M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció Kerka mente (HUBF20044) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

AZ UVATERV ZRT. megbízásából készítette:

DORONICUM Kft. (9794 Felsőcsatár, Petőfi u. 13. : 70-3366-055) Szerző VIDÉKI Róbert (okl. biológus, botanikus) természetvédelmi szakértő (Ny.sz.: Sz-03/2009)

Felsőcsatár (kézirat)

2014.

M70 autóút 2x2 forgalmi sávra történő bővítése – Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

A hatásbecslési dokumentáció készítőjének adatai Doronicum Szolgáltató Kft. Cím: 9794 Felsőcsatár, Petőfi S. u. 13. Adószám: 13001214-2-18 Cégjegyzékszám: Cg.18-09-105408 Tel: 70/3366-055 E-mail: [email protected]

........................................................................... Felelős tervező: Vidéki Róbert okleveles biológus, botanikus természetvédelmi szakértő (Ny.sz.: Sz-03/2009)

Megbízó adatai: UVATERV Zrt. 1117 Budapest, Dombóvári út 17-19.

Ez a jelentés a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll

DORONICUM Kft. (9794 Felsőcsatár, Petőfi u. 13. : 70-3366-055)

2


Tartalom: Adatok ....................................................................................................................................... 4 A hatásbecslési dokumentáció fontosabb megállapításainak összefoglalása............................ 5 1. Azonosító adatok .................................................................................................................. 6 2. Az érintett Natura 2000 terület.............................................................................................. 7 3. A terv vagy beruházás ......................................................................................................... 10 4. A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai......................................................................... 19 5. Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások .............................................................................. 20 6. A megvalósítás indokai ....................................................................................................... 20 7. A kedvezőtlen hatások mérséklése...................................................................................... 21 8. Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések.......................................................................... 21 9. Irodalom .............................................................................................................................. 21 10. Mellékletek........................................................................................................................ 22


3


Adatok MUNKA MEGNEVEZÉS

M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése környezetében található Natura 2000 hatásbecslési dokumentációjának elkészítése

TERÜLETAZONOSÍTÁS (a) Terület neve: Kerka mente kjtt.-nek az M70 autóúttal határos része (16+970 – 18+100 kmsz.) (b)Megye: Zala megye (c) Érintett település külterület: Tornyiszentmiklós, Dobri (d)Tengerszint feletti magassága: 151-153 m. (e) Vizsgált terület kiterjedése: cca. 76,3 ha (f) Vizsgált területet fedő 1:10 000 méretarányú térképszelvény száma: 31-431; 31433 (g) Illetékes természetvédelmi hatóság: Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség. (h) Jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő megnevezése: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. (i) Egyéb: közvetlenül határos a védelemre tervezett Kerka-mente Tájvédelmi Körzettel, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózat „puffer- és magterület”, valamint a „megszakított folyosó” kategóriába sorolt területrészével. A MUNKA SZAKASZAI dátum

munkaszakasz

2013. 10 – 2014. 04. 2014. 01-05.

terepi munka, adatfelvételezés, fényképezés kiértékelés, adatfeldolgozás és digitalizálás, utólagos terepbejárás, összegzés, a végleges jelentés elkészítése

MÓDSZERTANI ÉS EGYÉB MEGJEGYZÉSEK rövid leírás és hivatkozás

a háttér adatok összegyűjtése után a terület bejárása és a Á-NÉR térkép és leírás készítése hivatkozás

Fekete G. – Molnár Zs. és Horváth F. (szerk.) (1997): A Magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Bölöni J.– Molnár Zs. – Kun A. és Biró M.: Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (ÁNÉR2007). – Mscr. 1-20. ALKALMAZOTT KATEGÓRIARENDSZER TÉRKÉPEZÉS LÉPTÉKE

Á-NÉR VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

1 : 10 000 térképekkel ellátott állapotfelmérés


4


A HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA A tervezett beruházás, az M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése 500 m-es távolságra megközelíti a Kerka mente (HUBF20044) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. Az M70 autóút a tárgyi Natura 2000 területet kettévágja, de a területet érintő szakaszán 2x2 forgalmi sávra kiépítés korábban megtörtént, ezért a Natura 2000 területtel határos szakaszon a Natura 2000 terület igénybevételére nem kerül sor. A tervezett beruházás megvalósulása esetén közösségi jelentőségű (Natura 2000) faj vagy élőhely állományait nem érinti, pusztulása közvetlen érintettség hiányában nem várható. A tárgyi Natura 2000 területen nem indokolt kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések alkalmazása. Felsőcsatár, 2014. május VIDÉKI RÓBERT okl. biológus, botanikus


5


1. Azonosító adatok 1.1. A terv készítőjének, illetve a beruházónak a neve, címe, elérhetősége Doronicum Szolgáltató Kft. Cím: 9794 Felsőcsatár, Petőfi S. u. 13. Vidéki Róbert E-mail: [email protected] Tel: 70-3366-055 UVATERV Zrt. 1117 Budapest, Dombóvári út 17-19. 1.2. Az adatlap kitöltésében résztvevő személyek, szervezetek neve, címe, elérhetősége, szakmai referenciáinak leírása Doronicum Szolgáltató Kft. Cím: 9794 Felsőcsatár, Petőfi S. u. 13. Vidéki Róbert E-mail: [email protected] Tel: 70-3366-055 A Doronicum Szolgáltató Kft. feladathoz köthető szakmai referenciáinak leírása 2010-2013. évben Szakértői vélemény az Ötvöskónyi 0109/3 hrsz-on (Ötvöskónyi 9I) engedély nélkül végzett fakitermelés ügyében. Vidéki R. (2010) Mscr. Felsőcsatár 19 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült Claessens Karel megbízásából) Szakértői vélemény a Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) Natura 2000 területen végzett gyepfeltörés ügyében. Vidéki R. (2010) Mscr. Felsőcsatár 26 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült Tordai Judit megbízásából) Az M8 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5) – Szolnok közötti szakasz ’A’ nyomvonal változatának a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja I. Gógány-és Kőrös-ér mente (HUDI20022) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Vidéki R. (2011) Mscr. Felsőcsatár 26 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Utiber Kft. megbízásából) Az M8 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5) – Szolnok közötti szakasz ’A’ nyomvonal változatának a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja II. Nagykőrösi pusztai tölgyesek (HUDI20035) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Vidéki R. (2011) Mscr. Felsőcsatár 21 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült a Utiber Kft. megbízásából) Győr, Gönyűi és Szőgyei 20 KV-os vezeték ideiglenes kiváltása. Előzetes vizsgálati dokumentáció. Élővilág-védelem fejezet. Vidéki R. (2011) Mscr. Felsőcsatár 12 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Öko-Nett Bt. megbízásából) 47 sz. főút 160+550 – 167+263 km sz. közötti szakasz 11,5 tonnás burkolat megerősítése által érintett terület Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja. Mágocs-ér (HUKM20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Vidéki R. (2012) Mscr. Felsőcsatár 23 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Utiber Kft. megbízásából) 47. sz. főút 173+780 - 195+420 kmsz. közötti szakasz 11,5 tonnás burkolat megerősítése és párhuzamos kerékpárút-építés által érintett terület Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja Vásárhelyi és Csanádi gyepek (HUKM20001) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület és Vásárhelyi- és Csanádi-puszták (HUKM10004) különleges madárvédelmi terület Vidéki R. (2012) Mscr. Felsőcsatár 34 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Utiber Kft. megbízásából)


6

M70 autóút 2x2 forgalmi sávra történő bővítése – Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció 86. sz. főút Zalalövő elkerülő. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Felső-Zala-völgy (HUBF20047). Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 22 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút Zala-megyei szakaszának 11,5 t-s burkolat erősítése a 0+000 – 37+774 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Kebele (HUBF20048). – Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 22 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút Zala-megyei szakaszának 11,5 t-s burkolat erősítése a 0+000 – 37+774 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Nyugat-Göcsej (HUBF20039). – Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 25 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút 11,5 t-s burkolat erősítése a 37+774 - 53+000 km sz. szakaszhatáron belül és a 76 és 86 számú főutak Nádasd-Hegyhátsál-Katafa közös elkerülő szakasz (44+120-50+000 km sz.). Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Őrség (HUON10001). – Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 23 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút Zala-megyei szakaszának 11,5 t-s burkolat erősítése a 0+000 – 37+774 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Rába és Csörnöc-völgy (HUON20008). – Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 23 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút 11,5 t-s burkolat erősítése a 37+774 - 53+000 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Őrség (HUON20018). – Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 25 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából).

2. Az érintett Natura 2000 terület 2.1. A Natura 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van Az Európai Unió a területén megmaradt természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatés növényfajok védelme érdekében hozta létre az uniós védelemre érdemes területek összefüggő rendszerét, NATURA 2000 néven. A NATURA 2000 hálózat kijelölésének és fenntartásának jogi alapja két EU jogszabály; a Madárvédelmi Irányelv (79/409/EEC) és az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EEC). A kormány az 1996. évi LIII. törvény és az előzőekben említett európai irányelvek alapján megalkotta az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletet, melynek mellékleteiben kijelölésre kerültek: 1a — különleges természet-megőrzési, 1b — kiemelt jelentőségű természet-megőrzési, 2 — különleges madárvédelmi területek. A Korm.rend. mellékletében felsorolt területek együtt alkotják a NATURA 2000 hálózat magyarországi hálózatát. A vizsgált terület érintettsége Az M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése tervezett beruházás 500 m-re megközelíti az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006 (XII.8.) KvVM rendelet alapján kialakított Kerka mente (HUBF20044) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet.


7

8


Az igénybevétel mértéke: A tervezett beruházás kapcsán Natura 2000 terület igénybevételére nem kerül sor. Területi kategória (a kategória megjelölendő):  Különleges madárvédelmi terület  Különleges természetmegőrzési terület  Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület  Jelölt Natura 2000 terület  Jóváhagyott Natura 2000 terület Fogalmak: h) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: jellegzetes, közösségi szempontból jelentős természeti értékkel rendelkező terület, amelyen a g) pontban foglalt fajokon és élőhelyeken kívül a közösségi szempontból kiemelten jelentős, a 2. B) és 3. B) számú mellékletben meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye vagy a 4. B) számú mellékletben meghatározott kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípus található; Jelölő élőhelytípusok (Natura 2000 kóddal) és fajok Kerka mente (HUBF20044) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő élőhelyek (a vastagon szedettek a vizsgált területen is előfordulnak v. előfordulhatnak) Magyar név Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus

Kód

COVER

REPRESENT

REL_SURF

CONSERVE

3130

0.01

C

C

C

3150

2.7

A

B

A

3260

0,8

A

C

B

6410

1.2

B

C

B

6430

1.2

B

C

B

6440

6

A

C

B

91E0

18

A

C

A

91F0

6

B

C

B


9

M70 autóút 2x2 forgalmi sávra történő bővítése – Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Illír gyertyános-tölgyesek (Erythronion-Carpinion)

91L0

6

B

C

B

1. táblázat: A Kerka mente (HUBF20044) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő élőhelyek. (forrás: Natura 2000 Standard Data Sheet 2011) Jelmagyarázat: Cover A teljes területhez képest az élőhely kiterjedése %-ban Represent: A: kiváló B: jó C: szignifikáns reprezentativitás D: nem-szignifikáns reprezentativitás

Rel_Surf: A: 100% >= p > 15% B: 15% >= p > 2% C: 2% >= p > 0% Conserve: A: kiváló védelem B: jó védelem C: átlagos vagy gyenge védelem

Kerka mente (HUBF20044) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő jelölő állatfajok (a vastagon szedettek a vizsgált területen is előfordulnak v. előfordulhatnak) SPECNAME

Magyar név

ANNEX_II

RESIDENT

Lucanus cervus

Szarvasbogár

Y

2000

C

A

C

Maculinea nausithous

Sötét hangyaboglárka

Y

P

B

A

C

Maculinea teleius

Vérfűhangyaboglárka

Y

P

C

A

B

Coenagrion ornatum

Díszes légivadász

Y

P

B

A

C

Unio crassus

Tompa folyamkagyló

Y

P

C

B

C

Nagy hőscincér

Y

P

C

B

C

Vágó csík

Y

P

C

A

B

Halványfoltú küllő

Y

P

B

A

B

Misgurnus fossilis

Réti csík

Y

P

C

A

C

Sabanejewia aurata

Törpecsík

Y

R

D

Umbra krameri

Lápi póc

Y

P

C

B

B

Balin

Y

P

C

A

C

Eudontomyzon spp.

Ingola fajok

Y

R

B

A

A

Rhodeus sericeus

Szivárványos

Y

P

C

B

C

Cerambyx cerdo Cobitis taenia Gobio albipinnatus

Aspius aspius

POPULATION CONSERVE ISOLATION


10

M70 autóút 2x2 forgalmi sávra történő bővítése – Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció amarus

ökle

Bombina bombina vöröshasú unka

Y

5000

C

A

C

Bombina variegata

sárgahasú unka

Y

200

D

Emys orbicularis

mocsári teknős

Y

50

D

Triturus dobrogicus

dunai tarajosgőte

Y

2000

C

A

C

Barbastella barbastellus

nyugati piszedenevér

Y

100

C

B

C

közönséges denevér

Y

200

C

C

C

nagyfülű denevér

Y

100

C

B

C

Myotis emarginatus

csonkafülű denevér

Y

50

C

C

C

Castor fiber

közönséges hód

Y

20-30

B

A

B

Lutra lutra

vidra

Y

15

C

B

C

Myotis myotis Myotis bechsteini

2. táblázat: A Kerka mente (HUBF20044) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő állatfajok. (forrás: Natura 2000 Standard Data Sheet 2011) Jelmagyarázat: Resident: állandó populáció (pár, egyedszám) Breed.: költőpopuláció (pár)

Conservation: A: kiváló védelem B: jó védelem C: átlagos vagy gyenge védelem

Population A: 100% >= p > 15% B: 15% >= p > 2% C: 2% >= p > 0% D: nem-szignifikáns populáció

Isolation: A: a populáció (szinte) izolált B: a populáció nem izolált, de az elterjedési terület peremén van C: a populáció nem izolált, és az elterjedési területen belül van

2.2. Azoknak a közösségi jelentőségű fajoknak és/vagy élőhelytípusoknak a felsorolása, amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a Natura 2000 területén hatással lehet a terv Természetes v. természeteshez közeli állapotú Natura 2000 jelölő élőhelyek, valamint Natura 2000 jelölő fajok állományai a hatásterületen* kívül helyezkednek el. *Közvetlen hatásterület a tervezett nyomvonal és annak közvetlen környéke, mintegy 20-25 m széles sávban. A közvetett hatásterület fajtól, annak otthonterületétől (home range) és élőhelytől függően 20-25 és 100 m között változik. Későbbiekben lásd részletesen kifejtve.

3. A terv vagy beruházás 3.1. A Natura 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása



A tervezett beruházás célja az M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése. A tervezés az autóút jobb pályája hiányzó szakaszainak útépítési és járulékos szakági terveinek elkészítésére terjed ki. 3.2. A terv vagy beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama A Letenyei és a Muraszemenyei csomópontok között a 3+775 – 9+165 km szelvények között és a Muraszemenyei és a Tornyiszentmiklósi csomópontok között a 11+865 – 16+505 km szelvények között kell a hiányzó jobb pályát megépíteni. Az M70 autóút többi szakasza teljes autópálya keresztmetszettel épült meg, ott a forgalomtechnikai átalakításoktól eltekintve tervezési feladat nincs. A beruházás célkitűzései a következők:  az M70 autóút keresztmetszeti kapacitásának növelése;  az új nyomvonalon kedvezőbbé válnak a közlekedési feltételek, beleértve: utazási idő megtakarítás, megnövekedett forgalombiztonságot is;  kedvezőbbé válik az észak-dél közötti közúti kapcsolat;  a kedvezőbb közúti kapcsolat eredményeként várhatóan megnövekszik a helyi gazdaság aktivitása;  a magas szolgáltatási színvonalat biztosító közúti kapcsolat a településen, ill. annak környékén megnyitja a lehetőséget újabb cégek letelepüléséhez, ezáltal is munkalehetőséget biztosítva a településen élők számára. Tervezési paraméterek Pályaszerkezet méretezés A pályaszerkezet méretezést az e-UT 06.03.13 ÚME szerint végezték el. Az említett előírás alapján 20 cm vastag C12/15 soványbeton alapréteget feltételezve a szükséges aszfaltréteg vastagsága 20 cm. Az építendő jobb pályára javasolt pályaszerkezet a következő: M70 autópálya „R” terhelési osztály 4 cm SMA 11 (mF) kopóréteg 7 cm AC 22 kötő (mNM) kötőréteg 9 cm AC 22 kötő (mNM) alapréteg 20 cm Ckt-4 cementstabilizáció Útépítés  A két tervezési szakaszon a jobb pálya helyén töltésszélesítés. A meglévő bal pálya töltését balra nem kell szélesíteni, mert a bal oldali padka és rézsű a teljes kiépítettségnek megfelelően épült meg.  A meglévő 7,50 m széles burkolatot balra 2,00 m-rel, jobbra a tengely felé pedig 1,50 m-rel kell szélesíteni. A marási és megerősítési vastagságokat előzetes vizsgálatok után méretezéssel kell megállapítani. A jobb pálya burkolatával együtt így teljes 28,00 m-es koronaszélességű autópálya épül.  A jelenlegi 2x1 sávos szakaszok előtti és utáni 400-400 m hosszú átmeneti szakaszokon kopóréteg csere szükséges.  Csomópontok, országos közutak, egyéb helyi utak áttervezése nem szükséges. Hídépítés DORONICUM Kft. (9794 Felsőcsatár, Petőfi u. 13. : 70-3366-055)

11


A hiányzó jobb pályán a felüljárókat meg kell építeni, illetve a műtárgynak számító 3 mnél nagyobb átmérőjű átereszeket meg kell hosszabbítani. A tervezett helyszíneket az alábbi táblázat tartalmazza: Kmsz. 5+710 6+441 7+206 7+406 8+226

Megnevezés aluljáró burkolt út alatt felüljáró Mura-holtág felett felüljáró Murarátka Béke u. felett áteresz felüljáró Mura-ártér felett

Forgalomtechnika Az alapvető forgalmi rend a 2x1 sávos terelés megszűnésétől eltekintve nem változik. A szakági tervnek az érintett szakaszok burkolati jeleinek, tábláinak és vezetőkorlátainak áttervezését kell tartalmaznia, figyelembe véve az engedélyezési terv készítésekor már rendelkezésre álló Közlekedésbiztonsági Hatásvizsgálat megállapításait. Növénytelepítés A tervezett jobb pálya rézsűjének és a védőkerítésig terjedő terület növényesítése. A védőkerítés a teljes kiépítettségnek megfelelő szélességű terület határán épült, áthelyezésére csak egyes átereszek térségében kerül sor. Közművek Tervezést csak a belógó légvezetékek, rövid védőcsövek, stb. igényelnek. Az építés és forgalomba helyezés várható időpontja: 2014-2015. év 3.3. A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése – a környezetvédelmi előírások betartása mellett – a Natura 2000 területen: A tárgyi Natura 2000 területtel határos szakaszon Natura 2000 terület igénybevételére nem kerül sor. 3.4. A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyagnyerőhelyek, a szállítási vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.) Mivel a Natura 2000 területet érintő szakaszon a 2×2 forgalmi sávra kiépítés korábban megtörtént, ezért járulékos terhelésnövekedés a kivitelezés során elsősorban az építési forgalom hatásaként várható. Az éjszakai időszakban munkát, és szállítást nem végeznek. A tervezett beavatkozás hatására a főút kapacitása nem változik, a forgalom távlati nagyságára továbbra is a jelenlegi forgalom intenzitása feltételezhető. A kivitelezés során átmenetileg tapasztalható hatások a Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok esetében csak kismértékűek. A hatásokat az alábbi 3. táblázat foglalja össze.


12

13


HATÓTÉNYEZŐ Építés Építés során fellépő forgalom növekedés miatt levegőszennyezése, zaj- és rezgéskeltése

HATÁSVISELŐ

KÖZVETLEN HATÁS

KÖZVETETT HATÁS

Levegő

Levegőszennyeződés

Távolabb vándorlás

Zaj

Zavarás és rezgés zavaró hatása

Távolabb vándorlás

3.5. A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése A beruházás során az alábbi fontosabb elemek kerülnek megvalósításra: Útpálya aszfaltburkolattal történő megerősítése, útburkolat és útkorona szélesítése szabványos szélességre, új útpálya és csomópont építés, korszerűsítés, híd- és áteresz építés, valamint a meglévő vízelvezető árkokat kitisztítása, illetve profilozása. 3.6. A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése 3.6.1. Táji környezet A tervezési terület Zala megye dél-keleti szélén, az országhatár mellett található. Közigazgatásilag Tornyiszentmiklós és Dobri települések külterületére esik. (1.1-1.2. sz. térkép). A Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás – Mo. kistájainak katasztere (MAROSI – SOMOGYI 1990) – szerint a Zalai-dombvidék középtájon belül a Mura-balparti-sík kistáj területére esik. A tervezési terület növényföldrajzi értelemben a pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Dél-Dunántúl flóravidékén belül (Praeillyricum) a Zalai-dombvidék (Saladiense) flórajárás területen található (MOLNÁR in FARKAS 1999). Megközelítése több irányból burkolt úton lehetséges. A vizsgált területet részben gépkocsival, részben csak gyalogosan lehet bejárni. Az M70 autóút Letenye – Tornyiszentmiklós közötti meglévő szakasza alapvetően mezőgazdasági területeken, kisebb erdősávokkal, csatornákkal szabdalt, antropogén hatás alatt álló tájban halad. A meglévő nyomvonal kialakításakor lettek kettévágva ezek a korábban egybefüggő élőhely mozaikok. 3.6.2. A tervezési terület és környezetének élőhelyei 3.6.2.1. tervezési terület és környezetének botanikai jellemzése Az alábbi táblázat tartalmazza az élőhelyfoltok azonosítószámait, NÉR kódjait és a folt részletes jellemzése. A táblázat kiegészül a foltok természetvédelmi értékelésével és a Natura 2000 élőhelyi érintettség feltüntetésével. (Lásd 2. – 3.– 4. térkép) ID

NER

9

U11

10

OB

Részletes jellemzés

T_S

Nat2000

Út- és vasúthálózat A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza

1

-

2-3

-


14

M70 autóút 2x2 forgalmi sávra történő bővítése – Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. 12

J4

50

T1

52

OB

53

RA

54

RA

55

B5xP2a

370 RAxP2axOD

371 RA 372 OB 375 T1

376 RBxOD

377 T1 378 T1 379 RBxOD 386 OB 387 OB 388 RA 389 RAxP2a

Fűz-nyár ártéri erdő. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Jellegtelen üde gyep. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Bányató szélében lévő keskeny magassásos zóna, amely pionír fűzfajokkal cserjésedik. A töltés lábánál lévő nem kaszált részt összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. A talpárok becserjésedett-fásodott fehér fűzzel (Salix alba), fehér nyárral (Populus alba), csigolyafűzzel (Salix purpurea), enyves égerrel (Alnus glutinosa). A töltés rézsűje cserjésítve van kökénnyel (Prunus spinosa), de ezen a fehér akác (Robinia pseudoacacia) is terjed. A töltés cserjésítése még mezei juharral (Acer campestre) és kerti gyöngyvessző (Spiraea × vanhouttei) van még telepítve. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Puhafás jellegtelen erdő. Rezgő nyár (Populus tremula) és közönséges nyír (Betula pendula) által meghatározott spontán felverődött erdős-cserjés folt. A nyarak között szórványosa közönséges gyertyán (Carpinus betulus) fiatal egyedei is előkerülnek. A fák közötti kisebb gyepmaradványokat összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. A terület legmélyebb részén zárt cserjést hamvas fűz (Salix cinerea) és a földi szeder (Rubus fruticosus agg.). A gyepszintjében nagy foltokban van jelen a rezgő sás (Carex brizoides). További megfigyelt növényfajok: tyúkhúr (Stellaria media), nagy csalán (Urtica dioica), békaszittyó (Juncus effusus), indás ínfű (Ajuga reptans), göcsös görvélyfű (Scrophularia nodosa). Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Lásd a 376. foltot. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett


3

91E0

1

-

2-3

-

2 2

-

3

-

2

-

2

-

2-3

-

1

-

2-3

-

1 1

-

2-3

-

2-3

-

2-3

-

2

-

2

-

15


390 OB 391 U11 392 OB

393 RAxP2a

394 RAxP2a

395 J6

396 P2a 397 U9 401 OCxOD 402 OC 403 T1 404 RAxOD

405 OB 406 U8

407 J4

408 U8 409 RAxOD

megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Út- és vasúthálózat A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Gazdag cserjeszinttel jellemezhető keményfa ligeterdő folt. A lombkoronaszintet magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), kocsányos tölgy (Quercus robur) és mezei juhar (Acer campestre) alkotja. A cserjeszintben csigolyafűz (Salix purpurea), hamvas fűz (Salix cinerea) és egybibés galagonya (Crataegus monogyna) és közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) alkotja. A gyepszint viszonylag fajszegény, de a koratavaszi geofiton aszpektusban nagy tömegben megtalálható a hóvirág (Galanthus nivalis). A széli részeket változó szélességű sávban a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) kíséri. További megfigyelt növényfajok: magyar imola (Centaurea pannonica), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), nád (Phragmites australis), Üde és nedves cserjés. Állóvizek A horgásztó (egykori bányató) körüli nem gondozott nem kaszált és művelt részeket összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. Az egyik horgászhelyhez tartozó épület előtti taposott terület. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Folyóvizek Fűz-nyár ártéri erdő. A felső lombkoronaszintben fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis). A cserjeszintet a csigolyafűz (Salix purpurea), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), és ritkábban a hamvas fűz (Salix cinerea) sávja képezi. Szórványosan megfigyelhető enyves éger (Alnus glutinosa), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) egyede is. Folyóvizek A töltésnél telepítve fehér nyár (Populus alba) és fehér fűz (Salix alba) található. A nem kaszált és művelt részeket


2-3

-

1

-

2-3

-

2

-

2

-

3-4

-

3

-

2

-

2

-

2

-

1

-

2

-

2-3

-

3

-

3

91E0

3

-

2

-

16


410 J4 411 J4

412 J4xJ5

413 OBxD34

414 OBxOD 415 RA

416 RAxOD 417 OCxODxS6

összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. További megfigyelt növényfajok: gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), csomós ebír (Dactylis glomerata), fekete üröm (Artemisia vulgaris), mezei aszat (Cirsium arvense), egynyári seprence (Erigeron annuus), mezei katáng (Cichorium intybus), keserűgyökér (Picris hieracioides), réti here (Trifolium pratense), nagy útifű (Plantago major), madárkeserűfű (Polygonum aviculare). Fűz-nyár ártéri erdő. Lásd a 407. folt jellemzését. Fűz-nyár ártéri erdő. Egy puhafás ligeterdő maradvány, amelyet a fehér fűz (Salix alba), fekete nyár (Populus nigra), enyves éger (Alnus glutinosa), közönséges dió (Juglans regia) vegyes állománya alkot. Szórványosan középkorú kocsányos tölgy (Quercus robur) egyedek is megfigyelhetők. Vízfolyás. A parton a nádas (Phragmitetum communis) és széleslevelű gyékényes (Typhetum latifoliae) mellett békabuzogányos (Sparganietum erecti) és harmatkásás (Glycerietum maximae) található. További megfigyelt növényfajok: sárga nőszirom (Iris pseudacorus), tavi lórom (Rumex hydrolapathum). A partmenti sávot hamvas fűz (Salix cinerea) cserjése kíséri veresgyűrű sommal (Cornus sanguinea), csigolyafűzzel (Salix purpurea) és parlagi rózsával (Rosa canina). Az út mentén megtalálhatók a gyalogakác (Amorpha fruticosa) cserjéi. Nagyon zárt, gyalogosan nem járható növényzet jellemzi a területet. Degradált mocsárét és mezofil sztyeprét mozaikja. Jelenleg kaszált gyep, amelyet szárzúzóval próbálnak a cserjés foltoktól megtisztítani. Korábban legelőként hasznosított terület erőteljesen elcserjésedett. A széli részén nagyobb nitrofil gyomfolt is megfigyelhető. Jellemző fűfajok: réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), gyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa), fehér tippan (Agrostis stolonifera), tarackbúza (Elymus repens), árva rozsnok (Bromus inermis), csomós ebír (Dactylis glomerata). További megfigyelt növényfajok: őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), erdei szamóca (Fragaria vesca), bakfű (Betonica officinalis), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), réti boglárka (Ranunculus acris), magyar imola (Centaurea pannonica), közönséges galaj (Galium mollugo), mezei aszat (Cirsium arvense), közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum), mezei keresztfű (Cruciata laevipes), amerikai őszirózsa (Aster sp.). Egyes részein a magas aranyvessző (Solidago gigantea) nagy foltokat borít. A gyepben kisebb-nagyobb foltokat képez az enyves éger (Alnus glutinosa) és magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica). A fás foltokat egy zárt veresgyűrű som (Cornus sanguinea) alkotta cserjés veszi körbe. Degradált üde gyep, amelyet korábban elborított a magas aranyvessző. Jelenleg kaszált gyep, amelyet szárzúzóval próbálnak az aranyvesszőtöl megtisztítani. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Nagy kiterjedésű fátlan terület, amelyet összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis


3

91E0

3

91E0

3-4

91E0

3

6510

2-3

-

2

-

2

-

2

-

17


418 OBxP2a

419 J4xS6

420 T1 421 J4 422 T1 423 RA 424 RA 425 OB

426 RAxOD

431 J6

epigeios) állománya borítja. Valószínűleg korábban szántó volt, amely felhagyásra került. Spontán cserjésedik-fásodik enyves égerrel (Alnus glutinosa), fehér akáccal (Robinia pseudoacacia), fekete nyárral (Populus nigra) és csigolyafűzzel (Salix purpurea). Lásd a 413. foltot. Az előbbihez hasonlóan erőteljesen elcserjésedett, fásodott terület. Zárt kökény (Prunus spinosa) cserjés foltok keletkeztek, amelyek eltávolítása jelenleg zajlik. A vízfolyás melletti fás sávot a nyarak és füzek mellett mezei juhar (Acer campestre) és kocsányos tölgy (Quercus robur), valamint a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), valamint fehér akác (Robinia pseudoacacia) alkotja. A fák a már említett áthatolhatatlan cserjéssel szegélyezettek. A gyepszint az árnyalás következtében többnyire hiányzik, vagy nagyon fajszegény. A fákra vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. A vízfolyás felszínét apró békalencsés (Lemnetum minoris) és a vízitök (Nuphar lutea), hínár borítja. További megfigyelt növényfajok: keskenylevelű békakorsó (Berula erecta), Az áteresz kombinált, vadátjárásra és gépjármű közlekedésre egyaránt alkalmas. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Fűz-nyár ártéri erdő. Lásd a 407. folt jellemzését. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Keményfás ártéri erdő. A Kerka egykori részben lefűződött vagy levágott ágait keményfaliget erdő kíséri. A vízfolyás a természetes állapotoknak megfelelően meanderezik. A felső lombkoronaszintet a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) mellett a parttól kissé távolabb eső kocsányos tölgy (Quercus robur) egyedek képezik. A part menti sávban szórványosan enyves éger (Alnus glutinosa), fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis) található. A peremi részein zárt cserjést képez a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), hamvas fűz (Salix cinerea), csigolyafűz (Salix purpurea). A fás folt alatt a cserjés megritkul és kiegészül a fekete bodzával (Sambucus nigra), közönséges fagyalal (Ligustrum vulgare), közönséges borostyán (Hedera helix). A cserjésből zöld juhar (Acer negundo) és amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) egyedek állnak ki. A gyepszint viszonylag fajszegény, de a koratavaszi geofiton aszpektusban nagy tömegben megtalálható a hóvirág (Galanthus nivalis). Megfigyelt növényfajok: erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), ragadós galaj (Galium aparine), nagy csalán (Urtica dioica). A szántó felőli részeket keskeny sávban a magas aranyvessző (Solidago gigantea)


2-3

-

3

91E0

1

-

3

91E0

1

-

2

-

2

-

2-3

-

2

-

3-4

91F0

M70 autóút 2x2 forgalmi sávra történő bővítése – Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció kíséri.

4. táblázat: Az élőhelyfoltok azonosítószámai, kódjai és a folt jellemzése. A táblázat kiegészül a foltok természetvédelmi értékelésével és a Natura 2000 élőhelyi érintettség feltüntetésével. (Lásd 2. – 3 – 4. térkép)

Az élőhelytérképezés eredményeként megállapítható, hogy a tervezett beruházás a tárgyi Natura 2000 területen jelölő élőhelyet nem érint. A Natura 2000 területet érintő szakaszon a 2×2 forgalmi sávra kiépítés korábban megtörtént.

Zoológiai jellemzők A felmérés során a nyomvonal környezetében található Kerka mente (HUBF20044) Natura 2000 mozaik jelölő állatfajainak vizsgálatára irányult. A vizsgált terület a nyomvonal mindkét oldalától számított 500-1000 m-es sávban került kijelölésre. Szélessége az élőhelyek természetessége, állapota, változatossága szerint változott. Halak A Kerka mente (HUBF20044) Natura mozaiknak 8 jelölő halfaja ismert. A Natura 2000 jelölő halfajok esetében egységesen elmondható, hogy a Kerka folyót és közvetlen partját nem érinti a beruházás, ezért állományaikra nem lesz zavaró hatással. Kétéltűek A Kerka Natura 2000 területről 3 kétéltű faj előfordulása ismert, ebből a vizsgált szakaszon 2 jelölő faj fordul elő. Az autóút jelenleg nincs zavaró hatással a fajra és várhatóan a tervezett bővítés sem fog jelentős hatást gyakorolni rá. Hüllők A hüllőkre vonatkozóan 1 jelölő faj, a mocsári teknős (Emys orbicularis) jelenlétéről van tudomás a Kerka árteréről. Az autóút jelenleg nincs zavaró hatással a fajra és várhatóan a tervezett bővítés sem fog jelentős hatást gyakorolni rá. A meglévő autóút vizes élőhellyel határos szakaszai vonalába telepített kétéltű- és hüllőterelő háló alacsony, a védelmet szolgáló állatfajok visszatartására nem alkalmas kialakítású. Az egyedek pályatestre jutását, elütés kockázatát a jelenleg alkalmazott műszaki megoldás nem akadályozza meg. Évek óta gondozatlan, ledőlt, ami a hatékonyságát tovább csökkenti (lásd képmellékletet). A megfelelő helyre tervezett és megfelelő módon kialakított átjárók is hatástalanok maradnak a megfelelő terelés hiányában. Az utóbbi évek szélsőséges időjárási, elsősorban csapadékviszonyai miatt, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árkok egy része állandó vagy időszakos mesterséges víztestként működik, így a kétéltűek számára jó szaporodó helyek. Az ilyen nagyobb útszakaszok mentén csak jól megtervezett tereléssel lehet a kétéltűek nagy részét az úttesttől távol tartani. Emlősök A Kerka mente Natura 2000 területnek hat emlős jelölőfaja van. A fajokra autóút a tervezett bővítés várhatóan nem fog jelentős hatást gyakorolni rá. Madarak


18


A tervezési terület környezetében madártani szempontból a Kerka és a holtágai tekinthetők a legértékesebbnek. A terepbejárások során megfigyelésre került a szürke gém (Ardea cinerea), a nagy kócsag (Egretta alba). A terepbejárás időszakában nem lehetett már látni a fehér gólyát (Ciconia ciconia), de a Kerka menti nedves rétek, vízpartok és szántóföldek, legelők is kiváló táplálkozó helyet nyújtanak a térségben. A zártabb, természetesebb erdőtagok madara a fekete harkály (Dryocopus martius), a nagy fakopáncs (Dendrocopus major), a hamvas küllő (Picus canus). Az ártéri erdőkben általánosan elterjedt fajok közé tartozik az ökörszem (Troglodytes troglodytes), széncinege (Parus major), feketerigó (Turdus merula), csuszka (Sitta europaea), őszapó (Aegithalos caudatus), vörösbegy (Erithacus rubecola), erdei pinty (Fringilla coeleb), és az örvös légykapó (Ficedula albicollis). Irodalmi adatai vannak a fülemülének (Luscinia megarhynchos) és a berki tücsökmadárnak (Locustella fluviatilis). Mindkét faj gyakori fészkelője a Kerka árterének. A ragadozó madarak közül a gyakorinak mondható egerészölyv (Buteo buteo) mellett a vörös vércse (Falco tinnunculus) említhető, amelyek a települések határában található mezőgazdasági parcellán kerültek megfigyelésre. 3.7. A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A közúti infrastruktúra fejlettségének kulcsfontosságú szerepe van a régió gazdasági kapcsolataiban és más területekhez való integrálódásában. A tervezett beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés) jelenlegi a túlterhelt szakasz kiváltását eredményezi. A tervezett főúti fejlesztés jelentősen csökkenti az eljutási időt, a balesetek számát, a torlódások, közlekedési dugók miatti csökkenő környezetterhelést és hozzájárul a térség gazdasági fejlődéshez, illetve a települési életminőség javításához. 4. A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai 4.1. A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében Építési szakasz Mivel a Natura 2000 területet érintő szakaszon a 2×2 forgalmi sávra kiépítés korábban megtörtént, ezért járulékos terhelésnövekedés a kivitelezés során elsősorban az építési forgalom hatásaként várható. A létesítmény hatásai A létesítmény élővilágra gyakorolt hatása a korábbi 2×2 forgalmi sávra kiépítés során már évek óta érvényesül. A tervezett beruházás nyomán újabb jelentős hatás nem várható. 4.2. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása, bemutató térképmellékletekkel A tervezett beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés) 500 m-es távolságra megközelíti a Kerka mente (HUBF20044) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. Az M70 autóút a tárgyi Natura 2000 területet kettévágja, de a területet érintő


19


szakaszán 2x2 forgalmi sávra kiépítés korábban megtörtént, ezért a Natura 2000 területtel határos szakaszon a Natura 2000 terület igénybevételére nem kerül sor. Közösségi jelentőségű élőhelyek pusztulása A tervezett beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés) miatt a közvetlen érintettség hiányában közösségi jelentőségű élőhely pusztulása vagy állapotromlása nem várható. Közösségi jelentőségű, illetve védett növény- és állatfajok pusztulása A tervezett beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés) miatt a közvetlen érintettség hiányában közösségi jelentőségű, illetve védett növény- és állatfajok pusztulása nem várható. 4.3. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások becsült mértéke A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra a beruházás hatása nem jelentős, mivel a beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés), mivel azt nem érinti, csak 500 m-es távolságra megközelíti. 5. Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások 5.1. A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából) A tervezett beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés) a vonatkozó rendeletekhez, jogszabályokhoz igazodva került megtervezésre. A tevékenységgel érintett terület helye, kiterjedése, az alkalmazott technológia a legkisebb károsodás elve szerint került kijelölésre. Alternatív megoldás nem született. 5.2. A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása Lásd az 5.1. bekezdést. 6. A megvalósítás indokai 6.1. A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése A tervezett beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés) jelenlegi a túlterhelt szakasz kiváltását eredményezi. A tervezett főúti fejlesztés jelentősen csökkenti az eljutási időt, a balesetek számát, a torlódások, közlekedési dugók miatti csökkenő környezetterhelést és hozzájárul a térség gazdasági fejlődéshez, illetve a települési életminőség javításához. 6.2. A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét a következő indokok valamelyike támasztja alá (a kívánt rész megjelölendő)


20


 Társadalmi vagy gazdasági természetű kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben a kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt nem veszélyeztet)  Emberi egészség vagy élet védelme  A közbiztonság fenntartása, megőrzése vagy helyreállítása  A környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése  A fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben a kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt veszélyeztet)  A fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb közérdek. 7. A kedvezőtlen hatások mérséklése 7.1. A tervezett, illetve javasolt, a terv vagy beruházás révén bekövetkező kedvezőtlen hatások enyhítését, csökkentését, mérséklését szolgáló intézkedések A kár- és hatáscsökkentő intézkedések Építési szakasz A szállítási útvonalat úgy kell megtervezni, hogy az minél kevesebb értékes területet érintsen és minél kisebb zavarást jelentsen. A meglévő útszakaszon a hüllő- és kétéltű fajok visszatartására alkalmas megoldást kell keresni. A korábban kiépített és nem megfelelően működő és karbantartott terelőhálók állapotát, védelmi szerepét felül kell vizsgálni, el kell távolítani. A feladat betöltésére javasolt tartós anyagból készült (pl. beton) hüllőterelő fal alkalmazása, amelynek helyét, hosszát a későbbi tervfázisok során kell meghatározni. 8. Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések A Natura 2000 területen nem indokolt kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések alkalmazása. 9. Irodalom: BORHIDI A. – SÁNTA A. (eds.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól I-II. – A KöM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6., 362 + 404 pp. BIHARI, Z., CSORBA, G. ÉS HELTAI, M. (szerk.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest. FEKETE G. – MOLNÁR ZS. – HORVÁTH F. (eds.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási rendszer. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374 pp. HARASZTHY L. (1998): Magyarország madarai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. HARKA, Á., SALLAI, Z. (2004): Magyarország halfaunája. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas MAROSI S. – SOMOGYI S. (eds.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere. – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. PUKY, M., SCHÁD, P. ÉS SZÖVÉNYI, G. (2005): Magyarország herpetológiai atlasza. Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest.


21


Internetes oldalak http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Natura2000/Natura%202000%20t eruletek%20adatlapjai_2011_okt/HUBF20044.pdf 10. Mellékletek 1. melléklet: Térképek: 1.1.-1.2. sz. térkép

Áttekintő térkép

2. sz. térkép

Élőhely térkép

3. sz. térkép

Természetességi térkép

4. sz. térkép

Natura 2000 élőhelyek


22


2. melléklet: Fényképek

1. fénykép. Kerka részlete a Kerkára épített híddal tavasszal áradáskor a 17+345 kmsz.-nél.

2. fénykép. Hatalmas átereszek a pálya alatt a Natura 2000 területtel határos szakaszon. A víz átvezetésén túl az állatvilág keresztirányú mozgását is segítik (17+450 kmsz).


23


3. fénykép. Szántó részlet a Kerka mentén. A háttérben látszik a pálya a híddal és az átereszekkel.

4. fénykép. Kerka lefűződött holtág részlete.


24

M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

Recommend Documents