata. Tevékenysége a tanórán kívüli tevékenységek szervezése is. Tagintézmény-vezető Irányítási hatásköre és felelőssége kizárólag a tagintézményre, annak tanügyi-szervezési és pedagógiai feladataira terjed ki. Gyakorlatioktatás-vezető A szakképzés szakmai és szervezési, működési feladatait végzi. Munkáját a tagintézményvezetővel együttműködve végzi. Kibővített iskolavezetés Az igazgató meghatározott kérdésekben kikérheti véleményét. Tagjai: iskolavezetés, KAT elnöke, szakszervezeti képviselő, munkaközösségek vezetői. Jogai: konzultatív, véleményező és javaslattevő. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű közalkalmazott. A nevelőtestület munkáját segíti közvetlenül: iskolai könyvtáros. 7

Szakmai munkaközösségek A pedagógusok szaktárgyak alapján szervezett állandó munkacsoportjai. Munkájukat munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  társadalomtudományi munkaközösség  természet-tudományi – matematika - informatika munkaközösség  idegen nyelvi munkaközösség  humán munkaközösség  szakmai munkaközösség. Alkalmazotti közösség Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb szintű jogszabályok (Mt., Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Kollektív Szerződése rögzíti. Tagjai: a pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozók: rendszergazda informatikus könyvtáros könyvtáros asszisztens gazdasági dolgozók: gazdasági főmunkatárs (székhelyen), gazdasági ügyintéző (székhelyen és telephelyen), iskolatitkárok (székhelyen és telephelyen) karbantartók és takarítók (székhelyen és telephelyen). Az alkalmazottak az iskola dolgozói, de az intézményben végzik munkájukat a SODEXO irányításával a konyhai dolgozók, ill. a KIGSZ alkalmazásában a takarítók, a karbantartó és a portaszolgálatot ellátó biztonsági őr. 4.A szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatásköre Igazgató Az intézmény felelős vezetője, ellátja a jogszabályok által a magasabb vezető hatáskörébe utalt és nem átruházott feladatokat. Jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak határozzák meg.    

Hatásköre szakmai munka irányítása, ellenőrzése, értékelése bizonyos munkáltató jogkör gyakorlása, kötelezettségvállalás, személyi és munkaügyi feladatok ellátása, döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, vagy a Kollektív Szerződés, Közalkalmazotti Szabályzat más hatáskörébe nem utal.

8

Általános igazgatóhelyettes Munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Szakmai területén a tagintézmény-vezető közreműködésével irányítja, szervezi, ellenőrzi, értékeli a nevelő-oktató tevékenységet. Pedagógiai igazgatóhelyettes Munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Pedagógiai területén a tagintézmény-vezető közreműködésével irányítja, szervezi, ellenőrzi, értékeli a nevelő-oktató tevékenységet. Tagintézmény-vezető Átruházott hatáskörben ellátja a szakmai feladatokat.  Irányítja, szervezi a tagintézmény szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli a tagintézményt. Munkájában a gyakorlatioktatás-vezető segíti.  Dönt a helyi működéssel kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az iskolavezetésre, ill. a székhely közösségeinek hatáskörébe. Az igazgatóhelyettesek és gyakorlatioktatás-vezető megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. A tagintézmény-vezető megbízását pályázati úton határozott időre kapja. Igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, gyakorlatioktatás-vezető csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető, a gyakorlatioktatás-vezető munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása, illetve tartós hiányzása esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a pedagógia igazgatóhelyettes helyettesít. A tagintézményben a tagintézmény-vezetőt akadályoztatása esetén a gyakorlatioktatás-vezető helyettesíti. Az igazgató és helyettesei közül egyiküknek a székhelyiskolában kell tartózkodnia a tanítás idején, a tagintézményben pedig a tagintézmény-vezetőnek vagy a gyakorlatioktatásvezetőnek. A helyettesítésekhez kapcsolódó felelősségi szabályok: A meghatározott helyettesítések esetében a helyettesítéssel megbízott teljes felelősséggel tartozik munkájában az igazgatónak. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az igazgató helyettesítésekor: A saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett, az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, végrehajtására terjed ki. Az igazgató a döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, de ebben az esetben ez írásbeli meghatalmazásban történik. 9

A nevelőtestület A nevelőtestület döntési jogkörökkel rendelkezik:  a pedagógiai program, az SZMSZ, a IMIP, a KAT SZMSZ-e, az iskola éves munkaterve, a házirend módosítása, elfogadása,  az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozóvizsgára bocsátása,  a tanulók fegyelmi ügyeiben döntés,  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a jogszabályokban megfogalmazott valamennyi esetben. A nevelőtestület jogköreit átruházhatja. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására időszakos bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre, melynek vezetőit a nevelőtestület bízza meg. A hatáskörök gyakorlásának módja A nevelőtestület, a közalkalmazottak a hatáskörüket gyakorolják a törvények, az iskolai dokumentumok előírásainak betartásával a munkaköri leírásuk alapján. Az egész közösséget érintő kérdésekben a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi döntések az értekezleteken születnek. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  két alkalommal nevelési értekezlet,  havonta munkaértekezlet,  munkaközösségi értekezletek az éves munkaterv alapján. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak kétharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 % - a van jelen  a nevelőtestület döntéseit – ha erről a jogszabály másképp nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, az alábbi esetek kivételével: - az iskola Pedagógiai programjának elfogadása és módosítása, - a Házirend elfogadása és módosítása, - a Madách Érem és Kanizsai-plakett odaítélésénél, - tanulói fegyelmi ügyek esetében, - az SZMSZ módosításakor, ezeknél minősített többség szükséges.

10

A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet, a nevelőtestület többségének kérése alapján. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a nevelőtestület két megválasztott tagja hitelesít. A munka- és munkaközösségi értekezletekről emlékeztető készül. A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület jogköreit átruházhatja. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására időszakos bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre, melynek vezetőit a nevelőtestület bízza meg. Az iskola nevelőtestülete a félévi és év végi érdemjegyek lezárásában és a Kanizsai-plakett odaítélésében jogkörét átruházza a humán és szakmai munkaközösségek tagjaira. A működés rendjének részletes szabályait a III. fejezet tartalmazza. 5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés Feltételek: - munkaköri feladatatok minőségi elvégzése - külön megbízások (ellentételezés nélkül) - váratlanul adódó feladatok, helyzetek megoldása - munkaidőn túli programok, rendezvényeken való részvétel A kereset-kiegészítés egy (esetleg két) összegben adható az éves munka értékelése után. 6. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény értelmében: - igazgató - igazgatóhelyettesek - tagintézmény-vezető - gyakorlatioktatás-vezető A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett kétévenként, közbeszerzési eljárásban résztvevő évenként köteles eleget tenni. Az első vagyonnyilatkozat-tétel ideje: 2007. A vagyonnyilatkozat átvétele, őrzése: Az intézményvezető vagyonnyilatkozatának őrzéséről a fenntartó, a további kötelezettek vagyonnyilatkozatának őrzéséről az intézményvezető gondoskodik. A vagyonnyilatkozatot két példányban készíti el a kötelezett, s az egyik példányt aláírva, zárt borítékban veszi át az igazgató. A vagyonnyilatkozatok őrzése az igazgatói irodában történik olyan helyen, amelyhez kizárólag az igazgató fér. A vagyonnyilatkozatok elkészítésének és leadásának ideje: kétévente az adott év márciusában. 7. Az elektronikus és az elektronikus úton előállítható nyomtatványok kezelési rendje Az intézményben a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén nyilvántartott elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert, nyilvántartásokat alkalmazzuk a 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. Digitális napló A digitális napló vezetése a szaktanárok alapfeladata, az abból előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét és a speciális hozzáférési jogosultságokat az Adatkezelési szabályzat tartalmazza.

11

Kétszintű érettségi szoftvere A 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet 46-52.§ alapján készülnek az érettségi iratai. Az iratokat gondosan elzárva az előírásoknak megfelelően tárolja az iskola.

III. fejezet Működési szabályok 1. A működés rendje .

A működés rendjét meghatározó dokumentumok: - Alapító okirat - Pedagógiai program - a tanév helyi rendje, s az ez alapján készült éves munkaterv - SZMSZ és mellékletei - Minőségirányítási program - Házirend - Kollektív szerződés - közalkalmazotti szabályzat - egyéb belső szabályzatok. Az Alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. A Pedagógiai program képezi az iskolában folyó oktató-nevelő munka tartalmi, szakmai alapjait, biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. Munkaterv A tanév helyi rendje alapján készült éves munkaterv a feladatok megvalósításához szükséges tevékenységet, munkafolyamatok időarányos és időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. A tanév rendje alapján a tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31éig tart (kivétel, ha a miniszter másképp rendelkezik). A helyi rend kialakítását - a mindenkori miniszteri rendelet függvényében - a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A munkaterv tartalmazza a tanév alapvető feladatait, a tanév során szervezendő rendezvényeket, az állami vizsgák rendjét. A munkatervhez kapcsolódik a pedagógusok munkaköri leírása, amelyben mindenki az adott feladatokban (tanítás, rendezvények,. Vizsgák) való részvételét, felelősségét tartalmazz. Az intézmény munkarendje A közalkalmazottak munkarendje. A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait tartalmazza. Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendje: a) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az érvényes jogszabályok betartásával az intézmény vezetője állapítja meg. b) Az érintett dolgozók munkaköri leírását az igazgató készíti el. 12

c) A munkaidő beosztása Iskolatitkár, gazdasági főmunkatárs, gazdasági ügyintéző, ügyviteli dolgozók: hétfőtől-csütörtökig: 745-1600 óra péntek: 745-1445 óra Rendszergazda, könyvtárasszisztens: hétfőtől-péntekig: 800-1600 óra A rendszergazda munkabeosztását a két intézményegység között a munkaköri leírása tartalmazza. Karbantartók munkarendje: hétfőtől-péntekig 6,00-14,00 óra Takarítók munkarendje: hétfőtől-péntekig 14,00-20,00 óra, de egy fő : 6,00-12,00 óra .

A pedagógusok munkarendje A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a munkaköri leírásuk és a Kollektív Szerződés tartalmazza. a) A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órából, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b) A pedagógus napi munkarendje az órarend, valamint a felügyeleti és helyettesítési rend függvényében alakul úgy, hogy az intézmény zavartalan működése biztosított legyen. A helyettesítés és felügyelet összeállítását a tanügyi és szervezési igazgatóhelyettes, a tagintézményben a tagintézmény-vezető végzi a nappali tagozaton. c) A pedagógus köteles 10 perccel a munkakezdés előtt munkahelyén megjelenni. Rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg az előző nap, de legalább az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény tanügyi és szervezési igazgatóhelyettesének, a tagintézményben a tagintézmény-vezetőnek. d) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 2 nappal előbb a távolmaradásra. Mindennemű hiányzást, cserét, az iskolából való eltávozást az igazgatóhelyettesek, ill. a tagintézményben a tagintézmény-vezető tudtára kell hozni. e) Hiányzások esetén a lehetőség szerint gondoskodni kell a szakszerű helyettesítésről. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az iskola Házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását, s betartása számukra és az intézmény dolgozói számára kötelező. A Házirendet a pedagógiai munkaközösség-vezető és a pedagógiai igazgatóhelyettes előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével. Egyetértési joga van a szülői közösségnek és a diákönkormányzatnak. A Házirend nyilvános, minden tanuló a beiratkozás napján megkapja, s így a szülők számára is hozzáférhető. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje. a) Az iskolában a tanítási órákat reggel 8 óra 19 óra között kell megtartani. Az első tanítási órát az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével legfeljebb 45 perccel korábban meg lehet kezdeni. b) A csengetés rendjét a Házirend tartalmazza. 13

c) A tanórán kívüli foglalkozásokat 1415 órától 1600 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. d) A tanítási órák látogatására (a szaktanár beleegyezésével) csak a tantestület tagjai jogosultak, minden egyébesetben az igazgató adhat engedélyt. e) A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók! f) Az iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése kötelező az alkalomhoz illő öltözetben. Az iskola nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje a) Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig reggel 600 órától este 2000 óráig pénteken 600 órától 1900 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. b) Az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeleti rendszer külön kerül szabályozásra, s ennek elkészítése a tanügyi szervezési igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető feladata. c) A tanulók tanítási idő alatt nem hagyhatják el az iskola épületét. Indokolt esetben a tanuló tanítási időben csak az osztályfőnök, távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével távozhat az intézményből. d) Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik e) Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a dolgozók tudomására hozza. f) A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában a tantermek nyitását 8 00 óra előtt a portaszolgálat végzi. A számítástechnika tantermek használati rendjét külön szabályzat tartalmazza. Ezen termek nyitásáért - zárásáért az ott órát tartó tanár a felelős. Ezeket a termeket és a stúdiót a tanulók csak felügyelettel használhatják. A Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézményben a tantermek nyitását 8 00 előtt – biológia, számítástechnika, nyelvi előkészítő, kommunikációs, és demonstrációs termek kivételével – a hetesek végzik. A felsorolt termek nyitásáért - zárásáért az ott órát tartó tanár a felelős. Ezeket a termeket a tanulók csak felügyelettel használhatják. g) Az iskola helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A használat rendjére a házirend pontjai az irányadók. h) Az osztálytermekben lévő televíziókészülékek, IKT- eszközök csak tanítási célra vehetők igénybe. i) Az iskola menzáját 1200 - 1445 között lehet igénybe venni. j) A nevelőtestületet érintő munkaértekezletek kezdési időpontja általában 14 30. Indokolt esetben operatív tanácskozás a nagyszünetben is tartható akkor, ha nem igényel döntést nagyobb horderejű kérdésekben, és nem zavarja a következő óra megkezdését. k) Az iskolában büfé működik, melynek nyitva tartása az iskola munkarendjéhez igazodik. A működtetés feltételeit a büfé üzemeltetője és az iskola igazgatója által kötött bérleti szerződés szabályozza. l) A tantermek takarítása 1330-tól kezdhető. A tornaterem takarítása a mindenkori igénybevétel függvényében történik. 14

m) Az iskola felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató és a leltárért felelős személy engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és a tanítási órákon kívüli más iskolai foglalkozásokra is. Az ellenőrzés érinti a tanulókat, pedagógusokat, közalkalmazott dolgozókat, a személyi és tárgyi feltételeket. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. Ellenőrzési terv Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az egy tanévre elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet az igazgató készíti el. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  tagintézmény-vezető,  gyakorlatioktatás-vezető  munkaközösség-vezetők  a nevelőtestület tagja külön felkérés és megbízás esetén,  országos szakértői névjegyzéken szereplő külső szakemberek vagy szakértői csoportok. Belső ellenőrzés rendje: a) Iskolavezetés: Módja: havonta egy alkalommal a két intézményegység vezetőinek közös értekezlete Hetente egy-egy alkalommal külön intézményegységenként vezetői megbeszélés Tartalma: beszámolók az előző időszak feladatainak végrehajtásáról, a munka értékelése, leendő programok és feladatok elosztása határidővel és felelőssel, felmerült problémák megbeszélése. b) Kibővített iskolavezetés: Minden esetben intézményegységenként történik, havonta egy alkalommal – megállapodás szerint. Tartalma: a szakmai munka megbeszélése és értékelése, feladatok kiosztása határidővel és felelőssel. c) Nevelőtestület Éves munkaterv és ellenőrzési terv alapján. d) Közalkalmazotti megbeszélés Tagjai: gazdasági ügyintézők Módja: intézményegységenként Tartalma: beszámolók az előző időszak feladatainak végrehajtásáról, a munka értékelése, leendő programok és feladatok elosztása határidővel és felelőssel, felmerült problémák (pénzügyi, karbantartási, takarítási stb.) megbeszélése. 15

Az igazgató az intézményben folyó összes tevékenységet ellenőrzi. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, ill. a tagintézmény-vezető, a gyakorlatioktatás-vezető és a gazdasági ügyintéző munkáját. Ennek egyik alkalmazott eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek, ill. a tagintézmény-vezető, a gyakorlatioktatás-vezető ellenőrzési tevékenységüket a vezetői munkamegosztásból és a munkaköri leírásukból következő területeken végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatot a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót, az iskolavezetést. Az ellenőrzési területei és módszerei:  a pedagógiai programban rögzített nevelési-oktatási feladatok végrehajtásának, projektek megvalósításának ellenőrzése,  a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata,  a munkaköri leírásokban szereplő feladatok elvégzésének vizsgálata,  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,  írásos dokumentumok vizsgálata és elemzése,  digitális adatbázisok vizsgálata, ellenőrzése,  tanulói munkák vizsgálata és elemzése,  beszámoltatás szóban és írásban. A pedagógusok munkájának ellenőrzése és értékelése A pedagógusok oktató-nevelő munkája alapvetően önálló felelősségű, kreativitáson, módszertani szabadságon alapuló, magas követelményű alkotó tevékenység. Minden pedagógus az éves munkaköri leírásában kapja meg az évre szóló feladatait, amelynek megvalósulását az igazgató folyamatosan ellenőrzi. Az év során felmerülő újabb feladatokkal is megbízható a pedagógus, amennyiben a munkakörének megfelelő feladatot kap. A tanári munka ellenőrzésének alapvető színtere az óralátogatás. Erre az iskolavezetés jogosult. Az óralátogatások az éves látogatási tervben meghatározott alapelvek és időbeosztás szerint zajlanak. A pályakezdő tanárok munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni és segíteni. A pályakezdőnek közvetlen szakmai segítséget a mentora ad, aki az igazgató bíz meg e feladattal. A pályakezdő tanárok gyakornokok, feladataik rendjét a Gyakornoki szabályzat tartalmazza. Ha egy tanár tevékenységével kapcsolatban – osztályfőnöki, szülői vagy tanulói jelzések alapján – probléma érzékelhető, akkor az iskolavezetés és az ellenőrzésbe bevont munkaközösség-vezető célzatosan és hosszabb időszakban látogathatja az órákat. Az óralátogatások tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. A beszélgetéseken fogalmazódjon meg a látott óra szakmai, módszertani, pedagógiai eredménye, illetve hiányossága. 16

Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell, mely az igazgató feladata. A tanárok munkájának alapvető dokumentációját a digitális osztálynaplók tartalmazzák. A naplók bejegyzéseinek (tanórák, érdemjegyek, hiányzások, osztályfőnöki bejegyzések) ellenőrzését a tanügyi igazgatóhelyettes illetve a tagintézmény-vezető végzi havonta, az éves munkatervben meghatározott időpontokban. A tanév elején és végén a törzslapok aktuális bejegyzéseit, záradékait az osztályfőnökök végzik, s a tanügyi igazgatóhelyettes illetve a tagintézmény-vezető ellenőrzi.

A tanári munka értékelésének színterei Nevelőtestületi értekezletek, melyeken – tartalmuk és feladatuk szerint – az iskolai egészére, sajátos pedagógiai területekre vagy rész munkafeladatok elemzésére és értékelésére kerül sor. A legfontosabb nevelőtestületi értekezletek:  Tanévnyitó értekezlet, melyen az új tanév munkatervi feladatainak megbeszélése és a munkamegosztás kialakítása a fő feladat.  Félévi nevelőtestületi értekezlet, ahol az iskola félévi munkájának áttekintésére és elemzésére kerül sor. Célja a tantestület tájékoztatása, kellő információ nyújtása ahhoz, hogy az osztályfőnökök, szaktanárok osztályukkal és a szülői értekezleten értékelni tudják az elvégzett munkát és feladatokat tudjanak meghatározni.  Tanévzáró értekezlet, ahol az éves munka elemző áttekintésére kerül sor, s ahol már körvonalazni kell –egyeztetés szintjén- a következő év alapfeladatait.  Nevelési értekezletek – általában évente két alkalommal -, ahol elméleti és gyakorlati pedagógiai megbeszélésre, alkotó eszmecserére kerül sor.  Munkaértekezletek, ahol havonta egy alkalommal az operatív teendők egyeztetését és a feladat megbeszélést végzi el a nevelőtestület az igazgató vezetésével. Itt kerül sor az elvégzett feladatok értékelésére, elemzésére és a munkában résztvevők tevékenységének kiemelésére és a végzett munka szóbeli elismerésére.  Vezetői és kibővített vezetői értekezleteken folyamatosan az év során. Ezek a megbeszélések a legfontosabb és legaktuálisabb ellenőrzési pontok az éves munka során. A tanári munka ellenőrzése és értékelése során felmerült hiányosságok pótlását és hibák javítását a tanár köteles elvégezni. A mulasztások fegyelmi eljárást vonhatnak maguk után. Az ellenőrzés és értékelés a pedagógus minősítő eljárás alapját adja. A pedagógusok munkájának értékeléséhez szükséges adatokat dokumentálnia kell az igazgatónak. A pedagógusok jutalmazása Mindkét intézményegységben a hagyományoknak megfelelően alakította ki a nevelőtestület a saját jutalmazási módját, amely alapján minden évben maga választja ki az arra érdemes kollégát. Minden tanévben a székhelyen a kiváló nevelő-oktató munkát végző pedagógust Madách Éremmel jutalmazza a tantestület. 17

Az adományozáshoz szükséges értékelési szempontok: 1. Évente 1 pedagógus kaphatja meg az elismerést a ballagáson. 2. Az intézményben legalább 8 éve teljes állásban tevékenykedő, aktív munkát végző pedagógus kaphatja. 3. Feltétele, hogy a jutalmazott kiváló nevelő-oktató munkájával erősítse az intézmény külső-belső kapcsolatrendszerét. Tevékenységével öregbítse annak hírnevét (tudományos munka, országos versenyek, pályázatok, sorozatosan kiemelkedő vizsgáztatási eredmények). 4. Kijelölése titkos szavazással történik, minősített többséggel. Javaslattételi joggal rendelkezik (3 főre): -

Iskolavezetés Munkaközösségek A tagintézményben minden tanévben a kiváló nevelő-oktató munkát végző pedagógust Kanizsai Emlékplakettel, azaz Mestertanári díjjal jutalmazza a tantestület. Az adományozáshoz szükséges értékelési szempontok: 1. Évente 1 pedagógus kaphatja meg az elismerést a Kanizsai Napok rendezvényen vagy a ballagáson. 2. 10 év közalkalmazotti munkaviszony, intézményünkben eltöltött legalább 5 éves folyamatos tanítási gyakorlat, teljes állásban tevékenykedő, aktív munkát végző pedagógus kaphatja. 3.Feltétele, hogy a jutalmazott kiváló nevelő-oktató munkájával erősítse az intézmény külső-belső kapcsolatrendszerét. Tevékenységével öregbítse annak hírnevét (tudományos munka, országos versenyek, pályázatok, sorozatosan kiemelkedő vizsgáztatási eredmények). 4.Kijelölése titkos szavazással történik, minősített többséggel. Javaslattételi joggal rendelkezik (3 főre):

-

DÖK SZMK Iskolavezetés Munkaközösségenként

1 szavazat 1 szavazat 1 szavazat 1 szavazat

Az intézmény működése, eszközállománya fejleszthető pályázatok útján. Nyertes pályázat esetén a pályázatot író dolgozó juttatásban részesül, a nyert összeg 2%-át kapja meg (ill. max.40 e. Ft- ot) a minőségi bérpótlék keretéből. 3. A belépés és az intézményben tartózkodás rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére az iskolába való belépésre és benntartózkodásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak engedélyt.

18

Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az eseti rendezvények résztvevői és a bérleti szerződés szerinti oktatásban résztvevők a rendezvény megkezdése előtt 10 perccel korábban foglalhatják el a kijelölt helyiséget, s a rendezvény befejezése után el kell hagyniuk az intézmény területét. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit, épületét az iskolavezetés döntése alapján térítés ellenében használhatják különböző sportszervek, egyesületek és társadalmi szervezetek. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 4. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. Az iskolavezetés havi ülései, az ott hozott döntések, a közös munka, az intézményi koordinált, egységes feladatellátás biztosítékai. Azonban a székhelyre ill. a telephelyre vonatkozó feladatok külön megbeszélése heti rendszerességgel történik az adott egység vezetőivel. Az iskolavezetés tagjai minden közös feladatot közösen végeznek el. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, - a tagintézmény ellenőrzése stb. A tantestület tagjai folyamatosan tájékozódnak a másik egységben zajló tanulmányi és pedagógiai munkáról. Az iskolai dokumentumokat közösen hozzák létre. A munkaközösségek közös feladatai, az áttanítás rendszere a biztosítékai ennek. Az értekezletek közül a székhely és a tagintézmény pedagógusainak közös értekezlete: a tanévnyitó értekezlet, a két nevelési értekezlet és a tanévzáró értekezlet. Az intézményegységek rendezvényein minden tanuló részt vehet, s a meghirdetett háziversenyeken is indulnak a másik egység tanulói. A munkaértekezleteken mindkét egység eredményeiről és fő problémáiról beszámol az igazgató, így folyamatosan tájékoztatva vannak a tantestület tagjai a másik egységben folyó munkáról. 5. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása A szakmai munkaközösségek a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, 19

részt vesznek az iskola oktató-nevelő munkájának belső fejlesztésében, tartalmi és módszertani korszerűsítésében, - egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése és lebonyolítása, - szorgalmazzák és támogatják a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, - összeállítják az érettségi és OKJ - s vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, - javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, - javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség vezető személyére, - segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések és értékelések elkészítéséhez, - más intézmények hasonló munkaközösségeivel szakmai találkozókat, pedagógiai konzultációkat, közös fejlesztési munkákat szervezhetnek. -

A szakmai munkaközösségek, az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bíz meg. A munkaközösség-vezetők munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik. A munkaközösség-vezetők az elvégzett munkáról tájékoztatják a nevelőtestületet, illetve emlékeztetővel a kibővített vezetői megbeszélésen az iskolavezetést. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása A munkaközösségek egyeztetik munkatervüket, az iskola egészét érintő pedagógiai-szakmai feladatokat közösen végzik el. Emellett a képzés sajátosságainak megfelelően (gimnáziumi és egészségügyi szakképzés) különböző programokat, feladatokat végeznek. A kapcsolatot a munkaközösség-vezetők havi rendszerességű megbeszélésekkel tartják. Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A munkacsoport vezetői az elvégzett munkáról tájékoztatják a nevelőtestületet. Az intézményi Minőségbiztosítási programban meghatározott feladatokat a minőségbiztosítási csoport koordinálja a csoportvezető vezetésével. A csoport tagjai munkájukat éves munkatervük alapján végzik. A végzett munkáról évente tájékoztatást adnak a nevelőtestületnek.

20

6. A szülői szervezet Az intézményben nem működik iskolaszék, a szülőknek az Köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szüleit alkotják. Önmaguk közül megválasztják a szülői munkaközösség elnökét, helyettesét. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a megválasztott elnök közreműködésével juttatják el az iskola Szülői Választmányához vagy a pedagógiai igazgatóhelyetteshez, ill. a tagintézmény-vezetőhöz. A legmagasabb szintű szülői szervezet az Iskolai Szülői Választmány, melynek tagjai az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei. A Szülői Választmány tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és 4 fős vezetőséget választanak. A Szülői Választmány munkáját a pedagógiai igazgatóhelyettes, ill. a tagintézményben a tagintézmény-vezető segíti, és elnöke, elnökhelyettese közvetlenül az iskola igazgatójával tartanak kapcsolatot. A Szülői Választmány ülése akkor határozatképesek, ha tagjainak több mint 50 %-a van jelen. Döntésüket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák. A Szülői Választmánynak az iskola igazgatója legalább évente két alkalommal tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az Iskolai Szülői Választmányt az alábbi jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,  az iskolai tankönyvellátási és tankönyv-támogatási rendszer véleményezése, 7. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével, a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az iskolavezetés ülései  a kibővített iskolavezetés ülései  a különböző értekezletek  megbeszélések, egyeztetések. Ezen fórumok időpontjait az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A kibővített iskolavezetés tagjai kötelesek az ülések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről és határozatairól. Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, kéréseit, javaslatait kötelesek közvetíteni az igazgatóság felé. 21

A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról:  az igazgató az iskolai diákönkormányzat választmányát rendszeresen, a diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal,  az aulában és a közlekedő terekben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül,  valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulók szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban, illetve a digitális naplóban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel.

A vezetők, a nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról:  az igazgató az Iskolai Szülői Választmány ülésein, valamint az évfolyamszintű szülői értekezleteken, az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök az osztályszintű szülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  szülői értekezletek  fogadónapok A szülői értekezletek és a fogadónapok idejét az iskola éves munkaterve tartalmazza. A szülők kéréseit, véleményeit, javaslatait szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők az iskola pedagógiai programjáról, éves munkatervéről, szervezeti működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, a pedagógiai igazgatóhelyettestől, valamint a tagintézmény-vezetőtől rendszeresen kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény tanulóiról, pedagógusairól és dolgozóiról nyilvántartott adatok kezelésének feladatait, előírásait, szabályait az Adatkezelési szabályzat, a 2. sz. melléklet tartalmazza.

8. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és iskolai vezetők közötti kapcsolattartás rendje Az osztályközösség tagjai osztálytitkárt és egyéb tisztségviselőket választhatnak. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el mint az iskola legmagasabb szintű diákszerveződése. Tagja lehet az iskola bármely tanulója. 22

Fő feladatai :  Tanulói érdekvédelem,  Iskolai rendezvények lebonyolításának segítése,  Szabadidős tevékenység szervezése,  Saját rendezvényeinek felelős megszervezése (gólyatábor, farsangi bál, gólyabál, Dorottya-bál),  Az iskola diákönkormányzatának képviselete városi szintű rendezvényeken. A diákönkormányzat jogosítványainak érvényesítésében a diákönkormányzatot segítő tanárok működnek közre. A diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, tevékenységüket saját szervezeti és működési szabályzatuk szerint folytatják. A diákönkormányzat felépítését és működési rendjét, kapcsolattartásuk rendjét a Házirend és a saját szervezeti és működési szabályzatuk tartalmazza. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést a székhelyen és a tagintézményben külön, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, annak összehívásáért az igazgató a felelős. A diákönkormányzat a munkájának elvégzéséhez, feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, számítástechnikai eszközeit, stúdióját, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A Diákönkormányzat dönt: saját működéséről, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, s véleményt nyilvánít az iskola tanulókat érintő ügyeiben. 9. Külső kapcsolatok rendszere Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: a fenntartóval: Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Salgótarján Tankerület szakmai kérdésekben: Nógrád Megyei Kormányhivatal Nógrád Megyei Pedagógiai - Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési intézet Egészségügyi Szakdolgozók Továbbképző Intézete középiskolák: Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Táncsics Mihály Közgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola pályaválasztás: Munkaügyi Központ általános iskolák egészségügy: iskolaorvosi szolgálat 23

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A munkakapcsolat formái: rendszeres megbeszélések a fenntartó összehívására, e-mail kapcsolat, hivatalos levelezés útján történik (fenntartóval, szakmai intézményekkel, középiskolákkal). A kapcsolattartó az igazgató. Az iskolaorvosi szolgálattal személyes kapcsolatot tart fenn a pedagógiai igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető.

       

Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Ifjúsági Tanácsadó és Információs Iroda József Attila Művelődési és Konferencia Központ Balassi Bálint Megyei Könyvtár Dornyai Béla Múzeum Nógrád Megyei Levéltár Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Többcélú Társulása Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálati Központ BLSZSZK Lórántffy Zsuzsanna Kollégium

Partnerintézmények:  N.M. Kormányhivatal Munkaügyi Központ  Egészségügyi Szociális Központ  Egészségügyi Szociális Központ Férfi Átmeneti Szálló  Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete  Szent Lázár Megyei Kórház  Baglyaskő Idősek Otthona  Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete  Fészek Gyermekotthon  Szent Margit Kórház  Hétszínvirág Tagóvoda  Nógrád Megyei Kormányhivatal Egészségügyi és Szociális Központ  Félsziget Napközi Otthon  Autista Ház A szakmai kapcsolattartás nem csak az igazgató révén történik, speciális esetekben – gyermekjóléti ügyekben az ifjúságvédelmi felelősök, a szakmai partnerintézményekkel a tagintézmény-vezető és a gyakorlatioktatás-vezető – állandó munkakapcsolat (telefon, levél, személyes megbeszélés, továbbképzés) jön létre a két intézmény között. A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola bejegyzés szerinti székhelye az alábbi egyesületeknek, illetve alapítványnak, civil szervezetnek:  Lucem Contra Noctem Alapítvány  Madách-hagyomány Ápoló Egyesület  Madách Imre Diáksport Egyesület A Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény bejegyzés szerint székhelye „Az egészségügyi szakképzés fejlesztéséért” alapítványnak.

24

10. Közszolgálati munka: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. § alapján a középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. Az érettségi bizonyítvány megszerzésének feltétele 2016-tól: 50 óra igazolt közszolgálati munka. A munka elvégzésének alapja: a fogadó intézménnyel kötött együttműködési megállapodás. A feladat koordinátora a pedagógiai igazgatóhelyettes és a gyakorlatioktatásvezető. A közösségi szolgálati munka egyénenkénti teljesítését adminisztrálja és szervezi az adott osztályfőnökök segítségével. A közszolgálati munka területeiből a tagintézmény elsősorban a szakmai irányultságának megfelelően az egészségügyben teljesíti az 50 órát. A teljes intézmény részére több terület adott, amelyek kihasználáshoz a partnerintézmények segítségét is kérheti az iskola. Területei: az egészségügyi, a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, a katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős terület. folytatható tevékenység. A közszolgálati munka megszervezésének és lebonyolításának rendje: a) Az igazgató együttműködési megállapodást köt egy szerveztettel, intézménnyel, amely fogadja a tanulókat a közszolgálati munka teljesítésére. b) A tanulók tanulási időtartamuk során az alábbi beosztás szerint végzik el az 50 óra közszolgálati munkát (az óraszámok nagyságrendje betartandó, pontosan az adott lehetőségek függvénye): Gimnázium Szakközépiskola 9.évfolyam 20 óra 10.évfolyam 20 óra 20 óra 11.évfolyam 10 óra 20 óra 12.évfolyam 10 óra c) A munka fő koordinátora és az intézmények felé kapcsolattartó: gimnáziumban a pedagógiai igazgatóhelyettes, szakközépiskolában a gyakorlatioktatásvezető. Ők adminisztrálják az erre elkészített naplóban a teljesített munkát egyénenként. d) A munka szervezésében segítséget nyújt az osztályfőnök: adminisztrálja az elvégzett munkát mintegy kontrollnak, segít a megszervezésben. e) A szaktanárok beoszthatók a közszolgálati munka elvégzésének bármely szakaszában felügyelőnek. f) A tanév végén igazolást kapnak a tanulók a koordinátortól az elvégzett munkaóráról. g) Az adminisztrációt és az elvégzett munkát az igazgató ellenőrzi, a koordinátorok havonta számolnak be az elvégzett munkáról. 11.Az ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományápolás Az iskolai ünnepségek és rendezvények formáját, idejét és felelősét a tanév munkaterve, a rendezvények tartalmát a Pedagógiai program tartalmazza. NEMZETI ÜNNEPEK: március 15. Megemlékezés az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. 25

október 23.

Megemlékezés az 1956-os forradalomról.

MEGEMLÉKEZÉSEK: január 21. Madách Imre születésnapja január 22. A magyar kultúra napja február 25. Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól április 11. A költészet napja április 16. Megemlékezés a holokauszt áldozatairól május 9. A győzelem napja október 6. Emlékezés az aradi vértanúkra november 3. A magyar tudomány napja Hagyományőrző iskolai rendezvények Iskolai szakaszokhoz kötődő ünnepek:  a kilencedik évfolyam jelvényavató ünnepsége, a tagintézményben elsősavatás,  szalagavató,  ballagás. Iskolai hagyományrendszer ünnepei A hagyományos iskolai rendezvények szervezéséért a pedagógiai igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető felelős. A rendezvény idejét az éves munkaterv tartalmazza, forgatókönyvét minden évben a két felelős készíti el. MADÁCH-HÓNAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT (sport- és szaktárgyi versenyek, pályázatok, szekcióülések) MADÁCH-GÁLA KANIZSAI-NAPOK FAYL FRIGYES GALÉRIA ISKOLAGALÉRIA (tagintézmény) TEMATIKUS HÉT Megszervezéséért és lebonyolításáért a munkaközösség-vezetők a felelősek, a programokért munkaközösségek tanárai a felelősek a saját vállalt (kijelölt) feladatkörükben. Diákok által szervezett programok GÓLYATÁBOR Ideje: augusztus vége Megszervezéséért és lebonyolításáért a DÖK segítő tanár a felelős. DIÁKNAP Ideje: Madách-hónapok zárása után Kanizsai-napok zárása Megszervezéséért és lebonyolításáért az előző évben nyertes osztály osztályfőnöke a felelős. Naptári időponthoz kötődő rendezvények FARSANGI BÁL, DOROTTYA BÁL Megszervezéséért és lebonyolításáért a DÖK segítő tanárok a felelősek. KARÁCSONYI MEGEMLÉKEZÉS Felelős: munkatervben kijelölt osztály és osztályfőnök JELES NAPOK: Környezetvédelmi napok: 26

Víz világnapja, Környezetvédelmi világnap, Föld napja, Egészségüggyel kapcsolatos világnapok Felelős: természettudományi munkaközösség kijelölt tagjai Sportrendezvények  MADÁCH KUPA KÉZILABDA TORNA  ÁRKOSSY ANNAMÁRIA TORNA EMLÉKVERSENY  MADÁCH LABDARÚGÓ GÁLA Felelős: testnevelés szakos pedagógusok Az éves munkaterv tartalmazza minden évben a pedagógusok feladatait a rendezvényeken névre szólóan. Az elrendelt feladat elvégzése a pedagógus számára kötelező. Jelképeink

Jelvények Zászló Jelmondat: Lucem Contra Noctem (Fény a sötétség ellen) Szignál

12.A tanulókat érintő ügyek A tanulók jutalmazása Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: a. Szaktanári dicséretben részesülhet az a tanuló, akit arra szaktanára érdemesnek tart. A dicséretet az ellenőrző könyvbe és a digitális napló megjegyzés rovatába a megfelelő indoklással kell bejegyezni. b. Osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló, aki kiváló tanulmányi eredményt ér el, példamutatóan teljesít, kiemelkedő közösségi munkát végez. A dicséretet indoklással az ellenőrzőbe kell bejegyezni, digitális napló megjegyzés rovatába bevezetni és az osztály előtt ismertetni. c. Igazgatói dicséretben részesíthető az a tanuló, aki tanulmányi, közösségi munkájával vagy egyéb kimagasló eredményével kiemelkedik a tanulóközösségből, hozzájárul az iskola hírnevének, tekintélyének növeléséhez. A dicséretet ellenőrzőbe kell bejegyezni, beírni digitális napló megjegyzés rovatába és az iskolaközösséggel ismertetni kell. d. Nevelőtestületi dicséretben részesíthető az a tanuló, aki legalább 2 tanéven keresztül példamutató szorgalommal, magatartással, kitűnő tanulmányi eredménnyel, közösségi tevékenységgel, vagy országos szinten is kiemelkedő teljesítménnyel öregbítette iskolánk hírnevét. A nevelőtestületi dicséretet a tanulóközösséggel ismertetni és digitális napló megjegyzés rovatába bejegyezni szükséges.

27

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményükért  példamutató magatartásukért  kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni, és az osztályközösség előtt ismertetni kell. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók az egyes tanévek végén a MADÁCH EMLÉKLAP - ot kapnak, és könyvjutalomban részesülhetnek, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A tagintézményben a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók az egyes tanévek végén a KANIZSAI EMLÉKLAP - ot kapnak, és könyvjutalomban részesülhetnek, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A székhelyen négy éven keresztül kimagasló tanulmányi, közösségi munkát végző tanulók a névadóhoz kapcsolódó elismerésben részesülhetnek, melyek az alábbiak:  Madách Érem, melyet intézményünk névadójának tiszteletére adományozunk. Az érmet évente 1-2 fő kaphatja.  Madách Imre Gimnázium Dicsérő Oklevele valamely területen kiemelkedő tanulmányi vagy közösségi munkájáért. Az oklevelet évente 3-4 fő kaphatja.  Pro arte scolae oklevél a gimnázium művészeti tevékenységében való 4 éves részvételéért, az elméleti és gyakorlati művészeti eredményeiért.  Az iskola sportolója oklevele kiemelkedő sportteljesítményért. Oklevelet kaphat, aki - a gimnáziumi tanulmányai alatt rendszeres, kiemelkedő sporttevékenységet végzett, és - legalább egy sportágban országos döntőn 1-8. helyen végzett. „Nagykönyv”- be való bejegyzés A fent felsorolt bármely jutalomban részesültek neve minden tanév végén bejegyzésre kerül a gimnázium Nagykönyvébe. Nem kaphat elismerést az a tanuló, akit a négy vagy öt év folyamán évfolyamismétlésre utasítottak. A Madách Érem adományozásának feltételei:  tanulmányi feltétel: négy éven keresztül kitűnő vagy jeles (4,5-ös átlag) év végi bizonyítvány (közepesnél rosszabb osztályzat nincs) és  jó szorgalom, legalább jó magatartás és  aktív részvétel az iskola közösségi munkájában (részvétel, szervezés rendezvényeken) és  a Madách-hónapok pályázatain, versenyein, házi tanulmányi versenyeken elért 1-3. helyezés és  országos versenyeken elért 1-30. helyezés vagy városi, megyei versenyeken elért 1-5. helyezés. 28

Az adományozás módja: Az iskola nevelőtestülete a felsorolt elismeréseket adományozza azoknak a végzős tanulóknak, akik a felsorolt feltételeknek megfelelnek, tanulmányi és közösségi tevékenységükkel öregbítették gimnáziumunk hírnevét. Az elismeréseket a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola nevében a nevelőtestület adományozza. A kitüntetésre méltó tanulók személyére az osztályfőnök, a szakmai jutalmak esetében az adott munkaközösség írásban tesz javaslatot, figyelembe véve az osztályban tanító pedagógusok és a diákönkormányzat véleményét is. Az osztályfőnökök javaslatát a jutalmazottakról egy előzetes bizottság bírálja el, majd a végleges javaslatokat a nevelőtestület elé terjeszti. A bizottság tagjai (7 fő): iskolavezetés munkaközösség-vezetők végzős osztályok osztályfőnökei A nevelőtestület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel – a Madách Érem esetében minősített többséggel – dönt. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A Madách Érmet és a felsorolt elismeréseket (okleveleket) a ballagási ünnepségen az iskola igazgatója adja át. A Madách Éremhez – a LUCEM CONTRA NOCTEM alapítvány jutalmat ad. Tagintézményben A jó tanulmányi munkáért minden tanév végén Kanizsai-ösztöndíjban részesülhetnek a tanulók. Ösztöndíjban részesülhet az a tanuló, akinek a tanulmányi eredménye év végén legalább 4,5. Az ösztöndíj a tanévzáró értekezleten kerül átadásra a tagintézmény közössége előtt. A tanulók mulasztásának igazolása A tanulók mulasztásának igazolásának rendjét, a tanulók kötelességét és a mulasztásokkal kapcsolatos értesítések rendjét a Házirend tartalmazza. Az osztályfőnökök eljárási rendje a tanulói mulasztásokkal kapcsolatosan A mulasztással kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata.  A mulasztás tényéről (óraszám, dátum) és annak következményeiről a szülőt az erre a célra rendszeresített helyi nyomtatványon és a digitális naplón keresztül értesíteni kell.  A következményt csak abban az esetben lehet foganatosítani, ha a szülőt erre két értesítésben figyelmeztette az osztályfőnök.  Az igazolatlanul hiányzó tanulót a Házirendben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön és a digitális naplón keresztül a szülő tudomására kell hozni. A tantestületi szintű büntetési fokozatról az igazgató levélben értesíti a szülőt.  Az igazolatlan hiányzások mennyiségét figyelembe kell venni a magatartás értékelésénél is. 29

 A hiányzások következtében tett intézkedéseket dátummal ellátva a digitális napló jegyzetrovatában írásban rögzíteni kell.  A tanulónak a kötelező tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradását is igazolnia kell. A tanulók mulasztásával kapcsolatos eljárásrendet részletesebben a Házirend tartalmazza. Mulasztással kapcsolatos szabálysértés, illetve eljárásrend  Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.  Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.  Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.  Ha a tanuló egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az igazgató tudtával az ifjúságvédelmi felelős a tanuló tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.  Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.  Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt.  A nevelőtestület megtagadhatja az osztályozóvizsga letételét akkor, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a kétszeres értesítési kötelezettségének.  Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.  Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.  A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.  Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez 30

az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. A tanulókkal szembeni fegyelmi intézkedések A fegyelmi eljárásra, a fegyelmi intézkedések meghozatalára az EMMI rendelet az irányadó. Súlyosabb esetek megelőzése érdekében a intézmény normáit megsértőkkel szemben fegyelmező intézkedéseket kell alkalmazni. Azzal a tanulóval szemben, aki: - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - az iskolai Házirend előírásait megszegi, - igazolatlanul mulaszt, - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, - iskolai dokumentumot (ellenőrző, bizonyítvány, dolgozat) veszít el, nem jogszerűen használ büntetést szükséges alkalmazni. Fegyelmi intézkedések formái:  Szaktanári figyelmeztetés  Osztályfőnöki figyelmeztetés  Osztályfőnöki intés  Osztályfőnöki megrovás  Igazgatói figyelmeztetés  Igazgatói intés  Igazgatói megrovás  Tantestületi figyelmeztetés Három szaktanári figyelmeztetést követően automatikus a következő fegyelmi fokozatot kapja a tanuló. Az elveszett vagy megsemmisült iskolai dokumentumok pótlása Az elveszett vagy megsemmisült iskolai dokumentumokat a tanulónak pótolnia kell. A bizonyítvány, pótlását a tanügyi igazgatóhelyettestől, ill. a tagintézmény-vezetőtől, az ellenőrzőjét az osztályfőnöktől kell kérnie. Az osztályfőnök írásbeli engedélye alapján a tanuló új ellenőrzőt vásárolhat a gazdasági irodán. Ismételten előforduló esetben fegyelmi büntetés róható rá ki gondatlanságáért. A bizonyítvány másodlatát a gazdasági irodán történő befizetés után a tanügyi igazgatóhelyettes, ill. a tagintézmény-vezető állítja ki. Az iskolai fegyelmező intézkedések formáit a Házirend tartalmazza. A felsorolt fegyelmező intézkedések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve nevelőtestület dönt. A büntetést a szülő tudomására kell hozni, és digitális napló megjegyzés rovatába kell bejegyezni.

31

Az iskolai fegyelmező intézkedések - súlyuk jellege alapján – az osztályközösség vagy az iskolaközösség előtt kerülnek kihirdetésre. A megelőző fegyelmező intézkedések hatástalansága, illetve a intézmény normáit súlyosan, alapjaiban sértő magatartás, cselekedet esetén fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi büntetés fokozatait a Házirend tartalmazza. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53. § szerint: a nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lépései: 1. Az iskola igazgatója a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatja a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót (ha nagykorú), vagy az érintet tanulók szüleit (ha kiskorúak) az egyeztető eljárás lehetőségéről, idejéről és következményeiről. Az egyeztető eljárást csak az vezetheti, akit a felek is elfogadnak. 2. Erre a kézhezvételtől számított 5 napon belül kell választ adnia a szülőknek vagy tanulóknak, ha kérik az egyeztető eljárást, írásban kell ezt jelezniük. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója, az igazgató az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. 3. Ha mindkét fél az egyeztető eljárás során megállapodott a sérelem orvoslásáról, s ezt írásban rögzítették az iskolában, akkor a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra fel kell függeszteni a fegyelmi eljárást. 4. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél vagy szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, akkor a fegyelmi eljárást az iskola igazgatója megszünteti, s erről írásban tájékoztatja mindkét félt. A fegyelmi eljárásról és egyeztető eljárásról csak akkor lehet megbeszélést tartani az osztályközösségben vagy a tantestületben, ha ahhoz írásban hozzájárult mindkét fél. 5. A fegyelmi tárgyalás folytatása esetén az igazgató kijelöli a tantestületből a háromtagú bizottságot. A bizottság maga választ elnököt. A fegyelmi tárgyalás olyan teremben lehet, amelyben biztosított az eljárás zavartalan lefolytatása. Erre alkalmas az igazgatói iroda. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalásról szószerinti jegyzőkönyvet készít a bizottság kijelölt tagja. A fegyelmi eljárás és tárgyalás részleteit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 55-61.§ tartalmazza. 32

A fegyelmi tárgyalás lépései: 1. A fegyelmi tárgyalást a kötelességszegést követő 30 napon belül kell elindítani. 2. A feleket (tanulók és szüleik, ha kiskorúak a tanulók) személyesen kell tájékoztatni a fegyelmi tárgyalás lehetséges kimeneteléről. A megbeszélésről jegyzőkönyv készül. 3. Megalakul a minimum háromtagú bizottság. 4. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. Az észrevételekre, kérdésekre, javaslatokra reagál a bizottság, majd a határozati javaslatba beépítik azokat. 5. A tárgyalásra meghívott személyek csak addig lehetnek jelen, míg a bizottság szükségesnek tartja. 6. A fegyelmi tárgyalásról szóló jegyzőkönyvet eljuttatja a bizottság az igazgatónak, a feleknek. Az összes iratot csatolni kell a jegyzőkönyvhöz, s iktatni egy számon. 7. Az igazgató kijelöli a határozathozó nevelőtestületi értekezlet idejét. A nevelőtestület határozatát szóban ismertetni kell a felekkel, majd a határozatot írásban is megkapják elkészülte után. A határozatban foglalt döntési lehetőségeket a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet megadja.

Kártérítés: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján ha az iskolának valaki kárt okozott, az igazgató köteles - a károkozó körülményeit megvizsgálni, - az okozott kár nagyságát felmérni, - lehetőség szerint a károkozó és az ő felügyeletét ellátó felelősségét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással a szülőt egyidejűleg fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértékének megállapítására a Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdése az irányadó. Ha a kártérítésre való felhívás eredménytelen marad, továbbá ha a tanuló, vagy a szülő a kártérítés tényét, esetleg mértékét nem ismeri el, az intézmény igazgatója bírósági pert indíthat a tanuló illetve a szülő ellen. A kártérítés mértékének meghatározásánál különbséget kell tenni a súlyos gondatlanságból adódó, szándékos rongálás, károkozás, illetve a véletlen károkozás között. 33

13.A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésénél elsősorban a tanulói öntevékenységnek, a tanulók életkori sajátosságainak, a tanítási-tanulási folyamat elsődlegességének és a pedagógiai szabadságnak kell érvényesülnie. A diákkörök a tanulók önkéntes kezdeményezése alapján szervezhetők. A szervezés során figyelembe kell venni a személyi, tárgyi és technikai feltételeket. A diákkör működési feltételeit az iskolán kívül más külső szervek, intézmények is biztosíthatják, de a pedagógiai felelősség minden esetben az iskolavezetésé. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit – akik nem tagjai a nevelőtestületnek - az igazgató bízza meg. Munkájukat az SZMSZ rendelkezései és előírásai alapján végzik. Foglalkozást vezethetnek az iskola pedagógusai, felnőtt dolgozói, igazgatói engedéllyel rendelkező nem iskolai alkalmazásban lévő felnőttek, valamint azok a tanulók, akik erre engedélyt kapnak. El kell tiltani a foglalkozás vezetésétől azt a személyt, aki arra alkalmatlanná vagy méltatlanná vált. A tanulók által vezetett foglalkozásnak mindig kell lennie felnőtt felelősének. A foglalkozásokon való részvétel során be kell tartani és tartatni az intézmény Házirendjét, az egyéb iskolai szabályzatot, dokumentumok előírásait, az állagmegóvás, a vagyonvédelem, az egészségvédelem és a biztonság követelményeit. A tanórán kívüli foglalkozások típusai: állandó és időszakos. Állandó tanórán kívüli foglalkozások Állandó, nem kötelező foglalkozások: - szakkör, - tudományos diákkör, - művészeti csoport, - felzárkóztató foglalkozások, - tehetségfejlesztő foglalkozások, - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, - tömegsport foglalkozások. Állandó, jelentkezés után kötelező foglalkozások: - emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés, - középszintű érettségi vizsgára való felkészítés, Az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítések az órarendbe vannak beillesztve, a középszintű érettségire való felkészítők általában a tanórák után kezdődnek.

34

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését minden tanév elején szeptember 30-ig kell elvégezni és beindítani. A korrepetálás, a felzárkóztató lehetőségét a tanulóknak biztosítani kell. Egy tanuló azonban egyszerre legfeljebb kettő tárgyból vehet részt a foglalkozásokon. Az állandó tanórán kívüli foglalkozásokra történő önkéntes jelentkezés egy tanévre szól, és a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Tanév közben indokolt esetben csak igazgatói engedéllyel szüntethető meg. A felzárkóztatókon résztvevő tanulókra - képességük, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok tesznek javaslatot. A szaktanárok munkaköri leírásukban kapják meg a tanévre kijelölt általuk tartandó tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. Időszakos tanórán kívüli foglalkozások Időszakos foglalkozások: - vetélkedők, - versenyek, - ünnepségek, megemlékezések, - diáknap(ok). Az időszakos foglalkozásokra megkülönböztetett figyelmet kell fordítani, a tartalmi, szervezett előkészítésért az illetékes munkaközösség a felelős, de a feladattal megbízható külön e célra szervezett csoport illetve személy is. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősök. Időszakos rendezvényt kötelezővé lehet tenni. Az iskolán kívüli rendezvények, foglalkozások esetében is döntő mozzanat a sokoldalú, gondos előkészítés. Csoportos részvétel esetén biztosítani kell a megfelelő számú kísérőt. Közös rendezvény esetén is a helyi kulturális intézményekkel, sport- és egyéb közreműködő szervezetekkel lehetőleg írásos együttműködési megállapodást kell kötni. A sportrendezvényeken való részvételre is érvényesek az SZMSZ és a Házirend előírásai. Az egyéb kérdéseket a DSE szabályzata, illetve vezetősége határozza meg. A testnevelés speciális csoportok tanulói kötelesek a DSE szakosztályai (vagy külső sportegyesület) edzésein és versenyein részt venni. Ez alól felmentést indokolt esetben csak az igazgató adhat. Az iskola tanulói iskolán kívüli sportegyesületek, kulturális intézmények tevékenységében egyéb korlátozás nélkül részt vehetnek. Rendezvényen való részvétel indokával a tanulók nem kaphatnak felmentést a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvétel alól. Indokolt esetben, az osztályfőnökök javaslata alapján ez alól az igazgató adhat felmentést.

35

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Az ezeken való részvétel önkéntes és önköltséges. A tanulmányi kirándulások időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A tanulmányi kirándulásra igénybe vehető tanítás nélküli napok száma: egy. A kirándulás úti célját, fő tartalmát az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben rögzíteniük kell, indulás előtt két héttel a konkrét kirándulási tervet az iskolavezetésnek írásban le kell adniuk. Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. A rendezvény tervét az intézmény vezetőivel írásban kell ismertetni. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A tanulók által készített termékek vagyoni jogállásáról a Házirend rendelkezik. 14.A felnőttoktatás formái A tagintézmény felnőttképzési munkarendje  A Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény iskolarendszerű ápoló egészségügyi szakképzésben részesíti a nem tanköteles hallgatókat. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés (szociális gondozó és ápoló, szociális gondozó és szervező, műtőssegéd, gyakorló ápoló, ápolási asszisztens, gyógymasszőr szakképzésben) működhet a megfelelő jelentkező létszám esetén. A szakképzés követelményeit a Pedagógiai program (szakmai program) tartalmazza.  A felnőttek oktatása munkanapokon a szabad kapacitásnak megfelelően, 7 00 órától kezdődhet (korábban nem), ill. 1900 óráig tarthat (később nem).  A felnőttképzés szervezési-működési feladatait a gyakorlatioktatás-vezető látja el.  A hallgatók az adminisztrációs ügyeiket hétfőtől csütörtökig 8 00 és 1600 óra között intézhetik.

15.A mindennapos testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést az általános tanterv szerint a testnevelés órákon és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Felmenő rendszerben épül ki a heti 5 testnevelésóra, amely alapján megvalósul a Köznevelési tv. szerinti mindennapos testnevelés. Az emelt óraszámú testnevelési osztályba (Sportiskola) járó tanulók esetén a testnevelés órák száma heti 2 órával bővül, ahol külön tanterv szerint tanulnak. A tantervet a Pedagógiai program tartalmazza. Az emelt testnevelési tagozatra járó tanulóknak minimum heti 2 edzésen 36

részt kell venniük, vagy az iskola által biztosított sportfoglalkozáson vagy külső sportegyesületben. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógy-testnevelési órára kell beosztani. A gyógy-testnevelési órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni a tanulóknak. A testi, érzékszervi, és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. Az iskola délutáni sportfoglalkozásokat a diáksport egyesület és a tömegsport keretében szervezi meg. A DSE minden tanév szeptember 15-étől indítja be a sportágakat az iskola tanulóinak igényéhez és a mindenkori személyi és tárgyi feltételekhez igazítva. Az iskola a tömegsport foglalkozásokat is a tanulók igényének megfelelően szervezi meg, s tünteti fel a délutáni órarendben. Ezeken a sportfoglalkozásokon minden tanuló részt vehet. Iskolánk minden tanulója tagja lehet a DSE-nek. A DSE és az iskola közötti kapcsolatot a DSE elnöke (az iskola szaktanára) biztosítja. A DSE elnöke havi rendszerességgel beszámol az iskolavezetésnek a DSE működéséről. Erről emlékeztető jegyzőkönyv készül. A tornaterem rendje A tornateremben a tanulók csak felnőtt felügyelet mellett tartózkodhatnak! (Tanár, edző, táncpedagógus.) Váltócipő használata kötelező. A szereket csak rendeltetésszerűen használhatják. Erősítő, (kondicionáló) terem rendje Délután, „lukasórában” az erősítő teremben csak tanári engedéllyel (nem tanári felügyelettel) saját felelősségükre tartózkodhatnak a tanulók!A szereket csak rendeltetésszerűen használhatják. Sportudvar Délután és a délelőtti szabadidőben csak saját felelősségükre tartózkodhatnak itt tanulóink. A pályákat, szereket csak rendeltetésszerűen használhatják.

Sportfelszerelések használata Iskolánk és a DSE felszereléseit tanulóink ellenszolgáltatás nélkül vehetik igénybe. Ugyanakkor teljes anyagi felelősséggel tartoznak a nem rendeltetésszerű használatból eredő kár és elvesztésük esetén (sífelszerelés, korcsolya, melegítő, mez, labda, sátor, gumimatrac, stb.). 16.Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár mindkét intézményegységben megtalálható. A tagintézményben könyvtárosinformatikus, a székhelyen könyvtáros-asszisztens végzi munkáját. 37

A könyvtár szervezetét és működési rendjét a Könyvtári SZMSZ tartalmazza, amely az intézményi SZMSZ melléklete. Az iskolai könyvtár működési rendjére vonatkozó további rendelkezéseket külön szabályzat tartalmazza. A könyvtár Gyűjtőköri szabályzatát a 3.sz.melléklet tartalmazza. 17.Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás rendjére a mindenkori jogszabályok érvényesek. Az iskola tankönyvellátását és –rendelést az igazgató által megbízott tankönyvfelelősök végzi. Az iskola éves munkatervében és az éves munkaköri leírásban rögzíteni kell az ellátásért felelős dolgozók nevét, akik az adott tanévben  elkészítik az iskolai tankönyvrendelést,  lebonyolítják a tankönyvterjesztést. A tankönyvrendelést az iskola igazgatója hagyja jóvá. A tankönyvjegyzékből a helyi tanterv alapján és a szülői közösség véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvellátás első feltétele a szülők tájékoztatása a tankönyvtámogatás rendjéről, és igényeik felmérése nyilatkozattal. A szülő nyilatkozik arról, hogy a tankönyvtámogatás körén kívül eső tankönyveket az iskolától rendeli és vásárolja meg, vagy saját maga gondoskodik beszerzésükről. A tájékoztatóban meg kell jelennie, hogy kik jogosultak tankönyvtámogatásra, és az iskola mily módon biztosítja ezt (ingyenes tankönyv, könyvtári kölcsönzés). Ennek ellenőrzése a tanügyi igazgatóhelyettes, ill. a tagintézmény-vezető feladata. A tankönyvrendelésen fel kell tüntetni  a tankönyvek és tankönyvnek nem minősülő segédanyagok körét, mely utóbbiak megvétele nem kötelező,  a könyvtári állományba kerülő tartós tankönyvek és használt tankönyvek körét,  az ingyenes ellátás keretébe sorolt tankönyveket,  az ingyenes tankönyvellátás jogosultságának feltételeit. A tankönyvtámogatás keretében könyvtári kölcsönzéssel kiadott tankönyvek használati ideje az adott tantárgy tanulmányi idejére vonatkozik. A tanulmányi idő lejártakor a tanuló eldöntheti, hogy a tankönyvet visszaadja a könyvtárnak vagy megveszi. A tankönyvtámogatás keretében könyvtári kölcsönzéssel kiadott ingyenes tankönyvekért felelősséggel tartozik a tanuló, azaz elvesztése vagy szándékos megrongálása, ill. gondatlanság miatt teljesen használhatatlanná válása esetén kártérítési kötelezettsége van. A tankönyvellátás lépései: 1. Támogatást igénylők felmérése 2. Az ingyenes, a tartós és használt könyvek körének megállapítása3. A tankönyvrendelési listák összeállítása 4. A tankönyvrendelés lebonyolítása a KELO-rendszeren keresztül5. Az ingyenes tankönyvre jogosultság elbírálása 6.Tankönyvosztás

-

tankönyvfelelős tankönyvfelelős tankönyvfelelős tankönyvfelelős tanügyi-szervezési igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető tankönyvfelelős 38

18.Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (1) alapján A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, vagy szülő értesítésével elengedi orvoshoz az osztályfőnök, vagy az iskolavezetés tudtával, vagy akut esetben értesíti a mentőszolgálatot. A tanulót egyedül, felnőtt kíséret nélkül nem lehet elengedni a mentővel. Az iskolaorvos dönt a gyógytestnevelésre utalásban a szakorvosi leletek alapján. Amíg a tanulót nem utalta gyógytestnevelésre az iskolaorvos, addig nem minősül felmentettnek a testnevelés órák alól. Az egészségügyi ellátást az iskolaorvos és a védőnő a tanuló háziorvosával, illetve körzeti védőnőjével egyeztetve és vele együttműködve végzi. Az iskolaorvos a hét meghatározott napján végzi feladatát az erre a célra kialakított orvosi szobában. Az iskolaorvosi teendők ellátásával az iskolaorvost az intézmény fenntartója bízza meg. Az iskolaorvos és a védőnő munkáját iskola-egészségügyi munkaterv alapján végzi, amely tartalmazza:  az iskolaorvosi rendelés időpontját,  a tanulók egészségügyi szűrésének, ellenőrzésének ütemtervét. Az intézményben a kapcsolattartásért a pedagógiai igazgatóhelyettes felelős. Az intézmény egészségnevelési programját a pedagógiai program tartalmazza. 19.Az intézmény védő-óvó előírásai A) Balesetvédelem. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A baleset körülményeinek kivizsgálása az iskola balesetvédelmi felelősének a feladata. Az iskola nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ függelékében található munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban  Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az SZMSZ Kiegészítő Szabályzatában található munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat és a tűzvédelmi riadó rendelkezéseit. 39

 A NAT és az intézményi Pedagógiai program helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.  Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozni kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: o A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét és a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. o Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. o Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. o Rendkívüli események után. o A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.  A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.  A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeret témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződniük arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.  A fokozottan balesetveszélyes tanítási órák (testnevelés, fizika, kémia, informatika) balesetmegelőzési feladatait az SZMSZ Kiegészítő szabályzatában található munkavédelmi Szabályzat is tartalmazza.  Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit a munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét, az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ Kiegészítő szabályzatában található munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbaleset esetén  A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: 40

- a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost, mentőt kell kihívni, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának. Az iskola igazgatója vagy a tanügyi-szervezési igazgatóhelyettes az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi.  A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és meg kell várni a szakszerű segítségnyújtást.  Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia, melynek során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló jellegű balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.  Tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - A tanulóbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. - A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek) és egy példányt az iskola irattárában kell elhelyezni. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. B) Dohányzás tilalma Az iskola területén és a kaputól 5 méterre a dohányzás tilos mind a tanulók, mind a dolgozók számára. A tanulók dohányzása esetén először igazgatói figyelmeztetéssel hívjuk fel a figyelmét jogsértő magatartására, majd második alkalommal fegyelmi eljárást indít a z intézmény ellene. 20.Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó… stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ Kiegészítő Szabályzatában meglévő munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat a tartalmazza. Az igazgató a rendkívüli esemény jellegének megfelelően  haladéktalanul értesíti az érintett hatóságot, a fenntartót, a szülőket,  megtesz minden olyan intézkedést, amelyek a tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. 41

Bombariadó esetén a bombariadót vevő dolgozó azonnal jelzi a tényt az iskolavezetés jelen lévő tagjának, aki értesíti a rendőrséget. Megérkezésükig haladéktalanul meg kell kezdeni az épület kiürítését. Az épület elhagyására az iskolarádión keresztül kell felszólítani a bent tartózkodókat. Az épület kiürítése a teremben lévő pedagógusok, tanárok vezetésével a következő rendben történik: A földszinti helyiségekből a vészkijáraton át az utcára (sorrend: könyvtár, 4., 1., 2., 3. terem) Az első emeleti helyiségekből és a felső szint termeiből főbejáraton át az utcára (sorrend: rajzterem, 14., 13., 5.16.,17. az udvarra) 10., 11., 12. – főbejáraton át az utcára Tornaterem (hátsó kijárat) A felső szint helyiségeiből a vészkijáratokon át az utcára (sorrend: A vészkijárat: 7., fizika labor, szertárak, természettudományi előadó, 15., 6. B vészkijárat: 8., 9., nyelvi labor, számítástechnika szertár, számítástechnika 1., számítástechnika 2., kémia labor, 10., 11.12.) Tagintézményben: A földszinti 1-es, 2-es és 3-as tanteremből és a tornateremből a vészkijáraton át az utcára. Az első emeleti helyiségekből (11-es,12-es, 13-as, 14-es, 15-ös tanteremből) az utcára a főbejáraton. A második emeletről ( 21-es, 22-es, 23-as, 24-es, 25-ös tanteremből) az utcára a főbejáraton át. A harmadik emeletről ( 31-es, 32-es, 33-as, 34-es, 35-ös tanteremből) az utcára a főbejáraton át. Az épület elhagyása után létszámellenőrzést kell tartani. A bombariadó miatt félbeszakadt tanítást a riadó miatt megszakadt órával kell folytatni. Az iskola kiürítését tanévenként legalább egy alkalommal el kell próbálni, tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 21.Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályai Az iskola reklámfelületein hirdetési anyag csak igazgatói engedéllyel jelentethető meg. Az iskolában reklámozható minden olyan tevékenység, amely nem esik a köznevelési törvény tilalma alá. 22.Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az iskola pedagógiai programja, az SZMSZ és a Házirend nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető és megtekinthető. E dokumentumok egy-egy példánya az alábbi helyeken található meg: az iskola igazgatói irodája az igazgatói iroda tagintézményben mindkét intézményegység tanári szobája 42

az iskola honlapja (www.madach-starjan.sulinet.hu) Az iskolai dokumentumokkal kapcsolatos kérdésekre az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezető nyújt tájékoztatást telefonon vagy személyesen 8-16 óra között.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az Szervezeti és Működési Szabályzat a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, ………… napjától hatályos szövege. Salgótarján, 2013.03.25.

Szluka Pálné igazgató

Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási nyilatkozatok

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2013.03.25-i értekezletén fogadta el.

………………………………………..

……………………………………………..

a tantestület képviselői

43