• Szécsényi András • LOVAGIAS ÜGY
Szécsényi András
Lovagias ügy Epizód az antiszemitizmus történetéhez az 1930-as években 1937 februárjában mutatták be a magyar mozik Székely István Lovagias ügy címû filmvígjátékát. A mû azonnal kiváltotta a korabeli politikai jobboldal és az antiszemita ellenzék ellenszenvét, sôt, kisebb méretû zavargásokat okozott. Jóllehet mindez apró epizód a hazai filmtörténetben, bepillantást enged a harmincas évek második felében felerôsödô antiszemitizmus érzékeltetésére. 1. ELÔZMÉNYEK Anélkül, hogy felvázolni kívánnánk a filmtörténet irányváltásait, a filmmûvészet korabeli útkereséseit vagy akár a filmpolitikát, néhány jellegzetességre – témánk szempontjából – rá kell mutatnunk.1 A hazai hangosfilm-gyártás 1933-ban indult meg és szinte azonnal óriási népszerûségre tett szert: 1933 és 1938 között 113 játékfilmet gyártottak Magyarországon. Ez ugrásszerû fejlôdést jelentett a húszas évekhez képest, hiszen ekkorra a külföldön már sikerrel futó, jobbára könynyed vígjátékok itthon is biztos sikerre számíthattak.2 Az állam – felismerve a mozgókép propaganda-szerepét – csakhamar rátette a kezét: a filmhíradókat készítô Magyar Filmiroda és az 1927 óta mûködô Hunnia Filmgyár Rt. lényegében egyaránt állami cégek voltak, és mint ilyeneknek, a kormányzat nem engedélyezte a korszak hivatalos ideológiájától eltérô, netalán arra „veszélyesnek” ítélt mûvek gyártását. Gömbös Gyula bizalmasa, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter nemzetnevelési koncepciójába (amely ôrségváltást sürgetett a szellemi élet területein) jól illeszkedett a modern elemeket is tartalmazó filmtörvény, az 1935. évi XIX. tc.3
•
A hangosfilm hazai sikerének kezdete óta támadások kereszttüzében állt, ugyanis a szélsôjobboldali körök a filmkérdést politikai üggyé tették. A Turul Bajtársi Szövetség4 különösen az évtized közepétôl követelte a totális ôrségváltást, hecckampányt folytatva a filmkészítôk és a filmes lapok, elsôsorban a Zsolnai László szerkesztette Filmújság ellen.5 Antiszemita tüntetések, az egyetemeken diákverések történtek, sôt 1937 júniusában memorandumat nyújtottak be Hómannak és Bornemissza Gézának a „gettófilmek” tárgyában. A mintegy 20.000 taglétszámú Turul volt a legjelentôsebb diákegyesület Magyarországon. Az ideológiájában a fajvédô eszmeiségben gyökerezô, erôsen antiszemita Turul Szövetség 1919-ben alakult s jelentôs társadalmi kapcsolatokkal is rendelkezett. A Turul és a mûegyetemen mûködô Hungária Magyar Technikusok Egyesülete az 1930-as évek derekán szoros kapcsolatban állt a szélsôjobboldali pártokkal,6 és befolyásos civil érdekvédelmi szervezetekkel (pl. a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületével), akik az oklevelet szerzetteknek igyekeztek állást biztosítani, sôt késôbb karöltve, a zsidótörvények megfelelôen listát készítettek az egyes értelmiségi szakmák zsidó tagjairól a hadkiegészítô parancsnokságok számára.7 A Turul emellett a numerus clausus óta rendszeresen egyetemi provokációkat, „zsidóveréseket” szervezett, amelyek nyomán a hazai sajtó elôszeretettel számolt be az egyébként Európa-szerte ismert jelenségrôl.8 Meg kell azonban jegyezni, hogy ekkorra a Turulban is kialakult egy olyan belsô ellenzéki csoportosulás, amely az antiszemita akciók helyett a „törzsökös” magyar parasztság megsegítését helyezte elôtérbe, s ez késôbb né-
133
•
• Szécsényi András • LOVAGIAS ÜGY
ray-Tolnay (majd Szeleczky), illetve a JávorPáger-Ráday triók alkották. A mellékszereplôk közül Kabos Gyulát, aki sokszor a (zsidó) kisembert vagy mágnást játszotta, érdemes kiemelni. Az önfeledt szórakozást kielégítô sorozatmûvek és a közönségízlés „a bemondásokra és szóviccekre alapozott boldogulástörténeteket kedvelte, a vezérigazgató fiát meghódító gépíró kisasszony históriáját, némi és néha eléggé csípôs iróniával, pesties életszaggal, de azért mindig és feltétlenül happy enddel.”12 Jobbára már sikeres irodalmi mûvek adaptációi. A sztárok, valamint a néhány sikeres és valóban tehetséges forgatókönyvíró (Vadnai László, Nóti Károly) és rendezômûvész (Gaál Béla, Székely István, Balogh Béla) mégis néha igazán élvezhetô és maradandó alkotásokat hagytak az utókorra.
A Turul Szövetség gyûlése a Turul Várban, 1936
metellenes éllel párosult. Ez többféle megmozdulásában, részben belsô hatalomváltásban nyert teret, sôt a „népi turulisták” más – demokrata alapállású – szervezetekkel kerestek, és sokszor találtak közös utat. Mindazonáltal a Turul ideológiájában döntô áttörést soha nem értek el.9 A filmek jellegzetességei közé sorolható, hogy az összes, 1929 és 1944 közötti 357 filmet 88 cég állította elô (mindegyike 1–10 darabot).10 Ez az óriási szám azonban sajnos a minôség rovására ment: a darabokat a magas gyártási költségek miatt kb. 1 hét alatt forgatták le. A cselekmény – mivel nem lehetett rendszerkritikai vagy társadalmi problémákat még érintôlegesen sem bemutatni – néhány kivételtôl eltekintve megrekedt a pehelykönnyû vígjátékok szintjén. A sablontörténetek zöme a korabeli Magyarországon, elsôsorban Budapesten, a felsô középosztály, az arisztokrácia világában játszódott, és csakhamar kialakultak a sablonszerepek, -figurák is, melyeket egyazon színészgárda formált meg. Nemeskürty István felvetésével élve: „Kik voltak e filmek hôsei? Elsôsorban férfiak. A nô csak szükséges kísérôjelenség. Ezek a férfiak kilencven százalékban úriemberek, az uralkodó osztály tagjai, csupán tíz százalékuk képviseli a ‚népet’, de ez a tíz százalék is csupa népszínmûhôs: gazdag paraszt, jómódú házmester s egyetlen esetben bolti alkalmazott: küldönc, takarítólegény. Egyszóval a vizsgált korszak egyetlen magyar játékfilmjében sem szerepel fôhôsként munkás, szegényparaszt, zsellér vagy akár iparos!” 39 esetben földbirtokos, katonatiszt, 17 alkalommal gyáros, 34 ízben pedig középosztálybeli értelmiségi, pl. mérnök, 10 esetben mûvész. A nôi hôsök háromnegyede eltartott úrinô.11 Az 1930-as években a fôszerepek nagy részét az Ágai-Tu-
2. A FILM Mindezek után vegyük szemügyre Székely István Lovagias ügy címû filmjét (melyhez Hunyady Sándor egyik kedvelt novellája szolgált alapul.) A rendezô egyik utolsó hazai alkotása ez a film, amelyet 1937 elejétôl vetítettek a filmszínházak. A cselekmény egyszerû: a tekintélyes cég önérzetes könyvelôje, Virág úr (Kabos Gyula)
• 134 •
Székely István instrukciót ad a Lovagias ügy forgatásán, 1936
• Szécsényi András • LOVAGIAS ÜGY
egy meggondolatlan pillanatában testi inzultusba keveredik fônöke unokaöccsével, Milkó Pállal (Ráday Imre). Milkó pofon üti az idôs embert, amiért a szerencsétlen, ámde önérzetes kispolgár felmond. Mindezekért – legalábbis a kor szokásai szerint – párbajozni kellene, elégtételt venni, de nem mer. Nincs mersze bevallani feleségének és lányának (Perczel Zita), hogy felmondott, így betegség ürügyén otthon marad. A történet másik szála szokásos szerelmi történet: a „tulajdonképpen derék” vezérigazgatóunokaöcs, Milkó, aki megbánta bûnét, hogy tettét jóvátegye és legalább anyagilag segítse Virágékat, álnéven (Réz Pál) és a Virággal való találkozást kerülve kiveszi kiadó szobájukat. A családdal csakhamar összebarátkozik és beleszeret Virágék csinos lányába, Babába. Így amikor a film végén Virág úrtól hivatalosan is bocsánatot kér, egyúttal a lánya kezét is megkéri. Sôt, a gazdag (hangsúlyozottan magyar) gyáros is „leereszkedik” Virághoz és visszaveszi állásába. A film hemzseg a megszokott elemektôl: lineáris, dialógusra épülô cselekménysor, szobadíszletek, egymást érô szóviccek, happy end stb. Mindezt az ízléses rendezés és a kitûnô színészi alakítások (Kabos Gyula, Ráday Imre, valamint az epizódszereplô Gombaszögi Ella (Gizike) és Salamon Béla (Fekete úr) teszik élvezhetôvé.
Szélsôjobboldali falragasz
Szokatlan módon egy-egy szolid társadalomszociológiai fricska is elôkerül: húsnélküli ebédjelenet a kispolgári vasárnapi ebédlôasztalon; a hivatallal szomszédos kávéházban naphosszat üldögélô állástalan könyvelô, aki lesi az elbocsájtást: ennek megtörténtekor beállít és alázatosan állásért könyörög stb. Összességében tehát a film nem más, mint kitûnô egyéni megoldásokkal operáló, Kabos felejthetetlen játékára építô, minimális társadalomkritikát bemutató kommersz vígjáték.13 3. ZAVARGÁSOK A Lovagias ügy története azonban itt nem ért véget. Az 1930-as évek politikai-társadalmi erjedésének tulajdonítható, hogy a Turul Bajtársi Szövetség sorozatos kirohanásokat intézett a
Turul röplap, 1930-as évek
• 135 •
• Szécsényi András • LOVAGIAS ÜGY
Antiszemita röplap, 1930-as évek
„keresztényellenes” filmpolitika ellen. 1937. február 22-én a szervezet naggyûlést tartott a Ferenc József rakparti (ma: IX. Fôvám tér 9.) ún. Turul-várban, a szervezet központjában néhány ezer fô részvételével.14 Itt – durva antiszemita megnyilvánulások közepette – felszólalt Szabó Gyula, aki a zsidóság teljes kiszorítását szorgalmazta az állami oktatásból. Felszólalt továbbá Végváry József15 is, aki szerint a zsidók rontják meg a „magyar fajt”, miattuk vannak szociális problémák. Kémery Nagy Imre tanárjelölt16 tovább tüzelte a hallgatókat. Szavaiban minden probléma gyökerének a zsidóságot jelölte meg, felemlítve, hogy egy új „zsidó filmet” – az általuk „mocskos zsidófilmnek” nevezett Lovagias ügy címû vígjátékot – készülnek éppen bemutatni.17 Továbbá felemlítette az aznap délelôtti pécsi történéseket is: ti. az Erzsébet Tudományegyetemen szélsôjobboldali hallgatói csoport délelôtt 11 órakor tiltakozó gyûlést szervezett, melyre 300 diák gyûlt össze. Ennek hátterében az állt, hogy az egyetemi tanács megelôzôen elvállalta a Magyar Izraelita Egyetemi és Fôiskolai Hallgatók Országos Egyesülete pécsi csoportjának báli védnökségét. A szélsôjobboldali hallgatók küldöttei petíciót adtak át Dambrovszky Imre rektornak. A petíció követelte a numerus clausus visszaállítását18és ôrségváltást az oktatásban. Röpiratokat osztottak, melyekben felszólították a hallgatókat, hogy tiltakozásul 3 hétig ne látogassák az egyetemi kurzusokat, illetve bojkottálják a zsidó tanárok óráit.19 Ezt követôen felhec-
celt hallgatók a Széchenyi térre özönlöttek, nézeteiket propagálták. Az események során a tömeg néhány izraelita hallgatót megvert. Az este folyamán a Turul helyi csoportja, mintegy 150 fô részvételével20 az Apollo mozi elôtt tüntetett a Lovagias ügy ellen, illetve a moziban gúnyos szavakkal illették Kabost, Salamon Bélát és Gombaszögi Ellát. A zavargást a rendôrség oszlatta fel, néhány személyt ôrizetbe vettek. Nos, a Turul-várban a feltüzelt hallgatóság a vezetôk szavaira pfujolás közepette egybekötötte a kettôt: „Le a zsidó filmekkel!”, ill. „Kidobjuk a zsidókat támogató rektort!” mondatok mellett már számosan egyenesen a kormány lemondását is követelték. Az esti órákban a többség nagy része a Váci utcán keresztül átment a Kossuth Lajos utcában lévô Forum mozihoz, és ott, valamint annak elôcsarnokában hangosan követelte a néhány napja mûsoron lévô Lovagias ügy vetítésének leállítását. A tömegben állítólag elhangzott: „Kiirtjuk azt, akik ilyen filmet megnéznek!”21 A hangadó Kémery Nagy és a mozivezetô között szóváltás alakult ki, melynek során Kémery Nagy kijelentette: „Az a közönség, akit ez a film érdekel, pusztuljon el a zsidó film-
• 136 •
Antiszemita röplap, 1930-as évek
• Szécsényi András • LOVAGIAS ÜGY
mel és a zsidó mozival együtt. Itt egy ezerszázalékos zsidó film megy. Felszólítom az igazgatóságot, hogy haladéktalanul vegye le a mûsorról, mert azt nem tûrhetjük, hogy ilyen darabok a magyar szellemet és népet megmételyezzék.”22 A mozivezetô rendôrt hívott, de egyes személyek megfenyegették, ha nem veszi le a mûsorról a filmet, akkor a mozi elôtt minden nap tiltakozni fognak. Végül 2 óra elteltével sikerült a rendôrségnek a gyülekezôket feloszlatnia, akiknek egy része továbbra is – zárt sorokban – jelszavaikat hangoztatva az estét a Rákóczi út környékén töltötte, közöttük megjelentek Rajniss Ferenc és Oláh György ismert szélsôjobboldali politikusok is. A további eseményekrôl elenyészô forrás áll rendelkezésünkre, mert a hazai lapok marginális eseménynek tekintve a történteket, igen szûkszavúan tudósítottak. Február 23-án folytatódtak a diákzavargások, amelyeknek, úgy tûnik országos visszhangja lett radikális ifjúsági körökben. A fôvárosban, a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a Trefort-kertben történtek zavargások, melynek során egy zsidónak vélt bölcsészhallgatót megvertek. A Mûegyetemen úgyszintén kisebb zsidóellenes esemény történt. Február 24-én immár a filmtôl teljesen függetlenül, de a zavargások hátszelével apróbb incidensek voltak a pécsi tudományegyetemen, aminek során többek között Friedmann Károly bútorboltjának kirakatát kövekkel betörték, mozik ablakait verték szét a randalírozó elemek.23 Az egyetem rektora úgy döntött, hogy március 1-ig felfüggeszti az oktatást. A két nappal korábbi budapesti zsidóellenes rendzavarásért pedig Kémery Nagy Imrét bíróság elé vitték.24 Február 25-én, csütörtökön a Turul szította zsidóellenes rendzavarások tovább gyûrûztek, jóllehet immár kevésbé jelentékeny formában. A debreceni tudományegyetemen este diáktüntetés volt, amit a rendôri szervek csupán két és félóra munkával tudtak leszerelni. A megfélemlítéshez feltehetôen elég volt néhány száz hangos tüntetô antiszemita uszítása a debreceni Hungária mozi elôtt, hogy a városi mozik levegyék – az országosan egyébként igen népszerû – filmet a mûsorról. Az események kapcsán a rendôrség nem kevesebb, mint 85 személyt állított elô.25 A rendôrség fokozott felügyeletet rendelt el annál is inkább, mert 25-én este volt Heltai Jenô A néma levente címû mûvének bemutatója a városi színházban, amin a szerzô maga is megjelent. Jóllehet kisebb hangoskodás történt ugyan, nem volt szükség hathatós rendvédelmi intézke-
désekre. Aznap Szegeden is védelmet kértek a mozik a Lovagias ügy zavartalan vetítése érdekében. A történések zárása feltehetôen – a fent vázoltakkal nem biztosan összeegyeztethetô indítékból jövôen – az a Pécs belvárosában zajló randalírozás volt, amelynek során ismeretlen személyek számos zsidó üzlet kirakatát kövekkel bezúzták, de számos keresztény polgár portáját is, amennyiben azt gondolták, hogy nevük alapján nem keresztények.26 A Lovagias ügy vígjáték bemutatása tehát csupán ürügy volt egy, a Turul Szövetség által elindított és feltételezhetôen a nagyobb egyetemi városokban általa összehangolt akcióhoz, amely néhány nap alatt szinte visszhang nélkül lecsengett. Hiába ítélték el a korabeli szaklapok több ízben is az ártalmatlan film politikával való öszszekeverését és a bornírt hecckampányt, szolidaritást vállalva a zsidó származású alkotókkal, 27 az eset az utolsó lökés volt – saját szavaival: második csöngetés – Székely István, az egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hazai filmrendezô számára, hogy feleségével elhagyja Magyarországot, amit 1938-ban, az elsô zsidótörvény életbe léptetését követôen meg is tett.28 (A röplapok és falragaszok közreadását köszönöm Dr. Elkán György magángyûjtônek)
JEGYZETEK: 1
Az ellenforradalmi rendszer filmtörténetére-filmesztétikájára vonatkozóan alapvetô: Nemeskürty István: A képpé varázsolt idô. In Nemeskürty István összes mûvei IV. A mozgókép varázsa. Szabad Tér, Budapest, 2002. (legújabb kiadás); Balogh Györgyi-Király Jenô: „Csak egy nap a világ…” A magyar film mûfaj- és stílustörténete 19291936. Magyar Filmintézet, Budapest, 2000. A filmpolitikára vonatkozó alapmûvek: Sándor Tibor: Ôrségváltás. A magyar film és a szélsôjobboldal a harmincas-negyvenes években. Magyar Filmintézet, Budapest, 1992; Sándor Tibor: Ôrségváltás után. Zsidókérdés és filmpolitika 1938-1944. Magyar Filmintézet, Budapest, 1997. 2 Sándor Tibor: Ôrségváltás i.m. 3 Bövebben: Hóman Bálint: Mûvelôdéspolitika. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1938. A kérdés legalaposabb elemzései: Tôkéczki László: Hóman Bálint mûvelôdési és mûvelôdéspolitikai eszményei. Protestáns Szemle. 1995. 2; Kardos József: Hóman Bálint oktatáspolitikája. In Neveléstörténeti kaleidoszkóp – a középkortól napjainkig. Szerk. Balogh László. OPKM, Budapest, 2002; Nagy Péter Tibor: A magyar oktatás második államosítása. Educatio, Budapest, 2000.
• 137 •
• Szécsényi András • LOVAGIAS ÜGY
4
Vezetôi között voltak Antal István és Bornemissza Géza kormánypárti politikusok, Gömbös hívei, késôbbi tárcavezetôk. A Turul Szövetség történetére lásd: Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. In A magyar jobboldali hagyomány 1900-1948. Szerk. Romsics Ignác, Osiris Kiadó, Budapest. 2009. és Szécsényi András: A Turul Szövetség felépítése és szerepe a két világháború közötti ifjúsági mozgalomban. In Fejezetek a tegnap világából. Tanulmányok. Fôszerk. Gergely Jenô. ELTE BTK, Budapest, 2009. 5 Sándor Tibor: Ôrségváltás i.m. 36-55. 6 MOL K 149 651/7. 1. doboz, 4. ôe. 168-169. 7 Pelle János: A Turul és a többiek. Harcias diákok az egyetemeken a két világháború között. Élet és Tudomány, 1999/22. 8 Kerepeszki Róbert: A zsidókérdés és az egyetemi bajtársi egyesületek a két világháború közötti Magyarországon. In Tradíció és modernizáció Európában a XVIII-XX. Században. Szerk. Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor. Hungarovox, Budapest, 2008. 224-237. 9 Szécsényi András: A Turul Szövetség felépítése és szerepe a két világháború közötti ifjúsági mozgalomban. In Fejezetek a tegnap világából. Tanulmányok. Fôszerk. Gergely Jenô. ELTE BTK, Budapest.,2009. 228-232. 10 Nemeskürty István: A képpé varázsolt idô i.m. 441-481. 11 Nemeskürty István: A képpé varázsolt idô i.m. 264-266. 12 Nemeskürty István: A meseautó utasai. A magyar filmesztétika története 1930-1948. Magvetô Kiadó, Budapest, 1965. 16. 13 Korabeli kritikájára ld. Filmújság, 1937. (6. évf.) 52. sz; Magyar Filmkurír, 1937. (XI. évf.) 2. sz., amelyek különösen a színészi alakításokat emelik ki. 14 8000-9000 fô. Népszava, 1937. 2. 23; közel 2000 fô. Magyar Hírlap, 1937. 2. 23. 15 Végváry József a Turul egyik vezetôje volt, annak szélsôséges – és belülrôl is sokat bírált – alakja. Az egyesület jobbszárnyához tartozott. 1934-1938-ig országos vezér,
1935-tôl kormánypárti parlamenti képviselô. MOL (Magyar Országos Levéltár) P 1364 1. dob. 7. t./ vegyes iratok; MOL P 1364 1. dob. 14. t. „Ellenzék a Turulban” c. visszaemlékezés; M. Kiss Sándor–Vitányi Iván: A magyar diákok szabadságfrontja. Antifasiszta Ifjúsági Emlékmû Szervezôbizottsága, Budapest, 1983. 16 Kémery (Kémeri) Nagy Imre az 1920-as évek óta elismert, bár nemegyszer kezelhetetlenül önálló vezetônek számított a szélsôjobboldali, ill. irredenta akciókban. Késôbb egyik osztagparancsnoka volt a kárpátaljai Rongyos Gárdának (1938-39), majd a finnországi magyar légiónak. 1942 tavaszán honvédszázadosként harcolt a keleti fronton, elesett. MOL K 816 1 t./ 1944., MOL és Tarnói László (öá.): Az örök bajtárs. Kémeri Nagy Imre naplótöredékei, feljegyzései és bajtársainak elbeszélései alapján. szerk. Tarnói László. Társadalmi Turul Szövetség Propaganda Ügyosztálya, Budapest, 1943. 17 Magyar Hírlap. 1937. 2. 23. 18 Az 1920. évi XXV. tc.-t, amit numerus claususnak neveztek, az 1928. évi XIV. tc.-kel módosították, elvéve annak antiszemita élét. 19 Pesti Napló, 1937. 2. 23. 20 Pécsi Napló, 1937. 2. 23. 21 Népszava, 1937. 2. 23. 22 Magyar Hírlap, 1937. 2. 23; Népszava, 1937. 2. 23. 23 Pécsi Napló, 1937. 2. 24. 24 Magyarság, 1937. 2. 25. 25 Új Nemzedék, 1937. 2. 26. 26 Új Nemzedék, 1937. 2. 27. 27 Különösen: „Nyilas pánik a pesti filmvilágban” Csütörtök, 1937. 3. 5; „Mi köze a Lovagias ügynek a tüntetésekhez?” Filmújság, 1937. (6. évf.) 8. sz.; „Magyar fim vagy zsidó film” Magyar Filmkurír, 1937. 8. 26. (23. sz.). 28 Székely István: Hyppolittól a Lila ákácig. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978. 151–152.
• 138 •