Közlekedéstudományi ismeretek

Közlekedéstudományi ismeretek A tantárgyat három tanszék oktatja: a Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék, a Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék valamint az Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék Felelőse: a Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék (J épület) A félév folyamán két ZH megírása kötelező, mindegyik két részből áll, de egy egységet alkot, részenként 15 pont, összesen max. 30 pont egy ZH. A minimum részenként 7,5 pont. Pótolni „A” zárthelyit lehet, tehát a felét NEM! Az első zárthelyi a 7. héten (2013. III. 27.) lesz. 2013. III. 25-én nem lesz előadás, hanem 8:15 - 10:00 között – előzetes E-mail jelentkezés után – konzultáció a szerdai ZH anyagából. Debreczeni Gábor részéből teszt típusú a ZH, (négy válaszból kell megjelölni a kérdésre a megfelelő választ). Kővári Botond részéből esszé típusú a ZH.

A SZERDAI ÓRÁK (a 6. hétig)

10 ÓRA 30 PERCKOR KEZDŐDNEK ÉS 12-IG SZÜNET NÉLKÜL TARTANAK. (DR. KŐVÁRI BOTOND)

Közlekedéstudományi ismeretek II. előadó: Dr. Debreczeni Gábor, St ép. IV. 405. 1. A közúti forgalom alkotóelemei 2. A gépjárműforgalom főbb jellemzői és összefüggései 3. Forgalomfelvétel és -ábrázolás 4. Közúti csomópontok

Közlekedéstudományi ismeretek II. Források:

Előadási jegyzet, http://www.kku.bme.hu/ osztatlan képzés, tantárgyak, Közlekedéstudományi ismeretek, Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük, 2005., Koller Sándor: Forgalomtechnika és közlekedéstervezés, 1986., Kálmán László, Koren Csaba, Tóth-Szabó Zsuzsanna: Közúti forgalomtechnika I. Széchenyi István Egyetem, HEFOP pályázat

1. A közúti forgalom alkotóelemei

A KÖZLEKEDÉS SZÜKSÉGESSÉGE LEHETŐVÉ TESZI A LAKÓHELY ÉS A MUNKAHELY ELKÜLÖNÜLÉSÉT

A lakóhelytől távolodhat a munkahely


KIELÉGÍTI A TERMELÉS, AZ ELOSZTÁS ÉS A FOGYASZTÁS SZÁLLÍTÁSI, UTAZÁSI IGÉNYEIT

Alapanyag nyerőhely nyersanyag

Félkész-termék előállítás Raktár késztermék

alapanyag

Üzlet Késztermék előállítás

Félkésztermék energia

Fogyasztó


KIELÉGÍTI A TERMELÉS, AZ ELOSZTÁS ÉS A FOGYASZTÁS SZÁLLÍTÁSI, UTAZÁSI IGÉNYEIT

ELŐSEGÍTI A SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁSÁT

PIHENÉS

A közlekedési rendszer négy jellemzője • Összetett, bonyolult (több résztvevő együttműködése szükséges); • Nyílt (bárki részese lehet); • Térségi, települési funkciótól függ;

• Dinamikus.

A közlekedés legfontosabb hatásai • Befolyásolja az ember időfelhasználását;

20 perc alatt elérhető távolság

Közlekedési eszköz

expressz 30

nagyvasút

városi gyorsvasút

10

városi autóbusz

6

gyalog

1,7

0

66,7

10

20

30

40

Tá volsá g (km )

50

60

70

Sanghaj maglev vasút Jelenleg mágneslebegtetésű, nagysebességű, közforgalomban közlekedő maglev vonat csak Kínában üzemel. Ez a vonal Pudong nemzetközi repülőtér és Sanghaj pénzügyi negyede között 2003. I. 1-jén nyílt meg.

A táv 30 kilométer, ezt a szerel-vények körülbelül 7,5 perc alatt teszik meg, miközben 430 km/h-ra gyorsulnak fel. Ez a vasút mintegy 120 km-re repítené el az utasokat 20 perc alatt.

A közlekedés legfontosabb hatásai: • Befolyásolja az ember időfelhasználását;

• Gazdasági tényező;

Gazdasági tényező • Rövidebb út kevesebb idő, jármű és üzemanyag felhasználást igényelhet, • Az igényekhez jobban igazodó közlekedés gazdaságosabb, • A korszerűbb jármű és pálya üzemeltetése kedvezőbb, • Korlátos és bonyolult a használatos energia.


• Gazdasági tényező; • Károsítja a környezetet; Levegő Víz Talaj

Zaj szennyezés

Fény Rezgés

szennyezés

Energia fogyasztás

Füstölő autó Egy rendőr megállít egy fickót, aki nagyon rozoga, füstölő autót vezet: - Uram, ugye nem akarja erre a roncsra azt mondani, hogy autó? - Nem, nem, semmiképpen, hiszen akkor jogosítványra is szükségem lenne!


• Gazdasági tényező; • Károsítja a környezetet; • Hat a települések fejlődésére.

Helyigény ókor

középkor

Róma XX. sz. eleje

XXI. sz. eleje

Pest a török háborúk után, a középkori utcahálózattal

és napjainkban


• Gazdasági tényező; • Károsítja a környezetet; • Hat a települések fejlődésére. (területigény, utak, csomópontok kialakítása, városkép)

A közlekedés néhány csoportosítása A szállítás tárgya

Személyközlekedés

Áruszállítás

Személyszállítás

Személy- és

Áruszállítás

áruszállítás



Személyközlekedés gyalog autóbusz gyalog

Közlekedési viszonylat

helyi

kerékpár villamos kerékpár

Áruszállítás motorkp.

személygk.

tehergk.

vonat

hajó

repülőgép

helyközi elővárosi, környéki, regionális, távolsági

nemzetközi

Kassa

környéki nemzetközi

helyi

elővárosi

távolsági

regionális





Szervezési mód

helyi



személygk.

tehergk.

vonat

hajó

repülőgép

helyközi Elővárosi, környéki, regionális, távolsági

Egyéni

Közösségi

nemzetközi

Egyéni

Közösségi





Szervezési mód

Szektor szerint

helyi



személygk.

tehergk.

vonat

hajó

repülőgép


Egyéni

Szállítással hivatásszerűen

nemzetközi

Közösségi

Saját célból szállítók

Hivatás (szolgáltatás)

Saját célból





Indíték szerint

motorkp.

személygk.

tehergk.

vonat

hajó

repülőgép


Egyéni

munka

oktatás

mh. között

Saját célból szállítók vásárlás

napi szabadidő

hétközi Belső

nemzetközi

Közösségi


Időszak szerint Területhez való viszony

villamos kerékpár

helyi

Szervezési mód

Szektor szerint

kerékpár

Áruszállítás

egészség

idegenforgalom

hétvégi Induló

Cél

Átmenő

~83 %

~8 %

~8 %

~1 %

Budapest forgalmának arányai az érkezési és az indulási hely függvényében





Indíték szerint

motorkp.

személygk.

tehergk.

vonat

hajó

repülőgép


Egyéni

munka

oktatás

mh. között

Saját célból szállítók vásárlás

napi szabadidő

hétközi Belső

nemzetközi

Közösségi


Időszak szerint Területhez való viszony

villamos kerékpár

helyi

Szervezési mód

Szektor szerint

kerékpár

Áruszállítás

egészség

idegenforgalom

hétvégi Induló

Cél

Átmenő

A közlekedési ágazatok előnyei közúti

vasúti vízi

rugalmasság, háztól-házig jelleg, jobb áruvédelem, magas szállítási sebesség, jobb szervezhetőség, különleges szállítási igényeknek való megfelelés, a személygépkocsi nyújtotta előnyök

alacsony fajlagos költség, környezetkímélés, kényelem, biztonság egyes nagy tömegű anyagok szállítási költsége kedvező, környezetkímélés

légi

gyors eljutás nagy távolságra, kényelem

csővezetékes

folyékony anyagok

hírközlés, internet alternatíva, helyváltoztatási igényt helyettesíthet, környezetkímélés

A közlekedés összetevői közötti kapcsolat

Az ember közlekedési szempontból releváns tulajdonságai tegnapelőtt

JÁRMŰ

ÚT

EMBER

tegnap

ma

Élettani jellemzők

Látás

Reakcióidő

Időjárási hatások

Az ember közlekedési szempontból releváns tulajdonságai Élettani jellemzők


Reakcióidő


Reakcióidő

Látás

A látómező

Éleslátás: 3˚ - 5˚ kúpon belül

A szem alkalmazkodási ideje: világosból sötétbe: 6 s, sötétből világosba: 3 s.


Látás

Reakcióidő

Időjárási hatások

Az időjárási front hatásai • • • • • • •

Nedves, meleg légtömegek: migrén, fejfájás, csökkent véralvadási képesség, trombózis, embólia, szívinfarktus kockázata, erősödő gyulladási hajlam, depresszió, vérnyomássüllyedés, fantomfájdalmak fellépése, alvászavarok, növekedő baleseti kockázat. Tartós meleg: embólia, szívinfarktus kockázata, erősödő gyulladási hajlam, depresszió, alvászavarok jelentkezése, növekedő baleseti kockázat. Alacsony légköri nyomás: fejfájás, szívinfarktus kockázata. Nedves, hideg levegő: fejfájás, növekedő vérnyomás, fokozott görcshajlam, koszorúér elégtelenség, szívinfarktus kockázata, fantomfájdalmak fellépése, ízületi gyulladás, reumás panaszok fokozódása, kólika, hascsikarás jelentkezése. Tartós rossz időjárás: koszorúér-elégtelenség, ízületi gyulladás, reuma, kólika, hascsikarás. Szép idő, erős széllel: fejfájás, csökkent véralvadási képesség, görcshajlam, vérnyomássüllyedés, alvászavarok. A meleg frontot kísérő páratartalom emelkedés, illetve légnyomáscsökkenés hatására a szimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Ennek következményeként fokozódik az anyagcsere, emelkedik a vérnyomás, szaporább a szívműködés. A cukorbetegnek emelkedik a vércukorszintje. A meleg frontra érzékenyek álmatlanságról, nyugtalanságról, pszichés ingerlékenységről panaszkodnak, a depressziós tünetek megjelenése is gyakoribb. Csökken a figyelemkoncentráció, a reflexidő hosszabbodhat, ezért a közlekedési balesetek gyakorisága is növekszik. A billentyűhibás szívelégtelenségben szenvedők nehézlégzése fokozódik, a vérben emelkedik a fehérvérsejtek száma, növekszik a kalcium, viszont csökken a káliumtartalom. Hidegfront: migrén, növekedett vérnyomás, görcshajlam, ízületi gyulladás, reuma, megnövekedett baleseti kockázat, kólika, hascsikarás. A hidegfrontot kísérő páratartalom-csökkenés, és légnyomás növekedés hatására a paraszimpatikus idegrendszer izgalma fokozódik, a vérnyomás csökken, a szívműködés gyengébb. Ilyenkor a gyulladásos megbetegedések háttérbe szorulnak, viszont erősödnek a reumás és migrén jellegű fájdalmak, csökken a vércukorérték. A hidegfrontra érzékenyek kábaságra panaszkodnak, a reflexidők megnyúlnak, az alvás mélyebbé válik. Ilyenkor növekszik a görcskészség, fokozódik a trombóziskészség, halmozódhatnak az asztmás rohamok.

Migrén

Vércukorszint változás

Vérnyomás változás

Depresszió

• •

Görcshajlam

Koszorúér elégtelenség

A közúti jelzésekről • Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek. • A forgalomszabályozás során figyelembe kell venni a szabályozandó út – – – – –

közlekedésbiztonsági helyzetét és annak időbeni változásait, forgalmának biztonságát és zavartalanságát befolyásoló környezet, forgalmának nagyságát, összetételét és annak változásait, műszaki jellemzőit, környezetének településrendezési és környezetvédelmi szempontjait.

• A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani – – –

a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére, az útkereszteződésekre, a vasúti átjárókra.

• A forgalomszabályozást a szükséges legkevesebb közúti jelzéssel kell megvalósítani. 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletből

A sok jelzőtábla zavaró

A jelzőtáblák mérete 4/2001. (I.31.) KöVim rendelet

A jellemző méret

450 mm 600 mm 750 mm 900 mm 1000 mm

A közlekedő személy segítése • A pálya legyen egyszerű, egységes, akadálymentes, illetve célzott akadályok

Szándékos akadály

A közlekedő személy segítése • A pálya legyen egyszerű, egységes, miakadálymentes, illetve célzott akadályok

• Tájékoztatni kell a vezetőt térben és időben, pl. optikai vezetés, úti cél, parkolás • Az információ mennyisége szükséges és elegendő legyen • Megfelelő helyen legyen az információ, közel a látás tengelyéhez

A közlekedés összetevői közötti kapcsolat a közlekedő ember

a pál ya és a

a jármű

környezet

időjárás és más külső tényezők

A KÖZÚTI GÉPJÁRMŰVEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK • ÁLTALÁNOS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK – BIZTONSÁG

A biztonság Aktív (futómű, hajtómű, kocsiszekrény; pl.: kilátás a járműből, ABS, radar)

Passzív (külső, pl.: aláfutás kivédése; belső, pl. biztonsági öv, szélvédő üveg)

Radarok (aktív biztonság)

Légzsák (passzív biztonság)

A KÖZÚTI GÉPJÁRMŰVEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK • ÁLTALÁNOS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK – BIZTONSÁG – GAZDASÁGOSSÁG • • • •

Kis járműgyártási költség Kedvező szállított tömeg – sajáttömeg arány Könnyű javíthatóság Kis karbantartási igény

A KÖZÚTI GÉPJÁRMŰVEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK • ÁLTALÁNOS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK – BIZTONSÁG – GAZDASÁGOSSÁG – AZ ÚTHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS

Tengelyterhelés Jármű szélesség Jármű hosszúság Jármű magasság Kanyarodási képesség

A KÖZÚTI GÉPJÁRMŰVEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK • ÁLTALÁNOS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK – BIZTONSÁG – GAZDASÁGOSSÁG – AZ ÚTHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS

• SZÁLLÍTMÁNYTÓL FÜGGŐ KÖVETELMÉNYEK – SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEKNÉL – TEHERGÉPJÁRMŰVEKNÉL

A KÖZÚTI GÉPJÁRMŰVEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK •

ÁLTALÁNOS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK – – –

•

BIZTONSÁG GAZDASÁGOSSÁG AZ ÚTHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS

SZÁLLÍTMÁNYTÓL FÜGGŐ KÖVETELMÉNYEK – –

SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEKNÉL TEHERGÉPJÁRMŰVEKNÉL

• ÜZEMELTETÉSTŐL FÜGGŐ KÖVETELMÉNYEK VÁROSI FORGALOM TÁVOLSÁGI FORGALOM

87. Nappali menetlámpa 88. Kétkerekű járművek fényvisszaverős gumiabroncsa 89. Járművek sebességkorlátozó berendezése 90. Gépjárművek és pótkocsijaik helyettesítő fékbetéte 91. Oldalsó helyzetlámpa 92. Csere kipufogódob motorkerékpárokhoz 93. Mellső aláfutásgátló 94. Védelem homlokütközés esetén 95. Védelem oldalról ütközés esetén 96. Dízel-motoros mezőgazdasági vontatók légszennyezése 97. Riasztó szerkezetek 98. Gázkisülésű izzólámpás fényszórók 99. Gázkisülésű izzólámpa 100. Akkumulátor meghajtású elektromos járművek 101. Személygépkocsik széndioxid kibocsátása és üzemanyag fogyasztása 102. Rövid vonószerkezet 103. Gépjárművek csere katalizátora 104. Nehéz és hosszú járművek és pótkocsijaik megjelölése fényvisszaverő fóliával 105. Veszélyes árut szállító járművek 106. Mezőgazdasági Járművek és pótkocsijaik gumiabroncsai. 107. Emeletes nagy utasszállító járművek szerkezeti jellemzői 108. Gépjárművek és pótkocsik felújított gumiabroncsai 109. Haszonjárművek és pótkocsik felújított gumiabroncsai 110. Földgázüzemű (CNG) berendezések, azok beépítése és CNG-vel hajtott járművek 111. N, O kat. Tartályos járművek stabilitása 112. Aszimmetrikus tompított és/vagy távolsági fényt kibocsátó izzóval ellátott fényszóró 113. Szimmetrikus tompított és/vagy távolsági fényt kibocsátó izzóval ellátott fényszóró 114. Csere légzsák rendszer 115. Meghajtó rendszerükbe LPG, vagy CNG használatához utólag felszerelt rendszerek. 116. Lopásvédő (csak M1+N1) 117. Gumizaj 118. Égési tulajdonság 119. Kanyarlámpák 120. Traktor teljesítmény 121. Megjelölő szimbólumok 122. Fűtés 123. Adaptív mellső világítás 124. Kerékpántok, (szgk) 125. Látómező 126. Csomagtér elválasztó

A KÖZÚTI GÉPJÁRMŰVEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK •

ÁLTALÁNOS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK – – –

•

SZÁLLÍTMÁNYTÓL FÜGGŐ KÖVETELMÉNYEK – –

•

BIZTONSÁG GAZDASÁGOSSÁG AZ ÚTHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS

SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEKNÉL TEHERGÉPJÁRMŰVEKNÉL

ÜZEMELTETÉSTŐL FÜGGŐ KÖVETELMÉNYEK – –

VÁROSI FORGALOM TÁVOLSÁGI FORGALOM

• HATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK

Nappali menetjelző lámpa

Mintázat mélysége

Környezetvédelmi előírás

Belsőégésű motor jelleggörbéje teljesítmény P nyomaték M fajlagos fogyasztás b

A belsőégésű motor néhány jellemzője

A megállás hossza Kezdeti sebesség: 90 km/h Fékút: 80 m Reakció idő alatt: ~27 m Féktávolság: 107 m


a pál ya és a

a jármű

környezet


Egyenletességi index: Összes elmozdulás/km Mérőberendezés

„A” kategória: 150 cm/km 2007-ben az úthálózat 24,3 %-án >630 cm/km

A fékezett gépkocsi és az útfelület közötti erőátvitelt befolyásoló tényezők

A tapadási tényező és változása az időjárás hatására


a pál ya és a

a jármű

környezet


Egyéb külső körülmények • Jogszabályok (KRESZ, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet oooooooooooooooooooooa közúti közlekedés szabályairól)

• • • •

Látási viszonyok (megvilágítás, zavaró fények) Hallás Rádió, cigaretta, mobil telefon Vezetési szokások

Közlekedéstudományi ismeretek II. 1. A közúti forgalom alkotóelemei 2. A gépjárműforgalom főbb jellemzői és összefüggései 3. Forgalomfelvétel és -ábrázolás

4. Közúti csomópontok

idő

A közúti áramlat jellemzői tér-idő felületen

Forgalomforgalomnagyság nagyság

keresztmetszeti Keresztmetszetisebesség sebesség

követési időidő Követési

követési távolság

pillanatnyi sebesség sűrűség

Térbeli jellemzők út vizsgált útszakasz

A forgalmi áramlat térbeli, keresztmetszeti jellemzői Jellemző

Meghatározás

Mértékegység

Forgalomnagyság

Adott keresztmetszeten időegység alatt áthaladó járművek száma

jármű/óra jármű/nap

Követési időköz

Adott keresztmetszetben, két egymást követő jármű orrának megjelenése között eltelt időtartam

s

Keresztmetszeti sebesség

Adott keresztmetszeten történő áthaladáskor mérhető sebesség

km/óra m/s

idő

A közúti áramlat jellemzői tér-idő felületen

forgalomnagyság

keresztmetszeti sebesség

követési idő

követési távolság

pillanatnyi sebesség sűrűség

Időbeli jellemzők

út vizsgált útszakasz

A forgalmi áramlat időbeli jellemzői Jellemző

Meghatározás

Mértékegység

Sűrűség

Adott pillanatban egységnyi úthosszon lévő járművek darabszáma

jármű/km

Követési távolság

Adott pillanatban két egymást követő jármű orra között mérhető távolság

m

Pillanatnyi sebesség

Adott pillanatban a jármű sebessége

km/óra m/s

Egységjármű szorzók Számos különbség tapasztalható a járművek méreteiben, súlyában, gyorsító képességében, emelkedő-tűrő képességében, sebességében. A jármű-osztályozásnak több célja is lehet: forgalmi tervezés, matricás díjszedés, kapus díjszedés, KSH statisztikai adatgyűjtés, gépjármű adó.

Az egységjármű szorzó meghatározása: Hány személygépkocsi lenne képes a vizsgált forgalmi műveletet végrehajtani annak a járműnek a helyén?

Forgalomnagyság Átlagos Napi Forgalom, ÁNF (A közút meghatározott keresztmetszetén az év folyamán mindkét irányban áthaladó összes forgalom osztva 365-tel jármű/nap, E/nap )

Mértékadó ÓraForgalom, MÓF (Általában ezt tekintik csúcsórának. Az az óraforgalom, amely, vagy amelynél nagyobb forgalom az egész naptári év folyamán legfeljebb 50 órában fordul elő E/óra )

Csúcsóra tényező,

(~ 10 – 15 %)

ÁNF = /100 * MÓF

Évi átlagos napi forgalom, 2009.

Mértékadó ÓraForgalom, MÓF

Követési időköz • Zavartalan áramlat esetén – ha véletlenszerű az áramlat – a járműérkezés valószínűsége Poisson eloszlású adott keresztmetszetben, a követési időköz pedig exponenciális eloszlású. • A jelzőlámpás irányítás nélküli csomópont és a zöldidő kapacitásának meghatározása céljából vizsgálják. • A forgalomnagyság reciprok értéke a követési időköz.

A követési időköz

A követési időköz

Sűrűség • A járművezetők részéről elsősorban ez érzékelhető, ezért ezt tekintik a szakemberek az áramlat elsődleges jellemzőjének. A mérése igen nehézkes. • A sűrűség reciprok értéke a követési távolság.

Követési távolság • A redukált (valóságos) követési távolság figyelembe veszi az elől haladó jármű fékút szükségletét.

A teljes követési távolság számítása f

= fékút + reakcióidő alatti út + járműhossz + bizt. táv.

f

v2 2*g *(

1

e / 100 )

v * tr

 j b

féktávolság Jelmagyarázat:v: sebesség; g: nehézségi gyorsulás; 1: tapadási tényező; tr: reakcióidő; e: emelkedő/lejtő;  j: járműhossz;  b: biztonsági távolság 1. tag

2. tag

Pálya, jármű, időjárás;

Ember függő (pszicho-fizikai állapot);

3.,4. tag

Jármű jellemző

Redukált követési távolság Megállt járművek

Kiinduló helyzet, haladó járművek

Sebesség • Menetsebesség: a folyamatos haladás alatt megtett út osztva az idővel • Utazási sebesség: az útközben állva töltött időt is figyelembe véve

• Helyváltoztatási (eljutási) sebesség: a helyváltoztaaaaaaaatáshoz szükséges rá- és elgyaloglási időt is aaaaaaafigyelembe véve

Sebesség gyakorisági görbe

Sebesség eloszlási összeggörbe A görbe helyzetét és alakját befolyásoló tényezők: •a járművek sebességképessége és a sebességre vonatkozó előírások •a pályajellemzők, elsősorban a vonal-vezetés jellemzői és a felület egyenletessége •a forgalomnagyság, illetve a kapacitáskihasználtság mértéke

A teljesítményfüggvény 2000 1800

Forgalomnagyság [jármű/h]

1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 0

20

40

60

Sebesség [km/h]

80

100

120



Forgalmi adatok gyűjtésének indoka Kisebb korrekció, aktuális probléma

Hálózatmódosítás, -fejlesztés

Szoftverek használata, adaptálása

Forgalmi adatok gyűjtése Forgalomfelvétel csoportosításai Rendszeresen ismétlődő vagy egyszeri Teljes körű vagy mintavételes

Általános vagy bizonyos területre Hosszabb idejű, napi vagy órás Közvetlen vagy közvetett

Forgalmi adatok gyűjtése Forgalomfelvétel csoportosításai

Azonos keresztmetszetben, meghatározott időnként megismételt forgalomszámlálás

Rendszeresen ismétlődő vagy egyszeri Autóbuszok zsúfoltságát igazoló egyszeri mérés sorozat

Rendszeresen ismétlődő Az országos közúthálózat mintegy 60 keresztmetszetében gyakorlatilag folyamatos üzemmel működnek a mérőműszerek, más állandó útszelvényben pedig évről évre, hasonló időszakban, néhány nap terjedelemben megismétlik a felvételt.

Az országhatár közúti forgalmát a határőrség folyamatosan figyeli, az adatokat négy járműkategóriában rögzítik.

A forgalom folyamatos figyelemmel kísérése


Egy közúti sáv forgalmának folyamatos figyelése a jelzőlámpa működtetése érdekében

Emberek utazási szokásainak megismerése, bizonyos hányaduk megkérdezésével


Általános vagy bizonyos területre

A közlekedés minden területét átfogó, kb. tíz évente végzett felvétel

Egy részterület megfigyelése pl. egy viszonylat járműveinek késése; egy parkolóházban a személygépkocsik tartózkodási ideje


Általános vagy bizonyos területre

A jelzőlámpa aktuális programjának kiválasztása folyamatos megfigyelést igényel A forgalom napközbeni ingadozása egésznapi felvétel során írható le

Hosszabb idejű, napi vagy órás A gyalogos forgalom hiteles értékét csupán rövid időtartamú mérés biztosíthatja

Forgalmi adatok gyűjtése Forgalomfelvétel csoportosításai Rendszeresen ismétlődő vagy egyszeri

Sebesség mérése radarral;

Autóbuszsáv forgalmának figyelése

Teljes körű vagy mintavételes

Általános vagy bizonyos területre Hosszabb idejű, napi vagy órás Közvetlen vagy közvetett

Eladott menetjegyek adatainak feldolgozása


Részfeladatok

Rendszeresen ismétlődő vagy egyszeri

Előkészítés Teljes körű vagy mintavételes

Általános vagy bizonyos területre Hosszabb idejű, napi vagy órás

Végrehajtás Adatellenőrzés és feldolgozás Következtetések

Közvetlen vagy közvetett

Az előkészítés fontos részei • • • • • • • • • • • • •

a cél tisztázása (pl. forgalomnagyság megállapítása a zöldjelzés hosszához) a módszer meghatározása (pl. mérés, vásárlás) a minta nagyságának meghatározása (pontosság és a gazdaságosság) a helyszín kijelölése (a megfigyelendő esemény észlelhetősége) az eszköz kiválasztása (pl. kézi vagy gépi számlálás) a személyek meghatározása, kiválasztása, kioktatása (pl. diákok) tartalékok képzése (emberi, gépi egyaránt) az ellenőrzés megszervezése (pontosság, a megfigyelés megtörtént-e) időbeli ütemezés (a releváns időszak helyes kiválasztása) a helyszínre jutás, helyszínről vissza (közösségi közlekedés, időszak) a segédanyagok elkészítése (pl. kérdőív, jegyzőkönyv) a feldolgozó program elkészítése (kipróbálása kisebb adathalmazon) adatbegyűjtés (kézi, gépi, rádió hullámok)


Részfeladatok

Rendszeresen ismétlődő vagy egyszeri Teljes körű vagy mintavételes Általános vagy bizonyos területre

Előkészítés Végrehajtás

Hosszabb idejű, napi vagy órás

Adatellenőrzés és feldolgozás

Közvetlen vagy közvetett

Következtetések

Jellegzetes forgalomfelvételek • A forgalomnagyság és az időbeni ingadozás felvétele – számláló személyekkel – automatikus berendezéssel

Első sorban az operatív tervezést szolgálja, pl.: a jelzőlámpa zöld idejének meghatározása vagy a megfelelő befogadóképességű közforgalmú jármű kiválasztása

IDŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEK:


Jellegzetes forgalomfelvételek • A forgalomnagyság és az időbeni ingadozás felvétele – számláló személyekkel – automatikus berendezéssel A kézi számlálás kisgépesítése


Automatikus rendszerek A hurokdetektor Zavartalan állapot

Zavart állapot

- állandó - ideiglenes

Egyéb eszközök: Gumitömlő, mérőgomba, mérőszőnyeg, fotocella, ultrahang

Automatikus rendszerek A hurokdetektor Zavartalan állapot

Zavart állapot

- állandó - ideiglenes

Egyéb eszközök: Gumitömlő, mérőgomba, mérőszőnyeg, fotocella, ultrahang


• Forgalomáramlás vizsgálata – áttekinthető területen (filmfelvétel, videó) – nem áttekinthető területen

Első sorban hálózati fejlesztésre, új elemek helyének meghatározására


• Forgalomáramlás vizsgálata – áttekinthető területen (filmfelvétel, videó) – nem áttekinthető területen (cédula kiosztása, begyűjtése; rendszám felírása; kikérdezés)


• Forgalomáramlás vizsgálata – áttekinthető területen (filmfelvétel, videó) – nem áttekinthető területen (cédula kiosztása, begyűjtése; rendszám felírása; kikérdezés) – a vizsgálati eredmények megjelenítése

Célforgalmi mátrix

A IV. kerületből a III. kerületbe 5023-an utaztak közösségi közlekedési eszközzel a vizsgált napon



Légvonalas forgalomáramlási ábra



Sávos forgalomáramlási ábra


• Forgalomáramlás vizsgálata – áttekinthető területen – nem áttekinthető területen – a vizsgálati eredmények megjelenítése

• Követési időköz mérése – számláló személyekkel (pl.: stopperóra, kézi számítógép) – automatikus berendezéssel (pl.: 2 db hurokdetektor)




• Sebesség mérés – útvonalon • járművön utazva (pl.: menetíró)




• Sebesség mérése – útvonalon • járművön utazva (pl.: menetíró) • két keresztmetszetben (pl.: rendszám felírás, két radar)




• Sebesség mérése – útvonalon • járművön utazva (pl.: menetíró) • két keresztmetszetben (pl.: rendszám felírás, két radar)

– keresztmetszetben (pl.: két hurokdetektor, radar)

A balesetek száma okok és kimenetel szerint

Jellegzetes forgalomfelvételek • •

• •

A forgalomnagyság és az időbeni ingadozás felvétele – számláló személyekkel – automatikus berendezéssel Forgalomáramlás vizsgálata – áttekinthető területen – nem áttekinthető területen – a vizsgálati eredmények megjelenítése Követési időköz mérése Sebesség mérése

• A forgalombiztonság jellemzése és értékelése – csupán a személysérüléses balesetekről van adat a statisztikában

0,46 %

A baleseti helyzet a nemzetgazdaság számos területét érinti • • • • •

Egészségügyi kérdés Gazdasági kérdés Környezetvédelmi problémákat is okoz Társadalmi kérdés Nemzetközi kapcsolódás


• •


Súlytényezők: •Könnyű sérüléses

1

•Súlyos sérüléses

15

•Halálos kimenetelű

30

• A forgalombiztonság jellemzése és értékelése – csupán a személysérüléses balesetekről van adat a statisztikában – abszolút és fajlagos mutatószámok használatosak

A SZEMÉLYSÉRÜLÉSES BALESETEK SZÁMA < AZ ÁLDOZATOK SZÁMA Átlagos fajlagos súlyosság:

Súlyozással összegzett személyi sérüléses balesetszám Összes személyi sérüléses baleset


• •


• A forgalombiztonság jellemzése és értékelése – csupán a személysérüléses balesetekről van adat a statisztikában – abszolút és fajlagos mutatószámok használatosak – konfliktus vizsgálat (szakember készít jegyzőkönyvet a helyszínen ) Konfliktus: ha nem változtatja meg a haladás irányát és/vagy sebességét a vezető, akkor baleset következik be.

Előnyei: •szakember végzi •rövid ideig tart •költségkímélő •hatékony

Jellegzetes forgalomfelvételek •

A forgalomnagyság és az időbeni ingadozás felvétele – számláló személyekkel – automatikus berendezéssel

•

Forgalomáramlás vizsgálata – áttekinthető területen – nem áttekinthető területen – a vizsgálati eredmények megjelenítése

• • •

Követési időköz mérése Sebesség mérése A forgalombiztonság jellemzése és értékelése

• Álló járművek vizsgálata - a rendelkezésre álló terület <> igény a parkolásra álló járművek számának időbeli alakulása rögzítése pl.: félóránként leszámolni, a be- és kihaladók számát - a parkolási szokások vizsgálata, megkérdezés



•


• • • •

Követési időköz mérése Sebesség mérése A forgalombiztonság jellemzése és értékelése Álló járművek vizsgálata

• Közösségi közlekedés, utasforgalom – jármű követés, egyenletesség (a menetrend betartása)



•


• • • •


• Közösségi közlekedés, utasforgalom – jármű követés, egyenletesség (a menetrend betartása), (óra, kisszámítógép) – jármű foglaltság, utasszám • Folthatás vizsgálat • Knorr mérőberendezés



•


• • • •


• Közösségi közlekedés, utasforgalom – jármű követés, egyenletesség (a menetrend betartása), (óra, kisszámítógép) – jármű foglaltság, utasszám – járművek sebessége (pl.: utazva, rendszám leolvasás) – megállóhelyi tartózkodási idő



• • • • •

Követési időköz mérése Sebesség mérése A forgalombiztonság jellemzése és értékelése Álló járművek vizsgálata Közösségi közlekedés, utasforgalom

• Gyalogosforgalom



Közúti csomópontok • A különböző forgalmi irányok közötti kapcsolatok itt lehetségesek


Hátrányok: • forgalmi akadályoztatás, szűk keresztmetszet


Hátrányok: • forgalmi akadályoztatás, szűk keresztmetszet • időveszteség


Hátrányok: • forgalmi akadályoztatás, szűk keresztmetszet • időveszteség • fokozott balesetveszély 12 év alattiak NE nézzék a képet 12 év alattiak NE nézzék a képet


• • • •

Hátrányok: forgalmi akadályoztatás, szűk keresztmetszet időveszteség fokozott balesetveszély jelentős környezet-terhelés


• • • •


Közúti csomópontok • • • •


háromágú

Csoportosítás: • az ágak száma szerint Csatlakozás

Elágazás

Magasabb rangú útba alacsonyabb rangú kapcsolódik

Egy út két azonos rangú útként folytatódik



Csoportosítás:

• az ágak száma szerint

négyágú



Csoportosítás: • az ágak száma szerint

öt- vagy többágú




• a szintek száma szerint – szintbeli (legolcsóbb, kapacitás problémák)




• a szintek száma szerint – szintbeli (legolcsóbb, kapacitás probléma) – kétszintű (költségek, területigény)




• a szintek száma szerint – szintbeli (legolcsóbb, kapacitás probléma) – kétszintű (költségek, területigény) – több szintű



Csoportosítás: • az ágak száma szerint • a szintek száma szerint

• a forgalomszabályozás módja szerint

Közúti csomópontok • • • • • •

Hátrányok: forgalmi akadályoztatás, szűk keresztmetszet időveszteség fokozott balesetveszély jelentős környezet-terhelés Csoportosítás: az ágak száma szerint a szintek száma szerint

• a forgalomszabályozás módja szerint • egyenrangú útkereszteződés (kis forgalom, forgalom csillapítás) • alá – fölé rendelés jelzőtáblával

Közúti csomópontok • • • • • •

Hátrányok: forgalmi akadályoztatás, szűk keresztmetszet időveszteség fokozott balesetveszély jelentős környezet-terhelés Csoportosítás: az ágak száma szerint a szintek száma szerint

• a forgalomszabályozás módja szerint • egyenrangú útkereszteződés • alá – fölé rendelés jelzőtáblával • jelzőlámpa • összehangolt rendszer

Különszintű csomópontok • Teljesen különszintű – magas szolgáltatási szint, – autópályák között.

• Részben különszintű – gyakori egyes irányok jelzőlámpás irányítása is, – alacsonyabb szolgáltatási szint, – városi csomópontok többsége ilyen. (műtárggyal)

BAH csomópont

Részben különszintű városi csomópontok

Flórián tér

Lóhere típusú különszintű csomópont

Rombusz típusú, részben különszintű csomópont

Trombita típusú részben különszintű csomópont

Közúti csomópontok • • • • • • •

Hátrányok: forgalmi akadályoztatás, szűk keresztmetszet időveszteség fokozott balesetveszély jelentős környezet-terhelés Csoportosítás: az ágak száma szerint a szintek száma szerint a forgalomszabályozás módja szerint

Tervezési alapelvek • hálózati kapcsolatok

Közúti csomópontok Hátrányok: • • időveszteség • fokozott balesetveszély • jelentős környezet-terhelés Csoportosítás: • az ágak száma szerint • a szintek száma szerint • a forgalomszabályozás módja szerint

Tervezési alapelvek • hálózati kapcsolatok

Közúti csomópontok Hátrányok:

• • • •

forgalmi akadályoztatás, szűk keresztmetszet időveszteség fokozott balesetveszély jelentős környezet-terhelés Csoportosítás:

• • •

az ágak száma szerint a szintek száma szerint a forgalomszabályozás módja szerint

Tervezési alapelvek, szempontok • hálózati kapcsolatok • területfejlesztés, területrendezés • a helyi adottságok


• • • •


• • •

• • • •


Tervezési alapelvek, szempontok hálózati kapcsolatok területfejlesztés, területrendezés a helyi adottságok tervváltozatok (szolgáltatási szint, költség, elkészülés ideje, környezet)


• • • •


• • •

• • • • • •


Tervezési alapelvek, szempontok hálózati kapcsolatok területfejlesztés, területrendezés a helyi adottságok tervváltozatok (szolgáltatási szint, költség, elkészülés ideje, környezet) biztonság időben felismerhető, áttekinthető, felfogható, járható


• • • •


• • •

• • • • • • • • •


Tervezési alapelvek, szempontok hálózati kapcsolatok területfejlesztés, területrendezés a helyi adottságok tervváltozatok (szolgáltatási szint, költség, elkészülés ideje, környezet) biztonság időben felismerhető, áttekinthető, felfogható, járható zavartalan forgalomlefolyás környezeti elviselhetőség (pl. a körforgalom szimpatikus az embereknek) gazdaságosság (megépítés, üzemeltetés, fenntartás)

Körforgalom

Bal oldali középsziget körüli, egyirányú, áthaladási elsőbbséggel rendelkező körpályába csatlakozó csomóponti ágakkal rendelkező útkereszteződés

156

2013. március 8.

Körforgalom Előnyei: • • • • • • • • • • • • • •

mérsékli a sebességet növeli a forgalom biztonságát megfelelő kapacitást biztosít csökkenti a káros hatásokat mérsékelheti az időveszteséget a jelzőlámpás irányításhoz képest alakja miatt alkalmas az eltérő negyedek közötti határ jelzésére ha 4-nél több a csomóponti ágak száma rugalmas és folyamatos forgalom lebonyolódást kínál visszafordulási lehetőséget kínál egyszerű a jelzésrendszer mérsékelt a terület-igénybevétele gazdaságos a létesítése a forgalomirányítás és az üzemeltetése gazdaságos kedvező a közösségi fogadtatása

Körforgalom Hátrányai: • helyhiány esetén nem jó

Különszintű körforgalom

Körforgalom Hátrányai: • • • • •

helyhiány esetén nem jó lejtős területen nem lehet alkalmazni egyik betorkoló út elsőbbségét sem lehet biztosítani sűrű alkalmazása hátrányos egy útvonalon nem ajánlott felváltva alkalmazni a jelzőlámpás és a körforgalmú csomópontot • a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak nem előnyös, ha nagy kiterjedésű

Körforgalom Hátrányai: • • • • •

helyhiány esetén nem jó lejtős területen nem lehet alkalmazni egyik betorkoló út elsőbbségét sem lehet biztosítani sűrű alkalmazása hátrányos egy útvonalon nem ajánlott felváltva alkalmazni a jelzőlámpás és a körforgalmú csomópontot • a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak nem előnyös, ha nagy kiterjedésű • a közösségi közlekedésnek nem biztosítható elsőbbség

Körforgalom

mini és turbó

jelzőlámpás körforgalom körforgalom

Szeged

A jelzőlámpás irányítás alkalmazásának indokoltsága • Balesetek ismétlődésekor

A jelzőlámpás irányítás alkalmazásának indokoltsága •

Balesetek ismétlődésekor

• Főútvonalak csomópontjain • Négy és több forgalmi sávú utak találkozásakor • Ha hosszú a várakozási idő az alárendelt úton

A jelzőlámpás irányítás alkalmazásának indokoltsága • Balesetek ismétlődésekor • Főútvonalak csomópontjain • Négy és több forgalmi sávú utak találkozásakor • Ha hosszú a vára• kozási idő az • alárendelt úton

A jelzőlámpás irányítás alkalmazásának indokoltsága • • • •

Balesetek ismétlődésekor Főútvonalak csomópontjain Négy és több forgalmi sávú utak találkozásakor Hosszú várakozási idő az alárendelt úton

• Mindkét úton villamos közlekedik • Veszélyes gyalogátkelőhely • Összehangolt rendszer kialakítása • Fokozott környezetterhelés, üzemanyag fogyasztás

A jelzőlámpás irányítás tervezésekor az érintettek érdekeinek figyelembevételi sorrendje

Gyalogosok Kerékpárosok Közforgalmú közlekedés Egyéb járművek

A jelzőlámpák elhelyezése az út környezetében

tele zöld

A jelzőlámpák korszerű világítóteste:

hagyományos

A jelzőlámpák lencseátmérője: 100 mm 200 mm 300 mm

maszkos zöld

LED

Új forma

A fényjelző készülékek fontosabb fajtái A háromfogalmú készülékek

Irányváltó jelzőlámpa

A sáv lezárva

A sáv rövidesen le lesz zárva

A sáv használata szabad

Váltakozó irány biztosítása

Hurokdetektorok

A fényjelző készülékek fontosabb fajtái A kétfogalmú készülékek

Az egyfogalmú készülékek

A sebességről tájékoztató készülék

Jelzőlámpás irányítás • Az egyszerre szabad jelzést kapó sávok tartoznak egy fázisba • Az összes jelzési kép egyszeri lefutásának időtartama a periódusidő • A közbenső idő az összeütközés megelőzését teszi lehetővé • A konfliktus pont az előző fázis utolsó és a követő fázis első járművének találkozási pontja • A fázisidő-terv bemutatja a fázisok tartamát és a közöttük lévő időbeli kapcsolatot

A jelzőlámpás irányítási módok • Állandó időtervű program • Állandó időtervű program kapcsolóórával A program jele Periódusidő

Nap

Órák

A jelzőlámpás irányítási módok • Állandó időtervű program • Állandó időtervű program kapcsolóórával • Program választó rendszer

• Program alkotó rendszer • Igény fázis • Összehangolt rendszer

Az állandó időtervű jelzőlámpa fázisidőterv kialakításának lépései • A forgalmi rend felülvizsgálata • A forgalmi adatok megállapítása • Fázisba sorolás – Legkevesebb fázis – Ha két egymás melletti sávból azonos irányba is lehet menni, akkor ezek azonos fázisba sorolandók

Az állandó időtervű jelzőlámpa fázisidőterv kialakításának lépései • A forgalmi rend felülvizsgálata • A forgalmi adatok megállapítása • Fázisba sorolás – Legkevesebb fázis – Ha két egymás melletti sávból azonos irányba is lehet menni, akkor ezek azonos fázisba sorolandók

Az állandó időtervű jelzőlámpa fázisidőterv kialakításának lépései • A forgalmi rend felülvizsgálata • A forgalmi adatok megállapítása • Fázisba sorolás – Legkevesebb fázis – Ha két egymás melletti sávból azonos irányba is lehet menni, akkor ezek azonos fázisba sorolandók – Amelyik sáv forgalma megengedhető a fázisban, meg kell engedni (egyedi csomópontban)

Az állandó időtervű jelzőlámpa fázisidőterv kialakításának lépései • • • •

A forgalmi rend felülvizsgálata A forgalmi adatok megállapítása Fázisba sorolás Közbenső idő számítása

A közbenső idő Sárga jelzés Tilos jelzés Előző fázis Követő fázis Zöld jelzés Piros-sárga jelzés

idő

A közbenső idő értelmezése

Konfliktus pont

Fázisok: A: 3, 4, 5, 6 B: 1, 2, 3, 8 C: 6, 7, 8

Az állandó időtervű jelzőlámpa fázisidőterv kialakításának lépései • • • •

A forgalmi rend felülvizsgálata A forgalmi adatok megállapítása Fázisba sorolás Közbenső idő számítása • A periódusidő kiszámítása (tapasztalati képlet) • A zöldidő meghatározása (forgalommal arányos)

A periódusidő és a zöldidő kiszámolása A közbenső idő: tk = 12,3 s

Az állandó időtervű jelzőlámpa fázisidőterv kialakításának lépései • • • • • •

A forgalmi rend felülvizsgálata A forgalmi adatok megállapítása Fázisba sorolás Közbenső idő számítása A periódusidő számítása A zöldidő meghatározása

• A fázisidő-terv megrajzolása

A fázisidő-terv

Az állandó időtervű jelzőlámpa fázisidőterv kialakításának lépései • • • • • • •

A forgalmi rend felülvizsgálata A forgalmi adatok megállapítása Fázisba sorolás Közbenső idő számítása A periódusidő számítása A zöldidő meghatározása A fázisidő-terv megrajzolása

• Minősítő paraméterek Egy járműre jutó időveszteség

Egy periódusidő alatt megállított jármű

A jelzőlámpás csomópontok összehangolása Az útvonali összehangolást a közeli jelzőlámpás csomó-pontok, az egyenletes sebességű haladás és a környezet szennyezésének mérséklése iránti igény indokolja. Cél az egyenletes sebességű, folyamatos haladás az úton.

Az útvonali összehangolás nehézségei • Nem egyenes az útvonal • Kétirányú az út • A járműáramlat összetétele nem homogén • Szgk, tgk, busz • Egyéni közösségi

A jelzőlámpás csomópontok összehangolása Területi összehangolást az egymással keresztező, összehangolt lámpákkal rendelkező útvonalak indokolják Cél a minél kisebb egy járműre vonatkoztatott időveszteség a területen

Területi összehangolás, központi forgalomirányítás • Információ a működésről • Minimális időveszteség • A közúti áramlat változásának követése

A központi jelzőlámpás irányítás alaptípusai • Centralizált rendszer • Jellemzői (program a központban, lámpacsoportonkénti közvetlen vezérlés) • Előnyei (könnyen módosítható program) • Hátrányai (érzékeny a kapcsolat megszakadására)

• Decentralizált rendszer • Jellemzői (program a csomópontban, időnkénti programváltási parancs) • Előnyei (kevésbé érzékeny a kapcsolat szünetre) • Hátrányai (program-módosítás a csomóponti gépben)

Közlekedéstudományi ismeretek II. 1. A közúti forgalom alkotóelemei 2. A gépjárműforgalom főbb jellemzői és összefüggései 3. Forgalomfelvétel és -ábrázolás 4. Közúti csomópontok

Köszönöm szíves figyelmüket!

Közlekedéstudományi ismeretek

Recommend Documents