KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Ügyszámunk: 21591/2013. Iktatószámunk:110291/2013. Ügyintézőnk: Görög Annamária Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély HATÁROZAT 1.00 Engedélyes:

SPR TERRA 2006 Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 7020 Dunaföldvár, Kodály Z. u. 10. Statisztikai azonosító jele: 14507957-4312-113-17 Ügyfél azonosító (KÜJ): 103172442 Telephely: 7020 Dunaföldvár, külterület 7850 hrsz. Telephely koordinátái: EOVx = 162456 m, EOVy = 638024 m Telephely azonosító (KTJ): 102434751

2.00

Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: - előkezelés, Az előkezelés kódja: R12 – átalakítás az R5 műveletek elvégzése érdekében - hasznosítás, A hasznosítás kódja: R5 – egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását), - ártalmatlanítás, Az ártalmatlanítás kódja: D1 – lerakás a talaj felszínére vagy a talajba (például hulladéklerakás) Az Engedélyes részére környezetvédelmi szempontból engedélyezem, hogy a 3.00 pontban megadott összetételű és mennyiségű nem veszélyes hulladékok előkezelését, hasznosítását és ártalmatlanítását végezze.

3.00

A kezelhető hulladékok jellemzői:

3.01

A telephelyen átvételre kerülő, előkezelhető nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége

EWC kódszám 17 17 01 17 01 01 17 01 02

Mennyiség (tonna/év) ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) beton, tégla, cserép és kerámia beton 3555 téglák 3555 Megnevezés

Kérjük, hogy válaszukban hivatkozzanak az iktatószámunkra !

Telefon: (22) 514-300 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Telefax: (22) 313-564 Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Honlap: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2014\5 - sajat honlap\hulladékos\21591-13-3.doc

Ügyfélszolgálat: (22) 514-310 Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 830-1200 Szerda: 830-1200 és 1300 – 16 00 Péntek: 830 – 12 00 Kedd, Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás!

2 EWC kódszám

Megnevezés

17 01 03 17 01 07

cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től föld, kövek és kotrási meddő föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól egyéb építkezési és bontási hulladékok kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

17 03 17 03 02 17 05 17 05 04 17 09 17 09 04

Mennyiség (tonna/év) 3555 3555 3555 3555

3555

A telephelyre bekerülő, a 3.01 pont alatti előkezelhető hulladékok éves összes mennyisége nem haladhatja meg a 3555 tonnát.

3.02

Az ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége:

Mennyiség (tonna/év) ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT 17 TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) 17 05 föld, kövek és kotrási meddő 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 1500 17 09 egyéb építkezési és bontási hulladékok 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 1500 A 3.01 pontban szereplő hulladékokból kiválogatott, 3.02 pont alatti, egy évben lerakható hulladékok összes mennyisége nem haladhatja meg az 1500 tonna mennyiséget, napi mennyisége pedig a 10 tonnát. EWC kódszám

3.03

Megnevezés

A hasznosítható nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége:

EWC kódszám 17 17 01 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 03 17 03 02 17 09 17 09 04

Mennyiség (tonna/év) ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) beton, tégla, cserép és kerámia beton 2035 téglák 2035 cserép és kerámiák 2035 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 2035 bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től 2035 egyéb építkezési és bontási hulladékok kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 2035 Megnevezés

A 3.01 pontban szereplő hulladékokból kiválogatott, 3.03 pontban szereplő, hasznosítható hulladékok éves összes mennyisége nem haladhatja meg a 2035 tonnát, napi mennyisége pedig a 10 tonnát.

3 4.00

Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység, technológia ismertetése:

4.01

A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület, telephely megnevezése: Az előkezeléssel, hasznosítással és ártalmatlanítással érintett telephely: 7020 Dunaföldvár, 7850 hrsz.

4.02

A telephelyre vonatkozó információk: A telephely az 1 méterrel magasabban fekvő dunaföldvári bezárt, rekultivált, kommunális hulladéklerakó telekhatárán fekszik, attól kerítéssel van elválasztva. Alapterülete: 11 705 m2, mely kerítéssel körülkerített, két oldalról erdősáv határolja. A telep D-DNY-i sarkában teherforgalmi kaput létesítettek. A telepen egy „S” alakú természetes rézsű húzódik, mely a területet kettéosztja. A kisebbik telekrész vízszintes, itt került kialakításra a betonozott deponáló tér, a nagyobb, ami a rézsű alján húzódik, egyenletesen lejt dél-nyugati irányban. Ezen a területen tervezik az inert hulladék lerakását, vagyis az ártalmatlanítást. A telephelyen szociális és iroda konténert telepítettek. A telep nem folyamatos nyitva tartású.

4.03

Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki jellemzői, tárgyi eszközök: a)

Előkezelés: A beszállításra kerülő hulladékot telefonon egyeztetett időben veszi át az Engedélyes a telepen, tekintettel arra, hogy nem folyamatos nyitva tartású a telephely. Az Engedélyes mérleggel nem rendelkezik, így írásbeli megállapodás alapján a szomszédos vállalkozás telephelyén történik a hulladékot szállító tehergépjármű mérlegelése. A kiállított mérlegjegyen szereplő súlyból levonásra kerül a gépjármű forgalmi engedélyében szereplő bruttó gépjármű súly. A két tömeg közötti különbség az átvett hulladék mennyisége, ez kerül bevezetésre a nyilvántartásba. A teherautó leborítja a hulladékot a 225 m2-es betonozott deponáló térre. Itt történik meg a hulladékok válogatása. Az építési-, bontási hulladékban előfordulhat fém, fa, műanyag hulladék is, mely kiválogatásra kerül. A telephelyen átvehető és előkezelhető hulladékok típusát és mennyiségét a 3.01 pontban szereplő táblázat tartalmazza.

b)

Hasznosítás A kiválogatott hasznosítható hulladékot anyagnemenként a megfelelő, kijelölt gyűjtőterületre, vagy konténerbe rakják. Amennyiben a szétválogatott hulladék mennyisége indokolja, a hulladék aprítását mobil kőtörő-aprító berendezéssel elvégzik. A hulladékot rakodógép segítségével a berendezés surrantójába adagolják, majd az igényeknek megfelelően aprítják, zúzzák megfelelő szemcse összetételűre. Az elvezetés szállítószalaggal történik. Az így előállított zúzalék útalapok feltöltéséhez, műkőalapanyaghoz, beton alapanyaghoz, színező-vakoló anyagokhoz használható fel. A telephely üzemelésének megkezdésekor az átvett hulladékokat anyagnemenként megmérik annak érdekében, hogy később a rakodógépek kanalának nagysága alapján a hulladékok tömegét meg tudják határozni. Minden egyes átvett nem veszélyes hulladék típusra meghatározzák a rakodókanálba rakható mennyiséget és a tárolótérre való rakodásnál a rakodókanál mozgatási számában számolják ki a hasznosítható mennyiséget. Ez kerül be a nyilvántartásba. Értékesítéskor az elszállító tehergépjárműre felrakott mennyiséget a szomszédos telephelyen található hídmérlegen lemérik, mely alapján kontroll ellenőrzést végeznek a nyilvántartás pontosításához. A hasznosítható hulladékokat a 3.03 pontban szereplő táblázat tartalmazza. A kiválogatott, építőanyagként nem hasznosítható hulladékot (melynek becsült mennyisége: 20 tonna/év) arra engedéllyel és feljogosítással rendelkező hulladékkezelőnek továbbítják.

c)

Ártalmatlanítás A nem veszélyes hulladék ártalmatlanítása a telephelyen található rézsű alján húzódó, dél-nyugati irányba lejtő területen kialakítandó inert hulladéklerakóban történő elhelyezéssel fog megtörténni.

4 A Dunaföldvár, 7850 hrsz-ú ingatlan a település Helyi Építési Szabályzata alapján inert hulladéklerakó területként lett a közgyűlés által kijelölve. A lerakó kategóriája: „A”, azaz inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó. A lerakó befogadó kapacitása: 24960 tonna (18 000 m3). A területről 2010-ben geodéziai felmérés készült, melyen 3 ponton 2,0 méter mélységig feltáró fúrást mélyítettek, melyekből földtani közeg mintavétel történt. A minták vizsgálatából kiderült, hogy a területen a földtani közeg szivárgási tényezője megfelel a vonatkozó jogszabály által előírt szigetelő rétegnek (k≤ 10-7 m/s), így mesterséges szigetelő réteg kialakítása nem indokolt. A telephelyre beérkező előkezelésen átesett hulladékból a továbbértékesítésre nem alkalmas meddő anyagok oly módon kerülnek lerakásra, hogy 1:1,5-ös rézsűszög mellett a lerakott hulladék a rézsű tetejével egy magasságba fog kerülni. A 3.02 pontban felsorolt hulladékok közül a nem inert, EWC 17 09 04 kódszámú hulladékból (kevert építési bontási hulladék) kiválogatást követően kizárólag az inert összetevő kerül lerakásra. A hulladéklerakóra történő szabad bejutás kizárása kerítéssel és a zárható teherkapuval megoldott. A csapadékvíz elvezetésére a rézsű alján övárkot alakítottak ki, a tiszta csapadékvíz a területen elszikkad. A tevékenység végzéséhez rendelkezésre álló tárgyi feltételek: - önjáró gumilánctalpas forgó-kotró rakodógép (saját tulajdonú) - kombinált rakodógép (saját tulajdonú) - tehergépjármű (saját tulajdonú) - rotációs lézer (saját tulajdonú) - önjáró kőtörő berendezés (bérelt) 4.04

A telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladék mennyiség: maximum 2900 tonna.

4.05

Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia környezetvédelmi jellemzői: - A tervezett tevékenység (előkezelés, hasznosítás) végzése nem igényel légszennyező pontforrás működtetését. A technológiából adódó esetleges erős kiporzás megakadályozására vízpermetet alkalmaznak. A lerakott inert hulladékból depóniagáz nem keletkezik. - A kommunális hulladék gyűjtése 1100 literes szabványos gyűjtőedényben történik, elszállítatása telítettségtől függően történik. Amennyiben az átvett nem veszélyes hulladékból veszélyes összetevő kerül elő válogatáskor, azt munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik, majd elszállíttatják arra engedéllyel rendelkező, feljogosított veszélyes hulladék kezelőhöz. Karbantartás során keletkező veszélyes hulladék kezeléséről a szerviz gondoskodik. - A tevékenység során technológiai szennyvíz nem keletkezik, ipari vízhasználatot a technológia nem igényel. - A területre hulló tiszta csapadékvizet a rézsű alján kialakított övárokban elvezetik, ami aztán elszikkad. A 3 %-os lejtéssel kialakított deponáló tér esetlegesen szennyezett csapadékvizét beton folyóka 1 m3-es betonaknába vezeti. Az itt összegyűlő vizet veszélyes hulladékként szállíttatják el.

4.06

Az Engedélyes hulladékgazdálkodási tevékenységét szolgáló személyi és pénzügyi feltételei: Személyi feltételek: A tevékenységet1 fő (üzemeltető), szükség esetén plusz 1 fő gépkezelő végzi. Az Engedélyes környezetvédelmi megbízottal áll szerződéses jogviszonyban.

5 A hulladékkezelést szolgáló pénzügyi feltételek: Az Engedélyes környezetvédelmi felelősségbiztosítással rendelkezik, valamint vállalja, hogy céltartalékként jelen engedély hatályba lépését követően minden évben 50 000 Ft pénzösszeget köt le elkülönített bankszámlán. 4.07

A tevékenység felhagyására, utógondozásra vonatkozó információk: A nem veszélyes hulladéklerakó telep tervezett működési ideje: 10 év. A rekultivációt és az esetleges utógondozást a hatályos jogszabályok előírásai alapján tervezik elvégezni. A telephely szoros kapcsolatban van a szomszédos rekultivált hulladéklerakóval, ahol 3 db figyelőkút működik. Ezek adataiból következtetni lehet az esetleges környezetszennyezésre.

5.00

Előírások:

5.01

Előkezelésre csak a 3.01, hasznosításra a 3.02, ártalmatlanításra a 3.03 pontban szereplő nem veszélyes hulladékok kerülhetnek.

5.02

Az inert hulladéklerakón az EWC 17 09 04 kódszámú hulladékból kizárólag az inert összetevők lerakása történhet.

5.03

A lerakásra szánt EWC 17 05 04 kódszámú, föld és kövek megnevezésű hulladék nem tartalmazhatja a talaj humuszos rétegét, tőzeget, továbbá szennyezett területről származó földet, követ.

5.04

A hulladéklerakó üzemeltetését üzemeltetési terv szerint kell végezni. Az üzemeltetési tervet jóváhagyásra a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (Felügyelőség) meg kell küldeni. Határidő: jogerőre emelkedéstől számított 30. nap.

5.05

Abban az esetben, ha a beszállított hulladék tartalmaz veszélyes összetevőket, azok kiválogatásáról, elkülönített gyűjtéséről, és további megfelelő kezeléséről gondoskodni kell.

5.06

Az átvett nem veszélyes hulladékból kiválogatott, a telephelyen nem ártalmatlanítható, építőanyagként nem hasznosítható hulladékok (fém, fa, műanyag, stb.) hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelő kezeléséről gondoskodni kell.

5.07

Folyamatosan biztosítani kell, hogy ne történjen illegális lerakás a hulladéklerakó területén. A kaput munkaidőn túl zárva kell tartani.

5.08

Amennyiben az Engedélyes a hulladéklerakó ideiglenes vagy végleges bezárása mellett dönt, annak tényét a hulladék átvételi tevékenység megszüntetését megelőző 30 nappal be kell jelenteni a Felügyelőségre.

5.09

A hulladékokkal végzett tevékenységeket úgy kell megszervezni, veszélyeztetésének, szennyeződésének megakadályozása biztosított legyen.

5.10

A hulladékkezelésről a vonatkozó nyilvántartást kell vezetni.

rendeletben

meghatározott

hogy

a

környezet

adattartalommal

naprakész

Az Engedélyes köteles az általa átvett hulladékokról a nyilvántartás részeként az alapjellemzés, valamint a megfelelőségi vizsgálat jegyzőkönyvét megőrizni. 5.11

A kezelésre átvett hulladékokról a naprakész nyilvántartás alapján, a jogszabály szerinti adatszolgáltatást meg kell küldeni a Felügyelőségre. Határidő: először 2014. március 1., majd évente március 1.

5.12

A tevékenység folytatása során csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek és berendezések üzemeltethetők.

5.13

A telephelyen gyűjtött hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a 4.04 pontban ismertetett egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyiségét, vagyis az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitását.

6 5.14

A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszer tanúsítását be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: 2014. december 15.

5.15

A termékfelelősség, valamint a gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező alapanyag minősége nem megfelelő, illetve felhasználása, termékként történő értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell.

5.16

A kezelésről sorszámozással ellátott üzemnaplót kell vezetni, melynek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell: az átvett/beszállított hulladék fajtáját, mennyiségét; a telephelyre történő beszállítás időpontját; az előkezelés és a hasznosítás, lerakás időpontját, módját, az előkezelt, a hasznosított és ártalmatlanított hulladékok megnevezését, mennyiségét, a hasznosítás helyét, az egyéb adatszolgáltatásokhoz szükséges információkat, adatokat, valamint a kezelőlétesítmény működésére vonatkozó adatokat.

5.17

Az Engedélyes hulladékkezelést akkor végezhet, ha a tevékenységéből eredő, esetlegesen bekövetkező havária helyzet elhárítására megfelelő mértékű pénzügyi garancia meglétét folyamatosan biztosítja.

5.18

Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedély időbeli hatálya után is végezni kívánja, úgy az erre irányuló kérelmet legalább 60 nappal korábban be kell nyújtani a Felügyelőségre a jogszabály szerinti adattartalommal.

5.19

Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, a bekövetkezéstől számított 15 napon belül a Felügyelőség felé jelenteni kell.

5.20

A tevékenység során előforduló rendkívüli eseményeket a Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az Engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni.

5.21

Tekintettel arra, hogy az Engedélyes hulladékgazdálkodási tevékenységet folytat, így felügyeleti díjat köteles fizetni.

5.22

A hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyásának feltételei: Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet nem kívánja végezni, a tevékenység megszüntetését megelőző 30 nappal a Felügyelőségnek be kell jelenteni. A telephelyen lévő hulladék elszállításáról és további kezeléséről az Engedélyes köteles gondoskodni. A hulladékkezelő telep bezárására indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatnia a telep működése következtében a környezetet ért hatások becslését, mely alapján a Felügyelőség megállapítja az esetleges további vizsgálatokat, illetve az utógondozás és tájrendezés feltételeit. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása, megszüntetése esetén a Felügyelőség az engedélyt hivatalból visszavonja.

6.00

A határozatot hatósági nyilvántartásba veszem.

7.00

Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően gondoskodjon a határozatnak – a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a Felügyelőség internetes honlapján való közzétételéről.

8.00

Határozatom időbeli hatálya: 2018. december 15.

9.00

Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel.

10.00 Jogorvoslat 10.01 A szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadható meg. 10.02 Döntésem ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de hozzám 2 példányban benyújtandó – igazgatási szolgáltatási díjköteles – fellebbezéssel lehet élni. A Főfelügyelőség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat.

7 10.03 A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A természetes személyek által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. A civil szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a civil szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. INDOKOLÁS A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen (továbbiakban: Felügyelőség) az SPR TERRA 2006. Kft. (továbbiakban: Engedélyes) megbízásából eljáró Global-Szinkron Mérnökiroda Kft. (1215 Budapest, Ady Endre u. 23.) által benyújtott kérelem alapján 2013. szeptember 17-én eljárás indult hulladékgazdálkodás (nem veszélyes hulladékok előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása) engedélyezése tárgyában. A kérelemben szerepeltetett hasznosítani kívánt hulladékok mennyiségére figyelemmel megállapítottam, hogy a végezni kívánt hulladékkezelési tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 3. számú mellékletének 106. (nemveszélyeshulladék-hasznosító telep 10 tonna/nap kapacitástól) pontja alá tartozik, azaz a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 32. § (1) bekezdése alapján 83803/2013. iktatószámú végzésemben a 21591/2013. ügyszámon indult közigazgatási hatósági eljárást felfüggesztettem a tervezett hulladékhasznosítási tevékenység tárgyában kérelmezett előzetes vizsgálati eljárás jogerős lezárásáig. Az Engedélyes ezt követően a kérelemben szereplő adatokat felülvizsgálta és javította, majd 2013. október 2án megküldte a módosított adatokat tartalmazó engedélyezési dokumentációt a Felügyelőségre (iktatószám: 86136/2013.). A dokumentációban szereplő módosított adatokat áttekintve megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység már nem tartozik a Rendelet hatálya alá, így a felfüggesztés megszüntetéséről a 92285/2013. iktatószámú végzésemben rendelkeztem és az eljárás 2013. október 3. napjától történő folytatásáról döntöttem. A módosított kérelmet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről szóló 439/2012. (XII.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Hnyer.) előírásait figyelembe véve vizsgáltam. A kérelmet és annak mellékleteit, valamint a kiegészítésként benyújtott iratokat áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tényállás tisztázása érdekében a Ket. 56. § (1) bekezdésére tekintettel helyszíni szemle tartása is szükséges tárgyi eljárásban. A helyszíni szemlére 2013. október 21-én került sor. A szemle megállapításait a 92288/2013. számon iktatott jegyzőkönyv tartalmazza. A szemle megállapításai és a dokumentációk hiányosságai miatt 92291/2013. iktatószámú végzésemben hiánypótlásra szólítottam fel az Engedélyest. Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: DíjR.) 1. számú melléklete I. fejezetének 5., 7. és 8. pontjai alapján fizetendő 1090 000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díjból 558 000 Ft került befizetésre, ezért a díjkülönbözet (532 000 Ft) befizetésére is felszólítottam az Engedélyest. Az Engedélyes a kért információkat a Felügyelőségen 2013. november 7-én, 95495/2013. iktatószámon érkeztetett levelében teljesítette. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 1. melléklet XI. 13. pontja alapján fizetendő 27 700 Ft-os szakhatóság közreműködéséhez szükséges 27 700 Ft igazgatási szolgáltatási díj, valamint az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj fennmaradó összegének megfizetését az Engedélyes levele mellékleteként igazolta. Az Engedélyes ezt követően 109633/2013. számon érkeztetett levelében, a tényállás tisztázása érdekében pontosította az átvételre, hasznosításra és ártalmatlanításra kerülő hulladékokat és azok mennyiségét. Az érintett civil szervezeteket a 96851/2013. iktatószámú levelemben elektronikus úton értesítettem az eljárás megindításáról. Jelen engedélyezési eljárásban civil szervezet ügyféli jogállásának megállapítását nem kérte. Az eljárás során 96853/2013. megkerestem az ügyben érintett szakhatóságot állásfoglalás kérés céljából. A Tolna Megyei Kormányhivatal Paksi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete TO-R/086/005162/2013. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult az engedély kiadásához.

8 Állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A bemutatott dokumentumok és a rendelkezésemre álló információk alapján megállapítottam, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának közegészségügyi akadálya nincs. Szakhatósági állásfoglalásomat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § d), 4. § c) pontja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44-45. §-a alapján hoztam meg. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. § 1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 3. számú melléklete és a 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. és 2. § (3) bekezdése állapította meg.” Az Engedélyes 2013. december 18-án és 20-án kérelmét kiegészítette. A kérelem tartalmazta a kezelési tevékenység ismertetését, a műszaki, személyi és pénzügyi feltételek bemutatását, ismertette a telephely adatait. Tartalmazta továbbá a cégkivonatot, a tulajdoni lap másolatát, a helyszínrajzot, a telepengedélyt, a hulladékok mérlegelésére vonatkozó megállapodást, a telephelyre vonatkozó műszaki információkat, a céltartalék képzésére vonatkozó tervet, valamint a környezetvédelmi biztosítást. Ezen kívül mellékletként csatolásra került az adóigazolás az adótartozás mentességről, a nyilatkozat a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők alkalmazásának figyelembevételéről, valamint a korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységről szóló, a Hnyer. 11. § szerinti nyilatkozat. Fentiek alapján megállapítottam, hogy a tevékenység környezetszennyezést kizáró módon történő végzéséhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A környezetvédelmi előírások betartása mellett a környezet veszélyeztetésével nem kell számolni, ezért a hulladékgazdálkodási tevékenységet környezetvédelmi szempontból engedélyeztem. A tervezett inert hulladéklerakó megfelel a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (továbbiakban: LerakóR.) előírásainak az alábbiak miatt: a lerakó műszaki védelmét k ≤ 10-7 m/s szivárgási tényezőjű természetes szigetelés biztosítja, a lerakóban inert hulladék ártalmatlanítására kerül sor, a lerakó telekhatára és összefüggő lakóterület, lakóépület, valamint más, védendő területek, létesítmények közötti védőtávolság > 300 m, a lerakó védelme az illetéktelenek bejutásától, megoldott (kerítés, zárható kapu). Az inert hulladéklerakóban lerakó-gáz nem keletkezik, csurgalékvíz gyűjtésére nem kerül sor, mesterséges szigetelő réteg kiépítésére nincs szükség, így ezekre vonatkozó előírásokat nem határoztam meg a lerakó működésével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a lerakó tervezett működési ideje túlnyúlik jelen engedély időbeli hatályán, így a 4.07 pontban nem rendelkeztem a rekultiváció és utógondozás tekintetében. Határozatom 3.00, és 5.01 pontjában megadtam a kezelhető hulladékok fajtáját és mennyiségét a benyújtott kérelem alapján. A LerakóR. 4. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően az 5.02 pontban tettem a lerakható hulladékok tekintetében korlátozást. A LerakóR. 2. számú mellékletének 2.1. pontjára tekintettel jelen határozatom 5.03 pontja szerint rendelkeztem. Határozatom 5.04 pontjában szereplő előírást a LerakóR. 9. § (1) bekezdése alapján tettem. Az üzemeltetési terv tartalmi követelményeit a LerakóR. 9. § (2) bekezdése írja elő. A telephelyre beszállításra kerülő nem veszélyes hulladék tartalmazhat veszélyes, valamint olyan nem veszélyes összetevőket melyek az inert hulladéklerakón nem helyezhetők el, így azok kezelésére vonatkozóan

9 a Ht. 12. § (4) bekezdésben, valamint a 31. § (1) bekezdésben foglaltakat alapul véve az 5.05 és 5.06 pontban előírást tettem. Jelen határozat 5.07 pontjában foglalt előírás alapja a LerakóR. 1 számú melléklet 7. pontja. A LerakóR. 14. § (1) bekezdése alapján az 5.08 pontban tettem előírást. Határozatom 5.09 pontjában szereplő előírást a Ht. 4. § alapján tettem. A tevékenység során keletkező, illetve más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladékkal, a hulladék kezelésével, a kezelő létesítmény működésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség és az adatszolgáltatási bejelentésére vonatkozóan az 5.10 és 5.11 pontokban tettem előírást, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29. ) Korm. rendelet (továbbiakban: hull.nyilv.R.) 3. § (1) bekezdés, 4. § (2) bekezdés b) pontja, a 10. § (2) bekezdés és (4) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 13. § (1) bekezdés b) pontja alapján. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy megelőzze a környezetveszélyeztetést és kizárja a környezetkárosítást. A fentiek alapján az 5.12 pontban előírást tettem. Az 5.13 pontban, a Hnyer. 9. § (2) bekezdés b) pontját figyelembe véve előírást tettem a telephely kapacitására vonatkozóan, meghatároztam a telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladékmennyiséget, mellyel elkerülhető a telephelyen történő indokolatlan hulladék felhalmozódás. Tekintettel arra, hogy az Engedélyes a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó Ht. 9. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés igazolását bemutatni nem tudta, így próbaüzemi jelleggel engedélyeztem a 3.01 pontban szereplő hulladékok hasznosítását, a rendelkező rész 5.14 pontjában foglalt előírás mellett. Az előírás jogalapja a Hnyer. 9. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a 9. § (2) bekezdés e) pontja, valamint a Ht. 10. § (3) bekezdése. Az 5.15 pontban szereplő előírást a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény alapján, valamint a Ht.ben rögzített kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján tettem. Az üzemnapló vezetési kötelezettséget a Ht. 82. § (1) bekezdésében megfogalmazottak alapján, - a Felügyelőség a kezelőtől tájékoztató adatot, összefoglalót, igazolást, jelentést kérhet - írtam elő határozatom 5.16 pontjában. Meghatároztam a minimális tartalmi követelményeit, mely a végzett kezelési tevékenység nyomon követését is segíti. Az Engedélyes kérelméhez mellékelte a havária helyzet elhárítása céljából, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetként, a környezetszennyezési felelősségbiztosítás igazolását. A pénzügyi fedezetet mindaddig folyamatosan biztosítani kell, amíg a tevékenységet folytatja. Erre vonatkozóan az 5.17 pontban szerepeltetek előírást, figyelemmel a Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontjára, a Hnyer. 9. § (1) bekezdés i) pontjára. Az 5.18 pontban az engedélyezett hulladékkezelési tevékenység felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesítési határidejét az eljárás időszükségletének figyelembevételével a Hnyer. 14. § (5) bekezdéssel összhangban állapítottam meg, miszerint az engedély jogosultjának az engedélye időbeli hatályának lejárta előtt legalább 60 nappal kell benyújtania az új engedély iránti kérelmét. Amennyiben jelen határozatban meghatározott feltételekben változás következik be, a változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Felügyelőség felé jelenteni kell a Kvt. 82. § (1) bekezdésben és a Hnyer. 14. § (1) bekezdésben foglaltak alapján. Erre vonatkozó előírást szerepeltetek határozatom rendelkező részének 5.19 pontjában. Az 5.20 pontban szereplő előírást a Kvt. 8. § (1) és (2) bekezdése alapján tettem. A Ht. 82/A. § (1) bekezdése alapján felügyeleti díj megfizetését írtam elő a határozatom 5.21 pontjában. A felügyeleti díj mértékét a 82/A. § (3) bekezdése határozza meg. Az engedélyezett tevékenység felhagyására, megszüntetésére vonatkozóan az 5.22 pontban tettem előírásokat a Hnyer. 14. § (2) bekezdésére, a 9. § (2) bekezdés f) pontjára és a 15. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel. A Ht. 80. § (3) bekezdését figyelembe véve, a 7.00 pontban rendelkeztem. Az engedély időbeli hatályát a 8.00 pontban foglaltak szerint a Ht. 79. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Határozatomat a 15. § (2) bekezdése, 17. § (1) bekezdése és a 62. § (1) bekezdése alapján hoztam meg.

10 Az eljárási költség megállapításáról határozatom 9.00 pontjában foglaltak szerint, a Ket. 72. § (1) bekezdés de) és dd) pontja, valamint a 153. § 2. pontja alapján rendelkeztem. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2013. január 2. A Felügyelőség az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A határozat 10.00 „Jogorvoslat” című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: -

A Ket. 44. § (9) bekezdésére figyelemmel - mely szerint, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg – jelen határozatom 10.01 pontjában rendelkeztem.

-

Az ügy érdemében hozott első fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontjára figyelemmel, a 10.02 pontban rendelkeztem. Azon ügyfelek, akikkel a Felügyelőség döntését postai úton közli, a Ket. 78. § (10) bekezdése, és a 99. § (1) bekezdése alapján a közléstől, azaz a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. A jelen döntésem, amennyiben fellebbezést nem terjesztettek elő, a közlés utáni 15. napot követő napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

-

A 10.03 pontban az alábbiakra tekintettel rendelkeztem: Fellebbezés esetén a DíjR. 2. § (4) bekezdése alapján a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át kell fizetni, amely jelen esetben 545 000,- Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében a jogorvoslati eljárás díja a DíjR. 2. § (5) és (7) bekezdései alapján az alapeljárás díjának 1 %-a, azaz 10 900,- Ft.

-

A fellebbezés felterjesztése esetén a másodfokú eljárás során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a szakhatóság jogorvoslati díját - amelynek mértéke azonos az elsőfokú eljárás díjtételével - a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró intézet részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megfizetni.

A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32/B. § (2) bekezdés szerint határozatomat tájékoztatásul megküldöm az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak. Jelen határozatot a 7/2000. (V.18.) KöM rendelet alapján nyilvántartásba vettem. A Felügyelőség hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (1)(2) bekezdése és a Ht. 62. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm rendelet 5. § (2) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja állapítja meg. Székesfehérvár, 2013. december 21. Dr. Zay Andrea igazgató megbízásából Bognár József engedélyezési igazgatóhelyettes