LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA. XXIII. évfolyam, 2-3. szám, 1993 FORUM KÖNYVKIADÓ, ÚJVIDÉK

LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA XXIII. évfolyam, 2 - 3 . s z á m , 1993

FORUM KÖNYVKIADÓ, Ú J V I D É K

KIADJA A F O R U M KÖNYVKIADÓ Fő- és felelős szerkesztő: Dr. V á r a d y Tibor Szerkesztőbizottság: Árokszállási Borza Gyöngyi Mgr. F a r a g ó Kornélia D r . Gabric-Molnár I r é n D r . Hódi S á n d o r D r . Losoncz Alpár D r . R e h á k László D r . V á r a d y Tibor Műszaki szerkesztő: Illés Lajos A kéziratot gondozta: T a k á c s Ilona Szerkesztette: Mgr. F a r a g ó Kornélia

Készült az A g a p é N y o m d á b a n A s z á m n y o m d á b a é r k e z e t t 1993 j ú n i u s á b a n Megjelent 1993 a u g u s z t u s á b a n YU ISSN 0350-4158

TARTALOM Dieter Rucht

J o g az ellenálláshoz? A „polgári e n g e d e t l e n s é g " a k t u a l i t á s a , legitimitása és h a t á r a i

Kende Péter

D e m o k r á c i a , jogállam és n e m z e t k ö z i kooperáció

Pászka Imre

A modellkövetéstől a modellalkotásig. A közép­

Közép- és K e l e t - E u r ó p á b a n kelet-európai h a r m a d i k u t a s s á g t ö r t é n e t i á t t e k i n t é ­ se Székely László

Modernizációs v á l s á g és n a c i o n a l i z m u s Műhely

Somogyi S á n d o r

A m e z ő g a z d a s á g , egyéb gazdasági t e v é k e n y s é g e k

Klimó Attila

P é t e r r é v e l a k o s s á g á n a k egészségi állapota az

és a környezet kapcsolatai 1977-től 1992-ig terjedő demográfiai változások tükrében Könyvszemle P a p p György

R e n d s z e r h ű r e n d s z e r b o n t á s (Ágoston Mihály: A m a g y a r h a l m a z n e v e k . Újvidék, 1993)

Németh Ferenc

Szembesülés elfeledett é r t é k e i n k k e l (Kalapis Zoltán: B e t ű k és képek. Újvidék, 1992)

Zilahi Tibor

Beszélgetések a m á r n e m létezőről és a m é g n e m létezőről (Aleksa Dilas: Razgovori za Jugoslaviju. Novi Sad, 1993)

SADRŽAJ P r a v o n a pobunu? Aktuelnost, l e g i t i m n o s t i g r a n i c e civilne neposlušnosti Demokratija, pravna država i m e đ u n a r o d n a kooperacija u C e n t r a l n o j i Istočnoj E v r o p i Od imitacije do kreacije j e d n o g modela: problem „ t r e ć e g p u t a " u C e n t r a l n o j i Istočnoj Evropi Kriza modernizacije i n a c i o n a l i z a m Radionica Odnosi između poljoprivrede, ostalih e k o n o m s k i h d e l a t n o s t i i okoline Z d r a v s t v e n o stanje s t a n o v n i š t v a B a č k o g P e t r o v o g Sela u svetlu d e m o g r a f s k i h p r o m e n a od 1977 do 1992 Prikazi R a z g r a d n j a s i s t e m a koja j e v e r n a s i s t e m u (Ágoston Mihály: A m a g y a r h a l m a z n e v e k . Újvidék, 1993) Suočavanje sa zaboravljenim v r e d n o s t i m a (Kalapis Zoltán: B e t ű k és képek. Újvidék, 1992) Razgovori o već nepostojećem i o j o š nepostojećem (Aleksa Đilas: Razgovori za Jugoslaviju. Novi Sad, 1993)

CONTENTS T h e Right to Rebellion? T h e topicality, legitimacy a n d limitations of civil disobedience Democracy, C o n s t i t u t i o n a l S t a t e a n d I n t e r n a t i o n a l Cooperation in C e n t r a l a n d E a s t e r n E u r o p e F r o m t h e I m i t a t i o n to t h e C r e a t i o n of a Model: t h e P r o b l e m s of t h e „Third W a y " in C e n t r a l a n d Eastern Europe M o d e r n i z a t i o n Crisis a n d N a t i o n a l i s m Workshop L i n k s / I n t e r r e l a t i o n s b e t w e e n Agriculture, S o m e O t h e r E c o n o m i c Activities a n d t h e E n v i r o n m e n t T h e S t a t e of H e a l t h in t h e T o w n s h i p of P e t e r r e v e M i r r o r e d in t h e D e m o g r a p h i c C h a n g e s in t h e Period 1 9 7 7 - 1 9 9 2 Book

Review

B r e a k i n g D o w n t h e S y s t e m R e m a i n i n g T r u e to a System F a c e to F a c e with o u r F o r g o t t e n T r e a s u r e s T a l k s About T h i n g s Already N o n - E x i s t i n g a n d T h o s e N o t Y e t Existing

Dieter Rucht JOG AZ ELLENÁLLÁSHOZ?

A „polgári

engedetlenség"

aktualitása,

legitimitása

és

határai

Bevezetés „Ahol a j o g j o g t a l a n s á g g á válik, o t t az ellenállás kötelező!" így vagy h a s o n l ó a n h a n g z i k a d e m o n s t r á c i ó k r a , a blokád- és bojkottakciókra való s z á m o s felhívás a jelenlegi tiltakozási m o z g a l m a k k e r e t é b e n . G ü n t e r G r a s s is e l é r k e z e t t n e k látja az időt a r r a , hogy elgondolkozzon „az ellenálláshoz való jog"-on. Véleménye s z e r i n t a felügyelő államtól és a n u k l e á r i s h á b o r ú t ó l fenyegetve e l é r k e z t ü n k a t ű r h e t ő s é g h a t á r á i g : „Aki felismeri, m i t közvetít s z á m u n k r a 1933. j a n u á r 30-a politikai h é t k ö z n a p j a i n k szükséghelyzetében, az többé n e m t u d m á r csak borzong­ va n é z n i a d e m o k r a t i k u s a n legitimált j o g a l k a l m a z á s r a " (Die Zeit, 1983. II. 4., 30. o.). D e ott, ahol túl gyorsan t e s z n e k ki a p o d i k t i k u s felkiáltójeleket, helyén­ valók a kérdőjelek is. Hol kezdődik és hol végződik az ellenállásra való jog? Melyek a j o g és a j o g t a l a n s á g mércéi? S milyen egyengetési eljárások é r h e t n e k el kellő h a t á s t , h a a joggal és a j o g t a l a n s á g g a l kapcsolatos interpretációk széttartanak? Az új politikai frontok és i n d í t é k a i k mögött, hívják b á r ő k e t Whylnek, Gorlebennek, területfoglalásnak, N y u g a t i kifutópályának, vagy új közép­ h a t ó t á v o l s á g ú r a k é t á k á l l o m á s o z t a t á s á n a k , s t r u k t u r á l i s változások húzód­ n a k m e g . A közös feladatok és é r t é k a l a p o k , melyek - m i n d e n ideológiai k ü l ö n b s é g ellenére - m é g össze t u d t á k t a r t a n i a h á b o r ú u t á n i n e m z e d é k e t , és egy a l a p v e t ő k o n s z e n z u s t t u d t a k t e r e m t e n i , főleg a fiatalabbak egy része s z á m á r a m á r a e l v e s z t e t t é k i r á n y a d ó és ú t m u t a t ó jellegüket. M á s egzisztenciális előfeltételek, m á s t a p a s z t a l a t i „ é r t é k e k " , m á s é r t e l m e z é s i m i n t á k és m i n d e n e k e l ő t t minőségileg új probléma-helyzetek v e t t é k á t t á r s a d a l o m f o r m á l ó s z e r e p ü k e t . A m a i konfliktusokban a különbözőség egyidejűsége s ezzel a kölcsönös é r t e t l e n s é g fejeződik ki. Míg az elért j a v a k az egyik fél s z á m á r a m e g ó v a n d ó b i r t o k á l l o m á n y n a k m i n ő s ü l n e k , a d d i g a többiek szemében a n a k r o n i z m u s n a k tűnnek, sőt a fenyegetettség forrásának.

A l á t v á n y o s akciókban és a n é m a visszavonulási m o z g a l m a k b a n egyre h a t á r o z o t t a b b a n j u t kifejezésre az uralkodó politikai ü z e m és j á t é k s z a b á ­ lyai, illetve az új tiltakozási m o z g a l m a k között t á t o n g ó s z a k a d é k . S o k a k s z á m á r a azok az erők, melyek egykor az e l ő r e h a l a d á s biztos alapjai voltak, m a „a fegyverkezés, a halálipar és az e m b e r i s é g felét é r i n t ő e l n y o m o r o d á s n a g y koalícióját" alkotják (Bahro, T a g e s z e i t u n g , 1982. XI. 3 . 9. o.). A b ü r o k r a t i k u s - i p a r i n ö v e k e d é s r e szövetkező erőktől való e l h a t á r o l ó d á s e g y a r á n t m a g á b a n foglalja a (neo)konzervativizmustól és a h a g y o m á n y o s szociáldemokráciától való t á v o l s á g t a r t á s t . Aki a z o n b a n m a , m i n t Rudolf B a h r o , meggyőződéssel hirdeti az ipari t á r s a d a l o m b ó l és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s b ó l való kivonulást, és megfelelő e l v n e k nyilvánítja az a u t a r k i á t , a z t politikai ellenfelei többé n e m veszik komolyan. Ezzel s z e m b e n ö s s z e h a s o n l í t h a t a t l a n u l é r z é k e n y e b b a r e a g á l á s a képviseleti szervek döntési k o m p e t e n c i á j á n a k és az állami h a t a l m i m o n o p ó l i u m a l k a l m a z á s á n a k k o n k r é t megkérdőjelezésére. A m í g a felszabdalatlan építési t e r ü l e t e k elfoglalói a z t éneklik, hogy: „Védekezzetek, álljatok ellen!", a m e d d i g viszonylag k ö n n y e n eltávolítha­ tók, a d d i g - a k á r c s a k Gorlebenben vagy a N y u g a t i felszállópályánál biztosak l e h e t n e k a b b a n , hogy a r e n d ő r s é g vezetősége köszönetet m o n d n e k i k békés m a g a v i s e l e t ü k é r t ( m é g a k k o r is, h a ezt a g e s z t u s t b ű n v á d i feljelentések és a bevetés s z á m l á i követhetik). S a m í g a professzorok az a k a d é m i a i e l e f á n t c s o n t t o r o n y enklávéjában t ö r t é n e t i é r t e k e z é s e k e t í r n a k a m o n a r c h i á v a l s z e m b e n i ellenállás jogáról, a d d i g elképzelhető, hogy a k i n y o m t a t á s költségeihez egy (fél)állami i n s t a n c i a hozzájárul. H a a z o n b a n a g y a k o r l a t e s z m é k b e n g a z d a g g á és az e s z m é k b i r o d a l m a g y a k o r l a t i v á kezd válni, a k k o r a s t a t u s quo apologétái is m o z g á s b a l e n d ü l n e k . Az az élesség és ingerültség, amellyel a b e r e n d e z k e d e t t politika képviselői a „polgári e n g e d e t l e n s é g " vagy „ellenállás" m i n d e n igazolási k í s é r l e t é r e reagálni s z o k t a k a valószínűleg a r r a vezethető vissza, hogy a n é m e t o r ­ szági politikai k u l t ú r a hézagos, illetve az ellenálláshoz való j o g körül zajló h á b o r ú u t á n i vita m e g r e k e d t az 1944. j ú l i u s 20-i modell-esetnél. A r e a g á l á s o k viszont a z t m u t a t j á k , hogy itt a k é p v i s e l e t i - d e m o k r a t i k u s felfogást éri t a l á l a t . 1

Az a tény, hogy a s z a b á l y o k a t k o r l á t o z o t t a n , i d ő n k é n t pedig t ö m e g e s e n m e g s é r t i k a jelenkori tiltakozási m o z g a l m a k k e r e t é b e n , éspedig a m a i d ö n t é s h e l y z e t e k minőségileg új előfeltételei és dimenziói közepette, n e m ­ c s a k a politikai érdekképviselet szerkezetbeli h i á n y o s s á g a i r a u t a l . E z a j e l e n s é g jogelméletileg is m e s s z e m e n ő k i g t i s z t á z a t l a n . Az akciók részt­ vevői - legalábbis a Szövetségi K ö z t á r s a s á g b a n - naiv m ó d o n i n k á b b a z ellenálláshoz való j o g r a h i v a t k o z n a k , s m é g a t i l t a k o z á s jelenségével foglalkozó t u d o m á n y o k is sajátos v á k u u m o t h a g y n a k m a g u k u t á n . A t á r s a d a l o m t u d ó s o k a m ú g y is a jogelméleti k é r d é s e k e n kívül m o z o g n a k , hiszen elsődlegesen a tiltakozói cselekvések m o t í v u m a i r a , s t r u k t ú r á i r a és h a t á s a i r a ö s s z p o n t o s í t a n a k . A büntetőjogászok a legalitás k é r d é s é t t a r t j á k s z e m előtt, s ezzel e l s i k k a d n a k a legitimitás k é r d é s e fölött. Az á l l a m - és

a l k o t m á n y j o g á s z o k pedig a p r o b l e m a t i k á t m e g k e r ü l v e , a r r a m u t a t n a k rá, hogy a jelenlegi t i l t a k o z á s o k n a k s e m az ellenálláshoz való á l t a l á n o s j o g t é n y á l l á s a (pl. zsarnokgyilkosság vagy „igazságos f o r r a d a l o m " esetén) n e m szolgál alapjául, s e m pedig a A l a p t ö r v é n y IV. s z a k a s z á n a k 2 0 . cikkelye é r t e l m é b e n az ellenálláshoz való legalizált jog. A társadalomfilo­ zófusok végül olyan m a g a s s á g o k b a n lebegnek a k o n k r é t tiltakozási akciók mélységei fölött, hogy c s u p á n t ú l s á g o s a n elvont p o s z t u l á t o m o k r a telik tőlük - a k á r a t e r m é s z e t teloszából és ö n m a g á h o z való jogából d e d u k á l t „felelősségelv" ( H a n s J o n a s ) , a k á r a természetjog által p a r a n c s o l t lemon­ d á s formájában az „ e x p a n z i ó s " k ö v e t k e z m é n y e k e t t e k i n t v e b e l á t h a t a t l a n b e a v a t k o z á s o k r ó l (Róbert S p a e m a n n ) v a n szó. E k ö z b e n a z o n b a n nyitva m a r a d az a gyakorlati kérdés, hogy m i k é p p e n l e h e t n e és kellene g á t a t vetni egy olyan politikának, a m e l y é p p e n ezen p o s z t u l á t u m o k i g n o r á l á s á r a készülődik. Vagy pedig a k é r d é s t - m i n t J o n a s esetében - a J ó " d i k t a t ú r a melletti, alig leplezett opcióval válaszolják m e g . A k ö v e t k e z ő k b e n a r r a t e s z e k kísérletet, hogy a polgári e n g e d e t l e n s é g ­ n e k a l e g a l i t á s - p a r a n c s és a t ö r v é n y e k feletti ellenállás k ö z ö t t elhelyez­ kedő g y a k o r l a t á t elméletileg átfogjam. E h h e z először is fel s z e r e t n é m m u t a t n i az ellenálláshoz való á l t a l á n o s j o g a l k a l m a z á s i t e r ü l e t é t és k r i t é r i u m a i t (L). E h h e z kapcsolódva m u t a t o m be a „polgári e n g e d e t l e n ­ s é g " koncepcióját (II.), majd n é h á n y s z i s z t e m a t i k u s s z e m p o n t alapján t á r g y a l o m e koncepció lehetséges l e g i t i m i t á s á t (III.). E z e n az a l a p o n kell befejezésképpen kritikailag megítélni az e t é m a k ö r szempontjából rele­ v á n s j a v a s l a t o k és á l l á s p o n t o k közül n é h á n y a t (IV.). 2

/. Az ellenálláshoz

való jog

feltételei

Aki l e l k i i s m e r e t é n e k a h a n g j á t n e m t e k i n t i a priori az ellenálláshoz való lehetséges j o g c s a l h a t a t l a n és elégséges f o r r á s á n a k , vagy m e g f o r d í t v a : a m a i előfeltételek m e l l e t t n e m minősíti illegitimnek a törvényi szabályok e t i k a i l a g és/vagy politikailag motivált s e m m i b e v é t e l é t , a n n a k foglalkoznia kell a z o k n a k a feltételeivel, m o t í v u m a i v a l és érveivel, a k i k az ellenálláshoz való j o g r a h i v a t k o z n a k . E h h e z h a s z n o s n a k t ű n i k , h a fölelevenítjük az ellenálláshoz való j o g t ö r t é n e t i dimenzióját, és a r r a t ö r e k s z ü n k , hogy m i n é l p o n t o s a b b a n m e g h ú z z u k a h a t á r v o n a l a t a k l a s s z i k u s ellenállási f o r m á k (pl. a zsarnokgyilkosság vagy „igazságos f o r r a d a l o m " ) és a politikai ellenállás i t t és m a é r v é n y e s előfeltételei között. 1. Az ellenálláshoz való á l t a l á n o s j o g a k á r a h a t a l o m m a l s z e m b e n i individuális-passzív p a r a n c s m e g t a g a d á s , a k á r kollektív-erőszakos felkelés formájában, bibliai forrásokból, az igazságosság a n t i k felfogásából, a közép- és az újkor vallásos tanaiból, a m o d e r n természetjogból, v a l a m i n t m a r x i s t a és a n a r c h i s t a elméletekből táplálkozik. Az a r r a a kiinduló k é r d é s r e a d a n d ó t ö r t é n e t i válasz, hogy hol kezdődik és hol végződik az ellenálláshoz való jog, s o k á i g e g y é r t e l m ű n e k t ű n i k . A m o d e r n t e r m é s z e t j o g 3

a l k o t t a az összes j o g m e g k e r ü l h e t e t l e n , teljességgel pozitív alapját. E j o g kötelező erejű é r t e l m e z é s é n e k instanciái r e n d s z e r i n t az á l l a m bizonyos szervei. C s a k különleges h a t á r e s e t b e n , ti. a k k o r , h a az állam és az elemi e m b e r i és polgári j o g o k a t is r e n d s z e r e s e n s e m m i b e veszi, és a j o g á l l a m eszközeivel n e m u t a l h a t ó vissza korlátai közé, lép életbe az ellenálláshoz való „ t e r m é s z e t e s " jog. E m p i r i k u s a n viszont arról van szó, hogy n e m a nép, h a n e m c s u p á n a n n a k részei vitatják el a p e r v e r t á l t á l l a m h a t a l o m t ó l a legitimitást. Mivel az á l l a m ebben és é p p e n ebben a s z i t u á c i ó b a n n e m ü r e s s z ó l a m k é n t , h a n e m egyes é r d e k c s o p o r t o k á l t a l t á m o g a t o t t té­ n y e z ő k é n t létezik, belső h a r c - végső soron p o l g á r h á b o r ú kezdődik. A k i n e k s z e m e előtt - m i n t T h o m a s Hobbesé előtt - közvetlenül a p o l g á r h á b o r ú rémségei lebegnek, az hajlik a r r a , hogy n e az i g a z s á g o s s á g é r t és az igazságért, h a n e m az állam erejéért kezeskedjen: a u c t o r i t a s non v e r i t a s facit legem (a tekintély, n e m az igazság t e r e m t jogot). Míg H o b b e s s z á m á r a a L e v i a t á n abszolút volta, t ö r e t l e n és o s z t a t l a n h a t a l m a volt az előfeltétele az ellenálláshoz való j o g felfüggesztésének , a d d i g az á l l a m n a k éppen ez a jellege k é p e z t e a polgári f o r r a d a l o m t á m a d á s i célpontját. Az a b s z o l u t i z m u s felett d i a d a l m a s k o d ó polgári-libe­ rális á l l a m o t l a s s a n k é n t d e m o k r a t i k u s lényegiségek és formaelvek b e t a r ­ t á s á r a kötelezték, melyektől legitimitása e l v á l a s z t h a t a t l a n . Csakhogy a világképek szekularizációja és a j o g pozitívvá válása n y o m á n az igazság (morál) és a tekintély k e t t é s z a k a d . A t ö r v é n y e k r e épülő m o d e r n á l l a m áttörésével a 19. s z á z a d b a n e k o r s z a k államelméletéből e l t ű n t az ellenálláshoz való jog. „Az ellenállás m e g h a t á r o z h a t a t l a n joga helyébe, m e l y n e k erőssége egyedül a n é p t u d a t á b a n való rögzültségében rejlett, s ez a n n y i t tesz: e g y s z e r s m i n d szubsztanciális h a t á r t a l a n s á g á b a n , a racionalizált törvény­ fogalom l é p e t t " (Kirchheimer, 1967: 9). K i r c h h e i m e r a m o d e r n á l l a m o t egyenesen „az ellenálláshoz való j o g hiányával, ill. e j o g a l k o t m á n y o s s z a b a d s á g j o g - k a t a l ó g u s s á t ö r t é n ő d e g r a ­ d á l ó d á s á v a l " (uo.) definiálja. Ulrich K. P r e u s s , a g y a k r a n „ p u s z t á n f o r m á l i s " - k é n t szidott jogi pozitivizmus e l s z á n t védelmezője, hasonlókép­ p e n „a legalitás r e n d s z e r é n e k legfontosabb teljesítményét... az ellenállás­ hoz való j o g e l t á v o l í t á s á b a n " (1977: 451) látja. E felfogás s z e r i n t a m a t e r i á l i s - s z ü k s é g s z e r ű elvontsága o k á n erősen t á g í t h a t ó - jogi a l a p t é ­ t e l e k r e való v i s s z a u t a l á s i n k á b b a célzatos politikai s e m m i b e v é t e l n e k (pl. az új t á r s a d a l m i r e n d f o r m á k e l h á r í t á s á n a k ) veszélyét idézi fel. Megítélé­ s e m s z e r i n t u g y a n a k k o r a „progresszív" i r á n y u l t s á g ú pozitivizmus is t a r t a l m a z egy m a t e r i á l i s s z u b s z t r á t u m o t („a s z u v e r é n n é p a k a r a t képvise­ letében a »fair eljárás« k r i t é r i u m á t " - uo. 544), m e l y n e k célzatos és t a r t ó s m e g s é r t é s e - m é g h a legális u t a k o n is - ó h a t a t l a n u l feléleszti az ellenál­ láshoz való jogot. 4

Az e r e d e n d ő e n biztos természetjogi talaj nyilvánvalóan m e g i n g o t t a tiszta jogi pozitivizmus (Kelsen) és a jogi funkcionalizmus ( L u h m a n n ) h a t á s á r a . Az etikailag rögzült m a t e r i á l i s igazságosság-igények a z o n b a n

m á i g s e m n e u t r a l i z á l ó d t a k ; c s u p á n a legalista r u t i n ü z e m b e n s z o r u l n a k a háttérbe. Az u r a l o m o t t válik illegitimmé, ahol az igazságszolgáltatás á l t a l á b a n az u r a l m o n lévők oldalára áll; ahol ezek a r e l e v á n s p a r l a m e n t á r i s és igazságügyi szabályok ö n m a g u k a t szabják saját t e s t ü k r e , s ezzel az eljárás s t r u k t ú r á j á n t ú l m e n ő e n az e r e d m é n y e k e t is p r e f o r m á l h a t j á k ; ahol az é r d e k e k pluralista képviseletének formális k í n á l a t a az é r d e k e k felettébb egyoldalú k i v á l o g a t á s á v á züllik. D e m a g ó g eszközökkel is t e r e m t h e t ő t ö m e g e s lojalitás. Hogy ez m e n n y i b e n sikerül, az n e m c s a k a m a n i p u l a t í v ügyesség kérdése, h a n e m az á l t a l á n o s j o g t u d a t é és a saját meggyőződé­ s ü n k é r t való fellépés b á t o r s á g á é . 2. De m é g h a pozitív válasz volna is a d h a t ó az állami i n t é z k e d é s e k k e l s z e m b e n i ellenállás szükségességét ( „ k í v á n a t o s s á g á t " ) firtató k é r d é s r e , h a t e h á t elzáródik az ú t a „ n o r m á l i s jogorvoslatok" előtt, vagy pedig s i k e r t e ­ lenül k i m e r í t e t t é k ezeket, és a t ö r v é n y e n kívüli ellenállás u l t i m a r a t i ó n a k t ű n i k , az ellenállás eszközeinek és f o r m á i n a k m e g v á l a s z t á s á r ó l a k k o r s e m l e h e t t e t s z ő l e g e s e n r e n d e l k e z n i . A l e g i t i m i t á s m o d e r n felfogásából fejlődtek ki az állami i n t é z k e d é s e k e s z k ö z k i v á l a s z t á s á n a k regulatív elvei, melyek a z o n b a n a j o g t a l a n s á g o k a t elkövetlő á l l a m m a l s z e m b e n i ellenállási c s e l e k e d e t e k r e v o n a t k o z ó a n is érvényesek. E tézis első p i l l a n t á s r a meg­ lepőnek t ű n h e t . Vajon az ellenállás nincs-e felmentve v a l a m e n n y i feltétel alól, a m i n t az uralkodói h a t a l o m a feltétlen e r ő s z a k u r a l m á v á a l a k u l á t ? E szemszögből n e m is a n n y i r a különös, hogy az ellenálláshoz való j o g k e r e s z t é n y h a g y o m á n y a n e m c s u p á n az egészen az önfeláldozásig terjedő passzív elenállást ismeri (az e g y h á z a t y á k t ó l Augustinusig; vö.: B e r t r a m , 1970), h a n e m a későbbiekben a fegyveres e r ő s z a k n a k h a t á r h e l y z e t e k b e n való a l k a l m a z á s á t is jóváhagyja. V i l á g m é r e t e k b e n nézve a klasszikus h a t á r h e l y z e t e k m á i g n e m vesztet­ t é k el alapvető a k t u a l i t á s u k a t , d e a képviseleti d e m o k r á c i a és a j o g á l l a m g a r a n c i á i n a k , t e h á t a „polgári l e g i t i m i t á s " - n a k ( S t r e n b e r g e r ) a feltételei m e l l e t t t é v ú t r a vezetne, h a a d o t t n a k t é t e l e z n é n k fel a t ö r v é n y e k feletti s z ü k s é g á l l a p o t előfeltételeit. M i n d e n olyan kísérlet, a m e l y az itt és m a fennálló viszonyok mellett egy politikai konfliktust a m i n d e n k o r i ellenfél t e s t e és élete ellen irányuló t á m a d á s s a l a k a r igazolni, s z á n d é k o s a n figyelmen kívül hagyja az erőszak legitim a l k a l m a z á s a m e g k e r ü l h e t e t l e n és szigorú é r v é n y e s s é g é n e k az alapját. E z e n elvi előfeltételekkel kapcso­ l a t b a n a politikai filozófiában a felvilágosodás óta, továbbá az államjogi i r o d a l o m b a n és a legfelsőbb bírósági i g a z s á g s z o l g á l t a t á s b a n m e s s z e m e n ő e g y e t é r t é s uralkodik. A r t h u r K a u f m a n n újabban egyik briliáns, d e egyút­ tal b í r á l a t r a méltó, „A kis é r m e j o g a az ellenálláshoz" ( S ü d d e u t s c h e Zeitung, 1982. XII. 31./1982. I. 1., 4 5 . sk. o.) c. esszéjében m é g egyszer e m l é k e z e t ü n k b e idézte e z e k e t a feltételeket. E s z e r i n t az ellenálláshoz való, h a t á r e s e t e k r e s z a b o t t j o g a l k a l m a z á s á h o z s z ü k s é g v a n - az á l l a m h a t a l o m m a l való d u r v a visszaélésre, - a segítség összes (még) r e n d e l k e z é s r e álló legális és b é k é s e s z k ö z é n e k

megelőző és e r e d m é n y t e l e n kimerítésére, v a l a m i n t - az ellenállás sikerével kapcsolatos m e g a l a p o z o t t r e m é n y r e . M á r m o s t k i m u t a t h a t ó , hogy ezek a feltételek n e m speciálisan az ellenállás e x t r é m helyzetei s z á m á r a v a n n a k f e n n t a r t v a , h a n e m az igazsá­ gosság és az ész á l t a l á n o s mércéi szolgálnak alapjukul, melyek í r a t l a n s z a b á l y o k k é n t vezérlik a h é t k ö z n a p i i n t e r a k c i ó k a t (pl. a szülői nevelési h a t a l o m szankciói) és a politikai cselekvést. M i n d e n állami a k t i v i t á s s a l explicit m ó d o n ezeket a k r i t é r i u m o k a t helyezik s z e m b e : a joghoz és a t ö r v é n y h e z való hozzákapcsolás révén kívánják m e g g á t o l n i az á l l a m n a k a h a t a l m á v a l való visszaélését. Továbbá megkövetelik a megfelelő, a z a z „a legkevésbé fájdalmas k ö v e t k e z m é n y e k k e l " (Scheidle 1969: 31) j á r ó eszkö­ zök m e g v á l o g a t á s á t . Végül csak olyan i n t é z k e d é s e k e t lehet é r t e l m e s n e k t e k i n t e n i , melyek s e g í t e n e k vagy e n y h í t e n e k egy s ü r g ő s n e k ítélt problé­ m á n . F ő k é n t a m é l y r e h a t ó állami b e a v a t k o z á s o k , pl. az alapjogok korlá­ t o z á s a e s e t é n h o z a k o d n a k elő e z e k k e l a k r i t é r i u m o k k a l m i n t alkotmányjogi mércével. A szövetségi a l k o t m á n y b í r ó s á g a (legtágabb é r t e l e m b e n vett) a r á n y o s s á g alapelvét pl. az összes állami i n t é z k e d é s „átfogó v e z é r s z a b á l y a k é n t " értelmezi, a m i s z e r i n t e m i n d a j o g á l l a m elvéből, m i n d az alapjogok lényegéből következik. A bíróság különböző ítéletek indoklása s o r á n a t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t a r á n y o s s á g alapelvét az a l k a l m a s s á g , a szükségesség és a szűkebb é r t e l e m b e n vett a r á n y o s s á g p a r a n c s a i r é v é n k o n k r e t i z á l t a , anélkül a z o n b a n , hogy eljutott volna a fogalom egységes, egybehangzó és pontos a l k a l m a z á s á i g (vö. Grabitz, 1973: 571). Egy m á s i k , az előbbivel t a r t a l m i l a g n e m teljesen egybevágó r e n d s z e r e ­ zés a m é r t é k t e l e n s é g t i l a l m á n a k fő fogalmában a s z ü k s é g e s s é g és az a r á n y o s s á g követelményeit összegezi, m i k ö z b e n az a l k a l m a s s á g elvének önálló logikai s t á t u s t jelöl ki (vö. Lerche, 1 9 6 1 ; Wittig, 1968). Anélkül, hogy k i t é r n é k e z e k r e a különböző terminológiai koncepciókra és e g y m á s s a l vitázó, de k ö v e t k e z m é n y e k k e l n a g y o n is t e r h e s k o n k r e t i z á ciójára, n a g y v o n a l a k b a n felvázolom az a l k a l m a s s á g n a k , a s z ű k e b b érte­ l e m b e n v e t t a r á n y o s s á g n a k ( „ p r o p o r c i o n a l i t á s " , G r a b i t z ) és a s z ü k s é g e s s é g n e k az i r o d a l o m b a n m e s s z e m e n ő k i g polgárjogot n y e r t k r i t é ­ riumait. Valamely eszköz a k k o r s z á m í t a l k a l m a s n a k , h a a l k a l m a z á s a r é v é n e l é r h e t ő vagy e l ő m o z d í t h a t ó a k í v á n t siker; a k k o r szükséges, h a egyetlen m á s , kevésbé fájó vagy korlátozó eszköz n e m elegendő a k i t ű z ö t t cél eléréséhez (szubszidiaritási klauzula). Az a r á n y o s s á g a l a p e l v é n e k a k k o r felel meg, vagy illik hozzá egy eszköz, h a e l v á r h a t ó a köztől vagy egy bizonyos csoporttól. Míg a z o n b a n az első k é t elv egy vagy több eszközt viszonyít egy a d o t t n a k feltételezett célhoz, s ezzel a Max Weber-i é r t e l e m ­ ben v e t t c é l r a c i o n a l i t á s n a k felelnek meg, a d d i g az a r á n y o s s á g s z e m p o n t ­ j á b ó l e s e t l e g e s n e k látjuk a célt és az e s z k ö z t . E s z e r i n t egy „ m a g á b a n v a l ó a n " legitim cél is illegitimmé válhat, h a c s u p á n az eszközök „ a r á n y t a l a n u l " n a g y ráfordításával é r h e t ő el. Az a r á n y o s s á g alapelve ebben az é r t e l e m b e n átfogó r a c i o n a l i t á s t követ. E z utóbbi n e m c s a k az

eszközök optimális m e g s z e r v e z é s é r e terjed ki, h a n e m a költségek és a h a s z o n viszonyát is összeköti az e l v á r h a t ó s á g szempontjával (leginkább a közjó i r á n t i é r d e k és az egyéni érdekek, ill. a kisebbségvédelem m é r l e g e ­ lésének formájában), m é g p e d i g azért, hogy egy felületesen nézve p a r a n csolónak t ű n ő i n t é z k e d é s t lehetőség s z e r i n t elvessen egy m a g a s a b b r e n d ű jogi előny (Rechtsgut) j a v á r a . E nagyon is é r t e l m e s n e k tetsző k r i t é r i u m o k m ö g ö t t a z o n b a n k o n k r é t e s e t e k b e n nagy s z a k a d é k o k t á t o n g n a k . így pl. c s a k n e m m i n d e n ellenálló cselekedet a l k a l m a s s á g a , ill. s i k e r r e való kilátása - legalábbis ex a n t e k é t s é g b e v o n h a t ó és illegitimnek m i n ő s í t h e t ő . Az, hogy m é g a szövetségi t ö r v é n y s z é k s e m volt hajlandó indokolt ellenálló c s e l e k e d e t k é n t elismerni a nemzetiszocialista rezsim a l a t t a h a d s z o l g á l a t n a k politikai és m o r á l i s okokból való m e g t a g a d á s á t , mivel s z e r i n t e az ilyen egyedi akciók n e m „ h o r d o z z á k m a g u k b a n a siker csíráját", és n e m képesek m e g s z ü n t e t n i a j o g t a l a n u r a l m a t (vö. N J W , 1962: 195. skk. o.), csak a z t m u t a t j a , hogy milyen k ö v e t k e z m é n y e k h e z v e z e t h e t az ellenálláshoz való j o g érvényesíté­ si feltételeinek jogi értelmelzése. (Bírálóan ehhez: A r n d t , 1972: 5 2 5 . s k k . o.; Schneider, 1970: 2 2 9 . skk. o.) 3. Aki az ellenálláshoz való j o g pozitívvá válásától - az A l a p t ö r v é n y 1968-ban b e i k t a t o t t IV. s z a k a s z á n a k 20. cikkelyétől - és az e h h e z kapcsolódó k o m m e n t á r o k t ó l és értekezésektől v á r el t a n u l s á g o s válaszo­ k a t a jelenlegi tiltakozási cselekmények megítéléséhez, csalódni fog. Egyfelől helyénvalóak az ellenálláshoz való legalizált j o g szükségessé­ gével és értelmével kapcsolatos kételyek. Sok szerző joggal t é v ú t n a k t a r t a n á , h a a szükségállapotot p a r excellence j o g t e c h n i k a i s z a b á l y o k n a k a k a r n á k a l á v e t n i . E g y ilyen vállalkozással s z e m b e n s z k e p t i k u s a k n a k és a b í r á l ó k n a k a s o r a J . K. Bluntschlitól és K. Wolzendorftól, C. S c h m i t t e n át, egészen „a s z i l á r d a n az Alaptörvény talaján álló" államjogászokig terjed, m i n t amilyen G. Dürig, J . Isensee, A. K a u f m a n n , K. K r o g e r . V i s s z a t e k i n t v e t e h á t az ellenállás j o g á n a k pozitívvá válása n e m a jogfilo­ zófiai ész k i á r a m l á s á n a k t ű n i k , h a n e m a politikai t á r g y a l á s o k e r e d m é n y é ­ nek, „elnapolt r á a d á s n a k a kiélezetten kötelezett polgár, illetve t a k t i k a i e n g e d m é n y n e k a szükségállapot s z a b á l y o z á s á n a k ellenzői, n e v e z e t e s e n a n y u g t a l a n k o d ó s z a k s z e r v e z e t e k s z á m á r a " (Kroger, 1 9 7 1 : 8). Az ellenállás­ hoz való pozitívan felfogott j o g állítólag d r a m a t i z á l j a a n o r m á l i s helyzetet, és á r t a l m a t l a n n a k t ü n t e t i fel a rendkívüli állapotot (vö. Schneider, 1956: 149). 5

Másfelől az új t á r s a d a l m i m o z g a l m a k itt t á r g y a l t tiltakozó cselekvései n e m felelnek m e g a n n a k a t é n y á l l á s n a k , a m e l y h e z az A l a p t ö r v é n y b e n r ö g z í t e t t ellenálláshoz való j o g v a n szabva. A következőkben (II.) az élesebben k ö r ü l h a t á r o l t ellenállási a k c i ó k a t n e m t e k i n t h e t j ü k a szabad, d e m o k r a t i k u s a l a p r e n d felszámolására irányuló m e g k í s é r e l t vagy befeje­ z e t t v á l l a l k o z á s o k n a k (Herzog, 1980: 336). H i s z e n á l t a l á b a n é p p e n az i t t megfigyelt tiltakozó csoportok h i v a t k o z n a k a szabad, d e m o k r a t i k u s a l a p ­ r e n d s z á n d é k á r a és n o r m a t í v érvényességére, v a l a m i n t egyes e l h á r í t ó és

részvételi jogra, hogy r á m u t a t h a s s a n a k a tőlük - felfogásuk s z e r i n t eltérő g y a k o r l a t r a . Az ellenálláshoz való á l t a l á n o s , v a l a m i n t pozitívvá v á l t o z t a t o t t j o g a teljes á l l a m r e n d felszámolására, illetve helyreállítására irányul, n e m pedig az egyes politikai vagy jogi d ö n t é s e k szimbolikus-politikai k r i t i k á j á r a ( m é g h a illegális f o r m á b a n is). Az ellenálláshoz való j o g n e m h a s z n á l h a t ó fel t e h á t az a k t u á l i s t i l t a k o z á s f o r m á k m e g a l a p o z á s á h o z , k i v á l t k é p p e n a z é r t , mivel a n é p s z u v e r e n i t á s a , a többségi d ö n t é s általi k o r m á n y v á l t á s és a j o g á l l a m i s á g k o n s t i t u á l ó legitimitás-elvei alapjában m e g v a l ó s u l n a k . Még kevésbé h i v a t k o z h a t n a k a tiltakozó csoportok az ellenállással s z e m b e n i pozitívvá t e t t kötelességre, amely a hesseni a l k o t m á n y 147. cikkelye s z e r i n t a „felülről végrehajtott á l l a m c s í n y " esetén p a r a n c s n a k m i n ő s ü l .

Polgári

engedetlenség:

koticepció,

premisszák

és történeti

aktualitás

1. H a a t o v á b b i a k b a n „ellenállásról" vagy az „ellenállásra való j o g r ó l " beszélünk, a fogalmon n e m az ellenállás á l t a l á n o s j o g á t értjük egy e x t r é m helyzettel való összefüggésben, s e m pedig a „kis é r m e " m á r e m l í t e t t „ellenálláshoz való j o g á t " . Ilyen megközelítésben az „ e l l e n á l l á s n a k " n e m ­ csak hogy „a forradalomhoz nincs s e m m i köze" ( K a u f m a n n , 1982: 45); n e m c s a k hogy lemond az erőszakról, az „állami a u t o r i t á s s a l és az é r v é n y b e n lévő törvényekkel s z e m b e n i lázadásról", a „ h a n g o s k o d ó üzelm e k r ő l " , a „felfordulásról", a „külső n y u g t a l a n s á g r ó l " , h a n e m felhívást j e l e n t a „civilkurázsira", a „szellemi n y u g t a l a n s á g r a " és a „ t ü r e l e m r e " . K a u f m a n n a z o n b a n a civilkurázsi á l t a l a egyes-egyedül dicsőített formái­ n a k a legális k e r e t szigorú figyelembevételével feltárt „ k i u t a t " tulajdonít az „akció és reakció, romboló zendülés és bénító h a t a l m i ideológia végzetes köréből, mely a n n y i r a jellemző h e l y z e t ü n k r e " (uo.). E z a d i c h o t ó m i a u g y a n a k k o r eltakarja a lehetőség s z e r i n t legitim és h a t á s o s ellenállási c s e l e k m é n y e k sávszélességét, m i n t a m i l y e n e k e t az „ e r ő s z a k m e n t e s a k c i ó " és a „polgári e n g e d e t l e n s é g " k e r e t é b e n t e m a t i z á l n a k . Meglehet, hogy a látószögnek ez a b e s z ű k ü l é s e a jogász szakkollégák és a politikai-admin i s z t r a t í v funkcionárius elitek körében t a l á n m á r régóta i n t e r n a l i z á l ó d o t t , csakhogy a p r o b l é m á k a t a szőnyeg alá söpri. Aki a legitimitást a legali­ t á s r a korlátozza, és a lehetséges illegális, de legitim ellenállást legfeljebb csak az ö n k é n y u r a l o m feltételei mellett hajlandó elismerni, m e g t a k a r í t j a m a g á n a k a polgári e n g e d e t l e n s é g m á s o r s z á g o k b a n élő h a g y o m á n y á v a l , de a saját o r s z á g a tiltakozó csoportjainak m o t í v u m a i v a l és érveivel való v i t á t is, melyet egyes jogfilozófusok, államjogászok, t á r s a d a l o m t u d ó s o k , v a l a m i n t r e l e v á n s kisebbségek utólagosan m e g e j t h e t n e k . 8

A következőkben éppen a korlátozott s z a b á l y s é r t é s n e k ezek a jogelmé­ letileg é r d e k e s és politikailag r o b b a n é k o n y ellenállási formái á l l n a k majd a k ö z é p p o n t b a n . Az utóbbi évek s z á m o s konfliktusa esetében n e m c s a k egy e l l e n t m o n d á s verbális artikulációjáról és az eljárások legális ú t j a i n a k

kimerítéséről volt szó, főképp n e m (anonim) e r ő s z a k c s e l e k m é n y e k r ő l és ezek i m a m a l o m s z e r ű „igazolásáról" a „ r e n d ő r á l l a m " , az „ i m p e r i a l i z m u s " , a „ f a s i z m u s " vagy a „mocskos r e n d s z e r " ellen folytatott h a r c k e r e t é b e n . E „diszruptív akciók" (vö. Specht, 1973) i n k á b b szorosan az illegalitás előtt vagy u t á n h a l m o z ó d n a k , melyekkel - többé vagy kevésbé sikeresen - a n y i l v á n o s s á g j o g t u d a t á r a apellálnak. Mindezen esetekben a t é n y á l l á s jogi s z e m p o n t b ó l viszonylag egyértelmű. E n n e k ellenére a tiltakozó cso­ p o r t o k egy m a g a s a b b jogi é r t é k nevében úgy vélik, hogy illegitim cselek­ m é n y e k h e z f o l y a m o d h a t n a k vagy kell hogy folyamodjanak, m é g p e d i g a k á r a m a g z a t e l h a j t á s r ó l szóló törvény (nyilvánosan bejelentett) megszegésével, a k á r valamely n a g y b e r u h á z á s felépítésére irányuló i n t é z k e d é s e k elhalasz­ t á s a vagy m e g a k a d á l y o z á s a céljából végrehajtott helyfoglalással, valamely magánjogi s z e r z ő d é s n e k (áram-részlefizetés bojkottja), a m a g á n t u l a j d o n j o g á n a k (felújításra szoruló épületek elfoglalása) vagy m á s , t ö r v é n y b e n előírt k ö t e l e z e t t s é g n e k (a hadszolgálat és a civil szolgálat „totális m e g t a ­ g a d á s a " ) a megsértésével, a k ö z u t a k d e m o n s t r a t í v szándékból t ö r t é n ő eltorlaszolásával. 9

A polgári e n g e d e t l e n s é g f o g a l m a és koncepciója k o r á n t s e m egyértel­ m ű . B á r a t ö r t é n e t i visszapillantás egyre több ősatyját fedezi fel e n n e k az ellenállási f o r m á n a k , de csak M a h a t m a G a n d h i (akire H e n r y Dávid T h o r e a u és a k e r e s z t é n y a n a r c h i s t a Lev Tolsztoj voltak h a t á s s a l ) írásai és gyakorlati tevékenysége n y o m á n j ö t t létre - az a n t i - k o l o n i a l i z m u s k e r e t é ­ b e n - a polgári e n g e d e t l e n s é g első koncepciója. G a n d h i s z i g o r ú a n k i t a r t o t t az e r ő s z a k m e n t e s s é g („nonviolence", „ a h i m s a " ) elve mellett. Míg akciói­ n a k formáit eredetileg „passive r e s i s t a n c e " - k é n t jellemezte, a d d i g később a „ s a t y a g r a h a " (vagy a „truthforce") fogalmát r é s z e s í t e t t e előnyben, hogy kizárjon m i n d e n , e r ő s z a k o s vagy gyűlölettől fűtött m ó d s z e r e k r e t ö r t é n ő asszociációt (vö. Bay, 1968: 478). A „tökéletes polgári e n g e d e t l e n s é g " G a n d h i s z á m á r a „ l á z a d á s t j e l e n t e t t az e r ő s z a k alkotórésze nélkül", a m e l y k o n s t r u k t í v elemek híján „ p u s z t á n k a l a n d o r s á g ( m e r e bravado) és több m i n t h a s z o n t a l a n " (idézve E b é r t 1978: 4 1 és 37 alapján). G a n d h i koncepcióját m á r a h a r m i n c a s évek USA-jában felkarolták a R. Gregg, A. Huxley és S h r i d h a r a m i által befolyásolt pacifista és polgárjogi á r a m l a t o k , és a h a t v a n a s években a d i á k l á z a d á s n a k és az e l l e n z é k n e k a v i e t n a m i h á b o r ú elleni izmosodó polgárjogi m o z g a l m á b a n elképesztő r e n e s z á n s z á t élte. E b b e n az időben elmélet és p r o g r a m a t i k a , v a l a m i n t a gyakorlati akciók között szoros összefüggés állt fenn. Ezzel s z e m b e n az európai d i á k m o z g a l m a k b a n , nyilvánvalóan az erősen m a r x i s t a o r i e n t á c i ó k és az osztályharcos p á t o s z o k á n alig recipiálták a polgári e n g e d e t l e n s é g koncepcióját. C s a k az új t á r s a d a l m i m o z g a l m a k eleinte i n k á b b elmélettől idegen ellenállási f o r m á i n a k k e r e t é b e n válik egyre i n k á b b felismerhetővé a cselekvési g y a k o r l a t koncepcionális a l á t á m a s z t á s á n a k szükséglete. E b ­ ben a s z á m s z e r ű e n (még) kis „ e r ő s z a k m e n t e s akciócsoportok" j á t s z a n a k d ö n t ő fontosságú közvetítő szerepet. N y o m a i k egészen a d i á k m o z g a l m a k i g v e z e t n e k vissza. E csoportok szellemi és politikai gyökerei a k e r e s z t é n y

h u m a n i z m u s b ó l , a pacifizmusból, az a n a r c h i z m u s b ó l , a s z a b a d e l v ű szocia­ lizmusból és az „Új baloldalból" e r e d n e k . Legfontosabb folyóiratai a „ g r a s s w u r z e l r e v o l u t i o n " és a „gewaltfreie a k t i o n " ( t á r s k i a d ó : T h e o d o r Ebért). A különböző rendszerezési kísérletek (vö. összefoglalásukat Millernél, 1964) a fogalmak z a v a r b a ejtő t ö m e g é t kínálják és r e n d e z i k el, m e l y e k a polgári e n g e d e t l e n s é g eszméje k ö r é t ö m ö r ü l n e k . M a g á n a k Millernek a s z e m é b e n „a polgári e n g e d e t l e n s é g vagy ellenállás... e r ő s z a k m e n t e s köz­ vetlen a k c i ó t " jelent, „amely m a g á b a n foglalja a t ö r v é n y e k á t l é p é s é t " ( 1 9 7 1 : 63). E z a m e g f o g a l m a z á s (de a m a g y a r á z ó szöveg is) nyitva hagyja a kérdést, hogy vajon a törvényszegés a polgári e n g e d e t l e n s é g lehetőségé­ nek, vagy pedig e l e n g e d h e t e t l e n j e g y é n e k t e k i n t h e t ő - e . E r r e a k é r d é s r e Bay világos választ ad: „ T h e act of disobedience m u s t be illegal or a t l e a s t be d e e m e d illegal by powerful a d v e r s a r i e s , a n d t h e a c t o r s m u s t k n o w this if it is to be considered a n a c t of civil disobedience..." (1968: 4 7 3 ) . (Az e n g e d e t l e n s é g a k t u s a illegális kell hogy legyen, vagy befolyásos ellenfele­ inek végső soron illegálisnak kell t a r t a n i u k , s ezt a cselekvőknek t u d n i u k kell, h a a z t akarják, hogy a polgári e n g e d e t l e n s é g a k t u s á n a k t e k i n t s é k . ) U g y a n a k k o r Bay n e m látja e n n e k a koncepciónak az e r ő s z a k m e n t e s s é g ­ hez való elvi kapcsolódását, s e z é r t különbséget tesz „civil disobedience" (polgári engedetlenség) és „nonviolent a c t i o n " ( e r ő s z a k m e n t e s akció) között. Az előbbin a k ö v e t k e z ő k e t é r t i : „ a n y act or process of public defiance of a law or policy by established g o v e r n m e n t a l a u t h o r i t i e s , insofar a s t h e action is p r e m e d i a t e d , u n d e r s t o o d by t h e actor(s) to be illegal or of contested legality, c a r r i e d o u t a n d persisted in for limited public e n d s a t t h e way of carefully chosen a n d limited m e a n s " (uo. 473). (valamely, b e i k t a t o t t k o r m á n y t e k i n t é l y e k á l t a l csinált t ö r v é n y vagy politikai nyilvános k i h í v á s á n a k b á r m e l y a k t u s á t vagy folyamatát, a m e n n y i b e n az akció előzetesen megfontolt és a cselekvő(k) illegálisnak vagy v i t a t o t t l e g a l i t á s á n a k fogják fel, végrehajtva és t a r t ó s í t v a k o r l á t o z o t t közcélok s z á m á r a a g o n d o s a n k i v á l a s z t o t t és k o r l á t o z o t t é r t e l e m útján.) Bay joggal u t a l a „civil" szó t ö b b é r t e l m ű s é g é r e . H a a z o n b a n elővesszük a polgári e n g e d e t l e n s é g legfontosabb p r o m o t o r j a i n a k ( m á s o k m e l l e t t Tolsztoj, G a n d h i és M a r t i n L u t h e r King), továbbá h a figyelembe v e s s z ü k G a n d h i konnotációit a „civil" fogalmához ( „ u d v a r i a s , igazságszerető, szerény, okos, m a k a c s , de j ó s z á n d é k ú , s o s e m b ű n ö s vagy gyűlölködő", idézve E b é r t , 1978: 4 1 alapján), a f o g a l o m h a s z n á l a t k o n t e x t u s á t az a n g o l - a m e r i k a i és a n é m e t , végül a koncepciónak a Szövetségi K ö z t á r s a ­ s á g „ e r ő s z a k m e n t e s akciócsoportjai" általi f é l r e é r t h e t e t l e n recepcióját, a k k o r n e m t ű n i k é r t e l m e s n e k , hogy az e r ő s z a k o s a k c i ó k a t is a „polgári e n g e d e t l e n s é g " fogalma alá rendeljük. Szélesen építkező r e n d s z e r e z é s t E b é r t kínál. Bayhez h a s o n l ó a n polgári e n g e d e t l e n s é g e n ő is „a t ö r v é n y e k n e k és r e n d e l k e z é s e k n e k a polgárok általi nyílt és e r ő s z a k m e n t e s s e m m i b e v é t e l é t " érti (1978: 4 0 . sk.). E

t e k i n t e t b e n a polgári e n g e d e t l e n s é g az e r ő s z a k m e n t e s , közvetlen akciók különleges formája, m e l y e k n e k az a célja, hogy „ m e g t e r e m t s é k a t á r s a ­ d a l m i feltételeit a n n a k a r e n d s z e r t legyűrő e l l e n h a t a l o m n a k , a m e l y a részvételen alapuló d e m o k r á c i a útján igazságosan képes szabályozni a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t " (1978: 33). „Egy akció e r ő s z a k m e n t e s j e l l e g é n e k " egyetlen m é r t é k a d ó feltétele „az, hogy először is n e m s é r t i az ellenfelet; másodszor, egy repressziótól m e n t e s szociális d e m o k r á c i a k o n k r é t utópi­ ájával legitimálja m a g á t , s hogy, h a r m a d s z o r , m i n d e n résztvevő s z á m á r a felkínálja az egyenlő participáció esélyeit" (uo., 34). Az e r ő s z a k m e n t e s s é g é r t e l m e z é s e körüli jelenlegi v i t á k o k á n szó s z e r i n t idézem E b é r t felfo­ g á s á t . Az e r ő s z a k m e n t e s s é g tiltja „...személyekkel s z e m b e n i fizikai e r ő s z a k a l k a l m a z á s á t vagy m e g s é r t é s é t , a s z o l g á l t a t á s o k g y a k o r l á s á n a k , v a l a m i n t a j a v a k előállításának és e l o s z t á s á n a k m e g a k a d á l y o z á s á t a k k o r , h a ebből az életet közvetlenül fenyegető szükséghelyzet adódik. Dologi k á r o k okozása legkésőbb a k k o r n e m e g y e z t e t h e t ő össze az e r ő s z a k m e n t e s a l a p m a g a t a r t á s s a l , h a lezajlásuk s o r á n személyek is m e g s é r ü l h e t n e k ; m i n d a z o n e s e t e k b e n elkerülendők, a m e l y e k b e n a r o m b o l á s e m a n c i p a t o r i k u s jellege a széles nyilvánosság s z á m á r a közvetlenül n e m b e l á t h a t ó " (1978: 34). 1 1

A polgári e n g e d e t l e n s é g n e k a r e n d s z e r b e n elfoglalt helyét a következő á t t e k i n t é s világítja m e g (forrás: E b é r t , 1978: 37). Az e r ő s z a k m e n t e s akciók eszkalációjának sémája

Szubverzív akció

K o n s t r u k t í v akció

1

tiltakozás

funkcionális demonstráció

2

az e g y ü t t m ű k ö d é s legális m e g t a g a d á s a

legális szerepinnováció

3

polgári engedetlenség

civil uzurpáció

Az eszkaláció foka

E változatban a polgári engedetlenség olyan negatorikus akcióforma, mely csak konstruktív ellenképe, a civil uzurpáció révén tesz szert m e s s z e h a t ó p e r s p e k t í v á r a . E b é r t m i n d k é t cselekvéstípusnál különbséget tesz egy r e f o r m e r és egy forradalmi változat között. „A r e f o r m e r polgári e n g e d e t l e n s é g egyes törvényekkel, n e m pedig az u r a l m i r e n d s z e r egészével fordul s z e m b e . Az e n g e d e l m e s s é g ilyen r e f o r m e r m e g t a g a d á s á n a k leginkább kisebbségek a hordozói, melyek vagy különle­ ges j o g o k a t a k a r n a k kivívni a m a g u k s z á m á r a , vagy pedig diszkrimináci-

ókkal s z e m b e n k í v á n n a k védekezni. A forradalmi polgári e n g e d e t l e n s é g ezzel s z e m b e n az egész u r a l m i r e n d s z e r ellen fordul - m é g a k k o r is, h a (eleinte) csak egyes t ö r v é n y e k e t és r e n d e l k e z é s e k e t vesz s e m m i b e . E z e n akciók hordozója valamilyen többség - legalábbis p o t e n c i á l i s a n " (uo., 41.). A polgári engedetlenségi a k c i ó k r a az adóbefizetés m e g t a g a d á s a , az á l t a l á n o s sztrájk, a közlekedés ülősztrájk általi blokádja, v a l a m i n t a h a d s e r e g és a r e n d ő r s é g zendülésre való felhívása szolgálhat p é l d a k é n t . E b e r t n e k ez a konceptualizációja széles körökben e l i s m e r é s r e talál, holott n e m é p p e n p r o b l é m a m e n t e s , hiszen - m e g í t é l é s e m s z e r i n t - (a) t ú l s á g o s a n s z i g o r ú a n szabja m e g az illegalitás k o n s t i t u t í v j e g y é t , (b) az e r ő s z a k m e n t e s a k c i ó k n a k egy igazságos t á r s a d a l o m e l é r é s é n e k céljára való definíció szerinti kötelezésével m á r elméleti síkon előzetesen eldönti a legitimitás kérdését, és (c) az e r ő s z a k m e n t e s a k c i ó k a t á l t a l á b a n és a polgári e n g e d e t l e n s é g e t különösen egy teleológiai modellbe ágyazza, mely össztársadalmi változásokban találja m e g végpontját, s így m i n d e n kevésbé m e s s z e h a t ó f o r m á t c s u p á n a forradalmi u z u r p á c i ó t megelőző f o r m á k k é n t t ü n t e t fel. 1 2

13

A polgári e n g e d e t l e n s é g n e k az ö s s z t á r s a d a l m i változás d i n a m i k á j á n belüli, E b é r t általi elhelyezésével s z e m b e n J o h n R a w l s n a k a polgári engedetlenséggel kapcsolatos megfontolásai az igazságosság e l m é l e t é n e k k e r e t é b e n m o z o g n a k . Míg E b é r t a t a k t i k a és a s t r a t é g i a kérdéseit hangsúlyozza, a d d i g Rawls kötelesség és kötelezettség pólusai közt mozog, és fejtegetései elé n e m véletlenül i k t a t be egy s z a k a s z t a többségi j o g állásáról. Polgári e n g e d e t l e n s é g e n R a w l s t ö m ö r e n olyan „nyilvános, e r ő s z a k m e n t e s , lelkiismerettől á t h a t o t t , de politikailag törvényellenes cselekvést" ért, „ m e l y n e k á l t a l á b a n a t ö r v é n y e k vagy a k o r m á n y z a t i politika m e g v á l t o z á s á t kell előidéznie. E z e k k e l a cselekedetekkel a t á r s a ­ dalom többségének igazságérzékéhez fordulnak, és saját jól megfontolt n é z e t ü k s z e r i n t kijelentik, hogy figyelmen kívül h a g y t á k a s z a b a d és egyenlő e m b e r e k közti e g y ü t t m ű k ö d é s alapelveit" (1975: 401). R a w l s helyesen k ö v e t k e z t e t v e különbséget tesz polgári e n g e d e t l e n s é g és „lelkiismereti okokból való ellenkezés" között - m é g a k k o r is, h a ez ellentétes a fenti „lelkiismerettől á t h a t o t t " jelzővel, hiszen az (individuá­ lis!) lelkiismeretre való h i v a t k o z á s m á s s t á t u s s a l bír, m i n t egy ( i n t e r s z u b jektív!) igazságosság-felfogás. E különség alapján, R a w l s o n t ú l m e n ő e n , kifejleszthető az a tétel, hogy a polgári e n g e d e t l e n s é g előfeltevésekben g a z d a g t ö r t é n e t i kategória, amely a polgári-liberális nyilvánossághoz és reflexív m o r á l h o z kötődik, m í g az e n g e d e l m e s s é g lelkiismereti okokból való m e g t a g a d á s a t ö r t é n e t i l e g „ n y i t o t t a b b " , és m i n d e n ü t t felléphet, ahol ö s s z e ü t k ö z n e k a vallásos meggyőződések a nem-vallásos kötődésekkel. A polgári e n g e d e t l e n s é g nyilvánosan á l t a l á n o s legitimitás-elképzelésekre apellál, és nyilvános t á m o g a t á s b a n r e m é n y k e d i k . A lelkiismeretből fakadó d ö n t é s viszont monologikus. Nyilvános k e r e t és (földi) c í m z e t t nélkül s e m véti el é r t e l m é t , mivel a cselekvő ö n m a g a (és/vagy I s t e n ) előtt igazolja magát.

Legalitás-kínálat

és polgári

engedetlenség

A képviseleti d e m o k r á c i á k n a k , ezzel az eljárások révén m e g t e r e m t e t t legitimitás e l i s m e r é s é n e k a keretfeltételei m e l l e t t (vö. L u h m a n n , 1 9 7 5 ) az ellenálláshoz vagy az e n g e d e l m e s s é g m e g t a g a d á s á h o z való j o g körüli m i n d e n vita a többségi d ö n t é s e k érvényességi feltételeire összpontosít. E z e k a kisebbségi s z a v a z á s s a l szembeni, p r i m a facie a d o t t m a g a s a b b r e n d ű s é g ü k e t a r r a az elvi feltételezésre építik, hogy (a) ők fejezik ki i n k á b b a közjót, és (b) hogy nagyobb fokú elfogadásra t a l á l n a k . Csakhogy: a többség a l a p o s a n tévedhet, s a p a r t i k u l á r i s é r d e k e k e t g y a k r a n s i k e r e s e n adják el á l t a l á n o s é r d e k e k k é n t vagy érvényesítik ő k e t velük s z e m b e n . A többség visszaélhet pillanatnyi dominanciájával úgy, hogy a kisebbségek é r d e k e i t és j o g a i t e l e v e n ü k b e vágóan m e g s é r t i k , vagy pedig a saját j a v u k r a m e g v á l t o z t a t j á k a politikai h a r c feltételeit, t e h á t befalazzák m a g u k m ö g ö t t a h a t a l o m m e g s z e r z é s é n e k küszöbét. 2

T á v o l s á g o t t a r t v a m i n d e n t a k t i k a i megfontolástól és előtérbe tolt indoktól: b á r m i k o r szegjék is m e g a m á s v é l e m é n y e n lévő kisebbségek az elvben n é k ü l ö z h e t e t l e n n e k t e k i n t e n d ő legitimitás-kínálatot, az egziszten­ ciális fenyegetésektől e l t e k i n t v e csak a lelkiismeret individuális i n s t a n c i ája és/vagy egy igazságos r e n d t á r s a d a l m i e s z m é n y e m a r a d h a t m e g többé i m m á r m e g k e r ü l h e t e t l e n , de u g y a n a k k o r i n t e r p r e t á c i ó r a szoruló, de teher­ bíró v o n a t k o z t a t á s i p o n t k é n t . H a elfogadjuk a j a v a s o l t s z é t v á l a s z t á s t polgári e n g e d e t l e n s é g és lelkiismereti okokból t ö r t é n ő t i l t a k o z á s között, a k k o r az előbbi e s e t b e n - m i n t F r a n z N e u m a n n gondolja - n e m „a lelkiismeret és a t á r s a d a l m i r e n d közti d i l e m m á r ó l " v a n szó, h a n e m egyfelől a d e m o k r a t i k u s többségi d ö n t é s e k t i s z t e l e t é n e k (s ezzel a legali­ t á s - k í n á l a t é r t e l m é n e k t u d á s a ) , másfelől pedig egy m a t e r i á l i s jogi esz­ m é n y n e k az ellentétéről. A formális j o g - v e r s u s m a t e r i á l i s igazságosság ellentéte eközben i n k á b b felületesnek, d e legalábbis t ö k é l e t l e n n e k t ű n i k , a m e n n y i b e n e g y e t é r t ü n k azzal a tézissel, hogy a d e m o k r a t i k u s képviselet is m a g á b a n hordja a j o g egy m a t e r i á l i s m a g v á t . Ezzel m e g m u t a t t u k m i n d e n , e t é m á v a l kapcsolatos á l t a l á n o s , az egyedi esetektől elvonatkoz­ t a t ó vita nehézségét. A m i t N e u m a n n „ Ü b e r die G r e n z e n b e r e c h t i g t e n U n g e h o r s a m s " (A jogos e n g e d e t l e n s é g h a t á r a i r ó l ) c. esszéjének végén megállapít, éppúgy érvényes a legalitás és a legitimitás p r o b l é m á j á n a k i t t j a v a s o l t m o d i f i k á l á s á r a is. „ E z t a d i l e m m á t . . . egyetlen elmélet s e m tudja m e g o l d a n i . H a a z t állítja, hogy tudja, a k k o r c s u p á n üres, elvont f o r m u l á k a t ismételget, melyek, é p p e n a z é r t , mivel n e m k o n k r é t a k , csak elhomályosítják a k ö r négyszöge­ s í t é s é n e k lehetetlenségét..." (1967: 205).

1. A többségi elv

érvényességéről

égi elv t u r n u s s z e r ű v á l a s z t á s o k és szava; alkalmazása n e m j e l e n t m á s t , m i n t a közjó (liberális) 4

eszméjének

operacionalizálását. E z e n eljárás előnyei, főként a m i g y o r s a s á g á t és e g y é r t e l m ű s é g é t illeti, lenyűgőzőek. E g y ú t t a l a többségi d ö n t é s m e l l e t t szól az erős követési készség elvi feltételezése. P o n t o s a b b a n az a kilátás, hogy a többségi d ö n t é s e k új kisebbségek r é v é n r e v i d e á l h a t o k , ösztönzi k o n s t r u k t í v fáradozásokra a leszavazott kisebbségeket, a b b a n a r e m é n y ­ ben, hogy sikeresen m e g v á l t o z t a t o t t konstellációk e s e t é n a j ö v e n d ő kisebb­ ségei is meghajolnak majd a m i n d e n k o r i d ö n t é s e k előtt. Minél i n k á b b elevenbe vágók a z o n b a n azok a h á t r á n y o k , melyekkel a k i s e b b s é g e k n e k m e g kell a l k u d n i u k , a n n á l s ü r g e t ő b b é válik a h á t r á n y o s h e l y z e t ű e k követési készségének biztosítása. Ahhoz, hogy m e g g á t o l h a s s á k a többségi d ö n t é s e k n e k „a többség ö n k é n y u r a l m á v á " való elfajulását, v a l a m i n t hogy kanalizálják és l e t o m p í t s á k a lehetséges konfliktusokat, a j o g á l l a m o k rendszerei egy egész sor s t r u k t ú r a e l v e t , v é d e t t t e r e t , fellebbezési i n s t a n ­ ciát és egyeztető eljárást a l a k í t o t t a k ki. A föderalizmus alapján t ö r t é n ő szerveződés és a szubszidiaritás elve az é r i n t e t t e k h e z való közeledés é r t e l m é b e n v e t t többségi d ö n t é s e k „finomvezérlését" v a n h i v a t v a lehetővé t e n n i ; a tolerancia vallásos p a r a n c s o l a t á n a k h a g y o m á n y á b a n bizonyos feltételek m e l l e t t tiszteletben t a r t j á k (így pl. a hadszolgálat m e g t a g a d á s á ­ hoz való j o g b a n ) a lelkiismeretből fakadó d ö n t é s e k e t ; a d ö n t é s h o z ó g r é m i u m o k formális illetékessége, v a l a m i n t a d ö n t é s e k tisztességes létre­ j ö t t e különleges eljárások ( a l k o t m á n y o s és közigazgatási j o g s z o l g á l t a t á s , p a r l a m e n t i vizsgálóbizottságok, petíciók stb.) révén felülvizsgálhatók; bizonyos e s e t e k b e n kieszközölhető a d ö n t é s tárgyi és információs alapjai­ n a k és a belőle fakadó t e r h e k n e k feltárása (a p a r l a m e n t tájékozódási és ellenőrzési jogai, h e a r i n g s /meghallgatások/, freedom of i n f o r m a t i o n a c t /a s z a b a d i n f o r m á c i ó á r a l m á s törvénye/); végül a képviseleti s z e r v e k döntései egyes esetekben plebiszcitum (nép vagy polgári h a t á r o z a t ) r é v é n revideál­ hatok. Az a tényállás, hogy m a a kisebbségek (radikálisan) d e m o k r a t i k u s ö n é r t e l m e z é s ü k és a kisebbségvédelem e kiagyalt formái, v a l a m i n t a konfliktusok i n t é z m é n y e s k i h o r d á s a ellenére növekvő m é r t é k b e n szegül­ n e k s z e m b e a többségi döntésekkel, ráirányítja a figyelmet a többségi eljárás é r v é n y e s s é g é n e k f e l t é t e l e i r e . E z e k m á r a liberális elmélet kere­ t é b e n m e g f o g a l m a z ó d t a k , de csak az a k t u á l i s konfliktusok h a t á s á r a k e r ü l n e k újból a s z e m ü n k elé. G u g g e n b e r g e r (1980) és Offe (1982) é r d e m e , hogy ezeket a tiltakozási m o z g a l m a k által i n k á b b csak i n t u i t í v e n felismert előfeltételeket explicit és s z i s z t e m a t i k u s f o r m á b a n j e l e n k o r i konfliktushelyzetekre v o n a t k o z t a t t á k . E r e d m é n y e i k r e m e s s z e m e n ő k i g tá­ m a s z k o d v a - kissé m e g v á l t o z t a t o t t r e n d s z e r e z é s b e n - a többségi d ö n t é s f e n n m a r a d á s á n a k négy á l t a l á n o s előfeltételét n e v e z t e m meg, m e l y e k u g y a n a k k o r egy erodálódási f o l y a m a t n a k v a n n a k kitéve (Rucht, 1982: 142, skk.o.). E z e k a következők: 15

- az eljárás s t r u k t u r á l i s nyitottsága; - a d ö n t é s (formális) kompetenciája kongruencia;

és tényleges h a t ó k ö r e

közti

- a többségi s z a b á l y n a k a közügyekre való kizárólagos és kivétel nélküli alkalmazása; - bizonyos a l a p e l v e k n e k a kölcsönös bizalom, ül. egy közös etikai kötődés és/vagy k u l t u r á l i s i d e n t i t á s h á t t e r é b e n való á l t a l á n o s elismerése. E z e n előfeltételekkel az alábbi feltételek és t e n d e n c i á k á l l n a k ellentét­ ben, m e l y e k r e i t t csak u t a l n i t u d o k : - Az érdekképviselet r e n d s z e r e , a p á r t o k f i n a n s z í r o z á s á n a k feltételei, vagy az olyan b e é p í t e t t akadályok, m i n t az ö t s z á z a l é k o s klauzula, c s a k egyenlőtlen hozzáférést biztosít a r e l e v á n s d ö n t é s i eljárásokhoz. E n n é l d r á m a i b b az a tény, hogy a technológiák új v á l t ó k r a való á t á l l í t á s a v i s s z a f o r d í t h a t a t l a n k ö v e t k e z m é n y e k e t t e r e m t , s ezzel m é l y r e h a t ó a n kor­ l á t o z h a t ó k az életfeltételek és a j ö v e n d ő n e m z e d é k e k s z a b a d s á g a (vö. S p a e m a n n , 1977; P r e u s s , 1981). - A c e n t r a l i s z t i k u s t e n d e n c i á k a l á a k n á z z á k a föderalista s t r u k t ú r á t és a s z u b s z i d i a r i t á s elvét, a m i azzal a h a t á s s a l j á r , hogy sokszor a ténylege­ sen n e m is é r i n t e t t , többé vagy kevésbé közömbös többség d ö n t a kisebbségek életfeltételeibe és jogaiba t ö r t é n ő b e a v a t k o z á s o k r ó l (vö. F e t scher, 1982). Ezenfelül g y a k r a n mély s z a k a d é k t á t o n g a formális d ö n t é s i k o m p e t e n c i a és a d ö n t é s e k tényleges h a t á s a között (így pl. a t e n g e r e k szennyezése, a t ű r é s h a t á r o k a t átlépő k á r o s a n y a g - e m i s s z i ó k /savas eső/, a h a t á r s á v o k b a t e l e p í t e t t a t o m e r ő m ű v e k e s e t é n ) , úgyhogy az é r i n t e t t e k ténylegesen n e m é r v é n y e s í t h e t i k j o g a i k a t . - A b e a v a t k o z ó á l l a m n a k a fokozódó b ü r o k r a t i z á l ó d á s és eljogiasítás i r á n y á b a m u t a t ó t ö r t é n e t i tendenciája ellentétbe kerül a szociális indivi­ dualizálódás, az a u t o n ó m i a , az ö n m e g h a t á r o z á s , v a l a m i n t egy reflexív, a tekintélyekkel s z e m b e n k r i t i k u s j o g t u d a t i r á n t i növekvő s z ü k s é g l e t t e l . Az egyes i n t é z k e d é s e k k e l s z e m b e n i ellenállás (pl. a 2 1 8 . és az eredetileg 1983-ra t e r v e z e t t n é p s z á m l á l á s elleni bojkottfelhívás a totális m e g t a g a ­ d á s r a ) g y a k r a n i n t é z m é n y e l l e n e s i n d u l a t o k a t is hordoz. H a t á g a b b a n é r t e l m e z z ü k a z ö n m e g h a t á r o z á s h o z való jogot, a k k o r erősbödik az a z i r á n y ú bírálat, hogy olyan közügyeket, m i n t m o n d j u k a g a z d a s á g i összhelyzet, elsősorban p r i v á t döntési k a l k u l u s o k h a t á r o z n a k m e g . - Végezetül a h a l a d á e s z m e és az é r t é k v á l t á s h á t t e r é b e n e r ő s ö d n e k a h a n g o k , melyek bizonyos h a d á s z a t i vagy technológiai opciókat elvileg felelőtlennek, a m o r á l i s n a k vagy ( ö n ) r o m b o l ó n a k t a r t a n a k . E z - a m o z g a l ­ m i a k t i v i s t á k m e l l e t t - é r v é n y e s egyes kultúrfilozófusokra (G. A n d e r s , H . J o n a s , R. S p a e m a n n ) , egyházi k ö r ö k r e ( N é m e t o r s z á g E v a n g é l i k u s E g y h á ­ za, USA-beli k a t o l i k u s püspökök), t u d o m á n y o s és technológiai disszidens e k r e , d e a b e r e n d e z k e d e t t politika-üzemen belüli kisebbségre is. A többségi d ö n t é s e k e t a k k o r veszik a l e g h a t á r o z o t t a b b a n s e m m i b e , h a egy k o m p r o m i s s z u m r a képtelen „életelvet" k é r n e k s z á m o n a saját sze­ mély, a z „ é r i n t e t t e k " egy kisebbsége vagy többsége, e s e t l e g a z egész n e m z e t s z á m á r a . E b b e n az e x t r é m e s e t b e n m é g az óvás és a d ö n t é s felülvizsgálatának jogállami p r o c e d ú r á i is elvesztik t a r t ó s és kötelező h a t á s u k a t . Az, hogy az összes többi p r o b l é m á t megelőző l é t f e n n t a r t á s s a l

kapcsolatos kérdéstől elvben n e m v i t a t h a t ó el többé az ellenálláshoz való jog, m é g T h o m a s H o b b e s s z á m á r a is evidens volt, aki e g y é b k é n t m i n d e n ­ nél f o n t o s a b b n a k t a r t o t t a a h a t a l o m állami m o n o p ó l i u m á n a k és a polgári e n g e d e l m e s s é g n e k a feltétlen voltát. „ S e n k i n e k s e m áll s z a b a d s á g á b a n , hogy fegyvert emeljen az á l l a m ellen - m é g a k k o r s e m , h a egy á r t a t l a n lélek v é d e l m e z é s é r e t ö r t é n n e " (Hobbes, 1965: 171). E g y ú t t a l a z o n b a n a következők is o l v a s h a t ó k nála: „Az a l a t t v a l ó k csak a d d i g t a r t o z n a k engedelmességgel az u r a l k o d ó n a k , a m í g e n n e k elég h a t a l m a v a n a h h o z , hogy m e g v é d e l m e z z e őket. Ö n m a g u n k m e g v é d é s é n e k t e r m é s z e t e s j o g á t , h a senki s e m képes m á s m ó d o n megvédeni, egyetlen szerződés s e m s z ü n t e t h e t i m e g " (uo., 173). B á r m e n n y i r e k o n k u r e n c i á n felül álljon is az élethez való j o g legitimitása - a m í g n e m következik be a k u t önvédelmi helyzet, s az élet fenyegetettsége n e m evidens m i n d e n k i s z á m á r a , a d d i g ezt világossá kell t e n n i : Az é r i n t e t t e k a z o n b a n csak a k k o r á l l n a k r á a vitára, h a az ellenállás h a l a s z t á s t t ű r , h a t e h á t s z e r i n t ü k m a r a d m é g „idő a beszédre". b

Közjó uersus partikuláris

érdek

A polgári e n g e d e t l e n s é g koncepciója n e m elsősorban az élethez való j o g m e g s é r t é s é n e k (és ezzel az ellenálláshoz való á l t a l á n o s j o g feléledésének) h a t á r e s e t é h e z van szabva, h a n e m az élet m i n ő s é g é n e k fenyegetettségéhez, t e h á t a s z a b a d s á g - és egyenlőségjogok, „legitim" igények és s z ü k s é g l e t e k m e g s é r t é s é h e z . Az é l e t m i n ő s é g divatos m e g f o g a l m a z á s a m ö g ö t t viszont a , j ó é l e t r e " v o n a t k o z ó átfogóbb k é r d é s bújik m e g . A klasszikus gondolko­ d á s n a k ez a toposzát a liberalizmus a „lehető legnagyobb boldogság a lehető legnagyobb s z á m ú e m b e r s z á m á r a " problémájává f o g a l m a z t a á t . A n n a k t a r t a l o m m a l való kitöltése, hogy m i t kell é r t e n ü n k boldogságon, többé n e m volt m á r közügy. Az a n t i k v i t á s s a l és a középkor k e r e s z t é n y t a n í t á s á v a l ellentétben a liberalizmus a z t állítja, hogy az individuális hasznossági kalkulusok összege, melyet c s u p á n az ezen individuális é r d e k s z á m á r a koncipiált s z a b a d s á g - és tulajdonjogok á l l a m i l a g s z a n k c i o n á l t figyelembevétele korlátoz, adja m e g az optimális t á r s a d a l m i r e n d e t , t e h á t a közjót. E z t a p r e m i s s z á t a p l u r a l i z m u s s e m a d t a fel, c s u p á n m e g v á l t o ­ zott t á r s a d a l m i feltételek mellett relativizálta. E z é r t a z t á n n e m is meglepő, hogy a közjó kategóriája „ ü r e s formula­ k é n t " való t u d o m á n y o s d i s z k r e d i t á l á s a ellenére m é g m a is t ö r e t l e n é l e t e r ő n e k örvend. „A közjó kategóriáját nyilvánvalóan »használják«. Mind az elméleti és a gyakorlati politika, m i n d az a l k o t m á n y - és közigazgatásjog t e r ü l e t é n lényeges funkciókat tölt be. Lojalitásért v e r s e n g és legitimitást t e r e m t , i n t e g r a t í v h a t á s a van, leegyszerűsít és t e h e r m e n t e s í t (Gehlen, L u h m a n n ) . Aki hitelt é r d e m l ő e n veszi a m a g a s z á m á r a igénybe, előnyös pozícióra t e t t s z e r t a politikai k ü z d e l e m b e n " (Stolleis, 1978: 37).

A t u r n u s s z e r ű v á l a s z t á s o k és a k é p v i s e l e t i - d e m o k r a t i k u s d ö n t é s i pro­ c e d ú r á k , röviden: a d e m o k r a t i k u s m ó d s z e r e k m a szimbolikus rejtjelei az alapjukul szolgáló közjó-felfogásnak liberális-individualista p r e m i s s z á i v a l e g y e t e m b e n . H a a z o n b a n ez az előfeltétel eleséssel fenyeget, h a t e h á t a közjó h a t á s a , q u a individuális vagy é r d e k p l u r a l i s t a h a s z o n k a l k u l u s , kér­ désessé válik, vagy pedig h a s z é t v á l n a k a közjó m a t e r i á l i s definíciói, a k k o r az eljárások is elvétik szociálintegratív, v a l a m i n t kisebbségeket m e g b é k í t ő céljukat: az „eljárások általi legitimáció" helyébe az eljárások s t r u k t u r á l i s deficitjeire való hivatkozással és a j o g m a t e r i á l i s felfogásához való vissza­ nyúlással „az eljárások p o l i t i z á l ó d á s a " lép. É p p e n e politizálódási folyamat m e g a k a d á l y o z á s á t szolgálja az első és legfontosabb é r v az ipari n a g y b e r u h á z á s o k , egyes t ö r v é n y e k vagy progra­ m o k bírálóival s z e m b e n , m i s z e r i n t a d ö n t é s legálisan, k ö v e t k e z é s k é p p legitim m ó d o n j ö t t létre. A vita szintjének e s z i s z t e m a t i k u s átdefiniálása révén a tiltakozási e n e r g i á k a d ö n t é s e k formális a l a p j a i n a k ellenőrzésére, v a l a m i n t az óvás- és p a n a s z e m e l é s i jogok k i m e r í t é s é r e t e v ő d n e k á t . Minél intenzívebb ez a folyamat, és minél kevesebb f e n n t a r t á s fogalmazódik m e g az eljárásban való részvétellel kapcsolatosan, p r í m a facie - teljes m é r t é k ­ ben a l u h m a n n i „eljárások általi legitimáció" é r t e l m é b e n - , a n n á l nagyobb a végső i n s t a n c i a d ö n t é s é n e k kötelező h a t á s a az oppozíció csoportjaiban is. A bonyolult, lépcsőzetes engedélyeztetési eljárások az első i d ő s z a k o k b a n kecsegtető-áltató h a t á s s a l is e g y ü t t j á r n a k a b b a n az é r t e l e m b e n , hogy a m i n d e n k o r i p r o j e k t u m ellenzőit a t e r v záró m e g á l l a p í t á s a i h o z utalják. A t a p a s z t a l a t a z o n b a n a z t m u t a t j a , hogy a d d i g r a a költséges t e r v e k és az anyagi r á f o r d í t á s o k m á r régen k i b o n t a k o z t a t t á k önerejüket: a politikai és a d m i n i s z t r a t í v d ö n t é s e k e t és a költséges előzetes teljesítményeket m e g ­ h o z t á k m á r . U g y a n ki a k a r n á megkérdőjelezni az egész g a z d a s á g alapját képező b e r u h á z á s i v o l u m e n n e k , megsokszorozó h a t á s á n a k és főképpen az ezekkel összekapcsolt m u n k a h e l y e k n e k a jelentőségét? 1 7

18

Az eleinte félretolt t a r t a l m i d i m e n z i ó m o s t - csakhogy a p r o j e k t u m szószólói oldalán - újfent előtérbe kerül. A d ö n t é s t hozó g r é m i u m o k formális kompetenciája mellett m o s t t a r t a l m i o k o k a t vagy „dologi kény­ s z e r e k e t " r á n g a t n a k elő, hogy a l á h ú z z á k a m i n d e n k o r i p r o j e k t u m elutas í t h a t a t l a n s á g á t . Most az é r i n t e t t e k olyan c s o p o r t k é n t j e l e n n e k m e g , melyek é r t h e t ő , d e a „fölérendelt é r d e k " szempontjából m é g i s c s a k m á s o d r a n g ú okokból „ p a r t i k u l á r i s " ü g y é r t h a r c o l n a k . Az oppozíció csoportjai igen k ö v e t k e z e t e s e n vagy (a) m e g k í s é r l i k bebizonyítani, hogy az é r i n t e t t kisebbségeknek legitim, különös v é d e l e m r e szoruló é r d e k ü k van, a m i a többséget k o m p e t e n c i á i n a k m o r á l i s p a r a n c s b ó l fakadó k o r l á t o z á s á r a kell hogy ösztönözze, vagy pedig (b) ö n m a g u k a t a helyesen felfogott közjó a l k a l m a s a b b ügyvédjeként m u t a t j á k be. Á l t a l á b a n m i n d k é t fél jogilag n e m k o m m e n z u r á b i l i s é r d e k e k r e és j a v a k r a h i v a t k o ­ zik. H o g y a n kellene p é l d á n a k o k á é r t elvben ö s s z e m é r n i a n é h á n y e z e r m u n k a h e l y f e n n t a r t á s á n a k és egy l á r m á t ó l és m é r e g t ő l m e n t e s k ö r n y e ­ z e t n e k az igényét? S m i t t a r t s u n k arról, h a v á l a s z t o t t k o m m u n á l i s

képviselők - egy község vagy körzet többségének vagy kisebbségének kinyilvánított ellenállása ellenére - h á t r á n y a i v a l e g y e t e m b e n t á m o g a t n a k egy projektumot, hogy ezt az előzékenységet a p r o j e k t u m üzemeltetője által finanszírozott i n f r a s t r u k t ú r a - j u t t a t á s o k k a l h o n o r á l t a s s á k , a m i i s m é t csak a l a k o s s á g kisebbségének vagy többségének válik h a s z n á r a ? Az a r r a való u t a l á s , hogy m i n d e n területi t e s t ü l e t választó l a k o s s á g á n a k a t u r ­ n u s s z e r ű v á l a s z t á s o k k e r e t é b e n a l k a l m a nyílik olyan képviselők kinevezt e t é s é r e , a k i k n e k a m i n d e n k o r i ügyben elfoglalt álláspontja egybevág a többség véleményével, csak a k k o r segít tovább, h a a kérdéses d ö n t é s általi specifikus é r i n t e t t s é g e g y é r t e l m ű e n átfogja az összes egyéb kötődést, t é m á t és p r o g r a m o t ; csak ebben az e s e t b e n d e t e r m i n á l ó d n a egy s z a k m a i d ö n t é s egy i r á n y í t o t t személyi d ö n t é s kerülőútján. Az ilyen h a t á r e s e t e k a z o n b a n valószerűtlenek, és valószínűségük foka a n n á l i n k á b b csökken, minél nagyobb a területi testület, és minél bonyolultabb, h e t e r o g é n e b b az egy választási p e r i ó d u s b a n potenciálisan vagy k o n k r é t a n v á r h a t ó d ö n t é ­ s e k n e k a palettája. A h a g y o m á n y o s eljárások k e r e t é b e n a „megfelelő" képviselet e l é r é s é r e kifejtett, g y a k r a n kevéssé sikeres f á r a d o z á s o k a t kiegészítendő fogalmazó­ dik m e g egy t é m a - és érintettség-specifikus é r d e k v é d e l e m célirányos formáival (pl. az eljárások p a r t i c i p a t o r i k u s és plebiszciter e l e m e i n e k kiépítésével) kapcsolatos óhaj. A m a p a r a d o x o n l á t t á n továbbá, hogy az é r d e k e k m e g s z e r v e z h e t ő s é g e sokszorosan csökken á l t a l á n o s s á g u k fokával, a n n a k lehetőségeit keresik, hogy egy legtöbbször csak „ p a r t i k u l á r i s n a k é r z e t t á l t a l á n o s é r d e k e t politikailag r e m é n y t e l i m ó d o n betereljenek a központi politikai a k a r a t k i a l a k í t á s i folyamatokba" ( M a y e r - T a s c h , 1980: 215). H a a z o n b a n el v a n n a k torlaszolva e folyamatokig vezető u t a k , a k k o r a polgári e n g e d e t l e n s é g formái vonzerejükben és l e g i t i m i t á s u k b a n egya­ r á n t erősödnek. Az e n g e d e t l e n s é g e k k o r közvetlenül vagy k ö z v e t e t t e n egy m e g h a t á r o z o t t többségi d ö n t é s ellen irányul, s ezzel - a s z a n k c i ó k k o c k á z a t a m e l l e t t - a „bizonyítás" n e h é z t e r h é t is vállaira veszi.

3. Kompetencia,

érintettség

és

szavahihetőség

A többségi elv olyannyira szorosan összekapcsolódik d e m o k r a t i k u s konvencióinkkal, hogy m i n d e n t u d a t o s megkérdőjelezése felkelti az elitariánus, reakciós vagy t o t a l i t a r i á n u s hajlandóságok gyanúját. Aki az ér­ vényben lévő törvényekkel és ítéletekkel s z e m b e n m a g a s a b b r e n d ű elveket s z o r g a l m a z , a n n a k m i n d a d d i g , a m í g cselekedetének e l i s m e r é s é é r t küzd, (a) bizonyítania kell a j o g s é r t é s vagy a k á r az egzisztenciális f e n y e g e t e t t s é g r e a l i t á s á t , ill. valószínűségét, a z a z tévképzetektől és érzéki csalódásoktól m e n t e s n e k kell m u t a t k o z n i a („ésszerűségteszt"). E z e n az a l a p o n fogja (b) személyes vagy - ügyvédi funkcióban - k ö z v e t e t t é r i n t e t t s é g é t érvényesí­ teni, a m i a z o n b a n elméletileg m e g o l d h a t a t l a n d i l e m m á k b a t o r k o l l h a t („az é r i n t e t t s é g igazolása"). Végezetül, e lépéseken túl (c) hihetővé kell t e n n i e ,

hogy az á l t a l a e m l í t e t t i n d í t é k o k a t n e m a h a j u k n á l fogva r á n g a t t a elő, ül. n e m m á s o d r a n g ú a k , h a n e m cselekvést vezérlőek („őszinteség-teszt"). a) A közvetlenül vagy k ö z v e t e t t e n m e g v á l a s z t o t t d ö n t é s h o z ó s z e r v e k kettős előnyét s z o k t á k elismerni. E s z e r i n t n e m c s a k hogy d e m o k r a t i k u s a n legitimáltak, h a n e m s z a k m a i l a g is „megfelelő" d ö n t é s e k m e g h o z a t a l á t ígérik. A d ö n t é s h o z ó k n a k a m i n d e n k o r i választóktól való viszonylagos elszakításával kell semlegesíteni a v é l e m é n y e k i n g a d o z á s á n a k , a b o r n í r t ­ s á g o k n a k és a k ü l ö n é r d e k e k n e k a befolyását; a m e s s z e m e n ő professzionalizálás, specializálódás, v a l a m i n t a szervezeti és információs források készenlétbe helyezése révén pedig olyan, s z a k m a i l a g m e g a l a p o z o t t d ö n t é ­ s e k n e k kell s z ü l e t n i ü k , a m i l y e n e k á l t a l á b a n n e m v á r h a t ó k el a választók­ tól. Az m á r m o s t nyilvánvaló, hogy a m a i döntési helyzetek a h i v a t á s o s politikusokat is túlterhelik. További, legtöbbször formalizált eljárások segítségével kell bonyolult a n y a g o k a t „előkészíteni" és „ d ö n t é s r e é r e t t " állapotba hozni a formálisan k o m p e t e n s d ö n t é s h o z ó g r é m i u m o k részére, a k á r szakvéleményezések, állandó s z a k m a i t a n á c s a d ó k , bizottságok, a n ­ kétbizottságok, m e g h a l l g a t á s o k s t b . révén. A formális d ö n t é s i k o m p e t e n ­ cia és a t a r t a l m i k o m p e t e n c i a ( s z a k m a i k o m p e t e n c i a ) közötti t á v o l s á g á t h i d a l á s á t ó l e l t e k i n t v e m a alig v a n n a k olyan n a g y horderejű döntési helyzetek, melyek alapjait, m e l l é k h a t á s a i t és a következményeikből adódó t e r h e k e t s z a k m a i - t u d o m á n y o s oldalról e g y h a n g ú l a g ítélnék m e g . T i p i k u s m ó d o n é p p e n azok a konfliktusok, melyek s o r á n az „ellenálláshoz való j o g o t " kísérlik m e g érvényesíteni, t a r t o z n a k a s z a k m a i l a g erősen v i t a t o t t a n y a g o k h o z . Mivel egy kijelentés t u d o m á n y o s s á g á n a k k é r d é s e n e m d ö n t ­ h e t ő el a n n y i r a közvetlenül a többségi s z a v a z á s segítségével, a h o g y a n a politikában az „ e m p i r i k u s közjót" d e r í t i k ki, a t u d o m á n y o s h í r n é v kérdései k e r ü l n e k előtérbe. P e r s z e , aki ismeri a t a n s z é k e k r e való kinevezések, a t u d o m á n y o s iskolák v é l e m é n y - k i a l a k í t á s á n a k és az idéző k a r t e l l e k gyakor­ l a t á t , az tudja, hogy „a jobbik é r v sajátosan k é n y s z e r m e n t e s k é n y s z e r e " ( H a b e r m a s ) csak az egyike azon vezérlő k r i t é r i u m o k n a k , melyek h a t á s t fejtenek ki. E z e n k í v ü l a t u d o m á n y o n belüli vita lefolyása és m i n ő s é g e legtöbbször elzárkózik a kívülről jövő közvetítés elől, úgyhogy csak a tirivializált e r e d m é n y válik jelentőssé. E feltételek m e l l e t t a politikai ellenfelek, a m e n n y i b e n - h a c s a k szimbolikusan is - f o n t o s n a k t a r t j á k vagy f o n t o s n a k kell t a r t a n i u k álláspontjuk diszkurzív közvetítését, a r r a fognak összpontosítani, hogy minél több és minél h í r n e v e s e b b s z a k e m b e r t vesse­ n e k be a m a g u k oldalán. Az itt t á r g y a l t konfliktusokban két t e n d e n c i a figyelemreméltó. E g y r é s z t nő a súlya a függő és a független ( „ k r i t i k u s " ) tudósok m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é n e k . A m e n n y i r e á l t a l á b a n n e m esik n e h e z ü k r e a k o r m á n y o k n a k , a n a g y p á r t o k n a k és a v á l l a l k o z á s o k n a k a tekintélyes s z a k e m b e r e k felhasználása, a n n y i r a csökken a bizonyítás s z á n d é k o l t jellege, m é g p e d i g a b b a n m é r t é k b e n , amilyen m é r t é k b e n b i z o n y í t h a t ó k a közvetlen vagy k ö z v e t e t t függőségi viszonyok. E z e n k í v ü l a „ r e n d s z e r r e l " s z e m b e n t a n ú s í t o t t á l t a l á n o s „ b i z a l m a t l a n s á g " növekedése valószínűleg csorbítja a t u d o m á n y o s fellépések vagy felhívások legitimáló h a t á s á t .

M á s r é s z t előre l á t h a t ó , hogy az a külsődleges b e n y o m á s is, mely s z e r i n t egyre több t u d ó s egyre több k é r d é s b e n eltérő v é l e m é n y e n v a n , m é g i n k á b b alá fogja ásni a céh tekintélyét. Az a t e n d e n c i a , hogy a p á r t o k és é r d e k c s o p o r t o k saját vagy legalábbis hozzájuk közel álló k u t a t ó i n t é z e t e k r e h i v a t k o z n a k , csak m é g i n k á b b felnagyítja a politika t u d o m á n y o s m e g t á m o g a t á s á n a k m i n t a k o n s z e n z u s t e r e m t é s e s z k ö z é n e k a m ú g y is fennálló semlegesítő h a t á s á t . E z a s z a k e m b e r e k versengő k i n y i l a t k o z t a t á s a i á l t a l előidézett elértéktelenedési effektus hosszú t á v o n m i n d k é t fél s z á m á r a megnehezíti, hogy m i n d e n k o r i pozícióját m e g a l a p o z o t t n a k t ü n t e s s e fel. Az „egészséges n é p é r z ü l e t " k i l á t á s b a n lévő r e n e s z á n s z a a z o n b a n k é n y e s t e r m é s z e t ű v é válna, h a a „ m e g v á s á r o l t " és az „elkötelezett", a z a z a kritikai t u d o m á n y közti megkülönböztetéstől elesne. b) A tiltakozó csoportok n e m c s a k s z a k m a i kifogások alapján á l l n a k ellen többségi d ö n t é s e k n e k , h a n e m úgy is, m i n t é r i n t e t t e k , a k i k - vélt vagy valós - é r i n t e t t j o g a i k r a h i v a t k o z n a k . Az é r i n t e t t s é g s t á t u s á t a politikai r e t o r i k á b a n m a t e r i á l i s á n felfogott legitimációs f o r r á s k é n t vetik be, hogy a l á h ú z z á k a formálisan jogosult, de éppenséggel n e m é r i n t e t t d ö n t é s h o z ó k k ö n n y e l m ű s é g é t , sőt felelőtlenségét. Úgy t ű n i k fel, az érin­ t e t t s é g éppen o t t követel legitimitást, ahol jogi é r t e l e m b e n m á s k é n t és s z ű k e b b e n definiáljuk. Első p i l l a n t á s r a e g y é r t e l m ű n e k látszik az é r i n t e t t e k osztálya. Az é r i n t e t t e k azok, a k i k e t egy d ö n t é s vagy p r o j e k t u m k ö v e t k e z m é n y e i köz­ vetlenül é r i n t e n e k . Csakhogy é r i n t e t t e k azok is l e h e t n e k , a k i k n e k le­ h e t ő s é g szerint, m é g h a kisebb valószínűséggel is, s z á m o l n i u k kell a k ö v e t k e z m é n y e k k e l . S vajon n e m kell-e a z o k a t is é r i n t e t t n e k t e k i n t e n ü n k , a k i k a n n a k érzik m a g u k a t , a k i k ügyvédi funkcióban k ü z d e n e k a z o k n a k a jogaiért, a k i k az önsegélyezés szerényebb vagy elégtelen eszközeivel r e n d e l k e z n e k ? Gyakorlati s z e m p o n t b ó l : milyen helyi é r t é k e v a n a z o n whyli lakosok é r i n t e t t s é g é n e k , a k i k n e k a többsége az a t o m e r ő m ű m e l l e t t d ö n t ö t t a környező települések és (talán) a kaiserstühli t é r s é g többségéhez képest, a m e l y a p r o j e k t u m m a l s z e m b e n foglalt állást? De m é g h a e régió többségének é r i n t e t t s é g e e g y é r t e l m ű e n kiderült volna is - vajon többet nyom-e a l a t b a n , m i n t B a d e n - W ü r t t e m b e r g ö s s z l a k o s s á g á n a k (valószínű­ leg) ezzel ellentétes i r á n y u l t s á g ú többségéé? Vagy: e r ő s e b b n e k s z á m í t - e egy t e r h e s , szociális vagy a n y a g i okokból m a g z a t e l h a j t á s r a e l s z á n t asszony érintettsége, mint a még meg sem született gyermeké? És nem tartozik-e pl. a g y e r m e k r e s z a v a z ó (és a s z á m á r a r e l e v á n s k o n z e k v e n c i á k l e v o n á s á r a kész) b a r á t vagy férj az é r i n t e t t e k köréhez? „A m e g n e m s z ü l e t e t t élet j o g a " v e r s u s „A h a s a m az e n y é m " v e r u s „A g y e r m e k a m i é n k " . Vagy: kik az é r i n t e t t e k , h a a b á l n á k kiirtásáról kell d ö n t e n i ? A b á l n á k , a r é s z t vevő halászok, az é r t é k e s í t ő i p a r á g a k , az a n é h á n y n e m z e t , a m e l y b á l n a v a d á s z f l o t t á k a t t a r t fenn, az összes n e m z e t közössége, az u t á n u n k jövők? Ki illetékes a d ö n t é s b e n , ki a s z a k k o m p e t e n s , és ki t a r t o z i k az é r i n t e t t e k köréhez? E k é r d é s e k l á t t á n elégtelennek t ű n i k a formális jogi k a t e g ó r i á k -

r a való leszűkítés. U g y a n a k k o r é p p e n e n n y i r e p r o b l e m a t i k u s egy olyan é r i n t e t t s t á t u s r a való u t a l á s , a m e l y g y a k r a n csak p u s z t a m í t o s z t j e l e n t . c) Minél kevésbé sikerül a diszkusszió szintjén bizonyítani az é r i n t e t t ­ séget, a n n á l jelentősebbé válik az é r i n t e t t s é g cselekvő s z e m l é i e t e t é s é n e k szükségessége. A s z a v a h i h e t ő s é g és a hitelesség s e m az előadott é r v e k bizonygatásával, s e m pedig minőségével n e m t e r e m t h e t ő m e g kielégítően, csakis az „ é r i n t e t t e k " élete és cselekvése közötti összefüggés figyelembe­ vételével. Minél i n k á b b szenved ez a kisebbség, minél egyenesebb és e g y ö n t e t ű b b viselkedést t a n ú s í t o t t korábbi, h a n e m is e n n y i r e elevenbe vágó helyzetekben, s minél nyilvánvalóbb a hajlandósága a r r a , hogy meggyőződésért á l d o z a t o k a t hozzon, a n n á l előbb oszlathatja el a z o k n a k a s z a v a h i h e t ő s é g ü k k e l kapcsolatos kételyeit, a k i k az „ellenálláshoz való j o g r a " h i v a t k o z n a k . A bizonyítás i r á n y á b a h a t ó n y o m á s egyre g y a k r a b b a n vezet a komolyság és a hitelesség d e m o n s t r a t í v kinyilvánításaihoz szim­ bolikus cselekvések formájában (hozzáláncolási akciók; t ü n t e t ő asszonyok vérrel k e n n e k össze a k t á k a t ) ; egészségi és é l e t k o c k á z a t o k b a való bele­ törődéshez (pl. a „ G r e e n p e a c e " nevű környezetvédő s z e r v e z e t akciói a t o m k í s é r l e t e k , ül. r a d i o a k t í v h u l l a d é k o k n a k a t e n g e r b e süllyesztése ellen); éhségsztrájkhoz (vö. D e r Spiegel, 1982. XI. 9.); végső soron pedig öngyilkossághoz m i n t a bevádolás egyik eszközéhez. Az ilyenfajta a k c i ó k n a k , d e az érvelő v i t a t k o z á s r a való k é s z e n l é t n e k is csak a d d i g v a n é r t e l m e , a m e d d i g a felek - legalábbis implicit m ó d o n közös morális alapmeggyőződéseket t u l a j d o n í t a n a k e g y m á s n a k . Ahol ez az előfeltétel nincs meg, o t t elvesztik é r t e l m ü k e t és h a t á s u k a t a legalitás korlátai éppúgy, m i n t a j o g t u d a t h o z való kétoldalú fellebbezés. I l y e n k o r többé n e m é r v é n y e s a t é n y s z e r ű s é g n o r m a t í v ereje. Végső soron ez polgárháborút jelent. Aki viszont összefüggésbe hozza e g y m á s s a l ezt a h a t á r h e l y z e t e t a polgári e n g e d e t l e n s é g jelenlegi föléledésével, az félreismeri ezen ellenállási forma ö n m e g k ö t é s é n e k „ m a g á n " jellegét, hiszen egy nyilvános j o g t u d a t r a hivatkozik, és e m f a t i k u s a n k i t a r t az erőszakról való l e m o n d á s mellett. E p r e m i s s z a alapján é r t e l m e s n e k és r e m é n y t e l i n e k t ű n i k , h a az állami h a t a l m i m o n o p ó l i u m n a k a k o n k r é t a l k a l m a z á s á t bíráljuk, n e m pedig elvi érvényességét. Mivel a polgári e n g e d e t l e n s é g elmélete elismeri az á l l a m h a t a l m i monopóliumot, é p p e n ezzel kötelezi lázongó a k t i v i s t á i t a r r a , hogy tűrjék el ellenállásuk jogi szankcióit (de n e m az ellenállást kiváltó d ö n t é s t vagy i n t é z k e d é s t ) . A polgári e n g e d e t l e n s é g t e h á t - kapcsolódva G a n d h i , M a r t i n L u t h e r K i n g vagy Bedeau m e g h a t á r o z á s a i h o z - „ t ö r v é n n y e l s z e m b e n i e n g e d e t l e n s é g a törvényhez való h ű s é g h a t á r a i n belül... m é g h a a n n a k p e r e m é n is. A t ö r v é n y t megszegik ugyan, de a t ö r v é n y h e z való h ű s é g a cselekvés nyilvános és e r ő s z a k m e n t e s jellegében, a cselekvésmód t ö r v é n y e s k ö v e t k e z m é n y e i n e k felvállalására való készségben fejeződik ki. E z a t ö r v é n y h e z való h ű s é g hozzájárul a többség a z i r á n y ú felvilágosításá­ hoz, hogy a cselekedet valóban lelkiismeretes és őszinte, és a n y i l v á n o s s á g i g a z s á g é r z e t é r e apellál" (Rawls, 1975: 403).

A m i n d e n k o r i szankció kiszabása u t á n az ellenállás újra fel fog éledni, hogy - é p p e n á l l h a t a t o s s á g á v a l és b é k e t ű r é s é v e l - megpróbáljon további meggyőző e r ő r e s z e r t t e n n i . Aki, félreismerve az „ e r ő s z a k m e n t e s akciók­ n a k " ezt a s z ü k s é g s z e r ű e l l e n t m o n d á s o s s á g á t , a belső ö s s z h a n g h i á n y á v a l vádolja m e g vagy pedig a p o l g á r h á b o r ú előformájaként denunciálja őket, jól t e n n é , h a felülvizsgálná előítéleteit.

Cél és eszköz dialektikája

- az erőszakmentes

ellenállás

megalapozásáról

Az „igazságos f o r r a d a l o m " e x t r é m helyzetével k a p c s o l a t b a n élesen e l t é r n e k egymástól a vélemények. így pl. a z e k é r d é s b e n közvetlenül é r i n t e t t k o r t á r s teológusok egymástól szöges ellentétben álló e r e d m é n y r e j u t n a k . A forradalmi p a p s á g egyes körei L a t i n - A m e r i k á b a n , a z ellenállás keresztényi t a n í t á s á h o z kapcsolódva, helyeslik az e r ő s z a k o s felszabadító harcot. Más, g y a k r a n n e m kevésbé forradalmi é r z ü l e t ű p a p o k s z i g o r ú a n k i t a r t a n a k az e r ő s z a k m e n t e s s é g elve m e l l e t t anélkül, hogy k i t é r h e t n é n e k ezen elvi a l t e r n a t í v a e l u t a s í t h a t a t l a n volta elől. L é t e z n e k továbbá köztes álláspontok, melyek v é g e r e d m é n y b e n mégiscsak e l j u t n a k az e r ő s z a k alkal­ m a z á s á n a k lehetséges jóváhagyásáig, h a b á r igényes előfeltételeket posztu­ lálnak, hogy megelőzzék az erőszakos cselekedetek m i n d e n t ú l o n t ú l e l h a m a r k o d o t t igazolását (vö. e h h e z McAfee B r o w n , 1982). Az, hogy a b á r m e n n y i r e is előfeltételekhez k ö t ö t t hajlandóság, hogy végső e s e t b e n e r ő s z a k k a l szembeszálljunk egy e r ő s z a k o n alapuló u r a l o m ­ m a l , vajon n e m torkollik-e erőszak és ellenerőszak kölcsönös eszkaláció­ j á b a , s ezzel n e m torzítja-e el a J o g o s " ügyet, n e m a j o g é r z é k vagy a lelkiismeret kérdése, h a n e m e m p i r i k u s kérdés, m e l y e t k i z á r ó l a g c s a k a t ö r t é n e t i t a p a s z t a l a t é r t é k e i r e és plauzibilis é r v e k r e lehet a l a p o z n i . H a a z o n b a n egy effajta feltevés t a r t ó s é r v é n y ű n e k t ű n i k , a k k o r m é g az e r ő s z a k n a k egy m a g a s a b b jogi é r t é k n e v é b e n való „legitim" a l k a l m a z á s a is - a m e l y n e k b e l á t h a t ó k ö v e t k e z m é n y e m é g több a n t i h u m a n i t á s , j o g t a ­ l a n s á g és s z e n v e d é s volna - m i n d e n é s s z e r ű s é g e t nélkülözne. így a z u t á n n e m is lehet m á r többé legitim e r ő s z a k a l k a l m a z á s r ó l beszélni. E z a megfontolás csak a l á h ú z z a a z t a k o r á b b a n m á r m e g f o g a l m a z o t t tételt, mely s z e r i n t az ellenállás jogosultsága n e m ítélhető m e g a s i k e r - k r i t é r i u ­ m o k t ó l teljesen függetlenül. E z éppígy érvényes a „polgári e n g e d e t l e n s é g " formái t e k i n t e t é b e n is. Az persze lehetséges, hogy a hozzá kapcsolódó a k t i v i s t á k szubjektív bizonyosságokra, mondjuk, mindenfajta e r ő s z a k l e l k i i s m e r e t ü k á l t a l m e g ­ p a r a n c s o l t elvi e l u t a s í t á s á r a h i v a t k o z n a k . Ahol a z o n b a n a „polgári enge­ d e t l e n s é g e t " n e m h i t v a l l á s k é n t védelmezik, h a n e m m e g a l a p o z á s i igények segítségével, o t t két középponti jelentőségű t a p a s z t a l a t o t , ill. feltételezést é r v é n y e s í t e n e k , melyek kvázi-elvekként m ű k ö d n e k , d e csak e m p i r i k u s a n lehet a l á t á m a s z t a n i őket: az erőszakspirál és a cél-eszköz-dialektika.

- Doni C a m a r a l a t i n - a m e r i k a i katolikus püspök s z e m l é l t e t t e velősen az e r ő s z a k s p i r á l elvét. A kiindulópont és az e r ő s z a k első m e g n y i l v á n u l á s a a z i g a z s á g t a l a n s á g ( „ e r ő s z a k 1"), a m e l y végső s o r o n f o r r a d a l m a t („erőszak 2") idéz elő, amely i s m é t csak a l k a l m a t szolgáltat a represszióra („erőszak 3"). E z a represszió m á r az i g a z s á g t a l a n s á g o k fokozott m é r t é ­ k é t t a r t a l m a z z a , melyek lázadások, repressziók, i g a z s á g t a l a n s á g o k új s o r o z a t á t v o n n á k m a g u k u t á n . Az erőszakspirál ördögi k ö r é n e k csak a k k o r l e h e t n e véget vetni, h a l e m o n d a n á n k az erőszakról, u g y a n a k k o r a z o n b a n m i n d e n e r ő n k k e l gyökerük, az i g a z s á g t a l a n s á g felé f o r d u l n á n k , hogy pellengérre állítsuk és békés eszközökkel t á m a d j u k . 1 9

- A m á s o d i k p r e m i s s z a a z t mondja ki, hogy a szociális i n t e r a k c i ó k b a n az egy cél eléréséhez s z ü k s é g e s eszközök n e m c s a k t i s z t á n i n s t r u m e n t á l i s , a „célok szempontjából s e m l e g e s " jellegűek, h a n e m t a r t a l m i dimenziójuk is v a n . K o n k r é t a b b a n : az e r ő s z a k m e n t e s , békés t á r s a d a l m i r e n d megvaló­ s í t á s a é r d e k é b e n a l k a l m a z o t t erőszak n e m é r h e t i el célját, mellyel gondo­ l a t b a n f e l r u h á z t á k . Az e r ő s z a k - a l k a l m a z á s r a való készenlét n e m c s a k e l l e n e r ő s z a k o t vált ki, h a n e m k o r r u m p á l j a m i n d a z o k n a k a t u d a t á t és s z a v a h i h e t ő s é g é t , a k i k e r ő s z a k k a l p r ó b á l n a k véget vetni az e r ő s z a k n a k . Az e r ő s z a k m e n t e s s é g n e m lehet a végpontja az e r ő s z a k o s cselekmények­ kel kikövezett ú t s z a k a s z n a k , h a n e m az ú t o n végig gyakorolni és t á m o g a t ­ ni kell, de be is kell vádolni m i n d e n k o r i ellenzőivel s z e m b e n . C s a k így v á l h a t a b é k é s és igazságos r e n d eszméje g y a k o r l a t i l a g is h a t é k o n n y á , s m i n t m e g é l t e s z m e meggyőző erőt sugárzóvá. Az ellenállás e r ő s z a k m e n t e s eszközei és formái egyben az e r ő s z a k m e n t e s politika t a r t a l m á t is képezik. S a r k í t v a a z t l e h e t n e m o n d a n i , hogy m a g a az ú t a cél. Az erőszakról való l e m o n d á s szubtilis „fegyver", m e l y n e k az e r ő s z a k o t a l k a l m a z ó ellenfelet n e m fizikailag kell t é r d r e kényszerítenie, h a n e m erkölcsi n y o m á s alá helyeznie. Az ellenfél általi e r ő s z a k - a l k a l m a z á s jogilag kifogástalan lehet, d e f é l r e é r t h e t e t l e n n é teszi, hogy ki él vele. Az ilyen s t r a t é g i a a z o n b a n bizonyos keretfeltételekhez v a n kötve. Először is előfeltételezi, hogy egy u r a l m i r e n d s z e r - legalábbis hosszú távon - nem támaszkodhat kikényszerített engedelmességre, h a n e m b e l á t h a t ó v á kell t e n n i e legitimitását. T o v á b b á s z ü k s é g e v a n a nyilvános­ s á g m é d i u m á r a (tekintélyelvű r e z s i m e k esetében egy külső /világ/nyilvános­ ságra), egyszersmind bizonyos m é r t é k ű k o m m u n i k a t í v szabadelvűségre. E g y ú t t a l előfeltétel ezen nyilvánosság specifikus minősége: ti. egy reflexív, „ p o s z t k o n v e n c i o n á l i s " m o r á l (vö. Kohlberg, 1974) megléte. A legalitás és a legitimitás közti különbségtétel képessége, v a l a m i n t ezek m e g a l a p o z o t t elé- vagy fölérendelése nélkül az á l t a l á n o s j o g t u d a t h o z való m i n d e n fellebbezés eredménytelen m a r a d n a . Csak egy felvilágosult (rész)nyilvánoss á g és a d e m o k r a t i k u s legitimitás szükségletének feltételei mellett van esélye a polgári engedetlenség sikerének.

Tévutak

és

kiutak

1. A polgári e n g e d e t l e n s é g n e k n i n c s e n h a g y o m á n y a a Szövetségi K ö z t á r s a s á g b a n . G y a k r a n m é g azok s z á m á r a is, a k i k h i v a t k o z n a k rá, n e m több politikai harci fogalomnál. A polgári e n g e d e t l e n s é g jól felfogott koncepciója n e m j e l e n t engedélyt az összes politikailag m o t i v á l t törvény­ szegéshez, m é g kevésbé j e l e n t h e t i az állami h a t a l m i m o n o p ó l i u m felszá­ m o l á s á r a való felhívást vagy az ez i r á n y b a t e t t első lépést. E z a félreértés, a m e l y „A Zöldek" nevű szövetségi p á r t n é h á n y vezető képviselőjénél is m e g t a l á l h a t ó , az e r ő s z a k m e n t e s t á r s a d a l o m elvont, rossz utópiájából s z á r m a z i k . Az állami h a t a l m i monopólium és a legalitás p a r a n c s a olyan t ö r t é n e l m i vívmány, m e l y n e k feladása a p o l g á r h á b o r ú felé egyengeti az u t a t . Az ö n b í r á s k o d á s „progresszív" céljainak (pl. a baloldali-pluralista berlini „ T a g e s z e i t u n g " egyik szerkesztőségi s z o b á j á n a k feldúlása, vagy az a k c i o n i s t á k által „elrendelt" fényképezési tilalom egy b r a u n s c h w e i g i a t o m e n e r g i a - e l l e n e s t ü n t e t é s a l k a l m á v a l ) ellentétpárját a r e n d b e h o z a t a l r a szoruló é p ü l e t e k megszállóival s z e m b e n i önjelölt „polgári v é d e l e m b e n " vagy a „ N é m e t o r s z á g i idegenekkel", ti. török v e n d é g m u n k á s o k k a l való e l á r a s z t á s a ellen s z e r v e z e t t akciókban találhatjuk m e g . 20

Meglehet, hogy a l e g a l i t á s - r e n d s z e r n e k az új t á r s a d a l m i m o z g a l m a k egyes körei általi lebecsülése a polgári-liberális j o g á l l a m n a k a k a p i t a l i s t a érintkezési f o r m á k k a l való t ö r t é n e t i összekapcsolására és a p á r t o s igaz­ s á g s z o l g á l t a t á s v o n a t k o z á s á b a n s z e r z e t t k o n k r é t t a p a s z t a l a t o k r a vezet­ hető vissza - mégis m e g b o c s á t h a t a t l a n . M é g aki l e h e t s é g e s n e k t a r t j a „az összes i n d i v i d u u m s z a b a d egyesülését", a n n a k is csak a k k o r kellene „ á l l a m m e n t e s " t e r e k e t követelnie az oda vezető ú t o n , h a bizonyos, hogy végül n e m az ököljog, h a n e m a categoricus i m p e r a t i v u s - vagy a felebaráti s z e r e t e t és a t e s t v é r i s é g - tölti be a keletkező v á k u u m o t . 2. Az olyan k a t e g ó r i á k k a l való b á n á s m ó d , m i n t az „ellenálláshoz való j o g " és a „ h a t a l m i m o n o p ó l i u m " , politikai n a i v i t á s a m e l l e t t a m á s i k oldalon a polgári e n g e d e t l e n s é g politikaiig é r d e k e l t d i s z k r e d i t á l á s a húzó­ dik m e g . E k k o r a polgári e n g e d e t l e n s é g a „kisebbség ö n k é n y u r a l m á n a k " t ű n i k , és a k r i m i n a l i t á s s a l , ili. a p o l g á r h á b o r ú elő formái val azonosítják. A legális r e n d é r t való állítólagos aggodalom m ö g ö t t a z o n b a n n e m r i t k á n a privilégiumok, v a l a m i n t a „law a n d o r d e r " (törvény és r e n d ) f e n n t a r t á s á ­ hoz fűződő é r d e k bújik meg. Az a jogosult ellenvetés, mely s z e r i n t n e m a d o t t a k az ellenálláshoz való á l t a l á n o s és legalizált j o g előfeltételei, n e m m e n t e s í t a n n a k m e g v i t a t á s á t ó l , hogy a váltók kényes technológiai átállí­ t á s á n a k és bizonyos többségi d ö n t é s e k megkérdőjelezhető előfeltételeinek l á t t á n n e m kötelező-e a polgári engedetlenség. E n n e k ellenére az a szokásos, m á r az a m e r i k a i polgárjogi m o z g a l o m m a l is s z e m b e s z e g e z e t t kérdés, hogy hova j u t n á n k , h a m i n d e n k i a jobb b e l á t á s r a való h i v a t k o z á s ­ sal engedélyt a k a r n a kiállítani a törvényszegéshez ( W a s s e r s t r o m , 1969: 256; W a l d m a n n , 1969: 110), megérdemli, hogy komolyan vegyük. 3. H a m a g y a r a p o d n a k a polgári e n g e d e t l e n s é g akcióformái, a k k o r ez n e m a z t jelenti, hogy a legalitás m i n d e n gátja á t s z a k a d á s s a l és a

t á r s a d a l o m a hobbesi t e r m é s z e t i állapotba, a „ m i n d e n k i háborúja m i n d e n ­ ki ellen" helyzetébe való visszahullással fenyeget. A jelenlegi tiltakozó c s e l e k m é n y e k legtöbbje n e m irigységről, rosszindulatról és h a t a l o m é h ­ ségről, h a n e m i n k á b b a t á r s a d a l m i igazságosság i r á n t i fejlett érzékről és politikai felelősségről t a n ú s k o d i k . E z a felelősség a polgári e n g e d e t l e n s é g akcióinál egyebek m e l l e t t a b b a n j u t kifejezésre, hogy - a c s e l e k m é n y e k n e m militáns, h a n e m e r ő s z a k m e n t e s , politikai-szim­ bolikus jellegűek, - a c s e l e k m é n y e k a nyilvánosság s z e m e előtt zajlanak le, és a cselekvő személyek n y i l v á n o s a n kiállnak és é r v e l n e k céljaik mellett, - a cselekvő személyek elvben elfogadják a legális r e n d e t , s így elviselik a k i s z á m í t o t t szabályszegéssel összekapcsolt s z a n k c i ó k a t , - a cselekvő személyek úgy igyekeznek s z a v a h i h e t ő s é g ü k e t bizonyítani, hogy eszközeiket és céljaikat, b e s z é d ü k e t és cselekedeteiket m e g k í s é r l i k ö s s z h a n g b a hozni egymással, s e n n e k é r d e k é b e n k é s z e k személyes áldo­ zatra. E z e k a szigorú önkötelezések a n n a k az é r v n e k is e l l e n t m o n d a n a k , hogy a polgári e n g e d e t l e n s é g j ó v á h a g y á s á v a l m i n d e n k i felbátorítva kell hogy érezze m a g á t érvényben lévő t ö r v é n y e k s e m m i b e v é t e l é r e , v a l a m i n t hogy ezzel a j o g s é r t é s e k egész lavinája i n d u l n a m e g . 4. H a m i n d e z e n előfeltételek ellenére s z a p o r o d n a k az ilyen tiltakozási és m e g t a g a d á s i formák, a k k o r ez az érdekképviselet s t r u k t u r á l i s a n m e g ­ o l d a t l a n p r o b l é m á i n a k a jele. A szabálysértési s z a n k c i ó k súlyosbításával legfeljebb csak e l o d á z h a t n á n k , d e n e m o l d h a t n á n k m e g a p r o b l é m á k a t . Az é r d e k e k kiegyensúlyozásának és a kisebbségvédelemnek az eddig a l k a l m a ­ zott eszközei n e m v á l t a k é r t é k t e l e n n é , de a minőségileg új problémahely­ z e t e k b e n m á r n e m elégségesek. Ezzel a figyelem a z o n j a v a s l a t o k r a és eljárásokra irányul, a m e l y e k (a) megfelelőbben é r v é n y r e j u t t a t j á k az é r i n t e t t és fenyegetett kisebbségek érdekeit, és (b) j o b b a n beemelik a k ö z t u d a t b a a többség és az összesség jól felfogott érdekeit. K o n k r é t a n ez a z t jelenti, hogy - bizonyos h á t r á n y a i ellenére plebiszciter és p a r t i c i p a t o r i k u s eljáráso­ k a t kell kialakítani, miközben j o b b a n figyelembe kell v e n n i a szubszidiaritás-elvet is, - a váltók p r o b l e m a t i k u s technológiai á t á l l í t á s a e s e t é n a k o c k á z a t o k k o r l á t o z h a t ó s á g a b i z o n y í t á s á n a k t e r h é t a t á m o g a t ó félnek kell viselnie, - a k u t a t á s i t e r v e k b e n , nyilvános m e g h a l l g a t á s o k b a n és a tömegtájé­ k o z t a t á s i eszközökben megjelenő versengő ( s z a k ) v é l e m é n y e k n e k egyenjog ú a n kell érvényesülniük, - a n a g y horderejű, erősen v i t a t o t t d ö n t é s e k e s e t é n a „ l e s z a v a z á s " helyett a döntésről való l e m o n d á s t kell kötelezővé t e n n i . A m a i döntési helyzetekbe való b e a v a t k o z á s mélységét és időbeli h a t ó t á v o l s á g á t t e k i n t v e a döntésről való l e m o n d á s vagy m o r a t ó r i u m á t t e k i n t h e t ő h á t r á n y a i elviselhetőbbnek tetszenek, m i n t a d ö n t é s e k követ­ kezményeiből adódó ökológiai, politikai-társadalmi és pszichikai t e r h e k

k i s z á m í t h a t a t l a n m é r t é k e , mely a technológiai h a l a d á s n é m e l y ígérete m ö g ö t t húzódik m e g . A többségnek a polgári e n g e d e t l e n s é g formáihoz való folyamodást a n n a k j e l z é s e k é n t kellene felfognia, hogy n e m s z a b a d túlfe­ szítenie formális k o m p e t e n c i á j á n a k húrját.

Jegyzetek • Dieter Rucht, „Recht auf Widerstand? Aktualität, Legitimität und Grenzen ziuilcn Ungehorsams", in: Bernd Guggenbcrgcr/C. Offc (szerk.), An den Grenzen der Mehrheitsdemokratie. Politik und Soziologie der Mehrheits­ regel. Opladen: Westdeutscher Verlag, 1982., 254-281. o. E tanulmány nyersfogalmazványának kritikai és konstruktív megvitatásáért Karl-Werner Brandnak, Günter Frankenbergnek és Detlef Büssernek tartozom köszönettel. A kéziratot már 1983. március közepén lezártam. Ezért a Szövetségi Köztársaságban éppen ezen időponttól kezdve a polgári engcdetlenségröl meginduló intenzív vitát már nem vonhattam be a vizsgálódásba. Vö. pl. az egy bonni miniszteri hivatalnok és a szociológus Claus Offe közti levélváltást (in: Mcz/Woltcr /szerk./ 1980.) vagy a hesseni kultuszminiszter Hans Krollmann és a politológus Egbert Jahn levelezését (in: Frankfurter Rundschau, 1982. V. 22., 14. sk. o.). Jonas elvben elveti a tekintélyelvű rendszereket, de kivételes esetekben nem. Ezért „a felelős lemondás politikájának várható keménysége" szempontjából a demokrácia (melyben szükségképpen „a jelen érdekei a hangadók") legalábbis részben - alkalmatlan (Jonas, 1979:269). „Természetesen "jobb, „mind erkölcsileg, mind pragmatikailag kívánatosabb" volna, „ha az emberiség ügyét egy elterjedő "igazi tudatra- bízhatnánk", de az is lehet, hogy mégiscsak „egy új Machiavellire van szükség, akinek azonban szigorúan ezoterikus formában kellene előadnia tanítását" (uo. 267). Jonas korántsem „riad vissza a gondolattól", hogy adott esetben „a tömeg megtévesztésének veszélyes játékát" (uo. 266) tűzze ki célul, hogy az elit esze érvényesülhessen. A Jonasszal folytatott beszélgetések kifejezetten (és leplezetlcncbbül!) megerősítik ezeket a megfontolásokat. Az ellenálláshoz való jogról szóló átfogó értekezést Wolzcndorf (1916) kínál. Bertram (1970) rövid összefoglalást nyújt a témáról. Ujabb irodalom az ellenálláshoz való jogról Backmann bibliográfiájában található (in: Kaufinann/Backmann, 1972). „Hobbes abszolutizmusát az a megfontolás világítja meg, mely szerint egyetértés és béke csak ott képes kialakulni, ahol egy akarat uralkodik. Ez vezeti el őt az omnipotens Leviatánról szóló tanításhoz" (Mayer-Tasch, 1965: 78). Ennyiben jogos „a tanítás ellenállással szemben ellenséges alaptendenci­ ájáról" (uo. 122) beszélni. Mayer-Tasch egyúttal felhívja a figyelmet az ellenállásról szóló hobbesi tanítás egy feloldatlan ellentmondásra. Az abszolutista alapkoncepciót egy „individualista fenntartás" keresztezi. Eszerint az ellenálláshoz való jog nemcsak akkor éled fel, ha az állam nem tölti be polgárai testi épsége és élete védelmezésének funkcióját, hanem akkor is, ha a természetes törvények uralma alatt többé nem képes kellemes életet biztosítani (vö. uo. 122. sk. o.). „Minden németnek joga van az ellenálláshoz mindenkivel szemben, aki megkísérli megszüntetni ezt a rendet, ha nincs más segítség." Tekintélyes kommentátorok felfogása szerint az alaptörvény 20. cikkelyének IV. szakasza, „akárcsak korábban, önállóan és autonóm módon" áll „az

ellenálláshoz való általános jog még mindig vitatott tanítása mellett" (Herzog, 1980: 330). Az ellenálláshoz való általános jognak a Szövetségi Bírói Kamara és a Szövetségi Alkotmánybíróság által kifejlesztett alapel­ veiről vö. Schcidle, 1969: 38. skk. o. 7 A Szövetségi Alkotmánybíróság az 1956-os KPD-ítéletben hangsúlyozta egy torzítatlan alkotmányos rend, amely egyes jogsértések ellenére elvben nem kiüresedett, és egy összességében illegitim rend közti alapvető különbséget, melyben feléled az ellenálláshoz való jog. E megkülönböztetés gyakorlati nehézségeihez vö. Kirchheimer, 1967a: 132. skk. o. 8 A civilkurázsi legális formáinak és a manifeszt erőszak közt felvázolt dichotómia Kaufmannál annál is inkább ámulatba ejtő, mivel a szerző az ellenálláshoz való jogról szóló korábbi tanulmányaiban Martin Luther King melletti emfatikus hitvallásról tett tanúbizonyságot (vö. 1972: 326), anélkül hogy tematizálta volna a polgári engedetlenség illegális voltának problémáját. Kaufmann egyben határozottan szembefordul a törvénypozitivizmussal (pl. a Hans Ulrich Eversévcl), amely diszpenzálni próbálja az ellenálláshoz való összes jogot (vö. uo. 334. o.), s világossá teszi, hogy a legitimitásnak nem kell feloldódnia a legalitásban. 9 A „civil disobedience" megjelölés angolszász területen Henry Dávid Thoreau azonos című esszéje nyomán terjedt el. (A tanulmány eredeti címe ugyan „The Resistance to Civil Government" ¡18491 volt.) Magában az írásban nem található meg sem a fogalom, sem a terv, sem egy világos cselekvési koncepció kidolgozott megalapozása. Az idealista-individualista Thoreau vonatkoztatási pontjai: a „lelkiismeret", itt. az „abszolút igazság" diffúz maradt. Az „erőszakmentes akció" elméletéről és valóságáról vö. Carter és mások (1970) irodalmi utalásait. 10 „Mi nem Gandhi, hanem Marx, Engels, Lenin, Mao Ce Tung alapján cselekszünk, és egyértelműen helyeseljük a forradalmi erőszakot" (Jürgen Krahl, idézve Kaufmann, 1972: 328 nyomán). 11 Hadd emlékeztessünk arra, hogy az erőszakmentesség fogalma, de a „struktu­ rális erőszak" (J. Galtung) koncepciója szemben áll az erőszak jogi definícióival, melyek pl. már egy egyetemi előadás hangos „felrobbantását" is az erőszak fogalomkörébe utalnak. 12 Habár a polgári engedetlenség akciói általában illegálisak (és így örvendetes pontossággal elhatárolhatók), elvileg olyan cselekményeket is hozzájuk kell számítani, melyek formáijogi státusa (pl. ellentmondásos ítéletek okán) kétséges, vagy pedig a (végleges) bírói vizsgálat után kiderül róluk, hogy (még) legálisak. Ugyanígy azokat az akciókat is ide kell érteni, amelyeket - bár illegálisak - a bűnüldöző hatóságok ténylegesen tolerálnak, vagy pedig visszamenőleges amnesztia révén új jogi minőségre tesznek szert. 13 Azáltal, hogy Ebért az erőszakmentes akciókhoz hozzákapcsolja egy új rendszer előkészítését és megteremtését mint célt (1978: 36), a polgári engedetlen­ ségnek azok a formái, melyek nem jutnak tovább „az uralkodók" egyes „törvényeinek és rendelkezéseinek" megváltoztatásán, per definitionem deficitesnek tűnnek. Ebért ezzel elszalasztja a lehetőséget, hogy a polgári engedetlenséget önmagában lezárt, távolabbi célokra tehát nem irányuló, önálló minőséget képező cselekvésformaként fogja fel. így az a benyomás keletkezik, hogy Ebért rendszerezésére olyan bias /egyoldalúság/ nyomja rá a bélyegét, melynek normatíven rögzített pontja a „saját törvényhozói, végrehajtói vagy bírói intézmények jogbitorló kialakításának" (1978: 43) végcélja mögött húzódik meg. 14 Historikus és fogalomtörténeti áttekintést további irodalmi adatokkal Wolfgang Jager (1982) kínál. 15 Vö. ehhez mindenekelőtt Jellinek (1898); Varain (1964); Scheuner (1973); Gusy (1981) és Offe (1982).

16 Elmúlt korszakoktól eltérően ma a váltók technológiai átállítása olyan (potenciális) veszélyeket rejt magában, melyeket általában csak valószínű­ síteni lehet. Eközben főként az ún. „maradék kockázatok" értékelésének és eltűrésének problémája merül fel, melyeket a politikai döntések és az igazságszolgáltatás tényezői várnak a jövő nemzedékek számára (vö. ehhez Mayer-Tasch, 1979; Hofmann, 1980). Azon jelzálogok láttán, melyekkel a mai döntések megterhelik a jövőt, következetesnek mondható, hogy „a kanti categoricus imperativust át kell helyezni a térbeli dimenzióról az időbeli dimenzióra" (Preuss, 1981: 86) és azt kell posztulálni, hogy: „Saját önmeghatározásodhoz ne korlátozd a jövendő nemzedékek szabadságát jobban, mint amennyire te magad hajlandó vagy eltűrni szabadságod korlátozását az előtted élt generációk hagyatéka által" (uo.). 17 Ez a felfogás explicit formában Joseph Schumpeternél (1975^) és - rendszerel­ méleti szemszögből - kiélezett megfogalmazásban Nikolas Luhmannál található meg. A demokrácia nem uralmi forma, hanem a rendszerve­ zérlés technikája, mely a jog pozitívvá válásának következtében válik szükségszerűvé" (1971: 48. sk. o.). 18 Günter Frankcnberg 1982 novemberében a „társadalmi mozgalmak és konzer­ vativizmus" témakörében a Max-Planck-Institut für Sozialwissenschaften (München) által megrendezett workshop keretében fejtette ki ,JKZ eljárások politizálása"-nak jelenségét. Eszerint e stratégia sikere szempontjából egyebek mellett az a mérvadó, hogy nagyobb csoportok kollektíven - még ha szimbolikusan is - vádlókként vagy vádlottakként lépnek fel, hogy szavatolják az eljárás közös előkészítését, figyelemmel kísérését és kiérté­ kelését, valamint a tiltakozó csoportok széles köreinek az eljárás állásáról és eredményeiről való tájékoztatását. Tipikus példaként az „Emma" című feminista folyóiratnak a „Stern"c. képeslappal szembeni keresete, a whyli atomerőmű engedélyezése körüli közigazgatás-bírósági perek, vagy a „Buback-lachruf kiadói elleni per említhető. 19 Az a kérdés ugyanakkor nyitva marad, hogy a jogtalanság békés kipellengerézésérc nem válaszolnak-e máris erőszakkal, s hogy miképpen lehet felvenni ellene a harcot. 20 Így pl. Dieter Burgmann azt írja: Az állam hatalmi monopóliuma a demokráciában is az uralkodás eszköze marad az uralkodó kezében. De még egy ideális demokráciában is, tehát ott, ahol a lakosság többsége valóban keresztülviszi akaratát, a hatalmi monopólium hamis kiinduló­ pont marad... Erőszakmentes társadalom csak akkor érhető el, ha eltörlik az állam hatalmi monopóliumát" (1982: 3). Az a tény, hogy Burgmann szövegét röplap formájában terjesztik, s hogy A Zöldek szövetségi vezetősé­ gének olyan szóvivői, mint Marion Maren-Griesebach egyetértően hivat­ koznak rá, mutatja, hogy itt nem egyetlen ember véleményéről van szó. FELKAI Gábor fordítása ty

ly

Irodalom Arndt, Adolf, 1972: AGRAPHOI NOMOI (Wiederstand und Aufstand) (1962), in: Kaufmann, Arthur/Backmann, Leonard E. (szerk.), Wiederstandsrecht, Darmstadt, 525-538. o. Backmann, Leonard E., 1972: Bibliographie zum Widerstandsrecht, in: Kauf­ mann, Arthur/Backmann, L. (szerk.), Wiederstandsrecht, Darmstadt, 561-614. o. Bahro, Rudolf, 1982: Der hündische SPD-Bezug und Identität der Grünen, in: Tageszeitung, 1982. XI. 3., 9. o.

Bay, Christian, 1968: Civil Disobedience, in: International Encyclopedia of Soci­ al Sciences, vol. 2., 473-487. o. Bertram, Karl F., 1970: Das Widerstandsrecht des Grundgesetzes, Berlin Burgmann, Dieter, 1982: Das Gewaltmonopol des Staates verhindert die ge­ waltfreie Gesellschaft, in: Die Grünen, 1982. X. 23., 3. o. Carter, April és mások, 1970: Non-Violent Action. A Selected Bibliography (revised and enlarged edition), London Ebert, Theodor, 1978: Gewaltfreier Aufstand. Alternative zum Bürgerkrieg, Waldkirch Fetscher, Iring, 1982: Ökologie und Demokratie - ein Problem der „politischen Kultur", in: Physik, Philosophie und Politik. Festschrift für Carl F. von Weizsäc­ ker zum 70. Geburtstag, szerk. Meyer-Abich, Klaus M., München, 89-105. o. Grabitz, Eberhard, 1973: Der Grundsatz der Verhältnismässigkeit in der Rechtsprechung des Bundesverfassungsgerichts, in: Archiv des öffentlichen Rechts 98 (4/1973), 568-616. o. Grass, Günter, 1983: Vom Recht auf Widerstand (Az 1983. I. 30-án a frankfur­ ti Paulskirchében elmondott beszéd a Hitler hatalomátevételének 50. évforduló­ jával kapcsolatos SPD-emlékülésen), in: Die Zeit, 1983. II. 4., 39. o. Guggenberger, Bernd, 1980: Bürgerinitiativen in der Parteiendemokratie, Stuttgart stb. Gusy, Christoph, 1981: Das Mehrheitsprinzip im demokratischen Staat, in: Ar­ chiv des öffentlichen Rechts 3 (1981), 329-354. o. Herzog, Roman, 1980: Grundgesetz. Kommentar, Art. 20 IV, in: Maunz/Dürig/Herzog/Scholz, München (Leseblatausgabe) Hofmann, Hasso, 1980: Langzeitrisiko und Verfassung. Eine Rechtsfrage der atomaren Entsorgung, in: Scheidewege. Vierteljahreszeitschrift für skeptisches Denken, 10. évf. 448-479. o. Jager, Wolfgang, 1982: Mehrheit, Minderheit, Majorität, Minorität, in: Ges­ chichtliche Grundbegriffe. Historisches Lexikon zur politischen-sozialen Spra­ che in Deutschland, szerk. Brunner, Otto/Conze, Werner/Koselek, Reinhart, 3. köt., Stuttgart, 1021-1062. o. Jahn, Egbert, 1982: Briefwechsel mit Hans Krollmann, in: Frankfurter Runds­ chau, 1982. V. 22., 14. sk. o. („Immer noch Verwirrung um den Begriff des Wi­ derstandes") Jellinek, Georg, 1898: Das Recht der Minoritäten, Wien Jonas, Hans, 1979: Das Prinzip Verantwortung. Vesuch einer Ethik für die technologische Zivilisation, Frankfurt/M. Kaufmann, Arthur, 1982: Das Wiederstandsrecht der kleinen Münze. Eine Er­ mahnung zur Zivilcourage, in: Süddeutsche Zeitung, 1981. XII. 31./1982. I. 1., 45. sk. o. Kaufmann, Arthur, 1972: Rechtsphilosophie im Wandel, Frankfurt/M. Kirchheimer, Otto, 1967: Legalität und Legitimität (1932), in: uo, Politische Herrschaft. Fünf Beiträge zur Lehre vom Staat, Frankfurt/M., 7-26. o. Kirchheimer, Otto, 1967a: Über den Rechtsstat, in: uö, Politische Herrschaft. Fünf Beiträge zur Lehre vom Staat, Frankfurt/M., 122-149. o. Kohlberg, Lawrence, 1974: Zur kognitiven Entwicklung des Kindes, Frankfurt/M. Kröger, Klaus, 1971: Widerstandsrecht und demokratische Verfassung, Tübingen Krollmann, Hans, 1982: Briefwechsel mit Egbert Jahn, in: Frankfurter Rundschau, 1982. V. 22., 14. o. („Immer noch Verwirrung um den Begriff des Widerstandes") Lerche, Peter, 1961: Übermass und Verfassungsrecht, Köln stb. Luhmann, Niklas, 1971: Funktionen der Rechtsprechung im politischen System, in: uö, Politischen Planung. Aufsätze zur Soziologie von Politik und Verwaltung, Opladen, 46-52. o. Luhmann, Niklas, 1975 : Legitimation durch Verfahren, Darmstadt und Neuwied

McAffe Brown, Robert, 1982: Von der gerechten Revolution. Religion und Ge­ walt, Stuttgart Mayer-Tasch, Peter C, 1965: Thomas Hobbes und das Widerstandsrecht, Tübingen Mayer-Tasch, Peter C , 1979: Atomenergie - und sie bedroht uns doch. Bemer­ kungen zur Unvereinbarkeit von Rechtsstaat und Atomstaat, in: Zeitschrift für Rechtspolitik, 3 (1979), 59-63. o. Mayer-Tasch, Peter C , 1980: Gemeinwohl und Partikularinteressen, in: uö (szerk.), Münchener Beiträge zur Politikwissenschaft, Freiburg, 202-219. o. Mez, Lutz/Wolter, Ulf (szerk.), 1980: Die Qual der Wahl. Ein Wegweiser durch die Parteienlandschaft zur Bundestagswahl 1980, Berlin Miller, William R , 1971: Nonviolence. Grundlagen einer christlichen Theorie der Gewaltlosigkeit (1964), Wuppertal Neumann, Franz, 1967: Über die Grenzen berechtigten Ungehorsams (1952), in: uö, Demokratischer und autoritärer Staat. Studien zur politischen Theorie, Frankfurt/Bécs, 195-206. o. Offe, Claus, 1982: Politische Legitimation durch Mehrheitsentscheidung? In: Journal für Sozialforschung 3 (1982), 311-335. o. (Ez a tanulmány jelen köte­ tünkben is megtalálható.) Preuss, Ulrich K., 1977: Legalität-Legitimität-Loyalität, in: Leviathan 4 (1977), 450-466. o. Preuss, Ulrich K., 1981: Die Zukunft: Müllhalde der Gegenwart? Skizze zum Zusammenhang von Technik, Ethik und Demokratie, in: Freibeuter 9 (1981), 83-97. o. Rawls, John, Eine Theorie der Gerechtigkeit (1971), Frankfurt/M. Rucht, Dieter, 1982: Planung und Partizipation. Bürgerinitiativen als Reakti­ on und Herausforderung politische-administrativer Planung, München Scheidle, Günther, 1969: Das Widerstandrescht. Entwickelt anhand der höcht­ richterlichen Rechtsprechung in der Bundesrepublik Deutschland, Berlin Scheuner, Ulrich, 1973: Das Mehrheitsprinzip in der Demokratie, Opladen Schneider, Peter, 1956: Die heutige Position - staatsrechtlich, in: Pfister, Bernhard/Hildmann, Gerhard (szerk.), Widerstandsrecht und die Grenzen der Sta­ atsgewalt, Berlin, 143-150. o. Spaemann, Robert, 1977: Zur Kritik der politischen Utopie,- Stuttgart Specht, Harry, 1973: Disruptiv* Taktiken in der Geraeinwesenarbeit (1969), in: Müller, C. Wolfgang/Nimmermann, Peter (szerk.), Stadtplanung und Geme­ inwesenarbeit. Texte und Dokumente, München, 208-227. o. Stolleis, Michael, 1978: Gemeinwohl und Minimalkonsens, in: beilage zur wochenzeltung das parlament 3 (1978), 37-45. o> Thoreau, Henry D., 1973: über die Pflicht zum Ungehorsam gegen den Staat und andere Essays (The Resistance to Civil Government, 1849), Zürich Varain, Heinz, 1964: Die Bedeutung des Mehrheitsprinzips im Rahmen unse­ rer politischen Ordnung, in: Zettschrift für Politik 3 (1964), 239-250\ o. Waldmann, Louis, 1969: Civil Rights - Yes, Civil Disobedience - No (1965), in: Bedeau, Hugo A. (szerk.), Civil Disobedience: Theory and Practice, New York, 106-115. o. Wasserstrom, Richard A , The Obligation to Obey the Law (1963), in: Bedeau, Hu­ go A. (szerk.), Civil Disobedience: Theory and Practice, New York, 256-262. o. Wendt, Rudolf, 1979: Der Garantiegehalt der Grundrechte und das Übermass­ verbot, in: Archiv des öffentlichen Rechts, 104 (9/1979), 414-474. o. Wittig, Peter, 1968: Zum Standort des Verhältnismässigkeits-grundsatzes im System des Grundgesetzes, in: Die öffentliche Verwaltung, 1968 december, 817-825. o.

Rezime P r a v o n a p o b u n u ? Aktuelnost, legitimnost i g r a n i c e civilne neposlušnosti U studiji autor čini pokušaj da artikuliše praksu koja se locira između impertiva legaliteta i pobune naspram zakona. U cilju toga pokazuje mogućnosti primene opšteg prava na pobunu kao i kriterijume te pobune. Zatim, eksplicira koncepciju „civilne neposlušnosti" i na osnovu nekoliko sistematičnih načela objašnjava moguću legitimaciju ove koncepcije. Na osnovu toga na kraju kritički ocenjuje nekoliko predloga i aspekata koji su relevantni za tematiku.

Summary T h e R i g h t t o Rebellion? T h e topicality, legitimacy a n d l i m i t a t i o n s of civil disobedience The author of this study attempts to articulate the practice of civil disobedience as a fulcrum between the imperative of legality and opposition to the law itself. For t h a t purpose he points out the possibility of applying general law tro rebellion as well as to the criteria of this rebellion. Then he explicates the concept of „civil disobedience" and on the basis of a number of systematic principles explains the legitimacy of this concept. Finally, on this basis he critically assesses several suggestions and aspects which are relevant for the topic.

Kende Péter DEMOKRÁCIA, JOGÁLLAM ÉS NEMZETKÖZI KOOPERÁCIÓ KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPÁBAN

A l k a l m a s i n t t ú l z o t t a m b í c i ó n a k t ű n h e t , a m i t m a g a m elé t ű z t e m : rövid lélegzetű összefoglalómban ugyanis kísérletet t e s z e k a r r a , hogy 1. felvázoljam a d e m o k r á c i á n a k a b b a n az á t a l a k u l á s i f o l y a m a t b a n való helyzetét, a m e l y b e Közép- és K e l e t - E u r ó p a országai belevágtak, 2. válaszoljak a r r a a kérdésre, vajon úgy-ahogy J o g á l l a m n a k " t e k i n t hetőek-e ezek az országok, 3. megbecsüljem a megvalósult vagy f o l y a m a t b a n lévő változások lehetséges k ö v e t k e z m é n y e i t a n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s jövőjére. E g y ilyen t á g t é m á t m e g h a t á r o z v a , e sorok írója n e m tesz m á s t , m i n t válaszol a kollokvium szervezőitől k a p o t t precíz k é r d é s e k r e . Alább kifej­ t e t t téziseim a p o s z t k o m m u n i s t a t á r s a d a l m a k k a l foglalkozó k u t a t ó c s o p o r t vezetőjeként v é g z e t t m u n k a e r e d m é n y e i , a m e l y n e k egyes részeit m á s u t t m á r publikáltam. 1

/. A demokrácia

helyzete

Egy politikai r e n d s z e r elemzése m a g á t ó l é r t e t ő d ő e n n e m s z o r í t k o z h a t vezetőinek vagy m ű k ö d t e t ő i n e k eszmecseréjére, b á r ez a diszkusszió is ( t e h á t a r e n d s z e r h i v a t k o z o t t elvei) része a r e n d s z e r „ t e r m é s z e t é n e k " . T e r m é s z e t e s e n e r e n d s z e r n e m s z ü k s é g k é p p e n d e m o k r a t i k u s attól, hogy vezető elitjének tagjai d e m o k r a t i k u s e s z m é k e t h a n g o z t a t n a k , hiszen n i n c s d e m o k r á c i a d e m o k r a t i k u s a k a r a t nélkül. A d e m o k r á c i a i n t é z m é n y é n e k feltétele, hogy n e m z e t i s z i n t ű vezetői (és t a l á n m é g i n k á b b azok, a k i k a döntési h i e r a r c h i a alsóbb szintjein állnak) m a g u k é n a k vallják a d e m o k r a ­ t i k u s é r t é k e k e t , és vállalják ezek legfontosabb gyakorlati konzekvenciáit, m i n t például a sajtó s z a b a d s á g á t vagy a pluralista d e m o k r á c i á t . Ebből a nézőpontból szemlélve Közép- és K e l e t - E u r ó p a c s a t l a k o z n i látszik a d e m o k r á c i a útjára lépett á l l a m o k többségéhez. E z az á l t a l á n o s m e g á l l a p í t á s bizonyára ellenvetéseket vált ki. H i s z e n igaz, hogy a régió o r s z á g a i n a k j e l e n t ő s részében - R o m á n i a , U k r a j n a , a volt Szovjetunió közép-ázsiai k ö z t á r s a s á g a i - létrejött r e n d s z e r e k i n k á b b k ö s z ö n h e t i k

létezésüket a n é p e s s é g inerciájának, m i n t s z a b a d o n k i a l a k í t o t t v á l a s z t á s ­ nak. Kétségek é b r e d h e t n e k egyik vagy m á s i k h a t a l m o n lévő politikai csoport d e m o k r a t i k u s meggyőződésének hitelességét illetően is. M i n d e z e k ellenére is h a n g s ú l y o z n u n k kell a d e m o k r a t i k u s e s z m é k e l v i t a t h a t a t l a n uralkodó pozícióját. A t é r s é g egyetlen politikai vezetője s e m m e r n e 1992-ben a n t i d e m o k r a t i k u s n é z e t e k k e l előhozakodni vagy nyilvánvalóan demokráciaellenes eljárásokat indítványozni. A d e m o k r á c i a győzelme te­ h á t a m e g h i r d e t e t t s z á n d é k o k t e k i n t e t é b e n teljes. A t ö r t é n e l m i előzmé­ nyek i s m e r e t é b e n ez k o r á n t s e m lebecsülendő e r e d m é n y E u r ó p á n a k ezen a felén. Ám az elvek győzelmétől az i n t é z m é n y e k m e g s z i l á r d u l á s á i g felettébb rögös ú t vezet. Még a politikailag legfejlettebb o r s z á g o k b a n is - Lengyel­ ország, M a g y a r o r s z á g , Csehszlovákia, Szlovénia - ingadozó-habozó a d e m o k r a t i k u s gyakorlat, a politika szereplői n e h e z e n a z o n o s u l n a k szere­ pükkel, az i n t é z m é n y e k (amelyeket a d e m o k r á c i a m ű k ö d t e t é s é r e h o z t a k létre) bizonytalanok. E z t e h á t a helyzet m é g a z o k b a n az o r s z á g o k b a n is, amelyek s z a k í t á s a a k o m m u n i z m u s s a l m i n d i n t é z m é n y i v o n a t k o z á s b a n , mind az irányító politikai vezetők személyét illetően véglegesnek t e k i n t ­ hető. Mit gondoljunk h á t a k k o r azokról az országokról - s ezek v a n n a k többen! - , amelyek, politikailag és ideológiailag elvetvén a régi r e n d s z e r t , több-kevesebb folytonossággal, de egészében mégis a régi politikai elit irányítása a l a t t állnak. G o n d o l u n k i t t elsősorban Szerbiára, Albániára, továbbá, kevés kivétellel, a volt Szovjetunió k ö z t á r s a s á g a i r a . Azt tartjuk, hogy a d e m o k r á c i a ezekben az o r s z á g o k b a n j o b b á r a c s a k t e o r e t i k u s valóság. A sajtószabadság kétségtelenül m e g v a n , a sajtó m é g s e m t e k i n t ­ hető egy pluralista t á r s a d a l o m szilárd b á z i s á n a k . A volt J u g o s z l á v i a két h á b o r ú s k o d ó á l l a m á b a n (Szerbiában és H o r v á t o r s z á g b a n ) az ellenzéki e r ő k n e k n e m k ö n n y ű a h a n g j u k a t h a l l a t n i u k . Az ellenzék „ a k c i ó r á d i u s z a " korlátozott R o m á n i á b a n is, ahol az 1990-es v á l a s z t á s o k egy, az előző r e n d s z e r örököseiből verbuválódott politikai csoportnak, a N e m z e t i Megm e n t é s i F r o n t n a k az elsöprő győzelmét h o z t á k . Választások voltak a Szovjetunió v a l a m e n n y i e x - k ö z t á r s a s á g á b a n is, d e ez s e m fedheti el a z t a tényt, hogy a d e m o k r á c i á h o z m é g hiányzik a valódi politikai pártokból összeálló a u t e n t i k u s politikai tér. Egy elnök közvetlen m e g v á l a s z t á s a ö n m a g á b a n n e m zárja ki s e m a t ö m e g e k manipulációját, s e m az a u t o r i t e r hatalomgyakorlást. A volt k o m m u n i s t a o r s z á g o k b a n - legyen szó a k á r a legfejlettebbekről - kialakult d e m o k r á c i á k törékenysége különböző okokkal m a g y a r á z h a t ó : a k o m m u n i z m u s m a j d n e m fél évszázada K ö z é p - E u r ó p á b a n , s több m i n t h e t v e n éve a Szovjetunióban j e l e n t ő s e n elvékonyította a t á r s a d a l o m szöveteit. A h a z u g v á l a s z t á s o k és a kvázi p a r l a m e n t e k , a m e l y e k r e az elvárásaiktól tökéletesen idegen politikai s z f é r á t e r ő l t e t t e k rá, ezekben az években d i s z k r e d i t á l t á k a p o l i t i k á n a k m i n t o l y a n n a k az eszméjét, s ezáltal b á r m i l y e n politikai eszmecserét, lerombolva ezzel a t á r s a d a l m i önszer-

veződés m e c h a n i z m u s a i t . A H a t a l o m a h o m o sovieticus s z e m é b e n csak h a z u d n i és m a n i p u l á l n i képes. I n n e n a politikai t á r s a d a l o m helyreállítá­ s á n a k n e h é z s é g e - a volt Szovjetunióban ez m é g sokkal i n k á b b fennáll, m i n t K ö z é p - E u r ó p á b a n - , továbbá ez m a g y a r á z z a a z o k a t a kísérleteket is, hogy törzsi jelleget a d j a n a k a politizálásnak (erről lásd később). A közélet m i n d e n szintjén h i á n y o z n a k azok a „vállalkozók", a k i k képesek és hajlandók is politikai funkciókat betölteni. Azok a r i t k a tehetségek, a k i k e t vonz a politika, a k ö r ü l m é n y e k n é l fogva t a p s z t a l a t l a n o k , s n e m is m i n d i g eltökéltek a t a r t ó s közéleti tevékenységre, h a c s a k n e m az előző rend­ szertől örökölt s z a k e m b e r e k r ő l v a n szó. A k o m m u n i z m u s m e g t ö r t e a z t a folyamatosságot is, a m e l y n e k révén egy kisebb vagy nagyobb közösség egyik n e m z e d é k r ő l a m á s i k r a örökíti h a g y o m á n y a i t . K ö v e t k e z é s k é p p a politikai g y a k o r l a t b a n (de a gazdasági vagy a helyi, települési közigazgatás v o n a t k o z á s á b a n is) m i n d e n t vagy újra kell felfedezni, vagy m á s o k t ó l megtanulni. 2. E z t az újrakezdést nehezíti az a jól i s m e r t tény, hogy e t á g a s t é r s é g b e n az új r e n d s z e r t m i n d e n ü t t sebezhetővé teszik a gazdasági á t m e n e t „nehézségei" (hogy finoman szóljunk). A visszatérés a piacgaz­ d a s á g h o z a v á r t n á l is kínosabb és t a r t ó s a b b folyamat. K ö z é p - E u r ó p á b a n n e m a d e m o k r á c i á t okolják a gazdasági helyzet r o m l á s á é r t , a közvélemény többsége elfogadja e l k e r ü l h e t e t l e n s é g é t . ( N e m biztos u g y a n a k k o r , hogy hasonló felfogás többségre j u t n a a volt Szovjetunió lakosságánál.) Á m a k o m m u n i z m u s elvetését m é g K ö z é p - E u r ó p á b a n is elsősorban a N y u g a t fogalmával összekapcsolt gazdasági r e n d s z e r előnyei m o t i v á l t á k . E z e k a v á r a k o z á s o k m i n d e d d i g a régió egyetlen o r s z á g á b a n s e m teljesültek (eltekintve a volt N D K t a r t o m á n y a i t ó l ) . A r e m é n y e k és a valóság elsza­ k a d á s a l a s s a n megkérdőjelezi a r e n d s z e r v á l t á s helyességét, és m é g i n k á b b a z o k n a k a v e z e t ő k n e k (vagy politikai c s o p o r t o k n a k ) a képességeit, a k i k az á t m e n e t e t saját h a s z n u k r a kisajátították. H a h i n n i lehet a közvéle­ m é n y k u t a t á s o k n a k , a lakosság többsége m i n d e n ü t t elégedetlen legutóbbi v á l a s z t á s á v a l . E z t az elégedetlenséget legfeljebb a k o m m u n i s t a k o r s z a k m i n d e n k i által i s m e r t k á r o k o z á s a e n y h í t h e t i , d e ez kivált egyfajta t e h e ­ t e t l e n s é g é r z e t e t is. Mégis, h a az a l t e r n a t í v a h i á n y a m a g y a r á z h a t j a is a l a k o s s á g viszonylagos n y u g a l m á t , aligha kedvez a civil a k t i v i t á s n a k . (A p o s z t k o m m u n i s t a á t m e n e t gazdasági p r o b l é m á i n a k s z a k s z e r ű b b elemzése m e g h a l a d n á jelen írás kereteit.) 3. A k o m m u n i z m u s attól kezdve, hogy (a fent j e l z e t t é r t e l e m b e n ) depolitizálta az á l t a l a k o r m á n y z o t t t á r s a d a l m a t , előkészítette az e t n i k a i és nyelvi n a c i o n a l i z m u s o k a t is, a m e l y e k körülményei között m i n d e n k i egyfajta politika előtti törzsi i d e n t i t á s r a apellál. A politikai g y a k o r l a t b a n ez olyan „ n e m z e t i front" típusú egységes m o z g a l m a k vagy e t n i k a i p á r t o k s i k e r é b e n nyilvánul meg, melyek a közösség egészének a képviseletére t a r t a n a k igényt, a v é l e m é n y - p á r t o k ellenében. E z utóbbiak k i v á l t k é p p e n a s o k n e m z e t i s é g ű , a z a z e t n i k a i l a g m e g o s z t o t t á l l a m o k r a jellemzők. A kis Bosznia-Hercegovina esete példázza, hogy ez a m e g o s z t o t t s á g m e d d i g

v e z e t h e t . Á m az e t n o n a c i o n á l i s szenvedélyek á l m a a k t u a l i z á l t a a h a t á r o k és a n e m z e t e k közötti együttélés hosszú ideig l a p p a n g ó p r o b l é m á i t , s az új k o r m á n y z a t o k n a k n e m n a g y o n fűlt a foguk a h h o z , hogy a d e m o k r a t i k u s n o r m á k tiszteletben t a r t á s á v a l tevékenykedjenek. A kisebbségek igazsága t ö b b n y i r e a többségi e t n i k u m á l l a m á n a k érdekeibe ütközik. Utóbbi, i r r i t á l v a a t t ó l a gondolattól, hogy fel kell áldoznia s z u v e r e n i t á s á n a k mégoly kicsiny részét, s z e m b e n áll a regionális a u t o n ó m i á r a irányuló b á r m e l y j a v a s l a t t a l , a politikai m u l t i k u l t u r a l i z m u s v a l a m e n n y i formájával (ez m a g á b a n foglalná például a kisebbségi nyelv h a s z n á l a t á n a k elfogadá­ s á t az a d m i n i s z t r a t í v , közigazgatási, igazságügyi és a k á r a törvényhozói s z f é r á b a n ) . T e r m é s z e t e s e n hasonló a n e m z e t á l l a m viszonya az ö n r e n d e l ­ kezés összes változataihoz, a n n á l i n k á b b , mivel ezek az á l l a m h a t á r o k felülvizsgálatának k o c k á z a t á v a l j á r h a t n a k . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n sokszor j e l e n t ő s s z á m b a n r e k e d n e k kívül k o m p a k t e t n i k a i csoportok a politikai n e m z e t e n , s a legjobb ú t o n v a n n a k a h h o z , hogy civil érzelmeiktől elidege­ n í t v e h a l l g a t á s b a vagy d ü h b e merevedjenek. A fegyveres l á z a d á s e n n e k az elidegenülésnek a szélsőséges kifejeződése. 4 . Az új közép-kelet-európai r e n d s z e r e k t ö r é k e n y s é g é n e k további okai i n k á b b „ t e c h n i k a i " jellegűek, s az i n t é z m é n y e k m ű k ö d é s é h e z k ö t h e t ő k . A d e m o k r á c i a többnyire e l k a p k o d v a b e v e z e t e t t i n t é z m é n y e i - kivéve a fokozatosabb fejlődésen á t m e n t Lengyelországéit és M a g y a r o r s z á g é i t egyelőre n e m k e r ü l t e k egyensúlyi állapotba, m é g n i n c s e n e k túl a „bejáratási időn". E z t a k é r d é s t é r d e m e s l e n n e részletesebben t á r g y a l n i , d e a p r o b l é m á k a különböző o r s z á g o k b a n olyannyira eltérőek, hogy c s a k n é h á n y p é l d a é r t é k ű esetről s z ó l h a t u n k . Á l t a l á n o s é r t e l e m b e n e l m o n d h a t ó , hogy a t é r s é g b e n m i n d e n kezdetleges, elnagyolt á l l a p o t b a n v a n . A törvény­ h o z á s i n t é z m é n y e i , m e l y e k n e k úgyszólván m i n d e n t m e g kellene r e f o r m á l ­ niuk, r e n d k í v ü l t ú l t e r h e l t e k . A k o r m á n y o k ő r l ő d n e k az e r ő s z a k o l t a n elnyújtott és túlbonyolított törvényhozási p r o c e d ú r a tiszteletben t a r t á s a és a m e g o l d á s r a v á r ó p r o b l é m á k sürgőssége között. A sajtó u g y a n c s a k n e h e z e n találja helyét az ö n m a g á t e l t a r t a n i képes vállalkozói s t á t u s a és a d e m o k r a t i k u s kontroll funkciója között. A közigazgatás, a településit is beleértve, k ü s z k ö d i k az a n y a g i források szűkösségével, d e n e m kevésbé a k o m p e t e n s és lojális hivatlnoki k a r e l ő t e r e m t é s é n e k nehézségével. Az o r s z á g o k többségében m é g n e m é r t véget az a l k o t m á n y m ó d o s í t á s a , a m i é p p e n elég g o n d o t okoz a „ t ö r v é n y t képviselő" b í r á k s z á m á r a , vagy e g y i k - m á s i k i n t é z k e d é s alkotmányjogi felülvizsgálatánál. A h a t á s k ö r i konfliktusok, illetékességi viták, m e l y e k m e g o l d á s a távolról s e m m i n d i g e g y é r t e l m ű , é r i n t h e t i k a z elnök és a k o r m á n y , a k o r m á n y és a p a r l a m e n t , a z á l l a m központi és helyi szervei, a polgári és a k a t o n a i h a t a l o m s t b . ... viszonyát. É s a k k o r m é g n e m s z ó l t u n k olyan, u g y a n c s a k sajátos problé­ m á k r ó l , m i n t a szlovák a u t o n o m i z m u s , a rubel és a z U k r a j n a á l t a l igényelt m o n e t á r i s k o m p e t e n c i a konfliktusa, a balti á l l a m o k és a többi egykori szovjet k ö z t á r s a s á g viszonya, a s z e r b - h o r v á t h á b o r ú t követő dél-kelet-eu­ rópai destabilizálódás s t b .

E p r o b l é m á k t e r m é s z e t e s e n nagyon eltérő jelentőségűek. Észrevétele­ ink n e m azzal a s z á n d é k k a l fogalmazódtak meg, hogy részletesen s z á m o t adjunk v a l a m e n n y i k o n k r é t esetről, legfeljebb a közös t e n d e n c i á k kieme­ lésére s z o r í t k o z h a t u n k . A m i t feltétlenül é r d e m e s rögzíteni mindebből, az az új kelet- és közép-európai r e n d s z e r e k b i z o n y t a l a n s á g a . Míg a n e m z e t ­ közi környezet egészében és E u r ó p a külön is kedvező közeg a d e m o k r á c i a m e g h o n o s í t á s á h o z , a destabilizáló tényezők olyan kiterjedésűek és válto­ zékonyak, hogy úgyszólván m i n d e n ü t t veszélyeztetik az új r e n d s z e r e k konszolidálódását.

//. A jogállam:

a forma

és az

alapok

Engedjék meg, hogy ezt a fejezetet egy t ö r t é n e l m i jellegű észrevétellel kezdjem, h a s z a b a d így fogalmaznom, egyfajta a n o m á l i a rögzítésével. A J o g á l l a m " az európai civilizáció egyik nagy v í v m á n y a . Á m a volt k o m m u ­ nista Európa, e vívmány normális kialakulásának folyamatát tekintve, különleges helyzetben van. T ö r t é n e l m i l e g u g y a n i s a j o g á l l a m úgyszólván m i n d e n ü t t (talán csak F r a n c i a o r s z á g az egyetlen s z á m o t t e v ő kivétel) megelőzte a képviseleti és liberális d e m o k r á c i á t . Sőt, m a g a a j o g á l l a m fogalma ( R e c h t s t a a t ) is egy g e r m á n K ö z é p - E u r ó p á b a n s z ü l e t e t t , amelytől m é g hosszú ú t vezet a d e m o k r a t i k u s s á válásig. A „szovjet r e n d s z e r r e l " éppen csak s z a k í t o t t o r s z á g o k b a n viszont m a g á n a k a d e m o k r á c i á n a k kell m e g t e r e m t e n i e a j o g á l l a m o t , p á r h u z a m o ­ s a n saját intézményesülésével. S a m i k o r „ m e g t e r e m t é s é r ő l " szólunk, a k k o r valójában egy m e s t e r s é g e s k o n s t r u k c i ó t é r t ü n k e kifejezésen, hiszen i n k á b b kölcsönzött m i n t a átvételéről v a n szó, m i n t s e m saját tradíció fölelevenítéséről. S o k a k s z e r i n t a jogállam szabályait ex nihilo v e t t é k elő, s való igaz, hogy a régió s z á m o s o r s z á g á b a n , mondjuk, Oroszországgal kezdve, soha n e m létezett ilyen típusú viszony az á l l a m és a t á r s a d a l o m között. K ö z é p - E u r ó p a országait, d e legalább egy r é s z ü k e t illetően n e m b e s z é l h e t ü n k a j o g á l l a m h a g y o m á n y á h o z való visszatérésről, á m h a a k a d ellenkező példa, a n n a k esetében is m i n d e n e k e l ő t t a d e m o k r á c i a győzelmé­ r e volt szükség. A m e n n y i b e n a jogállam a d e m o k r á c i a procedurális alapja - s ez eléggé széles körben elfogadott állítás - , úgy van v a l a m i p a r a d o x az e x - k o m m u n i s t a országok helyzetében. E z e k b e n az o r s z á g o k b a n u g y a n i s j e l e n l e g é p p e n a politikai s z u p e r s t r u k t ú r a kísérli m e g l e r a k n i az a l a p o k a t . A m i k o r e r r e a különlegességre felhívjuk a figyelmet, n e m a n n y i r a a p a r a d o x o n szelleme, m i n t i n k á b b e s z o k a t l a n szituációból eredő gyakorlati n e h é z s é ­ gek é r d e k e l n e k b e n n ü n k e t . A j o g kényes t e r ü l e t é n - t a l á n m é g i n k á b b , m i n t a politikai i n t é z m é n y e k szférájában, ahol m i n d i g j u t hely n é m i v o l u n t a r i z m u s n a k - n e m elegendő p u s z t á n k i h i r d e t n i a j o g s z a b á l y o k a t ahhoz, hogy a t é n y e k és a t ö r v é n y e k ö s s z h a n g b a kerüljenek. A valóság és a j o g e l ő í r á s a i n a k h a r m o n i z á l á s á h o z legalább a n n y i r a s z ü k s é g v a n egy

k o m p e t e n s és é b e r igazságügyi s z a k a p p a r á t u s r a , m i n t a r r a a t á r s a d a l m i k o n s z e n z u s r a , a m e l y m i n d e n k ö r ü l m é n y e k között előírja a t ö r v é n y e k m e g t a r t á s á t . M é g a z o k b a n az o r s z á g o k b a n is m e s s z e v a g y u n k ettől, ahol a j o g s z e r ű s é g tiszteletben t a r t á s a m é g a k o m m u n i z m u s a l a t t (Lengyelor­ szág) vagy közvetlenül a d e m o k r a t i k u s á t m e n e t előtt k e z d e t t kifejlődni (Magyarország), s m á r elért egy bizonyos szintet. í m e egy rövid á t t e k i n t é s arról, milyen tényezők h á t r á l t a t t á k leginkább a j o g á l l a m h a t é k o n y kiépítését a volt k o m m u n i s t a világban: 1. Az igazságügyi (bírói, ügyészi) s z a k a p p a r á t u s hiánya. A régió o r s z á g a i n a k többségében nincs elegendő jogvégzett e m b e r , k é p z e t t bírói kar, hogy betöltse a j o g u r a l m á v a l megnyílt t e r e t . Az igazságügyi intéz­ m é n y e k - az ügyészségek felől nézve - n e m p u s z t á n m e n n y i s é g i vagy s z a k k é p z e t t s é g i k é r d é s t v e t n e k fel. Az igazi p r o b l é m a az öröklött s z a k a p ­ p a r á t u s s z a k m a i ethosza. Mit j e l e n t a „bírói füéggetlenség" m a , i s m e r v e a k o m m u n i s t a r e n d s z e r e k b í r ó s á g a i n a k szellemiségét vagy az ítélkezési g y a k o r l a t b a n rögzült s z o k á s a i k a t ? A b í r á k múltja kétségtelenül k o m p r o ­ m i t á l t , m é g a z o k é is, a k i k e t jószerencséjük megóvott a politikai perektől: ezekhez u g y a n i s g y a k r a n olyan ügyek vezettek, amelyekkel m a aligha d i c s e k e d n é n e k . E m e g á l l a p í t á s o k fokozott m é r t é k b e n é r v é n y e s e k a r e n d ő r t i s z t e k r e (akik bírói h a t a l m a t is gyakoroltak, olykor fontosabbat, m i n t m a g u k a b í r á k ) . S z a k e m b e r e k h i á n y á b a n g y a k r a n é p p e n ezek az e m b e r e k , a k o m m u n i s t a t ö r v é n y szolgái, a b e v a l l h a t a t l a n m ú l t bírái felügyelik a j o g á l l a m m a k u l á t l a n s á g á t ! 2. A fenti n e h é z s é g h e z t á r s u l egy másik, ti. az á l l a m p o l g á r gyakorlat­ l a n s á g a a „ t ö r v é n y h e z fordulásban". A helyzet az, hogy egy k o m m u n i s t a á l l a m törvényeit m e g t a p a s z t a l ó á l l a m p o l g á r s z e m é b e n a t ö r v é n y v a l a m i egészen távoli dolog, i n k á b b a politika, m i n t a polgár eszköze; a h a t a l o m t á m o g a t á s á r a szolgál a t á r s a d a l o m m a l s z e m b e n , n e m pedig az egyén vagy a közösség eszköze az á l l a m h o z való viszonyában. Az ú j o n n a n e m a n c i p á l t kelet-európai világ polgára a t ö r v é n y segítségéről h a l l v á n m é g m a is i n k á b b m e g v á s á r o l v a vagy becsapva érzi m a g á t , m i n t hogy a dolgot „reális" j e l e n t é s é b e n fogja fel. E s z é b e s e m j u t p e r r e m e n n i , vagy polgári m o z g a l m a t , p á r t o t szervezni, h a konstatálja, hogy egy köz- vagy m a g á n ­ s z e r v e z e t a s é r e l m é r e van, n e t á n a jogait vagy k ö r n y e z e t é t fenyegető lépésre készül. ( T e r m é s z e t e s e n egy feltételezett polgárról v a n szó, s n e m v a l a m e l y ügy képviselőiről, a k i k m á r kezdik m e g t a n u l n i , h o g y a n l e h e t saját céljaik é r d e k é b e n a l k a l m a z n i e z e k e t az eszközöket, beleértve a bírósághoz fordulást is.) E g y a n a k v á s és passzivitás súlyos k ö v e t k e z m é ­ nyei okozzák, hogy a jogállam, a z a z m ű k ö d t e t é s e n e m c s a k a k í n á l a t , d e a kereslet oldaláról is n a g y h á t r á n n y a l indul! 3 . T o v á b b súlyosbítja a p r o b l é m á t , hogy a politikai vezetők h a j l a m o s a k visszatérni a p r o b l é m á k rövidre z á r á s á h o z , olykor mellőzve az elfogadott eljárási s z a b á l y o k a t . Felesleges említeni, hogy o r s z á g o n k é n t m e n n y i r e eltérőek a szokások e t é r e n . Á l t a l á b a n e l m o n d h a t ó , hogy a procedurális szabályok b e t a r t s á r a j o b b a n ügyelnek a régió n y u g a t i felében, a z a z

K ö z é p - E u r ó p á b a n , m i n t Keleten. Á m m é g egy olyan n y u g o d t és m e g n y u g ­ t a t ó o r s z á g b a n is, m i n t M a g y a r o r s z á g , az 1990-es v á l a s z t á s o k o n h a t a l o m ­ r a k e r ü l t k o r m á n y a lehető legtöbb közvetlen bevatkozási k o m p e t e n c i á v a l r u h á z z a fel ö n m a g á t . Híveit a közélet kulcspozícióiba helyezi, s n e m c s a k a végrehajtó h a t a l o m különböző szintjein, d e olyan i n t é z m é n y e k b e n is, a m e l y e k függetlenségét t ö r v é n y g a r a n t á l j a (rádió, televízió, központi j e g y b a n k ) , vagy é p p e n az olyan állami vállalatok élére, a m e l y e k b e n a z á l l a m többségi tulajdonnal bír. A k o m m u n i s t a r e n d s z e r b e n , a z t m o n d h a t ­ j u k , teljes volt a keveredés köz-(állami) szolgálat és a h a t a l m o n lévő p á r t szolgálata között. Félő, hogy a többségi h a t a l o m torz é r t e l m e z é s e az állami közszolgálat k á r á r a reprodukálja ezt a t i s z t á z a t l a n s á g o t . A m a g y a r e s e t e t csak a példa k e d v é é r t idéztük fel, szó sincs arról, hogy ez j e l e n t e n é a fentebb m o n d o t t elvek legsúlyosabb fenyegetettségét! 4. M i n d a z o n á l t a l , h a igazságosak a k a r u n k lenni az e l m ú l t évek d e m o k ­ r a t i k u s változásai n y o m á n h a t a l o m r a k e r ü l t k o r m á n y o k i r á n t , be kell l á t n u n k , hogy a legalitás szigorú tiszteletben t a r t á s a n e m m i n d i g egyez­ t e t h e t ő össze egy forradalmi helyzet követelményeivel. M é l y r e h a t ó válto­ zások i d ő s z a k á b a n n e m éppen arról van-e szó, hogy a legalitás egyik t í p u s á t felcseréljük egy m á s i k k a l , n e t á n arról, hogy ( m e g e n g e d e m , olykor jogi v o l u n t a r i z m u s s a l ) véget kell v e t n ü n k a jogi v á k u u m n a k ? Végül és legfőképpen, el kell törölni a t ö r v é n y t e l e n s é g e k okozóinak h a t á r o z a t a i t , függetlenül törvényes jellegüktől. M i n d e n jel s z e r i n t n e h é z a korábbi legalitás (vagy i n k á b b törvénytelenség) alapjaihoz hozzáférni a n é l k ü l , hogy valamilyen m é r t é k b e n n e l é p n é n k túl a jogszerű cselekvés h a t á r a i n . M i n d e n i n t é z m é n y tevékenységének v a n egy diszkrecionális szférája, m é g a k k o r is, h a lehetetlen elválasztani egy közeli vagy távolabbi m ú l t i g a z s á g t a l a n s á g a i t és b ű n e i t anélkül, hogy k i k e z d e n é n k a z o k a t a törvé­ nyeket, a m e l y e k lehetővé t e t t é k őket. S z a n k c i o n á l h a t ó k - e egy b ű n ö s m ú l t felelősei anélkül, hogy bizonyos fokig felül n e e m e l k e d n é n k a t ö r v é n y v i s s z a h a t ó h a t á l y á n a k t i l a l m a s elvén? N e t á n bele kell n y u g o d n u n k abba, hogy b ü n t e t l e n ü l m a r a d n a k m i n d e n k i által elítélt b ű n ö k elkövetői, s a t e g n a p i fosztogatók m e g ő r i z h e t i k így s z e r z e t t j a v a i k a t ? E z e k az i g a z á n e l e m z é s r e váró súlyos d i l e m m á k , a m e l y e k elől, így vagy úgy, a p o s z t k o m ­ m u n i s t a országok egyike s e m t é r h e t ki. Ami a j o g u r a l m á t illeti, a t ö r v é n y s t a b i l i t á s á n a k szemszögéből vizsgálva, ez csak a k k o r m o n d h a t ó a szó igazi é r t e l m é b e n b i z t o s í t o t t n a k , h a p o n t kerül a forradalmi jellegű változások végére. Egy utolsó, meglehet, kissé o p t i m i s t a észrevétel, m i e l ő t t l e z á r n á n k ezt a fejezetet. A jogállam előtt álló akadályok, l á t h a t t u k , igen nagyok. D e n e m kevésbé erőteljesek azok a kényszerek és vonzások, a m e l y e k a j a v á r a m ű k ö d n e k . Mindezek a felől a N y u g a t felől é r k e z n e k , mely az e u r ó p a i t ö r t é n e l e m következő fordulatáig a k o m m u n i z m u s s a l s z a k í t ó á l l a m o k m e g k e r ü l h e t e t l e n modelljévé lett. N y u g a t i oldalról e n n e k az a következ­ m é n y e , hogy a jelenlegi időszak viselkedési szabályait a k e l e t - n y u g a t i

e g y ü t t m ű k ö d é s legfontosabb e l e m é n e k t e k i n t h e t j ü k (Id. a l á b b a 3A pon­ tot). A Kelet új d e m o k r á c i á i n a k a N y u g a t r ó l kölcsönzött é r t é k e i közül külön is é r d e m e s szólni az a l k o t m á n y b í r ó s á g r ó l . A végrehajtó h a t a l o m a l k o t m á ­ nyos kontrollját gyakorló bírói i n t é z m é n y , a m e l y n e k döntései u g y a n ú g y v o n a t k o z n a k a k o r m á n y r a , m i n t a p a r l a m e n t r e , j e l e n t ő s újítást hoz az é r i n t e t t á l l a m o k i n t é z m é n y i g y a k o r l a t á b a n (többségükben m á r v a n alkot­ m á n y b í r ó s á g ) , m i n d a jogállam, m i n d a h a t a l o m m e g o s z t á s szempontjából. Amilyen m é r t é k b e n tiszteletben tartja a politikai k ö r n y e z e t e b í r ó s á g o k a t (függetlenségük és k o m p e t e n c i á j u k c s o r b í t a t l a n s á g a é r t e l m é b e n ) , vélemé­ n y ü k e t és ítéleteiket elfogadja bármiféle törvényhozási vagy k o r m á n y z a t i t r ü k k nélkül, nos, e n n e k m é r t é k é b e n sikerül m e g h o n o s í t a n i az e g y é b k é n t a többségi l o g i k á n a k e n g e d e l m e s k e d ő politikai m e z ő b e n az egyensúly elemét. E z felfedheti egyes politikai e r ő n e k az állami k o m p e t e n c i á k teljes b i r t o k l á s á r a irányuló ambícióiban rejlő frivolitást.

3. A nemzetközi

együttműködés

A. Kapcsolat a 12-ek Európájával és a n y u g a t i világgal V e s s ü n k egy futó p i l l a n t á s t a r r a a s z i n t e m i n d e n k i által elfogadott n é z e t r e , mely s z e r i n t a k o m m u n i z m u s e l t ű n é s e tökéletesen á t f o r m á l t a a z o k a t a k a p c s o l a t o k a t , a m e l y e k e t a k o n t i n e n s keleti felének o r s z á g a i f e n n t a r t a n a k vagy f e n n t a r t a n i k í v á n n a k a N y u g a t t a l . „Az orosz h a d s e r e g rakétái m á r nem irányulnak Amerikára", deklarálta a közelmúltban Jelcin. Keletről nézve az e g y ü t t m ű k ö d é s a 12-ek E u r ó p á j á v a l csakúgy, m i n t az E g y e s ü l t Államokkal és J a p á n n a l , t e r m é s z e t e s e n m i n d e n e k e l ő t t segítséget j e l e n t a t ő k e és a technológia b e h o z a t a l a , a k e r e s k e d e l m i könnyítések, a gazdasági, a pénzügyi, m a r k e t i n g k n o w - h o w e r e d m é n y e i és m i n d e n egyéb t e r ü l e t e n . Az újrakezdés és az á t a l a k u l á s idején n e m lehet k é r d é s a régi reciprocitás és az egyenlőség (ezek e p i l l a n a t b a n e g y s z e r ű e n n e m is é r t e l m e z h e t ő k ) . Amit az e x k o m m u n i s t a o r s z á g o k saját k í v á n s á g u k ­ k é n t m e g n e v e z n e k , az i n k á b b egyenlőtlen csere, közelebbről, pozitív diszkrimináció, amellyel k o m p e n z á l h a t ó n a k vélik n y o m a s z t ó hendikepjü­ ket. E z az egyenlőtlen csere (értsd kedvezmények) n e m m ű k ö d i k ellenszol­ g á l t a t á s nélkül. A nyugati országok, p o n t o s a b b a n szólva, a d e m o k r a t i k u s á l l a m o k közössége, a b b a n a helyzetben van, hogy m e g n ö v e k e d e t t , sőt, d ö n t ő befolyást g y a k o r o l h a t a hozzá segélyért folyamodó o r s z á g o k r a . A r r a v a n szükség, hogy a h a t á s a jó irányba, a d e m o k r á c i a és az e m b e r i jogok felé terelje a dolgokat. E z az egész világ érdeke, függetlenül attól, hogy a volt vasfüggöny melyik oldalán t a l á l h a t ó . E b e a v a t k o z á s , a m e l y n e k p e r s z e ö n k o r l á t o z ó a n ki kell jelölnie saját h a t á r a i t , a kelet-európai n é p e k a m a e g y ö n t e t ű a k a r a t n y i l v á n í t á s á b a n leli fel alapját, amellyel a N a g y E u r ó p á ­ hoz c s a t l a k o z á s u k m e l l e t t voksoltak, hogy a régebbi d e m o k r á c i á k h o z

h a s o n l ó a n s z e r v e s és r e s p e k t á l t tagjai lehessenek. E u r ó p a t ö r t é n e t é b e n m é g s o h a n e m m ű k ö d ö t t ilyen erős k é n y s z e r a d e m o k r á c i a é r d e k é b e n , s j ó l e n n e , h a ebből m i n d e n é r d e k e l t a lehető legtöbbet p r o f i t á l h a t n á . E z ú t t a l a N y u g a t n a k sincs vesztenivalója, n y u g o d t a n követelhet. Azt is ó h a j t a n á n k , hogy n e engedjen d e m o k r a t i k u s éberségéből a z o k b a n a d ö n t ő p i l l a n a t o k b a n , a m e l y e k e t m o s t élünk, a m i k o r a k o m m u n i z m u s s a l s z a k í t ó n é p e k s o r s a formálódik. H i s z e n ez a pillanat, a m e l y n e k eljövetelét a 89-es á t t ö r é s előtt c s a k n é h á n y h ó n a p p a l m é g n e m is r e m é l t ü k , n a g y o n is b e h a t á r o l t az időben. B. A régió á l l a m a i n a k e g y ü t t m ű k ö d é s e A m i n t fentebb jeleztük, a szovjet u r a l o m e l t ű n é s e a k t u a l i z á l t bizonyos k o r á b b a n l a p p a n g ó szomszédi, h a t á r - és együttélési p r o b l é m á k a t . A p o s z t k o m m u n i z m u s ebben az é r t e l e m b e n ahelyett, hogy c s ö k k e n t e t t e volna a n e m z e t k ö z i konfliktusok valószínűségét, m é g E u r ó p á b a n is felnyi­ t o t t a a zsilipeket. Igaz, e konfliktusok helyi jellegűek, s az e g y m á s s a l s z e m b e k e r ü l ő n e m z e t e k g y a k r a n u g y a n a z o n a t e r ü l e t e n élő közösségek. A n e m z e t k ö z i közösség (és kiváltképpen a d e m o k r a t i k u s á l l a m o k ) bizonyos é r t e l e m b e n c s a p d á b a k e r ü l t e z e k n e k a több e s e t b e n m á r d r á m á ­ b a fordult viszályoknak a következtében. S n e m p u s z t á n a z é r t , m e r t ezek a konfliktusok (a közeli B a l k á n t ó l a távoli T r a n s z k a u k á z u s i g ) t o v á b b komplikálják a k o m m u n i z m u s fölszámolásának ö n m a g á b a n is n e h é z feladványát. A z é r t is, m e r t egy európai vagy n e m z e t k ö z i d ö n t ő b í r á s k o d á s i r e n d s z e r l é t r e h o z á s á t igénylik, a m i r e a d e m o k r a t i k u s közösség m i n d e d d i g k é p t e l e n n e k bizonyult. Végül, n e m a k á r m i l y e n g o n d o t okoz, hogy az e m l í t e t t konfliktusok „a n é p e k s z a b a d ö n r e n d e l k e z é s é n e k j o g a " körül a l a k u l t a k ki, egy olyan elv körül, melyet in principo m i n d e n k i elfogad, á m s e n k i n e m kíván r e a k t i v á l n i a saját h a t á r a i n a k s t a b i l i t á s á t fenyegető mértékben. P e d i g egy E u r ó p á n belüli d ö n t ő b í r á s k o d á s i r e n d s z e r m e g t e r e m t é s e , a k á r az E B É É , a k á r m á s k e r e t e k között, i m m á r s z ü k s é g e s . V a l a m e n n y i e u r ó p a i á l l a m n a k , amely b á r m e l y i k szomszédjával kisebb-nagyobb konf­ liktusba k e r ü l h e t (2), s z ü k s é g e v a n egy olyan fórumra, a m e l y n e k a döntései lehetővé teszik a jelenlegihez hasonló összeütközések m e g o l d á s á t vagy m é g i n k á b b a megelőzését. Nyilvánvaló, hogy ez a k é n y s z e r j e l e n l e g elsősorban kelet-európai, m é g s e m z á r h a t ó ki, hogy a jövőben egy ilyen i n t é z m é n y h a s z n o s lehet N y u g a t - E u r ó p á b a n is. S bizony s z e m b e kell n é z n ü n k azzal az önrendelkezésről és h a t á r a i r ó l szóló 1918 ó t a oly sokszor elnapolt vitával is. E z túl ö s s z e t e t t k é r d é s a h h o z , hogy elemzésébe itt belefogjunk, d e egy dolog bizonyos: n e m lehet t a r t ó s politikai konszolidáció Közép- és K e l e t - E u r ó p á b a n m i n d a d d i g , a m í g m a egész közösségeknek n i n c s módjuk a r r a , hogy a saját é l e t ü k e t éljék. N é m e l y i k ilyen közösség ( m e g h a t á r o z á s u k e h e l y ü t t kevésbé fontos, „ki­ sebbség", „ n e m z e t " , „ n e m z e t i s é g " ) a k a r a t a ellenére a vele s z e m b e n ellenséges n e m z e t á l l a m h o z került, a m e l y n e k kontúrjai m i n d e n n e k m o n d ­ h a t ó k , c s a k n e m m a g á t ó l é r t e t ő d ő n e k . E körben a n n y i r a különböző

p r o b l é m á k j e l e n n e k meg, m i n t az ö r m é n y e k é Hegyi K a r a b a h b a n , az a l b á n o k é Kosovóban, a m a g y a r o k é E r d é l y b e n vagy S z e r b i á b a n . Végül a h a t á r o k . . . A helyzet új e l e m e ebben a v o n a t k o z á s b a n , hogy a Szovjetunió és J u g o s z l á v i a szétesése k ö v e t k e z t é b e n , s z á m o s olyan új á l l a m h a t á r e l i s m e r é s é n e k az igénye m e r ü l t fel, a m e l y e k k o r á b b a n c s a k közigazgatási egységek h a t á r a i n a k legitimitásával r e n d e l k e z t e k , r á a d á s u l é p p e n az á l t a l u k elhagyni k í v á n t á l l a m o k k e r e t e i n belül. E z a helyzet n e v e z e t e s e n az i m m á r Oroszországot és U k r a j n á t elválasztó h a t á r eseté­ ben (bár ez csak egyetlen példa a sok közül, ennél kényesebb ügy, hogy pl. a balti á l l a m o k jelenlegi h a t á r a i s e m a z o n o s a k az 1940 előttiekkel). E z e k az a d m i n i s z t r a t í v , közigazgatási h a t á r o k valóban é r i n t h e t e t l e n e k - e , j o b b a n m o n d v a , úgy kell-e t e k i n t e n ü n k őket, m i n t a m e l y e k k i a l a k í t á s a k o r a b é k e vezérelte a d ö n t é s h o z ó k a t ? A s é r t h e t e t l e n s é g , a z a z a h a t á r o k egyoldalú vagy erőszakos m e g v á l t o z t a t á s á n a k t i l a l m a tudniillik n e m j e l e n t i ezek ad a e t e r n i t a t e m é r i n t h e t e t l e n s é g é t , s e m azt, hogy n e m l e h e t n e k t é m á i t á r g y a l á s o s vagy a n e m z e t k ö z i j o g r a alapozódó d ö n t ő b í r á s ­ kodási f o l y a m a t n a k . E z a p r o b l é m a k ö r s z i n t é n túl ö s s z e t e t t a h h o z , hogy itt kielégítő m ó d o n e l e m e z h e t n é n k . Egyetlen további észrevétel elegendő lesz a t é m a időszerűségének igazolására (s ezzel zárjuk is egyben előadá­ sunkat), íme: N é h á n y kivételtől eltekintve, m a j d n e m m i n d e n régi vagy új h a t á r , amely 1992-ben elválasztja vagy összeköti K ö z é p - K e l e t - E u r ó p a volt kom­ m u n i s t a á l l a m a i t , valamely n a g y h a t a l o m által előírt, m e g á l l a p í t o t t h a t á r . A határkijelölésnek ezt az eljárását a régió v a l a m e n n y i o r s z á g a i m m á r illegitimnek t e k i n t i . A Szovjetunió e t e r ü l e t e n vagy a k a t o n a i erejére t á m a s z k o d v a , vagy diplomáciai eszközök a l k a l m a z á s á v a l (esetleg saját s z u v e r e n i t á s á n a k köszönhetően, m i n t a balti á l l a m o k e s e t é b e n ) , de való­ b a n é r v é n y e s í t e t t e a k a r a t á t . A volt Jugoszlávia esetében n e m ez a helyzet, o t t a s t a t u s quo l e g i t i m i t á s á t k o m m u n i s t a e r e d e t e teszi kétségessé. (A jelenlegi felosztást m é g Tito és t á r s a i d ö n t ö t t é k el.) E z olyan lélektani a d a l é k a helyzet m e g é r t é s é h e z , amely s z ü k s é g k é p p e n k o n z e k v e n c i á k k a l t e r h e s a jövőre nézve. H a igaz is, hogy legalább az 1990 előtti, n e m z e t k ö ­ zileg e l i s m e r t h a t á r o k esetében a Szovjetunió soha n e m e g y m a g a cseleke­ d e t t , hiszen voltak szövetségesei vagy p a r t n e r e i (előbb Hitler, utóbb a n y u g a t i a k ) , s h a a k a r a t á t n e m z e t k ö z i szerződésekben r ö g z í t e t t e is, m a K e l e t - E u r ó p á b a n a szovjet m ú l t elvetése a n n y i r a h a t á r o z o t t és totális, hogy ez ó h a t a t l a n u l érinti a szovjet k o r s z a k t e r m é k e i n e k t e k i n t e t t h a t á r o k l e g i t i m i t á s á t is.

Jegyzetek 1. Lásd közelebbről: A nagy összeomlás. Kelet-Európa A szövetscgválogatás Kende P. és A. Szolár munkája (Les Presses du CNRS, Paris, 1990.)

1989-90.

L'heure du nationalisme, in 'Postcommunisme'. A szövegeket válogatta G. Mink és J. C. Szurek. La Sécouverte et Les Presses du CNRS, Paris, 1992.) Ou en est politiquement l'Europe centrale? in 'L integration européenne et la revolution des pays de l'Est. (Institut Universitaire Internationale, Lu­ xembourg, 1992.) 2. íme egy kisebb horderejű konfliktus, amely évek óta szembeállítja Magyarorszá­ got és Szlovákiát. 1977-ben a két ország (kommunista) kormányai úgy döntöttek, hogy közös gátat építenek a Dunán, Pozsony és Budapest között. A terv részleteit szerződésben szabályozták. A budapesti kormány a szakértők és a gát ökológiai következményeitől tartó közvélemény nyugta­ lanságának engedve 1989-ben felmondta a szerződésben ráeső kötelezett­ ségek teljesítését. Csehszlovákia ekkor már sokat fcktett az építkezésbe, s nem tagadva, hogy a gát veszélyt jelenthet a környezetre, mégis jelezte, hogy a pacta sunt servanda elv talaján áll, s ezt várja el a magyaroktól is. Magyarország a maga részéről a kommunista illetékesek felelősségét hangsúlyozza, és azt szeretné, ha a vita végére nemzetközi döntőbíróság tenne pontot. Jobbágy József fordítása

Rezime D e m o k r a t i j a , p r a v n a d r ž a v a i m e đ u n a r o d n a kooperacija u C e n t r a l n o j i Istočnoj E v r o p i Autor u ovoj studiji čini pokušaj da: 1. skicira položaj demokratije u procesu transformacije koja se odigrava u Centralnoj i Istočnoj Evropi, 2. odgovori na pitanje, da li se dotične države, bar koliko-toliko, mogu smatrati pravnim državama, 3. oceni moguće posledice već ostvarenih ili postojećih promena s obzirom na međunarodnu saradnju. Očigledno je, da niko od političkih voda u regionu više ne može otvoreno propagirati ili sprovoditi nedemokratske postupke, što je s obzirom na tradiciju ovog podneblja, rezultat. Ali put do deklarisanih principa do institucionalizacije je veoma dug. Komunizam je oslabio demokratske potencijale društva, politika, zato, veoma često je plemenskog karaktera u ovim državama. Povratak tržišnim principima je duži proces no što se mislilo, i nije bez važnosti, da je izvor razočarenja poslekomunističkim tendencijama u tome, da se odbacivanje komunizma 1989 vezivalo za mišljenje o ekonomskim prednos­ tima zapadnih ekonomija naspram birokratsko regulisanih ekonomija. Komuni­ zam je depolitizovao društvo i time je inspirisao etničke i jezičke nacionalizme u kojem svi poseduju pre-političku jednakost. U pogledu važenja pravne države problemi se iscrpljuju u nedostatku stručnog pravosudnog aparata, u neiskustvu građanina u pogledu osnaženja njegovih prava i tome što vlade još uvek imaju prevelike neposredne kompetencije. U pogledu spomenute treće tačke, autor posvećuje posebnu pažnju odnosu između Zapada i Centralne i Istočne Evrope i posebno tretira mogućnosti saradnje između bivših komunističkih zemalja (prob­ lem granica, etničke manjine itd).

Summary Democracy, C o n s t i t u t i o n a l S t a t e a n d I n t e r n a t i o n a l C o o p e r a t i o n in Central and Eastern Europe The author of this study attempts 1. to sketch the place of democracy in the process of the transformations taking place in Central and Eastern Europe, 2. to give an answer to the question whether the states referred to can be taken - at least to a certain extent - as constitutional states and 3. to estimate the possible consequences of the existing or accomplished changes in view of international cooperation. It has become obvious that none of the political leaders in the region can openly propagate or carry out non-democratic actions, which can be considered as a positive result if we take into account the tradition of this region. But there is a long distance to be covered between the declaration of principles and their institutionalization. Communism weakened the democratic potentials of society and politics has therefore taken on tribal characteristics in these countries. Going back to market-economy principles has proved to be a longer process t h a n was thought and we cannot overlook the fact t h a t the source of the disappointment in the post-communist tendencies is to be found in the fact t h a t the overthrow of communism in 1989 happened because it was believed t h a t western economies have great advantages over bureaucratically operated economies. Communism depoliticized society, and in doing so, inspired ethnic and language nationalisms in which everybody has pre-political equality. In regard to the functioning of the constitutional state, problems are emerging from the lack of a competent juridical apparatus, the inexperience of the citizens in terms of the enforcement of their rights, and the fact that the governments still have too much direct influence. Concerning the third question, the author pays special attention to the relations between Central and Eastern Europe and tackles the possibilities of cooperation between the former communist states (the problems of borders, ethnic minorities, etc.).

Pászka Imre A MODELLKÖVETÉSTŐL A MODELLALKOTÁSIG

A közép-kelet-európai

harmadikutasság

történeti

áttekintése

A „ h a r m a d i k ú t " problematikája K ö z é p - K e l e t - E u r ó p á b a n a n y u g a t i modellkövetés torzulásából fakad. A túlsúlyosan a g r á r t á r s a d a l m a k b a n , ahol az egyetlen pozitív t e r m e l ő r é t e g e t a tradicionális kötöttségeiből m é g ki n e m s z a b a d u l t p a r a s z t s á g a l k o t t a , csak m e g e r ő s ö d ö t t ez a v é l e m é n y főleg a B i l d u n g s b ü r g e r t u m soraiban - , hogy valahol „ u t a t t é v e s z t e t t e k " . Az 1945-öt megelőző m i n t e g y száz-százötven évet átfogó m o d e r n i z á c i ó s t ö r e k v é s e k a közép-kelet-európi t é r s é g b e n birodalmi és n e m z e t i állami k e r e t e k között zajlottak, e z é r t a követendő út, illetve ú t t é v e s z t é s m e g h a ­ t á r o z o t t s á g a i , motivációi is eltérőek. A k o r t á r s gondolkodók - h a n e m is Wallerstein c e n t r u m - p e r i f é r i a fogalmait h a s z n á l v a - rájöttek e n n e k a k o r r e l á c i ó n a k a lényegére, hogy ti. a fejlettség és e l m a r a d o t t s á g világrend­ szer-specifikus probléma. É l e t v i l á g u k n y o m a s z t ó t o r z u l á s a i n a k o k á t a nem-szelekttv modellkövetésben, a n y u g a t i i n t é z m é n y e s m i n t á k feltétlen á t v é t e l é b e n , az o r g a n i k u s s á g , a fokozatosság elvének, a sajátos s t r u k t u r á ­ lis ö r ö k s é g e k n e k a figyelmen kívül h a g y á s á b a n l á t t á k . N e m a r r ó l v a n t e h á t szó, hogy egészében e l v e t e t t é k a m o d e r n i z á c i ó szükségességét, h a n e m arról, hogy a modernizáció n y u g a t i és később bolsevik módszereivel n e m é r t e t t e k egyet. A n e m z e t i t á r s a d a l o m adottságaiból kiinduló m o d e r ­ nizáció hívei voltak. A modellkövetést felváltó - elméleti s z i n t e n m e g r e k e d t modellteremtés a régióban j o b b á r a ideologikus súlypontú. Motivációi között a z o n b a n o t t t a l á l h a t ó k a modernizációs elit belső konfliktusai is. E z e k a r é t e g e n belüli konfliktusok a régió demográfiai, e t n i k a i , vallási s t b . tagoltságából következően ideológiák útján a r t i k u l á l ó d n a k . S ez é r t h e t ő , hiszen a B e s i t z b ü r g e r t u m h i á n y a m i a t t ezt a s z e r e p e t az é r t e l m i s é g vállalja fel, a m e l y n e m c s a k n e m z e t m e n t ő , h a r m a d i k ú t - k e r e s ő , h a n e m mindebből kö­ v e t k e z ő e n a törekvéseit indokló ideológiák alkotója is. A közép-kelet-eu­ rópai birodalmi és n e m z e t i politikai keretek, az u r a l m i - h a t a l m i kép-ző-dmények t e r m é s z e t é b ő l a d ó d ó a n az é r t e l m i s é g s z á m á r a , k é p z e t t ­ ségénél, e s e t e n k é n t m a r g i n á l i s helyzeténél fogva is, a kritikai-ideológiai s z e r e p vált d o m i n á n s s á . Kétségtelen, hogy külső elméleti és eszmei m i n t á k

is i n s p i r á r ó l a g h a t o t t a k rá. G o n d o l u n k itt - különösen a 19. s z á z a d végétől - a m a r x i z m u s r a , hiszen az e s e t e k többségében a vele folytatott kritikai e s z m e c s e r é b e n kristályosodik ki a „ h a r m a d i k u t a s " elméleti a l t e r n a t í v a . A „ h a r m a d i k ú t " k e r e s é s é n e k u t ó p i s z t i k u s t a r t a l m a , a m a r x i z m u s különö­ sen a z t a logikai k o n z e k v e n c i á t erősítette, a m e l y egy megfordításon és behelyettesítésen alapul. H a N y u g a t o n a k a p i t a l i z m u s jövő-alternatívájá­ n a k hordozója a p r o l e t a r i á t u s , a k k o r K ö z é p - K e l e t - E u r ó p á b a n , ahol e n n e k a t e r m e l ő o s z t á l y n a k a s z e r e p é t a p a r a s z t s á g tölti be, a p a r a s z t s á g k ü l d e t é s é n e k is valami m á s , h a r m a d i k a l t e r n a t í v á b a n kell beteljesülnie. A „ h a r m a d i k ú t " elméletei végül is a modernizáció és a polgárosodás problémája köré összpontosulnak, de ezt a d e m o n s t r á c i ó s effektust képvi­ selő n y u g a t i liberális, konzervatív és a m a r x i s t a modellektől eltérő modellben vagy a k e t t ő valamiféle szintézisében vélték felfedezni. Nagy­ fokú, a n e m z e t , a n é p jövője i r á n t i a l t r u i z m u s is j e l l e m e z t e a h a r m a d i k u ­ tasokat. Ideológiai, politikai, gazdasági s t b . e r ő v o n a l a k m e n t é n való osztályozá­ suk eléggé p r o b l e m a t i k u s , n o h a é r v r e n d s z e r ü k b e n a n y u g a t i kategória­ m e z ő k b e n m o z o g n a k , és - m i n t m á r u t a l t u n k r á - az a u t o c h t o n i t á s s z á r m a z á s - k ü l d e t é s t a r t a l m a i t a nyugati elméleti és eszmei k o n s t r u k c i ó k ­ kal való n e g a t í v d i s z k u r z u s b a n j u t t a t j á k kifejezésre. A „ h a r m a d i k ú t " a u t e n t i k u s közép-kelet-európai v o n u l a t á t , a különböző ideológiai, szocio­ lógiai, esztétikai s t b . tradicionális e l e m e k e t m a g á b a ötvöző népi irányza­ t o k a t á l t a l á b a n a fundamentalizmus vagy populizmus megnevezésekkel illetik. A m o d e r n i z á c i ó m ú l t s z á z a d végi törekvéseiben a z o n b a n , a m i k o r a régió tradicionális a g r á r t á r s a d a l m a s t r u k t ú r á j á n a k á t a l a k í t á s a , transzfor­ mációja előtérbe kerül, m o n d h a t n i d i v a t s z e r ű e n is, korspecifikusan, azok, a k i k a szelektív á t v é t e l e k m e l l e t t érvelnek, n e m t e k i n t h e t ő k h a r m a d i k u ­ t a s o k n a k , m é g kevésbé f u n d a m e n t a l i s t á k n a k vagy p o p u l i s t á k n a k . C s u p á n a r r ó l a felismerésről van szó, hogy adaptáció nélkül nincs sikeres moder­ nizáció. E z é r t is kell f e n n t a r t á s o k k a l f o g a d n u n k Szelényi Iván a m a g y a r h a r m a d i k u t a s eszmeiségről írt t a n u l m á n y á n a k klasszifikációját, a m e l y a c e n t r i s t á k a t , a k i k n e k korifeusai j ó r é s z t a r i s z t o k r a t á k , a „ h a r m a d i k ú t " első m e g f o g a l m a z ó i n a k t e k i n t i . Ezzel n e m a z t állítjuk, hogy s z á r m a z á s u k m i a t t n e m l e h e t t e k h a r m a d i k u t a s o k . A 19. század magyar centristáinak a m o d e r n i z á c i ó s elképzeléseiben a súlypontos helyet kétségkívül a „közép­ osztály" p r o b l e m a t i k á j a foglalja el. H a a tradicionális életvilág t r a n s z f o r ­ mációjában a középosztály, a polgárosodás k i b o n t a k o z á s á b a n az o r - g a n i k u s s á g s t r a t é g i á j á t vallották, m i n t például gróf Széchenyi István, báró Kemény Zsigmond, báró Eötvös József, ez n e m j e l e n t e t t valamiféle sajátos, nemzet-specifikus h a r m a d i k u t a s elgondolást, h a n e m ellenkezőleg, az á l t a l u k ideálisnak t a r t o t t angol modellnek a m a g y a r állapotokhoz való a d a p t á l á s á v a l volt egyenlő. Széchenyi, K e m é n y , E ö t v ö s elméleti munkás­ sága a modernizáció-polgárosodás összefüggéseiben - , az o s z t r á k , n é m e t , porosz t a p a s z t a l a t o k a t is figyelembe véve - talán az első kísérlet KözépKelet-Európában a modernizációs komplexum mélyebb megértésére. A 1

d e m o n s t r á c i ó s effektus - angol, francia modell - kihívása korspecifikusan is a l t e r n a t í v helyzetet t e r e m t e t t , m i n t ahogy a v á l t o z á s s z o l g á l a t á b a állított t ö r t é n e l m i a r g u m e n t á c i ó is, s az ebből kinövő sajátos n e m z e t i ideológiák - pro vagy k o n t r a - a régió t á r s a d a l m a i n a k valamiféle i r á n y b a n való e l m o z d u l á s á t jelzik. N e m s z a b a d elfelejteni, hogy a kihívást és a r á a d o t t v á l a s z o k a t birodalmi, n e m pedig független nemzeti-politikai k e r e t e k között kellett végiggondolni. A s t r u k t u r á l i s realitások d i k t á l t á k , illetve igazolták s z á m u k r a , hogy a modernizációs elit szerepét a B e s i t z b ü r g e r t u m és B i l d u n g s b ü r g e r t u m h i á n y á b a n a nemességnek kell felvállalnia. A n e m e s s é g soraiból kikerülő és főleg n y u g a t - e u r ó p a i m ű v e l t s é g ű s z e m é l y e k reform- és modernizációs törekvése az e s e t e k t ú l n y o m ó többségében, h a n e m is egészében m a g á n - , de szűk csoportvállalkozás volt. Vagyis e r ő s e n személyhez, személyekhez kötődő t ö r e k v é s n e k m i n ő s ü l t . Mi s e m bizonyítja e z t j o b b a n , m i n t 1848, a m i k o r a mozgósított n é p és az elit (személyek, csoportok) törekvései sok alapvető k é r d é s b e n n e m voltak ö s s z h a n g b a n . N e m véletlen, hogy 1848 régiószerte nem csupán határkő, de sírkő is. Az elgondolások, a tervek, a k e z d e m é n y e z é s e k célja: lépésről lépésre h a l a d v a a tradicionális közösséget az é v s z á z a d o k tétlenségéből kiemelni, jólétet t e r e m t e n i s z á m á r a , hogy a z u t á n a d e m o k r á c i a , a politikai e m a n c i ­ páció pályájára léphessen; a t á r s a d a l o m m o d e r n polgári r é t e g e létrejötté­ n e k b á t o r í t á s a a n e m e s s é g és a n e m m a g y a r e t n i k u m o k egyes t e h e t ő s e b b csoportjainak szellemi és a n y a g i felemelése révén, vagy a k ö z n é p egészé­ n e k a n e m e s s é g s z í n v o n a l á r a való segítése. E z az elgondolás n a g y m é r t é k ­ ben figyelembe v e t t e a s t r u k t u r á l i s a d o t t s á g o k n y ú j t o t t a a l t e r n a t í v á k a t . U g y a n a k k o r v i t a t h a t a t l a n u l u t ó p i s z t i k u s e l e m e k e t is t a r t a l m a z o t t , d e a p r o b l é m a felvetéséből vagy a t á r s a d a l o m sokszínű rétegzettségéből adódó­ a n a különböző szintű elképzelések a valóságból indultak ki. A régió egészében a múlt század 60-as évei n e m e g y s z e r ű e n kronológiai h a ­ t á r k ő n e k m i n ő s ü l n e k , h a n e m az institucionális és instrumentális modern­ izáció felgyorsulásának kezdetét is jelentik. A c e n t r i s t á k s a hozzájuk felzárkózó k é p z e t t értelmiségiek, a k i k n e k az egzisztenciális a l a p o t m á r n e m az öröklött tulajdon, h a n e m a kvalifikáció nyújtja, a hosszú 19. s z á z a d b a n n e m a n n y i r a a „ h a r m a d i k ú t " , m i n t az angol vagy francia modell követésének alternatíváján meditálnak. Ez é r t h e t ő , hiszen a r e f o r m e r a r i s z t o k r a t á k modernizáció-polgárosodás képe, v a l a m i n t a 19. s z á z a d m á s o d i k felétől a k é p z e t t értelmiségiek v a l ó s á g m e g ­ h a t á r o z á s a , n e m k ü l ö n b e n az ebből fakadó e s z m é n y e k r o p p a n t h e t e r o g é ­ nek, a kor divatját is t ü k r ö z ő világ- és t á r s a d a l o m k é p e k b ő l i n s p i r á l ó d t a k . A t á r s a d a l o m k o n k r é t valósága m i n d a n n y i u k a t m e g g y ő z t e arról, hogy a t r a n s z f o r m á c i ó n y u g a t i a l t e r n a t í v á j a t o r z u l t f o r m á b a n realizálódott. Ami­ kor a z o n b a n a francia f o r r a d a l o m m a l s z i n t e egy időben nagyobb csopor­ tok, t e h á t n e m c s a k az a r i s z t o k r a t á k , a n e m e s s é g , h a n e m a plebejus környezetből s z á r m a z ó értelmiségiek is a n a g y f o r r a d a l o m e s z m é n y e i t k o r s z a k a l k o t ó f o r d u l a t k é n t tudatosítják, m é g c s a k az e s e m é n y e k politikai­ ideológiai motivációi k ö z é r t h e t ő e k . E csoportok s z á m á r a n e m kevés

a l t r u i s t a töltettel a régi r e n d összeomlása, a m e l y a n é p ü k felemelkedését, progresszív p á l y á r a lépését j e l e n t e t t e , saját k ö r n y e z e t ü k aktuális teendőire m u t a t o t t rá. S ezek az a k t u á l i s t e e n d ő k elsődlegesen politikai és ideológiai t e r m é s z e t ű e k voltak, u g y a n i s K ö z é p - K e l e t - E u r ó p a h á r o m abszolutista, a u t o k r a t a birodalom között oszlott m e g . A politikai, ideológiai m e g o l d á s i n s t r u m e n t u m a i t és institucionális szerkezeti elemeit, a lehetséges megol­ d á s o k m ó d o z a t a i t a francia példa illusztrálta, és úgy t ű n t fel, hogy a z abszolutista b i r o d a l m a k által p r o m o v e á l t h a t a l m i k ö r n y e z e t b e n a francia minta követése az egyetlen lehetséges megoldás. A probléma a maga ö s s z e t e t t s é g é b e n és b o n y o l u l t s á g á b a n a k k o r j u t o t t felszínre, a m i k o r a tradicionális t á r s a d a l m i s t r u k t ú r a s z e m b e k e r ü l t az i m p o r t á l t n y u g a t i (francia, e s e t e n k é n t angol) jogi, politikai, k u l t u r á l i s i n t é z m é n y e k k e l . A közép-kelet-európai régióban a felocsúdás a múlt század második felétől s z á m í t h a t ó , a m i k o r a birodalmi és n e m z e t i k e r e t e k között e g y a r á n t a tulajdonképpeni t r a n s z f o r m á c i ó m e g h o z z a első e r e d m é n y e i t . Az e z t követő n é h á n y évtized, a kétségtelen e r e d m é n y e k ellenére is, nyilvánvalóvá teszi, hogy a z á t a l a k u l ó b a n lévő t á r s a d a l o m részlegesen vagy teljes egészében e l t é r a francia és/vagy az angol modelltől. S t r u k t u r á l i s a n a modellkövetésben és főleg a mechanizmus működésében deviáns korrelációk jöttek létre, a m e l y e k a modernizáció-polgárosodás létjogosultságát kérdésessé t e t t é k . Az ebből s z ü l e t e t t konzervatív ellenhatás elsődlegesen ideologikus f o r m á b a n a r t i k u l á l ó d o t t , a m e l y n e k elméleti „ s z a k é r t ő i " a k é p z e t t é r t e l m i ­ ségiek köréből k e r ü l t e k ki. Az ú n . c e n t r i s t a i r á n y z a t n a k (és i r á n y z a t o k ­ n a k ) a modellkövetéstől a m o d e l l t e r e m t é s , a „ h a r m a d i k ú t " i r á n y á b a való elhajlása pedig a plebejus s z á r m a z á s ú , lelki a l k a t á b a n k a r a k t e r i s z t i k u s a n a g r á r ( e s e t e n k é n t proletár) s t r u k t ú r á k a t is hordozó első-második g e n e r á ­ ciós értelmiségi csoportok köréből k e r ü l t ki, ezek j ö v ő k é p e t e l t o r z í t o t t a ideologikus v a l ó s á g m e g h a t á r o z á s u k . E z e k a csoportok a modernizáció-pol­ g á r o s o d á s specifikusan közép-kelet-európai i d e n t i t á s z a v a r a i n a k hordozói. A képlet a z o n b a n n e m e g y é r t e l m ű s e m o r s z á g o n k é n t , s e m a t á r s a d a l ­ m a k o n , s e m a t á r s a d a l m i csoportokon belül. A „harmadik út" p r o b l e m a ­ tikája k é t s é g t e l e n ü l a közép-kelet-európai régió sajátos társadalomelméleti „utópiája". E z az „ u t ó p i a " a t á r s a d a l m a t á t a l a k í t a n i s z á n d é k o z ó elméletté a m o d e r n i z á c i ó - p o l g á r o s o d á s n a k első részleges, az életvilágokban is kita­ p i n t h a t ó e r e d m é n y e i t követően és vele p á r h u z a m o s a n e r ő s ö d ö t t fel, s vált o r s z á g o n k é n t m á s - m á s hangsúllyal a tradicionalista, a g r á r i á n u s , n é p i stb., n e m utolsósorban a szélsőjobb m o z g a l m a i n a k e s z m e i r e f e r e n c i a - h á t t e r é v é . E x t e r n á l i s e s z m e i k o r d i v a t o k is erősítették, sőt ezek e s e t e n k é n t több m u n í c i ó t s z o l g á l t a t t a k hozzá, m i n t a n e m z e t i agy hordozói. Anélkül, hogy r é s z l e t e k b e m e r ü l n é n k , m e g kell j e g y e z n ü n k , hogy a régió „újító" é r t e l m i ­ s é g e j ó r é s z é n e k a l t e r n a t í v szellemi szituációt t e r e m t e t t a szocialista, s z o c i á l d e m o k r a t a mozgalom, a n e o t o m i s t a Jacques Maritain és Henri Massis, Nietzsche, H. Keyserling és O. Spengler eszméi, Ch. Maurras és Léon Doudet l'Action Française m o z g a l m a , n e m u t o l s ó s o r b a n a cári O r o s z o r s z á g k ö z g a z d á s z a i n a k és s t a t i s z t i k u s a i n a k ( k ö z t ü k A. Csajsanov-

n a k ) az a g r á r t á r s a d a l o m r ó l szóló elmélete. Egy a d o t t t e r ü l e t e n m i n d e z e k - politika, g a z d a s á g , t á r s a d a l o m , esztétika, kultúrfilozófia, a n t r o p o l ó g i a stb. - , vagy ezek e g y ü t t e s e m a g u k n a k a h a r m a d i k u t a s e l g o n d o l á s o k n a k is alternatívákat kínált a követett nyugati modellel szemben. D o l g o z a t u n k elsődleges célja, hogy a harmadikutas elméletek és model­ lek közül kiválassza azt, amely a modernizáció-polgárosodás nem realizált alternatívája által felvetett kérdésre - „valahol u t a t t é v e s z t e t t ü n k " vagy „milyen ú t o n h a l a d j u n k " - n e m a k ö z i s m e r t ideologikus politikai m o t i v á ­ ciójú választ nyújtja, h a n e m a társadalom, a gazdaság strukturális elemzéséből leszűrt következtetéseket innovatívon hasznosítva a lehetséges megoldásokat kutatja. Vagyis vizsgálódásunk célja a z o k n a k az invesztigác i ó k n a k a b e m u t a t á s a , a m e l y e k t u d o m á n y o s igényű v á l a s z o k r a t ö r e k e d ­ tek, s z e m b e n a szépirodalmi, ideologikus, n e m z e t c e n t r i k u s , hisztoricista, etnografizáló i r á n y z a t o k k a l . K é t s é g t e l e n ü l v a n n a k érintkezési pontok, a z o n b a n a különbségek is lényegesek, m é g a k k o r is, h a utópiáról v a n szó. A p a r a d o x o n t ez e s e t b e n az adja, hogy m í g a felületes, többnyire publicisztikában, szépirodalomban artikulálódó modellkeresők végül is a szélsőjobb előretörésével realizálják „ m á s s á g u k a t " , a d d i g az agrártársadalom „progreszív" modelljét megala­ pozó elméletek p a p í r o n m a r a d t a k . E g y r é s z t ez azzal is m a g y a r á z h a t ó m i n t alább részletesen is k i t é r ü n k r á - , hogy t á r s a d a l o m m o d e l l j ü k e t többféle e x t e r n á l i s és a u t o c h t o n tradícióra a l a p o z t á k , melyekből a z t á n különösebb n e h é z s é g nélkül m e r í t h e t t e k a régióban az 1945 u t á n m e g h o ­ nosodott r e n d s z e r e k . A n n á l is könnyebben, m e r t r e f o r m t ö r e k v é s e i k b e n volt bizonyos h a s o n l ó s á g - igaz, n e m t a r t a l m i , h a n e m formai h a s o n l ó s á g - s e r r e igen h a m a r r á d ö b b e n t az agrárvilág. E z é r t is fontos m á r m o s t u t a l n u n k a r r a a t é m á n k a t é r i n t ő fogalmi p r o b l é m á r a , mely s z e r i n t nem minden harmadikutas törekvés tartozik a populizmus, a fundamentaliz­ mus fogalmába? M á s szóval: ezekkel a fogalmakkal n e m í r h a t ó le egy olyan agrár-, földműves- c e n t r i k u s r e f o r m t ö r e k v é s és m o d e l l t e r e m t é s , a m e l y n e k k u l t u r á l i s a n népi motivációi n e m valamiféle uniformizálást, lefelé való nivellálást, tradíciókba való b e l e m e r e v e d é s t j e l e n t e t t e k . P r o g ­ resszív világ- és t á r s a d a l o m k é p ü k volt, a m e l y e t a N y u g a t képviselte m o d e l l n e k csak szelektív elsajátítása útján a sajátos viszonyaikból kiindul­ va k í v á n t a k realizálni. Szociológiailag a h a l a d á s egy másfajta ú t j á n a k lehetőségén reflektáltak. E z e k a t ö r e k v é s e k n e m a z o n o s a k az a m e r i k a i és n y u g a t - e u r ó p a i populista m o z g a l m a k k a l . M é g kevésbé azzal az eljárással, a m e l y a fogalom m a i é r t e l m e z é s e i t a m ú l t b a vetíti vissza, és populista jelzővel illet m i n d e n olyan i r á n y z a t o t , a m e l y kívülesik a klasszikus liberalizmus és a m a r x i z m u s , vagy a divatos a v a n t g á r d i r á n y z a t o k o n , vagy n i n c s velük ö s s z h a n g b a n . E z e k m ö g ö t t a felületes fogalmak m ö g ö t t föllelhető a kérdés szociálpszichológiai vetülete is. A n y u g a t i típusú m o d e r n i z á c i ó b a n - p o l g á r o s o d á s b a n érdekelt, a n y u g a t i e g y e t e m e k e n m a g a s k u l t ú r á t t a n u l t kelet-közép-európai é r t e l m i s é g a h a r m a d i k u t a s elgondolásokban és modellekben a felzárkózást veszélyez-

tető, késleltető, a h a l a d á s útjáról eltérítő s z á n d é k o t látott, s - e s e t e n k é n t joggal is - konzervatív, tradicionalista e r ő k e t vélt m ö g ö t t ü k . I n n e n ered egyrészt az egyneműsítő, pejoratív alapállás mindennel szemben, ami h a r m a d i k u t a s . A fogalmat s e g y á l t a l á b a n a h a r m a d i k u t a s kelet-közép-eu­ rópai t ö r e k v é s e k e t - é r t h e t ő okokból - n a g y m é r t é k b e n d i s z k r e d i t á l t a a bolsevizmus és a fasizmus demagógiája és g y a k o r l a t a . A h a r m a d i k ú t elgondolásaiban és elméleteiben á l t a l á b a n és nagy v o n a l a k b a n v i t a t h a t a t ­ lanul közös a n é p , n e m z e t , tradíció, az a g r á r - m o t í v u m , a z o n b a n ezek j e l e n t é s t a r t a l m á t illetően súlypontos eltolódások és különböző m e g h a t á r o ­ zottságok é r v é n y e s ü l n e k , melyek s e g í t e n e k az e g y n e m ű s í t ő t e n d e n c i á k , a jelenségek, j e l e n t é s t a r t a l m a k felületes, ideologikus motivációjú ítéletalko­ tások á r n y a l t a b b á tételében. K ö z é p - K e l e t - E u r ó p á b a n - m i n t m á r említet­ t ü k - voltak olyan h a r m a d i k u t a s elméletek és törekvések, a m e l y e k nem, vagy csak részben vállalták fel a n e m z e t i , állami, vallási a b s z o l ú t u m o k a t . A t á r s a d a l o m r ó l , a világról egy az a g r á r b á z i s alapján lehetséges h a l a d á s i a l t e r n a t í v á n m e d i t á l t a k , a z t is m o n d h a t j u k , hogy volt időszak - a m ú l t század m á s o d i k felétől egészen 1945-ig - , a m i k o r ez a p r o b l é m a a régió t á r s a d a l o m e l m é l e t i g o n d o l k o d á s á n a k specifikusan közös v o n á s á t nyújtja. Á r n y a l t a b b megközelítésben az a g r á r i á n u s a l a p o k o n végrehajtó m o d e r n i ­ zációnak volt egy olyan változata, amely az ortodox m a r x i z m u s s a l vitat­ kozva, a bersteini revizionizmust értelmezve, a d a p t á l v a dolgozott ki h a r m a d i k u t a s r e f o r m p r o g r a m o t . E n n e k az i r á n y z a t n a k a képviselői a feltétlen modellkövetés helyett sajátos m o d e l l t e r e m t é s r e t ö r e k e d t e k . 3

A n e m a középosztály funkcióit betöltő k é p z e t t értelmiségiek de­ klasszálódott csoportjairól v a n szó akkor, a m i k o r a m o d e r n i z á c i ó s alter­ n a t í v á k n a k a N y u g a t t ó l eltérő m i n t á i mögött húzódó szociológiai h á t t e r e t vizsgáljuk. Az é r t e l m i s é g h e t e r o g é n s z á r m a z á s a , eszmei h a b i t u s á n a k sokszínűsége, tradicionális kötöttségei, a kor szelleme - m i n d olyan tényezők, a m e l y e k valamilyen f o r m á b a n és i r á n y b a n a l a k í t o t t á k és/vagy t o r z í t o t t á k v a l ó s á g - m e g h a t á r o z á s á t . A periferikus léthelyzetet tápláló, az a g r á r v i l á g lehetőségein, t á v a l a t a i n reflektáló szépírók a n é p , a n e m z e t , a p a r a s z t s á g k u l t u r á l i s felemelésében küldetést vállalnak. R o m a n t i k u s pá­ tosz hatja á t n é p é r t való a g g ó d á s u k a t . É r v e l é s ü k tele v a n tűzdelve illuzórikus m ú l t - l á t o m á s o k k a l , a m e l y e k m i n t e g y alá kívánják t á m a s z t a n i j e l e n ü k disszonanciáit és a kivezető u t a t . E z sok s z e m p o n t b ó l é r t h e t ő is. A modernitás kihívása nemcsak a szükségszerűség felismerése, hanem többnyire kényszerpályát is jelent. N e m c s a k m o d e r n ipart, jogi és politikai i n t é z m é n y i k e r e t e k e t , polgárságot kellett t e r e m t e n i , h a n e m m o d e r n kul­ t ú r á t is. A kihívás ez utóbbi esetben volt n y o m a s z t ó , hiszen a k u l t ú r a t e r ü l e t e az, a m i b e az értelmiség, kvalifikációjánál fogva is, nagyobb illetékességet é r z e t t és vallott, m i n t az élet m a t e r i á l i s t e r ü l e t e i n . N e m véletlen, hogy a régió első h a r m a d i k u t a s elgondolásai a szépirodalom, az esztétika területén születnek m e g . A kultúrateremtés - a modernitás igényei s z e r i n t - párosult a nemzetféltéssel, a sajátos n e m z e t i é r t é k e k e t hordozó a g r á r v i l á g é r t é k r e n d j é n e k felmagasztalásával, azzal az elképze4

0

léssel, hogy a m o d e r n i z á c i ó e g é s z é n e k problémája elsődlegesen k u l t u r á l i s kérdés, a partikuláris modern nemzeti kultúra alkotásának kérdése. E b b e n az a s z i n t e m á r régió-specifikusnak n e v e z h e t ő értelmiségi m a g a ­ t a r t á s fejeződik ki, a m e l y valós vagy illuzórikus s z e r e p e k e t alkot ö n m a g a s z á m á r a , és túldimenzionálja saját egyéni vagy t á r s a d a l m i lehetőségeit. P e r m a n e n s reflexió t á r g y á v á teszi az e t n i k a i specifikumot, m i n d e n f é l e t r a n s z f o r m á c i ó t úgy fog fel, m i n t a m i veszélybe sodorja ezt a sajátságos, tápláló ősforrást, a n é p szellemiségét, a m o d e r n n e m z e t i k u l t ú r a alapját. Azt is m o n d h a t j u k , hogy a kultúra t e r ü l e t e az a választóvonal, amely a különböző harmadikutas elgondolások képviselőit a követendő út tekinte­ tében megosztja. E n n e k a k é r d é s k o m p l e x u m n a k v a n egy olyan premisszája, a m e l y n é m e t talajból ü l t e t ő d ö t t át, éspedig a kultúra és civilizáció szembeállítá­ sa, a m i régiószerte - j e l e n t é s t a r t a l m a i n a k v á l t o z a t o s s á g a ellenére - közös v o n á s o k a t h o r d o z . Régiónk k u l t ú r a c e n t r i k u s s á g a a m o d e r n i t á s kihívásá­ n a k egyik igen j e l e n t ő s a s p e k t u s a és ismertetőjegye. A közép-kelet-európai m o d e r n i z á c i ó s elit különböző ideológiai-politikai m e g h a t á r o z o t t s á g ú cso­ portjai kezdettől fogva felismerték, hogy a modernizáció-polgárosodás kulturális probéma. A n y u g a t - e u r ó p a i m i n t á k is ebben e r ő s í t e t t é k m e g . A p r o b l é m a : az elitkultúra vagy a népi kultúra képezze-e azt a kulturális alapot, amelyen végrehajtható a sikeres modernizáció? A hangsúly azon­ b a n , é p p e n a modernizáció-polgárosodás k o m p l e x u m á b ó l adódó t o r z u l á s o k m i a t t , a népi k u l t ú r á r a tevődött á t . E r r e é p p e n a n y u g a t i m a g a s k u l t ú r a genezise szolgált m i n t á k k a l . T e h á t n e m v a l a m i a u t o c h t o n innovációról v a n szó ebben az e s e t b e n s e m , h a n e m arról, hogy a n y u g a t i m i n t á k vélt k o z m o p o l i t i z m u s á v a l s z e m b e á l l í t o t t á k az e r e d e t i s é g e t kifejező népi, n e m ­ zeti m o t i v á c i ó k a t . N o h a az ú g y n e v e z e t t e u r ó p a i s á g is a m a g a rendje-módja s z e r i n t egy korábbi i d ő s z a k b a n népi forrásokból é p í t e t t e fel m o d e r n kultúráját. 6

A valóság meghatározásoknak a z o n b a n létezik egy olyan differentia specificuma, mely k o m m u n i k á c i ó - és szociálantropológiai összefüggésék­ kel bír: egyrészt az információáramlás lehengerlő egyirányúsága, legalább­ is az első fázisban n e m szelektív „fogyasztása", m á s r é s z t az életvilágok feletti egyéni és csoportos m e d i t á c i ó k elszigeteltségéből, professzionálisan n e m diverzifikált voltából adódó utópisztikus világlátás. A n e m e s i kúria, a p a r a s z t i h á z t a r t á s vagy a faluközösség viszonylagos ö n m a g á b a n valósá­ ga a h é z a g o s a n á r a m l ó , többnyire torz i n f o r m á c i ó k a t saját tradicionális szűrőin á t é r t e l m e z i és továbbítja. E g y e n s ú l y á t v e s z t e t t világképét jelzi, hogy a változóban lévő t á r s a d a l m i valóságra hol e u f ó r i k u s á n reagál, hol pedig regresszíven. A k u l t ú r á t formáló, alkotó n y u g a t i e g y e t e m e k e n iskolázott e g y é n e k e t és c s o p o r t o k a t egy pszichológiai elem is m o t i v á l t a : az eredetiségre való törekvés. A n y u g a t i ő s t ö r t é n e t , etnográfia, etnológia e r e d m é n y e i is e r ő s í t e t t é k ő k e t a b b a n a meggyőződésükben, hogy a tiszta, ősi szellemi források előnyeivel r e n d e l k e z n e k . Ebből s z á r m a z n a k a kultúra és civilizáció körüli, az ezek szembeállításából fakadó sajátos és e g y e t e m e s

vég nélküli viták, a m e l y e k r á n y o m j á k bélyegüket az esztétikáról, a szépirodalom szerepéről, a t á r s a d a l o m r ó l , az államról a l k o t o t t felfogások­ ra. A n e m z e t i specifikum h a n g s ú l y o z á s á b a n e s e t e n k é n t a m e g n e m é r t e t t nyugati e l i t k u l t ú r a , u g y a n a k k o r az uniformizáló n y u g a t i t ö m e g k u l t ú r a elleni reakción túl o t t húzódik a s z a b a d s á g egyfajta é r t e l m e z é s e is, a m e l y az újonnan felszabadult vagy a n e m z e t i függetlenséget zászlajára t ű z ő modernizációs elit sajátos, az általánostól eltérő m á s s á g á t , i d e n t i t á s á t is kifejezésre j u t t a t j a . A m a t e r i á l i s szférában a z o n b a n , é p p e n a k a p i t a l i z m u s uniformizáló tendenciája és a modernizáció k é n y s z e r e folytán, e n n e k a m á s s á g n a k , eredetiségnek, a sajátos k o n s t r u k c i ó n a k egyetlen megnyilvá­ nulási t e r ü l e t e a k u l t ú r a szférája m a r a d t , ahol ki l e h e t e t t fejezni, túl l e h e t e t t d i m e n z i o n á l n i a p r e k a p i t a l i s t a örökséget. Azt az ősi a r a n y k o r t , melyben a n é p , a n e m z e t a m a g a kerekdedségében, hősi s z a b a d s á g k ü z d e l ­ meiben n e m h a s o n u l t m e g ö n m a g á v a l , élte a m a g a „ t e r m é s z e t a d t a " m i n d e n b e n a r á n y o s - életét, n e m i s m e r t e a m o d e r n világ disszonanciáit, a h a l l a t l a n egyenlőtlenségeket, a közösségről leszakadt, városi é l e t r e k é n y s z e r í t e t t egyén k i l á t á s t a l a n s á g á t . A t á r s a d a l m a t alkotó csoportok, az egyének autonómiájának igényei, a szabadság körei összemosódnak a nemzet függetlenségének igényével. Az esetek többségében a realizált politikai függetlenség és a s z a b a d s á g az össznemzeti é r d e k e k és az e z e k e t m e g t e s t e s í t ő állam függvényévé válik. A s z a b a d s á g köreit kisajátítják és p a r t i k u l á r i s é r d e k e k n e k rendelik alá, s a m o d e r n i z á c i ó s elit, amely a d e m o k r á c i a i n s t r u m e n t á l i s és institucionális eszközeivel rendelkezik, az á l l a m m a l azonosítja ö n m a g á t . Az oligarchikus, h e l y e n k é n t a r i s z t o k r a t i k u s h a t a l m i s t r u k t ú r á k a t kiépítő elit - n o h a a p a r l a m e n t á r i s d e m o k r á c i a t e c h n i k á i t elsajátítja és h a t a l m á t is azzal legitimálja - a h i á n y é r z e t é t t ú l m é r e t e z e t t ö s s z n e m z e t i célok kitűzésével pótolja. Az egykori - ókori, középkori - n e m z e t i n a g y s á g f e l t á m a s z t á s á n a k zászlóvivői többnyire az é r t e l m i s é g azon csoportjából k e r ü l n e k ki, a k i k a m o d e r n i z á c i ó - p o l g á r o s o d á s szociológiai kísérőjelenségeivel s z e m b e n a szélsőséges a u t o c h t o n i z m u s talaján állnak. Ideologikus v i l á g l á t á s u k har­ m a d i k u t a s , de ezen i r á n y z a t o n belül s e m hordoz k o n s t r u k t í v a l t e r n a t í v á t . A vázoltak nyilvánvalóvá teszik: Közép-Kelet-Európában a modernizáció-polgárosodás folyamatának torzulásait egész sor negatív jelenség kísérte. A m ú l t iránti nosztalgiáitól áthatott, valamint az autochtonitást, a nemzeti specifikumot, az ortodoxiát, az autenticitást, a miszticizmust, a k a r i z m a t i k u s vezért, a frisseséget előtérbe helyező ideológiák m é g eszmei síkon s e m t a r t a l m a z t a k konstruktív alternatív választ a nyugati modell kihívására. Alapállásuk a tagadás. Viszont éppen ideologikus valóságmeghatározá­ suk demagógiája, e n n e k a r t i k u l á l ó d á s a a szépirodalom, a t ö r t é n e t t u d o ­ m á n y , a t ö m e g t á j é k o z t a t á s c s a t o r n á i n , közvéleményformáló erőt alkotott. Előzményévé vált a bolsevizmus és a fasizmus demagógiájának. így é r t h e t ő , hogy totális világképük s z i n t e z ö k k e n ő m e n t e s e n t u d o t t a l k a l m a z ­ kodni a 2 0 . s z á z a d szélsőségeinek k é t fő v o n u l a t á h o z . 8

A modernizáció-polgárosodás f o l y a m a t á n a k közép-kelet-európai devi­ anciája, a „ h a r m a d i k ú t " keresése egy m á s i k i r á n y z a t o t is létrehozott, a m e l y n e m a vázolt n e g a t í v u m o k m e l l e t t s o r a k o z t a t t a fel é r v r e n d s z e r é t , h a n e m nagyfokú szociális é r z é k e n y s é g a l k o t t a premisszáját. Ide t a r t o z n a k a m á r e m l í t e t t népiek. E z az i r á n y z a t a z o n b a n n e m a z o n o s a populista, f u n d a m e n t a l i s t a eszmeiséggel. J o b b fogalom híján i n k á b b agráriánusoknak nevezhetjük a z t az i r á n y z a t o t , a m e l y a n y u g a t i modell k i h í v á s á r a sajátos közép-kelet-európai modell t e r e m t é s é r e vállalkozott. A h a r m a d i k u ­ tas, a g r á r i á n u s i r á n y z a t o k a régió o r s z á g a i b a n c s u p á n á r n y a l a t n y i különb­ ségekben t é r t e k el egymástól. V a l a m e n n y i n e k közös vonása, hogy a marxizmus, különösen a Kautsky és a Berstein képviselte i r á n y z a t hatott rájuk ösztönzően . A kiindulópont - a régió a g r á r s t r u k t ú r á j á n a k szocioló­ giai látlelete m e l l e t t - t e h á t egy e x t e r n á l i s elméleti r e n d s z e r , a m e l y az a g r á r i á n u s e l m é l e t a l k o t ó k a t e r ő s í t e t t e a b b a n az elképzelésükben, hogy a modernizáció-polgárosodás n y u g a t i modellje m e l l e t t létezik egy m á s i k a l t e r n a t í v a is. Az a g r á r i á n u s o k lényegében - a m a r x i z m u s t á r s a d a l m a t leíró-elemző k a t e g ó r i á i r a t á m a s z k o d v a - a marxizmus részleges revízióját hajtották végre, p o n t o s a b b a n a n n a k szociológiai felismeréseit a d a p t á l t á k a régió o r s z á g a i n a k s t r u k t u r á l i s á l l a p o t a i n a k m e g é r t é s é h e z . M i n d e z t behelyettesítéssel o l d o t t á k meg. Az a g r á r i á n u s o k n á l a s t r u k t ú r a m ó d o s í t ó a l t e r n a t í v a hordozója n e m a p r o l e t a r i á t u s , h a n e m a parasztság, mivel a régió t á r s a d a l m a i b a n a p a r a s z t s á g az egyetlen pozitív t e r m e l ő osztály. Az a g r á r t á r s a d a l m a k b a n a gyengén fejlett n a g y i p a r m i a t t a p r o l e t a r i á t u s n e m a l k o t h a t , m á r csak számbeli súlyánál fogva s e m , t á r s a d a l o m f o r m á l ó realitást. A z o n b a n az a g r á r i á n u s elméletek premisszáiból n e m az követ­ kezett, hogy a p a r a s z t o t p r o l e t á r r á kell t e n n i , n o h a a valóságban t a l á n m é g rosszabb is volt a helyzete, h a n e m a p a r a s z t b ó l polgárt, j ó m ó d ú g a z d á t k í v á n t a k formálni egy egész sor gazdasági, politikai, k u l t u r á l i s i n t é z k e d é s útján. E z t a feladatot m i n t az á l l a m r a h á r u l ó s t r a t é g i á t f o g a l m a z t á k m e g . A paraszt-polgár körüli elméleti invesztigációk külö­ nösen az orosz bolsevikok győzelmét követően erősödtek fel. H a k e z d e t b e n s z i m p á t i á v a l figyelték is a bolsevik p a r a s z t p o l i t i k á t , később a z o n b a n teljességgel k i á b r á n d u l t a k a szövetkezetesítés bolsevik gyakorlatából. Az oroszországi e s e m é n y e k a l a k u l á s a m i a t t 1917-et m á r n e m t e k i n t i k a m e g k é s e t t közép-kelet-európai a g r á r f o r r a d a l m a k k e z d e t é n e k . A folyamat kiindulópontjaként a 20-as években a közép- és dél-kelet-európai orszá­ g o k b a n hozott agrárreformokat értékelik, amelyek megteremtették a p a r a s z t s á g politikai tényezővé v á l á s á n a k gazdasági előfeltételeit. A m a r ­ xista i r o d a l o m b a n a m ú l t s z á z a d m á s o d i k felétől az a g r á r k é r d é s és közép-kelet-európai é r t e l m e z é s e a d o t t e s e t b e n u t ó p i á n a k t ű n t . E z e k az illuzórikus, a p a r a s z t - p o l g á r kategória m e l l e t t érvelő elméletek a z o n b a n az első világháborút követően a k t u á l i s n a k t ű n t e k . E z t a b e n y o m á s t külső p é l d á k is e r ő s í t e t t é k : a régió a g r á r i á n u s elméletírói s z á m á r a m i n d v é g i g Dánia a követésre, az imitációra é r d e m e s modell. Bizonyos s t r u k t u r á l i s hasonlóságok - birtokos p a r a s z t s á g , p a r a s z t i polgárosodás, s z ö v e t k e z e t i 9

1 0

mozgalom - h a n g o z t a t á s a ellenére az a g r á r i á n u s o k a t egy bizonyos kettős­ ség is jellemzi. A t e r m e l é s n e k és az e l o s z t á s n a k a m i n d e n n a p i é l e t r e k i h a t ó szféráját t e k i n t v e a n t i k a p i t a l i s t á k és antibolsevisták voltak, viszont egy a u t e n t i k u s d e m o k r á c i a l é t r e h o z á s á t illetően r a g a s z k o d t a k a n y u g a t i pol­ gári d e m o k r á c i a institucionális és i n s t r u m e n t á l i s v í v m á n y a i h o z . Az agráriánusok kérdésfelvetése és válaszaik, mondhatni, formációel­ méleti vitává terebélyesedtek. A polémia a z o n b a n n e m c s a k a m a r x i s t á k k a l folyt, h a n e m a n e o m e r k a n t i l i z m u s t valló n e m z e t i liberálisokkal, a konzer­ vatívokkal és a p a r a s z t k é r d é s t c s u p á n k u l t u r á l i s k é r d é s k é n t felfogó szélsőjobboldallal is. Kétségtelen, hogy az a g r á r i á n u s o k az a g r á r k é r d é s b e n az ortodox m a r x i z m u s n a k a Kautsky képviselte k o n c e n t r á c i ó s elméletével szembehelyezkedő revizionistákhoz - E. Berstein, E. David, Georg von Vollmar - közelebb álltak. De az is tény, hogy n e m voltak agrárszocialis­ t á k a b b a n az é r t e l e m b e n , a h o g y a n a m a g y a r Áchim L. András. Akárcsak a m a r x i z m u s revizionistái, az a g r á r i á n u s o k is vallották, hogy m í g az i n d u s z t r i a l i z m u s m e c h a n i k u s , a d d i g a m e z ő g a z d a s á g o r g a n i k u s folyamat, a kisbirtok pedig intenzívebb művelési lehetőségeivel sokkal időszerűbb termelési keret, m i n t a nagybirtok. A h a r m a d i k u t a s a g r á r i á n u s o k n a k a m a r x i z m u s s a l és a szociáldemokráciával való s z e m b e n á l l á s á t mi s e m bizonyítja meggyőzőbben, m i n t a r o m á n Constantin Stere Népiség és szociáldemokrácia című t a n u l m á n y a . A szociálforradalmárból és n a r o d nyikból n e o k a n t i á n u s s á á t v e d l e t t Stere, s z e m b e n például a m a g y a r és a lengyel h a r m a d i k u t a s o k k a l , elméletileg alapozza m e g az a g r á r t á r s a d a l o m s t r u k t u r á l i s a d o t t s á g a i n alapuló modernizáció lehetséges a l t e r n a t í v á j á t . 11

S t e r e m a r x i z m u s - b í r á l a t a egy h é b e r axiómából indul ki: „Nem az ember van a szombatért, hanem a szombat van az emberért." Stere Kautskyval polemizálva megállapítja: a mezőgazdasági t e r m e l é s n e m követi az i p a r fejlődésének törvényeit, t e r m é s z e t e s és s z ü k s é g s z e r ű m ó d o n n e m vezet a birtok koncentrációjához és a t e r m e l é s centralizációjához, s e m a p a r a s z t ­ s á g p r o l e t a r i z á l ó d á s á h o z . Az a g r á r i á n u s o k baloldal-bírálata abból ered, hogy Közép-Kelet- és D é l - E u r ó p á b a n a szociáldemokrácia a liberálisok hibájába esik. De míg a liberálisok modellkövetése egy létező, m ű k ö d ő n y u g a t - e u r ó p a i modell imitációja és szinkronizációja, a d d i g a m a r x i z m u s modellje - legalábbis S t e r e jelenidejében - a jövő „szükségszerűsége'^?), vagyis az utópia b i r o d a l m á b a n mozog. T é n y viszont, hogy a m a r x i z m u s ­ n a k az ipari t á r s a d a l o m bázisára épülő t r a n s z f o r m á c i ó s modellje KözépK e l e t - E u r ó p á b a n m e g m o z g a t t a azok fantáziáját, a k i k a n y u g a t - e u r ó p a i liberális m o d e r n i z á c i ó s m i n t á k á t v é t e l é t követő torzulások m i a t t új alter­ n a t í v á k u t á n k u t a t t a k . így é r t h e t ő , hogy b á r a m a r x i z m u s k o r d i v a t r a is u t a l ó t é r h ó d í t á s á t a régióban a k o r t á r s a k i r o n i k u s a n „egzotikus palántá­ nak" nevezték, a vele való diszkusszió n a p i r e n d e n t a r t j a az a g r á r t á r s a ­ d a l m a k sajátos szocializációs problémáit. A k é r d é s m á s i k v e t ü l e t e a t á r s a d a l o m s t r u k t ú r á j á v a l és a t á r s a d a l o m evolúciójával kapcsolatos m a r ­ xi p r o b l e m a t i k a ideologikus t a r t a l m á b ó l fakad, amely Közép-Kelet-Euró­ pában az utópikus valóságmeghatározásokra érzékeny értelmiséget 13

fogékonnyá teszi. E z e s e t b e n a z o n b a n a m i n d e n n a p i élet szférája, b e n n e a parasztság meghatározó társadalomfenntartó szerepe előrevetítette e r é t e g t á r s a d a l o m f o r m á l ó k é p e s s é g é n e k lehetőségét is. E b b e n a m a r x i z m u s - bizonyos é r t e l e m b e n - az a g r á r i á n u s e l m é l e t í r ó k n a k ú t m u t a t á s u l szol­ gált, p o n t o s a b b a n behelyettesítésekre nyújtott m ó d s z e r t . C. S t e r é n é l és a n y o m d o k a i n h a l a d ó k n á l , m i n t például a s z i n t é n r o m á n V. Madgearunál, ez világosan k i t ű n i k . C. S t e r e s z e r i n t azok a fejlődési p r o b l é m á k , a m e l y e k a m o d e r n ipari t á r s a d a l m a t jellemzik, s z ü k s é g e s a n y a g i feltétel h i á n y a m i a t t e l k é p z e l h e t e t l e n e k az a g r á r t á r s a d a l m a k esetében. Az a g r á r o r s z á ­ g o k b a n a szociáldemokrácia p r o g r a m j a t e h á t képtelenség, az „ a b s z u r d i t á s n e t o v á b b j a " . Mivel az a g r á r o r s z á g o k b a n a dolgozó r é t e g e k elsöprő többségét a p a r a s z t s á g képezi, ez az egyetlen t á r s a d a l m i réteg, a m e l y egy politikai p á r t b á z i s á t a d h a t n á , h a a n n a k p r o g r a m j á b a felvennék a politikai h a t a l o m m e g s z e r z é s é n e k célkitűzését. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között az a g r á r ­ o r s z á g o k b a n a p a r a s z t s á g s z e r e p e n e m volna p a s s z i v i t á s r a k á r h o z t a t v a , m i n t az ipari o r s z á g o k b a n . T e h á t a parasztság problémája az agrártár­ sadalmakban össztársadalmi kérdés, a m e l y e t egyetlen d e m o k r a t i k u s erő s e m k e r ü l h e t meg, és ezekben az o r s z á g o k b a n az a g r á r k é r d é s egyben a p a r a s z t i életviszonyok t r a n s z f o r m á c i ó j á n a k k é r d é s e is. M á s szóval: a társadalom modernizációja az agrárviszonyok és a parasztság életviszo­ nyainak átalakításával áll korrelációban. 14

15

Minthogy a k o r t á r s a k előtt is az iparosítás j e l e n t e t t e a m o d e r n i z á c i ó alfáját és ómegáját, nyilvánvaló volt, hogy az indusztrializmus kérdés­ k o m p l e x u m á v a l a h a r m a d i k u t a s a g r á r i á n u s o k n a k is s z e m b e kellett néz­ n i ü k . M á r c s a k a z é r t is, m e r t a h a l a d á s , a progresszió feltétlen híveinek s z á m í t o t t a k , igaz, kiindulópontjuk m á s előjelű volt. C. S t e r e is felteszi a k é r d é s t : „a n y u g a t - e u r ó p a i típusú iparosítás elkerülhetetlen-e, vagy egyál­ t a l á b a n lehetséges-e R o m á n i á b a n ? " A válasz m a r x i s t a ihletésű. Eleve abból indul ki, hogy az eredeti felhalmozással és a felvevő piaccal, a m e l y e k előfeltételeit k é p e z t é k a n y u g a t i típusú i p a r o s í t á s n a k , az a g r á r t á r s a d a l ­ m a k n e m r e n d e l k e z n e k . T e h á t ez n e m j á r h a t ó ú t . G o n d o l a t m e n e t e m i n t e g y előlegezi Wallerstein c e n t r u m - p e r i f é r i a elméletét. „ H o g y h a a n a g y i p a r - m i n t fentebb bizonyítottuk - n e m fejlődhet külső piacok nélkül, ez a r r a a t é n y r e utal, hogy v a n n a k ipari államok, és v a n n a k a g r á r á l l a m o k , vagyis az egyik létezésének elengedhetetlen és s z ü k s é g s z e r ű feltétele a m á s i k n a k a létezése is. M á s szóval a n a g y i p a r m a g a emel g á t a k a t a z e l m a r a d o t t országok ipari fejlődésének, és lehetővé teszi a földgömb m e g o s z l á s á t nagyipari o r s z á g o k r a és olyan országok s o r á r a , ahol c s a k a m e z ő g a z d a s á g virágozhat, s itt a legtöbb, a m i egy egészséges g a z d a s á g p o ­ litikával elérhető, a különféle kisipar (amely n e m c s a k mennyiségileg, h a n e m minőségileg is különbözik a n a g y i p a r t ó l ) " . Mindebből az követ­ kezik S t e r e s z á m á r a , hogy például R o m á n i a fejlődése fatális m ó d o n m á s jellegű, m i n t a N y u g a t é . E b b e n n e m c s a k K a u t s k y erősíti meg, aki s z e r i n t az agrárfejlődés m á s n o r m á k s z e r i n t m e g y végbe, m i n t az ipari, h a n e m M a r x is, aki s z e r i n t p r i m i t í v termelési feltételek között lévő o r s z á g o k n e m 1 6

1

az iparosítás útján j u t h a t n a k el a m a g a s a b b r e n d ű t á r s a d a l m i formákig. Csakhogy S t e r e ebből a m a r x i formációelméleti szubsztilitásból n e m a k o m m u n i z m u s a l t e r n a t í v á j á r a következtet, h a n e m egy olyan agrártársa­ daloméra, amely különbözik mind a liberális polgári, mind a marxista gazdasági modellektöl. A gazdasági modell két t í p u s á t S t e r e m i n t e g y leválasztja a t á r s a d a l m i s t r u k t ú r á r ó l . Olyan a l a k z a t k é n t kezeli, m i n t h a n e m volna korrelációban a szocializációs folyamat többi elemével. M i n d e z a z é r t t ö r t é n i k , hogy evidensebbé tegye az a g r á r - p a r a s z t i g a z d a s á g - és t á r s a d a l o m - m o d e l l m e g h a t á r o z o t t szocializációjának és evolúciójának irá­ nyát. G a z d a s á g i vonalon t e h á t a haladás útja a sajátos paraszti jelleg mindenkori megőrzése a n e m z e t g a z d a s á g egészének p a r a s z t i a l a p o k r a helyezése által. Vagyis egy életerős p a r a s z t i r é t e g e t kell l é t r e h o z n i , amely tulajdonosa a m e g m ű v e l t földnek. U g y a n a k k o r egy szövetkezeti t á r s u l á s i r e n d s z e r megszervezésével lehetővé kell t e n n i a birtokos p a r a s z ­ t o k n a k , hogy élvezhessék a t e c h n i k a i v í v m á n y o k előnyeit. I t t nyilvánvaló a századfordulói k é t n y u g a t - e u r ó p a i , a francia és a d á n m o d e l l n e k valamiféle ötvözéséből k i a l a k í t k a n d ó a g r á r t á r s a d a l o m víziója. Végül is S t e r e a havasalföldi és moldvai r e a l i t á s o k szempontjából megfelelőbbnek t a r t o t t a az erdélyi Szelistye községet és annak szervezetét, melyet formaa­ dónak és követésre méltónak tár kortársai elé. P e r s z e a példa problemati­ kus, mivel - a földrajzi közelség és az e t n i k a i a z o n o s s á g ellenére Szelistye az O s z t r á k - M a g y a r M o n a r c h i a jobb feltételei között teljesen m á s s t r u k t u r á l i s h a g y o m á n y o k o n fejlődhetett, m i n t a b a l k á n i a g r á r v i l á g . Sok k o r t á r s á v a l e l l e n t é t b e n S t e r e széles látókörű, mégis n a i v n a k t e k i n t h e t ő az a törekvése, hogy egy olyan k o m p r o m i s s z u m o t hozzon létre a liberalizmus és a szociáldemokrácia eszemeiségéből, a m e l y lehetővé t e n n é egy r u r á l i s d e m o k r á c i á n felépített birtokos-paraszti t á r s a d a l o m l é t r e h o z á s á t . E z főleg az iparosítás mikéntjére nyújtott válaszából derül ki. 9

Az iparosítás r o m á n i a i a l t e r n a t í v á j á t a p a r a s z t g a z d a s á g i s t r u k t ú r a m e s s z e m e n ő figyelembevételével h á r o m különböző a s p e k t u s b ó l közelíti m e g . Az első a paraszti munkaerő szezonális l e k ö t é s é n e k felszámolását vizsgálja. S t e r e s z e r i n t egy olyan iparszervezési t í p u s t kell találni, a m e l y a nyári h ó n a p o k b a n n e m vonja el a p a r a s z t i m u n k a e r ő t a mezőkről, u g y a n a k k o r a téli h ó n a p o k b a n ipari t e r m e l ő foglalkozást biztosít s z á m á ­ r a . E g y ilyen i p a r s z e r k e z e t és foglalkozási s t r u k t ú r a n e m c s a k hogy ellentéte a n y u g a t i n a k , h a n e m a régió s z í n v o n a l a a l a t t is v a n . S t e r e felfogásában a p a r a s z t i h á z i i p a r földművelést kiegészítő, a u t a r k i á r a be­ r e n d e z k e d ő , tradicionális kötöttségű. Az a r c h a i k u s i p a r k é p k i a l a k í t á s á n a k s z á n d é k a nyilvánvaló. Ezzel a n y u g a t i i n d u s z t r i a l i z m u s n e g a t í v m e l l é k h a ­ t á s a i t kívánja semlegesíteni. Logikailag ebből a premisszából az követke­ zik, hogy a t á r s a d a l o m egészének foglalkozási s t r u k t ú r á j á t n e m c s a k a g r á r c e n t r i k u s a n fogja fel, h a n e m m a g á t az a g r á r k é r d é s t is c s u p á n m i n t p a r a s z t k é r d é s t exponálja.

P a r a d o x módon, miközben evolucionista progresszív u t a t vázol fel, az egész t á r s a d a l m i s t r u k t ú r a s t a t i k u s s á g a , a tradicionális f o r m á k m e g ő r z é ­ se, visszaállítása k a p h a n g s ú l y t . így a p o l i t i k a i - t á r s a d a l m i a l a k z a t o t kifejező r u r á l i s d e m o k r á c i a t e r v e végül is egy valamiféle faluközösségi formához való visszatérést jelent. M e r t a z á r t , a u t a r c k faluközösség legalábbis elméletileg - i m m ú n i s a m u n k a e r ő s z a b a d m o z g á s á v a l , egészé­ ben pedig a piaci m e c h a n i z m u s s a l s z e m b e n . S t e r e oroszországi n a r o d n y i k múltja b u k k a n itt elő: a gazdasági a n t i k a p i t a l i z m u s . A k o r s z a k sok m á s t u d ó s é r t e l m i s é g é h e z h a s o n l ó a n S t e r e s e m lelkesedett a n y u g a t i modell gazdasági, szociális m e l l é k h a t á s a i n a k n e g a t í v u m a i é r t . Az i p a r m i n t házi­ ipar, az i p a r o s s á g m i n t az alapvető foglalkozást, a földművelést kiegészítő t e v é k e n y s é g képletével a p a r a s z t i m u n k a e r ő városi p r o l e t á r r á v á l á s á t k í v á n t a megelőzni. U g y a n i s a „ n e m z e t i n a g y i p a r " l é t r e h o z á s á r a t e t t g r a n d o m á n t ö r e k v é s e k s z e r i n t e eleve n e m s z á m o l t a k azzal, hogy a n e m szezoniális foglalkozást biztosító nyugati i p a r r a l n e m tudják felvenni a versenyt. Olyan iparra v a n t e h á t szükség, amelynek magját a paraszti háziipar képezi, és amely nincs kitéve a n e m z e t k ö z i piaci k o n j u n k t ú r á n a k . A p r o t e k c i o n i z m u s itt indokolt volna, mivel a p a r a s z t g a z d a s á g b ó l t e r m é ­ s z e t s z e r ű l e g előbb-utóbb kifejlődő i p a r az agráripar alapjait v e t h e t n é meg, mely egyrészt a földművelést s z ü k s é g e s eszközökkel l á t n á el, m á s r é s z t a m e z ő g a z d a s á g i t e r m é k e k feldolgozását biztosítaná. „Úgy, m i n t D á n i á ­ b a n " , mely a n e m z e t k ö z i piacon sikerrel v e t t e fel a v e r s e n y t a francia a g r á r t e r m é k e k k e l . M i n d e n n e k az előfeltétele - r o m á n i a i viszonylatban is - a szövetkezetesítés, amely a legkisebb p a r a s z t g a z d a s á g b a is közvetíteni tudja a t e c h n i k a i h a l a d á s v í v m á n y a i t / A vidéki s z ö v e t k e z e t e k e t á l l a m i t á m o g a t á s s a l kell létrehozni, vagyis a n y e r s a n y a g o k , ü z e m a n y a g o k , gépi eszközök beszerzését és a m e z ő g a z d a s á g i t e r m é k e k é r t é k e s í t é s é t megol­ d a n i . A szövetkezetesítés jogi k e r e t e i n e k m e g a l k o t á s a , a jogi g a r a n c i á k lehetővé t e n n é k , hogy ezen az a l a p o n szervezzék m e g az egész n e m z e t ­ g a z d a s á g o t . A szövetkezetesítés a z t á n hosszú t á v o n a régi p a r a s z t i h á z i i p a r újjászületését is m a g a u t á n v o n n á , főleg a háziipari á g a z a t o k b a n (például szövés, fazekasság, b ő r m e g m u n k á l á s ) . Nyilvánvaló - állapítja m e g S t e r e - , hogy az ilyen i r á n y ú iparfejlődés az ideális p a r a s z t g a z d a s á g ­ ról, a t á r s a d a l m i és gazdasági haladásról a l k o t o t t felfogást fejezi ki, vagyis u g y a n a n n a k a gazdasági fejlődésnek egy m á s i k o l d a l á t . 21

2

3

24

Az i p a r k é r d é s é n e k m á s i k a s p e k t u s á t a városi munkásság szempont­ jából vizsgálja, n o h a az - m i n t megjegyzi - „teljesen j e l e n t é k t e l e n a p a r a s z t s á g h o z k é p e s t . " A r o m á n városi m u n k á s s á g o t t ú l n y o m ó többsé­ gében a k é z m ű v e s e k és n e m a n y u g a t i é r t e l e m b e n v e t t „ p r o l e t á r o k " alkotják. P r o l e t á r r á v á l á s u k a t megelőzendő a r o m á n i a i gazdasági fejlődés feltételei között racionális v é d ő r e n d s z e r t kell s z á m u k r a kidolgozni. E z a városi szövetkezeti rendszer, a m e l y a n a l ó g a vidéki a g r á r s z ö v e t k e z e t e k ­ k e l . A városi k é z m ű i p a r n a k szövetkezeti k e r e t e k b e való szervezése így n e m kerül e l l e n t m o n d á s b a a p a r a s z t i g a z d a s á g fejlődésével, ellenkezőleg, h a r m o n i k u s a n kiegészíti azt. U g y a n i s a v á r o s t e r m é s z e t e s székhelye 25

2 6

mindazon iparágazatoknak, amelyek a parasztgazdaság számára n e m hozzáférhetőek. S t e r e a n y u g a t i k a p i t a l i s t a n a g y i p a r k o n k u r e n c i á j á t kivé­ deni k é p t e l e n román nemzeti nagyipar helyett egy kisüzemi hálózatra tesz javaslatot, a m e l y k o r l á t o z o t t m u n k a e r ő i g é n y ű , c s u p á n a földművelésre n e m a l k a l m a s z ó n á k m u n k a e r e j é t szívná fel, illetve a n e m z e t i piac k e r e t e i a d t a lehetőségeket a k n á z n á ki. U g y a n a k k o r ezáltal a v á r o s o k o n kialakul­ h a t n a egy é r t é k e s t á r s a d a l m i réteg, a nemzeti kispolgárság, amely nem mesterséges, n e m az állami költségvetés t e r h é r e v a n , h a n e m képes saját lábán m e g á l l n i . S ú l y á n á l fogva a z o n b a n ez a fajta k i s ü z e m n e m fog d o m i n á n s g a z d a s á g i tényezővé válni, c s u p á n a mezőgazdaság járulékos iparának szerepét tölti be. 27

A h a r m a d i k s z e m p o n t , m e l y e t S t e r e megvizsgál, a nagyiparban rejlő lehetőség. E l i s m e r i , hogy v a n n a k termelési á g a z a t o k , a m e l y e k a dolgok t e r m é s z e t é b ő l f a k a d ó a n a n a g y i p a r i f o r m á t i g é n y l i k . A kőolajipart hozza fel p é l d á n a k , a m e l y e t m a g á n k é z b e a d t a k , és az e r e d m é n y k a t a s z t r o f á l i s . S t e r e ebből a r r a k ö v e t k e z t e t , hogy a n y u g a t i m i n t á j ú n a g y i p a r t , a b b a n a n é h á n y á g a z a t b a n , ahol m ó d v a n rá, a r o m á n h a g y o m á n y o k h o z híven monopolizálnia kell az államnak. M á s szóval az állami s z e k t o r b a kell utalni. Államosítani kell a n a g y i p a r t , m e r t ez r é g e n is g y a k o r l a t volt, d e úgy, hogy g a z d a s á g o s legyen, és n e a p a r a s z t t ó l elvont állami költségve­ tésből kelljen f e n n t a r t a n i . 28

29

S t e r e t á r s a d a l o m - és gazdaságfejlesztési modelljének fentebb vázolt h á r m a s t a g o l t s á g ú , e g y m á s t kiegészítő s z e r k e z e t e - a vidéki és városi felvásárló és é r t é k e s í t ő s z ö v e t k e z e t e k h á l ó z a t a , a m e l y összefogja a m a g á n ­ földtulajdonos p a r a s z t s á g o t és a k é z m ű i p a r i m ű h e l y tulajdonosait, vala­ m i n t a z á l l a m o s í t o t t n a g y i p a r - az autonóm társadalmi körök szolidáris működésének előfeltétele, ez teszi lehetővé egy rurális demokrácia kitelje­ sedését, egy a u t e n t i k u s p a r l a m e n t á r i s j o g á l l a m l é t r e h o z á s á t . A szociológiai és t ö r t é n e l m i előfeltevéseken alapuló érvelésben a hangsúly mindvégig a parasztságon v a n . S t e r e behelyettesítésében a p a r a s z t s á g n a k politikailag is u g y a n a z a h i v a t á s a az a g r á r t á r s a d a l m a k b a n , m i n t a p r o l e t a r i á t u s n a k az ipari t á r s a d a l m a k b a n . A t á r s a d a l o m transzformációja és progressziója a z o n b a n n e m a m a r x i s t a r a d i k a l i z m u s szellemében válik valóra, h a n e m az o r g a n i k u s s á g és a fokozatosság elvének érvényesítésével. A cél n e m a p a r a s z t p r o l e t á r r á v á l t o z t a t á s a , h a n e m városi kispolgári s z i n t r e emelése, vagyis S t e r e egy kispolgári t á r s a d a l m a t képzel el, a m e l y b e n a d i n a m i k u s e r ő t p o t e n c i á l i s a n a p a r a s z t s á g képezi. A szövetkezesítésben s e m c s u p á n g a z d a s á g s z e r v e z ő i funkciókat lát, h a n e m komplexebben, a politikai, kul­ t u r á l i s és szociális p r o b l é m á k m e g o l d á s á n a k m ó d j á t is. A S t e r e képviselte h a r m a d i k u t a s elméleti a l a p v e t é s h a t á s s a l volt a r o m á n n e m z e t i liberálisok r e f o r m t ö r e k v é s e i r e és g y a k o r l a t á r a . Régiószerte, s z i n t e m i n d e n o r s z á g b a n , a 2 0 - a s és 30-as é v e k b e n újult erővel t á m a d fel a követendő út kérdése. É r t h e t ő , hiszen a régió o r s z á g a ­ i n a k többségében radikális földreformokat hajtanak végre, így az a g r á r i á n u s o k először j u t o t t a k a b b a a helyzetbe, hogy a z á l t a l u k s ü r g e t e t t , a

p a r a s z t teljes felszabadítását célzó p r o g r a m o k m e g v a l ó s u l t a k . Az első v i l á g h á b o r ú t megelőzően a régió o r s z á g a i n a k a g r á r v i s z o n y a i b a n k e t t ő s s é g u r a l k o d o t t : m i k ö z b e n é r v é n y e s ü l t a föld m a g á n t u l a j d o n á n a k r e n d s z e r e , é r v é n y b e n volt, vagy újra életbe l é p t e t t é k a p a r a s z t i m u n k a e r ő feudális kötöttségeit. E z t újjobbágyságnak n e v e z t é k - a r o m á n C. D. Gherea t e r m i n o l ó g i á j á v a l . A h á b o r ú t követően ezt a r e n d s z e r t a n a g y b i r t o k k a l e g y ü t t több o r s z á g b a n is felszámolták. így a túlsúlyos a g r á r s t r u k t ú r a továbbélése folytán is m e g t e r e m t ő d t e k a p a r a s z t i t á r s a d a l o m a l t e r n a t í v á ­ i n a k előfeltételei. A polgári s z a b a d s á g o k és a d e m o k r a t i k u s jogi k e r e t e k hellyel-közzel lehetővé t e t t é k , hogy politikai parasztmozgalmak és pártok alakuljanak. A h a r m a d i k u t a s o k m o s t m i n d e z e k e t a lehetőségeket s z e m előtt t a r t v a e s e t e n k é n t parasztállam l é t r e h o z á s á t célzó s t r a t é g i á k a t t ű z ­ t e k m a g u k elé. E n n e k a s t r a t é g i á n a k egyik legjelentősebb elméleti képvi­ selője V. Madgearu, r o m á n gazdaságszociológus. 31

A fél é v s z á z a d o t is m e g h a l a d ó felzárkózási t ö r e k v é s e k r o m á n viszony­ l a t b a n s e m t u d t á k felszámolni az „alap nélküli forma", a k o n z e r v a t í v o k által m e g f o g a l m a z o t t a x i ó m a jelezte állapotokat. A legkülönbözőbb ideo­ logikus v a l ó s á g m e g h a t á r o z á s o k , sőt a t u d o m á n y o s szakdiszciplínák is é r v e k e t s z o l g á l t a t t a k a n y u g a t i modell érvénytelensége, a l k a l m a z h a t a t l a n s á g a t e k i n t e t é b e n . P é l d á u l a r o m á n p a r a s z t a pszichológiája folytán s e m a l k a l m a s a n y u g a t i életvitelre és é l e t f o r m á r a ; az i r o d a l o m b a n a z a v a n t g á r d e s z t é t i k a i i r á n y z a t o k is a r u r á l i s világ m a g a s a b b r e n d ű spiritu­ a l i z m u s á t m a g a s z t a l t á k . A szociológiában, a szociográfiában a falukuta­ t á s - a m o d e r n interdiszciplináris m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s a ellenére - n e m c s u p á n t é n y f e l t á r á s t szolgált, h a n e m a t á r s a d a l o m b a n az a g r á r s z f é r á t ó l való m e g h a t á r o z o t t s á g o k a t e r ő s í t e t t e . V. M a d g e a r u a S t e r e á l t a l k i t a p o ­ s o t t ösvényen indul el, a m a r x i z m u s , főleg a n é m e t s z o c i á l d e m o k r á c i a t e o r e t i k u s a i v a l vitázva, t e h á t baloldali inspirációkkal hoz újabb é r v e k e t a h a r m a d i k u t a s elmélet m e g a l a p o z á s á h o z . R o m á n talajon a h a r m a d i k u t a s e l m é l e t n e k egy neoliberális, n e o m e r k a n t i l i s t a f o g a n t a t á s ú elméleti kihí­ v á s r a is v á l a s z t kellett a d n i a . í

3

34

3 5

A kérdésnek, m i n d e n h a r m a d i k u t a s s á g a ellenére, fejlődéselméleti vetülete is van. N e m szabad erről megfeledkeznünk, amikor a paraszttársadalom, a parasztállam modelljét vizsgáljuk. Premisszája: a jobbágyfelszabadítást kö­ vetően a mezőgazdaság átalakulásának összehasonlító vizsgálata azt mutatja, hogy a Marx által az „Anglia tipikus példája" szerint felállított törvény a világ m á s részében sehol s e m volt a l k a l m a z h a t ó . Az európai k o n t i n e n s n y u g a t i felében a francia forradalmat követően kisebb-nagyobb időbeli eltolódások­ kal valósult m e g a p a r a s z t s á g feudális k ö t ö t t s é g e k alóli felszabadítása, a m i n e k e r e d m é n y e k é p p e n Nyugat-Európában az ipari forradalom mellett a mezőgazdasági forradalom is lejátszódott. Kelet-Európában viszont az első világháborúig a mezőgazdaságban kettős rendszer volt érvényben: a földmagántulajdon rendszere és a munka feudális kötöttsége. Ennek a k e t t ő s s é g n e k vetettek véget a h á b o r ú t követő földreformok, amelyek K e l e t - E u r ó p á b a n forradalmi jellegűek voltak, vagyis a m e g k é s e t t a g r á r 36

forradalom c s a k m o s t teljesedett ki. M a d g e a r u s z e r i n t a t é r s é g a g r á r f o r ­ r a d a l m a i a z oroszországi e s e m é n y e k k e l v a n n a k összefüggésben, m e l y n e k h a t á s á r a a földbirtokviszonyok d e m o k r a t i z á l á s a teljesebb k ö v e t k e z m é ­ nyekkel j á r t , m i n t N y u g a t - E u r ó p á b a n , a francia f o r r a d a l m a t k ö v e t ő e n . Úgy látja, hogy az orosz forradalom egyetlen e r e d m é n y e „a m e z ő g a z d a s á g p a r a s z t o s í t á s a v o l t " . A földreformok k e t t ő s célt követtek. E g y r é s z t a meglévő p a r a s z t i földbirtokokat oly m ó d o n konszolidálták, hogy t e r ü l e t é t a d d i g a m i n i m u m i g növelték, a m í g a p a r a s z t c s a l á d s z á m á r a lehetővé válik a racionális g a z d a s á g létrehozása, m á s r é s z t belső g y a r m a t o s í t á s s a l újabb p a r a s z t g a z d a s á g o k a t h o z t a k létre. E z utóbbira R o m á n i á b a n a csatolt t e r ü l e t e k és a n a g y b i r t o k kisajátításával nyílt lehetőség. K é t s é g t e l e n , hogy a bolsevik forradalom e s e t e n k é n t n y o m ó s a b b é r v volt a földreformok kikényszerítésében, m i n t a p á r t o k és az u r a l m o n lévők a l t r u i z m u s a . A n n y i bizonyos, hogy a félfeudális, ázsiai jellegű k ö t ö t t s é g e k felszámolásával s t r u k t u r á l i s m u t á c i ó t ö r t é n t , új a g r á r s t r u k t ú r a j ö t t létre, a m e l y n e k bázi­ s á t j e l e n t ő s m é r t é k b e n a családi m u n k á r a épülő p a r a s z t g a z d a s á g k é p e z t e . Nyilvánvaló, hogy a földreform m a g á v a l v o n t a a földtulajdonjog reformját is. A z o n b a n - legalábbis az a g r á r i á n u s íróknál - a földtulajdon abszolút és kizárólagos j o g a t e k i n t e t é b e n v o l t a k f e n n t a r t á s o k , é s z r e v e t t é k u g y a n i s , hogy a n y u g a t i modell a l k a l m a z á s a a birtokviszonyokban a szolgaság és k i z s á k m á n y o l á s újabb eszköze lehet. E z é r t a m a g á n t u l a j d o n t g a r a n t á l ó r e f o r m o t a liberális individualista j o g g y a k o r l a t t a l ellentétben, úgy a k a r t á k végrehajtani, hogy kifejezésre j u s s a n a k b e n n e a földtulajdonnak társadal­ mi funkciói? A n é m e t szociáldemokrata agrárteoretikusok nyomán b e k e r ü l t a z a g r á r i á n u s h a r m a d i k u t a s gondolkodók r e f o r m t e r v e z e t e i b e az a m e g k ö t é s , hogy a m a g á n t u l a j d o n m á r n e m egy olyan i n t é z m é n y , amelyből csak előnyök s z á r m a z n a k , h a n e m ezek a z előnyök a t á r s a d a l o m i r á n t i kötelezettségekkel is j á r n a k . R o m á n i á b a n például - h a n e m valósult is m e g idális formájában ez az elgondolás - a földreform h a s o n l ó t e n d e n c i á k b ó l fakadt. Vagyis a földtulajdont a művelés, a családi m u n k a ­ erő feltételezte. Létrejött, h a n a g y v o n a l a k b a n is, a családhoz kötött földtulajdonlás. Ezzel m i n t e g y realizálódni l á t s z o t t a h a r m a d i k u t a s o k s t r u k t u r á l i s modelljében foglalt ideál alapvető k ö v e t e l m é n y e : létrejött és túlsúlyos szerepet játszott a paraszti kis- és középbirtok. 37

38

9

4 0

Madgearu paraszttársadalom-modellje tehát, a megváltozott körülmé­ n y e k között, m á r nem annyira a gazdasági antikapitalizmusra koncent­ rál, m i n t S t e r e , hanem a n n a k m e g h a t á r o z á r a , hogy mi a szerepe a parasztságnak a kapitalista korszakban. Abból indul ki, hogy a z a g r á r ­ szféra fejlődésének t a n u l m á n y o z á s a n e m m u t a t s e m m i olyan t e n d e n c i á t , a m e l y a földbirtok t e r m é s z e t e s ú t o n t ö r t é n ő k o n c e n t r á l ó d á s á r a és a m u n k a e s z k ö z t ő l való e l v á l a s z t á s á r a u t a l n a . Ahelyett, hogy a k a p i t a l i s t a t e r m e l é s i m ó d n a k megfelelően a földbirtokforma egésze vidéki b i r t o k k á a l a k u l n a , egy fordított folyamat j á t s z ó d i k le: a földtulajdon átalakulása a szolgaság és a k i z s á k m á n y o l á s eszközéből munkaeszközzé. Mindez ellentétes M a r x n a k , K a u t s k y n a k és a többi n e o m a r x i s t á n a k a t á r s a d a l m i 41

osztályokról vallott trilógiájával, és főleg azzal a tézissel, hogy a kapita­ lista k o r s z a k b a n a p a r a s z t s á g á t m e n e t i osztály. M á r csak a z é r t s e m igaz ez, m e r t a p a r a s z t s á g t á r s a d a l m i funkciói a t á r s a d a l m i m u n k a f o l y a m a t ­ b a n n e m s z ű n n e k meg, éppen ellenkezőleg, m e g e r ő s ö d n e k . M i n d e n ü t t az t a p a s z t a l h a t ó - állapítja m e g M a d g e a r u - , hogy számbelileg is n ő a független parasztbirtokosok s z á m a , a k i k „nem kizsákmányoltak, de nem is kizsákmányolók. " A p a r a s z t s á g o n belül is rétegezettség figyelhető meg, a m i t M a d g e a r u h á r o m k a t e g ó r i á b a n rögzít: kis-, közép- és zsíros paraszt. A köztük fennálló különbségeket - szerinte - a birtokolt földterület nagysága, valamint a termelési folyamatban elfoglalt helyük jelezi. E három paraszti réteg egységét az érdekazonosság szolidaritása biztosítja. A földnélküli mezőgazdasági munkást is ebbe a k a t e g ó r i á b a sorolja, mivel életkörülményei, lehetőségei, r e m é n y e i a z o n o s a k a b i r t o k o s p a r a s z t o k é v a l . L á t h a t ó a n M a d g e a r u a m a r x i s t a osztályelmélet k r i t é r i u m a i alapján építi fel a p a r a s z t s á g o s z t á l y - m e g h a t á r o z á s á t . Ebből következik, hogy a p a r a s z ­ t o k - éppúgy, m i n t a p r o l e t á r o k - o s z t á l y ö n t u d a t t a l és a politikai cselekvés képességével is r e n d e l k e z n e k . P r o b l é m á t az osztályharc jelenti s z á m á r a , p o n t o s a b b a n a p a r a s z t s á g n a k az o s z t á l y h a r c b a n való szerepe, amellyel a m a r x i z m u s n e m s z á m o l t . E z t igen leleményesen oldja fel. S z e r i n t e a p r a s z t s á g b a n a n t i k a p i t a l i s t a diszpozíciók éltek m i n d a d d i g , a m í g a keres­ kedelmi tőke, az uzsora, az á r v e r é s és a tőzsde, v a l a m i n t a j o b b á g y r e n d ­ s z e r az egész a 19. s z á z a d b a n könyörtelenül e l n y o m t a . A szövetkezeti h i t e l r e n d s z e r kiépülése a z o n b a n elűzte a faluból az u z s o r á s t , a felvásárló és é r t é k e s í t ő s z ö v e t k e z e t e k t é r h ó d í t á s á v a l c s ö k k e n t e k a p a r a s z t s á g ki­ z s á k m á n y o l á s á n a k lehetőségei. U g y a n a k k o r a politikai d e m o k r á c i a , a polgári szabadságjogok érvényesülése lehetővé t e t t e az o s z t á l y t ö r e k v é s e k m e g n y i l v á n u l á s á t . E z politikai p á r t o k létrejöttében konkretizálódik. T e h á t a p a r a s z t s á g olyan helyzetben van, hogy céljait a p a r l a m e n t á r i s d e m o k r á ­ cia keretei között, politikai pártja révén érvényesíteni tudja, vagyis a m a r x i s t a osztályelmélet r á objektíve s e m v o n a t k o z i k . 4 2

43

44

40

M a d g e a r u m á s i k problémája, hogy K e l e t - E u r ó p á b a n , ahol a b i r t o k o s parasztság - amely a társadalom domináns rétegeként gazdaságilag m e g h a t á r o z ó tényező - m e n n y i r e t u d alkalmazkodni a teljesítmény centri­ kus piachoz. E l e m z é s é t , a cári O r o s z o r s z á g k ö z g a z d á s z a i n a k és s t a t i s z t i ­ k u s a i n a k , főleg Alekszandr Csajanovnak az e r e d m é n y e i r e és elméleteire alapozza. Csajanov a 20-as évek elején B e r l i n b e n megjelent m ű v é b e n a családi m u n k a e r ő r e t á m a s z k o d ó p a r a s z t g a z d a s á g o t összehasonlítja a ka­ pitalista m e z ő g a z d a s á g i ü z e m m e l . Olyan m e g á l l a p í t á s o k a t tesz, a m e l y e k n e m illeszkednek a klasszikus g a z d a s á g t a n kereteibe. A p a r a s z t g a z d a s á g belső s z e r v e z e t é t elemezve megállapítja, hogy a l a p v e t ő e n különbözik a k a p i t a l i s t a üzemétől, amely b é r m u n k á s o k a t a l k a l m a z , profitot realizál és sajátos gazdasági pszichológiát a l a k í t ki. A parasztcsalád sajátos munka­ apparátust alkot, s ez k i h a t gazdasági t e v é k e n y s é g é r e : nem vesz igénybe bérmunkát, nem profitorientált, h a n e m saját s z ü k s é g l e t e i n e k fedezésére törekszik. A z o n b a n n e m a p a r a s z t c s a l á d m é r e t e , h a n e m az általa végzett 4 6

gazdasági tevékenység kiterjedtsége határozza meg magának a családnak a nagyságát. E k e t t ő s , e g y m á s b a fonódó differenciáltság - a g a z d a s á g i és a demográfiai - kétségtelenül reális tényező a p a r a s z t g a z d a s á g m ű k ö d é s i m e c h a n i z m u s á b a n . Nyilvánvaló, hogy a valamiféle t e r m é s z e t e s egyensúly m e g t a r t á s á t gátló k o r l á t o k m i n d i g is jelen v a n n a k . A teljesítményre o r i e n t á l t s á g n a k h a t á r t s z a b n a k a szükségletek. De m i n t egyetlen e m b e r i és csoportszükséglet, a p a r a s z t c s a l á d szükségletei s e m k o r l á t o z h a t ó k csak belső forrásokra. V a n n a k kívülről eredő j a v a k , m e l y e k s z i n t é n szükségle­ t e k e t elégítenek ki. E z é r t a p a r a s z t c s a l á d n a k valamiféle többletet kell realizálnia, hogy ezt a s z ü k s é g l e t e t kielégítse, n e m is beszélve a földesúr­ n a k és az á l l a m n a k j á r ó adókról, melyek s z i n t é n t ö b b l e t t e r m e l é s r e s e r k e n t e n e k . Igaz, ez a többlet n e m profit, viszont az a g r á r i á n u s o k s z e r i n t a p a r a s z t c s a l á d g a z d a s á g á b a n a profit m á s , m i n t a k a p i t a l i s t a vállalko­ zásban, mivel az á r u f o r g a l o m is m á s i r á n y t követ. A p a r a s z t g a z d a s á g b a n a profit m á s célokat szolgál, és m á s f o r m á b a n j e l e n i k meg, m i n t a k a p i t a l i s t a ü z e m b e n . Ebből következik, hogy a k a p i t a l i z m u s n a k egészen sajátos s z e r e p j u t a p a r a s z t g a z d a s á g b a n . Itt a profit egyetlen forrása a munka terméke. 4 7

M a d g e a r u következő problémája: nemzetgazdasági kategória-e a pa­ rasztgazdaság. S z e r i n t e igen, m e r t a p a r a s z t g a z d a s á g o k a t egy olyan komplex reciprocitáson alapuló viszonyrendszer kapcsolja e g y m á s h o z , amely egy specifikus t á r s a d a l o m - s z ö v e t e t képez, így a p a r a s z t g a z d a s á g o k egésze v a l a m e l y e s t n e m z e t g a z d a s á g i egységet a l k o t . Mivel a p a r a s z t g a z ­ d a s á g n e m z á r k ó z h a t el a piaci áruviszonyoktól, jól érzékeli a n e m z e t g a z ­ dasági k u l t ú r á k h a l a d á s á t a világban, t e r m é k e i n e k révén pedig kitapintja a v i l á g g a z d a s á g p u l z u s á t . E n n e k ellenére m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a kapi­ t a l i z m u s m i n t világrendszer a t e r m e l é s k a p i t a l i s t a szervezetével n e m hatol be a p a r a s z t g a z d a s á g o k n a g y többségébe, h a n e m k e r e s k e d e l m i a p p a r á t u s á v a l fosztja m e g ő k e t a profittól, és rendeli alá t e r m e l é s ü k e t a k a p i t a l i s t a piac p a r a n c s a i n a k . M á s szóval: az é r t é k t ö b b l e t e t k e r e s k e d e l m i n y e r e s é g formájában vonja el. A p a r a s z t g a z d a s á g a világgazdasági r e n d ­ szerrel is c s a k a k e r e s k e d e l e m révén áll k a p c s o l a t b a n . Anélkül, hogy tovább r é s z l e t e z n é n k M a d g e a r u fejtegetéseit, a m e l y e k j ó r é s z t Kozinszkij, Tselinzev, Pernusin, Makarov e r e d m é n y e i t hasznosítják a földjáradék, az árviszonyok, a t ő k e k a m a t , a m u n k a i n t e n z i t á s t e k i n t e t é b e n ' ' , a n n y i t leszögezhetünk, hogy m i n d e z e k a r r a szolgálnak s z á m á r a , hogy igazolja a n n a k a korábbi m e g á l l a p í t á s á n a k a létjogosultságát, mely s z e r i n t a parasztcsaládok gazdaságának totalitása nemzetgazdasági kategória. 4 8

49

0

T é m á n k szempontjából lényeges, hogy M a d g e a r u m a g á é v á teszi és rendszerezi a többiek e r e d m é n y e i t , nagyobb t u d o m á n y o s a p p a r á t u s s a l érvel, m i n t b á r m e l y korábbi és k o r t á r s h a r m a d i k u t a s , éspedig a n n a k bizonyítása é r d e k é b e n , hogy Közép-Kelet-Európa agrártársadalmainak struktúrájában nem alkalmazható a nyugati ipari társadalmak modellje. A g a z d a s á g , a t á r s a d a l o m , a politika, a k u l t ú r a m á s m i l y e n s é g e , a N y u g a ­ tétól való eltérő volta s e m a klasszikus liberalizmus, s e m a m a r x i z m u s

elméletével n e m í r h a t ó le. Ebből következően ezek társadalom-modellje s e m lehet k ö v e t é s r e a l k a l m a s . A Nyugattal szembeni differentia specificum á t e t á r s a d a l m a k a g r á r s t r u k t ú r á j a nyújtja, amely a megkésett agrárforra­ d a l m a k a t követően és ezek eredményeképpen m e g h a l a d t a a tradicionális a g r á r s t r u k t ú r á t , új viszonyokat t e r e m t e t t a m i n d e n n a p i élet szférájában. T e h á t a régió haladás-, fejlődés-modelljének ezekből a realitásokból kell kiindulnia. N o h a e r e n d s z e r n e m izolált, h a n e m m a g a is egy g a z d a s á g i v i l á g r e n d s z e r része, a világrendszer kihívásától m e g s z a b o t t h a l a d á s r a nyújtott v á l a s z a n e m lehet m á s , m i n t a p a r a s z t o s í t o t t m e z ő g a z d a s á g n e m z e t i ö s s z t e r m e l é s é n e k fokozása. E z a z o n b a n hitel, s z ö v e t k e z e t és iskola nélkül elképzelhetetlen. H i á n y u k e s e t é n m é g n e m z e t i i p a r s e m létezhet. M a d g e a r u h a r m a d i k u t a s elmélete, a m e l y e t gazdasági elmélettel is m e g a l a p o z o t t , nyíltan k ö v e t e t t politikai célokat is: a parasztállam l é t r e h o z á s á n a k fontosságát h i r d e t t e . A harmadikutas alternatíva tehát nemcsak kapitalizmusba, h a n e m a polgári d e m o k r á c i a i n t é z m é n y e i b e is beágyazódott, d e úgy, hogy a z elsőhegedűs s z e r e p é t a p a r a s z t s á g töltse be. Az ú n . m e g k é s e t t a g r á r f o r r a ­ d a l m a t követően bizonyos é r t e l e m b e n , főleg politikai és ideológiai okokból, r o m á n viszonylatban is s t a g n á l á s áll be, az á t m e n e t i s é g , h a viszonylago­ s a n is, de p e r m a n e n s s é válik, a m i a t ö r é k e n y kelet-európai civilizációknak a h u m á n s z f é r á b a n elért modernizációs v í v m á n y a i t is megkérdőjelezi. M a g a M a d g e a r u is a V a s g á r d a á l d o z a t a lesz... Ilyen k ö r ü l m é n y e k közepet­ te a harmadikutas agráriánus alternatíva, noha a román parasztpárt 1928-ban h a t a l o m r a kerül, nem realizálódik, a parasztállam víziója utópia maradt. T é n y viszont, hogy a h a r m a d i k u t a s o k elméleti m u n k á s s á ­ g a szélesebb síkon is t u d a t o s í t o t t a a modernizáció-polgárosodás befejezetlenségét, egyfajta s t r a t é g i á t is f e l m u t a t o t t , m e l y e t a k é s ő b b i e k b e n e s e t e n k é n t , igaz, m ó d o s í t o t t f o r m á b a n , f e l h a s z n á l t a k a t á r s a d a l m i gyakor­ l a t b a n . N o h a k o r t á r s és korábbi m i n t á k r a , e l m é l e t e k r e a l a p o z t á k é r v r e n d ­ s z e r ü k e t , szociológiai konkrétumból indultak ki, e s e t e n k é n t s i k e r ü l t is jobb b e l á t á s r a b í r n i u k a nem-szelektív modellkövetőket, v a l a m i n t felkel­ teni a m ú l t b a n tévelygő n a c i o n a l i s t á k lelkesedését is. M a d g e a r u a g r á r t á r sadalom-modellje n e m kapitalista, d e n e m is bolsevik, sokféle e s z m e i h a t á s t egyesít m a g á b a n , tengelyében azonban - akárcsak Sterénél - a szövetkezet áll. A szövetkezeti r e n d s z e r felügyelete alá vonja a k e r e s k e d e ­ lem és a hitel összes szálait, kapcsolatot t e r e m t az á r u k és a t ő k é k világpiacával, m e g m e n t i a falu családi g a z d a s á g a i t a pauperizálódástól, megszervezi a t e r m e l é s t racionális alapokon, és m a x i m á l i s a n biztosítja a n e m z e t i t e r m e l ő e r ő k fejlődését. D e m i n d e z n e m j e l e n t i a k a p i t a l i s t a vállalkozási f o r m á k k i z á r á s á t a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i élet m á s területeiről, h a n e m c s u p á n korlátozni k í v á n t a tevékenységi k ö r ü k e t a p a r a s z t i érdek­ v i s z o n y o k n a k m e g f e l e l ő e n . T e h á t a r a c i o n á l i s - t u d o m á n y o s invesztigációkból k i k e r e k e d ő harmadikutas-modell megalkotóinak elméleteit joggal sorolhatjuk a fejlődéselméletek közé is. M e r t képviselőik végül is a h a l a d á s , a fejlődés s t r a t é g i á i n a k kidolgozására vállalkoztak. H o g y n e m 51

j á r t el felettük az idő, a z t K ö z é p - K e l e t - E u r ó p a - s z e r t e a r e m o d e r n i z á c i ó k n a p i r e n d r e t ű z é s e igazolja, s az a tény, hogy ilyen vagy olyan f o r m á b a n a z s u r n a l i s z t i k á b a n , a s z a k i r o d a l o m b a n m a is fellelhetjük őket. D e a n a g y kérdés t o v á b b r a is fennáll: milyen ú t o n haladjunk?

Jegyzetek Ivan Szelényi: Ideje o „trećem putu " u Mađarskoj. In Naše Teme, Zagreb, 1989., 33/10., 2552-2566. o. A Szelényi-tanulmány a lengyel, román, szerb-horvát modernizációs elméleteket bemutató különszámban szerepel, melyet a zágrábi Naše Teme szerkesztősége kezdeményezett. Szelényi a magyar harmadikutasokat három csoportba sorolva tárja fel, miben nyilvánul meg a (1.) centristák, a populisták (2.) s az (3.) e század 80-as éveinek elméletírói vonatkozásában a harmadikutasság. A centrista Széchenyi Istvánt, A Kelet népe címmel 1841-ben megjelent könyv szerzőjét a „harmadik út" első megfogalmazójának ítéli meg. Megállapítását arra alapozza, hogy Széche­ nyi elgondolásában a polgárosodást a nemesség vezeti, ezáltal a nemzeti korlátok felszámolhatók, és a magyarok ázsiai eredete előnnyé válik. Széchenyinek ebben az elképzelésében azonban nincs semmi, ami a harmadikutas alternatívára utalna. Ugyanez a helyzet Kemény Zsigmond vonatkozásában is, akinek a Forradalom után, Még egyszer a forradalom után című munkáira hivatkozik a szerző, de legfeljebb az tűnik ki belőlük, hogy Kemény az arisztokrácia feladataként jelöli meg annak a széles értelemben vett középosztálynak a létrehozását, amely képes a társadalom irányításra, ez pedig szintén nem olyan elképzelés, amely „meta-nemzeti kategóriaként" a harmadikutasságot jelentené (lásd: Szelényi, i.m. 2554 o.). Egyszerűen arról van szó, hogy az arisztokrácia elméletírói (Eötvös József is) a konkrét magyar társadalmi állapotok alapján, mivel a nemességen kívül más vezető elit nem létezett, a polgárosodás kibontako­ zását - mint máshol is Közép-Kelet-Európában - felülről kezdeményezett folyamatként fogták fel. Ez a térség más elméletíróinál sem jelentette a harmadik út alternatíváját, már csak azért sem, mert számukra a demonstrációs effektust a nyugati minta szolgáltatta. Abban, hogy a magyar polgárosodás csak részlegesen sikerült, a belső tradicionális kötöttségek mellett a birodalmi, tehát a nem-nemzeti politikai keret viszonyai is közrejátszottak. A sikertelenségért tehát nem kizárólag a centralisták okolhatók, hanem magának a társadalomnak a „természete" is. Meglátásunk szerint az a legfőbb probléma, hogy a modernizáció-pol­ gárosodás együttesét különválasztják, és csak a polgárosodás szociológiai aspektusára helyezik a hangsúlyt, noha a kettő egymást feltételezi. Szelényivel ellentétben például A. Gerschenkron A gazdasági elmaradott­ ság - történelmi távlatból (Budapest, 1984.) című igen jó tanulmányában pedig csak a modrnizációra, vagyis az iparosításra összpontosít, a gazdasági aspektusokra, így a polgárosodás problematikája teljesen elsikkad. ' Ami a populizmust illeti, a Szelényi által alkalmazott besorolás, véleményünk szerint, túlzottan aktualizáló. A magyar népi írók és szociográfusok munkáiban - gondolunk itt Németh László 1943-ban elhangzott előadá­ sára a szárszói konferencián, Kovács Imre beszédére (Ifjúsági parlament a Balaton partján. Híd, 1943/1.), de ide sorolhatjuk a konzervatív Szekfü Gyula történész Valahol utat tévesztettünk (1943) című tanulmányát is -, amelyekben a polgárosodás alternatívái körül folyik a vita, és amelyekben (

az értelmiség szerepe hangsúlyozódik ki, a „harmadik oldal" (Németh László) fogalma nem azonosítható a populizmus fogalmával. A paraszt­ polgárosodás gondolata sem erre utal. A népiek kétségkívül harmadiku­ tasok voltak, sőt rájuk nézve találóbb a „harmadikutas demokrata" megjelölés (lásd: Gyurácz Ferenc: A populizmus értelmezéseiről. In Hitel, 1992/1., 33.0.). Ha viszont a Margaret Canovan (Two Strategies for the Study of Populism-Offprint from Political Studies. Volum. XXX. Number. 4. December 1982. Oxford, 544-550.O.) populizmus-tipológiájából kibonta­ kozó tartalmakra is figyelünk, akkor nyilvánvaló a paletta sokszínűsége. Eszerint létezik egy agráriánus populizmus: pl. 1. farmer-radikalizmus (a 19. század végi amerikai populizmus vagy az e század 30-as éveinek nyugat-kanadai farmermozgalmai), 2. intellektuális agrárszocializmus (az orosz narodnyikok), 3. parasztmozgalmak (a két világháború közötti kelet-európai parasztpártok), továbbá politikai populizmus: pl. 1. populista diktatúra (J. Peron, Huey Long), 2. populista demokrácia (referendum és participado, Svájc), 3. reakciós populizmus (G. Wallace, Enoch Powell), 4. politikai populizmus (nem ideologikus, a népre hivatkozik: pl. de Gaulle, J. Cárter). Vagyis nincs egységes nézet a populizmus fogalmát és jelentés­ tartalmát illetően, ezzel szemben fennáll a fogalom használatának sokfé­ lesége. Populizmusnak lehet nevezni bármit, ami a népet magasztalja, a kisember pátoszát hangsúlyozza. Magyar viszonylatban, főleg a hétköznapi zsurnalisztika, a népieket is e fogalom körébe vonja, negatív értelemben, noha a populizmus terminust pozitív előjellel a népi mozgalom nyugati emigránsai használták irányzatuk megnevezésére (lásd: Gyurácz F., i.m. 40-41.O.).

De volt folytatása is, és ebben kétségtelenül igaza van Szelényinek, mert pl. Erdei Ferenc és Bibó István munkáiban is vannak harmadikutas vonások, s az általuk felvázolt alternatíváknak és stratégiáknak volt folytatása száza­ dunk 70-es éls 80-as éveiben, amikor a létező szocializmus feltételei között megindult egy polgárosodási folyamat. Ezt a folyamatot nevezi Szclényi „szocialista polgárosodásnak" (lásd: Szelényi Iván: Harmadik út? Polgá­ rosodás a vidéki Magyarországon. Budapest, 1992.). Abban a tényben, hogy a modern nacionalizmus olyan patriotizmus, amely kohézióra és kulturális hegemóniára törekszik,pozitív vonás is rejlik (lásd: E. Gellner: Nations and Nationalism. Ithaca and London, 1983., 138.0.). Csakhogy van egy illuzórikus valóságmeghatározás is, amely a múltba menekül vagy abból táplálkozik. Pl. Lengyelország fogalma hagyományo­ san a kereszténységre épül: Lengyelország a kereszténység pajzsa; Lengyel­ ország a Nyugat szerves része, vagy pedig a szarmatizmus országa - a lengyel-litván unió -, annak a multietnikai nemességnek az ideálja, amely magasabbrendűnek tartja a nemesi köztársaságot, mint a nyugati monar­ chiát (lásd: Andrzej Walicki: Razvoj i modernizacija upolijeljenoj Polskoj. Nase Teme, Zagreb, 1989. 33/10.). A. Mickiewicz már a Nyugat alkonyáról beszél, szerinte a zsidóknak, a szlávoknak és a franciáknak messianisztikus küldetésük van. Barbár frisseségre, Napóleon-típusú karizmatikus szellemre van szükség, mivel a Nyugat elvesztette vitalitását, a nagy törvényhozók helyét felváltották a jogászok, a spirituális erőt a parlamenti viták helyettesítik, a bürokratizált egyház megszakította kapcsolatát az egyénekkel (lásd: A. Walicki, i.m. 2525-2526.0.). A 19. század második felében az agrárkonzervatívok Lengyelországban is az organikus lengyel­ keresztény cselekvést, a nemesség hagyományos értékeit, a Jelenski képvi­ selte radikális antiszemitizmust állították szembe a nyugat-európai szcicntizmussal. Az első világháborút megelőzően a militáns intellegencia képviselői, a népi demokraták harmadikutas elgondolásaikban azt vallot­ ták, hogy a lengyel társadalmat alulról kell megreformálni a nemzeti célok

megvalósítása végett (lásd: A. Walicki: The Paris Lectures of Mickiewicz and Russian Slavophilism. In The Slavonic and East European Review. Vol. XLVI. Jan., 1968., IO6.0J. Román viszonylatban a N. Iorga történész alapította Sámánátorul (Magvető) folyóirat és a körülötte kibontakozó mozgalom egyfajta múltba tekintő, moralizáló nacionalizmussal nemcsak a nemzeti kultúra megteremtésére vállalkozott, hanem szellemi előzményéül szolgált az első világháborút követő szélsőjobb mozgalmaknak. A. Hasdcu, Iorga képviselte pszicholó­ giai, ideológiai eszmecsere a politikai terrorizmus mellett kiváltott egy harmadikutas reakciót is, amelynek képviselői a Gindirea folyóirat köré csoportosultak. Fő korifeusuk, N. Crainic végül is szintén a szélsőjobboldal mozgalmában köt ki (lásd: N. Crainic: Ortodoxie si etnocratie - Ortodoxia és etnokrácia. Bucuresti, 1937.). Akárcsak Nae Ionescu, a bukaresti egyetem filozófiatanára is, aki olyan hatással volt az ifjú nemzedék tagjaira - M. Eliade, Emil Cioran, C. Noica stb. -, hogy követték mesterük szélsőjobb nézeteit, sőt elméleti munkásságukkal maguk is erősítették a mozgalmat (lásd: Pászka Imre: Az abszolútum hétköznapjai. Világosság, 1992/5., 352-357.0.). Volt egy másik törekvés is, amely Lucián Blaga kultúrfilozófiájában fogalmazódott meg (Trilógia culturii-A kultúra tri­ lógiája. Bucuresti, 1969.), amely az autochtonitást ki akarta egyenlíteni az eurocentrizmussal, vagyis azt hirdette, hogy koegzisztencia van a kis és nagy kultúrák között. A román szélsőjobbnak, amelyhez valamilyen formában a két világháború között az értelmiség bizonyos csoportjai csatlakoztak, széles tömegbázisa volt (lásd: Armin Heinén: Die Legion „Erzengel Michael" in Rumänien. Soziale Bewengung und politische Organization. München, Oldenbourg, 1986.). 5 Lásd: 1., 2. számú jegyzet. 6 A kultúra és a civilizáció szembeállítását a legélesebb formában Aurel C. Popovici: Nationalism si democratie. O criticä a civilizatiei moderne (Nacionalizmus és demokrácia. A modern civilizáció bírálata. Bucuresti, 1910.) című munkája példázza. 7 N. Iorga szerint az alkotmányosságnak és a parlamentarizmusnak voltak román hagyományai, amelyek az 1300-as évekig nyúlnak vissza. Ezen a tradíción kellett volna felépíteni a nemzeti szolidaritáson alapuló államot. Majd megállapítja: ,Amikor annyi viszontagság után megalapítottuk ezt a szerencsétlen Romániát, érthetően nem azért tettük, hogy részvénytársa­ sággá váljon " (lásd: N. Iorga: Congresul petrolistilor - Az olajbányászok kongresszusa. In Neamul románesc, 1907. 31. sz., 482.o.). 8 A kérdést nagyobb összefüggésekben vizsgáltuk idézett tanulmányunkban (lásd: Világosság, Budapest, 1992/5., 352-375.0.). 9 Román vonatkozásban e tekintetben lásd a Social Change in Románia 1860-1940 (Kenneth Jowitt, University of California, 1978.) című kötet fejlődéselmé­ leti tanulmányait, valamint a Zágrábban megjelent Nase Teme 1989., 33/10. számában Reith Hitchins: Rumunjski taranizam: „treci put" (2465-2483.o.), Virgil Nemoianu: Rumunjski razvojni modeli 1940-ih godina (2567-2581.0.) című tanulmányokat. A modernizáció kérdésének gazdasági vetületeit gazdag statisztikai anyaggal John R. Lampe és Marvin R. Jackson illusztrálja: Balkan Economic History, 1550-1950. From Imperial Borderlands to Developing Nations. Indiana University Press. Bloomington, 1982., 159-328.0.). 10 Lásd: magyar vonatkozásban Erdei Ferenc, Bibó István, Veress Péter stb. munkásságáról Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék (Püski, New York, 1983., 153-241.0.) című kötetét, lengyel vonatkozásban: S. Brozowski, Abramowski, Roman Dmowski stb. mun­ kásságáról A. Walicki (i.m. In Nase Teme, Zagreb, 1989. 30/10., 2543-

2548.1.) tanulmányát, román vonatkozásban C. Stere, Virgil N. Madgearu marxista, szociáldemokrata inspirációit (részletesebben: 30-35. jegyzet). Borbándi Gyula: i.m. 75.0. ConstanHn Stere: Socialdemocratism sau poporanism? (Szociáldemokrácia vagy népiség?). VI. rész. In Viata Románeascá, Iasi, 1907., 8., 69.o. 13 i.m. In Viata Románeascá. Iasi, 1907¡9.,187.o. 14 i.m. 23.o. 15 uo. 16 i.m. 17.o. 17 i.m. 30.o. 18 i.m. 36.o. 19 i.m. 50.o. 20 i.m. 60.o. 21 i.m. 61.o. 22 uo. 23 uo. 24 uo. 25 uo. 26 uo. 27 28 i.m. 62.0. 29 uo. 30 i.m. 63.o. Vlad Georgescu: Istoria románilor. De la origini pina in zilele noastre. (A románok története. A kezdetektől napjainkig). III. kiadás. Humanitás, Bucuresti, 1992., 203-223.O. és Virgil N. Madgearu: Evolutia economiei románesti (A román gazdaság fejlődése). Bucuresti, 1940., 5-23.0. C. Dobrogeanu Gherea: Opere complecte vol. 4. Neoiobágia (Összes művei IV. Ujjobbágyság) Bucuresti, 1977., C. D. Gherea az első a régióban, aki korrelációt lát a fejlettség és elmaradottság között. Marxista alapállásból, de végül is konzervatív ok-okozati összefüggésben elemzi Románia agrár­ viszonyait. Ez a módszertani bukfenc segítette abban, hogy az ujjobbágyság a föld magántulajdonából és a munka feudális kötöttségéből eredő kettős természetét leírja. C. Rádulescu-Motru: Psihologia poporului román (A román nép pszichológiája. Bucuresti, 1937.) c. rövid tanulmánya. A gindirizmus (a gondolkodás) irányzata, amely a Gindirea folyóirat köré csoportosult értelmiségiek köre. Lásd e tekintetben D. Micu: Gindirea si „gindirism" (Bucuresti, 1975.) című terjedelmes monográfiáját, újabban pedig Emil Pintea Gindirea (Dacia, Cluj, 1992.) című antológiájának bevezető részét (5-10.O.). D. Gusti szociológiai iskolája, a monografikus faluszociológia, valamint a diákságnak a kutatásokba való bevonása számos fiatal értelmiségi szá­ mára egy életre szóló elkötelezettséget jelentett a rurális világ, a román falu iránt (lásd: D. Gusti: Sociologia militans - A militáns szociológia. Bucuresti, 1973.). Egyrészt kihívást jelentett Madgearu számára St. Zeletinnek a Burghezia romána. Originea si rolul ei istoric (A román polgárság. Eredete és történelmi szerepe. Bucuresti, 1925.) című neomerkantilista, neoliberális marxista metodikát használó, a román polgárságot apologizáló műve, másrészt E. Lovinescunak az Istoria civilizatiei románé moderné (A modern román civilizáció története I-III. Bucuresti, 1924-1926.) című szociológiai munkája, amely a szinkronizáció és imitáció elve alapján a követendő utat szükségszerűségként a nyugati modellben jelöli meg. Virgil N. Madgearu: Agrarianism, capitalism, imperialism. Bucuresti, 1936., 37.

ÜI im. 38. 38

i/o.

Lásd: Nouvelles Legislations agraires en Europe Centrale (In Revue Internati­ onale du travail. Vol. VI.No.3.1922., 127.0.). V. Madgearu, i.m. 46.o. ™ i.m. 47.o. Y i.m. 48.o. i.m. 53.o. Madgearu kidolgozza a rurális demokráciára épülő participativ parasztállam modelljének programját, melyet a román Nemzeti Parasztpárt is magáévá tesz. Lásd: V. N. Madgearu: Táránismul. Bucuresti). Ehhez csatlakozik C. Rádulescu-Motru: Táránismul un suflet si o politicá (A parasztmozga­ lom egy lelkiség és egy politika. Bucuresti) című, különösen a parasztság pszichológiai karakterének pozitívumait hangsúlyozó tanulmánya. Alexander Tschaianow: Die Lehre der bauerlinchen Wirtschaft. Versuch einer Theorie der Familienwirtscht in Landbau. Berlin, 1923., 34-63.0.). V. N. Madgearu: Capitalism...66.0. ° i.m. 70.o. ll i.m. 71.0. f i.m. 72-75.0. i.m. 138.0. 4 4

4

5 1

Rezime

Od imitacije do kreacije j e d n o g modela: p r o b l e m „ t r e ć e g p u t a " u C e n t r a l n o j i Istočnoj E v r o p i

Problematika „trećeg puta" u Centralnoj i Istočnoj Evropi je određena deformacijama imitacije zapadnog modela modernizacije. Mislioci ovog pravca nisu odbacivali modernizaciju ili procese koji su uslovljavali nastanak građanskih slojeva, samo nisu prihvatali boljševički i zapadni tip modernizacije. Bili su pristalice takve modernizacije koja se zasniva na artikulaciji datosti nacionalnog društva. Karakterisao ih je izraziti altruizam prema budućnusto nacye. Upravo zbog navedenih razloga se mora opreznije baratati sa prečesto korišćenim pojmovima populizma i fundamentalizma u ovom kontekstu. Naime, posredi je spoznaja da bez adaptacije nema modernizacije. „Treći put" je regionu svojstvena društvena-naučna utopija. Cilj ovog rada je, da u sklopu različitih teorija o trećem putu identifikuje onu sintagmu koja na poznato pitanje („negde smo pogrešili put"), ne odgovara ideološki-politički, nego pokušava s obzirom na strukturalne analize društva i ekonomije da nađe najpovoljnije rešenje. Jedan od problema koji se javljaju pri tome je kulturalna određenost modernizacije: da li je elitna ili narodna kultura osnova uspešne modernizacije. Autor posvećuje posebnu pažnju deformacijama procesa modernizacije u centralnom i istočnom delu Evrope. U ovom kontekstu raspravlja o tzv. narodnjacima koji se prema njemu ne mogu izjednačiti sa fundamentalnim populistima, pre su karakteristični po izričitom naglašavanju značaja agrarnih problema i seljaštva kao nosioca promene alter­ native. Po tome njihovi modeli se mogu tretirati kao modeli razvoja.

Summary F r o m t h e I m i t a t i o n to t h e Creation of a Model: t h e P r o b l e m s of t h e „ T h i r d W a y " in C e n t r a l a n d E a s t e r n E u r o p e The scope of problems concerning the „third way" in Central and Eastern Europe is determined by the deformations that the imitation of the western model of modernization has undergone. The thinkers of this trend did not reject modernization or the process which brougth about the emergence of the middle classes but they opposed both the bolshevik and the western type of modernization. They adhered to a type of medrnization based on the articulation of the potentials of a national society. A distinct altruism concerning the future of their nation, was their characteristic feature. And it is because of the reasons mentioned t h a t one should be more careful when handling about with the concepts of fundamen­ talism and populasm in this context. That is, the perception emerges t h a t there can be no modernization without adaptation. The „third way" is a socio-scientific Utopia characteristic of a given region. The aim of this work is to identify, within the various theories on the „third way", the syntagm which does not give an ideological or political answer to the well-konwn question („we have taken the wrong turn somwhere") but which rather ties to take account of the structural analysis of the society and economy in order to find the most suitable solution. One of the difficulties cropping up is that modernization is culturally determined: is it the culture of the elite or folk culture that successful modernization is based upon? The author focuses special attention on the deformations of the processes of modernization in Central and Eastern Europe. In this context he argues that the so called „populism" („völkisch") cannot be bracketed together with the fundamental populists; they could be much rather characterized by putting a pronounced emphasis on the importance of the peasantry as well as on the importance of the agrarian problems as the driving force of the alternative change. By this their models can be looked upon as models of development.

Székely László MODERNIZÁCIÓS VÁLSÁG ÉS NACIONALIZMUS

Identitáskérdés

a mai „Jugoszláviában": Antagonizmus a közösség szervezése

és

1992-t í r u n k . Jugoszlávia m á r n e m létezik, d e itt v a n n a k h e l y e t t e a háború borzalmai. A volt J u g o s z l á v i a népei e t n i k a i Babilonban éltek; az ú j o n n a n a l a k u l t önálló k ö z t á r s a s á g o k - Szlovénia kivételével - e t n i k a i l a g végtelenül ö s s z e t e t t e k , és nemzetiségi s o k s z í n ű s é g ü k folytán k i m o n d h a t a t l a n u l bo­ nyolult az i r á n y í t á s u k ( k o r m á n y z á s u k ) . A volt J u g o s z l á v i á b a n élő legna­ gyobb s z á m ú n e m z e t i k i s e b b s é g n e k , a z a l b á n s á g n a k a j a v a r é s z e (1991-ben kb. 2 millió) Szerbia déli t a r t o m á n y á b a n él, és h a t á r o z o t t a n követeli e l s z a k a d á s á t Szerbiától s a t t ó l az országtól, a m e l y a volt J u g o ­ szláviából m e g m a r a d t . Számbelileg m á s o d i k helyen a m a g y a r kisebbség áll (426 000), a m e l y főleg a Vajdaságban (a Szerbia északi t a r t o m á n y á b a n ) összpontosul, s a l a k o s s á g 18,9%-át teszi ki. R a j t u k kívül m i n t e g y 2 0 0 0 0 0 cigány és m é g húsz, százezernél n e m nagyobb l é t s z á m ú egyéb n e m z e t i s é g él az egykori J u g o s z l á v i á b a n . A volt föderatív egységek közül Szlovénia az egyetlen, a m e l y n e k lakossága főleg az á l l a m a l k o t ó n e m z e t tagjaiból áll (az 1 891 0 0 0 lakos 90%-a szlovén). S z e r b i á b a n a s z e r b e k a l a k o s s á g 66%-át alkotják (9 3 1 3 000), de élnek szerbek B o s z n i a - H e r c e g o v i n á b a n (32%) és H o r v á t o r s z á g b a n is ( 1 4 , 2 % ) . A h o r v á t o k n a k a m a g u k o r s z á g á b a n 7 5 % (4 600 000) a lakossági r é s z a r á n y a , a 4 124 000 összlakossága B o s z n i a H e r c e g o v i n á b a n pedig 18,4%. I t t l é t s z á m b a n a m u z u l m á n n e m z e t i s é g ű e k ( m u z u l m á n v a l l á s r a t é r t szlávok utódai) v e z e t n e k 39,5%-kal. A m o n t e n e g r ó i a k a C r n a Gora-i K ö z t á r s a s á g l a k o s a i n a k 68,5%-át teszik ki, i t t a legnépesebb kisebbség a m u z u l m á n (12,5%). A majd kétmillió lakosú M a c e d ó n i á b a n 6 7 % a m a c e d ó n , 3 0 % az albán. J u g o s z l á v i a l a k o s s á g á n a k c s u p á n 5%-a vallotta m a g á t j u g o s z l á v n a k , s ebből az á t l a g n á l m a g a s a b b a r á n y b a n Vajdaságban, H o r v á t o r s z á g b a n és B o s z n i a - H e r c e g o v i n á b a n , 2%-nál kevesebb Szlovéniában, M a c e d ó n i á b a n és Kosovo t a r t o m á n y b a n . A vegyes h á z a s s á g o k a r á n y a 1 9 8 2 - 8 7 - e s időszakban 13,4% volt, s a k ö z t á r s a s á g o k közötti megoszlása megfelelt a j u g o s z l á v o k é n a k (Petrovic: 1987 és 1990). Szlovénia, H o r v á t o r s z á g é s a

Az egy főre eső nettó jövedelem és az 1000 lakosra jutó foglalkoztatottak száma Nettó jövedelem (dinárban)

Index

Foglalkoztatottak száma (1000 főre)

22,810 27,762 24,702 23,366 21,543 21,153 18,368 17,982 17,853

100,0 121,7 108,3 102,4 94,4 92,7 80,5 78,8 78,3

426 665 500 443 409 346 391 388 222

Jugoszláv SZSZK Szlovénia Horvátország Vajdaság Szűkebb Szerbia Hercegovina Montenegró Macedónia Kosovo Forrás: Berković, 1986:150.

2. t á b l á z a t Fejlődési index

befektetés Inda 1952 Index 1983 Index vuuuk 1983 utak 1983 Himitisok Index Villanygazdaság

JSZSZK

Szlovénia

Horvátország

Vajdaság

Szűkebb Szerbia

B-H»"

Montenegró Macedónia

3200 100,0 928 100.0 •4074 100.0 ••3.7 ••1.9 750 100.0 •••2666

5358 167.4 1625 175.1 6258 153.6 5.2 42.3 972 129.6 4797

3604 112.6 813 87.6 5085 124.8 4.8 33.2 804 107.2 2499

3962 95.7 272 29.3 4582 112.5 6.9 21.2 1314 112.4 1314

2983 93.2 903 97.3 306 91.0 3.5 25.7 724 96.5 2549

2640 8.5 1348 145.3 3532 86.7 1.9 17.4 581 77.5 2305

3942 123.4 1372 147.8 4850 119.0 1.6 15.2 723 96.4 4807

• Az egy fóré e»ó átlagbefektetés 1952-1983 között 1972-ei állandó árakban •• 1000 xm -re eső vasútvonal km-ben •• 1000 km-re eső modern úthálózat km-ben • • • kW/h • • • • Bosznia-Hercegovina Forrás: Berkovií, 1916:149 1

2719 85.0 757 81.6 2675 65.7 2.7 16.1 666 88.8 2426

Kosovo

1829 57.2 299 32.2 2166 53.2 3.1 15.9 301 40.1 1156

A jugoszláv lakosság nemzetiségi megoszlása 1981-ben Jugoszlávia

22 427 000

100.0 (%)

Szerb

8 140 507

36,3

Horvát

4 280 507

19,8

Muzulmán

1 990 890

8,9

Szlovén

1 753 571

7,8

Macedón

1 341 598

6,0

579 043

-2,6

Jugoszláv

1 219 024

5,4

Albán

1 730 838

7,7

Magyar

426 827

1,9

Bolgár

36 189

0,2

Cseh

19 624

0,1

Olasz

15 132

0,0

Német

8 712

0,0

Cigány

168 197

0,7

Román

54 955

0,2

Ruszin

23 286

0,1

Szlovák

80 334

0,4

Török

101 291

0,5

Vlach

32 071

0,1

Nem nyilatkozott

46 701

0,2

Régiót jelölt

25 730

0,1

Egyéb

32 397

0,1

153 545

0,7

Montenegrói

Ismeretlen

F o r r á s : Petrovié, 1987: 3 0 - 3 1

A társadalmi termék és a foglalkoztatottság alakulása az 1978-1989. évi klőszakban Társadalmi Foglalkoz­ termék * tatottság (milliókban) (ezrekben)

Év

Munka­ nélküliség (ezrekben)

Termelé­ kenység

Egy főre eső társ. termék

1978

347 799

5384

735

68 479

15 832

1979

372 317

5615

762

70 315

16 801

1980

380 864

5798

785

69 802

17 076

1981

386 371

5966

809

68 704

17 230

1982

388 174

6104

862

65 420

17 141

1983

384 265

6222

910

63 303

16 804

1984

391 836

6355

975

65 208

17 064

1985

397 742

6516

1040

64 539

17 027

1986

407 748

6716

1087

64 440

17 525

1987

403 124

6866

1081

62 782

17 933

1988

396 627

6884

1132

67 087

16 835

1989

398 555

6876

1201

65 620

16 824

Mutatószám 1987=100 1978

100.0

100.0

100.0

100.0

100.0

1979

107.0

104.3

103.7

102.7

106.1

1980

109.5

107.7

106.8

101.9

107.9

1981

111.1

110.8

110.1

100.3

108.8

1982

111.6

113.4

117.3

95.5

108.3

1983

110.5

115.6

123.8

92.4

106.1

1984

112.7

118.0

132.7

95.2

107.8

1985

113.2

121.0

141.5

94.2

107.5

1986

117.2

124.7

147.9

94.1

110.7

1987

115.9

127.5

147.1

91.7

113.3

1988

114.0

127.9

154.0

90.7

106.3

1989

114.4

127.7

163.4

95.8

106.3

* 1972-es állandó árakban Forrás: Jugoszláv Statisztikai Évkönyv

Vajdaság s z á m í t o t t fejlett régiónak, B o s z n i a - H e r c e g o v i n a , M o n t e n e g r ó és M a c e d ó n i a a fejletlenek közé t a r t o z o t t , m í g Szerbia középen foglalt helyet. A z o n b a n a volt föderatív egységeken belül is óriásiak a regionális különb­ ségek. A v o l t j u g o s z l á v föderatív egységek fejlettségi fokát a f o g l a l k o z t a t o t t a k n e t t ó személyi jövedelmével és az ezer l a k o s r a j u t ó foglalkoztatottak s z á m a r á n y á v a l fejezhetjük ki legjobban ( 1 . t á b l á z a t ) , v a l a m i n t a fejlődési indexszel. J o g á l l á s á t t e k i n t v e Jugoszlávia az 1 9 4 6 - 1 9 9 1 - e s i d ő s z a k b a n föderáció volt. J ó l l e h e t a k o m m u n i s t á k h a t a l o m r a j u t á s u k u t á n a szövetségi alkot­ m á n y t teljes egészében h á r o m s z o r is m e g v á l t o z t a t t á k (1946, 1963 és 1974), és á l l a n d ó a n függelékekkel e g é s z í t e t t é k ki, az a m e r i k a i t í p u s ú föderáció s o h a s e m vált m ű k ö d ő k é p e s s é ebben az e t n i k a i Babilonban. Az ilyen e t n i k a , vallási, k u l t u r á l i s és regionális különbségek, amelyek­ hez h a s o n l ó k egyedül a volt Szovjetunióban á l l t a k fenn, fényt v e t n e k J u g o s z l á v i a 1 9 7 8 - 1 9 9 1 közötti gazdasági és a n y a g i h a n y a t l á s á r a .

Modernizációs

válság és a nacionalizmus

megjelenése

A m o d e r n i z á c i ó s folyamatok második, kvalitatív fázisával szembesülve, a jugoszláv politikai elit két gazdasági r e f o r m o t v e z e t e t t be: 1961-ben, majd 1965-ben. Céljainkhoz elegendő megjegyeznünk, hogy a 80-as évek jugoszláv válsága m á r az 1965 előtti időszakban m e g m u t a t k o z o t t gazda­ s á g s z e r k e z e t i p r o b l é m a k é n t (modernizációs válság), m i u t á n az o r s z á g e l é r t e a z t a fejlődési fokot, melyen F r a n c i a o r s z á g állt 1938-ban ( H o r v á t , 1969: 9 3 - 9 4 ) . G a z d a s á g i t é r e n a modernizációs v á l s á g a jugoszláv g a z d a ­ s á g á t s z e r v e z é s é b e n j u t o t t kifejezésre, politikai t é r e n pedig a t á r s a d a l m i erőviszonyok teljes á t r e n d e z é s é b e n . A l a p p a n g ó v á l s á g a k ö z t á r s a s á g i vezetőségek közötti ellentétben nyilvánult m e g a b e r u h á z á s o k színhelyét illetően, s ez i n d í t o t t a el a m á s o d i k gazdasági r e f o r m o t 1965-ben. Mivel a reform n e m é r i n t e t t e a t á r s a d a l m i h a t a l o m középpontját, a z a z a politika szféráját, és mivel így n e m volt képes előrelendíteni és végigvezetni a m o d e r n i z á c i ó s folyamatot, a m e l y n e k végső fázisa az ipari, majd a posztindusztriális t á r s a d a l o m lett volna, a v á l s á g 1965-től m i n d i n k á b b elmé­ lyült. A föderatív egységek ( k ö z t á r s a s á g o k ) közötti e t n i k a i e l l e n t é t k é n t k i r o b b a n ó krízis - m i u t á n az ö n i g a z g a t á s (a jugoszláv k o m m u n i z m u s hivatalos ideológiája) e l v e s z t e t t e a képviseleti d e m o k r á c i á r a jellemző sajátságát, s e m i a t t képtelen volt t o v á b b r a is betölteni ideológiai i n t e g r á l ó s z e r e p k ö r é t - m i n d i n k á b b a dezintegráló n a c i o n a l i z m u s k é p é b e n j e l e n t m e g az e t n i k a i - k ö z t á r s a s á g i vonalon szerveződött k o m m u n i s t a s z ö v e t s é g (JKSZ) k ö z t á r s a s á g i - n e m z e t i vezetőségeinek égisze a l a t t . Az ö n i g a z g a t á s és a s z o c i a l i s t a / k o m m u n i s t a ideológia integráló s z e r e p e fokozatosan elhalt, elfojtották a m i n d i n k á b b feltörő nacionalizmusok, továbbá a Tito kariz­ m a t i k u s alakja k ö r é fonódott kultusz és a p a r t i z á n m i t o l ó g i a , m i n t olyan

é r t é k e k , m e l y e k n e k az összes jugoszláv és á l t a l á n o s e m b e r i é r t é k e k helyébe kellett volna lépniük. Meggyőződésem, hogy a n a c i o n a l i z m u s elsődleges és teljesen legitim s z e r e p e a sajátos k u l t u r á l i s i d e n t i t á s védelme és m e g ő r z é s e . E u r ó p á n a k ebben a térségében a z o n b a n a k u l t u r á l i s i d e n t i t á s t u d a t vallási és n e m z e t i i d e n t i t á s formáját öltötte m a g á r a . Az újkor előtti t á r s a d a l o m b a n a n e m z e t i i d e n t i t á s szerves része volt az egyéni/személyi i d e n t i t á s n a k , és s z i n t e n é l k ü l ö z h e t e t l e n eleme a sajátos k u l t u r á l i s i d e n t i t á s kifejezésre j u t t a t á s á n a k . A felvilágosodás k o r á b a n a l a k u l t ki az az illúzió, hogy a m o d e r n ipari és posztindusztriális t á r s a d a l o m - többrétegűségével, moz­ gékonyságával, i n t é z m é n y e i n e k hálózatával, szerepkörével és személyte­ len, racionális piaci viszonyaival - a k u l t u r á l i s i d e n t i t á s t az élet p e r e m é r e szorítja. E n n e k é p p e n az ellenkezője k ö v e t k e z e t t be: a m o d e r n t á r s a d a l o m indítja m e g a z t a folyamatot, melyben a k u l t u r á l i s i d e n t i t á s m e g h a t á r o z ó s z e r e p e t tölt be a n e m z e t i i d e n t i t á s t u d a t kifejlődésében. M i n d a z o k a frusztrációk, melyek a m o d e r n t á r s a d a l o m velejárói, t e r m é k e n y individu­ ális-pszichikai talajt n y ú j t o t t a k a n a c i o n a l i z m u s n a k . A m i n t Arnold K u e n z li h a n g s ú l y o z t a : M i n d e n n a c i o n a l i z m u s elsődleges funkciója az, hogy m e g a l k o s s o n és m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v é tegyen egy W E - c s o p o r t o t egy m á ­ sik, idegen csoporttól, majd e n n e k az így m á r definiált W E - c s o p o r t n a k mgformálja az i d e n t i t á s á t és a u t e n t i t á s á t . Altalános t a p a s z t a l a t o k tá­ m a s z t j á k alá J u n g á l l í t á s á n a k igazát, mely s z e r i n t az e m b e r e k h a j l a m o s a k egy idegent lényegében é r t é k t e l e n n e k t a r t a n i és t u d a t a l a t t r á v e t í t e n i a m a g u k m á s i k énjét, sőt saját a l s ó b b r e n d ű s é g ü k e t , b ű n t u d a t u k a t vagy frusztrációjukat is. Ebből fakad a n a c i o n a l i z m u s lényege: olyan e s z m é n y , a m e l y m i n d i g r e n d e l k e z é s ü k r e áll a z o k n a k , a k i k k r ó n i k u s a n az individu­ ális-kulturális i d e n t i t á s h i á n y á b a n s z e n v e d n e k . „A n a c i o n a l i z m u s a legha­ t á s o s a b b orvosság, amely e n y h í t azokon az e m b e r i fájdalmakon, m e l y e k e t többek között m a g a az e m b e r i tökéletlenség és a b ű n t u d a t vált ki. H a az idegent g o n o s z k é n t t ü n t e t e m föl, m a g a m a t a saját s z e m e m b e n s o k k a l kevésbé ellenszenvesnek, s z i n t e s z e n t h e z h a s o n l ó n a k l á t o m . P a r exellence o r v o s s á g ez az önelidegenülés ellen. Minél idegenebb s z á m o m r a a m á s i k e m b e r , a n n á l közelebb vagyok é n ö n m a g a m h o z " (Kuenzli, 1968). E W E - ( ö n ) t u d a t r a t á m a s z k o d v a a m o d e r n ipari t á r s a d a l o m b a n a közösségi élet frusztrációi n e m z e t i frusztrációkká, az a u t o r i t á r i u s viszonyok pedig nacionális n e m z e t i homogenizálódássá a l a k u l n a k á t . A n e m z e t t ú l n y o m ó ­ r é s z t politikai k a t e g ó r i á v á és a politikai m a n i p u l á c i ó k k i t ű n ő közegévé válik. Ily módon, m i n t ahogy a jugoszláv t ö r t é n e l e m utolsó h á r o m évtizede kétségkívül bizonyítja, a n a c i o n a l i z m u s lett a v é g z e t ü n k . J u g o s z l á v i a egy olyan r e n d s z e r felé fordult, a m e l y t e r m é s z e t é n é l fogva m a g á b a n h o r d t a a d e z i n t e g r á l ó d á s t : a t á r s a d a l m i tényezők á l l a n d ó a n ú j r t e r m e l t é k az á l l a m és a politikai közösség b o m l a s z t á s á r a irányuló erőket. E g y olyan t á r s a d a ­ l o m b a n d e m o k r a t i z á l ó d á s nélkül végrehajtott decentralizáció, m e l y b e n a d ö n t ő politikai tényező az egyetlen monopol helyzetű p á r t elitje, á l l a n d ó a n s z í t o t t a a modernizáció i m m a n e n s válságát, s ebből joggal v o n h a t j u k le a

k ö v e t k e z t e t é s t : a n a c i o n a l i z m u s ördöge kísérti J u g o s z l á v i á t . A v á l s á g elmélyülésével mindjobban felültötte a fejét a n a c i o n a l i z m u s , mivel a z 1960-as évektől kezdve J u g o s z l á v i á b a n n e m c s a k hogy rendszerbeli gyöke­ r e v a n , hanem magának a rendszernek a szülötte. A j e l z e t t évtized végére a r e n d s z e r és szülötte, az oligarchikus u r a l o m m e g v á l t o z t a t t a e r e d e t i legitimitási alapelvét: a jugoszlávságot felváltotta a n a c i o n a l i z m u s , a z egyenlőséget pedig a n e m z e t i g a z d a s á g o k . Az 1965-ös gazdasági és t á r s a d a l m i reform e l i n d í t á s a k o r a d e m o k r a t i ­ zálódás helyébe decentralizáció lépett, és ez - t e k i n t e t t e l J u g o s z l á v i a t ö b b n e m z e t i s é g ű jellegére - t á r s a d a l m i és politikai p l u r a l i z m u s h e l y e t t ó h a t a t l a n u l n a c i o n a l i s t a p l u r a l i z m u s h o z v e z e t e t t . A liberálkapitalista m o ­ dellen a l a p u l ó p i a c g a z d a s á g végérvényesen lerombolta az egyenlőséget. Másfelől, eltolódott a h a t a l o m súlypontja: először a szövetségi központból a k ö z t á r s a s á g o k központjaiba, majd az 1974-es a l k o t m á n y , de főleg 1980 u t á n a községekbe tevődött át, ahol a regionális politikai elit l e g i t i m i t á s a az egyéni é r v é n y e s ü l é s r e való törekvésből, p a r t i u l a r i z m u s b ó l , n e m pedig jugoszlávságból fakadt. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között a p a r t i k u l a r i z m u s (na­ cionalizmus) formálisan egy a d o t t n e m z e t é r d e k e i n e k képviselője volt, d e ereje n e m a politikai p l u r a l i z m u s és d e m o k r á c i a m e c h a n i z m u s á b a n n y e r t legitimitást, h a n e m egyes közösségek é r d e k e i n e k védelmezőjeként, így ó h a t a t l a n u l az ideológiai m a n i p u l á c i ó n é l k ü l ö z h e t e t l e n eszközévé vált. N e m véletlen t e h á t , hogy a politikai vezetőség 1968-ban, válaszul az e g y e t e m i s t a m o z g a l o m r a és követeléseire, felnyitotta a n a c i o n a l i z m u s Pandora-szelencéjét. Az e g y e t e m i s t á k t á r s a d a l m i i g a z s á g t é t e l t követeltek, és világosan kifejezésre j u t a t t á k pro-jugoszláv és p r o - k o m u n i s t a , v a l a m i n t a n t i n a c i o n a ­ lista és fogyasztóitársadalom-ellenes ideológiai b e á l l í t o t t s á g u k a t . Tulaj­ d o n k é p p e n a J K S Z a l a p s z a b á l y á b a n foglalt e l v e k n e k (a j u g o s z l á v i z m u s n a k és az egyenlőségnek) az érvényesítését s z o r g a l m a z t á k , i n d í t v á n y a i k t e h á t n a g y r é s z t m a g u k b ó l a p á r t d o k u m e n t u m o k b ó l e r e d t e k . A jugoszlávságról és a t á r s a d a l m i i g a z s á g r ó l v a l l o t t n é z e t e i k az e g y s z e r ű p á r t t a g o k meggyőződését t ü k r ö z t é k . A t ü n t e t é s e k a z é r t r o b b a n t a k ki, m e r t a diákifjúság úgy l á t t a , hogy a t á r s a d a l m i folyamatok a z é r t v e t t e k rossz i r á n y t , m e r t a g y á r a k b a n n e m valósítják m e g a J K S Z k ü l ö n b e n teljesen helyénvaló p r o g r a m j á t . E r r e a j e l e n s é g r e úgy t e k i n t e t t e k , m i n t a gyakor­ l a t n a k a z ideológiailag megfelelő é r t é k r e n d s z e r t ő l és a szocialista önigaz­ g a t á s d e k l a r á l t programjától való eltérésére. A k e t t ő s kihívás válságos p i l l a n a t a i b a n a vezető politikai körök a n a c i o n a l i z m u s t és a n t i e g a l i t a r i z m u s t v e t e t t é k be az e g y e t e m i s t á k m o z g a l m a , v a l a m i n t a n e k i k nyújtott esetleges t á r s a d a l m i t á m o g a t á s elleni k ü z d e l e m b e . Veljko R u s szlovén szociológus s z e r i n t az e g y e t e m i s t a mozgalom, s z u p r a n a c i o n á l i s jellege folytán, azzal az eséllyel kecsegtetett, hogy újrafogalmazzák J u g o s z l á v i a céljait, jellegét és s z e r e p é t . E n n e k k u d a r c a egybeesett a n a c i o n a l i s t a á r a m l a t o k erősödésével és azzal, hogy a h a t a l m o n levő elit h a t á r o z o t t a n e l u t a s í t o t t a előző szocialista ( k o m m u n i s t a ) l e g i t i m i t á s á t . „Hogy a h a n g -

súly az áru/javak igazságosabb e l o s z t á s á r a helyeződött ( á l t a l á b a n e r r e k o r l á t o z ó d t a k a n e m z e t e k közötti viszonyok), az a n n a k a k ö v e t k e z m é n y e , hogy e l v e s z t e t t ü k a jövő t á r s a d a l m á b a v e t e t t h i t ü n k e t " (Rus, 1 9 7 1 : 762:763). N e m kell h á t c s o d á l k o z n u n k azon, hogy a h o r v á t n a c i o n a l i z m u s j ö v e n d ő ideológusai ott n y ü z s ö g n e k a k o m m u n i s t a p á r t n a k az e g y e t e m i s t a m o z g a l o m elfojtására a l a k u l t főhadiszállásán, a Zágrábi E g y e t e m e n , m i ­ közben a p á r t aktivistái nyíltan h a n g o z t a t j á k , hogy „ c s e t n i k e k k e r ü l t e k u r a l o m r a B e l g r á d b a n " , s e m S v e t o z a r Stojanovic m e g á l l a p í t á s á n , hogy a J K S Z azon tagjaira h á r u l a felelősség a J u g o s z l á v i á b a n e l h a r a p ó z ó n a c i o n a l i z m u s é r t , a k i k a 68-as d i á k l á z a d á s elfojtásán b u z g ó l k o d n a k (Sto­ janovic, 1972: 397). A n a c i o n a l i z m u s P a n d o r a - s z e l e n c é j é n e k felnyitásával elindított folya­ m a t - új alapok keresése a J K S Z e g y e d u r a l m a , illetve a h a t a l o m g y a k o r l ó elit s z á m á r a , továbbá az egyenlőség és a j u g o s z l á v s á g e s z m é j é n e k a feladása - az 1974-es a l k o t m á n y b a n k u l m i n á l t . A politikai e g y e d u r a l m i r e n d s z e r m e g ő r z é s e és egy zárt, s t a t i k u s t á r s a d a l o m k i a l a k í t á s a volt a vezérelv, a m e l y e t később m i n d e n n e m z e t r e és k ö z t á r s a s á g r a v o n a t k o z ó l a g é r v é n y e s í t e t t e k , egyedül a h o r v á t n a c i o n a l i z m u s n a k t e t t e k n é m i enged­ m é n y t ( R a m e t , 1984. XV. 139). így az a l k o t m á n n y a l a n e m z e t i k é r d é s újra felszínre k e r ü l t a jugoszláv politikában, hogy h a m a r o s a n központi k é r d é s ­ sé lépjen elő. E z a politikai d o k u m e n t u m és a jugoszláv n é p e k k e l való h á r m a s m a n i p u l á l á s n y o m á n kialakult társadalmi-politikai viszonyok az e g y e d u r a l o m s z o l g á l a t á b a n álltak. E z t t á m a s z t j á k alá a Praxis 1972. évi k e t t ő s s z á m á b a n megjelent helyzetelemző t a n u l m á n y o k , melyek s z e r i n t a m a n i p u l á c i ó k a k k o r kezdődtek, a m i k o r a jugoszláv t á r s a d a l o m és á l l a m v á l s á g a m á r m e g l e h e t ő s e n e l ő r e h a l a d o t t á l l a p o t b a n volt. Ahelyett, hogy m e g o l d o t t á k volna az i n a d e k v á t t á r s a d a l m i és politikai r e n d s z e r krízisét, a szokásos m a n i p u l á c i ó k k a l m é g égy teljes évtizeden k e r e s z t ü l t á p l á l t á k , s így az 1980-as években a r e n d s z e r totális v á l s á g á v á d u z z a d t , élén a nacionalizmussal, m i n t az eredeti h á r o m m a n i p u l a t í v eszköz közül a z egyedüli túlélővel.

Politikai

szabadság

helyett nemzeti

szabadság

Az 1974-es a l k o t m á n y m e g a l k o t á s á h o z vezető folyamatot, m a g á t az alaptörvényt, valamint társadalmi újratermelés ráépülő rendszerét h á r o m d ö n t ő fontosságú m a n i p u l á c i ó s m e c h a n i z m u s h o z t a l é t r e azzal a céllal, hogy l e g i t i m m é tegye a politikai e g y e d u r a l m a t . A h á r o m m a n i p u l á c i ó s elv a következő: 1) rendszerbeli eltérés a reálszocialista országoktól, vagyis a kelet-eu­ rópai e t a t i s t a szocializmustól;

2) a jugoszláv t á r s a d a l o m a n t a g o n i z m u s t kizáró jellege, v a l a m i n t az a t e r m é s z e t é b ő l fakadó sajátosság, hogy á l l a n d ó a n törekszik az életszínvo­ nal e m e l é s é r e és az összlakosság é l e t m i n ő s é g é n e k j a v í t á s á r a ; 3) az a szemlélet, hogy a politikai s z a b a d s á g lényege a n e m z e t i függetlenség, a politikai p l u r a l i z m u s m a g v a a területileg s z e r v e z ő d ö t t n e m z e t i p l u r a l i z m u s , politikai s z ó h a s z n á l a t t a l élve, a személyi i d e n t i t á s ­ n a k a n e m z e t i i d e n t i t á s b a n való kifejeződése. A jugoszláv k o m m u n i s t á k l e g i t i m i t á s á t kifelé, k ü l ö n ö s k é p p e n kelet-eu­ rópai viszonylatban, az önigazgatási elvek pozitív sajátosságai h a t á r o z z á k m e g : n e m z e t i függetlenség, politikai s z a b a d s á g , g a z d a s á g i és politikai d e m o k r á c i a . E z ú t t a l a „valódi, létező ö n i g a z g a t á s t " elemezzük, és ki fog t ű n n i , hogy ez a g y a k o r l a t b a n n e m volt m á s , m i n t a reálszocializmus k o n k r é t jugoszláv v á l t o z a t a . A politikailag i r á n y í t o t t g a z d a s á g balsikerei folytán u g y a n i s m é g az oly sokszor b ü s z k é n e m l e g e t e t t kedvező jugoszláv életszínvonal és -minőség is s e m m i v é vált. „ M i n d e n évben j o b b a n élünk, a k i r a k a t o k tele á r u v a l , m i n d e n k i külföldön n y a r a l " - ilyen és h a s o n l ó frázisokkal igyekeztek világgá kürtölni az életszínvonal folytonos e m e l k e ­ dését, a m i a z o n b a n távolról s e m felelt m e g az i g a z s á g n a k . A politikailag i r á n y í t o t t g a z d a s á g képtelen volt bekapcsolódni a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g ­ osztásba, egy t á r s a d a l o m m o d e r n i z á l ó d á s a u g y a n i s elképzelhetetlen p á r t ­ állam keretében. Következésképp Jugoszláviában a társadalom minden a l r e n d s z e r e z s á k u t c á b a j u t o t t és leállt, és n e m c s a k a reálszocializmussal s z e m b e n i előnyök s z ű n t e k meg, h a n e m a m á s o d i k m a n i p u l á c i ó s eszköz (a minden t á r s a d a l m i r é t e g é l e t s z í n v o n a l á n a k e m e l é s é t h i r d e t ő elv) is. A gazdasági illúziók keltése mellett, a m á s o d i k m a n i p u l á c i ó s eszköz kezelői belefogtak az ellenségkép g y á r t á s á b a , és m e g h i r d e t t é k a jugoszláv t á r s a d a l o m a n t a g o n i z m u s nélküli o s z t á l y s z e r k e z e t é n e k tézisét, mely sze­ r i n t a t á r s a d a l o m dolgozókból áll, osztályok és r é t e g e k nélkül. A politikai h a t a l o m metafizikai e n t i t á s n a k k i á l t o t t a ki ö n m a g á t , és ellenségesnek m i n ő s í t e t t az egyenlőségre épülő r e n d s z e r a u t o n o m i l á s á r a irányuló m i n ­ d e n kísérletet csakúgy, m i n t a h á t r á n y a i r a vagy nyilvánvaló baklövéseire való bármiféle u t a l á s t , m i n t amilyen például a belső e n e r g i a t a r t a l é k o k k i h a s z n á l á s a helyett az olajopció v á s á r l á s a volt az olajválság kellős közepén. Jól i s m e r t tény, hogy az e l l e n s é g g y á r t á s m i n t a politikai h a t á s g y a k o r l á s eszköze belső szükséglete m i n d e n ö n k é n y u r a l m i és totali­ t á r i u s r e n d s z e r e k . Az 1970-es évek folyamán ez a legintenzívebben az élet minőségéről k i a l a k í t o t t h a m i s kép terjesztésében, az e l l e n s é g k é p g y á r t á s ­ b a n és a regionális-nacionális h a t a l o m g y a k o r l á s b a n nyilvánult m e g . Az a n t a g o n i z m u s o k t ó l és a konfliktusoktól m e n t e s t á r s a d a l o m r ó l a l k o t o t t s z t á l i n i s t a e s z m é n y , a m e l y az 1974-es a l k o t m á n y b a n a „dolgozók és polgárok", v a l a m i n t a „ t á r s u l t m u n k a " s z i n t a g m á k b a n t ű n i k fel újra, ú g y s z i n t é n hozzájárult a n a c i o n a l i z m u s felerősödéséhez az 1980-as évek­ ben. M i n t ahogy m i n d e n nacionalista ideológia elsimítja az osztály- és r é t e g k ü l ö n b s é g e k e t , és a személyes i d e n t i t á s t a n e m z e t i i d e n t i t á s b a próbálja beleolvasztani, úgy a „ t á r s u l t m u n k a " és a „dolgozók" kategóri-

á k k a l is a r é t e g k ü l ö n b s é g e k e t igyekeztek kiküszöbölni a jugoszláv t á r s a ­ d a l o m egészében. E szintezési folyamat lényege a következő: m i n d k é t v o n a t k o z á s b a n t ö r v é n y e l l e n e s n e k m i n ő s ü l m i n d az egyéni é r d e k , m i n d az e g y é n n e k az a joga, hogy é r d e k e i t kifejezésre j u t t a s s a , n e m k ü l ö n b e n a z egyéni j o g o k n a k pluraliszitikus képviselete. Az 1974-es a l k o t m á n y egybekapcsolta a m á s o d i k és h a r m a d i k m a n i p u latív eszközt, és m e g a l a p o z t a a kollektív é r d e k e k p l u r a l i z m u s á t egy a t o m i z á l t t á r s a d a l o m b a n , a politikai h a t a l o m r a bízva a z elvont á l t a l á n o s é r d e k e k képviseletét. Először a t á r s a d a l m i s z e k t o r foglalkoztatottjai l e t t e k egységesen ú g y n e v e z e t t t á r s u l t m u n k a b e l i dolgozókká, majd a közigazga­ tási-politikai közösségekben (helyi közösségek, községek, régiók, t e r ü l e t e k , k ö z t á r s a s á g o k ) szabályzatilag e g y e n l í t e t t é k ki az összes n e m z e t ( n e m z e ­ tiség) és l a k o s s á g tagjait. Az az a l k o t m á n y o s r e n d s z e r , a m e l y n e m g a r a n t á l j a az egyén politikai jogait, és m a n i p u l á c i ó k segítségével s i k e r e s e n m e g a k a d á l y o z z a az osztályokra és r é t e g e k r e való tagozódást, elkerülhe­ t e t l e n ü l ide j u t . Mi több, a t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k l é t r e h o z á s a szélsőséges a t o m i z á l ó d á s t idézett elő, melyben ezek az egységek e g y m á s f a r k a s a i v á v á l t a k egy politikailag m e r e v e n ellenőrzött, d e k r é t u m m a l i r á n y í t o t t g a z d a s á g b a n . A kis egységek közötti ilyen viszony mélyen á t h a ­ t o t t a a társult m u n k á t , élén a politikai h a t a l o m m a l , m i n t a részérdekek összehangolójával, amely különféle kényszerítő eszközökkel megakadályozta a t á r s u l t termelők egymás közötti kapcsolatait. A társadalmi-politikai szer­ vezetek szerepe az volt, hogy megtorpedózzák a társult termelők ö n t u d a t r a ébredését, nehogy ezek rádöbbenjenek, hogy egy hivatásos uralkodó r é t e g n e k és intézményeinek hálójában vergődnek. Az a l k o t m á n y o s r e n d s z e r h a t á l y ­ t a l a n í t o t t a a n é p e k s z u v e r e n i t á s á n a k elvét, és közigazgatási t e r ü l e t i egységeket m i n t politikai s z u b j e k t u m o k a t h o z o t t létre, a k ö z t á r s a s á g o k ­ n a k államisági függetlenséget, a n e m z e t e k n e k politikai l e g i t i m i t á s t bizto­ sított, a politikai szubjektivitást n e m z e t k ö z i d i m e n z i ó k r a s z ű k í t e t t e le, és az á l l a m p o l g á r t (ős)lakosra r e d u k á l t a (Miric, 20; P u h o v s k i , 1986: 1 1 6 4 1165). T ö r v é n y t e l e n volt t e h á t s z o c i á l d e m o k r a t á n a k , liberálisnak, konzer­ v a t í v n a k vagy m o n a r c h i s t á n a k lenni, ugyanígy a p a r a s z t s á g vagy m u n k á s o s z t á l y ( k é k k ö p e n y e s e k érdekei m e l l e t t kiállni). Ezzel s z e m b e n politikailag legálissá és l e g i t i m m é vált szerbnek, h o r v á t n a k , m o n t e n e g r ó inak, szlovénnek, m a g y a r n a k , m u z u l m á n n a k , z s i d ó n a k s t b . lenni, vagy pedig pl. a szerb k ö z t á r s a s á g i Belgrád v á r o s Savski V e n a c nevű községé­ hez t a r t o z ó Njegos helyi közösségnek az é r d e k e i t képviselni. Az egyenlő és közvetlen választójog eltörlése a p a r l a m e n t egyik h á z á n a k m e g s z ű n é s é t j e l e n t e t t e , éspedig azét, a m e l y n e k képviselőit az összes jugoszláv á l l a m ­ polgár s z a v a z a t a i alapján v á l a s z t o t t á k . E z egy n é p n e k , m i n t politikai k a t e g ó r i á n a k , e s e t ü n k b e n a jugoszláv n é p n e k , a m e g s z ű n é s é t j e l e n t e t t e , v a l a m i n t a jugoszláv t á r s a d a l o m b a való i n t e g r á l ó d á s jogi a l a p j a i n a k eltörlését. Azóta a világ t a n ú j a lett az é v s z á z a d egyetlen s z á n d é k o s ú j r a f e u d a l i z á l á s á n a k egy európai o r s z á g b a n . A m a g u k a t j u g o s z l á v o k n a k vallók helyzetét az 1974-es a l k o t m á n y rendelkezései s z e r i n t legjobban a

következő politikai a n a k r o n i z m u s illusztrálja: a jugoszlávok i d e g e n e k k é v á l t a k saját á l l a m u k b a n , mivel a jugoszláv t á r s a d a l o m n a k és a j u g o s z l á v n é p n e k m i n t f o g a l o m n a k m e g s z ű n t a politikai j e l e n t é s t a r t a l m a . 5. t á b l á z a t A m u n k a s z e r v e z e t e k és az ö s s z e t e t t t á r s u l t m u n k a - s z e r v e z e t e k interregionális kapcsolatai Munkaszervezetek Munkaszervezetbe li száma alapszervezetek száma

Év

1976

2 892

15 302

3,0

1978

3 615

17 756

2,3

1980

4 285

20 674

2,0

1982

4 520

21 932

2,1

1984

4 377

21 234

2,3

Összetett munkaszervezetek Év

Összetett munkaszervezetek száma

Alapszervezetek száma

1976

123

887

0,2

1978

237

1 739

1,7

1980

364

2 807

1,7

1982

415

3 374

2,5

1984

419

3 607

2,8

F o r r á s : Bicanic, 1988: 125 E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a politikailag i r á n y í t o t t g a z d a s á g e l k e r ü l h e t e t l e ­ n ü l a k ö z t á r s a s á g i g a z d a s á g o k m e g s z ü l e t é s é h e z v e z e t e t t . Az új a l k o t m á ­ nyos r e n d s z e r e n alapuló „megbeszélt g a z d a s á g " m e g s z ü n t e t t e a piacot, és a t á r s u l t m u n k á n a k , vagyis m i n d e n k i n e k b i z t o s í t o t t a a z t a jogot, hogy m á s o k k a l fizettesse m e g saját t e r m e l é s i költségeit, t e k i n t e t n é l k ü l a z ésszerű p i a c g a z d a s á g r a . E z k é t a l a p v e t ő rendszerbeli viszonyt v o n t m a g á ­ val, éspedig: 1.) Nyolc n e m z e t i g a z d a s á g szerveződött m e g , t e k i n t e t n é l k ü l a t e r m e l é s i költségek n a g y m é r v ű növekedésére, a m i g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l és a n e m z e t k ö z i piacon teljesen e l f o g a d h a t a t l a n . A g a z d a s á g i s z e m p o n t o k ­ n a k e l l e n t m o n d ó k i a d á s o k a t közvetlenül a külföldi hitelekből fedezték. H o s s z ú t á v o n ez g a z d a s á g i összeomlásba torkollt. A z o n b a n ezek a g a z d a ­ ságilag i n d o k o l a t l a n m a g a s k i a d á s o k politikailag kedvezőek v o l t a k : a

t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i közösségek erősen k e z ü k b e n t a r t o t t á k az ellenőrzés és d ö n t é s jogát, a külföldi hitelek elosztását, vagyis az egész finanszírozási rendszert, valamint a gazdaságilag eredménytelen munkaszervezetek s o r s á t , éspedig anélkül, hogy d ö n t é s e i k é r t b á r k i n e k felelősséggel t a r t o z t a k volna (Körösié, 1988: 121; 227). 2.) így m e g t e r e m t ő d ö t t a politikusok t á r s a d a l m i és politikai h a t a l m á ­ n a k a n y a g i alapja, v a l a m i n t a p a t r o n á z s p o l i t i k a egész r e n d s z e r e . Másfelől a piac m e g s z ü n t e t é s e kikövezte az u t a t a k ö z t á r s a s á g i g a z d a s á g o k előtt, a m e l y e k a n y a g i h á t t e r é ü l szolgáltak az újszülött n a c i o n a l i z m u s o k n a k , r e g i o n a l i z m u s n a k és a politikai o l i g a r c h i á k n a k . T e k i n t e t t e l a k ö z t á r s a s á ­ gok - i m m á r független á l l a m o k - t ö r t é n e l m i jellegére, a k ö z t á r s a s á g i g a z d a s á g o k a u t o m a t i k u s a n n e m z e t i g a z d a s á g o k k á v á l t a k . E n n e k követ­ k e z m é n y e k é p p e n a jugoszláv n e m z e t g a z d a s á g , a jugoszláv m u n k a p i a c , v a l a m i n t az egységes a l a p t ő k e - g y a k o r l a t i l a g m e g s z ű n t létezni. 6. t á b l á z a t Munkásonkénti jövedelem (1970) Jugoszlávia

100

Montenegró

86

Macedónia

82

Kosovo

79

Bosznia-Hercegovina

90

Szerbia

95

Vajdaság

95

Horvátország

107

Szlovénia

121

F o r r á s : Tomié, 1988 H a n g s ú l y o z n i kell, hogy a fentiek n e m c s u p á n egyszerű regionális különbségek, m i n t a m i l y e n e k É s z a k - és Dél-Olaszország között m u t a t h a ­ t ó k ki, ahol a szicíliaiak és a l o m b a r d o k e g y a r á n t olasz b e á l l í t o t t s á g ú a k . J u g o s z l á v i a esetében m i n d e n régió lakosai m á s - m á s n e m z e t i s é g ű e k , és e n n e k kellett volna a t á r s a d a l m i integráció objektív alapjául szolgálnia. D e n e m k ö v e t k e z e t t be az összjugoszláv t á r s a d a l m i i n t e g r á l ó d á s - h e l y e t t e egy a d o t t föderatív egység sajátságos k ö z t á r s a s á g i n e m z e t i t á r s a d a l m a j ö t t létre a jugoszláv integráció k á r á r a . A n a c i o n a l i z m u s t e r m é k e n y talaja m i n t ideológia és é r t é k r e n d s z e r fokozatosan a l a k u l t ki. Az ilyen jellegű n a c i o n a l i z m u s n e m c s a k hogy a politikai h a t a l o m t ö r v é n y e s í t e t t alapja, h a n e m m i n t egyfajta d e s t r u k t í v k ö z t á r s a s á g i a s k o d á s és n a c i o n a l i z m u s , a jugoszláv t á r s a d a l o m b a n való i n t e g r á l ó d á s h i á n y á n a k a k ö v e t k e z m é n y e , és c s u p á n sajátos e t n i k a i á l l a m o k b a való t ö m ö r ü l é s t

tesz lehetővé. A lényeg az, hogy a t á r s a d a l m i b e r e n d e z é s n e k ez a v á l t o z a t a m a g á v a l v o n t a a jugoszláv t á r s a d a l o m szétesését, s e m m i e s h e t ő s é g e t s e m h a g y v a a szövetségi s z i n t ű i n t e g r á l ó d á s r a s e m az állam, s e m a t á r s a d a l o m t e k i n t e t é b e n . A folyamat a k o m m u n i s t a p á r t á l l a m b u k á s á v a l é r t véget 1990-ben. A k o m m u n i s t a politikai m i n t á r a k i a l a k í t o t t sajátos, regionális­ k ö z t á r s a s á g i - n e m z e t i i n t e g r á l ó d á s n a k az ö n i g a z g a t á s i ideológia r é v é n univerzálissá kellett volna válnia a p á r t védnöksége a l a t t - megfosztva a r e n d s z e r t b á r m i l y e n á l t a l á n o s jugoszláv vagy osztályérdektől. A z o n b a n m á r az 1960-as években „a n a c i o n a l i z m u s hordozói n e m a b u r z s o á e l e m e k m a r a d v á n y a i , h a n e m m a g u k a k o m m u n i s t á k , a k i k egykor é p p e n a n a c i o n a l i z m u s elleni h a r c b a n a l a p o z t á k m e g a h a t a l m u k a t " (Vuchinich, 1969: 282). Az 50-es évek elején g y a k o r i a k voltak a n a c i o n a l i z m u s elleni h a d j á r a t o k a p á r t o n belül, m i n t pl. 1953-ban, a m i k o r az ö n i g a z g a t á s s a l b e v e z e t e t t decentralizáció a r e g i o n a l i z m u s és n a c i o n a l i z m u s m a l m á r a h a j t o t t a a vizet (Shoup, 1978: 186). Mivel a J K P / J K S Z s o h a s e m úgy k e z d t e a n e m z e t i k é r d é s e k megoldá­ sát, m i n t végső célkitűzést, h a n e m c s u p á n m i n t saját s t r a t é g i a i céljaiul szolgáló eszközt a h a t a l o m megszerzésében és megőrzésében, t e r m é s z e t ­ s z e r ű l e g k ö v e t k e z e t t be a p á r t s t r a t é g i á j á b a n eltolódás, v a l a m i n t a politikai v o l u n t a r i z m u s . E z e k a jelenségek beleépültek az 1974-es alkot­ m á n y b a . N e v e z e t e s e n , az a l k o t m á n y az á l t a l á n o s jugoszláv é r d e k e k é r v é n y e s í t é s é r e h a t a l m a z z a fel a JKSZ-t, e n n e k vezetősége m é g i s m i n d e n n a c i o n a l i s t a követelés teljesítését t e t t e m e g a p á r t hivatalos politikájává, így n e m kellett s o k á i g a r r a várni, hogy Vucinic 1969-ben m e g f o g a l m a z o t t j ó s l a t a váljon. Vuchinich szerint, h a a J K S Z k i t a r t politikája mellett, J u g o s z l á v i a h a m a r o s a n konföderációvá a l a k u l á t (Vuchinich, 1969: 283). Tito elnök h a l á l a u t á n , majd a válság elmélyülésével az 1980-as évek m á s o d i k felében a jugoszláv i n t e g r á l ó d á s t a l e g t e r m é s z e t e l l e n e s e b b m ó d o n kísérelték m e g : újabb ellenséggyártó h a d j á r a t o t i n d í t o t t a k , melyben a J u g o s z l á v N é p h a d s e r e g j á t s z o t t a az integráló s z e r e p é t . A h a d s e r e g a k k o r m á r jelen volt a politikai színen - az 1970-es évek elején rendszerbeli legitimitáshoz j u t o t t , m i n t a belső v á l s á g egyik politikai tényezője (Rush, 1974: 247), de csak az 1980-as években k e z d t e k a szóvivői olyan m ó d o n t e v é k e n y k e d n i a politikai r e n d s z e r b e n , m i n t a többi politikus. A t á b o r n o ­ kok politikusokká v e d l e t t e k át, d e n e m e t n i k a i , h a n e m összjugoszláv é r d e k e k e t képviseltek, legalábbis állításuk szerint. L e g i t i m i t á s á t t e k i n t v e a szövetségi á l l a m e k k o r a kilencedik tagjától vált függővé - a J N H - t ó l . így központi politikai s z e r e p e formálissá vált, vele s z e m b e n a t á b o r n o k o k a J N H forradalmi l e g i t i m i t á s á r a m i n t pánjugoszláv i n t é z m é n y r e hivatkoz­ t a k (GOW, 1988: 6 0 - 7 2 ) . 1980-as évek végére a J N H - n a k , az egyedüli jugoszláv i n t é z m é n y n e k a j u g o s z l á v s á g a az összjugoszláv integráció he­ lyett m i n d i n k á b b n e m z e t i - k ö z t á r s a s á g i integrációba fordult át, s elsöpört a n a c i o n a l i z m u s t ellenző m i n d e n d ö n t ő politikai érvet. A helyzetre ez vált jellemzővé: k ö z t á r s a s á g i - n e m z e t i gazdasági és á l l a m i s z u v e r e n i t á s , a

jugoszláv t á r s a d a l o m és á l l a m á l t a l á n o s válsága, v a l a m i n t a közös megol­ d á s f e l k u t a t á s á n a k képtelensége. Jóllehet széleskörűen i s m e r t t é n y volt, hogy a politikai h a t a l o m folyamatosan táplálja a jugoszláv krízist, a z o n az eljáráson, a h o g y a n ö n m a g á t m e g v á l a s z t o t t a (ebben az egyedülálló választási r e n d s z e r b e n a polgárok s z a v a z n a k , de n e m v á l a s z t a n a k ) , s e m m i t s e m m ó d o s í t o t t egé­ szen 1990-ig. A n a c i o n a l i z m u s és a r e p u b l i k a n i z m u s ideológiai e s z k ö z k é n t szolgált a h h o z , hogy t o v á b b r a is biztosítsák a politikai h a t a l o m s z á m á r a a s t a t u s q u ó t a policentrikus, e t a t i k u s politikai r e n d s z e r b e n . „Mi n e m választjuk m e g őket, a m i pedig ő k e t illeti, ezzel egy cseppet s e m t ö r ő d n e k " , mondja A l e k s a n d a r Baljak szellemes aforizmájában az 1980-as évek végén. O t t , ahol a n é p n e k n i n c s e n m e g a d v a a v á l a s z t á s lehetősége és a h a t a l m o n levők ellenőrzése, a politikai jogok n e m z e t i j o g o k k á r e d u l á k ó d n a k , a politikai p l u r a l i z m u s pedig nemzeti-regionális pluraliz­ m u s s á a l a k u l t át, egyben a n a c i o n a l i z m u s t á p t a l a j á v á . U g y a n a k k o r a m á s i k két m a n i p u l a t í v eszköz (a reálszocializmustól való eltérés, az életminőség, az életszínvonal j a v u l á s a ) a válság folyamán egyszerűen felszívódott. így a politikai m a n i p u l á c i ó egyetlen eszköze a n a c i o n a l i z m u s m a r a d t , a m e l y ö n m a g á b a n is képes a r r a , hogy a m á s i k k e t t ő n e k a s z e r e p é t betöltse. (Itt v a n pl. az ellenséggyártás.) A m i k o r a 80-as évek közepén a politikai h a t a l o m r a m i n t a jugoszláv t á r s a d a l o m és állam mély s z e r k e z e t i v á l s á g á n a k f o r r á s á r a és okozójára m u t a t n a k rá, a h a t a l o m a nacionaliz­ m u s t teszi m e g m e n t s v á r á n a k . Ott, ahol nincs d e m o k r á c i a , m i n d e n p r o b l é m a és frusztráció a n e m z e t i i d e n t i t á s k é r d é s e köré összpontosul ( G a n t a r e t a al., 1986: 48). E n n e k a valóságködösítő e s z k ö z n e k a rugója az e t n i k a i egység, a n e m z e t m i n d e n o s z t á l y á n a k és r é t e g é n e k közös üdvözítője, a m e l y elsimít m i n d e n egyenlőtlenséget azok között, a k i k egyazon n e m z e t fiai, és u g y a n a b b a n a k ö z t á r s a s á g b a n élnek. Az előbbi integráló ideológiát", a dolgozók ideológiáját, amely a lakosságot a b u r z s á z i a és szövetségesei ellen h a r c r a toborozta, a n e m z e t i homogenizáción alapuló b u r z s o á ideológia v á l t o t t a fel, amely m i n d e n k ö z t á r s a s á g r a és t a r t o m á n y r a kiterjedt (Kuvačić, 1972: 368).

A jugoszlávizmus

mint nem intézményesttett

érték

Az u r a l k o d ó ideológia és t á r s a d a l m i integráló m ó d s z e r e n e m volt képes biztosítani s e m a jugoszláv s z i n t ű t á r s a d a l m i i n t e g r á l ó d á s t , s e m pedig a jugoszláv á l l a m i n t é z m é n y e s í t e t t i n t e g r á l ó d á s á t . E z s z ü k s é g s z e r ű e n kö­ v e t k e z e t t abból, hogy az ideológiai k o m p l e x u m n e m c s a k hogy téves volt, h a n e m az 1980-as években teljesen e l v e s z t e t t e l e g i t i m i t á s á t . A piacköz­ p o n t ú i n t e g r á l ó d á s el s e m k e z d ő d h e t e t t , hiszen s o h a n e m is l é t e z e t t egységes jugoszláv m u n k a - , á r u - és tőkepiac.

Az 1960-as évek közepétől a teljes szevezeti-ideológiai k o m p l e x u m a jugoszláv i n t e g r á l ó d á s és a j u g o s z l á v s á g eszméje ellen fordult. Az önigaz­ g a t á s egy bizonyos fajta t á r s a d a l m i i n t e g r á l ó d á s t m a g a u t á n v o n t u g y a n , ez a z o n b a n m e s s z e állt a jugoszláv t á r s a d a l o m b a való integrálódástól, c s u p á n a helyi közösségek, a n e m z e t és az egyes földeratív egységek szintjén k ö v e t k e z e t t be. A jugoszláv politikai oligarchiák r e n d s z e r e s e n m a n i p u l á l t a k m i n d a n e m z e t t e l , m i n d a n e m z e t á l l a m m a l , e n n e k követ­ k e z t é b e n m i n d i n k á b b h á t t é r b e s z o r u l t a jugoszlávság, majd b e k ö v e t k e z e t t J u g o s z l á v i a szétesése. Sok külföldi szerző e g y s z e r ű e n k é p t e l e n m e g é r t e n i , hogy a legtöbb jugoszláv m é r t n e m vallja m a g á t többé j u g o s z l á v n a k (1960-ban), h a n e m s z e r b n e k , h o r v á t n a k , s z l o v é n n e k stb., hiszen a n y u g a t ­ e u r ó p a i tradíció az á l l a m o t kiegyenlíti a n e m z e t á l l a m m a l , és a t ö b b n e m zetű á l l a m k ö z ö s s é g a n n y i r a i s m e r e t l e n fogalom, hogy kifejezés sincs rá. Ebből kifolyólag sok n y u g a t - e u r ó p a i és a m e r i k a i szerző k é p t e l e n felfogni a z t a jugoszlávok s z á m á r a (főképpen a h á b o r ú u t á n i évektől az 1980-as évek elejéig t a r t ó időszakban) s z i n t e m a g á t ó l é r t e t ő d ő t é n y t , hogy ö n m a ­ g u k a t egy n e m z e t fiainak és egyben j u g o s z l á v o k n a k is érzik és fordítva. A jugoszláv i d e n t i t á s egy államközösséghez t a r t o z á s t j e l e n t e t t , és az olasz, zsidó s t b . e t n i k u m o k n a k az USA-hoz való v i s z o n y u l á s á r a e m l é k e z t e t e t t . M i n t ahogy az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n n e m követelik m e g senkitől, hogy válasszon, vagy lengyel, vagy a m e r i k a i (vagy h o r v á t vagy jugoszláv), u g y a n ú g y az e m b e r J u g o s z l á v i á b a n is h o r v á t , szlovén, szerb vagy zsidó és egyben jugoszlláv is volt. Az 1960-as évek közepétől kezdve a z o n b a n a p á r t , a z egyház, az állam, az o k t a t á s i r e n d s z e r és a n a c i o n a l i s t a ellenzék m i n d e n t m e g t e t t e k , hogy ezt a t o v á b b i a k b a n m e g a k a d á l y o z z á k , és egyút­ tal felvessék először a g o n d o l a t á t , majd véghez is vigyék a j u g o s z l á v politikai és á l l a m k ö z ö s s é g felszabadulását, ily m ó d o n g á t a t e m e l v e a z egységes jugoszláv t á r s a d a l o m b a való i n t e g r á l ó d á s n a k . K e z d e t b e n a j u g o s z l á v s á g egyet j e l e n t e t t az u n i t a r i z m u s s a l és c e n t r a ­ lizmussal. Az o k t a t á s i r e n d s z e r is megvetéssel t e k i n t e t t a j u g o s z l á v s á g e s z m é j é n e k megjelenésére és fejlődésére, s m i n t b u r z s o á , u n i t á r i u s , n e m ­ zetellenes vagy reakciós t e n d e n c i á t e l v e t e t t e . J u g o s z l á v i a volt az egyetlen e u r ó p a i ország, a m e l y a II. világháború u t á n n e m ü n n e p e l t e m e g állami­ s á g á n a k , a délszláv n e m z e t e k egy közös á l l a m b a való egyesülésének évfordulóját (1918. dec. 1.). A z o k a t pedig, a k i k jugoszláv n e m z e t i s é g ű n e k v a l l o t t á k m a g u k a t , u n i t a r i s t á k n a k bélyegezték (1,2 millió e m b e r t a 1918a s n é p s z á m l á l á s s z e r i n t ) . E n n e k ellenére m é g a z 1 9 9 1 . évi n é p s z á m l á l á s ­ k o r is a l a k o s s á g 5%-a t e t t h i t e t j u g o s z l á v s á g a mellett, v a l a m i n t 16% vegyes h á z a s s á g r ó l s z ó l t a k az a d a t o k , holott a fent e m l í t e t t politikai és vallásfelekezeti s z e r v e k a z é r i n t e t t e m b e r e k e t n e m z e t á r u l ó k n a k minősí­ t e t t é k . A II. világháború u t á n i J u g o s z l á v i á b a n a j u g o s z l á v s á g o t s o h a s e m i s m e r t é k el s e m m i n t elsődleges n e m z e t i s é g i h o v a t a r t o z á s t , s e m m i n t egyfajta m á s o d l a g o s e t n i k a i m e g h a t á r o z á s t , vagyis a polgárok é r z e l m i k ö t ő d é s é n e k kifejezését.

Közvetlenül u r a l o m r a j u t á s a u t á n a K P a jugoszlávságot úgy h a t á r o z t a meg, m i n t azzal a verzióval való azonosulást, melyet a p á r t fogalmazott m e g a p a r t i z á n o k n a k a II. v i l á g h á b o r ú b a n folytatott fegyveres küzdel­ méről, m i n t e g y politikai m í t o s z t t e r e m t v e , a m e l y érzelmi alapjául szolgál a politikai közösséggel és az á l l a m m a l való a z o n o s u l á s n a k (az ú n . népfelszabadító h a r c 1948 u t á n a „ n e m z e t i f o r r a d a l o m " lett, végül 1971 u t á n a J u g o s z l á v SZK n e m z e t e i n e k és n e m z e t i s é g e i n e k a függetlenségért folytatott h a r c a ) . így a j u g o s z l á v s á g fokozatosan s e m m i v é foszlott: a p a r t i z á n h á b o r ú e s z m é n y e s í t e t t változatától, a 60-as évek p á r t i r á n y z a t á n át, a T i t o egyéniségével az 1970-es években való azonosulásig t a r t o t t az útja, a m i k o r is J u g o s z l á v i a m i n d a l k o t m á n y i l a g , m i n d ténylegesen k o m m u n i s t a ve­ zetőjének k a r i z m a t i k u s egyéniségére r e d u k á l ó d o t t . M i n d e z Tito h a l á l á t követően - m i u t á n a 80-as években m e g b u k o t t az a kísérlet, hogy a titói k a r i z m á t a vezetőség legitim alapjává b ü r o k r a t i z á l j á k - t e r m é s z e t s z e r ű l e g v e z e t e t t a jugoszláv á l l a m felbomlásához, hiszen a j u g o s z l á v s á g o t (és a h a z a s z e r e t e t e t ) Tito, n e m pedig az állam i r á n t i h ű s é g r e és lojalitásra s z ű k í t e t t é k . M é g a s z i m b ó l u m o k is erről á r u l k o d n a k : a k a t o n á k n e m az o r s z á g címere, h a n e m Tito képe előtt t e t t é k le esküjüket; az ideológiai p r o p a g a n d a az országot Tito J u g o s z l á v i á j á n a k n e v e z t e . „Tito e l v t á r s , e s k ü s z ü n k m i néked..." c s e n d ü l t fel mindenfelé a dal, és hazafias s t á t u s a t ú l s z á r n y a l t a a hivatalos h i m n u s z é t , a „Hej Sloveni"-ét. N e m volt olyan hivatali vagy nyilvános helyiség, a m e l y b e n n e lett volna o t t Tito fényképe, m í g a jugoszláv c í m e r csak bizonyos szövetségi h i v a t a l o k b a n volt l á t h a t ó , s ily m ó d o n s z i n t e ki volt r e k e s z t v e a m i n d e n n a p i életből. Mivel a j u g o s z l á v s á g n e m j e l e n t e t t m á s t , m i n t a fennálló k o m m u n i s t a ideológia megnyilvánulási formáját, az e g y h á z a k (katolikus, pravoszláv, m u z u l m á n ) és a nacionalista ellenzékek t e r m é s z e t e s e n ellene foglaltak állást. Azon a k r i t i k u s n a p o n , a m i k o r 1990 telén a K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g felbomlott, és a jugoszláv p á r t á l l a m szétesett, az e m l í t e t t e k egybehangzó­ a n a n e m z e t i - f e l e k e z e t i homogenizáció m e l l e t t d ö n t ö t t e k . A valódi n e h é z ­ séget az j e l e n t e t t e , hogy az egypárti h a t a l o m - , a m e l y a kollektív tulajdonosok o s z t á l y á n a k nevében uralkodott, s a m e l y s o h a s e m j u t o t t volna el a jugoszláv t á r s a d a l o m i n t e g r á l ó d á s á i g - a politikai p l u r a l i z m u s és d e m o k r á c i a leple a l a t t t e t t lázas erőfeszítésekkel m e g k í s é r e l t e m i n d e n ­ á r o n f e n n t a r t a n i a s t a t u s quót. E n n e k megfelelően m é g a szövetségi a l k o t m á n y s e m nyújtott lehetőséget a jugoszláv affiliáció és a j u g o s z l á v á l l a m k ö z ö s s é g i r á n t i affiliáció k i n y i l v á n í t á s á r a , az á l l a m p o l g á r m i n t k a t e ­ gória n e m is szerepel b e n n e , k ö v e t k e z é s k é p p a jugoszláv á l l a m p o l g á r kategóriája s e m ( t e h á t a jugoszláv á l l a m p o l g á r s á g m i n t politikai k a t e g ó r i a n e m létezik). E z c s u p á n n é h á n y példája volt a k o m m u n i s t a u r a l o m jogi következményeinek. I n t é z m é n y e s í t e t t s z i n t e n a J K S Z kulcsszerepet j á t s z o t t J u g o s z l á v i a s z é t h u l l á s á b a n , s e z é r t fizetnie kellett: a J K S Z éppúgy, a k á r a jugoszláv á l l a m m i n t olyan m e g s z ű n t létezni. Mi több, a jugoszláv politikai oligar-

chiák politikája - a J K S Z i n t é z m é n y e s í t é s e által - olyan helyzetet t e r e m t e t t , amelyről P . R a m e t okkal ír így: „olyan jugoszláv k ö z t á r s a s á g nincs, a m e l y b e n n e é l n é n e k népcsoportok, melyek úgy érzik, hogy veszé­ lyeztetve v a n n a k vagy kulturális-demográfiai, vagy g a z d a s á g i t é r e n , vagy pedig m i n d a két s z e m p o n t b ó l " ( R a m e t , 1985: 101). M i n t a h o g y a n a szerb és szlovén p á r t , illetve az ellenzék konfliktusa bizonyítja, m i n é l közelebb á l l n a k az a k t ő r ö k a csúcshoz, a n n á l i n k á b b h a j l a m o s a k a r r a , hogy az ellenzék által r e n d s z e r i n t jogosan k i m o n d o t t b í r á l a t o k é r t m á s j u g o s z l á v n e m z e t i c s o p o r t o k a t h i b á z t a s s a n a k , és n e m a g á t a r e n d s z e r t m i n t olyat. Rövidesen beigazolódott Veljko R u s n a k , a szlovén szociológusnak a j ó s l a t a : „Véleményem s z e r i n t Jugoszlávia n e m kellene hogy fennálljon, és n e m is t u d n a úgy fennállni, m i n t bizonyos k ö z t á r s a s á g o k i n t é z m é n y e s í t e t t szervize, m i n t valamiféle konföderáció. Meggyőződésem, hogy ez az o r s z á g n a k előbb-utóbb a politikai d e z i n t e g r á l ó d á s á h o z v e z e t n e . É n u g y a n ­ is n e m hiszek a b b a n , hogy létezhet valamilyen sajátos szlovén, h o r v á t , szerb vagy b á r m i l y e n k ö z t á r s a s á g i szocializmus. Azt gondolom, hogy a jugoszláv szocializmus különálló kis k ö z t á r s a s á g i s z o c i a l i z m u s o k r a való felaprózása e l k e r ü l h e t e t l e n ü l egy m á s m i l y e n t á r s a d a l m i valóság k i a l a k u ­ l á s á t o k o z n á " (Rus, 1 9 7 1 : 767). 1971-ben m é g tovább j u t o t t m e g á l l a p í t á s a i b a n . Megsejtette a z t a t á r s a d a l m i valóságot, a m e l y e t a konföderáció i r á n y á b a való e l m o z d u l á s fog m a g a u t á n vonni: „A s z o c i a l i z m u s n a k m i n t e s z m é n e k , m o z g a l o m n a k vagy s z e r v e z e t n e k m i n d e n n e m ű nacionalizálódása egy t o t a l i t á r i u s e t n o c e n t r i k u s közösség kialakuláshoz v e z e t " (Rus, 1971). P o n t o s a n a szocializmus elnacionálódása j u t t a t t a ide J u g o s z l á v i á t , ahol most, 1992-ben v a n : a teljes széthulláshoz és a sorozatos b e l h á b o r ú k h o z . A n e m z e t i i n t e g r á l ó d á s első lépésére - a külön n e m z e t e k b e m i n t a jugoszláv politikai közösségtől független egységekbe való t ö m ö r ü l é s r e a szocializmus zászlaja a l a t t k e r ü l t sor. A k ö z t á r s a s á g i k o m m u n i s t a p á r t o k az 1974-es Szövetségi A l k o t m á n n y a l i n d í t o t t á k el a föderáció d e z i n t e g r á lódási folyamatát. A következő lépésre, mely a szövetség felbomlásához vezetett, a 80-as évek m á s o d i k felében k e r ü l t sor, a m i k o r a volt k o m m u ­ n i s t a oligarchiákból á t v e d l e t t , m á s - m á s délszláv n é p e t képviselő n e m z e t i elitek (vezetők) t a r t o t t á k k e z ü k b e n a h a t a l m a t ! Az 1990-ben e folyamat h a t á s á r a b e k ö v e t k e z ő ú n . d e m o k r a t i k u s eltolódás a j u g o s z l á v politikai közösség és á l l a m s z é t e s é s é n e k c s u p á n a végső a k t u s a volt, a m e l y egy újfajta a u t o r i t a r i z m u s t v e t e t t felszínre. Liberális szemszögből nézve a p u s z t a t é n y e k a r r a u t a l n a k , hogy a homogenizáció t í p u s á b a n állt be a változás: a bolsevik h o m o g e n i z á l ó d á s t felváltotta a n e m z e t i homogenizálódás. E z a fejlődési i r á n y m á r a z 1980-as években észlelhető volt, „...ahogy a dolgok 1985-ben állnak, n e h é z olyan meggyőző é r v e t találni, a m e l y a l á t á m a s z t a n á a z t a tényt, hogy J u g o s z l á v i a m é g m i n d i g a m e g s z o k o t t é r t e l e m b e n v e t t egységes á l l a m . A

valódi h a t a l o m a k ö z t á r s a s á g o k b a n összpontosul és többé-kevésbé a k ö z t á r s a s á g o k elitje t a r t j a k e z é b e n " (Schoepflin, 1985: 320). Ezzel b e z á r u l t a kör, a m i a jugoszláv szocializmusról a l k o t o t t illúziót és valóságot illeti. A jugoszláv t á r s a d a l o m kríziséről, mely k e z d e t b e n , 1960-ban, modernizációs v á l s á g k é n t indult, kiderült, hogy a szocializmus á l t a l á n o s v á l s á g á n a k egy l á n c s z e m e , a m e l y a jugoszláv t á r s a d a l o m szer­ kezeti v á l s á g á v á fajult. M i n d a z , a m i m á r 1946-ban m e g i n d u l t , a z 1980-as években komoly szerkezeti válsággá terebélyesedett. Mivel a politikai r e n d s z e r a változás m i n d e n lehetőségének útját állta, a m i n d i n k á b b kifejezésre j u t ó v á l s á g n a k k i u t a t kellett találnia, s így az 1980-as é v e k m á s o d i k felében a t á r s a d a l o m politikai, v a l a m i n t az á l l a m k ö z ö s s é g álta­ lános k r í z i s e k é n t r o b b a n t ki. S így b e z á r u l t a jugoszláv szocializmusról a l k o t o t t illúziók köre; n e m m a r a d t belőle m á s , m i n t az ö n k é n y e s k e d ő , e r ő s z a k o s és m i l i t á n s nacionalista őrület.

Az 1990. évi választások:

a demokrácia

mint

etnodemokrácia

A II. világháború u t á n i J u g o s z l á v i a negyvenöt éves f e n n á l l á s á n a k első t ö b b p á r t i v á l a s z t á s a i t 1990-ben t a r t o t t á k meg, m i n d e n föderatív egység­ ben külön-külön. K é t s é g n e m fér hozzá, hogy e z ' n e m c s a k egy k o r s z a k n a k , h a n e m J u g o s z l á v i á n a k m i n t á l l a m n a k a végét is j e l k é p e z t e . Az egykori J u g o s z l á v i a m i n d e n lakosa, aki az á l l a m p o l g á r á n a k , vagy legalábbis egy J u g o s z l á v i a elnevezésű közös h a z a á l l a m p o l g á r á n a k t a r t o t t a m a g á t , ha­ zátlanná vált, mihelyt az u r n á k elé j á r u l t , hogy külön v á l a s z t á s o k o n , m i n d e n föderatív egységben ( k ö z t á r s a s á g b a n ) m á s időben, m e g v á l a s s z a saját p a r l a m e n t j é t . Attól a pillanattól kezdve, a m i k o r a politikai d e m o k ­ r á c i á r a és politikai képviseletre kizárólag a n e m z e t ü g y e k é n t k e z d t e k t e k i n t e n i , ú g y s z i n t é n a többipárti v á l a s z t á s o k r a , a m e l y e k csakis külön-kü­ lön voltak lebonyolíthatók m i n d e n egyes k ö z t á r s a s á g b a n , J u g o s z l á v i a politikai k ö z ö s s é g k é n t és közös h a z a k é n t m e g s z ű n t létezni. A b b a n a p i l l a n a t b a n , a m i k o r egy s z a v a z ó úgy j á r u l t az u r n á k elé, m i n t k i z á r ó l a g saját k ö z t á r s a s á g á n a k (és n e m z e t é n e k ) polgára, a k k o r t e k i n t e t n é l k ü l egyéni meggyőződésre és függetlenül óhajától, m e g s z ű n t J u g o s z l á v i a p o l g á r a lenni. A képviseleti d e m o k r á c i a helyett az e t n o d e m o k r á c i á t h o z t á k l é t r e m i n d e g y i k jugoszláv föderatív egységben. A polgár k a t e g ó r i a a z é r t formá­ lisan m i n d e n n e m z e t á l l a m a l k o t m á n y á b a n megjelenik, és ez képezi m i n ­ d e n s z u v e r e n i t á s forrását. A jugoszláv valóságban a z o n b a n n e m létezik az á l l a m p o l g á r (citoyen): a p o p u l u s az e t h n o s r a r e d u k á l ó d o t t , és a v á l a s z t á ­ sok u t á n i politika új l e n d ü l e t e t a d o t t a néppel való m a n i p u l á l á s h o z . Az a tény, hogy egy-egy k ö z t á r s a s á g polgára m i n t politikai s z u b j e k t u m m a n i p u l á l t a n a n e m z e t i p á r t r a s z a v a z o t t , s z u v e r e n i t á s á t egy-egy n e m z e t t a g j a k é n t és n e m á l l a m p o l g á r k é n t j u t t a t t a kifejezésre, felgyorsította J u g o s z l á v i a szétesését. E z a véres, fájdalmas, szellemileg és a n y a g i l a g

d e s t r u k t í v folyamat 1992 m á j u s á i g m á r h á r o m b e l h á b o r ú t r o b b a n t o t t ki, több e z e r h a l o t t a t , több tízezer sebesültet, m e g s e m m i s í t e t t v á r o s o k a t és 1,3 millió o t t h o n á b ó l elűzött e m b e r t h a g y v a m a g a u t á n . H a e h h e z m é g hozzáadjuk a g a z d a s á g s z é t r o m b o l á s á t is, teljes k é p e t k a p u n k a n n a k a nacionalista ő r ü l e t n e k a következményeiről, a m e l y felváltotta a k o m m u ­ nista önkényuralmat. Slobodan Milosevicnek, a szerb v e z é r n e k a politikája d ö n t ő e n m e g h a ­ t á r o z t a az 1990-es v á l a s z t á s o k a t m i n d e n föderatív egységben. E n n e k a p o l i t i k á n a k az e r e d m é n y e a J K S Z összeomlása a XTV. rendkívüli kong­ resszuson. A közvetlen indíték a z o n b a n az a t t ó l való félelem volt, hogy Slobodan Milosevic a r r a fogja felhasználni a J K S Z T - t , hogy az egész J u g o s z l á v i á b a n m a g á h o z ragadja a h a t a l m a t . Hogy ezek a félelmek m e g a l a p o z o t t a k voltak-e, vagy c s u p á n m á s o k szecesszionista törekvései­ n e k vetületei, m i n d m á i g nyílt kérdés m a r a d t . Tudniillik, a szlovén k o m m u n i s t á k Milán K u é a n vezetésével, a k i n e k elnöki k o r t e s h a d j á r a t a e k k o r m á r f o l y a m a t b a n volt, követelték, hogy a J K S Z politikai p á r t b ó l alakuljon á t a k ö z t á r s a s á g i p á r t o k teljesen ö n k é n t e s szövetségévé. Az elképzelés s z e r i n t ez utóbbiak teljes a u t o n ó m i á t élveznének. A s z ö v e t s é g ( m é g a nevéből is h i á n y o z n a a jugoszláv jelző) h a t á r o z a t a i n e m l e n n é n e k kötelezőek a t a g p á r t o k s z á m á r a . A szlovén k o m m u n i s t á k a z t az u t a s í t á s t k a p t á k k ö z t á r s a s á g u k t ó l , hogy hagyják el a k o n g r e s s z u s t , h a j a v a s l a t u k a t n e m fogadják el. M i u t á n ez b e k ö v e t k e z e t t , a szlovén k ü l d ö t t e k k i v o n u l t a k . Milosevic kísérlete, hogy átvegye, a m i a JKSZ-ből m e g m a r a d t , a h o r v á t k o m m u n i s t á k k e m é n y ellenállásába ütközött, és a p á r t felbomlott. E z j e l e n t e t t e J u g o s z l á v i á n a k m i n t ( k o m m u n i s t a ) p á r t á l l a m n a k a végét. Majd másfél év m ú l v a b e k ö v e t k e z e t t a jugoszláv á l l a m teljes összeomlása. Az a tény, hogy a J K S Z l e m o n d o t t a h a t a l o m r ó l , és hogy a bolsevizmus jugoszláv verziója, az ö n i g a z g a t á s k u d a r c o t vallott, m é g n e m j e l e n t e t t e a d e m o k r á c i a győzelmét a t o t a l i t a r i z m u s felett: ez e g y s z e r ű e n a k a r i z m a t i ­ k u s u t ó h a t a l o m ö n p u s z t í t ó folyamata volt. Hogy J u g o s z l á v i á b a n a vál­ t o z á s o k n e m a d e m o k r á c i a és a m o d e r n k é p v i s e l e t i d e m o k r á c i a m e g a l a p o z á s á r a i r á n y u l t a k , a n n a k d ö n t ő bizonyítéka, hogy az 1990 m á r c i u s á t ó l d e c e m b e r é i g lebonyolított k ö z t á r s a s á g i v á l a s z t á s o k a t n e m k ö v e t t é k a szövetségi p a r l a m e n t Szövetségi T a n á c s á b a t ö r t é n ő v á l a s z t á ­ sok (a szövetségi p a r l a m e n t m á s i k h á z á b a - a K ö z t á r s a s á g o k és T a r t o ­ m á n y o k T a n á c s á b a - a képviselőket a k ö z t á r s a s á g i és t a r t o m á n y i p a r l a m e n t e k b e n m e g v á l a s z t o t t á k , és delegálták is). A v á l a s z t á s o k a t Szlovéniában és H o r v á t o r s z á g b a n 1990 m á r c i u s á b a n , á p r i l i s á b a n és m á j u s á b a n , M a c e d ó n i á b a n és B o s z n i a - H e r c e g o v i n á b a n n o v e m b e r b e n , S z e r b i á b a n és C r n a G o r á b a n pedig d e c e m b e r b e n bonyolí­ t o t t á k le. A választók az előző egypárti p a r l a m e n t bonyolult v á l a s z t á s i r e n d s z e r e alapján s z a v a z t a k . Csakhogy e z ú t t a l a jelölteket közvetlenül v á l a s z t o t t á k meg, s ez változást j e l e n t e t t az előző k ü l d ö t t r e n d s z e r ű v á l a s z t á s o k h o z képest. Az a r á n y o s képviseltség elvét részben a n e m z e t i l e g h o m o g é n Szlovéniában a l k a l m a z t á k (Krivic, 1990.), v a l a m i n t a bosznia-

hercegovinai p a r l a m e n t egyik t a n á c s á b a n . A győztes h o r v á t p á r t , a H D Z a s z a v a z a t o k 42%-val biztosította m a g á n a k a képviselői m a n d á t u m o k több m i n t k é t h a r m a d á t . Az á t v e d l e t t szerb k o m m u n i s t á k m a j d n e m ugyanilyen a r á n y b a n n y e r t e k Szerbiában, b á r n e m úgy, m i n t k o m m u n i s t á k , h a n e m m i n t az á l l a m i s á g pártja. Szlovéniában az a n t i k o m m u n i s t a és jugoszlávellenes DEMOS-koalíció k e r ü l t h a t a l o m r a , B o s z n i a - H e r c e g o v i n á b a n a vá­ l a s z t á s o k i n k á b b cenzusjellegűek voltak: n é h á n y kivételtől e l t e k i n t v e , a p a r l a m e n t a h á r o m n e m z e t i p á r t képviselőiből tevődik össze ( m u z u l m á n , s z e r b és h o r v á t ) . A m a c e d ó n v á l a s z t á s o k a t a szélsőséges V M R O n y e r t e , de a p a r l a m e n t b e n abszolút többség nélkül m a r a d t . A n e m z e t i k o m m u n i s t á k és a Markovic-párti r e f o r m i s t á k ellenében kierőszakolt VMRO-koalíció k é p e s n e k bizonyult a r r a , hogy elejét vegye a káosz k i r o b b a n á s á n a k . Tudniillik a V M R O Macedónia függetlenségéért száll síkra, és bizonyos görög és bolgár t e r ü l e t e k e t követel, a m e l y e k e t m a c e d ó n l a k t a területek­ ként tart számon, ám ugyanakkor megtagad minden általános emberi jogot az a l b á n n e m z e t i s é g ű lakosságától. C r n a Gora, a k o m m u n i s t á k h a g y o m á n y o s fellegvára, a jugoszláv föderatív egységek közül a legkisebb, az á t v e d l e t t k o m m u n i s t á k r a s z a v a z o t t . Az ellenzéket Markovié reformis­ tái, a k o m m u n i s t a e l l e n e s szerb n a c i o n a l i s t á k és egy j e l e n t é k t e l e n m u z u l ­ m á n kisebbségi p á r t tagjai a l k o t t á k , de mivel n e m egységesek, s e m m i befolyásuk sincsen. Az a tény, hogy a k ö z t á r s a s á g i e l n ö k v á l a s z t á s o k a t közvetlen s z a v a z á s útján p á r h u z a m o s a n bonyolították le a p a r l a m e n t i v á l a s z t á s o k k a l (egyetlen kivétel Macedónia volt), m é g kifejezettebb n e m ­ zeti jelleget kölcsönzött a v á l a s z t á s o k n a k . A v á l a s z t á s o k második jellemzője az, hogy - az a r á n y o s képviseltség elvét r é s z b e n a l k a l m a z ó Szlovénia kivételével - a W e l t a n s c h a u n g p á r t o k ­ n a k , vagyis a klasszikus é r t e l e m b e n ilyennek t e k i n t e t t p á r t o k n a k n i n c s képviselőjük a k ö z t á r s a s á g i p a r l a m e n t b e n . A harmadik és d ö n t ő jel­ lemzője a v á l a s z t ó k n a k nyújtandó a l t e r n a t í v á k teljes mellőzése - ez a t ö m e g t á j é k o z t a t á s i m é d i u m o k hozzáférhetőségének teljes h i á n y á r a vall. A mindjobban erősödő nacionalista irányvonal é l i m i n a i t az időszerű k é r d é ­ s e k h e z való m i n d e n n e m ű a l t e r n a t í v hozzállást, és n e m z e t á r u l á s n a k m i n ő s í t e t t e őket: a konföderációt S z e r b i á b a n és C r n a G o r á b a n , a föderá­ ciót Szlovéniában, H o r v á t o r s z á g b a n és M a c e d ó n i á b a n . A negyedik jel­ lemzője a v á l a s z t á s o k n a k az, hogy - az egyetlen Markovic-féle p á r t o t kivéve - egy p á r t n a k s e m volt gazdasági p r o g r a m j a . A r e f o r m p á r i a k súlyos vereséget s z e n v e d t e k S z e r b i á b a n és B o s z n i a - H e r c e g o v i n á b a n , m i n d ö s s z e n é h á n y képviselői helyet s z e r e z t e k Vajdaságban és M a c e d ó n i á b a n , a szlovéniai és h o r v á t o r s z á g i v á l a s z t á s o k o n n e m is szerepeltek. G o n d o s a n kidolgozott gazdasági p r o g r a m helyett a győztes p á r t o k a választási h a d j á r a t b a n m i n d e n r e a l i t á s t nélkülöző í g é r e t e k e t t e t t e k , külföldről be­ á r a m l ó h a t a l m a s e t n i k a i t ő k é r e (a H D S Z a h o r v á t emigrációtól k a p o t t 150 billió/millió U S A dollárral operált) vagy pedig külföldi p é n z r e s z á m í t v a . Ötödik s a j á t s á g k é n t e m l í t h e t ő a választási légkör, a n e m z e t i á l l a m o k m e g a l a k í t á s á r a m i n d e n á r o n való törekvés, - amely - a n n a k ellenére, hogy

szóban az európai integrációt t á m o g a t t á k - sokkal i n k á b b felidézte az 1848-as f o r r a d a l m a k h a n g u l a t á t , m i n t az E u r ó p á h o z 1992. j a n u á r 1-jére t e r v e z e t t c s a t l a k o z á s . E z e k n e k a d e m o k r a t i k u s v á l a s z t á s o k n a k a követ­ k e z m é n y e k é n t könyvelhető el, hogy a jugoszláv á l l a m teljesen m e g s e m m i ­ sült, beállt a totális káosz, először Horvátország, majd B o s z n i a - H e r c e g o v i n a libanizálódott, és szertefoszlott m i n d e n r e m é n y , hogy J u g o s z l á v i á t v a l a h a is újraegyesíthetik. A választási e r e d m é n y e k h e z h o z z á a d h a t j u k m é g a k ö z p o n t o s í t á s erősí­ tését, a körzeti és helyi a u t o n ó m i á k h a t á s k ö r é n e k c s ö k k e n t é s é t egy olyan o r s z á g b a n , ahol a decentralizáció n a g y m ú l t r a t e k i n t vissza. H o r v á t o r ­ s z á g b a n és B o s z n i a - H e r c e g o v i n á b a n , v a l a m i n t kisebb m é r t é k b e n Szlové­ n i á b a n is, a v á l a s z t á s o k a t tisztogatások k ö v e t t é k a p a t r o n á z s p o l i t i k a h a g y o m á n y o s szellemében: t i s z t o g a t á s o k a t végeztek az á l l a m a p p a r á t u s ­ b a n , az a d m i n i s z t r á c i ó b a n , a vállalatokban és o k t a t á s i i n t é z m é n y e k b e n , és a m e g ü r e s e d e t t helyeket a politikai m é r c é k n e k megfelelő új e m b e r e k k e l t ö l t ö t t é k be. Mi több, a horvátországi, szerbiai (Kosovóban) és bosznia-hercegovinai változások jegyében a nemzetiségi h o v a t a r t o z á s k r i t é r i u m a i s z e r i n t á l l a p í t o t t á k m e g a jelöltek a l k a l m a s s á g á t . É s végül m i n d e n k ö z t á r s a s á g m e g v á l t o z t a t t a saját a l k o t m á n y á t , mellőzve a d e m o k r a t i k u s újításokat. A fő cél az volt, hogy a k ö z t á r s a s á g i t ö r v é n y e k e t és a l k o t m á n y t a szövetségi fölé helyezzék, és e n n e k rendelkezéseit kizárják. M i n d e n k ö z t á r s a s á g kísérletet t e t t e r r e . Szlovénia és H o r v á t o r s z á g m é g e n n é l is tovább m e n t : 1 9 9 1 . j ú n i u s 26-án k i k i á l t o t t á k ö n á l l ó s á g u k a t és e l s z a k a d á ­ s u k a t Jugoszláviától. E lépés felbontotta az államot, és e g y m á s u t á n h á r o m b e l h á b o r ú t i n d í t o t t el. J u g o s z l á v i á b a n , M a g y a r o r s z á g g a l , Lengyelországgal és Csehszlovákiá­ val ellentétben, az illegitim (nemzeti) k o m m u n i s t a o l i g a r c h i á k a t és a k o m m u n i s t a p á r t á l l a m o t n e m törölték el, és a d e m o k r a t a t á r s a d a l m i erők s e m s ö p ö r t é k el ő k e t - m a g u k t ó l b o m l o t t a k fel (Székely, 1992). A kialakuló d e m o k r a t a h a t a l o m , amely a k ö z t á r s a s á g o k b a n fellépő e t n o d e m o k r á c i a a l t e r n a t í v á j a l e h e t e t t volna, nélkülözte a kellő erőt, m í g az a u t o r i t a t i v rezsim r e n d e l k e z e t t elég h a t a l o m m a l a h h o z , hogy m e g a k a d á ­ lyozza a valódi d e m o k r a t a a l t e r n a t í v á t : a k ö z t á r s a s á g i v á l a s z t á s o k k a l p á r h u z a m o s a n a szövetségi s z i n t e n is lebonyolítandó d e m o k r a t i k u s válasz­ t á s o k a t , vagyis a t ö b b p á r t r e n d s z e r egyidejű bevezetését az egész politikai közösség t e r ü l e t é n . Jóllehet a nacionalista ö n k é n y u r a l o m s i k e r e s e n felvál­ t o t t a a régi k o m m u n i s t a t o t a l i t a r i z m u s t , a végkifejlet J u g o s z l á v i a szét­ r o m b o l á s a lett, m e r t az 1974-es a l k o t m á n y a politikai önállóságot n e m z e t i önállóságra r e d u k á l t a , k ö v e t k e z é s k é p p a gazdasági és politikai konfliktu­ s o k a t n e m z e t e k közötti konfliktusokká m i n ő s í t e t t e á t . E z a m a g y a r á z a t a a n n a k , hogy a m i k o r a n e m z e t i elitek közvetlenül a k o m m u n i z m u s u t á n i J u g o s z l á v i á b a n az elé a v á l a s z ú t elé kerültek, hogy Jugoszlávia-e, vagy a KÁOSZ, az utóbbit v á l a s z t o t t á k .

Irodalom BERKOVIĆ, Eva. 1986. Socijalne nejednakosti u Jugoslaviji. Beograd: Ekonomika i Ekonomski Institut Beograd; 1986. BIĆANIĆ, Ivo. 1988. „Fractured Economy". In: Dennison Rusinow, ed. Yugoslavia: A Fractured Federalism. Washington, D.C. The Wilson Center Press; 1988. 120-141. GANTAR, Pavel; Mastnak, Tomaz; Meznaric Silva; Sergej, Lev. 1986. J u g o s l a v i a ' s Permanent Crisis". East European Reporter. 1986; 2(2): 46-50. GOW, James, 1988. ..Legitimacy and Military". In: M. Milivqjevic, J. AUcock & P. Maurer, eds. Yugoslavia's Security Dilemmas. Oxford, etc.: Berg; 1988. 60-96. HORVAT, Branko. 1969. Ogled o jugoslavenskom društvu. Zagreb: Mladost; 1969. KOROŠIC, Marjan. 1988. Jugoslavenska kriza. Zagreb: Naprijed i Ekonomski institut; 1988. KOŠTUNICA Vojislav. 1987. „Načelo jednoglasnosti i jugoslovenski federalizam". Filozofija i društvo, vol 2: 209-225. KRrVIĆ, Matevž. 1990. „Izbori u Sloveniji 1990" Politička misao. 1990. 27(2): 11-28. KUNZLI,, Arnold. 1968. „Opijum nacionalizma". Praxis. 1968; 5(4). KUVACIC, Ivan. 1972. „Ideologija srednje klase". Praxis. 1972 maj-avgust; 9(3/4);, 351-374. MIRIC, Jovan. 1984. Sistem i kriza: Prilog kritičkoj analizi ustavnog i političkog sistema Jugoslavije. Zagreb: Cekade; 1984. PETROVIĆ, Ruža. 1987. Migracije u Jugoslaviji. Beograd: IICSSO; 1987 U6: 1990. „Etnički aspekti migracija u Jugoslaviji". Sociologija. 1990 juli-septembar. 32(3): 225-233. PUHOVSKI, Žarko. 1986. „Moć i program". Naše teme. 1986; 30(7-8): 1158-1165. U6. 1990. Ideologijska konstrukcija zbilje. Zagreb: Školska knjiga; 1990. RAMET, Pedro. 1984. Nationalism and Federalism in Yugoslavia, 1963-1983. Bloomington: Indiana University Press; 1984. U6. 1985. „Apocalypse Culture and Social Change in Yugoslavia". In: P. Ramet, ed. Yugoslavia in the 1980s. Boulder and London: Westview Press; 1985. 3-26. RUS, Veljko. 1971. „Sadašnji međunacionalni odnosi u Jugoslaviji". Gledišta. 1971. maj-jun. 12(5-6): 761-769. RUSH, Myron. 1974. How Communist States Change their Rullers. Ithaca and London: Cornell University Press; 1974. SCHOEPFLIN, George. 1985. „Deacay in One-Party System in Eastern Europe: Yugoslav Patterns". In: P. Ramet, ed. 1985: 307-321. SEKELJ Laslo. 1992. Yugoslavia, Logic of Destruction. Atlantic Reasearch and East European Monographs. Distributed by Columbia University Press, (fortcommingin August 1992) STOJANOVIĆ, Svetozar. 1972. „Od postrevolucionarne diktature do socijalističke demokracije: Jugoslovenski socijalizam na raskršću". Praxis. 1972; 9(3/4): 375-398. TOMC, Gregor. 1988. ..Classes, Party Elites, and Ethnic Groups". In: Dennison Rusinow, ed. Yugoslavia: A Fractured Federalism. Washington, D.C: Wilson Center; 1988: 58-77. VUCHINICH, Wayne S. 1969. ..Nationalism and Communism". In: Contemprorary Yugoslavia: Twenty Years of Socialist Experiment. Berkley Los Angeles: University of California Press; 1969.

Rezime Kriza modernizacije i n a c i o n a l i z a m Autor u ovoj studiji sa puno ekonomskih i drugih podataka prezentuje uzroke i oblike raspadanja Jugoslavije kao metanacionalne zajednice. Pri tome, puno pažnje poklanja problemima modernizacije i odgovorima političkih elita na krizu modernizacije. Studija pokazuje linije kontinuiteta između titoističkog perioda i današnjice prožete apokaliptičnom situacijom. Tako, po oceni autora već na kraju šezdesetih godina umesto jugoslavizma došao je nacionalizam, umesto egalitarizma su se afirmisali nacionalno posredovane ekonomije. Ustav iz 1974. godine je umesto političke slobode inspirasao nacionalnu određenost kao vrhunsku kategoriju društvenog sistema. U poslednjem delu rada autor analizira političke promene posle 1989. godine, tačnije izbore u državama bivše Jugoslavije. Pobeda Slobodana Miloševića je determinisala izbore u svim republikama bivše Jugoslavije koji su bili karakteristični po nedostatku politički profilisanih partija u klasičnom smislu, po nedostatku demokratičnosti u medijama i po nedostatku demokratičnosti u medijima i po nedostatku ekonomskih projekata. Rezultat ovih izbora je dezin­ tegracija jugoslovenske države, totalni ekonomski haos i libanonizacija Hrvaske i BiH.

Summary M o d e r n i z a t i o n Crisis a n d N a t i o n a l i s m The author of this study lays out the causes for and the forms of the disintegration of Yugoslavia as a metanational state, supporting his arguments with economic and other data. He directs his attention to the problems of modernization and to the position taken by the political elite toward this modernization crisis. He points to the lines of continuity between the Titoistic era and the present which is inundated with apocalyptic situations. Thus, in his opinion, already at the end of the sixsties Yugoslavism gave way to nationalism and nationally controlled economies gained ground over egalitarianism. The 1974 constitution inspired national orientation as the highest category of social systems, instead of political freedom. As a conclusion to his work the author gives an analysis of the political changes since 1989, more precisely, after the elections in the former Yugoslav republics. The victory of Slobodan Milosevic* determined the outcome of the elections in all the other republics; the characteristic features of all these elections were the lack of political parties with well-defined political profiles in the classical sense, the lack of democracy in the mass-media and the lack of economic programmes. The outcome of these elections was the disinteg­ ration of Yugoslavia, total chaos in the economy and Croatia and Bosnia and Herzegovina were cast into a situation similar to that existing in Lebanon.

MŰHELY

Somogyi Sándor A MEZŐGAZDASÁG, EGYÉB GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÉS A KÖRNYEZET KAPCSOLATAI

Bevezető A r e n d s z e r s z e m l é l e t ű megközelítésmód azokhoz az eltérő részletezettségű világmodellekhez igazodik, a m e l y e k világosan m e g k ü l ö n b ö z t e t i k a h u m á n , a környezeti és a gazdasági a l r e n d s z e r t (2) ( 1 . á b r a ) A h u m á n a l r e n d s z e r életminősége a környezeti és a gazdasági a l r e n d s z e r e k k e l függ össze. A környezeti a l r e n d s z e r a felújuló és n e m felújuló e r ő f o r r á s o k a t , a hulladékasszimiláló képességet és a h u m á n a l r e n d s z e r létfunkcióit foglalja magában. H a a m e z ő g a z d a s á g n a k külön figyelmet k í v á n u n k s z e n t e l n i a gazda­ sági a l r e n d s z e r e n belül, a k k o r a t e r m ő t a l a j m i n t feltételesen felújuló erőforrás s z i n t é n külön kezelendő e l e m e a környezeti a l r e n d s z e r n e k . A gazdasági a l r e n d s z e r és a k e r e t é b e t a r t o z ó m e z ő g a z d a s á g összekötő kapocs a h u m á n és környezeti a l r e n d s z e r e k között, s m i n t ilyen az erőforrások felhasználója, átalakítója és a m e g t e r m e l t j a v a k közvetítője a h u m á n alrendszerhez. A k ö r n y e z e t és a g a z d a s á g kapcsolatait jól szemlélteti D. W. P e a r c e és R. K. T u r n e r Economics of natural resources and the environment című k ö n y v é n e k m á s o d i k fejezete (9). A könyv ábrái és d i d a k t i k a i l a g egyszerű­ s í t e t t I/O m á t r i x a i a gazdasági tevékenységek egészét t ü n t e t i k fel. Leontief és szerzőtársai a hetvenes évek elején dolgozták ki A világgazdaság jövője című tanulmányukat I/O elemzés segítségével (7). Globális és makroregionális szinten vizs­ gálva a jövőt, számba vették a mezőgazdasági termelés növekedésének lehetőségeit, a növényvédő szerek, műtrágyák hatását, az erózió és szikesedés problémáit. A szennye­ zést a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének velejárójaként kezelték.

1. ábra

A FÖLD MINT GLOBÁLIS RENDSZER

A világűr mint környezet A mezőgazdaságnak és környezetének kapcsolatait vizsgálva jutottunk arra a gondolatra, hogy hasznos lehet a mezőgazdaság és egyéb gazdasági t e v é k e n y s é g e k k ü l ö n v á l a s z t á s a . E z á l t a l jobban s z e m l é l t e t h e t j ü k a mezőgazdaságnak és egyéb gazdasági tevékenységeknek a környezettel fennálló kapcsolatait, amelyek behatóbb elemzése nélkülözhetetlen a fenntartható fejlesztés tervezéséhez. A kapcsolatok

áttekintése

A gazdasági lényegét úgy is meghatározhatjuk, mint a természet é s társadalom közötti kölcsönhatást, amelynek keretei között az emberek a

t e r m é s z e t j a v a i t szükségleteik kielégítésére kisajátítják, és e n n e k s o r á n e két tényező m e g h a t á r o z o t t kapcsolatba kerül e g y m á s s a l . A g a z d a s á g n a k a m e z ő g a z d a s á g is része. A g a z d a s á g t a n valójában a g a z d a s á g o n belüli kapcsolatokkal foglalkozik: hogyan m ű k ö d n e k a g a z d a s á g elemei, h o g y a n befolyásolja a kereslet egy-egy t e r m é k előállítását, illetve ez h o g y a n h a t ki a n y e r s a n y a g t e r m e l é s r e , hogyan n ö v e k e d h e t a g a z d a s á g m i n t egész s t b . H a a m e z ő g a z d a s á g o t külön ábrázoljuk, és a g a z d a s á g kifejezésen az egyéb gazdasági t e v é k e n y s é g e k e t értjük, a k k o r a g a z d a s á g o n belüli k a p ­ csolatok m e l l e t t megjelennek a m e z ő g a z d a s á g o n belüli, a m e z ő g a z d a s á g és a g a z d a s á g közötti kapcsolatok is, m i n t ahogy a 2. á b r a szemlélteti. Mivel az ipar m i n d jelentősebb közvetítő a t e r m é s z e t e s erőforrások és a m e z ő g a z d a s á g között, az elemzést ki kell terjeszteni az e m l í t e t t kapcsolatokra. A 3. á b r á n a k ö r n y e z e t e t és azon belül a m e z ő g a z d a s á g i k ö r n y e z e t e t is négyzetek ábrázolják. H a a m e z ő g a z d a s á g i k ö r n y e z e t e t az első lépésben elhagyjuk, a k k o r a k ö r n y e z e t e n m i n t egészen belüli kapcsolatok elemzése a feladat. A m e n n y i b e n a mezőgazdasági k ö r n y e z e t e t feltételesen külön kezeljük, a k k o r a mezőgazdasági k ö r n y e z e t e n belüli k a p c s o l a t o k a t , továb­ b á a mezőgazdasági és a globális környezet közötti k a p c s o l a t o k a t is elemzés t á r g y á v á kell t e n n i . H a a k ö r n y e z e t e t úgy fogjuk fel, m i n t energiaforrást, talajt, vízkészletet, erdőket, á s v á n y o k a t , h u l l a d é k a s s z i m i ­ láló képességet, a k k o r n e m c s a k ezek mennyiségi m u t a t ó i t , h a n e m egy­ m á s r a h a t á s á t is elemezni kell. A vízkészlet befolyásolja a h a l á s z a t o t , az e r d ő k befolyásolják a talajminőséget s t b . H a a g a z d a s á g o t és k ö r n y e z e t e t összekapcsoljuk, m i n t a 4. á b r á n l á t h a t ó , a k k o r az előző relációk tovább bővülnek. A környezeti i n p u t o k és a szennyezési p r o b l é m a gazdasági v o n a t k o z á s a i is előtérbe k e r ü l n e k , pl. hogy valamilyen t e r m é k keresletének növekedése milyen m é r t é k b e n ter­ heli a környezeti e r ő f o r r á s o k a t (fogyasztás és s z e n n y e z é s összefüggése). Ilyen é r t e l e m b e n a környezeti ö k o n ó m i a holisztikusabb a tradicionális­ nál, és sokkal több s z e m p o n t o t vesz figyelembe. T e r m é s z e t e s e n ez n e m a z t jelenti, hogy valamiféle a l t e r n a t í v g a z d a s á g t a n t a k a r u n k szembeállí­ t a n i az i s m e r t gazdasági d o k t r í n á k lényegével, c s u p á n a gazdasági gondolkodás horizontjait kívánjuk t á g í t a n i és átfogóbbá t e n n i .

A környezet és mezőgazdasági környezet különválasztása vitatható ugyan, de indokolt. A közvetlen környezet a mezőgazdaságot közvetlenül befolyásolja. A globális értelem­ ben vett környezet mind adottságaival, mind emberi kéz építette objektumaival és folyamataival úgy befolyásolja a mezőgazdaságot, hogy hatótényezői előbb a mezőgazda­ ság közvetlen környezetébe lépnek be. így a rendszerszemléletből jól ismert relativitás elvét alkalmazva nem határozzuk meg (mert nem is lehet) a globális, ill. a mezőgazda­ sági környezet határát. Ha egy környezeti elem hatása közvetlen, akkor az az elem a mezőgazdasági környezet része is, ha nem, akkor csak a globális környezeté.

A gazdaság,

mezőgazdaság,

környezet

1/0

viszonyai

Az 5. á b r á n P e a r c e és T u r n e r n y o m á n f e l t ü n t e t t ü k a g a z d a s á g 1/0 viszonyait, de k ü l ö n v á l a s z t o t t u k tőle a m e z ő g a z d a s á g 1/0 viszonyait. Az első s o r b a n és első oszlopban f e l t ü n t e t e t t t e r m é k e k e n értjük m i n d a z t , a m i t a g a z d a s á g a m e z ő g a z d a s á g o n kívül gyárt, feldolgoz, cserél. Ilyen é r t e l e m b e n egy épület vagy egy gyár is t e r m é k , a m i t a g a z d a s á g vagy a fogyasztás h a s z n o s í t a n i fog, de a földben s z u n n y a d ó szén vagy á s v á n y n e m t e r m é k , m e r t a feldolgozásába m é g nincs m u n k a fektetve, és nincs á r u c s e r é n e k a l á v e t v e . A 3 . s o r b a n és 3 . oszlopban szereplő g a z d a s á g (a m e z ő g a z d a s á g kivételével) a t e r m e l é s vagy s z o l g á l t a t á s s z e r v e z é s é r e és kivitelezésére vállalkozó összes s z e r v e z e t e t m a g á b a n foglalja. E g y s o r t az i n p u t o k foglalnak el, vagyis a g a z d a s á g által igénybe v e t t m u n k a e r ő és tőke; majd egy oszlop a végső fogyaszói keresletet m u t a t j a . Az á b r a a m e z ő g a z d a s á g i t e r m é k e k sorával és oszlopával, a mezőgaz­ dasági t e r m e l é s sorával és oszlopával, a m e z ő g a z d a s á g i i n p u t o k sorával, a t e r m é k k e r e s l e t oszlopával bővül. Az a l m á t r i x o k indexelése a z t jelenti, hogy „ n " t e r m é k r ő l , „ s " m e z ő g a z d a s á g i t e r m é k r ő l , „ m " gazdasági, „ r " m e z ő g a z d a s á g i á g a z a t r ó l , „ t " inputról, illetve fogyasztási cikkről, „ t m " m e z ő g a z d a s á g i inputról, illetve fogyasztási cikkről v a n szó. A fontosabb a l m á t r i x o k j e l e n t é s e : A - a gazdaság termékbemenete, A m - a m e z ő g a z d a s á g mezőgazdasági t e r m é k b e m e n e t e , AI - a m e z ő g a z d a s á g n e m m e z ő g a z d a s á g i t e r m é k b e m e n e t e , Ami - A gazdaság mezőgazdasági termékbemenete, B - a gazdaság termékkimenete, Bm - a mezőgazdaság termékkimenete, C - a g a z d a s á g m u n k a e r ő - és t ő k e b e m e n e t e , C m - a m e z ő g a z d a s á g m u n k a e r ő - és t ő k e b e m e n e t e , D - a g a z d a s á g v é g t e r m é k e i i r á n t i fogyasztói kereslet, D m - a m e z ő g a z d a s á g v é g t e r m é k e i i r á n t i fogyasztói kereslet, F - a g a z d a s á g t e r m é k e i i r á n t i összkereslet, F m - a m e z ő g a z d a s á g i t e r m é k e k i r á n t i összkereslet, G - a gazdaság termékeinek összkimenete, Gm - a mezőgazdasági termékek összkimenete, E - m u n k a e r ő - és t ö k e b e m e n e t a g a z d a s á g v é g t e r m é k e i n e k előállítá­ sához, E m - m u n k a e r ő - és t ő k e b e m e n e t a m e z ő g a z d a s á g v é g t e r m é k e i n e k előállításához, H - a g a z d a s á g összes m u n k a e r ő - és t ő k e b e m e n e t e , H m - a m e z ő g a z d a s á g összes m u n k a e r ő - és t ő k e b e m e n e t e , K - a g a z d a s á g összes t e r m é k k i m e n e t e , K m - a m e z ő g a z d a s á g összes t e r m é k k i m e n e t e , L - a gazdaság összbemenete, L m - a mezőgazdaság összbemenete,

M - az összes b e m e n e t e k - ráfordítások v e k t o r a a g a z d a s á g k i m e n e t e i i r á n t i végső kereslet k a t e g ó r i á i k é n t , M m - az összes b e m e n e t e k - ráfordítások v e k t o r a a m e z ő g a z d a s á g k i m e n e t e i i r á n t i végső kereslet k a t e g ó r i á i k é n t , J - az összes b e m e n e t e k , illetve k i e m e n e t e k költségeit kifejező s k a l á r . E z a sajátos 1/0 t á b l á z a t a g a z d a s á g o n belüli viszonyokat m u t a t j a be. Az I/O elemzés lehetőségeiről, problémáiról s z ü k s é g t e l e n m o s t szól­ n u n k , de h a n g s ú l y o z n u n k kell, hogy m i n d e n esetleges p r o b l é m a ellenére is az ö s s z e t e t t k a p c s o l a t r e d s z e r n e k és a k ö z v e t e t t h a t á s o k s o k a s á g á n a k elemzésére csak az ilyen átfogó m ó d s z e r e k felelnek meg. T e k i n t e t t e l a környezet, a gazdaság, a m e z ő g a z d a s á g k a p c s o l a t á r a , az á b r á t tovább kell bővíteni a n n a k érdekében, hogy a változások környezeti h a t á s a i is k i m u t a t h a t ó k legyenek. E z e k e t a bővítéseket a 6. á b r a foglalja m a g á b a n . Egy-egy új a l m á t r i x jelölése a k ö v e t k e z ő k e t jelenti: Q - környezeti erőforrások b e m e n e t e a g a z d a s á g t e r m é k e i n e k előállí­ tásához, Q m - környezeti erőforrások b e m e n e t e a m e z ő g a z d a s á g i t e r m é k e k előállításához, R - a g a z d a s á g környezeti e r ő f o r r á s b e m e n e t e , R m - a m e z ő g a z d a s á g környezeti e r ő f o r r á s b e m e n e t e , S - a g a z d a s á g és m e z ő g a z d a s á g összes környezeti e r ő f o r r á s b e m e n e t e , N - az F m á t r i x szerinti gazdasági t e r m é k e k i r á n t i végső kereslet kielégítése által okozott hulladék m e n n y i s é g e , N m - az F m m á t r i x szerinti mezőgazdasági t e r m é k e k i r á n t i végső kereslet kielégítése által okozott hulladék m e n n y i s é g e , O - a g a z d a s á g hulladékkibocsátása, O m - a m e z ő g a z d a s á g hulladékkibocsátása, P - a hulladék teljes m e n n y i s é g é n e k v e k t o r a . T e h á t a 6. á b r a szemlélteti a 4. á b r á n b e m u t a t o t t környezeti kapcso­ l a t o k a t . Megjegyzendő, hogy a g a z d a s á g o n és m e z ő g a z d a s á g o n belüli kapcsolatok pénzegységekben v a n n a k kifejezve. A környezeti kapcsolato­ k a t fizikai m u t a t ó k jelölik. Az utolsó sor m u t a t j a a l e k ö t ö t t környezeti források mennyiségeit. Környezeti forrásokon itt a földet (ásványi kincse­ ket, kőolajat, e r d ő k e t stb.), levegőt, vizet értjük. Lényegében ezek a fizikai m u t a t ó k a z t jelzik, hogyan látja el a környezet a g a z d a s á g o t n y e r s a n y a ­ gokkal és energiával. Az utolsó oszlop N a l m á t r i x a a z t m u t a t j a , m e n n y i h u l l a d é k k a l terheli a k ö r n y e z e t e t az F m á t r i x szerinti végső kereslet kielégítése. Az N m a l m á t r i x u g y a n e z t m u t a t j a ki a m e z ő g a z d a s á g o t illetően. Az O és O m a l m á t r i x o k a gazdaság, illetve m e z ő g a z d a s á g h u l l a d é k k i b o c s á t á s á t jelzik, m í g a P a h u l l a d é k teljes m e n n y i s é g é t m u t a t j a . N a g y h a l a d á s t j e l e n t e n e , h a az á g a z a t o k o n belüli és á g a z a t o k közötti kapcsolatok m e l l e t t a környezettel fennálló erőforrás- és h u l l a d é k k a p c s o ­ l a t o k a t is egységes m u t a t ó k b a n t u d n á n k kifejezni és elemezni. Ily m ó d o n t ú l j u t h a t n á n k azon, hogy a g a z d a s á g o t és k a p c s o l a t r e n d s z e r é t m i n t

lineáris r e n d s z e r t kezeljük. K o z m a (6) a z o n b a n helyesen állapítja meg, hogy „a k ö r n y e z e t r o m b o l á s okozta k á r o k h e l y r e á l l í t á s á n a k h a s z n a m i n d i g kalkulált vagy becsült é r t é k , m í g a k ö r n y e z e t v é d e l e m kielégített vagy kielégítetlen költségigénye valóságos piacáru- és s z o l g á l t a t á s t ö m e g . E z eleve h á t r á n y o s helyzetbe hozza a k ö r n y e z e t g a z d á l k o d á s t a z o k k a l az á g a z a t o k k a l s z e m b e n , a m e l y e k kézzelfogható, m é r h e t ő , e l a d h a t ó á r u k a t b o c s á t a n a k ki".

A gazdaság

és környezet

mint nem lineáris-cirkuláris

rendszer

Egy p i l l a n a t r a hanyagoljuk el az erőforrásokat, és induljunk ki a termelésből. E b b e n az e s e t b e n úgy fog t ű n n i , hogy a t e r m e l é s célja fogyasztási j a v a k és termelőeszközök t e r m e l é s e ( a m e l y e k e t a későbbiek­ ben f o r d í t a n a k fogyasztási j a v a k előállítására). A fogyasztási j a v a k célja pedig a jólét, az elégedettség biztosítása. E z t a k ö v e t k e z ő k é p p e n ábrázol­ hatjuk:

Termelés (T)

Fogyasztás

Jólét ü)

(1)

H a e l t e k i n t ü n k a jólét és eszközök biztosításától, d e bevezetjük az előző lépésben elhanyagolt erőforrásokat, a következő képlethez j u t u n k :

Erőforrás E

^

T

F (2)

E n n e k alapján nyilvánvaló, hogy a k ö r n y e z e t n e k a g a z d a s á g h o z kap­ csolódó első feladata az erőforrás biztosítása. E z a z o n b a n n e m m o n d s e m m i t a hulladékokról. T e h á t az előző lineáris reláció csak eddigi m a g a t a r t á s u n k t ü k ö r k é p e . E b b e n az e s e t b e n a t e r m é s z e t e t a h u l l a d é k t e r m é s z e t e s t á r h á z a k é n t kezeljük. Az e m b e r i s é g nagyobb h á n y a d a s z i n t e n o r m á l i s n a k tartja, hogy a gázok a levegőbe k e r ü l n e k , a folyékony és egyéb h u l l a d é k o k a vízbe és talajba. A gazdaságból m i n t rendszerből s z á r m a z ó h u l l a d é k m e l l e t t m e g kell említeni a t e r m é s z e t e s k ö r n y e z e t b e n keletkező h u l l a d é k o t is, pl. a fák levelét. E z a hulladék a z o n b a n t e r m é s z e t e s ú t o n lebomlik, a t e r m é s z e t képes a t e r m é s z e t e s lebontásra, m í g a g a z d a s á g n a k hiányzik a lebontó- és reciklálóképessége. A g a z d a s á g b a n és h u m á n a l r e n d s z e r b e n keletkező

hulladék m i n d e n lépésen a t e r m é s z e t b e kerül, a k á r az erőforrások feltá­ rásából, a termelésből vagy a fogyasztási j a v a k felhasználásból ered. jelöljük a hulladékot H-val, és a következő relációkat kapjuk:

A t e r m o d i n a m i k a első törvénye é r t e l m é b e n a h u l l a d é k m e n n y i s é g e egyenlő a felhasznált erőforrások mennyiségével. N e m t u d u n k e n e r g i á t , a n y a g o t s e m t e r e m t e n i , s e m m e g s e m m i s í t e n i , csak á t a l a k í t a n i . A t e r m e l ő e s z k ö z ö k e s e t e bonyolítja a helyzetet, d e a lényegen n e m változtat, csak a r r ó l v a n szó, hogy e z e k n e k az e s z k ö z ö k n e k m á s a körforgása. Több termelési ciklus u t á n k e r ü l n e k vissza a t e r m é s z e t b e . Bouldingra és R o g e n r a (4,5) h i v a t k o z v a k ö n n y e n b e l á t h a t ó , hogy a k ö r n y e z e t hulladékfeldolgozó képessége s e m e l h a n y a g o l h a t ó , és a r e n d ­ s z e r t c i r k u l á r i s jellegűvé kellene szervezni.

Az egyik lehetőség a környezet t e r m é s z e t e s lebontóképessége. H a a h u l l a d é k t e r h e l é s ezen belül van, a k k o r a t e r m é s z e t asszimilálja a hulladé­ kot. A t e r m é s z e t b ő l s z á r m a z ó a n y a g o k n e m o k o z n a k p r o b l é m á t . De sok t e r m é k n e k n e m c s a k a t e r m é s z e t e s lebontása, h a n e m a reciklációja is p r o b l e m a t i k u s . M a m á r fémek, p a p í r és n a g y o n sok m á s a n y a g kerül reciklációra, de r e n g e t e g a n y a g g a l n e m lehet m i t kezdeni, vagy a t e c h n i k a i eljárás g a z d a s á g i l a g e l f o g a d h a t a t l a n . Gondoljuk el, hogy egy autóból m e n n y i r e c i k l á l h a t a t l a n a n y a g kerül ki. A legnagyobb gond a z o n b a n az, hogy az e n e r g i a n e m reciklálható. Pl. az elégéssel felszabaduló kéndioxid­ ból a k é n recilálható ugyan, d e n e m e n e r g i á v á . A t e r m é s z e t e s k ö r n y e z e t lebontó és a g a z d a s á g reciklálóképességét megújuló e r ő f o r r á s o k n a k kell t e k i n t e n i . Sajnos, ezek a megújuló erőforrá­ sok k i m e r í t h e t ő k , h a k a p a c i t á s u k a t m e g h a l a d ó h u l l a d é k m e n n y i s é g g e l

terheljük. A t e r m é s z e t i környezet m á s o d i k gazdasági funkciója t e h á t a hulladék asszimilálása. Addig a pontig, a m í g a n n y i h u l l a d é k o t t e r m e l ü n k , a m e n n y i t reciklálni vagy a környezet á l t a l l e b o n t a n i t u d u n k , a g a z d a s á g a t e r m é s z e t h e z h a s o n l ó a n cirkuláris r e n d s z e r k é n t fog m ű k ö d n i . H a a h u l l a d é k m e n n y i s é g e e z e k e n a h a t á r o k o n túlnő, a k k o r a t e r m é s z e t n e k ez a funkciója felmondja a szolgálatot. A globális r e n d s z e r élete a z é r t véges, m e r t ez a cirkuláris folyamat csak a t e r m é s z e t i erőforrások k i m e r ü l é s é i g működhet. T e r m é s z e t e s e n n e m a környezet hulladékasszimiláló képessége az egyetlen megújuló erőforrás. A földünk fa- vagy h a l á l l o m á n y a a megújuló erőforrás klasszikus példája, h a a felhasználás n e m haladja m e g a z a d o t t periódus termelőképességét. A t e r m ő t a l a j olyan e r ő f o r r á s r a példa, a m e l y n o r m á l i s felhasználás esetén megújul, de ki is m e r ü l h e t . Az elsivatagosod o t t valamikori termőtalajok legjobban példázzák, hogyan m e r ü l h e t n e k ki az erőforrások t ú l t e r h e l é s következtében. A k ö r n y e z e t - m e z ő g a z d a s á g és a k ö r n y e z e t - g a z d a s á g - m e z ő g a z d a s á g kapcsolatok a z t jelzik, hogy a m e z ő g a z d a s á g n a g y m é r t é k b e n a l a p u l h a t megújuló erőforrásokon, reciklált a n y a g o k o n . A s z e r v e s a n y a g o k körfor­ g á s a szinte t e r m é s z e t e s n e k tűnik, d e z a v a r ó l a g h a t r á a l a k o s s á g u r b a n i zálása és a fogyasztás eltávolodása a m e z ő g a z d a s á g t ó l . E z a t é n y megzavarja az e m b e r és talaj közötti t e r m é s z e t e s a n y a g c s e r é t . F e l t é t l e n ü l figyelembe kell venni továbbá, hogy a m e z ő g a z d a s á g n a k t e r m e l ő ipar i n p u t t a l terheli a t e r m é s z e t e s a n y a g c s e r é t . A t e r m e l é s i folyamat közvetlenül is szennyezi a környezetet, d e az i n p u t o k o n keresz­ tül sokszor a t e r m ő t a l a j t is A m e z ő g a z d a s á g - k ö r n y e z e t kapcsolat m e l l e t t t e h á t a g a z d a s á g n a k a m e z ő g a z d a s á g o n keresztül h a t ó környezeti á r t a l ­ m a i t is elemezni kell. A m ű s z a k i fejlődés fokozta az ipari e r e d e t ű i n p u t o k és az e n e r g i a g y a k r a n é s s z e r ű t l e n - felhasználását a m e z ő g a z d a s á g b a n , a m e l y n e k az é l ő m u n k a e n e r g e t i k a i és eszközellátottsága folytán u g r á s s z e r ű e n m e g n ö ­ v e k e d e t t a t e r m e l é k e n y s é g e . Ugyanígy a t e r m é s h o z a m o k is. Régebbi e l e m z é s e i n k a z t m u t a t j á k , hogy az ilyen t e r m e l é s költséges volt, és c s ö k k e n t e t t e a m e z ő g a z d a s á g felhalmozását (10). Az ipari i n p u t o k t ó l való Pearce és Turner (9) külön fejezetet szentel Marx (The Marxist paradigm) ilyen jellegű gondolatainak. A Tőke (8) 470. oldalán a következő olvasható: „A városi népességnek, amelyet nagy központokban halmoz össze, folyton növekvő túlsúlyával, a tőkés termelés egyrészt halmozza a társadalom történelmi mozgatóerejét, másrészt megzavarja az ember és a föld közötti anyagcserét, azaz az ember által élelmi és ruházkodási eszközök formájában elhasznált talajalkatrészek visszatérését a talajba, tehát a talaj tartós termékenységének örök természeti feltételét. De egyúttal azáltal, hogy ennek az anyagcserének pusztán természetadta módon keletkezett körülményeit szétrombolja, rákényszerít arra, hogy ezt az anyagcserét rendszeresen, mint a társadalmi termelés szabályozó törvényét, mégpedig a teljes emberi fejlődésnek megfelelő formában, állítsák helyre.

nagyobb függőség szélesre n y i t o t t a az agrárollót, és ez a m a g a s termelési és t e r m e l é k e n y s é g i m u t a t ó k ellenére r o n t o t t a a m e z ő g a z d a s á g gazdasági pozícióit (11). Csáki a d a t a i (3) s z e r i n t e n n é l m é g kedvezőtlenebb a m e z ő g a z d a s á g e n e r g i a m é r l e g e , ugyanis a világ m e z ő g a z d a s á g á n a k energi­ afogyasztása 2-2,5-szer g y o r s a b b a n növekszik a t e r m e l é s n é l , éspedig a közvetlen és az ipari inputokon keresztül való k ö z v e t e t t e n e r g i a l e k ö t é s következtében. E z e k a példák is bizonyítják, hogy a közvetlen h a t á s o k m e l l e t t m i n d nagyobb figyelmet kell szentelni a k ö z v e t e t t begyűrűző h a t á s o k n a k is, m e r t az e n e r g i a t e r h e l ő szennyezés sokszor n e m közvetlenül a m e z ő g a z d a ­ s á g b a n , h a n e m a g a z d a s á g m á s s z e g m e n t u m a i b a n keletkezik, a m e l y e k közvetítő s z e r e p e t j á t s z a n a k a környezeti a l r e n d s z e r és a m e z ő g a z d a s á g m i n t a gazdasági a l r e n d s z e r része között. T e k i n t e t b e kell továbbá venni, hogy az e m b e r i s é g érdekei és „kollektív ö n z é s n e k " is n e v e z h e t ő m a g a t a r t á s a n e m e g y k ö n n y e n v á l t o z t a t h a t ó m e g . A p a z a r l ó fogyasztáshoz is é r d e k e k fűződnek, pedig nyilvánvaló, hogy az erőforrások ilyen k i h a s z n á l á s a és a h u l l a d é k k i b o c s á t á s az ö n d e s t r u k c i ó folyamatával egyenlő. E n n e k a d e s t r u k c i ó n a k k o n s t r u k c i ó b a való átfordí­ t á s a alkothatja csak a gazdasági e r e d e t ű t á r s a d a l m i válság m e g o l d á s á n a k alapját. E z a z o n b a n nehezen tudatosodik, pedig a jóléti t á r s a d a l o m n a k a h e t v e n e s évek kezdetén lejátszódott m e g i n g á s a a s z e m ü n k előtt m e n t végbe. A g a z d a s á g i l a g erős U S A is küzd ezzel a p r o b l é m á v a l . William Reillyt, az i s m e r t környezetvédő s z a k e m b e r t , a környezetvédő hivatal elnökét pl. á l l a n d ó a n t á m a d j a az ipar (11), s a k o n g r e s s z u s az i p a r n a k tesz enged­ m é n y e k e t . Ilyen és hasonló jelenségek kétségessé teszik, hogy a fejletteb­ bek k ö n n y e n megoldják a környezeti p r o b l é m á k a t , b á r r e n d e l k e z n e k anyagi lehetőségekkel. A fejletlenek m e g a m e r e v t ő k e k o r l á t o k m i a t t hajlamosak a környezeti r a b l ó g a z d á l k o d á s r a a klasszikus m é r c é k k e l m é r t fejlődés é r d e k é b e n . M e g k o c k á z t a t h a t j u k a z t a véleményt, hogy a fejletle­ n e k n é l a fejlődési kényszer és tőkekorlát, a fejletteknél pedig a felfűtött g a z d a s á g és fogyasztás áll a környezetkímélő ésszerű t e r m e l é s útjában.

Összefoglalás 1. A globális modellek gazdasági, környezeti és humán alrendszerre bontása nem teljesen új megközelítése a fenntartható fejlesztésnek. Rendszerelemző modellezők, I/O elemzéssel foglalkozók ezt globális szinten már alkalmazták. A mezőgazdaság gazdasági alrendszeren belüli differenciált kezelése is ismert pl. Leontief és a HASA munkásságából. 2. Az árnyaltabb elemzések megalapozása érdekében célszerűnek tartjuk a mezőgazdaság, a mezőgazdasági környezet belső és külső kapcsolatainak, továbbá az ipar közvetítő szerepének kidomborítását. Ezért Pearce és Turner didaktikailag célszerű I/O mátrixát - a pontosabb áttekinthetőség végett - annyiban módosí­ tottuk, hogy a mezőgazdaságot és I/O viszonyait különválasztottuk a gazdaságtól mint egésztől.

3. Az ipar közvetítő szerepe nemcsak a környezeti alrendszer és a gazdaság elemét alkotó mezőgazdaság viszonylatában jelentős, hanem mindinkább a mezőgazdaság és humán alrendszer közötti összefüggés tekintetében is, mivel az ipar a mezőgazdasági termékek feldolgozásával itt is közvetítőként funkcionál. 4. Úgy véljük, a kapcsolatrendszereknek (a bővítések ellenére is) nagyon leegyszerűsített bemutatása is elegendő bizonyítékkal szolgál arra, hogy a közvetlen és közvetett hatások sokaságának elemzésére csak átfogó módszerek alkalmasak. 5. A környezet-gazdaság-humán alrendszer viszonylatában nagy gond a hulladékasszimiláció. A mezőgazdaság csak megújuló erőforrásokat és reciklálható anyagokat használhatna, ezzel szemben műszaki fejlesztése szinte határtalan ipari inputtal és energiaráfordítással terheli. Ennek romboló hatása a mezőgazdaság gazdasági pozícióit illetően egyértelmű, de a hulladékkibocsátás direkt és indirekt (a gazdaság egyéb szegmentumaiban jelentkező) veszélye nem eléggé ismert. Ez is mélyebb elemzést igényel, mert a kollektív önzés diktálta pazarló fogyasztás az emberiség távlati érdekei szempontjából egy konstrukcióba nehezen átfordítható destrukciót von magával.

Irodalom 1. Agrárökonómiai kislexikon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985. 2. Conceptualisin the System, Options. HASA. Dec. 91. Laxcnburg. 3. Csáki Rabár: Nemzetközi fejlődés, magyar agrárpolitika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990. 4. H. Dalz: Economics, Ecologz Ethics. Essazs Toward a Steady State Economy. W. H. Freeman, San Francisco, 1980. 5. Georgescu-Roegen: The Entropy Law and the Economic Process. Harvard U. P., Cambridge, Massachusetts, 1971. 6. Kozma F.: Ökonómia és ökológia. Közgazdasági Szemle, 92/4. 7. W. Leontief: A világgazdaság jövője. KSH, 1978. 8. Marx K: A tőke. Szikra, Budapest, 1955. 9. D. W. Pcarce, R. K. Turner: Economics of natural resources and the environment. Harvester W. Hertfordshire, 1990. 10. Somogyi-Tomic: Agricultural reform in Yugoslavia (Case Study). World Bank Workshop, Visegrád, 1990. 11. Somogyi-Lovre: Einfluss des produktivitaatszuwachses auf die relative ökonomishe läge derjugoslawischen Landwirtschaft. Universität Halle, DDR. 1987. 12. Várkonyi A.: Es a környezetvédelem? Népszabadság. 1992. VI. 28.

Rezime Odnosi između poljoprivrede, ostalih e k o n o m s k i h d e l a t n o s t i i okoline Dekompozicija globalnih modela na ekonomski, prirodni i društveni podsistem nije sasvim novi pristup u istraživanjima „održivog razvoja". U analizi sistema, modelovanju, I/O analizi na globalnom nivou ovaj pristup se koristi od ranije. Do izvesnog nivoa je poznat i diferencirani tretman poljoprivrede u okvirima privrednog podsistema, na primer u radovima Leontief-a i IIASA (1,6). U relacijama priroda-privreda-društvo, veoma je značajna proble-

matika asimilacije otpada. Poljoprivreda može da se zasniva u velikoj meri na uslovno obnovljivim prirodnim resursima i na produktima reciklaže. Istovremeno, tehnički progres je doneo sa sobom skoro bezgranično ulaganje industrijskog inputa i energije. Negativni efekti ovakvih utrošaka u pogledu ekonomske pozicije poljoprivrede su jasni, ali direktni i indirektni efekti emisije otpada (koji se manifestuju vrlo često u drugim segmentima privrede) nisu dovoljno poznati. Ovo zahteva dublju analizu, jer rasipničko trošenje prirodnih resursa i potrošnih dobara - što je rezultat kolektivne sebičnosti čovečanstva - predstavlja u pogledu budućnosti destrukciju što će biti teško preinačiti u konstrukciju.

Summary L i n k s / I n t e r r e l a t i o n s b e t w e e n Agriculture, S o m e O t h e r E c o n o m i c Activi­ ties a n d t h e E n v i r o n m e n t The selection of global models to economical, environmental and h u m a n subsystems not a quite new view of sustainability. Systemanalysers, modellers, I/O analisers used it on global level. Up to a certain level the agricultural economy subsystems differented processing is well known, for instance from works of Leontief and IIASA (1,6). An important problem of connections between environ­ ment, economy and human subsystems is the waste assimilation. The agriculture can use mainly obligate renewable resources and recyclable materials. In the same time, the technical development brought industrial input and energy sources almost without barriers. Its destroying effects according to the economical positions of agricultur are clear, but the direct and indirect (in other segments of the economy) effects of waste emission are not well known. It needs deeper analysing because the wasting consume caused by the collective selfish behavior is a hardly changable destruction to construction according to the future interests of the humanity.

Klimó Attila PÉTERRÉVE LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ 1977-TŐL 1992-IG TERJEDŐ DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN

Bevezetés Az orvosi h i v a t á s gyakorlói közül leginkább a falusi á l t a l á n o s orvos v a n m a g á r a u t a l v a . Ahhoz, hogy a g y a k o r l a t b a n minél e r e d m é n y e s e b b e n m e g v a l ó s í t h a s s a az egy település egészségügyi ellátásáról szóló k o r s z e r ű elgondolásokat, feltétlenül i s m e r n i e kell a h a t á s k ö r é b e t a r t o z ó település l a k o s a i n a k élet- és m u n k a k ö r ü l m é n y e i t , v a l a m i n t a demográfiai v o n a t k o ­ zású a d a t o k a t . A l a k o s s á g egészségvédelméről való g o n d o s k o d á s á v a l egyidejűleg a c s a l á d o k r a is ki kell terjesztenie figyelmét, hogy fokozatosan m e g i s m e r j e a település l a k ó i n a k életmódját, szokásait, az egészséggel kapcsolatos felfogásait, hiedelmeit s t b . A s z e r z e t t i s m e r e t e k b i r t o k á b a n felfedheti a z o k a t a környezeti á r t a l m a k a t , a m e l y e k a l a k o s s á g legelterjedtebb b e t e g s é g e i n e k okozói. A t a p a s z t a l a t i i s m e r e t e k e n kívül a z o n b a n a leggya­ koribb b e t e g s é g e k o k a i n a k felderítéséhez az egészségügyi v o n a t k o z á s ú s t a t i s z t i k a i a d a t o k begyűjtésére, feldolgozására és e l e m z é s é r e is s z ü k s é g e van, a s t a t i s z t i k a i m ó d s z e r a l k a l m a z á s a u g y a n i s m ó d o t nyújt az egyes j e l e n s é g e k részletes v i z s g á l a t á r a : e l e m e z h e t ő k lesznek az a d o t t j e l e n s é g e k korábbi megjelenési formái, gyakoriságuk, elterjedtségük, okaik, s e z e n i s m e r e t e k alapján előrejelezhetők esetleg felbukkanásaik. A s t a t i s z t i k a i m ó d s z e r r e l j ó r é s z t k i z á r h a t ó : „... a megfigyelés alá v o n t j e l e n s é g e k szubjektív, esetleg részrehajló megítélésének lehetősége. Viszont a s t a t i s z ­ t i k a híján n e m z á r h a t ó k ki a véletlenek, hiszen felmérések n é l k ü l n i n c s p o n t o s információ, p o n t o s információ nélkül pedig n e m h o z h a t ó é s s z e r ű döntés" (l.sz. mű, ll.o.). Természetesen a statisztika sem tekinthető olyan eszköznek, amellyel m i n d e n bizonyítható, d e a m i n d e n n a p i m u n k a s o r á n való h a s z n o s í t h a t ó s á g a v i t a t h a t a t l a n .

Péterréve

demográfiai

vonatkozású

adatainak

elemzése

A Közép-Bácska keleti részében fekvő P é t e r r é v e lakossága nemzetiségi tekintetben vegyes összetételű. A lakosság legnagyobb része (82%-a) földmű­ veléssel foglalkozik, m i n t a következő statisztikai a d a t o k is igazolják:

Év

1981

1991

Mezőgazdasággal foglalkozó háztartások száma:

2019

1655

A m e z ő g a z d a s á g g a l foglalkozó h á z t a r t á s o k s z á m á n a k c s ö k k e n t é s é t jelző a d a t o k egyenes a r á n y b a n á l l n a k a falu l a k o s s á g á n a k s z á m b e l i fogyatkozását t ü k r ö z ő a d a t o k k a l . F o k o z a t o s regresszió jellemző t e h á t az 1977-től 1992-ig terjedő időszakra. E j e l e n s é g e t az utóbbi h á r o m évtized n é p s z á m l á l á s i a d a t a i e g y é r t e l m ű e n igazolják. A l a k o s s á g n e m z e t i s é g i m e g o s z l á s a a következő: Év

1971

1981

1991

Szerb

-

1518

1346

Magyar

-

6899

6012

Cigány

-

295

368

Összesen: megközelítőleg

10 000

8959

7951

A Vajdaság népességi a d a t a i a J u g o s z l á v SZSZK ö s s z l a k o s s á g á n a k s z á r m a r á n y á h o z m é r t e n regresszív i r á n y z a t o t m u t a t n a k . E z t t á m a s z t j á k alá P é t e r r é v e a d a t a i is. A falu l a k o s s á g á n a k életkor szerinti megoszlását a korspecifikus és a k o r r a s t a n d a r d i z á l t halálozási a r á n y o k k a l összevetve (6a és 6b t á b l á z a t ) , megállapíthatjuk, hogy S ü n d b e r g n e k az e m b e r i közösségeket biológiai típusokra osztó csoportosítása s z e r i n t (amelyben progresszív, s t a g n á l ó és regresszív k a t e g ó r i á k a t különböztet meg) P é t e r r é v e a s t a g n á l ó t í p u s b a sorolható, és n e m m e n t e s a regresszív t e n d e n c i á k t ó l s e m . E z a j e l e n s é g a következőkben j u t kifejezésre: a falu összlakosságán belül növekvőben v a n a 6 5 éves és az e n n é l m a g a s a b b korosztályokba t a r t o z ó személyek s z á m a . Ebből a tényállásból viszont az a k ö v e t k e z t e t é s v o n h a t ó le, hogy változta­ t á s o k a t kell eszközölni az egészségügyi szolgálatban, a z a z nagyobb figyel­ m e t kell fordítani a p a t r o n á z s - s z o l g á l a t r a és a házi gyógykezelésre. Az egészségügyi s z o l g á l t a t á s o k n a k a lakossági igényekhez való igazításával, t o v á b b á k o r s z e r ű b b egészségvédelemmel e l é r h e t ő az é l e t k o r m e g h o s s z a b ­ bítása, de h a n e m e m e l k e d i k a születések s z á m a , a k i a l a k u l t helyzet t a r t ó s s á válik, illetve a m a g a s a b b életkorú lakosok a r á n y á n a k további

növekedésével kell s z á m o l n u n k . A vázolt helyzet súlyos szociális és gazdasági p r o b l é m á k a t von m a g a u t á n , m e r t az egyre kiterjedtebb egészségvédelem és szociális g o n d o s k o d á s j e l e n t ő s a n y a g i r á f o r d í t á s t követel m e g a l a k o s s á g g a z d a s á g i l a g a k t í v részétől. A l a k o s s á g nemek szerinti megoszlása m a az egészségügy a n y a g i v o n a t k o z á s a szempontjából kisebb jelentőségű, m i n t r é g e n (bár a n ő k s z á m a e m e l k e d é s t jelez, a m i a m ú l t b a n az e l t a r t o t t s z e m é l y e k s z á m b e l i n ö v e k e d é s é t j e l e n t e t t e volna), m e r t a f o g l a l k o z t a t o t t s á g t e k i n t e t é b e n a n ő k a r á n y s z á m a kedvezőbben a l a k u l t a m u n k a v i s z o n y b a n lévő férfiakéhoz m é r t e n , t e h á t a j ö v e d e l e m s z e r z é s b e n is új, megfelelőbb viszonyok a l a k u l ­ t a k ki. A l a k o s s á g n e m e k közötti a r á n y o s megoszlásáról m a g a a t e r m é s z e t gondoskodik: á l t a l á b a n több fiúgyermek j ö n a világra, m i n t lány. A férfiak és n ő k a r á n y á n a k ( m a s z k u l i n i t á s , illetve feminitás) k i m u t a t á s á h o z az 1000 n ő r e j u t ó férfiak s z á m á t s z o k á s alapul v e n n i . A n e g a t í v m a s z k u l i n i ­ t á s (azaz: a pozitív feminitás) egyike a l a k o s s á g jó egészségi á l l a p o t á t j e l z ő tényezőknek.

A lakosság

körében

észlelhető

mozgások

változások

E g y a d o t t földrajzi t e r ü l e t vagy település l a k o s s á g á t a m a g a d i n a m i k u s v o l t á b a n kell megfigyelni, olyan létezőként, a m e l y az e m b e r i sajátosságok­ n a k megfelelően s z ü n t e l e n m o z g á s r a , v á l t o z á s r a hajlamos. Az á l l a n d ó m o z g á s , v á l t o z é k o n y s á g abszolút é r t é k e k b e n is kifejezhető, de a populáció összes s a j á t s á g á t m a g á b a n foglaló s z e r k e z e t i e l e m e k v i z s g á l a t á v a l is k i m u t a t h a t ó . A l a k o s s á g l é t s z á m á t é r i n t ő változások v i s s z a v e z e t h e t ő k természetes okozókra, a m e l y e k e t a natalitás (születések s z á m a ) és a mortalitás (halálozások s z á m a ) h a t á r o z m e g ; v a l a m i n t mechanikus oko­ zókra (migráció). A migráció „egyikJ a z o k n a k az i n d i k á t o r o k n a k , a m e l y e k i s m e r e t e nélkül n e m , vagy c s a k igen n e h e z e n m a g y a r á z h a t ó k m e g a települőket befogadó t é r s é g l a k o s s á g á n a k egészségi á l l a p o t á b a n h i r t e l e n beálló v á l t o z á s o k " (3.sz. m ű , 59.o.). A m i g r á c i ó t illetően m e g k ü l ö n b ö z t e ­ t ü n k : külsőt (a l a k o s s á g országok, illetve k o n t i n e s e k közötti m o z g á s a ) és belsőt (a l a k o s s á g o r s z á g o n belüli m o z g á s a ) . A külső m i g r á c i ó lehet kitelepülés (emigráció) és betelepülés (immigráció), m í g a belső m i g r á c i ó lehet községi, községközi és k ö z t á r s a s á g k ö z i . A l a k o s s á g s z á m á n a k gyara­ p o d á s a közvetlen összefüggésben áll a n a t a l i t á s s a l és az i m m i g r á c i ó v a l , és k i z á r ó e l l e n t é t b e n v a n a m o r t a l i t á s s a l és az emigrációval. A l a k o s s á g s z á m á n a k á l t a l á n o s növekedése szempontjából d ö n t ő e n fontos a m o r t a l i ­ t á s c s ö k k e n é s e és a n a t a l i t á s növekedése. A s t a t i s z t i k á n a k a z t az á g á t , a m e l y követi és k i m u t a t j a a t e r m é s z e t e s v á l t o z á s o k a t , V I T A L I T Á S - S T A TISZTIKÁnak nevezzük.

1. A n a t a l i t á s „A n a t a l i t á s pozitív tényező a l a k o s s á g t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t á t illetően, és a populáció vitalitására, életerejére u t a l . T e r m é s z e t e s e n m a g a is több tényező h a t á s a a l a t t áll. K ö z ü l ü k a legfontosabbak a következők: a szociális-gazdasági m o z z a n a t o k (ezeken belül: életviteli és egyéb szoká­ sok, műveltségi szint, a vallás h a t á s f o k a stb.), a fertilis n ő k s z á m a , a m e g k ö t ö t t h á z a s s á g o k s z á m a " (3.sz.mű, 59.o.). A n a t a l i t á s fogalmán az egy év a l a t t egy m e g h a t á r o z o t t földrajzi t e r ü l e t e n vagy településen élve s z ü l e t e t t g y e r m e k e k s z á m á t értjük. Az egy évben és a d o t t t é r s é g b e n s z ü l e t e t t g y e r m e k e k abszolút s z á m a a z o n b a n n e m a legmegfelelőbb n a t a l i t á s - m u t a t ó , hiszen nagyobb lélekszámú településeken t e r m é s z e t s z e ­ rűleg m a g a s a b b a születések s z á m a is. A k é r d é s k ö r e r e d m é n y e s e b b t a n u l m á n y o z á s a é r d e k é b e n a születési arányszám h a s z n á l a t o s , a m e l y az élve s z ü l e t e t t g y e r m e k e k s z á m á t 1000 lakoshoz m é r t e n m u t a t j a ki. Az E g y e s ü l t N e m z e t e k Szövetsége által elfogadott W H O - a d a t o k és - m é r c é k s z e r i n t a m a g a s és alacsony n a t a l i t á s h a t á r v o n a l á t a 30%<, képezi. P é t e r r é v e t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t a , főleg a vizsgált időszak utolsó h a t évében ( 1 . t á b l á z a t ) , m e s s z e e l m a r a d a j e l z e t t é r t é k mögött, az egyik legalacsonyabb a Vajdaságban, a m e l y n e k n a t a l i t á s a a legalacsonyabb J u g o s z l á v i a viszonylatában, s m é g további c s ö k k e n é s t is jelez, n o h a így is a legalacsonyabbak között jegyzik E u r ó p á b a n . A n a t a l i t á s n a g y a r á n y ú csökkenése elsősorban a következő o k o k k a l magyarázható: 1. az egészségvédelem szintjének emelkedésével csökken a c s e c s e m ő h a ­ landóság, s ezáltal semlegesítőleg h a t az ösztönös f a j f e n n t a r t á s r a , a m e l y t e r m é s z e t s z e r ű l e g a nagyobb s z á m ú utód, a több g y e r m e k v i l á g r a h o z a t a ­ lában j u t kifejezésre; 2. a szülők azon törekvésével, hogy a m a g u k é n á l m a g a s a b b életszínvo­ n a l a t b i z t o s í t s a n a k g y e r m e k e i k n e k , a m i t legegyszerűbb és legkönnyebb a k k o r elérni, h a kevesebb a g y e r m e k a c s a l á d b a n ; 3. a nagyon bizonytalan vagy teljesen új t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i viszo­ nyokkal. Az a d a t o k t a n ú s á g a s z e r i n t a Vajdaságban m a g a s a b b az élve s z ü l e t e t t fíúgyemekek s z á m a , m i n t a l e á n y g y e r m e k e k é , a m i t e r m é s z e t i s z ü k s é g s z e ­ rűség, a fiúgyermekek m a g a s a b b születési s z á m a u g y a n i s t e r m é s z e t e s szabályozóként h a t a populáció n e m e k s z e r i n t i m e g o s z l á s á n a k egyensú­ lyára, t e k i n t v e , hogy a fiúgyermek több olyan veszéllyel v a n terhelve, a m e l y m e g h i ú s í t h a t j a életben m a r a d á s á t . A c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g t e h á t gyakoribb a fiúgyermekek esetében. Később is a férfiak a veszélyeztetet­ t e b b e k m e r t olyan foglalkozásokat űznek, a m e l y e k n a g y m é r t é k b e n k á r o ­ sítják egészségüket. P é t e r r é v é n az újszülött fiú- és l á n y g y e r m e k e k s z á m a a z o n o s . E z t m e g b o m l o t t a r á n y n a k is minősíthetjük, u g y a n i s a s z ó b a n forgó időszak utolsó kilenc évében csak eggyel több fiúgyermek született, m i n t leány ( 1 . táblázat).

2. A m o r t a l i t á s A m o r t a l i t á s az a tényező, amely n e g a t í v h a t á s s a l v a n a különböző t é r s é g e k és települések l a k o s a i n a k számbeli a l a k u l á s á r a . A g a z d a s á g i l a g fejlettebb országok, illetve földrajzi övezetek e s e t é b e n a m o r t a l i t á s a r á n y ­ s z á m á n a k c s ö k k e n é s e a lakosság egészségi á l l a p o t á t és v i t a l i t á s á t m u t a t ó t é n y e z ő k é n t n e m a n n y i r a kifejezett, m i n t a fejletlen országok, övezetek esetében. A halálozás g y a k o r i s á g a (intenzitása) t e l e p ü l é s e n k é n t abszolút s z á m o k k a l is jelölhető, d e az ilyen k i m u t a t á s n e m m e g b í z h a t ó , m e r t a nagyobb lélekszámú településeken t e r m é s z e t s z e r ű l e g nagyobb a halálozás is. A m o r t a l i t á s k é r d é s e sokkal könnyebben és m e g b í z h a t ó b b a n k ö v e t h e t ő , illetve t a n u l m á n y o z h a t ó a halálozási a r á n y s z á m alapján. A m o r t a l i t á s a r á n y s z á m á n a k a l a k u l á s á r a és a halálokok s t r u k t ú r á j á r a leginkább a következő tényezők h a t n a k : a különböző korosztályokba t a r t o z ó személyek egészségi állapota, a település l a k o s s á g á n a k korosztá­ lyok s z e r i n t i megoszlása, az á l t a l á n o s és egyéni életszínvonal, a m ű v e l t s é g i szint, az egészségügyi k u l t ú r a színvonala, az életfeltételek, az életmód, az egészségügyi szokások és a velük kapcsolatos h i e d e l m e k s t b . A m o r t a l i t á s r a v o n a t k o z ó a d a t o k valamely település t e r m é s z e t e s sza­ p o r u l a t á n a k m u t a t ó i k é n t , a z a z specifikus m o r t a l i t á s i a r á n y s z á m o k k é n t is vizsgálhatók, pl: nemek, korosztályok és halálokok szerint. P é t e r r é v e m o r t a l i t á s i m u t a t ó i igen közel á l l n a k a Vajdaság a z o n o s i d ő s z a k á r a v o n a t k o z ó m o r t a l i t á s i m u t a t ó k h o z (2. t á b l á z a t ) . E l t é r é s t ta­ p a s z t a l u n k a z o n b a n , h a a n e m e k szerinti specifikus és n e m e k r e s t a n ­ d a r d i z á l t m o r t a l i t á s i a r á n y s z á m o k a t vizsgáljuk (2. t á b l á z a t ) . A l a k o s s á g n e m e k szerinti a r á n y o s m e g o s z l á s á n a k biztosítása szempontjából a férfiak halálozási a r á n y s z á m a m a g a s a b b kellene hogy legyen, mivel több fiúgyer­ m e k is születik. A falu idevágó a d a t a i n a k t a n ú s á g a s z e r i n t a z o n b a n a férfiak és nők halálozási a r á n y s z á m a m a j d n e m azonos. E n n e k a jelenség­ n e k a m a g y a r á z a t á t a falu asszonyainak, l á n y a i n a k é l e t m ó d j á b a n kell keresni. Mivel a vidék l a k o s s á g á n a k n a g y többsége földműveléssel foglal­ kozik, amelyből a családok férfitagjaival s z i n t e a z o n o s m ó d o n veszik ki r é s z ü k e t a nők, jóval több és nehezebb fizikai m u n k á t végeznek városi k ö r n y e z e t b e n élő n ő t á r s a i k n á l , k ö v e t k e z é s k é p p t á p l á l k o z á s u k is h a s o n l ó a falu férfiaiéhoz, vagyis több élelmet fogyasztanak, így az elhízás és az e n n e k k ö v e t k e z m é n y e k é n t fellépő betegségek az ö e s e t ü k b e n is d o m i n á n ­ sak, m i n t ahogy ez a falu m o r b i d i t á s á b a n észlelhető. A halálokok struktúrájából k i t ű n i k (3. t á b l á z a t és 1. d i a g r a m ) , hogy az idült d e c o m p e n s a l t szívelégtelenség (keringési elégtelenség) a leggya­ koribb halálok a faluban (az á l t a l á n o s m o r t a l i t á s i a d a t o k s z e r i n t 28%©, a specifikus m o r t a l i t á s a d a t a i s z e r i n t pedig 47,8%o. E h a l á l o k - c s o p o r t b a n t a r t j u k s z á m o n m i n d a z o k a t az e l h a l á l o z o t t a k a t , a k i k i s c h a e m i a s cardiom y o p a t h i á b a n (CMP), alkoholos CMP-ben, vírusos m y o c a r d i t i s b a n , idiop a t h i a s dilatált CMP-ben, s y s t e m á s h y p e r t o n i á b a n , v a l a m i n t veleszületett és s z e r z e t t szívbillentyűhibában s z e n v e d t e k . H a a szív-érrendszeri beteg­ s é g e k e t külön-külön szemléljük, és egy-egy betegségcsoportot m á s halálo-

kozó betegségekkel á l l í t u n k szembe, a z t tapasztaljuk, hogy a s t r o k e (agyi a c u t vascularis laesio) az elhalálozottak 18%-ánál volt halálok, a specifi­ k u s m o r t a l i t á s i index s z e r i n t 30,7%©-énél, a r á n y a m a j d n e m teljesen megegyezik a rosszindulatú d a g a n a t o k o k o z t a h a l á l e s e t e k a r á n y s z á m á v a l (17%, illetve 29,5%*). A m a l i g n u s d a g a n a t o k r a vonatkozó adatokból a r r a k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy előfordulásuk egyenletesen növekvő i r á n y z a t ú (4. t á b l á z a t ) . A h a l á l t okozó m a l i g n u s betegségek g y a k o r i s á g á t jelző k i m u t a t á s b ó l k i t ű n i k (4. t á b l á z a t ) , hogy P é t e r r é v é n a vizsgált időszakban legtöbben b r o n c h u s c a r c i n o m á b a n h a l t a k m e g (22%), továbbá g y o m o r r á k b a n (15,7%), e m l ő r á k ­ b a n (11,4%) és v a s t a g b é l r á k b a n (10,2%). S z e r v r e n d s z e r e n k é n t e l e m e z v e a r o s s z i n d u l a t ú d a g a n a t o k m o r t a l i t á s á t , m e g á l l a p í t h a t ó , hogy leggyako­ ribb a t á p c s a t o r n a - c a r c i n o m a okozta halál (32,5%), majd a légzőszervek m a l i g n u s d a g a n a t a i (26,6%) és a női n e m i s z e r v e k m a l i g n i t á s a i o k o z t a elhalálozás (18,4%). A m a l i g n u s betegség m i a t t i elhalálozás 37,6%/-át a b r o n c h u s c a r c i n o m a és a g y o m o r r á k okozta. P é t e r r é v é n a halált okozó betegségek g y a k o r i s á g a s z e r i n t a negyedik helyen az i s c h a e m i á s szívbetegség áll (az elhalálozottak 7,5%-át vitte el, a specifikus m o r t a l i t á s k i m u t a t á s a s z e r i n t pedig 13,1 %© az a r á n y s z á m a ) . E z a b e t e g s é g m i n t halálok t e n d e n c i ó z u s n ö v e k e d é s t jelez (3. t á b l á z a t ) , főképpen a férfiakat sújtja, a k i k esetében az utóbbi nyolc évben a 4 0 - 4 9 . életévre korlátozódott, m í g a n ő k közül az utóbbi négy évben a 60 évnél idősebbeket ragadja el (7. t á b l á z a t ) . A halál okait k i m u t a t ó t á b l á z a t o n a m a g a s n a k s z á m í t ó ötödik helyet az e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k m i a t t b e k ö v e t k e z e t t h a l á l n e m foglalja el (a h a l á l e s e t e k 5,6%-a, a specifikus m o r t a l i t á s s z e r i n t pedig 8,7%©-e). E z e n belül az öngyilkosság 95%--ot tesz ki (3. t á b l á z a t ) . Az öngyilkosok többsége a k a s z t á s s a l v e t e t t véget életének. Legtöbben a nyári (25-en), legkeveseb­ ben (9-en) a téli h ó n a p o k b a n végeztek m a g u k k a l . H ó n a p o n k é n t vizsgálva legtöbben m á r c i u s b a n (12-en), legkevesebben f e b r u á r b a n (1) l e t t e k öngyil­ kosok. A falu l a k o s s á g á n a k m a g y a r n e m z e t i s é g ű tagjai közül m a j d n e m tízszer a n n y i a n e m e l t e k kezet m a g u k r a (az öngyilkosságot elkövetők 90,6%-a, azaz a m a g y a r n e m z e t i s é g ű l a k o s s á g l,03%/-a), m i n t a s z e r b e k (az öngyilkosok 9,3%^-a, illetve a szerb n e m z e t i s é g ű l a k o s s á g 0,5%-a). A halálokok nemek szerinti kimutatásának (5a és 5b t á b l á z a t o k ) t a n ú s á g a s z e r i n t P é t e r r é v é n a férfiaknál a leggyakoribb halálokozó beteg­ s é g az idült d e c o m p e n s a l t szív(keringési)elégtelenség, ezt követik a malig­ n u s betegségek, majd a cerebrovascularis betegségek. A nőknél is az idült d e c o m p e n s a l t szívelégtelenség a leggyakoribb halálok, majd pedig a cerebrovascularis betegségek és a r o s s z i n d u l a t ú d a g a n a t o k . P é t e r r é v e lakossága elöregedett, ebből a d ó d ó a n a halálozás a hajlottk o r ú a k között a leggyakoribb. Ami a m o r t a l i t á s t illeti, a vizsgált másfél évtizedben a leginkább veszélyeztetett a 7 5 - 7 9 . é l e t é v ü k b e n j á r ó k csoport­ j a (6a és 6b t á b l á z a t ) . A 30. életévig, t e h á t a g y e r m e k k o r ú a k , serdülő- és fiatalkorúak c s o p o r t j á n a k halálozási s z á z a l é k a megfelelően alacsony,

0,8%. F e l n ő t t k o r b a n , h a t v a n a d i k életévükig az a d o t t i d ő s z a k b a n a lakosok 11,74%-a h a l t meg, m í g az összes elhalálozottak többi 81%,-át a további h a t é l e t k o r - k a t e g ó r i á b a t a r t o z ó k képezték. A mortalitás proporcionális indexének n e v e z e t t k i m u t a t á s is a falu elöregedettségét bizonyítja. Az idevonatkozó t á b l á z a t az ö t v e n e d i k életé­ v ü k e t b e t ö l t ö t t e l h a l á l o z o t t a k n a k az összes e l h u n y t a k s z á m á h o z viszonyí­ t o t t a r á n y á t m u t a t j a . H a egy o r s z á g b a n vagy régióban az a r á n y 7 5 % vagy e n n é l több, az ötvenedik é l e t é v ü k e t be n e m t ö l t ö t t e k r e nézve ez egészen kedvező. A p é t e r r é v e i v o n a t k o z á s ú indexet a 8. t á b l á z a t o n t ü n t e t j ü k fel. Az e l e m z e t t tizenöt év folyamán b e k ö v e t k e z e t t h a l á l e s e t e k h ó n a p o n kénti megoszlásából kitűnik, hogy legtöbben a decembertől áprilisig terjedő i d ő s z a k b a n h u n y t a k el. A legkevesebben s z e p t e m b e r b e n és n o v e m ­ b e r b e n h a l t a k meg, a legtöbben viszont j a n u á r b a n és m á r c i u s b a n . Egészé­ ben véve az 1990. évben a legkisebb a halálesetek s z á m a , a legnagyobb pedig 1985-ben ( 1 - 3 . sz. grafikon). Ezekből az adatokból az a k ö v e t k e z t e ­ t é s v o n h a t ó le, hogy a téli és tavaszi időszakban az idős e m b e r e k fokozott p r e v e n t í v t e v é k e n y s é g révén és a geriátriai i s m e r e t e k b i r t o k á b a n ó v h a t o k meg, k ü l ö n ö s k é p p e n az influenzától és szövődményeitől, éspedig a házi gondozás, továbbá a nővéri szolgálat fejlesztésével. 3. A vitalitás i n d e x e Egy régió t e r m é s z e t e s ú t o n bekövetkező l é t s z á m v á l t o z á s á n a k intenzi­ t á s á t az a m u t a t ó s z á m jelzi, a m e l y e t az egy m e g h a t á r o z o t t i d ő s z a k r a eső élveszületések s z á m á n a k az u g y a n e z e n időegységben b e k ö v e t k e z ő halálo­ zások s z á m á h o z való a r á n y í t á s a révén n y e r ü n k . H a az élve s z ü l e t e t t e k s z á m a megegyezik az e l h u n y t a k é v a l , a k k o r a l a k o s s á g s z á m a v á l t o z a t l a n . P é t e r r é v é n az elemzés alá v o n t másfél évtized h é t esztendejében (1979, 1 9 8 4 - 8 9 és 1991) az e l h u n y t a k s z á m a m a g a s a b b volt az élve s z ü l e t e t t g y e r m e k e k é n é l (9. t á b l á z a t ) . A lakosság számbeli f o g y a t k o z á s á n a k ez az egyik fő oka. A Vajdaságban ez az index á l l a n d ó c s ö k k e n é s t m u t a t , s v á l t o z a t l a n u l alacsonyabb Jugoszlávia m á s vidékeinek m u t a t ó s z á m a i n á l . 4. A t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t H a s o n l ó a helyzet a t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t v o n a t k o z á s á b a n is. A n a t a l i t á s i index az élveszületések és a halálozások s z á m a közötti különb­ séget egy a d o t t település vagy régió l a k o s s á g á n a k s z á m á h o z a r á n y í t v a fejezi ki, éspedig ezer lakoshoz viszonyítva. Jugoszláviában a természetes szaporulat csökkenő irányzatú. Ez a j e l e n s é g a z o n b a n igen kiegyensúlyozatlanul érvényesül tájegységenként, így ezek m u t a t ó i között j e l e n t ő s eltérések v a n n a k . T o v á b b r a is a Vajdaság t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t a a legalacsonyabb, 1972-ben 15 vajdasági község ( j á r á s n a k megfelelő közigazgatási egység) n e m j e g y z e t t t e r m é s z e t e s sza­ porulatot, vagyis ezekben denatalitás állt be. További h á r o m községben a t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t l,0%<,-et vagy e n n é l kisebb s z á m o t t e t t ki, jóllehet ezekben a községekben élt a Vajdaság l a k o s s á g á n a k 26%-a. Az 1 9 8 1 . évi n é p s z á m l á l á s a d a t a i m á r 18 olyan községet m u t a t n a k ki, a m e l y e k b e n

nincs t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t , és h é t olyant, a m e l y b e n a n a t a l i t á s i index 1,0%», vagy ez a l a t t mozgott, pedig e k k o r ezekben a községekben t ö m ö r ü l t a Vajdaság l a k o s s á g á n a k 41,48%-a. P é t e r r é v e a denatalitású települések közé t a r t o z i k (10. t á b l á z a t ) . Az 1977-es, 1978-as, 1 9 8 l - e s és 1982-es é v e k e t kivéve, a m e l y e k b e n a t e r m é ­ s z e t e s s z a p o r u l a t a r á n y s z á m a 1,0% felett volt, a d e n a t a l i t á s lesújtó s z á m é r t é k e k b e n fejeződik ki. Ö n k é n t adódik a k é r d é s : mi következik az 1977-től 1992-ig terjedő időszak demográfiai v á l t o z á s a i n a k elemzéséből P é t e r r é v e egészségügyi s z o l g á l a t á r a nézve? A lakossága egészségi állapotáról szóló demográfiai a d a t o k a következő sajátságokra utalnak: - a l a k o s s á g s z á m á n a k folyamatos csökkenése; - a n ő k olyan fokú számbeli g y a r a p o d á s a , a m e l y a férfiak l é t s z á m á v a l való kiegyenlítődés m é r e t é t öltötte, s megbontja a n e m e k közötti t e r m é ­ szetes számarányt; - a m e z ő g a z d a s á g g a l foglalkozó l a k o s s á g s z á m á n a k s t a g n á l á s a ; - a l a k o s s á g kifejezett elöregedése; - a n a t a l i t á s s z á m a r á n y á n a k csökkenése; - az á l t a l á n o s m o r t a l i t á s a r á n y s z á m á n a k s t a g n á l á s a ; - a t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t a r á n y s z á m á n a k olyan m é r v ű c s ö k k e n é s e , a m e l y m á r kifejezetten d e n a t a l i t á s r a u t a l ; - az elhalálozás s z ü k s é g s z e r ű e n bekövetkező növekedése. S z e r é n y igényekkel készült e l e m z é s ü n k b e n a r r a t ö r e k e d t ü n k , hogy felfedjük: „... m a a nagyobb e m b e r i közösségek k r ó n i k u s n e m fertőző betegségei h a t a l m a s g o n d o t o k o z n a k a t á r s a d a l o m n a k , a m i n e k következ­ t é b e n e z e k e t a b e t e g s é g e k e t joggal e m l e g e t i k k o r u n k j á r v á n y a i k é n t . Szociológiai-egészségügyi e r e d e t r e vall elterjedtségük, megjelenésük, k r ó ­ n i k u s lefolyásuk, a c s ö k k e n ő m u n k a k é p e s s é g , az é l e t m i n ő s é g r o m l á s a , az egészségügy m e g t e r h e l t s é g e , a növekvő fogyasztás, r o k k a n t s á g és az idő előtti h a l á l " (2. sz. m ű , 193.0.). V i z s g á l ó d á s o m b a n e z é r t is f o l y a m o d t a m e problémák statisztikai megközelítésének módszeréhez. A P é t e r r é v e a k t u á l i s demográfiai változásaiból következően az alábbi feladatok h á r u l n a k az orvosra: 1. Az egészségügyi nevelőmunka M a az á l t a l á n o s orvos m u n k á j á b a n i s m é t e l n y e r t e létjogosultságát az egészségügyi n e v e l ő m u n k a , m i n t az egyik l e g h a t á s o s a b b t e r á p i a i le­ hetőség. E t e v é k e n y s é g e t a z o n b a n g y a k r a n tévesen azonosítják az egész­ ségügyi-orvostudományi ismeretterjesztő munkával, amelynek sokkal a l a c s o n y a b b a h a t á s f o k a , m e r t n e m s e r k e n t i a b e t e g e t az egészségről a l k o t o t t helyes felfogások elfogadására, s e m pedig az e g é s z s é g n e k á r t ó rossz s z o k á s o k e l h a g y á s á r a , illetve az egészségét szolgáló új s z o k á s o k k i a l a k í t á s á r a . Az o r v o s t u d o m á n y i i s m e r e t e k terjesztése c s a k l á n c s z e m e lehet a n n a k a c s e l e k m é n y s o r n a k , a m e l y n e k célja a h a s z n o s , egészségóvó szokások meghonosítása.

Az egészségügyi n e v e l ő m u n k a s o r á n n e m s z a b a d figyelmen kívül h a g y n u n k , hogy a t e r á p i a e r e d m é n y e g y a k r a n csalódást vált ki betegben és orvosban e g y a r á n t . Siker m i n d a d d i g n e m é r h e t ő el, a m í g a b e t e g e t m e g n e m győzzük egyrészt arról, hogy egészségének á r t ó szokásaitól m e g kell s z a b a d u l n i a , a helyükbe o l y a n o k a t á t v e n n i e , a m e l y e k az egészségét szol­ gálják; m á s r é s z t pedig arról, hogy gyógyulásában m a g á n a k is a k t í v a n kell r é s z t v e n n i e testileg-lelkileg. „Igen nehéz a n n a k az e l l e n t é t n e k a feloldása, a m e l y v a l a m i n e k a t u d á s a és az a r r a való készség között feszül, hogy e t u d á s r a alapozódjék az egészséges életmód. Lényegében véve az e s z a k a ­ d é k á t h i d a l á s a képezi az egészségügyi n e v e l ő m u n k á t " (2.sz. m ű , 35.o.). 2. K o r u n k legelterjedtebb n e m fertőző b e t e g s é g e i n e k megelőzése és gyógyítása. A n a p o n k é n t orvosi vizsgálatra j e l e n t k e z ő b e t e g e k n e k több m i n t k é t h a r m a d á t az idült betegségekben szenvedők alkotják, a k i k n e k az élete b e t e g s é g ü k folytán á l l a n d ó a n veszélyben forog. B á r m e l y i k ü k n é l legalább h á r o m - n é g y súlyosbító tényezőt (rizikófaktort) k i m u t a t h a t u n k . A króni­ k u s b e t e g s é g b e n szenvedők prevenciója és gyógykezelése a következő n é h á n y megoldás a l k a l m a z á s á t teszi szükségessé: - a l a k o s s á g olyan egészségóvó s z o k á s a i n a k kialakítása, a m e l y e k a súlyosbító tényezők (rizikófaktorok) kifejlődésének feltételeit m e g s z ü n t e ­ tik ( P é t e r r é v é n a súlyosbító tényező a t ú l m é r e t e z e t t táplálkozás, különö­ sen az állati eredetű m a g a s t á p é r t é k ű ételek nagy mennyiségű fogyasztása, a t ú l z o t t d o h á n y z á s , v a l a m i n t a t ö m é n y szeszes italok n a g y m é r t é k ű fogyasztása); - a súlyosbító tényezők k i s z o r í t á s á r a való törekvés; - a rossz szokások, helytelen életmód és téves felfogások kiküszöbölése, megfelelők kialakítása; - a betegségek korai felfedése, a felsejlő t ü n e t e k megfigyelése; - a diagnosztizált betegségek folyamatos kezelése, beleértve a t e r m i n á ­ lis á l l a p o t ú a k a t is. 3. Az idős személyek egészségvédelmének m a g a s a b b s z i n t r e való emelése E n n e k é r d e k é b e n a következő t e n n i v a l ó k h á r u l n a k az egészségvédelem gyakorlati p r o b l é m á i t megoldó szolgálatra: - házi gyógykezelés előnyben részesítése, továbbá a családi orvos fogalmában foglaltak kifejlesztése, v a l a m i n t az egészségügyi n ő v é r e k patronázs-szolgálatának serkentése.

A R O S S Z I N D U L A T Ú D A G A N A T M I N T H A L Á L O K PÉTERRÉVÉN 1977-TÖL 1992-IG 77 AZ A G Y - E S IDEGSZÖ­ VET ROSSZINDULATÚ D A G A N A T A I (R. D . )

78

79

80

81

82

83

85

86

87

.

88

89

91 Ö S S 7 F S F N S P E C I F I K U S

90

X X

11

1

N Y I R O K - ES V E R K E P Z O S Z Ö V E T R. D .

1

2

1

2

A B Ő R N E K FS T A R T O Z É K A I N A K R. D . A TAMASZTOSZOVET R. D .

84

1

1

1

1 1

1 2

1

2

1 1

3< £ 5

RJ^ A NYELŐCSŐ R.D. A GYOMOR R. D . A MÁJ ÉS E P F . U T A K R. D .

ÍSS 5g

A HASNYÁLM I R I G Y R. D .

<2

A VASTAGBÉL R.D.

Isii llíi

í tí = 5 <

I

5 í-j.


'

4

3

1

1

4

5

2

I

4

2

2

1 2

AMEH R. D .

2

1

2

X

1

6 3 1

3

4

5

8

3

6

1

1

1

6

3

1

2

4 4

4 1

I

1

3

2

1

1

1

1 2

1

1

1

2

I

2

2

1 1

2

3

2

2

2

I

I

1

X X X X X X

255

X~ 29.5 X

2

X I X

2

X 1 X

6

X 3 X

1

X 1 X

X X

X 1 X

X X

X X

X X

1

X X

X X

1

X X

X X

X X

X X

2

2

2 2

1

4

3

I

1

2 1

2 1

1

9

X X X~ X 32.5 X X

X

6

1

3

1

1

A VESE R. D .

2 2

1 5

I 2

I 1

AZ EMLŐ R. D .

4. T Á B L Á Z A T

2 X

X 1

3

A DULMIRIGY R. D .

2.4

I

~~

A HORGOK R. D .

A HÚGYHÓ­ L Y A G R. D .

3.1

X 1 X

X

A GÉGE R. D .

A PETEFÉSZEK R. D .

X

X X

A SZÁJÜREG

S< = £ Í<

0.8

x

1

2

~X~ X

26.6

18.4

10.2

ISCHAEMIÁS SZÍVBETEGSÉGEK A HALÁLOKOK STRUKTÚRÁJÁBAN PÉTERRÉVÉN 1977-től 1992-ig ÉLETKOR­ CSOPORTOK

77

30-39

F: N:

40-49

F: N:

50-59

F: N:

60 >

F: N:

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

1 1

2 1

2 2

2 3

2 2

;I

90

91

1 1 2

2 1

3

1 1

1 1

2 2

1 2

3 1

1

5 1

1

3

3

1 1

3 5

6 4

1

4 1 3

5 1

2 3

13 4

7. TÁBLÁZAT AZ ÜRES HELYEK AZTJELZIK, HOGY AZ ADOTT ÉVBEN ELHALÁLOZÁS NEM VOLT PÉTERRÉVE ÉS A VAJDASÁG MORTALITÁSÁNAK PROPORCIONÁLIS INDEXE 1977-től 1992-ig 77

78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91

PETERREVE MORTALITÁSÁNAK PROPORCIONÁLIS INDEXE

95

98 96 94 95 99 91

A VAJDASÁG MORTALITÁSÁNAK PROPORCIONÁLIS INDEXE

86

86 86 88

96

8. TÁBLÁZAT '•• AZ ÜRES HELYEK AZ ADATOK HIÁNYÁRA UTALNAK

96 95 95 97 95 93 95%

%

SZAKIRODALOM: 1. Milosavljević, N.: Opšta demografska i zdravstvena statistika, udžbenik: 2 Medicinski fakultet u Novom Sadu, Novi Sad, 1984. 2. Zigić, D. i saradnici: Opšta medicina. Beograd, 1992. 3. Mićović, P., Cucuć, V., Janjić, M.: Socijalna medicina IV. Preštampano izdanje. Medicinska knjiga, Beograd-Zagreb, 1986. 4. Medicinska enciklopedija VI. Jugoslavenski leksikografski zavod, Zagreb, 1970. 5. Steven A Schrocdcr, Marcus A. Krupp, Lowrenc M. Tierney, Jr. Stcphen J. McPhee: Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina Nova Kiadó, Budapest, Appletcn/Lange Norwalk, Connecticut/San Mateo, California, 1990. Az e m u n k á b a n felhasznált a d a t o k a P é t e r r é v e i Egészségügyi Állomás­ n a k , v a l a m i n t P é t e r r é v e Helyi H i v a t a l á n a k anyakönyveiből valók. Morvái

György,

Számítógépes oki. műszaki

feldolgozás: informatikus

Rezime Z d r a v s t v e n o s t a n j e s t a n o v n i k a B a č k o g P e t r o v o g Sela u svetlu d e m o g ­ rafskih p r o m e n a od 1977 do 1992 U nizu glavnih zadataka u radu lekara opšte medicine, neophodno je pored ostalog da se upoznaju uslovi pod kojima stanovništvo jedne teritorije živi i radi (demografsko kretanje stanovništva), primenom statističke metodologije. Na taj način dobijamo dragocene podatke, koji nam ukazuju na prisustvo štetnih uticaja sredine, uslovljavajući postojanje hroničnih masovnih nezaraznih oboljenja date sredine, sa pravom nazivanih - epidemijom savremenog doba. Ovim radom je prezentovano jedno tipično vojvođansko ruralno naselje sa glavnim karakteristi­ kama demografskih kretanja i zdravstvenog stanja stanovništva. Ključne reči: demografsko kretanje i zdravstveno stanje stanovništva, hronična masovna nezarazna oboljenja, statistička metodologija.

Summary T h e S t a t e of H e a l t h in t h e T o w n s h i p of P é t e r r é v e M i r r o r e d in t h e De­ m o g r a p h i c C h a n g e s in t h e Period 1 9 7 7 - 1 9 9 2 Among the duties of a general practitioner one of the basic tasks is t h a t he should get to know the conditions of life and work of the population in his area by using statistics. In this way precious dat is obtained pointing to the harmful effects of the environment which are a precondition for chronic non-infectious mass diseases of a given region, which are, wirt good reason, often referred to as the epidemics of the present age. This work presents a typical rural settlement in Voivodina and deals with the health and demographic movements of its population. Key words: demographic movement and health condition of the population, chronic non-infectious diseases, statistics.

KÖNYVSZEMLE

R E N D S Z E R Ű R E N D S Z E R B ONTAS

(Ágoston

Mihály:

A magyar

halmaznevek.

Forum,

Újvidék,

1993)

A r e n d s z e r h ű r e n d s z e r b o n t á s látszólag és a felszínen a „gúzsba k ö t ö t t e n táncolás"-hoz hasonló képtelenség, valójában a z o n b a n igen talá­ lóan, felettébb p o n t o s a n jellemzi az Ágoston Mihályi-i é l e t m ű v e t , s a m i n d e n bizonnyal egyik csúcsteljesítményét j e l e n t ő jelen m ű v e t , az azonos c í m e n m e g v é d e t t doktori é r t e k e z é s t is. M i n d e n e k e l ő t t t i s z t á z z u k h á t ezt a látszólagos e l l e n t m o n d á s o s s á g o t . Aki s z e r z ő n k bármelyik korábbi könyvét (Mai m a g y a r írás, Helyesírá­ s u n k hiteléért, A m a g y a r függőszók kategóriája, R e n d s z e r e z é s vagy fölismerés stb.) kissé a v a t o t t a b b a n veszi s z e m ü g y r e , k ö n n y e n j u t n é z e t a ­ zonosságra velünk: e n n e k a nyelvi vizsgálódásnak, nyelvről való gondol­ k o d á s á n a k a rendszer, illetve a rendszer teljessége az a l a p é l m é n y e és elkötelezettsége, a m i t t a l á n legutóbbi nyelvművelő t a n u l m á n y g y ű j t e m é ­ n y é n e k címe, a Rendszerbomlás? is jelez valamiféle s z i m m e t r i a k é n t . E z a r e n d s z e r , amelyből és amelybe t a r t az itt b e m u t a t á s r a kerülő monográfia m i n d e n erővonala, teleszkóp-metaforával leképezi a n e m z e t ­ közi nyelvészeti h a g y o m á n y o k évezredes s a m a g y a r n y e l v t u d o m á n y évszázados boltozatát, h a g y o m á n y o s értékrendjét, a m e l y n e k egyre gyak­ r a b b a n j e l e n t e n e k kihívást a m á s s á g , a m i n d e n á r o n való újítás i r á n y z a t a i a m a g y a r s z a k i r o d a l o m b a n is. Mégis e n n e k a r e n d s z e r b e n gondolkodó, a z t óvó, érvényesítő vizsgáló­ d á s n a k k o r á b b a n is, m o s t is valamiféle r e n d s z e r b o n t á s lett az e r e d m é n y e ; a fonetikában, a m o n d a t b a n (pl. az értelmezők) s m o s t a szófajok v o n a t k o z á s á b a n is. A m a g y a r á z a t t a l á n a vizsgálatok „optikájának" m é r t é k é b e n , „ dioptriájában" keresendő, a m i k r o s z k ó p - m e t a f o r á b a n . A r e n d s z e r formális k a t e g ó r i á i n a k a z é r t kell változniuk, m e r t a nyelviség m i n d e n apró, de k o n k r é t tényeivel szembesítve, ü t k ö z t e t v e i g a z n a k kell lenniük, t e h á t továbbgondolásra, finomításra s z o r u l n a k . Az egyszerre a vertikális h i e r a r c h i á b a n és horizontális e g y m á s m e l l e t tiségében h a t ó nyelvtani, g r a m m a t i k a i r e n d s z e r n e k - h a valójában az egyetlen pontján s e m lehet á t r e n d e z ő d é s t eszközölni a n é l k ü l , hogy az egész n e szenvedjen változást. Változást, de n e m a r e n d s z e r s z e r ű s é g egész

m e g l é t é n e k revizíóját. J e l l e m z é s é r e t e h á t egy h a r m a d i k m e t a f o r a kíván­ kozik ide, a s z á m í t ó g é p e s p r o g r a m o k é , a m e l y e k képesek egy modellt új rendezési s z e m p o n t o t beépítve felbontani, de a z t á n a v á l t o z a n d ó k változ­ t a t á s á v a l i s m é t „ r e n d s z e r h ű e n " visszakristályosítani. J ó lett volna ezekről, a t é m á v a l való küzdelem évtizedeiről az alanyi v o n a t k o z á s o k b a n is o l v a s n u n k , mondjuk, egy bevezetésben, u t ó s z ó b a n . így csak a t e m a t i k á h o z képest m á s o d l a g o s n a k t ű n ő k é r d é s e k picit polemikus a b b válaszai e m l é k e z t e t n e k a hosszú érlelődésre, érlelésre. A magyar halmaznevek olyan műfajú nyelvészeti é r t e k e z é s , a m i l y e n t keresve is r i t k á n t a l á l u n k , főleg a klasszikus vizsgálatokban, a m e l y e k n e k körében s z i n t e n e m is lelünk valamely szófaj, szóosztály á t é r t e k é l é s é t , á t é r t e l m e z é s é t célul tűző vállalkozást. Ágoston Mihály m ű v é t átolvasva, a r r a is rájövünk, m i é r t n e m . Egy ilyen t u d o m á n y o s feladat, é p p e n ezért, m e r t m é l y e n a h a g y o m á n y o k b a n , ezerszer m e g f o g a l m a z o t t , m i n d u n t a l a n tovább öröklődő nyelvészeti közhelyekben gyökeredzik, s z i n t e m i n d e n előzmény újravizsgálására, újragondolására kényszerít. S z e r z ő n k is ezt teszi, ezt kell t e n n i e , hiszen a számnév terminussal jelölt j e l e n s é g c s o p o r t o k b a n n y e l v e n k é n t m á s és m á s t a r t a l m a k a t t a l á l u n k , a nyelvtanok, g r a m m a t i k á k axiómáit, a n n a k t ű n ő i g a z s á g a i t e z e r évvel, k é t e z e r évvel ezelőtt f o g a l m a z t á k a görög, latin nyelv v o n a t k o z á s á b a n , s ezekhez a modellekhez i d o m í t o t t á k (vagy t ö r t é k , k é n y s z e r í t e t t é k ) a később E u r ó p a művelődési, műveltségi á r a m a i b a kerülő nyelvek úgy-ahogy m e g ­ i s m e r t törvényszerűségeit. Mi volt, mi m a is a p u s z t á n spekulatív, és mi a valóban a nyelv h a s z n á l a t i és m e g é r t é s i képességét leíró, modelláló e z e k b e n a h a g y o m á ­ n y o k b a n ? A bevezetés ezekben a k é t s é g e k b e n az a d o t t s z e m p o n t b ó l gyorsan eligazít: a nyelv összefügg a valósággal, d e n e m a z o n o s vele. Valójában a „ g o n d o l k o d á s m ó d n a k g o n d o l a t h o r d ó h a n g o k b a - b e t ű k b e a n y a ­ g i a s u k v e t ü l e t e " . E n n e k a gyakorlati funkcionálásából e l v o n a t k o z t a t o t t j e l r e n d s z e r n e k jele a n y e l v t a n . A nyelvi és nyelvtani kategóriák tehát nem a z o n o s a k s e m mennyiségileg, s e m minőségileg, d e t e g y ü k hozzá, jó, h a közös e l e m ű e k h a l m a z a i k , v a n n a k hasonlóságaik. Valójában az egyedi h a s z n á l a t t ó l való e l v o n a t k o z t a t á s , hasonló helyzetekben f e l h a s z n á l h a t ó m i n t a c s o p o r t o k a l k o t á s a nélkül, a nyelv s e m élő. A megállapítások, m o n d o t t u k , a d o t t s z e m p o n t o t t ü k r ö z n e k , s m á s megközelítések, fölfogások felöl v a n is b e n n ü k v i t á r a ingerlő, pl. a gondolkodásmódnak a közlési folyamat elé, helyébe i k t a t á s a , m é g a n n a k o k á n is, hogy k o r á b b a n az e m b e r i k o m m u n i k á c i ó t valóban gépiesen, hírközlési k a t e g ó r i á k s z e r i n t vizsgálták, vagy a valóságészlelést a fogalom­ a l k o t á s helyébe i k t a t ó pszichologizmus, ez a z o n b a n i n k á b b a l a k o n i k u s kifejtettségből következik. A szófajiságról n e m lehet é r t e k e z n i a szó fogalmának megnyugtató t i s z t á z á s a nélkül. A m i n t a nyelvtani előzmények hosszú v o n u l a t á n a k (Sylvester J á n o s t ó l a legújabb t a n u l m á n y o k i g ) i z g a l m a s á t t e k i n t é s é b ő l kiderül, a végleges definíció s z i n t e m é g v á r a t m a g á r a . A m a i m a g y a r

nyelv, (1968) m e g h a t á r o z á s á v a l , m i s z e r i n t „A szó a n y e l v n e k és a b e s z é d n e k is az a legkisebb egysége, m e l y n e k m e g h a t á r o z o t t hangalakja, n y e l v t a n i formája és m e g h a t á r o z o t t j e l e n t é s e v a n , " s z e r z ő n k egyetlen e l e m é b e n s e m t u d m a r a d é k t a l a n u l azonosulni. Végül Szépe György, Velcsov Mártonné vagy Berrár Jolán és m á s o k véleményéből a n n y i bizonyságot s z ű r le, hogy a szó (írásban) az a szövegegység, a m e l y r e a szöveg tagolódik. M é g a j e l e n t é s e s e m elidegeníthetetlen, hiszen a szóalak m á s nyelvbe kerülhet, m á s j e l e n t é s t k a p h a t . C s a k t a l á l g a t h a t j u k , h o g y a n illeszkedett volna ebbe a sorba Bloomfíeld m e g h a t á r o z á s a , m i s z e r i n t „a legkisebb s z a b a d m o r f é m a , amely m o n d a t is lehet. „A viszonylagosságot m é g növeli az a tény, a m i t Fabó Kinga t a n u l m á n y á b ó l idéz s z e r z ő n k : a szó n e m univerzálé, persze n e m nyelvi egységkénti á l t a l á n o s létében, h a n e m úgy, hogy egy a d o t t nyelvben s z ó k é n t nyelvbe t e s t e s ü l t információt a m á s i k nyelvben m á s g r a m m a t i k a i eszközök, jegyek fejezhetik ki. E z s z i n t e a r r a ösztönzi a nyelvészt, hogy m i n d a lexika, m i n d a g r a m m a t i k a fogalmai a l a t t t á r g y a l t j e l e n s é g e k e t a valóság nyelvi leképezésének eszkö­ zeiként, a beszédhelyzetek információiként, illetve a viszonyítás e l e m t á r a ­ k é n t kezelje. A könyv A szófajokról közelebbről című, egyik l e g t a n u l s á g o s a b b fejeze­ te m i n t a s z e r ű e n foglal állást a kizárólagosan morfológiai, a l a k t a n i kiindu­ lás és az ettől teljesen eltekintő fölfogás között. A kellő e g z a k t s á g a k i n d u l ó p o n t mégiscsak a jelentés, h a a z t a t á g a b b a n é r t e l m e z e t t nyelvi, g r a m m a t i k a i viselkedésre is kiterjesztjük, n o h a Ágoston Mihály a j e l e n t é s m i n t viszonyfogalom m i n d e n szokásos tényezőjére ki s e m tér, m e r t a szóosztály, szófaji kategória m e g h a t á r o z á s á h o z a s z ű k e b b e n , s a j á t o s a n é r t e l m e z e t t tárgyi és nyelvtani jelentést is elegendőnek tartja, az utóbbinál pedig végül is elhatárolódik a szófaj m o n d a t b e l i előfordulásától függetle­ n í t h e t ő és n e m függetleníthető jellemzési k r i t é r i u m a . A s z i n t e á t t e k i n t h e ­ t e t l e n ü l r e n g e t e g finom, á r n y a l t megfigyelésből, a s z a k t u d o m á n y t előbbre vivő e r e d m é n y b ő l csak n é h á n y a vizsgálatot jól jellemző jegyet e m e l h e t ü n k ki: a nyelv, szófajiság v i z s g á l a t á n a k s z e m p o n t j á t , a szófajok belső alá- és fölérendeltségi viszonyait, s az é r t e k e z é s célratörő nagyfokú t u d o m á n y o s fegyelmét. Ami a nyelvtudományi vizsgálódás s z e m s z ö g é t illeti, ö r v e n d e t e s t é n y k é n t állapíthatjuk m e g : itt és m o s t a nyelvész, n e m c s a k a k o n k r é t közléstől elidegenedve, n e m c s a k befogadóként vizsgálta t á r g y á t , h a n e m a h a s z n á l a t t a l azonosulva, a h o n n a n a szófajváltás helyetti többszófajúság s z i n k r o n jellemzői is m e g k ö r v o n a l a z ó d n a k . Ami a szófaji rendszer belső hierarchiáját illeti, a n n a k helyes megíté­ lése legalább a lehetséges e l e m e k s z á m b a v é t e l é v e l egyenlő é r t é k ű , így a m e l l é k n e v e k e t és h a l m a z n e v e k e t a l á - és fölérendeltség v i s z o n y á b a n m e g ­ nevező akcidencia is voltaképpen j á r u l é k o s k a t e g ó r i a a szubsztanciajelen­ t é s viszonylatában. Abban a v o n a t k o z á s b a n viszont, hogy az igei jelentés is j á r u l é k o s l e n n e a j a v a r é s z t főnevekben m e g t e s t e s ü l ő szubsztanciajelen­ téssel s z e m b e n , úgy hisszük, az utolsó, m e g n y u g t a t ó állásfoglalás m é g

v á r a t m a g á r a , á l t a l á b a n is, a m a g y a r nyelv viszonylatában pedig különö­ sen. A m ű teljességén, egész s z e r k e z e t é n példás t u d o m á n y o s fegyelem, célratörő ö k o n ó m i a vonul végig, m e r t csak így l e h e t e t t a szerző ú r r á óriási t é n y a n y a g á n , a m e l y n e k h o z a d é k á t a k k o r jellemezhetjük igazán, h a m o n d ­ j u k A mai nyelv rendszere c. leíró n y e l v t a n n a k a s z á m n e v e k e t összefoglaló h á r o m oldalához viszonyítjuk. Monográfia í r á s á r a a s z ű k e b b tárgykörből m é g így s e m vállalkozhatott, m e r t k a t e g ó r i a - és r e n d s z e r v i z s g á l a t o t t ű z ö t t ki célul. M e g h a t á r o z z a á l t a l á b a n és m a g y a r v o n a t k o z á s b a n az akcidencia jellemzőit, a h a l m a z n e v e k e t a minősítőnevekkel e g y ü t t elhelye­ zi a m e l l é k n e v e k osztályában, d e m á r a h a l m a z n é v i j e l e n t é s d e n o t a d o s összefüggéseivel, használói t u d a t t a r t a l m a i v a l n e m foglalkozik, mivel ezek n e m t a r t o z n a k a vizsgálat fő vonalához. Azt h i n n é n k , vizsgálati a n y a g a a t u d o m á n y o s m a t e m a t i k a i szakirodalom felé súlypontozódik, de n e m ez t ö r t é n t , nyilván a m a g y a r köznyelven belül m a r a d á s é r d e k é b e n . A magyar halmaznevek egyik fő t u d o m á n y o s é r t é k e a h a l m a z n e v e k új s z e m p o n t o k a t bevonó jellemzése és belső r e n d s z e r é n e k s z á m b a v é t e l e . Megadja az alosztály új definícióját: „Amely m e l l é k n e v e k a m o n d a t b a n jelölt s z u b s z t a n c i á n a k á l t a l á b a n s elsősorban halmazbeli j e g y é t (a jelölt szubsztanciafogalom h a l m a z á n a k n a g y s á g á t , a jelölt s z u b s z t a n c i a f o g a l o m helyzetét egy külső h a l m a z b a n ) , azok a h a l m a z n e v e k " , majd osztályozá­ s u k h o z fog negyvenöt k a t e g ó r i a szerint, öt fő k a t e g ó r i a kiemelésével, a m i l y e n e k a mennyiségnevek, gyűjtőnevek, helyzetnevek, a halmaznévi névmások. Az ötös tagolódás k r i t é r i u m á t n e m k ö n n y ű m e g h a t á r o z n i . T a l á n a d e n o t á t u m jellege, a jelölés t e r m é s z e t e ( m a t e m a t i k a i a l k a t a ) l e n n e itt kézenfekvő, d e a h a l m a z n é v i n é v m á s o k m á r a s z i n t a k t i k a i , sőt a szövegfunkciót hozzák előtérbe. A h a l m a z n é v i jelölés határozott, megközelítő és határozatlan volta m i n d e n fő k a t e g ó r i á n á l j e l e n t k e z ő s a j á t s á g (talán i s m é t a jelölésmód a denotáció k r i t é r i u m a ) , az önálló, illetve függő előfordulás csak a m e n n y i ­ ségneveknél, a fölsoroló, illetve szembeállító jelleg csak a h e l y z e t n e v e k n é l b u k k a n fel. A további negyvenötös tagolódású csoportosításnál két dologra figyel­ h e t ü n k fel: a m e g n e v e z é s e k leleményességére, t a r t a l m i g a z d a g s á g á r a , m á s r é s z t a terminológiai visszafogottságra, „ s z e r é n y s é g r e " . Ágoston Mi­ hály szerint is a tagolódás, differenciálás árnyaltsága a fontos, a meg-nevezés másodlagos is lehet. E z é r t szerepel minden kategória végén, mintegy j a v a s ­ latként. A vizsgált h a l m a z n e v e k r e n d s z e r e átgondolt, gazdag, k r i t é r i u m a i mégis viszonylag tiszták, összességük, a m i n t a t á b l á z a t o k is érzékeltetik, elegáns modell, a m e l y n e k m i n d e n tagja, e l e m e egyetlen példával is jól illusztrálható. A 1. három, . három-öt, 3. ü, 4. harmadfél, 5. három-há­ rom, 6. harmadannyi, 7. háromannyi 8. háromannyi, 9. húszegynéhány, 10. huszonvalahány, 1 1 . ezernyi, 12. sok, 13. ezer/nyi/, 14. millió-egy, 15. tengernyi, 16. harmad, 17. száz, 18. egész, 19. kiló, 2 0 . pohár, 21.

harmadnyi, 2 2 . száznyi, 2 3 . kilónyi, 2 4 . pohárnyi, 2 5 . mindhárom, 26. többi, 2 7 . harmadik, 2 8 . hatvan-hatvanegyedik, 2 9 . n-edik, 3 0 . A-JB,, 3 1 . másfeledik, 3 2 . harmadannyiadik, 3 3 . háromannyiadik, 34. harmad-ne­ gyedik, 35.huszonegynéhányadik, 3 6 . huszonvalahányadik, 3 7 . sokadik, 3 8 . századik, 3 9 . kisezer-egyedik, 4 0 . harmadik, 4 1 . 6aí, 4 2 . szélső, 4 3 . nagyobbik, 44. utolsó, 4 5 . közbülső az egész r e n d s z e r t leképezik, egysze­ r ű e n a n n y i b a n , hogy lehetőleg azonos alakulatokból i n d u l n a k ki, a r r a építik r á az eltérő morfológiai e l e m e k e t . A fenti példákkal illusztrált belső rendszerezés szempontjait, véleményem szerint, jó lett volna minősíteni, n e m is csak a didaktikai felhasználhatóság érdekében. így csak hozzávetőleges találgatásokba bocsátkozhatunk. Leggyak­ rabban a jelölt aficidenciafogalom belső természete, a jelölésmód kerül előtérbe: egész, feles, egypontú, kétpontú, számjelölő, mértéknévi, tőszámnév, törtszám­ név, oldaljelölő, sorsjelölő, gyűjtőnévi stb. M á s esetben, úgy t ű n i k , bizonyos „ m a t e m a t i k a i - m ű v e l e t i jegy válik a k a t e g ó r i a m e g n e v e z é s é v é : hozzátoldó, szorzó, számjelölő, részelő, kiemelő, szembeállító s t b . M á s k a t e g ó r i á k b a n a nyelvi megjelenés, szóalak válik döntővé: számszói, betűszói. I t t merül fel b e n n ü n k a kísértés, hogy vajon az x, A , B esetleg éppolyan helyettesítő szerepűek a m a g u k módján, m i n t a halmaznévi névmások. F e l b u k k a n a h a l m a z n é v nyelű rétegbeli kötődése is s z e m p o n t k é n t : köz­ szói, szakszói, sőt a stílusrétegbeli szempont is: túlzó, tréfás, a m i t a l á n a p r a g m a t i k a i j e l e n t é s bevezetését is i n d o k o l t t á t e t t e volna. M i n t m e g á l l a p í t o t t u k , a m e g n e v e z é s terminológiai s z a b v á n y o s s á g a m á s o d l a g o s kérdés, a h a l m a z n é v i s z e r k e z e t t í p u s o k n á l n e m is bocsátkozik bele ebbe a feladatba szerzőnk, viszont az e l k ü l ö n í t e t t m i n ő s é g e k világo­ s a k . L á t t u k o n i s m é t e r ő t vesz r a j t u n k a kísértés, hogy a szófaji alosztály­ n a k n e m l e h e t n e i n h e r e n s jegye a térbeliség, a térviszonyok valamelyik fajtája? E z különösen kifejezésre j u t a helyzetneveknél, d e a m e n n y i s é g ­ nevektől s e m idegen lényegében. A m é g i s c s a k kívülről közelítő első o l v a s á s r a úgy t ű n i k , hogy leginkább a z oldaljelölő, Ivelyviszonyító és a tulajdonságnévi halmaznevek kategóriája a leghagyománytalanabb, s ezek is teszik leginkább próbára a rendszer-fölfogást. A jobb, a bal, a legliátsó, elülső, a fontosabbik, újabb, legszentebb kétségtelenül felidéznek halmazati összefüggéseket, az imént kiemelt térbeliséget, de egyrészt a hagyományos „számszerűségtől igen messze esnek, másrészt n e m tudjuk meg, a jobb és a bal szimmetriájaként az alsó - fölső például a kategóriához tartozik-e, és hol ezeknek a csoportoknak a hozzávetőleges határa. Viszont az is kétségtelen, hogy ezek a m i n ő s é g e k a h a l m a z n e v e k belső r e n d s z e r é h e z jól illeszkednek, belőle logikusan k ö v e t k e z n e k . A végleges v á l a s z t e k é r d é s b e n és e m ű t e k i n t e t é b e n pedig a szófaji vizsgálatok következő s z a k a s z á b a n kell k e r e s n ü n k , a m e l y r e A magyar halmaznevek k é t s é g t e l e n ü l d ö n t ő h a t á s s a l lesz. PAPP György

SZEMBESÜLÉS ELFELEDETT ÉRTÉKEINKKEL

(Kalapis

Zoltán:

Betűk

és képek. Forum,

Újvidék,

1992)

M ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i írásaiból a d o t t közre egy k ö t e t n y i t K a l a p i s Zoltán, e z ú t t a l is t a n ú s í t v a , hogy szellemi ö r ö k s é g ü n k r ő l m é g m i n d i g n e m t u d u n k m i n d e n t , hisz oly sok ember, könyv, e s e m é n y m e r ü l t feledésbe, oly sok n é v e s e t t ki a köztudatból. S z e r z ő n k az újságíró vérbeli kíváncsiságával, e g y s z e r s m i n d a k u t a t ó alaposságával vállalta a leltározó szerepét, s a „ p o r t a l a n í t á s " m u n k á j á t elvégezve letette az a s z t a l r a k u t a t á s a i n a k ered­ m é n y e i t . Ezzel pedig, fűzzük hozzá, egyben m ó d o t is a d o t t rá, hogy s z e m b e n é z z ü n k é r t é k e i n k k e l , éspedig itt és most, a m i k o r e n n e k a s z e m ­ besülésnek, é r t é k e i n k s z á m b a v é t e l é n e k a szokásosnál nagyobb súlya, azonosságtudat-megőrző szerepe van. A Betűk és képek öt í r á s a bizonyítja, hogy K a l a p i s széles s k á l á n m o z o g k u t a t á s a i b a n , illetve t é m a v á l a s z t á s á b a n . A padéi Typotbeta című t a n u l ­ m á n y á v a l n y o m d á s z a t t ö r t é n e t ü n k e t g y a r a p í t o t t a , Oldal I s t v á n és követői t e v é k e n y s é g é n e k feltérképezésével fotótörténeti k u t a t á s a i n k a t gazdagítot­ ta, az első bácskai teljes g i m n á z i u m b e m u t a t á s á v a l i s k o l a t ö r t é n e t ü n k é r t é k e s fejezetét í r t a meg, az Öt magyar napilap Szabadkán c í m m e l pedig a t é m a k ö r b e n való j á r t a s s á g á v a l s a j t ó t ö r t é n e t i t é n y e k e t ad közre. A B a r t ó k család á l t a l a feltárt b á n á t i kapcsolatait is t a n u l m á n y b a foglalta, így g y c s a l á d t ö r t é n e t i í r á s t is felvett kötetébe. N o h a e n n e k az öt í r á s n a k t e m a t i k a i l a g n i n c s köze egymáshoz, a b b a n azonosak, hogy m i n d mű­ velődéstörténeti é r t é k e i n k e t m u t a t j a fel, szellemi ö r ö k s é g ü n k r ő l t a n ú s k o ­ dik. J ó l l e h e t m i n d az öt m u n k a a k u t a t ó i kedvről és a p o n t o s tényfeltárásról t a n ú s k o d i k , az a n y a g g a z d a g s á g a mégis t a l á n a becskereki fényíróról szólót helyezi a többi elé. M i n d e n e k e l ő t t t e h á t e r r e kívánjuk felhívni a z olvasó figyelmét. Oldal I s t v á n m u n k á s s á g á r ó l eddig is t u d o t t a becskereki h e l y t ö r t é n e t , de m i n d ö s s z e n é h á n y m o n d a t erejéig m é l t a t t a , k i z á r ó l a g helyi v o n a t k o ­ z á s b a n említve, hogy ő n y i t o t t a m e g a becskereki fényképészek s o r á t . M u n k á s s á g a m e g k ö z e l í t é s é n e k e s z ű k k e r e t é t Kalapis a v a l ó s á g n a k megfelelően k i t á g í t o t t a . F á r a d o z á s a , alapos, összehasonlító fotótörténeti k u t a t á s a i n y o m á n u g y a n i s k i t ű n t , hogy Oldal I s t v á n becskereki fényképé­ szeti m ű t e r m e volt az első állandó jellegű m ű t e r e m az országban! Már e

p u s z t á n ez a tény teljesen m á s megvilágításba helyezi a becskereki fényírót. N e m beszélve arról, hogy 1978-ban K a l a p i s m é g életben t a l á l t a az utolsó O l d a l - t a n í t v á n y t , Verth Józsefet, és el is b e s z é l g e t e t t vele, s r á b u k k a n t az utolsó élő O l d a l - u n o k á r a is Szolnokon. A tőlük s z e r z e t t információk, továbbá az Újvidéken, B e c s k e r e k e n , B u d a p e s t e n , Bécsben és m á s u t t végzett levéltári és fotótörténeti k u t a t á s a i a r r ó l győzték m e g a szerzőt, hogy Oldal I s t v á n jelentősége t ú l m u t a t a B e g a - p a r t i v á r o s hely­ t ö r t é n é s z e i n e k évtizedekig fennálló értékelésén. Kalapis írása n y o m á n m u t a t k o z o t t meg, hogy Oldal csaknem az egész Bánátról készített fényképe­ ket, m a m á r felbecsülhetetlen értékű k o r d o k u m e n t u m o k a t . Ezekből ügyes v á l o g a t á s b a n a kötet is t a r t a l m a z egy kis gyűjteményt, a m i igencsak egyik e r é n y e . Oldal esetében K a l a p i s n a k n e m c s a k a levéltári a d a t o k a t kellett feltárnia, h a n e m az O l d a l - m ű t e r e m s z e r t e s z ó r t t e r m é k e i t : a családi a l b u m o k b a n m e g h ú z ó d ó , padláson heverő vagy közgyűjtemények a n y a g á ­ b a n kallódó Oldal-képeket össze is kellett gyűjtenie. K i t a r t ó m u n k á v a l ezt s i k e r ü l t is elérnie, s az a l k o t á s o k a t , N é m e t h M á t y á s fotóriporter k i t ű n ő reprodukciói n y o m á n , a kötet olvasói elé t á r n i a . S z e r z ő n k s z á m á r a n e m volt kevésbé k a l a n d o s és fáradságos a m é g fellelhető O l d a l - f e s t m é n y e k f e l k u t a t á s a s e m . K a l a p i s ezt a feladatot is egy n y o m o z ó b u z g ó s á g á v a l végezte el. M i n d e z t a z é r t t a r t j u k s z ü k s é g e s n e k hangsúlyozni, hogy érzé­ keltessük, m e n n y i r e körültekintő, fárasztó és u t a z g a t á s s a l egybekötött, időigényes k u t a t á s u t á n állt össze az „Oldal-kép". S z e r z ő n k n e m s a j n á l t a s e m az időt, s e m a fáradságot, e z é r t is k e r e k e d e t t ki ilyen alapos és k é p g a z d a g t a n u l m á n y a tolla alól. A becskereki fényíró (Beékereéki svetlopisac) címmel ez a m u n k á j a n é h á n y évvel ezelőtt s z e r b nyelven m á r napvilágot látott, s ö r v e n d e t e s , hogy e z ú t t a l m a g y a r nyelven is megjelent k ö t e t b e foglalva, m e g í t é l é s ü n k s z e r i n t a Betűk és képek legjobb í r á s a k é n t . N e m véletlen t e h á t , hogy éppen Oldal I s t v á n fényképe díszíti a k ö t e t borítóját. Az Oldal-íráson kívül A padéi TypotbetávóX is bővebben kell s z ó l n u n k . E z a k ö t e t n y i t ó esszé ugyanis egy b á n á t i v o n a t k o z á s b a n igen lényeges t é m á v a l foglalkozik: a padéi kézisajtóval a B á n s á g egyetlen (ismert) 18. s z á z a d i nyomdájával. Egy m a g á n n y o m d á r ó l szól, e n n e k t e r m é k e i r ő l , tulajdonosáról, a viszontagságos életű, sokoldalú T a k á t s Rafael szerze­ tesről, aki a 18. század végén, padéi évei a l a t t m i n t e g y t u c a t n y i n y o m t a t ­ v á n y t állított elő, saját kedvtelésére űzve a n y o m t a t á s t és b e t ű s z e d é s t , s h a g y o t t r á n k . A padéi Typotbeta, a h o g y a n Kalapis nevezi, m i n t e g y h á r o m és fél évet ( 1 7 8 8 - 1 7 9 2 ) töltött e b á n á t i falucskában, „egy n e m hivatalos icipici m a g á n n y o m d a " tulajdonosaként. O l y a n n y i r a szenvedélyes nyom­ dász volt, hogy a h á z k u t a t á s o k és üldöztetés ellenére s e m h a g y o t t fel munkájával. K a l a p i s hozzá illő alapossággal, v a l a m e n n y i e l é r h e t ő forrás felhaszná­ lásával és saját k u t a t á s a i alapján rajzolta m e g és t á r t a elénk T a k á t s Rafael alakját, kitérve m u n k á s s á g á n a k teljes i s m e r t e t é s é r e , m ű v e i n e k s z á m b a v é t e l é r e . H a n y o m d á s z a t t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l vizsgáljuk í r á s á t ,

a k k o r m i n d e n e k e l ő t t a z t kell t u d n u n k , hogyan kezelte eddig v i d é k ü n k s z a k i r o d a l m a a padéi n y o m d á t . Kalapis a r r a a m e g á l l a p í t á s r a j u t o t t , hogy „a m a g y a r s z a k i r o d a l o m eddig legalább h á r o m s z o r fedezte fel T a k á t s Rafaelt, illetve nyomdáját, szótárírói m u n k á s s á g á t , d e élete és m ű k ö d é s e újra é s újra feledésbe m e r ü l t " . T e g y ü k hozzá, olyan jeles k u t a t ó k is megfeledkeztek róla, m i n t Félix Milleker és T r i v a Militar! P e d i g a padéi Typotbetának ú t t ö r ő s z e r e p e volt a b á n á t i nyomdászatban. H i s z e n a m a i B á n á t t e r ü l e t é n egykor ü z e m e l t n y o m d á k s o r á t é p p e n a padéi n y i t o t t a meg, s n o h a - kézisajtóról lévén szó - m é r e t e i b e n n e m volt, n e m is l e h e t e t t i m p o z á n s produkciója, belőle k e r ü l t e k ki a z első b á n á t i n y o m d a t e r m é k e k . K o r s z a k n y i t ó s z e r e p j u t o t t h á t a kis padéi n y o m d á n a k , t ö r t é n e t é n e k feldolgozásával pedig Kalapis egyben a m a i B á n á t n y o m d á s z a t t ö r t é n e t é ­ n e k első és igen fontos fejezetét is m e g í r t a . S t e t t e e z t a laikus é s a s z a k e m b e r s z á m á r a e g y a r á n t élvezetes módon, átfogóan é s érdekfe­ szítően, m e g a n n y i a p r ó részlettel, epizóddal fűszerezve. E g y é b k é n t é p p e n az adja m e g Kalapis í r á s a i n a k z a m a t á t , hogy figyelme a vizsgálódás t á r g y á n a k m i n d e n részletére kiterjed, s a látszólag „ s z á r a z " t é m á k a t is o l v a s m á n y o s a n , hiteles a d a t o k k a l a l á t á m a s z t v a dolgozza fel. T a k á t s R a ­ faelről szóló í r á s á t is az teszi élvezetessé, hogy a tényközlésen t ú l , mellőzve m i n d e n feldolgozási sablont, biztos vonalvezetéssel, szilárd k u t a ­ tási t á m p o n t o k s z e r i n t tájékozódva m u t a t j a be n e m c s a k a padéi n y o m d a m ű k ö d é s é t és t e r m é k e i t , h a n e m T a k á t s Rafael életét é s m u n k á s s á g á t . A k ü l ö n b e n is szegényes b á n á t i n y o m d á s z a t t ö r t é n e t i s z a k i r o d a l o m ezzel a z írással n a g y m é r t é k b e n g y a r a p o d o t t . S h a m á r a s z a k i r o d a l m a t említjük, h a d d j e g y e z z ü k m e g , hogy nagy h i á n y á t é r e z z ü k a padéi T y p o t b e t á h o z h a s o n l ó r é s z t a n u l m á n y o k n a k , melyekből egyszer ö s s z e á l l h a t n a a b á n á t i n y o m d á s z a t átfogó t ö r t é n e t e . Az eddigi n é h á n y összefoglaló m u n k a u g y a n i s é p p e n hogy csak érinti a b á n á t i n y o m d á k t ö r t é n e t é t . K a l a p i s sajtótörténeti í r á s a a s z a b a d k a i sajtó egy k i r a g a d o t t , r e n d k í v ü l t e r m é k e n y k o r s z a k á t öleli fel, a m i k o r S z a b a d k á n e g y s z e r r e öt m a g y a r n a p i l a p j e l e n t m e g . E r r ő l a vajdasági viszonylatban is egyedülálló jelen­ ségről é r t e k e z i k Öt magyar napilag Szabadkán című í r á s á b a n , é r d e k e s k é p e t festve a századelő történéseiről é s az öt n a p i l a p a r c u l a t á r ó l . U g y a n c s a k é r t é k e s a d a t o k a t közöl a B a r t ó k család b á n á t i kapcsolatai­ ról, fölelevenítve „egy torontáli család értelmiségi á g á n a k fakuló e m l é k e ­ it". E családban, m i n t s z e r z ő n k írja, „úgy t ű n i k , h á r o m n e m z e d é k t a r t o g a t t a mécsesében a t ü z e t a későbbi l á n g e l m e s z á m á r a , é l e s z t g e t t e é s szította a negyediknek". Az első bácskai teljes gimnázium című t a n u l m á n y á b a n i s k o l a t ö r t é n e ­ t ü n k vajdasági viszonylatban is figyelemreméltó fejezetét í r t a m e g , amely­ ben a z 1789. s z e p t e m b e r l-jén megnyílt újvidéki g i m n á z i u m t ö r t é n e t é t , p o n t o s a b b a n t ö r t é n e t é n e k első fejezetét k ö r v o n a l a z t a , i s m e r t e t v e a Regiu m G y m n a s i u m N e o p l a n t e n s e 18. s z á z a d végi e s e m é n y e i t és szereplőit. A Betűk és képekben Kalapis Zoltán „szellemi ö r ö k s é g ü n k n a g y r é s z t feledésbe m e r ü l t fejezeteit dolgozta fel h o s s z a n t a r t ó és f á r a d s á g o s

k u t a t ó m u n k a e r e d m é n y e i r e t á m a s z k o d v a . " E z t a m o n d a t o t m á r a Híd-díj b í r á l ó b i z o t t s á g á n a k megindoklásából i d é z t ü k . U g y a n i s K a l a p i s Zoltán é r d e m e l t e ki e kötetével az 1992. évi H í d I r o d a l m i Díjat. Az e l i s m e r é s nyilván n e m c s a k e könyvéért, h a n e m több évi k i t a r t ó , művelődési é r t é k e ­ i n k e t feltáró m u n k á j á é r t illeti m e g s z e r z ő n k e t . NÉMETH

Ferenc

BESZÉLGETÉSEK A MÁR NEM LÉTEZŐRŐL ÉS A MÉG NEM LÉTEZŐRŐL

(Aleksa

Dilas: Razgovori

za Jugoslaviju.

Novi Sad, Prometcj

1993.)

Rövid időn belül i m m á r h a r m a d i k jelentős kötetével lépett az olvasó­ közönség elé Aleksa Dilas, az ismert szociológus és történész, de lássuk, mi avatja az előző két kötetét is fontossá. Az 1990-ben kiadott Osporavana zemlja: jugoslovenstvo i revolucija (Beograd, Književne novine, 1990.) lénye­ gét tekintve átfogó jugoszlávságtörténet. Az egy évvel később megjelent, általa szerkesztett kötet, a Srpsko pitanje (Beograd, Politika, 1991.) a szerbséget, a szerb értelmiséget leginkább foglalkoztató kérdésekről szóló válogatott tanulmányokból, a legkülönbözőbb nézetet vallók írásaiból állt össze, legyen elég itt csak Aleksa Đilas, Milovan Dilas, Dobrica Cosié és Mihailo Markovié nevére utalunk. Dilas t u d a t o s a n vállalja itt fel a nézetkü­ lönbségek, az eltérő irányzatok ütköztetését, n e m titkolva, hogy párbeszédre, egymás véleményének minél jobb megismerésére, a m á s vélemény tolerálá­ s á r a törekszik, mintegy követendő példát m u t a t v a . Jelenlegi kötete, amely n e m önálló írásokat, h a n e m az egykori jugoszláviai újságoknak a d o t t inter­ j ú k a t t a r t a l m a z , egyfajta vegyüléke az előző két kötetnek: visszanyúl a jugoszlávság eszméjéhez, Jugoszláviához, és a történész helyett a liberális d e m o k r a t a gondolkodó fejti ki benne nézeteit, javaslatait. A Razgovori za Jugoslaviju időrendi s o r r e n d b e n dolgozza fel Dilas interjúit. A k e z d ő p o n t o t j e l e n t ő 1990. a u g u s z t u s i Nedeljna borba-interjú és a végpont, a M o n i t o r n a k a d o t t 1 9 9 1 . októberi n y i l a t k o z a t közötti rövid p e r i ó d u s b a n Dilas 14 a l k a l o m m a l fejtette ki v é l e m é n y é t a v á l s á g kibonta­ kozásáról, a m ú l t hibáiról, a jelenről és a v á r h a t ó e s e m é n y e k r ő l . E beszélgetések o l v a s t á n m i n d e n k i végiggondolhatja az e l m ú l t k é t év ese­ ményeit, felidézheti, hogy vajon l á t t a - e előre az o r s z á g előtt álló v é s z t e r h e s h ó n a p o k a t . Fejtegetései a z é r t is figyelemkeltőek, m e r t e m i g r á n s k é n t egészen m á s h a t á s o k é r t é k őt N y u g a t - E u r ó p á b a n , m i n t h a J u g o s z l á v i á b a n m a r a d t volna, de évtizedes emigrációja s e m feledtette el vele hazája s o r s á t , gondjait. H a b á r á t t a n u l m á n y o z t a a jugoszláviai n é p e k nacionaliz­ m u s a i n a k t ö r t é n e t é t és ideológiáját, m e n t e s m a r a d t m i n d e n f é l e n a c i o n a ­ lista beütéstől. S z á r m a z á s a folytán Aleksa Dilas eleve sajátos szemszögből figyelte a titói J u g o s z l á v i á t . Apja, Milovan Đilas félreállítása, majd b e b ö r t ö n z é s e

ellenzéki gondolkodóvá formálta, aki a titói r e n d s z e r legnagyobb é r t é k é ­ n e k a j u g o s z l á v s á g egyfajta képviseletét, a n e m z e t i e l n y o m á s h i á n y á t t a r t o t t a , legnagyobb h i á n y o s s á g a k é n t pedig az a u t o r i t á r i u s b e r e n d e z k e ­ dést, az ideológiai m e g k ö t ö t t s é g e t , az egyéni s z a b a d s á g h i á n y á t és a különböző szabadságjogok c s o r b u l t s á g á t ítélte m e g . Londoni t a n u l m á n y a i idején főleg a NaSa rcőhen publikál, először álnéven, a z u t á n saját nevén, a m i n e k k ö v e t k e z m é n y e k é n t több m i n t tíz évig n e m t é r h e t h a z a . í r á s a i b a n bírálja Tito külpolitikáját, v a l a m i n t kiáll a v é l e m é n y s z a b a d s á g mellett, így később kissé k e s e r ű e n kell m e g á l l a p í t a n i a , hogy a k i k n e k az é r d e k é b e n igaz d e m o k r a t a k é n t szót emelt, azok n a g y része h a n g o s n a c i o n a l i s t á v á vált. M i n t ez legújabb könyvéből is kiderül, m á r a k k o r is a k o m m u n i s t a r e n d s z e r békés, folyamatos á t a l a k í t á s a m e l l e t t teszi le voksát, ellenzi a k o m m u n i z m u s n a k a n t i k o m m u n i z m u s b a t ö r t é n ő á t c s a p á s á t és egy új, nacionalista a l a p o k o n nyugvó, a u t o r i t á r i u s r e n d s z e r b e való á t f o r d u l á s á t . A Razgovori za Jugoslaviju bizonyos é r t e l e m b e n az Osporauana zemlja f o l y t a t á s á n a k is t e k i n t h e t ő . E kétségbe v o n t o r s z á g t ö r t é n e l m é t végiggon­ dolva Dilas a r r a a m e g á l l a p í t á s r a j u t , hogy a j u g o s z l á v i z m u s olyan é r t é k , amely a h á b o r ú s időkben is képes f e n n m a r a d n i . S z á m á r a a j u g o s z l á v s á g olyan ideológia, amely a délszláv n é p e k s z á r m a z á s á n a k , nyelvének, hagyo­ m á n y a i n a k r o k o n s á g á t , h a s o n l a t o s s á g á t hangsúlyozza, előbbre helyezve ezt a gazdasági e g y m á s r a u t a l t s á g és a politikai é r d e k k ö z ö s s é g e g y é b k é n t fontos szempontjainál, vagy m á s ideológiai s z e m p o n t o k n á l . Dilas e g y ú t t a l hangsúlyozza a Jugoszlávia létrejövetelekor m e g f o g a l m a z o t t e l v á r á s o k a t , és r á m u t a t a különböző n é z e t e l t é r é s e k okaira. Aláhúzza, hogy a S z e r b H o r v á t - S z l o v é n Királyságot a szerbek m i n d e n szerb l a k t a t e r ü l e t egyesí­ t é s e k é n t élték meg, míg a horvátok, a h o r v á t n e m z e t i ideológia céljainak megfelelően, a középkori h o r v á t királyság területi visszaállítását k í v á n t á k elérni, s e z é r t eleve bizonyos f e n n t a r t á s o k k a l éltek a délszláv á l l a m o t illetően. Dilas továbbá az á l l a m i r á n y í t á s b a n megvalósuló szerb d o m i n a n ­ ciával, a délszláv királyság rövid fennállásával és a l i b e r á l i s - d e m o k r a t i k u s k o r m á n y z á s i formák hiányával indokolja J u g o s z l á v i a két világháború közti t ö r t é n e t é n e k sikertelenségét. A titói J u g o s z l á v i á t az ideológiai tényezők m i a t t m a r a s z t a l j a el, m é g h a Tito világháborús é r d e m e i t és S z t á l i n n a l s z e m b e n i fellépésének j o g o s s á g á t elismeri is, u g y a n a k k o r s e m ­ mi pozitívat n e m lát Tito utolsó 15 évében, és e z ú t t a l is h a n g s ú l y o z z a a k o r m á n y z á s i formák hiányosságait. J u g o s z l á v i a f e n n m a r a d á s á t taglalva kifejti, hogy b á r n e m t a r t a n á helyesnek bizonyos n é p e k kiválását, igazából csak két n é p kiválási kísér­ lete vagy s z á n d é k a j e l e n t e n é Jugoszlávia végét: ez pedig a két legnagyobb n e m z e t , a szerb és a horvát. (Megjegyezendő, hogy 1990 n y a r á n Dilas m é g úgy véli, hogy a szlovén és h o r v á t kiválás n e m okozza J u g o s z l á v i a szétesését, mivel négy k ö z t á r s a s á g m é g m i n d i g m a r a d J u g o s z l á v i á b a n . 1 9 9 l - r e m á r eljut addig, hogy Jugoszlávia m e l l e t t Nagy-Szerbia és N a g y H o r v á t o r s z á g veszélyéről beszéljen.) Szerinte mind Szlovénia, mind Makedónia, sőt m é g az albánok lakta Kosovo és a vegyes lakosságú Vajdaság

e l s z a k a d á s á t is túlélné a délszláv államszövetség, a s z e r b e k vagy a h o r v á t o k kiválási s z á n d é k a a z o n b a n egy k ö v e t k e z m é n y e i b e n r e n d k í v ü l súlyos p o l g á r h á b o r ú h o z vezetne. Az e l s z a k a d á s s a l k a p c s o l a t b a n Dilas a z t az á l l á s p o n t o t képviseli, hogy egy k a p c s o l a t n a k csak úgy v a n é r t e l m e , h a ö n k é n t e s , a z a z m i n d e n k i n e k m e g kell a d n i a kiválás j o g á t . U g y a n a k k o r elengedhetetlennek tartja a kiválás formáinak pontos rögzítését, és ragasz­ kodik e formák betartásához. Szerinte a kiválás idejének ily módon való meghosszabbítása csökkentené az elszakadással j á r ó fájdalmakat. Szükséges­ n e k tartja bizonyos kötelező erejű kötelezettségek teljesítését is, amelyek nélkül a kiválni szándékozó részek n e m nyerhetnek elismerést (például a kisebbségek helyzetének a nemzetközi jogok értelmében való szabályozása). A jövő kérdését érinti az a jóslata, miszerint a kiválás u t á n az elszakadt területeken m e g fog erősödni a jugoszlávságtudat, az összetartozás érzése. E n n e k az elképzelésének m a m é g ellentmond a valóság. É r d e k e s megfigyelni, hogy Jugoszlávia s o r s á t illetően Dilas az érzelmi és az é s z é r v e k közül az előbbit választja: s z á m á r a J u g o s z l á v i a egységének a f e n n t a r t á s a fő cél, e z é r t el s e m tudja képzelni M a k e d ó n i a függetlenségét, a m e l y e t s z e r i n t e rövid távon megfojtana a szerb, a l b á n és bolgár n a c i o n a ­ lizmus. Ilyen é r t e l e m b e n az a d o t t szituációban n e m ismeri el a különböző jugoszláviai n é p e k önrendelkezési, illetve elszakadási j o g á t (hiszen n e m k o r l á t o z t á k az előbbiekben e m l í t e t t formai elvárások és k ö v e t e l m é n y e k ) , és hangsúlyozza, hogy e n é p e k kiválási s z á n d é k a csak a n a c i o n a l i s t a p r o p a g a n d á k e r e d m é n y e , a m e l y e k közé (ideértve az egykori J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n létező összes nacionalizmust) egyenlőségjelet tesz. 1991 végén a z o n b a n m á r d e m o k r a t a k é n t elismeri a különböző délszláv n é p e k elsza­ kadási jogát, m é g h a igazából n e m is t u d é r t e lelkesedni. Az e l i s m e r é s m e l l e t t felhívja a figyelmet m i n d a z o k r a a veszélyekre, a m e l y e k az elsza­ k a d á s s a l e g y ü t t j á r h a t n a k (a n a c i o n a l i z m u s o k belső logikájából és a pilla­ n a t n y i közös ellenség k é p é n e k későbbi halványodásából k ö v e t k e z ő e n ) : a xenofóbiára, a szomszédok i r á n t i ellenséges viselkedésre, a m a g á b a f o r d u ­ lás eshetőségére, a provincializmusra és a legrosszabb é r t e l e m b e n v e t t jobboldaliság megerősödésére. Utolsó interjúiban m á r továbblép, és figyel­ m e z t e t a további kisállamosodási t e n d e n c i á k veszélyére, a m e l y a k r a j i n á k formájában m á r a t e s t e t is öltött. Jugoszlávia további létezésének lehetséges formáit vizsgálva Dilas nega­ tívan vélekedik a konföderatív berendezkedésről, de véleményét igazából n e m tudja a l á t á m a s z t a n i , hiszen az egymással jó viszonyban lévő szomszédok között elvileg létezhet jól működő konföderáció. A konföderációt kitalációnak minősíti, rejtett hátsó szándékot lát benne, a teljes elszakadás p a r a v á n j a k é n t értelmezi, amely mögül idővel új köntösbe öltöztetett országok léphetnek elő. E z az értelmezés érvényes ugyan a szlovén és h o r v á t önállóság híveire 1990-91-ben, d e n e m feltétlenül igaz teoretikusan. J u g o s z l á v i a ( m i n t e s z m e és ország) i r á n t i e l k ö t e l e z e t t k é n t (jugoszláv­ n a k t a r t j a m a g á t , n e m pedig C r n a G o r a - i n a k vagy s z e r b n e k ) és v a l a m e ­ lyest elfogult s z e m é l y k é n t a l a p o s a n túlbecsüli a j u g o s z l á v s á g erejét, és

mellőzi a n a c i o n a l i s t a m o z g a l m a k , ideológia és p r o p a g a n d a h a t é k o n y s á ­ g á t . E z t a t é v e d é s é t 1991 végére Dilas m a g a is k é n y t e l e n b e l á t n i . U g y a n í g y alábecsüli a n a c i o n a l i z m u s erejét B o s z n i á t illetően, és olyan, m á r a teljesen i d e a l i s z t i k u s n a k t ű n ő feltételezést tesz, m i s z e r i n t a bosnyá­ k o k lesznek az összekötő kapocs Bosznia s z á m á r a . Azzal v é g k é p p n e m s z á m o l (igaz, n e m is s z á m o l h a t o t t m é g a k k o r ) , hogy m á r a különválik egy b o s n y á k és egy m u z u l m á n é r d e k e k e t képviselő csoport, d e k ö z ü l ü k a z előbbinek ténylegesen n i n c s is politikai képviselete. É r d e k e s i t t összevetni a t ö r t é n é s z és a politikus Dilas véleményét. T i s z t á b a n v a n a nacionaliz­ m u s ideológiájával, ezt bizonyítja az Osporavana zemlja is, u g y a n a k k o r a n a c i o n a l i z m u s o k m e c h a n i k á j á t illetően vagy m e g l e p ő e n tájékozatlan, vagy félretájékozott, vagy naiv. I n k á b b olyasmiket valószínűsít, a m i k e t ó m a g a l á t n i s z e r e t n e , a valóság a z o n b a n m é s k é p p m ű k ö d i k . T é v e d é s é n e k való­ színűleg t á p o t ad évtizedes távolléte ugyanúgy, m i n t N y u g a t - E u r ó p a a k k o r i véleménye, a m e l y az a d o t t p i l l a n a t b a n a fennálló J u g o s z l á v i á t i s m e r t e el, s v o n a k o d o t t m e g v á l t o z t a t n i v é l e m é n y é t a létrejövő k i s á l l a m o k j a v á r a . U g y a n í g y az erősödő n a c i o n a l i z m u s i d ő s z a k á b a n furcsán h a t a z az álláspontja, hogy a s z e r b h o r v á t vagy h o r v á t s z e r b nyelvet j u g o s z l á v n a k kellene nevezni. Hogy érdeklődése csak elvi síkon fogalmazódik m e g a n a c i o n a l i z m u s o k k a l kapcsolatban, bizonyság r á saját vallomása, m i s z e r i n t apjához k é p e s t s o k k a l kisebb g o n d o t fordított volna a belső h a t á r o k m e g á l l a p í t á s á r a 1945-ben. Az a kijelentése pedig 1991 j ú n i u s á b a n , hogy J u g o s z l á v i á b a n n e m z e t i kérdés („ha ezen egy n é p e l n y o m á s á t , jogfosztotts á g á t vagy a felette való d o m i n a n c i á t értjük") n e m létezik, több, m i n t furcsa, egyszerűen é r t h e t e t l e n . U g y a n a k k o r (1991-ben) az ő s z e r k e s z t é s é ­ ben j e l e n i k m e g a Srpsko pitanje c í m ű t a n u l m á n y v á l o g a t á s ! A belső h a t á r o k k é r d é s é t s z i n t é n Jugoszlávia további létezése z á l o g á n a k tekinti, teljes joggal hangsúlyozva, hogy a h a t á r o k m e g v á l t o z t a t á s a olyan belső viszályokat és é r t e l m e t l e n h á b o r ú k a t r o b b a n t h a t n a ki, a m e l y e k következ­ ményei beláthatatlanok. Igen sajátosan é r t e l m e z i Slobodan Milosevic politikai lényegét is: képtelen k ü l ö n v á l a s z t a n i a jugoszlávságot az e jelszó m ö g é b ú j t a t o t t n a g y s z e r b érdekektől, illetve n e m figyel fel a fokozatos n a c i o n a l i z á l ó d á s r a (lásd az első v á l a s z t á s o k p á r t p r o g r a m j a i t ) . Kifejti, hogy a k o m m u n i s t á k ­ n a k h a t a l m u k m e g t a r t á s a é r d e k é b e n v á l t o z t a t n i u k kellett ideológiájukon, a liberalizmus h a g y o m á n y a i n a k gyengesége m i a t t t e h á t logikus volt, hogy a n a c i o n a l i z m u s h o z n y ú l t a k vissza, a m e l y r á a d á s u l u g y a n ú g y a kollektív u m o t helyezte előtérbe az egyénnel s z e m b e n , m i n t a k o m m u n i z m u s . D e n e m szögezi le elég h a t á r o z o t t a n , hogy az ellenzék gyengüléséhez az is n a g y m é r t é k b e n hozzájárult, hogy Miloáevic pártja fokozatosan á t v e t t e a n a c i o n a l i s t a ellenzék p r o g r a m p o n t j a i t , ezáltal is megfosztva az ellenzéki p á r t o k a t lehetséges szavazóbázisuk egy részétől, m á s r é s z t pedig az elekt­ r o n i k u s sajtó m o n o p ó l i u m a a volt Jugoszlávia egyes u t ó d o r s z á g a i b a n k o m o l y t a l a n n á t e t t olyan, n y u g a t o n igen fontos és komolyan v e t t k a t e g ó ­ riákat és fogalmakat, m i n t a s z a b a d választások.

A jugoszláv felbomlás kérdéséhez való viszonyulásában figyelhető m e g Dilas m á s i k igen j e l e n t ő s tévedése: ez pedig a h a d s e r e g megítélése, valószínű a z o n b a n , hogy igazából e t é v e d é s é é r t s e m lehet igazán e l m a r a s z ­ talni. Dilas feltételezi 1991-es interjúiban, hogy a h a d s e r e g lesz az a tényező (utolsó jugoszláv i n t é z m é n y k é n t ) , a m e l y a p a r a m i l i t á r i s egységek felfegyverzését m e g a k a d á l y o z z a , és fellép Jugoszlávia egysége é r d e k é b e n . V é l e m é n y e s z e r i n t a legfontosabb t e e n d ő a h a d s e r e g n e k a k o m m u n i s t á k t ó l való m e g t i s z t í t á s a , s a m i m o s o l y f a k a s z t ó n a k t ű n i k az a d o t t , v é r e s e n kokmoly helyzetben: például a vörös csillagtól való m e g s z a b a d u l á s . Abban igaza van, hogy a h a d s e r e g n e k n e m s z a b a d a politikai életbe b e a v a t k o z n i a (bár vezetősége m i n d e n ü t t a legreakciósabb politikai e s z m é k k e l azonosul), m i k é n t a b b a n is, hogy d e m o k r a t i k u s r e n d s z e r ű h a d s e r e g r e v a n s z ü k s é g . H a interjúi időbelileg tovább folytatódnának, Dilas nyilván rövid t á v o n m a g a is e l i s m e r n é a hadsereggel kapcsolatos j ó h i s z e m ű s é g é t . U g y a n a k k o r helyesen látja az é r t e l m i s é g s z e r e p é t a nacionalista p r o p a g a n d a kifejlődé­ sében, és m a g a is olyan u t a t s z a b meg, amely a tisztességes továbblépés e l e n g e d h e t e t l e n feltétele. A saját n e m z e t t e l és a saját t ö r t é n e l e m m e l , az e l k ö v e t e t t h i b á k k a l való m a r a d é k t a l a n s z e m b e n é z é s igényét fogalmazza meg, b á r m i l y fájdalmas is e szembesülés, m e r t s z e r i n t e a z e u r ó p a i é r t e l m i s é g h e z való t a r t o z á s n a k ez elengedhetetlen feltétele. 1991 végén Dilas m á r látja a jugoszlávság elerőtlenedését, a n a c i o n a ­ lizmusok t é r n y e r é s é t , mégis k i t a r t azon véleménye mellett, hogy a j u g o s z l á v s á g fokozatosan m e g fog erősödni az új helyzetben, a kisállami s t á t u s és az elszigeteltség által okozott n e h é z s é g e k ellenére is. N e m részletezi a z o n b a n , hogy a j u g o s z l á v s á g mely v á l t o z a t a a d h a t új v á l a s z o k a t a s t a t u s quo által feltett k é r d é s e k r e . N e m k a p u n k p o n t o s képet arról, hogy a j u g o s z l á v s á g mely é r t e l m e z é s e vagy pozitívuma t ű n i k Dilas s z á m l á r a továbbélésre a l k a l m a s n a k : vajon a j u g o s z l á v i z m u s hasonlóság- és össze­ tartozás-eszméje, mely valamely f o r m á t majd csak fel fog venni (de miféle j u g o s z l á v s á g az, amely elvan szlovének, horvátok, m a k e d ó n o k és /horribile d i c t u ! / b o l g á r o k nélkül, de a l b á n o k k a l együtt?); a területi egységre épülő-e, a m e l y 70 év létezést és két felbomlást é r m e g (Dilast olvasva e z t t a r t h a t j u k a legkevésbé valószínűnek); az elért e r e d m é n y e k e t t e k i n t s ü k - e a l a p n a k (lásd például a s o k á i g igen elfogadható é l e t s z í n v o n a l a t ) ; a b i z - t o n s á g é r z e t e t adó „ b i r o d a l m a t " (ez s z i n t é n elég v a l ó s z í n ű t l e n n e k t ű n i k ) ; a gazdasági és m á s é r d e k e k d i k t á l t a közös h a z á t ; egy átideologizált t ö r t é n e t i mítosz későbbi ú j r a m e g v a l ó s u l á s á t ( e n n e k é r t e l m e t l e n s é g é r ő l n e m is beszélve)? Dilas g o n d o l a t m e n e t é b ő l a r r a k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy a valószínűleg egy hasonlóság-eszme újjáéledésében r e m é n y k e d i k , m i k é n t J u g o s z l á v i á t is az elképzelt európai közös h á z h o z h a s o n l a t o s , kevesebb h a t á r r a l és több toleranciával körül (nem) b á s t y á z o t t é p ü l e t k é n t s z e r e t n é l á t n i . Sajátos m ó d o n a z o n b a n főleg országokról, t e r ü l e t e k r ő l és n é p e k r ő l beszél, így elenyésző figyelmet szentel a z o k n a k az egyéni t r a g é d i á k n a k , a m e l y e k az egyes személyek e t n i k a i h o v a t a r t o z á s á b ó l (például a m a g u k a t

j u g o s z l á v n a k vallóknak a s z é t v á l á s u t á n i további sorsából) vagy az a d o t t helyzet szülte tehetetlenségéből, a k i ú t t a l a n n a k t ű n ő szituációból adódik. Dilas könyvének nagy pozitívuma az, ami a nacionalizmuson és az aktuálpolitikán kívülesik. Vázolja Jugoszlávia (a jugoszláv térség) s z á m á r a azt az u t a t , amely E u r ó p a felé, egy nyugodt és békés jövő felé vezet. Ez az ú t véleménye szerint a liberális demokrácia útja, amely az egyént helyezi előtérbe a kollektívum bármiféle értelmezésével (nemzethez, osztályhoz való tartozással) szemben; együttjár a szólásszabadság, a sajtószabadság és a politikai váltógazdaság előnyeivel; d e m o k r a t i k u s és centralizált kormányzási formát és intézményrendszert hoz létre; egyenlő jogokat biztosít m i n d e n polgárának, függetlenül etnikai, nyelvi vagy vallási hovatartozásától; külpo­ litikai síkon előítéletektől m e n t e s jószomszédi viszonyt kíván kialakítani, mind bel-, mind külpolitikai síkon felhagy a bűnbakkereséssel, e n n e k érdekében leszámol a politikai érdekeket szolgáló parahistorizálással, azaz objektív történetírást és történetszemléletet követel meg; d e m o k r a t i k u s és ideológiamentes hadseregre bízza hazája védelmét. Dilas interjúit olyan higgadt, toleráns hangvétel jellemzi, amely m e n t e s minden uszítástól és sértő felhangtól, párbeszédre kész és alkalmas. Elképzeléseinek h i á n y o s s á g a i r a a valóság figyelmeztet, az a tény, hogy a h á b o r ú időszaka az ő j ó z a n , racionalitáson nyugvó elveit és n é z e t e i t n e m igazolja. Dilas elképzel és leír egy olyan szituációt, a m e l y n e k l é t r e kellene j ö n n i e , a valóság a z o n b a n - a szerző i d e a l i z m u s á t cáfolva - é p p e n a l e í r t a k k a l ellenkező i r á n y t vett. Dilas felvázol egy n y u g a t i é r t e l e m b e n v e t t integrációt J u g o s z l á v i a - t e r v k é n t , b e m u t a t j a , hogy milyen k a p c s o l a t b a kellene állnia a különböző egységeknek egymással, milyen j o g o k k a l kelle­ n e felruházni e z e k e t az egységeket, és milyen jogosítványa l e n n e a központi h a t a l o m n a k , a t é n y e k a z o n b a n n e m valamiféle c e n t r a l i z á l t föderáció, h a n e m s z é t t a g o l t és egymással rövid t á v o n n e m túl jó viszony­ b a n lévő kisállamok felé m u t a t n a k . Helytállóan képes felismerni és levezetni a különböző n e m z e t e k által a b e k ö v e t k e z ő s z i t u á c i ó k r a a d o t t válaszlehetőségeket (lásd például a boszniai láncreakció b e m u t a t á s á t ) , d e a d ó s m a r a d a lehetőségek valósággá érlelésnek m ó d o z a t a i v a l , így örök o p t i m i s t á n a k t ű n i k fel, a k i n e k interjúit m i n d e n k i olvassa, c s a k az élet n e m . Szolgáljon m e n t s é g é r e , hogy Dilas n e m hadifilozófus, így a k i a d ó t m i n d e n k é p p igazolja az a s z á n d é k , hogy egy olyan gondolkodó n é z ő p o n t j á t közvetítse az olvasónak, a k i n e k nézetei a h á b o r ú s u s z í t á s i d ő s z a k á n a k letűntével lesznek majd felhasználhatók, és aki e g y ú t t a l olyan v é l e m é n y t fogalmaz m e g , a m e l y v i t a k é p e s á l l á s p o n t o t képvisel m á s o r s z á g o k politi­ k u s a i n a k és gondolkodóinak s z e m é b e n is. Aleksa Dilas v é l e m é n y e n e m a legpozitívabb a m á r n e m létezőről, viszont igen pozitív elképzelést és h o z z á á l l á s t m u t a t a m é g n e m létezőt illetően, m i n d e z pedig m e g v i t a t á s r a és t o v á b b g o n d o l á s r a teszi é r d e m e s s é könyve g o n d o l a t m e n e t é t és m o n d a ­ nivalóját. ZILAHY

Tibor

MUNKATÁRSAINK

A n é m e t nyelvű szöveget Felkai Gábor, a franciát J o b b á g y József, az a n g o l t McConnel-Duff M á r t a fordította. S z e r b h o r v á t nyelvű összefoglaló: Somogyi S á n d o r , Fvlimó Attila, Losoncz A l p á r Angol nyelvű összefoglalók: McConell-Duff M á r t a K o r r e k t o r : Kovács T. Ilona

SZÁMUNK SZERZŐI

Dieter Rucht Kende Péter Dr. P á s z k a I m r e Dr. Székely László Dr. Somogyi S á n d o r Dr. P a p p György Németh Ferenc KJimó Attila Zilahi Tibor

politológus egyetemi t a n á r , P á r i z s egyetemi t a n á r , Szeged szociológus, Belgrád egyetemi t a n á r , S z a b a d k a egyetemi t a n á r , K a n i z s a publicista, Újvidék á l t a l á n o s orvos, Becse egyetemi t a n á r s e g é d , Szeged