Központi Jubileumi Nagytábor Fillmore, New York, U.S.A. - 2010. augusztus 5-15.
HÁRSHEGYI LEVELEK
Rendkívüli, táborzárás utáni, internetes kiadás - 6. szám - 2010. aug.
Nt. Kocsis Attila (N.J.) vendégünk volt a záróhétvégén, szolgált a vasárnapi istentiszteleten.
Lamperth Zoli bá átveszi táborzáráskor húszéves parkigazgatói szolgálatáért az emlékfokost. Mellette élete párja, Cili néni, aki különösen a nyári iskolák terén tett sokat a KMCsSz-ért.
Akiknek az emléktábláit megáldottuk, együtt (emlékszel? te is...) a fenyőkatedrálisban, a zárószentmisén (a nevek ábécé rendben, az emléktáblákon olvastók a következők:) 1. ifj. Bálint Dezső fiúcs. (1987-2008) emlékére a 6.sz. Gábor Áron cscs. Garfield, N.J., őrsi testvéreitől, 2010 2. vitéz Borosdy Bánk Jenő cst. (1938-2005) emlékére a clevelandi 14-es sz. Görgey Arthur cscs. Csifek vezetője - Hű barát és szeretett élettárs emlékére, 2010 3. Friedrichné Strada Mária cscst. (1937-2006) emlékére a clevelandi 33-as Szilágyi Erzsébet lcscs. parancsnoka. Emlékünkben élsz. 33-as Szilágyi Erzsébet fcscs., 2010 4. Gregora Zsolt cst. (1946-2003) emlékére a clevelandi 22-es Bessenyei György cscs. parancsnoka, 2010 5. vitéz Horváth Frigyes és Cecília – szüleim emlékére, Lamperthné v. Horváth Cecília, a Fenyőkatedrális oltára és alapzata készült 2005-ben 6. Jámbor Pál cscst. (1920-2009) Hontalan Sas és csapatparancsnok emlékére a 6. sz. Gábor Áron cscs. Garfield, N.J., 2010 7. Kálnoky Ernő cst. (1923-2005) emlékére a clevelandi 22. sz. Bessenyei György cscs. parancsnoka, 2010 8. id. Kozmon György st. (1926-2004) emlékére a clevelandi 22. sz. Bessenyei György cscs. vezetője, 2010 9. Padányi Erzsébet SJC. cscst. (1927-2008) emlékére a bécsi Boldog Ágnes lcscs. és a Széchenyi István fcscs. alapító parancsnoka, 2010 10. Riedlné Payrits Paula cst. (1928-1997) emlékére a clevelandi 33-as Szilágyi Erzsébet lcscs. parancsnoka. Emlékünkben élsz. 33-as Szilágyi Erzsébet fcscs., 2010 11. Shermanné Csűrös Mária (1935-1998) emlékére a clevelandi 33-as Szilágyi Erzsébet fcscs., 2010 12. Szappanos Tamás st. (1936-2003) emlékére a clevelandi 22.sz. Bessenyei György cscs. vezértörzs alapítója, 2010 Az amerikai cserkésztestvérektől a jubileumi alkalomra kapott elismerő oklevél. El tudod olvasni legalább a második aláírást? Igen, jól olvastad! Az a Molnár Tamás írta alá, akinek az életéről olvashatsz első számunk 2. oldalán, és aki kétszer is meglátogatta jubileumi táborunkat. Köszönet amerikai cserkésztestvéreinknek!
A Lakewoodban (N.J.) táborozó észt cserkészek jókívánságait Rein Linask, az Észt Cserkészs Szövetség elnöke küldte el.
Fischer Viktor külügyi vezetőtisztünk Letchworthban lubickol...
Hárshegyi Világháló és Média Centrum Címe a megújult leány ÖV barakk. Itt várják az altáborok képeit, képes beszámolóit, a táborlakók írásait a tábori újság szerkesztői és fényképészei: Bodor Csaba (fénykép), “Döme”, vagyis Rátoni Nagy Tamás (fénykép), Sajgó Szabolcs SJ (főszerk.), “Puma”, vagyis Szemerédi Tibor (kép, szöveg és mindenes) és Tamás Tamás (szöveg és mindenes). Az anyagokat dél körül és vacsora körül várják - és amikor lehet. A lap a tábor alatt a tervek szerint kétnaponta jelenik meg.
TE ÍRTÁL MÁR VALAMI ÉRDEKESSÉGET AZ ALTÁBOROD ÉLETÉRŐL A LAPNAK? MÉG MEGTEHETED! Hárshegyi levelek - Rendkívüli, táborzárás utáni kiadás - 6. szám , 2. oldal - 2010 augusztusa
A Sík Sándor Cserkészpark és a Központi Jubi Tábor házigazdája - Lampert Zoltán, a Park igazgatója elmondta, hogy a
legtöbb munkát a Park útjainak felújítása, illetve szélesítése okozta. Az eső és a téli fagyok okozta károk miatt az utakat amúgy is 3-5 évente kell javítani. Most az átlagosnál több, mint kétszeres létszám lesz, az így várható nagyobb forgalomra tekintettel az utakra különösen nagy gondot fordítottak. A Teleki Teret átszelő út nyugati végénél a kanyart kiszélesítették. A biztonságos közlekedés érdekében néhány útat egyirányúsítottak. Teljes felújításra került sor a Leánybaraknál, és kijavították a Nádas Házat is. Így sikerült a Parkot biztonságosabbá és kényelmesebbé tenni.
A Park erdőállománya erdészetileg nem használt. A fenyőállomány - állaga miatt - nem értékesíthető, a többi pedig még túl fiatal. Különösen fontos a Park és a helyi hatóságok, különösen az egészségügyi hivatal közötti jóviszony ápolása. Az ifjúsági táborokra számos olyan jogszabály vonatkozik, melynek betartása előfeltétele annak, hogy a Parkot évről évre használni lehessen. Ezért sok esetben előre tanácsot kér a parkvezetőség arra vonatkozólag, hogy milyen intézkedések megtételét látják a hatóság szakemberei szükségesnek, még mielőtt bármiféle ellenőrzésre kerülne sor. Ennek eredményeként a Park a környéken mintául is szolgál hasonló intézmények számára. Nincs víz?! Víz természetesen van. Csak néha nem ott, nem akkor és nem annyi, mint szükséges lenne... Erre akkor figyeltem fel, mikor a tábori rádió háttérrecsegését megszakította egy határozott női hang: - Műszak! Itt a Leány1, nincsen vizünk. - Vettük. Intézkedünk. Alig öt perc után az üzenetváltás megismétlődött, majd három percre rá újra. Elkezdtem gondolkozni, miért emlékeztet ez a feleségemre, honnan ez a dézsavű. Rájöttem: anya szokta így figyelmeztetni apát, hogy a szemetet ki kell tenni, mert jön a szemetes... De félre a viccel, ha nincs víz, annak a fele sem tréfa egy ekkora táborban. Kapóra jött, hogy a Parkigazgató éppen utána akart járni a dolognak, így hozzászegődtem és útközben kifaggattam a Park vízellátásáról. A Parkban 3 kútból nyerjük a vizet. A Teleki Tér ÉNy-i oldalán van a Park vízközpontja, egy kívülről semmitmondó kis házikóban. . A három forrás vizét ideszivattyúzzák, egy 2500 gallonos (10.000 l) gyűjtőtartályba. A tartályból egy szivattyú nyomja a vizet 3 egymással összekötött nyomásálló tankba, ahol a hatóságilag előírt fertőtlenítőszer hozzáadagolása történik. Ezekből a tankokból táplálják az altáborokba vezető nyomóvezetékeket, kivéve a Leány1-et. Ők a szomszéd háztól kapják a vizet. A víznyomást biztosító szivattyúk teljesítménye általában elegendő szokott lenni, ám ha minden zuhanyt használnak és a konyha is nagy mennyiségű vizet vesz egyidejűleg, akkor a nyomás lecsökken, és vannak vízvevőhelyek, ahol csak gyéren csurgadozik az áhított hűsítő nedü. A megoldás: akkor vegyetek több vizet, mikor jobban folyik, és ha nem elegendő a nyomás, inkább várjatok egy fél órát, és akkor gyorsan fogtok vízhez jutni... (Puma) Pénteken este a Bodnár Gábor Altábor keresztje körül a megszokottnál többen voltak. A zászlólevonásnál rendkívüli esemény történt: Puma vezetésével 13 felnőtt tett cserkészfogadalmat és sokan újították meg velük a saját fogadalmukat. Ábécé sorrendben (zárójelben, hogy milyen számú vagy melyik csapat tagjai): Décsei Ildikó (72), Dékány Andrea (SzMCs), Diaz Sebi (KMCsSz), Harman Aranka (26), Immervoll Enikő (72), Jálics Feri (14), Lengyel Judit (SzMCs), Molnár András (72), Molnár Simon Ilona (72), Nagy Árpád (23), Ormay Rita (23), Varsányi Juria (49), Zsolnai Zsuzsa (41). A fogadalomtétel szövegét megtalálod a 9. oldal alján. Talán eljött számodra is az idő, hogy megújítsd a fogadalmadat. Tapasztaltad, mekkora erő ez?
A L1 személyesített trikói
Hárshegyi levelek - Rendkívüli, táborzárás utáni kiadás - 6. szám , 3. oldal - 2010 augusztusa
KÉPEK INNEN-ONNAN
Ki találta ki, hogy hazamenjünk??? Sok mindenre jó ez az izé - még a segítőkészséget is erősíthetem vele másokban, hogy leszedjék a sátramat. Addig abba sem hagyom a vuvuzela fújását, míg kész nincsenek - így gyorsabban befejezik... Emlékszel az égből pottyant kudukürtre? És az Eagle Scoutra, aki hozta BP-től? Pista bá meg nem lett zulu, mikor fújta...
A L2 az erődje kapujában
Mindenki másként veszi hazafelé az útirányt...
Álmos jó cserkész, a jó kép kedvéért föltalálja magát a tömegben is...
Megdolgoztattad jól a nyílvesszőszedőket?
Ági, ezt meg hogy csinálod?!
Ha menni is kell, őrizzük!
Hárshegyi levelek - Rendkívüli, táborzárás utáni kiadás - 6. szám , 4. oldal - 2010 augusztusa
Akik a jövőt kézben tartják...
Ez a fönti szöveg került az argonnal tötltött időkapszulába, a légtelenített zsákokba helyezett emléktárgyak fölé, valamint egy alumínium táblára, ami a kapszula fölötti kőre van rögzítve, hogy világosan jelezze a földben a kapszula helyét. No, ki a király, én népem?...
Vajon mit hoz a jövő? A holnap cserkészete tőlem is függ. Az időkapszula öt kulcsa már bizonyára megérkezett a világ négy égtáján szétszórt öt magyar cserkészcsapathoz. Szolgáljon növekedésükre a bizalom!
Ez a szikla került az időkapszula tetejére. Vajon a most itt magát örökítő három grácia megéli-e a következő ötven évet, itt lesz-e, mikor a sziklát elmozdítják?
Visszajöttök értem jövőre? Hárshegyi levelek - Rendkívüli, táborzárás utáni kiadás - 6. szám , 5. oldal - 2010 augusztusa
Mi van a holnapi listádon? - Díjkiosz-
tások előkészítése, őrsök munkáinak biztosítása a háttérben, a „zip line” futtatása a konyhások, a vendégek részére... – sorolta Kozmon Gyuri a teendőket. Nádas Kunival és Kovács Gyurival együtt ő volt annak a triónak az állandó tagja, aki segítette a kezdetektől Clevelandban Horváth Mihály kinevezett táborparancsnokot ennek a jubitábornak az előkészítésében.
Nádas Kuni cscst., Bodnár Gábor Század altpk.
Öt éve – mindjárt az előző jubitábor után - kezdtünk beszélgetni Misivel, hogy a korábbi keretmesék vonalát nem tudjuk már folytatni, felülmúlni, hisz ha folytatnánk, ,,mehetnénk Hollywoodba”... A következő jubi legyen inkább cserkésziesebb, fejlessze a résztvevők cserkésztudását, cserkészismereteit. Száz éves a magyar cserkészet – mi más lehetne hát a keretmese, mint ennek a száz évnek a története? Az én felelősségem lett a keretmese. Kiadtuk a cserkésztörténetünket, de talán kevesen olvasnak. A száz év alatt sokat változott a világ, de a cserkészeszme maradt. Kérdezgettük, van-e különbség a nemzetközi cserkészet és a magyar cserkészet között? Ha igen, mi? Mi a mi sajátosságunk? Világos volt, hogy más okokból indult a cserkészet Magyarországon, mint itt, Amerikában – ahol szintén éppen most száz éves a cserkészet. Nálunk hamar a magyarság továbbvitele, építése lett a cél, ott is, ahol kisebbségben maradtunk Trianon miatt. A nálunk erős kulturális oldala a cserkészetnek itt nincs meg, ha néha igyekszik is például az észak-amerikai indián gyökereket kiásni – bár nem ismerem az amerikai cserkészetet szőröstül-bőröstül, a hetvenes években vettem benne igazából részt, gyermekként...
Mindig nagyon éltem a cserkészetet. Az első jubitábor a csládunkban 1966-ban volt. Én nem mehettem el a bátyámmal, még túl kicsi voltam, de tíz napig nyúztam a szüleimet miatta... A szobacserkészetet csak azért viselem el, mert az teheti lehetővé, hogy menjünk a természetbe – ha nincs természetben a cserkészet, az nem is cserkészet. Van, aki luxustábornak nevezi ezt itt. Sokféle táborozást csináltam, de itt nem lehet a 700 embernek (meg a több, mint 200 vendégnek...) személyesen pöcegödröt építeni... igen, kicsit luxustábor vagyunk most itt. Erre a táborra készülve különösen kettő volt fontos számomra. Az egyik a Jubitévé. A cserkészet a fiatalokkal foglalkozik, a fiatalok nyelvén kell beszéljen, a fiatalok eszközeivel kell éljen. Ezt láttam nagyon jó eszköznek kommunikálni a táborban jelen nem lévő cserkészekkel szerte a világban, és kapcsolatot tartani azok szüleivel, akik eljöttek. Egyben nagyszerű markating is ez... Lássa meg a magyar nagyvilág humorral, ötlettel azt a magyar cserkészvalóságot, ami van. Vajtay Pista bá választása, hogy ő készítse a Jubitévét, telitalálat lett. A másik, ami fontos volt számomra: a cserkésztudomány, a ismeretek továbbadása. Fantasztikus élményeket kell ehhez kreálni. Ha sikerül, magukévá teszik a jelenlévők, ami a cserkészettel jön: tanulnak magyarságot, kultúrát, természetet... Ha nincs kihívás, kevesebb az élmény, ha nincs élmény, az már iskola. Ezért akartam „zip line”-t építeni a tábor szélén valahol, ez volt egy másik ötletem. Vagány dolog, dob a táboron, jó kihívás a gyerekeknek. És állandóra akartam, hogy máskor is könnyen lehessen használni. Professzionálisan akartam. A mászófalnál van olyan rész, amit én nem tudok megmászni, azt gondolom. A félelmet, persze, kontrollálni kell és próbálkozni: hátha mégis meg tudom csinálni. Szakosított engedéllyel rendelkezők állnak a pályánál ugrásra készen, hogy megelőzzünk minden balesetet. Nyáron kétszer három napra jöttem építeni mindezt. Nem egyedül, segítettek Bunjevác Józsi, Csajka Tamás, Kovács Gyuri - akivel 25 éve teszünk ilyesmiket -, Lukács Tivadar, Ország Tibor, Sedenszky István, Szigeti Tamás és mások, akiknek nagyon hálás vagyok, és akik nélkül nem ment volna ez az egész. Bunjevác Józsi és Tábor Máté futtatják a zip line-t, ők a mag, a szakértők hivatalosan, de természetesen a programtörzsből még többen segítettek. (Egyébként Bunjevác Józsi és Tábor Máté segítettek Vajtay Pista bának a Jubitévénél, nélkülük nem lett volna műsor, végezték a vágást, a szerkesztést, néha ténylegesen hajnalba nyúlóan. Volt, hogy reggel 4-kor érkeztek az újsághoz, föltenni az internetre, amit készítettek – mikor mi meg még az újságot tördeltük. Hja, a médiának ilyen bolondság az ára... – a szerk.) Száz más ötleten dolgoztunk együtt Kunival, Gyurival, Misivel – gondolj csak a tutajok építésére,
Egyenesen az égből...
Hárshegyi levelek - Rendkívüli, táborzárás utáni kiadás - 6. szám , 6. oldal - 2010 augusztusa